Miért olyan boldogtalanok a magyarok?

[00:00:00]magyaroknál mik ezek a top faktorok, amik meghatározzák a mi boldogságérzetünket.

[00:00:07]Itt egyértelműen legelső helyen a nyugodtabb, kevésbé stresszes élet és a a szeretteinkkel töltött minél több minőségi idő nálunk.

[00:00:15]A pénzügyek az olyan harmadik-negyedik helyen szokott lenni, mint fontossági elem.

[00:00:25]A nyugatabbra lévő országoknak Belgium, Hollandia, Spanyolország általában náluk abszolút top egy boldogságérzetet.

[00:00:33]Mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, akkor itt sajnos a sereghajtó pozíciójában vagyunk így kard kardba öltve Szlovákiával.

[00:00:46][zene] Ugye a magyar ember, vagy lehet, hogy nem csak a magyar, de szeretünk így panaszkodni, hogy hogy nekünk milyen rossz, vagy nem vagyunk annyira jól.

[00:00:58]Általában ez egy ilyen wellness hétvége a jakuzziban egy ilyen koktéllal, hogy nekünk milyen rossz az életünk.

[00:01:01]De a kérdés az, hogy valóban boldogtalanok vagyunk, vagy egyáltalán mi a boldogság, mik azok a kis faktorok, ami alapján ezt meghatározzuk?

[00:01:13]És hogy hogy állunk így a különböző népekhez és kultúrákhoz képest mi magyarok?

[00:01:17]És mi állunk ennyire hátul ebben a boldogság listán?

[00:01:19]Erről beszélgetünk itt a ma is tanultam valamit ebben az epizódjában Sárvári Marcellel, az NN biztosító vállalati kommunikációs menedzserével.

[00:01:30]Sziasztok!

[00:01:30]Köszönöm a meghívást.

[00:01:31]szépen, hogy eljöttél hozzánk.

[00:01:33]Marcel, te boldog vagy?

[00:01:36]Én azt hiszem, szerencsés vagyok.

[00:01:36]Én én igen, igen, igen.

[00:01:37]Én boldog vagyok.

[00:01:39]mondhatod?

[00:01:39]Mik azok, amik mert ugye ez talán ilyen individuális, hogy Hát kinek mi, ugye?

[00:01:44]Igen, hogy mindenki a saját maga kis mértékegységében mondja, hogy boldog.

[00:01:50]Vagy hogy van egy ilyen objektív boldogság mérés, hogy ki miben boldog és össze lehet ezt hasonlítani másokéval?

[00:01:56]Már hogy most mondtad, hogy boldog Igen, hát nyilván nagyon sok múlik a szubjektív boldogságérzeten.

[00:02:02]Tehát ha így most beszélgetünk és egymást megkérdezzük, akkor azok a dolgok fognak eszünkbe jutni és az alapján válaszolunk, ami ért a mai nap, a tegnapi nap, az elmúlt időszakban, és szubjektíve olyan dolgok jutnak eszünkbe, mint ismérvek, ami adott életszakaszban nekünk fontosak.

[00:02:21]Nyilván a bármilyen kutatást végzünk, tehát hogyha szeretnénk egy nagy általános képet kapni arról, hogy a akár a magyar társadalom, akár világ szinten vagy másik országok népességei mennyire érzik maguknak boldognak, akkor muszáj ebben valami standardokat szabni és olyan ismérveket behozni, ami alapján egy kicsit összehasonlíthatóbb, megfoghatóbb lesz a történet, és mi ezt csináljuk a a kutatássorozatunkban, és ott egyrészt kíváncsiak voltunk, hogy igen, mik ezek a faktorok az emberek számára, ami őket úgy érzik, hogy boldoggá teszik vagy tennék, hiszen nem mindenki boldog sajnos.

[00:02:56]Ezekkel mennyire elégedettek, mire figyelnek, és akkor ezek alapján próbáltunk egy egy ilyen hát faktorkészletet összerakni, hogy mik azok a főpillérek, amik a legtöbbünknél általában azért meghatározzák, hogy hogy érezzük magunkat.

[00:03:09]Ez egész világon így mérik ezeket a kutatásokat?

[00:03:12]Szóval vagy arra vagyok kíváncsi, hogy van egy olyan faktor, amire mindenki ugyanazt mondja népcsoporttól függetlenül vagy országtól függetlenül, hogy nekem ez ha megvan, akkor én boldog vagyok?

[00:03:23]A boldogságkutatások azért az egy az egy óriási halmaz, és világszerte ennek tud elég diverzifikált módszertana lenni.

[00:03:28]Mi nem kifejezetten boldogságkutatást végeztünk, hanem egy longevity kutatást.

[00:03:36]Tehát hogy ha arról beszélünk, hogy mi az a longevity, mi az, ami számodra fontos mint válaszadó, hogy te úgy érzed, hogy felkészültél vagy nem készültél fel a longevityre, egyáltalán érted, hogy mi ez, és mi az, ami számodra értéket értékkel töltené meg ezt a hosszabb várható élettartamot, mi erre voltunk kíváncsiak, és ennek egy fontos pillére, amit mondasz, hogy mi alapján érzed magad boldognak, illetve az egyes területeken, amiket vizsgáltunk, a személyközi kapcsolatoktól a jövőképen át egészen [torokköszörülés] a pénzügyi stabilitásig, tehát Egészség, mentális egészség, fizikai egészség, ezekben vizsgáltuk, hogy hogyan érzik magukat a magyarok önbevallásos alapon, illetve az összes többi ország, ahol a mi cégcsoportunk jelen van.

[00:04:23]Melyek a legfontosabb együtthatók akár ilyen fontossági sorrendben, vagy hogyha valaki fej-fej mellett van egymással, az is rendben van, illetve ebben akkor hogy állnak a magyarok most, jelen pillanatban?

[00:04:34]Amit az elmúlt hat évben, mert mi ezt 2021 óta végezzük folyamatosan ezt a kutatást, minden egyes évben elvégezzük az országokban, az érintett országokban, ott általában egy ilyen négyes pillér rajzolódik ki.

[00:04:48]Nem sorrendben mondva, mert az országok között vannak ebben eltérések, de ott van a fizikai egészség, a mentális egészség, a mentális intellektuális reziliencia, vagyis egy ilyen szellemi rugalmasság, mondjuk így, illetve a pénzügyi stabilitás.

[00:05:04]És ez igazából a mi felméréseink szerint eddig az a négy fő pillér, ami leginkább elő szokott jönni, és így a toplistákon van.

