Milyen nagy gazdasági kihívások elé néz az új kormány? Nyeste Orsolya, Madár István, Inforádió Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Nyeste Orsolya az Erzebbank vezetőelemzője és Madár István a portfólió vezetőelemzője.

[00:00:14]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Jó napot kívánok az Arena hallgatóinak.

[00:00:24]Exterda Tibur vagyok.

[00:00:24]A stúdióban itt van Nyeste Orsolya, az ERZE és Maderár István a portfólió vezető elemzője.

[00:00:27]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:31]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást.

[00:00:32]Kező csoklom, jó napot kívánok.

[00:00:33]Milyen folyamatokat indított el a magyar gazdaságban a Tisza kéthmadoshados győzelme vasárnap?

[00:00:37]Ugye a kétharmadnak a mértéke abból a szempontból jelentős.

[00:00:42]Én úgy gondolom, hogy emiatt a piacok úgy gondolják, a befektetők úgy gondolják, hogy nagyon gyorsan viszonylag hatékonyan meg lehet hozni azokat a szükséges intézkedéseket, amiket lényegében az új kormánytól várnak.

[00:00:57]Részben a választási programjukkal özbe összhangban, részben más elvárásokkal kapcsolatban.

[00:01:02]És hát itt ugye a legfontosabb kérdések, amiket a piacok üdvözölnek, az ugye az egyik kulcsponti téma az EU-s pénzeknek a hazahozatala, ahol tényleg szükség van a gyorsaságra és a hatékonyságra, hiszen nagyon-nagyon szoros a határidő a helyreállítási források ügyében.

[00:01:24]A másik dolog pedig, amiben a piac nagyon bízik, és lényegében el is kezdett árazni, hogy viszonylag gyorsan, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy középtávon sor kerülhet az euró bevezetésére, így az elkövetkező években Magyarországon elindulhat egy konvergenciasztori.

[00:01:44]Madár István, osi szavaiból is kiderült ugye, hogy hát gazdaságban azért hosszó hosszabb táv kifutású döntések vannak.

[00:01:50]Tehát ebből következően a leglátványosabb, ami megváltozott rögtön, az a tőkepiaci értéki ítélet.

[00:01:56]Itt még nem látjuk azt, hogy vállalatok ezáltal bármilyen módon megváltoztatták volna a döntésüket.

[00:02:00]Azt viszont látjuk, hogy a tőkepiacon élénkmozgás indult el.

[00:02:04]Ez az élénmozgás, ez kiterjed a devizapiacra.

[00:02:07]A forint egy látványos erősödéssel reagált a kormányváltás hírére.

[00:02:11]A kamatok elkezdtek csökkenni.

[00:02:14]Nagyon jelentősen mérséklődtek például nem csak önmagban a kamatok, hanem a kamatfelárunk is.

[00:02:18]Tehát a Lengyelországhoz képest, vagy akár a fejlett országokhoz képest vett kamatfelárunk is érdemben csökkent, illetve azt láttuk, hogy a részvénypiacon is elég hektikus mozgások indultak el.

[00:02:30]Ezek az első tünetek.

[00:02:30]Ezek még igazából természetesen nem magához az új kormányzáshoz kötődnek, hanem az ahhoz kötődő várakozásokhoz vagy az első reflexzerű mozgásokhoz.

[00:02:39]Ez még mondhatjuk azt, hogy a piac és a a az új kormányzatnak a mézes hetei.

[00:02:46]Ez ez majd a később derül ezek hogy fognak egymással együtt élni.

[00:02:52]Tát előzetes piaci értékelések is előkészítették ezt a mostani piaci reakciót, mert lehetett olvasni, hogy kiire fogad, vagy a piacot is meglepetésképp érte, hogy ez így lesz, vagy a piacot meglepetésként érte?

[00:03:02]Mit gondol?

[00:03:05]Én úgy gondolom, hogy a győzelem mértéke mindenképpen meglepetés volt a piac számára.

[00:03:09]Ugye ilyenkor a főleg a külföldi befektetők nagyon-nagyon intenzíven figyelik, hogy a különböző közvéleménykutatók milyen előzetes felmérésekkel érkeznek.

[00:03:20]És a két jelölt közül ugye két főjelölt volt Magyarországon.

[00:03:26]Kit tartanak nagyobb esélyesnek arra, hogy kormányt tud hát lényegében májustól alakítani?

[00:03:30]És ugye Magyarországon a külföldi befektetők azt látták, hogy az egyes közvéleménykutatóknak az előrejelzései elég jelentős mértékben ellentmondanak-e egymásnak.

[00:03:42]Így nem nagyon mertek komoly téteket sem tenni sem a kormányváltásra, sem a korábbi kormánynak a maradására.

[00:03:51]Tehát volt egy nagyon-nagyon erőteljes, kiváró hangulat a piacon a választások előtt.

[00:03:56]Modernálista.

[00:03:57]Igen, én is így fogalmaznék.

[00:03:57]Azt hiszem, hogy azért ennek ellenére az látszott, hogy ahogy a közlénykutatások egy része valószínűsítette a kormányváltást, úgy elkezdett elindulni egyfajta spekuláció a piacon.

[00:04:08]Ugye ezt hívtuk Tiszabetnek, hogy a a kormányváltástól spekuláló befektetők megjelentek Magyarországon.

[00:04:15]És elég jelentős számban is egyébként nagyon látványos volt az ennek a a devizapiaci hatása.

[00:04:19]Fortint elég jóval a választások előtt elkezdett már erősödni, de aztán történt ugye ami történt az iráni háború kirobbanása, ami hirtelen azért nagyon látványosan kirázta ezeket a befektetőket a a magyar piacról.

[00:04:33]És ez a kirázódás okozhatta szerintem azt, hogy aztán a választások után elkezdett utána újra fölépülni, de a választások után még mindig mindig volt tér arra, hogy itt hétfő kedden még beszálljanak ebbe a sztoriba a a befektetők.

[00:04:46]És ezért ez magyarázhatta azt, hogy a a választás előtti tőkepiaci mozgások azok nem azok nem teljesítették be teljesen ezt a Tiszabet.

[00:04:54]Ugye azért nagyon nagy volt a a zaj, ahogy Orsi is mondta.

[00:04:58]Ugye itt a közvény kutatók közül azért a legmegbízhatóbbak, jól hagyományosan legmegbízhatóbbak jól jelezték előre a a verseny állását, de a többiek viszont nagyon mellélőttek, és ebből az következett, hogy hogy azért mindig volt egyfajta bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi is jön.

[00:05:14]Tulajdonképpen ezzel lehet összefoglalni.

[00:05:16]Előtte is volt erre egy spekuláció.

[00:05:17]Az iráni háború ezt egy kicsit óvatosabbá tette, és aztán utána jöttek a az első piaci reakciók már a választás után itt az utóbbi három napban.

[00:05:25]Az látszik, hogy egy befektetőnek mi a fontosabb, hogy mi közel vagyunk mindenféle háborúhoz, a közelkelethez is, meg Ukrajnához is, vagy az a fontosabb, hogy itt egy markáns választás következett be?

[00:05:36]Nagyon-nagyon nehéz ezt rangsorolni.

[00:05:36]Ö ugye Magyarország egy kis nyitörtgazdaság, tehát bármi történik a világban, és azért 2020-tól kezdve nagyon sok válságot és és sokkot éltünk meg globálisan, amikre ugye a magyar gazdaság hát részben többé-kevésbé ki volt téve, általában többé volt kitéve, nagyobb mértékben volt kitéve, és ugye ezt nagyon-nagyon nagy mértékben lereagálták a tőkepiacok.

[00:06:03]Tehát nem lehet azt mondani, hogy ezeknek a külső tényezőknek ne lenne szerepe.

[00:06:10]Most azonban tényleg az látszik, hogy hogy az iráni válság, az iráni háború egyáltalán itt a közelkelet helyzet, közelkeleti helyzet megoldatlansága, tehát ezek körüli turbulenciák talán most a választási eredmények hatására egy picit háttérbe szorultak.

