Ki fizeti meg az aszály árát: a gazda vagy a vásárló? Cseh Tibor András, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Cse Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Köszöntöm az Infádió hallgatóit és a YouTube csatornánk nézőit.

[00:00:27]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:29]Az Aréna vendége, Cse Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.

[00:00:33]A műsort felvételről hallják, a beszélgetést hétfőn délelőtt rögzítettük.

[00:00:37]Jó napot kívánok, alelnök úr.

[00:00:39]Köszönöm szépen, hogy eljött.

[00:00:41]Jó napot kívánok.

[00:00:41]mezőgazdaságról, azályról, fagyról, állatbetegségekről, támogatásokról és élelmiszerről is fogunk beszélgetni, de először arról, hogy az agrárkamarát hogyan érinti a választási eredmény.

[00:00:55]A nemzeti agrárgazdasági kamara Európában is együlálló módon teljes egészében átfogja a termelői ágazatot, az élelmiszeripart és a nagy kereskedelmet is.

[00:01:06]Ez a ez a ez az ok, ez az indok, ez mind költségvetési, mind pedig szervezési oldalról olyan lehetőséget biztosít számunkra, mintogy egyébként a az a magyar gazdálkodóknak jelentős részének mi teljesen ingyenesen és gyakorlatilag szolgáltatásként adjuk be a támogatási kérelmét.

[00:01:25]Sőt, az utóbbi években már pályázatot is ingyenesen írunk az idősebb és a a kisebb gazdálkodók számára.

[00:01:33]Ugye a nagy kérdés az, hogy erre a rendszerre a magyar agráriumnak, a magyar termelőknek szüksége van-e.

[00:01:40]Én mindenképp azon az állásponton vagyok, hogy amit felépítettünk az elmúlt évtizedekben, arra szükség van.

[00:01:46]Itt elsősorban az a közel 110000 gazdálkodó, akinek az agrárkamara ingyenesen végzi a szolgáltatását, elsősorban a falgazdászhálózaton keresztül, de azt kell tudni, hogy a falgazdászok mögött egy nagyon komoly szakmai aparátus van az agrárkamarában.

[00:02:00]Szóval az ő számukra elengedhetetlen, hogy biztosítsuk ezt az ingyenes szolgáltatást.

[00:02:06]Teljes körű szolgáltatás, tehát támogatási kéremek beadása, pályázatok beadása, földügyi tanácsadás és minden egyéb akár ügyes bajos ügyintézés.

[00:02:15]Azért azt látni kell, hogy még a legkisebb faluban is van falugazdásziroda, és segíti az oktani gazdálkodókat.

[00:02:21]Az ügyfélkörünk elsősorban a kisebb gazdálkodók és az idősebb gazdálkodók közül kerül ki, akiken azt gondolom, hogy a falugazdász és az agrárkamara szolgáltatása nélkül nehezen tudnának boldogulni ebben az útvesztőben, amiről gondolom a beszélgetésben is szó lesz az uniós támogatások területén.

[00:02:38]Ha megszűnik esetleg a kötelező tagság, akkor a gazdák akkor is nagy számban belépnek majd, mert kapnak annyit a kamarától, hogy ez megéri nekik, hogy ez fontos nekik.

[00:02:48]Nyilván ennek a helyzetnek ki kell magát fornia.

[00:02:50]a gazdálkodók nagy többsége, aki ingyenesen kapja ezeket a szolgáltatásokat.

[00:02:56]Nyilván ők automatikusan érdekeltek abban, hogy a hogy a kamara fennmaradjon ebben a formában, és tudjuk meg biztosítani ezeket a szolgáltatásokat teljesen ingyenes módon.

[00:03:05]A nagy kérdés az, hogy a rajtuk kívülálló kör vajon érdekelt lesz-e abban?

[00:03:09]Én a magam területén, én az agrárkamarán ellenállak a külügyekért is felelek.

[00:03:13]olyan szolgáltatásokat indítottunk el, amivel például az Európai Unión kívüli exportlehetőségeket kutatjuk fel, mert az Európai Unióban hagyományos magyar exportpiacokon szűkülnek be a lehetőségek, és én azt látom, hogy ezt egy az agrárkamarán kívül senki nem mutatja be.

[00:03:28]Én azt gondolom, hogy az ingyenes szolgáltatásokon túl is tudunk érdemi szolgáltatásokat nyújtani még a nagyobb gazdasági körnek is.

[00:03:37]A kamara és a gazdatársadalom mit vár el az új agrárkormányzattól, amelyet agrárminiszterként Vna Szabolcs vezet majd?

[00:03:46]Nagy kihívások vannak a magyar mezőgazdaság előtt.

[00:03:48]A alapvetően a mostani uniós támogatási ciklus 2027-ben végetér, és azt ki kell jelenteni, hogy a magyar gazdálkodók bevételének, nyilván ez területtől meg gazdaságmérettől is függ, de jellemzően 40-50%-át közel felét azt a támogatásokból szerzik be.

[00:04:08]Ennek nagyon sok oka van, és erről azt gondolom, hogy a műsorban is tudunk még részletesen beszélni, de alapvetően meghatározó az, hogy mennyi mennyi támogatás érkezik, és ezért cserébben miket kell teljesíteni.

[00:04:21]Alapvetően azt tudni kell, hogy ezek az uniós támogatások nem kegyként vagy ingyen pénzként járnak, hanem nagyon komoly mezőgazdav, környezetvédelmi és egyéb adminisztratív feltételeket kell teljesíteni.

[00:04:33]Itt én azt gondolom, a legfontosabb kérdés az újkormányzat előtt is, hogy sikerül-e megőrizni az agrár támogatásoknak ezt a forrását, vagy legalábbis mederben tartani.

[00:04:40]Ami bárhol járva az országba felmerül, az a vízgazdálkodásnak a kérdése.

[00:04:48]Azt tudomásul kell venni, hogy a klímánk megváltozott.

[00:04:49]Nagyon sok megyében komoly probléma a Vatkárnak a kérdése.

[00:04:52]Ezek jellemzően a hegyvidéki megyékben.

[00:04:54]Hát minden területen azt látjuk, hogy komoly kihívások vannak, jövedelmezőségi problémák vannak a mezőgazdaságban.

[00:05:01]ezen egyébként vagy ezzel kapcsolatban a termelőknek is változtatni kell bizonyos dolgokban, de alapvetően a keretet itt biztosítani kell.

[00:05:09]Én bízok benne, hogy az új kormányzat is felismeri ennek a szükségességét és tudjuk folytatni közösen a munkát.

[00:05:18]Mi az oka annak, amit említetted, hogy a magyar gazdák bevételének fele vagy közelfele támogatásokból származik?

[00:05:23]Nem lehet jövedelmezően csinálni ezt muszáj külső forrásokra hagyatkozni, vagy túl sok istencsapása jön, és azért nem lehet tervezni.

[00:05:36]Azt szokták mondani, hogy a mezőgazdaság ugye az nem egy gyári tevékenység, az nem csavargyártás vagy autógyártásra, ahol egy zárt közegben történik a gyártás.

[00:05:43]Ugye itt a szabadég alatt végezzük a munkánkat és nyilván ahogy az elmúlt 1000 évben, úgy ott és most is vannak aszályok, fagykárok, vadkár és minden egyéb más.

[00:05:53]A kérdés az, hogy ehhez kapunk-e kompenzációt, mert itt a probléma az, hogy nem csak a természeti kihívásokkal kell megküzdenünk, hanem az Európai Unió részéről nyilván ennek van egy történeti oka, hogy miért, de vannak olyan környezetvédelmi előírások, amivel önmagában nekünk nincsen problémánk, hanem az a probléma, hogy ezt csak az európai termelőktől követelik meg.

