Frontális támadás indulhat Trump ellen a félidős választások után
- Keret: 2026. novemberi félidős választás-napi beszélgetés Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, még az eredmények ismerte előtt, forgatókönyvekre építve.
- Tétek: A republikánusok mindkét házban csak vékony többséggel rendelkeznek; a fő kérdés, a demokraták megszerzik-e az alsó házat, a szenátust vagy mindkettőt. 35 államban kormányzót is választanak, népszavazási kérdésekkel.
- Rendszertani háttér: A képviselőházi mandátum két éves, a szenátusi hat; a tagállamok maguk szabályozzák a szavazás módját, a levélszavazás szabályai a legvitatottabbak.
- Levélszavazási konfliktus: Az elnöki rendelet, amely a szavazatok gyűjtését a hivatalos postára korlátozta volna, a Legfelsőbb Bíróságnál elbukott.
- Részvétel: Mintegy 60 millió korai levélszavazat rekordközeli; a kutatások azonban nem tudják megjósolni, ki megy el ténylegesen szavazni, ezért csak indikatív jelzés.
- Kampánytémák: A republikánusok a Trump-adminisztrációt (vámpolitika, Irán) védték, a demokraták a megélhetésre és megfizethetőségre fókuszáltak.
- Elvándorló szavazók: A spanyol ajkúak, a fiatalok és részben a fehér munkásosztály fordulhatott el Trumptól, főként a bevándorlási optika és a megélhetési terhek miatt; az elnök népszerűsége 40 százalék alatt van.
- Ha a demokraták nyernek: Házelnököt adhatnak (valószínűleg Hakeem Jeffries), vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, impeachmentet kezdeményezhetnek – elítélésre esélyük nincs, de politikai nyomást gyakorolhatnak; mindkét ház esetén pénzügyi eszközökkel is korlátozhatják az elnököt.
- Trump visszavágási lehetőségei: Vétó, illetve rendeletekkel, főként külpolitikai területen való kormányzás – ahogy Obama tette a párizsi klímaegyezménnyel.
- Gerrymandering és vitatott pontok: Több állam előre, részrehajlóan rajzolta újra a körzeteket (nettó öj hely jöhetett volna a republikánusoknak, de ennek nagy része „elolvadt”); a legreálisabb jogi vita Alaszkában a névazonos jelölt miatt várható.
„Hogyha a percepció ezzel nincs összhangban, a választói percepció, akkor igazából ez teljesen mindegy." – Csizmazia Gábor
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
- november 3-án, a félidős amerikai választás megkezdődése után hat órával rögzített beszélgetést közöl az Index, amelyben a kimenetelről és a háttérérdekességekről beszélget Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával, Amerika-szakértővel. A műsorvezető a választás napján délután elhangzó adatokat még nem ismerhette, ezért a beszélgetés a lehetséges forgatókönyvek köré épül. A zárásban bejelentették, hogy másnap reggel élő adásban elemezik a végeredményeket.
Mi a félidős választás, és miért lényeges?
Csizmazia emlékeztetett: az amerikai rendszer prezidenciális, mert az elnök külön kapja a felhatalmazást a választópolgároktól (négy évente, az elektori kollégiumon keresztül, közvetve), és a törvényhozás is külön kapja azt. A kongresszus kétkamarás:
- Az alsó ház 435 képviselője két éves mandátumot kap. Az alapító atyák szerint két év elég hosszú ahhoz, hogy egy képviselő beletanuljon az országos ügyekbe, de elég rövid ahhoz, hogy nagy kárt ne tudjon okozni, és hogy az esetleges visszaélések, csalások kinyomozhatók legyenek.
- A felső ház, a szenátus 100 tagú (minden államból két szenátor), hat éves mandátummal. A szenátusnak kiemelt funkciói vannak: a jelöltek jóváhagyása, a nemzetközi szerződések ratifikációja, és a hangulatokat jobban követő alsó ház „fékezése és ellensúlyozása". Sok elnökJelölt innen kerül ki. Hat évente a szenátorok harmadát választják újra – idén a szokásos 33–34 helyett 35 helyről döntenek, mert egy elhunyt szenátor székét átmenetileg annak testvére tölti be, aki most is indul.
A republikánusoknak mindkét házban nagyon vékony többsége van (az alsó házban két, legfeljebb néhány fős előny), így a választás fő téte, hogy a demokraták elviszik-e mindkét házat, csak az egyiket, vagy egyiket sem. Emellett 35 államban kormányzót is választanak, és számos államban állami szintű képviselő- és szenátusi mandátumok, valamint népszavazási kérdések (pl. marihuána-legalizáció, abortuszszabályozás szigorítása) is a szavazólapra kerülnek – ez államonként eltérő.
A szavazás módja: a tagállamok szabályai és a levélszavazás
Országos minimumfeltételek: amerikai állampolgárság, 18. életév, a körzetben bejegyzett lakcím, valamint az állam regisztrációs követelményeinek teljesítése. Ezen túl azonban minden tagállam maga szabályozza az előválasztást és a szavazás módját – itt „a kutya el van ásva".
- Van állam, ahol létezik „korai személyes távolléti szavazás": például egy Arizonában bejegyzett, de New Yorkban tanuló egyetemista ott leadhatja a szavazatát, nem kell hazautaznia.
- A legvitatottabb a levélszavazás. Kalifornia és Oregon a legliberálisabb modell: indokolás nem szükséges, a kényelem önmagában elegendő ok, a szavazólapot házhoz kapják. A kritikusok szerint ezzel sokkal nehezebb nyomon követni a szavazólap sorsát, és erre a jelenségre születnek az „összegyűjtők".
A szövetségi kormányzat a tagállamoknak nem mondhatja felülről meg, hogyan bonyolítsák a választást, de a feltételeket beszűkítheti: áprilisban elnöki rendelet született arról, hogy a levélszavazást az igazságügyi és a belbiztonsági minisztérium közreműködésével kell lebonyolítani, és kizárólag a hivatalos postaszolgálat gyűjtheti a szavazatokat. Ezt a Legfelsőbb Bíróság „elkaszálta". A demokrata színezetű kritikusok szerint a posta az alföldi kézbesítési feladatai mellett nem tudott volna ilyen rövid idő alatt (26 tavasza és ősze között) megfelelő biztosítékokkal felkészülni. A republikánusok az elmúlt másfél évben választójogi reformot akartak napirendre tenni, amelyet az alsó ház elfogadott, a szenátus viszont nem.
Rekordkorai részvétel – és a kutatások korlátai
A beszélgetés délelőttjéig mintegy 60 millióan adták le a levélszavazataikat. Ez – főként Georgia államából érkező első adatok alapján – rekordközelinek számít, és az jelzi, hogy nem kizárólag a demokrata tábor mozgósított. Csizmazia szerint a közvéleménykutatások mintavételi oldala nagyrészt megbízható, de a kutatók évtizedek óta nem tudják megjósolni, ki megy ténylegesen el szavazni – a félidős választásokon eleve kisebb a részvétel, és a trumpi bázis általában is kevésbé szavazatra hajlamos. A nagy korai részvétel ezért csak indikatív jelzés arra nézve, melyik tábor volt aktívabb.
A kampányok témái
Republikánusok: tűzoltás
A republikánus kampány – a lokális logika ellenére – szinte teljesen a Trump-adminisztráció megvédéséről szólt. A fő fejfájást a vámpolitika és Irán jelentette: körzeti fórumokon kemény kritikák érték a republikánus politikusokat a vámok miatt, és a New York-i jegybanki központ felmérése szerint a vámok terhének 90 százalékát az amerikai fogyasztók viselik. A republikánus jelölteknek egyensúlyozniuk kell: a vámpolitikát védeniük kell anélkül, hogy Trumptól elszigetelődnének – hiszen aki 2024-ben szembem Színlelt Trumppal, annak a trumpi bázis előválasztási megtorlást helyezett kilátásba. A kampány második lába az volt, hogy kiemeltek olyan demokrata jelölteket, akiknek nyilatkozatai az adott államban kellemetlenek voltak (pl. a texasi demokrata szenátorjelölt húsfogyasztásról vagy határvédelemről szóló kijelentései).
