Mi látszik a Holdról a választáson kívül? Szabó Olivér Norton, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban Szabó Olivér Norton fizikus csillagász.

[00:00:12]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse [zene] ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:18]A magyarországgyűlési választás a csillagokat is elhomályosította a hazai közvéleményben, de vele egy időben, áprilisban az emberiség azért egy történelminek mondott küldetést teljesített a világűrben.

[00:00:30]Ez volt az Artemis 2, amelynek keretében sok évtized után az ember olyan messzre jutott a hold túloldalán folytatódó végtelen kozmoszban, ameddig még soha.

[00:00:43]Erről beszélgetünk a mai arénában.

[00:00:43]A műsort felvételről hallják, csütörtökön reggel rögzítettük.

[00:00:47]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:00:49]Herceg Zsolt vagyok, és köszöntöm vendégünket Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászát.

[00:00:58]Jó napot kívánok.

[00:00:58]Köszönöm szépen, hogy nálunk landolt.

[00:01:00]Szép jó napot.

[00:01:00]Üdvözlöm a hallgatókat is.

[00:01:03]Őrutazás előtt időutazás, de csak röviden.

[00:01:05]Mi volt az Artemis 1 és ahhoz hogyan kapcsolódott az Artemis 2?

[00:01:08]Az Artemis 1 az 2020-ban történt.

[00:01:11]Ez volt az első tesztje az új generációs holdrakétának és az űrhajónak.

[00:01:17]Az SLS, ami maga a rakéta, ezt most fejlesztették ki, és ugyanígy az Orion űrhajót is.

[00:01:24]Nyilván nem rakunk először egy ilyen próbára, úgyhogy ez 2020-ban volt a teszt.

[00:01:29]És most az Artemis 2 pedig akkor már rögtön emberrel a fedélzetén kerülte meg a Holdat.

[00:01:35]Tehát gyakorlatilag a folytatása azért volt egy elég nagy lyuk a kettő között sajnos.

[00:01:40]Erről majd beszélünk.

[00:01:40]De ez az Artemis 2 miért érdemelte ki a történelmi jelzőt?

[00:01:47]Hát 50 év, sőt 54 év után tért vissza az emberiség a hold környezetébe.

[00:01:51]Tehát már ez önmagában azért egy nagy dolog, hogy hogy igenis megint ott vagyunk, és most már szeretnénk nem is ottni a Holdat.

[00:02:00]Meg azért egy csomó rekord az ott volt, amit szeretünk puffogtatni, hogy legmesszebb valaha a földtől most járt ember.

[00:02:07]Most volt ez a négy űrhajós, akik kerülték a Holdot.

[00:02:10]Ők voltak a történelemben a leggyorsabb emberek.

[00:02:13]Most először járt nem amerikai állampolgár, nő, színesbőrű űrhajós a Hold környezetében.

[00:02:20]Ez egy csomó leg, amit ide lehetne rakni, de igazából az űrhajósok is azt mondták, hogy abban bíznak, hogy előbb-utóbb elfelejti ezt a történelem, mert még nagyobb dolgokat tudunk elérni.

[00:02:31]Miért kellett több mint fél év századot várni erre?

[00:02:35]Igazából az Apollo korszakban a politika volt a főotor.

[00:02:38]Tehát az nagy űrversenyben a Szovjetunió és Amerika küzdött azzal, hogy megmutassa a technológiai fölényét.

[00:02:45]Amerika leszállt hatszor, tehát sokan csak az Apollo 11-ről tudnak, de egyébként hatszor jártunk a Holdon, és utána nem maradt rivális, aki miatt lehetne ezt megint csinálni.

[00:02:58]abba maradt az egész, és a technológia is más irányba fejlődött.

[00:03:05]Tehát nagyon sok téren szokták kérdezni, hogy miért nem fejlődött a az űr az űrkutatásban a technológia.

[00:03:09]Mi az, hogy most nem tudjuk megcsinálni?

[00:03:11]Hát fejlődött, csak nem az a része, ami a holdraaszálláshoz kell.

[00:03:14]Nem volt mögötte politikai cél, vagy politikai hátszél.

[00:03:23]Technológiailag meg lehetett valósítani, de gazdaságilag már nem érte meg.

[00:03:27]Tudományosan fantasztikus lett volna, de az egy sok adlagos szempont sajnos ilyenkor.

[00:03:31]Most a politikai és a gazdasági hát cél felerősödött.

[00:03:35]Így van.

[00:03:35]Tehát most erről van szó.

[00:03:39]Kína megjelent mint potenciális ellenfél.

[00:03:41]És bár Amerika ezt nem akarja bevallani, van egy verseny a két fél között, hogy a modern korban kiszáll először.

[00:03:47]Ugye Kína 2030-ra tervezi a holdra szállást.

[00:03:50]És addig fejlődött a technológiánk, hogy most már nem csak science fiction, hanem realitás az, hogy mi lenne, ha bányásznánk a hold felszínéhez közelévő nyersanyagokat, és ezekkel akár el tudnánk látni egy állandó holdi kutatóbázist, vagy tényleg ipari felhasználásra lehetne az ottani nyersanyagokat átkonvertelni.

[00:04:09]Tehát emiatt most akkor nem csak politika van mögötte, hanem pénz is.

[00:04:15]A kutatók meg örülnek, hogy hogy azért mi is helyet kapunk az asztalnál, hiszen ilyenkor megtáltóodnak, de nagyon sok problémát kell megoldaniuk.

[00:04:22]Már ahhoz is sok problémát kellett megoldaniuk, hogy az Ártemis 2 elindulhasson.

[00:04:28]Milyen nagy kihívásokat kellett le leküzdeni?

[00:04:30]Olvastam a hőpajzsal kapcsolatos problémákról, a létfenntartó rendszerek különböző kihívásairól.

[00:04:39]Mindegyik elég fontosnak tűnik.

[00:04:42]Igen, az Artemis 1-en nem tesztelték a létfenntartó berendezéseket, tehát bátor dolog.

[00:04:46]Tiszta nitrogén légkörrel küldtek el két próbabapabát gyakorlatilag a Hold környezetébe.

[00:04:51]Tehát sugárzást mértek a próbababákon, de nem volt vízvisszaforgató rendszer, nem volt levegőcserélés, semmi olyan, ami azért felelős, hogyha tényleg valaki lett volna a fedélzeten, az túl is élje a küldetést.

[00:05:03]Úgyhogy ezt ezt ki kellett tesztelni.

[00:05:06]Et a visszatérésnél kiderült, hogy a hőpajzs nem úgy viselkedik, mint ahogyan eredetileg várták.

[00:05:12]Egy nagyon izgalmas visszatérésű módszert választottak az ártemishez, miszerint úgy lassítják az űrhajót, hogy megpattan a légkörön, mint ahogyan a vizen kacsázó kő.

[00:05:24]Ezzel akartak energiát elvonni.

[00:05:27]Csak a pattanás közben lehűlt annyira a hőpajs, hogy meg tudott szilárdulni, mert hogy ilyenkor az történik, hogy úgy visszük el az energiát, hogy leégetjük a hőpajzsnak egy részét.

[00:05:37]Megszilárdult a külső réteg, és ezek az égési gázok bent ragadtak, ami problémát okozott utána később.

[00:05:44]Úgyhogy át kellett tervezni a visszatérési profilt.

[00:05:47]Mire?

[00:05:49]gyakorlatilag arra, hogy 40000 km/órával bezuhannak a légkörbe, és a lehető leghamarabb túlteljenek azon a részen, vagy azon az időtartamon, ameddig ez a hatalmas hő, ez a leolvadás, ez a leégés zajlik, ez kevés ideig tartson, ne legyen idő utána megszilárdulni.

