Mi Donald Trump valódi stratégiája az iráni háborúban? Tálas Péter, Inforádió, Aréna
Tálas Péter biztonságpolitikai elemzővel beszélgetnek az iráni-amerikai konfliktusról és annak geopolitikai következményeiről. Trump döntése a tűzszünet meghosszabbításáról nem egy előre megtervezett stratégia része, hanem az amerikai vezetés tanácstalanságát mutatja, mivel a katonai sikerek után nem jelentkezett senki a tárgyalóasztalhoz. Irán sikeresen eszkalálta a konfliktust a Hormozis-szoros megbénításával és az öböl államok infrastruktúrájának megtámadásával, ami globális energiaválságot okoz. Az izraeli és amerikai vezetés elszámította magát azzal, hogy nem számított az irániaknak a válaszlépésekre és a radikális iszlamista vezetés megerősödésére. A NATO európai tagállamainak elutasítása az amerikai akcióban való részvételre érthető volt, mivel az energiaválság elsősorban Európát és Ázsiát érinti. Hosszú távon Kína válhat az öböl államok és Irán közötti mediátorrá, ami az amerikai befolyás csökkenésére utal. Az új magyar kormány regionális politikai orientációja és a Lengyelországgal való szoros együttműködés lehetősége kulcsfontosságú lehet Közép-Európa geopolitikai súlyának növeléséhez.
Trump stratégiájának hiánya és az amerikai tanácstalanság
Tálas Péter szerint Donald Trump nem rendelkezik valódi, előre megtervezett stratégiával az iráni konfliktusban.
„Azt gondolom, hogy nem biztos, hogy van Trump terv. Donald Trump inkább érzések, inkább intuíciók alapján vezet egy csomó mindent, de különösen intuíciók alapján kommunikál." *
Az amerikai elnök intuícióra támaszkodik, és a tűzszünet meghosszabbítása az amerikai vezetés tanácstalanságát mutatja. A katonai sikerek után nem jelentkezett senki a tárgyalóasztalhoz, amely váratlanul érte az amerikai vezetést. Az elemzés szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy gyorsan lezárható-e a konfliktus, de jelenleg erre nincs reális lehetőség.
Az irániaknak érdekük az eszkaláció
Az elemzés szerint Irán stratégiai érdeke az, hogy elhúzza a háborút. Az irániaknak nem csak az öböl államok elleni közvetlen támadásokkal van lehetőségük, hanem a Hormozis-szoros megbénításával is jelentős globális gazdasági károkat okozhatnak.
„Szerintem az irániaknak érdekük elhúzni ezt a háborút, mert eszkalálják a háborút abban az értelemben, nem csak olyan értelemben, hogy az öbölállamokat megtámadták, tehát visszatámadtak, tehát rakétákkal, drónokkal, hanem olyan értelemben is, hogy a hormozisz szoroson keresztül gyakorlatilag az egész világnak hát okoztak egy nagy energiaválságot." *
Az irániaknak az energiaválság okozása révén jelentős nyomásgyakorlási lehetőségük van az Egyesült Államok szövetségeseire, különösen Európára és Ázsiára. Az energiaválság az amerikai szövetségeseket sújtja jobban, mint magát az Egyesült Államokat, amely saját energiaforrásokkal rendelkezik.
Izrael és az USA elszámítása
Az elemzés szerint az izraeli és amerikai vezetés nem számított arra, hogy Irán képes lesz ilyen mértékben eszkalálni a konfliktust. Izraelnek más stratégiai céljai vannak, mint az Egyesült Államoknak.
„Izraelnek mások a stratégiai céljai. Én sokkal inkább azt látom Izraelben, hogy Izrael azt a folyamatot, amit gyakorlatilag a 23 október 6-ai terrortámadás után látunk, azt most akarja befejezni." *
Izrael célja az iráni proxik (Hezbollah, Hamász, jemeni húszik, szíriai rendszer, iraki síita fegyveres csoportok) meggyengítése és felszámolása, valamint Irán meggyengítése. Izraelnek nem érdeke egy stabil Irán, hanem egy gyenge, kihívásra képtelen Irán. Az izraeli vezetés azonban nem számított arra, hogy az irániaknak valóban meglesz az eszköze a Hormozis-szoros megbénítésére.
Az irániaknak nem kell nyerni – csak megmaradni
Tálas Péter szerint az irániaknak más a győzelem definíciója:
„Irán győzni akar, de a győzelem az másnálla. Iránnál már az is győzelem, hogy fönn maradt a rendszer, hogy nem bukott meg a rendszer, és szerintem ez az egyik legfontosabb győzelmi trófeája." *
Az irániaknak már az is jelentős siker, ha a politikai rendszer megmarad. A háború paradox módon megerősítette a radikális iszlamista vezetést, mivel a támadás alatt a társadalom a kormányzata mellé állt, függetlenül attól, hogy előzően az irániaknak 80%-a nem támogatta a rendszert.
A Hormozis-szoros geográfiai előnye
A Hormozis-szoros megbénítása nem igényel nagy katonai erőforrásokat. Az elemzés szerint:
„A hormozis szorosnál a geográfia olyan, hogy a hormozi szoros partján hegyek emelkednek, és amögül bármikor övéó hatótávolságú rakétákkal, vagy lőszerrel vagy be lehet lőni azt a területet. Olyan mintha egy erődből lőné kifele." *
Az irániaknak a geográfiai adottságok miatt jelentős előnye van. Az amerikai vagy izraeli katonai erők által javasolt szigetfoglalás vagy az iráni olajszállítás központjának elfoglalása rendkívül kockázatos lenne, és hosszú távon nem tartható meg.
NATO-szövetségesek elutasítása – érthető okok
A NATO európai tagállamainak elutasítása az amerikai iráni akcióban való részvételre logikus volt több okból:
„Azért el kell mondani, azt kellett volna kezdeni, hogy kedves Donald, amiről nem kérdezel meg bennünket, és nélkülünk indújtod el, abba mi nem akarunk beleszállni." *
Az európai NATO-tagok nem voltak konzultálva, és az energiaválság elsősorban őket érinti, nem az Egyesült Államokat. A NATO védelmi szövetség, és az Egyesült Államok támadó akcióban kezdeményezője volt. Ráadásul Irán terrortámadásokkal fenyegetőzött Európában, amit az európai államoknak kellene kezelniük.
Kína lehetséges szerepe
Az elemzés szerint hosszú távon Kína válhat az öböl államok és Irán közötti mediátorrá:
„Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy nem az Egyesült Államok lesz a főszövetségese ezeknek az Államoknak, hanem egy olyan állam, ami mindegyikkel jóban akar lenni, ez Kína." *
Kína mindkét fél olajának és gázának vásárlója, így érdekeltsége van a stabilitás megőrzésében. Ha az Egyesült Államok nem tudja kezelni az energiaválságot, az öböl államok és Irán is Kína felé fordulhat. Ez az Egyesült Államok és Izrael számára kedvezőtlen forgatókönyv.
Az orosz-ukrán háború és az iráni konfliktus kapcsolata
Az iráni háborúban felhasznált fegyverek és lőszerek mennyisége jelentős volt, amely az Egyesült Államok készleteit csökkentette. Ez az Ukrajna számára negatív, mivel kevesebb amerikai támogatás jut neki.
Azonban az Ukrajna új lehetőségeket is szerzett. Az ukránok drón-képességeik révén nemzetközi porondon megjelentek, és az öböl államokkal való együttműködésre nyílt lehetőség:
„Az ukránoknak sem kedvező, mert azért azt látni kell, hogy olyan mennyiségű lőszer és fegyver fogyott a az Irán elleni háborúban, aminek a pótlása hosszú időt fog igénybe venni." *
Az Ukrajna drón-képességei világszínvonalúak, és az öböl államok érdeklődnek az ukrán drón-technológia és tapasztalatok iránt. Ez hosszú távon az Ukrajna számára kedvező lehet.
