Egyedül vagyunk az univerzumban? Mit mond a tudomány a földönkívüli civilizációkról?

[00:00:00]Mondjuk, ha én leszállnék egy adott bolygón 40 fényévre az űrhajómból kilépnék és szétnéznék, és nem látnék semmit, és lehet, hogy ott van egy csomó gondolkodó szikla, mert ők egy olyan biológiai organizmusnak a részé, amit én elsőre nem is gondolnák életnek, de benne van a pakliban az, hogy van esetleg egy olyan civilizáció, ami eljutott egy olyan szintre, hogy mondjuk féregjáratukat féregjáratokat tud létrehozni, amik egy nagyon érdekes ilyen következményei az einstein relativitás elméletnek.

[00:00:26]tulajdonképpen kapuk a téridő szövetében, interstellár című filmben ilyet ugye láttunk.

[00:00:30]Sötét erdő teória szerint az univerzum, illetve a galaxisunk hemzseg az élettől.

[00:00:35]Viszont mindenki csöndben van, mint ahogy az ember a sötét erdőben is csöndben van, mert nem akarja felhívni magára a figyelmet, nehogy egy kardfogú tigris ráugorjon és végezzen vele.

[00:00:57]És nézem, melyik kötök az ufó.

[00:00:59]idegen civilizációkról fogunk beszélgetni.

[00:01:01]A ma is tanultam valamit ebben az epizódjában, hogy vannak-e?

[00:01:05]Szerintem igen.

[00:01:05]Most biztos, hogy én vagyok soknak szemében a ufó, de hogy szerintem biztos, hogy vannak kis ez esélye, hogy ne legyenek.

[00:01:14]Én két teóriát látok ebben, hogy túl messze vannak, és még nem ért ide a message, vagy már láttak minket, és akkor mondták, hogy köszönjük szépen, ebből nem kérünk.

[00:01:23]Na, erről beszélgetünk Fokter Zoltán csillagásszal.

[00:01:26]Nem csak erről, de ezekről beszélgetünk és Kárpáti Rebekával, hogy léteznek-e idegen civilizációk, miért nem léptek még velünk kapcsolatba, és hogy mi van ezzel az ufó témával?

[00:01:37]Így a lesz tuuzamen.

[00:01:41]Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit, és ezek nagyon jó kérdések.

[00:01:44]Maga a Fermi paradoxon is ezzel foglalkozik.

[00:01:46]Az lényegében.

[00:01:48]Na igen, ez egy érdekes dolog.

[00:01:48]Az univerzum hatalmas.

[00:01:50]A mi galaxisunk, a tej útrendszer is akkora, hogy 200 milliárd csillag van benne ebből a nap csupán.

[00:01:57]az egyik.

[00:01:57]És a legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a csillagoknak vannak bolygóik.

[00:02:01]Ezeket hívjuk a más csillagok körül keringő bolygókat exobolygóknak vagy extrazoláris bolygóknak.

[00:02:07]Számtalan lehetősége van az életnek a mi galaxisunkban is.

[00:02:12]És a mi galaxisunk csak egy csep a kozmikus óceánba, mert a tej útrendszeren túl a galaxisoknak a száma, az olyan csillagvárosoknak a száma, mint a mi tej útrendszerünk, az ilyen 100 milliárdos nagyságrendű.

[00:02:23]És akkor ha egy picit matekozunk, a tejútrendszerben van 200 milliárd csillag, az univerzumban meg van mondjuk legalább 100 milliárd galaxis.

[00:02:32]200 milliárd x 100 milliárd hatalmas szám.

[00:02:37]Hatalmas számot kapunk az élet lehetőségére.

[00:02:39]Kérdés, hogy vajon van-e élet odakint.

[00:02:41]Na, ezzel foglalkozik a fermi paradoxon.

[00:02:43]Ugyanis a fermi paradoxon azt mondja ki, hogy hát annyi lehetősége van az életnek, akkora az univerzum.

[00:02:49]Mégis itt vagyunk a földön.

[00:02:51]Az emberi civilizáció már létezik nagyjából úgy 5000 éve, a civilizációnak lehet nevezni.

[00:02:57]Bár maga a Homo sapiens faja az már 300000 éve létezik a bolygónkon, de maga a civilizáció az mondjuk piramisok építése kábé 5000 évvel ezelőtt volt.

[00:03:06]Nem találkoztunk senkivel, aki mondjuk egyértelműen beazonosítható lenne, hogy na te egy földönkívli vagy.

[00:03:12]Jó, nyilván vannak azok a az összeesküvés elmélet hívők, akik azt mondják, hogy hát már az ókori egyiptomia, ókori Egyiptomban is a piramisokat az idegenek építették.

[00:03:20]Van ilyen ez az ősi idegenek elmélet, de ez inkább egy eltudományos kategória, mint tudományos kategória.

[00:03:26]A az viszont biztos, hogy ténylegesen nem láttunk még idegeneket meg földönkívülieket.

[00:03:31]Hol van mindenki?

[00:03:34]Erről szól a Fermi paradoxon, és ennek vannak megoldásai.

[00:03:36]Nagyon sok megoldása van.

[00:03:39]Az egyik például az az, hogy mi vagyunk egyedül az egész univerzumban.

[00:03:42]Csak mi.

[00:03:42]Ez egy szomorú megoldás.

[00:03:46]Megönző is szint, meg önző is, és nem valószínű, ahogy mondtad.

[00:03:49]pusztán a számokból kiindulva akkora az univerzum és annyi csillag és annyi bolygó van benne, hogy hogy egyszerűen annak van nagyobb esélye, hogy van odakint valaki, mintogy nincs ott senki.

[00:04:00]Tehát jelenleg az emberiségnek a tudományos adatokat alapul véve olyan tudása van a földi életről, ami példátlan.

[00:04:10]Nagyon sokat tudunk a saját bolygónk élő világáról, és csak ezt az egy bolygót ismerjük, ahol élet van.

[00:04:16]Nyilván, mert itt élünk, viszont ez nem azt jelenti, hogy máshol nem lehet élet, csak ahogy te is utaltál rá, hatalmasak a távolságok odakint a kozmoszban, és a jelenlegi technológiai szintünkön a naprendszerünket sem tudjuk elhagyni.

[00:04:30]A naprendszeren belül egy robotszonda éveket utazik egy másik naprendszerbeli égitestig.

[00:04:34]Szóval én is inkább abban hiszek, mert ez ez most egy hitkérdés.

[00:04:40]Ez a ahogy most itt megfogalmazom, hogy van élet a földön kívül.

[00:04:44]viszont tudni nem tudhatom, mert nincs tudományos adat róla, egyértelmű tudományos adat, amihez bizonyítaná, de a valószínűségek afelé mutatnak, hogy valószínűleg nem vagyunk egyedül.

[00:04:54]Oké.

[00:04:54]Hogyan vizsgáljuk azt, és hogyan keressük a földönkívüli életformákat?

[00:04:56]Én egy dolgot nem értek, hogy mindig az legtöbbször azzal találkozom, hogy ha van oxigén, például a élet egyik alapvető összetevője, akkor ott kell lennie.

[00:05:08]Ha nincs, akkor nincs.

[00:05:08]Miből gondolja azt bárki, hogy egy földön kívülinek vagy egy más életformának például oxigén kell a fennmaradáshoz?

[00:05:15]Mivel hogyha ő mással táplálkozik, vagy mással működik, és neki nem oxigén kell, akkor miért oxigént keresünk?