[00:06:07]Emiatt értékel ezt a leggyorsabb ember a történelemben címet, az űrhajósok.

[00:06:11]És hát ami még hatalmas probléma, hogy az SLS egy új rakéta, amit csak egyszer indítottunk korábban, tehát nincs meg a rutin.

[00:06:21]Tehát mondjuk a SpaceX-nek az űrhajóinál, amiből hetente indul kettő-három, ott tényleg lehet azt mondani, hogy rutin.

[00:06:28]Tehát már mindenki pontosan tudja, hogy melyik kapcsolót melyik után nyomjuk le.

[00:06:31]Már az irányítóközpont már mindenki tudja, hogy melyik bögréből kizik.

[00:06:35]Tehát, hogy minden megvan.

[00:06:37]Az SLS-nél ez nincsen, és ez lassítja a folyamatot.

[00:06:39]Gyakorlatilag ugyanazok a gyerekbetegségek előjöttek, mint amik hat évvel ezelőtt, és újra meg kellett oldani, mert nem volt meg a rutin.

[00:06:48]De ez jó is, nem?

[00:06:48]Mert a rutin az veszélyes is lehet, hogyha elbíz, hogyha túlságosan magabiztossá válunk, arogánssá a világűrrel szemben, akkor igen, ugye ez mutatja szépen például a Kolumbia és a Challenger katasztrófák, hogy ott elbízta az emberiség, azt mondta, hogy á ez már megy nekünk, mindig olyankor szokott beütni a katasztrófa.

[00:07:05]De azért nem gond, hogyha ha ismerjük a rendszereket, és ha nem is reflexből megy, de tudjuk azt, hogy mi miután következik, és felkészülünk előre a hibelhetőségekre.

[00:07:19]Akik ebben legjobban bíztak, beszéljünk egy kicsit róluk, azok maguk az űrhajósok, mert nekik aztán tényleg az életük múlt rajta.

[00:07:25]Az Artemis 2 személyzetéről mit érdemes tudni?

[00:07:28]Kik ők?

[00:07:31]Négy fős személyzetünk van.

[00:07:31]Mindegyik valamilyen szempontból rekord.

[00:07:34]Ugye Reed Wiseman maga a parancsnok.

[00:07:36]Ő a legidősebb ember, aki valaha a hold környezetében járt.

[00:07:39]Egy rutinos űrhajós egyébként az űrállomáson teljesített már a nemzetközi űrállomáson korábban szolgálatot, úgyhogy ő tapasztalt volt ilyen szempontból.

[00:07:49]A pilóta ő Viktor Glover, aki egy színes bőrűrhajó, szintén egyébként a nemzetközi űrállomáson korábban dolgozott.

[00:07:58]És két küldetésspecialista volt még, Krisztina Koch, aki először részt vett az első csak női űrsétában, tehát amikor két női asztronauta dolgozott az űrállomás külsején, és egy kanadai űrhajós, tehát az első nem amerikai állampolgár, Reed, nem bocs, hát Redwisem ő a parancsnok, hanem Jeremy Hansen, egy kanadai űrhajós, akinek viszont ez volt az első űrutazása, tehát hogy ő rögtön a holddal kezdett lett.

[00:08:27]Ő ő ezt megteheti.

[00:08:30]Egy nagyon összeszokott csapatról van szó.

[00:08:32]Több mint négy éve tréningeznek közösen.

[00:08:36]Tehát szerintem egymás gondolatait már hamarabb tudják, mint a másik ember.

[00:08:41]Mi az, ami kifejezetten rajtuk és csak rajtuk múlik?

[00:08:44]Indításkor, utazáskor, visszatéréskor, amit nem távolról irányítanak más szakemberek, hanem csak ők az űrhajósok tudják megtenni, és nekik kell megtenniük.

[00:08:54]magánál az indításnál igazából főleg a a rendszerek monitorozása az nagyrészt automatikusan meg a földről történik, de például a pilótának végig ott van a keze a vészmegszakító gomb fölött, tehát azt ő tudja a kabinból indítani, hogyha bármiféle probléma adódik.

[00:09:13]Aztán természetesen nekik az érdemi munka az indítás után jön, amikor kicsatolják magukat a székből és elkezdik a tudományos munkát.

[00:09:21]Nem véletlenül nem robotokat küldünk fel.

[00:09:23]Az emberi intuícióra, a problémamegoldásra azért szükség van odafent, csak hogy egy kis színest említsek.

[00:09:29]Most elromlott a mosdó, ugye a most a WC egészen konkrétan, ami nagy baj.

[00:09:36]Most először volt a Hold környezetében WC, és az el is romlott, úgyhogy Krisztina Kok azonnal űrvézvezetékszerelővé lépett elő.

[00:09:44]Tehát annak a megjavítása nem is sikerült maradéktalanul, az mondjuk egy ilyen dolog, de az, hogy a megfelelő képeket elkészítsék, ugye folyamatosan kapcsolatot tartottak a földdel, ez operatív meg tudományos szempontból is izgalmas, de mondjuk tudománykommunikációs célból is.

[00:09:59]Tehát a sajtó kérdései, tehát egy olyan sajtótájékoztató, ahol a társaság egyik fele 300000 km-re van, ahhoz az egy izgalmas dolog, meg kellenek nyilván hozzá az emberek.

[00:10:13]Végeznek tehát tudományos munkát.

[00:10:15]karbantartást és kommunikálnak, de konkrétan például ők tudnak gyorsítani, fékezni, pályát módosítani önállóan, vagy ez már nem a űrhajósok dolga manapság?

[00:10:27]Ha szükség van rá, akkor képesek, tehát nem véletlen a pilóta azért a a fedélzeten, tehát tudnak ők korrekciós manővereket csinálni.

[00:10:34]Ezeket azért szerencsére általában, tehát nem úgy van, hogy fentkockás papíron kiszámolják, hogy akkor mennyi ideig kell beyújtani, hanem folyamatos telemetriai adatokat, merre vannak, hogyan áll az űrhajó, milyen az energiaellátás, küldik vissza a földre, itt végzik a számításokat és akár automatikusan innen a földről ki lehet adni a korrekciós maneket, de van nekik ott vezérlőpanel, tehát ők is bármikor tudják irányítani az űrhajót.

[00:10:59]Hét pont között az egyenes a legrövidebb út, de amennyire én tudom, az űrben nincsenek fix pontok.

[00:11:04]Honnan tudják, hogy merre kell menni?

[00:11:06]Hogyan választják ki a pályát?

[00:11:10]Hát régi múltra tekint vissza az égi mechanika.

[00:11:13]Nagyon érdekes.

[00:11:13]Beszélgettünk kutatótársakkal is, és nem intuitív, tehát nem azzal, hogy megnézem a Holdat, és elindulok arrafelé, hanem elindulok egy üres terület irányába a világűrben, ahol majd lesz a hold, amikor én odaérek.

[00:11:28]Tehát a Hold megy körbe szépen a Föld körül, folyamatosan.

[00:11:31]megcélom a semmit, kiszámolom, hogy mikor fog odaérni a hold, és pont akkor leszek ott tényleg, amikor elkap engem.

[00:11:38]Ugye egy ilyen nyolcas alakot tettek meg gyakorlatilag a Földhold rendszerben.

[00:11:44]Egyszer megkerülték a Földet, tesztelték, hogy minden rendben van-e.

[00:11:47]Tehát addig nem indulunk el a hold felé, ameddig minden nincsen letesztelve.

[00:11:52]Elmentek és nem pályára álltak, hanem mentek és a hold gravitációját kihasználva rögtön egy kis kerüléssel jöttek is vissza a föld felé.

[00:11:58]Nagyon sok matekkel ehhez.

[00:12:00]Apollo korszakban ugye ezt jogkártyákon kellett beprogramozni.