Az oroszok helyzete
Az oroszok számára az iráni háború nem kedvezően alakult. Szíria, Venezuela és Kuba – az orosz szövetségesek – vagy kikerültek az orosz befolyásból, vagy megerősödtek a kínai befolyás alatt. Az oroszok gyakorlatilag elvesztették stratégiai pozícióikat a térségben.
Európai biztonsági architektúra kialakulása
Az elemzés szerint az európai biztonsági architektúra most épül ki. Nem szükséges, hogy minden ország azonos szinten vegyen részt. Az új Hanzaszövetség (körülbelül 10-15 ország) az orosz fenyegetésre reagál közösen, de ez nem jelenti azt, hogy minden európai államnak azonos módon kell viselkednie.
„Ez az architektúra szerintem most épül csak ki. Itt egy nagy kérdés az lesz egyébként, hogy ebbe ki fog beleszállni." *
Magyarország számára nem szükséges 180 fokos fordulatot tenni, hanem elegendő, ha nem akadályozza meg azokat a dolgokat, amelyeket Európa közösen akar. Az energiaellátás és az orosz-ukrán háború a valódi biztonsági kérdések, az összes többi normál politika keretében megoldható.
Lengyelország mint kulcsfontosságú szövetséges
Az új magyar kormány regionális politikai orientációja lehetőséget teremt a Lengyelországgal való szoros együttműködésre. Lengyelország gazdasági teljesítménye és katonai kiadásai (GDP 5%-a) példaértékűek.
„Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják egyébként, hogy van az új Hanzaszövetség, az nagyjából ilyen 10-15 állam, akik számára az orosz fenyegetés az olyan kihívás, amivel szembe közösen akarnak fellépni." *
Lengyelország a magyar kormány számára tanulási lehetőséget kínál a gazdasági vezetés és a regionális érdekérvényesítés terén. A magyar-lengyel együttműködés erősítése segíthet az Európai Unióban való érdekérvényesítésben.
Közép-Európa regionális súlyának növelése
Az elemzés szerint Közép-Európa egyik legnagyobb problémája, hogy nincs regionális érdekérvényesítő képessége. Ezt a nyugat-európai államok nem akarták, és az itt élő államok között továbbra is bizalmatlanság van.
„Tehát nem tudom, érthető-e, hogy ez a rég szerintem az egész régiónak a most, tehát a mi régiónknak az egyik legnagyobb problémája még a az Európai Unióba hozzá a csatlakozás után is, hogy nincs regionális érdekérvényesítő képessége, mert ezt senki nem akarta." *
Lengyelország segítségével azonban lehetőség nyílhat a közép-európai érdekek hatékonyabb képviseletére az Európai Unióban. A magyar-lengyel együttműködés a skandináv és balti államokkal való kapcsolatok révén még szélesebb koalícióhoz vezethet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Exterde Tibur" – valószínűleg a műsorvezető neve, de az ASR félreismerte; pontos forma nem azonosítható az átiratból
- „Stratégia és védelemkonzultációs csoport" – a szervezet pontos neve bizonytalan, de a kontextusból egyértelmű, hogy Tálas Péter biztonságpolitikai elemzője
- „Forradalmi gárda" – helyenként „forradalmi gárdának" írva, de a kontextusból egyértelmű az irányítás
- Több helyen előfordulnak értelmezhetetlen szómaradványok (pl. „horkantás", nyögés jelölések), amelyek a felvétel technikai problémáit jelzik
- „Száloptikás zsinó drónok" – valószínűleg száloptikás kábellel vezérelt drónok, de az ASR torzította
- „Csiki Tommy" – a név bizonytalan, de az átiratban így szerepel
- „Mazuri tavak" – helyenként „Mazuri" formában, de a kontextusból a Mazúria régió értendő
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Tálas Péter, a Stratégia és védelemkonzultációs csoport [zene] biztonságpolitikai elemzője.
[00:00:13]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:22]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:24]Exterde Tibur vagyok.
[00:00:24]A stúdióban itt van Tálas Péter, a stratégia és védelemkonzultációs csoport biztonságpolitika jellemzője.
[00:00:29]A beszélgetést a rádióban felvételről hallják.
[00:00:32]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:33]Jó napot kívánok.
[00:00:34]Jó napot kívánok.
[00:00:34]Üdvözlöm a hallgatókat.
[00:00:36]Tűzszünet utolsó óráiban jelentős fordulat történt az Egyesült Államok és Iránk között.
[00:00:40]Donald Trump amerikai elnök váratlanul úgy döntött, hogy meghosszabbítja a fegyvernyugvást, és mégsem újítja fel a pusztító bombázást.
[00:00:48]De lehet, hogy mire ezt a mondatot befejezem, már teljesen mást gondol és mást mond.
[00:00:52]Mi lehet vajon a Trump terv hat héttel Irán megtámadása után?
[00:00:59]Azt gondolom, hogy nem biztos, hogy van Trump terv.
[00:01:03]Donald Trump inkább érzések, inkább intuíciók alapján vezet egy csomó mindent, de különösen intuíciók alapján kommunikál.
[00:01:12]Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés az alapvetően az, hogy le lehet-e gyorsan zárni ezt a konfliktust.
[00:01:20]Egyelőre nem látom gyorsan lezárhatónak.
[00:01:24]Az sem olyan egyszerű, hogy akkor bombázunk.
[00:01:26]Ne felejtsük el, hogy miközben hát az Egyesült Államok gyakorlatilag elkezdett tárgyalni hát a teheráni képviselőkkel, valakikkel az iránniak közül Pakisztánon keresztül, aközben Izrael rendszeresen bombázott.
[00:01:47]Tehát azt gondolom, hogy hogy egész egyszerűen nem nincs egyelőre olyan exit stratégiája egyik oldalnak sem.
[00:01:58]Ha teszem hozzá csöndesen, hogy szerintem az irániaknak érdekük elhúzni ezt a háborút, mert eszkalálják a háborút abban az értelemben, nem csak olyan értelemben, hogy az öbölállamokat megtámadták, tehát visszatámadtak, tehát rakétákkal, drónokkal, hanem olyan értelemben is, hogy a hormozisz szoroson keresztül gyakorlatilag az egész világnak hát okoztak egy nagy energiaválságot, aminek a kirobbantója Donald Trump.
[00:02:27]De miért fáj az energiaválság az Egyesült Államoknak?
[00:02:31]Hát nekik mindenük van, otthon, fóriák, drill, baby drill, mindenük megvan hozzá, hogy nem az Egyesül.
[00:02:36]Hát egyrészt az Egyesült Államokra is hat, de szerintem sokkal inkább hat ez az Egyesült Államok barátaira, üzletfeleire, meg mindenkire.
[00:02:47]Azért az azért Donald Trump, miközben azt mondja, hogy ő a hagyományos stratégiai szövetségeket nem sokra becsüli, nagyon sok állammal akar jóban lenni.
[00:03:00]Ugye bilaterális alapon akarja gyakorlatilag intézni ezeket a dolgokat, és bilaterális applapon is nagyon nehéz ezt intézni.
[00:03:09]tekintettel arra, hogy a legközelebbi szövetségesei is szenvednek attól, hogy a hormozis szorosról nem mernek átmenni a hajók, hogy kizárólag mondjuk azt, hogy iráni hát olaj jöhet ki, hogy gyakorlatilag az irániak fogták magukat és olyan károkat okoztak mondjuk a Qatari LNG hát infrastruktúrában ban, amit évek lesz vagy évekbe kerül helyre hozni.
[00:03:43]Tehát azt gondolom, hogy egész egyszerűen az Egyesült Államok, aki ráadásul ugye béke, ahol akinek az elnöke ráadásul béke elnökként jelentkezett be, egész egyszerűen elszámolta magát, és szerintem elszámolta magát Izrael is abban az értelemben, hogy senki nem gondolta azt, hogy tulajdonképpen az irániaknak képességük lesz eszkalálni.
[00:04:09]hogy képességük lesz gyakorlatilag a politikai rendszerüket megerősíteni, az egy nagyon fontos.