[00:05:21]Pontosan.

[00:05:21]Ez egy nagyon jó kérdés, és egy nagyon érdekes dologra mutattál most rá, mert a mint ahogy mondtam, egy helyen ismerjük az életet a saját bolygónkon, és csak ezt ismerjük és önmagunkból indulunk ki, amikor a földönkívli életet keressük.

[00:05:35]Lehet, hogy van másfajta élőlény is odakint, ami ténylegesen más, mint a földi élővilág.

[00:05:43]Energialények a csillagok légkörében.

[00:05:45]Most egy skifibe illő gondolatot voltam, vagy más anyag gondolkodó sziklák, amik tudattal rendelkeznek, de mondjuk, ha én leszállnék egy adott bolygón 40 fényévre az űrhajóból kilépnék és szétnéznék, és nem látnék semmit, és lehet, hogy ott van egy csomó gondolkodó szikla, mert ők egy olyan biológiai organizmusnak a részé, amit én elsőre nem is gondolnák életnek.

[00:06:04]Attól ők még kvázi valamilyen tudattal rendelkező hipotetikus sziklek, mert ez most egy gondolatkísérlet, de igen, a őket nagyon nehezen tudnám beazonosítani, hogy ő élőlény.

[00:06:14]Itt felmerül az a kérdés, vagy az a az a tudományos kérdés, ami a tudomány egyik legnehezebb kérdése, hogy mi az élet.

[00:06:20]És az a helyzet, hogy a biológusok nem tudják a mai napig pontosan definiálni az életet.

[00:06:27]Vannak definíciók, de egyik sem tökéletes.

[00:06:30]És az életnek a lényegét, azt nagyon-nagyon nagy erőkkel kutatja a biológia és az evolúció biológia.

[00:06:35]A NASA például azt a definíciót használja az életre, hogy Darwini evolúcióra képes kémiai rendszer az élet, mert alapvetően mi is anyagokból állunk, olyan anyagokból, mint az élettelen világ itt körülöttünk, csak más arányokban, más vegyületekből vagyunk, szénvegyületek alkotják a testünk nagy részét, de atomi szinten az emberi testet is olyan atomok alkotják, mint a ezt a kanapét, amin ülök, vagy a az asztal, ami itt van előttem, vagy a vagy a köveket.

[00:07:03]Kérdés az, hogy hol van a az élő és az élettelen határa?

[00:07:08]Mikor vált az élettelen élővé?

[00:07:11]Mikor alakult ki az élet?

[00:07:14]Mikortól nevezhetünk egy rendszert életnek?

[00:07:16]Ez egy nagyon érdekes, tudományos kérdés.

[00:07:18]És jelenleg a biológia úgynevezett életkritériumokkal próbálkozik definiálni az életet.

[00:07:24]Például az élet az növekedik, de hát a kvarckristályok is tudnak növekedni, pedig a kvarckristályt nem tekintjük élőlénynek.

[00:07:30]Az élőlények mozognak.

[00:07:30]Hát a tűz is mozog, de a tűz sem élőlény.

[00:07:32]A talán az egyik legfontosabb tulajdonsága az életnek, hogy anyagcserére képes, és ezzel az anyagcserével fenn tudja tartani magát.

[00:07:42]Ez egy alapvető életkritérium.

[00:07:44]ö táplálkozom, a szervezetem a különböző reakciókkal, energiát nyer ki a táplálékból, és én azt visszaküldöm a természetbe egy végtermékként, és ezzel kvázi a homeosztázisomat, a belső egyensúlyomat fenn tudom tartani.

[00:07:58]Na, ez már valami olyan tulajdonság, ami egyértelműen egy élő rendszerre utal, hogy hogy anyagcserét folytat a a környezetében.

[00:08:04]A szaporodás is egy olyan életkritérium vagy életjelenség, ami ami egyértelműen el tudja azt határolni, hogy na akkor ez egy élőlény, az meg nem egy élőlény, de de valóban itt az élet keletkezésénél ez a határ egy picit így elmosódik az élő és az élettelen között.

[00:08:22]És ez egy nehéz dolog.

[00:08:24]Igen, igen, ez egy kicsit olyan megfoghatatlan.

[00:08:25]És ennek kapcsán gondolnék arra, hogy jelenleg milyen mankóink vannak azt tekintve, hogyha tényleg így a akár a nem tudom, ufókról beszélünk, vagy az ilyen jelenségekről, mert ugye az ember előcsapja az internetet, rengeteg videó, rengeteg beszámoló áll rendelkezésre, nem tudjuk eldönteni, hogy mi az, ami igaz, mi az, ami nem.

[00:08:43]Én azt tudom, hogy tükön ülve vártam az öcsémmel, amikor Donald Trump azt mondta, hogy akkor kiengedi ezeket a bizonyos ufó fálokat, vagy ufóaktákat.

[00:08:51]Ez azt hiszem, hogy most februárban volt, de hogy hogy igazából az is egy kicsit ilyen ne sze semmi fogd megold, de de szedjük már össze, hogy most jelen pillanatban milyen tényalapú vagy tényszerű állításaink vannak, vagy bizonyítékaink ezekre a dolgokra.

[00:09:06]Na, ez egy nagyon-nagyon jó téma, mert a ezek az UFO akták, vagy pontosabban, ahogy UAP-knak nevezzük újabban őket, ezek érdekes jelenségek, és maga maga az UFO vagy UAP az egy létező jelenség, tehát azonosítatlan eredetű repülő repülő objektumok vannak a légkörben, ezt radarokkal detektálják, pilóta hiteles pilóta szemtanúk vannak.

[00:09:26]Viszont nagyon-nagyon fontos, hogy itt a az UAP, illetve UFO fogalom összemosódott a kis zöld vagy szürke idegeneknek a fogalmával.

[00:09:37]Tehát igen, Etivvel.

[00:09:37]És az ufó az nem egyenlő a földönkívli élőlénnyel.

[00:09:42]Tehát egy UAP vagy egy ufó jelenség, az nagyon sok minden lehet, akár természeti jelenség, akár titkos katonai aktivitás.

[00:09:48]egy másik nagyhatalomnak mondjuk a szondája, drónja, amit a radaron nem lehet egyértelműen bemérni, vagy például a nemzetközi űrállomást is nagyon-nagyon sokan szokták a laikusok ufónak nézni, mert nagyon fényes, olyan mint egy csillag, de mégse csillagként azonosítják az emberek, mert mozog, nem villog, nem repülő, mi az ufó.

[00:10:08]És közben csak az ISS, az International Space Station.

[00:10:13]Érdekesség, hogy amikor ilyen nemzetközi űrállomás átvonulások vannak, nagyon megnő a ufóésszeléseknek a száma.

[00:10:28]dokumentumok, de maga a Pentagon is, meg az Amerikai Egyesült Államok kormánya is elismeri, hogy annak ellenére, hogy érdekesek, egyikről sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy na ez ténylegesen egy földönkívüli űrhajó.

[00:10:39]Tehát jelenleg a nekem meg a tudománynak nincs egyértelmű bizonyítéka arra, hogy erre azt mondhassuk, hogy ez a nem tudom a szomszéd csillagrendszerből jött fajnak az űrhajója.

[00:10:50]Tehát ilyen nincs.

