Két pofára ehetjük a génmódosított zöldségeket, gyümölcsöket

[00:00:00]más fajokból származó géneket vittek be a gémmódosított növényekbe, amelyek hatására bizonyos tulajdonságai megváltoztak a a növényben.

[00:00:07]Magyarország volt egyébként az első, ahol betiltották ezt a a az a a a ezt a gyómértószert, vagy ezt a ezt a vegyianyagot.

[00:00:16]Jelenleg a a gém módosított élelmiszerek biztonságát illetően nincsen tudományos konszenzus.

[00:00:36]Nagyon sok szeretettel köszöntünk mindenkit.

[00:00:37]Ez itt nem más, mint a Ma is tanultam valamit podcast.

[00:00:40]Én Kárpáti Rebeka vagyok, és itt van velem kedves műsorvezetőtársam, Tokár Tamás.

[00:00:44]És egy nagyon izgalmas té témával megyünk tovább, ugyanis itt van velünk Friedrich Róbert, a Magyar Természetvédők szövetségének programvezetője, akivel egy picit leásunk a a GMO-k világába, megbeszéljük, hogy mi az az NGT, milyen új EU-s szabályozások voltak a közelmúltban, illetve hogy mik várhatók.

[00:01:08]Na de beszéljünk is egyből az elejéről, hogy tegyük rendbe a fogalmakat.

[00:01:10]Az Európai Unióban már körülbelül három évtizedbe, évtizeddel ezelőtt elkezdtek forgalmazni különféle gémmódosított élelmiszereket, és hát a a a felmerülő egészségügyi és környezeti és egyéb hatások hatására ö az Európai Unió egy szabályozást hozott ebben a témakörben.

[00:01:35]Ugye 2001 óta van hatályba hatályban az erre vonatkozó uniós irányelv, amely előírja, hogy engedélyeztetni kell ezeket a gmódosított élelmiszer növényeket, élelmiszereket, hogyha kikerülnek a a környezetbe.

[00:01:57]Biztosítani kell a nyomonkövethetőséget is, és a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell róla.

[00:02:01]Tehát jelölni kell egy élelmiszeren, hogyha az genetikailag módosított összetevőket tartalmaz.

[00:02:08]És hát ugye pont emiatt a jelölési kötelezettség hatására tekintettel a figyelembe véve azt, hogy az európai fogyasztók már több mint két évtizede egyértelműen elutasítják a gém módosított élelmiszereket.

[00:02:24]A nagy áruházláncok úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak, és lényegében száműzték a boltok polcairól a a génmódosított élelmiszereket.

[00:02:34]Tehát emiatt igazából, hogyha egy egy átlag ember bemegy egy bármilyen nagy áruházláncba, üzletláncba, nem igazán talál olyan élelmiszert, amelyre rá lenne írva, hogy genetikailag módosított összetevőt tartalmaz.

[00:02:51]És ebbe a helyzetbe viszont nem törődtek bele a nagy géntechnológia óriás cégek, és hát kitaláltak egy trükköt amelyet én ráolvasásnak neveznék lényegében.

[00:03:06]És hát kitalálták, hogy a a géntechnológiának a az újabb generációjával előállított élelmiszerekre azt mondják, hogy ezek nem gó gémmódosított élelmiszerek, hanem génszerkesztett vagy precíziós nemesítéssel létrehozott növények satöbbi.

[00:03:24]És hogyha el tudjuk hitetni azt a döntéshozókkal, hogy hogy ezek nem GMOk, nem GMódosított élelmiszerek és elérjük azt, hogy ne kelljen ezeket engedélyeztetni, ne kelljen biztosítani, ne kelljen hatásvizsgálatot elvégeztetni és ne kelljen jelölni a csomagoláson, akkor talán vissza tudják csempészni a boltok polcaira a ezeket az új GMókat lényegében.

[00:03:54]És hát el is jutottunk ehhez a fázishoz.

[00:03:58]Három évvel ezelőtt az Európai Bizottság beterjesztett egy javaslatot, amely lényegében kivonná az új gémódosítási technikákkal készített növények túlnyomó részét a jelenlegi uniós GMO szabályozás alól.

[00:04:10]És hát ennek hatására nem nem lennének engedélyekötelesek, nem kellene hatásvizsgálatot végezni velük kapcsolatban, nem kell biztosítani nyomont követhetőséget.

[00:04:22]És hát a fogyasztók sem fognak tájékoztatást kapni arról, hogyha ezekkel az új game módosítási technikákkal előállított növényekből készült élelmiszerek kerülnek a boldog polcaira.

[00:04:36]Na, én most azonnal visszalépnék egy jó nagyon, és bemutattám Kárpáti Rebekát, aki a műsorvezetőtársam, és soha nem vásárolt GMO-s élelmiszereket.

[00:04:43]Én szerintem kezdjük ott az egészet, hogy mi az, hogy GMO, mi a különbség a nemesített, a génszerkesztett és a GMO-os élelmiszerek között, mert hogy szerintem a legtöbben nem vagyunk tisztában azzal, hogy ezek mit jelentenek, és úgy beszélünk most erről egyből, mint egy mumusról, de hogy kell, mitől kell félnünk, tehát nem lő lába, nem világít a sötétben egy paradicsom, és nem tör világulloromra, valószínűleg egy uborka sem.

