InfoRádió - Infostart 45:34

Mi lesz az ára az uniós pénzek megszerzésének? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna

eu-magyarország viszonygazdaságpolitikajogállamiságuniós pénzekinterjúközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Mi lesz az ára az uniós pénzek megszerzésének? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna
tl;dr

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna műsorában a Tiszapárt választási győzelme utáni Magyarország–EU viszony átalakításáról beszélt. Kiemelte, hogy a konfrontatív európa-politika helyét az EU szellemiségéhez illeszkedő együttműködés veszi át, és a TISZA Párt EP-s néppárti frakciós tagságából fakadó kapcsolatok előnyösek lehetnek. Az EU-val folyó tárgyalások legfontosabb témái az uniós pénzek feloldása (összesen ~30 milliárd euró), az igazságszolgáltatás reformja, antikorrupciós intézkedések, sajtó- és akadémiai szabadság, valamint az európai ügyészséghez való csatlakozás. A szupermérföldkövek teljesítésének augusztus 31-i határideje szigorú, de a lengyel precedens alapján van esély a gyors előrehaladásra. Az euró bevezetése hosszú folyamat, az új EU-költségvetés (2028–2034) összetett tárgyalásokat ígér, és az Ukrajna-kérdésben Európa nélkülözhetetlen szereplő marad.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Magyarország–EU viszony fordulópontja

Gálik Zoltán szerint a Tiszapárt választási győzelme után Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában korszakváltás következik. Az elmúlt 16 év konfrontatív európa-politikáját felváltja az EU szellemiségéhez illeszkedő együttműködési rendszer. Ez azt jelenti, hogy olyan rövidtávú, középtávú és hosszútávú európa-politikai célokat kell egyeztetni az EU-val, amelyek egyrészt Magyarország nemzeti érdekeinek felelnek meg, másrészt az EU átalakulásához is illeszkednek.

„Azt a konfrontatív Európa politikát, amit megszokhattunk az utóbbi, most már lassan 16 évben, föl fogja váltani egy az Európai Uniónak a szellemiségét egyébként is magába foglaló együttműködési rendszernek az elfogadása és az ebbe való visszaépülés." – Gálik Zoltán *

A TISZA Párt pozíciója az Európai Parlamentben

A TISZA Párt hét mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben, és a Néppárti frakció tagja. Ez jelentős előnyt jelent az Orbán-kormány alatt működő Fidesz helyzetéhez képest, amely 2020 óta nem volt a Néppárt tagja. Az Európai Parlament az EU-döntéshozatal egyik legfontosabb terepe, ahol a képviselők az EU legfontosabb kérdéseit vitatják meg, és az együttdöntési pozícióban vannak az EU Tanácsával.

„Ez szintén am olyan összekötő kapocs vagy kapcsolat lehet? Nag nagyon fontos, hiszen az Európai Parlament az egy olyan politikai tér, amiben találkoznak a képviselők, és az Európa politikának a legfontosabb kérdéseit megvitatják." – Gálik Zoltán *

Bár a TISZA hét mandátuma kicsinek tűnhet az EU Parlament 600+ képviselőjéből, ez elegendő ahhoz, hogy kapcsolatokat építsen és részt vegyen a bizottsági munkában, ezáltal bekapcsolódva az európai vérkeringésbe.

A feszültségek gyökerei: magyar ügyek és válságkezelés

A Magyarország–EU viszony romlásának két fő oka volt: egyrészt a magyar ügyek (jogállamiság, korrupció, sajtószabadság), másrészt az EU válságkezelésében tanúsított eltérő álláspontok.

„Egyrészt azok a magyar ügyek, amik felmerültek, másrészt pedig azok a mondjuk ki válságkezelési ügyek, hiszen rengeteg válság van keresztül az Európai Unió az utóbbi másfél évtizedben, amiben Magyarország vagy szembehelyezkedett, vagy pedig megnehezítette a döntéshozását az Európai Uniónak." – Gálik Zoltán *

A konfliktus a 2010-es évek elején a magyar költségvetési deficit kérdésével kezdődött, majd az EU normatív hatalommá válása során (Lisszaboni Szerződés, 2009) az alapjogi karta és az értékek érvényesítésére irányuló eljárások kerültek előtérbe. A 2010-es évek második felében pedig a feltételességi mechanizmus alakult ki, amely az uniós költségvetéshez kötötte a jogállamisági követelményeket.

A feszültség további forrásai:
- A migrációs és menekültválság
- A Brexit
- A COVID-19 pandémia
- Az orosz–ukrán háború és szankciópolitika
- Az Ukrajna számára szánt 90 milliárdos EU-hitel blokkolása

Az uniós pénzek: számok és határidők

Magyarország számára jelenleg zárolva vagy felfüggesztve van az alábbi uniós forrás:

  • Kohéziós alapok (feltételességi eljárás miatt): ~6,3 milliárd euró
  • Kohéziós alapok (alapjogi karta feltételei miatt): ~10,2 milliárd euró
  • Helyreállítási és Reziliencia Alap (RRF): 10,4 milliárd euró
  • Repower Europe (energia): ~4,6 milliárd euró
  • Menekültügyi büntetés: napi 1 millió euró

„Tehát hogyha ezt így összeadjuk, akkor ez azért már ugye valahol 30 milliárd euró fölött járunk." – Gálik Zoltán *

Az RRF-hez 27 szupermérföldkő van kötve, amelyből négyet (az igazságszolgáltatás reformjához kapcsolódókat) már teljesítettnek minősített a Bizottság 2023 decemberében. A legtöbb mérföldkő augusztus 31-i határidőhöz kötött, amely az Európai Bizottság szerint nem mozgatható.

A szupermérföldkövek és teljesítendő feltételek

Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján négy fő vállalást tett:

  1. Antikorrupciós intézkedések: közbeszerzési rendszer reformja, intézményi kontroll- és ellenőrzési rendszer
  2. Sajtószabadság
  3. Akadémiai szabadság és egyetemek felszabadítása
  4. Igazságszolgáltatás és nyomozóhatóságok függetlensége

Az igazságügyi reformok között szerepel az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése, a kúria elnökének kinevezési szabályainak módosítása, és a bírói függetlenséget érintő alkotmányos garanciák erősítése.

„Ezek azok, amelyeket nekünk részben jogszabályi, hezben pedig technikai eszközöknek a megvalósításával kell végrehajtani." – Gálik Zoltán *

Az egyetemek kérdésében két lehetőség áll a kormány előtt: vagy az alapítványi rendszer megtartása mellett az összeférhetetlenségi szabályok módosítása, vagy a korábbi modellhez való visszatérés. A Brüsszel által kifogásolt összeférhetetlenségi szabályok az Erasmus program végrehajtásához és a Horizont programban való európai egyetemekkel való együttműködéshez szükségesek.

Az Európai Ügyészség csatlakozása

Magyar Péter bejelentette, hogy az új kormány csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez. Ez egy megerősített együttműködési mechanizmus (2009 óta lehetséges), amelyhez eddig Magyarország és Svédország nem csatlakozott. A csatlakozás előnyei:

  • Az EU-s pénzek felhasználásának átláthatósága
  • Szorosabb együttműködés az uniós és magyar hatóságok között
  • Nem váltja fel a magyar ügyészséget, hanem erősíti az együttműködést

„Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió szintjéről egy újabb megerősítést kap az, hogy az európai forrásoknak a felhasználása az átlátható módon történik, illetve hogyha bármilyen probléma van, akkor a hatóságok között egy szorosabb együttműködés alakultó ki." – Gálik Zoltán *

A csatlakozás több szupermérföldkövet is teljesíthet: az uniós pénzek centralizált ellenőrzését, a digitalizált rendszerek bevezetését, az ellenőrzési rendszereket és a korrupció ellenes stratégiákat.

Az euró bevezetésének perspektívája

A piac pozitívan fogadta a választások eredményét: erősödött a forint, csökkentek a kötvényhozamok, és újra terítékre kerülhet az euró bevezetésének kérdése. A TISZA Párt szándéka az euró bevezetésére, azonban Magyarország jelenleg nem teljesíti a Maastrichti kritériumokat.

Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek:
- Az államadósság csökkentése (jelenleg magas)
- A költségvetési deficit csökkentése (jelenleg elszaladt)
- Az infláció és hosszú távú kamatláb alacsony szinten tartása
- Két éves részvétel az Európai Árfolyam Mechanizmusban (ERM II)

„Nagyon nehéz. Ugye itt a a az egyik legfontosabb a költségvetési deficit, ami nagyon elszaladt. Az államadósság magas." – Gálik Zoltán *

Az euróhoz való csatlakozás 5–10 éves folyamat lehet, ha minden jól alakul. Az eurozóna azonban ma már sokkal több, mint 2004-ben: számos felügyeleti rendszer, hatósági intézmény és biztonságossá tévő mechanizmus működik benne.