[00:12:05]Ugye a számítás jogán című filmben például ezt végig lehet követni, hogy komputernek nevezett emberek, tehát ez volt a szakmájuk, hogy ők számolnak nézték azt, hogy merrefele kell menni.

[00:12:16]Ezt most már számítógéppel triviális igazából.

[00:12:19]Tehát ezt tanítjuk egyetemen első másodéves hallgatóknak.

[00:12:25]átmentek a hold túloldalára, onnan egészen pontosan minek köszönhetően tudtak visszajönni, mert ha jól gondolom, ott nem igen láttuk már és hallottuk őket.

[00:12:35]Egy olyan pályára mentek, ahol ha nem gyújtanak be egyetlen hajtóművet, akkor is visszatérnek egy idő után.

[00:12:41]Tehát lehetett látni a NASA végigközvetítette az indítást és utána az egész 10 napos küldetést, hogy a Hold felé folyamatosan csökkent a sebességük.

[00:12:50]azért, mert a Föld gravitációját azért érzékeljük, hiszen a Hold távolságában, tehát a Hold kering a Föld körül, tehát nyilván érzékelte a gravitáció.

[00:12:58]Elmentek oda, és amikor a Hold és a Föld együttes gravitációja megfelelő volt, az gyakorlatilag vissza is rántotta őket azonnal.

[00:13:07]Tehát ez szabad visszatérési vagy ingyenes visszatérési pályának hívjuk.

[00:13:11]Tényleg be volt tervezve több korrekciós manőver, de végül csak egyre volt szükség a háromból.

[00:13:18]annyira tökéletesen sikerült megtervezni az utat, hogy igazából fel lehetett tenni a kezüket, és a gravitáció visszahozta őket azonnal.

[00:13:26]Nagyon pontosan kellett megtalálni egy nagyon pici pontot a Hold túloldalán az űrben ahhoz, hogy ez sikerüljön, vagy egy viszonylag nagy térről beszélünk, ahonnan a gravitáció visszahajítja az embert és az űrhajóját a Földre.

[00:13:39]Egy egészen nagy térrészről van szó azért, tehát nem kell millimé, centimé, pontosan 400000 km-es távolságra ezeket összehozni, de de azért pontosnak kell lenni.

[00:13:55]És itt jön be az, hogy mindig volt elég üzemanyag, mindig lehetett volna még belerakni egy-két korrekciós manővert, de szerencsére nem volt rá szükség.

[00:14:05]Amikor legmesszebb voltak, akkor mennyire messzire voltak?

[00:14:08]Akkor 40772 km-re voltak a Földtől.

[00:14:12]Ezzel egy jó 7700 km-t vertek rá az Apollo 13 űrhajósaira, akik ugye korábban legmesszebb jutottak a Földtől.

[00:14:20]Ugye ők nem szándékosan csinálták.

[00:14:22]Az Apollo 13, ugye egy félre sikerült holdzállás kísérlet.

[00:14:27]Fantasztikus film készült róla, mármán dokumentarista stílusban, úgyhogy mindenkinek tudom javasolni.

[00:14:31]Ö itt most szándékosan mentek ilyen messzire, és ez a távolság engedte meg azt, hogy először lássa ember a Hold túloldalát teljes egészében.

[00:14:45]Láttunk valamit a Hold túloldalán, amit eddig még nem tudtunk?

[00:14:50]Nagy felfedezések nem voltak, tehát hogy keringenek szondák a Hold környezetében, amik azért folyamatosan monitorozzák, hogy mi a helyzet.

[00:14:58]ember hiszem tényleg most először látta így.

[00:15:00]Az apolhó kerintek a hold körül, de alacsony pályán, úgyhogy nem látták be az egészet.

[00:15:04]Tehát most látta valaki a teljeset, ami nagyon izgalmas volt.

[00:15:09]Én követtem végig a live streameket, tehát munkaközben második monitoron mindig ott volt, hogy éppen mi történik.

[00:15:17]És amikor kibukkantak a Hold mögül, megint volt rádiókapcsolat, akkor beszámoltak az űrhajósok felvillanásokról.

[00:15:25]Tehát a holdnak a túloldalán, ugye ez nem a sötét oldala, csak a túloldala, ott villant a holdfelszín többet is.

[00:15:30]És próbálták kideríteni, hogy ez mi lehet.

[00:15:35]Ugye az űrben látnak az űrhajósok villanásokat csak úgy a hétköznapokban bármikor, amikor kozmikus részeeskék eltalálják a szemüket, akkor villog néha a látóterük, csukott szemmel is, meg amikor álmodnak, akkor is.

[00:15:46]Ezt kizárták, mert több űrhajós egyszerre látta ugyanott a felvillanásokat.

[00:15:50]Ezek becsapódások, tehát amiket a földön szerencsére nem érzékelünk, hatalmas becsapódásokat, tehát a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygóktól nem kell férni.

[00:16:00]De mondjuk a hallgatók közül lehet, hogy emlékszik valaki 2013-ra, amikor Csejabbinsk városa fölött volt egy ilyen nagyobb robbanás, de hullócsillagot meg már biztos, hogy mindenki látott.

[00:16:12]Hullócsillagok azok ilyen borsószem, kockacukorméretű kövek, amik belépnek a légkörbe és elégnek.

[00:16:17]A holdak nincsen légköre, tehát lassítás nélkül csapódnak a felszínbe.

[00:16:22]És ezek a nagyon apró, tényleg néhány centiméteres, deciméteres, tehát ilyen teljes flakon méretű égitestek is felvillanásokat tudnak okozni a Hold felszínén.

[00:16:33]Ezt most először látta ember.

[00:16:38]A felőlünk lévő oldalról még nem láttak ilyet.

[00:16:41]Itt is történik, csak itt a jóval nagyobb villanásokat tudjuk megfigyelni.

[00:16:47]Tehát messzebb vagyunk, illetve nem szabadszemmel vizsgáljuk a Holdat, hanem távcsövekkel.

[00:16:53]Magyarországon is van egyébként ilyen projekt, amik pont a Holdnak a sötétebbik részén keresik a felvillanásokat, de az emberi szemnek a dinamikai tartománya, tehát a leghalványabb, legsötétebb és legvilágosabb részlet között, amiket látunk, messzefelül múlja még a mai top top érzékelőket is, kamerákat is.

[00:17:14]Tehát az, hogy közel mentek a Holdhoz, és az, hogy ilyen jó szenzoruk volt nevezetesen az emberi szem, ezt tette lehetővé, hogy ezeket a nagyon apró kis becsapódásokat is megfigyelhessék.

[00:17:26]Ott vannak tehát a Hold túloldalán olyan messze, amilyen messze még ember nem járt.

[00:17:32]Mi lett volna velük?

[00:17:32]Milyen lehetőségeik maradtak volna, ha beüt a krach?

[00:17:37]Tehát, hogyha valami nem működik, nem találták el ennek a szabadvisszatérési pályának az optimális kiindulási pontját, és ráadásul nem halljuk és nem látjuk őket.

[00:17:51]Előbb-utóbb kijönnek a Hold mögül, tehát a fizika az végzi a dolgát.

[00:17:52]Ugye ez a rádió csend, ez ez nem tartott sokáig, tehát hogy igazából még unatkozhattak volna is, hogyha nem nyűgözi le őket annyira a látvány.

[00:18:03]Úgyhogy visszatért volna a rádiókapcsolat, de azért ott a fedélzeten tényleg évekig tréningeznek, fel vannak készítve egy csomó vészhelyzetre.

[00:18:13]Tehát a pilóta tudta volna úgy korrigálni a az űrhajót, hogy visszatérjenek.

