Pár jó szó, egy kis odafigyelés, jaj, de nehéz a cekker, és már ott egy új családtag
- Kontextus: Az Index Arutluk podcastjában Sügi Noémi Staub Viktória színésznővel és Tasnádi Istvánnal beszélget az „Az örökség" című film kapcsán, amely október 22-én mutatnak be, a vetítések már most teltházasak.
- Születéstörténet: A történet egy valós, barátja apósát ért csalási ügyből indult, improvizációkból nőtte ki magát – kisfilmből pilottá, majd minisorozat-tervvé vált, végül nyolc év után mozifilm készült belőle.
- Staub Viktória szerepe: Nyolc éve, egyetemistaként csatlakozott; a Hajnalka-karakterbe saját élményei (így a szalagavatója is) és a Herend környéki tájszólása is beleszőődött.
- A film témája: Az időseket, főleg magányos, elszigetelt időseket célzó csalásokra hívja fel a figyelmet, miközben a családi kapcsolatok elszáradásáról is szól – a készítők szerint nem didaktikus, hanem fordulatos történet.
- Hajnalka kettőssége: A karakter szándékosan ambiguus – nem tisztán csaló, ő maga is áldozat lesz; a néző nem tudja eldönteni, valódi-e a szerelem közte és az öreg (Mucsi Zoltán) között.
„Egy pár jó szó, egy kis odafigyelés… jó, elfogadok egy teát – és már kész, ott egy új családtag." – Tasnádi István a csalási mintáról
- Forgatás: A film a valós Mónspart házban készült, 14 nap alatt – az előzetes bepróbálásnak és az operatőr előre elkészített snittlistájának köszönhetően.
- Független finanszírozás: Állami támogatás nélkül, színészek ingyen munkájával készült; ha elér egy nézőszám-küszöböt, a bevételből részesednek – Tasnádi szerint ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan.
- Színdarab: A forgatás szünetében született a „Mennyit adtál érte?" című kétszemélyes darab béranyaságról, amelynek vasárnap lesz a bemutatója a Jurányiban.
- Kilátások: Tasnádi darabjait külföldön is játsszák (Kartonpapa Pozsonyban, Prágában, Varsóban), következő rendezése Szlovákiában lesz; Staub szinkronizál, hangoskönyveket vesz fel, és saját ötleteire szeretne fókuszálni.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
Az Index kulturális rovatának podcastjában, az Arutlukban Sügi Noémi beszélget vendégeivel, Staub Viktória színésznővel és Tasnádi István író, forgatókönyvíró, dramaturg és rendezővel. A beszélgetés apropója az „Az örökség" című film, amelynek bemutatójára október 22-én kerül sor, de a vetítések már most nagy sikerrel, teltházas előadásokkal zajlanak – a műsorvezető is egy teltházas vetítésen volt jelen.
A film születéstörténete: improvizációtól a mozifilmig
- A történet kiindulópontja valós esemény: Tasnádi István elmondta, hogy nem őt, hanem egy barátja apósát érte csalás. Egy évig követte nyomon az ügyet, és rendszeresen találkozott az érintettel: „milliókra találkoztunk, rákérdezte, hogy mi újság Kálmán bácsival és a kis aranyásójával. Elképesztő fordulatos történet volt."
- A történet egy részét felhasználta, és nem véletlen baráti összejövetelként, hanem direkt erre a célra szervezett találkozókon – az érintett férfi lakásán – próbáltatta ki az alaphelyzeteket és szituációkat a színészekkel: Dikész (a szövegkörnyezet alapján valószínűleg a színészgárda tagja), Mucsi Zoltán, Molnár Áron és Lengyel Tamás improvizáltak.
- Ebből írt Tasnádi egy kisfilmet, majd egy pilotot készült: van egy 10 perces pilot, amivel producerrel együtt kerestek lehetőséget a megvalósításra. A projekt hosszú utat járt be: először tévéfilm lett volna, aztán sorozat – írt belőle egy hatrészes minisorozatot is, amelynek forgatókönyve elkészült –, végül mozifilmként valósult meg.
- A producer, Kárpáti György és Lengyel Tamás egy korábbi, kulisztikumnak szánt beszélgetésen mesélték el, hogy az egész egy baráti összejövetelen kezdődött improvizációkkal – bár Kárpáti Gyurinak „más feladata volt": az anyagi háttér megteremtése.
- Staub Viktória szerint érdekes lesz majd összevetni a pilotot a kész filmmel, mert ugyanaz a jelenet nyolc évvel korábban és most is szerepel – terveznek egy párhuzamos videót is, ha beindul a film.
Staub Viktória csatlakozása és a Hajnalka-karakter
- Viki nyolc éve, egyetemista korában, negyedévesként, ősz-tél fordulóján vett részt a felvételeken. Az István révén került a „három csodálatos férfiember" – Molnár Áron, Mucsi Zoltán és Lengyel Tamás – közé, egy casting kapcsán (emlékei szerint egy másik, „Tündérkert" című sorozathoz kapcsolódó castingon találkoztak, a részletekben a kettejük emléke eltér).
- A film alaphelyzete: Árpi bácsi (Mucsi Zoltán alakításában) megismerkedik egy fiatal lánnyal, Hajnalkával, aki „Pakuskának" szólítja, és akiről azt hiszi, hogy nehéz sorsú, akin segíteni kell. Közben kiderül, hogy a bácsi szerelmes is – a két fiú pedig döbbenten nézi, mi történik.
- Viki elmondta, hogy a karakterhez vonzotta a „bátorság" és a „vagányság", de az életben nem manipulatív aranyásó: „az életben nem vagyok egy manipulatív kis aranyásó... nagyon nagyon is szeretem az őszinteséget, az egyenességet". Mivel az improvizációból alakult a forgatókönyv, saját élményanyaga is beleszőődött: „hangoznak el olyan mondatok Hajnalka a szájából, ami az én számból is elhangzott, csak minden egy ott a másik köntösben".
- Tasnádi kifejezetten olyan színészt keresett, aki nem „értelmiségi budai lány", mert a karakternek tájidegennek kell lennie a budai, nagypolgári lakás közegében. Viki beletezte az improvizációba saját ajkai élményeit: az ajkai szalagavató is Enikő (a filmbeli karakter) szalagavatója lett a filmben – „ezt nem lehet megírni, ezek az ízek onnan jöttek".
- A tájszólás is téma volt: Tasnádi kért valamilyen Herend környéki beszédstílust, Viki szerint nincs olyan markáns, mint a szegedié, de nála otthon „a kapa itt van a számba" – most, nyolc évvel később külön élvezet volt megtalálni a leírt szövegben, hová teheti a „hűtőbe" helyett a „hűtőbe"-t, a „némedik" és hasonló szavakat.
A történet üzenete: csalás, magány, családi kapcsolatok
- A készítőknek van egy tudatos céljuk is: felhívni a figyelmet az időseket célzó csalásokra. Tasnádi elmondta, hogy hamarosan egy bank által rendezett beszélgetésen is részt vesz, ahol csalástípusokat mutatnak be – ott lesz az „unokázós" csalásról szóló film alkotója is, de szerinte az „más, az faló átfelés, az is elég mocskos".