Az új EU-költségvetés (2028–2034)

Az Európai Unió a 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetést formálja, amely körülbelül 2000 milliárd eurót tesz ki – 800 milliárddal többet az előző ciklus 1200 milliárd euróhoz képest. A költségvetés szerkezete azonban jelentősen átalakulhat:

  • Tradicionális tételek: mezőgazdaság, kohézió (regionális felzárkózás)
  • Új területek: külpolitika, védelempolitika, környezetvédelem, versenyképesség
  • Finanszírozás: új forrásokat is bevonnak, valamint a hitelezési rendszer is bővül

„Nem csak azért, mert ugye ez történetileg is így alakult, mondjuk 60-as években még egyszerű volt, mert 80% a mezőgazdaságra ment el, és egy kis százalék a másra, hanem azért is, mert azok a hagyományos források, aminek most az átstruktúrálásáról szó lehet, kiegészülnek újfajta forrásokkal, és erről is vita van már." – Gálik Zoltán *

A közép-kelet-európai országok számára kockázatot jelenthet, hogy a forráselosztás megváltozhat, azonban továbbra is nettó költségvetési kapók maradnak. Az Ukrajna felé irányuló költségvetési kérdések és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok fokozatos integrációja tovább bonyolítja a helyzetet.

A bővítési stratégia: fokozatos közelítés

Az EU már nem a korábbi modellben gondolkodik a bővítésről. Emanuel Macron francia elnök javaslatára egy fokozatos közelítési modell alakul ki, amely során:

  • Fokozatosan nyílnak meg az EU-s csapok
  • Fokozatosan várják el a jogszabályi igazodást
  • Az új tagok fokozatosan járulnak hozzá az EU költségeihez

„Most nem erről van szó. Most ugye egy sokkal óvatosabb módon közelíti meg az Európai Unió." – Gálik Zoltán *

Az Ukrajna uniós tagságáról folyó beszélgetések nem a közeljövőre vonatkoznak, és az EU a nyugat-balkáni országokkal is fokozatosan halad. A tárgyalási fejezetek megnyitása és lezárása közös döntést igényel, és minden tagállamnak jelen kell lennie a végső folyamatban.

Ukrajna és az EU szerepe a béketárgyalásokban

Gálik Zoltán hangsúlyozta, hogy Ukrajna rendezése elképzelhetetlen az Európa nélkül. Bár a háborúlezárásra vonatkozó forgatókönyveket Washingtonban és Moszkvában írják, az EU nélkülözhetetlen a hosszú távú garanciák biztosításában.

„Tehát, hogyha valamiféle megoldás születik, ez megint csak nem ahol fog állni, ugye, hogy ott leül valaki egy tárgyalóasztalnál, és aláír egy szerződést, az is kell, ugye, nagyon fontos lesz, de olyan garancialemeket kell beépíteni, amit nem egyedül mondjuk az Amerikai Egyesült Államoknak kell állni." – Gálik Zoltán *

Az EU-nak és az európai regionális hatalmaknak olyan garanciákat kell nyújtaniuk, amelyek összefügghetnek az EU-s tagsággal és az európai védelempolitika jövőjével. Ukrajna hatalmas védelempolitikai kapacitásai beépíthetők az EU-ba.

A transzatlanti viszony átértékelődése

Az Egyesült Államok és az EU viszonya ambivalens: gazdaságilag versenytársak, de biztonságpolitikában egymásra utaltak. A Trump-adminisztráció kemény hangvételű üzeneteket küld az EU-nak, és többen szóba hozták a NATO-ból való kilépés vagy szerepcsökkentés lehetőségét.

„Hát az Amerika Egyesült Államoknak, hogyha megnézzük ugye a világpolitikában, biztonságpolitikában, illetve a gazdaság, világgazdaságban, ugye az Európai Unió ambivalens viszonya van, hiszen gazdaságilag versenytársak vagyunk, de ugyanakkor egymásra vagyunk utalva biztonságpolitikában." – Gálik Zoltán *

Azonban Gálik szerint az USA hosszú távú érdekei a transzatlanti együttműködés fenntartásában állnak. A NATO nem csupán szerződésalapú, hanem intézményi és katonai együttműködésről van szó, amelynek feladása nem lenne az amerikai érdekek szerint. Az iráni–amerikai–izraeli konfliktusban az EU-nak nem volt területen kívüli missziós szerepe, amit az USA felrótt, de a NATO alapvetően területvédelemre jött létre.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kocsonya Zoltán" – a műsorvezető neve, az átirat alapján helyesen így szerepel
  • „Corbinus Egyetem" / „Korvinus Egyetem" – az átiratban mindkét alak előfordul, a helyes név: Corvinus Egyetem
  • „Rearm Europe" – valószínűleg Repower Europe vagy hasonló EU-program, az átiratban értelmezhetetlen
  • „MRIC fiskális kritériumok" – valószínűleg Maastrichti kritériumok, az átiratban torzult
  • „IRM vagy európai árfolyam mecchanizmus kettesben" – valószínűleg ERM II (Európai Árfolyam Mechanizmus II), az átiratban torzult
  • „pizzmét aránya" – valószínűleg százalékos aránya, az átiratban értelmezhetetlen
  • Több helyen az ASR félreismert szavakat (pl. „a a" duplikáció, „ugye" gyakori ismétlése), de ezek a szövegkörnyezetből értelmezhetőek voltak
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Gálik Zoltán, a budapesti Corbinus Egyetem docense.

[00:00:10]Az Aréna távközési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:19]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán.

[00:00:21]És köszöntöm az Aréna mai vendégét, Gálik Zoltán külpolitikai szakértőt, a budapesti Korvinus Egyetem docensét.

[00:00:26]Jó napot kívánok.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:29]Köszönöm.

[00:00:30]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:31]Tehát néhány nappal vagyunk a magyarországi parlamenti választások után, és a témánk a következő szűk egy órában az, hogy hogyan is alakulhat a Tiszapárt győzelme után Magyarország és az Európai Unió viszonya, amely az elmúlt években hát egyáltalán nem volt felhőtlen, sőt mondhatjuk azt, hogy évről évre csak feszültebb lett.

[00:00:48]Most az első vízhangok és üzenetek Brüsszelből igencsak pozitívak, csakú úgy, mint az uniós tagállamok vezetőinek a reakciói a német kancellártor a francia elnökig, vagy éppen a lengyel miniszterelnökig.

[00:00:58]Sőt, a híradások szerint már két egyeztetés is zajlott a Tiszapárt elnöke és az Európai Bizottság elnöke között prioritásokról, legsürgetőbb feladatokról, illetve érkezik is Budapestre egy uniós bizottság, hogy tárgyaljanak az uniós forrásokra a visszatartott vagy felfüggesztett uniós pénzekről.

[00:01:17]mondhatni, hogy a jelek afelé mutatnak, hogy változás, akár markáns változás jöhet Magyarország és az Európai Unió viszonyában, viszonyrendszerében.

[00:01:26]Én azt hiszem, hogy ahogy a külpolitikában általában egy nagy változás előtt állunk, úgy az Európa politikában is egy korszakváltáshoz érünk.

[00:01:34]azt a konfrontatív Európa politikát, amit megszokhattunk az utóbbi, most már lassan 16 évben, föl fogja váltani egy az Európai Uniónak a szellemiségét egyébként is magába foglaló együttműködési rendszernek az elfogadása és az ebbe való visszaépülés.

[00:01:52]Ugye ez azt jelenti, hogy olyan rövidtávú, középtávú és hosszútávú európa politikai célokat kell majd egyeztetni az Európai Unióval, ami egyrészt Magyarországnak és a magyar nemzeti érdeknek megfelel.

[00:02:02]Másrészt pedig az Európai Uniónak az átalakulása, hiszen óriási átalakulás alatt van még mindig az Európai Unió, és meg fog felelni az, hogy a most kormány alak kormányt alakító Tiszapárt az EP legnagyobb és legjelentősebb politikai befolyással bíró néppárti frakciójához tartozik, ugye ellentétben a Fidesszel, ami ugye 2000, tehát az elmúlt övben ugye már nem volt a a Néppárt tagja.

[00:02:26]Ez szintén am olyan összekötő kapocs vagy kapcsolat lehet?

[00:02:32]Nag nagyon fontos, hiszen az Európai Parlament az egy olyan politikai tér, amiben találkoznak a képviselők, és az Európa politikának a legfontosabb kérdéseit megvitatják.

[00:02:43]Tudjuk, hogy az Európai Parlament ugye egy együttdöntési pozícióban van az Európai Unió tanácsával a különböző európa politikai kérdésekben.

[00:02:53]De hát ugye egy olyan intézményi hármasról van itt szó, amiben a bizottságnak is óriási szerepe van.

[00:02:57]És ugye nem szabad elfelejteni, hogy az európai tanács, az állam és kormányfőknek a tanácsa is részt vesz ebben a történetben, hiszen stratégia alkotóként, víziógyakorlóként ott áll a a az egész intézményrendsernek a feje fölött.

