Kiirtotta a családját, de a képei ma is több tízmillió forintért kelnek el

[00:00:00]főleg a franciaországi tájképei színesek, vidámak, miközben a háttérben, a mélyben van egy elképesztően sötét történet, ami egyre sötétebbé vált, ahogyan bele férkőztünk.

[00:00:15]Ő ugyanis egy szilveszter éjszakán kiirtotta a teljes családját, a feleségét, a gyermekét és az unokáját is megölte, mielőtt végzett saját magával.

[00:00:40]Köszöntöm a nézőinket.

[00:00:40]Ez itt az Index kulturális rovatának podcastja az Arutluk.

[00:00:44]Én Sümegi Noémi vagyok, vendégünk pedig Kordos Szabolcs.

[00:00:49]Szervuszolcs.

[00:00:50]Szervusz.

[00:00:50]Jó napot kívánok.

[00:00:51]Szabolcs író és kommunikációs szakember.

[00:00:54]És beszélgetésünk apropója ez a könyv.

[00:00:58]Az a címe, hogy egy város bűnös titkai.

[00:01:02]Ez most már a sokadik könyv, amit Budapestről írsz.

[00:01:04]Először azt mondják, hogy Budapestről hogy lehet ennyi könyvet írni?

[00:01:07]Ugye írtál egy Budapest titkai sorozatot, a egy várostitkai sorozatot, amiben három kötetben már tényleg szinte tényleg szintén sztorikat írtál meg, történeteket.

[00:01:21]Mi az, ami ennyire most Budapesthez köt, hogy ennyi módon szeretnél vele foglalkozni?

[00:01:28]Szerintem, hogyha a következő 20 évben más csinálné, csak ilyen könyveket írnék, akkor is még bőven lenne tartalmam.

[00:01:33]Igen, az elmúlt három-négy kötetben nagyjából egy olyan 100 sztorit dolgoztam föl, tehát bőségesen van még.

[00:01:41]Onnan indult az egész, hogy én elhagytam azt a városrészt, a József Városi Porotonedet, ahol éltem, és rettentően visszahúzott a szívem, és amikor visszaköltöztem, akkor elkezdtem a saját házam sztoriját föl tárni.

[00:01:53]És hát kiderült, hogy ott aztán egy F Startler Jenő lovag pasa élt, aki aztán elvette a saját gyermekének fogadta a saját szeretőjét.

[00:02:05]És egyébként pedig Fejestler Flóra, aki a az ország vagy a monarchia, birodalom legbűnösebb asszonyaként emlegetnének.

[00:02:12]Ő is ott lakott.

[00:02:12]Most azt gondoltam, hogy ilyen az első épület, akkor milyen lett a többi?

[00:02:16]És ahogy mentem tovább házról házra, akkor döbbentem, hogy fantasztikus sztorik vannak olyan épületekbe, amikelő ott nap mint nap elhaladunk.

[00:02:24]Nem csak én, hanem mindenki más is.

[00:02:26]És arra is rádöbbentem, hogy nem kell feltétlenül utazni ahhoz, hogy az ember, én recentően szeretek amúgy, felfedezéseket tegyen néha elég csak két utcából aré menni.

[00:02:36]Szó szép utcába átmenni.

[00:02:36]Ugye a legújabb könyvetnek az a címe, hogy egy város bűnös titkai.

[00:02:40]Itt kimondottan ilyen kriminalisztikai szempontból néztél rá a városra és bűnügyeket dolgoztál fel.

[00:02:44]20 történet van benne.

[00:02:47]Hát rengeteg bűnügy is történt ugye a városban.

[00:02:50]Miért pont ezt a 20-at?

[00:02:52]Mi volt az a szempont, ami miatt pontosan te pontosan ezeket a a sztorikat választottad ki most ehhez a könyvhöz?

[00:03:00]Hát elég pofátlan módon, ami engem érdekelt, de persze figyeltem arra is, hogy az olvasó számára izgalmas legyen.

[00:03:07]Úgyhogy a bűnt elég tágan értelmeztem.

[00:03:10]Szerettem volna, hogyha a Budapest különböző korszakaiból vannak bűnesetek.

[00:03:16]Tehát az első, az 1200-as években egy Árpádházi herceg Macsói Béla Margi cigeti meggyilkolása, az a legkorábbi.

[00:03:22]A legutolsó pedig szerintem Ambrus Attila elfogása, ugye a viszkis a viszkis házban, és a kettő között pedig nagyjából minden.

[00:03:33]Ez is szempont volt, illetve az is, hogy a bűn az úgy jelenjen meg, hogy ami akkoriban bűnnek számított, vagy amit a társadalom bűnnek érzékelt.

[00:03:44]Itt van például a Fre Statler Flóra esete, akit az imént említettem, hogy a legbűnösebb asszony a monarchiában.

[00:03:50]Ő szegény csak egy férfalu volt, aki imádta a szabad szerelmet, de hát úgy kezelték, mintogyha legalábbis egy tömeggyilkos lenne, miközben ő igazából senkinek semmi rosszat nem tett.

[00:04:02]Miközben voltak olyanok is, például az egyik egy fogyizó olasz származású fogyizó tulajdonos Pesten, aki aztán börtönben halt meg, egy mindenféle piti kis óraacsempészési ügybe keverredett bele, de előtte például zsidókat mentett a vészkorszakban a fogyizónak a hátsó részében.

[00:04:24]Tehát egyszerre benne volt egy picikét a bűn, de közben meg egy hős is volt.

[00:04:29]Úgyhogy ezt a fajta hát furcsa kavalkálót akartam megfogni.

[00:04:36]Igen.