Demokraták: megélhetés
A demokrata kampány középpontjában a megélhetés és a megfizethetőség állt – ez általában is leginkább érdekli az amerikaiakat. A gallon benzin már nem 2 dollár körül van, a lakhatás és az egészségügy képe is rossz.
A percepció problémája
Csizmazia szerint a republikánusok fel tudnának mutatni objektív eredményeket (nőtt foglalkoztatottság, csökkent mélyszegénység, jónak ígérkező negyedéves GDP-adatok, a 3–4 százalékos maginfláció messze a 2022-es 40 éves, 7–9 százalékos csúcs alatt), de:
„mindez nem ér semmit se, hogyha a percepció nem stimmel. [...] Hogyha a percepció ezzel nincs összhangban, a választói percepció, akkor igazából ez teljesen mindegy. És nyilván ezt tudják meglovagolni nagyon jól a demokraták." – Csizmazia Gábor *
A „Trump-osztalék"
Trump a kampányban azt ígérte, hogy ha a republikánusok mindkét házat megnyerik, minden amerikai választópolgár 5000 dollárt kap – ez a „Trump-osztalék". Csizmazia szerint kevesen értik, hogy ez mit jelent, beleértve Mike Johnsont, a republikánus házelnököt is, aki nem tudta, hogyan gondolta az elnök. Jogi problémák: az 5000 dollár kifizetéséhez kongresszusi pénzügyi felhatalmazás kellene, ami megdobná a költségvetési hiányt; etikai kérdés pedig, hogy demokrata szavazók is megkapnák-e. Az inkább a klasszikus trumpi mozgósítási retorikához illeszkedik: „erőseket kimegyünk helyszínre és erőseket mondunk", hogy a hagyományosan passzív bázist mozgósítsák, és felszínre hozzák a „rejtőzködő" szavazókat. Emiatt Trump olyan hagyományosan republikánus fellegvárakba is elment, mint Alaszka, Kansas vagy Texas – ahol a felmérések szerint „rezeg a lénia", Texasban például a demokrata jelölt vezet, ha csak hibahatáron belül is.
Kik fordultak el Trumptól?
- Spanyol ajkúak: 2016, 2020 és 2024 óta növekvő tendenciát mutatott köztük a Trump-támogatottság, most valószínűleg vesztett köztük – főként a bevándorláspolitika optikája fájt nekik.
- Fiatalok (18–29): 2024-ben a republikánusok kellemes meglepetései voltak, most egy részük biztosan elveszett, szintén a bevándorlási optika miatt.
- Fehér munkásosztály, rozsdavigy: a gyárak hazahozatalát ígérő reindusztrializáció még nem hozott kézzelfogható eredményt, miközben a megélhetési terhek nyomasztóbbá váltak.
Trump elnöki teljesítményének megítélése (RealClearPolitics átlagok) minden területen víz alatt van, jóval a veszélyes 40 százalék alatt – egyes felmérések 30 százalék körüli értéket mutatnak. A bontás látványos: pont ott a legalacsonyabb, ahol a személyes profilja alapján a legerősebbnek kellene lennie – gazdaság, infláció, megélhetés –, a legkevésbé negatív pedig a bevándorlás területe, ahol az ICE akciók ellenére a politika még a sikeresabbak közé tartozik.
Mi történik, ha a demokraták nyernek?
Ha csak az alsó házat nyerik meg (ez a legvalószínűbb kimenet): az ő jelöltjük lesz a házelnök – valószínűleg Hakeem Jeffries –, aki irányítja a napirendet és a bizottsági megosztást. Fontosabb, hogy vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek élükön valószínűleg Pete Hegseth védelmi miniszterrel kérdezik ki az adminisztrációt Irán, Venezuela és más kérdésekben. Impeachment-eljárást is kezdeményezhetnek, de az elítéléshez a szenátusban 60 fős többség kell, amire esélyük sincs (bár átjátszó republikánus szenátorokra is számíthatnak – Trump első impeachmentjénél is volt ilyen, például Mitt Romney). Közjogi következmény tehát valószínűtlen, de politikai nyomást tudnak gyakorolni, és téma bőven van: Trump családtagjainak és rokonságának meggazdagodási ügyei „korrupciógyanúsak", ezeket a demokraták vélhetően politikai megfontolásból is napirendre tennék az alsóházi igazságügyi bizottságban.
Ha mindkét házat megnyerik: bizottsági meghallgatások mellett a törvényhozási hatalmat is érvényesíthetik – pénzügyi elemekkel kötíthetik meg vagy korlátozhatják az elnök mozgásterét.
Hogyan vághat vissza Trump?
- Vétó: az elnök jelezte is, hogy „majd én fogom ezeket visszadobálni", ő lesz a fék. Ha azonban mindkét ház határozott többséggel újrafogadja a törvényt, Trumpnak alá kell írnia.
- Rendeletekkel kormányzás: Barack Obama második elnökségének formulája – „van egy tollam meg egy telefonom" – Trump gyakorlatában is meghatározó volt. Főleg a külpolitikában van mozgástere: anélkül teremthet diplomáciai és biztonságpolitikai helyzeteket, hogy a kongresszust megkérdezné. Példa: Obama a párizsi klímaegyezményt nem szerződésként, hanem executive agreementként kötötte meg, így nem kellett ratifikálni – a hátránya, hogy a következő elnök bármikor, egy tollvonással megszüntetheti.
A körzetátrajzolás (gerrymandering)
Csizmazia az átrajzolást „ismert ismeretlennek" nevezte: tudjuk, hogy hat, de nem tudjuk, mekkora. Az ideális szabály szerint tízévente, a népszámlálás alapján rajzolják újra a körzeteket (legalább 300 ezer lakos, egybefüggő terület). Idén több állam – élükön Texas és Kalifornia – nem várta meg a népszámlálást, hanem előre, részrehajlóan rajzolt újra; ez „teljesen etikátlan, de teljesen legális". Egy tucatnyi állam volt érintett; a republikánusok voltak sikeresebbek (Floridában négy, Észak-Karolinában egy helyet nyertek, Kalifornia a demokratáknak hozott nagyjából négyet). A körzettátrajzolással a republikánusok országosan nagyjából öt helyet szerezhettek volna nettóban – ami a két fős alsóházi többségüknél sok lett volna –, de a kutatások szerint ennek nagy része „már elolvadt". Melyik tényező (átrajzolás, Irán, vámháború) mennyire hat, az csak az eredményből olvasható ki.
Csalás-vádak és az alaszkaï helyzet
Trump (vagy bárki más, akár a demokrata oldalról is) kezdeményezhet vizsgálatot, és a csalás-kiboccantás „a levegőben benne van", de a lényegen valószínűleg nem változtatna. A legreálisabb vitatott pont Alaszka, ahol a republikánus jelöltnek szinte teljesen névazonos jelöltet indítottak vélhetően demokrata háttérből – ez politikai, majd valószínűleg jogi vitatéma lesz, főleg ha a demokrata jelölt nyer; ha nem, akkor tárgytalanná válik. Ha Trump csalást kiált ki, az leginkább a szenátusi választások kapcsán merülhetne fel, mert a felső ház kontrollja öt-hat állam eredményén múlhat.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a néhai Linc Graham székét átmenetileg az ő testvére tölti be" – a szenátor neve az átiratban torzult („Linc Graham"), és az állítás tartalma (elhunyt szenátor, akit a testvére helyettesít, aki most indul) az átirat alapján nem azonosítható biztosan, így az összefoglalóban csak általánosságban szerepel.
- „Kenses állam" – valószínűleg Kansas állam torz alakja, de az átiratban nincs megerősítés.