- A célközönség: „elsősorban magányos öregekre mennek rá. Tehát aki egyedül marad, 80 fölött van, elszigetelődik, a család nem tud annyira odafigyelni, és nagyon sebezhetővé válik." A film címéhez kapcsolódó összefoglaló mondata:
„Egy pár jó szó, egy kis odafigyelés, segítünk, jaj de nehéz a cekker, fölviszem, jó, elfogadok egy teát – és már kész, ott egy új családtag." – Tasnádi István *
- Ugyanakkor hangsúlyozták: a film nem didaktikus, „egy filmnek nem a didaxis az alapvető szándéka", hanem izgalmasan, fordulatosan elmondott történet.
- A Hajnalka-karakter szándékosan ambiguus: nem feltétlenül manipulatív, inkább „dörzsölt", aki „már megél a jéghátán, és muszáj neki" – de a végén kiderül, hogy ő is áldozat. A film utolsó jelenetében látható, hogy őt is „bevágják" egy kocsival kapcsolatos csalásba, és ő őszintén elmondja Kristófnak, az idősebbik fiúnak:
„Ő nem tudja az életet elképzelni a papus nélkül, mert annyi figyelmet, annyi szeretetet kapott, amit ő életében nem tapasztalt meg. Tehát igaz, hogy ráküldték az öregre, de ami köztük létrejött, az igazi." – Staub Viktória a karakteréről *
- Ez zavarja meg a fiúkat: nem találnak rajta fogást, mert az előítéletek alapján teljesen más figurát vártak – „bejön Viki sapkájával... lefogva elrúgja a gyümölcslevet". A néző nem tudja eldönteni, tényleg csaló-e, vagy a fiúk képzelik: a frissen látott, a sztorit nem ismerő nézők szinte mind azt mondták, a film felénél biztosak voltak benne, hogy a szerelem igazi – „hát egy kicsit fura szerelem, de szép am".
- Mucsi Zoltán alakítása is hiteles: a néző elhiszi, hogy a bácsi magányos, nem foglalkoznak a fiai, „és hogy miért is ne lehetne az életében még valami kis öröm vagy izgalom".
- A film egy másik rétege a családi kapcsolatok elszáradásáról szól: „a legszorosabb baráti kapcsolatok mennyire el tudnak távolodni pusztán attól, hogy azt gondoljuk, hogy csak azért, mert közel van hozzám... van, hogy hónapokig nem vesszük fel a telefont, hogy felhívjuk a másikat." Viki elmondta, saját családjában is átélt már ilyen helyzetet („de te is fel tudnál hívni, nem?"), és a film erről is elgondolkodtat: ki jár oda az öreghez, és mire van neki valójában szüksége.
A Mónspart ház mint forgatási helyszín
- A film egy valós, élő személyekhez kötődő lakásban, a Mónspart házban játszódik – Tasnádi egy korábbi színdarab kapcsán ismerte meg a helyszínt. Ez pluszt ad: nem mesterséges díszlet, hanem egy élettér, ahol „egy házaspár lehúzott majdnem 40 évet együtt – az jön a falakból", és ahol több generáció tárgyai, emlékei rakódtak egymásra.
- A lakás nem egy az egyben maradt: a dolgozószoba átalakult (a díszlettervező – a nevét az átirat torzítása miatt nem lehetett pontosan azonosítani – külön, étkezős-konyhás teret álmodott meg), a kanapét is hasonló replikára cserélték, „hogy ne legyen baja" a tulajdonosoknak. A könyvespolcok viszont adottságként maradtak.
- A Mónspart házban készült korábban a „Mónspart ház" című előadás is, amely a helyszínen élő Mónspart Saroltáról és Feledi Péterről szólt, az ő tárgyaikkal – de az fikciós dramatizálás volt, a személyes dolgokat eltüntették, például a salátót és a világbajnoki trófeákat.
- A sors fintora, hogy a két történet közel került egymáshoz: Feledi Péter szintén négy évre egyedül maradt, és a forgatás során megtalálták azokat az edénykészleteket, amelyeket egy idős emberre ténylegesen „rásóztak" – egy 17 darabos, hamisítványnak tűnő edénykészlet, dubaji bőrtáska-féle holmik kerültek így a filmbe.
- A film 14 nap alatt készült el: mert korábban bemehettek a lakásba, gyakorlatilag bepróbálták a filmet, az operatőr (Csukás Sándor) pedig teljes snittlistával készült el a forgatás kezdete előtt – ez tette lehetővé az irreálisan rövid gyártási időt.
Független filmméret: finanszírozás és a „nulláról" építés
- A film viszonylag alacsony költségvetésű, független alkotás: nem kapott házi (állami) támogatást, pedig próbálkoztak a Nemzeti Filmintézetnél pályázni. A színészek ingyen dolgoztak.
- Tasnádi hangsúlyozta, hogy ez hosszú távon fenntarthatatlan: „nem lehet fillérekért dolgozni, meg nem lehet az embereket kizsákmányolni", mégis folyamatosan készülnek ilyen filmek.
- A film idén januárban készült, egy olyan időszakban, amikor a filmszakma nagy része úgy gondolta, hogy mivel az utóbbi években csak egy szűk réteg kapott támogatást, ők sem fognak. Tasnádi szerint most más helyzet alakul ki: „föl fog állni egy új Filmalap, lesznek új döntőbizottságok, lehet, hogy nem lesz központosítva, lehet, hogy újra lesz mecenatúra program, lehet, hogy a KözTV is fog sorozatokat meg filmeket rendelni" – ezért döntöttek úgy, hogy nem várnak tovább fél évet.
- Furcsa helyzetbe kerültek: olyan kommenteket kapnak, hogy „ez hány milliárdból készült?" – pedig:
„Figyeljetek, nullából csináltuk, tehát mi nullát kaptunk... Minden lakály ki lesz fizetve." – Tasnádi István a jóindulatú kommentekre reagálva *
- A megállapodás az, hogy bár ingyen csinálták, ha a film elér egy bizonyos nézőszámot, a készítők a bevételből százalékot kapnak. Nyolc év után mindenkinek fontos volt a történet, és az is, hogy „egyáltalán művészileg tudjanak alkotni" – a csapat minden tagja így döntött.
A „Mennyit adtál érte?" című színdarab
- A film forgatási szünetében született a következő közös munka ötlete: Tasnádi egy regényből (a cím a színlap szerint „Mennyit adtál érte?") adaptált kétszemélyes darabot, egy béranyaságról szóló történetet, amelyet Katarína (a szerző neve az átiratban torzan szerepel; ő Feledi Péter menye, Feledi Botond felesége) írt.
- Az egyik szereplő – a béranya-történet fiatal lánya – hiányzott, Tasnádi „kereste itt, kereste ott", majd a film forgatása közben látta, mit „vérít a kamerák előtt az ifjú hölgy", és a szünetben odajött Vikihez. Viki elmesélte: először egy kedves, „mély lélektani" beszélgetés zajlott, majd jött a kérdés: „és ilyen fődetlen színházi előadáshoz, két szereplőshöz lenne kedved?" – „Mondom, ja, hogy ezért volt az egész kérdés."
- Viki azonnal igent mondott, még a könyv elolvasása előtt: „bármi olyan dolog, ami gyerekekkel, annak elvesztésével nem tud lenni – anyaság, ez a témakör, vagy szegény kiskutyák – abba azonnal állok."