[00:04:14]Ez a háború alapvetően azoknak a radikális iszlamista, hát iráni vezetőknek, akik a forradalmi gárda környékén vannak, vagy a forradalmi gárdából jönnek, ezek megerősítették a pozíciójukat, hiszen elképzelhető, hogy 80%-a az irániaknak ki nem állhatta a rendszert.
[00:04:37]De amikor támadnak engem, amikor támadják a támadják a a hazámat, amikor lebombáznak, amikor gyakorlatilag, hogy mondjam, háborúba keveredünk, akkor minden egyes társadalom a kormányzata mellé áll, függetlenül attól, hogy ki van kormányon, és ez a kormányzat, ez a politikai tőkét, ezt be tudja gyűjteni.
[00:05:03]És ugye azzal kezdődött gyakorlatilag ez a háború, hogy Donald Trump bejelentette, hogy akkor most váltsanak rendszert az irániak.
[00:05:14]gyakorlatilag ugye hát likvidálták az iráni vezetés jó részét, és az irániak nem hajlandók rendszert váltani, mert mert egész egyszerűen az a helyzet, amit elmondtam, és az Amerikai Egyesült Államok láthatóan továbbra is hiszi azt, hogy mindegy, hogy milyen minőségű, de demokráciát, rendszerváltást lehet háborúval vinni.
[00:05:40]Ez nem jött be Afganisztánba, nem jött be Irakba.
[00:05:45]Irakban szerintem nem fog bejönni hát a az irániaknál sem.
[00:05:49]Ez mondjuk az Egyesült Államok része.
[00:05:53]Bocsánat, Izrael, ha megtartunk, azt hogy lehet, hogy Izrael elszámolta magát?
[00:05:57]Az első napokban talán még szólapok is, meg adások is voltak, hogy mi segítettünk nektek.
[00:06:01]Itt az idő a rendszerváltásra.
[00:06:03]Hát ki ismernél jobban Iránt belülről, mint a mint Izrael?
[00:06:06]Azt gondolom, hogy Izrael nem számolta el magát.
[00:06:10]Izraelnek mások a stratégiai céljai.
[00:06:13]Én sokkal inkább azt látom Izraelben, hogy Izrael azt a folyamatot, amit gyakorlatilag a 23 október 6-ai terrortámadás után látunk, azt most akarja befejezni.
[00:06:26]Ez azt jelenti, hogy akkor úgy döntött az izraeli vezetés, hogy az iráni proxikat, beleírtve a Hezboll lakott Hammas, a az a jemeni huszikat, a szíriai rendszert, gyakorlatilag az iraki különböző síta fegyveres csoportokat, ezeket meggyengíti, lehetőleg felszámolja és és utána pedig a magára maradt iránt annyira meggyengíti, amennyire csak tudja.
[00:06:57]Nem érdeke szerintem Izraelnek az, hogy ott stabil irány jöjjön létre.
[00:07:05]Az a legjobb egyébként, ha ha egy gyenge Irán jön létre, ha egy olyan gyenge Irán jön létre, ami gyakorlatilag mondjuk, hogy hogy nem tud kihívást intézni Izrael felé.
[00:07:16]Albra szerintem az izraeliek sem gondoltak, vagy nem számoltak, nem tudom mennyire számoltak vagy nem, hogy az irániak mégis csak meg fogják azt lépni, amit a 80-as évek óta mondanak.
[00:07:30]Tehát a hormozis szoros lezárása, vagy inkább megbénítása, mert nem lezárt, tehát fizikailag nincs lezárva, de egész egyszerűen annyira kockázatos, hogy a hogy nem vállalják gyakorlatilag a a szállítást a különböző tankerek.
[00:07:45]és nem gondolta azt sem, hogy gondolkodás nélkül gyakorlatilag az irániak az iráni rendszer, aminek egyébként ugye itt a rendszert akarták megbuktatni, és hát azt tudjuk, hogy az irániak rendszerbiztonságban gondolkodnak, nem nemzetbiztonságban a szónak a klasszikus értelmében.
[00:08:02]Tehát, hogy amikor megtámadják a rendszert, akkor bizony az öböl államokat simán megtámadják, és nem csak az amerikai érdekeltségeket az öböl államokban, hanem megtámadják gyakorlatilag az öböl áram infrast öböl államok infrastruktúráját is.
[00:08:18]A másik izraeli cél, azt pedig most látjuk, hiszen nem csak Iránban zajlik egy háború, hanem zajlik egy libanoni háború.
[00:08:27]Gyakorlatilag én úgy értelmezem ezt, hogy Izrael be akarja fejezni azt a folyamatot, amit az október 6a utáni terrortámadást követően a Hezbollak megsemmisítésére szövetkezve nem sikerült még végrehajtania.
[00:08:45]Beleértve egyébként azt is, hogy nagyon könnyen elképzelhető, hogy Déllibanon egy része az izraeli megszállás alá kerül.
[00:08:53]Ne felejtsük el, ott is egy olyan háború megy, ahol minimum 2000 halott biztos van.
[00:08:57]1 millió menekült van.
[00:09:00]Gyakorlatilag küldik el délionból a a civil lakosságot, mert azt mondják, hogy itt egy ilyen háború zajlik a Hamas ellen.
[00:09:12]Ugye Izrael a bocsánat a a Hezboll ellen korábbi 12 napos háborút a bombázásokkal és az Egyesült Államok segítségével tudta megcsinálni.
[00:09:19]A mostani háborúhoz is kell az Egyesült Államok.
[00:09:22]lát valami realitást abban az elméletben, hogy Izrael tulajdonképpen az információk megfelelő csoportosításával bírta rá Donald Trumpot arra, hogy szálljon be ebbe a háborúba a maga eszközeivel, vagy ez összeesküvés elmélet?
[00:09:37]Nem.
[00:09:37]Én azt gondolom, hogy Donald Trumpnak az izraelék azt mondták, hogy gyorsan tudjunk tudunk ezzel végezni.
[00:09:42]Ö egy picit az az érzésem, hogy egész egyszerűen olyan a berendezkedésem ma az amerikai kormánynak, hogy nincsen olyan ember, aki a valósággal szembesíteni merné hosszú távon, vagy vagy aktuálisan Donald Trumpot, hanem azt mondják, hogy majd meglátjuk, hogy tudjuk ezt az egész történetet megcsinálni.
[00:10:04]Én ezt nagy problémának látom.
[00:10:07]Ez azt jelenti egyébként, hogy valami olyasmit gondolt, ha nagyon ilyen profánul akarom mondani, hogy nézzétek meg, milyen ügyes voltamuáb Venezuelában.
[00:10:18]Most odamegyünk, ott is lefejezzük, hogy hívják, akkor ott is lefejezzük már Iránban is, Teheránban is lefejezzük a politikai elitet, és akkor majd jönnek is az utcára kimennek az emberek, és boldogak lesznek, és akkor majd jön valaki, akivel ez elkezdtünk tárgyalni.
[00:10:33]De egyrészt egészen máshogy van berendezkedve Irán.
[00:10:39]Iránban gyakorlatilag hát több hatalmi centrum van, ráadásul a védelem pedig szét van teljesen tagolva, és ez azt jelenti, van, nem tudom, egy tucatnyi különböző terület, ahol külön parancssokságok vannak, akik ugyanúgy képesek egyébként nagyban is játszani, mint kicsiben.
[00:11:02][horkantás] És és amikor lefejezik őket, akkor nagyon gyorsan váltanak, és akkor jön a következő egy generáció.
[00:11:06]Ne felejtsük el, hogy hogy milyen boldogok lehettek most idézőjelben azok az iráni politikusok, akiket az ajatollak rendszer gyakorlatilag visszafogott, és azt mondták, hogy itt már hát ilyen, hogy mondjam, nekrofília, vagy hát, hogy mondjam, már már a már a halálukon lévő öreg emberek próbálják igazgatni ezt a a a [nyögés] birodalmat.
[00:11:36]Mi pedig nem jutunk szóhoz.
[00:11:38]Most szóhoz jutottak.
[00:11:38]Ezek között egyébként nagyon sokan ö vannak, akik előt előre tört hát forradalmi gárda tagjai, annak a vezetői, akik eddig általában vissza voltak fogva a az ilyen pragmatikus nacionalisták által.
