A békét is túlélheti az iráni rezsim? Szalai Máté, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Szalai Máté, a Klingálintézet és a budapesti Corbinus Egyetem kutatója.

[00:00:12]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:20]Köszöntöm az infó rádió hallgatóit.

[00:00:20]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Szalai Mátét, a Klingend intézet és a budapesti Corvinus egyetem kutatóját.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:30]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:32]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:33]Iránelleni katonai akció, hormozisz szoros körüli feszültség, tengeri blokád és annak nyomán olajszállítás, olajpiac összeomlása.

[00:00:39]Az elmúlt hetekben mindez folyamatosan téma, immár több mint hát két hónapja, hiszen február végén indult az Egyesült Államok és Izrael közös fegyveres akciója Irán ellen.

[00:00:50]Amúgy egyébként alig több mint fél évvel az előző Irán elleni katonai akció, az úgynevezett 12 napos háború után.

[00:00:57]Hát most viszont már túl vagyunk 60 napon is, és továbbra sem nagyon látszik a lehetséges végkifejlett.

[00:01:04]Elhúzódó fegyveres konfliktussal nyugodtan mondhatni, hogy egyértelműen háborúra kell készülni.

[00:01:08]Jó lehet most még hát úgy, ahogy talán érvényben van a tűzszünet, vagy a tűzszüneti megállapodás, de ennek azért nincsenek annyira pozitív jelei.

[00:01:18]Nincsenek.

[00:01:18]Én azt mondanám, hogy ne készüljünk a háborúra, hanem lássuk, hogy ez egy háború, aminek ami zajlik, és ennek vannak intenzívebb szakaszai, és kevésbé intenzív szakaszai.

[00:01:28]Most éppen egy kevésbé intenzív szakaszban voltunk az elmúlt pár hétben, mondjuk április 8a óta, amióta volt ez a tűzszünet.

[00:01:35]Bár hozzáteszem, hogy a tűzszet bejelentését követő nap az az egyik legdurvább nap volt a a háborúban.

[00:01:42]És aztán eltelt néhány hét, amikor úgy tűnt, hogy hogy tényleg lecsillapodnak a kedélyek.

[00:01:45]De hát láthatóan a két fő szereplő, ez egyesült Államok és Irán nem kerültek közelbe egymáshoz.

[00:01:50]És akkor még Izraeltb se hoztuk a képbe, ami pedig teljesen más politikát követ, mint Irán.

[00:01:57]Ott nagyon erős.

[00:01:57]Igen.

[00:01:57]Mondjuk, hogy talán mások voltak a a katonai akció megindításakkor is nagyjából mások voltak a hangsúlyok Washingtonban és Izraelben is.

[00:02:07]Így van.

[00:02:07]Így van.

[00:02:07]És most azt láthatjuk, hogy hogy a béketárgyalások nem mennek sehová.

[00:02:12]Ugye küldözgetnek a felek egymásnak különböző béketerveket, de ezek ezeket nem fogadja el a másik fél.

[00:02:19]Nincs egy közös konszenzus, nincs egy közös alap.

[00:02:21]És hát ebben a helyzetben ugye a tűzszünet valamennyire működik, hiszen nem lövik egymást olyan mértékben rakétákkal, mint korábban, mint április 8a előtt.

[00:02:29]De például éppen tegnap már komoly tengeri összecsapások voltak.

[00:02:36]Amerikai hadihajók támadtak iráni úgynevezett gyors hajókat vagy kis hajókat.

[00:02:41]Erre az irániak azt mondták, hogy ezek civil hajók voltak, de az amerikaiak szerint katonai katonai hajók voltak.

[00:02:48]illetve azt is lehet látni, hogy az, hogy az Egyesült Arab Emiriségekkel szemben Irán kilőtt néhány rakétát, illetve drónt.

[00:02:54]Az irániak ezt kicsit tagadják, és ők azt mondják, hogy egy ilyen amerikai izraeli false flag, tehát egy ham zászlós hadműveltről van szó, de azért ezt ezt nem sokan hiszik el azért Iránnak.

[00:03:05]És Ománban is látható volt, hogy voltak kisebb dróntámadások is.

[00:03:10]Tehát most az a az a félelem van, hogy most ez a a az alcsonyabb intenzitású szakasz ismét egy magas intenzitási szakasszá válhat a következő napokban.

[00:03:19]Ez azért is érdekes, mert hogyha megnézzük a híreket, hát bár az amerikai elnöktől megszokhattuk, hogy mondjuk a délutáni uzsonnája után egészen mást mond, mint a reggeli kávézása közben.

[00:03:29]Mindenesetre most hétvégén, május 1jén írt egy levelet a a kongresszusnak, amelyben lezártnak nyilvánította az Inánnal folytatott fegyveres harcot.

[00:03:38]Tehát mondjuk jelezve egyúttal, hogy az Irán által az Egyesült Államokra jelentett fenyegetés azért továbbra is jelentős.

[00:03:44]Ez a harcok vége bejelentés azért én azt gondolom, hogy talán lehet ilyen formális vetületű is, hiszen ugye említettük ezt a 60 napot és 60 nap eltelt a katonai művelet megindítása óta és az amerikai törvények szerint ezen időtartamon túl minden további katonai lépéshez vagy katonai akcióhoz már a kongresszus jóváhagyására lenne szükség.

[00:04:04]Tehát mintogyha ez egy ilyen formális dolog lenne.

[00:04:06]Abszolút.

[00:04:06]És emiatt még csak nem is jogi, hanem inkább politikai vagy kommunikációs szerepet játszik.

[00:04:10]Nyilván a Trump elnök tudja, hogy az egy népszerűtlen háború, és tudja azt is, hogy az első Államokban felidős választások lesznek nemsokára, és az szignálni akarja azt, hogy a háborúnak vége, még ha nincs is vége.

[00:04:21]És egyébként jogi szempontból ez a ezek az állítások teljesen hamisak voltak.

[00:04:25]Tehát az a tény például, hogy az ET Államok továbbra is blokáda alatt tartja az iráni blokádót és ezáltal az iráni kikötőket a Hormúzi Szörös térségében.

[00:04:38]Ezek a nemzetközi jog szerint hadműveletnek számítanak, tehát harci cselekménynek számítanak.

[00:04:41]Tehát amit Trump elnök mond, az szerintem most a helyzetnek a a tényleges leírása szempontjából teljesen figyel figyelmen kívül hagyhatjuk.

[00:04:50]Egy politikai üzenetként értelmezhetjük, ami a belső közönségnek szól.

[00:04:53]Ha már a hormuszi szoros szóba került, és ez a tengeri blokád, amit említett, ugye most arról szólnak a hírek, hogy az amerikai erők folytatják a járőrözést a nemzetközi vizeken a térségben, és kikényszerítik a tengeri blokádot Irán ellen.

[00:05:06]Sőt, most elindult ez az úgynevezett szabadság projekt, amelyben az Egyesült Államok hadiészeti kíséretet biztosítva segít átkelni a horgoszú szorosan az arab öbölbereket, úgymond semleges hajóknak.

[00:05:20]Ez hogy kell ezt elképzelni, hogy mit is jelent ez?

[00:05:22]Hát ez ez aman humanitárius gesztus, vagy azért azért ez is egy üzenet teherán felé?