[00:18:19]Ha mondjuk a létfenntartó berendezéseikkel megy valami tönkre, azt is meg lehetett volna oldani, és ezt tesztelték is, tehát eljátszották, hogy mi van, hogyha tönkremegy.

[00:18:29]Minden nyomásztés van a kabinban, elromlik és minden mindennek vége.

[00:18:34]Az űrruhájuk az képes arra, hogy hat napon keresztül életben tartsa az űrhajósokat.

[00:18:40]Tehát maga az űrruha ételt tud nekik biztosítani, a levegőt, a vizet.

[00:18:43]Tehát minden ilyen fontos létfenntartó berendezés az piciben megvan az űr az űruhájukban is.

[00:18:50]És ezt visszafelé tesztelték, hogy ne élesbe keljen először.

[00:18:56]Ételt infúzión keresztül ad egy űrruha.

[00:18:59]Nem infúzión, egy egy kis csövön, ilyen szívószálon.

[00:19:02]A ugye a világűrben már lesznek azért finom meg ételnek kinéző dolgokat is.

[00:19:07]Tehát például a nemzetközi űrállomáson szokott lenni pizza este, de még mindig azért azt képzeljük el, hogy ilyen tubusból kinyomott moslékot esznek az űrhajósok, vagy talán nagyon sokaknak ez van a fejében.

[00:19:16]Na, a vészhelyzetben tényleg azt, tehát hogy akkor szívószálon kerül keresztül egy ilyen hát nem is feltétlenül étel, hanem ilyen hát élelmiszeradag, tápanyagadag, amit amit tudnak ilyenkor enni.

[00:19:30]Nem biztos, hogy a legjobb az íze, de arra jó, hogy az űrhajósokat életben tarts.

[00:19:34]És ez a lényeg ilyenkor hat napig ugye addig bírják ki, vagy bírták volna ki.

[00:19:39]Szerencsére ez nem történt meg a sfanderben, de mentőkapszula nincs egy ilyen űrhajón.

[00:19:47]Ugye a Civicben ez van.

[00:19:47]Jó, nyilván a CFICben rengeteg baromság is van, de nem tudnak beülni egy kisebb űrhajóba és eljönni onnan?

[00:19:55]Sajnos ilyen nincsen.

[00:19:55]Tehát vészmegszakító, ami így le tudná őket szedni, ez csak az indítás pillanataiban van.

[00:20:02]arra, hogyha felrobban a rakéta, akkor minél messze, minél messzebb vigye az űrhajót a a robbanástól, de az a légkörben még leválik, tehát onnantól kezdve a kapszulában vannak.

[00:20:11]Ugye az Apollo 13-nál gyakorlatilag volt egy ilyesmi.

[00:20:15]Ugye a holdkompot ők vittek magukkal, vitték magukkal, mivel le szerettek volna szállni a felszínre.

[00:20:22]Ez ily nem történt meg, de azt mentőkabinnak használták gyakorlatilag az út során.

[00:20:27]Aztán a legvégén vissza kellett menniük az űrhajóba, ami egyébként nem lett volna alkalmasab, hogy az egész küldetést abba túléljék, mert hőpajs viszont csak azon van, tehát leszállni a földre csak azzal tudtak volna, de ott ez működött.

[00:20:38]Itt viszont az a kis helységük, ami a kezdetektől rendelkezésre állt, az van.

[00:20:46]Tehát nem lehet onnan menni sehova, és fölmenni sem lehet, legalábbis könnyen, gyorsan és olcsón értük, ha baj van.

[00:20:53]Nem.

[00:20:53]Tehát ez a szint, amikor a Hold környezetében, amikor az alacsony földküli pályát elhagyjuk, az már nem a mentőxpedícióknak a a a területe.

[00:21:00]Tehát jó a science fiction, meg tök izgalmas sztorikat lehet csinálni.

[00:21:08]A valóságban sajnos ez jóval nehezebb.

[00:21:10]Üüm.

[00:21:12]Az egész Artemis 2 küldetésben mi volt a legkockázatosabb pillanat, manőver vagy időszak?

[00:21:20]Nem csak az Artemisnél, minden indításnál vagy minden küldetésnél a két legkockázatosabb most, hogy melyik ezek közül a leginkább, azt én nehezen tudom eldönteni.

[00:21:29]Az indítás meg a visszatérés.

[00:21:32]Tehát indításnál, amikor mögöttük beindul a rakéta, üvölt belőle hátra a kényköves, pokol és az tolja őket előre, annál nagy kockázat van.

[00:21:41]És ugyanígy a visszatérésnél, amikor belépnek a légkörbe, ugye ezzel a hatalmas sebességgel, 40000 km/-val, körülöttük nem tud elég gyorsan kiszaladni a levegő az űrhajó elől, ezért plazmává hevül, rádiócsend van, ilyenkor a plazmán nem jutnak túl a rádió suugarak, úgyhogy ez szintén egy egy nagyon kockázatos.

[00:22:03]A baleseteink azok itt történtek a múltban, tehát egyedül a Soyus 10 küldetés volt az, ami nem visszatérés, vagy pedig indítás közben volt a szerencsétlenség.

[00:22:19]mindig itt van a galiba.

[00:22:19]Az, hogy amikor ők már kint vannak, nincsenek komoly hajtómű indítások, nagyon pici az eső, hogy eltalálja őket, mondjuk egy mikrometeorit, és az kilyukassza az űrhajót, ott igazából nyugodtabbak lehetünk.

[00:22:36]Ott a matematika és a fizika végzi a dolgát közben.

[00:22:39]Így van.

[00:22:39]Így van.

[00:22:39]És az szerencsénkre, vagy vagy az is segít nekünk, hogy a világűr az kifejezetten üres, tehát hogy nincsen az, hogy hán szólóként ott navigálni kéne az aszteroidák között.

[00:22:49]Nyilván mi laikusok mindig megpróbáljuk hasonlítgatni ezeket a küldetéseket és bár lehet, hogy botor a kérdés, de szerintem jogszerű, hogy például Kapu Tibor ülutazásához képest ez a küldetés, az Artemis 2 mennyivel volt összetettebb és veszélyesebb?

[00:23:06]Ugye kaputiboyerék bármikor vissza tudtak volna jönni.

[00:23:11]Tehát ilyen szempontból mindenképpen itt nagyobb a kockázat, hogy a nemzetközi űrállomást azt ha nem is perceken, de órákon belül evakuálni tudjuk, hogyha bármiféle probléma van.

[00:23:19]Egy bejáratott űrhajóval mentek ők.

[00:23:22]Bár frissen készült nekik a Grce nevű dragon űrhajójuk, de az mégis csak olyan, mintogyha beülök egy frissen elkészült autóba, amit egyébként sorozat gyártanak.

[00:23:36]Tehát ott elvárom azt, hogy jól működjön.

[00:23:38]Itt egy új rendszer, új űrhajó, amit még nem nagyon teszteltünk, úgyhogy több a kockázat.

[00:23:47]Én nem szeretném hasonlítani egymáshoz őket olyan szempontban, hogy melyik a jelentőség teljesebb, vagy bármi ilyesmi.

[00:23:53]Teljesen más a küldetésprofil, teljesen más a cél.

[00:23:55]Egy kockázati mérnököt nyilván érdemes lenne megkérdezni, de nyilván a holdra menni azért ritkábban csináljuk.

[00:24:04]A világ első űrsétáját végrehajtó ember, Alexi Leonov azt állította, hogy kapott egy ciánk kapszulát a történelmi művelet végrehajtása előtt, hogy öngyilkos lehessen, ha magára marad az űrben.

[00:24:16]Kárszágán kapcsolat című regényében is olvastam erről, és láttam az Armageddon című filmben is.

[00:24:20]Ez csak városi legenda, ugye?