[00:04:36]Sokféle történet van a könyvedben, ugye sokfé, tehát egyrészt az időben is nagyon egy széles palettát ölelsz föl és ezeknek a bűneseteknek a milyensége vagy?

[00:04:49]Tehát, hogy a gyilkosságtól a rabláson át a tulajdonképpen egy filmforgatásig, tehát hogy olyan ö törtetek vannak benne, ami nagyon vegyes ilyen szempontból.

[00:04:58]Én két szempontot véltem felfedezni.

[00:05:01]Az egyik az, hogy ahogy te is mondod, hogy hogy nap mint nap elbegyünk mondjuk a az adott épület előtt, hogy olyan helyszíneket választottál, amik ami amikhez el lehet látogatni, tehát el tudunk menni.

[00:05:15]Igen.

[00:05:15]Ez szempont volt, hiszen úgy lehet igazán átélni azt ezt az egész eseményt, hogy ne csak egy ilyen távoli múltban történt valami homályos ügy legyen, hogy az ember beleképzel.

[00:05:25]És ugye elmentem a helyszínekre, fotós kollégámmal, Huszár Dáviddal, és például ott van mellettem effektében a Rákóci úton egy nem túlságosan izgalmasnak tűnő gangos ház.

[00:05:39]És a miközben ott a lépcsőket másztam meg, ugyanazok a lépcsők vannak, mint 1960-as években, amikor ez a bűncselekmény történt, hogy ezeken a lépcsőkön ment föl azon az estén immárom véres ruhával az elkövető.

[00:05:51]Akkor mi járt a fejébe?

[00:05:54]azon a lépcsőn ment le, amikor beszerezte a mérget, és akkor mi járt a fejébe?

[00:05:58]Üüm, és hogyha az ember rájön arra, hogy a múlt és a jelen összekapcsolódik ilyen szempontból, merthogy ugyanazon díszletek között élünk, ugyanazt a várost látjuk többségében, mint amik őt láttak, ugyanazokat a köveket koptatjuk, akkor máris sokkal megfoghatóbb lesz az egész.

[00:06:16]Ühüm.

[00:06:16]egyébként a ugye minden történet úgy végződik, hogy akkor felkerekedtek fotós kollégáddal és elindultok és a helyszínt bejárjátok.

[00:06:23]És egyébként egy picit ilyen helyszínelő szemmel is vannak megírva ezek a történetek, hogy hogy mit láttak ott, ki hol feküdt, mit mit tapasztaltak mondjuk a nyomozók, amikor megérkeztek.

[00:06:33]És a másik szempont, amit amit én így felfedeztem, hogy a történetek egy részében ilyen ilyen határterületen járunk, tehát érintkezik valamilyen módon vagy a képzőművészettel, vagy az irodalommal, vagy a filmforgatással, az amit amit te kitaláltál.

[00:06:49]És amit most az előbb említettél, az a jó estét jó estét szerelemnek a jó a meg az életben, a valóságban megtörtént esetét ugye dolgoztad fel és jártál utána.

[00:07:01]És az még a közös az összes történetben, hogy hogy nagyon gazdag tényanyaggal dolgozol, és megszólalnak szakértők ebben ezekben a történetekben.

[00:07:12]Ugye ez a ez a bizonyos fiatalember, aki ott lakott a Rákóci úton, és ő is egy ilyen gyilkosságba keveredett aztán, és ő belőle született ez a ez a fejesendre kisregény.

[00:07:24]Ö őt miért választott?

[00:07:27]Tehát, hogy hogy előbb jártál ott a egyébként egy csomószor azt írod, hogy a szomszédban voltam, hallottam, pont akkor lőttek, mikor kinéztem az ablakot.

[00:07:35]Tehát, hogy mindig voltak, vagy valamilyen személyes személyes kötődésem általában van kötődés.

[00:07:43]Ha nem is az, hogy ugye pont ott voltam, vagy hallottam, hanem már magát a sztorit úgy felületesen ismertem, és kíváncsi voltam rá, jobban utána akartam járni.

[00:07:51]És itt a jó estét, nyár jó estét szerelem esetében ugye ez a fiú, ő diplomatának adta ki magát, hogy csajozni tudjon, és akkor egy ilyen teljes képzeletvilágot épített föl, és a legjobb helyekre vitte vacsorázni a kiszemelteket, és közben pedig valamilyen halancs nyelven beszélt, és fölkerestük az ő otthonát is.

[00:08:10]Ott éppen átalakítás zajlottak.

[00:08:13]Ugye becsengettünk a mellette lévő lakásból egy tört magyarsággal beszélő úr válaszolt, hogy hát ő nem beszélni jól magyar.

[00:08:20]És akkor egy pillanatra így hátrébb léptük a fotós kollégám, a törtelen ismérti magát.

[00:08:25]Hát persze, ő azért nem érintett ilyenekben.

[00:08:30]De igen, nagyon sokszor híres sztorikat próbáltunk megfogni, amelyek már csak azért is érdekesek, hogy kik a szereplők.

[00:08:37]Ilyen például Cigány Dezső története.

[00:08:40]Ő egy festőművész volt, akinek a képeit nagyon nagyra tartja a művészettörténet, meg a vásárlók is, hiszen az aukciókon 10 millió Ft-os tételek kellnek el, vagy hát jó sok 10 millió Ftért kellnek el ezek a képek.

[00:08:57]Egyébként gyönyörűek, színesek.

[00:08:57]Én nem vagyok művészettörténész, viszont vizuálisan én is tudom értékelni, hogy ezek elképesztően szép képek, főleg a franciaországi tájképei, színesek, vidámak, miközben a háttérben, a mélyben van egy elképesztően sötét történet, ami egyre sötétebbé vált, ahogyan bele férkőztünk.