[00:05:13]Az, hogy kérdezed, hogy a magyaroknál mik ezek a top faktorok, amik meghatározzák a mi boldogságérzetünket, itt egyértelműen legelső helyen a nyugodtabb, kevésbé stresszes élet és a szeretteinkkel töltött minél több minőségi idő, ami ami így évek óta a number van, tehát mindig az jön ki a lista tetején, és akkor ezt követi a fizikai, illetve mentális egészség, valamint a pénzügyi stabilitás, de mellett azért olyan dolgok is bejönnek, mint az önmegvalósításnak az eszközei.

[00:05:50]Érezd, mit tudok megvalósítani az életemben, milyen a munkám, milyenek a lakhatási körülményeim, milyen egyáltalán az életközegem, amiben a mindennapjaimat töltöm.

[00:06:01]Ugye ez jelent emberi kapcsolatokat is, meg fizikai környezetet is.

[00:06:03]Milyen lakásban lakom?

[00:06:07]Milyen munkahelyen lakom?

[00:06:07]Milyen munkahelyen töltök x órát napi szinten?

[00:06:13]Milyen hobbikat tudok folytatni?

[00:06:16]Egyáltalán tudok-e olyan késztetéseket folytatni, amik az én önbeteljesedésemet, az ön kiteljesedésemet jobban mondva segítik.

[00:06:26]És ez így sorrendben a a magyaroknál a top lista már már úgy bőven évek óta ebben nem nagyon szokott változás lenni.

[00:06:34]Azért ez a mentális egészség az azért érdekes, mert hogyha mondjuk 51 évvel ezelőtt lett volna egy ilyen felmérés, ott szerintem abszolút nem volt téma vagy tudatos az, hogy valaki mentálisan mennyire egészséges, vagy legalábbis feltételezetten nem is volt napi renden, vagy nem is voltak az emberek tisztában azzal, hogy a mentális egészsége az most jó, nem jó, kiegyensúlyozott, vagy valami problémám van, vagy van-e?

[00:06:56]hogy van-e.

[00:06:56]Maximum egy ilyen elképzelés volt, hogy valami, hogy furcsa, hogy valami nem oké, vagy valami van nem jó, de hogy az a mentális egészséghez azért kell egy egyfajta tudatos gondolkodás, hogy valaki el tudja dönteni, meg tudja határozni, hogy számára az ő mentális egészsége az milyen szinten áll ezen a hogy ha skálázzuk.

[00:07:14]Abszolút igazad van, és ezért is mi is hát nagyon óvatosan igyekszünk hozzányúlni ehhez, mert ha nyilván így face to face megkérdezem, hogy milyen a te mentális egészséged, akkor azért így hát mindenki össze kell szedni magát, hogy erre úgy úgy válaszolni, hogy az az az az úgy fedje a valóságot, vagy a vagy az önképedet.

[00:07:33]Olyan mikre kérdezünk például rá, hogy mennyire van jelen az életében a magányosság?

[00:07:36]Mennyire szorong a mindennapokban?

[00:07:38]Ha ha ha úgy érzik szorong, akkor mik ennek a fő területei?

[00:07:43]Megpróbáljuk azért több felől nyilván kontroll kérdések, de ez már ilyen száraz módszertani dolog.

[00:07:47]Minél több felől megközelíteni, hogy minél árnyaltabb képet tudjunk kapni.

[00:07:52]Depresszió mennyire jelentkezik náluk?

[00:07:56]Tehát az ilyen mindennapos hatások, amiknek akár mindannyian tudunk ilyesmit érezni, találkozunk ezzel, amikor izgulunk valami miatt jó dologra, tehát hogy készülök valamire, és arra nagyon össze kell szednem magam, vagy vagy valami problémát kell megoldanom, és akkor arra feszülök éppen, valami frusztráció van nálam, vagy aggódok folyamatosan a jövő miatt, és ez egy lappangó, állandóan jelen lévő érzés van, hogy ennek fizikai tünete is van, egy kicsit mellkasnál, gyomornál, bárhol, kinek hol.

[00:08:25]Ezeket próbáltuk hogy hogy így érzékletesebb legyen, hogy úgy tudjanak válaszolni a a válaszadóink, hogy ez minél többet eláruljon.

[00:08:34]Látszik valamilyen tendencia?

[00:08:34]Ugye említetted, hogy évek óta folyamatosan csináljátok ezeket a kutatásokat, és akár itt a stressz meg a szorongás kapcsán, van valami egészen konkrét, ami mondjuk egyre gyakrabban előjön egyre több embernél, tehát mondjuk a a pénzügyek iránt vagy pénzügyekkel kapcsolatos szorongás vagy egészségügyi vagy vagy amblokk egzisztenciális?

[00:08:52]Ezt hogy fogalmaznátok meg, hogy mi a magyar emberek legnagyobb stresszforrása, hogyha ezt így szűkíteni kellene?

[00:09:01]Az elmúlt kutatásaink ugyanígy a a longevitàt, ami longevity kutatássorozatról most beszélgetünk, azon belül is, de az egyéb kutatásainkból is, amiket végzünk, mi elég sok minden próbálunk kutatni, hogy hogy adekvát válaszokat meg tippeket tudjunk adni a az emberek felé.

[00:09:16]Ott egyértelműen kijött, hogy ez az anyagi szorongás és a pénzügyek a legfőbb stresszor az életünkben.

[00:09:22]És igazából érthető, mert a legtöbb dolognak van anyagi vonzata, és aggódunk azért, hogy a mindennapi életünket tudjuk finanszírozni.

[00:09:33]Egy következő szint, hogy ha bármi probléma bejönne vagy változás, amire nekem anyagilag oldalról is választ kell tudnom adni, neadjisten betegség, annak a kezelésének a finanszírozása, vagy vagy az autóval történik valami, vagy a lakással történik valami, vagy vagy bármi történik, erre tudjak megfelelő választ adni, hogy hogy stabilan folyjon tovább az én életem, illetve a családnak az élete.

[00:09:55]És ugye a a tovább vivő rész, ami már az építkezés, hogy a hobbijaimat, az önképzésemet, a gyerekeimnek a támogatását, a az idős szülőknek a támogatását meg tudjam valósítani.

[00:10:08]Ezek mind mind mind olyan dolgok, amelyek ilyen napi szinten ott billegálnak a a fejünkben, és nem biztos, hogy van rá konkrét válaszunk.

[00:10:17]És ha generációkat vagy korcsoportokat nézünk, mert például ha megkérdezünk egy 18-tól, nem tudom, 25 évest, akkor lehet, hogy ugyanaz az ember tök mást válasz fog adni abban a korban, mint mondjuk 40 évesen.

[00:10:27]Tök más problémákkal szembesül, más megküzdései vannak, más felelőssége van az életben, van már gyereke, van még szülő.

[00:10:33]Ez nyilván generációs, de hogy ti ezt külön tudjátok-e mérni, hogy adott korosztályban a boldogságfaktor az változik-e, hogy 40 éveskor, a 40 évesek vagy az XYZ generációkban hogyan alakulnak ezek, és mondjuk visszafelé hogyan viszonyulnak egymáshoz, mondjuk egy 20 évvel ezelőtti generáció most hogy érzi magát?