[00:06:29]Tehát tényleg abszolút a magyar sztori van a fókuszban a magyar piacon.

[00:06:33]Természetesen ugye István említette ezt a bizonyos mézeshetek szót, tehát tényleg két-három nappal vagyunk a választások után, ahogy telik az idő, ogy kiderülnek egyáltalán a kormányalakítás menetrendje, mi fog történni, hogy fog történni, miket tervez az új kormányzat, kicsit több információt kapunk erről, erre is reagálhatnak a piacok, illetve hát ahogy telik az idő, ez a sztori Valamilyen szinten ennek a hatásai azért szépen lassan enyhülhetnek, és hát lehet, hogy megint előtérbe kerülhet ez a bizonyos közelkeleti helyzet, ami azért számos kihívást jelent majd a magyar gazdaságnak az elkövetkező hónapokban.

[00:07:19]Milyen állapotban van a magyar gazdaság?

[00:07:22]Ezt miből kell most megítélni?

[00:07:26]Ugyanazokból a kemény adatokból, mint eddig a gazdaság, az más, mint a politika.

[00:07:29]attól, hogy hirtelen most elment sok millió embedés szavazott, attól a gazdaság helyzete egy fika szintem lett más még.

[00:07:36]Tehát a magyar gazdaság pont ugyanúgy áll, mint mint mondjuk állt egy hónappal ezelőtt.

[00:07:42]Most leszámítva az előbb emlegetett, nyilván forint erősebb lett, a kamatok csökkentek, tehát ezek hosszú távon, ha így maradnak, az valóban fontos, de de azért az alapvető gazdasági folyamatokban nincsen érdemi változás egyelőre.

[00:07:52]Ugye itt ami a legfontosabb talán az, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, nincsen olyan típusú krízisben, ami egy ilyen földindulásszerű mozgások veszélyét hordoznál.

[00:08:04]Az állam nem fizetésképtelen, a forint nem mutat ilyen durva, kontrollálatlan gyengülést utaló jeleket.

[00:08:11]Sőt ugye a külső egyensúlyunk stabil, viszont van egy három és fél éves tagnáló gazdaságunk, tehát egy növekedési, hát nem mondanám válságnak, de növekedési problémával súlyosan terhelt magyar gazdaságról van szó.

[00:08:24]amely amely növekedési probléma egyaránt visszavezethető külső tényezőkre, a külpiacaink gyengélkedésre és belsőkre, mint például a az Európai Uniós források hiánya, a magas kamatszint, ami ami amit részben a gazdaságpolitika körüli bizonytalanság okoz.

[00:08:40]Általánosságban a az üzleti és gazdasági hangulat lejtmenete, egy óriási beruházási lufi kipukkadás, amiből még nem tudott magához térni sem az állami, sem a magánszektor fejlesztési kapacitásai.

[00:08:54]Ezek mind összeálltak egy ilyen nagyon makacs nem növekedéssé, és ebben egyelőre semmilyen változás nincs is.

[00:09:00]És az államháztartás arról, mit tudunk most a választás után három nappal, mennyi pénz van a kasszában?

[00:09:08]Állami, tehát a a tehát a költségvetés helyzete az eléggé komplikált.

[00:09:11]Ugye ebben abból a szempontból nincsen újdonság, hogy 2020 óta különböző kihívások vannak a fiskális helyzetben, a fiskális politikában.

[00:09:22]Ugye a pénzforgalmi hiány céljait a kormányzat rendre nem tudja teljesíteni.

[00:09:27]Ugye tavaly is volt egy elég jelentős pénzforgalmi hiányunk illetve egy a GDP 5%-át közelítő eredményszemléletű hiányunk, miközben ugye az államadósság az ahelyett, hogy csökkent volna, enyhén emelkedett.

[00:09:45]Most úgy állunk, hogy három hónap pénzforgalmi hiányadatát látjuk.

[00:09:52]különösebb részletes bontás nélkül.

[00:09:52]És ebből a pénzforgalmi hiányadatból bizony az tükröződik, hogy az egész évre tervezett hiányszélnak már több mint 80%-a teljesült három hónap alatt.

[00:10:07]Tehát meglehetősen érdekes a helyzet.

[00:10:10]És itt, hogyha a költségvetés helyzetét nézzük, tehát azt nézzük, hogy hogy egyrészt valószínűleg szükség van egy rövidtávú konszolidációra.

[00:10:22]Másrészt pedig szükség van arra, hogy hogy középtávon felépítsünk valamilyen hiteles költségvetési pályát, egy hiteles hiáncsökkentési pályát.

[00:10:30]Ebből a szempontból nézve azért elég komoly feladatok várnak az új kormányra.

[00:10:37]A rövidtávú konszolidáció az egyszerű emberi nyelven mit jelent?

[00:10:43]Ez azt jelenti, hogy a magyar költségvetés négy éve fut 5-7%-os költségvetési hiánnyal, és ez hosszú távon nem fenntartható.

[00:10:49]Ö persze, hogyha négy-öt évig futott, akkor nem futhat még négy-öt évig.

[00:10:55]De igen, sőt még négy-öt évig, és azután is négyé-öt évig egy dolgot tudunk, nem tudjuk megmondani, hogy mikor lesz ebből elég.

[00:11:00]Azt tudjuk, hogy ha ez így marad, akkor egyszer lesz olyan hangulat a világban, amikor ezért minket nagyon megbüntetnek.

[00:11:04]Ugye ha csak történelmi párhuzamokat keresnénk, akkor gondoljunk végig abba, hogy Magyarországon a az előző nagyon komoly fiskális krízisünk az 2006-ban volt, ugye amikor ott a gyócsány kormány 10% körüli költségvetési hiányt generált gyakorlatilag, és azt egész jól megúsztuk, majd utána két évvel jött a lémancsőd és a pénzügyi válság, és majd egy sokkal jobb költségvetési állapotban levő országot csaptak falhoz a befektetők.

[00:11:32]Tehát azt tudjuk, hogy minden ilyen típusú probléma az valamilyen külső sokásból ér.

[00:11:38]Kics nyitott gazdaság vagyunk, egy csomó ideig elmegyünk a radar alatt.

[00:11:42]Csak azt tudjuk, hogy minden egyes évben, amikor ezt tovább folytatjuk, ezt a fajta őrült kiköltekezést és a 4-5000 milliárd Ftnyi újabb hitel felvételét, akkor azt kockáztatjuk, hogy egyszer jön egy olyan pillanat, amikor ezt nem fogják a befektetők tolerálni.

[00:11:54]egyébként az, hogy lassan nem tonálják, azt látjuk, csak nincsenek sokszerű hatások, de az, hogy a magyar államfizeti a legnagyobb kamatkiadást egész Európában a saját gazdaságainak a méretéhez képest, a az nem csak az államadósság méretéből fakad, hanem sőt elsődlegesen a magas kamatszínből fakad.

[00:12:13]Egyszerűen a befektetők azért ezt a magyar államot részben a gazdálkodás fegyelmezetlensége, részben az árfolyam kiszámíthatatlansága és a gazdaságpolitika körüli bizonytalanság miatt ezt magas kamatokkal büntetik.

[00:12:25]Ezt várják el, hogy fizessük ki a prémiumot azért, hogy hogy ők megfinanszíroznak minket.

[00:12:31]És minden olyan pillanat, amikor ezt nem azon gondolkodunk, hogy ezt hogy kezdjük el lecsökkenteni, azzal fokozzuk a kockázatot, és biztosak lehetünk benne, hogy egyszer ebből baj lesz, hogyha ezt nem javítjuk ki.

[00:12:42]De lehet másképp csökkenteni, mintogy valamire elkezdünk kevesebbet költeni?

[00:12:49]Ugye alapvetően tehát nagyon érdekes, ugye el szokott hangzani az a szó, hogy megszorítás.

[00:12:52]Na most ez a megszorítás igen, politikustól sosem, közgazdásoktól ez szokott hangzani.