[00:03:11]De én azt hiszem, hogy az Európai Parlamentnek ebből a szempontból ugye kiemelt szerepe van, hiszen nem csak azért, mert egyre több szerepet szeretne magának, hanem azok a politikai viták, amik most következnek.

[00:03:20]És ahogy itt ugye elhangzott a a rövidtávú kérdésekben, illetve a középhosszútávú Európai Uniós kérdésekben, egy nagyon fontos vitatér lesz most.

[00:03:31]Ugye két szűk két évvel vagyunk a az Európai Parlamenti választások után.

[00:03:33]Mi mondható el arról, hogy jelenleg a Tiszapártnak milyen lehet a megítélése az Európai Parlamentben?

[00:03:41]Egyáltalán mi lehet a helye a néppárti frakción belül?

[00:03:45]Ugye ha jól emlékszem, akkor hét mandátuma van a a Tiszának.

[00:03:47]Ugye hát az Európai Parlament több mint 600 képviselőből áll.

[00:03:52]Ugye ez a létszám, ez ugyan kicsinek tűnik, de ugye abból a szempontból, hogy kapcsolatokat építhet, hogy azokat az európai víziókat, amiket ott megbeszélnek, és hát mellesleg a hadd döntésatalban, a bizottsági munkában mind-mind részt vehetnek, ez ugye egy bekapcsolta az európai vérkeringésbe ezt a pártot, és hát azért továbbra is a néppárt a legfontosabb szereplője az Európai Parlamentnek.

[00:04:15]Ö még akkor is, hogyha ugye az utóbbi időben egyre több kompromisszumot kellett kötni, hiszen egyre zsugorodik a többsége azoknak a döntő többségben lévő pártoknak, akik az Európa politikában az elmúlt évtizedekben szerepet kaptak.

[00:04:30]Több kompromisszumot kell kötni, de ebben a részben ugye egyre kiemelkedőbb szerepe van.

[00:04:34]Azzal kezdtük a mostani beszélgetést, hogy azért az elmúlt évek során egyre feszültebbé vált Magyarország és az Európai Unió, az Európai Uniós intézményrendszer közötti viszony.

[00:04:45]Ha visszatekintünk az elmúlt évekre erre az időszakra, akkor láthatóak azok a pontok, hogy hol és min romlottak el egyáltalán a a dolgok.

[00:04:56]Egyfelől a Fidesz és az Európai Néppárt között, másfelől az Orbán kormány és Brüsszel között.

[00:05:01]Bár hát itt nyilván vannak közös pontok és közös nevezők, de mik lehettek azok a vagy mik voltak azok a legkritikusabb területek, vagy legkritikusabb kérdések, ami feszültséget keltett?

[00:05:13]Ugye két részre mondanám ezt.

[00:05:13]Egyrészt azok a magyar ügyek, amik felmerültek, másrészt pedig azok a mondjuk ki válságkezelési ügyek, hiszen rengeteg válság van keresztül az Európai Unió az utóbbi másfél évtizedben, amiben Magyarország vagy szembehelyezkedett, vagy pedig megnehezítette a döntéshozását az Európai Uniónak.

[00:05:29]Hogyha visszaemlékszünk valamikor még 2010-es éveknek az elején ugye pontosan az európai költségvetés illetve bocsánat magyar költségvetésnek a kérdésében kezdett el kialakulni a konfrontáció.

[00:05:42]Ugye nem engedte meg az Európai Bizottság, hogy megemeljük azt a költségvetési deficit célt, ami ami elő volt írva.

[00:05:48]Aztán következett ugye rengeteg, rengeteg válság, a migrációs válság, menekült válság következett a Brexit következett a pandémia, a pandémiából való kilábalás, következett a Ukrajnában az orosz beavatkozás, ennek a következményei a szankciópolitika, tehát felsorolni is sok ugye ezt a sok mindent.

[00:06:08]És ugye magyarországi nagyon Karakán nagyon eltérő álláspontot képviselt finoman a az európai konszenzustól.

[00:06:16]a kérdések, amik aztán végül is a az uniós források felfüggesztéséhez, visszatartásához vezettek, azok azok hogyan írhatók le, vagy hogyan határozhatók meg?

[00:06:28]Ugye az európai integráció, amikor még a 90-es években, majd a 2000-es években átalakult és elindult oda, ahol ma, liszovoni szerződés, ugye 2009 az utolsó nagy szerződés módosítás magával hozta azokat az elemeket, amelyek folyamatosan, azt szoktuk mondani, hogy egy normatív erővé, egy normatív hatalommá emelték az Európai Uniót.

[00:06:52]beemelték azokat a jogtechnikai eljárásokat, az alapjogi kartának az intézkedéseit, amik messze túlmutattak azon, hogy egy egyszerű szabályozó rendszerről van szó, hanem belekerültek azok a az értékek, azok a fékek, egyensúlyok, amelyek egy hagyományos nemzetállamon belüli is nagyon fontos szerepet játszanak.

[00:07:13]Gondoljunk csak mondjuk az amerikai alkotmány mellett a Bill of Rights, ugye, ami meghatározza ezeket az értékeket, emberi jogi értékeket, és az Európai Unió is bekapcsolta ezeket.

[00:07:20]Majd pedig ugye a 2000-es éveknek a második felében, és ez már ugye Magyarországot közvetlenül érintette, nem csak, hogy az eljárásjogi rendje kezdett alakulni ennek, hogy hogyan is lehet ezeket alkalmazni, nem csak, hogy a bírósági ítéleteken keresztül tovább fejlődött az európai jog, hanem a 2010-es évek második felében közvetlenül a költségvetéssel kapcsolatban is kialakult az a feltételességi mechanizmus, amit korábban az Európai Unió a külső államokkal szemben, akik igyekeztek az Európai Unió felé alkalmazott.

[00:07:51]Ha betartjátok a szabályokat, ha bizonyos normáknak ugye úgy hívtuk ezeket a kopenhágai kritériumok megfeleltek, akkor többek között azokat is kell majd behoznod, és akkor lehet ugye a következő lépésbe előenni.

[00:08:05]És ugyanezt betette az Európai Unió a saját döntésai rendszerébe, saját feltételességi rendszerébe és alkalmazta is.

[00:08:11]Ugyeis itt kezdődtek a problémák, amikor több eljárás is indult ellenünk.

[00:08:16]az előbb a ugye említett alapjogi karta és annak az alapelveinek a betartása az Európai Unió szerződésének az alap cikkeinek a a betartása ügyében, illetve ebben a másik ügyben is a feltételességi eljárásokban.

[00:08:32]Ühüm.

[00:08:32]az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos magyarálláspont, sőt, hát szinte az a harcia szembenállás Ukrajnával, mer most legutóbb az Ukrajnának szánt uniós hitel blokkolása.

[00:08:43]Ez ugyancsak tette a konfliktust a magyar kormány és Brüsszel között, mert ugye hát ezek azért továbbra is most napirenden levő kérdések.

[00:08:50]Hát láttuk ugye természetesen mélyítették ugye az elmúlt időszakban egy nagyon kritikus helyzetbe került ez a kérdés.

[00:08:57]Láttuk ugye itt a legutóbb 90 milliárdos európai uniós forrásoknak a Ukrajna rendelkezésre bocsátása hitelkereti rendszerben.

[00:09:04]Ebben volt a legnagyobb probléma.

[00:09:07]Ö de hát ugye nekünk, mint oktatóknak egyébként, egyetemi és elméleti szakembereknek az is érdekes volt, hogy az Európai Unióan próbál meg egy sokkal föderálisabb útra lépni úgy, hogy a az egyhangúságot megpróbálja kiatni ezen a területen, hiszen az Európai Unió azért, ha megnézzük a fejlődését, rengeteg területen már áttért a minősített többségi szavazásra, és ez lenne az egyik utolsó nagy terület.

[00:09:33]Ugye vannak azért még a költségvetési kérdés, ahol nincs egy hangúság, de ez most újra terítékre fog kerülni.

[00:09:40]Most nyilván terítékre fog kerülni ez az imént említett 90 milliárdos hitel Ukrajnának, amit ugye az előző kormány blokkolt.

[00:09:49]Itt azért továbbra is lehetnek vitás kérdések, mert Magyar Péter is arra utalt, hogy ő is valamilyen formában azért összekapcsolná ennek a 90 milliárdos hitelnek a jóváhagyását.

[00:10:02]a barátság kőolajvezeték újraindításával.

[00:10:08]Márpedig a az Európai Bizottság szóvivője a mi napi sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy ezt a két dolgot nem érdemes vagy szerencsétlen összekapcsolni.

[00:10:17]Tehát akkor itt ebből lehet megint valamilyen vitás terület.

[00:10:23]Beszélni fogunk ugye itt nagyon sok mindent majd az Európai Uniónak és a a Magyarországnak a kapcsolatáról.