[00:05:09]De hogy miért kell ettől félni, mi a rossz benne?

[00:05:13]Van erre már tanulmányunk, hogy lesz-e bajunk tőle egyáltalán.

[00:05:15]Én most nem a pártján állok ennek, csak ismerjük meg ennek a hátterét, hogy miről beszélgetünk és miért Igen.

[00:05:23]Ki és miért harcol ez ellen, vagy érvel emellett?

[00:05:26]Igen.

[00:05:26]Hát ugye én azt nem mondom, hogy félni kell tőlük.

[00:05:29]Én én csak azt mondom, hogy jelenleg hatályban volt a az idei év júniusáig lényegében egy uniós szabályozás, amely az elővigyázatosság elvére alapozva lehetővé tette azt a fogyasztók számára, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy gmódosítodott élelmiszert esznek vagy sem.

[00:05:50]Illetve környezeti és egészségügyi élelmiszerbiztonsági hatásvizsgálatot is előírtak ezek a szabályok.

[00:05:58]A a arra a kérdésre, hogy mi a GMO, viszonylag egyszerű a válasz.

[00:06:04]Géntechnológiai úton előállított szervezeteknek a rövidítés nevé, angol nevének a rövidítése, a a a a GMO, tehát mondjuk van egy paradicsom, és azzal egy rendes igazi bioparadicsom, amit én terveztek otthon, rá olyan vetőmagból, ami aminek az előéletét is tud, aminek az ők kapját is ismertem.

[00:06:25]Igen.

[00:06:26]És mi a különbség egy GMO-s paradicsommal szemben?

[00:06:28]t ugye a klasszikus gémmódosítás, tehát mondjuk az első generáció, vagy sokan őskőkorszaknak is nevezik a géntechnológia kapcsán esetében általában olyan külső más fajokból származó géneket vittek be a génmódosított növényekbe, amelyek hatására bizonyos tulajdonságai megváltoztak a a növényben növénynek.

[00:06:52]Ha most a jelenleg köztermesztésben levő gmódosított növényekről beszélünk, akkor a köztermesztésben levő gémmódosított növények túlnyomó része kétféle tulajdonsággal bír.

[00:07:03]Ö, az egyik az úgynevezett gyomírtólszer tűrő fajták, amelyekbe olyan géneket juttattak be, amelynek hatására az adott haszonnövény, mondjuk gémmódosított szója ellenáll mondjuk a glyfozát vagy más totális gyomirtóval vagy más gyomirtóval való permetezésnek.

[00:07:26]És ez ugye a volt vegyipari cégeknek, amelyek most ma már alapvetően inkább élettudományi cégként próbálják magukat reklámozni, akik egyrészt gyártják ezeket a gyomértószereket, másrészt szabadalmaztatták ezeket a gém módosított vetőmagokat, jelentős bevételt jelent.

[00:07:45]A másik fajtája a köztermesztésben levő génosott növények túlnyomó részének, az pedig az úgynevezett rovarrezisztens fajták.

[00:07:54]Itt pedig arról van szó lényegében, hogy maga a génmódosított kukorica vagy vagy gyapóc satöbbi termel meg egy rovarolő mérget.

[00:08:07]És tulajdonképpen ez aztán ha megeszi a génmódosítodott kukoricát, mondjuk a kukorica moj vagy kukorica bogár, vagy más kár a mezőgazdaságban kártevőnek nevezett élőlény, akkor az szépen feldobja a talpát.

[00:08:24]Elb tehát akkor ettől lesz különböző és most idézőjelben jobb egy paradicsom vagy egy növény, hogyha ellene bizonyos kártvőknek és túlélőbb lesz.

[00:08:33]Tehát ez a nyilván ez a célja.

[00:08:36]Tehát nekem nincs ilyen vállalatom, aki ilyeneket gyártam.

[00:08:39]Azért mondom megint csak, hogy hogy akkor nyilván ez valószínűleg gazdáknak jó, hogy nem megy tönkre a a növény, de van-e arra tanulmány, hogy ezek ártalmasak ezek a génmódosítások?

[00:08:50]Már most nyilván ez persze oké, az logika azt mutatja, hogy ez nem jó, ha belenyúlunk bármibe, és ezt én is vallom.

[00:08:58]Igen, igen.

[00:09:00]De hogy ennek van-e már bármiféle bizonyított hatása, hogy az emberi szervezetre vagy az egészségre káros az, hogy hogyha mi belenyúlunk a paradicsomba, hogy az ellenedállóbb legyen, tehát jobban legyen, gazdának olcsóbb legyen, ne menjen tönkre, szárazságtű legyen, mondjuk egy burgonya vagy bármi, mert ez nyilván ennek csak ennek gazdasági hatásai is vannak, és nem elsősorban az, hogy meggazdagodjanak ezek a cégek.

[00:09:20]Igen, Igen, igen, igen.

[00:09:21]De hogy aztán tudjuk, hogy ez nekem rossz.

[00:09:25]Hát számos olyan tanulmány van, amely azt mutatja, hogy egészségkárosító hatása lehet ezeknek a game módosított növényeknek.

[00:09:32]De lehet vagy van?

[00:09:33]Tessék?

[00:09:34]Lehet vagy van?