[00:12:57]Talán ez ez az a dolog, amiről ugye általában mindenki adóemelésre gondol a megszorítás szó alatt.

[00:13:07]Ugyanakkor igazából ugye a magyar költségvetésben az a nagy helyzet, hogy valószínűleg kiadási oldalon lenne tér valamilyen típusú visszafogottságra, takarékoskodásra.

[00:13:20]Hiszen hogyha makros szinten nézzük az egészet, akkor azt látjuk, hogy bizony a magyar fiskális politika az országban megtermelt nemzeti jövedelemnek közel 50%-át összegyűjti és újra os újra elosztja.

[00:13:34]És akkor itt bizony felmerülnek a kérdések viszonylag magas újraelosztási hányad mellett, hogy ezt a bevételmennyiséget, amit összegyűjt a fiskális politika, ezeket valóban sikerül-e hatékonyan és jól elkölteni.

[00:13:50]És hát bizony felmerül az emberben a gyanú, hogy hogy nem feltétlenül.

[00:13:52]Tehát én úgy gondolom, hogy hogy első körben talán kiadási oldalon lehetne például, amit ugye az új kormányzat is ígért, aztán majd meglátjuk, hogy megvalósítható-e.

[00:14:08]Ugye az állam Magyarországon GDP arányosan nagyon-nagyon sokat költ a saját működésére.

[00:14:16]Mindenki kisebb államot ígért minden választásról választásra.

[00:14:20]És egyre nagyobb lesz.

[00:14:20]És egyre nagyobb lesz.

[00:14:22]De azért azt is látjuk, hogy azért nem mindenhol van így, hiszen hiszen Magyarország tényleg ebben a top kategóriába tartozunk, hogy tartozik, hogy mennyit költ magára a saját állam.

[00:14:34]Illetve amire még nagyon-nagyon sokat költ az állam, azok ugye a gazdasági célok, a gazdaságfejlesztési célok.

[00:14:39]Itt is valószínűleg el lehet gondolkodni, hogy erre valóban szükségünk van-e, hogy a GDP 89%-át elköltjük a gazdaságra.

[00:14:52]Közben meg, hogyha a GDP növekedési számokat nézzük az elmúlt három évben, akkor azt látjuk, hogy nem biztos, hogy ennek olyan nagyon-nagyon sok értelme van.

[00:15:03]És hát ami viszont még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy ugyanakkor számos olyan kiadási tétel, ami igazából az államnak az alapfeladata lenne, tehát hogy mondjuk fenntartható, jól működő oktatásról, egészségügyről gondoskodjon.

[00:15:21]Ezeket bizony az elmúlt években valamilyen szinten elhanyagolta a kormányzat.

[00:15:26]Tehát itt meg valószínűleg nem csak jobban kellene tölteni, hatékonyabban, hanem valószínűleg többet is kellene költeni.

[00:15:33]Tehát kiadási oldalon én úgy gondolom, hogy van lehetőség, van tér arra, hogy az új kormányzat megvizsgálja a lehetőségeket.

[00:15:44]megúszható, hogy a fontos nagyrendszerek bolygatása egészségi ügytatás nélkül kiadást tudjon csökkenteni egy következő kormány?

[00:15:53]Azom, hogy az egészségügyés az oktatás nem is szabadna kevesebbet költeni.

[00:15:56]Tehát hogyha azt k keressük, hogy hol tud a kormányzat költségvetési egyensúly irányába elmozdulni, akkor nem itt kell nézelődni.

[00:16:04]Ne ez nem azt jelenti, hogy ez a két rendszeren ne lehetne javítani, de nem de nem nem kell tőle valószínűleg költségvetési egyensúly javulást várni.

[00:16:12]Ugye amin amin lehet várni, hogy általában azért a a költségvetések egyik évvelől a másikra a látszólag elég nagy mozgásteret teremtenek a kormánynak.

[00:16:20]Egyrészt ugye ahogy Orsi is mondta, több 10000 milliárd Ftot újraoszt.

[00:16:23]Ez minden évben kicsit nő.

[00:16:25]Az tavalyi GDP-nk, amiből aminek a felét 40%-át újra elosztotta a kormány, az 87000 milliárd volt.

[00:16:32]Idén 93000 milliárd lesz.

[00:16:32]Kis infláció meg kis növekedésből ez jön ki.

[00:16:37]Tehát látszólag ugye van egy van egy adóbevételnövekedésünk.

[00:16:41]reménykedünk egy uniós támogatásokban is.

[00:16:44]És és ugye ezek ezek elvileg segítenek.

[00:16:46]Ami nem segít, az az, hogy az idei költségvetési ciklusa, politikai költségvetési ciklusa a a magyar költségvetésnek az olyan volt, hogy nem lehetett olyan nagyon sokat ígérni és adni.

[00:17:00]Pontosabban adni nem lehetett olyan sokat, de ígérni igen.

[00:17:03]És nagyon sok olyan típusú intézkedés van ben jelenleg a rendszerben, otthonstart program kamattámogatása, KKV hiterek támogatása, személy jövedelemadómentesség kiterjesztése évről évre felépülő rendszerben 14.

[00:17:17]havi nyugdíj satöbbi, amik a következő évek mozgást itt látványosan szűkítik.

[00:17:21]Tehát ott vannak kiadásnövelések beégetve a rendszerbe.

[00:17:25]És ha jól értelmeztem Magyar Péter mai szavait, akkor ezekben ezekhez nem is kívánnak hozzányúlni.

[00:17:28]Ez ez ugye a mozgástet szűkíti, és akkor marad az a kérdés, hogy lehet-e egyébként 16 év után egy új seprőnek jobban seperedni a költségvetésnél is meg és látványos kiadásokat csökkenteni?

[00:17:41]Ugye 2010-ben azt tudjuk, hogy történtek olyan dolgok, hogy egyszerűen oda odament egy új kormányzat, megnézte a szerződéseket, elájult az abban levő túlátozásoktól és egy csomó szerződést újratárgyalt.

[00:17:52]Erre azért azt hiszem mondhatjuk nyugodtan, erre most is mutatkozik esély, talán még nagyobb is, vagy lehetőség legalábbis, de nem tudjuk, hogy azok, akik jönnek, azok ugye nagyon régen nem láttak belülről rendesen költségvetést.

[00:18:05]Tehát ebből következően nagyon nagy kérdés, hogy milyen lesz ez az új típusú kormányzásnak a minősége, mennyire vannak fölkészülve arra, hogy mi várja őket a költségvetésben.

[00:18:14]Ráadásul azért így ilyen gazdálkodás mellett azért időnként azért k ki szokott bukni még egy-két csontvázis abból a szekrényből, kiderül, hogy mégsem annyi, hanem kicsit több, azért az első három hónap deficitje most is erre utal.

[00:18:25]Tehát ez egy ez egy nehéz kihívásokkal terhelt dolog.

[00:18:29]Kreatív és és jó költségvetési politikát kell hozzá végezni.

[00:18:34]Vannak olyan szakemberei a Tiszának, akik egyébként voltak ilyen helyzetben korábban kormányzati szerepbe, és jól teljesítettek.

[00:18:40]Azt gondolom meglátjuk, hogy egy 15 évvel, 10-15 évvel később tudnak-e hasonló teljesítményt elenni az asztalra.

[00:18:47]Ugye itt a legfontosabb kérdés az, hogy tudjuk-e ezt a nadrágszín megszólítást, ami a költségvetést érinti, úgy végrehajtani, hogy az egyrészt társadalmilag, politikailag fenntartható marad, és lehető legkevésbé vágja agyon a növekedést.

[00:19:01]Ugye ez egy szép szép kihívás lesz.

[00:19:03]Ehhez kell egyébként egyfajta bizalom, hitelesség is, hiszen hogyha ö a kormányzat úgy lép föl olyan határozottsággal és olyan megbízhatósággal, hogy a befektetők megértik azt, hogy ők nem holnap fognak látni 2%-os költségvetési hiányt, ha nem lesz egy kiszámítható, stabil makropálya, de emellett következetesen kitartanak, akkor akkor ennek a hatásait ezt lehet mérsékelni és két-három évre elnyújtani.