[00:06:14]Tehát amíg egyébként Ukrajnából, Brazíliából, Marokkób vagy éppen most majd Ausztráliából beérkezik egy szállítmány gabonába vagy marhussússal, az ottani termelőknek egyáltalán nem kell betartani azokat a azokat a tilalmakat, például a tiltott hormormon kénzítményeket, tiltott gyomirtókat, a növényvédőszereket, hanem használhatják ezeket a szereket, és ez egy olyan versenyerőnyt biztosít, ami egy jelentős versenyhátrányt okoz az európai termelőknek.

[00:06:40]És ez nyilvánvaló volt, hogy az Európai Unió, ha azt vállalta fel, hogy egyébként a világon a legfenntarthatóbb mezőgazdaságot üzemeltetjük, akkor ezért cserébe kompenzációt, támogatásokat kell biztosítani.

[00:06:51]Azt gondolom, hogy ez egy státuszkho volt.

[00:06:52]Ezt úgy, ahogy az elmúlt időszakban elfogadta mindenki és működött a rendszer.

[00:06:57]Azzal viszont, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusban bejelentett egy közel 20%-os támogatás csökkentést, nyilván a következménye nem az lesz, hogy nem lesz mit enni, mert az Európai Unió a legnagyobb kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik, akár külföld is be tudja hozni, hanem az, hogy lesz-e lesz-e elegendő egészséges európai élelmiszer a polcokon.

[00:07:19]És innentől kezdve ez már nem csak a gazdáknak a kérdése az agrárámogatás ügyében, hanem legalább annyira a fogyasztók is.

[00:07:27]Hogyan állnak most ezek a tárgyalások?

[00:07:29]Tehát a következő uniós költségvetési ciklus agrárfejezetének részletei?

[00:07:36]Nagyon vontatottan haladnak a tárgyalások.

[00:07:37]Ugye egy éve van egy írott javaslat az asztalon.

[00:07:40]És a tervek szerint ugye 2027-re nemhogy a tárgyalásoknak, hanem a döntésnek, sőt a tagállami alkalmazásnak, áttagami átültetéseknek is meg kellene történnie.

[00:07:52]Ez már most látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni.

[00:07:54]Tehát várhatóan 2029-ig 30-ig a mostani szabályokkal fogunk tovább menni.

[00:07:59]Azt gondolom, hogy ez a mezőgazdaság szempontjából, európai mezőgazdaság szempontjából nem jelent problémát, vagy nem nem rossz hír, hogy nyertünk még két évet, de alapvetően ha megnézzük, hogy mi ennek az oka, hogy az uniós agrár támogatásokat el akarják vonni, akkor az ugye jól látható és tényleg két mondra történik történet kitekintés, hogy a második világháború után európai élelmiszer ellátása miatt teljes uniós költségvetésnek a 80%-a az az agrár támogatásokra ment.

[00:08:25]És nyilván ez az évtizedek alatt csökkent, sőt nem csak, hogy csökkent, hanem át is alakult.

[00:08:30]És elsősorban ezeket a támogatásokat környezetvédelmi vállalásokhoz kötötték.

[00:08:34]Ebbe az, ahogy említettem, azért jelentősen eltérünk az Európán kívüli termelőktől.

[00:08:38]És hogy a ezek a ezek a támogatások ugye eddig nagy nagyságrendő az teljes uniós költségvetésnek az 1hadát tették ki, tehát még mindig magas arányban vannak az uniós támogatások.

[00:08:49]viszont a következő ciklustól 2028-tól már az előrezetes jelzések szerint egy kevesebb mint 15%-ra csökken lenne le az arány.

[00:08:59]Tehát jelentősen akár le is feleződne az az arány.

[00:09:01]Egyrészt azért, mert csökkenne ma nominálisan a az agrártámogatás is.

[00:09:06]Másik oldalra pedig az uniós költségvetésében új kihívások keletkeznek.

[00:09:08]Védelemppolitika, az ukrán csatlakozásnak a kérdése, migrációs kérdések.

[00:09:13]És hogy miért az agráriumtól veszik el a forrást?

[00:09:15]Ugye hát sajnos a a számok azok makacstények.

[00:09:18]makas dolgok.

[00:09:21]És míg van Európában úgy nagyságrendileg 350 millió szavazókorú ember, ebből kevesebb mint 10 millió a gazdálkodó.

[00:09:30]Tehát politikai értelemben a mezőgazdasági termelők egy kerekítési hibatár az európai politikában.

[00:09:38]És azért valljuk be, hogy a városi lakosság részéről, ami az Európai Unióban ugye kiemelkedően magas, egy 70%-os, akik városban laknak, van egy, nem is tudom, hogy mi a jó szó, egy ellenérzés, vagy egy vagy egy vagy egy egy olyan negatív érzés a gazdálkodókkal szemben, hogy ők komoly támogatásokat kapnak.

[00:09:55]De hát mi azért kapunk támogatást, hogy ezzel párhuzamosan a fogyasztói árakban ne jelenjenek meg azok a problémák, hogy óriási aszály volt, hogy lefagyott a termés.

[00:10:03]azért, hogy például a a vidék is életben tudjon maradni.

[00:10:08]nagyon nem mindegy, azt gondolom, az európai mezőgazdaság szempontjából, mert kifejezetten a magyar mezőgazdaság szempontjából, hogy maradunk-e ennél a modellnél magyarán a mezőgazdaság nem csak egy gazdasági kérdés, hanem társadalmi kérdés is.

[00:10:19]És hogyha van a van-e a faluban vállalkozó, van-e valaki a faluban, vagy a brazil modellt, az ukrán modellt, vagy éppen az amerikai modellt választjuk, ahol ugye nagyon komoly koncentrált gazdaságok vannak, gyakorlatilag a falvakban már nincsenek gazdálkodók.

[00:10:37]Ott egyértelműen sokkal hatékonyabban tudnak termelni, de azt gondoljuk a magunk részéről, hogy a mezőgazdaság meg a gazdáknak a továbbírése az nem kizárólag egy hatékonysági kérdés, nem csupán gazdasági fogható fel, hanem legalább annyira társadalompolitika is.

[00:10:52]És én nagyon bízok benne, hogy a mostani modell meg tud maradni, hogy valóban vannak a falvakban mezőgazdasági vállalkozók, nyilván ők a helyi adókat fizetik, tehát sok településnek a túlélése múlhat azon, hogy maradnak-e kis vagy közepes gazdákók az adott településen.

[00:11:08]A támogatási részaránynak a növekedése vagy csökkentése az csak egy bizonyos szintig finanszírozható, akár nemzeti, akár uniós szinten.

[00:11:17]Arra van esély, hogy a tagállamok, akár az új magyar agrár kormányzat kimozogja valahogy azt, hogy ezek a szigorú környezetvédelmi szabályok csökkenjenek.

[00:11:31]Elsőre azt lehetne mondani, hogy egy, hogy az Európai Unió tagállama is abban érdekelhetek, hogy növekhethessen a a társfinanszírozásnak az aránya.

[00:11:38]De hogyha megnézzük, nem véletlenül van tiltakozás elsősorban kelet-európai államok részéről, hogy hogy ez a végletekig akár bármeddig emelkedjen, hogy mennyi pénzt tehet az uniós forrásokhoz hozzá, vagy mennyi pénzt adhat a saját nemzéti forrásaiból egy kormány vagy egy állam.

[00:11:54]Ugyanis azért látni kell, hogy Németországban, ami háromszor akkora területtel rendelkezik, mint Magyarország, mezőgazdasági területtel, körülbelül ugyanannyi gazdálkodó van, mint Magyarországon.

[00:12:06]Tehát, hogy nézzük azt a német költségvetést ugyanannyi gazdaságra leosztva, mezőgazdasági termelő leosztva, akkor egyértelmű, hogy a német kormány nagyságrendekkel több pénzt tudna adni a saját termelőnek, mint bármelyik kelet-e európai tagállam.