[00:05:29]Ez egyrészt egy üzenet Teherán felé, másrészről pedig üzenet a világ gazdaság szereplői számára is.

[00:05:34]Ugye fontos azt el azt nem elfelejtenünk, hogy amikor arról van szó, hogy a hormozisz szoros le van-e zárva, vagy nincs lezárva, az nem egy fizikai zárat jelent, hanem egy katonai politikai zárat.

[00:05:44]Tehát az irániak azt, vagy az iráni hatóságok, az iráni forradalmi gárda azt mondja, hogy le van zárva a szoros.

[00:05:50]Az azt jelenti, hogy ott vannak hadihajók a térségben, és ők azt mondják, hogyha valaki ez eldördültek ott lövések is.

[00:05:57]Abszolút.

[00:05:57]Tehát hogyha ha valaki ott azon az útvonal megy, amit ami nem tetszik az iránniaknak, vagy nem jelez előre satöbbi, akkor akkor az iráni hadihajók megtámadhatják ezeket a hajókat.

[00:06:08]Ö azért láttuk azt az elmúlt hetekben is, sőt hát már hónapokban, február 28a után, hogy hogy ez a zár csak néhány nap volt egy ilyen teljes zár, amikor nulla hajó ment át.

[00:06:18]Azt lehet látni, hogy azért néhány átmegy.

[00:06:22]Ugye a háború előtt mondjuk azt szokták mondani, hogy 120 hajó szokott átkelni a hormózi szoroson, aminek körülbelül a fele az, ami energetikai jellegű hajó.

[00:06:30]Nyilván ezek csak bestek, mert minden nap más, de gyakorlatilag ezekkel a számokkal tudunk használni.

[00:06:36]Például most annak ellenére, hogy hivatalosan van egy iráni blokád és van egy amerikai ellenblokád, ennek ellenére is mentek a hajók, mondjuk három négy-5 darab hajó át tudott kelni.

[00:06:44]Ami miatt az amerikai belentés fontos volt, az az, hogy ez ez egy üzenetet küldött azoknak a cégeknek gyakorlatilag, akiknek a hajói ott vannak a térségben, akár be akarnak jönni, akár ki akarnak jönni a perzbőlből, és ezzel arra buztítja őket, hogy lehet használni a hormózi szorost.

[00:07:02]Ne aggódjatok majd, mi fogjuk leharcolni ezt az iránniakkal.

[00:07:06]Nektek nem kell.

[00:07:08]Ugye ennek az a logikája, vagy az a az a célja, hogy ezek a a nagy fuvarozási logisztikai cégek azt mondják, hogy bevállalják ezeket a ezeket az utakat, és akkor ezzel meg tud nyílni idézőjelben a hormozi szoros, ami még egyszer mondom, fizikailag nincs teljesen lezárva.

[00:07:21]Nyilván ezt a képet még komplikálhatjuk nagyon sokféle dologgal.

[00:07:25]Például azzal, hogy az irániak elvileg ö elaknásították a a hormisszorosnak egy részét.

[00:07:31]Persze megint csak sokan nem hisznek benne, hogy ez ténylegesen megtörtént, mert nem lehet ezt csak így odamenni és leellenőrizni, hiszen ezek mélyi tengeri aknák is lehetnek.

[00:07:37]Sőt, hát hogyha az irániaknak hiszünk, akkor gyakorlatilag Ománi nemzeti területet, a a tengeri területet aknásítottak el, ami meg aztán teljesen nemzetközi jogállenás lenne, és elmondana minden dolognak.

[00:07:50]Ráadásul egy olyan területet aknásították el, amit nem is tudnának ezek a nagy olajtankerek használni.

[00:07:56]Tehát teljesen össze-vissza jönnek az információk.

[00:07:58]Nem, hogyha mindent elhiszünk az irániaknak, vagy az amerikaiaknak, vagy vagy a térségbai államoknak, akkor a kép nem áll teljesen össze.

[00:08:05]Ebben a ebben a a káoszban próbált ez az amerikai beentés egy kicsit nyugtatólag hatni.

[00:08:10]Minimális eredménye van.

[00:08:12]Tehát lehet látni, hogy egy-két nagy cég igénybe vette ezt a szolgáltatást, annak ellenére, ugye megtámadták őket, vagy megtámadtak egy hajót, amit aztán az amerikaiak elhárítottak, de volt olyan hajó, ami kijutott például a Perso B, ami már ott vesztegelt nagyon régóta.

[00:08:26]A hormuszi szoros azért ebben az egész konfliktusban mindenképpen kardinális kérdésnek számít.

[00:08:32]Az a látható, hogy teherán kezében mindenképpen egy ütő kártya lehet, de az Egyesült Államok számára is különösen fontos, akár gazdasági szempontból, vagy inkább amolyan presztízs kérdés, mert Dan bejegyzésében is utalt arra, hogy az Egyesült Államok a világ országai számára tesz szívességet szinte a hormuszi szorosnál.

[00:08:51]És ha hát megnézzük a számokat, akkor valóban az derül ki, hogy az Egyesült Államok sokkal kevesebb olajat szerez be abból a térségből, mint az európai vagy különösen a távolkeleti országok.

[00:09:01]Szóval kinek mennyire fontos a hormózi szoros?

[00:09:04]Ez abszolút így van.

[00:09:04]És és valóban nem lehet azt mondani, hogy a hogy a hormózi szoros mindenkinek ugyanannyira fontos, pont azokba az okokba, amiket ön is mondott.

[00:09:11]De ebből a szempontból az európaiak is mondhatják, hogy hát nézzétek, nem nekünk a nem nekünk lesznek ellátás, vagy nem nekünk vannak már most ellátási gondjaink.

[00:09:17]Lehet, hogy itt is lesznek pár hét múlva vagy pár hónap múlva, de például Délkelt Ázsiában, Japán, Dél-Korea, más országok számára ez egy sokkal nagyobb válság.

[00:09:27]Ugye ott már több ország is van, amelyik azt mondja, hogy most nem kell munkába jönni, otthonról kell dolgozni azért, hogy ne fogyassztjunk annyi annyi üzemanyagot.

[00:09:35]Tehát ott már ez egy ez már egy húsbavágó problémává vált.

[00:09:37]Az Egyesült Államok vezetése mondhatja azt joggal, hogy hogy nekik ugye megvan a a maguk kőolajkészlete, földgázkészlete.

[00:09:47]Ugye az Egyesült Államok az egyik, ha nem a legnagyobb energetikai termelővé és exportőré vált az elmúlt évtizedben.

[00:09:54]Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az amerikai piacokat ne ne az amerikai piacokra ne hatna a hormózi szorosnak a kérdése.

[00:10:00]Ugye nagyon a üzemanyagár már ott is emelkednek azért.

[00:10:03]Így van.

[00:10:03]Így van.

[00:10:03]Ugye mindenki az a a kőolajnak a világpiaci árá szokott utalni, ami nyilván az az csak egy szám, és igazából nem csak egy szám, hanem több különböző számot szoktak használni a szakértők ebben.

[00:10:14]De hát minden ilyen geopolitikai sok hatására ez az ár ár fölemelkedik.

[00:10:18]És hogyha az ár fölemelkedik, az azért is nagyon rossz, mert még ha nem is ezt az olajat veszik meg konkrétan az amerikaiak, ez nyilván hatni fog azokra a szerződésekre, amiket az amerikai cégek kötöttek meg.