[00:24:24]Régen tényleg volt ilyen, hogy hogy az űrhajósoknál, amikor komoly kockázat volt, az hogy nem térnek vissza.

[00:24:29]Tehát az Apollo korszakig 10% volt az esélye annak, hogy nem jönnek vissza.

[00:24:35]És ezt aláírták az űrhajósok.

[00:24:38]Most mekkora?

[00:24:39]Most 1%-nál sem indítunk embert.

[00:24:39]Tehát, hogy ez alatt van jóval.

[00:24:42]Ezért csúsztatjuk mindig a küldetéseket.

[00:24:46]Szokták kérdezni, hogy miért csúszik már megint ez a küldető?

[00:24:48]Ugye Kapu Tibort is két hónapon keresztül tologatták a történelem leghosszabb karanténidőszaka, mert mindig pont annyival tolták el az indítást, hogy már ne tudjanak kijönni a karanténból.

[00:24:58]Ez azért van, mert mások a kockázati kritériumok, és és nem lehet ezt megcsinálni.

[00:25:03]De régen tényleg a legelső űrutazásoknál ott benne volt a pakliban az, hogy nem sikerül az űrséta.

[00:25:13]Ugye Alessay Leonovnál ott ketten voltak az űrhajóban.

[00:25:15]Leonov kimászott, a társa pedig bent várt a kabinban, és az volt a protokoll, hogyha nem tud visszajönni, akkor le kell vágni a zsinór és Leonov elúszik a végtelenbe.

[00:25:25]A hegymászóknál is van ilyen néha.

[00:25:27]Így van.

[00:25:27]ugye 4000 m fölött ott is szokták mondani, hogy ott ott már nem feltétlenül a az emberség az, ami ami dönt.

[00:25:33]És hát erre az esetre azért a létfenntartó berendezések felmondják a szolgálatot, annál talán kellemesebb a a gyors gyors vég.

[00:25:46]Az, hogy manapság van-e ilyen, én kétlem, tehát hogy ma már ma már nem ilyen drasztikus dolgokhoz nem nyúlunk.

[00:25:54]Ugye olyan küldetést meg nem indítunk, aminél fix az, hogy öngyilkosság a vége.

[00:25:59]Ugye volt ilyen, hogy a Marsra mondjuk küldjünk el úgy ürjosokat, hogy visszafelé már nem megy a rakéta.

[00:26:05]Tehát, hogy ilyet nem csinál az emberiség manapság már, úgyhogy nincsen rá szükség.

[00:26:10]Mikor léphet ismét ember a holdra?

[00:26:14]Most a legkorábbi tervek 2028-ról szólnak.

[00:26:16]Ez szerény véleményem szerint teljesen irreális, de mégis a NASÁnak ez a törekvése.

[00:26:23]Ugye most ott tartunk, hogy volt egy ember nélküli küldetés, ami megkerülte a Holdat.

[00:26:27]Most ért véget egy emberes küldetés, ami megkerüli a Holdat.

[00:26:33]2027-ben egy év múlva a Föld körül szeretnének egy próbát, egy tesztet csinálni, ahol összekapcsolódnának azokkal a holdkompokkal, vagy csak eggyel, hogyha csak egy készül el, amikkel leszállhatnak majd, tehát letesztelik, hogy működik-e ez az egész.

[00:26:48]Ezekből a holdcom prototípusokból jelenleg egyik sincs kész, de még prototípus fázisban sincsen.

[00:26:52]Úgyhogy egy év múlva repülniük kéne.

[00:26:55]Ki kéne képezni pilótákat, hogy tudják használni a még el sem készült holdkompot.

[00:27:00]És ha ez sikeres, akkor 2028-ig ember nélkül a holdkompokkal le kéne szállni, hogy aztán az embereket rá tudjuk engedni.

[00:27:11]Tehát nagyon-nagyon sok lépcsőfok van, de mégis csak a hivatalos elképzelés az az, hogy 202-ban két ember az amerikai űrügynökségnek a jóvoltából le fog szállni a felszínre.

[00:27:21]Ha abból indulunk ki, amit korábban mondott, hogy a mostani Artemis 2 legénységét négy évig képezték ki, akkor a legvalószínűbb az, hogy ebből a 2028-ból 2032 lesz.

[00:27:34]Nem volt ott szükséges feltétlen a négy év, tehát ott is a sorozatos csúsztatások, amik ezt előidézték.

[00:27:41]Én egyáltalán nem lepődnék meg, hogyha ha 2030 csúszna, ami azért izgalmas, mert a kínai emberesnökség már évek óta sorra megerősíti mindig minden évben, hogy 2030-ra tervezik a leszállást és tartják az ütemet.

[00:27:56]Tehát hogyha belegondolunk egy modern űrversenybe, hogy ki fog előbb leszállni, Amerika vagy Kína, akkor Amerika hamarabb szeretne leszállni, de lehet, hogy pont odacsúszik, hogy akár csak hónapok választják majd el a kettőt egymástól.

[00:28:11]A végén torralódás lesz a Holdon.

[00:28:13]Szerencsére azért elférünk, eléggé nagy égi testről van szó még így is, de de valóban izgalmas lehet a végeredmény.

[00:28:19]És azt azért remélem, bízom benne, hogy senki nem próbálja meg megkockáztani, hogy csak azért, hogy előbb érjünk oda, esetleg egy le nem tesztelt módon landoljanak.

[00:28:32]Ez szondákkal még úgy ahogy belefér, ugye gondolom mondjuk a Luna 6 szondára, ami a holdba csapódott, hogy megelőzzék az indiaiakat.

[00:28:40]megelőzték, csak 800 km/órával szálltak le, ami az álmos könyv szerint nem szerencsés.

[00:28:48]Emberrel ezt ne csináljuk meg, és nem is fogjuk.

[00:28:51]Most kire fogadna?

[00:28:51]Kína vagy valamely más ország állampolgára fog ismét a holdra lépni?

[00:28:57]Ha tippelnem kéne, szerintem a kínai célok reálisabbak, de nyilván az európaiügynökség tagállam Magyarország, mi is részt veszünk az Artemis programban, tehát hogyha ha magunknak akarok drukkolni, márpedig nyilván szeretnék, akkor akkor szálljunk le előbb, de de ilyen reálisabbnak látom most a kínai leszállást.

[00:29:19]Ugyanakkor végül is az a fontos, hogy ember.

[00:29:22]Így van.

[00:29:22]Tehát, hogy nyilván én is most kihegyeztem erre, de az űrutazás azért az mindig, akik fent vannak űrhajósok, bárkivel beszélünk, ők arról számolnak be, hogy fölülről látni azt, hogy egy ilyen gömbön van az összes emberiség, az egy új perspektívát ad.

[00:29:38]Tehát klisés, de föntről nem látszanak az államhatárok.

[00:29:44]és főleg a Hold környékéről, hogyha valaki most a rádióban hallgat minket, de utána keres a küldetésnek, és ránéz azokra a felvételekre, amiket a Hold távolságából készítettek a Földről, azért ránézni az egész bolygóra nem véletlen.

[00:29:59]Ugye a tegnapi nap volt a Föld napja, 1970-ben volt az első Föld napja.

[00:30:05]Nem sokkal azután, hogy az Apollo 8 megkerülte a Holdat, és elkészítették az első felvételeket az egész földről.

[00:30:09]Ugye a Föld kelte felvétel, mint leghíresebb.

[00:30:15]Ez nagyon sok olyan mozgalmat, nagyon sok olyan környezetvédelmi, nagyon sok ilyen összemberiség eszmét, mozgalmat indított el, ami mai napig ott gyökerezik azért mindannyiunknak a a gondolataiban, hogy ez a közös űrhajónk, a föld, ezt meg kell védeni.