[00:09:22]Ő ugyanis egy szilveszter éjszakán kiirtotta a teljes családját, a feleségét, a gyermekét és az unokáját is megölte, mielőtt végzett saját magával.

[00:09:33]És aztán ahogy egy picikét jobban feltuk az életét, kiderült, hogy ő neki már az első felesége is furcsa körülmények között halt meg.

[00:09:40]Mellette feküdt az ágyban, amikor öngyilkos lett.

[00:09:44]Egy vérzőfejjel, mint ahogy ő mondja, amikor felébredt a feleség lövést hallott.

[00:09:48]Igen.

[00:09:49]Vérzőfejjel feküdt.

[00:09:51]Már akkor az ügyésének voltak kérdései, de végül nem tudták rá bizonyítani, vagy nem is akarták.

[00:09:56]és utána a következő barátnője szintén elhunyt, öngyilkost lett.

[00:10:02]Tehát egy nagyon-nagyon sötét múlt rajzódik ki, és innentől például furcsa önarcépei egy egészen új dimenziót nyernek, és ott is elmentünk, megnéztük, hogy megvan-e még ez a lakás, ahol az egész eset történt.

[00:10:13]Picit tartottunk is tőle, hogyha esetleg ugye egy magánlakásba kopogunk be, akkor mit szólnak majd, ha nem tudnak esetleg erről a történetről.

[00:10:21]De végül kiderült, hogy az orosz nagykövetséghez tartozik most az ő valamilyen ilyen iroda plusz szolgálati lakás helységük.

[00:10:29]Igaz ugye ez a Lendvaj utcában van és ott becsöng vagy nem is még be se csöngetek, csak ottanul áldogáltatok amikor már kiszúrtak titeket, hogy igaz egy megfigyelő berendezés működt, mert ott álltunk tanács úr pár perc, hogy akkor most itt kihe csöngessünk, vagy kit hívjunk föl, amikor egyszer csak egy hang megszólalt, hogy maguk ki kik és mit akarnak.

[00:10:47]És akkor kijöttek egyébként és kiküldtek valakit, aki beszél.

[00:10:51]magyarul neki elmagyaráztuk, hogy miről van szó, és mondta, hogy életében nem halottüm erről.

[00:10:56]A lakás az tényleg az, tehát a a házastimmel.

[00:11:00]Igen.

[00:11:00]Ugye ez egy ismert történet, de mégis megdöbbentő volt olvasni azért így összeszedve.

[00:11:04]És minden történetet úgy írtál meg, hogy nagyon sok öció van benne, de mindig csak a legszükségesebbek.

[00:11:11]Tehát nincs egyik se bőlér lesz eresztve, de pont ezért annyira tömény, ahogy jönnek a egymás után a a tények és az információk, hogy gyakorlatilag tényleg kiirtotta az egész családját, mert az még talán úgy az embereknek megvan, hogy a feleségét megölte, de ami ami tényleg szörnyű történet felsejlik az egész mögött, az még még annál is borzalmasabb, mint amit úgy nagyjából talán tudunk.

[00:11:36]És ugye mindig szóba kerül az, hogy egy művésznek a az életművét hogyan értékeljük a magánéletének a fényében, és hogy az most kell minket, hogy befolyásoljon.

[00:11:49]És ugye Kellen Anna megszólal ebben a fejezetben, mint szakértő és tulajdonképpen a minden történetet úgy ész le, hogy ilyen leírójelleggel, tehát hogy ez is volt, erről lehet beszélni, nem?

[00:12:02]Tehát, hogy hozzátartozik a a művésznek az életéhez.

[00:12:06]És egyébként megvan a vannak a művek.

[00:12:08]Ugye a nyolcaknak a tagja volt.

[00:12:10]Ő egy híres festő, egy nagy sztár.

[00:12:13]Adán jó barátja.

[00:12:15]Őt is megfestette többször.

[00:12:17]Igen.

[00:12:17]Nekem két szempontom is volt az, amit te is mondasz, hogy egyrészt az elfoglalt emberek számára írok.

[00:12:21]Tehát hogy egy fejezet ne legyen túlburjánzó, ne legyen az, hogy utána még az unokatestvér nővér elől is megírok mindent, mert előbb-utóbb az ember elvesztíti a fonalat.

[00:12:31]Én azt akartam, hogy az bárki olvasó fölcsapja valamelyik fejezetnél, ami esetleg érdekli, és lefekvés előtt, bár ugye itt azért az álmok miatt ez nem biztos, hogy annyira ajánlott, de hogy tényleg egy 15-20 perc alatt el tud olvasni egy fejezetet, és nem kell egyszerre a 600 oldalt, és az is viszont az olvasó agyára, gondolataira, saját világnézetére van bízva, hogy ebből mit szűr le.

[00:12:59]Én nem ho helyette.

[00:13:03]Nyilván a szubjektivitás bennem van, hogy milyen témákat és milyen módon dolgozok föl, de az, hogy ennek mi a végkövztetése, végkövetkeztetése, azt már maga az olvasó le tudja szűrni.

[00:13:16]egyébként könnyen találtál szakértőket, vagy könnyen megszólaltak szakértők, akik mondjuk nem kriminológusok voltak, hanem más típusú szakértők, mondjuk művészettörténész, abszolút könnyen.

[00:13:31]Nagyon sokat köszönhetek most is a szakértőknek, akik hát én ugye nem kutató vagyok, én egy újságíró vagyok.

[00:13:38]Innentől kezdve a kutatást azokat ők végezték, és sokkal jobban értenek.

[00:13:43]Én az ő tudásukat is felhasználtam, és mellette pedig hát elmentem a helyszínre, próbáltam szemtanúkat szerezni.