[00:10:27]És egyébként ezért lehetett látni azt, hogy az amerikai fogyasztók számára benzinköltségek például most nagyon megnőttek az elmúlt hónapokban.

[00:10:36]Nincsenek talán olyan maximális szinten, mint tavaly voltak, ha jól emlékszem, amikor volt ez a 12 napos háború, de azért de azért itt is elég eléggé megnövekedtek.

[00:10:44]Ugye azt mondtuk, hogy ütőkártya lehet teherán számára is a hormuszi szoros és fontos maga az ellenőrzés és fontos, hogy mondjuk bevétele legyen a hormózi szoros feletti ellenőrzésből, hogy fizessenek neki a szoroson való átkelésért.

[00:10:58]Egyáltalán ez hogyan működött ez korábban mondjuk úgymond békeidőben?

[00:11:02]Hát a erre az utóbbira válaszolnak először, mert ez a könnyebb kérdés.

[00:11:04]Ugye a hormózi szoros az egy nemzetközi szoros.

[00:11:08]Ezt erre van egy nemzetközi jogi előírás, hogy hogyan kell ezt ezt működtetni.

[00:11:13]És mivel ez egy nemzetközi szoros, tehát az egyik oldalán Irán van, a másik oldalán egy másik ország Omán van.

[00:11:19]Éppen ezért itt az szabad hajózhatóás hajózás joga az mindenkit megillett.

[00:11:24]Tehát elvileg itt nem szabad senkinek lezárni ezt a szorost.

[00:11:27]Az irányat és fizetni sem fő fizetni sem szabad.

[00:11:29]Tehát elvileg ez teljesen szabadnak, mer most ugye ez volt napirenden, hogy a teherán ezt próbálta kikényszeríteni, hogy fizessenek neki.

[00:11:36]Így van.

[00:11:36]ami ebből a szempontból a nemzetközi jogelmesenes lenne.

[00:11:38]Ugye a igaz, hogy Irán nem részese annak az ENSZ által megkötött vagy ez által létrehozott szerzdésnek, amit az államok egy jelentős része aláírt, és ami ami ezeket a a hajózhatósági elveket szabályozza, ugye ez az unuklez szerződés angol vidítéssel, ami a nevében is magában visel, hogy ez a tenger joga, ez a tenger jogáról szól ez a szerződés.

[00:12:02]Tehát Irán ennek nem részese, és azt mondja, hogy hát akkor mi azt csinálunk, amit akarunk a hormózis szorosban.

[00:12:05]Ez viszont nem teljesen igaz, mert attól még, hogy Irán nem részese, az nem azt jelenti, hogy az egész világot rát tud valami számukra jogellenes gyakorlatra kényszeríteni.

[00:12:14]És ráadásul sok jogász érvel amellett, hogy ez az unos már annyira bevett gyakorlattá vált, hogy nem csak a szerződés maga, de de a a a az esetjogban meg a gyakorlati jogban, a szokásjogban is már már fontos szerepet játszik.

[00:12:28]Tehát elméletileg itt teljesen szabadon lehetne átmenni, és ez így is volt egészen mostanáig.

[00:12:33]Na most iráni szempontból ami miatt fontos lett a hormózi szoros, az az, hogy a amikor Iránt megtámadták újra február 28-án az amerikaiak és az izraeliek akkor Irán átváltott egy nagyon egyértelmű túlélési üzemmódra, ami egy ilyen rövidtávú gondolkodás, rövidtávú racionalitásnak a maximalizálása törekszik.

[00:12:54]Tehát az a célom, hogy túléljem a következő napot.

[00:12:58]Gyakorlatilag ez volt az iráni stratégia, és ez az iránni stratégia működött.

[00:13:01]Ugye hogyan működhet ez a stratégia?

[00:13:04]A hogyha nekem csak az a célom, hogy túléljek, a másiknak vannak, a másik félnek vannak ennél sokkal komplexebb célj.

[00:13:10]Ugye az amerikaiak rezsimváltást akarnak, az izraeliak rezsimváltást akarnak, legalábbis ezt mondták az első napokban.

[00:13:14]Akkor én egy jobb helyzetben vagyok.

[00:13:17]Az azért, mert sokkal sokkal könnyebb elérni az én célomat, mint az elfélnek elérni az ő célját velem szemben.

[00:13:23]Másrészről pedig én meg tudom növelni a beavatkozásnak a a az árát azzal, hogyha például lezárom a hormóziszorost, elkezdem rakétázni Dubajt, amit az egész világ meg fog érezni, és a világ világpiaci világpiacon és a világkereskedelembben nagyon nagy károkat okozok.

[00:13:39]azzal, hogy megnövelte Irán ezt a költséget az Egyesült Államok és Izrael számára, azzal beállhatott ez a helyzet, hogy ugyan az Egyesült Államok és Izrael sokkal erősebb katonailag, de mégsem képesek most arra, hogy megfizessék azt az árat, ami szükséges ahhoz, hogy a háború folytatódjon, vagy az iráni rezsim megbukjon.

[00:13:58]Egyébként nagyon érdekes lesz, hogy hogy az iráni vezetés láthatóan nagyon sokat tanult különböző terrorista szerveztektől, nem állami nem állami szerveztektől.

[00:14:07]Tehát ha megnézzük, hogy a Hezbollaknak, az Alkaidának, az Iszlám Államnak milyen stratégiája volt, az nagyon-nagyon hasznos nagyon hasonlított erre.

[00:14:13]De hogy egy másik történelmi példát hozzá, ugye a vietnámi kommunistáknak pont ugyanez volt a stratégiája, hogy megnöveljék az amerikai beavatkozásnak a költségeit, és egyszerűen csak kibekkeljek addig, amíg amíg nem vonulnak vissza az amerikai.

[00:14:28]Tehát akkor ha jól értem, akkor tulajdonképpen Tehránnak az a taktikája vagy a stratégiája, hogy minél jobban elhúzódjon ez a konfliktus és úgymond kifárassza a vele szemben álló feleket.

[00:14:38]Tehát Izraelt és az Egyesült Államokat.

[00:14:41]Néha úgy tűnik, hogy el akarja húzni a konfliktust.

[00:14:43]Én nem azt mondanám, hogy időben akarja elhúzni, hanem a költségeket akarja nagyon-nagyon megnövelni, hogyha és nyilván az idő elhúzódása az az a iráni kezekre játszik, hiszen akkor minden nap ugye rengeteg pénz esik ki a világkereskedelemből, a világgazdaságból azáltal, hogy a hormonszoros le van zárva.

[00:15:00]De nyilván a legjobb iránnak az lenne, hogyha holnap így visszamennénk oda, ahol voltunk.

[00:15:04]Bár ugye oda már nagyon nem lehet visszamenni.

[00:15:05]Ugye az irániak tudták azt, hogy a hormuzoros lezárása vagy olyan aduászon a kezükben, amivel az amerikaiak rövidtávon nem tudnak mit kezdeni.