- „az RSY hatalmán keresztül" – értelmezhetetlen kifejezés; a kontextus alapján a kongresszus költségvetési („power of the purse") hatalmára utalhat, de bizonytalan.
- „Mitramni szenátor" – valószínűleg Mitt Romney torz alakja, a kontextus alapján javítva.
- „Pete Hegel" – valószínűleg Pete Hegseth védelmi miniszter torz alakja.
- „Hakim Jeffrees" – valószínűleg Hakeem Jeffries torz alakja.
- „Real Cray Politics" – valószínűleg RealClearPolitics torz alakja.
- „rezeg a lénia" / „rezeg a lét" – többször torzult kifejezés (valószínűleg „rezeg a léc"), a jelentés a kontextusból rekonstruálható.
- „rozsdővezet / rozsdavigy" – a „rozsdavec" (rust belt) kifejezés torz alakjai; rozsdavidetként értelmezve.
- „reindusztrializáció" – valószínűleg „reindusztrializáció" (reindustrializáció) torz alakja.
- „a vár ezen a területen" típusú töredékek (pl. „annak irán", „a az ügye") több helyen töredékesek, a mondat értelme a kontextusból volt helyreállítható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]alsó ház az szinte biztos, hogy demokrata, és a felső ház bilg.
[00:00:01]És ez azért van, mert nagyjából öt-helyet vélhetően nettó szerezhettek ezzel a republikánusok a körzet átrajzolással országos szinten.
[00:00:11]Az egész jó, mert ugye kettő egy-két fős többségük van most az alsó házban, tehát ez egész jó, de ennek egy nagy része vélhetően, ha és amennyiben lehet hinni a közvéleménykutatóknak, akkor ennek a nagy része valószínűleg már elolvadt.
[00:00:25]Tehát érdemben nem tudjuk, hogy befolyásolja vagy sem.
[00:00:26]Ez az egyik nagy kérdőjel.
[00:00:28]mondom a választói részvételen túl, hogy a körzet átrajzolások milyen eredményt hoztak.
[00:00:32]És tényleg nem tudjuk, mert annyit lehetett tudni, hogy republikánusoknak áll a pálya, de az, hogy az Irán, illetve a a vámháborúknak a az ügye mennyire változtatta ezt meg, azt tényleg csak az eredményből fogjuk kiolvasni.
[00:00:52]Köszöntöm önöket.
[00:00:52]Az Indexen a kibeszélőt látják.
[00:00:54]2026.
[00:00:54]november 3-a van, méghozzá délutáni órákban rögzítjük ezt a beszélgetést, ami azért lényeges, mertogy megkezdődött 6 órával ezelőtt a félidős amerikai választás, amelynek kimeneteléről fogunk egyezkedni és beszélgetni, és a háttér érdekességeit feltárni Csizmazia Gáborral, a Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával, Amerika szakértővel.
[00:01:19]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:01:21]Ö köszönöm szépen.
[00:01:23]Tulajdonképpen mi ez a félidős választás, vagy miért lényeges ez?
[00:01:28]Az amerikai politikai rendszernek ugye prezidenciális rendszernek nevezzük.
[00:01:29]A köztudatban ez úgy van jelen, hogy a azért prezidenciális rendszer, mert az elnöknek nagyon komoly jogosítványai vannak.
[00:01:38]Ez így igaz.
[00:01:38]De azért is nevezzük prezidenciális rendszernek, mert hogy az elnök külön kapja a felhatalmazást a választópolgároktól, ugye négy évente a az elektori kollégiumon keresztül közvetve.
[00:01:48]De és ez itt a lényeges dolog, hogy a törvényhozás, amely elsődlegesen felelős a törvények meghozataláért, nem kizárólagan, de elsődlegesen, a törvényhozás külön kapja a felhatalmazást a választó polgároktól.
[00:02:01]Az alsó ház, és itt a másik érdekesség, hogy két házas törvényhozás van, ahol mindkét háznak nagyon fontos funkciója van.
[00:02:08]Az alsó ház négy leb 435 képviselővel két évente kapja a felhatalmazást.
[00:02:13]Ennek külön vita volt az alapító atyákén, hogy ez most miért két évente van ez a választás.
[00:02:16]röviden tulajdonképpen azért, mert két év az elég hosszú idő ahhoz, hogy egy mezei képviselő beletanuljon az országos ügyekbe, de elég rövid idő ahhoz is, hogy nagy károkat azért nem tud okozni, hogyha esetleg gond lenne, és akkor leváltható, meg választási csalás is kinyomozható annyi idő alatt.
[00:02:31]Szóval két éves mandátummal működnek ezek a képviselők.
[00:02:34]A felső házban, a szenátusban pedig, amely több mint hát, hogy mondjam, egy ilyen vénektanácsa, hanem ténylegesen nagyon fontos funkciója van.
[00:02:42]a jelöltek jóváhagyásában, a nemzetközi szerződések ratifikációjában.
[00:02:47]És egyébként nagyon sokan egyébként szenátusból lesznek majd elnök jelöltek, szenátusból érkező politikusok, de főleg ellensúlyozza a fékkezi és ellensúlyja az alsóháza.
[00:02:58]Tehát ez a kifejezés fékek és ellensúlyok, ez részben erre utal, hogy két házas törvényohozás kell, ahol kell egy a népindulatot, nép hangulatot jobban tükröző alsóház, ahol két évente ezt meg lehet szondázni.
[00:03:10]És van egy hát idősebbeket vagy megfontoltabb politikusokat föelő, az államokat képviselő szenátus, lélekszám és mérettől függetlenül mindenhol kettő szenátorral, akik viszont hat éves mandátummal rendelkeznek, és ők nagyon jól tudják ellensúlyozni adott esetben az alsó házat.
[00:03:28]Az ő esetükben az a szabály, mármint a szenátus esetében, hogy az 1adukkat választjá hat évente választják meg az 1adukat.
[00:03:35]Tehát gyakorlatilag most 35 szenátori helyz hány fős a szenátus?
[00:03:39]100 foss a szenátus, tehát minden államból két szenátor indul.
[00:03:43]Most pillanatilag ez ez a gyakorabban azt jelenti, hogy 33 kötő 34 szenátor indul egy-egy féidős választáson.
[00:03:50]Most ez csak azért 35, mert a néhai Linc Graham székét átmenetileg az ő testvére tölti be, és ő most indul a választáson, tehát 35 szenátori helyről döntenek.
[00:03:59]Jelen pillanatban a republikánusoknak, Trump pártjának mind a két házban nagyon vékony, szűk többsége van.
[00:04:07]Ugye a választás tétje az is, hogy többféle tétje van, de az első körben az, hogy elviszik-e a demokraták mind a két házat, elviszik-e a demokraták csak a képviselőházat, vagy csak a szenátust, vagy semmit nem visznek?
[00:04:22]És ezek a különböző opciók, amiket majd végig fogunk beszélni.
[00:04:25]Ö de a lényeg az, hogy hogy ö a szavazás maga ami egyébként Jaj, még valami fontosat akartam, tehát csak képviselőket és szenátorokat választanak ezúttal, vagy vannak más?
[00:04:41]Vannak más is.
[00:04:41]Tehát több helyen 35 államban kormányzót is választanak.
[00:04:43]Ö és egyébként gyakran a férősválasztásokkal párhuzamosan állami szintű hát képviselőket is vagy szenátorokat, merthogy állami szinten is van képviselőház és szenátus, meg persze kormányzó, de ezeket is hozzá tudják csapni.
[00:04:59]Ez államonként eltérő.
[00:05:00]Tehát vannak olyan vannak olyan államok, ahol adott esetben mondjuk egy elnökválasztásnál most általánosabban beszélek, nem csak az a kérdés, hogy na kit szeretnél elnöknek és kit szeretnél alsóházi képviselőnek, mert ugye ezek mindig egybe esnek.