- Az előadást eleinte ugyanabban a Mónspart-nappaliban próbálták fel, ahol a film is készült. A darab két kiszolgáltatott sors nőjéről szól: az egyik vidéken, az erdő szélén él a férjével és két kisgyerekével, önfenntartó, biogazdálkodó életet él – majd a történet elején meghal a férje, és ott marad egyedül egy nagy hitellel. „Az egyik nőnek az a nagy fájdalma, hogy gyereket szeretne, a másiknak meg az, hogy hogyan fog megélni" – a két sors így kapcsolódik össze. A bemutató vasárnap lesz, a Jurányiban.
- Viki szerint a két szerepe nem hasonlítható össze: a filmbeli Hajnalka „nagyon csajos csaj", a darabbeli nő pedig sokkal természetesebb, „jobb életet" élő, nem pesti világban élő ember, akivel megrázó dolog történik.
Tasnádi István a független pályáról és a külföldi sikerekről
- A műsorvezető felvetette: Tasnádi nagyon termékeny író, sok bemutatóval, miközben sokan panaszkodnak, hogy nincs lehetőség vagy pénz. Tasnádi szerint ő is „a peremre szorult" az utóbbi években – részben nem politikai okokból: az HBO saját gyártása kiment az országból, ami gazdasági döntés volt, és „óriási pacsál volt", hogy a Terápia és az Aranyélet után nem tudták folytatni.
- Az ő válasza a helyzetre: „ezt szeretem csinálni, tehát megkeresem, hol lehet. Ha ez egy lakásszínház 32 nézőnek, akkor lakásszínház 32 nézőnek" – a mostani darabnál 72 fős nézőszámot értek el, megduplázták az eredetit. Szerinte ez nem a Nemzeti Színház nézőtere, de nem is bánja: szabadabb közegben, általa választott alkotótársakkal dolgozhat, bár nem lenne baj, ha nagyobb helyeken is bemutathatná a darabjait.
- Következő rendezése Szlovákiában lesz, a saját „Norvég minta" című darabját rendezi – ez az első, amit saját darabjából rendez, de nem magyar nyelven. „Ez teljesen új kihívás lesz" – tolmáccsal dolgozik majd.
- Darabjait amúgy is játsszák külföldön: a „Kartonpapa" című darabját most játsszák a legtöbbet – volt bemutató Pozsonyban, Prágában és Varsóban is, egyelőre olvasatszakaszban. Szerinte „ez az egész kelet-európai parabola nagyon bejön" – ezek az abszurd parabolák a hatalomviszonylatokról működnek Európában. Berlinben egy felolvasás-workshopon viszont nem kaptak rá: „azt mondták, hogy értik, de ők ezen már túlvannak" – Tasnádi reagálása: „várjatok egy picit."
Staub Viktória tervei
- Viki sokat szinkronizál és hangoskönyveket vesz fel (ő a felolvasó, nem a hallgató – viccesen megjegyezte, hogy amikor ezt mondja, mindenki csodálkozik, hogy reggel fél 9-kor kell „olvasnia a hangoskönyvét").
- Közelgő tervei: egy kisebb időre ki tud menni a családjához San Franciscóba, és sok forgatókönyv-, ötletterv között szeretné a fókuszát a saját ötleteire helyezni. „Nem vagyok író egyáltalán, viszont nagyon sok ötletem van, meg nagyon sok olyan történet, amiről szeretnék beszélni, és azt gondolom, hogy kell is beszélni" – ehhez le akar csendesedni, és nem akar közben „két szinkron helyre rohangálni", majd otthon még hangoskönyv-fejezetet felolvasni.
Zárógondolatok
A műsorvezető a hallgatóknak azt javasolta, nézzék meg az „Az örökség" című filmet a mozikban, és ha tehetik, a Jurányiban a „Mennyit adtál érte?" című előadást is, ahol Staub Viktória „felfedezhető mint egy csodálatos fiatal színésznő".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Mitoronyot bevágják a kocsi elsőlésére" – a film záró jelenetére vonatkozó mondat több eleme („Mitorony", „kocsi elsőlésére") ASR-torzítás miatt nem rekonstruálható pontosan; valószínűleg arról van szó, hogy Hajnalkát is bevonják egy kocsival kapcsolatos csalásba.
- „Dikés otthol, Bocsi, Zoltán" – a színészek nevei torzan szerepelnek; a kontextus alapján Mucsi Zoltán, Molnár Áron és Lengyel Tamás azonosítható, de az első név („Dikés") nem rekonstruálható biztosan.
- „Durica Katarina" – a „Mennyit adtál érte?" regényadaptáció szerzőjének neve torzult; a kontextusból (Feledi Péter menye, Feledi Botond felesége) csak részlegesen azonosítható.
- „Urma Mónika" – a darab eredetileg felkért színésznőjének neve bizonytalanul hangzott el.
- „Antalfogári a díszlettervező" – a díszlettervező neve ASR-hiba miatt nem azonosítható pontosan; a „parsarolt a dolgozószobája" mondatrész is értelmezhetetlen.
- „föl fog állni egy új LF... az MNHH-nál" – az intézménynevek (valószínűleg a filmalap és egy médiainstitúció) rövidítései torzan szerepelnek, a pontos hivatkozás nem rekonstruálható.
- „Sügi Noéni" – a műsorvezető neve valószínűleg „Sügi Noémi", de az átirat alapján nem ellenőrizhető teljes bizonyossággal.
- „Tastádi István" – a vendég neve a kontextus alapján Tasnádi Istvánként azonosított; a szövegben több helyen torz alakban szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Hát azt szerettük volna megmutatni az utolsó eventben, hogy őt is Mitoronyot bevágják a kocsi elsőlésére.
[00:00:06]És ő őszintén mondja el a a Kristófnak ugye a idősebbik testvérnek, hogy hogy ő nem tudja az életet elképzelni a papus nélkül, mert annyi figyelmet, annyi szeretet kapott, amit ő életében nem tapasztalt meg.
[00:00:18]Tehát hogy igaz, hogy ráküldték az öregre, de ami köztük létrejött, az igazi.
[00:00:23]Ettől vannak zavarva a fiúk, nem találk rajta fogást.
[00:00:29][zene] [zene] Köszöntöm a nézőinket.
[00:00:42]Ez itt az Index kulturális rovatának podcastja az Arutluk.
[00:00:46]Én Sügi Noéni vagyok.
[00:00:49]Vendégeink pedig Staub Viktória.
[00:00:51]Szervusz Viki.
[00:00:52]Sziasztok.
[00:00:52]Szia.
[00:00:53]Viki színésznő és Tastádi István író, forgatókönyvíró.
[00:00:57]dramaturg rendező.
[00:01:00]Szervusz István!
[00:01:01]Szervusz!
[00:01:01]Köszöntünk titeket itt a stúdióban.
[00:01:04]A beszélgetésünk apropója az, hogy egy hát tulajdonképpen még a bemutató előtt vagyunk, ugye az örökség című filmről van szó, amit én nekem is volt szerencsém bemutató előtt látni, és egy ilyen nagyon nagy sikerrel mennek a vetítések már.
[00:01:20]Én én is egy ilyen teltházas előadást láttam, úgy látszik, hogy nagy az érdeklődés rá.
[00:01:26]Ugye az a címe, hogy az örökség 22-én fogják bemutatni, de hát van, aki már ezt lát látta, én is már láthattam.