[00:12:02]És most úgy tűnik, hogy mivel háború van, mivel ők tudják leginkább, hogy mondjam, [horkantás] ezt azt az asszimmetrikus háborút vívni, vagy az asszimmetrikus harcot vívni, amire most berendezkedett hát Irán, mert azért azt világosan kell látni, hogy katonailag szerintem sikeres volt egyébként a az amerikaiak fellépése, meg az izraeliek fellépése is.
[00:12:28]Itt inkább az a probléma, hogy hogy utána nem tudtak mit csinálni, és hogy a hormóziszorossal nem tudnak mit csinálni, mert a hormoziszoros m forgalmának megbénításához nem szükséges olyan nagyon nagy drámai eszköztár.
[00:12:47]Hát kézi fegyverrel is át lehetni lényegében azt a hár motorcsónak motorcsónak, rövid hatótávolságú rakéták.
[00:12:56]Tehát nem arról szól a történet, hogy itt a hogy itt Izraelt még fenyegetni tudná hát Irán, hanem arról szól a történet, hogy képes megbénítani egy olyan átjárót, ami a világgazdaság szempontjából kulcsfontosság.
[00:13:13]egy aszimmetrikus háborúban, mint ez a védekező fél, mint Irán egyáltalán kimeríthető.
[00:13:17]90 milliós ország, vagy meg kell nézni az afganisztáni példát, hogy az se volt nagyon kimeríthető.
[00:13:24]Onnan aztán végül mindenkinek ki kellett jönnie.
[00:13:28]M lehet, hogy kimeríthető, de ugye az a kér fő kérdés, hogy mi a célja Iránnak.
[00:13:35]Irán győzni akar, de a győzelem az másnálla.
[00:13:38]Iránnál már az is győzelem, hogy fönn maradt a rendszer, hogy nem bukott meg a rendszer, és szerintem ez az egyik legfontosabb győzelmi trófeája.
[00:13:49]Ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a hormozis szorosnál a geográfia olyan, hogy a hormozi szoros partján hegyek emelkednek, és amögül bármikor övéó hatótávolságú rakétákkal, vagy lőszerrel vagy be lehet lőni azt a területet.
[00:14:07]olyan mintha egy erődből lőné kifele.
[00:14:09]Így van.
[00:14:09]Így van.
[00:14:09]És nagyon fontos, hogy azok az ötletek, amik szigetek elfoglalását illetik, vagy vagy kontrollálás, vagy pedig a a az iráni olaj szállítás központja, az ugye ez ilyen szigeten van, annak az elfoglalását jelenti.
[00:14:29]Ezt lehet, hogy meg tudják az amerikaiak csinálni, de egyrészt állati kockázatos.
[00:14:37]Kettő, megtartani nagyon nehezen lehet, pont azért, amiről beszélünk, hogy nagyon egyszerűen megtámadhatók, nagyon egyszerűen belőhetők azok.
[00:14:43]Tehát én azt gondolom, hogy egész egyszerűen ezek az ötletek, amik felmerültek, most nem is beszélve természetesen arról, hogy volt ugye olyan ötlet, hogy majd betörünk és akkor elhúzzuk a a az iráni uránt, és majd kihozzuk azt az 500 kgt-t és milyen ügyesek leszünk.
[00:15:01]Tehát azt gondolom, hogy egész egyszerűen az első meglepetés akkor élte Donald Trumpot, amikor a nagy katonai sikerek után nem jelentkezett senki nála, hogy akkor tárgyalni akarunk és meg akarjuk adni magunkat.
[00:15:16]Innentől kezd kezdődött a gond, és innentől kezdődött egy olyan feszültség, ami gyakorlatilag mind a mai napig tart.
[00:15:27]Tehát, hogy én abban, hogy meghosszabbította a tűzszünetet, [horkantás] el tudom képzelni azt, hogy valóban elkezdtek tárgyalni.
[00:15:34]Bár ha megnézzük a 10 pontot és 15 pontot, ugye a 10 pont az az irániak 10 pontja és 15 pont az amerikaiaké.
[00:15:42]Ezeket ezeket a pontokat nagyon nehéz össze fogalmazzunk úgy, hogy összekapcsolni [horkantás] és össze boronálni.
[00:15:50]tekintettel arra, hogy Irán nem akar lemondani a nukleáris potenciájáról.
[00:15:59]Békés nukleáris programot mindenféleképpen akar.
[00:16:01]Bésztos, hogy nem fogja.
[00:16:04]Sőt, ha megnézzük azt, hogy mit mondanak az iráni politikusok, és kik vannak Isten igazából előtérbe nyomva, ezek a a forradalmi gárda, a forradalmi gárda vezetése az úgy gondolkodik, mint a kóreaiak.
[00:16:20]Kell nekünk egy adom, ütőerő, hogy hagyjanak bennünket békén.
[00:16:27]Uiöknel bevált a a nacionalisták, vagy a igen, a nacionalista oldal, ott kompromisszumokat lenne hajlandó tenni ebben, de láthatóan most nem nem biztos, hogy ez a ez a forgatókönyv jön be.
[00:16:46]Hát azért azt elmesélik, vagy többen megjegyzik, hogy amikor Isz, tehát amikor Pakisztánba, Iszlámabadba elkezdtek tárgyalni, akkor egy ideig a pakisztániaknak azt kellett eldönteni, vagy a [horkantás] rendet kellett csinálni a 80 fős iráni delegációba, hogy akkor döntsétek el, hogy mit képviseltek közösen, mert az egyik ezt mondta, a másik azt mondta.
[00:17:09]Tehát ez az egyik, hogy hogy nem nem itt nem fog bejönni.
[00:17:12]Hasonlóképpen azt gondolom, hogy óriási különbség van a hormozis szoros és Irán kapcsolatának érz értelmezésében.
[00:17:24]Az iszlamisták, vagyis a forradalmi gárda azt mondja, hogy a hormozis szoros a miékén.
[00:17:29]A hormozis szoros hát forgalmát rendszeresen meg tudjuk mi zavarni.
[00:17:37]A hormozis szoros forgalmából adókat tudunk beszedni.
[00:17:41]Ezt Donald Trump is szokta.
[00:17:44]Így van.
[00:17:44]És ennek megfelelő és ráadásul tényleg ez.
[00:17:48]Kérem szépen Donald Trump is ezt akarja.
[00:17:50]Miért ne akarhatnánk mi?
[00:17:50]És a a mérsékeltebb nacionalisták mondják azt, hogy lehet, hogy a hormózis szoros egy része, de azért nem biztos, hogy ezt a hormózis szorost ennyire szigorúan kellene venni, tehát hogy megakadályozni, mert ez mindenkinek nagyon rossz.
[00:18:07]Ez a másik terület, ahol szerintem nagyon nehéz összeegyeztetni ezeket a dolgokat.
[00:18:14]Szóval lehet, hogy egyszerű.
[00:18:17]Tehát amíg nincs atomfegyvere, addig van hormoziszorosa.
[00:18:19]Ha lesz atomfegyvere, akkor elengedheti a hormoziszorost, mert már van atomfegyvere Iránnak.
[00:18:25]Ez szerintem nem ilyen egyszerű.
[00:18:27]Természetesen mindenki attól retteg, hogy mi van akkor, ha Iránnak atomfegyvere van, mekkora zsarolási potenciálja.
[00:18:32]Nem csak a hormoziszoros miatt, hanem amiatt, hogy van egy öböl térségi, tulajdonképpen egy ilyen olaj és földgázmező, meg vagy kaszpi tengeri.
[00:18:43]Tehát a két a két kulcsfontosságú terület fölött egy atomhatalom ne rendezkezzen engkora zsarolási potenciállal.
[00:18:49]A másik viszont az is, hogy azért nem csak Irán tudná lezárni a hormózis szorost.
[00:18:55]Tehát azt gondolom, hogyha nagyon összeszedné magát a nemzetközi közösség, akkor meg tudná akadályozni azt, hogy Irán a saját olaját kivigye.