[00:15:13]És hát láthatóan az amerikaiak rossz ezt kimondani, de láthatóan nem voltak erre fölkészülve, ami azért nagyon furcsa, mert mindenfajta projekció, mindenfajta ilyen ilyen előrejelző játék vagy szituációs gyakorlat volt a Pistán teherán részéről már ilyen fenyegetőzések korábban is a hormózi szoros lezárására, úgyhogy abszolút abszolút, bár az iráni vezetők ugye mindenfélét mondanak azt is, hogy le fogják támadni teljesen telavivot meg hasonló szépséges megatkozásokat, tehát nehéz hinni azt, amit mondanak, de láthatóan az amerikaiak annak ellenére, hogy ez benne volt a köztudatban, hogy az iránniak kezbenne van az ütőkártya, nem készültek föl rá.

[00:15:49]És most itt vagyunk ebben a helyzetben, hogy a a se az Egyesült Államok se Irán nem akar visszamenni a háborúba, de nem is akarnak egyik pillanatra a másikra békét kötni.

[00:15:59]ezáltal be vagyunk ragadva ebbe a fura helyzetbe.

[00:16:01]De hogy akkor vélhetően azt gondolhatjuk, hogy az közelebb hozhat egy békét, vagy legalábbis egy megállapodást, hogyha mondjuk az Egyesült Államok szembesül azzal, vagy belátja azt, hogy ez egy nagyon drága háború és nagyon költséges a számára.

[00:16:14]Most a Pentagonnak éppen volt a napokban egy összesítése, és eszerint eddig nagyjából 25 milliárd dollárjába került az iráni művelet a az Egyesült Államoknak.

[00:16:24]És hát akkor még ugye itt van mellette, amit már érintőlegesen beszéltünk erről, az elnök népszerűsége, jó részt ennek az iráni akciónak is köszönhetően zuhant most nagyjából a mélypontjára.

[00:16:35]Í van.

[00:16:35]Így van.

[00:16:36]Tehát ez ez esetleg ha ezzel szembesül valóban az Egyesült Államok, és egyre egyre jobban szembesülnie kell, akkor ez előbbre hozhat bármilyen megállapodást.

[00:16:47]Elméletileg igen.

[00:16:47]Ha racionálisan nézzük a helyzetet, akkor igen.

[00:16:49]Hiszen ugye a háborúval kapcsolatos gondolkodásunk pont erre mutatna, hogy az hogy a két fél nem értenek egyet, harcolnak egymással, fölmérik a saját képességeiket, fölmérik a másik képességeit.

[00:17:02]Most az Egyesült Államok látja azt, hogy Iránnak itt van az ütőkártya a kezében.

[00:17:06]Irán látja azt, hogy azért nem tudja fölvenni az amerikai és izraeli rakétákkal a versenyt.

[00:17:11]És akkor valami kompromiszum születik.

[00:17:14]ez lenne az elméltés és a racionális megoldás.

[00:17:16]Mégsem ezt látjuk megtörténni.

[00:17:18]Részben azért, mert a felek nem feltétlenül racionálisan viselkednek, másrészről pedig ugye nem nem nincsenek minden információnak a birtokában.

[00:17:28]Nekem úgy tűnik, hogy az amerikai hírszerzés nem teljesített jól ebben a háborúban.

[00:17:35]nem feltétlenül abban az értelemben, hogy nem hozták el az információkat Washingtonba, hanem valahogy, mint egyébként a 2003-as iraki beavatkozásnál is, azok az információk úgy kerültek feldolgozásra, hogy aztán az elnök asztalá nem az nem az kerül oda, vagy pedig a az elnök tanácsadói nem úgy interpretálják azokat az információkat, hogy aztán abból egy racionális stratégia szülessen.

[00:17:58]Közelmúltban írt ön arról, hogy hát az egy, amit most is hangsúlyozott, hogy az egyértelmű, hogy hogy ebben a konfliktushelyzetben a katonai erőfölény az egyértelműen az Egyesült Államoké és Izraelé, de mintogyha utalt volna arra, hogy mégis politikai értelemben elképzelhető, hogy Irán lesz a győztese ennek a konfliktusnak.

[00:18:21]Mit is jelenthet ez?

[00:18:23]Tehát ez azt jelenti, amire próbáltam az előbb is utalni már, hogy ugye mások a célok, a más a a győzelemnek a a kritériuma a két fél számára.

[00:18:31]Irán számára az a győzelem kritérium, hogyha túléli ezt a konfliktust.

[00:18:35]Most megnézzük a mai napon.

[00:18:38]Az irá rendszer persze nem teljesen épp, de továbbra is ott van.

[00:18:41]Ugyanaz a ugyanazok a körök vezetik Iránt, mégh is ugyanazok az emberek.

[00:18:45]Amerikai szempontból mi a sikerkritérium?

[00:18:47]Hát ugye az mindig változott, de most már szinte sikérkritériumá válna az, hogyha visszamennénk a február 28a előtti állapotra.

[00:18:56]Ami azt jelenti egyrészt, hogy a sikernek a kritériuma nagyon lecsökkent, másrészről pedig nagyon nehéz elérni ezt továbbra is az Egyesült Államok számára.

[00:19:04]Éppen ezért a politikai szempontból Irán simán győztesen kerülhet ki ebből a konfliktusból.

[00:19:11]Persze ezt is árnyalhatjuk sok szempontból.

[00:19:12]Ugye már említettem azt, hogy az iráni stratégia alapvetően rövidtávú gondolkodásra épül, hiszen a minden napot kellett megnyerni.

[00:19:18]És most látjuk azt a fáz, hogy az iráni vezetők kicsit szerintem megnyugodtak.

[00:19:23]Azt látták, hogy tudunk most játszani, tudunk tudunk életben maradni, akkor próbáljuk meg a mostani háború sikereinket egy hosszútávú előnyé kovácsolni.

[00:19:33]Ugye a hormózis szoros kapcsán pont ezt látjuk.

[00:19:35]Tehát nem már nem csak egy ütőkártya van, kártyaként szerepel Irán kezében, hanem most Irán megpróbál fölépíteni egy új rezsimet a a szoros fölött.

[00:19:44]A rezsim alatt most egy ilyen szabályrendszert értek, tehát egy szabályrendszert akar ki építeni, és ezt akarja elfogadtatni a térség és a világ államaival.

[00:19:54]Ühüm.

[00:19:54]Ö maga a tengeri blokád és a szorosbeli helyzet az azért a számítások szerint Iránnak is súlyos gazdasági nehézségeket okoz.

[00:20:04]Én itt találtam számokat, ezek egyébként amerikai számítások, de eszerint naponta 135 millió dolláros közvetlen bevétel kiesést és 400 millió dollárnyi további gazdasági terhet jelent az, hogy a blokád miatt Irán nem tud kőolajat exportálni.

[00:20:21]Így egyébként az amerikai adminisztráció azzal számol, hogy Irán közel lehet a kőolaj tárolási kapacitásainak végéhez, merthogy a kitermelt kőolajat hát nem tudják egyszerűen tárolni.

[00:20:33]De hát ez ugye tetézi azt, hogy az iráni gazdaság egyébként sincs túl jó helyzetben.

[00:20:39]Szóval ez ez is azért egy olyan belső konfliktushelyzetet is előidézhet.

[00:20:43]Ugye emlékezhetünk arra, hogy hónapokkal ezelőtt azért itt komoly tüntetések voltak Iránban.

[00:20:49]Erről most nem nagyon lehet hallani, de hát gondolom, hogy a gazdasági helyzet az nem nagyon javult Iránban.

[00:20:55]Egyáltalán nem.