[00:01:31]És egy olyan beszélgetésen vettem részt, ahol ahol Lengyel Tamás és Kárpáti György, a producer már ilyen kis kuliszatitkokat megosztott, és például elmesélték azt, hogy ez az egész hogy kezdődött, tehát hogy ők gyakorlatilag egy ilyen kis baráti összejövetel során elkezdtek improvizálni és és abból aztán ugye Gyuri nem, ő nem volt [nevetés] a Gyuri, nem, a Gyuri nem, ő neki más feladata volt.
[00:01:58]Ő neki [torokköszörülés] ugye az az anyagi háttér megteremtése volt a feladata, amiről majd majd szintén még beszélünk.
[00:02:03]De lényeg az, hogy hogy egy ilyen saját történetből kezdett ez kibontakozni.
[00:02:08]Isten, te hoztad ezt a történetet, hogy hogy valamilyen átverés csalás áldozata lett valakit te mondjuk, vagy valaki a családból?
[00:02:18]Nem, szerencsére nem én még [nevetés] és nem is a közvetlen családból egy barátom apósával történt ez és egy évig követtem nagyjából nyomon milliókra találkoztunk, rákérdezte, hogy mi újság Kálmán bácsival és a kis aranyásójával.
[00:02:35]Elképesztő fordulatos történet volt.
[00:02:37]Ennek egy részét fölhasználtam benne, és azért nem baráti összejövöhetel volt, nem tudom mittai, hanem direkt ezért találkoztunk igaz, hogy az ő lakásán, hogy vittem az alaphelyzetet, vittem kis szituációkat és tényleg ők improvizáltak.
[00:02:54]Ugyanúgy Dikés otthol, Bocsi, Zoltán, Molnár Áron és Lengyelmestert.
[00:02:58]Az a az az a szereplőgárda, akik tényleg aztán nyolc évvel később el is játszották ezt a filmet.
[00:03:07]Abból én írtam egy kis filmet, és abból csináltunk egy pilotot.
[00:03:12]Tehát van egy 10 perces kis pajot, amivel házunk, hogy hát ha valakinek megtetszik és és meg tudjuk csinálni a filmet.
[00:03:24]Jó sokáig kellett várni rá, de most már megvan.
[00:03:27]És hát jól tudom, akkor először lett belőle tévfilm, aztán sorozat, aztán rendes belőle csak mozik példáulák meg hát kerestük [torokköszörülés] a rést, hogy [nevetés] hogy tudjuk ezt megvalósítani, [torokköszörülés] mert volt az enefinél több körben mondták, hogy m ne inkább tévfilm, akkor eltettek tév filmre, akkor ott ment a felsőtt írtam belőle egy hatészes minisorozatot az is megvan.
[00:03:52]Az a forgatókönyvű és a pilotot is meg lehet majd nézni.
[00:03:56]Egyébként szerintem az érdekes lesz majd összevetni a kettőt, mert ugyanez a jelenet megvan nyolc évvel korábban és most.
[00:04:03]Ühüm.
[00:04:04]És majd ha beindul a film és majd lesz, akkor majd meg csináltunk ilyen jó kis páruzamos videót.
[00:04:10]Nyolc éve kezdtétek el.
[00:04:10]Viki, akkor te még nagyon fél, te akkor még nem is végeztél ezek szerint.
[00:04:15]Nem, én még én még egyetemre jártam.
[00:04:17]Szerintem harmad, negyed éves lehettem valahol a kör.
[00:04:19]Nem, negyed éves voltam.
[00:04:22]És akkor ilyen ö ősz vége, télje fele ö vettük fel szerintem a pályatot.
[00:04:27]Nekem ez rémlik.
[00:04:28]És te hogy keveredtél ebbe a fiú csapatba?
[00:04:31]Tehát, hogy hogy ugye lehet tudni, hogy Molnár Áron, Lengyel Tamás, Mcsi Zoltán is már játszottak közösen is filmben, meg hát ők így barátok is.
[00:04:41]És hát akkor nyilván kell, ahogy mondtad, egy kis aranyásó, egy egy fiatal lány, aki ugye Igen.
[00:04:49]Mi a a én az István révén kerültem végül is így a a három csodálatos férfiember közé.
[00:04:56]Ráadásul úgy, hogy volt egy casting, egy tökmes.
[00:04:59]Nem emlékszel?
[00:05:04]Hát én az aranyélet miatt hívtak aranyagásónak.
[00:05:06]De volt egy custing.
[00:05:08]De volt egy casting még a ami tehát hogy több a tündérkert sorozatot, amit meg Igen.
[00:05:15]Tehát egy másik sorozat volt egy casting.
[00:05:17]Igen.
[00:05:17]Nem, nem ennek kapcsán.
[00:05:19]És ott találkoztunk, és akkor vagy nekem ez az emlékem hogy annak a találkozásnak köszönhetően volt egy olyan, tehát hogy azután volt egyből, de lehet, hogy az aranyélet volt a te fejedbe az, ami miatt a De a lényeg az, hogy az Isten lévén nekem úgy volt úgy volt meg a gondolat, hogy volt ez a casting, ahol ahol voltam, az végül nem is lett de mások miatt nem lett.
[00:05:41]És és akkor végül jött a gondolat, hogy de te figyelj amúgy itt van itt van három srác kéne egy ilyen kis aranyású típusú csajszé egy ilyen fiatal kis lány, tök jó lennél.
[00:05:49]És akkor mentem improvizálgatni velük és bent maradtam.
[00:05:57]Ugye az a történetnek a lényege, hogy van ezek szerint az életben Kálmán bácsi volt, de itt Árpi bácsi, aki aki egyszer csak megismerkedik egy fiatal lánnyal, aki nagyon kedves és Pakuskának szólítja és azt mondja, hogy hogy egy ilyen nehéz sorsú lány, akin segíteni kell.
[00:06:12]Közben kiderül, hogy babuska szerelmes is, és ugye a két fiú pedig ezt döbbenten nézi, hogy itt mi történik.
[00:06:21]Ö az a téma, tehát ez a ez, hogy ezt a témát feldolgozzátok, ez pusztán egy ilyen szórakoztató történet, vagy ilyen úgymond ilyen tanulságokat is gondoltál ebbe így elrejteni, vagy erről beszélni, hogy ez ez egy létező probléma.
[00:06:38]Ugye azért is jutott ez eszembe, mert most lesz nemsokára egy olyan beszélgetés, amit egy bank rendezett, és az ilyen csalástípusokat beszélik át, és ez is egyfajta csalástípus.
[00:06:49]Ott is leszek ezen a Igen, azért mondom, hogy meg van meg van hív ott lesz, aki az unokázás írt filmet.
[00:06:57]Az unokázós csalós, az is, az is idős emberekre megy, de az olyan az más.
[00:07:02]Azt falos átfelés, az is elég mocskos.
[00:07:05]Tehát igen, van egy ilyen célunk is, hogy hogy felhívjuk erre a figyelmet, hogy a elsősorban magányos öregekre mennek rá.
[00:07:14]Tehát aki egyedül marad, 80 fölött van, elszigetelődik, a család nem tud annyira odafigyelni, és nagyon sebezhetővé válik.
[00:07:21]Egy pár jó szó, egy kis odafigyelés, segítünk, jaj de nehéz a cekker, fölviszem, jó, elfogadok egy teát és már kész.
[00:07:28]Ott egy új családtag.
[00:07:31]Tehát nagyon résen lenni figyel figyelni kell egész egyszerűen de nyilván egy filmnek azért nem nem a didxisa alapvető szándék, hanem tényleg szeretnénk izgalmasan, folulatosan elmondani egy történetet.