[00:12:19]És ebből a szempontból én azt gondolom, hogy helyes az út, hogy kellenek fékek a nemzeti társfinanszírozáshoz.

[00:12:29]Nyilván kell rugalmasság is ebben a rendszerben, mert hogyha egy óriási aszály bekövetkezik, állatjár állat állatügyi járványok törnek ki, akkor óhatatlan, hogy a tagállam nem lehet korlátozottabban, hogy az, aki károsodott, azt megmentse.

[00:12:41]De ettől függetlenül egy normál helyzetben igenis kellenek fékek, mert egyszerűen oly annyira eltérő és aránytalan támogatási rendszer lehetne, alakulhatna ki, ha mindenki szabadon annyi pénzt adna.

[00:12:54]Nyilván mi egy nagytagállammal, Magyarország, Szlovákia nem tudnánk versenyezni.

[00:12:57]Mi az optimális nemzeti támogatási részarány, ha minden jól működik, és tényleg nem katasztrófa követ, katasztrófát egy adott évben véletlenül szerencsére a mezőgazdaságban?

[00:13:10]Igen.

[00:13:10]Ht most a az uniós szabályozás szerint 20%-tól 80%-os mértékig adhat egyébként egy tagállam kiegért társfinanszírozást.

[00:13:19]De az új tervek szerint a várhatóan a 80% az nem kerül majd veszélybe.

[00:13:23]Tehát az ha dönthet úgy egy tagállam egyébként, hogy a lehető legnag, tehát a 80%-os magyarán 2 euróhoz hozzátesz egyébként 8 eurót a saját nemzeti költségvetéséből.

[00:13:34]Viszont a egyértelműen abba az irányba tartanak a tárgyalások, hogy az alsó küszöböt megemelik.

[00:13:39]Tehát egyre inkább a támogatási rendszert az uniós források felől át akarják helyezni a súlypontjait a nemzeti támogatásokra.

[00:13:47]Tehát várhatóan lesz egy alsó küszöb, legyen ez 30-40 vagy 50%, majd kiderül, de alapvetően ezzel is szeretnék mentesíteni az uniós költségvetést.

[00:13:56]Csak, hogy rögzítsük, akkor most arra lehet számítani.

[00:13:58]Ön ezt prognosztizálta, hogy a 20%-os uniós támogatás csökkentése az lehet, hogy egészen 2029-ig 30-ig nem valósul meg, mert úgy látja, hogy lehetetlen lezárni addig a tárgyalásokat.

[00:14:13]A mai forgatókönyv ez egyszerűen olyan nem csak részlet kérdések, hanem érdemi kérdésekben is van vita, mint például kiemelem az egyiket, hogy hogy ugye a területalapú támogatásokból a javaslat szerint sávas elvonásra kerülne sor.

[00:14:29]Nagyon nem mindegy, hogy ez a sávos elvonás vajon honnan indult, mert nem mindegy, hogy egyébként már egy 85 hetáros magyar gazdaságtól is elvonnák a támogatás 20%-át a mostani forgatókönyv szerint, vagy egyébként ez csak 150 vagy 200 hetárnál valósul meg az az elvonás.

[00:14:46]Itt nyilván az a cél, hogy a kisebb gazdálkodók számára minél magasabb szinten kezdődjön meg a az elvonás, tehát minél többen mentesüljenek ez alól.

[00:14:54]Az viszont egyértelműen látszik, hogy nagy gazdaságokkal szemben egy komoly elvonást tervez az Európai Bizottság.

[00:15:00]Nyilván meglátjuk, hogy mi lesz ennek a vége.

[00:15:03]Mi küzdünk azért, hogy a támogatások semmilyen mértékben ne csökkenjenek.

[00:15:07]Sajnos erre kevés realitást látok.

[00:15:09]A vita most azon van, hogy vajon mennyivel csökken majd az agrárbsé 2028-tól, 30-tól, ahogy majd ez a hatályba lép.

[00:15:16]Ha nálunk ugyanannyi gazdálkodó van, mint Németországban, akkor valaki, aki az agráriummal csak élelmiszervásárlóként és fogyasztóként érintkezik, akkor azt mondja, hogy legyen kevesebb gazdálkodó.

[00:15:28]Erre mi a válasza a szakmának?

[00:15:30]Ugye van egy olyan társadalmi folyamat, hogy a középkorú lakosságnak egy jelentős része még vannak vidéki falusi gyökerei.

[00:15:37]Ha mást nem, akkor a nagymamánál töltötte a nyári vakációt, és megérezte a földszagát.

[00:15:45]Nyilván ahogy most megyünk előre az időben, egyre kevesebben rendelkeznek ilyen gyökerekkel.

[00:15:49]És sajnos a nyugati nyugat-európai felmerések már azt mutatják, hogy a városi lakosságnak egy jelentés szerde a a fiataloknál is alapvető dolgokkal nincsen tisztában.

[00:15:59]Mind például egy megdöbbentő felmérés volt Nagy-Britanniában.

[00:16:03]Nagyon sokan a fiatalok közül, a középiskolások közül nem tudták, hogy egyébként a tyúk tolja tojást.

[00:16:10]Bocsánat, de ehhez nem kell vidéken élni és tyúkot tartani, ehhez csak iskolába kell járni.

[00:16:14]Nem alapvetően alapvetően a elszakadt a maga az oktatás is.

[00:16:23]De nem csak a tojásról van itt szó, hanem például az az állattartásról, a marhatartásról, a a gabonatermesztésről.

[00:16:32]Tehát alapvetően alapvetően, hogy hogy amit fogyasztunk élelmiszert, például a ami szóját az ember fogyaszt, annak a jelentős része vagy nagy valószínűséggel Brazíliából érkezik be.

[00:16:42]Nyilván ilyen mélységekben nem lehet lemenni a az alapokul, de még a középokú oktatásban sem, de nagyon fontos például a mostani divatos étrendeknél is, hogy azok a azok az új termékek, azok az új élelmiszerek, ahogy már említettem a a szóját és egyéb termékeket, ezeknek a a mandula, a pisztáci és minden egyéb más, ezeknek a döntő többsége az Európán kívülről érkezik be, és ott teljesen más termesztési feltételekkel dolgoznak.

[00:17:10]Visszatérve a magyarországi helyzetre és a pénzre, egy pillanatfelvételt kérek.

[00:17:15]Most Magyarországon hogyan áll az uniós agrárpénzek lehívása, felhasználása?

[00:17:19]Aktuálisan milyen kifizetések vannak folyamatban?

[00:17:22]Igen, ugye hét éves uniós költségvetésről beszélhetünk, ami a már a végéhez közeledik a költségvetés szempontjából.

[00:17:28]A hivatalos uniós adatszolgáltatás szempontjából, ami egészen friss egyébként két héttel ezelőtti, Magyarország a második helyen áll a kifizetések szempontjából.

[00:17:37]Ez azt jelenti, hogy körülbelül a a fele 45%-a az uniós agrár támogatásoknak már lehívásra került.

[00:17:45]Az uniós átlag ennél alacsonyabb, tehát körülbelül 30%-os az uniós lehívás, de azt tudni kell, hogy általában a költségvetési logik azt diktálja, hogy a költségvetési ciklus végére kerülnek ezek döntő többségében lehívásra.

[00:17:59]Ö nyilván a azt tudni kell, hogy a jogállamissági eljárás alól a teljes uniós támogatá, agrár támogatás az mentesítve volt.

[00:18:07]Tehát itt fennakadások, zárolások az uniós agrárámogatásokban Magyarországra nem voltak.

[00:18:15]És én azt gondolom, hogy hogy mindenki elvégezte a munkáját.