[00:09:36]Na igen, ez egy nagyon jó kérdés.

[00:09:36]Tehát ugye a az első tanig leginkább elhíresült eset az egy magyar professzor nevéhez fűződik, Dr.

[00:09:44]Pusztai Árpádhoz, aki a világ egyik legelismertebb fehérje kutatója volt egyébként.

[00:09:50]Ő így a 90-es évek közepén, amikor már úgy a piacra dobás közelében voltak az első gameemocsott növények, ő valahogy felfigyelt arra, hogy hát a szakirodalomban ő még nem találkozott egészségügyi hatásvizsgálatokkal ezekkel a gameemot növényekkel kapcsolatban.

[00:10:06]És akkor neki állt kidolgozni egyfajta módszertant egyáltalán, hogy hogyan lehetne kimutatni azt, hogy ezeknek a különféle gém módosított növényeknek milyen egészségárosító hatásai vannak.

[00:10:18]és a nagy meglepetésre azt találta kutatói társaival együtt, hogy a skóciai Roberti Intézet által kifejlesztett génmódosított burgonya, amelybe egyébként egy hóvirág gényét ültették bele, hogy hogy ez a gémmódosított burgonyát elfogyasztott patkányoknál különféle egészség károsító hatásokat tapasztaltak.

[00:10:49]És aztán ő erről be is számolt egy azt hiszem egy BBC TV műsorban, és a következő nap meg is veregette a válát a főnöke, hogy a igen, az igazgatóm, hogy hát milyen jó, hogy erről beszélt, növeli az intézet hírnevét, majd körülbelül egy egy nappal később egy óriási lejárató hadjárat indult ellene.

[00:11:12]Cenilis vénembernek nevezték, aki összekeveri a kutatási eredményeit satöbbi satöbbi.

[00:11:18]Még az intézetbe se engedték bejutni.

[00:11:20]Onnantól kezdve meg hasonló.

[00:11:22]A háttérben.

[00:11:22]Valószínűleg az van, hogy hát nagy valószínűséggel Bill Clinton az akkori amerikai elnök, valószínűleg felhívta a brit miniszterelnököt, és aztán ennek hatására beindultak a dolgok.

[00:11:36]miközben később a tekintes Brit Lancet tudományos folyiratban publikálták is egyébként pusztai professzorék ezeket az eredményeket és nagyon ugyanez a mintázat alapvetően megfigyelhető minden egyes olyan esetben amikor valamiféle káros egészségkárosító hatást vagy vagy akár természetvédelmi környezetvédelmi szempontbáros hatást mutattak ki a kutatók a helyzetet bonyolítja még az nagyon sok esetben Ö a a a a független kutatást az is akadályozza, hogy ezek a gmódosított vetőmagok szabadalom által védettek, és a a fajta tulajdonos óriás cégek általában korlátozzák a független kutatást, nem járulnak hozzá esetleg az eredmények közitételéhez satöbbi.

[00:12:26]Ezért nagyon nehéz független hatásvizsgálatokat végezni, de például, hogyha a visszajövünk Magyarországra és és mondjuk a a környezeti természetvédelmi hatásokat nézzük, akkor pont a Magyar Tudományos Akadémia egykori növényvédelmi kutatóintézetének a munkatársai, Darvas professzorék mutatták ki, hogy az akkoriban EU-ban egyedül engedélyezett gém módosított kukorica a 810-es kukoricsal kukorica az például károsítja a védett lepkefajukat satöbbi nem bomlik le olyan gyorsan és emiatt mondjuk a a talajéletet is károsítja és és egyebek és hát számos ilyen független tudományos kutatás van amely az egészségügyi kockázatokra hívja fel de ugye itt alapvetően minden esetben egy-egy adott génmódosított fajta csoportot genetikai eseményt külön egyenként kellene megvizsgálni, hogy azok károsak az egészségre vagy sem.

[00:13:32]És most pedig ott most pedig ott tartunk, hogy az Európai Unió lényegében leépíti a a szabályozást a dereguláció által, és innentől kezdve elméleti lehetőségünk se nagyon lesz arra, hogy engedélyezés előtt érdemi hatásvizsgálatok legyenek ezeknél a génmódosított növényeknél, illetve, hogy a fogyasztók egyáltalán tájékoztatást kapjanak arról, hogyha olyan élelmiszerrel találkoznak a boldog polcain, amelyek amelyekben genetikailag módosított összetevő van.

[00:14:05]Akkor egy picit beszélgessünk erről, hogy ez az új szabályozás, ami elvileg 2028 körültől lép majd rendesen hatályba, hogy ez hogy fog kinézni?

[00:14:13]Tehát én innentől kezdve, hogyha boltba megyek és szeretnék GM-es dolgokat vásárolni, akkor én hogyan tudok rájönni?

[00:14:19]Mert ha jól tudom, akkor két kategóriába fog majd ez kerülni.

[00:14:21]Ezt kér, ezt kérem majd mondja el, hogy melyik ez a két kategória, hogy hívjuk és mi a különbség közte és hogyan lehet megkülönböztetni a kettőt, vagy hogyan jövök rá, hogy melyik game módosított, vagy vagy melyik nem.

[00:14:35]Gondolok itt a az NGT-kre, ugye jól mondom, de hogy ez mi pontosan, vagy milyen kategóriái vannak?