[00:07:45]Viki, neked a személyiségedhez ez a karakter mennyire passzolt?
[00:07:47]Tehát, hogy mert mert valahogy te ahogy a abb ahogy a f [nevetés] ne én alapvetően nagyon szerettem azt a fajta bátorságot, amit szerintem Hajnalka így magába kordozott, ami biztos, hogy bennem is van, meg az az a fajta vagányság, ami amivel így ő ő létezik így papussal, meg így a a filmben majd a két srác mellett ö alapvetően nem vagyok, tehát az életben nem vagyok egy manipulat ív kis aranyású, aki arra megy.
[00:08:20]Sőt, hát nagyon nagyon is szeretem az őszinteségét, az egyenességet, de nyilván ugye az improvizációból alakult az egész forgatókönyv.
[00:08:30]Nyilván alap alapszituk megvoltak, de hát az improvizációba az is beletartozik, hogy az ember egy picit magát is próbálja valahogy beleadni, illetve próbál a saját életéből nem tudom mondani mondatokat vagy gondolatokat, hiszen azt ismeri, tehát ami ami ismerős azt fogja majd hazni.
[00:08:48]Úgyhogy hangoznak el olyan mondatok hajnalak a szájából, ami az én számból is elhangzott, csak minden egy ott a másik köntös kérdés.
[00:08:56]Mondjuk ki a a vidéki létet hozta be Viki, tehát egy konkrét konkrét leírása van annak, hogy hogy kell eljutni Gombás Pusztára, ami majdnem az ő szülő Igen.
[00:09:07]Ami majdnem Herentre való van.
[00:09:11]Mindenképp tudtam, és most ez lehet, hogy forró téma, de hogy nem egy ilyen értelmiségi budai lányt.
[00:09:18]És a hajnalka sem az, és és hogy és hogy és hogy és hogy mivel nyilvánvalóan tehát hogy hogy olyan szesztet kerestem, akiből hiteles ez, hogy neki ez az egész közeg, amiben játszódik, ugye egy elképesztő budai lakásban játszódik, hatalmas beagasság, rengeteg.
[00:09:36]Szóval, hogy ő teljesen tájidegen hajnalkajba a környezetbe, és hogy ez hitelesen hozzá.
[00:09:40]És a Viki ezt hihetetlen, és beletette az implóba magát ezt a ajkai utazást, és így került bele Enikő, ajkai szallagavató, [nevetés] tehát hogy úgyhogy ezt ezt mind ő hozta meg a a szallagavatója azt is [nevetés] Erikőnek volt a szallagavatója, tehát hogy ezt ezt nem lehet megírni.
[00:09:58]Ez ez ezek az ízek onnan jöttek, és amikor már úgy elkaptam a fonalat, akkor már utána gyönyörűen lehetett inni, hiszen az első két-három jeleneten improvizáltak.
[00:10:07]Tehát azt igazából a kisfilm mi időt csináltuk meg, és aztán készült el a forgatók.
[00:10:15]Meg azt szerettem még, hogy az elején kértél tőlem valamiféle tájszólásszerűséget, hogy valami, hogy van-e ott a Herend környékén, ahogy beszélnek.
[00:10:21]Hát mondom, mit tudom én, nem nagyon van, mármint nem úgy, mint a szegedieknél, vagy nem?
[00:10:25]Nincen konkrét, de azt tudom, hogy akárhányszor hazakerülök és hazamegyünk, akkor nem nem, hanem hanem elkezdek, tehát hogy többször többször érzem azt, hogy jó, a kapa itt van a számba.
[00:10:37]Tehát, hogy így jön ki jön jönnek ki úgy mondatok, hogy hogy ez az oszt meg a nem tudom a kicsit így össze összeosva.
[00:10:44]Amit egyébként most így nyolc évvel később meg nagyon élveztem már megtalálni a leírt szövegekbe azt, hogy hol lehet beletenni a dup-t ott, ahol nem is nem is kéne mondani hűttőbe vagy a a [nevetés] némedik [torokköszörülés] ilyen mótvar sötét, tehát hogy ezek a szavak csak úgy tehát jól tudjanak kijönni.
[00:11:02]Aha.
[00:11:02]Meg hát hajnak nem csak, hogy manipulatív, de hogy egy ilyen jó egy ilyen jó szívű lánynak, vagy szóval, hogy hogy egy ilyen jó lelkű lánynak is tűnik a a filmben.
[00:11:11]Meg inkább én azt is mondanám, nem is feltétlenül manipulatív, hanem egy dörzsölt, ez egy bűnözőkhöz nagyon jól Igen.
[00:11:18]Tehát, hogy már megél a jéghátán, és muszáj neki.
[00:11:23]szintén áldozat a végén azért hát azt szerettük volna megmutatni az utolsóben, hogy őt is Mitoronyot bevágják a kocsiölésére és ő őszintén mondja el a a Kristófnak ugye a idősebbik testvérnek, hogy hogy ő nem tudja az életet elképzelni papus nélkül, mert annyi figyelmet, annyi szeretetet kapott, amit ő életében nem tapasztalt meg.
[00:11:44]Tehát, hogy hogy igaz, hogy ráküldték az öregre, de ami köztük létrejött, az igazi.
[00:11:49]Ettől vannak zavarva a fiúk, nem találk rajta fogást.
[00:11:52]Ugye amikor megtudják, hogy van egy hajnalka, van egy kislány, aki rászállt a papára, akkor elképzel mindenféle fantáziának, hogy milyen ez a szélámos nő.
[00:12:00]És akkor bejön Vik sapkájával Jézusom lefog [nevetés] lefogva elrugik a gyümleves, [torokköszörülés] és és egyszerűen nem találnak rajta fogást, mert teljesen más az idő előítéletek alapján teljesen más figurát vártak.
[00:12:14]Meg az is van, hogy közben minden érzelem, ami van a papus felé, az neki igazi.
[00:12:17]Tehát, hogy nem nem lehet azt mondani, hogy ő tényleg ezért jó is, hogyha a nézőbe is megfogalmazódik az, hogy van mögötte tényleg csaló, vagy a fiúk csak ezt beképzelik, és nincs is semmi, hanem ez tényleg.
[00:12:30]Tehát szerintem az jó, hogyha ezt így kérdezgettük egyébként, akik frissen látták és nem ismerték a sztorit, hogy mit gondoltak, és szinte mindenki azt mondja, hogy a film felének biztosak voltak, hogy igazi, hogy nem csó, hogy ez egy igaz.
[00:12:43]Hát egy kicsit fura szerelem, de szevam.
[00:12:46]Igen.
[00:12:46]Hát arról nem beszélve ugye, hogy papus ugye Mocsi Zoltán alakításában szintén hitelesen és elhihetően ö hisszük el azt neki, hogy tök magányos, nem figyelnek rá a fiai, nem foglalkoznak vele, és hogy miért is ne lehetne az életében még valami kis kis öröm, vagy vagy izgalom.
