Index.hu 33:42

Gyerekházasság vagy csonkítás elől menekülő lányoknak nyújtanak menedéket

építészetpodcastdíjazásközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Gyerekházasság vagy csonkítás elől menekülő lányoknak nyújtanak menedéket
tl;dr
  • Az Index Arutluk podcastjában Noémi az Építészfórum két képviselőjével, Pásztor Jánossal és Hulás Mátéval beszélget a 22. Média Építészeti Díjról.
  • A díj célja, hogy laikusok is beszéljenek építészetről; a vendégek szerint ez részben megvalósult — a kortárs épület a társadalmi köztudatba került, közösséget és pártált generációt is formált.
  • A zsűrizés kettős: a nemzetközi előzsűri a top 10-et választja, négy épület egyeneságon döntős, az ötödik helyet közönségszavazás dönti el.
  • A döntősök: a balatonfüredi főépítészség felújított modernista székháza, a ferencvárosi szociális bérház bővítése, Földes László nagykovácsi bölcsődéje és rendelője, Szabó Péter balatoni nyaralója, valamint a bamakói Remény Háza.
  • A bamakói női menedékház a „kakukktojás": gyermekházasság elől menekülő lányokat ment, közönségszavazással jutott a döntőbe — Pásztor szerint akár különdíjat is érdemelne.
  • Az „épített környezet" kategóriában kisebb gesztusok, köztéri és belső beavatkozások versenyeznek (pl. Liszt Ferenc téri pad, Esterházy Péter otthonának felújítása).
  • A tervek kategóriájában hallgatói munkák száma évről évre nő (idén 100+), és a fiatalok domináns témája a meglévő épületek átalakítása új építés helyett.
  • A gála november 6-án lesz az Urániában: show-műsorként, épületek és tervek váltakozó, háromperces prezentációival, ahol befutott építészek és hallgatók együtt mutatkoznak be.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kerete

Az Index kulturális rovatának podcastjában, az Arutlukban a műsorvezető Noémi (az átiratban „ő meg Noémi vagyok" alakban szerepel) két vendéget köszöntött: Pásztor Jánost, az Építész Fórum ügyvezetőjét és tulajdonosát, valamint Hulás Mátét, az Építészfórum építészeti szakíró-szerkesztőjét. A beszélgetés apropója a Média Építészeti Díj 22. alkalommal meghirdetett versenye: a díjat 22 évvel ezelőtt azért alapították, hogy olyanok is beszéljenek építészetről, akiknek ez nem a szorosan vett szakterületük — laikusok is véleményt alkothassanak az épített környezetről, hiszen „mindannyian ezekben élünk, itt lakunk, ide járunk iskolába, orvosi rendelőbe".

22 év a média építészeti díj: teljesült-e a cél?

Pásztor János azt mondta, a díj célja folyamatosan fejlődő, bővülő módon teljesül: egyre több nem építész követi, hogy mi történik a városban, milyen új kortárs épületek épülnek, és a nem építészeti média is egyre gyakrabban foglalkozik épületekkel. Szerinte az építészet — és a kortárs építészet fontossága — egyre inkább bekerül a társadalmi köztudatba.

Hulás Máté a saját, fiatalabb korosztályától számolt be: ő olyan közegekben mozog, ahol alapból érdeklődnek az építészet iránt, de a nem építész ismerősei közül is többen ismerik és követik a média építészeti díjat, más forrásokból is hallottak róla — így szerinte ebben a korosztályban is van nyitottság.

„Azt gondolom, hogy ez egy olyan alapintézmény most így. Tehát, hogy ha valaki az idei vagy akár a jövő évi építészeti naptárat is nézi, akkor valószínűleg a méd benne lesz egy ilyen fix pontként." — Pásztor János *

Pásztor János emlékezik arra, hogy az elején még „szavaik se voltak" arra, hogyan kell egy épületről beszélni — és ők maguk is beletanultak az évek során, kialakult egy beszédmód. Felidézte, hogy egy építész kolléga, aki 22 évvel ezelőtt, az első, még romkocsmában tartott eseményen hallgatóként vett részt, most már szakmai zsűritagként dolgozik együtt a díjjal.

„Számára teljesen releváns volt az, hogy ilyen módon lehet beszélni az építészetiről, és ott kiállnak emberek, elmondják a saját koncepciójukat, más azt esetleg megkritizálja, vagy véleményt mond, kialakul egy vita, egy párbeszéd." — Pásztor János *

A résztvevők hangsúlyozták: a 22 év alatt egy teljes generáció nőtt fel a díjjal együtt — jelezte, hogy Földes László épülete, amely 2005-ben nyert, idén is döntős, vagyis a díj megtartotta a húzóerejét és rangját még a befutott építészek számára is. Emellett a díj egy közösséget is kialakított: találkozási pont, fórum eszmecserére, szakmai szempontok cseréjére, emberi kapcsolatok építésére.

A zsűrizés és szavazás rendszere

A díj egyik izgalmas sajátossága a kettősség: van egy szakmai zsűri, amely a szakmai szempontokat adja hozzá, de ők nem pontozzák az épületeket — az értékelést a médiazsűri végzi, amelynek egészen más szempontjai vannak, mint a szakmabelieknek. Hulás Máté szerint éppen ez teszi izgalmassá az egészet: a gála előtti épületbejárásokon mindkét fél új szempontokat fedez fel, ami formálja a gálai értékelést.

A gálaműsort az is különlegessé teszi, hogy egyszerre prezentálnak húsz éve praktizáló, befutott, kiforrott építészek és a következő „etap" fiatal, kezdő építészei, akár építész-hallgatók.

A kiválasztási rendszer többszörös: a nemzetközi előzsűri 10 épületet választ ki, ezek közül négy egyeneságon bekerül a döntőbe, az ötödik helyet pedig közönségszavazás dönti el — az Index és az Építészfórum felületén egyaránt lehet szavazni. Pásztor János elmondta, hogy ő tudatosan nem vesz részt a nemzetközi előzsűrizésben, hogy elkerüljék a magyar zsűritagnál felmerülő — akár szándéktalan — részrehajlást: a nemzetközi zsűri három tagja (egy angol, egy olasz és egy lengyel) teljesen a saját szempontrendszerük szerint dönt, csak a szerkesztőség segíti őket, mert „a képek meg a valóság néha nem ugyanaz".

Az öt döntős épület

Pásztor János kiemelte: minden évben felmerül, hogyan lehet lakóépületet középülethez vagy kis beruházást nagyhoz hasonlítani, és idén is nagyon vegyes a kínálat — de „az az öt, aki már bekerült, szerintem azok már nyertek, mert be tudnak mutatkozni".