[00:10:52]Lehet, benne van a pakliba, tehát a náza is úgy kommunikál, hogy az ufóakták, illetve az ufó jelenség mögött akár ez a forgatókönyv is elképzelhető, de a NASa is azt kommunikálja, hogy jelenleg nincs olyan tudományos bizonyíték, amivel ezt cáfolni vagy megerősíteni lehet.

[00:11:06]Ugye régóta próbálkozunk azzal, hogy különböző égitesteket vagy csillagokat különböző optikai vagy rádiójelekkel bombázunk, és hogy várjuk a választ, vagy hogy odaér, vagy bármi történne.

[00:11:17]De hogyan tudja egy csillagász azt eldönteni, hogy ami mondjuk történik vagy visszajön, az az nem természetes?

[00:11:26]Na és itt egy érdekes határvonalra léptünk át, mert valóban van a földönkívli élet kutatásának egy tudományos vonala.

[00:11:33]Ezt asztrobiológiának is szokták nevezni, és ez egy valóban létező tudományterület, ami nem egyenlő az ufológiával.

[00:11:40]Az ufológiát azt inkább az álltudományok közé szoktuk sorolni.

[00:11:42]A amiről most itt elkezdünk beszélni, például a Seti, a az egy nagyon híres olyan tudományos összefogás, ami az intelligens földön kívüli életet kutatja, akár rádiójelek segítségével.

[00:11:55]Ők ténylegesen tudományos munkát végeznek.

[00:11:57]ők próbálják a kozmoszból detektálni az esetleges olyan jeleket, amik mondjuk intelligens civilizációktól származhatnak.

[00:12:02]Illetve vannak olyan kutatók, biológusok, csillagjászó, geológusok, akik az asztrobiológia területét művelik, ami egy létező tudományterület.

[00:12:11]Ez a földönkívüli élet tudományos kutatását jelenti.

[00:12:15]Hogyan tudjuk eldönteni azt, hogy valahol élet van?

[00:12:17]Vannak olyan módszerek, amik segíthetnek a kutatóknak abban, hogy mondjuk statisztikai alapon, tudományos adatokon nyugvó adatokon alapuló kijelentéseket tudjunk tenni.

[00:12:31]Például a technológia és az űrtávcsöves technológia is rohamos mértékben fejlődik.

[00:12:35]Ma már ott tartunk, hogy más csillagok körül keringő bolygóknak a légkörét tudjuk kémiailag vizsgálni űrtávcsövek segítségével.

[00:12:43]Exo bolygók légkörének a a tanulmányozása az egy létező tudományos terület.

[00:12:49]A James űrtávcső például már képes erre, hogy az európai űrügynökségnek lesz egy űrtávcsöve, 2030-ban tervezik startoltatni, az Ariel űrtávcső.

[00:12:57]Ő kifejezetten más csillagok körül keringő bolygók légkörét fogja spektroszkópiai módszerekkel elemezni.

[00:13:04]Az az érdekesség az, hogy ezek a légkörök árulkodhatnak olyan jelekről, amik utalhatnak arra, például arra is, hogy akár valami élő organizmus lehet egy bolygó felszínén.

[00:13:18]Jó példa erre a K218B exobygó esete.

[00:13:20]Ez egy csillag körül keringő földnél nagyobb tömegű bolygó.

[00:13:26]És a James Web űrtelvcső a nagyon sok érdekes anyagot mutatott ki spektroszkópai módszerekkel ennek a bolygónak a légkörében.

[00:13:34]Többek között metánt meg széndioxidot.

[00:13:36]Hog hogyha jól emlékszem, a metán az már eleve egy érdekes anyag, mert a például a földi légkörbe a metánt a baktériumok meg a tehenek meg a az organizmusok szokták így bele pöfékelni.

[00:13:47]Viszont a metán az olyan szempontból félrevezethet minket, mert valóban egy jelentős része mondjuk az élő organizmusok által kerül a természetbe, de élettelen tevékenységgel is létre tud jönni, például vulkánkitörésekkel.

[00:13:58]Tehát az, hogyha metánt találunk valahol, az még nem azt jelenti, hogy baktériumok meg bocikat látunk egy exobolygón.

[00:14:06]Viszont a K218B esetében kimutatott a James Web.

[00:14:10]Legalábbis az adatok között a kutatók látni vélnek.

[00:14:12]Mindjárt erről is majd beszélünk, hogy ezt miért így mondom.

[00:14:16]egy olyan anyag újlanyomatot, amit úgy hívunk, hogy dimetil szulfid.

[00:14:21]Ez egy úgynevezett biomarker.

[00:14:21]A dimetil szulfid ugyanis a földön szinte kizárólag csak a élő lények által kerül a légkörbe.

[00:14:30]Tehát ezt az anyagot élő organizmusok hozzák létre.

[00:14:33]Nincs olyan természeti folyamat itt a földön, földi környezetben, ami élettől függetlenül létre tudja hozni.

[00:14:40]Na és ennek a K2 K218B-nek a légkörében ezt a Dimetil szulfidat a James Bűrtervcső kimutatta, és egyből felröppent annak a híre, hogy háhá ez lehet, hogy életnek a jele, mert a földön ezt mondjuk az óceánjainkban lévő mikrobák hozzák létre.

[00:14:54]Simán lehet, hogy a K218B akkor az egy nagy óceánbolygó, megvan a lehetősége, és az óceánjaiban pedig ott élnek mondjuk baktériumok, amik kipöfékedik ezt a dimet szulfidatot, mert a földi kémiai keretek között ez így jön létre.

[00:15:09]Csak most jön a csavar a sztoriba.

[00:15:11]Ez ez egy életre utaló jel is lehet.

[00:15:13]Lehet, hogy vannak mikrobák a 218B-n.

[00:15:18]Probléma az, hogy nagyon messze van.

[00:15:20]Több fényévre van tőlünk.

[00:15:20]Nem tudunk odamenni, hogy ezt megnézzük.

[00:15:22]Na és az a baj, hogy hogy ilyenkor nyilván egy tudósnak, vagy a tudományos gondolkodásban benne van az, hogy ellenőrizni kell a mérést, többször oda kell menni, meg kell vizsgálni a csillagászatban, illetve az asztrofizikában a nagy távolságok ezt lenehezítik, vagy megnehezítik.

[00:15:42]Megnehezítik, ez a jó szó, mert ténylegesen ezeket nem tudjuk áthidalni.

[00:15:47]Tehát ez ez valahol paradox, mert nagyon messze van tőlünk az objektum.

[00:15:51]De a beérkező fénysugárzás, az elektromágnes sugárzás nagyon sok információt elárul róla.

[00:15:59]Ezt tudjuk detektálni, viszont odamenni nem tudunk.

[00:16:01]És amire ki akarok lyukadni, az az, hogy a K218B az nem a Föld.

[00:16:06]Tehát simán lehet, hogy van ott egy olyan általunk nem ismert geológiai folyamat, ami a földön nincs, de ott mégis van.

[00:16:13]és ezt a dimetil szulfidot belepöffékeli a légkörbe.

[00:16:17]Tehát oké, hogy felfedeztünk egy biomarkert, ezt az anyagot így hívják, de nem biztos, hogy ott tényleg biológiával jön létre.