[00:18:17]Én bízok benne, hogy a közeljövőben is így fog maradni.

[00:18:21]Meglátjuk.

[00:18:21]Az ukrán mezőgazdasági termékek uniós behozatala továbbra is feszültségforrás.

[00:18:28]Ha azt nézzük, hogy a magyar gabonának, amit itthon megtermelünk, a fele az az exportpiacokra megy.

[00:18:33]Elsősorban Olaszországban exportálunk búzát, Spanyolországban, Németországba is szállítunk, és sajnos az exportpiacainkon az elmúlt években megjelent nagy mennyiségben nem csak az ukrán, hanem a brazil gabona is.

[00:18:47]És ez egy olyan piaci feszültséget teremt, hogy hiába vannak és hagy mondjam a hallgatóknak is, hogy Magyarország, Lengyelország és Szlovákia és Romániával együtt ugye egyoldalú határtilalmot, átlépési tilalmot rendelt el 2023-ban az ukrán élelmiszerekre.

[00:19:08]Tehát ide Magyarországra, hivatalos úton nem érkezik be.

[00:19:12]Én nem állítom azt, hogy sajnos kerülőúton román vagy lengyel termékként átszímkézve nem érkezik, de alapvetően amivel nekünk foglalkozni kell, és ami a probléma az, hogy az exportpiacainkan, ahova nagy mennyiségben szállítottunk és és és egy komoly felvőpiac volt Olaszország is.

[00:19:29]Gyakorlatilag ezek az országok Olaszország, Németország, Spanyolország az ukrán gabonának a fő felvevő piacaivá váltak és ez nekünk egy nagyon komoly kőkereskedelmi feszültséget okoz.

[00:19:38]nem véletül foglalkozunk az Agrár kamarán az Európai Unión kívüli exportlehetőségekkel, mert azt látjuk, hogy itt az Európai Unióban sajnos ezek a lehetőségek igencsak beszűkültek.

[00:19:49]Éppen ma reggel kaptam meg az erről szóló sajtóközleményüket.

[00:19:51]Milyen Európai Unión kívüli piacok jöhetnek reálisan szóba a magyar mezőgazdasági termékek számára?

[00:20:01]Lássuk ennek a a piaci lehetőségét.

[00:20:01]A magyar agrárs élmészipari exportnak a 80%-a az Európai Unióban irányul, több mint 80%-kal.

[00:20:10]Tehát azt lehet mondani, hogy kevesebb mint 20% megy az Európai Unión kívülre.

[00:20:14]És azért ne gondoljunk itt egzotikus országokra.

[00:20:16]elég csak például Szerbiára, Boszniára, Montenegróra gondolni, de azokkal az országokkal, akikkel hagyományosan erős gazdasági kapcsolatok vannak, Kazahztán, Kirgizisztán, Izrael például kelet-afrikai országokból, azt fontos tudni, hogy számunkra a kelet-afrikai országok, Kenya, Egyiptom, amelyek elsősorban piaci lehetőséget rejtenek, ugye az arai kikötőkön keresztül mi könnyebben és gyorsabban tudunk odaérni a saját szállítmányainkkal, mint például a hollandok vagy a spanyolok, akiknek elsősorban a nyugat-afrikai piac biztosít lehetőséget.

[00:20:49]A helyzet az viszont, hogy mivel az elmúlt évtizedben volt egy olyan erős konjunktúra a mezőgazdaságban is, tehát egy egy bő egy bőséges 10 év volt gazdasági értelemben.

[00:21:01]Sajnos, mivel ez végetért, az elmúlt 15 évben ezek a EUUN kívüli kapcsolatok nem kerültek komolyan kiépítésre.

[00:21:10]Most gyorsan kellett kapcsolnunk.

[00:21:13]Én azt látom, hogy a magyar termelők nyilván egy olyan rendszerben dolgoznak, hogy ők megtermelik, és egy külön szereplő a kereskedők szállítják el.

[00:21:22]Tehát nehéz lépni termelői szinten, de ki kell nyitni a szemüket, és igenis a kereskedőknek is segíteni kell ebben, az EU kívüli piacokat is megtaláljuk, de itt elsősorban a közeli piacokra kell gondolni, amit akár szárazföldi úton is el tudunk érni.

[00:21:37]Magyar mezőgazdaság számára egy komoly piac egyébként Kína vagy éppen Japán a hústermékek szempontjából.

[00:21:44]Sajnos most az állatjárványok miatt ezek a piacok is állnak.

[00:21:49]Az iráni háború az üzemanyaghiányt és műtrágya hiányt okozhat.

[00:21:55]A mezőgazdaság bárhol a világon egy rendkívül energiaintenzív ágazat.

[00:22:00]Alapvetően a az üzemanyagnak a jelentős részét azt a tavaszi munkák során használjuk fel.

[00:22:05]Azt tudom mondani, hogy az elmúlt hetekben ezek döntő többségében már elvégzésre kerültek.

[00:22:10]Volt elegendő üzemanyag.

[00:22:10]Azt gondolom, hogy ez ez megnyugtatásra adott okott a gazdálkodókban.

[00:22:15]Az első pillanatnak a háború kitörése után azért komoly aggodalomra adtak okot, de alapvetően túl átvészeltük ezt az időszakot.

[00:22:22]A műtrágya sajnos egy nehezebb kérdés, mert a műtrágya szempontjából azt lehet mondani, hogy az Európai Unióban, így a magyar mezőgazdaságban is a műtrágyának körülbelül 40%-át azt importból fedezzük.

[00:22:34]Ez egy része Oroszországból és Fehér Oroszországból érkezik.

[00:22:37]A a foszfor és a kárium műtrágya pedig elsősorban Észak-Afrikából érkezik.

[00:22:43]És ebből a szempontból, és nagyon fontos azt is tudni, hogy ami egyébként a világon mozog műtrágya, annak a az első három előállító között ott van Irán és Szaarábia.

[00:22:56]Tehát a hormozis szoros lezárása miatt világszintű, a világszintű kereskedelemben keretkeztek fennakadások.

[00:23:03]És hiába mi Egyiptomból vagy éppen Marokkóból hozzuk be a saját műtrágyánkat, alapvetően ott is nőtt a kereslet, nőttek az árak, és nyilván ennek továgyűrőző hatásai vannak a magyar mezőgazdaságra is.

[00:23:13]És bármilyen furcsa, hogy az Európai Unió számunkra kedvezőtlen intézkedést hozott, de most ezt sikerült az előnyünkre fordítani.

[00:23:23]Nagyon röviden arról van szó, hogy az Európai Unió az idei évtől a karbonintenzív ágazatokat, például a műtrágy és ilyen vagy a vas és acélgyártás, az alumíni pipar, ezekre egy vámot, egy többlet vámot vetett ki.

[00:23:36]Emött az a logika, hogy a nyilván az Európai Unión kívülről olcsóbban tudják behozni ezeket a karbonzív termékeket, és hogy megfelelő versenyhelyzetben legyenek az európai termelők, ami az EU kívül érkezik, arra egy többet álmot tettek.

[00:23:51]Tehát, hogy kiegyenlítsék az európai termelőknek az európai műtrádió előállítóknak, meg az kívüli előállítóknak a a az árszintjét.

[00:23:56]És hát nyilván ahogy a termelők, vagy ahol piacig reagál, a tavalyi évben, mivel elől már volt információ, mindenki nagyon komoly készleteket halmozott fel, és ezek a készletek hál istennek most segítettek átvészelni ezt az időszakot.

[00:24:12]Tehát hiába látjuk azt, hogy egyébként a világpiacon a műtrágya eremelkedése meg az ellátottság is kritikusan alakul.