[00:05:13]Plusz adott esetben még ugye szenátorodnak, hanem egyúttal kapsz még három másik vagy négy-öt másik kérdést, hogy egyébként ha persze ezt így ütemezik, hogy szeretnéd-e, hogy legalizálják a marihuánát ilyen-olyan feltételekkel az államban, szeretnéd-e, hogy nem tudom, szigorítsák-k az abortúszabályozást?
[00:05:29]Ez változó, ez államonként eltérő.
[00:05:32]Tehát akkor a lényeg az, hogy képviselőket, szenátorokat és kormányzókat választanak politikai szempontban, ami igazából fontos a ami most a következő 10 órában fog történni.
[00:05:42]a szavazás módja.
[00:05:42]Ezt kezdtem el az előbb mondani, csak gondoltam tisztázzuk azt, hogy kiket is választanak most meg.
[00:05:49]Tehát ugye lehet levélben is szavazni.
[00:05:52]Ez mit jelent?
[00:05:53]Többféle szavazási módszer van.
[00:05:54]lényegében arról van szó, hogy a a szavazásnak vannak általános országos követelményei, tehát ugye amerikai állampolgárnak kell lenni 18 életévet betöltve és a bejegyzett lakcímkel rendelkezni az adott körzetben, illetve államban, valamint ugye negyedik feltétel, hogy az állam regisztrációs követelményeketnek eleget kell tenni, és itt van a kutya elásvan, mert hogy vég ezen túlmenően viszont minden tagállam saját maga módján szabályozza le az előválasztást is, meg magát a választást is.
[00:06:21]És ez a gyakorlatban, ami talán a leg kényesebb vagy ellmondásosabb vitákat ugye szüli, az tulajdonképpen abban nyilvánul meg, hogy milyen módon szavazhatnak, tehát hogy személyesen meg kell-e jelenniük vagy sem.
[00:06:36]A szavazás napjáig kell regisztrálniuk, vagy aznak kell regisztrálniuk, hogy ha nem kell személyesen megjelenniük, akkor milyen feltételekkel és hogyan adhatják le a levélszavazatukat?
[00:06:46]Mert mondok egy konkrét példát, hogy életszerű legyen.
[00:06:49]Tehát mondok egy konkrét példatát, hogy tudom Arizona államban van úgy, hogy van lehetőség úgynevezett korai személyes távolléti szavazásra.
[00:06:57]Na most ugye ez egy ilyen oximoronnak tűnik.
[00:07:00]Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet levélszavazá levélszavazásban részt venni.
[00:07:05]Tehát mondjuk nyugatban lévő Kalifornia államon például lehet, meg Oregonban meg Washingtonban.
[00:07:09]Azt mondom, ez államonként eltérő.
[00:07:12]De mondjuk azt mondja Arizona állam, hogy ha mondjuk van egy diák, aki egyetemista, mondjuk Arizonában van az állandó lakcíma, de most átmenetileg az egyetemi tanulmányai miatt az ország másik végében New Yorkban tanul, akkor van lehetőség arra, hogy ne jöjjön, ne kelljen csak ezért hazajönnie akár a választás napjára, akár korábban, mondjuk októberben, hanem ott leadja a szavazatát.
[00:07:34]Tehát van ilyen megoldás is, de a legelleondásosabb vagy vitatottabb formája az a levélszavazás.
[00:07:38]Tehát vannak olyan, bocsánat, de ez a diák hol adja le a szavazatát?
[00:07:42]az erre kijelölt helyen New Yorkban.
[00:07:44]Tehát ezt megteheti ott is.
[00:07:46]Tehát és mennyivel előtte lehet leadni?
[00:07:48]Ez államonként eltérő.
[00:07:48]Tehát vannak olyan államok, ahol ha úgy regisztrált be az ember, akar ott esetben már két héttel a választ így van.
[00:07:53]két héttel a választások előtt leadatja.
[00:07:55]Ezért érdekes ez, hogy most mi ugye választási napról beszélünk, ugye november 3-án, de sok helyen már nem csak levélszavazat, hanem adott esetben személyes részvétellel együtt sok helyen már millió több millió ember leadta a szavazatát.
[00:08:08]Vissza a levélszavazathoz.
[00:08:08]És a levélszavazás ugye amikor mi a klasszikus levélszavazásról beszélünk, a legliberálisabb módja ennek élén például Kalifornia meg Oregon állammal az az, hogy igazából semmilyen indoklás nem kell hozzá.
[00:08:19]Tehát hogy nem azt nem azért kérem, hogy ne a napján kelljen nekem személyesen elmennem szavazni, hanem levélben szeretném eljuttatni a szavazatomat.
[00:08:27]Nem azért kérem, mert én nekem tanulmányim van, vagy üzleti úton vagyok, vagy bármilyen szempontból helyhez és időhöz vagyok kötve akkor, amikor szeretnék szavazni, hanem mert nekem ehhez jogom van kényelmi szempontból.
[00:08:39]És lényegében ilyenkor, ha így regisztrálnak be, akkor házhoz kapják a szavazó cédulát, és akkor ott kezdődhet el egy ilyen történet, és így szólnak a kritikusok, hogy onnantól kezdve sokkal nehezebb nyomon követni annak a szavazólapnak a sorsát.
[00:08:51]Tehát, hogy ki húzza be az Xet, ki gyűjti össze, erre születnak az összegyűjtők.
[00:08:58]Így van.
[00:08:58]Így van.
[00:08:58]És erre született is elnöki rendelet.
[00:09:00]Tehát ugye Trump meg a szövetségi kormányzat ezt fölülről nem mondhatja meg, hogy melyik állam hogyan csinálja.
[00:09:06]Ez tagállamoknak a hatásköre, de a feltételeket hát beszűkítheti.
[00:09:12]Tehát konkrétan áprilisban született egy elnöki rendelet arról, hogy lehet levélben szavazni az egyes államokban, de ezt kizárólag az igazságügyi minisztériummal karöltve, illetve a belbiztonsági minisztériummal karöltve kell ezt az Egyes államoknak lebonyolítaniuk, és csakis kizárlólag a hivatalos amerikai postaszolgálat gyűjtheti össze a szavazatokat.
[00:09:33]Na most ezt végül a legfessőbb bíróság elkaszálta.
[00:09:37]A kritikusok azt mondták, főleg demokrata háttér kritikusok érthető módon, hogy igazából a a postaszolgálat nincs erre felkészülve ilyen rövid idő alatt, tehát hogy 26 tavaszától 26 őszéig felkészítse a rendszert arra, hogy a szokásos kézbesítői feladatokon túl még egyúttal biztosítékokat építsen be arra, hogy hát a szavazat a szavazólapokat összegyűjtse.
[00:10:01]Az elképzelhető lett volna.
[00:10:04]szóltak a kivítusok, hogy majd a következő elnökválasztás esetében egy ilyen reformot keresztül vigyen az elnök, zárójel.
[00:10:10]Ugye több opció is létezik, hogy ez k vagy több forgatókönyv is létezik, hogy milyen erőviszonyok lesznek a kongresszusban.
[00:10:18]Nem véletlen, hogy a republikánusak az elmúlt másfél évben hát a választójogi reformot akarták napirendre ten hozni, amit ugye az alsó házban elfogadtak, de a szenátusban nem.
[00:10:29]A beszélgetésünk délelőttjéig a legfrissebb adatok szerint mintegy 60 millióan adták le a levélszavazatokat.
[00:10:36]Ez soknak számít vagy kevésnek?
[00:10:36]Ha sok, akkor minek tudható be esetleg a demokraták vagy éppen a republikánusok jól tudtak mozgósítani?
[00:10:44]Ez soknak számít.
[00:10:44]Ö talán George államból jöttek ki az első adatok még néhány héttel ezelőtt, hogy ott akár a levél, akár a korai személyes szavazás formájában, de lényegében sok sokkal többen adták le a szavazatukat a választás napját megelőzően, mint ahányan a korábbi években Georgia államban szokták, és ez országos szinten is ilyen szempontból rekordközeli számokat mutat.