[00:16:22]És van egy bizonytalansági tényező, de mondjuk ilyen módszerekkel, ilyen biomarkerek kutatásával mondjuk statisztikát már lehet csinálni, hogy na ezeken az exobolygókon vannak érdekes anyagok, amik utalhatnak arra, hogy ott mondjuk van egy növényvilág, mert szintén van olyan anyag együttes is, amit hogyha egyszerre kimutatunk egy bolygó légkörében, ilyen űrtávcsövekkel, azok csak úgy lehet csak úgy lehetnek együtt egyszerre, hogyha valami fenntartja ezt az egyensúlyt, hogy ők jelen vannak, mert hogyha ez a valami nem lenne ott, akkor lebontanák egymást, de hogyha hosszú távon mégis ott Ott van valami van a bolygón, ami fenntartja mondjuk azt, hogy a a metán, a széndioxid meg mondjuk az ózon együtt jelen van a a bolygó légkörében.

[00:17:00]Az lehet az élet, ami egyfajta ilyen motorja ennek az egyensúlyfenntartásnak.

[00:17:06]Én mond mondjad.

[00:17:08]De most egy egy tudományos kérdés, hogyha nagyon durva, akkor kivágjuk.

[00:17:09]Egy távcső, hogy tudja megmondani, hogy milyen anyagok vannak a légkörben, nem tudom, xfényévre?

[00:17:15]Nagyon jó a kérdés.

[00:17:15]Arról van szó, hogy a távcső, ezek az űrtávcsők általában hatalmas nagy objektívekkel, főtükrökkel dolgoznak, képesek befókuszálni.

[00:17:24]nagyon-nagyon hatékonyan a fényt, és keresztülvezetik a távcső fedélzetén lévő műszer együttesen.

[00:17:28]Több műszer van egy ilyen nagy távcső fedélzeten.

[00:17:31]Tehát a Jamesebb űrtávcső is dolgozik, ha jól emlékszem, három műszerrel talán néggyel, de lehet három vagy néggyel.

[00:17:36]A lényeg az, hogy ezeken a távcsöveken vannak úgynevezett spektrográfok.

[00:17:41]A spektrográf az azt csinálja, hogy a fényt felbontja az összetevő színeire, és a spektrumok megkapjuk az elektromágneses színképet, vagy latinosan a spektrumot.

[00:17:51]A spektrumok tanulmányozásából meg lehet nagyon sok információt mondani, akár kémiai információkat is ki tudunk nyerni, mert a különböző anyagok, a molekulák, ionok, atomok új lenyomatokat hagynak a fényen, meg az elektromágnes sugárzáson.

[00:18:06]Ezek a spektrumvonalak, és a spektrumvonalaknak az analiséből nagyon sok mindent megtudhatnak a kutatók, mert laboratóriumi körülmények között is létre tudjuk hozni ezeket a spektrumvonalakat, meg tudjuk nézni, hogy mondjuk a dimetil szulfinnak milyen a spektruma itt földi laborba.

[00:18:21]És hogyha ezt detektáljuk mondjuk egy 60 fényévre lévő exobolygóról visszaverődött fény sugárzáson a James Webbbel, akkor tudjuk, hogy ott dimetil szulfin van.

[00:18:34]Úgyhogy ez ez a spektroszkópia tudomány területe is.

[00:18:36]Nagyon-nagyon jó.

[00:18:36]És még értem is.

[00:18:38]Igen, nagyon jó.

[00:18:38]Köszönő.

[00:18:38]A fény az hordozza a kémiai anyagok újanyomatait.

[00:18:42]Zoltán, én egy picit kettés szeretnélek téged hasítani, már nem a szószoros értelmében.

[00:18:46]Tehát nyilván szakember vagy csillagász vagy adatok alapján dolgozol, ahogy mondtad.

[00:18:51]ellenőrizni kell.

[00:18:51]Értem, látjuk és nagyon sok hasznos információt hallottunk.

[00:18:55]De teb mit gondolsz más dolgokról, amik mondjuk kevésbé visszakövethetőek vagy kevésbé magyarázhatók?

[00:19:02]Gondolok itt most olyan konkrét dolgokra, amik ilyen konspirációs elméletek, tehát mit tudom én, naszkalemezek, vagy vagy a piramisoknál, a hieroglifáknál jelennek meg bizonyítottan olyan formátumok, olyan objektumok, amik egészen hasonlóak az elmúlt években vagy évtizedekben nem tudom nyilvánosságra hozott videófelvételeken lévő objektumokhoz, mondjuk amik olyan atipikusan változtattak irányt, sebességet, ami elvileg a mai technológia ával képtelen és mondjuk ugyanezek a formák megjelennek több szer évvel ezelőtti, hogy mondjam dokumentő elmélete.

[00:19:39]Igen.

[00:19:43]Mit gondolsz, mint magánember, mint szakember a tudásoddal egybe?

[00:19:45]Te hol?

[00:19:45]Mi az álláspontod?

[00:19:47]Igen, itt a a tudományos élet az a tudományos módszernek a lépéseit követi, vagy természettudományos módszer az én esetemben.

[00:19:54]Mi alapvetően úgy dolgozunk, hogy feltesszük a tudományos kérdésünket, felteszünk egy hipotézist.

[00:20:01]A hipotézis az egy olyan állítás, ami tesztelhető.

[00:20:02]Ez egy nagyon fontos tulajdonsága.

[00:20:04]Az tud hozni egy előrejelzést.

[00:20:05]Az előrejelzést azt adatgyűjtéssel ellenőrizzük, mérésekkel, kísérletekkel.

[00:20:12]A az adatgyűjtésből származó adatokat, azt elemzéssel és elemzéssel kielemezzük, hibákat keresünk, a hibákat kiszűrjük, következtetünk valamire.

[00:20:21]És nagyon fontos, hogy a a tudományos módszernek egy lényeges lépése az a szakmai megmérettetés.

[00:20:28]Ühüm, nagyon sokszor az a baj ezekkel az ufát érdekesek az biztos, hogy vannak ténylegesen, ahogy te is mondtad, nagyon érdekes ufó észlelések, amikkel a amikkel nem tudunk mit kezdeni.

[00:20:40]Tehát egyszerűen léteznek ilyenek.

[00:20:45]De ez nem azt jelenti, hogy ez egy földönkívüli űrhajó lenne.

[00:20:46]Ezt még egyszer hangsúlyozom.

[00:20:48]Ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni.

[00:20:49]Mindenesetre vannak olyan szakemberek, akik most nem az ilyen szélsőséges ufológusok meg összeesküvés elmélet hívők, akik ezt a forgatókönyvet, hogy akár van valamiféle idegen civilizáció, aki ide tud jönni és ide látogat, ezt akár egy reális lehetőségként kezelik és és nem vetik el kapásból.

[00:21:11]Tehát ez egy érdekes dolog, mert a galaxisunk, a tej útrendszer az például egy nagyon ősi galaxis.

[00:21:18]Legalább 12 milliárd éves, 1112 milliárd éves a naprendszerünk.

[00:21:22]4,6 milliárd éve van benne jelen.

[00:21:24]Akkor keletkezett és hát évmilliárdok voltak a galaxisunkban az élet számára ahhoz, hogy fejlődjön.

[00:21:32]Hogy fejlődött-e?

[00:21:32]Ez megint csak egy jó kérdés.

[00:21:34]Erről is mindjárt beszélhetünk, hogy mik a valószínűségek, de benne van a pakliban az, hogy van esetleg egy olyan civilizáció, ami eljutott egy olyan szintre, hogy mondjuk féregjáratukat, féregjáratokat tud létrehozni, amik egy nagyon érdekes ilyen következményei az Einstein relativitás elméletnek.

[00:21:50]Tulajdonképpen kapuk a téridő szövetében, interstellár című filmben ilyet ugye láttunk.