A balatoni főépítészség székháza (Balatonfüred)

Egy 1938-ban épült, eredetileg benzinkútnak készült modernista épület átalakítása — az átirat szerint az eredeti tervek egy „KDI Ferenc" nevéhez kötődnek (ennek helyes olvasata bizonytalan). Az épület a 70-es évektől üzleteknek adott otthont, 2025-ben kezdték meg átalakítását a balatoni főépítészség intézménye számára. Hulás Máté szerint a lényeg a modernista épület „újjászületése": a hozzá tapadt, majdnem 100 évnyi réteget eltávolították, és az épület kívülről nagyjából visszakapta eredeti formáját.

Pásztor János rámutatott: az építészek itt nagyon kötött pályán mozogtak — nem bővíthettek szabadon, adott épületből kellett valamit kezdeni. A lekerekített formák megtartásával, a Balaton színeire utaló apró gesztusokkal „varázsolták újjá" a házat. A szűkös anyagi források ellenére megvalósult apró részletek az eredeti épületre és a környékre utalnak, plusz jelentésréteget adva hozzá.

Ferencvárosi szociális bérház felújítása és bővítése

Egy 1890-es években épült bérház megújítása Ferencvárosban, amely a kerület komoly szociális bérlakásprogramjának keretében valósult meg. Nem pusztán állagmegóvás történt: az épületet bővítették is, és 18 új lakást alakítottak ki benne, így több szociális bérlakás jött létre.

Pásztor János szerint ez jó példa arra, hogy lehet bérlakást építeni úgy, hogy az építészetileg is értelmezhető legyen — a lakhatási válságról, a bérlakások hiányáról manapság sokat beszélnek. Hulás Máté úgy vélte, valószínűleg a nemzetközi előzsűri is ezért a társadalmi vonatkozás miatt emelte ki a projektet: a társadalmi hasznosság és a közfunkció (óvoda, bölcsőde, iskola, munkahely, vallási épület) visszatérő szempont a díj minden évében. Szerinte különösen érdekes, hogy ez a szociális bérlakás nagyon magas építészeti minőséget képvisel, még ha összevetjük más környéken épült, piaci, értékesítésre szánt új épületekkel is.

Bölcsőde és orvosi rendelő Nagykovácsin — Földes László projektje

A Budapest melletti agglomerációs településen épült intézmény nem egy nagy tömb, hanem pavilonszerűen, több épületegységből áll, nyeregtetős tömegekkel, amelyek között köztér is kialakult. Ez a furcsa elrendezés azért született így, hogy az építész, Földes László és kollégái megőrizzék a falusias jelleget — és Hulás Máté szerint valószínűleg a odajáró gyerekek számára is sokkal barátságosabb, ismerősebb környezet, mint egy hatalmas tömb lenne. A műsorvezető hozzátette: a méden visszatérő téma, hogy óvodák, iskolák versenyeznek, „hogy ez nem mindegy, hogy tényleg a gyerekek milyen környezetbe nőnek fel".

Balaton-felvidéki magánház (nyaraló)

Szabó Péter építész saját nyaralójáról van szó, amely egy egykori parasztház helyén, két épületrészből álló együttesként jött létre. A szakma „rajong" érte azért, mert minden apró részletre odafigyelt, szinte kézműves igényessége látszik rajta. Hulás Máté elmondta: hosszú építési folyamat eredménye — az építész gondolata az volt, hogy nem kell sietnie, nem határidőre elkészítendő projektként gondolt rá, hanem olyan munkaként, ahol van idő arra, hogy minden részlet úgy valósuljon meg, ahogy elképzeli, ahogy az a saját családja számára a legmegfelelőbb.

A műsorvezető arról is beszámolt, hogy ez a ház — amely nemzetközi rangos díjat is nyert — folyamatos érdeklődést generál, ezért a tulajdonosok megnyitották az épületet az építészetileg érdeklődők számára; a zsűri is bejárhatta. Hozzátette: emlékszik a 22 évvel ezelőtti verseny egy sárgára festett lakóházára — ahhoz képest ez a ház „nagyon más, nagyon érdekes, nagyon különleges".

A Bamakói Remény Háza — a „kakukktojás"

A leghangsúlyosabb történet: egy Mali fővárosában, Bamakóban épült női menedékház, a Remény Háza, amelyet két magyar tervező készített, és ahol gyermekházasságba kényszerített, valamint női nemi csonkítás elől menekülő lányoknak nyújtanak menedéket — erre utal a videó címe is.

Pásztor János elmesélte, hogy korábban a szabály az volt, hogy csak olyan épületeket fogadnak be, amelyeket a közönség és a zsűri meg tud nézni — kb. Budapesttől 500 km-es körben, hogy egy-két nap alatt be lehessen járni (korábban Erdélyben is voltak ilyen túrák). Idén ezt a szabályt „félretették", nem alkalmazták — és a zsűri így választotta be a bamakói épületet. A nevezési feltételnek — magyar építészek pályázhatnak — a projekt abszolút megfelelt.

„Hát ez olyan erős történet… mindig kérdés, hogy az építészeti célokat felülírja-e a társadalmi hasznosság, vagy az a misszió, amit vállalnak. De hát itt azért nem kérdés, hogy itt azért sokkal erősebb a történet, mint maga az épület." — Pásztor János *

Pásztor János úgy fogalmazott, talán egy különdíjat megérdemelnének azzal a társadalmi küldetéssel, amit vállaltak. Hulás Máté kiegészítette: az épület építészeti szempontból is izgalmas, mert bár modernebb, mégis „belesimul", illeszkedik a helyi épített környezetbe. A műsorvezető hozzátette: amikor meglátta az épületet, meglepődött, és rákeresett Malira — ott nagyon izgalmas a történeti építészet, például a Dzsennében látható, kiálló részekkel tagolt épületek; Mali „nagyon érdekes, izgalmas építészeti hagyományokkal" rendelkezik.

Fontos részlet: a bamakói épület a közönségszavazásnak köszönhetően jutott be a döntőbe — a nemzetközi előzsűri a top 10-be választotta, az olvasók szavazatai juttatták a top 5-be. Pásztor János szerint ez azt jelzi, hogy „a közönséget megfogta" az épület.

Az „épített környezet" kategória

Ez a pár éve bevezetett kategória nem épületekről szól, hanem kisebb építészeti gesztusokról, belsőépítészeti beavatkozásokról, köztéri emlékművekről, terek kialakításáról. Hulás Máté kiemelt néhány példát:

  • A Liszt Ferenc téren lévő, Hasadás elnevezésű köztéri gesztus, amelyet bárki megnézhet, aki Budapesten jár.
  • A pécsi, Marcel Breuer-emlékpad — egy „lebegő pad" a köztérben (az átirat „Brayer Marcer" alakban említi).
  • Esterházy Péter egykori otthonának felújítása — egy meglévő épület újragondolása, újratervezése.
  • Egy vertikális játszótér és egy iskolaudvar a projektek között.
  • Egy fitness-terem, amely egy képházból (reconstructionbizonytalan szó az átiratban) jött létre.