[00:13:07]Tehát, hogy hogy arról az oldalról is van benne egy ilyen, hogy megérthető, hogy hát meg az a jó ebbe a filmbe, hogy korábban volt egy kérdésed, és arra gondoltam már ezt válasznak, de jó, hogy itt is felmerül, hogy egyszerűen arról is beszél ez a film, hogy a a szoros családdal mennyire eltudjuk, vagy akár a legszorosabb baráti kapcsolatok mennyire el tudnak távolodni pusztán attól, hogy azt gondoljuk, hogy csak azért, mert közel van hozzám, meg a családom, meg apám, meg anyám, meg nem tudom, De van, hogy hónapokig nem vesszük fel a telefont, hogy felhívjuk a másikat.
[00:13:41]És hogy erről is, hogy a kapcsolatokat mennyire kéne ápolni, és nem csak arra várni, hogy mi nem tudom, kaptam már meg én is családba azt, hogy miért nem veszed fel a telefont, vagy hogy van telefonod, fel tudnál hívni, nem?
[00:13:53]És akkor jött vissza részemről is a mondod, hogy de te is fel tudnál hívni, nem?
[00:13:59]Tehát, hogy ez nem egy egyoldalú dolog, és és a másiknak is kell tenni, de a lényeg az, hogy igen, fontos, hogy az emberek kapcsolódjanak, jobban v tegyenek az ért.
[00:14:06]Igen, én is erre gondoltam a filmet nézve, hogy nem csak ez a, hogy a csalásra hívjuk fel a figyelmet, vagy hívjátok föl, vagy tehát nyilván nem didaktikusan, de valamilyen módon mégis meg hát erre ezekre a családi kapcsolatokra, tehát hogy lehet, hogy valaki elgondolkodik azon, hogy hogy tényleg az az öreg az ott él, és azt se tudom, mi van vele, és hogy ki járkál oda fel hozzá, tehát hogy hogy és neki arra miért van szüksége.
[00:14:28]egyébként említetted István a a házat ugye a a lakást és ugye azt is én is most megtudtam hogy a hogy a Monspart házban játszódik ez az egész és oda te úgy kerültél szintén egy színdarab kapcsán merthogy ott volt az a fantasztikus helyszín és hogy abba valamilyen módon ö be lehetne építeni egy egy előadást és akkor ha már ez így volt akkor a akkor ez úgy jött hogy akkor a filmnek is ugye az hogy egy egy létez ző élő személyeknek volt az a az az élettere, és tényleg minden ott a könyves polcok, tehát ott le lehetett olvasni, hogy melyik könyvek sorakoznak ott a polcon például, hogy ez mennyire ad egy egy ilyen pluszt hozzá, mondjuk tehát, hogy nem egy ilyen mesterséges helyszín, és egyébként több több filmben is volt már olyan, hogy hogy egy létező nem tudom értelmiségi vagy művész házaspárnak vagy családnak a házában veszik föl.
[00:15:30]nem díszletben, nem valami kitalált, konstruált helyszínen, hogy ez pusztán ilyen költségtakarékosság, gondolom az is, mert hát ez a film azért szintén egy ilyen alacsony költségvetésű film, de hogy mégis behoz valami pluszt is mindenképpen ugyanakkor hát azért nem egy az egyben a lakás, tehát hogy azért átalakítottunk, tehát például az ét közül az nincs ott, az volt most parsarolt a dolgozószobája arra Antalfogári a díszlettervez Ő megálmodott egy külön teret, egy ilyen vétkező konyhás teret, de kétség tal könyvekhez nem juttunk, tehát a könyves polcok az adottság volt.
[00:16:06]A kanapét is kicseréltük egy hasonlóra, ami volt, tehát hogy hogy így így így replikát csináltunk belőle, hát hogy ne legyen baja.
[00:16:17]Ja, hogy ne legyen baj.
[00:16:18]Hát az ez tényleg olyan, mint egy élő múzeumba bementünk volna.
[00:16:20]Ugye mi ott csináltuk a Móspart ház című előadást, ami az ott élő Mspart Sarotáis Feledi Péterről szólt.
[00:16:29]az ő tárgyaikkal be is mutattuk.
[00:16:32]Nyilván egy dramatizált helyzetben volt az egész megcsinálva, de azért ez egy más, ez egy fikciós történet.
[00:16:38]Tehát, tehát a személyes dolgokat eltüntettük, mondjuk salottal rengeteg kupáját meg világbajnoki trófeáját, úgyhogy úgyhogy azért átalakult a lakás, de az, hogy ez egy ez nem egy díszlet, nem egy steril díszlet, hanem egy élettér, egy valós élettér, ahol egy házaspár lehúzott majdnem 40 évet együtt, az az jön a falakból.
[00:16:58]Plusz ugye sok generáció élt ott, és mind így egymásra rakódtak a a tárgyak, az emlékek, tehát hogy ott még egy még tágabb tér nyílik az időben.
[00:17:10]Igen.
[00:17:10]És hát ugye a sors fintora, hogy hogy tulajdonképpen a két történet elég közel került egymáshoz annyiban, hogy ugye Feledi Péter egyedül maradt szintén négy évre, ahogy a könyvben meg van írva, ugye hamarabb meghalt a Monsportarolta, és megtaláltuk azokat a edénykészleteket, amit rásóztak.
[00:17:29]Tehát a filmbe azok kerültek bele, amit ott találtunk.
[00:17:33]17 darabos kamu edénykészlet az a Dubain bőrtáska hamisítvány vagy bár aranyozott akkor valamilyen mágneses nem tudom csoda sté azt azt hoztuk de azt hittem de de de de csomó kellék ott volt a amit egy idős rásóztak egy idős emberre ténylegesen üüm tehát hogy amikor elkezdtünk ott próbálni mert ugye azért tudtuk 14-öt nap alatt leforgatni ezt a filmet mert már be tudtunk odamenni hamarabb a lakásba ugye kábé a kézdíszletbe, és bepróbáltuk gyakorlatilag a filmet.
[00:18:09]Úgyhogy, úgyhogy és utána jött a a az operatőr Csukás Sándor, megmutattuk neki, ő fölplánozta, teljes snitlista megvolt, mire elkezdődött a forgatás.
[00:18:18]Ezért lehetett ilyen irreálisan rövid idő alatt megcsinálni.
[00:18:23]Ugye a rövid idő az azért is volt fontos, mert egy ilyen viszonylag korlátozott büdcséből kellett dolgoznotok.
[00:18:28]És ugye most már nagyon sokszor elmondjuk, hogy sok film készült most már ilyen úgynevezett független filmként, ami azt jelenti, hogy nem kap hárami támogatást.
[00:18:38]mondtad, hogy próbálkoztatok azért, hogy az NF-nél, hogy hogy pályázni támogatásért, és hogy mindenki elmondja, és itt is a színészek ingyen dolgoztak, tehát hogy mindenki elmondja, hogy ez hosszútávon fenntarthatatlan, mert nem lehet fillérekért dolgozni, meg nem lehet az embereket kizsikerelni, de mégis elkészülnek ezek a filmek.
[00:18:59]mindig újabb és újabb filmek készülnek, és ha én úgy jól veszem le, ezeknek ti örültök, vagy tehát, hogy ez egy ez egy jó dolog, és még mindig jobb, mintha nem készülne el?
[00:19:12]Hát ez így van.
[00:19:12]De azért ez nagyon fontos, hogy hogy ez ez idén januárban készült.
[00:19:18]Tehát amikor azért a filmszakma nagy része úgy gondolta, hogy mivel az utóbbi években nem kapott támogatást, csak egy bizonyos szűk réteg kapott támogatást, és ő se fog.