[00:10:26]És itt nagyon sokszor föl fog merülni, hogy vajon politikai alkuknak a folyamata következhet, vagy pedig egyszerű jogtechnikai lépéseknek a véghez vitele.

[00:10:37]Ugye ez egy olyan dolog, amiben decemberben megállapodott az Európai Unió.

[00:10:41]Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia kivételt kapott, nem kell részt venni ebben a konstrukcióban.

[00:10:48]És ugye amikor ennek a konstrukciónak a gyakorlati oldala kezd majd hatályba lépni, ahhoz kell még egy jóváhagyás, egy technikai szintű jóváhagyás.

[00:10:58]Ugye ezt az államok nagyon rossz néven vették, hogy Magyarország blokkolja.

[00:11:02]Ha itt a politikai akarat megvan, hogy messze nem ért még ez a történet véget.

[00:11:06]Hiszen ugye itt arról van szó, hogy az Európai Unió, akinek nincs ennyi pénze, hiszen tagállami befizetésből nem tud Ukrajnának hiteleket adni, tehát senki, az egyik állam sem fog így hitelt adni.

[00:11:16]a költségvetésnek a terhére, vagy inkább biztosítékaként fölvesz a piacról hitelt, és ezt a hitelt fogja átadni Ukrajnának.

[00:11:25]Klasszikusan ez egy garanciavállalás, vagy egyfajta kezességvállalás, amíg garanciavállalás pontosan ugye az európai költségvetésnek a terhére.

[00:11:33]Ebben állapodtak meg az országok és utána Ukrajának ezt törlesztenie kell egyrészt, másrészt pedig ugye kamat felár keletkezik.

[00:11:40]Ebben az Európai Unió pedig segít Ukrajnának.

[00:11:45]Ugye a garancia az megmaradt.

[00:11:45]Ha nem tudna fizetni, akkor lépne csak érvénybe ez.

[00:11:49]De ugye az, hogy ez kifizetésre kerüljön, ez nem azt jelenti, hogy most holnap után átutalják Ukrajnának.

[00:11:55]Ukrajnának nagyon fontos folyófizetési mérleg problémája van.

[00:11:58]Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kell biztosítani a hitelt, tehát különböző részletekben fog ez majd kifizetésre kerülni.

[00:12:06]Különböző részletekben kell majd ezeket technikailag lebonyolítani, hogyan fog az Európai Unió a kötvénypiacra kimenni, mikor adja ki ezeket.

[00:12:14]mikor kell visszafizetni.

[00:12:14]Tehát ez egy rendkívül hosszú folyamat, amiben az Európai Bizottságnak folyamatosan szerepe lesz, a tagállamoknak pedig egy felügyeleti dolga, ugyanúgy, ahogy a parlamentben.

[00:12:24]De óvatatlanul a tagállamok, legalábbis akik részt vesznek ennek a hitelnek a kezességvállalásában vagy a garanciavállalásában, azért ez óhatatlan számukra kockázatot is jelent, vagy kockázattal is járhat.

[00:12:33]hiszen hát most ugye egy több mint négy éve háborúban álló kivérzett, minden tekintetben sajnálatos módon kivérzett országról van szó Ukrajna esetében.

[00:12:43]Tehát nagyon kétséges az, hogy mikor és egyáltalán milyen feltételekkel tudja visszafizetni ezt a hitelt.

[00:12:51]Tehát a tagállamok, akik részt vesznek a hitelnyújtásban, nyilván kockázatot vállalnak élükön talán Németországgal vagy Franciaországgal.

[00:12:58]Ugye itt nagyon fontos, hogy nem az Európai tagállamai vesznek részt ebben, hanem az Európai Unió vesz részt, ugye, mint költségvetési kockázat.

[00:13:07]Költségvet, akkor lenne kockázat, ugye, hogyha valami probléma lenne, és ugye az európai költségvetés terhére kellene valamilyen kifizetéseket eszközölni.

[00:13:15]Ugye erre is nagyon figyelni kell, hiszen ugye itt azt jelenti, hogy a kamatfelárnak a visszafizetése az, ami illetve a segítségnyújtás, ami szintén megoszlik a tagállamok között, ami ugye hát óriási összegekről van szó természetesen, de azért ha ezt elnyújtjuk évekre, öt évre, 10 évre, meg lehet hosszabbítani ezt akár 20-30 évre.

[00:13:35]Ennek a pontos kidolgozása, hogy a folyamatban van az nem olyan nagy nagy probléma.

[00:13:40]És ugye az Európai Unió az utóbbi évben vagy években 2010 után elkezdett kialakítani egy adósságkezelési mechanizmust.

[00:13:48]Ugye ez nagyon fontos.

[00:13:50]Az Európai Unió mindig ezt csinálja, hogy elkezd valami kis dolgot és utána intézményesíti, majd pedig tartalommal tölti meg.

[00:13:55]Kezdődött ez az európai stabilitási alappal, ugye a szuverén adósságválság után már ez egy unión kívüli intézményrendszeren keresztül alakult ki.

[00:14:04]Utána a pandémia után az újjáépítési alapnak a rendszerét ezen keresztül alakítja ki.

[00:14:09]A Rearm Europe ugye ami az európai védelmiipar újra születéséről szól, ott is ilyen technikákat használ, tehát lassan-lassan kialakul egy olyan mechanizmus, amivel a tagállamok is rendelkeznek nemzethállami tagállami szinten.

[00:14:25]Bár ugye itt nagyon fontos, hogy fékek vannak a rendszerben, nem lehet korlátlanul egyelőre hitelt felvenni, ez mindig egy-egy döntést igényel.

[00:14:33]Nyilván az Ukrajnának szent hitel kérdése az szóba kerül majd a soron következő következő április 23-i informális uniós csúcstalálkozón is, ahol viszont az hírek és információk szerint Orbán Viktor már nem lesz jelen, és nem vesz részt ezen.

[00:14:51]Ez azért egy szokatlan búcsúak tűnik, nem?

[00:14:57]hogy a leköszönő kormányfő ezen az utolsó informális csúcson, amikor még hát azért ügyvezető ö miniszterelnökként azért mégis csak hivatalban van, nem lesz ott.

[00:15:06]Igen, a döntés ugye nem születik, illetve hát ugye általam nem szokott döntenés, csak víziókat szoktak megbeszélni, ugye helyettesíteni fogják, valószínű a szlovák miniszterelnök fog helyettes fog helyettesíteni.

[00:15:18]Igen.

[00:15:19]Igen.

[00:15:19]Most kö közben egyébként a uniós ügyekért felelős miniszter azt jelezte, hogy nem is kell helyettesítés, mert éppen azért, mert hogy nincsen döntéshozatal, ezért nem kérték a döntéshozatal.

[00:15:29]Ugye itt azért vigyázzunk, mert ugye itt döntés az az egy szinten lejjebb van a találkoz.

[00:15:34]Igen.

[00:15:34]Csak hogy ő pontosította azt, hogy tulajdonképpen, mert voltak ugye ilyen hírek, hogy megbízta vagy felkérte Róbert Ficót, hogy ő képviselje vagy ő helyettesítse, de hogy állítólag erről nincsen szó.

[00:15:43]Ha már látogatások és találkozók, ugye Tiszapárt elnöke többször jelezte, hogy miniszterelnöki beiktatása után az első útja Varsóba vezet, majd Bécs és Brüsszel következik.

[00:15:55]Mi olvasható ki ebből a sorrendből, ha ezt tekintjük egyfajta sorrendnek vagy fontossági sorrendnek?

[00:16:02]Hát, hogyha egy kicsit kifele nézünk, ugye a külpolitikának, az Európa politikának ez a lényege, hogy egyre kijjebb nézzünk, az legfontosabb és legszorosabb szövetséges Lengyelország lehet.

[00:16:11]Ugye az az ország, aki ma már Közép-Európában egyre nagyobb fontossággal bír, egyre nagyobb, erő erőteljesebb, és nem csak gazdaságilag, hanem katonailag is.

[00:16:19]Hát Bécsel nem kell, azt hiszem, megindokolni, hogy miért fontosak a kapcsolatok.

[00:16:25]És ez egy jelzés, ugye, hogy Brüsszel a következő.

[00:16:28]Ö, illetve még egy olvasata van ennek, ugye amit a leendő miniszterelnök mondott, ö Közép-Európának a az összefogása, közép-európai összefogásnak a kibővítése nagyon fontos lehet.

[00:16:40]kritikus változások lehetnek az Európai Unióban a következő években, és nem csak rövidtávon kell gondolkodni, hiszen most már rövidtávul lassan az új költségvetési időszaknak a kérdése, hanem pontosan itt Ukrajnával kapcsolatban, bővítéssel kapcsolatban a egyáltalán a föderalizálódás felé menő Európai Unióval kapcsolatos kritikus döntésekben közös álláspontot kell képviselnie sok középpelkapó országnak.

[00:17:05]Ez egyébként utalhat arra, hogy újabb vagy nagyobb lendületet kaphat a V4-es együttműködés.