[00:14:42]Em említettem már, hogy a géntechnológú óriás cégek egyfajta ráolvasással próbálnak kibújni a a jelenlegi szabályozás alól, az eddigi szabályozás alól.

[00:14:52]És hát egyfajta újbzélt vezetnek be, és ugye azt mondják, hogy ezek az úgynevezett új gémmódosítási technikákkal vagy génszerkesztéssel előállított szervezetek, ezek nem GMO-k, nem géntechnológiai úton módosított szervezetek, hanem ezek engkondjuk ugye az új jogszabályban a New Genomic Technics rövidítése, az NGT, amelyet ugye a magyarul hivat hivatalosan új génykezelési technikáknak hívnak.

[00:15:30]Tehát akkor bocsánat, lényegében ezt most egy teljesen új köntösbe akarják rakni, és azt mondják, hogy ó, ez nem is annyira durván génkezett.

[00:15:35]Jól értem?

[00:15:38]Vagy valami ilyesmi egy laikus számára érthető módon?

[00:15:41]Igen, igen, igen.

[00:15:41]Ugye időközben a a különféle gémódosítási technikáknak egy-egy újabb generációja kezdett elterjedni a a a világban.

[00:15:53]Chris Perkas és és társai, és ezeket ma már génszerkesztésnek hívják.

[00:15:56]Ugye régebben 30 évvel ezelőtt, amikor ez vagy 29 évvel ezelőtt, amikor én ez a témával elkezdtem foglalkozni, akkori akkoriban akkoriban elsősorban a a génsebészet kifejezést használtuk, hogy ebből az ember azt gondolja, hogy ez valami nagyon precíz, nagyon pontos technológia és semmiféle mellékhatásai nincsenek.

[00:16:17]Na most a a régi klasszikus esetben általában vagy egy úgynevezett génpuskával, vagy mondjuk egy agrobaktériumos fertőzéssel jutották juttatták be a célszervezetbe az adott génstrukcióját konstrukció a gemódosít.

[00:16:33]Tehát így így így ugye az a helyzet, hogy ez a kategória ugye a klasszikus gémódosítás esetén, amikor egy más fajból származó gént akarunk bejuttatni, annak alapvetően a természetben korláta van.

[00:16:45]Tehát ugye nem tudunk egy egy lovat egy darázsal párosítani.

[00:16:48]A lódarázs az nem egészen így jön létre, vagy egy paradicsomot egy madárral.

[00:16:55]Kát a különféle fajok közötti szaporodásnak alapvetően evolúciós természeti korlátai vannak.

[00:17:02]és ahhoz, hogy ezeket a korlátokat el el át tudják dönteni, tehát mondjuk a monnyoc és kukorica esetében egy talajlakó baktériumból származó gént juttassanak be a kukoricába, és azt el tudják írni, hogy ez tényleg működjön, és ott termelje ezt a krie toxint, ezt a rovarölőhatású fehérjét.

[00:17:24]ahhoz különféle trükköket kellett alkalmazniuk a gén technológusoknak is.

[00:17:29]Ugye ehhez használták például ezt az agrobakteriumos fertőzést, vagy a génpuskát, ami esetében úgy néz ki a dolgok, hogy egy af apró Wolfram vagy arany részecskék felületére valahogy juttatják be, azon azzal bombázzák tulajdonképpen a a célszervezetet, és akkor így esetleg némelyik génkonstrukció be is épül, de nem lehet esetleg előre megjósolni, hogy ez pontosan hova történik, esetleg milyen egyéb nem kívánt hatásai vannak.

[00:18:00]Most ehhez képest a mai úgymond génszerkesztési technikáknál itt egy úgynevezett génollót használnak.

[00:18:11]ö lényegében eltörik vagy elvágják a a a kromoszómákat a DNS spirálban, és és ott egyfajta sérülést okoznak, és a a a sejtnek a helyreállító mecchanizmusa mechanizmusát próbálják kihasználni, és így valahogy bejuttatni ezt a génkonstrukciót.

[00:18:37]És itt már ugye azt lehet rá mondani, hogy ez egy precízebb technika, mert legalább tudjuk, hogy hova épül be az adott génkonstrukció, de hogy milyen egyéb nem kívánt hatásai vannak, azt nem lehet előre megjósolni.

[00:18:48]És ma már egyre több olyan tanulmány van, ami azt mutatja, hogy hát ez egyáltalán nem annyira biztonságos technika, és és nagyon sok nem kivált mellékhatásai vannak.

[00:19:00]Ö ezt most nem szerintem itt most nem mennék bele a konkrét rész részletekbe, de hogy számosan tanulmány van, ami azt mondja, hogy vannak nem kívánt hatások és ezeket meg kellene vizsgálni és emiatt lenne nagyon fontos az, hogy az Európai Unió ezekre a gényszerkesztési technikákra is alkalmazza a jelenlegi uniós szabályokat, de ez az, ami alól kvázi egyfajta felmentést kapnak a a géntechnológiai óriás cégek.

[00:19:27]De most bocsánat, elnézést, hogy nem úgy van, hogy ezeknek az új génszerkesztett verzióknak két kategóriája van.