[00:21:54]Ezek akár elő is fordulhatnak odakint, mert a fizika törvényei, akkor ezek bocsánat létező való.

[00:22:00]Nem tudjuk, hogy létezik.

[00:22:00]Az az érdekes, hogy a fizika törvényei a létezésüket lehetővé teszi.

[00:22:04]Ó!

[00:22:04]De ember még nem hozott létre ilyet, meg nem láttunk ilyet a természetben.

[00:22:08]Tehát az, hogy valamit a fizika törvényei létezővé tehetnek, még nem biztos, hogy létezik.

[00:22:11]De a fekete lyukakra is nagyon sokáig úgy gondolkodott a tudományos közösség, hogy nem létezik, mert mert a természet biztos megakadályozza azt, hogy egy ilyen fekete lyuk objek vagy egy ilyen fekete lyuk objektum létrejöjjön, merthogy olyan nincs, hogy hogy kiszakad a téridő és és a gravitáció olyan nagy, hogy még a fény sem tud kiszabadulni.

[00:22:29]De van, bebizonyosodott, hogy van.

[00:22:30]A féregly lyukakkal is lehet, hogy ez lesz a helyzet, hogy előbb-utóbb vagy sikerül létrehozni az emberiségnek, vagy vagy felfedezünk egyet.

[00:22:39]Nem tudjuk, csak most eljátszunk a gondolattal.

[00:22:43]És ha eljátszunk a gondolattal, és belepottyanok egy féreg lyukba, akkor hol kötö?

[00:22:46]Akkor a ez egy érdekes dolog, mert a a fizika törvényei amúgy lehetővé teszik a féreglyukak által az időutazást is.

[00:22:52]Tehát a végre megérkeztünk a témámhoz, tehát a a tér egy másik pontján, vagy az idő egy másik pontján, vagy a tér és az idő egy másik pontján.

[00:22:58]Igazából olyan, hogy térés idő külön nem létezik, téridő van, tehát a tér és az idő az egybe van gyúrva.

[00:23:04]Ez a 20.

[00:23:04]századi fizikának egy nagyon nagy felfedezése volt.

[00:23:06]Csak visszatérve még egyszer erre az idegen témára, persze a lehetőség adva van arra, hogy egy civilizáció mondjuk eljutott oda, hogy ilyen féregatokat tudjon létrehozni, és hogy akár ide látogasson a földre.

[00:23:16]És lehet, hogy némelyik kufó jelenség mögött ez van, de itt hangsúlyozom a lehet szót, tehát erre nincs tudományos adat.

[00:23:21]És nem tudom azt kijelenteni egyértelműen meg senki sem, hogy ezek az objektumok, amik ide-oda cikáznak, ezek ezek ténylegesen földönkívli űrhajók lennének.

[00:23:31]De némelyikre van, hogy egy kutató is azt mondja, hogy hm, ez érdekes, és vakarja a fejét.

[00:23:34]annyi ilyen videó van, és tudom, hogy most már nagyon nehéz eldönteni, főleg most az é korában, hogy mi az, ami a hamisítvány természetes, de hogy annyi olyan videót látni akár dokumentumfilmek kapcsán, hogy nem tudom már egy korábbi Pentagon dolgozó vagy a hirtelen nem jutt eszembe, hogy hanyas körzetnek a dolgozói kör tehát hogy és akkor kitállalnak, vagy csak mond egy olyan mondatot, tehát tehát ezek ezek valós emberek, ezek valós korábbi dolgozók, akik most a Barack Obamának is volt valami mondata, amilyen nagy portkavart, hogy az ufókkal kapcsolatban Fú, nem emlékszem pontosan, de hogy hogy talán valami olyasmit mondott, hogy ő nem látott, de hogy hogy létez, nem is tudod, de valami ilyesmi volit el lehetne indulni felgöngyölíteni és és visszakutatni.

[00:24:17]Tehát egy-egy kutató akár hogyha nagyon akarna erre informáci.

[00:24:21]Ezekre a NASa is reflektál, tehát a NAK talán 2023-ban vagy 24-ben egy nagyon komoly dokumentumcsomaga, hivatalos dokumentumcsomaga jelent meg ezekről az UAP éztelésekről, ahol kielemzik őket és ők is azzal kezdik, hogy igen, ezek létező jelenségek, igen, némelyikről nem tudjuk, hogy micsoda, és ig igen, vannak különböző forgatókönyvek, hogy mik lehetnek.

[00:24:42]viszont leszögezik, hogy a legnagyobb valószínűsége egy-egy ilyen UEAP vagy UFO jelenségnek az, hogy ez valami földi dolog, de van valamekkora valószínűsége annak is, hogy lehet, hogy agyföldön túli dolog.

[00:24:52]Tehát itt az a baj, hogy én ne, tehát ha én örülnék a legjobban, hogyha bebizonyosodna az, hogy van élet a földön kívül, és én örülnék a legjobban, hogyha egy egyértelműen egy egy ufó jelenségre mondjuk azt lehetne mondani, hogy na ez tényleg egy földönkívüli űrhajó, mert akkor az egyértelműen eldönteni azt, hogy tényleg egyedül vagyunk-e vagy sem, de ilyen információ az én birtokomban meg a tudományos közösség birtokában nincsen.

[00:25:17]Az, hogy a pentagod mit rejteget, vagy mit nem rejteget.

[00:25:19]Itt persze ez már az összeesküvés elméleteknek a birodalma.

[00:25:22]Az ember fantáziája az nagyon érdekesen működik, mert valóban vannak részletek, amiket nem tudunk, vagy amiket a nagyközönségnek nem mondanak el.

[00:25:28]Tehát van egy csomó titkosított dokumentum, csak ilyenkor a pszichénk az olyan, hogy a hiányzó részleteket automatikusan a fantázia elkezdi kitölteni, mert mi nem, a az ember nem szereti azt az állapotot, amikor tudatlan.

[00:25:42]És van mondjuk egy tudás magja, és van mondjuk egy olyan részlet, amit nem tud.

[00:25:47]Ilyenkor mi történik az agyunkban, elkezd dolgozni a fantázia.

[00:25:51]És nag és nagyon sokszor az ilyen ufóésztelések mögött ez a jelenség történik, hogy akkor ó ott cikázott valami, az biztos, hogy a Sirius csillag körülingő szürke civilizációnak az űrhajója.

[00:26:04]Pedig lehet, hogy nem.

[00:26:07]Lehet, hogy valami teljesen más cikázott ott.

[00:26:09]Mondjuk egy a hadsereg által tesztelt drón cikázott ott.

[00:26:11]Simán benne van a pakliban ez is.

[00:26:13]Szóval jó, de it bocsánat, csak egy nagyon gyors beszólásom, hogy itt van például ez a bugaagömb, hogy erről mit gond.

[00:26:21]Én még nem megmondom őszintén, ez nekem most új.

[00:26:23]Erről nem hallottam még.

[00:26:24]Jó, erről még én se lebek a Ezt te láttad tegnap este, vagy mi voltál?

[00:26:25]Csak kezdjük ott, hogy hol voltál tegnap este?