[00:17:09]Mi azért mondhatjuk azt, hogy az utóbbi időben inkább V3 volt, tehát Magyarország, Szlovákia és Csehország a lengyelek ebben már nem igazán vettek részt.

[00:17:17]És most a az hetén ezen a héten a leendő miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján még Ausztriát is megemlítette, hogy akár tehát ő is támogatja és szorgalmazza a V4-es együttműködést, de akár még ezt bővíteni is lehetne Ausztriával.

[00:17:32]Igen, ez egy régi dilemma volt, hogy a V4-es együttműködésbe idézőbe bevegyük-e Ausztriát.

[00:17:40]Ugye sokan mondták, hogy nem kellene, hiszen itt egy nagyon fejlett országáról van szó az Európai Uniónak más érdekkel, egészen más külpolitikával, más gazdasági helyzetben van.

[00:17:50]Ö de ugye akkor, hogyha összevonjuk ezeket az együttműködéseket, nagyon sok fajta volt ugye még a 90-es évek vége, 2000-es évek elején, és látva azokat a kritikus döntéshozatali helyzeteket, amikbe leszünk, ezek mindenképpen üdvözlendők.

[00:18:06]És Ausztria vajon mutat készséget ebben az együttműködésben való részvételre?

[00:18:11]Vagy erről voltak-e nyilatkozatok?

[00:18:11]tunk beszélni arról, hogy általában mi, de hát mindig az a lényeg, hogy ugye hogyan intézményesülne egy ilyen együttműködés, milyen mondjuk azt financiális forrásokat kapcsolnának ehhez az együttműködéshez, illetve az érdekérvényesítés, hogy működne.

[00:18:26]Mondok egy példát.

[00:18:26]Ugye 2010-es években, amikor az Európai Uniónak a 14-es költségvetéséről volt szó, akkor ugye pontosan a kohézió barátai országok nagyon hatékonyan tudtak együttműködni, hogy megmaradjon az a forrásszerkezet, amit többen a déli országok irányába szerettek volna elmozdítani.

[00:18:42]Hát ha ilyesmiven együtt lehetne működni, és ezt lehetne intézményesíteni, akkor ez egy nagyon pozitív változás lehet.

[00:18:49]Beszéljünk akkor egy kicsit számokról, vagy hát ha úgy tetszik, akkor bonyolódjunk bele egy kicsit a számokba, mert ugye említettük a beszélgetés elején, hogy egy magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Budapestre az uniós forrásokról tárgyalni.

[00:19:00]Most április 16-án, csütörtökön beszélgetünk, és a legfrissebb hírek szerint holnap érkezik ez a brüsszeli delegáció, és igen nagy összegekről van szó, de hát szorítanak a a határidők is, amelyek többsége, vagy hát legalábbis egy része augusztus vége, vagy augusztus 31-e.

[00:19:17]Itt ugye kohéziós alapbeli forrásokról, RR forrásokról, a koronavírus járvány utáni helyreállítási forrásokról van szó.

[00:19:26]Nézzük, hogy mik is a számok, és legfőképpen mik az esélyek, hogy Magyarország hozzá is juthat ezekhez a pénzekhez.

[00:19:33]Előzetesen ugye azt állapítsuk meg, hogy ez nem egy politikai alkú, amit zajlani fog, hiszen az Európai Uniónak megvannak a feltételei, és ezek olyan jogi feltételek, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hozzáférjen.

[00:19:48]Tehát itt nem lehet azt mondani, hogy csak ezt, csak azt, hiszen ezek egyértelmű tanácsi rendeletekben vannak szabályozva, vagy az Európai Uniónak az alapvető dokumentumaiban vannak szabályozva, vagy pedig bírósági ítélet van róla, hogy ezt végre kell hajtani.

[00:20:02]Tehát arról lehet beszélgetni, hogy milyen módon és milyen sorrendben születhetnek meg a jogszabályok.

[00:20:06]Illetve arról lehet beszélni, hogy ugye egy kritikus pont van, amikor a bizottságnak kell értékelnie azt, hogy a magyar kormány által beadott készen vagyunk, elkészültünk javaslatot milyen formában ellenőrzi.

[00:20:21]Ö hiszen őneki ellenőriznie kell, hogy valóban megszülettek a jogszabályok, alkalmazzuk ezeket a jogszabályokat, és itt is kezd a bizottságnak egyre kisebb szerepe, vagy mondjuk az mozgástele lenni, hiszen nagyon erőteljes parlamenti felügyelet van, akik be fogják hajtani rajta, a bíróság is figyelt erre az utóbbi időszakban, be fogják hajtani azt, hogy ne engedjen kiskapukat.

[00:20:45]Nézzük meg majd a területeket is részletesebben, de először talán a nagyságrendet vagy a pénzeket, hogy mi az, ami most zárolva vagy felfüggesztve van, és mi az a nagyságrend, amire még van esély, hogy hozzájuthatunk.

[00:20:59]A kohéziós források tekintetében ugye két fajta zseb van.

[00:21:01]Az egyik a feltételességi eljárás miatt került felfüggesztésre, vagy nem kifizetésre.

[00:21:08]Ez körülbelül 6,3 milliárd euróról van szó.

[00:21:10]A másik ilyen kohéziós forrás pedig az úgynevezett alapjogi karta feltételekhez kötött hozzáférés miatt akár 10,2 milliárd euróról is szó lehet.

[00:21:21]A következő ilyen nagy zseb ugye amiről mindig szoktunk beszélni, ez a helyreállítási és reziliencia alapnak a vagy eszköznek a hozzáférése körülbelül 10 ez az RRF.

[00:21:32]Igen.

[00:21:32]Ez 10,4 milliárd.

[00:21:35]Ugye itt kell nagyon sietni.

[00:21:35]Ez 27 szupermérföldkőnek a végrehajtásához van kötve.

[00:21:40]amiből egyébként négyet, ami az igazságszolgáltatás reformjához kapcsolódik, már teljesítettünk.

[00:21:44]A többit kell ugye jelenteni majd, hogy készen van, és ezt kell bírálni a a bizottságnak.

[00:21:50]És hát ugye van még a az úgynevezett Repower Europe, ami ugye az energia ellátásoknál és az ahhoz kapcsolódó forrásoknak a különböző pályázati lehetőségeit teszi lehetővé.

[00:22:03]Ez is körülbelül 4,6 milliárd eurós.

[00:22:06]Tehát hogyha ezt így összeadjuk, akkor ez azért már ugye valahol 30 milliárd euró fölött járunk.

[00:22:11]Igen, 30 körül is lehet akár.

[00:22:11]De ugye még ehhez hozzájön a menekültügyi politika, ne felejtsük el, hogy napi 1 millió eurót fizetünk ugye a menekültügyi szabályoknak a a bíróság által kimondott módon nem teljesítéséhez.

[00:22:25]Ugye ezt is, hogyha ha teljesítjük, itt három dolog van, amit teljesíteni kell.

[00:22:30]Egyrészt a menekültügyi eljáráshoz való jognak a feltétlen biztosítása, a visszatérítési eljárásoknak a a betartása, ugye, amit a bíróság előírt, illetve magának az egész menekültügyi eljárásnak a a végigvitelével már a menekült ügy eljárásabban belépés után a a jogoknak a független a forrásokhoz való hozzájutástól, csak hát egy elég komoly érvágásnak nagyon fontos ugye, hogy hogy ez egy bírósági ítélet, tehát itt Nem nem jogszabályalkot, vagy a jogszabályalkotás van, de ugye itt a bíróságnak kell kimondani, hanem pedig a bizottságnak, vagy pedig a parlamentnek, hogy teljesült.

[00:23:07]Mik lehetnek még azok a területek és témák, ahol ahol teő van, és ahol nagyon sürget az idő, merthogy itt ilyen néhány hónapos intervallumról van szó.

[00:23:18]Ög egyrészt az igazságügyi reformok, amelyeket ahogy itt elhangzott teljesítettnek minősített a bizottság 2023 decemberében, ebben voltak ugye igazságügyi reformok, mint az Országos Bírói Tanács Jobkérének a megerősítése, a kúria elnökének a kinevezési és ügyelosztási szabályainak a módosítása, a bírói függetlenséget érintő különböző alkotmányos garanciáknak az erősítése és ugye azoknak a döntésati eljárásoknak az akadályinak a megszüntetése.

[00:23:46]ami az európai ítélkezésben nagyon fontos lehet.

[00:23:52]Emellett ugye korrupcióellenes intézkedések vannak, amik érintik a közbeszerzési rendszert, illetve az intézmény kontroll rendszert, ellenőrzési rendszert.

[00:24:02]Ugye ezek azok, amelyeket nekünk részben jogszabályi, hezben pedig technikai eszközöknek a megvalósításával kell végrehajtani.