[00:11:06]Ez valószínűleg nyilván a nyilván a mozgósításnak köszönhető elsősorban, de nem kizárólag demokrata körökben.
[00:11:12]Ugye ugye ez ez a leg tehát azért figyel figyelik ezt sokan, mert ugye a közelélemény kutatók és majd erre is kitérhetünk mindenféle erőjelezést készítettek.
[00:11:21]Nagy részük egyébként azt lehet mondani, hogy vélhetően megbízható, hogyha csak a vét mintavételt nézzük, tehát az, hogy milyen mintákból próbálják ezt megállapítani, amit viszont nem tudnak megmondani, de már évek, sőt évtizedek óta, hogy jó, rendben van, de végül is kik mennek el szavazni, kik adják le a szavazatokat?
[00:11:39]Tehát vannak sémáik, hogy az egyes választó körzetekben, egyes választói csoportok hogyan szavaznak, és ezt általában jól el is találják.
[00:11:44]De az, hogy egyébként egy teljesen másik mintából vagy más hátterű szavazó bázisból majd aztán ténylegesen megjelennek szavazni.
[00:11:54]Na ez az, amit nem tudni.
[00:11:56]Ezt azért mondom, mert az, hogy a korai szavazatokból ilyen nagy szám összejött, ugye ez is már indikatív arra vonatkozóan, hogy mely tábor volt aktívabb a másikhoz képest.
[00:12:08]Mivel tudom, hogy se demokrata, se republikánusok szövetségi szinten nem tudjuk megmondani a programpontokat, hiszen azok helyi szinteken váltakoznak, és függnek attól is, hogy éppen kormányzót választanak, kormányzót is választanak, szenátort is választanak esetleg a képviselő mellett, de ha össze kellene foglalni, akkor mik azok a legfontosabb pontok, amelyekkel a republikánusok kampányoltak?
[00:12:32]A republikánusok alapvetően hát tűzoltásban voltak, merthogy az ő kampányuk az lényegében arról szólt, hogy itt végsősoron félidős választások révén arról szól az egész történet, amire egy előbb utaltunk is, hogy az adott választó vagy választók milyen képviselőt szeretnének ugye a kongresszusban a saját körzetükből, illetve a saját milyen szenátort a saját államukból, tehát hogy az ő érdekeiket országos szinten hogyan képviseljék.
[00:12:59]De hát ez valamilyen szinten kritika vagy megmérettetés mondjuk az elnök számára is?
[00:13:02]mérettetés ez főleg a vámpolitika miatt volt kellemetlen, mert hogy különböző republikánus hát tulajdonképpen képviselői fogadóákon, illetve ilyen találkozókon hát ilyen igen komoly kritika élettem már tavaly is a a republikánus politikusokat a saját körzetükből érkező szavazók részéről, hogy tulajdonképpen kifizet a vámokért.
[00:13:25]Ugye erről különböző felmérések készültek, és azt hiszem, hogy a Fed is készített, tehát az ottani jegybankitok az egyik központja is szentá New Yorkban készített egy felmérést arról még év elején, hogy tulajdonképpen a vámok nagy részét, de ilyen 90 plus-át, azt tulajdonképpen hát mi meglepő a a fogyasztók, amerikai fogyasztók fizetik, de erről külön viták voltak.
[00:13:47]Tehát ezt valahogyan védelmezniük kell a republikánusoknak anélkül, hogy elszigetelődnének Trumphoz képest, mert közben meg ugye akik szembentek Trumpal, és most évekre visszamegyek, tehát 2024-re vagy akár korábban, de főleg 24-re, ugye közben benne volt a pakliban, hogy jó, rendben van.
[00:14:03]Tehát az előválasztáson majd indítunk, mondják a trumpi bázisnak a munkatársai, indítunk majd olyan jelöltet, aki majd te helyette fogja a republikánus hát zászlót lengetni majd élesben.
[00:14:15]Tehát tulajdonképpen a republikánus képviselőknek meg szenátoroknak, főleg a képviselőknek a fő fejfájást a Trump Iván politika és annak a járulékos költségei hozták, illetve Irán.
[00:14:24]Tehát a republikánus kampánya az elsősorban ennek a kettőnek a tompításáról szólt egyrészről, másrészről pedig hát tulajdonképpen rámutatni a demokrata oldalon a közbeszédben kevésbé jelentkező körben radikálisabb elemekre.
[00:14:42]Én azt szoktam mondani, hogy mindenkinek van egy kedvenc Trump mondata pozitívben negatív értelemben, szerte a világban mindenkinek.
[00:14:48]Tehát most mondok egy konkrét példát.
[00:14:50]A szélerőművektől a bálnák megkergülnek.
[00:14:54]Most ezt direkt baltarcal mondom, mindenki döntse el, hogy ezt most viccesnek tartja vagy felháborítónak.
[00:14:56]Az ilyen kijelentések általában a választópolgároknak a mindennapjait nem befolyásolják, leszámítva legfeljebb a derüt vagy éppen a szekunder szégyen érzetet.
[00:15:07]A republikánusok azt csinálták, hogy kiemeltek olyan demokrata szenátorjelölületeket és képviselőjeleket, akik akár a kampányban, akár azt megelőzően tettek olyan nyilatkozatokat, amelyek az adott állam vagy körzet számára voltak kellemetlenek.
[00:15:22]Tehát mondjuk a texasi demokrata szená jelölt, mit mondott a húsfogyasztásról, vagy vallási kérdésekben milyen megnyilvánulásokat tett, vagy határvédelemről, ami viszont egyáltalán nem ért a texasziaknak.
[00:15:36]Ezt értem, de ugye ott megálltunk, hogy a a Trumpféle vámok okozta vagy hatására ugye a megélhetés, ezt mindenki a saját bőrén érzi, mondani, hogy legalább nagyon sokan a megélhetés iszonyatos módon megdágult, vagy ugye mindig ezen folyik a vita, hogy mennyibe kerül egy gallon benzin vagy dízel a kutakon, és ez sem 2 dollár körül van ma már, mint ahogy korábban volt.
[00:16:00]Tehát gondolom ezeket dörgölhették a saját képviselők vagy a képviselő jelöltjeik óra alá.
[00:16:04]együtt azzal, hogy a a lakhatás és az egészségügy is elég rossz képet vess.
[00:16:12]Így van.
[00:16:12]Hogy ezt azért nem mondtam, mert ugye a republikánus kampányra összpontosítottunk.
[00:16:15]A demokrata kampány azt ezt a középpontba, tehát a megélhetés, tehát konkrétan az, hogy megfizethetőség vagy megélhetőési kérdések voltak a középpan, ami normális, mert általában ez érdekli leginkább az amerikaiakat.
[00:16:26]Itt a republikánusoknak a fejfájást az okozza, ami annak irán a demokratáknak jelentette a fejfájást még 2024-ben, hogy konkrétan a a nehéz védeni a az eddigie hát elmúlt másfél két évnek a gazdaságpolitikáját.
[00:16:43]Az azért, mert egyrészt vitatható, hogy milyen károkat okozott az Egyesült Államokban.
[00:16:47]mondom, ez v sokan vitatkoznak erről, de összességében a közhangulat abba az irányba mutat, hogy igazából ez inkább fát jobban az amerikaiaknak, mint mintogy hasznos lett volna nekük nekik rövid távon.
[00:17:00]És ez itt ez a másik fontos tényező, hogy mi a percepció, mert a Trump adminisztráció fel tudná meg a republikánusok fel tudnának mutatni olyan eredményeket, mint például foglalkoztatottság iráta, mélyszegénység iráta, hogy az az előbbi nőtt, az utóbbi csökkent.
[00:17:16]Lehetne mondjuk adott esetben hát GDP növekedést is valamennyire felmutatni.
[00:17:21]Legalábbis vannak ilyen hírek, hogy a negyedik- negyed éves adatok azok egész jók lesznek majd.
[00:17:24]De hát az már nyilván majd később fog kiderülni, de mindez nem ér semmit se, hogyha a percepció nem stimmel.