[00:19:04]Tehát tudna olyan kellemetlenséget okozni ha minden kötél szakad Iránnak anélkül, hogy ott ott ilyen szárazföldi műveletekre kerülne sor, ami Iránnak is nagyon rossz.
[00:19:16]Tehát addig, amíg Irán tudja a az olaját szállítani, addig azt gondolom, hogy az irániak nyugodtak lehetnek, mert egyébként tegyük hozzá, azért ezt alapvetően hát pont a pont a szövetségese miatt meg partnerei miatt szerintem Donald Trump ezért engedi.
[00:19:41]Tehát ő azért azt látni kell, hogy a az iráni az kimegy ebből a térségből.
[00:19:49]Mert a mert azt is tudja az amerikai vezetés, hogy ha elhúzódik ez a háború, akkor olyan gazdasági problémákkal szembesül a világ.
[00:19:58]És ezen belül egyébként ö hát azért szerintem Amerika is, ott is az árak, lehet, hogy nem az olajár, de azért egy csomó mindennek az ára az meg az infláció is egy csomó minden szerintem jelentkezne, aminek a következményei egyelőre beláthatatlanok, és aminek egész biztos, hogy a az Amerikai Egyesült Államok is tulajdonképpen hátrányba kerülne, vagy vagy kellemetlen lenne.
[00:20:25]Én azt gondolom összességében egyébként, hogy a tanácstalanságot mutatja azt, hogy hogy most hirtelen meghosszabbították ezt az egész történetet.
[00:20:37]Elsősorban azért, mert nem tudják, hogy mit csináljanak.
[00:20:39]Mi?
[00:20:39]Tehát katonai megoldását nem látom ennek a konfliktusnak, inkább így mondanám.
[00:20:45]A NATO-t mennyire zilálta tovább, hogy több NATO tagállam nem volt hajlandó beszállni az amerikaiak iráni akciójába.
[00:20:53]Nem engedtek leszállni, tankolni gépeket.
[00:20:57]Azt gondolom, hogy azért nem zilálta eszét, hogy a azt mondta Donald Trump, hogy nem jöttetek, amikor szükség van rátok később.
[00:21:05]Ez kétségtelen, de ugye azért én tudom, én én szakértőként többet mondhatok, mint egy politikus, mert rám nem figyel annyira a Donald Trump.
[00:21:13]Azért el kell mondani, azt kellett volna kezdeni, hogy kedves Donald, amiről nem kérdezel meg bennünket, és nélkülünk indújtod el, abba mi nem akarunk beleszállni.
[00:21:21]majd ha megosztod velünk ezt az egész történetet, megbeszéljük.
[00:21:26]Ez a NATO ugyanis ugye itt a NATO arról szól, hogy kérünk, de alapvetően megosztjuk a terveinket, elmondjuk, hogy mit szeretnénk.
[00:21:38]Plusz az egy védelmi szövetség.
[00:21:38]Hát ez van a hát így van.
[00:21:40]Ez a másik, hogy védelmi szövetség.
[00:21:41]Ez azt jelenti, hogy nagyon nehéz most azt mondani, hogy az Egyesült Államokat védjük, hiszen az Egyesült Államok támadta meg alapvetően az irániakat.
[00:21:51]Ö és emellett én azt gondolom, hogy a NATO európai tagállamai számára nyilvánvaló, hogy óriási kihívás volt, hogy hogy kérem szépen egy olyan háború indult meg, aminek a gazdasági, de leginkább energetikai következményeit, vagy energia következményeit ezt nem az Egyesült Államok, hanem Európa és azok fogják megérezni, akik leginkább az öböltérségből hozzák a a mint a kőolajat, vagy mint a gázt.
[00:22:22]Ez Európa, ez Ázsia.
[00:22:25]És elteszem, hogy Donald Trump tulajdonképpen boldog volt attól, hogy hm ezzel még kis kellemetlenséget okozhatunk egyébként Kínának is, hogy miért nehogy már neki olyan jó legyen.
[00:22:36]Tehát én azt gondolom, hogy egy csomó olyan érv, ami érthetővé teszi azt, hogy miért mondtak nemet.
[00:22:41]És akkor még nem említettem azt, hogy azért ha összeszedi magát Irán, akkor tud terrortámadásokat szervezni Európában.
[00:22:56]Szólt is, hogy aki most csöndben marad, annak számolnia kell a következményeivel.
[00:23:00]Igen.
[00:23:00]Tehát azt gondolom, hogy ezeket látni kell, de ezek nem újdonságok.
[00:23:02]Ezt tudjuk.
[00:23:06]Hát onnantól onnantól kezdve, hogy 2000 14-15-ben az Iszlám Állam hatalomra jutott mondjuk Irakban és egy Irak egy részén és Szíria egy részén, gyakorlatilag pontosan tudjuk, hogy mi a következménye ezeknek.
[00:23:25]Az Iszlám Állam is tudott olyan embereket szerezni, toborozni Európában, akik akik hát terror cselekményeket követtek el.
[00:23:36]Pontosan tudjuk azt, hogy a hogy a 15-ös hát válság már a migrációs válság az ennek a következménye, ahogy egyébként azt gondolom, hogy keveset beszélünk róla, de el ki tudom képzelni, hogy a libanoni háborúnak például egy ilyen következménye lesz, hogy onnan libanoniak indulnak meg, mert nincs hova menniük, és ezek mind-mind a az európai útvonalat fogják követni.
[00:24:02]Az öbölállamok és Izrael az iráni háború után is helyben maradnak.
[00:24:05]Az übel Államokat nem tudta megvédeni senki az iráni találatoktól, se maguk, se az Egyesült Államok.
[00:24:11]Ez a későbbi szövetségesi együttműködésükre.
[00:24:12]Lesz hatással, vagy nem lesz?
[00:24:17]Gondolom mindenféleképpen lesz hatással, és én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy nem az Egyesült Államok lesz a főszövetségese ezeknek az Államoknak, hanem egy olyan állam, ami mindegyikkel jóban akar lenni, ez Kína.
[00:24:30]és hogy Kína lesz egy olyan tény, vagy lehet inkább Kína lehet egy olyan tényező, aki egyébként össze tudja békíteni, hát fogalmazzunk úgy, Iránt az Öbölállamokkal mind a két részt, tehát mindegyik öböl államtól vásárol egyébként, főleg egyébként kétségtelen, hogy Irántól vásárol ó olajat, gázt.
[00:24:53]Tehát azt feltételezem, hogy azt a szerepet, amit az Egyesült Államok betöltött korábban, mert most már szerintem nem tölti be, ezt Kína töltheti be, még nem tölti be, de Kína töltheti be.
[00:25:08]Különösen akkor egyébként, ha nem sikerül olyan mértékbe dezkalálni ezt a helyzetet, hogy az az olajár, ami fölszökött, és az a a az az energiai, vagy olajpiaci válság, ami mutatkozik, vagy LNG válság, ami mutatkozik, az azt nem sikerül kezelni hosszú vagy rövidtávon, vagy középtávon, mert hosszú távon szerintem vagy közép középtávon nem bírja ki a a világgazdaság, és akkor oda fognak nagyon sokan állni Kína mellé, hogy igen, te légy szíves tedd ezt meg.
[00:25:44]Nyilvánvaló, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy ez tetszeni fog egyébként se a az amerikaiaknak, se pedig az izraelieknek, de azt látni kell, hogy mind az öböl államok, mind pedig Irán a saját súlyuknál fontosabb szereplői a világpolitikának, különösen a világgazdaságnak.
[00:26:06]Tehát és ezt alapvetően mindenkinek tudodásul kell venni, különösen olyanoknak, akik azt állítják, hogy azért akarjuk megszüntetni az iráni nukleáris potenciált, hogy ne le tudjanak zsarolni bennünket az irániak, ha már ilyen fontos helyen hát vannak.
[00:26:27]Ez ugyanaz visszafordítható, hogy kérem szépen, akkor hagyjátok békén ti is iránt, és akkor próbáljunk meg egy olyan szereplőt keresni, aki aki ezt meg tudja oldani, hogy tulajdonképpen összebékíti és össze hát kibékíti inkább az öbelállamokat és iránt.