[00:30:30]Ez vannak államok, meg nyilván ők torzsalkodnak is egymással, de közös.

[00:30:39]Nem csak űrhajósok járnak odafent, hanem például ugye most már akinek elég pénze van, az tud venni egy rapjegyet, gyűrhajójegyet a a világűrbe, és mindenki úgy jön vissza, hogy hogy megváltozik a perspektívája, és hát nagyon sokan elkezdenek adakozni arra, hogy a Földet közösen mentsük és óvjuk meg.

[00:30:59]Bízom benne, hogy néhány évtizeden belül, hogyha egy kormány vagy államfőt beiktatnak, akkor az egyik első dolog lesz az, hogy akkor menjen egy kört a Föld körül, nézz le onnan föntről.

[00:31:08]Nem is emlékszem már, hogy mi volt az eredeti kérdés, de de igen, hogy összemberiségként lépünk a Holdra, tehát ez egy közös dolog.

[00:31:19]De melyik részére lépünk?

[00:31:19]A korábbi alkalmakkor pontosan hova szállt le az ember, és ahhoz képest várhatóan hol és hogyan fogjuk kiválasztani a leszállási zónát.

[00:31:31]Korábban mindenfelé leszálltunk, ugye hat különböző landulási pontot meg lehet figyelni a Hold felénk lévő részén.

[00:31:35]Ezek közel vannak a Hold egyenlítőjéhez.

[00:31:42]Azért, mert azt egyszerű volt annak idején elérni.

[00:31:44]Tehát az égi mechanika azt mondja nekünk, hogy ezek könnyen elérhető pályák.

[00:31:48]Most viszont a hold pólusaihoz megyünk, a déli pólushoz egészen konkrétan túloldalra nem szeretnék, mert akkor nem lehet állandó rádiókapcsolat a felszínnel, az pedig egy fontos lépés.

[00:32:00]A pólusok azért izgalmasak számunkra, mert ott vannak olyan mély kráterek, ahon oldalról kapják a napfényt folyamatosan, ezért nem süt le a kráter aljára soha a nap.

[00:32:13]4, fél milliárd éve nem sütött oda a nap.

[00:32:15]Nappali oldalon plus 130 fok van a Holdon, az éjszakai oldalon -130 fok.

[00:32:22]Ezt nem nagyon bírják ki.

[00:32:22]Az eszközeink sem olyan hosszú távon, bár egyébként fel lehet őket rá készíteni, de az emberi szervezet az biztos, hogy nem bírja ki.

[00:32:31]És ami még nem írja ki, az a víz.

[00:32:34]Szeretnénk a felszínen a nyersanyagokat felhasználni, és ezeknek a délipólusi krátereknek a mélyén vízjeget tudtunk azonosítani már keringő egységekkel.

[00:32:45]Tehát lefotóztunk, radarral, felmértük, és van ott vízjég, amit hogyha kibányásszunk, egyrészt meg lehet inni, másrészt szét lehet bontani hidrogénre és oxigénre, utóbbit be lehet lélegezni, előbből pedig rakétaüzzemanyagot tudunk csinálni.

[00:33:01]Akarunk egy állandó bázist a Holdon.

[00:33:01]Hát nem csak ön meg én, hanem úgy általában az emberiség és azon belül több ország.

[00:33:09]Minek állandó bázis a Holdon?

[00:33:13]Elsősorban tudományos tevékenységet lehetne ott végezni.

[00:33:15]Tehát hogyha ha folyamatosan fent vagyunk a a világűrben, ugye most mondjuk a nemzetközi űrállomáson, nagyságrendivel több tudományt tudunk összehozni, mint egy-egy néhány napos repüléssel.

[00:33:28]Ugyanígy, hogyha a föld a holdnak a felszínén egy állandó bázisunk van, ahol folyamatosan van emberi jelenlét, vagy legalábbis hónapokig ott tud maradni egy-egy küldetés, mielőtt visszajönnek, sokkal több tudományos tevékenységet tudnak elvégezni, sokkal többet tudunk megérteni a Holdról, ezen keresztül aztán a Földnek a kialakulásáról is.

[00:33:48]Ugye közös eredetű a két égitest.

[00:33:48]És akkor itt jön a gazdasági kérdés is, hogyha ki akarjuk termelni a nyersanyagokat, és nem csak azért, hogy utána azt meg lehessen inni, meg be lehessen lélegezni, hanem ipari felhasználásra, akár gyártást a Holdra vinni, vagy a nyersanyagokat vissza ide a Földre, hát ahhoz kellenek operátorok, akik ott vannak a felszínen.

[00:34:08]Ezt nem azonnal fogjuk elkezdeni, tehát ez nem a következő négy-öt évnek a projektje, de kell meg kell vetnünk a lábunkat, hogy gyakorolni tudjunk már erre.

[00:34:18]és utána pedig gyakorolni tudjunk egy esetleges marsraszálláshoz.

[00:34:25]Az első holdbázis az olyan lesz, mint most az Antartison egy kutatóbázis kicsi személyzettel, nagyon komoly szakemberekkel, vagy rögtön egy kisebb települést akarunk ott létrehozni, hiszen annak is lenne értelme, sok mindent tudnánk tesztelni, inkább az előbbi.

[00:34:40]Tehát egy egy aprócskabázist, illetve kettő aprócskabázist képzeljünk el, merthogy a világnak a két oldala az két különbázisban képzeli ezt el.

[00:34:48]Ugye az Amerikai Egyesült Államok által vezetett Artemis egyezményekbe sorra lépnek be az országok.

[00:34:55]Ennek ugye Magyarország is tagja.

[00:34:56]Egy-két nappal ezelőtt Lettország lett a 68.

[00:34:59]tag, hogyha jól emlékszem.

[00:34:59]És Kína vezetésével pedig a Nemzetközi holdi kutatóbázis az szintén a holdi tevékenységen dolgozik.

[00:35:08]Ugye ennek például Oroszországa tagja, Dél-Afrika, hogyha ilyen nagyobb nemzeteket szeretnénk.

[00:35:14]És nagyjából ugyanazokat a krátereket nézték ki.

[00:35:17]Tehát például a secon kráter a déli féltekénél mind a ketten szeretnének oda bázist.

[00:35:21]Ez egy jó néhány kilométer széles kráter, tehát mindenki elfér a peremén, lehet majd integetni egymásnak az ablakból, de hogy több ilyen apró kutatóbázis, ahogy azon Antarti, ahogyan az a ahogyan az Antartison is van, tehát nagyon jó a példa, ott is van norvég kutatóbázis, amerikai kutatóbázis, nemzetközi kutatóbázis, de valamennyire elkülönülten azért egymástól.

[00:35:42]Tehát az, hogy holdi kolóniák legyenek, telepessek menjenek oda, várost hozzunk létre, és ott életvitelszerűen lakjanak, esetleg a holdi turizmus.

[00:35:52]Na ez már tényleg annyira science fiction, hogy ha az én életemben megvalósul, akkor boldog leszek, de nem lepődnék meg, hogyha ez csak 2100 után jönne el.

[00:36:07]A Holdon most tohák a körülmények, ezt említette, a Hold felszínére építenénk ezt a bázist, vagy a felszín alá?

[00:36:12]Mind a kettőre vannak tervek, akár mondjuk úgy, hogy odavinni egy óriási rakétát, ugye mondjuk a Starship, ami a SpaceX által készített rakéta, azt át lehetne alakítani valamiféle űrállomássá, vagy már ott a felszínen felhúzni a hold porból készült téglákból mondjuk a bázist.

[00:36:33]Tehát ilyen ötletek vannak.

[00:36:36]Vannak lávabarlangok is azért a Holdon, amiket szintén lehetne használni.

[00:36:41]Ez inkább a Marson reális.

[00:36:44]majd még néhány évtizeddel később.