[00:17:30]Mondok egy példát, a infláció ráta, amivel nem szoktá beleszámolni az élelmiszeres üzemanyagárakat, az pillanatnyilag ilyen 3-4% körül van.
[00:17:37]Ez jó, ez magasabb annál, mint amit szeretnének akár a republikánusok.
[00:17:45]viszont alacsonyabb például a 2022-es 40 éves csúcshoz képest, amikor ilyen 7-9% körüli fogyasztójárindex, illetve inflációs szint volt.
[00:17:52]És ugye akkor is ugye a 2022-ben félidős választásokon a republikánusok ugyan többséget szereztek az alsó házban, de messze nem szereztek olyan többséget, mint amennyit szerettek volna.
[00:18:03]Mi ez?
[00:18:03]Csak azért mondom, mert hogy odaállíthatnák a republikánusok azt a mit tudom szószólójukat, aki elmondja, hogy nézzétek meg a számadatokat, hogy értjük, hogy most drágaság van, de hát Bidenék alatt vagy demokrata elnöksége alatt még nagyobb drágaság volt.
[00:18:17]Hogyha a percepció ezzel nincs összhangban, a választói percepció, akkor igazából ez teljesen mindegy.
[00:18:23]És nyilván ezt tudják meglovagolni nagyon jól a demokraták.
[00:18:26]egy Trump mondás, ha már a Trump mondásoknál tartunk szerint, ha a republikánusok megnyerik mind a két házat, akkor mindenki, minden választó amerikai kap 5000 dollárt.
[00:18:36]Ez az úgynevezett Trump osztalék.
[00:18:40]Ez ez micsoda?
[00:18:40]Ez isten isten eléggé fura módon próbálja befolyásolni a választásokat.
[00:18:46]ö mozgósítás valószínű igazából ezt kevesen tudják értemezni és keves azt beleértem egyébként Mike Johnsont is, tehát a republikánus házelnököt mert ugye ez közpénz tehát hogy a a kongresszus feladata lényegében, hogy az RSY hatalmán keresztül ugye pénz pénzügyi felhatalmazást adjon az elnöknek, vagy ha úgy tetszik olyan funkciókat bízzon ugye a végrehajtó hatalomra, amely mögé pénzt is tesz.
[00:19:09]És leginkább ezzel tudják megszorítani is az elnököt, hogy nem adunk pénzt erre vagy arra, vagy előírjuk, hogy pénzt kell költeni erre és arra.
[00:19:17]Na most ez egy ilyen kategória, hogyha 5000 dollárt szeretnél adni amerikai választópolgároknak, akkor ugye egy sorjogi kérdés felmerül, hogy jó, miből?
[00:19:25]Tehát, hogy először is azt meg kellene szavazni ugye a a kongresszusban.
[00:19:28]republikánusok.
[00:19:31]Most már abba az irányba megyünk, hogy a republikánusok, akik évek évtizedeken át arról voltak híresek, hírhettek, hogy ők a kis államnak a hívei, azért az utóbbi időben főleg a trumpi szárny alatt azért elég jelentősen felszámolták ezt a hát nem mítoszt, hanem az eddigi gyakorlatot.
[00:19:45]Mindenesetre attól függetlenül tény, hogy hát mennyire megdobná mondjuk az államadósságot, vagy a költségvetési hiányt pontosabban.
[00:19:52]hogyha még Mike Johnson, tehát a saját lojálisnak nevezhető házelnöke is azt mondta, hogy ő sem világos, hogy ezt hogy gondolta ugye az amerikai elnök, akkor volt a másik jog jogi kérdés, jogi és hozzáteszem etikai kérdés is, hogy tehát mindenki, tehát akkor demokrata szavazók is akkor megkapják az 5000 dollárt, hogyha republikánus többség lesz, és ugye ezt meg ezt hogyan fogják lemérni.
[00:20:13]Tehát alapvetően ez inká inkább arról szólhatott, ami trumpi retorikánál jellemző, hogy tényleg köbgyököt kell belőle időnként vonni.
[00:20:19]Ö a trumpi kampány java részt arról szólt az elmúlt ö hónapokban, de főleg az elmúlt két-három hétben, hogy erőseket kimegyünk helyszínre és erőseket mondunk, mert ezzel tudjuk mozgósítani a hagyományosan passzív választói bázist.
[00:20:38]Ez hatányozottan igaz.
[00:20:38]Tehát az a helyzet, hogy a trumpi kampány az arra épít, hogy minden szinte minden létező közülénykutatás abba az irányba mutat, hogy a demokraták ugye megszerzik az alsó házat és akár a szenátust is.
[00:20:48]Ezt mind nem tudjuk.
[00:20:51]Mindenesetre a legtöbb közleménykutató ezt mutatja, de a közlemény kutatók ugye nem tudják elmondani, mint mondtam korábban, hogy kik mennek el szavazni.
[00:20:58]A féidős választásoknál eleve kisebb a a választói részvétel.
[00:21:02]a trumpi republikánusok körében meg még általában is alacsony a választáson való részvételi hajlandóság.
[00:21:08]És trumpék abban bíznak, hogy amikor nézik ezeket a felméréseket, akkor ott van valószínűleg egy holdjáték, vagy egy ilyen holdtér, amiben benne van egy csomó olyan szavazó, akik igazából rejtőzkök nem tudjuk, hogy hogy fog szavaz, akik rejtőzködnek, nem tudjuk, hogy hogy fognak szavazni, vérhetően ránk szavaznak, csak rá kell venni őket, hogy menjenek el.
[00:21:27]És amikor ilyen erős kijelentéseket tesz Trump, akkor valószínűleg emögött ez van.
[00:21:30]Ugye nagyon beszédes, hogy elment olyan helyekre, mint például Alaska, Kenses állam például, amelyek meg Texas, amelyek alapvetően hagyományossal republikánus fellegbárak, de a közvéleménykutatási adatok alapján hát rezeg a lét.
[00:21:44]Így van.
[00:21:47]Így van.
[00:21:47]Ugye konkrétan Texasban hát konkrétan a demokrata jelölt vezet a felmérések alapján.
[00:21:52]hibahatáron belül hozzáteszem, és abban bízik, bíznak ugye trumpék, hogy van ott még olyan tartalék, akiket viszont nagyon erőteljesen kell megszólítani.
[00:21:59]Milyen csoportok azok, vagy mely csoportok azok, amelyek a 2024-es választáshoz képest elfordultak Trumptól, vagy a Trump adminisztrációtól?
[00:22:09]Például ugye nagyban segítette a spanyol ajkúak támogatása Trumpot az akkori győzelemhez?
[00:22:16]Így van.
[00:22:16]A spanyol ajkúak.
[00:22:16]Tehát ha megnézzük az elmúlt három elnökválasztást, tehát a 24, 20-as és 16-ost, akkor tulajdonképpen Trump támogatottsága a spanyol ajkúak és egyébként a a fekete vagy afroamerikai szavazók körében hát soha nem volt többség, de de növekvő tendenciát mutatott.
[00:22:32]Valószínű, hogy a spanyol ajkóak körében szavazatokat vesztett, és főleg a fiatalok körében.
[00:22:36]Egyébként ők azok, akiket legjobban elvesztette Trump.
[00:22:40]megjegyzem, ők voltak a leginkább kellemes meglepetései a republikánusok számára 2024-ben, hogy az amúgy is gyenge választási részvételt mutató fiatalok, tehát 18-tól 29 éves korosztály, ők elmennek szavazni és ráadásul nem többségűbben, de republikánusokra szavaznak.
[00:22:56]Na ők nekik egy részét biztosan elveszítettek.
[00:23:00]De mi fáj nekik?
[00:23:00]Nekik egyrészt a vámpolitika ugye nyilván gazdasági szempontból, de főleg a bevándorláspolitikának az optikája fá is, főleg itt a fiataloknak, az idősebbeknek valószínűleg kevésbé, de a fiataloknak valószínűleg ez volt fájdalmas.