[00:13:50]Például Hungária körúti gyilkosság bankrablás ügyében, ami a máj nincsen megoldva, ott Kovács Leossal beszéltem, aki már a 70-es években ott járt a helyszínen, tehát látta a holtesteket, hiszen nem is annyira kezdőnyomozó volt már akkor.

[00:14:07]Tehát mindenhol próbáltam valamilyen személyes szállat találni.

[00:14:13]De a szakértők nagyon kedvesek és nagyon segítő készek voltak.

[00:14:16]Itt egy picikét fotós kollégámmal azért voltunk óvatosabbak, mert hogyha valahol a korábbi könyvek kapcsán odamentünk a helyszínre, és azt mondtuk, hogy itt lakott Rejtő Jenő, vagy itt lakott Adiendre, azt lehet, hogy szívesebben megmutatták a lakók, hogyha azt mondod, hogy hát itt történt egy brutális gyilkosság, és tudte, hogy az ön lakásában volt az, az már nem annyira egy jó üzenet.

[00:14:44]Úgyhogy néhány esetben egy picikét el is kentük, hogy pontosan hol található az az ingatlan.

[00:14:49]Ühüm.

[00:14:50]A házat megadjuk, magát az ingatlant azt nem.

[00:14:52]Igen, azért gondoltam erre a szakértőkre, hogy nem gondolták-e ők, mert ugye egy egy nyomozót megkérdeztek, vagy egy egy bűnügyi szakértőt, az egy másik dolog, mintogyha egy teljesen más szakterület szakértőjét szólaltatjátok meg, mert akkor ő érezheti azt egy picit, hogy ilyen ilyen bulvárosra tehát, hogy ilyen bulváros témába viszitek el azt a azt a területet, mondjuk, amit ő nem volt szándékunk bulvárosba elvinni, szerintem nem is tettük.

[00:15:16]Ö több esetben volt még a korábbi könyvek ügyében, ez még nyilván egy teljesen friss könyv, hogy örültek a szakértők, mert az, amit esetleg ők szakmailag leírtak több tanulmányon keresztül, ami a szűk szakmának szólt, itt sikerült kitítani a kört, és az olyan egyszeri olvasókkal is megismertetni annak a kutatási területnek az eredményeit, akikhez amúgy ez nem jutott volna el, miközben izgalmas.

[00:15:45]Ühüm.

[00:15:45]Ilyen volt egyébként ez a a szépművészeti múzeumban lezajlott rablás, vagy hát nem is tudom, rablásnak lehet nevezni, vagy lopás inkább, mert ugye nem történt erőszak.

[00:15:56]Lopás, ami 83-ban volt, ugye?

[00:15:58]83-ban történt.

[00:16:03]És és ugye ott is nagyon érdekes, hogy azt írjátok, hogy a vagy azt írott, hogy a a megrendelő kiléte az azóta sem derült ki.

[00:16:11]Volt egyébként a könyvben olyan, hogy valami olyan új információra bukkantatok, ami eddig valamelyik bűneset kapcsán még nem derült ki?

[00:16:21]Tehát a a te most nyomozásod, vagy oknyomozásod, vagy a szakértők által felderített ilyen talán nem, de olyan, hogy aprócska kis részletek, amik esetlegesen sohak számára újdonságok, még akkor is, hogyha esetleg már valahol ezek elhangzottak.

[00:16:38]Az igen.

[00:16:38]Tehát több esetben is ö rávilágítottunk és minél jobban rávilágítottunk aki akiát egyszerűnek inkább újra kezdem egyszerűnek tűnt a bűneset az elején megvettek a tettesek megvan az indíték köszönjük szépen lezárva és hogyha utána az emberi az apró részletekbe belemegy akkor derül ki, hogy sokkal rejtélyesebb ez a sztori.

[00:17:04]Tehát itt van a Hungária körúti gyilkosság.

[00:17:06]Nem tudjuk, hogy ki az elkövető.

[00:17:08]Már el is évült.

[00:17:08]Hogyha most jelentkezne, hogy márpedig én voltam, akkor se történtne vele semmi.

[00:17:13]Ettől függetlenül a nyomozó is ad egy-két ötletet, hogy valószínűleg mi történt, milyen irányba kellett volna akkor gondolkodniuk, és hogy hol siklott ez félre.

[00:17:25]és a a székművészeti múzeum kirablása esetén is hát több kérdés merül föl így sok-sok év közel 50 év táplatából mint ahányra választ kapunk megvannak az elkövetők megvan a módszer leülték akiknek le kellett ülnie a büntetésüket hogy mi a volt a hátsó indíték volt-e benne titkoszolgálati szál volt-e benne politikai szál pontosan miért ezeket a képeket.

[00:17:57]Ki volt a megrendelő?

[00:17:57]Vannak ilyen kicsikét elkent válaszok, de úgy Isten igazából a legfőbb kérdések igazából nincsenek megválaszolva.

[00:18:07]Ühüm.

[00:18:07]Ugye ebben a fejezetben szólal meg Gréci Memőke, aki a Múzeumcafénak a főszerkesztője, és a Múzeumcafé írta meg azt, hogy Garash Klára, aki a az akkori főigazgató volt, gyakorlatilag őt kirúgták emiatt a a a lopás vagy rablás miatt, mert őt tették meg bűnbaknak.

[00:18:24]jól lehet.

[00:18:24]Ő volt az, aki egyetlenként jelezte már korábban, hogy itt súlyos biztonsági problémák vannak, és hogy neki egy ilyen utólagos igazságot lehetne szolgáltatni talán így a az évek elmúltával.

[00:18:39]Ő már nem él, de de magas kort élt meg, és hát gyakorlatilag én nem is tudom, hogy életében őt rehabilitálták-e, hogy őt gyakorlatilag igazságtalanul rúgták ki.