[00:19:28]Ja, de akkor nem csavarhatja följebb a szektoriális különadókat távközlésre, reklámra, bankrendszerre, ide-oda oda, ami a az előző kormánynak egy nagyon bevált módszere volt.

[00:19:40]Igen, így igaz.

[00:19:40]Ez bevált módszere volt a költségvetési bevételek emelésének.

[00:19:43]Lényegében ugye 2011-től léteznek különadók, aztán ugye 2022 a nagy energiaválság éve volt az extra profit adók bevezetésének az éve.

[00:19:56]Tehát ez volt ez a két nagy fordulópont a különadóknak a történetében.

[00:20:02]És ugye, hogyha visszaemlékszünk 2011-re, az már nagyon-nagyon régen volt, akkor ugye ezek a bizonyos szektorális különadók, ezek úgy lettek bevezetve, hogy átmenetiek.

[00:20:13]Na most azt hiszem ennyi év elteltével tényleg el lehet mondani, hogy ezek a különadók nem átmenetiek, és bizony ezek a különadók, extra profit adók, rengetegféle elnevezésük van.

[00:20:25]Most már a költségvetés bevételi oldalának egy szerves részét képezik, amiket én úgy gondolom, nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni.

[00:20:36]Hogyha belegondolunk, akkor igazából külön adókból, hogyha a pénzügyi tranzakciós illetéket is beleszámoljuk, ebből ugye nagyjából évente 600 milliárd Ftot gyűjt össze a magyar költségvetés.

[00:20:50]Hogyha ezt is beleszámoljuk, akkor azt látjuk, hogy igazából több pénz befolyik a magyar költségvetésbe különadókból, mint társasági nyereségadóból.

[00:21:00]Tehát én úgy gondolom, hogy ez a nagyságrend is nagyon jól jelzi azt, hogy a különadókat nem lehet egyik napról a másikra kivezetni.

[00:21:10]És én úgy gondolom, hogy ezzel a gazdasági szereplők is, akiket sújtanak ezek a különadók, teljes mértékben tisztában vannak.

[00:21:17]Én nem hiszem, hogy lenne bármelyik szektornak, különadó által sújtott szektornak olyan elképzelése, hogy az új kormány május 1jétől kivezeti a különadókat.

[00:21:31]Jönnek a hitelminősítők már tavassza.

[00:21:34]Van valami szokásos hozzáállásuk, hogy egy kormányváltáskor viselkednek a számokat nézik, vagy figyelembe veszik, hogy itt most még az előző kormány teljesítményét is látják.

[00:21:46]Bár a hitelminősítőknek az utóbbi években sokkal áttekinthetőbb, transzparensebb lett a hitelvirálati módszertana, és ebben nincsenek benne ilyenek, hogy jött-e egy új kormány, de azért érezhetően ilyen típusú puha szempontok azért szerepelnek benne.

[00:21:59]Erre jó példa az, hogy most például az egyik hitelminősítő már meg is szólalt, és egyenesen azt mondta, hogy a a kormányváltás az hitelminősítési szempontból pozitív, ami ugye elég erőteljes kijelentés, nem nagyon szoktak talán ilyet tenni.

[00:22:14]Ö ugye de a másik hitelminősítés megszólalt, ő óvatosabb volt, de ő is halvány bizakodását fejezte ki a a dolgok iránt.

[00:22:21]És ugye azt tudni kell, hogy a hitelminősítők valóban május végén, június elején fognak megszólalni mind a három, közel két nagyjából két héten belül.

[00:22:28]És ebben az időszakban gyakorlatilag éppen csak föl fog állni az új kormány.

[00:22:33]Tehát igazából a hitelminősítő azt értékelni, hogy az új kormány mit fog tudni elérni, vagy mit nem, azt abban legfeljebb spekulálni fog tudni.

[00:22:42]Ugye a mai miniszterelnök jelölti megszólalásból azt lehetett kiszűrni, hogy lát arra esélyt Magyar Péter, hogy akár itt május végén akár valami feltételes és provizóikus, előzetes jóhírt például az uniós támogatások hazahozatáról fog tudni majd mondani.

[00:23:02]Az nyilván mondjuk például egy hitelminősítő számára egy jó jel lenne, de ezek mind spekulációk.

[00:23:07]Én azt gondolom, hogy leegyszerűsítem mindezt, hogy a hitelminősítők nyugton fognak maradni.

[00:23:13]Tehát ugye mindenhol negatív kilátásunk van a leminősítéshez.

[00:23:15]Tehát hogy van egy leminősítőst valószínűsítő kilátás a hozzánkrendelt hitelminősítői fokozat mellett.

[00:23:24]Én azt gondolom, hogy ezt nem fogja eltávolítani egyik hitelminősítősát, de nem is fog lépni a leminősítés irányába, hanem szereznek maguknak fél év hát mondjuk ezt is mozgást érnek, fél év menedéket, és megnézik majd, hogy ősszel hogy néz ki ugyanez a dolog.

[00:23:40]És teoló látja a hitelminősítők megengedő pozitív attitűdjét?

[00:23:45]Ö alapvetően azt látni, hogy hogy eddig is volt egyfajta kivárás a hitelminősítők részéről is a választások előtt.

[00:23:52]Ö most valóban tényleg szorosan fogják figyelni továbbra is a folyamatokat.

[00:23:57]Én azt gondolom, ö az, hogy az EU pénzek hazahozatala terén milyen sikereket tud elérni az új kormány, szerintem ez kulcsfontosságú lesz.

[00:24:06]Az elkövetkező időszaknak a minősítése szempontjából.

[00:24:13]Első lépésben, hogyha a kormány tényleg le tud tenni egy hiteles kiigazítópályát, és az EU pénzeknek legalább egy részét hazahozza, akkor úgy gondolom, hogy hogy a következő lépés, ha nem is felminősítés, de akár a kilátásnak a stabilra helyezése is lehet.

[00:24:31]Ez már szerintem nagyon pozitív lenne, hiszen mindhárom minősítőnél negatív a besorolásunk.

[00:24:36]De azért azt kell látni, hogy szerintem a hitelminősítők elég reálisan látják a problémákat és a kihívásokat.

[00:24:43]És igazából ez is az oka annak, hogy egyáltalán nem kommunikálnak gyors hiánylefaragást középtávon.

[00:24:51]Ugye már a kormányváltás előtt, de most is azért a hitelminősítők hangsúlyozzák, hogy például a 2027-es költségvetési hiány figyelembe véve a problémákat, a kihívásokat, azokat a tételeket, amelyek már a jövő költségvetését is terhelik.

[00:25:09]Szóval a jövő év is hiáncsem valószínű, hogy érdemben 5% alá tud csökkenni csilippi arányosan.

[00:25:18]És hát ezt látjuk az elemzői előrejelzésekben is, hogy hogy egy alapvetően egy olyan fiskális politika mellett, ami ami tényleg nagyon nagyon viszonylag magas hiányt futtatott az elmúlt években, amit azért a piacok úgy, ahogy toleráltak is, bár a kamatfelár magas volt, nem lehet egyik napról a másikra óriási mértékű hiánylefaragást elérni, és mondjuk egy-két év alatt elérni a ö ezt a bizonyos bűves 3%-os hiányt célt mekkora súlya van az európai uniós források hazahozatalának a mi országunk stabilitásában egy ideig azt tanultuk megvagyunk anélkül is van neki egy szimbolikus jelentősége és szerintem az európai unióval való jó viszonyt demonstrálná visszakapnánk és ez is a befektetők számára egy jó jel közvetlenül az uniós pénzek hiánya az ami fáj de azért minden ilyen típusú összezördülés és feszültség, ami ami egyébként látszódott az utóbbi években a a magyar diplomácia és az Európai Unió között, annak azért van egy csomó láthatatlan egyéb csatornája, és például a nyugattról a külföldi működőtőkebeáramlás azért eléggé megcsappant.