[00:19:34]Tehát, hogy van egy olyan, amire azt mondják, hogy nem kell felülvizsgálni, vagy nem kell bevizsgálni, és vannak azok, amik igen.

[00:19:42]És akkor mi a különbség a kettő között?

[00:19:43]Valamelyiket miért kell, valamelyiket pedig miért?

[00:19:47]Igen.

[00:19:47]Ugye két kategóriát vezettek be, az NGT1 és az NGT2.

[00:19:49]Az NGT2-re tulajdonképpen valamennyire továbbra is érvényesek a a jelenlegi szabályok.

[00:20:01]És és mondjuk ott ott például a jelölési kötelezettség is is érvényes.

[00:20:07]És van az NGT1, amire azt mondják, hogy hát ezek annyira hasonlítanak a természetes mutáció meg egyeb múton létrejött szervezetekre, hogy akár természetes úton is létrejöhetnének, és és emiatt ráfogják, hogy ezeket kivonják a szabályozás alól.

[00:20:25]Ugye itt egy teljesen önkényes, kvázi politikai döntés alapján hoztak egy egyfajta kategorizálást.

[00:20:34]És ha megnézzük a a a témával foglalkozó tanulmányokat, akkor abból kiderül, hogy ez tulajdonképpen az új gmódosítási technikákkal előállított szervezeteknek, növényeknek körülbelül 94%-a ebbe az első kategóriába esik.

[00:20:47]Tehát lényegében szinte azt lehet mondani, hogy szinte minden új gémmódosítási technikákkal előállított növény esetében nem nem lesz engedélyezési kötelezettség, és nem fogjuk tudni, hogy ilyet eszünk egyáltalán.

[00:21:07]Itt most túlsiklottunk egy nagyon fontos részen, megpedig pont azon, hogy milyen mellékhatásai lehetnek és egészségügyi kockázatai lehetnek a GMO-s élelmiszereknek.

[00:21:14]És ezt tudom, hogy nagyon nehéz vizsgálni, hiszen akkor nagyjából ezt úgy lehetne, én úgy képzelem el, hogy 30 évig minden egy csoport ugyanazt eszi, valaki meg a rendeset, és akkor megnézzük, hogy van-e különbség.

[00:21:24]Tehát tudom, hogy nagyon nehéz vizsgálni, de hogy pont ezért nem értem én ennek az egész lényegét, hogy miért démonizáljuk ezt az egészet úgy, hogy nem is ismerjük.

[00:21:33]De akkor hát, hogy pont ez a válasz, hogy azért ne együk, mert nem ismerjük a hatásait, mert most beszéltünk, hogy lehetnek, okozhatnak valószínűleg, mint de hogy nem tudjuk, hogy ezeknek van-e hatása.

[00:21:46]És most nyilván én se biztos, hogy adnám a gyerekemnek csak ezt a GMO-s ételt, mert nem vagyok benne biztos, de azért csak egy politikai döntésre, vagy csak arra fogni, hogy valakik ebből meggazdagodjanak, én ezt kicsit túltzásnak érzem.

[00:21:59]És most én vagyok a rossz zsaró.

[00:22:01]Jó, de nem, de érted, hogyha mondjuk a bogarakra, rovarokra káros hatással van meg a patkányokban kimutatták, akkor valószínűleg nagyobb.

[00:22:07]Tehát nyilván egy ember szervezete az nem összehasonlítható, de hogy akkor valószínűleg, ha rájuk ilyen rossz hatással van, ami már egy bizony erről sincsen kifejezetten bizonyítható tanulmány.

[00:22:18]Most volt egy patkányos kísérlet, de hogyha most meg azt nézzük, Ühüm.

[00:22:23]hogyha nézzük a klímaváltozást és hogy eltűnik a paradicsom, most mondok valamit, mert nem bírja a szárazságot, annak milyen hatása lesz a társadalomra, vagy módosítjuk a génerkezetét valamilyen olyan módon, ami még egyelőre nem bizonyíthatóan káros és szárazságtűrő lesz, és ezáltal további leparadicsom, vagy a burgonya, vagy a rizs, nem tudom, akkor melyiknek van nagyobb esélye arra, hogy problémát okoz társadalmi szinten.

[00:22:55]Úgyhogy nem tudjuk, hogy van-e egészségkárosító hatása annak, de azt viszont tudjuk, hogy ilyen fog halni egy csomó ember.

[00:23:02]Hát jó így.

[00:23:04]Hú, itt itt most körülbelül három kérdés, legalább három kérdés vagy legalábbis háromféle irányból tudnék.

[00:23:12]Csak azért kérdezem, hogy tényleg úgy objektíven lássunk rá erre, és véletlenül sem az a célom, hogy itt most meggyőzek bármit, mert hogy értelemszerűen nem.

[00:23:18]Igen.

[00:23:18]Jó, tehát ugye kezdjük ott, hogy tehát én nem azt mondom, hogy ne együnk, és nem azt mondom, hogy tiltsuk ezt be.

[00:23:25]Oké.

[00:23:26]Itt jelenleg arról van szó, hogy egyáltalán biztosítsuk-e a fogyasztó számára a választási jogot.

[00:23:29]Jogát, az biztos.

[00:23:32]Illetve azt, hogy nem tartom jó dolognak azt, hogy megszüntetjük az engedélyezési kötelezettséget ezekben az esetekben, és és mondjuk a a kötelező hatásvizsgálati eljárásoknak a a a lefolytását.