Hulás Máté elmondta, hogy nagyon szereti ezt a kategóriát, mert olyan munkák szerepelnek benne, amelyek hozzájárulnak a közérzetünk jobbításához: „lehet ötletesen a teret úgy alakítani, hogy az minél inkább barátságos legyen, és az embereknek a jólétét szolgálja." Az épített környezet kategóriára az Építészfórum felületén szavazni is lehet.

A tervek kategóriája — a hallgatói munkák

Pásztor János említette a harmadik, tervek kategóriáját, amelyben friss diplomások, diplomamunkák versenyeznek. Ebből is lesz közönségszavazás, és öt terv mutatkozik be az Urániában. Szerinte a kategória azért különösen izgalmas, mert meglévő épületek átalakítását, újragondolását bemutató munkák nagy számban szerepelnek benne — ami jól mutatja a tendenciát:

„A fiatal most diplomázó építészek nagyon erősen ebben gondolkodnak, hogy nem újat építeni, hanem valami meglévőt átalakítani." — Pásztor János *

Érdekes adat: míg az elkészült épületek száma évente nagyjából hasonló, a hallgatói tervek száma évről évre nő — idén több mint 100 nevezés érkezett. Ennek következménye, hogy a leadási határidőt szeptember 15-ről augusztus 15-re hozták előre, mert a beérkező anyag mennyisége publikálási kihívást jelent.

Hulás Máté arról beszélt, hogy a gálán a prezentációk úgy zajlanak, hogy egy épület és egy terv váltakozva adja elő három perc alatt a projektjét — a hallgatókat hallgatni „egészen különleges dolog", mert látszik a gondolkodásmódjuk és az építészethez való viszonyuk, a generációk találkoznak, és a fiatalok be tudják mutatkozni, akár a pályájukat is előrébb mozdíthatják vele, főleg, ha nyernek.

A gála esemény

A gála november 6-án, pénteken lesz az Uránia Filmszínházban, jegyek vásárolhatók rá. A résztvevők szerint ez nem hagyományos szakmai fórum, hanem:

„Ez egy show-műsor… szerintem nagyon sok szellemességgel, humorral, picit néha karcosabb véleménnyel." — Hulás Máté *

Az épületbejárások — amelyeket a zsűri közösen jár be — nemcsak a házak megismerését szolgálják, hanem csapatépítést és ráhangolódást is jelentenek a gála estére. A bejárásokon a zsűritagok átbeszélik a benyomásaikat, mindenki elmondhatja a véleményét, felteheti kérdéseit az építésznek vagy a tervezőnek, és vita, beszélgetés alakul ki — Pásztor János szerint ez azért izgalmas és látványos helyzet, mert „ott látszik az épület, ott van a tervezője".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „KDI Ferenc tervei alapján" (az 1938-as balatonfüredi benzinkút építésze): az ASR-átiratban szereplő rövidítés/név nem rekonstruálható egyértelműen, a valódi tervező neve bizonytalan.
  • „amit az a dűnébe lát az ember" — Mali történeti építészeténél: valószínűleg a Dzsenné városára/nagymecsetjére utal („Dzsennében"), de a pontos név az átiratban torzult.
  • „AVG felületén is lehet szavazni" — valószínűleg az Építész Fórum (ÉF) felületét jelenti, de az átirat alakja nem egyértelmű.
  • „fitness terem, ami egy képházból lett" — a „képház" szó torzított lehet (esetleg egy műemlék épülettípus vagy helynév), az eredeti kifejezés nem rekonstruálható biztosan.
  • „a méd", „a média" rövidített használat: a Média Építészeti Díjra utal, az átiratban következetlenül, gyakran hibásan szerepel.
  • „Arutluk" — az Index kulturális podcastjának neve az átiratban ebben a formában szerepel; a helyes írásmód bizonytalan.
  • „KDI Ferenc", „Brayer Marcer", „Eszterházi Péter" alakok az átiratból javított formában (Marcel Breuer, Esterházy Péter) kerültek be az összefoglalóba; a javítás bizonyossága nem teljes.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Én is meglepődtem, amikor amikor láttam a a bamakói épületet.

[00:00:01]És egyébként nagyon izgalmas, mert az az első, hogy az ember így rákerese a nem tudom Google-ben, hogy Mali, ugye ez Malian van, hogy akkor az milyen épületek vannak egyébként ott és egyébként nagyon izgalmas, a történeti építészete, tehát hogy olyan épületek vannak, mint amit az a dűnébe lát az ember ilyen ilyen kiálló részekkel.

[00:00:24]Szóval nagyon nagyon érdekes, izgalmas építészeti hagyományai vannak Malinak.

[00:00:44]Köszöntöm a nézőinket.

[00:00:44]Ez itt az Index kulturális rovatának podcastja az Arutluk és ő meg Noémi vagyok.

[00:00:50]Vendégeink pedig Pásztor János, az Építész Fórum ügyvezetője és tulajdonosa.

[00:00:56]Szervusz János.

[00:00:58]Köszönöm a kést.

[00:00:58]és Hulás Máté, aki az Építészfórumnak az építészeti szakírója és szerkesztője.

[00:01:05]Beszélgetésünk apropója pedig az, hogy 22.

[00:01:07]alkalommal adjuk át, adjátok át, adjuk át, ti szervezitek meg, és és a a média zsűri ítéli oda a média építészeti díját, ami azért jött létre 22 évvel ezelőtt, hogy olyanok is beszél beszéljenek építészetről, akiknek nem ez a szorosan vett szakterületük, és ne csak az építészek alkothassanak véleményt, hanem olyan laikusok is, akiknek esetleg lehet véleménye, hiszen mindannyian ezekben élünk, itt lakunk, ide járunk iskolába, orvosi rendelőbe lehessen véleményünk.

[00:01:46]A 22 év alatt, hogy látjátok, hogy ez a cél, ez mennyire teljesült?

[00:01:49]Ugye ez egy ilyen állandó örökkön ismétlődő kérdés és azt gondolom, hogy a válasz is hasonló, mint az elmúlt években, hogy ez egy folyamatosan fejlődő helyzet, és és hát egyre egyre inkább egyre inkább teljesül abban az értelem, hogy hogy azt gondolom, hogy hogy egyre több oldalról a nem építész társadalom is követi, hogy mi történik a a városban, milyen milyen új épületek épülnek, nem csak a felújítások, hanem akár kortársépületek.

[00:02:21]szintjén is, és a és a nem építész média is egyre gyakrabban foglalkozik épületekkel, tehát hogy az szerintem egyre jobban benne van a társadalmi köztudatban a az építészet és egyébként a kortársépítészet fontossága is.