[00:10:57]Igyekszünk ezekre is infót szerezni a a válaszadóinktól.

[00:10:58]Az egyértelműen látszik, és az nekem például nagyon meglepő volt, hogy a úgy nevezett fiatal korosztály, az új generációk, tehát ez a 30 minusz, sőt azon belül is a fiatal felnőttek, tehát inkább ez a 24-30 között az ő esetükben a legmagasabb a folyamatosan vagy nagyon gyakran magas stresszt átélők, megélők aránya.

[00:11:19]Tehát a fiatal felnőtteknél jelentkezik ez a legerőteljesebben.

[00:11:25]24-30-at mondtál?

[00:11:26]24-30 között a fiatal felnőttek.

[00:11:26]Nyilván ennek rengeteg minden faktora lehet, oka lehet, de ha csak azt vesszük, hogy nekik van a legtöbb versengő céljuk, mint hogy szeretne most már egzisztenciát alapítani, ennek az anyagi és egyéb kérdései azért elég feszítőek lehetnek, közben a hobbiaiknak is szeretne hódolni, közben az önképzés még mindig bennük van, hogy akár még egy oklevelet szerezni, még egy oktatást behúzni az életébe, újabb nyelvet tanulni, hogyan lesz ő piacképes a munka a piacképes hogyan már zúdulnak rá a középtávú, tehát a család alapítással kapcsolatos dolgok, hogy lesz ebből egzisztencia, első autó, első lakás mi egymás, és aztán a hosszú távval is bombázzuk például mi is őket, hogy igen, azért miután elmúlik 30, 40, 50, az után is kellene valami stabil pénzügyi háttered legyen, erre is érdemes készülni.

[00:12:18]Tehát annyi idősíkon kell nekik tervezni, megfelelni, beosztani az erőforrásaikat, hogy hogy az meg értem, hogy egy feszítő dolog lehet.

[00:12:29]De ez régen is így volt?

[00:12:29]Tehát én én az én ha visszagondolok, hogy én 24-30 évesen mennyire voltam stresszes ezektől a dolgoktól?

[00:12:36]Hát minimálisan.

[00:12:37]Szerintem a szüleink se, vagy legalábbis én nem gondolom azt, hogy a szüleink 24-30 évesen akkoriban mondjuk annyira feszültek volna ezen.

[00:12:43]Ebben nem vagyok biztos, meg nyilván ez most ember származásfüggő is.

[00:12:48]kialakult modell, nem?

[00:12:48]Tehát meg volt mondva, hogy kisfiam, menj el az iskolába, szerezz egy diplomát, utána akkor elméssz arra a munkahelyre és csókolom, megvagy.

[00:12:55]Ma már ez teljesen felhígult, teljesen megváltozott a munkaerőpiac és pont ez az a generáció szerintem, amit amit arcul csaphat ez.

[00:13:03]Erről kérdezem inkább.

[00:13:04]Meg pont a társadalmi elvárások, hogy hogy olyan elvárásokat támaszt az élet meg a konkurrencia velük szemben, vagy velünk szemben, hogy már 24-30 évesen olyanokkal szembesülünk, hogy neki mi je van, ha nekem nem lesz, mi mi fog kezdeni magammal, ha ez nem sikerül, ezt szeretném, azt szeretném, ezt is szeretném, és valószínűleg ezek önmagunknak generáljuk ezeket a stresszforrásokat, mert ez nem biztos, hogy egyébként ezek valid vagy valósak.

[00:13:27]Biztos, hogy van ilyen része is.

[00:13:30]Közben meg a különböző ilyen generációs kutatások azért kihozzák, hogy az újabb generációk, tényleg most gondolok ilyen 30 mínuszra, az ő nyitottságuk és empátia szintjük nagy általánosságban, de magasabb.

[00:13:43]Tehát ott már sokkal erősebben megvan az ilyen a közbeszéd, a úgy értem, a társadalmi szintű közbeszéd, a nemzetközi konfliktusok, a klímaszorongás, ugye ennek már bevett fogalma van az elmúlt évek során.

[00:13:58]Ezek mind-mind hatással vannak rájuk és ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy ők mennyire érzik stresszesnek az életüket.

[00:14:04]De amit mondasz egyébként, az is egy érdekes dolog, hogy néhány évvel előtt megkérdeztük a a az embereket, hogy ezt az úgynevezett életmodellt ezt mennyire szimpatikusnak.

[00:14:17]Itt ugye arról beszélünk, hogy a klasszikus model, tanulók, dolgozom, nyugdíjba megyek.

[00:14:24]Ez már azért foszladozik már csak az is, hogy hány nyugdíjas végez aktívan munkát a megélhetése kedvért, vagy akár azért, mert annyira elhivatott a munkája tevékenysége iránt, és ezt továbbviszi.

[00:14:35]Tehát ott már van egy erős összemosódás, de ebben az újfajta modellben egyre inkább előretör az, hogy tanulók, dolgozom, aztán újra tanulók, dolgozom mást, karriert váltok, akár teljes mértékben, tehát hogy abszolút mást csinálok, mint előtte, és aminek kitanultam, aztán újra dolgozom, újra tanulók valamit, karrierszünetet tartok, aztán visszamegyek, dolgozom.

[00:14:57]És a nyugdíj is egy ilyen elmosódott valami lesz, hogy valamennyira nyugdíjas vagyok, de nem az a letettem magam a kanapéra, és most nyugodt vagyok, és és nem tudom azt csinálom, amit csak szeretnék telésből, hanem hogy munka is abszolút része, egy fontos része ennek az életszakasznak.

[00:15:14]Hogy ha visszamegyünk egy kicsit így a kutatásokhoz mindezek tudatában, tehát konkrétan milyen országokat vizsgáltatok ti?

[00:15:21]Tehát mi volt a merítés, melyek voltak azok az országok, és ezekben Magyarország hol helyezkedik most el?

[00:15:28]Akiket vizsgáltunk, az egyfelől akik legközelebb vannak hozzánk, hogy mondjam, élethelyzetben is, meg földrajzilag is, a Szlovákia és Románia, de vizsgáltunk Görögország, Spanyolország, Belgium, Lengyelország, Magyarország.

[00:15:41]Itt azért évről évre változó az országok száma, de legutóbb is hat országot vizsgáltunk.

[00:15:47]És ha azt nézzük, ami ahonnan kiindultunk, a a boldogságérzetet, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, akkor itt sajnos a sereghajtó pozíciójában vagyunk így kard kardba öltve Szlovákiával.