[00:24:11]Ez azt jelenti, hogy jogszabályt kell alkotnia egyrészt a magyar parlamentnek, másrészt pedig létre kell hozni azokat a mechanizmusokat, amiket aztán jelenthetünk észre, és akkor a bizottság megnézi, hogy ezek valóban így vannak-e.

[00:24:26]Ugye ez lehet például módszertanoknak a kidolgozása, amit alkalmazni lehet bizonyos esetekben, összeférhetetlenségi szabályoknak a megalkotása, csalás és korrupcióellenes büntetőjogi rendszernek a a szavatolása, közbeszerzési adatoknak a nyilvánossága és annak a növelése, jogorvoslati rendszereknek a kidolgozása, korrupció ellenes stratégiának az elfogadása és végrehajtása.

[00:24:51]Tehát vannak valóban olyanok, amit végre lehet hajtani egy napon, mondjuk egy törvénykezéssel, de ugye itt a dekor azért van bőven teendője, vagy lesz bővenú a nagy kérdés az az, hogy mennyire nyitottak ezek a dolgok.

[00:25:03]Tehát hogy délután 3árom órakor megszületik a jogszabály, azt ugye ki is kell hirdetni, be is kell vezetni, alkalmazni is kell.

[00:25:11]És vajon akkor a bizottság milyen hosszan fogja azt majd elemezni, hogy valóban nem csak, hogy megszületett, hanem be is tartja Magyarország.

[00:25:18]Többször utaltunk már Magyar Péter Tisza párt elnökének a nemzetközi sajtótájékoztatójára, és ott itt a ezekhez a szupermérföldkövekhez kapcsolódódóan egy ilyen négy vállalást tett antikorrupciós intézkedésekre, a sajtószabadságra, az úgymond akadémiai szabadságra, az egyetemek úgymond felszabadítására, igazságszolgáltatás és nyomozóhatóságok függetlensége.

[00:25:40]Nekem azért megakadt a szemem ezen az akadémiai szabadságon és az egyetemek ügyén, hiszen azért a magyarországi egyetemeknek a többsége most már alapítványi formában működik.

[00:25:50]Tehát megtörtént a modellváltás.

[00:25:50]A hallgatóknak a több mint kétharmada ilyen modellváltott egyetemen tanul.

[00:25:54]Ezt valamilyen formában ezek szerint a bizottság elvárásának megfelelően vissza kell csinálni, vagy egyáltalán vissza lehet csinálni?

[00:26:03]két út áll ugye a magyar kormány, az új magyar kormány kezével, vagy számára elérhető.

[00:26:09]Az egyik, hogy azokat a feltételeket teljesíti, amit a bizottság mondott.

[00:26:15]Itt ugye a kinevezési gyakorlat, visszahívási gyakorlatnak a módosítása, és megmarad az alapítvány rendszer, vagy pedig a visszatérés a korábbi modellhez.

[00:26:23]Ugye ez egy politikai döntésnek a kérdése.

[00:26:25]Ez sem biztos, hogy minden esetben, de lehet, hogy bizonyos esetekben megvalósítható lesz majd.

[00:26:29]Ugye itt is voltak az alapítványi struktúra kapcsán összeférhetetlenség szabályok, és elsősorban ezeket kifogásolta a Brüsszel, de az én emlékeim szerint itt azért nagyon sok összeférhetetlenségi dolgot feloldottak már és megoldottak, de akkor ezek szerint még ott mindig voltak brüsszeli elvárások, amiknek nem sikerült meg.

[00:26:50]továbbra is ugye vannak olyanok, amelyek amelyek lehetetlenné teszik ugye az Erasmus programnak a a a végrehajtását, vagy éppen ugye bizonytalanná teszik például horizont programokban a a az európai egyetemekkel való együttműködést.

[00:27:03]Ugye itt nem mindig jogi kérdésekről van szó, néha a bizonytalanság vagy a bizalomnak a kérdése is felmerült.

[00:27:10]Úgyhogy hát ami itt a feladat lenne, hogy egy egyértelmű jogi környezetet teremteni, amiben az Európai Bizottság is kimondja, hogy hosszútávon az érdekek nem fognak sérülni.

[00:27:20]Nekünk pedig a nemzeti érdekeinket tudjuk majd érvényesíteni.

[00:27:23]Ha én jól láttam ezeket a feltételeket meg szupermérföldköveket, akkor ebben mondjuk az európai ügyészség talán nem szerepel, de azért a kérdése az az igencsak hangsúlyos vagy hangsúlyos lehet.

[00:27:33]Magyar Péter többször is azt mondta, hogy az új kormány csatlakozni fog az európai ügyészséghez.

[00:27:39]Eddig egyébként milyen indokkal nem tettük ezt meg?

[00:27:41]És egyáltalán mi ennek a csatlakozásnak a menete?

[00:27:43]És miért lehet ez fontos?

[00:27:45]Ugye az Európai Unióban na nagy szerződések szokták a változásokat elhozni, de 2009 óta lehetőség van az úgynevezett megerősített együttműködésre.

[00:27:54]Ez azt jelenti, hogyha bizonyos számú tagállam úgy dönt, akkor egy új mechanizmust kialakíthat.

[00:27:58]És itt ugye nagyon kevés ország nem csatlakozott ehhez a mechanizmushoz, például Svédország, Magyarország sem.

[00:28:04]Ö ugye itt egy mondjuk az optin lehetőség van, tehát hogyha szeretnénk akkor beléphetünk ebbe.

[00:28:12]Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió szintjéről egy újabb megerősítést kap az, hogy az európai forrásoknak a felhasználása az átlátható módon történik, illetve hogyha bármilyen probléma van, akkor a hatóságok között egy szorosabb együttműködés alakultó ki.

[00:28:29]Ugye ez nem azt jelenti, hogy fölváltaná az európai ügyészség a magyar ügyészséget, hanem egy nagyon erőteljes együttműködés indulhatna meg.

[00:28:34]Ugye ezek a pontok egyébként, amiket itt fölsoroltunk a 27 mérföldkövön belül, átfedésben vannak, hiszen hogyha ott csatlakozunk, akkor mondok például néhány ilyen konkrét példát, az uniós pénzek kezelésének centralizált ellenőrzése, ugyanis ez is egy mérföldkő, vagy mondjuk a digitalizált rendszereknek a bevezetése, ellenőrzési rendszereknek a bevezetése, az uniós pénzügyi érdekvédelmének az erősítése.

[00:29:02]Ugye ezek rögtön pipálhatók lehetnek, hogyha ha egy ilyen típusú csatlakozás megtörténik, és ott teljesítjük a technikai feltételeket.

[00:29:10]Itt ezekről a mérföldkövekről beszéltünk, és hát szóba került többször már a határidő, és az Európai Bizottság jelezte, hogy a hát ez a határidő, például ez az augusztus végi határidő, ez kőbevés, és azon nem lehet változtatni.

[00:29:22]egyébként olvastam, hogy ezt több ország is próbált már haladékot kérni, de valóban az Európai Bizottság eltökélt volt, és nem jelleg szerint nem engedélyezi a határidő kitolását.

[00:29:32]Azért úgy látszik, hogy van esély arra, hogy hogy ezeknek egy jó része azért vagy vagy a nagy része teljesülhet.

[00:29:40]Ö esély van rá, ugye az is, ha nem mondjuk, hogy kőbe van véseve minden, hiszen ugye a bizottság annyit tehet, amit előírnak az európai jogszabályok neki.

[00:29:48]Tehát hogyha valami jogszabálymódosítás lenne mondjuk egy tanácsi határozat, akkor azért bármi történhetne ebbe a kérdésbe is, de ugye egyelőre politikai akarat nem volt arra, hogy ezeket módosítsák.

[00:29:58]Ugye ez egy szes, mint ugye egy nyomást gyakoroló eszköz arra, hogy valóban ezek határidőre betart.

[00:30:04]Lehet egyébként itt valamilyen formában követendő a lengyel minta vagy akár a lengyel párhuzamot a kormányváltás nyomán.

[00:30:10]Hát viszonylag gyorsan felszabadították az uniós forrásokat.

[00:30:14]Igaz, ha jól emlékszem, ott akkor nem voltak ezek az úgynevezett szupermérföldkövek, és nem voltak ennyire szorosak a határidők, de azért ott nagyon gyorsan megindult az uniós pénzek folyósítása.

[00:30:25]Ez így van.

[00:30:25]És ugye azóta a bizottság kapott is az Európai Parlamenttől néhány keresetlen szót, ugye, és ugye ez nem csak egy ilyen ennye beye, hanem ugye itt bírósági eljárások is indulhatnak.

[00:30:37]És azért itt az előbbi beszélgetésben azért ez fölmerült, hogy itt is formalizálódnak, kodifikálódnak azok az eljárások, amelyek a az uniós pénzeknek a kifizetése, a jogállami elveknek az érvényesítése formájában nem voltak akkor, amikor létrehozták ezeket kodifikálva.

[00:30:54]Viszont fejlődik nagyon az európai jog, és itt most már egy sokkal szigorúbb rendszer van.