[00:26:32]Ö biztos vagyok benne, hogy ennek a ennek a feszült viszonynak van lecsapódása a magyarországi magas kamatszintben is, és ezek mind-mind nyugtató hatásúak lennének, ha egy ilyen szimbolikus lépés az uniós források visszaszerzése, visszaadása megtörténne.

[00:26:49]A a közvetlen hatás az meg természetesen az, hogy azért jelen pillanat ugye ugye már most nagyon régóta vagyunk nettó haszonérvezői az uniós támogatásoknak és a vállalati szektor egy része kifejezetten az üzleti terveiben szerepeltette már azt, hogy lesz lehetősége újabb fejlesztési forrásokhoz hozzájutni.

[00:27:05]Erre alapozta a növekedési stratégiáját.

[00:27:08]És azért ez elakadt érezhetően sok vállalat számára akkor, amikor ez a ez a fölfüggesztés megtörtént.

[00:27:13]A számok világosan mutatják, mert ugye most mi azt mondjuk, hogy hogy már nem kapunk uniós pénzt, ezen sokkal bonyolultabb.

[00:27:20]Még az előző hét éves ciklusból is csordogál van, amiből mindig hozzá tudunk férni néhány kisebb forráshoz, bár egyre fogynak, tehát azért ez nem ilyen fekete-fehér, de az látszik a számokból világosan, hogy egyre kevesebb uniós forrás csorog be a magyar gazdaságba.

[00:27:34]És ez nyilván, ha így maradna a helyzet, akkor ez gyakorlatilag szép lassan nullára is el tudna apadni.

[00:27:39]Ezt ennek a megfordítása és a nagyon gyors lehívása, főleg úgy, hogy vannak ebben nagyon gyors reagálású források, tehát a ez az úgynevezett hitelés támogatási forrásokat nagyon gyorsan projektekbe is kellene forgatni, ha megkapnánk.

[00:27:53]Ezek biztos, hogy azért valamilyen stimulust a magyar gazdaság számára tudnának hozni, és azért egy ennyire döcögő, stagnálgató gazdaságban ez azért ez mindenképpen egy jó hír lenne.

[00:28:04]Mekkora stimulust tudnának hozni?

[00:28:06]Mennyivel tudnák meglökni, ha elindulnának?

[00:28:08]Látnak erről elemzés, számot?

[00:28:10]Hát ugye hát mindig nehéz utólag ilyen számításokat elvégezni, hogy ugye a fénykor, az uniós pénzek hazahozatalának fénykora az nagyjából 2015 és 2019 közötti időszakra tehető.

[00:28:26]Ekkor ugye az előző költségvetési ciklusból a kohéziós politikák kapcsán meglehetősen sok forrás érkezett Magyarországra.

[00:28:33]Ög nagyon-nagyon valószínű, hogy ezek az akkori 4-5% közötti GDP növekedéshez érdemben hozzá tudtak tenni.

[00:28:43]Ugye vannak erről számítások, hogy igen, 1% pontot tehetett hozzá, úgy néz ki, ezeknek az éveknek a GDP-hez.

[00:28:53]Az uniós források.

[00:28:53]Az persze már más kérdés, hogy hogy azért abban az időszakban is a nagy pénzesőnek volt egy olyan hátránya, hogy nem biztos, hogy az összes pénzt megfelelően, illetve megfelelő hatékonysággal sikerült elkölteni.

[00:29:13]Mindenesetre azért azt látszik, hogy ugye úgy hangzott a kérdés, hogy tudunk-e élni uniós pénzek nélkül.

[00:29:17]Igen, azért az elmúlt pár év bebizonyította, hogy tudunk élni uniós pénzek nélkül.

[00:29:26]nincs pénzügyi válság.

[00:29:26]Ugyanakkor megfizetjük ugye az árát a döccögő GDP növekedésben, a visszaeső beruházásokban, az alacsony az üzleti szektornak az alacsony bizalmában.

[00:29:37]És hát abban, hogy bizony a források egy részét piaci forrásokkal kell helyettesíteni, amelyeknek viszont van ára, van kamata, van viszonylag magas kamatfelára.

[00:29:49]Tehát én úgy gondolom, hogyha a magyar gazdaságnak jót tenne, hogyha ezt a viszonylag magas kockázati prémiumot, amit mondjuk az uniós pénzek hiánya miatt várnak el a befektetők, nem kellene kifizetnünk.

[00:30:07]Egy kormányváltástól lesz több piaca a magyar termékeknek?

[00:30:10]Tehát jobban el fogjuk tudni adni Lengyelországba a pulykát, vagy vagy Olaszországba a bárányt?

[00:30:18]Nem, nem fogjuk.

[00:30:18]Tehát a ilyen ilyen típusú csodavárásról nincsen szó.

[00:30:19]A magyar gazdaságban termelődő értéket, azt a magyar munkavállaló és a magyar vállalkozó rakja össze.

[00:30:26]Az állam ebben azt tudja segíteni, hogy olyan környezetet teremt, meg olyan ösztönzőket épít be a rendszerbe, amiben ezek a munkavállalók és cégek egyre többet szeretnének termelni, egyre több értéket szeretnének előállítani, nem elégzenek meg a kevesebb.

[00:30:41]Ráadásul ezt egy ezt a versenyben helytállva tud meg is tudják tenni.

[00:30:46]Tehát kapnak olyan segítséget, például szabályozásban, támogatásban, akár abban, hogy mondjuk egy jobb oktatással képzettebb munkaerőt terel a a munkaerőpiacta.

[00:30:57]10 év a Így van.

[00:30:59]Ennek egy része ez nagyon lassú.

[00:31:01]Tehát, hogy a a a azért az államok könnyen tudnak rombolni, de sokkal nehezebben tudnak építkezni.

[00:31:07]És ebbe és ez azért nem nem egy jó hír az új kormánynak se, hogy nyilván most egy csapásra nem fog megjavulni a magyarok egészségi állapota, se a képzettségi szintje.

[00:31:17]Ezek már sokkal lassabb lassabb játékok, de hát erre szokták azt mondani, hogyha el se kezdjük, akkor soha nem lesz nem leszünk ott.

[00:31:23]Tehát muszáj lenne ebben ebben előrelépni.

[00:31:25]De ezenkívül még egy csomó helyen a szabályozói környezet stabilitása, az, hogy egy vállalkozó nyugat lehet abban, hogy jobban békén hagyja őt az állam, nem piszkálja annyi üggyel, ezek azért mind-mind tudnak segíteni szép lassan.

[00:31:39]Ugye az látszik, hogy a historikusan nézzük, az üzleti bizalom az elég alacsony szinten van és tagnálgat.

[00:31:46]hogyha ebben van egy előrelépés, akkor azt szoktam mondani, hogy ugyanaz a képzeletbeli két cég ugyanolyan átbevétellel, ugyanolyan likviditással, ugyanolyan versenyképességgel egészen máshogy tud dönteni mondjuk munkahely, munkafelvételről, beruházási tervről, attól függően, hogy hogy mennyire optimistán látja a jövőt.

[00:32:03]Van ennek egyfajta ilyen önbeteljesítő hatása is, hogy egy bátrabban vállal kockázatot egy vállalkozó és bátrabban próbál meg előre menni akkor, hogyha a jövőt biztosabbnak látja.

[00:32:14]Ebből a szempontból ugye sokszor pedzegették sokan, hogy ez a fajta ilyen kicsit ilyen félelemkeltésre épülő kommunikáció leszibároghatott akár azért a a versenyszektorba, a vállalati szektorba is.

[00:32:27]A a amit mi csak politikai kommunikációnak gondolunk, annak egy részét azt lehet, hogy a vállalkozó valóban üzleti bizonytalanságnak is lefordította magának, és akkor nem nem nem inkább behúzódott vissza a kis csiga házába.

[00:32:41]Jól látható, hogy a beruházások milyen őrületes tempóban estek az elmúlt három évben.