[00:24:19]Ettől függetlenül a felhamozott készletek miatt volt elegendő műtrágya a tavaszi munkák elvégzéséhez, hogy tavasszal jellemzően nitrogénműtrágyát szórják ki.

[00:24:27]Volt elegendő műtrágya és jelenleg semmilyen módon nincs veszélyben az élelmiszerellátásunk a műtrágya ok miatt.

[00:24:34]Mekkora most az aszályveszély?

[00:24:37]1901 óta, mióta meteorológiai adatokat mérnek Magyarországon, megdöbbentő, hogy az elmúlt egy évtizedben volt az öt legmelegebb év és az öt legszárazabb nyár.

[00:24:48]Tehát nyilván mi termelők meg szerintem mindenki a lakosság örült annak, hogy esett a hó egy elég komoly mennyiségű 30 cm-es hó átlagosan Magyarországon.

[00:24:58]De sajnos ez csak tüneti kezelés volt, és és folytatódik az a tendencia, ami itt az elmúlt évtizedben elindult, és tényként lehet kezelni, hogy a klímánk megváltozott.

[00:25:07]Egyes mértékadó szakértők szerint Magyarországnak a klímája egy 30 év múlva a mostani Törökországgal lesz megegyező.

[00:25:17]Tehát a mi erdészeti kollégáink, mi Erdész kollégáink pont a tavalyi évben már Törökországban jártak, hogy szaporítóanagot hozzanak be, mert nyilván egy fa esetében, egy erdőültet fény esetében egy hosszabb tenyészidőre kell készülni.

[00:25:31]Tehát alapvetően minden abba az irányba mutat, hogy alkalmazkodnunk kell.

[00:25:35]A magyar gazda az mindig tudott alkalmaz alkalmazkodni a változó körülményekhez.

[00:25:39]Ugye itt arra kell felkészülnünk, hogy a tavaszi időszakban, amikor elvileg a növénynek a legnagyobb csapadék igénye van, sajnos ebben az időszakban hullik a legkevesebb csapadék, azért az megdöbbentő, hogy úgynevezett keresztül öntözést is kell már sok alkalmazni.

[00:25:57]Ugye ez a vetéshez szükséges, hogy legyen megfelelő csapadék, elegendő csapadék a talajban.

[00:26:03]Aki az utak menté jár, az látja a mezőgazdasági gépeket, és azt a rettentő port, ami mögöttük száll.

[00:26:08]Sajnos ezt mutatja, és a számok is azt mondhatják velünk, hogy gyakorlatilag a az elmúlt fél évben bő egy havi csapadék hiányzik.

[00:26:20]Az országnak vannak olyan részei, ahol az elmúlt években, és ez elsősorban az alföldi térségben, ahol az elmúlt években egy esztendőnek megfelelő csapadék hiányzik.

[00:26:29]A talaj alsó rétegei gyakorlatilag teljesen kiszáradtak.

[00:26:34]Úgyhogy itt alapvetően kell beszélni a vízgazdálkodásról, és kell beszélni arról, hogy a termelőknek is, nagyon sok termelőnek változtatni kell a gazdálkodási berögződésein.

[00:26:44]Új technológiákat kell kipróbálni, alkalmazni, meg kell tartani a vizet, ha arról beszélünk, hogy szántás, szántás esetén ugye megforgatjuk a rögöket, és nyilván az a a talajban lévő víz az az könnyen elpárolog.

[00:26:57]Hát ebből a szempontból a gazdatársadalom előtt is egy fontos feladat áll, és ezt senki nem fogja helyettünk elvégezni.

[00:27:04]A vizet a tájba program sikeres időben elindult, és vannak eredményei, vagy hát kellene víz ahhoz, hogy legyen mit visszatartani?

[00:27:14]A vizat a tájba program azt gondolom, hogy egy egy nagyon fontos kezdeményezés.

[00:27:18]Itt arról van szó, hogy a téliidőszakban, amikor a folyóinkon nagyobb vagy bőségesebb víz áll rendelkezésre, akkor a mélyfekvésű területekre kiengedni ezeket a vizeket, és ott nyilván a maga párolgásával és nyilván a talaj szerkezetének a javításával, a az egész környezetére is egyébként több kilométeres környezetére is kedvező hatással bír.

[00:27:40]Ugye a probléma az, hogy jelenleg ezt a mélyfekvésű területeken lehet megtenni.

[00:27:47]ahol viszont ahol nincs erre lehetőség.

[00:27:49]És a homokhátság kifejezetten ilyen.

[00:27:52]Tehát ugye arról beszélünk, hogy homokhátság az országnak a középső része, délk középső része, hogy alapvetően mind a Dunától, mind a Tiszától magasabban fekszik.

[00:27:59]Tehát ott például ilyen méfekvésű részek nincsenek.

[00:28:03]Tehát alapvetően itt a vízgazdálkodásról beszélni kell, és hogy mit csinálunk a vízgazdálkodásról, mert azt gondolom, hogy ambiciózus tervek vannak az asztalon, hogy hol és mennyi új csatornát kell építeni, kiépíteni.

[00:28:14]De alapvetően azt látjuk, hogy erre várhatóan az Európai Uniótól, ahol nem kapunk majd forrást.

[00:28:21]Ö azt gondolom, hogy környezetvédelmi okokból akadályozzák ezt.

[00:28:25]Azt gondolom, hogy ez egy messzire vezető vita lenne.

[00:28:27]De alapvetően ami nekünk most feladatunk, a mindenképp azt látjuk, hogy a folyóinknak a vízhzintjét meg kell emelni.

[00:28:34]Tehát hogyha azt a számot, megdöbbentő számot elmondom, hogy a Tiszának a vízhozama 30%-kal csökkent az elmúlt években, és ez nem azt jelenti, hogy akkor kevesebb víz van.

[00:28:46]Nem csak azt jelenti, hogy kevesebb víz van a mederben, hanem a talajból magát a talajvívet is kiszívja az alacsonyabb vízszint.

[00:28:55]És emiatt látjuk azt, hogy a kutak jellemzően az Alföldi térségben jelentősen megcsappantak.

[00:29:00]Tehát itt nincs mese azt kell csinálnunk, amit az osztrákok, azt kell csinálnunk, amit a szlovákok, azt kell csinálnunk, amit a szerbek csinálnak.

[00:29:08]Tehát várhatóan az, hogy mi lesz ennek a a formája, fenékküszöb, vízlépcső, vagy mi lesz ennek a a pontos formája, azt gondolom, hogy ez a szakkertőknek a dolga, de az nem kérdés, nem lehet tabu a mai magyar politikában, hogy a Tiszának a vízszintjének az emelésére szükség van.

[00:29:27]Jelenleg ott tartunk, hogy a tavalyi évben szónok ivóvíz ellátása is veszélybe került.

[00:29:31]Tehát alapvetően valahol a déli szakaszról meg kell emelni a vízszintet.

[00:29:35]Jól láthatjuk.

[00:29:35]Jó példa például a Tisza tónak a példája, ahol egy ahol nem csak a vízgazdálkodásnak a lehetősége lett jött létre, hanem egy egy páratlan rendkívüli állat és növényvilág alakulhatott ki.

[00:29:50]Tehát nem kell ettől félnünk, ez most már szükségszerű.

[00:29:54]A hazai termőföldeknek jelenleg mekkora hányada és milyen áron öntözhető?

[00:30:02]Alacsony.

[00:30:02]Alacsony.

[00:30:02]Tehát ha azt nézzük, hogy körülbelül egy olyan olyan 1400-1500 hektár van öntőzésre bejelentve ez, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar földeknek kevesebb mint az 5%-a.

[00:30:14]Kevesebb mint az 5%-a.

[00:30:14]Nyilván ez a ez a kérdés ez vagy a vízgazdálkodásnak, az öntözésnek a kérdése az az nem lehet korlátlan.