[00:26:52]Ön nagyjából ezt várom.
[00:26:59]És hát a nagy kérdés inkább az, hogy meddig tart ez még?
[00:27:00]Tehát, mert mi lesz az a pont, amikor Donald Trumpnak azt kell mondani, hogy elég.
[00:27:05]És ez előbb-utóbb tehát belátható abból a szempontból, hogy azért novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban.
[00:27:15]Azt gondolom, hogy az trumpi külpolitikának biztos, hogy szerepe lesz választások eredményében.
[00:27:26]És azt én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy nem pozitív.
[00:27:29]Tehát nem így, nem ezzel a jelszóval hát indult el Donald Trumpnak az elnöksége.
[00:27:39]Nem ezt ígérte, de ezt hozzá kell tenni egyébként, hogy a Kor szavazói azok támogatják egyébként az Irán elleni fellépést.
[00:27:47]De bocsánat, ha azt várja, hogy az Öbölállamok és Irán viszonya kínai ernyő közvetítés alatt konszolidálódik, akkor azt is gondolnia kell, hogy akkor Irán meg az öböl államok majd együtt fognak Izrael felé, Izrael ellen fordulni, mert hát az irániak eléggé kibékíthetetlenek Izraellel, és nyilván egyik feltételük még talán a alkotmányukban is benne van, hogy Izraelnek nem is kéne lennie.
[00:28:09]Igen, de alkotmányt azért Iránban is nagyon könnyű változtatni.
[00:28:11]Tehát azt feltételezem, hogy azért, hogy mondjam, az irániaknak is változniuk kell, és arra fogják nyomni egyébként az irániakat, hogy változzanak.
[00:28:25]Hosszú távon nem hiszem, hogy az iráni rezsim, hát fogalmazzunk úgy, hogy hogy ne változzon.
[00:28:32]A nagy kérdés inkább az, hogy hogy ez ez milyen időpontba hát következik be, mert azért a háború az alapvetően óriási pusztítást végzett irán.
[00:28:49]Tehát már abban az értelemben, hogy a katonai infrastruktúrája [horkantás] akkor a nagy kilövő platformjai, tehát ilyen ballisztikus rakéta kilövő platformjai, gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy Izrael például a a forradalmi gárda különböző parancsnokságait is lebombázta.
[00:29:09]Az Egyesült Államok is megpróbálkozott ezzel, de ugye rögtön az elején egy térképhiba miatt tulajdonképpen hát lebombázott egy lányiskolát, és ezzel beárnyékolta az egészet bizonyos értelemben abb a szempontból feltétlenül, hogy szerintem ez volt az Egyesült Államok hadseregének a legnagyobb tévedése.
[00:29:34]170 halotról beszélünk, és ilyen nagy civil áldozattal egyik akció sem járt, és azért ez ez szerintem hosszú távon szintén nem a pozitív dolgok közé fog felíródni, amikor megvonjuk azt a mérleget, hogy akkor mi is történt itt Iránnal kapcsolatban.
[00:29:54]szumma szummárom azt gondolom, hogy Kínának az is feladata lesz természetesen, hogy az ilyen konfliktusokat valahogy visszafogja, de azért azt is látni kell, hogy ma már nem tudja úgy fenyegetni Irán hát a se az Egyesült Államok érdekeltségeit, se pedig de különösen nem Izraelt, mint tudta ezt a 12 napos háború, vagy a mostani fellépés előtt az oros Oszokrajnai háborúján, hogy befogyásolta Donald Trump és Benyamin Netanyahu iráni háborúja azon túl, hogy kevésbé figyelt rájuk mondjuk a sajtó.
[00:30:35]Hát az biztos, hogy az oroszoknak pénzt juttatott már abban az értelemben.
[00:30:41]Pénzt juttatott, hogy az orosz, tehát hogy az orosz szankciókat ugye felfüggesztette egy ideig egy időre Trump.
[00:30:54]De összességében nem mondanám azt, hogy hosszú távon az oroszokat jól érintette.
[00:31:00]azért nem érintette jól, mert mert Venezuel után egy másik olyan, sőt úgy mondanám, hogy Szíria, Venezuela és Venezuela után egy harmadik olyan szövetségese esett ki az orosz vezetésnek, akikre nagyon komolyan számítottak, akivel nem gondolnám, hogy ez olyan fantasztikus nagy szövetség volt, de aki praktikusan tudott támogatni, tudta segíteni az orosz hát át haderőt, drónokkal, ballisztikus rakétákkal és egyéb módon.
[00:31:37]Plusz életben tartottak Kubát.
[00:31:39]És k így van, plusz életben tartottak Kubát.
[00:31:41]Ez is nagyon fontos.
[00:31:41]Tehát azt gondolom, hogy az oroszoknak ilyen szempontból nem kedvező.
[00:31:46]Az ukránoknak sem kedvező, mert azért azt látni kell, hogy olyan mennyiségű lőszer és fegyver fogyott a az Irán elleni háborúban, aminek [horkantás] a pótlása hosszú időt fog igénybe venni.
[00:32:01]És ez általában ugye az a tulajdonképpen [horkantás] az amerikai készleteket csökkentette, azokat feltehetően azokat az amerikai készleteket is, amiből egyébként az a ukránoknak lehetett volna m hát juttatni.
[00:32:23]De a másik dolog, én most láttam először azt, hogy az ukránok megjelentek, Ukrajna megjelent a nemzetközi porondon ennek a háborúnak az eredményeként, elsősorban a drónk képességeivel.
[00:32:39]Kiért jobban a drónvédelemhez, mint ők?
[00:32:41]Négy éve állják.
[00:32:42]Így van.
[00:32:42]Így van.
[00:32:42]És hát ha még hozzátesszük, hogy az egész orosz-ukrán háború gyakorlatilag egy ilyen fel olyan felőrlő háborúvá alakult át, ahol a kulcsfontosságú fegyver az a drón, azzal aztal figyelünk meg, azzal derítünk fel, azzal lövünk, vagy pontosabban bombázunk.
[00:33:03]Ö [horkantás] az egyetlen dolog, amit még nem tudott megoldani a a a se az orosz talán ma, ha jól láttam, akkor volt valamilyen felvétel egyébként a YouTube-on, és azt mondják a kollégáim, hogy az egy nagyon komoly előrelépés.
[00:33:21]Ez a drónmegsemmisítő drón, ami le tudja lőni a másik drónt, mert ott van egy olyan probléma, hogy amikor lő, akkor az a az üttés, vagy az a az a lendület, így van.
[00:33:36]hatás, ellenhatás, de most valahogy úgy oldalák meg, hogy a drónra is lőtt, meg hátra is lőtt, és akkor ebből ebből újabb, hát hogy mondjam, olyan fizikai következmény lett, hogy a drón utána visszamehetett és leszállt.
[00:33:51]És ezt kulcsfontosságú ugye olyan drón pusztító drónt kéne kitalálni, fejleszteni, ami többször felhasználható.
[00:33:58]És ugye azt is lehet látni, hogy azért az részben az Egyesült Államok felé is, de különösen az öböl államok felé elment Szaarábiába, elment Katarba, vagy pontosabban Katarral, az Egyesült Alabátusokkal tárgyalt gyakorlatilag Zelenski és üzleteket akar kötni és tanácsadókat küld a drón, hát a drónokkal való harc gyakorlására, megtanítására, ami szerintem óriási előrelépés a a tulajdonképpen a az ukránoknak.
[00:34:38]És azt jelenti, hogy nagyon könnyen előfordulhat, hogy az ukránok hosszú távon szereznek egy olyan támogatót az öbböl államok tekintetében, aki aki ha nem is helyettesíti, de de odaáll az európaiak mellé, és azt mondja, hogy hát ha ti segítetek nekünk, akkor mi is segítünk nektek.
[00:34:59]Megvéditek az idegenforgalmat.
[00:34:59]Itt amiből mi élünk, ezért mi megvédünk benneteket.
[00:35:04]Csere üzlet.