[00:18:51]És hát a múzeumcafét valóban kevesebben olvassák talán, mint egy ilyen könyvet, tehát hogy amit mondtál, hogy a szakértők vagy a a szakemberek által megírt történeteket itt be lehet emelni egy olyan olvasói közönségnek, akik aztán mondjuk jobban megismerik akkor ezt az adott ügyet.

[00:19:08]Ha az ember ezt felületesen nézi, akkor amit az előbb is mondtam, teljesen egyértelmű a sztori.

[00:19:15]Annyira nem vigyáztak a szépművészeti múzeumban, hogy még a tatarozásnál gyakorlatilag másznió se kellett, csak szépen fölsétáltak a adott emeletig.

[00:19:23]Volt bent három nyugdíj korhoz közeledő biztonsági őr, akik közül talán egynél volt fegyvert, nem tudjuk, hogy tudta-e használni vagy sem.

[00:19:32]Rá az egyik az nagyot hallott.

[00:19:34]óránként jártak körbe egy hatalmas, nem tudom hány 1000er négyzetméteres területen.

[00:19:39]Nem működtek a biztonsági berendezések, nem működött a riasztó.

[00:19:43]Tehát elképesztő hiányosságok voltak mai szemmel nézve.

[00:19:46]És hát ugye egyértelm, hogy ennek az intézménynek volt egy vezetője, akkor persze, hogy ő hibázott.

[00:19:53]De és aztán ugye itt tört be a szakértő, hogy azért ez nem ennyire feketefehér, mert például a biztonsági részleg nem tartozott hozzá.

[00:20:00]Például ő már jelezte 1erszer, hogy itt szerinte vannak hiányosságok, és azzal nem történt semmi.

[00:20:09]Úgyhogy és hogy mennyire könnyű volt esetleg őt bűnbaknak megtenni, mert már akkor is idős volt, mert mondjuk nő volt, mert művészettől nem volt olyan politikai vágyazottsága volt azért valamennyire, de kevesebb, mint azoknak, akik esetleg fölötte voltak.

[00:20:25]És innentől kezdve megint csak több kérdést nyílik ki, mint ahányra választunk biztosan találni.

[00:20:30]De igen, ez is egy ilyen érdekes szempont volt, és hát egyáltalán nem biztos, hogy őt érdemes egyszemélyes bűnbakként kezelni.

[00:20:41]Sőtt, itt a helyszínbejárás külön érdekes, mert egy múzeum látogatás gyakorlatilag a helyszínbejárás, és ugye elmentetek itt is úgymond a helyszínt megnézni, és hát ez a legegyszerűbb mindenki számára, hogy vesz egy jegyet a a szívűszeti múzeumba, és elmegy az itáliai reneszán termébe, és ott ezeket a fantasztikus képeket megnézi, mert ugye szerencsére ezek előkerültek, restaurálták őket és és láthatók, tehát hogy még még egy átlag múzeumlátogató is olyan dolgokba botolhat, ami amit amit nem is gondol, és hogyha elolvas mondjuk egy ilyen történetet, akkor egészen más szemmel és mennyivel izgalmasabb így nézni a képeket, hogy nyilván ezek remekműek, most már azért igen komoly biztonsági berendezések veszik őket körbe, de sokkal izgalmasabb úgy szemlélni közelről ezeket a műveket, hogyha az ember tudja, ez a aprós kis elszíneződés ott.

[00:21:38]Tehát a az Eszterházi Madonnának van az a kis vékony rózsaszín csík, és ott tört el, amikor átjították valami kerítés.

[00:21:46]Ezt Görögországban találták meg, amikor már eléggé égett mindenki láb alatt a talaj, és tudták, hogy itt nincsen menekvés, akkor kapott egy telefont a gögországi rendőrség, hogy itt a kolostor mellett a kertben megtalálják ezeket a remekműveket.

[00:22:00]Egy másikat pedig elásva a Dunaparton valami zacskóban találták meg.

[00:22:05]Tehát egészen elképesztő és borzalmas körülmények közepette.

[00:22:07]És hát ilyen sok-sok milliárdos képekről, vagy 10 vagy 100 milliár, nem tudom, tehát felbecsületet értékű képekről beszélünk.

[00:22:14]És amikor áthajították ráadásképpen ebben a utazótáskában a kolostor falán, na akkor tört ketté.

[00:22:20]A restaurátor hát hónapokig dolgozott rajta.

[00:22:27]Van is egy ilyen kedves történet, hogy gyakorlatilag ki kellett itt épni a kezéből, mert annyira hatása alá került, hogy ilyen intim kapcsolatban van ezzel a remek művel, hogy már nem szívesen búcsolt elő köncsepje köncsepje miatt lehet az a csík rajta.

[00:22:43]De hogyha az ember igen ilyen szem tudja, hogy ezeket egyszer ellopták és hogy hol találja ezeket az aprócska kis jeleket, amelyek erre utalnak.

[00:22:48]Már sokkal izgalmasabb ez a múzeumlátogatás.

[00:22:53]Nekünk különösen izgalmas volt, mint hétfőn mentünk, amikor zárva volt a múzeum, és az üres termekben azért ez még még nagyobb élmény volt.

[00:22:58]Ezt nem tudom senki másnak vi igen.

[00:23:00]Igen.

[00:23:00]És hát volt egy olyan helyszín, ahova magával az elkövetővel mentetek el.

[00:23:06]Ugye ez a vízkis rabló Amrus Attilának az a az a lakása, ahol bujkál.