[00:20:55]Ugye itt megint csak keté kell választanunk azt, amit amikor az iránig gazdaságról beszélünk, hogy a lakosságnak milyen a gazdasági helyzete, meg a rendszernek milyen a gazdasági rendszer a a gazdasági helyzete.

[00:21:05]Azok, amiket ő mondott, ezek nagyon erősen hatnak a lakosságtárs vagy lakossággazdasági helyzetére.

[00:21:10]Tehát valóban azok a hosszútávú problémák, amelyek folyamatosan az elégedetlenség felé lökik az iráni társadalmat, ezek ott vannak, és ezek csak súlyossbottak az elmúlt hetekben.

[00:21:21]A rendszer ettől függetlenül még még él.

[00:21:23]ö életben van, és valószínűleg ki fog tartani még legalább hónapokig fönn tudja tartani ezt az állapotot, hogy nem tudnak érdemben exportálni a hormóziszoroson keresztül.

[00:21:37]Tehát ez a két állítás, hogy az rendszer túlélhet és az iráni gazdaság pedig katasztrofális állapotban van.

[00:21:45]Ez a kettő egyszerre lesz emiatt igaz.

[00:21:47]egyébként pont ezért gondolom azt sokan másokhoz, hogy igazából Irán számára most már a legveszélyesebb időszak a hábor után fog eljönni, amikor elhallgatnak a rakéták és a drónok, mert akkor ugye elindul egy ilyen újjáépítés, konszolidációs időszak, és hát előnek ugyanazus helyzet is kialakulhat, ami ugye a háború előtt azért már érzékelhetően és megtapasztalhatóan ott volt.

[00:22:10]Abszolút.

[00:22:10]És ab akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az új legfelső vallási vezető, ugye a korábbi legfelső vallási vezető fia, ő a mai napig nem mutatta meg magát.

[00:22:18]Ugye most akkor már én nem voltam.

[00:22:19]Idézett egyébként egy üzenetet éppen a napokban, hogy az új fejezet kezdődik a Hormuszi Szoros és a perzsa böl térségében.

[00:22:27]De hát ezt ugye csak felolvasták az iráni állami televízióban és azóta, hogy az iráni legfelső vezető ugye Ali Hamenei fia lett Mostaba Hamenei, ő nem mutatkozott a nagy nyilvánosság előtt.

[00:22:41]Tehát sokak szerint véletlenül lehet, hogy életben sincs.

[00:22:45]Így van.

[00:22:45]Én nem állítanám, hogy hogy nincs életben, de azt állítanám, hogy nincs rá bizonyítékunk, hogy életben van.

[00:22:50]Ami ami egy nagyon nagy probléma lehet, hiszen azért az apjának a státusza az rengeteg legitimitást radt a rendszernek.

[00:22:58]Ugye nagyon sokan teorizálnak arról, elméleteket gyártanak arról, hogy a forradalmi gárda majd hogyan fogja átvenni a hatalmat Iránon belül, aminek persze van valamennyi értelme, hogy főleg, hogyha abból a szempontból nézzük, hogy a forradalmi gárda befolyása az folyamatosan növekszik, de hogy a forradalmi gárda eddig is a rezsim része volt, és ők azért nem követtek el mondjuk egy pucchot a legfelső vallási vezetővel szemben, egyrészt már nem volt rá szükségük, másrészről pedig nagyon jó volt, hogy ott volt a legfelső vallási vezető, aki egy nagyon erő erős legitimitást és egy egy ideológiai azonosulás lehetőségét tette, vagy határozta meg az iráné társadalom számára.

[00:23:36]Nyilván itt ezt nem túloznám el, tehát ez különböző felmérések alapján mondjuk lehet, hogy ez csak 10-20%-a az iráni társadalomnak, de hát az pont elég arra, hogy hogy a rendszernek legalább egy része valamennyire stabil lábakon álljon, hogyha ez ki van ütve, márpedig most azért nem nincs nagyon ott erősen, akkor ez egy nagyon komoly probléma lehet.

[00:23:55]Szerintem az Egyesült Államok most azzal tenné a legrosszabbat irány számára, hogyha ha ez a háborút valahogyan lezárná és ráhagyná az irány rendszerre tessék, akkor most a következő évet csináljátok, próbáljátok meg túlélni.

[00:24:04]Én Én nekem továbbra is komoly komoly aggájaim vannak azzal kapcsolatban, hogy ezt a a rezset fönn lehet-e tartani, és és nem hiszem, hogy ez ez életképes lenne hosszú távon.

[00:24:14]Legalábbis arra valami nagyon nagy átszervezés.

[00:24:17]Akkor jönnének egyértelműen repedések ebben a rendszerben, mert most repedések nem nagyon látszanak, legalábbis egyébként is nagyon keveset tudunk az iráni belső rendszerről, meg a belső helyzetről, de igen, de persze nehéz, nehéz lenne bármit látni, úgyhogy az internet továbbra is le van kapcsolva.

[00:24:31]Ugye azért jönnek hírek arról, hogy hogy a az elnyomás mértéke az csak növekedett.

[00:24:37]Tehát gyakorlatilag aki kiment az utcára az elmúlt hetekben, azt automatikusan ellenzékinek tartották.

[00:24:41]Mindenki próbált otthon maradni.

[00:24:43]Ö ugye azok az emberek, akik akik ott vannak Iránban, ők tudnak néhányan kommunikálni a kővilággal különböző virtuális magánhokon keresztül.

[00:24:52]De ezzel is ugye veszélyeztetik önmagukat, az saját státuszukat.

[00:24:56]És és ezért is etikai aggályokat vet föl most az, hogyha a hozzám hasonló kutatók Iránban, Iránon kívül fölveszik a kapcsolatot az irániakkal.

[00:25:06]Persze ettől még ez a kontaktus valamennyire megtörténik, de de nem tud teljes képet adni a helyzetről.

[00:25:13]Tehát én nagyon óvatos lennék azzal kapcsolatban, hogy bármit feltételezzünk azzal, hogy az irányításon most milyen állapotban van.

[00:25:19]Azontól, hogy valószínűleg elég rossz állapotban van.

[00:25:20]És hát a háború utánnal kapcsolatban pedig nincs okunk feltételezni, hogy jobb lenne a helyzet, mint látt volt két hónappal ezelőtt.

[00:25:28]Május 1jével az Egyesült Arab Emíérsége kilépett a kőolaj exportáló országok szervezetéből.

[00:25:35]Ez ez a történés még csavarhat egyet ezen a egyébként is nagyon nehéz helyzeten, ami az olajpiacon kialakult.

[00:25:43]csavarhat inkább középtávon és hosszú távon, mint rövid távon.

[00:25:45]Az Egyesült Arab Emirisiek azért is mondta, hogy azért mostanra időzítette ezt a lépést, mert mert nem fogja közvetlenül hatni hatni most ez a döntés arra, hogy mennyit mennyi olajat termel az Egyesült Arabemérségek.

[00:25:59]Ráadásul igazából a döntés mögött a a azok húzódott meg, hogy ebben a ebben az OPECben a tagoknak volt egy van egy kvótája, egy termelési kvótája, hogy mennyit termelhetnek.

[00:26:09]ugye így így próbálják szabályozni a világpiaci árakat.