[00:30:59]Ühüm.

[00:30:59]Tehát akkor nem feltétlenül kell a lengyel példát figyelembe vennünk.

[00:31:01]Hát ha nem vesszük figyelembe, ugye annak a veszélye megvan, hogy a bizottság rugalmatlanabb lesz, mint korábban.

[00:31:09]Uniós pénzekről, gazdasági vetületekről beszéltünk, és hát a jelek szerint a piac igen jól fogadta a választások eredményét.

[00:31:17]Markánsan erősödött a forint az elmúlt napokban, csökkentek a kötvényhozamok, menetelnek felfelé a vezető részvények a börzén, és az elemzők szerint újra fókuszba kerülhet az euró bevezetése, vagy legalábbis az euró bevezetéséről való gondolkodás.

[00:31:33]A Tiszapát részéről megvan a szándék az euró bevezetésére, bár a magyar gazdaság jelenleg a bevezetéshez szükséges márify kritériumok közül hát talán most egyet sem teljesít, vagy egynek sem felel meg.

[00:31:46]Hosszú és rögös lehet még ez az út, mert elemzők most arról írnak, hogy hát nagyjából, hogyha minden jól alakul és elindul ez a folyamat, akkor akkor is azér nagyjából öt éves távlatban történhet meg egyáltalán az euróz való közelkerülésünk.

[00:32:00]Ugye maga az euróhoz való csatlakozás az ugye 2004-ben, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor elvileg kodifikálva volt, hiszen megígértük, hogy bevezetjük, de az a technik kötelezettség is szerintem azt hiszem, hogy talán Dánia kivétel Dánia Svédország ugye egy kicsit simlisebb dologban, de ő még az, illetve hát az Egyesült Királyság volt korábban, de ugye ami itt nagyon fontos, hogy van egy hát mondjuk akkor puha kritériumnak ezeket a MRIC fiskális kritériumokat, de be kell tartani őket, de azért mondom csak, hogy puha Mert utána van egy jogszabályi kötelezettség is, ami a az úgynevezett IRM vagy európai árfolyam mecchanizmus kettesben való két éves részvételt előírja.

[00:32:41]De itt ami nagyon fontos, hogy legyen egy vízió, aztán legyen egy stratégia, ez egy céldátum.

[00:32:48]Ezt próbáljuk tartani.

[00:32:51]Nagyon nehéz.

[00:32:51]Ugye itt a a az egyik legfontosabb a költségvetési deficit, ami nagyon elszaladt.

[00:32:54]Az államadósság magas.

[00:32:56]Ö itt ugye van egy ilyen nagyon pici kiskapu, hogy úgy is csatlakoztak országok, hogy nem tartották be a 60%-os kaput, hanem alatta vagy fölötte voltak, viszont csökkent folyamatosan a a az államadósság pizzmét aránya.

[00:33:13]Hát a szándékot figyelembe vették, vagy hát legalábbis a csökkenő tendenciát elfogadták, de hát ugye ugye a kamatkörnyezetnek is alacsony a hosszútávú kamatkörnyezetnek is alacsonynak kell lennie.

[00:33:21]Ö, és hát ugye a a az inflációnak is alacsonyak kell lennie.

[00:33:27]Nagyon érdekes kérdés ugye, hogy az elkövetkezendő időszakban, hogyha energiaválság lesz és esetleg valahogy újra kezdődnek, akkor hogyan fog ez változni?

[00:33:36]Igen, tulajdonképpen azért érdekes, hogyha végig visszatekintünk erre a erre a folyamatra és a nálunk is az eltelt időszakra, akkor ugye a feltételek és politikai akarat együttese szükségeltetik, és hát a jelek szerint valamelyik mindig hiányzott.

[00:33:51]Korábban megvolt a politikai akarat, a feltételek nem igen.

[00:33:54]Aztán ha én jól láttam, akkor ugye ugye a 2010-es évek végére nagyjából megvoltak a feltételek, de akkor meg hiányzott a politikai akarat.

[00:34:04]Tehát az a szerencsés együttállás, hogyha ez a két dolog a feltételrendszer és a politikai akarat is adott.

[00:34:11]Egy gondolatot csak itt hagy engedje meg.

[00:34:13]Ugye itt nagyon fontos, hogy az az euro, ami 2004-ben létezett, és ami az mi vagy eurendszer, ami létezett, az ma már nem az, ami akkor volt.

[00:34:21]Az euro ma már és az eurozóna az sokkal több.

[00:34:26]Nemcsak maga a pénz, nem csak maga a a monetáris politikának a központosítása, hanem számtalan olyan hatósági intézmény, felügyeleti rendszer és nagyon sok minden, ami sokkal biztonságosabbá és sokkal kiszámíthatóbbá teszi egy országnak a monetáris politikai térben lévő létezését, mint korábban.

[00:34:47]Hát akkor vannak vannak bőségben előnyök.

[00:34:48]maradva még az uniós pénzeknél, ugye most formálódik az Európai Unió következő időszakra vonatkozó költségvetés ezel a 2028-2034 közötti időszakra.

[00:34:59]A tervezet szerint, ha én jól láttam a számokat, akkor a költségvetési nagyságrend az olyan 2000 milliárd euró.

[00:35:05]Ez valahol volt legnagyobb tétel.

[00:35:09]pusztán a számok szintjén ez jól is hangozhat, hiszen a mostani ciklus kerete az valahol olyan 1200 milliárd euró körül volt, tehát most 800 milliárdos lehet a bővülés, de hát azért vélhetően nagy vitákra kell készülni, mivel a hírek szerint lesznek szerkezeti és forráselosztási változások.

[00:35:27]Mit lehet erről tudni, vagy mire lehet készülni?

[00:35:30]Hát ugye aki az Európai Uniós költségvetésben átlát, az ugye egy nagyon nagy szakember, és ugye egy borzasztó bonyolult dologról van szó.

[00:35:39]Nem csak azért, mert ugye ez történetileg is így alakult, mondjuk 60-as években még egyszerű volt, mert 80% a mezőgazdaságra ment el, és egy kis százalék a másra, hanem azért is, mert azok a hagyományos források, aminek most az átstruktúrálásáról szó lehet, kiegészülnek újfajta forrásokkal, és erről is vita van már.

[00:36:00]Ugye mondjuk a nagy összegeket, a mezőgazdaság továbbra is egy ilyen terület.

[00:36:04]A kohézió, tehát a felzárkózás, regionális alapok továbbra is egy ilyen terület, de ezeket most kiegészíti már az egyre erőteljesebb külpolitikai, sőt most már védelempolitikai próbálkozások is.

[00:36:19]Ezt kiegészítik a környezetvédelemmel kapcsolatos források és kiadások.

[00:36:25]kiegészítik például azok a források, amik az Európai Uniónak a versenyképességét próbálják javítani a világpiaci szinten.

[00:36:32]És ezeknek a nem csak az eloszlás lesz a kérdés és a főösszegnek az emelése, hanem a miként is, hogyan finanszírozzuk ezt, milyen források vannak.

[00:36:43]Tehát a forrásoldalon is egy kiegészítés várható.

[00:36:45]Ö, illetve mellette ugye, ahogy beszélgettünk itt róla, a hitelezési rendszer is él, aminek szintén nem csak garanciaelemei, hanem akár lehetnek közvetlen költségvetési elemei is.

[00:36:57]Nagy kérdés, hogy tényleg az Európai Unió például saját maga föl akar-e venni hitelt majd bizonyos belső stratégiai céloknak a a finanszírozására.

[00:37:07]Tehát nagyon bonyolultak most a tárgyalások, de ugye soha ekkora összegről még nem volt valóban szó.

[00:37:12]Voltak egyúttal olyan aggodalmak is, hogy kifejezetten a közép-kelet-európai országokat érinthetik hátrányosan ezek a változások.

[00:37:20]Vannak, vagy lehetnek erre utaló jelek a formálódó költségvetésben?

[00:37:24]Ezek mindig vannak.

[00:37:24]Ugye hát itt ugye ha elhagyjuk azt, hogy milyen szép is az európai Uni, azért itt kőkemény alkut folyamatok vannak, főleg az ilyen hosszútávú kérdésekben.

[00:37:32]A nagy államok, kisállamok, a felzárkózó államok, a stabil gazdaságálok, a az úgynevezett költségvetési befizetők és a költségvetési kapók között.

[00:37:42]És hát ugye itt ezből a kérdésből egyrészt periférián vagyunk még mindig, ugye Kelet-Európa azért még mindig nettó költségvetési kapó, azaz kapjapénzeket, de mellette ugye hát kiegészül ez majd a az új Ukrajnát érintő költségvetési kérdésekkel is ugye és nem csak Ukrajna, hanem itt más országok is ugye igyekeznek az Európai Unió felé.

[00:38:06]Nagy kérdés, hogy az ő bekapcsolásuk hogyan fog zajlódni.