[00:32:45]Tehát ezekben is lehet javítani, és akkor ezek azért segítenek.

[00:32:50]De még egyszer mondom, valóban azért az, hogy a magyar gazdaságnak nem lesz több munkaereje, ugye gyakorlatilag Magyarországon már szinte lesz fogyunk.

[00:32:58]Így van.

[00:32:58]Ráadásul ugye Magyarországon a munkaerő az inkább fogy.

[00:33:00]Ezzel eltűnik az egyik nagy növekedési motorunk.

[00:33:02]Ugye ezt már igazából így lett volna elkezdeni ezen gondolkodni, hogy milyen új növekedési modellre álljunk rá, hogy tudjuk a főleg a kis középvállatok termelékenységi szintjét javítani, hogy tudunk ahhoz hozzájárulni, hogy a vállalkozásokban a tudás az jobban akkumulálódjon, az innovációs, adaptációs képesség fejlődjön.

[00:33:19]Ezekben sajnos nagyon kevés előremozdulást láttunk az elmúlt években.

[00:33:23]Ezek mindiszipuszi aprólékos szakpolitikai munkák.

[00:33:27]Ez eben nincsenek nagy megfejtések, hogy settintünk egyet és azt mondjuk, hogy hát valaki eddig nagyon buta volt, rosszul csinálta, de most lépek kettőt és akkor majd jó lesz.

[00:33:36]Ez egy sokkal a mag mai mai modern gazdaságok komplexek és egy ilyen komplex gazdaságba nagyon nehéz apróként apránként belenyúlni.

[00:33:42]Azt szoktam mondani, hogy ez nem egy négy gyükrös szekér, hanem egy Forma 1-es versenymotor.

[00:33:46]Még a magyar gazdaság is, még akkor is, ha nem a legversenyképesebb a Forma 1-ben.

[00:33:51]Milyen növekedési és inflációs pályával számolnak három nappal a választás után?

[00:33:57]növekedési előrejelzésünk az nekünk az idei évre vonatkozóan viszonylag sokáig 2% volt, ami az első negyedév folyamatainak ismeretében, illetve a közelkeleti háború okozta negatív határok is, hatások ismeretében.

[00:34:13]Ez sajnos lefelé korrigálásra szorult.

[00:34:16]Mi 1,4%-os növekedést prognosztizálunk az idei évre.

[00:34:25]Alapvetően azt látszik, hogy hogy az első negyed év az már bizonyos szempontból elment.

[00:34:30]Tehát a fontosabb piacainkon, a legfontosabb piacunkon, mint Németország, ugye a GDP adatok még nem jöttek ki, de azért a magas frekvenciás adatok azok nagyjából azt mutatják, hogy stagnálhatott a legőbb felvevőpiacunk az első negyed évben.

[00:34:46]ezért látszik a magyar ipari termelési adaton is, adatsoron is, ami februárban ismét csalódást okozott, tehát a külpiacok élénkülésében tehát az a az a növekedési várakozás, ami a külpiacok élénkülésén alakul, az úgy tűnik, hogy megint tolódni fog egy picit.

[00:35:08]Ez indokolta a lefelé korrekciót, de hogy ettől függetlenül az fontos, hogy ez az 1,4%, amit mi gondolunk, ez egyébként szerintem nagyjából összhangban is van a piaci konszenzussal, amit most gondol a piac.

[00:35:24]Ez azért csak jobb, mint a tavalyi 0,4%-os növekedés, ami gyakorlatilag stagnálás, tehát egy pici élénkülést azért már várhatóan tud az idén mutatni a magyar gazdaság.

[00:35:39]Azok a hatások pedig, amit ugye a megváltozott gazdaságpolitikától várunk, tehát mondjuk az EU pénzek hazahozatalától várunk, attól várunk, hogy mondjuk a EU pénzeknek a megérkezése javítja az üzleti bizalmat.

[00:35:54]javítja a beruházási hajlandóságot.

[00:35:57]Ez úgy gondoljuk, hogy inkább a jövő év, illetve a középtábnak a növekedés számaiban jelenhetnek meg.

[00:36:03]Tehát az idei évben egyelőre körülbelül akkor 15%-os lesz a növekedés, és akkor 27-28-ban jöhet egy gyorsulás.

[00:36:14]Persze a gyorsulásnak a mértéke az az elég kérdéses.

[00:36:20]Ugye az alapforgatókönyv szerint kicsivel 2% fölötti lehet a növekedés, de ha itt évvé vége felé minden vállalat megtáltosodik és felveszi a vállalati hiteleket, a beruházási hiteleket, miközben hatékonyan tudja használni az EU forrásokat, és akkor én úgy gondolom, hogy ez a követ középtávú növekedési pálya akár jobb is lehet.

[00:36:42]látnia kéne valami piacot, hogy fölveye a beruházási hiteleket.

[00:36:49]Hát ugye ez ugye itt itt itt megint ugye sokat beszéltünk itt a beruházásokról, hogy hogy alapvetően ez a magyar gazdaság elmúlt évi stagnálásának az egyik legfontosabb oka, hogy a beruházások mélypontra kerültek.

[00:37:01]Úgy gondolom, hogy egy tartósabb, középtávon tartósabb növekedési pályához itt kellene a beruházási hajlandóságban kellene egy nagyobb fordulatnak bekövetkeznie, egy látványosabb fordulatnak következnie.

[00:37:14]És ennek az első jele az bizony az lesz, hogyha a bankok már azt látják, hogy a vállalati hitelek iránti kereslet az élénkül.

[00:37:26]Infláció rémisztő lehet.

[00:37:26]Volt nálunk már 25% is néhány évvel ezelőtt, most három körül vagyunk.

[00:37:31]Ez egészen tűhető.

[00:37:31]marad inflációnál megvolt már a mélypontunk, tehát a tavalyi év azért az MNB szigorú monetáris politikájának köszönhetően egyrészt, másrészt pedig egy kedvező élelmiszerát ciklusnak köszönhetően elég látványos dezinflációt hozott, annak ellenére, hogy az év eleje az nem indult túl jól, de aztán ugye az év végére sikerült 3,3%-ra lecsökkenteni az inflációt, majd majd az idei éves negyed évében tényleg egy abszolút mélypontot láttunk ezzel a 2% alatti átlagos negyedéves rátával.

[00:38:15]Viszont úgy néz ki tényleg, hogy innen az út azért már felfelé van, mert nem támogat bennünket a bázishatás.

[00:38:20]Ugye gondolkodunk azon, hogy azért ebben a hát a márciusi számot mondom, azt ismerjük, az a legutolsó, ez az 1,8%-os éves szintű infláció.

[00:38:33]Azért ebbe tudjuk, hogy vannak mindenféle adminisztratív árkorlátozó intézkedések, árstoppok, árésstoppok.

[00:38:41]Ugye a közelkeleti válságnak a hatása a magyar fogyasztói inflációra még egyáltalán nem lett ráengedve, vagy csak minimális mértékben lett ráengedve, tehát annyiban lett ráengedve, amennyien a bestoppolt járműzemanyagár magasabb, mint a februári üzemanyagár volt.

[00:39:03]Ez egy olyan 4-5%-os különbség.

[00:39:06]Nagyjából ennyit tapasztalta még a magyar infláció ebből a válságból.

[00:39:13]Tehát azért itt is azért felmerül, egyáltalán felmerül az a probléma, hogy hogy egy ilyen típusú árstopp vagy meddig tartható fenn.

[00:39:22]A végtelenségig valószínűleg nem.

[00:39:25]És hát az élelmiszerek áréstopja, ami ami szintén egy bizonytalanság, mert itt itt ugye folyamatosan változnak a vélemények, hogy ez végül is mennyit jelent az inflációban, hogy másfél 1% pontot vagy ennél jóval kevesebbet.

[00:39:40]Ez ugye attól is függ, hogy az élelmiszerárciklus az éppen hol tart.