[00:02:33]Szóval ez egy folyamatosan épülő bővülő cél, de mindig vannak eredmények, és azt látjuk, hogy hogy van fejlődés ebben a tekintetben is.

[00:02:45]Máté, te hogy látod a te korosztályod?

[00:02:47]Tehát mondjuk a fiatalabbakat érdekli-e ez a dolog egyáltalán?

[00:02:49]Én azért eléggé olyan közegekben mozgok, ahol akik alapból érdeklődnek az építészetir, tehát sok építész és és és így a tágabb vizuális épített kultúrával vagy ezzel kapcsolatban érdeklődő ö ismerősöm van.

[00:03:07]Úgyhogy őket abszolút érdekli.

[00:03:10]Ö de a nemépítész ismerősei között is többen vannak, akik azért követik a médiapítészeti díját is, meg ismerik, hallottak róla már korábban is, nem csak általam, hanem más forrásokból is.

[00:03:27]Úgyhogy szerintem abszolút van erre nyitottság ebben a korosztályban is.

[00:03:34]Igen.

[00:03:34]Engem például szoktak kérdezni, mikor elmegyünk ezekre az épületbejárásokra, hogy na milyen volt, milyen volt az a ház, hogy tetszett, mi tetszett benne, tehát hogy hogy tényleg így az én környezetemet is érdekli.

[00:03:43]És olyan érdekes volt, hogy most mikor voltunk ezen a ezen a bejáráson, akkor egy olyan kollégáv kollégával, ugye mint zsűri kolléga, talán így mondhatám, de egy építész építésszel beszélgettem, aki aki még hallgatóként volt ott 22 évvel ezelőtt az első ilyen gálákon, ami még egy romkocsmában volt, tehát még gálának talán ne nevezzük, de hogy ezen a ezen a kezdeményezésen, és azt mondta, hogy hogy számára teljesen ö relevatív revelatív volt az, hogy hogy ilyen módon lehet beszélni az építészetről, és ott kiállnak emberek, elmondják a saját koncepciójukat, vízóikat, más azt esetleg megkritizálja, vagy véleményt mond, kialakul egy vita, kialakul egy beszélgetés, egy párbeszéd, tehát neki ez egyben határozót, és most már ugye mint szakmai zsűri vesz részt ebben a munkában.

[00:04:36]Tehát egy generáció gyakorlatilag felnőtt a 22 év alatt.

[00:04:40]Abszolút.

[00:04:40]Igen, igen, igen.

[00:04:40]Egyébként pont érdekes, hogy a Földes Lászlónak az épülete, aki 2005-ben nyert, az szintén idén is döntős és el, tehát a kettő között 22 év, tehát hogy és közben felnőtt igen egy vagy egy kialakult egy teljesen új generáció a a magyar építészetnek, akik akik egyébként a méddel együtt kezdtek el praktizálni.

[00:05:05]egyébként ez az egyik sajátossága vagy érdekessége is, hogy ami ami mindegyes évben, amikor ott ül valaki a gárán nagyon izgalmas dolog, hogy egyszerre vannak olyan építészek, akik épületeket akik képeket épületeket mutatnak be, akik nem tudom én 20 éve praktizálnak, tehát abszolút befutott, ismert tehetségükben kiforrott építészek és és mellettük vannak a következő etapban fiatal kezdőépítészek, akár építészgatók.

[00:05:31]Tehát van egy ilyen egy ilyen váltakozási, hogy profi építészek és kezdő vagy vagy építész hallgatók egyszerre prezentálnak, ami szerintem egy ami szerintem egy ilyen nagyon izgalmassá teszi a a gálaműsort.

[00:05:44]Máté van erről valami benyomásod neked is vagy?

[00:05:46]Igen.

[00:05:46]Én csak arra akartam reflektálni, amit mondtál, hogy ez a amit a hogy ez a beszédmód, ami kialakult, vagy ami megjelenik ezeken a a gákon, hogy ugye a van egy szakmai zsűri, aki a szakmai szempontokat teszi hozzá, de ők ugye nem pontozzák a a az épületeket, hanem a médiazsűri az, aki értékeli, és a médiazsűrinek egészen más szempontjai vannak sokszor, mint a mint a szakmának mint a szakmabelieknek.

[00:06:14]És szerintem ezt tesz így nagyon izgalmassá, hogy hogy amik így sokszor a ezeken a bejárásokon is, amik ugye a a gála előtt megtörténnek, az ott történő beszélgetések során derül ki egy csomó olyan szempont mind a két fél számára, tehát a szakmai zsűri számára a médiazsűri szempontja, a médiazsűri számára a szakmai szempontok, amik aztán formálják azt, hogy ott a gállán hogyan értékelik a hogy értékelitek a a az épületeket és terveket, és és ez a kettősség teszi szerintem izgalmassá az egész eseményt.

[00:06:55]Ühüm.

[00:06:55]Hát azt elmondható, mint aki a az kezdetektől részt vesz ebben, hogy tényleg az elején még szavaink se voltak arra, hogy egyáltalán hogy kell egy épületről beszélni.

[00:07:03]És mi is fejlődtünk így a az elmúlt évek során, és kialakult talán egyfajta ilyen beszédmód, vagy tehát tehát, hogy mi mi is beletanultunk ebbe, hogy hogyan is lehet ezt ezt megvalósítani, ahogy mondtad János, hogy az idősebb már befutott építészek és a és a pályájukat most kezdő, illetve talán még hallgató építészek ott együtt tudnak beszélgetni.

[00:07:31]És hát ugye Földes Lászlót emlegetted, és az az érdekes, hogy ugye ő ott volt az elején, ő ö nyert az első alkalommal, és hogy most is itt van, ez olyan szempontból jó, hogy megtartotta a díj ezt a ezt a húzóerejét, vagy ezt a rangját, hogy hogy ott maradtak, kitartottak.

[00:07:48]Fontos még most is egy ilyen befutott építésznek is, hogy jelen legyen.

[00:07:55]Abszolút.

[00:07:55]Én azt gondolom, hogy ez egy ilyen alapintézmény most így.

[00:07:56]Tehát, hogy a ha valaki így az az idei vagy a akár a jövő évi építészeti naptárat is nézi, akkor valószínűleg a méd az az benne lesz egy ilyen fix fix pontként akár úgy, mint induló, akár úgy, mint a hallgatóság része, akár úgy, mint valamilyen módon kapcsolódó szakmai zsűri.

[00:08:15]Tehát, hogy ugye szerintem minden évben minden évben egy ilyen fix fix támpont a az építész szakma számára.