[00:26:30]Lényeg a lényeg, hogy van egy úgynevezett buga gömb, ami egy olyan objektum, amit én a legfrissebb értesüléseim szerint még nem sikerült beazonosítani, merthogy én is azt gondolom, hogy nagyon sokszor most már a mai technológiával előfordulhat, hogy más, nem tudom, országnak a drónja vagy valami hadi kísérlet, tök oké, de miért gyártana valaki egy buga gömböt, ami lényegében egy körülbelül egy focilabda nagyságú gömb, ami elvileg ahogy felfedeztek és leesett az égből, változott 2 és 10 kg között a súlya különböző belevésett azonosítatlan írások vannak benne, meg különböző ilyen történések, és hogy nincs rá magyarázat, még vizsgálják, de nincs is róla információ.

[00:27:11]Csak az a kérdésem, hogy még azt el tudom hinni, meg fel tudom fogni, hogy az egy másik nem tudom, országnak a hadi drónja, de valaki miért csinálna just for funból ilyen göt hülye van.

[00:27:22]Ez nagyon sok csinálsz egy olyan olyan dolgot, aminek változik a súlya, meg mert tudományos elmélet van.

[00:27:30]Tehát lehet, hogy tehát az egy nagyon érdekes jelenség, főleg itt a az ufológiában, hogy rengeteg olyan ufó hívő ember van, akik szándékosan, vagy lehet, hogy nem is szándékosan, pusztán egy beteg mentális állapotnak köszönhetően bizonyítékokat hamisítanak.

[00:27:48]Jó példa erre a pár évvel ezelőtti perui vagy dél-amerikai incidensre, amikor volt az a fickó, aki azokat a csontvázakat elkezdte mutogatni, és ott még egy orvos barátját is berántotta ebbe a buliba, hogy ilyen halott perui múmiák kisbabáknak a csontjaiból összerakott ilyen széles, megnyúlt fejű valamiket, és beleengedték azt, hogy akkor ezek egyértelműen földönkívüli civilizációnak a halott valamijei, amik itt maradtak a történelem folyam És a sajtó erre egyből ráugrott, és tényleg ilyen cikkek jelentek meg, hogy bebizonyították azt, hogy az idegenek itt jártak.

[00:28:25]A híres régész, aki amúgy nem is régész volt, mert a régész közösség az teljesen elhatárolódott tőle, az ezzel a ufó izékkel, halott csecsemől összerakott dolgokkal haknizott a médiába.

[00:28:37]Aztán utána kiderült, hogy valóban ez az egész egy hazugság volt, mert aztán a törvény is kimondta.

[00:28:44]Nekem ez a bugömbös sztori, ez valami ilyesminek tűnik hasonló.

[00:28:45]Tehát én a tudományos életben erről még nem hallottam.

[00:28:49]Pedig az pedig mi nagyon sok mindenre odafigyelünk, és a például a a Pentagon által kirakott ufóaktákra is ránézünk.

[00:28:57]Tehát a én is meg múltkor a főnököm is mondta a svápegyi csillagvizsgálóban, hogy azért ő is szeretné átfutni ezeket, hogy hogy ez pontosan mi.

[00:29:04]Tehát figyelünk ezekre a dolgokra.

[00:29:06]Erről én megmondom őszintén, nem tudok nyilatkozni, mert mert én nem is hallottam róla, de a sztorid alapján ez inkább ehhez a ehhez a ez a kamu kategóriához.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]Valamit.

[00:29:15]Tehát, hogy nem bugat emó.

[00:29:17]Nem a ugy ugyanez a gabonakörök, tehát a gabonaköröknél is nagyon sokszor bebizonyosodik, hogy valami olyan csoport csinálja, vagy egy traktoros, vagy valami, ami vagy direkt figyelemfelkeltésre használja őket, mert turisztikai célponttá akarja tenni az ő kis birtokát, és ebből mondjuk pénzt lehet csinálni.

[00:29:34]Tehát ilyen is van.

[00:29:34]És az a durva, gondoljunk csak Rosfell példájára.

[00:29:37]Ugye a Rosfell híres Rosfell incidens 1947 a legend inkább így a legenda szerint így fogalmazok.

[00:29:43]Ugye ott zuhant le az a földönkívüli űr, ha jó, ahol földönkívüli tetemeket is találtak.

[00:29:47]Erre nincs egyértelmű bizonyítékénk.

[00:29:50]Az valami ott lezuhant.

[00:29:51]Most a hivatalos álláspont szerintem az, hogy egy meteorológiai ballon volt talán, vagy nem tudom, de a lényeg az, hogy nem tudjuk, hogy mi történt.

[00:29:58]Valami történt, megint jön az az effektus, hogy a fantáziánk elkezd dolgozni és Rosfell miből él 47 óta az ufó plüss meg a repülőcsészeajjak, meg a nem tudom minek az árusításából, és egy konkrét ipar terepült erre a dologra.

[00:30:14]Tehát és és szóval nagyon sokszor a ezek mögött a dolgok mögött az van, hogy az ember, aki ezt terjeszti figyelemre és bizonyos esetekben pénzre vágyik, és ezt szeretné, nem is tudom, ezt az átudományos állítását a saját maga hasznára fordítani.

[00:30:33]Tehát tele van ilyen jelenséggel a társadalom.

[00:30:38]És éppen ezért ez egy nagyon érdekes dolog, mert mert van ennek egy tudományos vonala, a asztrobiológia, amiről beszélgettünk, és van egy áltudományos vonala.

[00:30:46]És itt egy picit, hogyha megengedtek nekem annyit, hogy a tudomány és az áltudomány határól így beszélgessünk, mert mert ez a tudományfilozófusokat is régóta foglalkoztatja, hogy hol húzódik az, amit tudománynak nevezünk, és hol húzódik az, ami áltudomány.

[00:30:59]Mi az áltudomány?

[00:31:01]Az áltudomány a hivatalos definíció szerint az egy olyan tevékenység, ami önmagát tudományosnak próbálja láttatni, pedig nem az.

[00:31:08]Ez az áltudomány.

[00:31:11]És a filozófusok, illetve a tudományfilozófusok már régóta foglalkoznak az úgynevezett demarkáció problémával, ami azt próbálja meg egyértelműsíteni, hogy találjunk olyan kritériumot, ami alapján egyértelműen el lehet dönteni azt, hogy ez tudomány, ez meg áltudomány.

[00:31:28]És itt a 20.

[00:31:28]század egyik leghíresebb tudomány filozófusára utalnék vissza Carl Popperre, aki azt mondta, hogy tudományos egy olyan állítás, ami elvileg megcáfolható.

[00:31:43]Tehát, hogyha van egy állításunk, ami cáfolhatatlan, akkor azt nem lehet tudományosnak tekinteni.

[00:31:49]Ez azt jelenti, hogy például, hogyha valaki elkezdi azt állítani, hogy neki bizonyítéka van a földönkívüli életre, és itt jártak az idegenek, és és és ő ezt így bedobja a nagy világba, oké, cáfolható, nem cáfolható, hogyha van neki valami bizonyítéka, amire ami egyértelműen eldönti azt, hogy ez igaz vagy nem.

[00:32:10]Tehát egy objektív, igaz, hamis vizsgálatot tudok végezni, akkor én azt tudományosnak tudom tekinteni.

[00:32:14]De hogyha az illető azt mondja, hogy hát igazából itt egy kamerafelvétel, ezen van pár pötty, bármi lehet az a pár pötty, ez a bizonyítékom.

[00:32:23]Onnantól kezdve ez nem cáfolható, mert az nem bizonyíték.

[00:32:27]Tehát hogy a és hogyha ő ezt mégis tudományosként kezeli, akkor átlépünk az áltudomány kategóriába.