[00:23:46]le folytatását.

[00:23:50]Igen.

[00:23:51]Ez ez az egyik.

[00:23:51]A a másik az, hogy az Európai Unióban az egyik legfontosabb főleg környezetvédelmi élelmiszerbiztonsági szempontból alkalmazott alapelv, az elővigyázottosság elve.

[00:24:04]Ühüm.

[00:24:04]Ez pedig arról szól, hogyha egy adott technológiával vagy vagy tevékenységgel, vagy szervezetekkel, gameemóat szervezetekkel, vagy vagy akár mondjuk úgymond növényvédőszerekkel, én inkább peszticideknek nevezném, gyomértószerek, rovarolőszerek satöbbi.

[00:24:28]Tehát itt igazából olyan vegyszerek, amelyek amelyek alapvetően elpusztítanak különféle más élőlényeket, amelyek a mezőgazdaság szempontjából úgymond nem kívánatosnak számítanak.

[00:24:38]Tehát, hogy ezekben az esetekben felmerülnek a a kockázatok, és mindaddig, amíg nincs tudományos bizonyosság arról, hogy ez ez nem elviselhető kockázat vagy egyebek, addig az elővigyázhatóság elvét alkalmazzuk, és inkább nem engedjük őket ki a palackból.

[00:24:58]Ugye egyik klasszikus példa az, hogy az 50-es évek környékén a második világháború után elkezdték használni széles körben, főleg a malária ellen meg egyebek, de de máshol is Európában és mezőgazdaságban satöbbi, a DDT nevű gyomértó szert, amely egyébként alapvetően egy háborús vegyivernek egyfajta mellékterméke, amely mé Nobeldíjat is kapott a a kifejlesztő.

[00:25:30]Majd a 60-as-70-es évektől kezdve sorra jelentkeztek különféle egészségárosító problémák, megbetegedések, pusztultak a különféle élőlények satöbbi, és és ennek hatására ma már az egész világon szinte betiltották.

[00:25:46]Magyarország volt egyébként az első ahol betiltották ezt a a az a a a ezt a gyómértószert, vagy ezt a ezt a vegyianyagot.

[00:25:57]És ugyanúgy, ha megnézzük a mezőgazdaságban, az elmúlt évtizedekben alkalmazott úgymond növényvédőszerekelt, akkor nagyon sokról bizonyosodott be évek, évtizedek múltán, sokszor 30-40 évvel később, hogy ezek bizony károsak az egészségre, vagy károsítják az ökoszisztémát, pusztulnak tőle akár az állatok, békák satöbbi.

[00:26:19]Ezek gyomirtók.

[00:26:21]Ez ezek gyomírtok.

[00:26:21]Igen.

[00:26:21]Na és és a a gém módosított növényeknél is felmerül ez a kockázat, és ezért úgy gondoljuk, hogy legalább biztosítani kellene azt a lehetőséget, hogy egy megfelelő hatásvizsgálat után engedi érzék őket, és hogy legalább a fogyasztók számára a jelölés tájékoztatást biztosítsák.

[00:26:39]és mondjuk a nyomomkövethetőséget arra az esetre, hogyha utólag kiderül, hogy mégis csak probléma van, akkor akkor akkor vissza lehessen követni, és esetleg valahogy a felelősöket meg lehessen büntetni, vagy vagy hogy elzárni legalább azt a palackot, amelyből ez a szellem kiszabadult.

[00:27:03]Ha én 2028-ban, amikor ez az új szabályozás hatályba lép, NGT1, NGT2, és én egy olyan szupermárketbe megyek, ahol 99%-ban olyan élelmiszert vásárolnék, ami az NGT1 kategóriába esik, tehát ahol nem kötelesek feltüntetni ezt.

[00:27:25]Én hogy tudom ennek ellenére mégis tudatos vásárlóként kizárni ennek a lehetőségét?

[00:27:30]Tehát lesz-e valami, nem tudom, biomatricajelölés, vagy valami új dolog, tehát hogy lesz-e valószínűleg ilyen a jövőben, vagy én akkor teljesen vakon leszek ezzel?

[00:27:42]Hát egy két év múlva mi lesz?

[00:27:42]Hogyan fogják a a jelenleg elfogadott ö jogszabályt a különféle végrehajtási rendeletek satöbbi alkalmazni?

[00:27:54]meg mondjuk milyen lépéseket fog esetleg tenni ez ügyben a magyar kormány vagy akár a nagy áruházláncok.

[00:28:02]Én jelen pillanatban ezt nem tudom megjósolni.

[00:28:03]Az biztos, hogy ránézésre nem lehet megmondani egy növényről, hogy ez most tartalmaz a gémosodott összetevőket akár génszerkesztet NGT1 vagy NGT2 vagy vagy a régebbi típusú game módosítási technikákkal előállított GM-okat.

[00:28:23]ehhez nagyon alapos teljes génszekvenciára kiterjedő vizsgálatokra volna szükség.

[00:28:29]És ugye ez pont emiatt tiltakoztak mondjuk a a gimmódosítás mentes élelmiszereket forgalmazó áruházláncok európai szövetségei szervezetei vagy akár a a az ökológiai gazdálkodóknak a a szervezetei is.