[00:08:22]És hát ugye ne felejtsük el, hogy ez egy közösség, tehát hogy egy ilyen közösség alakult ki, tényleg egy találkozási pont, egy egy jó alkalom, egy jó fórum arra, hogy hogy beszélgessenek, találkozzanak, szakmai szempontokat is cseréljenek.

[00:08:35]Eszme cseréd, de közben meg emberi kapcsolatok is épülnek.

[00:08:39]Na és akkor kicsit beszélgessünk arról, hogy milyen épületek kerültek idén a döntőbe.

[00:08:43]Ugye egy ilyen nagyon érdekes értékelési szavazási rendszert alakítottatok ki, tehát a közönség is többféle módon ki tudja fejezni a a saját véleményét.

[00:08:57]Tehát bevonjátok a közös közönséget is, az index felületén is lehet szavazni, AVG felületén, illetve az építészfórumnak a felületén a közönség ki tudja fejezni a véleményét.

[00:09:11]Beszéljünk először arról az öt épületről, amit majd ott a helyszínen, a gálán értékelünk, és ahol a az építészek elmondják, hogy ők három percbe azt hiszem, hogy hogy ezt az épületet ők hogy ez arról az épületről ők mit gondolnak.

[00:09:27]Hát már ez is eleve egy egy érdekes dolog, hogy három percben össze kell tudni foglalni azt a azt a lényeges, azt az esszenciáját annak az épületnek, amiről nyilván órákat tudnak beszélni.

[00:09:40]Menjünk, menjünk sorba.

[00:09:40]Ugye mindig minden évben felvetődik az, hogy most hogy lehet egy lakóépületet összehasonlítani egy, nem tudom, egy középülettel, vagy egy kisebb beruházást egy nagyobbal.

[00:09:52]És most megint szintén nagyon vegyes a a kínálat.

[00:09:54]De hát ez ez a szép, hogy aztán valaki valaki mégis nyer.

[00:10:01]De hát az az öt, aki már bekerült, szerintem azok már azok már nyertek, mert be tudnak mutatkozni.

[00:10:05]Az egyik a itt most sorba haladok, ahogy itt ti leírtátok, a balatoni fő építésség székhelye.

[00:10:16]Ugye ez Balatonfüreden van, és egy volt benzinkutat építettek át.

[00:10:24]37-es talán a maga az épület.

[00:10:26]38-as hiszem.

[00:10:28]38-as.

[00:10:28]Tehát ez egy nem épület és nem is a szocializmusban készült, hanem egy annál korábbi.

[00:10:33]És hogy nagyon érdekes volt, ahogy az építészek hozzányúltak, hogy valamilyen módon megőrizzék, visszahozzák azokrat a rárakódó rétegeket, valahogy lebontsák.

[00:10:46]Máté, te hogy látod ezt, hogy ez mint egy ilyen a köznek a közvára értékesített régi lelet, vagy hogyan hogyan lehet ezt az épületet értelmezni?

[00:11:00]Igen, hát ugye ez egy Igen, tehát egy 1938-ban épült KDI Ferenc tervei alapján eredetileg és benzinkút épület volt.

[00:11:09]És aztán ha jól emlékszem, akkor a 70-es évektől már nem benzinkútként, hanem elsősorban üzletekként vagy üzletek kaptak itt helyett.

[00:11:21]és és néhány éve, illetve hát 25-ben alakították át, vagy kezdték meg a a az átalakítását, hogy itt itt kapott helyet a balatoni főépítészség intézménye.

[00:11:38]És és hát a igen, ami érdekesebben, az a az ez a modernista épületnek a az újjászületése, megőrzése, az a fajta hozzányúlása.

[00:11:49]a házho hogy igazából így le letisztították róla, bár ez nem túl szép szó talán, de azokat a a az elmúlt hát majdnem 100 év vagy 80 évnek a a nyomait, amik amik amik érték ezt a házat, és visszakapta kívülről tulajdonképpen az eredeti, többé-kevésbé az eredeti formáját, és meg tudott maradni az a egy egy ilyen izgalmas modernista épület a Balaton környékén.

[00:12:28]Azért is érdekes ez az épület, mert ugye az építészek itt egy elég kötött pályán mozogtak, tehát mondjuk a bűsés se volt, a nem tudom az csillagoségig nem mehettek-e, és adott volt egy épület, amiből amiből kezdeni kellett valamit, amivel, hogy hogy olyan érdek szépen ezeket a lekerekített formákat meghagyták, vagy visszahozták, vagy a Balatonnak a színeit valamilyen módon, tehát hogy hogy ilyen ilyen kis apró gesztusokkal lehetett ezt így újjá varázsolni.

[00:13:00]Igen.

[00:13:00]Igen.

[00:13:00]Hát ugye több tehát elég kötött volt a a program, ahogy mondott.

[00:13:06]Tehát különböző irodáknak és tárgyalóknak kellett helyet biztosítani egy ilyen viszonylag fix méreten belül.

[00:13:15]Ö, és ezt is ügyesen tudták megoldani, tehát eleve az egész belső építészeti térrendezés öy jó megoldásokat tudott kapni így ezen a a kötött kereteken belül.

[00:13:30]És és tényleg ezek az ilyen apróbb részletek, amik a szűkös anyagi források ellenére meg tudtak valósulni, amik utalnak egyrészt a az eredeti épület kialakítására, illetve tágabban a a környékre.

[00:13:50]Ezek mind egy ilyen plusz plusz jelentésréteget így hozzáadnak a az épülethez.

[00:13:57]János, te voltál valamelyik épületben ezek közül?

[00:13:59]Nem jutottál?

[00:13:59]Nem, nem jutottam, mert ugye most ezen a héten volt a bejárás, amin am ti is voltatok, és akkor jövő hét hétfőn lesz a következő etap.

[00:14:07]Lehet, hogy becsatlakoz oda becsatlakozom.

[00:14:08]Hát így ugye mindig az volt, hogy ezeket a házakat azért megpróbáljuk bejárni közösen.

[00:14:13]Ez önmagában is egy ilyen ilyen csapatépítő meg felkészítő a a zsűrének.

[00:14:18]Nem csak az, hogy megnézze a házakat, hanem együtt beszélgetnek, átbeszélk.

[00:14:22]Ugye több ében volt az, hogy Erdélyben is voltak épületek, ami egy még hosszabb túra.

[00:14:30]Most most csak Magyarország területén vannak, illetve van egy kakukjás is, de majd beszélünk később.

[00:14:36]Szóval, hogy azért próbáljuk bejárni, és a bejárás együtt egy kis csapatépítés meg ráhangolódás is a a gála estére.

[00:14:44]Igen.

[00:14:45]Egy másik ugye a második épület az is egy ilyen kötött kötött pályás történet.

[00:14:50]Ez a ferencvárosi szociális bérház felújítása és bővítése.