[00:35:04]Abszolút.
[00:35:07]Aha.
[00:35:07]Ha Ukrajna megkapja az uniós hitelt, ami ebben a pillanatban szinte biztosra vehető, akkor az bármilyen fordulatot csinál a háborúban, mert ált fegyverekre akarják költeni, amit az európaiak fognak meg maguk megvenni az amerikaiaktól meg mindenkitől.
[00:35:20]Én vagy ez nem az a típusú háború?
[00:35:24]Nem.
[00:35:24]Én azt gondolom, hogy ez nem az a típusú háború, ami ahol gyakorlatilag olyan nagyon gyorsan tudnak hát fogalmazzunk úgy, hogy változtatni.
[00:35:37]Ez arra lesz elég, hogy a kieső támogatást, ami az Egyesült Államok, azt esetleg pótolják, ami az Egyesült Államoktól nem jön.
[00:35:47]vagy nem tud jönni, de amikor én azt mondom, hogy nem tud jönni, akkor nem biztos, hogy pótolható, hogy mást nem mondjak a patriot rakétákat ugye az Egyesült Államok gyártja.
[00:35:54]Ez azt jelenti, hogy ha nincs patriot gyártás, akkor ha van pénzele, akkor sem tudod.
[00:36:02]Vagy hogy mondjam, ha az Egyesült Államoknak szüksége van a patriot rakétákra, akkor akkor se fogja eladni egyébként, ha ennek nagyon sok pénzed van.
[00:36:10]Ugye most egyébként az Egyesült Államok olyan politikát folytat, hogy azt mondja, hogy ő nem ad nagy támogatást, viszont az európaiak megvásárolhatják az amerikai fegyvereket, és ez egyelőre működik.
[00:36:24]Szerintem valami ilyesmit kell ilyesmire lehet számolni.
[00:36:27]A másik, ami a fegyverzet, vagy inkább azt mondanám, hogy a támogatás másik formája, az pedig sokkal inkább a közös gyártás.
[00:36:37]Tehát amikor a hadiipari vállalatok között alakul ki nagyon fontos kapcsolat és valamilyen fejlesztésgyártás, ez két szempontból nagyon fontos.
[00:36:52]Egyrészt, mert most már van az ukránoknak is eladnivalója nohowjuk.
[00:36:54]Ez ugye a drón, most olvastam éppen, hogy ugye vannak olyan drónok, amelyek nem alap alapvetően a drónokat nagyon könnyen lehet elektronikus harccal megbénítani, de vannak olyan drónok, amelyek [horkantás] ilyen száloptikás zsinó drónok 60 km távolságra mennek el.
[00:37:19]Így van.
[00:37:19]Pontosan 60.
[00:37:19]Tehát azt mondanám, hogy az 50 és 100 közötti távolság a 25 ráfér egy ekkora orsóra az egész.
[00:37:27]Így van.
[00:37:27]A 25 km az a természetes, a 25 és 50 között az a különleges, de olyan már van néhány.
[00:37:33]És most én is azt láttam, hogy 60 km-re tudnak elmenni.
[00:37:38]Ukrajna egyes tájai úgy néznek, mintha pókáló szőtt volna be.
[00:37:41]Pontosan.
[00:37:41]Pontosan.
[00:37:41]Tehát azt gondolom, hogy van nekik is olyan dolgok, ami amit amit be tudnak tenni a közösbe.
[00:37:46]És ez azért is fontos szerintem, mert az egyik nagyópai cél alapvetően az, hogy Ukrajnát valamilyen módon bevonza, vagy vagy beillesze a az Európai biztonsági architektúrába.
[00:38:02]És ezek az együttműködések, ezek szerintem efelé vezetnek.
[00:38:07]De melyik az Európai biztonsági architektúra?
[00:38:08]NATO, mert annak az európai országunk tipikusan tagjai, az európai védelmi együttműködés, aminek nem is biztos, hogy ez a neve, mert olyan keveset beszélünk róla.
[00:38:16]Tehát mi ez az architektúra?
[00:38:19]Ez az architektúra szerintem most épül csak ki.
[00:38:21]Itt egy nagy kérdés az lesz egyébként, hogy ebbe ki fog beleszállni.
[00:38:26]Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják egyébként, hogy van az új Hanzaszövetség, az nagyjából ilyen 10-15 állam, akik számára az orosz fenyegetés az olyan kihívás, amivel szembe közösen akarnak fellépni.
[00:38:41]Nem kell mindenkinek beszállni ebbe az egész történetbe.
[00:38:46]Fontos az Európai Unió politikai egysége, de azért azt látni kell, hogy az ukrajnai háború mindig is eltérő fontosságú volt a különböző országok számára.
[00:38:58]Tehát, hogy mondja, egy [horkantás] Portugália számára nem lesz olyan fontos, mint egy Lengyelország számára, mint a balti országok számára.
[00:39:05]Picit itt ezt mi torzan láttuk, mert ugye részben azt azt láttuk, vagy pontosabban egyesek azt látták, hogy hú, milyen egységes Európa.
[00:39:15]Szerintem közel sem volt.
[00:39:15]Másik részről meg azt láttuk, hogy van egy, legfeljebb két, de egyébként Magyarország, akik viszont vétóznak, és általában nem.
[00:39:26]Tehát én ezt máshogy gondolom.
[00:39:26]Én úgy gondolom, hogy például nekünk sem kell 180 fokos fordulatot tenni ebbe az egész történetbe.
[00:39:33]Nem kell, hogy úgy kell viselkedni, mint egy normál európai ország, aki nem biztonságiasítja a kapcsolatát Ukrajnával, hanem egész egyszerűen azt mondja, hogy amit tudunk, nem fogjuk nem akadályozzuk meg azokat a dolgokat, amit Európa közösen akar.
[00:39:51]Különösen nem akadályozzuk meg akkor, ha nem is vagyunk benne.
[00:39:53]Gyakorlatilag van egy csomó terület, amit ki kéne venni a biztonsági hogy mondja, a biztonságpercepciókból.
[00:40:04]Szerintem két téma van egyébként.
[00:40:04]Az egyik az orosz ukrán háború kérdése, a másik pedig a a tulajdonképpen az energiaellátás, ami ténylegesen biztonsági kérdés.
[00:40:15]Az összes többi a normál politika menetében megoldható.
[00:40:20]Mi pedig itt az utóbbi időben hát gyakorlatilag hát biztonságiosítunk minden területet.
[00:40:25]Ha ezt megszünteti a következő kormány, akkor az azt jelenti egyébként, hogy úgy fog visel, anélkül is úgy fog viselkedni, hogy nekünk bárhogy támogatni kéne nagyon ezeket a dolgokat.
[00:40:38]Magyar Péter első miniszterelnöki útjást már bejelentette.
[00:40:40]Lengyelországba vezet Lengyelország.
[00:40:42]Háromszor akkora népességünk, mint mi a rendszerváltásuk óta a gazdasági fejlődése lényegében töretlen.
[00:40:48]25-re csináltak egy 4%-os gazdasági növekedést, a hadi kiadásaik pedig a GDP 5%-át teszik ki már egy ideje.
[00:40:56]Ez egy másik liga.
[00:40:56]Mit hozhat egy lengyelmagyar normalizált együttműködés?
[00:41:02]Szerintem nagyon sok mindent.
[00:41:02]Egyrészt azt gondolom, hogy mi tanulhatunk a lengyelektől pont ezt.
[00:41:06]Tehát a lengyel gazdaság vezetése és a lengyelgazdasági vezetés az gyakorlatilag úgy csinálta végig a 2008-as világválságtól, hogy hogy a lengyelgazdaságot rázták meg a legkevésbé a változások.
[00:41:24]már a 2008-12-es gazdasági világválságnál gazdasági és pénzügyi válságnál is szerintem viszonylag jól teljesítettek a regionális területen.
[00:41:35]Nem teljesítettek hasonló jól egyébként 19-ben a covidnál, de ez egy másik kérdés.