[00:15:59]Mert azokban a faktorokban, amiket az elején említettünk, hogy hogy állunk a pénzügyi stabilitásunk erejével, a fizikális és mentális egészségünkkel, meg azzal a fajta nyugodtabb, lazább élet felfogással és élethelyzettel, ami nekünk a legfontosabb lenne, na azokkal pont nem állunk annyira jól.

[00:16:17]Legrosszabb eset egyébként a a pénzügyekkel való elégedettségünk, ez egyértelműen kijött, hogy az az úgy abszolút a a lista alját veri, amikor összesítettük az eredményeket.

[00:16:29]Tehát amik a legfontosabbak számunkra, azokban nem annyira érezzük.

[00:16:32]Ami pozitív, csak hogy ne legyek ennyire vészmadár, hogy a a szintén nagyon-nagyon fontos a család és a kapcsolataink, baráti kapcsolatok, mindenféle emberi kapcsolat, ezekkel úgy érezzük, hogy hogy jók vagyunk.

[00:16:46]És nyilván minden más kutatásból is ismerjük, hogy a magyaroknak mennyire fontos ez a fajta család, tehát hogy itt még nincsen meg az a amerikai típusú modell, hogy a családok nagyon hamar széttagozódnak, kiköltöznek keleti partra, ki nyugati partra, mennek a karrier után meg meg egyéb kezdődések után.

[00:17:08]Tehát hogy magyar családok még sokkal inkább együttmaradók ez a régebbi típusú modell, és ezért mondjuk jó hír, hogy ebben helyen érezzük magunkat.

[00:17:16]Érdekes, mert ugye ezek az említett országok, ahogyan mondtad is, hogy hasonló szőrűek valamennyire, vagy hogy közös alappal dolgoznak mondjuk, de hogy van-e esetleg olyan kutatás, ami mondjuk az egész, ha nem is az egész földbolygót érinti, de hogy mondjuk akár olyan fejlődő országokat is belevesz ebbe, vagy össze se lehet hasonlítani ezeket?

[00:17:34]Itt most például arra gondolok, hogy hogy különböző népcsoportok voltam egyszer pár hetet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és ott viszonylag több időt töltöttünk ott így a hétköznapi élet szereplőivel, és döbbenetes az, hogy például amit most többször is felsoroltunk, tehát egzisztencia, anyagi biztonság, előregondolkodás, hogy ott ezek a faktorok nem is léteznek, és mégis láthatóan, érezhetően, tapasztalhatóan annyival boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak az emberek még úgy is, hogy hogy egy borzasztóan szegény népcsoportról beszélünk, hogy hogy ilyen esetben lehet-e valami, nem tudom, levonni valami következtetést, vagy hasonlítani hozzájuk magunkat, vagy a mi típusú országokat, vagy nem lehet ilyen kutatást csinálni?

[00:18:21]Vannak kutatások.

[00:18:22]Csak akkor ezt miben mérjük?

[00:18:22]Mert akkor azok a faktorok nem aussi működnének.

[00:18:25]ilyen boldogság indexek, amik meg elég más a módszertanuk, mint a miénknek.

[00:18:30]Ezek régóta vannak, ugye általában a közgazdaságtant azzal vádolják, hogy mindent számszerűsíteni akar.

[00:18:36]És a boldogság indexet is én úgy emlékszem, hogy közgazdaságtani, illetve hát kormányzati döntéshozatali támogatás céllal dolgozták ki, hogy hol mik azok a faktorok, ahol bele kellene nyúlni a rendszerbe, hol lehetne a polgároknak valami jobbat kínálni.

[00:18:53]De hát ezek azért elég nehezen megfogható dolgok.

[00:18:55]Általában egyébként, amit mondasz, hogy az az az a kulcsa, hogy mi mik a faktorok.

[00:18:59]Egy egy olyan népcsoportnál lehet, hogy tényleg nem merül fel mint kérdés az az én pénzügyi helyzetem, főleg nem a jövőbeli pénzügyi helyzetem.

[00:19:10]A de ha csak azok az az országokat nézzük meg, amiket mi vizsgálunk, nagyon érdekes különbség, hogy nálunk a pénzügyek az olyan harmadik-negyedik helyen szokott lenni, mint fontossági elem.

[00:19:24]A nyugatra lévő országoknak Belgium, Hollandia, Spanyolország általában náluk abszolút top egy.

[00:19:32]Ez egy ilyen és ez nem feltétlenül [torokköszörülés] jelenti, hogy ők mennyire anyagiasak, hanem ők úgy fogalmazták hogy a pénzügyi biztonságom.

[00:19:41]Vagyis ők én én úgy magyarázom ezt, hogy az a pénzügyi alap, ami hát az én hátterem, ami alap amire építve neki tudok rugaszkodni a kihívásoknak, a mindennapoknak és az építkezésnek, önfejlesztéstől a karrier építésen át a személyes fejlődésen át minden az legyen meg és onnantól már mindent megoldok.

[00:20:01]Nyilván pénzen nem lehet egészséget venni, de azért sok minden szolgáltatást vagy vagy én életmódbeli dolgot azért tudok támogatni anyagi oldalról is.

[00:20:14]És ott egyértelműen ez jött ki a a a nyugati országoknál.

[00:20:16]Másodiknál a ez a életkörülmények lakhatással munkával mi egymás, családi helyzet.

[00:20:25]És onnantól jöttek igazából az ilyen egészség és többi, amiket mi megelőbb hozunk.

[00:20:30]Náluk például ez a nyugodtabb, kevésbé stresszes életmód, vagy vagy lehetőség erre az életmódra, az nem is jött be a a a top, nem is tudom, top 5-be biztos nem.

[00:20:42]Mitévők legyünk?

[00:20:44]Tehát tényleg mi magyar emberek nem, tehát hogy [torokköszörülés] én pont most fogok elmenni egy hónapra Balira, egy kicsit így ilyenkor azt szoktam mondani, hogy feltöltekezni, és általában amikor hosszabb időre megyek el külföldre, ilyesmi típusú helyekre és visszajövök, esküszöm nektek, hogy amint leszállok a repülőről, így megcsap ez a ez a magyar, picit ez a pesszimista, picit ez a panaszkodós, ez a ez a nem jó érzet, nem jó kommunikát, tehát hogy ez a csak azt érzem, hogy ó, nem.

[00:21:12]Miért van ez?

[00:21:14]És amúgy mit tehetünk mi magyarok azért, hogy hogy ebből tanuljunk és jobbak legyünk, vagy boldogabbak legyünk?

[00:21:21]Erre én is fogok válaszolni, de először meghallgatunk téged.

[00:21:24][nevetés] Nekem van erre tök jó válaszom, de kíváncsi vagyok, hogy ezt ti hogy látjátok?

[00:21:29][torokköszörülés] Egyébként ez, amit mondasz, ez is mi vizsgáljuk a a az okokat, amennyire nyilván tudjuk, tehát azért ez rengeteg minden személyre szabott.