[00:26:12]És az Egyesült Arab Emiriségek nagyon régóta kritizálta ezeket a kvótákat és azt mondta, hogy számára ezek nem voltak elégségesek, hiszen rengeteg olajat nem termelhetett ki, amit ki tudott volna termelni.

[00:26:27]Akkor ez egy ilyen taktikai lépés a részükről, vagy taktikai válasz arra, hogy mondjuk elégedetlenek ezzel a kvótarendszerrel.

[00:26:34]hivatalosan igen, azt mondanám, ugye az egyes udrabűségek számára, ami egyébként ennek a kongomáltumnak mondjuk a negyedik-ötödik legnagyobb termelője volt, tehát egy viszonylag erős pozícióban voltak.

[00:26:44]A nagyon kritizálták azt, hogy hogy ezeket a döntéseket a gyakorlatban a szaúdiak, a Szaudarábia hozza meg, illetve a szúdi orosz együttműködésen keresztül történik.

[00:26:55]Ugye Oroszország nem része az OPECnek, de van ez az OPEC Plus együttműködési rendszer, aminek aminek részei.

[00:27:01]És ez a szúdi Orosz dominanciával szemben az Egyesült Arab Emiruségek próbált politikailag mindig fölállni.

[00:27:08]És ráadásul most azt lehet látni, hogy tavaly december óta az iráni háborútól teljesen függetlenül a politikai vetélkedés, az Egyesült Arab Emiruségek, tehát ez Abu Dabi, Dubai és még más ilyen kisebb emirségek és Szaudarábia között az a az élesedett különböző geopolitikai okokból.

[00:27:28]És ebből az opekből való kilépést az Egyesült Arab Emirségek számontjából szerintem inkább a politikai ebből a szempontból tudjuk értelmezni a kvótákat.

[00:27:36]az első után albiségek túl tudja lépni.

[00:27:38]Tehát még, hogyha meg is állapodnak annyiban, hogy x-et termelünk ki, azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben x-nél többet termeltek ki.

[00:27:46]A politikai szempontból viszont ez egy nagy beszólás Szaarábiának.

[00:27:50]Ö ráadásul azért is, mert a döntést aznapján tették be, amikor az öbölti együttműködési tanács, amiben benne van Szaarábia és az emérségek is, ők éppen egy találkozót tartottak, amiben elvileg az egységet fejezték volna ki Iránnal szemben, hiszen mindannyian meg voltak valamilyen mértékben támadva.

[00:28:09]Az, hogy ezt ugyanaz napon jelentették be, ezt az OPEC való kilépést, mint ahogy volt ez a találkozó, az is mutatja azt, hogy az embiségek alá akarta ásni ezt az egységképet.

[00:28:20]Ami persze nagyon sok mindenrel visszavezethető.

[00:28:21]Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy az emléksiek Izrael legfontosabb partnere ebben a térségben.

[00:28:27]És éppen ezért is mélyült a szakadék Szaarábia és az Egyesült Arab Emirusek között.

[00:28:31]A szaúdiak nagyon kritikusan nézik azt, ahogy Izrael viselkedik 2023 óta.

[00:28:36]Ugyan ők is akartak, úgy tűnt, hogy normalizálni kapcsolatokat Izraellel, és volt együttműködés a háttérben Izrael és Szaarbia között.

[00:28:44]Ö de ez ez köszönő viszonyban sem volt azzal az intenzitással, amely mentén az Egyesült Arab Emirisiek és Izrael együttműködtek 2020 óta, amióta normalizálták a kapcsolatokat.

[00:28:58]Most azt lehetett hallani, hogy Izrael a híres vaskupola rendszerét is exportálta az emítségekbe.

[00:29:03]És ezáltal az emirségek volt az első ország a világon Izrael és az Egyesült Államok után, ahol ezt a rendszert használni tudták.

[00:29:10]Az, hogy izraeli haditechnikát használ egy öböl állam, az egy hatalmas változás a geopolitikai helyzetben.

[00:29:16]Pikán vetület az abszolút.

[00:29:19]És hát a szaúdiak számára, ha nem is annyira kritikus ez a lépés, mint az irániak számára, de a szaúdiak se merülnek ennek a fejleménynek, és ez tovább élesíti a helyzetet Súarábia és az Egyesült Arab Emiségek között.

[00:29:31]egyébként mindez azért átrendezheti óhatatlanul az öböltérségbeli viszonyokat és egyáltalán a a konflikt a hegetség és konfliktusokat az öbölbeli államok között.

[00:29:41]Absolút, abszolút.

[00:29:41]És ez ez is egy olyan folyamat, ami ami szerintem kijelenthető, hogy már történik.

[00:29:45]mondjuk 2025 december, tehát az elmúlt öt-hónban egyértelműen.

[00:29:50]Talán a magyar közbeszédben annyira nem jelent meg, de de a a térségben több olyan háború zajlik, például Jemenben, például Szudánban, amik egyébként egy hatalmas humanitárius válsággal járnak.

[00:30:03]Tehát itt arról beszélünk, hogy több millió vagy több 10 millió ember szorul humanitárius segítségre napi szinten.

[00:30:10]És ezekben a konfliktusokban Szaarábia és az emléisek egymástól eltérő csoportokat támogatnak.

[00:30:19]Ami egy darabig nem volt annyira kritikus, mert mindig voltak közös ellenségek.

[00:30:22]Tehát Irán az mindig egy közös ellenség volt például, de egyre inkább azt láthattuk, hogy a két ország, tehát Szaarábia és az emirisiek egymást tekintett a nagyobb kihívónak, mint Iránt.

[00:30:32]Főleg azért, mert Irán nagyon meggyengült ezekben a ezekben a régiókban.

[00:30:36]Az, hogy mindez most az iráni háborúval együtt történik, az egy nagyon érdekes mixt hozott mixet hozott létre.

[00:30:44]Sokan reménykedtek abban, hogy az iránié háború majd megint egy platformra teszi az egyesül utabműségeket és Szaarábi, de nem ez történt.

[00:30:51]Azt lehet látni, hogy rengeteg vita van közöttük, és már a a különböző influencerek az Emirusekből és Szaarábiából teljesen egymás torkának ugranak online, ami ami nagyon komoly problémákat vetít előre.

[00:31:03]És ráadásul ugye nem véletlen azt, hogy hogy Irán is az egyesült rabiségeket támadta meg a legnagyobb mértékben az öbölmentű országok között.

[00:31:13]hogyha megnézzük ezeket a monarchiákat, akkor gyakorlatilag majdnem a felét a rakétáknak és drónoknak az emisé kapta, ami amit persze lehet összekötni azzal, hogy az emiségeknek van egy egy szimbolikus szerepe a világgazdaságban, ugye Dubai felhőkarcolók satöbbi.

[00:31:29]De hát mivel az emiségek Izrael legfőbb szövetségese a térségben, ezért ez Izraelnek is egy üzenet.

[00:31:35]Az egyébként mivel járhat, hogy most ugye az öbölbeli államok úgy is érintettek lettek, nem csak a földrajzi vetület miatt lettek érintettek ebben a konfliktusban, hanem amiatt is, hogy egész egyszerűen Irán részéről katonai támadás és katonai akciók érték ez milyen következményekkel járhatnak.

[00:31:53]Hát ráadásul ugye olyan öbölbeli államokat is ért katonai támadás, akik egyébként pont megpróbáltak közvetíteni korábban az Egyesült Államok és Irán között.