[00:38:11]korábban ugye amíg nem voltunk tagok, addig bizonyos forrásokat kaptunk, de nem túl sokat.

[00:38:14]Most viszont már szó van arról, hogy fokozatosan nyitnának az európai források ezen országok felé.

[00:38:21]Tehát ebből a szempontból is egy kicsit összetettebb lesz a kérdés.

[00:38:25]Mi látszik most egyébként a a bővítési szándékokból vagy a bővítési tervekből?

[00:38:29]Ugye a legtöbbet most az elmúlt időszakban Ukrajna uniós tagságáról beszéltünk, és ez volt a a középpontban, de hát az látszik, hogy ez nem a közeljövő mégse, és nincs úgy napirenden, mint ahogy azt korábban lehetett gondolni, de hát ott vannak ugye a nyugat-balkáni országok is.

[00:38:48]Mi lehet most egyáltalán a a bővítésnek a menetrendje, vagy egyáltalán a szándéka?

[00:38:53]Ö, hát a bővítés ugye arról szólt nagyon sokáig, hogy óriási ünnepség, zászlók és belépett egy ország és másnap már tag.

[00:39:02]Most nem erről van szó.

[00:39:04]Most ugye egy sokkal óvatosabb módon közelíti meg az Európai Unió.

[00:39:07]Ugye még Emanuel Macron francia elnöknek az első elnöki ciklusában vetődött föl, hogy ez egy fokozatos közelítés legyen.

[00:39:16]És az, hogy tagság, az azt jelenti, hogy nyíljanak meg fokozatosan a csapok, de cserébe fokozatosan várjuk el a jogszabályi igazodást.

[00:39:23]fokozatosan várjuk el azt, hogy átveye az Európai Uniónak a szabályozási rendszerét és akár járuljon is hozzá bizonyos költségekhez.

[00:39:32]Tehát attól óvintanék mindenkit, hogy egy ilyen típusú gondolkodata legyen, hogy hogy valamikor hirtelen belépnek.

[00:39:38]Ez is kell ugye, hiszen tárgyalási fejezetek vannak.

[00:39:40]A megnyitásokról, lezárásokról közösen kell hozni döntést.

[00:39:45]A végső folyamatban az európai jogszabályok szerint minden tagállamnak ott kell lennie, de az a kérdés, hogy föl lehet-e váltani, vagy ki lehet-e egészíteni a csatlakozási folyamatot egy ilyen fokozatossággal is.

[00:39:59]Errefele nyitott néhány találom.

[00:40:01]Itt Ukrajna már többször szóba került egyrészt a 90 milliárd eurós hitel kapcsán, illetve majd a egyszer talán megszülető béke vagy békekötés után ennek a hitelnek a törlesztési lehetőségeiről.

[00:40:14]Most azért úgy tűnik, hogy a háború lezárásával kapcsolatos forgatókönyveteket inkább Washingtonban és Moszkvában írják, néha megszólítják Kievet, de mintha Európa egyre kevésgé kapna szerepet még még az úgynevezett eltökéltek vagy elszántak koalíciója sem.

[00:40:33]Elképzelhető egy ukrajnai rendezés Európa nélkül, anélkül, hogy Európa ne ülne ott a tárgyalóasztalnál?

[00:40:41]Nem.

[00:40:41]elképzelhetetlen.

[00:40:41]Tehát, hogyha valamiféle megoldás születik, ez megint csak nem ahol fog állni, ugye, hogy ott leül valaki egy tárgyalóasztalnál, és aláír egy szerződést, az is kell, ugye, nagyon fontos lesz, de olyan garancialemeket kell beépíteni, amit nem egyedül mondjuk az Amerikai Egyesült Államoknak kell állni, ha nem is fülik a foga ugye ilyesmihez, hanem olyan államoknak, akik képesek ezeket a garanciákat nyújtani, és akik képesek fenntartani ezeket a garanciákat hosszú távon is akár ennek lesznek olyan elemei, amelyek összefüggenek az Európai Uniós tagsággal, összefügghetnek a az Európai védelempiikának a jövőjével.

[00:41:21]Ugye gondolj csak arra, micsoda hatalmas védelempolitikai kapacitásai vannak Ukrajnának, ezt az Európai Unióba beépíthetjük.

[00:41:27]Tehát mindenképpen csak akkor képzelhető el egy tartós megoldás, hogyha valamilyen módon az Európai Unió maga is és az ön esetleg az Európai regionális hatalmak külön is adnak ilyen garanciákat.

[00:41:39]Ugye itt szóba került érintőlegesen az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonya is.

[00:41:47]Mondhatjuk azt, hogy azért folyamatosan átértékelődik a transzatlanti viszony és a kapcsolatrendszer, hogy nagyon is változóban az Európai Unió és a Trump adminisztráció viszonya.

[00:41:58]Hát olykor azért nagyon kemény és szinte kioktató hangvételű üzeneteket kap az Európai Unió Washingtontól.

[00:42:07]Hol az amerikai elnöktől, vagy éppen az alelnöktől, hol Marco Rubio külügyminisztertől.

[00:42:12]Szóval nagyon változóban van a transzatlanti viszony.

[00:42:18]Hát az Amerika Egyesült Államoknak, hogyha megnézzük ugye a világpolitikában, biztonságpolitikában, illetve a gazdaság, világgazdaságban, ugye az Európai Unió ambivalens viszonya van, hiszen gazdaságilag versenytársak vagyunk, de ugyanakkor egymásra vagyunk utalva biztonságpolitikában.

[00:42:35]Az Amerikai Egyesült Államok szintén ugye Európára számít, a nagy fegyverfelvevő piac is, Ukrajna is, tehát van egy kölcsönös viszony benne.

[00:42:45]És én azt mondanám, hogy ugye erre mindig óvatosan vennék ugye Donald Trumpnak a kijelentéseit.

[00:42:48]Hát megérjük néha követni, hogy reggel 9 órakor van valami és délután t vagy délután 16 órakor teljesen az ellentéte.

[00:42:55]De én azt hiszem, hogy az Armánika Egyesült Államoknak a hosszútávú érdekei azért mégis csak a transzatlanti együttműködésnek a fenntartásába érdekeltek.

[00:43:04]Nagyon fontos, ugye ezt mindig szoktam hangsúlyozni, a NATO az nem egy csak egy szerződésalapú együttműködés.

[00:43:10]Sokkal többről van szó, politikai és katonai intézményeknek a működtetéséről, eszközrendszereknek a közös használatáról.

[00:43:20]benne van a stratégiaalkotás, benne van a parancsnoki rendszernek a működtetése, benne van a a végrehajtás.

[00:43:25]Tehát mindenféle, amiben az amerikaiaknak nagyon nagy pozíciójuk van, ennek a föladása nem érdekel az Amerikai Egyesült Államoknak.

[00:43:36]Igen, csak azok azért lehetnek aggasztójelek.

[00:43:37]Persze itt voltak kijelentések az amerikai elnök részéről, a NATO-ból való esetleges kilépésről vagy kiválásról.

[00:43:46]De azt nem csak az amerikai elnök, hanem hanem valóban a Trump adminisztrációnak több tagja is elég hangsúlyosan kijelentette, hogy a szerepvállalást valamilyen formában elképzelhető, hogy csökkenteni fogják a NATO-ban.

[00:44:00]Ennek ugye már voltak jelei az orosz-ukrán háború kapcsán is.

[00:44:06]És aztán most ez talán még felelősödött az iráni, amerikai, izraeli beavatkozás kapcsán, amikor ugye ezt úgy élte meg Washington, hogy hát a NATO nem segítette ebben őket.

[00:44:20]Ugye hát ez nagyon jól hangzik, de ugye a NATO alapvetően egy területvédelemre létrejött szerződés.

[00:44:24]90-es években kapta az úgynevezett területen kívüli missziókat, amik főleg a konfliktus utáni helyzetnek a kezelése, gondoljunk Irakra, illetve Afganisztánra, ebben is jó NATO vannak kapacitásai, de arra, hogy egy ilyen intervenciós műveletben támogatást adjon, erre nem hoztak létre semmi olyat, amibe lehetett volna számítani rá.

[00:44:43]illetve hát a tagállamoknak vannak ilyen képességei, ők ajánlhattak volna föl, tehát lehet ezt mondani, de én azt hiszem, hogy hogy ahhoz, hogy hogy itt valami nagyon nagy törés következzen be, ahhoz úgy át kellene értékelnie az Amerikai Egyesült Államoknak is a a politikai stratégiát, illetve védelempolitikai stratégiáját, ami ami nem hiszem, hogy a a jelenlegi amerikai politikai helyzetben kivitelezhető lenne.

[00:45:08]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:45:08]Az elmúlt órában Gálik Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem docense volt a vendégünk itt az Arénában.

[00:45:15]A műsor elkészítésében Illisz László felelős szerkesztő és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:45:21]Én Kocsonya Zoltán voltam.

[00:45:23]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:45:26]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.