[00:23:13]Tehát ott is elképesztő sztori volt, mert én nem tudtam, hogy ő korábban egy másik lakásba ment először, és örömlányokat hát rendelt ki magának, ahogy ahogy rögtön kettőt.

[00:23:24]Igen.

[00:23:24]Akinek az egyiknek a pasija rendőr volt, tehát ez hihetetlen történet.

[00:23:30]A és akkor onnan el kellett emiatt menekülni.

[00:23:32]Mert kvázi lebukott, és úgy került ebbe az uglói lakásba, ahol aztán aztán ti is voltatok, és aztán nem tudom 108 napot vagy nem tudom mennyit bujkált.

[00:23:40]És egyébként tényleg olyan érdekes, hogy az ember, tehát én pontosan tudom, hogy ez mikor volt, amikor megszökött, mert nálunk egy ilyen gyerekzsúr volt, és a vendégek késtek, és mondták, hogy le van zárva az egész város, mert megszökött a viszkis és az utak meg a hidak meg minden.

[00:23:53]Tehát, hogy tényleg ez egy ilyen velünk élő, tehát hogy a ugye elérkezünk a a mába a a kortárs bűnügyek világába, és hát ott is, ahogy becsöngett, vagy nem tudom, be akartatok jutni, ott nagyon kedvesen a a lakók fogadtak.

[00:24:10]Igen, azt a ház előtt elmentem egy időben szinte nap mint nap, de hetente biztosan.

[00:24:15]Tehát engem ez a téma már kerülgetett régóta, és azt mondtam, hogy egyszer be fogok menni, és ezt az egész viszkis történetet én föl fogom deríteni.

[00:24:23]Én kezdő úújságíró voltam, amikor a whisk a fénykorát élte, tehát eléggé komolyan átéltem itt a az eseményeket és nagyon vicces volt.

[00:24:34]Bementünk fotós kollégámmal a házba, ott több lakásba is kérdezősködtünk.

[00:24:40]Mindenki rettentő kedvesen foglalt egyébként, és mondta, hogy hát persze, hát ott van a vízkis lakás arra, tessék befelé fordulni még kettő.

[00:24:44]Nem az a másik.

[00:24:47]És akkor éppen nem voltak otthon a lakók, és megjött egy kismama a gyermekével.

[00:24:52]Mi meg hát letámadtuk egy picikét, azért úgy ijesztőek lehetünk, hogy hát jó napot kívánok, de hogy mi ezért vagyunk.

[00:24:59]Neki a szemeser ebbent mondta, hogy tudja, hogy a whkis lakásb ők azért még fiatalok, egy ifjú pár kisgyerekkel, tehát ők annyira ezt nem élték át, de mondta nekik az após, hogy hát tudják, hogy mit vettek.

[00:25:12]És hát őszintén szólva, amikor volt a felújítás, akkor picikét reménykedtek is benne, hogy hátha a padlóvalól előkerül valamire, ez nem történt meg.

[00:25:22]És akkor megkérdeztük, hogy szívesen találkoznának-e a whiskel.

[00:25:27]Mondták, hogy hogyne.

[00:25:27]Sőt, mert ő gondolkodtak is rajta, mikor egyszer a Balaton partján voltak, és látták, hogy ott lesz egy ilyen fesztivál, amin árusítja a fazekas termékeit a whky, és hogy akkor odamennek hozzá, és akkor elbeszélgetnek, hogy ők élnek abba a lakásba.

[00:25:43]Ez végül nem történt meg.

[00:25:43]Így örömmel fogadták ezt az ajánlást.

[00:25:45]És a whisk is szívesen jött.

[00:25:50]Ugye hát ő nem volt ott közel 30 év 1999-ben történt.

[00:25:55]Bár ő is szeretett volna, de sose mert becsöngetni.

[00:25:58]Nem akarta zavarni az ottlakókat.

[00:25:58]Tehát azért azt érezte, hogy ez nem lenne feltétlen tisztességes bennünket.

[00:26:03]Ugye ilyen problémák nem nyomasztottak.

[00:26:06]És mi már előtte ugye fölmértük a hőmérsékletet, hogy erre nyitott lenne az a a mostani lakó.

[00:26:13]És mivel igen, összehoztuk ezt a találkozást, nyilván a lakás másként néz ki.

[00:26:19]Most már ott egy kis család lakik, és ennek megfelelően baba kompompatibilis az egész.

[00:26:23]Hát akkor meg egy üres ühüm lakás volt.

[00:26:25]De azért érdekesek ezek a történetek, mert össze lehet rakni tényszerűen a jövőnek majd ezeket a gyakran emlegetett eseményeket.

[00:26:37]És ott is Amrus Attila, hogy kiment, ő így mondta, mondta, látom, mer nagyon sokszor sokszor elmesélte ezt a sztorit, de amikor kiment az erkére, én akkor éreztem rajta valamit.

[00:26:47]Ez lehet, hogy csak egy utólagos belemagyarázás, hogy na ott egy pillanatra úgy tényleg visszajöttek az hát ugye, mert ugye elmondta, hogy látta ő orrlövésznek mondta, de tán mesterlövésznek lehet nevezni, hogy a háztetőn ott volt a mesterlövész, látta a rendőröket és azt mondta, hogy megjelent a piros igen cél pont és akkor ő is gondolkodott rajta, hogy ott van a keze ügyében a fegyver és hogyha önyilkos lenne, nem lenne önngyilkos.

[00:27:08]É hát ugye ezekre volt egy pár másodperc gondolkodási időm, és aztán persze helyesen döntött, és ugye megadta magát, és a pár másodperccel később pedig a komandósok be ott voltak a lakásba.

[00:27:21]Igen.