[00:32:07]Ez nagyon jó kérdés, és őszintén szó ennek a hosszútávú hatásait még csak kapargatjuk egyelőre.

[00:32:11]Az, hogy ezeket az országokat megtámadták, az egy regionális szinten eznek abszolút nagyon komoly hatásai vannak.

[00:32:17]Már csak azért is, mert ezek az országok eddig arra a az imázsra építették a gazdasági politikai stratégiájukat, hogy ők a stabilitásnak a szigetei.

[00:32:27]Náluk nem történnek ilyenek.

[00:32:29]Miközben persze Szíriában, Irakban, Jemenben máshol nagy háborúk dultak.

[00:32:34]Palesztinában satöbbi.

[00:32:38]Most ez a kép, ez teljesen összeomlott, tehát az, hogyha a rakéták Dubaj felé mennek, az nyilván megkérdőjelzi a a befektetőknek a kedvét arra, hogy nem csak, hogy befektessenek, de egyáltalán egy hosszú hétvégét eltöltsák Dubajban, hiszen ott tudnak ragni meg a turisztikai szereplők kedvény is azért egy kicsit.

[00:32:53]Így van.

[00:32:53]És hogyha megnézzük azt, hogy ezek az országoknak vannak ugye 10-20 éves gazdaságfejlesztési tervei, amik a turizmusra épülnek, a befektetések, külföldi befektetésekre épülnek, mesterséges intelligenciára épülnek, azokra a mest arra a mesterséges intelligencia iparra, aminek a fizikai megvalósulási formáit, a különböző ö data szervereket a térségben, azokat azokat megtámadták az elmúlt hetekben.

[00:33:22]Eddig ugye az volt a a befektetők fejében, hogy az, hogy hol vannak ezek a szerverek fizikailag, az egy másodlagos kérdés.

[00:33:28]Sőt, hát a szakértők azt mondták nekem, hogy lehet, hogy hogy egy nagy cég nem is tudja, hogy az az adat, amit ő használ, az fizikailag hol van, melyik szerveren van.

[00:33:37]És most derült ki, hogy akkor ó, pont ott volt Dubajban, amit megtámadtak az iráni rakéták.

[00:33:41]Ez egy nagyon nagy probléma lehet gazdasági szempontból.

[00:33:45]És hát hogyha ezek az öbországok gazdaságilag komoly problémába kerülnek, az az egész régióra fog hatni.

[00:33:51]Mert nagyon sok ország például abból tartja fönn a a fiskális egyensúlyát, hogy Szaarábia megsegíti őket valamennyi segéllyel vagy valami támogatással, energetik támogatással satöbbi.

[00:34:04]Ugye Jordániát szokták például ide tenni, de például a palesztin hatóságok is függ valamennyire öbölmenti forrásoktól satöbbi.

[00:34:10]Tehát ez mindenképpen egy nagyon komoly probléma.

[00:34:13]És egyébként ez nyilvánni fog ránk is itt az Európai Unióban.

[00:34:17]azon is óhatatlanul elgondolkodhatnak ezek az érintettbőlbeli országok, hogy mennyire tartsanak fenn szoros kapcsolatot mondjuk az Egyesült Államokkal, hiszen most éppenséggel ezen kapcsolat miatt váltak katonai célpontá irán számára.

[00:34:31]Így van.

[00:34:31]A az mindenképpen látható, hogy megdőlt az a kép, hogy az amerikaiakkal való együttműködés az valamilyen elrettentést fog teremteni.

[00:34:37]Az volt az eredeti gondolat, amikor az 1990-es években kiépültek ezek a ezek a nagyon mély biztonságpolitikai kapcsolatok az Öbországok és az Egyesült Államok között, hogy azzal, hogy amerikai létesítmények vannak a a az öb országokban, pontosabban, vannak olyan létesítmények, amiket az amerikaiak használhatnak, és vannak amerikai katonák, amerikai felszerelések.

[00:35:00]Ez el fogja rettenteni Iránt és másokat attól, hogy támadják ezeket az országokat.

[00:35:04]Ez valamennyire működött, de aztán talán tavaly kipukkalt.

[00:35:09]Nem csak a az iráni támadások miatt egyébként, hanem azért is, mert tavaly szeptemberben Izrael is egy támadást intézett Katarban a a Hamasszal szemben, úgy Katar az egyik legfontosabb csomópontja, logisztikai csomópontja az amerikai hadseregnek a térségben.

[00:35:24]Tehát láthatóan ennek a ennek az értéke mindenképpen csökkent, és erre még ráépülnek azok a frusztrációk, hogy az öbölországoknak nem sikerült elkerülni azt, hogy ez a háború meginduljon.

[00:35:34]lobbiztak ez ellen ugyanis másrész azt is lehetett látni, hogy az amerikaiaknak fontosabb az, hogy az izraelieket támogassák a háborúban, mint az országokat.

[00:35:43]Ezek a frusztrációk mind egymásra épülnek, viszont mégis csak ott van az a csapda az országok számára, hogy oké, nem akarunk a vagy vagy próbál látjuk az árát annak a költségeit annak, hogy az Egyesült Álmokkal együttműködünk.

[00:35:55]De de mi az alternatíva?

[00:35:58]Az Európai Unió nem egy alternatíva.

[00:36:00]Az Európai országok nem egy altern jelentenek alternatívák.

[00:36:01]Kínának nincsenek olyan katonai képességei és politikai akarata, hogy biztonsági ernyő alá vonja ezeket az országokat.

[00:36:11]Oroszország sose volt egy biztonságpolitikai partner ezeknek az országoknak.

[00:36:14]Sokkal inkább egy gazdasági partner volt ugye az OPECen keresztül.

[00:36:19]Ki lehet az alternatíva?

[00:36:19]Nincs nagyon alternatíva.

[00:36:20]Az lehet egy megoldás és azt látjuk már egy ideje, hogy megpróbálják diverzifikálni a biztonsági kapcsolataikat ezek az országok.

[00:36:26]Tehát egyszerre több állammal is együttműködni.

[00:36:30]Ö viszont ezek azért inkább korlátozott megállapodások, tehát például ilyen Törökország és Katar közötti viszony, Pakisztán és Szaarábia közötti viszony, ezek mind tudnak működni valamilyen mértékben, de olyanfajta elrettentési szerepők, mint az Egyesült Államoknak nem lehet.

[00:36:49]Szóba került az imént az, hogy gazdasági gondokkal járhat majd mindaz, ami most történt az öbölbeli országokban, de mutatkozhatnak esetleg majd bármilyen belső destabilizációnak is a jeleje a térség országaiban?

[00:37:03]Lehet bármiféle vagy ilyes fajta veszély az uralkodó elit számára ezekben az arab államokban?

[00:37:10]Valamennyire lehet.

[00:37:10]nem dimenzionálnám túl, de ennek egyes jeleit láthatjuk azért, főleg ez egyébként Bachreinben, Kuvaitban és az Egyesült Arabiségekben már most vannak erre jelek.

[00:37:21]Ezek azok az országok, ahol egyrészt van egy nagyobb sita közösség, ami összeköti egyébként ezeket az öbölmenti monarchiákat, az az, hogy a vezető rétejük az vagy szunita, vagy valami más iszlámhoz tartozó ágnak a képviselője, de nem síta semmiképpen sem.