[00:21:39]De a vannak ezek az úgy nevezett kognitív torzítások.

[00:21:43]És ez például, hogy az emberi lény mint olyan, nyilván kimennyire, de hajlamosak vagyunk ragaszkodni az ismert rosszabbhoz, mint egy bizonytalan, esetleg jóhoz, esetleg jobbhoz.

[00:21:52]Tehát inkább nem változtatok, mert ezt a helyzetet legalább ismerem, nem ugrok bele ismeretlenbe.

[00:22:00]Nyilván az, hogy tudjak alakítani a saját életemen, a a boldogságérzetemen, és akkor kezdjek el egészségügyi szűrővizsgálatokra járni, ne szorongjak amiatt, hogy hú, lehet, hogy van e valami, meg mondják is, hogy el kell menni már ennyi éves kor fölött, de inkább nem megyek, hátha mondanak valamit, és akkor struccozok egy kicsit.

[00:22:23]Vagy elkezdek megtakarítani havonta 10-20.000 forintot, hogy pár év múlva azt tudjam használni bármilyen továbbélésre.

[00:22:31]Nem elkezdek el bármilyen önképzést, nem kezdek el mentálhigiénés szakemberhez járni, mert azzal, mintha feladatot vennék a a vállamra, pedig én így is rengeteg mindent csinálok, nagyon túl vagyok terhelve, nagyon fáradt vagyok, szaladok a gyerekeim után, a főnököm után, a segítek a szomszédnak, mindent csinálok, és már így is, tehát érdemben senki ne rakjon még egy mázsát.

[00:22:56]Van ebben egy ilyen olvasat szerintem, csak ez nagyon rezonál arra, amit mondasz, de nyilván rengeteg ilyen kognitív torzítás játszik ebbe bele, hogy miért nem merünk vagy nem akarunk változtatni saját helyzetünkön.

[00:23:08]Mondjad Tomi.

[00:23:08]Na erre kapcsolódva és válaszolva Rebekának, hogy a magyarok miért nem biztos, hogy csak a magyarok, de hogy mi miért vagyunk ilyenek, [horkantás] az én legokosabb vagy eddig legokosabb dolog, amit valaha hallottam erre a válaszra, az az volt, hogy mert nem a helyünkön vagyunk.

[00:23:22]Ez lehet hivatásban vagy akár párkapcsolatban, szóval a legtöbb ember, ez a akitől én hallottam ezt a megoldást, azért boldogtalan, hogy azért érzi peszimistának vagy negatívnak magát, azért rossz indulatú, hogy azért utálja a világot meg másokat, mert nem nincs a helyén.

[00:23:40]Nem azt a munkát végzi, ami neki kell, és ez tök nem azt jelenti, hogy sokkal jobb munkát vagy vagy sokkal többet kell keresnie, hanem csak simán utálja a munkáját.

[00:23:48]Lehet, hogy ugyanabban a munkában ugyanannyit keresne, pontosabban, bocsánat, lehet, hogy ugyanannyit keresne egy másik munkában, de azt szívesen csinálná.

[00:23:54]Lehet, hogy egy másik párral sokkal boldogabb lenne, és ez annyira kihat mindenre az életében, hogy alapvetően meghatározza a teljes személyiségét és a azt, hogy ő hogy látja a világot.

[00:24:06]És én ebben látom egyébként, most ebben látom a eddigi legnagyobb megoldást, hogy hogy valakinek hogy a legtöbb ember egyszerűen nincs a helyén, és ezen viszont nem azt mondom, hogy könnyű, de ezen lehet változtatni, mert nem a jobbra, nem csak a jobbra kell törekedni, jobban keressen, jobb legyen a párja.

[00:24:22]Ez a jobb is picit olyan dolog, hogy ez mi a jobb.

[00:24:27]Én ezzel abszolút tudok azonosulni, szerintem nagyon igazad van, csak szerintem itt az a kérdés, hogy akkor ez miért ennyire gyakran előforduló Magyarországon.

[00:24:33]Tehát miért miért van, miért vagyunk ennyire a lista végén?

[00:24:37]mondott, mert hogy nem tud nem akar változtatni.

[00:24:39]Tehát hogy bele bele bele benne van valamiben és nem tud kiszakadni.

[00:24:42]Nem mert szakítani, nem mert elválni, nem mert munkahelyet váltani.

[00:24:47]meg Tomi, hogy miért?

[00:24:49][nevetés] Na figyelj, azért, mert [torokköszörülés] nem tudom, hogy miért.

[00:24:52]Hogy ebben miért különbözünk a a többi nemzettől, ezt nem tudom.

[00:24:58]Mert az azért látványos, hogy miközben egy nem tudom egy spanyol vagy vagy görög ember úgy érzik általában, tehát átlagosítva, hogy ő mondjuk 10-es skálán 6,7 7-es szintű boldogságérzetet tapasztal a saját életében, addig egy magyar 5,4.

[00:25:17]Ühüm.

[00:25:18]Ez egyébként az elmúlt években ráadásul csökkent.

[00:25:19]Ilyen 6-os 5,8-as környékén volt néhány évvel ezelőtt, és szépen folyamatosan így tizedről tizedre jutottunk el idáig.

[00:25:26]Ráadásul mérjük, hogy itt most gellert kapunk és és nagyon jó lesz.

[00:25:30]De és nyilván egy puszta szám nem mond el rengeteg mindent egy ember életéről, főleg meg közösség életéről, de azért viszonyítási alapnak jó, hogy itt azért volna munkánk, hogy ezt a közepes abszolút közepes boldogságérzetet valahogy megturbózzuk.

[00:25:44]Itt már bejön az a fajta öngondoskodás, hogy ha te nem csinálod meg, akkor senki nem csinálja meg helyetted.

[00:25:50]Ha te nem mész el szűrővizsgálatra, hanem inkább aggódsz minden nap, hogy van-e bármilyen olyan bajod, ami később komolyabb bajá lehet, akkor nem megy el helyetted senki.

[00:26:00]Ha te nem teszed félre azt a havi x ezer forintot, akkor nem teszi félre senki.

[00:26:06]És pedig itt nem kellene világmegváltó dolgokra gondolni, hanem ez a tehát apró szokások, ami hosszabb távon tudnak beérni.

[00:26:18]Akkor a megtakarítás ugye klasszikusan ilyen, de ugyanígy, hogyha azt mondjuk, hogy vizsgáltuk azt is például, hogy az emberek hogyan állnak az életmóddal, és a minden második válaszadó azt mondja, ő egyértelmű, hogy életmódot szeretne váltani.

[00:26:29]Jelentsen ezt több sportot, más étkezést, családi kapcsolatokon való alakításban.

[00:26:34]És aztán 10 százalék mondja azt, hogy oké, nekem sikerült, én örülök neki.