[00:27:21]És hát ott nekem érdekes adalék volt, hogy őt hal meghalva akarták látni, de nem lőtték végül le ott, aki az a parancsnok, vagy nem tudom, aki ott meg kellett hozni a döntést, az végül is úgy döntött, hogy nem lövik le, illetve, hogy aki segített neki bujkálni, annak mi lett aztán később a sorsa?

[00:27:37]Tehát itt itt itt azért egy csomó minden olyan olyan adalék volt, amit mindig a részletek legizgalmasabbak.

[00:27:42]Ez így van.

[00:27:45]Ühüm.

[00:27:46]És ugye erre is kíváncsi volt, hogy milyen volt ott lakni, hiszen az egész ország őt kereste, és mondta, hogy nem tudott úgy menni két métert, hogy valamik újságos bótinnál aktiak még voltak bőségesen, ne lett volna az ő arcával kiplakolva a tévébe.

[00:27:58]Mentek ugye a vele foglalkozó híranyagok, és ő onnan is eljárt rabolni, de közben meg ugye lapult és ivott gyakorlatilag egy Igen.

[00:28:09]Minden nap egy whkit meg hát valami minden másnap talán egyet.

[00:28:13]Igen.

[00:28:13]Úgyhogy nem nem volt ő egy jó állapotban akkor.

[00:28:16]Igen.

[00:28:16]Igen.

[00:28:16]Hát anélkül, hogy ugye elviccelnénk ezt, mert ezek komoly bűn bűnügyek.

[00:28:19]Tehát hogy picit olyan viccesnek tűnik, de nem azért ez ezek nem vicces dolgok alapvetően.

[00:28:27]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:28:28]Tehát nem is így nem is így foglalkozunk vele, de hát mégis azért érdekes.

[00:28:32]Viszont van egy olyan történet a könyvben, amihez konkrét valós bűncselekmény nem kötődik.

[00:28:42]Azt jól emlékszem arra, hogy te a Facebookon kerested a ezt a lakást, ezt a Tátra utcai lakást?

[00:28:47]Így van.

[00:28:47]Így van.

[00:28:47]Azt tudtam, hogy a Lindát melyik lakásban forgatták, mármint, hogy mi volt Lindáéknak a lakása, és ott a belső jeleneteket vették föl, és hát elmentünk a házhoz, becsöngettünk ide-oda, és a végén pedig hát kiírtam a közösségi médiás oldalamra, hogy nem tud-e valaki közelebbít, vagy ott lakó embert, és jelentkezett maga az, akinek a lakásában forgatták.

[00:29:13]Ő akkor még gyermek volt.

[00:29:15]Ühüm.

[00:29:15]ö általános iskolás.

[00:29:15]De hát az ő lakásuk volt, a szülei adták ki, és hát emlékezett arra, hogy nekik ilyenkor a mosókonyhába, vagy ott a kis konyha mögötti helységbe kellett visszavonulniuk, sőt az is előfordult, hogy az autóban írta meg a házi feladatot.

[00:29:33]És aztán egy pár évad után, vagy két évad után a szülőknek elege is lett ebből a felfordulásból, és akkor az alattuk lévő lakást bérelte ki a stáb, de sok esetben egyébként az ő bútoraik voltak, tehát hogy nem foglalkoztak azzal, hogy kipakolják a teljes lakást és oda díszleteket hoznák.

[00:29:49]Minek?

[00:29:49]Ugye ők egy átlagos polgári lakást akartak és ez meg az volt, tehát hogy a a család saját bútorai között forgatták le a Lindát.

[00:30:01]Ühüm.

[00:30:01]Ez érdekes volt a Facebookon látni a nyomozást, amit te csite folytattál, hogy hogy nem tud valaki erről a lakásról valamit, és akkor egyszer csak egyik komment ott volt, hogy nálunk volt a a mi lakásunk volt ez a leestem a székrő pillanatra.

[00:30:14]Igen, igen, igen.

[00:30:16]Tehát ilyen ilyen ma már a közösségi médiában ezeket így viszonylag így így könnyen ki lehet nyomozni.

[00:30:20]Na de miért jutott eszedbe egyébként egy tehát, hogy ebbe a sorozatba, amibe tényleg valós bűnügyeket tártál föl, egy filmforgatásnak a helyszínét betenni?

[00:30:32]Az is fontos volt számomra, hogy ne legyen nyomasztó alapvetően a könyv, tehát hogy az a sötét oldalt mutatja be, de azért nem akartam, hogy itt egy Nesbowű rémálom váljon valóra, és egy picikét töltő oldó anyagokkal is szerettem volna szórakoztatni a közönséget.

[00:30:49]és a Tátra utcába szembe jött ez a történet.

[00:30:53]Nekem izgalmas volt, ugye Lindanek az én életemben is egy fontos szereplő volt, a familia Kárt, a kisváros meg a szomszédok, de hát ezek voltak a klasszikusok, amelyek mentén felnőttünk, és belelátni egy akkori forgatás kulissza titkaiba.

[00:31:08]És ilyen szempontból azért nagy hatással volt, hogy másként néztek a rendőrségre, másként gondolkodtak az emberek hirtelen a bűnöldözésről.

[00:31:20]Elkezd jelentkezni cél, nem?

[00:31:23]Tehát, hogy én Igen, az alkotóknak ez volt az egyik céljuk, és ez be is vált, hogy a nők számára nyitottabbá tegyék a rendőrségi munkát, mert nagyon-nagyon nehéz dolgok.

[00:31:37]Egyréshez kevesen is jelentkeztek, más akik jelentkeztek, egy picikét ilyen elnyomó közegben érezhették magukat, és aztán egyre több lett a rendőrnő.

[00:31:45]Látszott, hogy ők is sikeresek nyomozók között is, és ez egy jó példa volt.

[00:31:52]Ühüm.