[00:23:16]Érdekes egyébként ez, mert erről is külön beszélhetünk, csak egy nagyon rövid gondolat.
[00:23:19]A a Real Cray Politics meg különböző hát hát az átlagolja, de különböző közemény kutatók ugye készítenek felméréseket a fédős választásoktól függetlenül arról, hogy mi hogy milyen az elnöki teljesménynek a megítélése az amerikai társadalomban.
[00:23:34]Ugye ezt kategóriákra bontják úgy általánosságban, külpolitikában, Ukrajna kapcsán, Irán kapcsán, Izrael kapcsán satöbbi.
[00:23:41]Mindenhol alapvetően Trump víz alatt van.
[00:23:43]Tehát a támogatottsága, hát ugye 40% az, ami alá veszélyes, ha oda csökken az elnök támogatottsága a féidős választásokat a saját pártya számára.
[00:23:53]Trump már jóval 40% alá csökken.
[00:23:53]Soha nem volt sokkal magasabb, mint 40, hozzáteszem.
[00:23:59]Vannak olyan felmérések, amelyek már 30% körülre teszik.
[00:24:01]Nyilván ezek megtévesztőek is lehetnek, de a lényeg, hogyha ezeket lebontjuk különböző témákra, akkor azt lehet látni, hogy pont ott a legalacsonyabb a megítélése, ahol a legerősebbnek kellene lennie a személyes profilja alapján.
[00:24:13]Tehát gazdaság, infláció, megélhetés és a legkevésbé negatív megítélése pedig a bevándorlás területén van.
[00:24:23]Tehát miközben az első év 2025, az arról volt hangos, hogy az ice ügynökök milyen keményen lépnek fel az illegális bevándorlókkal és egyébként rottesebben a az ő szimpatizásaikkal szemben, és elég durva képjeleneket lehetett látni ugye az online közösségi médiában meg a meg a tév készülékeken.
[00:24:42]Ö azért alapvetően azt lehet látni, hogy annak a tehát a a bevándorláspitikája bármilyen furcsán hangzik, még a sikeresb politikák közé tartozik, mert a a megítélése az összességében a legkevésbé hogy mondjam, gyenge.
[00:24:57]Meg hát ugye legjük tegyük hozzá, hogy nem igen hallom már ilyen híreket, hogy a déli határon mondjuk humanitárius válság lenne vagy sem.
[00:25:04]Tehát, hogy ezért mondom, hogy ezen a területen a legjobb a megítélése, és valószínűleg ez főleg a spanyol ajkú fiatalokat taszítja, míg az idősebbeket kevésbé.
[00:25:16]Ugyanez elmondható az afroamerikaiakról szerintem.
[00:25:18]És akiket még elveszíthetett a vámpolitika miatt, azok a fehér munkásosztály, tehát a rozsdővezetnek a rozsdövezetnek nevezett területeken élők, ugye akik lehet, hogy úgy érzik, hogy oké, ki áll mellettünk, de a a reindusztrializáció, tehát a gyárak hazahozatala, amit meghirdetett a Trump adminisztráció a vámpolitikával együtt, az igazából még nem csúszik, vagy legalábbis nem mutatott meg nem mutatott fel kellő eredményeket eddig.
[00:25:46]Közben meg a megélhetési kérdések meg valóban nyomasztóbbá váltak.
[00:25:51]Szalad az idő.
[00:25:51]Tételezzük fel azt, hogy a demokraták megnyerik mind a két házat.
[00:25:55]Mire lesz ez nekik elegendő?
[00:25:55]Mit tudnak csinálni?
[00:25:57]Mit tudnak csinálni akkor?
[00:25:57]És el el elmondom egyben az egészet, ha csak a képviselőházban lesz többségű, a szenátusban nem.
[00:26:03]Mi van akkor, hogyha a szenátust megnyerik véletlenül, és a képviselőházat nem?
[00:26:08]Amit mindenképp megtehetnek, mert ugye a alsóházat valószínűleg megnyerik, csak a számarányokat nem tudjuk.
[00:26:12]Ugye egyrészt az, hogy ők adják akkor a házelnököt, ez valószínűleg Hakim Jeffrees lesz.
[00:26:15]A házelnök pedig ugye egyrészt hatással van a törvényhozás menetére, mely törvények kerüljenek fel a napirendre, mely törvények mely bizottságokhoz legyenek szignálva.
[00:26:24]De ami még fontosabb ennél, az az, hogy vizsgálóbizottságokat tudnak felállítani.
[00:26:29]Szinte biztos, hogy Trumpot, illetve kabinetniek egyes tagjait élükön valószínűleg Pete Hegel védelmi miniszterrel majd előveszik, és Irán, Venezuela meg egyéb kérdésben majd kikérdezik akár őt, akár a tanácsadóikat.
[00:26:43]Adott esetben impeachmenteljárást is kezdeményezhetnek.
[00:26:46]Ugye itt törhet meg a történet, hogyha a felső házban nin szenátusban nincs többségük, akkor sőt a szen a szenátusban 60 fős többségre van szükségük.
[00:26:53]Pontosabban 60 főnek kell ítélniük az elnököt, vagy az vagy védelmi minisztert, vagy akárkit, akinek az is meglejárásról szó van.
[00:27:02]azért mondom ezt, mert ehhez lehetnek republikánus szenátorok is, hogyha meggyőzik őket, hogy szavazzanak át.
[00:27:07]Ugye Trump első impeachment eljárás eljárásánál volt ilyen, például Mitramni szenátor.
[00:27:11]Tehát alapvetően ez eléggé valószínűtlen.
[00:27:14]Tehát közjogi következmény az valószínűtlen, mert ekkora többséget nem tudnak szerezni, de politikai nyomást gyakorolni tudnak vele.
[00:27:22]És hát van téma bőven, mert a most Iránt meg Venezuelát említettem, de ugye ott vannak és ez megint külön szóbeszéd Amerikában republikánus körökben is.
[00:27:31]Ugye Trump családtagjai meg rokonai körében ugye a különböző meggazdagodási folyamatok tulajdonképpen korrupciós korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek.
[00:27:40]Na ezeket vélhetően már csak politikai megfontolásból is napirendre veszik a demokraták az alsóházi közlegi igazságügyi bizottságban.
[00:27:48]És a övé a szenátus is.
[00:27:51]Az övék a szenátus is, akkor még jobb helyzetben vannak, mert akkor mindazont túl, amit most mondtam, azon túl nyilván ott is tudnak bizottsági meghallgatásokat folytatni a szenátusban, de igazából aminek a hozzáadott értéke, az az, hogy akkor viszont az erzény hatalmát érvényesítik.
[00:28:06]Tehát ha többségük van mindkét házban, akkor olyan törvényeket hoznak, amelyekben olyan pénzügyi elemek vannak, amelyek az elnök mozgást vagy megkötik, korlátozzák, vagy hát feltételekhez fogják majd szorítani.
[00:28:17]És ugye ezt tulajdonképpen könnyebben el tudják majd fogadni, hogy a Minkét házban megvan a többségük.
[00:28:23]Igen, de akkor itt jön a csavar, hogy hogyan tud Donald Trump visszavágni akkor a demokrata többségnek, hogyha a képviselőház is, az övék és a szenátus is például nem írja alá ezeket a törvényeket, vagy milyen lehetőségei vannak még?
[00:28:36]Véhá vétózhat a az elnök, ugye utalt már erre, hogy ha mindkét házban többséget szereznek, akkor akkor ő lesz majd a a fék.
[00:28:42]Úgy fogalmazott, hogy én leszek az a én leszek majd az a akadály lényegében.
[00:28:46]Igen.
[00:28:46]Tehát azt mondta, hogy majd én fogom majd ezeket visszadobálni.
[00:28:49]Ezt megteheti az elnök, tehát ehhez alkotmányos soga van, hogy vétózzon.