[00:39:45]És hát ebből a szempontból nem kedvező, hogy a magasabb energiaárak valószínűleg az élelmiszerárak növekedését is elhozzák az idei évben.

[00:39:54]Ez megjelenhet a magyar inflációban.

[00:39:56]Tehát alapvetően emelkedő pályát várunk.

[00:40:03]Biztos, hogy 4% fölé, sét nagy valószínűséggel az év vége felé 5% fölé emelkedik az infláció.

[00:40:08]De azért ezek az év eleji értékek annyira alacsonyak voltak, hogy szerintünk az éves átlag az tud 4% alatt maradni az infláció kapcsán.

[00:40:20]Portfólió növekedés inflációs pá.

[00:40:22]Csak néhány ilyen kockázatot emelnék ki, mert Morsi nagyon jól elmondta.

[00:40:24]Szerintem hogy nagyobb mik az alappályák.

[00:40:25]Szerintem növekedésben a van egy nagyon erős lefele mutató kockázat.

[00:40:30]Ez a hormozisz szoros körüli feszültség.

[00:40:32]Amennyiben ez kitart még sokáig, akkor az az energiapiacon hoz egy olyan teszt, ami miatt nem csak az árakban, hanem akár az ellátásban is fennakadások várható globálisan.

[00:40:43]Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az esetben azt gondoljuk, hogy nem lesz jobban a növekedés annál sem, mint amilyen tavaly vagy tavaly előtt volt.

[00:40:51]Tehát simán le tud lassulni odáig ez a magyar gazdaság, vagy hát nem tud inkább fölgyorsulni egy ilyen ilyen ballaszt mellett, ami ami egy újabb stagnáló évet hoz el.

[00:40:59]Ö ez alappálya feltétlenül, tehát mindenki bízik benne, hogy egy ennyide iracionális geopolitikai konfliktust ezt valahogy le tud zárni a két fél, de egyelőre nem ezzel kapcsolatban eléggé ellentmondásos információk vannak akár óráról órára.

[00:41:14]A növek az infláció kapcsán azt lehet mondani, hogy már a választások előtt is teljes volt a konszenzus abban, hogy a a nagyon szép alacsony évvel elejűje inflációs szám fölfele fog elmozdulni.

[00:41:27]Ugye itt elhangzott egy csomó olyan tétel, amik amik benne bele vannak kódolva a mostani árfolyamatokba.

[00:41:34]Ö itt ami nagy kérdés, hogy ezt mennyire tudja megfékezni esetleg az, hogy egyrészt láthatjuk azt, hogy sokkal biztatóbban alakulnak a váltnál az inflációs várakozások, másrészt pedig a forint árfolyama az a váltnál is nagyobb mértékben erősödött az utóbbi időben.

[00:41:50]Ez, hogyha szép lassan a befektetők fejébe, vagy az ármeghatározó szereplők, kereskedők, termelők fejébe átmegy, hogy ez stabil maradhat, akkor akkor el tudom képzelni, hogy az átározási döntések is visszafogottak tudnak maradni, de nyilván ez is alapvetően energia sokfüggő lesz.

[00:42:08]Meglátjuk, hogy ebben a ebből ebből a szempontból mit hoznak a következő hetek.

[00:42:12]Milyen kormány jegybank együttműködésre számítanak abból a viszonylag kevésből, amit a miniszterelnök előtt eddig erről mondott?

[00:42:19]Hát ebből a szempontból ugye biztató kezdetet láttunk az elmúlt napokban, hiszen a az új miniszterelnök jelölt ezt külön kiemelte, hogy a jegy bank vezetésével nem szeretne konfliktusba kerülni addig, ameddig a kormány programját, gazdaságpolitikáját nem akadályozzák.

[00:42:38]Ehhez nagyon hasonlított azért az előző kormánykomunikáció.

[00:42:41]Igen, de ugye alapvetően az látszik, hogy azért a jegybanknak csak elsősorban árstabilitási mandátuma van.

[00:42:44]És hát ugye elmúlt egy évben a Magyar Nemzybank szerintem elég jól felépítette a hitelességét ennek kapcsán, hogy tényleg fontos nekik az árstabilitás.

[00:42:59]És ez egy nagyon nehéz dolog, mert ugye itt mi is felsoroltuk az előző pontokban, hogy milyen kedvezőtlen dolgok, amelyek emelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

[00:43:10]És hát ilyen helyzetben tényleg a jegybank nem tud másra koncentrálni, mint azt, hogy a várakozásokat kontroll alatt tartsa, és hát az árfolyam stabilitását megőrizze.

[00:43:24]Egyébként a kettő össze is függ egymással, hiszen ha stabilan erős az árfolyam, akkor a várakozások is általában sokkal, de sokkal mérsékeltebek.

[00:43:35]Tehát valószínűsíthető, hogy a jegybank továbbra is erre fog elsősorban koncentrálni, és mi úgy gondoljuk, hogy alapvetően maradhat a szigorú monetáris politika.

[00:43:46]Persze a jegybank egyáltalán nincsen könnyű helyzetben, mert most tényleg akkora nagy erősödés következett be a forintár folyamában nagyon hirtelen, hogy nyilván a jegybanknak is el kell arról gondolkodnia, hogy ez mennyire lehet tartós, vagy a kezdeti eufória után gyengülés jön.

[00:44:05]Ez mit jelent az inflációra nézve?

[00:44:08]Tehát mérsékelheti-e a az esetleges inflációs kockázatokat?

[00:44:11]És hát bizony az a nagy kérdés, hogy neki esetleg ez megnyitja-e újra a lehetőségeket a kamatcsökkentések előtt.

[00:44:22]Szerintem ezen a jegybank el fog gondolkodni az elkövetkező hetekben, hónapokban.

[00:44:27]És hát amit ami itt szóba került, hogy amíg a kormánygazdaságpolitikáját támogatja, igazából ez a kormányzatnak is érdeke jelenleg, mert hogyha elhisszük azt, hogy Magyarország belátható időn belül be szeretne lépni az euróevezetbe, szeretné, hogy az euró lenne a fizetőeszköz, azelőtt bizony hosszú évekig kell bizonyítania bizonyítania a jegybanknak, illetve a gazdaságpolitikának, hogy képes a saját devizáját stabil stabilan tartani, mert egy leértékelődő folyamatos inflációs nyomást hozó devizával nem nagyon szívesen látnak bennünket az övezetben.

[00:45:10]Portfólió látja a jegybank totális függetlenségét a továbbiakban is.

[00:45:12]Ugye tulajdonképpen ahogy Magyar Péter fogalmazott, vagy ahogy ön is mondta az előbb, hogy hát a amíg a kormánygazdaság politikájával nem megy szembe, az tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy szinte a jegybankörvény, mert a jegybank törvény úgy szól, hogy az elsődleges cél az a pénzügyi és árstabilitás fönntartása.

[00:45:29]A másodlagos cél pedig az, hogy ha az elsődleges célt nem veszélyezteti, akkor támogassa a kormánygazdaságpolitikát a jegybank.

[00:45:37]Ugye itt az a nagy kérdés, hogy kerül-e konfliktusba egymással ez az elsődleges cél és a kormányzati gazdaságpolitika.

[00:45:44]Korábban ez egy elég tipikus konfliktus helyzet volt, hogy a kormányzat inkább növekedést akart, akár az infláció fölpötgetése árán is.

[00:45:50]A jegybank meg mindig megpróbálta azt mondani, hogy szerinte hosszú távon akkor van növekedés, ha van inflá, ha nincs infláció.

[00:45:56]Most ugye egyelőre erről nem tudunk semmit, hogy akkor hogy az új új új még nem meg nem alakult kormányzat mennyire lesz mondjuk érzékeny arra, hogyha mondjuk nem nem él nem élénkül a gazdaság.

[00:46:07]De nekem úgy tűnik, hogy mintogyha a magyar gazdaságpolitikából általánosságban és a szakértők között is ez a fajta konszenusos álláspont, amit az előbb mondtam, hogy ha nincs infláció, ha infláció van, akkor előbb-utóbb növekedés se lesz.