[00:36:49]A fő gond az a sugárzás, tehát a földmánneses meze kívül a napból érkező meg a kozmikus forrásokból sugárzás az káros az emberi szervezetre, úgyhogy vagy nagyon vastagon holdporral kell bevonni, vagy ami segíthet az a víz.

[00:37:02]A víz nagyon jól nyeli el a sugárzást.

[00:37:07]Ugye a mikor atomreaktorokból kiszedjük az elhasznált elemeket, akkor nem csak a hűtés miatt rakjuk medencéknek az aljára, hanem az a sugárzást is tök jól felfogja.

[00:37:16]Tehát emiatt például az, hogy az ivóvizet előtte keringetjük mondjuk egy ilyen igluzerű szerkezetnek a külsejében, ez egy működő sugárzáselnyelés lehet.

[00:37:28]Mondjuk tételezzük fel, hogy készen van már ez a holdbázis.

[00:37:32]lesz egy logisztikai raktára valahol ott a világűrben, mint ahogy a Föld mellett vagy fölött van a nemzetközi űrállomás.

[00:37:40]Azt olvastam, hogy ott is lehet egy ilyen űrállomás, ami kiszolgálja ezt a bázist, illetve összekötő kapocsként szolgálhat a Föld és a Hold között.

[00:37:51]Nagyon sokáig terveztük azt, hogy legyen egy gateway nevű űrállomás a Hold környezetébe is, de most az Artemis 2 előtt bejelentett átszervezéssel, aminek a része volt ez, hogy akkor próbáljuk ki földkörüli pályán is a az űrhajókat, hogy utána szálljunk csak le a Holdra.

[00:38:09]Ennek áldozatul esett költségcsökkentési okokból ez a gateway űrállomás.

[00:38:13]egy-két darabját fel fogják használni, például a hajtóművét, azt a Mars felé indítják majd el egy másik űrhajóval.

[00:38:20]Lehet, hogy lesznek olyan modulok, amik nem holdkörüli pályán, hanem akár a felszínen tudnak megvalósulni, de maga a bázis nem.

[00:38:29]Raktár vagy logisztikai központ ettől függetlenül Hold felszínén lehet, merthogy ugródeszkaként is szeretnénk használni a Holdat.

[00:38:35]Ugye egy hatod a gravitáció, ami azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb energiára van szükség, hogy elszökjünk a hold felszínéről, mintogy innen a földről indítanánk.

[00:38:46]Bármilyen mélyűri küldetésre gondolhatunk.

[00:38:49]Szeretnénk egy szondát eljuttatni a Szaturnuszhoz.

[00:38:51]Az, hogyha ha nem is az egész szondát, de a nagy részét a Holdon, vagy mondjuk a rakétát a Holdon tudjuk megépíteni, akkor könnyebben, költséghatékonyabban lehet indítani.

[00:39:01]Hogyha a Marsra szeretnénk menni, akkor az elképzelhető, hogy elmegyünk a Holdra, ott van egy tankolási fázis, egy rövid kiképzésen, ott is átesnek az űrhajósok, gyakorolják alacsony gravitációs környezetben azt, amit majd a Marson fognak csinálni, és akkor a Holdról indulnak tovább egy lényegesen kisebb rakétával.

[00:39:22]A holdról, tehát a Marsra akarunk szökkenni.

[00:39:24]De minek?

[00:39:24]Mit akar az ember a Marson?

[00:39:27]Megint csak kutatni.

[00:39:27]Elsősorban robotok működnek a Marsnak a felszínén.

[00:39:30]Ugye jelenleg kettő aktív rover, a Persevidence és a Curiaity.

[00:39:38]Előbbi az 2020 óta, utóbbi pedig 2012 óta teljesít szolgálatot.

[00:39:43]Korábban is voltak egyébként szondák, meg a tervek szerint még lesznek, de megint csak egy embert odajuttatni azért lényegesen több tudományos outputot, tudományos kimenetelt biztosít nekünk.

[00:39:58]Arról nem is beszélve, hogy azért a csillagászat, az űrutazás az egy nagyon fontos húzóága az iparnak.

[00:40:03]Tehát nem csak azért fontosak ezek a küldetések, mert jó képeket lehet csinálni a Marson, meg vissza tudok hozni onnan kőzeteket, hanem azok a technológiák, amiket kifejlesztünk, akár azért, hogy a Holdon, akár azért, hogy utána a Marson túléljenek az emberek, nehogy Isten kényelmes legyen nekik az ott tartózkodás, az viszonylag gyorsan le tud csorogni a hétköznapi embereknek a valóságába.

[00:40:32]Gondolhatunk mondjuk most itt a telefonunkban lévő kamerákra, amiket azért kellett összezsugorítani, hogy az Apollo űrhajóba beférjenek.

[00:40:38]És most pedig élvezzük mindannyian az áldásos hatását, vagy hát néha akár a hátrányait is annak, hogy folyamatosan bármit meg tudunk örökíteni.

[00:40:47]Tehát ilyen szempontból is fontos lehet egy ilyen mérföldkő milestone küldetés, hogy kitűzünk egy nagyon messzi célt, amihez nagyon sok technológiai fejlesztésre van szükség, és bízunk benne, hogy ez majd hasznos lesz valamikor.

[00:41:02]Ha meglesznek ezek a technológiai fejlesztések, akkor mennyi ideig fog tartani az út a Földről, illetve a Holdról a Marsra, ha embernek kell mennie, és még nem science fiction, tehát nem hibernáció a megoldás, a fizikát sajnos nem lehet átverni, tehát az egy komoly probléma lesz.

[00:41:22]Jelenleg a legoptimálisabb utunk az körülbelül 250 napig tart egy irányba.

[00:41:30]Tehát ez a Human pálya, ez egy viszonylag energiahatékony dolog.

[00:41:32]Tehát elindítom úgy az űrhajót, mintogyha nap körül keringene.

[00:41:39]Ennek a pályának a napközelpontja az a Földnél van, a naptávol pontja meg a Marsnál.

[00:41:43]Tehát nem egyenesen átmegyek, hanem egy ilyen nagy kerülőt teszek a nap körül.

[00:41:47]cserében nem kell annyit küzdenem a gravitáció ellen, nap gravitációja ellen.

[00:41:51]Meg lehet tenni gyorsabban is ezt a távolságot, tehát lehet ezt drasztikusan csökkenteni, csak jelenleg nem tudunk akkora rakétát építeni, mivel annyi üzemanyag elfér, hogy ezt kivitelezhessük.

[00:42:04]Tehát hogyha ha a realitásokat nézzük, akkor kb.

[00:42:06]250 nap oda, ha azonnal jövünk is vissza, tehát ott is egy ilyen azonnali visszatérési pályát alkalmazunk, mint a Holdnál, tehát nem szállunk le, akkor ez egy szűk két éves küldetés.

[00:42:20]Ha leszállunk a felszínre, akkor viszont ott megint várakoznunk kell, hogy optimális legyen a visszatérés is.

[00:42:26]Tehát akkor hónapokat el kell a felszínen tölteni.

[00:42:28]Tehát az már a bő két év, amit a világűrben töltünk.

[00:42:34]Ugye jelenleg a leghosszabb küldetések, amiket megcsinált ember a nemzetközi űrállomáson, azok ezek az egy éves, ultra hosszú küldetésekből.

[00:42:41]Volt ilyen ikerkísérlet, az ikerpár egyik tagját egy évre felküldték az űrállomásra, a másik pedig maradt itt len a földön, és akkor összehasonlítjuk.

[00:42:51]Jelenleg nem is lehet a mostani szabályozások szerint ennyi ideig a világűrben űrhajós.

[00:42:56]Limitálva van nekik az, hogy mennyi ideig lehetnek fent, mennyi sugárzás érheti őket.