[00:19:29]Lehet, hogy egy évvel később, tehát most most ebben a helyzetben azt mondanánk, hogy figyeljetek, várjunk még egy fél évet, föl fog állni egy új LF, lesznek új döntőbizottságok, lehet, hogy nem lesz központosítva, lehet, hogy újra lesz meccenatúra program az MNHH-nál, lehet, hogy a KözTV is fog sorozatokat meg filmeket rendelni.
[00:19:48]Tehát ez tök új helyzet.
[00:19:50]Ez kicsit fura, mert összecsúszik, ugye kapjuk is a kommenteket, a jó indulatú kommenteket.
[00:19:56]Ezek hány milliárdból készült?
[00:19:57]Az nekünk mennyibe fájtott mi?
[00:19:57]Ennyibe fáj.
[00:19:59][nevetés] Minden lakány ki lesz fizetve.
[00:20:00]Tehát, hogy a jó indulatú kommentegnek.
[00:20:02]És nyilván nem kommenteljük alá.
[00:20:07]Figyeljetek, nullából csináltuk, tehát mi nullát kaptunk, tehát hogy be lehet ezt fejezni.
[00:20:10]Ö igen, ez egy fura helyzetnek szerintem az utol egyik utolsó férje volt, amikor kénytelen nem jó kedvünkben csináltuk ezt, kénytelen volt nagyon sok filmes úgy döntött, hogy oké, megpróbáljuk így és megpróbáljuk azt, hogy olyat csináljunk, ami sok embert érdekel, és ha sokan jönnek a moziba, akkor majd kapunk valami kicsi pénzt.
[00:20:31]Tehát mi is úgy vagyunk vele, hogy oké, hogy ingyen csináltuk, de hogyha elér egy bizonyos nézőszámot, akkor kapunk százalékot.
[00:20:37]Ühüm.
[00:20:37]Meg azért ez fontos történet volt ahhoz, hogy hogy beálljunk meg és azt mondjuk, hogy tök mindegy, mi van, ezt mindenképpen szeretnénk, és mindenki így volt ebbe a csapatba, úgyhogy mert nyolc év az nyolc év és ha van lehetőség erre akkor és olyan mi az?
[00:20:58]Nem fog eszemb ugye nem csak az a lényeg, hogy ez egy olyan történet, hogy fontos, hanem hogy egyáltalán művészileg tudtok alkotni, tudtok dolgozni.
[00:21:08]Ez egy olyan lehetőség, amikor tehát, hogy igen, a feltételek szőító, [nevetés] hogy a bizonyos feltételeknek [torokköszörülés] megfelelően az ember azt mondta, hogy oké, nekem így is megéri, és hogy így tudott ez megszületni.
[00:21:22]Beszélgettünk itt a még a még mielőtt a felvétel elindult volna arról, hogy nektek volt egy bemutatótok most a hétvégén, ugye, hogy jól mondom, [torokköszörülés] igen, vasárnap.
[00:21:33]Ez már a tehát hogy a ti közös kapcsolatotokból fakadt, hogy megint közösen dolgoztatok, mert hogy volt már egy ilyen szakmai előretetek, vagy ez hogy kezdődött?
[00:21:41]Ezt meséljétek már.
[00:21:43]És ez a Monsportházhoz is kapcsolódik valami.
[00:21:46]Monspartázhoz is kapott ültünk a csö a forgatás szünetben, hanem az volt, hogy ugye ez a mennyit adtál érted című regényből adaptáltam egy kétszemélyes darabot, amit Durica Katarina írt és az első az egyik színész megvolt.
[00:22:05]Már elixel fölkértem Urma Mónikát, de a de a fiatal lány, ez egy béranyás történet.
[00:22:10]a fiatal lánya, aki kihordja neki a gyerekét, az nem volt.
[00:22:13]Kerestem itt, kerestem ott, kerestem amott.
[00:22:15]És aztán elkezdőd a forgatás.
[00:22:19]És aztán láttam, hogy mit vérít a kamerák [nevetés] előtt az ifjú hölgy, és azt mondtam, hogy minek keresek tovább?
[00:22:25]Hát itt van.
[00:22:25]Megkérdezem, hogy van-e kedvem.
[00:22:28]Igen.
[00:22:28]És akkor ebbic szünetben odajött és megkérdezte, hogy amúgy Viki, te most hogy állsz a színházzal?
[00:22:30]És emlékszem, hogy én ilyen mély lélektanim milyen izé, hogy voltam, de most nincs meg így fáj, úgy fáj és távolság, nem tudom.
[00:22:37]És akkor így végighallgatta nagyon kedvesen majd feltette a kérdést, hogy és ilyen fődétlen színházi előadáshoz, két szereplőshöz lenne kedved?
[00:22:44]Mondom, ja, hogy ezért volt az egész kérdés.
[00:22:47]Hát persze, miről szól?
[00:22:49]És még arra is emlékszem, hogy a mondtad, hogy odaadod a könyvet, hogy nyugodtan olvassak bele, de amúgy egy ilyen béranyásságról szóló darab.
[00:22:58]És igazából még mielőtt elolvastam volna, mondtam már neki, hogy ne is mondd tovább, igen, mert bármi olyan dolog, ami gyerekekkel, annak elvesztésével nem tud lenni anyaság, tehát ez a témakör, vagy szegény kiskutyák, abbaig [torokköszörülés] széebb állok, úgyhogy de azért beleolvastam természetesen, és így született meg végül is.
[00:23:17]És az elején, miután leforgattuk a ezen a helyszínen a a filmet, utána odajártunk próbálni szintén abba a nappaliba, ahol ahol minden is megtörtént a filmben, és ott próbáltuk fel az elején ezt az előadást, mert ugye Katarina a Feledi Péter menye, ugye a Feledi Botonnak a felesége, tehát így jön a tört, vagy így kapcsolódik a kapcsolódnak a szereplők egymáshoz.
[00:23:43]És ez a lány, akit itt játszol, nagyon más lehet, mint a a filmbéli.
[00:23:52]Tehát a filmbéli ilyen nagyon csajos, nagyon csajos csaj végül is.
[00:23:56]Igen.
[00:23:56]Igen.
[00:23:57]Itt pedig azért egy ilyen megrázó dolog történ, tehát hogy egy ilyen, ami úgy talán mélyebb megéri.
[00:24:04]Szerint nem hasonlítható szerintem igazából a kettő már olyan szempontból, hogy mind a ketten vidéken vannak.
[00:24:09]ez lehet, de de azért itt az van, hogy önfenntartóak a férjével együtt már két kicsi gyerekkel ott vannak az erdő szélén, építik a saját birodalmukat, tehát tényleg a biokért Igen.
[00:24:21]Úgyhogy ők ők abszolút egy nem a nagy pesti mindenféle fuxzokkal ellátott nem tudom milyen nélzbe menő körmökkel, csicsag izé minden.
[00:24:32]Tehát, hogy nagyon nem ez a világ, hanem a sokkal természetesebb, jobb élet.
[00:24:39]Ö csak hát ott történik egy közvetlenül az elején, úgyhogy ezen nem is spoilerezek olyan sokat, hát meghal a férj és ott marad egyedül egy nagy hitellel, és akkor ezt hogy oldja meg.
[00:24:50]És az egyik nőnek ugye az a nagy fájdalma, hogy a gyerek gyereket szeretne, a másiknak meg az, hogy hogyan fog megélni.