[00:32:31]Nem tudom, értitek-e a gondolatmenetemet.

[00:32:34]Szóval, hogy a a az áltudomány az audomány árnyékában nő tulajdonképpen, és mivel a csillagászat is és az űrkutatás is egy magas magas presztízsű tudomány, az ő árnyékában ott vannak ezek az áltudományok és az ufológia, illetve a ez a szélsőséges ufó hiedelem, az ebbe a kategóriába tartozik.

[00:32:54]De még egyszer mondom, vannak ULP-k és vannak ufók, és ez egy létező jelenség, csak nem tudjuk egyértelműen bizonyos jelenségekről, hogy ez akkor most micsoda.

[00:33:07]És ilyenkor lép a képbe a fantáziánk, és van, hogy egy fantázia által kreált elméletet tényként kezdünk el kezelni.

[00:33:15]És ebből születik meg az, amit mondjuk mondjuk a az ufó hívők tudománynak neveznek, pedig nem az.

[00:33:21]Na igen.

[00:33:24]Szóval ez egy ez ezek érdekes dolgok.

[00:33:26]Ne haragudj csak.

[00:33:26]De ezek ezek tényleg érdekes dolgok.

[00:33:28]És itt órákat lehetne beszélgetni.

[00:33:29]Tényleg a két készül ezzel a bugaagömbel, hogy ott le le földobta, lehelyezte, föllőtte.

[00:33:33]Aztán itt most kiderül, hogy az egész most akartam hatatlan.

[00:33:40]Igen.

[00:33:40]Tehát Igen.

[00:33:40]Nem magad hoztad egyébként.

[00:33:40]Itt van táská.

[00:33:42]Ja, itt van az öltözőben.

[00:33:42]F itt van az öltöző.

[00:33:44]Az volt az Ezt láttuk, tudod.

[00:33:44]Na, akkor prom a bugömből visszahozni ezt a beszélgetést.

[00:33:48]De nagyjából neked most sikerült.

[00:33:51]Érkeztek-e olyan jelek a Földre kívülről, bármilyen optikai, vagy nem tudom, rádió, nem tudom milyenek, annak még, amelyek egyelőre nem bizonyíthatóan természetes jelek.

[00:34:05]Mondjuk igen, volt egy eset a hűha jel, ami így vonult be a tör a hűha, ezt így nevezik a kutatók, egy rádió távcső detektált egy furcsa rádióintázatot, és amikor a kutatók elkezdték vizsgálni, nem tudták beazonosítani semmilyen természeti jelenségre nem hasonlított, amit vizsgáltak mondjuk a rádió távcsövek.

[00:34:22]És az a tudós, aki ezt felfedezte, a ezek hivatalos tudományos adatok, tehát ez ez viszont nem áltudomány kategória.

[00:34:29]Annyit írt a lap margójára, hogy hűha.

[00:34:31]És mert mert mert ez akár egy olyan jelnek tűnt, amit egy esetleges földönkívüli civilizáció is kibocsáthatott, aki eljutott arra a technológiai szintre, hogy mondjuk rádióereket tudjon sugározni a kozmoszba.

[00:34:45]A probléma az volt, hogy számtalanszor átvizsgálták azt az égterületet, ahol ahonnan ez a hűhaj eljött, és nem detektáltak hasonlót.

[00:34:54]Tehát eltűnt a hűhajel a semmibe.

[00:34:58]De ez a most nekem elsőre a kérdésedre, ez az egy incidens jut az eszembe, de nagyon olyan olyan jelek, amik egyértelműen a földön kívül életre utalnak, olyat még nem nagyon detektáltak a a csillagászok, és itt a Fermi paradoxonra visszatérnék, hogy miért nem.

[00:35:14]Tehát, hogyha annyi lehetőség van az életnek, akkor miért nincsenek jelek?

[00:35:19]És ennek az egyik magyarázata, hogy hát az, hogy az univerzum olyan nagy, hogy lehet, hogy vannak földön kívüli élőlények, csak olyan messze vannak, hogyha hogyha ők mondjuk kibocsátanak egy rádiójelet, akkor az a rádiójel az annyira zavarossá válik, annyira beleolvad a háttérbe, hogy hogy én azt már nem fogom tudni detektálni itt a földön a saját rádiótávcsővemmelen.

[00:35:35]Ez az egyik lehetőség, hogy hogy bocsátjuk ki a rádiójeleket, meg mindenki bocsátja ki, csak ahogy így megy a térbe egy idő után ez így szétoszlik.

[00:35:43]Aztán van egy olyan elmélet, a sötétő elmélet, ami most nagyon felröppent így a köztudatba.

[00:35:50]Ez egy tök érdekes elmélet a Fermi Paradoxon megoldására.

[00:35:52]A mi a három test probléma című kifi, nem tudom, hogy megvan-e nektek.

[00:35:59]Három test.

[00:36:00]Három test probléma.

[00:36:01]Ma megnézem.

[00:36:01]Nézzétek meg a Netflixen.

[00:36:01]Nem tudom, ilyet lehet-e mondani, hogy Netflix.

[00:36:03]A bocsánat, csak a reklám miatt, hogy a fent van a három test probléma.

[00:36:07]A lényeg az, hogy ott abban arról van szó, hogy van egy nem akarok spoilerezni.

[00:36:13]Na mindegy.

[00:36:16]A lényeg az, hogy a az a tudományos elmélet, amivel a háromtest probléma foglalkozik, a sötét erdő elmélet néven vonult be a Fermi Paradoxon világába.

[00:36:25]Ennek az a lényege, hogyha az ember elmegy a sötét erdőbe sétálni, akkor őt körbeveszi az élet.

[00:36:33]Macik, vaddisznók, szarvasok, mindenféle izgalmas dolog.

[00:36:35]De ha te éppen állsz a sötét erdő közepén, nem biztos, hogy látsz macit, meg nem biztos, hogy látsz vaddisznót, meg nem biztos, hogy látsz karfogó tigrist, de ott vannak valahol a sötétben.

[00:36:46]És ilyenkor mit célszerű csinálni?

[00:36:46]Hát vagy vagy csöndben maradni, mert hogyha hangosan tevékenykedsz, akkor lehet, hogy meghal a kardfogó tigris és rád ront a bokorból, és végez veled.

[00:36:58]És a sötét erdő teória szerint az univerzum, illetve a galaxisunk hemzseg az élettől, viszont mindenki csöndben van, mint ahogy az ember a sötét erdőben is csöndben van, mert nem akarja felhívni magára a figyelmet, nehogy egy kardfogú tigris ráugorjon és végezzen vele.

[00:37:16]Eserint az elmélet szerint, hogyha egy civilizáció eljut egy bizonyos intelligenciaas szintre, akkor az összes többi civilizációra potenciális veszélyforrásként fog tekinteni.

[00:37:24]És mi lesz a célja?

[00:37:26]Hogy elpusztítsa a potenciális veszélyforrást.

[00:37:28]Épp ezért, mivel a civilizációk párhuzamosan ott fejlődgetnek egymás mellett, léteznek, de senki nem tudja, hogy ki hol tart, ezért mindenki csöndben van, és nem akarja a civilizáció azt kockáztatni, hogy egy fejlettebb civilizáció őt megtámadja.

[00:37:44]A a háromtest probléma skifi az tulajdonképpen erről a sötétő teóriáról vagy sötétő elméletről szól.

[00:37:52]Én javaslom megnézni.