[00:43:00]Tehát azért sok technológia akadálya van ennek, ezért gondolom azt, hogy 2050 lehet mondjuk a reális cél egy Marsküldetésre.

[00:43:11]Mindenesetre oda is úgy akarunk embert küldeni, hogy azért vissza is jöjjön, nem egy irányú.

[00:43:16]Igen, természetesen.

[00:43:19]Tehát voltak ugye akár ilyen valóságsóként megvalósítható elképzelések, hogy lehet jelentkezni, elküldjük és akkor végigközvetítjük a marsi küldetést, meg azt is, amikor a felszínen vannak, és akkor ez a valóságsó visszatermeli magát a költségeket is.

[00:43:33]De de ez őszintén szólva nem realitás.

[00:43:37]Tehát egyik sem állami, sem magán cég, űrügynökség nem fogja bevállalni azt a PR-t, hogy igen, mi hagytunk ott embereket egy másik bolygón.

[00:43:46]Tehát mindenféleképpen a visszaútra kell gondolni.

[00:43:48]Ezért tesztelünk egyébként már most a felszínen a robotokkal olyan technikákat, amikkel mondjuk üzemanyagot elő lehetne állítani ott a Marson a Vszaútra.

[00:44:00]Tehát ez egy fontos lépés.

[00:44:03]A Hadak istenéről elnevezett bolygón nagyon kegyetlenek a körülmények.

[00:44:05]Rémes, tehát, hogy egy borzalmas bolygóról van szó, hogyha ott élni szeretnénk.

[00:44:11]Gyönyörű egyébként távcsőben is, meg meg a felszínen is, de a talaj az erősen mérgező.

[00:44:17]A felszínen 90szer akkora a sugárzás, mint itt a földön.

[00:44:21]Az átlaghőmérséklet az -n63°ok van, de ez leeshet akár mínusz 85-90°okra is, amikor a marsi légkör, ami 100%-ban szinte széndioxid, az kifagy a tájra.

[00:44:36]Tehát képzeljük el azt, hogy a földön az oxigén elkezd havazni, annyira hideg van.

[00:44:40]Tehát nagyon kietlen.

[00:44:40]Kettő csus fokon forra víz a Mars felszínén.

[00:44:44]Nem 100, mint itt a tengerszínt, hanem 2 cus fokon.

[00:44:49]Tehát egy rendkívül barátságtalan bolygóról van szó.

[00:44:52]Terraformálásától nagyon-nagyon messze vagyunk.

[00:44:54]Tehát azok a gondolatok, amiket most már azért elenged Elon Musk is, aki egy nagy szószólója volt annak, hogy kolóniákat telepítsünk a Marsra, meg 1 millió embert 2030 előtt, ezek ezek nem reálisak olyan szempontból, hogyha arra gondolnánk, hogy legyen legyünk egy másik bolygón is, hiszen akkor nagyobb az esély a túlélésre.

[00:45:16]Ugye valami történik a földdel, akkor még mindig ott a marsi kolónia, de a marsi kolónia az nem életképes a föld nélkül feltétlenül.

[00:45:24]Tehát néha el szoktam mondani ezt a kicsikét talán drasztikusnak tűnő gondolatkísérletet, hogyha fogom az emberiség összes tömegpusztító fegyverét és eloszlatom őket egységesen a föld felszínen, rátyerelek a nagy piros gombra és felrobbantok mindent, még akkor is egy lakható bolygó, tehát egy lakhatóbb bolygót kapok, mint a Mars a legjobb pillanatában.

[00:45:50]Tehát igazából az emberiségnek a a legnagyobb energiabefektetést nem arra kell fektetni, hogy hosszú távon kolonizáljunk másik ég testeket, hanem a számunkra tökéletes.

[00:46:00]Az evolúció arra fejlesztett ki minket, hogy itt a földön jól meg tudjunk élni.

[00:46:05]Ez a bolygó nagyszerű.

[00:46:07]Őrizzük meg ilyennek.

[00:46:07]Ez a fő kihívás.

[00:46:10]Most van még egy kihívásunk, amiről nem tudom, hogy szívesen beszéle-e, de csak azért is megkérdezem.

[00:46:15]Nagyon szeretnénk találni földönkívüli életet itt.

[00:46:17]Azért ezen fussunk át gyorsan, hogy tényleg tudományos szempontból egyáltalán mi az életnek a definíciója.

[00:46:24]Tehát ha egy másik bolygón vizet találunk, akkor az már földönkívüli élet, vagy úszkálnia kell benne valami olyan egysejtűnek, ami nálunk nincs.

[00:46:34]Hú, az élet szerintem egy olyan kérdés, amin még két egy irodában lévő kutató se tud megegyezni, hogy pontosan mi legyen a definíció.

[00:46:43]Ö mondjuk, hogyha ha egy csillagászt kérdezünk meg, és akkor elnézést kérek a biológusoktól, tehát valami, ami képes anyagcserére reprodukálni tudja önmagát.

[00:46:58]Igazából ezzel akár meg is elégedhetünk, lehet még hozzá tenni dolgokat, de most keressünk ennyit.

[00:47:04]Vizet azt szoktunk találni mindenfelé az univerzumban.

[00:47:07]Ugye hidrogén meg oxigén nagyon elterjedt elemek, tehát nem véletlen, hogy a víz az egy elterjedt vegyület.

[00:47:14]Tehát a földön kívül ugye beszéltünk arról, hogy a holdráterek mélyén jégként, a Marson is van egyébként víz.

[00:47:21]A Naprendszerben, a Jupiter holdjain lehet folyékony víz.

[00:47:25]Tehát még csak nem is az, hogy jégként ugye távoli naprendszerekben időnként a sajtót is megjárja, hogy találtunk egy olyan bolygót, aminek a légkörében van víz, van oxigén, van nitrogén, tehát hasonlíthat a földhöz.

[00:47:41]Ezt szereti néha a bulvárab része a sajtónak úgy tárgyalni, hogy megtaláltuk a Föld 2.0-át, vagy lakható bolygót találtunk.

[00:47:47]Ez nem jelenti, hogy élet van.

[00:47:50]Nagyon sokáig fog vitatkozni az emberiség azon a mérésen, ami először arra utal, hogy tényleg élet lehet valahol a földön kívül.

[00:47:59]Tehát mondjuk, hogyha nagy mennyiségű metánt találok egy bolygónak a légkörében, a metán az bomlik magától, tehát valami folyamat kell, ami előállítsa.

[00:48:08]Lehet, hogy tehenek pöfékelnek a bolygónak a felszínén, lehet, hogy valami geológiai folyamat hozza létre ezt az egészet.

[00:48:15]Tehát csak ilyen módon, hogy ott egy bolygó, ami úgy néz ki a légkörre alapján, hogy akár élet is alakíthatja, ez évtizedekig vita lesz, hogy akkor az tényleg élete.

[00:48:31]Ha megjelenik egy idegen űrhajó a naprendszerben, azt már nehezebb letagadni.

[00:48:34]Tehát, hogy és most nem arra gondolok, hogy üstökösökre azt mondjuk, hogy furán viselkednek ezért idegenűrhajók, hanem tényleg valami ilyesmi.

[00:48:43]Vagy kapunk egy rádióüzenetet esetleg, ami nem egyszer egy felvillanás, és akkor 20 év múlva megmagyarázzuk valami fizikai jelenséggel, hanem sugározza a PE-t egy csillag, az az gyanús, ott már nehezebb.

[00:48:56]Tehát, hogy a technológiai bizonyítékot, technatúrát így mondják csúnyán a a az ezzel foglalkozó szakemberek kapunk, az sokkal egyértelmű bizonyíték lesz.

[00:49:05]S