[00:26:38]10 százalék.

[00:26:40]Azért az nem egy hatalmas arány, mert nem tudom, elfogy a lelkesedés, közbejön valami, rengeteg minden történik.

[00:26:47]Valahogy valahogy ezt így nem nem vagyunk ebben elég kitartóak, meg meg tudatosak.

[00:26:53]Meg hát amit beszéltünk, kognitív torzítások, az hogy félek is azért.

[00:26:57]Tehát ez egy kicsit rémisztő is tud lenni, hogy belegondolok, hogy hogy én sebezhető vagyok, esendő vagyok, hogy leszek én is idős, nyugdíjas, és nem tudok csomó olyasmi dolgot megtenni, amit most 30-40 akárhány évesen megteszek.

[00:27:10]Ez egy negatív szembesülés.

[00:27:15]Azzal szembesülni, hogy történhet velem probléma, nem vagyok sérthetetlen, mert nekem is lehet betegségem, sérülésem, balesetem, bármi.

[00:27:24]Elveszíthetem a munkámat, vagy csökkenhet a jövedelmem, vagy ugyanez megtörténhet a közvetlen környezetemben, a családomban.

[00:27:30]Ez egy nagyon rossz leső szembesülés, viszont enélkül nem tudok a megoldás, az előkészület felé sem lépni.

[00:27:38]És ezt lehet, hogy egy kicsit túl dimenzionáljuk, és ezért inkább marad a struccpolitika.

[00:27:42]De hát ezek a dolgok generálják a szorongást, ami meg generálja a halogatást, amiért nem lépünk meg egy csomó dolgot, amiről azelőtt beszéltünk, hogy nem megyek el szűrővizsgálatra, az emberek változtathatnak, én nem teszek az egészségemért, mert nyilván vannak anyagi és időkorlátjai nagyon sok embernek, hogy egyszerűen nem teheti meg, de vannak, amiket viszont gyakorlatilag bárki megtehetne, és azokon már egy picit egy-egy lépéssel közelebb kerülne ahhoz, hogy csökkentse a saját szorongását, ami megint csak csökkent valamit, és akkor ez egy ilyen ördögi ezt ezt a kört így próbálná picit föl lágyítani.

[00:28:15]Abszolút, abszolút.

[00:28:15]És ehhez van egy nagyon jó fogalom, ez a pénzügyi reziliencia.

[00:28:20]Ez igazából csúnyán hangzik, de hogy annyit jelent, hogy a pénzügyi ellenállóképessége a magyaroknak nagyon alacsony.

[00:28:25]Jóval alacsonyabb, mint azoknak az országoknak, amikről egyébként beszéltünk még.

[00:28:31]És ez egy állandó kitettségérzetet jelent, vagyis hogyha ér engem bármilyen vagy a családomat bármilyen probléma, mennyire vagyok bizonyos abban, hogy én ezt finanszírozni tudom az anyagi részét.

[00:28:42]Nyilván van emberi része és egyéb részei a ami ami nem ennyire megfogható, de hogy anyagi oldalról úgy érzem, hogy nem tudom ezt.

[00:28:48]A kutatásomban az jött ki, hogy az emberek 17% érzi úgy, hogy egy külső problémát, ami egyszer csak jön, nem készült rá külön, azt meg tudná oldani anyagi oldalról, tehát szigorúan anyagi oldalról.

[00:29:04]17% ez egy brutális nagy kitettség, vagyis a magyar magyarságnak, nekünk ez a fajta pénzügyi ellenállóképességünk ez nagyon kicsi.

[00:29:14]És hogy és ez még mindig a negatív rész, az építkező, a pozitív részről, a konstruktívról, pedig szintén van egy számom, de ott is negatív leszek, ne haragudjatok, nem akarom lehúzni titeket.

[00:29:24]Gyarmati Marcell.

[00:29:25]Igen, gondoltam, hogy feldoblak titeket.

[00:29:27]Hogy az embereknek a 15% gondolja úgy, hogy amit ő szeretne és a boldogságérzetéhez hozzájárulna, új hobbi, ami neki örömet okozna, egy tárgy, ajándék, játék, képzés, utazás, bármi, 15% tudja magának megengedni.

[00:29:45]Vagyis marad a a mókuskerék, tehát a a kikövezett út a a kiégéshez, hogy teperek, rettentően sokat dolgozom, borzasztó sok erőforrást beleteszek a az életembe a magam részéről, én úgy érzem szubjektíve, de mégsem jutok el egy ról a kettőre, csak az egyre, hogy az önfenntartás megvan, megvan a lakhatásom, a családom jó esetben, de mégis az, hogy az élvezeti forrásokat, a pluszokat be tudjam hozni az életembe, addig már nem jutok el.

[00:30:12]És azért ez elég szomorú jövőkép.

[00:30:17]Hm, most egy kicsit máshonnan közelíteném meg, de van olyan, hogy ország szinten örökölt sors?

[00:30:21]Tehát lehet azt mondani, hogy Magyarország történelme kapcsán megélt, elszenvedett, átélt életesemények, helyzetek, gondolok itt mindenre, az annyira a a magyarok mentalitását, személyiségét, gondolkodását és így a közhangulatát is, hogy ez így ránk sütődött, mint valami bélyeg és ez ilyen ilyen maradandó.

[00:30:46]Én nagyon sokszor egyébként ezt ezt gondolom, meg mindig behozom ezt a témába, tehát a himnuszunk szerintem egy fantasztikus és gyönyörű, de mégis a jelentéstartalma meg ahogy ugye kommunikál a mi himnuszunk, nem összehasonlítható egy egy mondjuk egy más déli népével, akinek meg inkább egy ilyen támogató gyerünk előre és hajrá, hogy hogy vannak ilyen dolgok, amik így predesztinálhatják akár a a magyar embereket ilyen tekintetben.

[00:31:15]Most hát ezt nekem kellett volna mondanom és annyira örülök, hogy ezt behoztad.

[00:31:19]Mert például tatárjárás egy ilyen dolog.

[00:31:21]tehát hogy Erről nagyon jó könyveket is tudok ajánlani, hogyha valaki szeretné elolvasni, de ez egy pont egy ilyen típusú ilyen nem tudom, hogy transzgenerációs stressz vagy ilyen ilyen trauma, de ez az, például tatárjárás.

[00:31:38]Abszolút, meg hát a történelmünkben sok ilyen van.

[00:31:40]Erről ugye van is ezzel a ahogy kezdted, van is erről könyv, az Örökké él sors, szóval ennek szerencsére vannak kutatói.

[00:31:48]Igen, és ezeket én is nagy szeretettel olvasom.

[00:31:52]Nyilván kell önkritikával és némi negatív érzéssel együtt, de hát ezt ennek sok zöngéjét tapasztaljuk, de családon belül is, de össztársadalmi szinten is.