[00:30:22]Tehát egyrészt vannak olyan területek, magasabb vanfel fekvő területek, dombvidékek, északi megyék, ahol erre nem feltétlenül van szükség, és nem is megoldható.

[00:30:33]Ellenben az alföldi térségben növelni kell az öntöz területeknek az arányát, de önmagában nem az öntözés az egyedüli megoldás, hogyha azok a csatornák, folyók, patakok, de elsősorban öntözési csatornák, ha ha csak feltöltik vízzel, és nem is kell belőle öntözni, a kipárolgás miatt, a légköri aszály csökkentése miatt gyakorlatilag már jelentős termésbiztonságot tudunk elérni.

[00:31:01]A probléma az, hogy ezek a csatornák nagyon sok helyen, mivel a rendszerváltás idejében, rendszerváltás után ezek elhanyagoltá válnak, ezek nincsenek jó állapotban, ezek nincsenek feltöltve, és azt gondolom, hogy ebben mindenképp változtatni kell, mert ha csak azt megcsináljuk, hogy a rendelkezésre álló csatornákat feltöltjük vízzel, bízok benne, hogy egy egy nagyobb tisza vízmennyiségből ezt meg lehetne tenni, akkor az egyértelműen kijelenthető, hogy több 100000 hetárt tudnánk csak azzal megvédeni, hogy csökkentjük a légköri aszályt.

[00:31:29]A csatorna az kié?

[00:31:31]Tehát ezt a munkát kinek kell elvégeznie?

[00:31:33]A gazdának, a cégnek, a szövetkezetnek, az államnak?

[00:31:38]Egy rendkívül összetett rendszer a vízgazdálkodási rendszerünk.

[00:31:40]Alapvetően ugye elsődleges és másodlegos műveknek mondják a folyókat, folyamokat, patakokat, nagyobb csatornákat.

[00:31:47]Most keleti főcsatorna, hogy mondjuk egy példát.

[00:31:51]Nyilván ezek állami kézben vannak.

[00:31:53]és a területek mellett lévő úgynevezett harmadlagos művek, amelyek kifejezetten már ebből kerül kivételre a víz, ezek viszont teljesen szétszabdal, tulajdoni szerkezettel rendelkeznek.

[00:32:06]Előfordul, hogy egy adott csatornaszakasznak egy része állami kézben van.

[00:32:09]A következő rész az önkormányzati rész, a harmadik rész pedig magánkézben, aztán megint egy állami rész következik.

[00:32:15]Hát ezt úgy hívják, hogy szervezési pokol.

[00:32:17]Így van.

[00:32:17]És nyilvánvaló, hogy itt kisajátításra vagy az ingatlan megvonására, ingatlantur megvonására nincsen szüksége.

[00:32:25]Ezt nem lehet megtenni.

[00:32:27]Viszont azt, hogy a használatot, ezeknek a csatornáknak a kezelését egységesen állami kezelésbe kell venni, az szerintem nem vitás.

[00:32:33]Az állam az, aki ezt a központi szervezettséggel, az országos vízügyi főigazgatósággal, vízügyi igazgatóságokkal, azért ez egy rendkívül jól szervezett rendszer kiváló kollégákkal.

[00:32:44]Ezt csak ő tudja kézbe venni.

[00:32:47]Én bízok benne, hogy az ő jövőben meg fog történni, mert ebben a mostani szerkezetben, amikor hiába fordít az állam egyébként egy egy komoly összeget a saját csatorna szakaszának a feltöltésére, hogyha az azt követő magánszemély vagy az önkormányzat ezt már nem teszi, vagy nem tudja megtenni, akkor igazából az egésznek semmi értelme nincs.

[00:33:06]Ha az lesz, amit mond, hogy még az én életemben olyan klimatikus viszonyok között kell működnie a mezőgazdaságnak, mint most Törökországban, akkor a jelenleg termesztett haszonnövényeket viszonylag gyorsan milyen más ezt a szárazságot tűrni képes és közben teremni is képes haszonnövényekkel kell felváltani?

[00:33:27]Ezt kérdezi most mindenki a gazdálkodók közül, hogy mik azok a növények, amelyeket egy száraz időszakban is, vagy száraz körülmények között is megfelelő lehet jövedelmező lehet termeszteni.

[00:33:35]Hát sajnos ebből a szempontból van egy rossz hírem, hogy minden növénynek szüksége van vízre.

[00:33:41]Tehát nem nincs olyan növény most, amelyik kibírna három vagy négy hónapos csapadék szegény vagy csapadékhiányos időszakot.

[00:33:48]Vannak olyan növények egyébként a amelyek amelyek nyilván itt a kiviről sokat hallottunk, de hát hogy azért mondjunk ilyen növényeket a aok cirok például igen a szorgomot akartam mondani az angol nél elnevezés volt meg de ilyenek a herefélék is egyébként ilyenek a a lucernávról is lucernáról is lehet beszélni alapvetően a és sok egyéb más egzotikus növény ami eddig nem volt jelen a piacon Hát szóval a helyzet az, hogy valóban kevesebb vizet igényelnek, de ezeknek a piacai még olyan egyáltalán nincsenek úgy kiépülve, mint például egy gabonapiac.

[00:34:28]Tehát hogyha valaki azt mondja, hogy cirkot termel, és nem állunk rosszul egyébként, az Európai Unióban a második legnagyobb szirok termesztő ország az Magyarország, Franciaország az első, de ez még mindig azt jelenti, hogy a magyar területeknek körülbelül 1-2%-on termelnek cirkot.

[00:34:45]Egyszerűen nincsenek kiépülve azok a piaci kapcsolatok.

[00:34:48]Más beltartalmi értékei vannak, mint például a kukoricának.

[00:34:52]Ugye a cirok az elsősorban az állattenésben, takarmányozásban tudna segíteni.

[00:34:56]Tehát én azt látom, hogy egyébként és növényvédem és egyéb okokból miatt ez nagyon korlátozott eddig.

[00:35:02]Viszont én én egyértelműen azt tudom mondani, hogy nem feltétlenül új növényfajokban kell gondolkodni, hanem szálazságtű fajtákban.

[00:35:10]Tehát a magyar magyar termőföldeknek a 80%-a az szántóföld.

[00:35:14]Ez határozza meg a jelenünket, meg a jövünket is.

[00:35:16]Ez fogja meghatározni.

[00:35:18]És alapvetően nekünk azon kell gondolkodni, hogy olyan fajtákat termeszteni, ami akár koraérésű, akár a kukorica szempontjából, tehát nincs kint addig a területen, repce szempontjából is olyan fajták, amelyek azt lehet, hogy még korábban elvetésre kerülhetnek, akár a nyár végén elvetésre kerülhetnek, hogy a cél az, hogy minél kevesebbet legyen kint a nyári hőségben, a pusztítóhőségben a növény.

[00:35:41]És ebből a szempontból azt gondolom, hogy jól haladunk.

[00:35:47]A piac egyértelműen most már mutatja azokat a szárazságtű fajtákat.

[00:35:49]Azért itt van egy vita, és ez sem kerülhetem meg.

[00:35:54]Alapvetően ezt a kérdést Amerikában, vagy éppen Brazíliában és Ukrajnában megoldották GMO-s vetőmagokkal.

[00:35:58]Nyilván ennek van egy társadalmi vetülete is, de egyértelműen azt mutatja például az Európai Uniós jogalkotás is, a következő hetekben fogadja el az Európai Parlament a génysszerkesztett növényeknek a etőmagját.

[00:36:15]Ez majd azt jelenti, hogy gyakorlatilag saját génnek a a bevitelével, tehát egy kukorica génhez egy másik szárazságtű kukorica gén tesznek hozzá.

[00:36:26]Ez egy bizonyos szintig megengedett lesz, és ezzel lehet szárazságtű fajtákat kialakítani.