[00:28:46]Ö mert tulajdonképpen ennek hatására az az összes költséget lényegében vagy a társadalomra hárítják át a a jogszabály alkalmazásának következtében, vagy pedig mondjuk az áruházláncokra, akik nem akarnak új GM-okat, tartalmazó élelmiszereket a boltok polcaira, vagy az ökológiai gazdálkodókat.

[00:29:12]Tehát ugye egy dolog dolgot, egyfajta ilyen kompromisszumot sikerült elérni így a az elmúlt néhány év során, amikor a jogszabályjavaslat tárgyalása lezajlott, hogy legalább a a vetőmagok esetén ott ott jelölni kell, hogyha NGT1 tehát új gémmódosítási technikákat tartalmaz az adott vetőmag.

[00:29:34]Ö de ez tényleg csak az élelmiszerláncnak az alapja, de ezek alapján a a a fogyasztóhoz már nem nem jut el egyértelműen ilyen információ.

[00:29:49]Tehát igazából innentől kezdve a a költségek és és a a kimutathatóságnak esetleg valamilyen mértékű megoldása is.

[00:30:02]Ez ez ez tulajdonképpen részben a társadalomra, részben más gazdasági szereplőkre.

[00:30:05]ául, miközben a volt vegyipari óriás cégek, akik kezében van ezeknek a technológiáknak a túlnyomó része, a szabadalmak túlnyomó része, azok meg esetleg szépen sok szá millió dollár vagy akár milliárd dollár haszonra tehetnek ennek hatására szert.

[00:30:26]Mi már 10 éve, amikor Amerikában voltam először körülbelül 10 éve akkor is már voltak olyan termékek a polcokon, tehát meg volt egyértelműen különböztetve mondjuk tojásoknál, hogy GMO mentes, és ez talán még drágább is volt.

[00:30:40]Nem lehet, hogy ezzel is tudnak egy picit azért manipulálni, ezzel is tudják manipulálni azért a fogyasztókat, hogy akkor vegyétek a GMO menteset, mert az biztos, hogy attól nem lesz bajod, de nyilván drágább.

[00:30:55]Hát az és itt is lehet egy lobbia.

[00:30:55]háttérben vagy bármiféle elképzelés, hogy akkor szépen odairányítjuk az embereket.

[00:31:02]És ez most nem egy ilyen összeesküvés elmélet, csak hogy ezzel találkozni lehet, hogy akkor vedd ezt, mert ráírják most már a vízre is, hogy gluténmentes, laktózmentes a víz, és akkor azért drágább, mert ebben nincsen semmi, ami értelemszerűen nincsen.

[00:31:15]Akkor most van GMO mentes tojás, és akkor ez most kétszer annyiba fog kerülni, nem tudom, öt év múlva, mert ebben nincsen génszerkesztett semmi.

[00:31:25]Hát a probléma az, hogy a jelenlegi szabályok alapján nagyon nehéz ezt egyértelműen kimutatni és ellenőrizni.

[00:31:33]Tehát tulajdonképpen emiatt a a költségeket tulajdonképpen azokra hárítják rá, akik mondjuk GMes tojást akarnak eladni a a a boltokban, vagy a piacon, vagy satöbbi.

[00:31:47]Tehát ugye jelenleg is a nem új game módosítási technikák, hanem a klasszikus gameok esetében nincs.

[00:31:55]A jogszabály lehetővé teszi azt, hogy mondjuk game módosítás mentes GMO mentes hús meg egyebeket alkal jelölést alkalmazzanak.

[00:32:05]De ugye ennek megvannak a feltételei.

[00:32:07]Tehát biztosítani kell azt, hogy a az adott állati állat, amelynek a tejét vagy tojását vagy húsát felcímkézik GMO mentessel, az az valóban olyan takarmányt kapott, amely garantáltan gémmódosításmentes.

[00:32:26]És ugye ennek viszont az biztosításnak, ellenőr nyomunk követésének, ellenőrzésének megvannak a költségei.

[00:32:33]miatt természetesen drágább lehet.

[00:32:33]Meg hát gondolom ez marketing szempontból is sok esetben ez jó.

[00:32:39]Hát pont erről beszélek.

[00:32:39]Hogyha most ez most mindenki szól az a kérdés, hogyha tegyünk fel van egy burgonya és be lehet bizonyítani, hogy nem káros az egészségre, nincsen semmiféle mellékhatása, de génszerkesztett, akkor megennétek?

[00:32:57]Hát, hogyha hosszú időn keresztül bizonyítottan, embereken bizonyítottan garantáltanám, akkor természetesen megenném egyértelműen.

[00:33:05]Ön én nagy valószínűséggel nem.

[00:33:10]És miért nem?

[00:33:10]Hogyha bizonyított.

[00:33:17]Vannak elvek is.

[00:33:17]Én abszolút elvek embereok, úgyhogy én megértem.

[00:33:20]Igen, Igen.

[00:33:20]Igen.

[00:33:20]Tehát én én alapvetően tehát én én ismerem ezeket a módszereket.

[00:33:26]és magából a technológiából meg egyebekből következőleg én én ezt eleve nehezen látom bizonyíthatónak.