[00:24:56]Tá.
[00:24:56]És ugye a két kiszolgáltatott sors így összekapcsolódik ebben a ebben a történetben.
[00:25:03]István, te egy ilyen nagyon termékeny író vagy.
[00:25:04]Nagyon sok bemutatód volt, nagyon sok színdarabod, nagyon sok, vagy hát nagyon sok, tehát sok ugye sorozatnak írtad a a forgatókönyvét.
[00:25:15]Igen.
[00:25:16]És tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy egy nagyon sikeres vagy egy olyan területen, ahol nagyon sokan panaszkodnak.
[00:25:24]Tehát, hogy nagyon sokan panaszkodnak, hogy nincs lehetőség, vagy nincs pénz, vagy ti, hogy te hogy mész így előre, hogy így így mindig megtalálod a a lehetőségeket, az embereket, a történeteket?
[00:25:37]Hát nyilván az utóbbi években nem véletlenül, hogy azt kérdeztem meg, hogy egy független színházhoz van kedves, egy független film megcsináltam, tehát azért azért azért én is a peremre szorultam.
[00:25:49]Ö részben ö nem politikai okokból, mert például az, hogy az HBO saját gyártása innen kiment, az azért gazdasági volt, azér óriási pack volt, hogy a terápia és az aranyélet után nem tudtuk folytatni.
[00:26:05]De aztán történt ami történt.
[00:26:05]Viszont én még ezt csak ehhez értek.
[00:26:08]Ezt szeretem csinálni, tehát hogy akkor megkeresem, hogy hol lehet áll.
[00:26:12]Ha ha ez egy lakásszínház 32 nézőnek, akkor lakásszínház 32 nézőnek.
[00:26:17]Vagy most mennyit adtál ért?
[00:26:20]72-nagy megdupláztuk a nézőszámot.
[00:26:22]Tehát ilyen lehet, hogy sok bemutató van, de ilyesmiről beszélünk, nem a Nemzeti színház nézőtteléről, amit én egyáltalán nem bánok, mert mert meg ugye ki tudom írni a a kreativitásomat és elmondani a gondolataimat, ráadásul egy sokkal szabadabb közegben, mint egy kőszínházban lennék általam választott alkotótársakkal.
[00:26:45]Úgyhogy én ezt én ezt élvezem.
[00:26:45]Nyilván nem lenne baj, ha ebben is történne változás, és hogy és hogy ilyen témákat ilyen emberekkel egész egyszerűen nagyobb helyeken be tudnák mutatni, és ezáltal több emberhez eljuttatni.
[00:27:03]Most így két bemutató környékén nem biztos, hogy jó a kérdés, de mégis megkérdezem, hogy hogy így merre tovább, tehát hogy van-e már olyan tervetek, ami már esetleg közös?
[00:27:16]Mind a ketten külfölden, vagy mi?
[00:27:18]Egyébként tényleg.
[00:27:18]Én Szlovákiába egész Szlovákiáig megyek.
[00:27:21]Következő rendezésem Szlováki fog Aha történni.
[00:27:24]Nyit rá rendezem a Norvég minta című darabomat.
[00:27:27]Ez az első, ami amikor sajátom darabb rendezem, de nem magyar lesz a nyelv.
[00:27:34]Tehát, hogy tolmácsal fogod ezt az egészet.
[00:27:38]Gondolom igen.
[00:27:38][nevetés] Nagyon remélem, vagy nagyon activity lesz.
[00:27:43]Igen.
[00:27:44]Igen.
[00:27:44]Tehát az egy másik helyzet.
[00:27:44]Igen.
[00:27:46]Tehát hogy és szerencsére most is sok helyen játszák külföldön darabjaimat.
[00:27:49]Ö és ez az élmény megvan, hogy milyen az, hogy úgy látom, hogy igen, ez ez az én fejemből pattant ki, de egy szavát nem értem és hogy ugye tudom mondatról mondatról, tehát egész ilyen álombeli élmény egyébként egy ilyen előadást nézni, de ahhoz, hogy én magam tegyem ezt föl egy másik nyelvre, hát ez teljesen új kihívás lesz.
[00:28:09]És a közönség veszi ezeket a egy magyar szerző által, magyar közegből született műveket.
[00:28:16]Hát a kartonpapát például nagyon most azt játszák legtöbbet.
[00:28:21]Voltam Pozsolinkban szá bemutató Prágában a cse és Varsóban is játszák, van egyel bemutató is.
[00:28:30]Nagyon szeretem ez az egész kelet-európai parabola.
[00:28:31]Ez nagyon beírüm ez voltam Berlinben is vele egy ilyen felolvasás workshopszerű.
[00:28:38]Ott nem kaptak rá.
[00:28:40]Azt mondták, hogy értik, [nevetés] de ők ezen már túlvannak.
[00:28:44]Aha.
[00:28:44]Mondtam neki, várjatok egy picit, várjatok.
[00:28:47]Tehát akkor kellet Európában működnek azért alapvetően ezek a hát ezek a nagyon abszurd parabolák a hatalom és a Igen.
[00:28:54]viszonylatáróiról szerintem.
[00:28:57]Igen.
[00:28:58]Ühüm.
[00:28:58]Aha.
[00:28:58]És Viki, te merrefelé gondolkodt?
[00:29:01]Ugye ezt te sokat szinkronizálsz például?
[00:29:04]Én igen.
[00:29:04]Én nagyon sokat szinkronizálok.
[00:29:06]Sok hangos könyvet olvasok fel, mármint nem tehát, hogy én vagyok a felolvasó, mert általában amikor ezt mondom, akkor mindenki így néz, hogy milyen érdekess reggel f:30-kor felkell ez a lány, hogy olvassa a hangos könyvét, de azt nem is olvasni kell, hanem hallgatni, nem?
[00:29:20]Tehát, hogy én vagyok az, aki felolvassa, de ö ö ugye van ez az előadás, ami ami van most egy kisebb időre, úgy néz ki, hogy családhoz ki tudok menni San Franciscóba, és nagyon-nagyon sok forgatókönyv vagy ötletterv van a én nem vagyok író egyáltalán.
[00:29:39]Viszont nagyon sok ötletem van, meg nagyon sok olyan történet, amiről szeretnék beszélni, és azt gondolom, hogy kell is beszélni, és szeretném elmondani.
[00:29:46]Úgyhogy én most ezekre akarom helyezni a fókuszt meg arra, hogy egy kicsit így lecsendesedni és azok a dolgok, amiket én meg akarok valósítani, abba úgy energiát fektetni, hogy ne kelljen közben két szinkron helyre rohangálni, és otthon még felolvasni egy újabb fejezetet.
[00:30:01]Aha.
[00:30:01]Hát nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és hogy beszélgettünk és hogy ezeket így el elmondtátok.
[00:30:05]És hát a a hallgatóinknak, nézőinknek azt tudom javasolni, hogy akkor nézzék meg az örökséget a a mozikban, és hogyha tehetik, akkor a Jurányi a mennyit adtár érted című előadást is, és akkor láthatnak téged, Viki, és felfedezhetnek maguknak, mint egy egy csodálatos fiatal színésznőt.
[00:30:29]Úgyhogy köszönöm szépen, hogy itt voltatok.
[00:30:30]A nézőinktől pedig elbúcsúzunk.
[00:30:31]Viszontlátásra.
[00:30:34][zene] [zene]