[00:46:18]Ez azért eléggé átment, és a politikusok is látják, hogy az hogy a a politikai ára lehet, hogy nagyobb az inflációnak valójában, mint a nem növekedésnek.

[00:46:31]Az emberek sokkal érzékenyebbek arra, hogy a boltokban magasabb árakat látnak, mint arra, hogy a GDP az 1 vagy 2%-kal nő.

[00:46:36]És ezért én azt gondolom, hogy első körben azért valamennyire kódolva lehet valóban ez ez a ez a közmegyezés.

[00:46:41]És ugye Magyar Péter is valahogy úgy fogalmazott, hogy ugye amikor a jegybank fönntartja az árfolyamtabilitást, ugye az kicsit furcsa megfogalmazás, mert jegybannak valahogyan árfolyamtabilitási célja nincsen, árstabilitási célja van.

[00:46:56]Nem tudom, hogy ez egy egyszerű elszólás volt-e, de implicite egyébként kikövetkeztethető egyiből a másik.

[00:47:02]Hogyha a magyar miniszterelnök azt akarja, hogy a az árfolyam stabil legyen, akkor az nem azt jelenti, hogy azzal szeretne élinkítgetni, hogy az árfolyamot folyamatosan értékelgesse le, hogy ezt azért egy 10 éves periódusban a magyar gazdaságpolitikától láttuk.

[00:47:14]Tehát ilyen szempontból én is azt gondolom, hogy egyelőre azért úgy tűnik, hogy nincsenek nagy konfliktusok kódolva ebbe a rendszerbe, de meglátjuk, hogy majd a követ, amikor föláll a kormány, meghirdeti a programot, akkor abban meg milyen ellentmondások lehetnek esetleg a jegybank mandátumával szemben.

[00:47:32]Utolsó kérdésem az elmaradó több tucat előtt kell nekünk állampolgároknak mostantól komolyan készülnünk az euróbevezetésre, vagy ez egy szokásos választási kampányi elem volt?

[00:47:47]Ugye annyit tudunk, hogy hogy a magyar társadalom az támogatja az eurót, az euró bevezetését.

[00:47:53]Tehát vannak erről felmérések.

[00:47:57]Az euro a közös deviza átvétele hogyha Csehországot, Romániát és Lengyelországot nézzük, Magyarországon a legmagasabb.

[00:48:06]Na most ugye egy ilyen ígérettel kampányolni ebből kiindulva sikeresnek tűnhet, és hát úgy tűnik, hogy sikeres is volt.

[00:48:17]Viszont hogyha ezt mégsem sikerül megvalósítani, akkor akkor én úgy gondolom, hogy ez politikai szempontból is elég kedvezőtlen lehet az új kormányzatnak.

[00:48:31]Tehát tehát én azt gondolom, hogy ez egy olyan ígéret, amit amit szerintem érdemes komolyan venni.

[00:48:37]Az más kérdés, hogy hogy azért az odavezető út az én úgy gondolom, hogy nem lesz egyszerű.

[00:48:46]De ez egy három évre, egy ciklusra szóló ígéret.

[00:48:48]Meg lehet csinálni ennyi idő alatt?

[00:48:51]Ugye az előbb sokat beszéltünk a költségvetésről, a költségvetési kiigazás kiigazítás szükségességéről.

[00:49:00]Ugye addig is eljutottunk, hogy alapvetően nem valószínű, hogy rettenetesen drasztikus hiánylefaragásra készül a kormányzat.

[00:49:07]És ebből azért az következik, hogy az euró bevezetése az nem valószínű, hogy három év alatt meg fog történni, hanem ez inkább egy négy-öt vagy hat éves projekt lehet.

[00:49:18]Én úgy gondolom, hogy azért a kommunikációból is ugye nincs konkrét céldátum lefektetve, sem az odavezető út, az odavezető pálya nincs egyelőre lefektetve.

[00:49:32]De azért a kommunikációból szerintem ki lehet következtetni, hogy a kormányzat alapvetően a 2030-as évek első felében, tehát mondjuk 30, 31 vagy 32-ben gondolkodik, tehát az már mindenképpen kilógna a mostani négy éves politikai ciklusból.

[00:49:52]Ez valóban jelent egyfajta kockázatot, tehát a politikai ciklusoknak a változása megtörheti ezt az elkötelezettséget.

[00:50:03]Ez alapvetően én úgy gondolom, hogy hogy benne van a pakliban.

[00:50:07]Ugyanakkor viszont, hogyha elindul ez a projekt és jól haladunk ezen az úton, én nem gondolom, hogy egy másik kormánynak érdekében állna ezt az utat megtörni, visszafordítani.

[00:50:20]Főleg, hogy tényleg a felmérésekből, ahogy mondtam, nagyon-nagyon az látszik, hogy ez egy komoly társadalmi igény Magyarországon, hogy hogy euróval fizessünk, hogy legyen egy stabil inflációnak ellenálló devizánk.

[00:50:36]És és hát látszik, hogy azért az elmúlt éveknek a nagy inflációs sokja sok mindenkibe én úgy gondolom beégett annyira, hogy hogy ne ragaszkodjon a saját devizához.

[00:50:51]Tehát a saját devizát, a forintunkat ne a függetlenség zállogaként fogja fel.

[00:50:58]Portfólió hosszú egyenesvonalú menetelésre számít Euróban.

[00:51:03]Éreztem a két kétkedést a kérdésben, és olyan szempontból logikus ez a kétkedés, hogy maga az euró bevezetési program meghirdetése már önmagában erőnyt jelent egy gazdaságpolitika számára a kamatok csökkenésén keresztül, az árfolyam stabilitásán keresztül, ha ez hiteles.

[00:51:21]Ezt a játékot egyszer már játszottuk még.

[00:51:22]Ez a baloldali kormányzat volt az, aki mindig öt évre volt az eurozónától, mert meghirdette a programot, és az égvilágon semmit nem csinált, hogy teljesítse.

[00:51:30]Tehát ebbe valószínűleg még egyszer nem biztos, hogy érdemes belecsúszni, de volt rá példa, hogy már használtuk az euróbevezetés űrügyét arra, hogy a befektetőket az egyébként nem túl fegyelmezett gazdaságpolitikával szemben türelemre insék.

[00:51:43]Ö ö de ezt nem biztos, hogy sokáig el lehet játszani.

[00:51:48]És én azt gondolom, hogy pont azért, amit Olsó is mondott, hogy ez egyébként társadalmilag is egy népszerű ügy.

[00:51:51]Ezért és egyébként a a jó gazdaságpolitika útja az egyébként egybeesik az eurobevezetés útjával, a makrostabilitás, a nominális stabilitás útjával.

[00:52:04]Ezért nem racionális egy gazdaságpolitikának, amelyik elkötelezi magát a egy jó gazdaságpolitikai irányhoz való visszatéréshez, hogy a hogy letérjen az euró bevezetés programjától.

[00:52:15]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez 2030-ig megteremteni reális.

[00:52:19]Ennek vannak különböző intézményi lassító tényezői is.

[00:52:21]Ezért én azt gondolom, hogy a a egy nagyon-nagyon jó gazdaságpolitika és egy szerencsés csillagzattal, ami mondjuk azért a mostani világgazdasági környezetet elnézve nem biztos, hogy adott, de egy szerencsés csillagozattal el lehet jutni mondjuk a 2030-as választási kampányig oda, hogy azt lehessen mondani, hogy már nagyon közel vagyunk az euróvezetéshez.

[00:52:43]Legyen az a tét, hogy akarjátok vagy nem.

[00:52:45]Igen, köszönöm szépen.

[00:52:46]Az elmúlt egy órában Nyeste Orsolója az Erzte és Mad István a portfólió vezető elemzője volt az infádió arénájának vendége.

[00:52:51]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották a műsor elkészítésében.

[00:52:54]Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:52:58]Köszönöm a figyelmet.

[00:53:00]Exterda Tibor vagyok.

[00:53:03]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.