[00:14:52]Ugye itt érdekes, hogy sokat beszélünk manapsággal lakhatási válságról, arról, hogy nincsenek bérlakások.

[00:15:01]És ez egy jó példa arra, hogy lehet bérlakást építeni, és lehet úgy bérlakást építeni, hogy az építészetileg is valamilyen módon értelmezhető legyen.

[00:15:09]Igen.

[00:15:09]Így itt ugye egy ferencvárosi bérházról van szó, amit említettél.

[00:15:15]És ugye itt fontos dolog az, hogy itt a kerületnek van egy komoly bérlakásprogramja, szociális bér bérlakásprogramja, aminek a keretében ez az épület is megújulhatott.

[00:15:25]Ez egy 1890-es években épült eredetileg ez a a a bérház, és a mostani megújítás során nem csak egy ilyen állagmegóvás történt, nem csak felújították az épületet, hanem bővítették is, és plusz azt hiszem, hogy 18 darab lakást tudtak kialakítani, tehát nőtt a lakások száma.

[00:15:57]az épületben, úgyhogy még több szociális bér bérlakás tudott létrejönni itt a kerületben.

[00:16:05]Valószínűleg a nemzetközi előzsűri, amely ugye kiválasztotta a finalistákat, ezt is szempont vette, hogy hogy mennyire tehát, hogy ezeket a társadalmi vonatkozásokat nem csak pusztán az építész talán ki is emelték a abszolút ez egy ez egy folyamatosan nagy szempont.

[00:16:22]Tehát ez az egyik egyik ilyen fő szempont a társadalmi hasznosság meg a közfunkció.

[00:16:26]Tehát nyilván ezek visszatérő eleme a minden médnek, hogy van van benne valamilyen, nem tudom óvoda, bölcsöde, iskola, munkahely, vallási épület, tehát hogy ezek visszatér megjelennek.

[00:16:39]És hát ez is egy ilyen ebbe a tipológiába sorolható, ami egyébként izgalmas, mert mert szerintem arra rávilegít, hogy ezeket a ez egy szociális bérlakásnak készült, ha ha jól tudom, és hogy nagyon magas építészeti minőségben egyébként köves akkor, hogyha ha összevetjük például a egyébként más környékben újonnan épült egyébként piaci, tehát rendes értékesítésre szent épületekhez képest is.

[00:17:07]Szóval ez egy érdekes dolog.

[00:17:07]Igen, akkor a következő a bölcsöde Nagykovácsiban.

[00:17:11]Ugye ez a Földers Lászlóiknak a a projektje vagy épülete, ami nem csak bölcsöde, hanem orvosi rendelő is, ha jól tudom, így egybe épülve, illetve hát ott az egésznek van egy ilyen tényleg egy ilyen hát egy ilyen nagyon közösségi funkciója, hiszen egy bölcsőde, egy gyermekintézmény egy minden településnél fontos, hogy oda hova visszük a gyerekeinket, milyen térbe és és egyébként visszatérő a méden, hogy óvodák, iskolák, és itt is vannak iskolák a a többi szavazási kategóriában, hogy ez nem mindegy, hogy tényleg a gyerekek milyen környezetbe nőnek fel.

[00:17:54]Igen.

[00:17:54]Hát itt ugye Nagykovácsiról van szó, tehát egy Budapest melletti agglomerációs település, és itt a ez a furcsa elrendezése, tehát hogy ilyen pavilonszerűen több épületegységből áll ez a ez a ez az épület.

[00:18:13]Ez ez pontosan amiatt van így, mertogy hogy ez egy ezt a úgymond falusias jelleget próbálta itt megőrizni a az építész, Földes László és kollégái, ezáltal, hogy nem egy nagy tömbe helyezi-e a az egész intézményt, hanem több ilyen nyeregtetős épületett töömeg kapott itt helyett, és ezek között ot egy ilyen köztér is ki tudott alakulni, tehát ezzel próbálta ezt a ezt a kisvárosi vagy falusias jelleget megőrizni, és ez valószínűleg tényleg a az odajáró gyerekek számára is egy sokkal barátságosabb és és ismerősebb környezet, mintogyha egy ilyen hatalmas tömbe kellene járniuk.

[00:19:04]Na és akkor idén is van lakóház, egy nyaralónak mondhatnánk, talán egy Balatonfelvidéki magánh ház.

[00:19:17]És én emlékszem egyébként még 22 évvel ezelőtt arra a sárga építésű én sárga ugye ez a sárgára festett lakóházra, ami akkor versenyzett.

[00:19:27]És hát ahhoz képest ez nagyon más, amit amit most láttunk.

[00:19:31]Nagyon érdekes, nagyon különleges ház.

[00:19:33]És itt itt mindig felvetődik a a tulajdonosok részéről, hogy mennyire nyissák meg a közlődők számára, akiket mondjuk tényleg építészetileg érdekel az, hogy ők miket mit hoztak létre.

[00:19:47]És mivel egy nemzetközi rangos, nemzetközi díjat is nyert ez a ház, ezért folyamatos az érdeklődés.

[00:19:54]És mi is megnézhettük.

[00:19:54]Ugye hát itt ez a hát nem tudom, Máté mesélj már pár szót te szakember erről a házról, hogy itt mi ebben a tényleg nagyon különleges.

[00:20:06]Szabó Péter építésznek a saját nyaralójáról van szó.

[00:20:11]egy egykori parasztház és méhelyén épült tulajdonképpen két épület részből álló épületegyüttes ami miatt az építészek nagyon szeretik ezt a házat és így a szakma rajong érte az az az az a fajta odafigyelés a minden apró részletre szinte egy ilyen kézműves igényesség ami ami ami látszik ezen az épületen, egy elég hosszú építési folyamat eredményeként jött létre, és és a az építésznek az volt a a gondolata, hogy hogy neki nem kell sietni, nem a nem egy ilyen határidőre elkészítendő projektként gondolt rá, hanem egy egy olyan munkaként, ahol van idő arra, hogy tényleg minden részlet úgy valósuljon meg, ahogy ahogy ő azt elképzeli, és ahogy a saját családja számára ez legmegfelelőbb lesz, és és ezek a az apró részletek teszik igazán különlegessé ezt az épületet.

[00:21:23]Majd belinkeljük a cikbe a azt a azt a korábbi írásunkat, amin felsoroljuk az összes projektet.

[00:21:29]Tehát meg lehet nézni a képeket.

[00:21:31]Tényleg a a nézők olvasók ezt is tényleg megnézhetik, hogy hogy milyen apró részletekben mennyire különleges ez a ház.

[00:21:38]És hát akkor itt van a kakuktojás, amit amit János mondtál el, hogy hogyan került ide egy Bamakúban megépült női menedékház.