[00:28:51]De hogyha megfelelő határozott többséggel ezt újra elfogadják azt a törvényt a a két házban, tehát az alsó házban és a és a szenátusban, akkor már már alá kell írnia ezt a ezt a törvényt ugye Trumpnak.
[00:29:04]A másik dolog, amit megtehet, hogy ugye Barack Obama elnök mondta ezt még a az ő elnökségének a második felében, hogy van egy tollam meg egy telefonom, tehát tulajdonképpen rendeletekkel való kormányzás.
[00:29:14]Trump amúgy is eddig is folytatta.
[00:29:16]Tehát van annyi mozgástere, főleg a külpolitika terén, hogy a kongresszus megkérdezése nélkül de facto hoz létre olyan helyzeteket a nemzetközi diplomáciában meg biztonságpolitikai környezetben, amelyek végül is a az ő kezdeményezéseit fogják támogatni, vagy annak fognak megágyazni.
[00:29:37]Tehát meg ilyeneket most mondok egy nagyon konkrét példát.
[00:29:39]Ö a demokrat, tehát a Barack Obama csinálta ezt meg, hogy párizsi klímam megállapodást ugye úgy kötöttem meg, hogy ez nem egy nemzetközi szerződés, amit oda kell adni a szenátusnak, hogy ratifikáljanak, hanem az egy úgynevezett elnöki megállapodás, executive agreement.
[00:29:53]Tulajdonképpen ugyanúgy érvényes a tájba lépett pási megállapodás, de nem szerződésként kezelik az amerikai jogi rendszerben, tehát nem kellett ratifikálni.
[00:30:01]A hátránya, hogy elnöki rendelet formájában a következő elnök bármikor egy tolvonással megszüntethető.
[00:30:07]Tehát valamennyi mozgástere mindig lesz az elnöknek, főleg a külpolitikában.
[00:30:12]Két témát érintsünk még gyorsan.
[00:30:12]Az egyik az úgynevezett és az elmúlt években nagyon sokat bírált átrajzolt választókörzetek.
[00:30:19]Befolyásolja ez a az eredményt?
[00:30:23]Igen.
[00:30:23]Ez az, amit több elemző úgynevezett ismeretlen ismeretlennek nevez.
[00:30:26]Tehát hogyban ismert ismeretlennek.
[00:30:29]Tehát tudjuk jól, hogy van ez a tényező, de nem tudjuk milyen hatást gyakorol.
[00:30:32]Ugye nagyjából egy tucat állam az elmúlt egy évben nagyjából egy tucat államban rajzolták át a körzeteket.
[00:30:37]Ideális esetben ez úgy nézne ki, hogy 10 évente ugye népszámlálást tartanak, és a népszámlálás alapján minden körzetnek legalább 300 fős lakosnak kell lennie, és egybefüggő körzetnek kell lennie, és hogyha szükséges, akkor kormányzó, illetve hát a az állam vezetősége átrajzolhatja a körzeteket.
[00:30:55]Ugye ezt nevezik Jerry Manderingnek, amikor ugye személyre szabott körzeteket hoznak létre, tehát részrehajló módon rajzolják át.
[00:31:03]Ez teljesen leg nem etikus, de teljesen legális.
[00:31:06]Ami alap, ami újdonság volt idén, az az, hogy több helyen azt mondták, hogy nem várják meg a népszavazást, vagy népszámlálást, hanem konkrétan csak előre mennek és átrazolják élükön Texasszal meg Kaliforniával.
[00:31:18]ők ezt sikeresen meg is tették, szereztek, jól emlékszem, nagyjából négy-n helyet a saját ügyüknek, mármint a republikánus meg demokrata ügynek, ugye az alsó házban.
[00:31:29]Ez csak azt érinti, tehát a képviselőházi körzetekről beszélünk, és aztán elindult egy hullámszerte az országban.
[00:31:34]Körülbelül egy tucatállam volt érintett.
[00:31:37]Tulajdonképpé a republikánusok sikeresebbek voltak ebben, azért, mert a legfelsőbb bíróság az ő ügyeiket nem kaszálta el, vagy azért, mert egyszerűen csak hatékonyabban tudták keresztülvinni ezeket a változtatásokat.
[00:31:48]Floridában négy helyet szereztek, Észak-karolinában egyet, de fordíthat ez az egészen.
[00:31:54]Na ez az, hogy akkor azt mondták, akkor még az volt a mondás, még nyár, tehát még 26 nyarán vagyunk, akkor még az volt a konszenzus, hogy az alsó ház az, hogy hogy a szenátust azt valószínűleg megtartják a republikánusok.
[00:32:04]Az alsó ház pedig billeg.
[00:32:07]Ugye azóta már ezen túl vagyunk, és az alsó ház az szinte biztos, hogy demokrata, és a felső ház billeg.
[00:32:13]És ez azért van, mert nagyjából öt-helyet vélhetően nettó szerezhettek ezzel a republikánusok a körzett átrajzolással országos szinten.
[00:32:20]Az egész jó, mert ugye kettő egy-két fős többségük van most az alsó házban, tehát ez egész jó, de ennek egy nagy része vélhetően, ha és amennyiben lehet hinni a közvéleménykutatóknak, akkor ennek a nagy része valószínűleg már elolvadt.
[00:32:35]Tehát érdemben nem tudjuk, hogy befolyásolja vagy sem.
[00:32:36]Ez az egyik nagy kérdője, elmondom a választói részvételen túl, hogy a körzet átrajzolások milyen eredményt hoztak.
[00:32:41]És tényleg nem tudjuk, mert annyit lehetett tudni, hogy a republikánusoknak áll a pálya, de az, hogy az Irán, illetve a a vámháborúknak a az ügye mennyire változtatta ezt meg, azt tényleg csak az eredményből fogjuk kiolvasni.
[00:32:58]Utolsó kérdés.
[00:32:58]Mi van akkor, hogyha Donald Trump csalást kiált?
[00:33:03]Hát ezt megteheti, és egyébként joga van arra, akár neki, akár másnak demokrata oldalon is egyébként, hogy vizsgálatokat kezdeményezzen.
[00:33:12]De tulajdonképpen hát, hogy mondjam, a levegőben benne van, hogy hogy ez megtörténik.
[00:33:17]Igazából valószínűleg a lényege nem fog tudni változtatni.
[00:33:20]Tehát ő próbált olyan intézkedéseket hozni, gondolok itt a korábbi elnöki rendeletre, amelyek nem megtiltják, de keretek közé szorítják azt a fajta szavazástípust, amely csalásra ad lehetőséget.
[00:33:32]Itt egy hely van, ahol ez most még vita tárgya, ez ugye Alaszka állam, ahol konkrétan ugye a republikánus jelöltnek a tulajdonképpen majdnem teljesen névzonos jelöltjét indították valószínűleg demokrata háttérből.
[00:33:44]Ez most éppen politikai vitaat tárgya, majd valószínűleg jogi vita tárgya is lesz.
[00:33:50]Főleg akkor, hogyha mondjuk a demokrata jelölt fogja behúzni Alaszkát, ha nem, akkor valószínűleg tárgytalan.
[00:33:54]Tehát itt igazából választási csalás az leginkább azon a területen, majint Alaszkában merülhet fel reálisan, hogy mondjuk ezt napirendre veszik.
[00:34:03]És hogyha ezt Trump ténylegesen, vagy bárki más előhozná, akkor valószínűleg a szenátor választás kapcsán merülne fel, mert ott billeg leginkább.
[00:34:11]Tehát itt öt-h államon fog múlni az az, hogy a felső ház az konkrétan republikánus vagy demokrata többségű lesz.
[00:34:18]Csizma Gábor, köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:34:20]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk velünk tartottak az indexen a kibeszélőt látták, de holnap reggel találkozunk ismét élőben, ugyancsak az indexen, ugyancsak itt a stúdióban, és Csizmazia Gáborral együtt elemezzük a választás végeredményeit.
[00:34:35]Viszontlátásra!
[00:34:39]He he.