[00:36:31]Most ez az, ami leginkább érdekli a piacot, de nyilván azért felhívom a figyelmet, hogy itt azért társadalmi kérdéseket is át kell vitatni, de nem tudunk elszakadni ebben a kérdésben sem az Európai Uniótól.

[00:36:44]gazdasági oldal ezt tudom mondani, hogy nagyon komoly igény van a szárazságtű fajtákra, és ez fogja meghatározni a jövőnket.

[00:36:51]Lehet, hogy lesz olyan területe Magyarországnak, akár az a félsivatag, amit ugye Duna Tűszaközi homokhátságnak hívunk, ahol egész egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy semmit nem lehet gazdaságosan termeszteni.

[00:37:03]Zöldséget meg gyümölcsöt aztán pláne nem.

[00:37:08]Ezek a modellezések jelenek zajlanak.

[00:37:10]azért azt tudni kell, hogy a homokhátságon csak külső csapadékból, tehát esőből eddig sem lehetett volna zöldséges gyümölcmesztést végezni.

[00:37:18]Ezek jellemzően felszín alatti öntözésből, tehát öntöző kutakból kerültek öntözésre.

[00:37:25]És visszatérek oda, hogy azzal, hogy a Tiszának és a nagyfolyónnak a vízszintje csökkent, ezzel sajnos a kutak vízszintje is lecsökkent.

[00:37:33]hogyha tudjuk emelni a Tiszának a vízszintjét, azt gondolom, hogy valamilyen formában az a mostani felszín alatti öntőzési rendszer is működhet tovább.

[00:37:41]Nyilván azért itt van egy nagyobb alkalmazkodó készség, hogy szükség a gazdálkodók részéről is.

[00:37:48]Ha nem a hőség, akkor fagy.

[00:37:48]Ez a másik nagy baj.

[00:37:50]A kési fagyok most aktuálisan milyen károkat okoztak?

[00:37:52]Hát ugye északnyug északkelet Magyarországon pusztított az elmúlt hetekben a faj, de ez a pusztítás nyilván ez idézőjeles, mert itt most virágkárok keletkeztek, és mivel az idei évi virágzás az eléggé bőséges volt, et nem lehet automatikusan lefordítani ezt a terméskiéset.

[00:38:10]Tehát ha azt mondjuk zajlanak a felmérések az agrárkamarával és a Fluidwebbel, hogy volt egy 50%-os virágkár, az nem jelenti automatikusan, hogy egy 50%-os terméskiés volt.

[00:38:21]Tehát nyilván a természet ebből a szempontból amúgy is korrigált volna a virágok ledobása, a virágok egy részének a ledobásával.

[00:38:27]Ami viszont szerintem általánosságban nagyon érdekes, hogy itt az elmúlt öt-h évben minden esztendőben azzal találkoztunk, hogy komoly fagy pusztított.

[00:38:37]Én megkérdeztem az idősebb gazdálkodókat is, hogy mondjuk az elmúlt 30 évben az előtte lévő időszakban voltak-e ilyen nagy fagyok, és arra számoltak be, hogy azért ilyen fajsúlyos fagyok nem voltak.

[00:38:50]És nyilván a szakértőkkel egyeztetve látszik egy olyan álláspont, egy olyan tudományos álláspont, hogy a az a poláris öv, tehát az északi sark körüli örvénylés, az elkezd elassulni a klímaváltozás miatt, és ezért ezért ezeket a leszakadó hideg légárlatokat akár még a tavaszi időszakban is sokkal könnyebben tudják ide eljuttatni, vagy tud eljutni.

[00:39:17]Tehát az a az örvényesnek a lassulásával együttesen nyilván a az a kohéziós erő is csökken az örvénylés körül.

[00:39:24]És hát azért magunkban is kell nézni, itt az elmúlt 30 évben, 35 évben a rendszerváltás után a magyar zöldség és gyümölcs fajta nemesítés az hát finoman szólva sem élte a virágkorát.

[00:39:39]Nyilván finanszírozási okok miatt a rendszerváltás óta a fajta nemesítés vagy a kísérleti állomások nagyon sok helyen abbahagyták a működésüket és hát nyilván a gazdálkodók ahhoz tudtak nyúlni a piacon van az olasz vagy a a francia csemetékhez szaporítóanyaghoz de ugye jól tudjuk hogy ezek mediterrán folyták és Olaszországban, vagy éppen Spanyolországban, Franciaországban sokkal hamarabb beköszöntő jó idő ezek a növények amiket meditelen fajtákat behoztak ezek jellemző ugye korai korái virágzással is rendelkeznek.

[00:40:11]És hát nyilván ez a magyar viszonylat van átfordítva.

[00:40:15]Ez azt jelenti, hogy éppen lehet, hogy márciusban, március elején megkezdődik a virágzás, és azért valljuk be, hogy március elején még óriási a fagyveszély, nem pedig nem, hogy a megváltozott klimatikusok között.

[00:40:26]Most mint a gabonánál, akkor kellenek itthon kitenyésztett saját fagytűrő fajták, ahogy kell szárazságtűrő, úgy kell ilyen korai fagytűrő fajta is.

[00:40:39]Hát nyilván itt az első lépés azt azzal kell kezdeni, hogy kísérleti állomásokat kell felépíteni, létrehozni.

[00:40:43]Nem feltétlenül jelent az rosszat, hogy Olaszországból hoznak be egy fajtát, de a magyar viszonyokra, magyar éghajlatra ezeket ki kell próbálni, ki kell kísérletezni.

[00:40:54]O ott öt-h évig ezt termesztik, és hogyha bevált egyébként a magyar viszonyokra, akkor lehet egyébként a köztermesztésbe ezeket bevonni.

[00:41:02]Azt gondolom, hogy ez bucs fontosságú lesz a a zöldséggyümölcs termé szempontjából, ha mindez nem lett volna elég, volt, illetve van rengetegféle korság az állattenyésztésben, ragadószáj és körönfájás, afrikai sertés, pest is, madárinfluenza.

[00:41:16]Sorolhatnék még párat ezekből mostanra úgy, ahogy sikerült kilábalnia az ágazatnak.

[00:41:24]Én azt gondolom, hogy hadd kezdjem egy köszönettel a a az állategészségügyi hatóságok munkája előtt.

[00:41:29]Azt gondolom, hogy nagyon sokat étnapp alá téve dolgoztak azon, hogy egy ragadószáj és különfájás az megállításra kerüljön.

[00:41:35]Ez ez kataklizmatikus károkkal járt volna, de egy bő három-négy hónap alatt ezt sikerült mederben tartani.

[00:41:43]Ami viszont továbbra is velünk van, az az afrikai sertéspest is, ami elsősorban észak-nyugat-magyarországon, de most már délunán túlon is megjelent.

[00:41:53]És sajnos ez most azzal jár, hogy az egyik fő felvevőpiacunk, a távolkeleti piac például Kína vagy Japán, ahova most nem tudunk szállítani, és nem csak mi járunk ebben a cipőben, ahogy igazán értsük a piac működését, a Európa legnagyobb serték kibocsátó állam az Spanyolország.

[00:42:14]35 millió sertést nevelnek egy évben, és a legnagyobb felvevőpiacuk nekik is Kína volt.

[00:42:19]És mivel náluk is kitört afrikai sertéspest, és ők sem tudtak Kínába szállítani, ezért az a mennyiség, amit Kínába vettek volna, az itt ragadt bent az európai piacon, és nyilván nyomta a magyar árakat is.

[00:42:30]Tehát, hogy sajnos ezt mindenki látja, hogy a mostani sertésárak a termelői szinten azok azok nagyon gyengén állnak.