[00:21:45]Ugye az a neve, hogy az a neve, hogy a reményháza.

[00:21:52]Hogyan került versenybe ezek közö az épületek közé ez az épület?

[00:21:58]Ugye az volt a idáig a a szabály, vagy hát abban voltunk, hogy ezeket tehát olyan épületeket válasszunk be, amit meg tud nézni a közönség, vagy a zsűri egyébként a közönség is, tehát hogyha adott esetben tud odamenni.

[00:22:09]És azért azt úgy az volt a szabály, de hát ez is egy ilyen egy ilyen féligiratlan szabály, hogy mondjuk Budapesttől ilyen ilyen 500 km-es körben fogadunk be épületeket, és akkor hogyha ez mondjuk Erdélyben esik, akkor még nagyobb ezeket így be lehet járni egy-két nap alatt.

[00:22:24]És valahogy most ezt a szabályt így félretettük, de őszintén szólva nem tudom miért, de egyszerűen csak nem nem használtuk, vagy nem alkalmaztuk, és a zsűri pedig kiválasztotta ezt az épületet.

[00:22:38]Tehát ők neveztek, ők neveztek és akkor magyar építészek, magyar építészek, tehát nyilván annak a feltételnek, hogy magyar építészként tudnak pályázni, abszolút megfelet.

[00:22:46]és hogy és hogy és hogy a zsűrének meg annyira tetszett ez az épület.

[00:22:50]A nemzetközi elő zsűrinek meg nyilván van egy nagyon erős társadalmi üzenete meg építészetileg is izgalmas épületről van szó, hogy hogy így bekerültek a a finalisták közé.

[00:23:05]Tehát, hogy egy ilyen értelemben egy ilyen rendszeren kívüli izgalmas vers Igen.

[00:23:10]Talán lehet, hogy egy ilyen külíjat megérdemelnének, mert az a társadalmi szerep vagy küldetés, amit ők vállaltak azzal, hogy gyermekházasságba kényszerített lányokat meg a csonkítás elől menekülő lányokat befogadjanak.

[00:23:25]Hát ez olyan erős történet, amit nem is tudom, tehát hogy hogy mindig kérdés, hogy az építészeti célokat felülírja-e a társadalmi hasznosság, vagy a az a az a az a misszió, amit vállalnak.

[00:23:37]De hát itt azért nem kérdés, hogy itt azért sokkal erősebb a történet, mint maga az épület.

[00:23:43]És hát ugye az Afrikában, tehát Bamakóban van ez a ez a reményháza épület, amit két magyar tervező készített.

[00:23:49]És egyébként én amikor elősször meglátom, én is meglepődtem.

[00:23:52]Az igazság, hogy én én magam a tudatosan nem veszek részt ebből a nemzetközi előzsűrizés folyamatában.

[00:23:58]Egyébként nincs is azon kívül, hogy a szerkesztőkollégiák segítik a nemzetközi előzsűri munkáitől teljesen függetlenül járnak el.

[00:24:06]Tehát nincs olyan értelme magyar elem, hogy én ismerem őt, inkább az ő épületét szeretném.

[00:24:10]Szóval, hogy amikor magyar zsűritag van, akkor mindig van egy ilyen, nem is akaratos, vagy nem is szándékos, de van egyfajta ilyen ilyen részrehajlás, azt mondhatjuk akár így itt nincsen.

[00:24:23]Tehát itt van három nemzetközi zsűritag, egy egy angol, egy olasz, meg egy lengyel.

[00:24:29]tulajdonképpen nem ismerjük a az építészeket, vagy nagyon kicsit ismerik, csak őket is.

[00:24:33]teljesen saját szempontrendszereik mentén döntenek azzal, hogy a szerkesztők pedig segítik, hogy melyik épület körülbelül, hogy mert azért a képek meg a valóság az néha nem nem ugyanaz, de hogy van egy ilyen egy ilyen támogatás a szerkesztőség részéről és és hát tényleg meg én is meglepődtem, amikor amikor láttam a a bamakói épületet és egyébként nagyon izgalmas, mert az az első, hogy az ember így rákerese a nem tudom Google-ben, hogy Mali, ugye ez Malian van, hogy akkor az milyen épületek vannak egyéb egyébként ott és és egyébként nagyon izgalmas a a történeti építészete, tehát hogy olyan épületek vannak, mint amit az a dűnébe lát az ember ilyen ilyen kiálló részekkel.

[00:25:16]Szóval nagyon nagyon érdekes, izgalmas építészeti hagyományai vannak Malinak.

[00:25:21]Igen.

[00:25:21]És ez az épület egyébként arra valamely reflektál és ez az erőszerűségével ezt akartam mondani, hogy hogy azzal együtt, hogy egy nyilván egy másfajta épület vagy egy kicsit modernebb, ha így mond, de hogy de hogy ugyanakkor bele simul valamilyen módon, vagy illeszkedik abba a az építészeti épített környezetbe, ami ott van.

[00:25:40]Mer te tudod, hogy hogy hogy sikerült ezt sza?

[00:25:43]A igen.

[00:25:43]Tehát így a kiegészítve ezt, hogy így vagy így a kiválasztási folyamatot, hogy hogy ez is egy picit ilyen bonyolult rendszer, hogy ugye úgy működik most a tehát öt a tehát a nemzetközi élőzsűri 10 épületet választ ki, amik közönségszavazásra tovább jutnak és ebből kiválaszt négyet, ami egyeneságon bekerül a finalisták közé.

[00:26:15]akik majd ugye a a médgálán bemutatkoznak, és egy és de összesen öt épület mutatkozhat be a gá és az ötödiket a közönség, tehát egy ilyen előzetes közönségszavazással választjuk ki, ezzel már így kicsit korábban bevonva a közönséget a így az egész folyamatba és és a közönség szavazás alapján került be ez a ez az épület Ett tehát a a az előzsűri a top 10-be választotta be, és abból juttatte be a top ötbe tulajdonképpen a az olvasóitön.

[00:26:55]Tehát innen jön akkor ez a megoldás.

[00:26:57]Ezek szerint igen ezek szerint akkor egy népszerű vagy tehát tehát hogy a a közönséget megfogta ez a ez az épület.

[00:27:04]Igen.

[00:27:06]Szintén ugye a közönség tud szavazni a ti felületeteken az építészfórumon az épített környezet kategóriára.

[00:27:10]Most csak e ez csak erről csak egy pár szót mondjunk, ne menjünk végig, hogy nagyon érdekes, hogy ezt egy pár éve bevezettétek ezt a kategóriát.

[00:27:17]Ugye ez nem nem épületekről van itt szó, hanem valamilyen olyan építészeti gesztusról, olyan kisebb projektről, amit azért mégis csak egy kortársépítészeti kontextusban lehet értékelni.