[00:41:41]Tehát egyrészt tanulhatunk tőlük, az mindenféleképpen azt gondolom, hogy mivel a ha jól látom, akkor a magyar kormánynak vagy Magyar Péter kormányának egy nagy fókuszváltása lesz, és azt mondja a a Tisza, hogy regionális politikát kell csinálnunk.
[00:42:04]Tehát a mi kül és biztonságpolitikai kompetenciánk az döntően ebben a régióban hát érvényesíthető.
[00:42:14]Tehát nem kell ilyen globális nyitás.
[00:42:18]Fontosak persze a nagy partnerek, de alapvetően ide kellene koncentrálnunk.
[00:42:23]És én ezt azért támogatom, mert az, mert azt gondolom, hogy ez ez egy jó felmérése a magyar képességeknek, jó felmérése a magyar geopolitikai elhelyezkedésnek.
[00:42:35]És hát akkor rögtön hadd tegyem hozzá Kelet-Közép-Európában, vagy mondjuk itt régióban, melyik Lengyelországnál fontosabb m országot nem látok.
[00:42:43]Németországot lehetne mondani, de ő szerintem nem Közép-Európához tartozik, hanem ilyen értelemben Nyugat-Európához.
[00:42:54]És hát azt gondolom, hogy Lengyelországon keresztül gyakorlatilag, hogy mondjam, olyan kapcsolatokra tehet szert az új kormányzat, és olyan lobbitevékenységre tehet az új kormányzat, amire nagy szüksége lesz, mert hát azért tegyük hozzá, hogy ö sokat kell majd dolgozni annak érdekében, hogy egy csomó m kritikát ö azt elcsendesítsen a magyar kormány vagy a budapesti kormány, amennyire ezt lehet látni.
[00:43:28]Tehát én fontosnak tartom ebből a szempontból is.
[00:43:33]viszonylag jól kommunikálható a polák rengedv bratanki édas lánki édas tehát hogy lengyelmagyar két bó barát jelza tábornok az egész mind az általános iskolában mindent tud és ugye a nagy kérdés ezt nem tudom de azt feltételezem hogy társadalmi szinten még mindig nagyon erős kapcsolatok vannak a lengyel és a magyar között nem csak abban az értelemben hogy hajdú szoboszlóra járnak meg Tokajba járnak meg satöbbi.
[00:44:04]Jó, még még a Mazuri tavakhoz csak kicsit hosszú a vonatút.
[00:44:07]Így van.
[00:44:07]Így van.
[00:44:07]Bár azért már nem annyira hosszú.
[00:44:09]Jó, mert az van ilyen 200-zal menő vonat.
[00:44:12]Így van.
[00:44:12]Tehát az már azért krakóból el lehet gránsba menni úgy, hogy hogy nem tudom három és fél négy óra alatt.
[00:44:17]Azért az egy nagyon fontos dolog.
[00:44:19]Tehát azt gondolom, hogy erre lehet építeni.
[00:44:21]Most nem is beszélve természetesen arról a a arról, hogy hát lehet beszélgetni például a tapasztalatokról.
[00:44:29]Ugye ne felejtsük el, valami hasonló fordulat, talán nem ekkora, de valami hasonló fordulat történt 23-ban Lengyelországban is, amit szerintem a Tuskék vagy a Tuszkormány bizonyos értelemben el nem kótyavyélt, de nem használt ki olyan mértékben, mint ahogy kellett volna.
[00:44:50]Nem volt kétharmaduk.
[00:44:52]Nem volt kétharmaduk.
[00:44:52]Nem is ez a problémám.
[00:44:54]Nekem az problémám az, hogy hogy a kormányzat arra várt, hogy majd jön egy olyan elnök, aki hát, hogy mondjam, a mi politikai táborunktól lesz, és en és ezt be akarták várni, és nem lehet.
[00:45:11]Tehát az a fő tanulság, hogy nem le nincsen másfél évünk arra, hogy ne lépjünk semmit, hogy ne lépjünk, hogy tehát nem lehet elkummantani azt, hogy itt ezt is meg kéne változtatni, akkor legalább változtassuk meg, akkor legalább próbálkozunk vele, akkor látványosan tegyük ezt satöbbi, mert én azt érzékelem, hát figyelve a lengyel sajtót, ugye azért én elég közel állok Lengyelországhoz, tehát figyelve a lengyel sajtót, azt látom, hogy az egyik fő problémák alapvetően a lengyel társadalomnak, hogy nem volt az a vehemencia, mint amit én ma a Tiszában látok ott.
[00:45:50]De lesz egy olyan viszony nálunk azért nagyobb erejű Lengyelország és Magyarország között, hogyha nekünk problémánk van az Európai Unióban, mert lesznek nyilvánvalóan problémáink, akkor egy izmos testű lengyel testvérünk odaáll mögénk, hogy segítsen.
[00:46:08]Hát azt gondolom, hogy lehet.
[00:46:08]Lehet, ez egy nagy kérdés.
[00:46:10]Ög komolyan gondolja a Tiszakormány azt, hogy itt egy ilyen kibővített visegrádi együttműködést akar, vagy inkább azt mondanám, hogy hogy azt szeretné, hogy a magyar külpolitika az a térségre koncentráljon, akkor azt gondolom, hogy Lengyelországban tudunk egy olyan szövetségest találni, vagy leginkább Lengyelországban tudjuk meg azt a szövetségest megtalálni, akivel regionális érdekérvényesítésért lehet fellépni.
[00:46:48]Tehát nem tudom, érthető-e, hogy ez a rég szerintem az egész régiónak a most, tehát a mi régiónknak az egyik legnagyobb problémája még [horkantás] a még a az Európai Unióba hozzá a csatlakozás után is, hogy nincs regionális érdekérvényesítő képessége, mert ezt senki nem akarta.
[00:47:09]Nem akarja egyébként nyugat sem, tehát a nyugat-Európa sem akarta.
[00:47:14]Én úgy láttam, amikor ezzel foglalkoztam, hogy nem akarják, kész.
[00:47:19]Azt akarják, hogy hogy ne legyünk olyan súlyosak, ki akar egy másik hegedűstö.
[00:47:23]Pontosan.
[00:47:23]És Isten igazából nagyon nehéz volt összehozni ezt gyakorlatilag hát fogalmazzunk [horkantás] úgy, hogy kelet-közép-európai országokkal is.
[00:47:31]Itt még továbbra is a bizalmatlanság van.
[00:47:33]A Csiki Tommy szokta azt mondani, hogy ez látványosan látszik.
[00:47:39]Például a katonai együttműködés területén mindenféle dolgot kitalálunk, de még odáig nem juttottunk el, hogy fél zoknit vettünk volna közösen.
[00:47:49]Ne nincs akkora bizalom az itteni országokban, ha a ha bizalmat kell kiépíteni gyakorlatilag két ország között Magyarországnak, én magam is egyébként a lengyelek felé fordulnék.
[00:48:04]Ott van a legnagyobb esélyünk.
[00:48:04]olyan bizalomra, és ráadásul ugye mivel ő másik ligába focizik, ő mégis csak egy középhatalom, tehát ott van egy olyan lehetőség, hogy akkor összefogva nemcsak a közép-európaiak, mert a közép-európaiak például Ukrajna kép kérdésében, vagy inkább az észak-közép-európaiak, a Lengyelország, a balti országokra gondolok én, például a skandinávokkal nagyon jóban vannak.
[00:48:30]Tehát van, tehát hogy mondjam, Lengyelország az mindenféleképpen egy olyan lehetőség, ami ami a mi fellépésünket az Európai Unióban és általában európai kérdések kapcsán az segítheti.
[00:48:46]Köszönöm szépen.
[00:48:46]Az elmúlt egy órában Tálas Péterán stratégia és védelemkonzultációs csoport biztonságpolitikai jellemzője volt az aréna vendége.
[00:48:52]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdélyi Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:48:55]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.
[00:48:59]Az Infredi YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani.
[00:49:02]Ha oda feliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket külön keresés nélkül kapják majd meg.
[00:49:06]Köszönöm a figyelmet.
[00:49:08]Exterda Tibor vagyok.
[00:49:10]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:49:15][zene]