[00:31:53]Tényleg kell egy ilyen oldás, vagy kell kellett belőle egy ilyen oldás, mert a legszörnyűbb történet talán ez az oktogonnál történt lövöldözés volt, amit ugye megírtál, vagy feldolgoztál, és ez is személyes élményből fakadt.

[00:32:05]Tehát mondtad, hogy ott ott a környéken laktál akkoriban, és hogy még talán a lövést is hallottad, vagy azt láttad, hogy ott hirtelen ott egy csődület, vagy egy pánik?

[00:32:13]Az a furcsa, hogy én nagyon bennem az oktogoni lövöldözés, vagy az oktagoni álmok futó, vagy a meg kislövöldöző, ugye sokfajta néven emlékeznek rá.

[00:32:23]Nekem az én emlékezetemben nagyon erősen berragadt.

[00:32:29]Én a 2000-es évek elején, amikor ez az eset történt, akkor egy újságnál dolgoztam, fiatal újságíróként, és még nem volt azért az internet meg a hír műsor, vagy a hír adástechnika annyira fejlett, úgyhogy én hallottam, hogy irgalmatlan szirénázás van a nagykűrúton, és ki is mentem és láttam, hogy hát 100ával.

[00:32:50]De lehet azt érezni, amikor egy rendőrautó megy és siet, és szirén, és lehet érezni azt, amikor egyfajta ilyen ilyen pánikban, vagy egy ilyen igaz érezhető az, hogy na most itt valami nagyon komoly történt.

[00:33:03]És ezt éreztem, hogy ott egy aktív helyzet lehet, és és gondoltam, hogy ez benne lesz a hírekben, és csak utána ilyen f:30 magasságába jött is az SMS a kollégák, hogy hallottad-e, hogy mi történt.

[00:33:20]Ö az ottoni lövöldözésben ugye két ember halt meg, és kicsikét szerintem ezt olyan méltatlanul elfeledtük, hogy úgy úgy az élet úgy elszállt felette, miközben ez egy hallatlanul furcsa bűncselekmény, amin lehet gondolkodni, lehet bevől tanulságukat levonni, de a végkifejlet az az, hogy erre nincs magyarázat, tehát hogy semmi sem indukálta ezt a cselekményt, és mégis is a magyar kriminológia egyik hát legszörnyűbb eseményévé fajult.

[00:33:53]Úgyhogy nem egy bandá közötti leszámolás volt, nem bűnözők közötti összecsapás, nem valamifajta maffia esemény, hanem egy teljesen hétköznapi ember fogta magát, bement egy pisztoly és teljesen hétköznapi embereket a város közepén nagyon lőtt.

[00:34:11]Igen.

[00:34:11]Igen.

[00:34:11]És ugye írod, hogy itt is egy szakértővel beszéltél, aki többször bement a börtönbe ehhez az emberhez, aki 25 éves volt, mikor elkövet, és most már 50 éves sá ugye hát tölti-e a életfogying tényleges életfogytingant.

[00:34:27]és hogy ez a szakértő többször beszélgetett vele, és próbálta így ezt a zavaros elmélyéből valahogy ki szedni azt, hogy hogy mégis mi volt az indíték és hát nem sikerült és nem derült ki soha, hogy roppant érdekes egy gyilkos elmélyébe ilyen módon belátni, és az, hogy ő hogyan dolgozza fel a vele történteket, mit gondol róla, utólagosan, hogyan próbálja ezt az egészet elhelyezni, ami akkor valószínűleg egy megváltozott ott tudatállapotban, bát, hogy a bíróság az jogilag nem ezt az érvelé fogadta el.

[00:35:05]Történt ez számomra egy elképesztő, izgalmas utazás volt, hogy az ő vallomását olvastani, azokat a mondatokat valahogyan elemezni és ebben logikát és rendszert találni egy olyan kérdésben, amiben nem lehet igazából logikát és rendszert felfedezni.

[00:35:23]Na ez ez számomra egy elképesztő pszichológiai eseményes utazás volt, úgyhogy ajánlom mindenkinek, hogy ezt Igen, igen, igen.

[00:35:30]Hát még nagyon sokáig tudnánk beszélgetni ezekről a sztorikról, de hát nyilván olvassák el a az olvasók, és aztán ezt ezt ezt teljes tehát a teljes terjedelmében megtudják ezeknek a sztoriknak a hátterét.

[00:35:46]Azt mondnál meg, Szabolcs, hogy már milyen fej a fejedben milyen sztorik vannak?

[00:35:50]Mi mi lesz a következő budapesti témájuk könyv?

[00:35:52]Az m nem tudom.

[00:35:55]Nekem ez nagyon tetszik ez az egész koncepció.

[00:35:57]Remélem, hogy az olvasóknak is, mert nekem hatalmas élmény volt.

[00:36:01]És miközben ez általában így szokott lenni, hogy egy történetet feldolgozok, kiesik belőle három másik.

[00:36:08]Ühüm.

[00:36:08]És most is már kapásból föl tudnék sorolni 10-15 olyan bűnesetet, ami engem érdekelne.

[00:36:14]És azoknak egy része aztán kiesik ilyen vagyokból, nincsenek az épület esetleg, vagy nincsen benne semmi olyan szálmár, ami esetleg használható volna, de én szívesen megírnám mondjuk akár ennek a folytatását.

[00:36:27]Ennek a folytatását, a második részét.

[00:36:29]Jó, hát akkor egyelőre itt az első, úgyhogy akkor ezt fogjuk most élvezni és olvasni, és köszönjük szépen, hogy bejöttél hozzánk.

[00:36:35]A nézőinktől pedig elköszönünk.

[00:36:37]Viszontlátásra.