[00:27:30]És ezek között szerepel például a Liszt Ferenc téren, amit szintet, amit meg tud nézni bárki, aki mondjuk Budapesten jár a Hasadás elnevezésű ilyen kis m köztéri gesztust, nem tudom, amit így a így a földön lehet látni, ugye holokausztra emlékezve ilyen a egy pad, ugye az Pécsen van, az a pad, az a Brayer Marcer köztér köztéri emlékpad, ami egy ilyen lebegőpad.

[00:27:59]ö valamilyen módon és az Eszterházi Péter egykori otthonának a felújítása is ide ebben a kategóriában versenyez, ami hát szintén egy meglépő épületnek egy ilyen újragondolása, újratervezése.

[00:28:18]Nekem nagyon, én nagyon szeretem ezt az épített környezetkategóriát is, mert ez annyira izgalmas projekt projektek vannak ebben, és ezt meg lehet nézni akkor a az építészfórumnak az oldalán.

[00:28:29]Így van.

[00:28:29]Meg szavazni is lehet.

[00:28:29]szavazni is lehet.

[00:28:30]Igen.

[00:28:32]Igen.

[00:28:32]És hát ugye itt ide olyan projektek kerülnek be, amik amik nem egyértelműen épületek, olyan értelemben, hogy nem egy nem egy házról van szó, hanem valamifajta vagy ilyen belsőépítészeti beavatkozás, vagy egy köztéri ö emlékmű, vagy vagy valamifajta térkialakítása.

[00:28:51]Tehát van például most is egy játszótér is a a projektek között, egy iskolaud úgyhogy vertikális játszótér.

[00:29:02]Igen.

[00:29:05]Tehát, hogy nagyon sokféle, de olyan munkák, amik amik épületnek a hagyományos értelemben nem annyira nevezhetőek, hanem inkább vagy egy ilyen kisebb lépték, vagy vagy pont, hogy olyan nagy téri lépték, hogy hogy amiatt hát vagy valamilyen módon hozzájárul a közérzetünknek a jobbításához.

[00:29:27]Tehát, hogy itt van ez a ez a fitness terem például, ami egy képházból lett talán.

[00:29:35]Igen.

[00:29:35]Tehát, hogy lehet öt ötletesen lehet a teret úgy alakítani, hogy az minél inkább barátságos legyen, és az embereknek a a jólétét szolgálja.

[00:29:47]Hát én nagyon köszönöm, hogy bejöttetek.

[00:29:49]Ugye a gála az november 6-án lesz, az péntek és az Uránia fémszínházban jegyeket lehet venni.

[00:29:56]Bocsánat, csak még azt én megemlíteném, hogy van egy harmadik kategória is, ami a tervek kategóriája.

[00:30:05]Nyilván most így a részletekbe vagy így az egyes tervekbe nem akarok belemenni, de hogy azért azt szerintem fontos elmondani, hogy a hogy a a tervkategóriában friss diplomások, diplomamunk versenyeznek és és ebből is van egy közönségszavazás, illetve ötön közülük is prezentálnak az Urániában.

[00:30:26]Úgyhogy ezeket a terveket is érdemes megnézni.

[00:30:32]amik amiatt szerintem különösen izgalmasak, hogy a hogy elég nagy számban meglévő épületnek az átalakítása, újragondolása történik benne, ami ami szerintem jól mutatja azt a tendenciát, hogy a fiatal most diplomázó építészek nagyon erősen ebben gondolkodnak, hogy nem újat építeni, hanem valami meglévőt átalakítani és és és ilyen irányba mozdulnak el, és egyébként az az érdekes, hogy évről évre nő a a tervek száma, a hallgatói tervek száma.

[00:31:04]Tehát ez egy az az a csoport, ami nagyon dinamikusan fejlődik.

[00:31:08]Ugye függetlenül attól, hogy hány épület készül el évente, az az körülbelül hasonló minden évben, de a hallgatói tervek nőnek.

[00:31:16]Ezért pont egyébként tegnap beszéltünk errő, hogy előrébb is hoztuk a hallgatói tervek leadási hatáid, mert egyszer annyira sok jön be, hogy hogy publikán kihívás egy november 6-áig, szóval most már nem szeptember 15, augusztus 15-ig kell nekik a terveket leadni.

[00:31:32]idén már ez több mint 100 jött most is.

[00:31:37]Tehát hogy izgalmas, hogy ennyire sokan versenyeznek és hogy ez nekik egy fontos és egyébként mint több az építészeknek is, de hogy a hallgatóknak is az egy fontos fontos esemény.

[00:31:47]Így van.

[00:31:47]És nagyon köszönöm Máté, hogy ezt elmondtad, mert tényleg a a ugye a prezentációk azok úgy zajlanak mindig, hogy egy épület és egy terv váltakozva adják elő a három percben a projektjüket, és hát az a a fiatal hallgatókat hallgatni az az egy egészen különleges dolog, mertogy ő az ő gondolkodásmódjuk, és hogy ők hogyan állnak az építészethez és ugye találkoz itt van az, amikor találkoznak a generációk és be tudnak mutatkozni, és akár még a pályájukat is tudják alakítani.

[00:32:17]meg picit előremozdítani azzal, hogy ők itt szerepelnek és meg tudnak nyilvánulni és be tudnak mutatkozni, és hogyha nyernek, akkor meg főleg.

[00:32:26]Úgyhogy ez egy ez egy fontos része a gálának, ami ami ami ugye november 6-án lesz, és jegyeket lehet rá venni, és aki úgy gondolja, hogy ez egy ez egy é egyébként egy nagyon szórakoztató is, tehát hogy ez egy ez egy sóműsor, tehát nem egy nem egy ilyen szakmai fórum, hanem egy szerintem nagyon sok szellemességgel, humorral, picit néha karcosabb véleménnyel.

[00:32:48]Hát ugye ezért van a médiazsűri, tehát hogy azt azt szeretnék elni, hogy a hogy a zsűri tagok, hogy bejárják az épületet, időközben átbeszélik egymás között, és akkor mindek el tudja mondani a véleményét, fel tudja tenni a kérdését, választ kap a az építésztől vagy az építész hanggot, tehát a tervezőtől kialakul egyfajta vita vagy vagy beszélgetés valamilyen irányban.

[00:33:08]És ez egy ez mindig izgalmas különs, hogy ott ott látszik az épület ott van a tervezője.

[00:33:15]Tehát hogy szerintem ez egy ilyen érdekes érdekes helyzet meg izgalmas látványos műsor.

[00:33:20]Igen.

[00:33:20]Igen.

[00:33:20]Köszönöm szépen akkor, hogy itt voltatok és a nézőinknek köszönjük szépen a figyelmet.

[00:33:25]Viszontlátásra.