[00:33:34]Tehát ugye jelenleg a a gimódosított élelmiszerek biztonságát illetően nincsen tudományos konszenzus, annak ellenére, hogy néhányan ezt próbálják velünk elhitetni, hogy a gimódosított élelmiszerek abszolút biztonságosak satöbbi.

[00:33:48]De hát, hogyha megnézzük mondjuk a géntechnológiai ipartól független tudósokat alkal tudósok európai hálózatát, mondjuk az ENSernek az állásfoglalásait, ők jó pár évvel ezelőtt már kijelentették, hogy nincsen tudományos konszenzus ebben a témakörben.

[00:34:09]nagyon sok kockázat és probléma merül fel mind a klasszikus gommók esetében, tehát hogy mondjuk a transzgénikus, tehát amikor egy másik fajból származó gént ül ültetnek be mind az új gémmódosítási technikák esetén.

[00:34:22]És és ahogy egyre többet tudunk meg ezekről a technológiákról, egyre több kockázat ö merül fel lényegében, tehát hogy egyre több nem várt hatást mutatnak be a tanulmányok.

[00:34:37]És és nem véletlen az, hogy például az ENSR, ez a a a független kutatóknak a hálózata az uniós deregulációs javaslattervezetre is azt mondta, hogy ez az alapvetően hát tudományosan megalapozatlan, tehát tulajdonképpen egyfajta politikai döntés ként határozták meg azt, hogy tehát nem tudományos alapon határozták meg a jogszabály alkotók, hogy most ez lesz az NGT1, ez az NGT2, hanem ez alapvetően egyfajta hasraütésszerű politikai döntés.

[00:35:11]Vá hm.

[00:35:11]Hát jó lenne ezt a beszélgetést folytatni mondjuk 20-30 év múlva egy ilyen reprezentatív kutatás kapcsán.

[00:35:18]A paradicsom így bejön magától és akkor így sziasztok.

[00:35:21]Nincs semmi bajom.

[00:35:22]Nincs semmi bajom.

[00:35:23]De nem akarom elverni az élét.

[00:35:23]Amúgy abszolút értem.

[00:35:24]És ez a kulcsmondzen bizonyítani ezt is, meg azt is.

[00:35:27]Nagyon hosszú kutatások kellenek nagyonnagyon pontos rétegben és amit amit gyakorlatilag nyilván egy gyógyszernél lehet, de ennél borzasztóan nehéz.

[00:35:36]És igen, és ugye mer ezek szabadalmaztatott technikák, meg szabadalmaztatott vetőmagok satöbbi, ezért tulajdonképpen a fajta tulajdonosok az óriás vegyipari óriás cégek többi esetek többségében ellenérdekeltek.

[00:35:51]Tehát ugye jelenleg is nagyon sok különféle pzticidről, tehát mondjuk gyomértószerről újabb és újabb kutatások mutatják ki, hogy mennyire károsok az egészségre.

[00:36:03]hogy a glifozát esetében a az ENS rákutatási szervezete, az IRC is kimondta, hogy emberre már feltételezett feltételezetten rákeltő, mégis pár évvel ezelőtt az Európai Unió újra engedi ezt a ezt a totális gyomért ország.

[00:36:19]Ez tök más kategória egyébként nagyobb birtok ez tényleg egy azért más kész.

[00:36:25]Igen, nagyon sok a párhuzam egyrészt.

[00:36:27]Másrészt, hogyha megnézzük azt, hogy a köztermesztésben levő fajták túlnyomó részek 90 valahány%-a, vagy gyomértószer tűrő, vagy rovarolőhatású mérget termel maga a kukorica, vagy gyapot satöbbi, akkor igazából ezt a kérdést ráadásul nem lehet önmagában vizsgálni, hanem azt is meg kell nézni, hogy mi történik akkor, hogyha ezt a mondjuk gém módosított szóját vagy kukoricát lepermetezik ez ezekkel a gyóértószerekkel, és ezeket a hatás egyben kell vizsgálni, és ugye ráadásul pont a gyómértószer tűrőfajták elterjesztésének hatására óriási mértékben egyrészt megnőtt ezeknek a gyómértó szereknek a használata globális szinten, másrészt Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban sorra jelentek meg ezzel a gyomértó szerekkel szemben ellenállóvá váló gyomok, Palmer, Disznó Paré satöbbi, satöbbi, ami ellen egyrészt még több elősz eleinte még több vegyszert kezdtek el használni, majd kénytelenek voltak mondjuk visszatérni különféle mechanikus gyomért gyomértási módszerekhez satöbbi.

[00:37:34]Tehát egy csomó probléma felmerül pont az ilyen gyomértószer tűrő génmódosított fajták köztermesztés bevonása kapcsán.

[00:37:44]Hát igen, ez egy külön témát is megérdemelné így a gyomirtó szerek.

[00:37:49]Nagyon köszönjük.

[00:37:49]Fidich Róberttel beszélgettünk egy nagyon izgalmas és érdekes témáról, aminek valószínűleg lesz folytatása, és talán a konklúzió az, hogy egészségtudatosan vagy tudatosan próbáljunk megvásárolni és táplálkozni, ami egyre nehezebb.

[00:38:05]Amen.

[00:38:05]Igen.

[00:38:05]Nagyon köszönjük.

[00:38:05]Köszönjük szépen.