[00:32:04]Én úgy látom, hogy van ennek van ennek alapja, de hát szerencsére ezt kutatják nálam okosabb emberek.

[00:32:09]Hát sok népnél van ilyen, de hogy nálunk szerintem ez kifejezetten jellemző.

[00:32:13]Igen.

[00:32:14]Hogy a magyarságban több ilyen ilyen nagy évszázadokon keresztül hordozott trauma, amit nem biztos, hogy fölismerünk, csak hogyha így egyszer csak így találkozunk el egy ilyen könyvben, hogy hogy ez velünk megtörtént és ezt valahogy hordozhatjuk és ez lehet, hogy már csak ilyen belemagyarázás, hogy akkor azért vagyunk alapvetően picit pesszimistábbak, mert történt egyszer az, hogy jöttek, aztán mindenkit megöltek.

[00:32:41][horkantás] De én ebben alapvetően így hiszek.

[00:32:42]Szóval szerintem van ilyen.

[00:32:44]Lehetséges.

[00:32:44]De egyébként van valami olyan hack vagy valami olyan bizonyított mondás, hogy ha például mondjuk akár Magyarország esetében, hogy ha mondjuk egy picit közelebb lennénk, tehát én mondjuk egy délibáb ország lennénk, ahol mondjuk több a napsütéses órák száma, mondjuk más a a klíma, tehát hogy ezek például befolyásoló tényezőként hatnak az országokra, a közhangulatra meg ezekre a dolgokra?

[00:33:05]Van ilyen kutatás egyébként ilyen?

[00:33:07]Lehet mondani?

[00:33:09]Nekünk nincs, de felkeltetted az érdeklődésemet, hogy ha majd visszamegyek a kollégákhoz az ötlettel, köszi.

[00:33:14]Nagyon szívesen.

[00:33:15]Az a másfél százalék a Görögországban öt egész vagy hét egész hat állunk öt hat volt?

[00:33:19]Mi volt a számok?

[00:33:20]Öt egész négy.

[00:33:21]Öt egész négy.

[00:33:21]A azt mondja, napsütéses órák száma.

[00:33:22]Az annyival több és akkor ott jön ki az a szám.

[00:33:26]Igen.

[00:33:26]Kábé.

[00:33:27]Van ebben, de csak hogy ez koincidencia vagy nem, nyilván azért hat az emberre, hogy hogy milyen körülmények között él, mennyit süt a nap, mennyit nem, de hát nézzük meg az északi országokat, ott is azért általában a boldogság kutatásban Svédország, Finnország satöbbi.

[00:33:43]Olyan depresszív idő van, hogy megőrülsz.

[00:33:45]Igen, néha tehát Magyarországon sokszor irigylésre méltó, úgyhogy nyilván sok minden együtt hatónak ez a az eredménye.

[00:33:51]De mondjuk te is sokat utazol, tehát hogy én én is sokat járok mondjuk Ázsiában és ott meg volt te mondtad, hogy voltál Afrikában, hogy ott nem tudom, azért nehéz erről beszélni, de hogy ott valószínűleg szerintem az is lehet, tehát hogy butaságot mondok, de hogy ott alapvetően akikkel én ott találkoztam és beszéltem, valahogy megdöbbentő volt számomra, hogy mennyire nincsenek tisztában, hogy mi van még.

[00:34:11]Ez now nagyon ilyen bután hangzik vagy leegyszerűsített vagy mindenkire igaz, de nem.

[00:34:14]Szóval amikor beszélgettem ott helyiekkel, kérdeztem, hogy merre járt a világban, ismeri ezt és egyszerűen fogalma nem volt róla, hogy Franciaország milyen vagy Amerika vagy hogy látta ezt a filmet és sose hallott róla.

[00:34:31]És ezek nem egy ilyen réteg dolgok voltak, hanem egy ilyen az én olvasatomban egy ilyen teljesen minden széles, tehát mindenki tudja ezeket.

[00:34:41]És hogy picit azt éreztem, hogy hogy nem ismerik, hogy nincsenek képben, hogy mi van még, ezért nem vágyhatnak arra, és olyan boldogok voltak, akik saját kifőzdéjükben egész nap a 12 órába gürizik és és nem persze erről nehéz beszélgetni valakivel egy idegennel, hogy mennyire boldog, de hogy én nem azt éreztem, hogy ő neki rossz.

[00:35:01]De ha itt megkérdezel valakitől ugyanezt úgy, hogy ő meg tudja, hogy milyen lehet még az ismerőse az Instagramon, meg még csoda mit lát, hol járt, mi van még összehasonlítva, hogy neki milyen nincs.

[00:35:15]Tehát nem az, hogy neki milyen van, nekem mi nincs.

[00:35:19]Tök más a két megközelítése a boldogságnak.

[00:35:22]Abszolút.

[00:35:23]Én nem tudom, amikor én x évvel előtt Szicíliában voltam, ott a szállásadónk egy kis kis településen, tehát nem a a legnagyobb Agrigento-ban ott így nagyon jóban lettünk a a tulajdonossal, beszélgettünk, és akkor így előjött az, hogy hát az a hely, ahol mi voltunk, azt még az édesapja építette egy mit tudom én nagyobb szálló és akkor klubként is működött.

[00:35:45]Aztán így az idő vasfoga az így erősen megrágta a helyet, és now már alig van vendég, amikor legalábbis mi ott voltunk, és tudja, hogy mivel kellene fejleszteni, de nincsen meg rá az erőforrás készlete, és akkor így hát így így szomorú volt így látni, hallani, hogy ez a tradíció és látszik, mennyire fontos neki.

[00:36:05]Közben még mosolyogva mondta, sose sajnáld, akinek így a a tengerpartján van egy ilyen helye, és lehet vele bármit is kezdeni.

[00:36:14]Hm.

[00:36:14]Majd majd megyünk, ahogy az élet sodorja, alkalmazkodni kell.

[00:36:16]Ez a fajta rugalmasság ez ez kulcsfontosságú.

[00:36:17]Ő megteszi, amit meg lehet, és aztán bízik benne, hogy ez hogy ez minél tovább tudja őt juttatni.

[00:36:26]Ez a rugalmasság nagyon jó szó, amit használtál, mert még az is igaz, hogy a az ember a legalkalmazkodóbb élőlény talán.

[00:36:33]Ott erre is volt valami kutatás, csak nem akarok okoskodni, nem tudom, de gondolj pillanatra a Covid-ra vissza, hogy hogy micsoda változásokat hozott a Covid.

[00:36:43]Hogy el nem tudtuk képzelni, milyen amikor nem lehet kimenni, nem volt nyitva, nem lehetett elmenni, el voltak, el voltunk zárva a saját szeretteinktől is bizonyos esetekben.