[00:37:52]Amúgy erről könyv is jelent meg.

[00:37:54]Egy kínai science fiction író írta egy háromrészes trilógiát.

[00:37:55]A három test probléma az csak az egyik rész, úgyhogy a a könyv is nagyon izgalmas, és maga a sorozat is három test probléma.

[00:38:04]Tehát ez egy az pont a földönkívüli élet és a Fermi Paradoxon meg a sötétő elméletnek a kérdéskörét járja körbe.

[00:38:12]De van egy ilyen film is a Ryan Gosling főszereplésével.

[00:38:14]Mi a címe, ami pont erről szól, hogy egymás civilizációk idegen civilizációk támadják meg egymást, és akkor megy és beszélget a sziklával, vagy a De ott ott nem egymást támadják, ott egy közös probléma van, mert ott van van ez a film, ez a Hélméri küldetés, ami most jött ki.

[00:38:29]Az egy zseniális film szerintem az egy nagyon jó film, de az az nem a sötét erdő elmélet.

[00:38:33]Bár ott is a ott van az a faktor, hogy meglátja azt a másik űrhajót, és akkor vakarja a fejét, hogy na akkor most mi a fene legyen, hogy ez most egy békés civilizáció vagy nem békés civilizáció, jó ötlete kapcsolatot felvenni velük, vagy nem jó ötlet kapcsolatot felvenni velük.

[00:38:45]Ez valahol a tudomány és a science fiction határa.

[00:38:48]És nagyon sok komoly tudományos szakember is megfogalmazta, hogy nem biztos, hogy jó ötlet rádiójelek meg különböző jelzések tömkelegét kiküldeni a mélyűrbe, mert lehet, hogy egyszer tényleg felhívjuk magunkra a figyelmet egy olyan valaki számára, aki mondjuk veszély forrást jelent.

[00:39:04]Tehát gondoljunk csak abba bele, mer a függetlenség napja című film a függetlenség napja című film pedul erről szól.

[00:39:09]vagy a nem muszáj most így messzire mennünk.

[00:39:12]Ö nézzük meg a nagyföldrajzi felfedezések idejét.

[00:39:16]amikor a konkvisztádorok megérkeztek Dél-Amerikába, hát az indián civilizációk meg a asztékok, maják meg az ilyen különböző civilizációk számára nem hozott sok jót a a fejlett európai konkvisztádoroknak a megérkezése, nehogy esetleg egyszer mi is mondjuk egy ilyen forgatókönyvbe csöppenjünk kozmikus mércében.

[00:39:33]Tehát ez egy érdekes dolog, hogy mennyire jó ötlete az, hogy hogy mondjuk próbálunk kapcsolatot felvenni esetleges másföldön kívüli civilizációk.

[00:39:43]mindezek fejében vagy mindezek mellett vannak most jelenleg olyan csillagászati technológiai újítások akár mondjuk mesterséges intelligenciát igénybe véve, amik mondjuk most alakulnak és azt lehet mondani, hogy a következő 5-10 évben lesznek olyan új műszerek, olyan eszközök, olyan dolgok, amik majd mondjuk ezeket elősegítik, vagy hogy nagyobb több minden majd fel lesz tehát a szokták mondani azt, hogy a 2030-as40-es évekre már azért lesz egyfajta statisztikánk arról, hogy a különböző exobolygókon mekkora valószínűséggel vannak olyan kémiai anyagok, amik életre utalhatnak.

[00:40:11]Erről ugye már beszéltünk a beszélgetés elején.

[00:40:14]Ez mondjuk már egy érdekes adatbázis építési folyamat lesz, hogy akkor lesznek olyan bolygójelöltjeink a más csillagok körül, amik akár alkalmasak is lehetnek az életre.

[00:40:24]Vannak technológiai áttörések.

[00:40:26]Most például a romen űrtávcső idén augusztusban startolt.

[00:40:29]A lényegében akkora, mint a Hubble űrtávcső, ami a egyik leghíresebb űreszköz, ami a Föld körül kering és a világűrből végzi a tudományos méréseit.

[00:40:38]2,4 mes a főtükrének az átmérője, pontosan akkora, mint a hubble űrtevcsnek, csak az érdekessége ennek a az új űreszköznek, ez egy technológiai demonstráció, több szempontból sokkal nagyobb a látómezeje.

[00:40:51]Ez azt jelenti, hogy a a Hubble, vagy meg mondjuk a James bűrtávcső az observatóriumként működik.

[00:40:57]Egy-egy objektumot nagyon jól tud tanulmányozni.

[00:41:01]A romen űrtávcső hatalmas éget fog tudni leképezni.

[00:41:04]több százszor nagyobb égterületet, vagy legalább 100zázszor nagyobb égterületet fog tudni leképezni, mint az elődje a hubűrtávcső.

[00:41:10]Ezáltal szisztematikus adatbázisokat lehet építeni vele.

[00:41:14]A mi köze van ennek a földönkívli életkutatáshoz?

[00:41:17]Az, hogy a romen űrtelvcsőnek az egyik fő küldetése a tejút rendszerünkben, a galaxisunkban lévő exobolygóknak a vizsgálata lesz.

[00:41:24]És van rajta egy olyan műszer, a koronagráfnak nevezett műszer, aminek az lesz a feladata, hogy azt próbálja ki, hogy távoli csillagok körül keringő bolygókat milyen hatékonysággal lehet lefényképezni, vagy kvázi képet alkotni róluk, és ezekbe a földméretű bolygók is beletartoznak.

[00:41:43]Miért izgalmasak a földméretű bolygók?

[00:41:45]Azért, mert a jelenlegi tudásunk szerint a szénalapú élet az legnagyobb valószínűséggel olyan kőzetbolygón tud kialakulni, mint a mi földünk.

[00:41:53]Úgyhogy épp ezért a kutatásunk célpontjába ezek a földméretű kőzetbolygók állnak.

[00:41:58]És itt visszautalnék a beszélgetés elejére, hogy oké, de de megint önmagunkból indulunk ki.

[00:42:05]Hát és igen, és önmagunkból indulunk ki, de persze, hogy önmagunkból önmagunkból indulunk ki, mert csak ezt ismerjük.

[00:42:11]Tehát nem ismerünk mást, amit kutatni tudnánk.

[00:42:13]És lehet, hogy vannak olyan élőlények odakint a kozmoszba, amik lehet, hogy elsőre emberi leátással nem is tűnnének élőlénynek, és azok, de én emberként mondjuk nem ismerném fel, hogy az egy élőlény, mert én ahhoz szoktam, ami itt van a földi biológiában.

[00:42:27]És nyilván mivel ezt ismerjük, ezt keressük.

[00:42:31]El is mondtad a konklúzióját a mai epizódunknak.

[00:42:33]Fogtár Zoltán csillagászt hallottátok és Kárpáti Rebekát, aki különböző észleléseket már megfigyelt itt.

[00:42:40]Ha bárki bármit látsz, szerintem szóljon nekünk először, aztán a csillagászoknak.

[00:42:45]Ma is tanultunk valamit.

[00:42:45]Nagyon érdekes téma volt és nyilván kimeríthetetlen és tök jó, hogy így lesz mondjuk 50 év múlva ebben a témában.

[00:42:54]Bízunk benne, hogy a következő 10 évben lesznek átterő felfedezés.

[00:42:57]Nagyon köszön.

[00:42:57]Köszönjük szépen.

[00:42:58]Én is köszönöm.

[00:43:01]เฮ