[00:42:38]És ebből a szempontból nekünk kulcsfontosságaó, hogy ha nem is teljes mentesség, de az úgynevezett regionalizáció, tehát hogy a hogy például Kína ismer el azt, hogy az ország nem fertőzött részéről lehet beszállítani hozzájuk sertéstermékeket.

[00:42:54]Nyilván ez azzal jár, hogy ahol a fertőzés tombol, ott onnan nem, de az ország egy jelentős részről meg lehetne.

[00:43:00]Jelenleg ez a lehetőség, a regionalizáció nem biztosított.

[00:43:04]Japán esetében is nagyjából hasonlóról tudunk beszámolni.

[00:43:06]Az infádió elsőként számolt be arról, hogy a szőlőt megtámadta egy súlyos betegség, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság.

[00:43:15]Hol tart a védekezés?

[00:43:18]Mekkora bajt okozott eddig, és hol tart a védekezés most?

[00:43:19]Az én családom is kistermelői keretek között szőlőtermesztéssel foglalkozik.

[00:43:25]És a helyzet az, hogy gyakorlatilag egyetlen borviréken mentes mentesültünk még a aranyszínű sárgaság okoztak korlátozások miatt.

[00:43:37]ez a Bükkajai Borvidék, ah mi is gazdálkodunk, de alapvetően ez csak időkérdésre.

[00:43:41]Itt most nem csak erről a a betegségről kell beszélni, mert azt gondolom, hogy most mindenki a hegyk községek nemzeti tanácsa, a hatóságok és minden szereplő, maguk a termelők is, azok váltvádnak vetve dolgoznak azon, hogy ezt a helyzetet kezeljék nekünk.

[00:43:55]Most sajnos arra kell felkészülni, hogy ez nem egy elszigetelt eset, ez nem csak egy tünet, hanem innentől kezdve a megváltozó klimatikus viszonyok miatt azok az egzotikus betegségek, ami például az aranyszínű sárgaság volt.

[00:44:04]Hát a a szőlés szakemberek elmondták, hogy tanultak erről, de valahol a tankövnek a hátsó részében, és sajnos ezek egyre gyakran fognak megismétlődni a ragadószáj és körönfájást a klimatikus viszonyok megváltozása miatt.

[00:44:16]Erre kell felkészülünk, és emiatt nagyon fontos egy megerősített és megfelelő finanszírozással rendelkező növény és állategészségügyi rendszer, hatósági rendszernek a a kialakítása, megerősítése.

[00:44:29]Oda fogunk rá figyelni, hogy ez meglesz-e.

[00:44:31]Végezetül mindaz, amiről beszélgetünk, a mezőgazdaság, ahogy ön is említette, a magyar társadalom nagy része, ezzel úgy szembesül, hogy van-e a boltban élelmiszer, az magyar vagy külföldi, drága vagy olcsó?

[00:44:47]Miért drágább sokszor a magyar termék, a magyar élelmiszer a boltokban, mint az import, amit nagyon messziről hoznak ide?

[00:44:56]Ketté kell választanunk ebből a szempontból a piacot.

[00:44:57]Ugye az egyik a prémium szegmens, ahol eleve a boltok polcén sok esetben egy egy életelcsonka vagy egy speciális sajt esetében szinte csak a külföldi terméket látjuk.

[00:45:09]A nagyon érdekes viszont, amivel nekünk foglalkozni kell, az a tömegtermékeknek, a commodity áruknak a az aránya.

[00:45:18]ahol nem a minőség a fő szempont, hanem az ár.

[00:45:19]Ez teszi ki a volumennek a kereskedelmi volumennek a döntő részét.

[00:45:24]És sajnos ki kell jelenteni, hogy ebből a szempontból a tömegtermékek esetében a versenyképességben le vagyunk maradva, főleg Nyugat-Európához képest, és ez mérethatékonysági okokból következik.

[00:45:36]Tehát hogyha összehasonlítunk egy magyar tejipari céget, meg mondjuk egy német vagy egy dán tejipari céget, jól láthatóan méretbeli különbségek vannak.

[00:45:46]Azt gondolom, hogy elindult egy kedvező folyamat itt az elmúlt években azért komoly források lettek kiírva az élmisz pro fejlesztésekre, és ez korábban nem volt ilyen szintű, tehát hogyha volt lemaradásunk, akkor azok az élelmiszépari fejlesztésekben mutatkoztak meg.

[00:46:04]És most ezt a hátrányt pozóbáljuk behozni.

[00:46:07]Sajnos nyilván azt tudni kell, hogy ezeknek a fejlesztési forrásoknak egy jelentős része ugye uniós forrásból származik.

[00:46:13]És most amikor a tejpiaci válságról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy nyugat-európai államok, például Németország vagy Dánia vagy Hollandia, nem érdekelt abban, hogy az Európai Unió válságintézkedéseket, válságforrásokat biztosítson mondjuk a kelet-európai tejtermelőknek, mert sajnos, és ezt személyes véleményem, hogy várható, vagy valószínűleg ők egy piacszerzési lehetőséget látnak abban, hogy a magyar piacon is átvegyék a szerepet.

[00:46:38]Úgyhogy azt gondolom, hogy itt mindenképp szükség van uniós válságintézkedésekre anélkül nem fog történni.

[00:46:45]A nagy kérdés, hogy sikerül-e ezt a vitát vagy ezt a csatát megvínunk.

[00:46:49]Én nagyon bízok benne.

[00:46:51]Ezért is dolgozom az Agrárkamara elnökeként.

[00:46:54]Látni fogjuk ezt amikor készültem a műsorra és erre a kérdésre, akkor szándékosan fel is írtam.

[00:47:00]A bolt egyik polcán egy 1 literes laktózmentes tej az 650 Ftba került, egy másik alatta 328 Ft-ba, és nem volt egyiken sem akció, és ott álltam a polc előtt, és nem értettem, hogy ez hogyan lehetséges, vagy hogyan lehet ebből kilábalni.

[00:47:20]Igen.

[00:47:20]A mostani intézkedések, az árásapka és a a az egyéb intézkedések azért jól megmutatták, hogy a kiskereskedelmi láncokban jelen van a diszkriminatív árképzés.

[00:47:33]Tehát akkora ordítókülönbségek vannak például egy saját márkás termék között, meg egy brendelt termék között, ami most a felszíre jött.

[00:47:43]És én azt gondolom, hogy sokat javult, sokat szelíült a helyzet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok terén.

[00:47:50]Tehát már egyáltalán nem az a helyzet, mint hogy 10-15 évvel ezelőtt, amikor vadkeletethez hasonlították a kereskedelmi szférát, de alapvetően jól látható, hogy még most is vannak olyan eszközök a kereskedelmi láncok kezében, amivel erősen tudják befolyásolni a piacot, ki tudják listázni azokat a terveöket, akik esetleg keményebben tárgyalnak.

[00:48:07]És én egyértelműen azt látom, hogy a a termék árában, döntő többségében a kiskereskedelmi költségek jelennek meg.

[00:48:14]Tehát ha most megnézzünk egy kiló kenyeret, és hogy abból mekkora a termelőre jutó, aki azt a búzát megtermelte, a termelőre jutó rész, akkor azt mondom, hogy ez jócskán 30% alatt van.

[00:48:29]Az arénát hallották az infádióban Cseti Bor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamera alelnöke volt a vendégünk.

[00:48:35]Köszönöm szépen, hogy eljött.

[00:48:35]Köszönöm szépen kedves hallgatóink.

[00:48:37]Az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és megnézhetik a YouTube-on.

[00:48:41]Bíztatom önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:48:44]Ha tetszett a beszélgetés, lájkolják, kommenteljék és osszák meg.

[00:48:46]A műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes, Illisz László és Pauli Zoltán segített.

[00:48:53]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:48:55]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:48:59]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.