[00:36:52]És mi történt?

[00:36:52]Megszoktuk.

[00:36:52]Normális lett viszonylag rövid idő alatt.

[00:36:58]És és elfogadtuk, hogy ez van.

[00:36:58]És egy csomó ilyen dolog történt már a világban, hogy hogy elfogadtuk és hozzászoktunk ahhoz, hogy alkalmazkodtunk, hogy ez most más.

[00:37:08]De ez a rugalmasság szerintem ez borzasztóan fontos ebben.

[00:37:11]Abszolút, ezért is, amit a a legelején kérdeztetek, hogy mik a legfontosabb pillérei a loncsaviténak és be mondtam ezt az intellektuális rezilienciát.

[00:37:17]Ez pont az a fajta szellemi rugalmasság, de hát bármilyen fajta rugalmasság, hogy tudjál alkalmazkodni.

[00:37:24]Nézzünk körül, hogy mennyire dinamikusan változik a környezetünk.

[00:37:28]Hogyan tudok szót érteni a saját gyerekemmel, akár tini, akár fiatalabb, akár már 20 éves.

[00:37:34]Szinte, hogy más nyelven beszél.

[00:37:34]A rengeteg anglicizmus, a saját generációs szlengeik, a saját témáik.

[00:37:41]Hogyan tudom a digitális eszközöket kezelni.

[00:37:43]Most nem csak az AI-ra gondolva, de nyilván nagyon sok embernek akár az is kihívás, hogy időpontot tudjon foglalni egy kormányablakba.

[00:37:51]Vagy hogy hogyan tudja a leleteit kezelni, az időpontokat, az egészségügyi ellátórendszerből, hogyan lehet egyáltalán a magán és a közegészségügy között manőverezni, hogy a legjobbat tudja kihozni magának.

[00:38:01]Hogyan tud emenzát intézni a gyerekének, satöbbi.

[00:38:06]Tehát rengeteg olyasmi dolog, amihez föl kell nőni és hogy ha nem nyitsz, nem engeded be az infókat, akkor lemaradsz és és nem nem tudsz, nem tudod jól élni a napjaidat akár.

[00:38:19]Nem azt mondom, hogy mindenkinek a telefonjába kell bújnia és és ott van az élet.

[00:38:24]De rengeteg mindenről le tud maradni az ember, ha csak nem mondja azt, hogy jó, én mostantól, nem, egyáltalán nem is biztos, hogy ki lehet úgy szakadni, hogy mentesüljünk ezek alól.

[00:38:35]Nyilván kinek hogy van a mentális egészsége, hogy mennyi digitalizációt enged be, de bármilyen térre megyünk a az újításokban, ez az alkalmazkodás, ez kulcskérdés.

[00:38:45]Útravalónak szerintem így szedjünk össze pár gondolatot, amiket így mondunk, vagy ami elhangzott, hogy ha én most egy átlag magyar ember vagyok, mert hogy az vagyok, hogyan tudok mondjuk hacsak egy 10-15-20%-kal növelni a boldogságérzetemen?

[00:38:57]Tehát mi az, amit én most meg tud meg tudok tenni magyar átlagemberként azért, hogy boldogabb legyek?

[00:39:04]Szedjük össze, hogy mikről beszéltünk.

[00:39:06]Tehát akkor például a a mondjuk a tudatosság, vagy hogy a jövőre való előretervezés, akár pénzügyi értelemben?

[00:39:14]Abszolút.

[00:39:14]Megnézni, hogy hacsak mondjuk egy egy nyugdíjat veszek, az egy elég reprezentatív példa.

[00:39:20]Ha azt kérdezem, hogy ha te nyugdíjas leszel, akkor neked mennyi megtakarításra van ahhoz szükséged, hogy te akkor rendben legyél?

[00:39:28]Nehezen megfogható kérdés.

[00:39:28]Ha egy picit lebontod, mi kell hozzá?

[00:39:30]Tudjam, hogy hogyan szeretnék élni.

[00:39:35]Mi az elképzelésem?

[00:39:35]Kell, hogy legyen egy elképzelésem.

[00:39:36]És onnantól már elkezdenek jönni a magától maguktól a kérdések, hogy oké, ennek ez mennyire fontos valóban?

[00:39:44]Ezt mennyire csinálom most?

[00:39:46]Ha most nem csinálom, akkor plusz forrás kell rá.

[00:39:48]Ha csinálom, akkor legalább annyi forrás kell hozzá, mint eddig.

[00:39:53]És mi az, ami már akkor nem lesz fontos?

[00:39:55]Akkor az fölszabadul.

[00:39:55]Tehát egy ilyen effajta, hát csúnyán azt mondom, hogy költségvetés, Nem, abszolút nem.

[00:40:02]de igazából az, hogy mit szeretnék és mi kell hozzá.

[00:40:04]Ezt hogyha egymás mellett tudja tenni az ember őszintén, tehát itt van egy önreflexió, én úgy gondolom, az az bárminek az alapja ezen a fronton.

[00:40:14]Töltsünk minél több időt a szeretteinkkel, családdal, barátokkal.

[00:40:18]Akkor szó volt itt még az egészségtudatosságról, tehát ott is mondjuk egy ilyen előretervezés, vagy egy utánkövetés, vagy hogy tényleg álljunk bele abba a dologba, ne dugjuk a homokba a fejünket és menjünk el arra a szűrővizsgálatra.

[00:40:29]Mi az, amit még meg tudunk tenni szerintetek?

[00:40:32]Nyilván én haza beszélek, én én én nekem például személyesen is nagyon fontos, hogy és egészen 10 éves korom óta én ha csak egy picit is, tehát legyen az havi akkoriban 1-2000 Ft, de azt a meghatározott százalékot én mindig félretettem a jövőre.

[00:40:49]Aztán annak mindig lett haszna később, igyekszem, hogy ez minél később legyen az a az a táv, tehát amikor azt tényleg fölhasználom, de ez a fajta pénzügyi felkészülés szerintem nagyon fontos, tehát a megtakarítás, egy tudatos, mert abból problémaelhárításra is jó vagyok, meg a vágyak beteljesítésére is jó vagyok.

[00:41:08]Szerintem ez azért jó, mert ezt a listát lehetne folytatni, és sőt, ez egy külön felhívás most szerintem a hallgatóinknak meg a nézőinknek, hogy mindenki szedje össze saját magának, hogy hogy mi a fontossági lista így a boldogság kapcsán, és egy picit így álljon meg, és gondolja végig, írja össze magának, vagy akár hogyha úgy van, írjátok meg nekünk kommentben.

[00:41:26]Izgi.

[00:41:28]Nagyon szépen köszönjük ezt a mai beszélgetést.

[00:41:29]köszönöm szépen én is.

[00:41:31]Köszönjük.

[00:41:38][zene]