[00:37:41]viszont nagyon nagyok a síta közösségek ezekben az országokban.

[00:37:44]Bakrinber ráadásul egy szonita uralkodóság uralkodik egy síta többségű társadalom felett, tehát ott garantált, hogy vannak problémák.

[00:37:53]Minden alkalommal, amikor Iránnal van valami valami válság, vagy valami politikai kavarás, akkor ezek a belső ellentétek mindig felszínre jönnek, hiszen a síó lakosság ezt az ügyet föl tudja használni szimbolikusan arra, hogy a saját jogait jogait követelje, vagy pedig kifejezze elégetlenségét a rendszerrel kapcsolatban.

[00:38:11]Bakrinben voltak tüntetések, Kuvaitban voltak tüntetések, Irán mellett.

[00:38:16]Na most képzeljük el, hogy egy olyan ország mellett vannak tüntetések, amelyik éppen támadja azt az országot, ahol én élek.

[00:38:22]Tehát ez egy nagyon nagyon furcsa helyzet, és hát a hatóságok láthatóan nagyon erőszakosan is reagáltak ezekre a tüntetésekre.

[00:38:31]És akkor még Izraelről nem is beszéltünk.

[00:38:32]Tehát ugye az a az a vetőlete ennek a konfliktusnak, hogy Izrael támadja Iránt, azért az nagyon sok lök arra, mégogyha Iránnal nem is szimpatizál, hogy mégse mégse támogassa az izraeli akciót.

[00:38:46]Éppen ezért már most láthatóak a belső konfliktusok ezzel kapcsolatban.

[00:38:49]ezeket a hatóságok egyelőre tudják kezelni, tehát elég erőszakosan, de tudják kezelni.

[00:38:54]Ö az eméségekre figyelnék igazából leginkább ebből a szempontból két okból is.

[00:39:00]Egyrészt az, hogy ez a nagyon egyértelmű Izrael barátság, amit az Egyesült Arab Emiriségek mutat, legalábbis az a Emiriségi vezetés mutat, ez belső elégedetlenséget mindenképpen növeli.

[00:39:11]Ha ez egy gazdasági kihívásokkal teli időszakkal párosú, akkor azért ez politikai frusztrációvá is formálhat.

[00:39:17]És ráadásul már most lehet pletykákat hallani azzal kapcsolatban, hogy a a az országon belüli különböző uralkodó családok hogyan kritizálják a Budabit.

[00:39:32]Ugye ez egy az egyes utalmiségek hét darab kicsi királyság, hét csar hét hét kicsi monarchia, gyakorlatilag hét emirség, amiből Abu Dabi a legnagyobb.

[00:39:40]Ők irányítják a külpolitikát, ők van a legtöbb olaj.

[00:39:44]Dubajt szoktuk még ismerni és van öt még öt kisebb másik emirség.

[00:39:50]ezek közül az öt ország közül, vagy hát hogyha most Dubajt is bevesszük, akkor a hat kisebb emérségből legalább kettőről lehet azt hallani most, hogy nem elégedettek a mostani helyzettel.

[00:40:01]Nyilván sok eszközük nincs, nem fognak kilépni azérből, de az, hogy ez erről egyáltalán tudunk, az az mutatja, hogy itt vannak feszültségek.

[00:40:08]Lehetnek olyan forgatókönyvek is az elmondottak alapján, hogy ezek az ideológiai vallási jelentétek is felerősödnek.

[00:40:13]Hát ha csak vesszük Iránt, akkor Irán úgymond egy síta szigete a szunita arab országok gyűrűjében.

[00:40:17]Szóval lehetnek ilyes fajta feszültségek is még?

[00:40:23]Abszolút.

[00:40:23]És ez ez egyébként félő is.

[00:40:26]Most most több kollégámmal is próbáltuk ezt nézni a térségben, hiszen az egyértelmű párhuzamos az az arab tavasz időszaka 2010-es évek eleje, amikor amikor politikai konfliktusok hatással ezek a szektariános ellentétek, tehát a szonitas muszlimok közötti ellentétek, azok azok nagyon felerősödtek, és hát nyilván az egyes kormányok erre rá is játszottak.

[00:40:49]Az egész szíriai polgárháborún végigvonult ez a ez a kérdés.

[00:40:54]És most félő, hogy hogy Irán ismét egy egy mumussá válik.

[00:40:57]Azzal a síta lakosság is mumussá válhat ezekben a ezekben az országokban.

[00:41:05]Ahogy említettem, az öbölszágban vannak erre jelek, hogy hogy ez történik.

[00:41:11]Libanon még egy egy olyan eset, ahol ez ez egy ezek a feszültségek bármikor erősödhetnek, de hát ott ugye erősek is, hiszen ott van a HZball, ami egy síta szervezet, és azzal szemben azért a a szunita és keresztény lakosság eléggé kritikus, de Szíriában, Irakban is ezek nagyon könnyen felperzsserődhetnek.

[00:41:28]Szóval mindenképpen erre érdemes figyelnünk.

[00:41:31]Bár hozzáteszem azt, hogy az elmúlt két évtizednek a a rombolásai után azért a a közelkelti lakosság elsősorban békét szeretne, és nehezebben feltelhető, mint mondjuk volt a 2010-es évek elején.

[00:41:45]Libanont említette az imént.

[00:41:45]Beszéljünk egy kicsit Libanonról is, hiszen itt sorravettük a az iráni konfliktus, az az iráni fegyveres konfliktus szereplőit, és hát Libanont azért mindenképpen azért szóba kell hoznunk az iráni háborúhoz kapcsolódóan, de hát voltaképpen attól függetlenül is ez egy háborús gócpont.

[00:42:04]Olyannyira, hogy egyébként Izrael az egész térségre érvényes tűzszünetet sem volt hajlandó Libanonra is vonatkoztatni.

[00:42:14]Mi is a célja itt Izraelnek?

[00:42:14]Mi is történik most ebben az országban, ahol egyébként már közel millió embernek kellett elmenekülnie az otthonából?

[00:42:19]A Libanonban most úgy tűnik, hogy az izraeli vezetés meglátta a lehetőséget arra, hogy ehhez valahol teljesen fölszámolják.

[00:42:30]Ez a folyamat már 2023 óta igazából zajlik.

[00:42:32]Október 7-ét követően Hezbola és Irán Izrael között is kieshettek a harcok.

[00:42:37]De úgy tűnt akkor, hogy 2024-ben azzal, hogy Izrael szinte teljesen lefejezte a szervezetet és visszaszorította, akkor úgy tűnt, hogy egy kicsit stabilizálódik a helyzet.

[00:42:47]És hát ugye most az változott csak február 28a óta, amit egyébként a mai napig nem lehet teljesen érteni, hogy a Hezbolla rohant bele ebbe a konfliktusba, és ők lőttek ki rakétákat Izraellel szemben, amit egyébként persze lehet úgy is értelmezni, hogy ők tudták, hogy az izraeliek jönni fognak.

[00:43:05]Mindenesetre ez ez egy tökéletes alibit adtak az izraeli hadságnak arra, hogy hogy elinduljanak a libanoni területen.

[00:43:12]Most ezt a folyamatot láthatjuk, volt mindenfajta tűzszüneti kezdeményezés, megállapodás, de de ezek nem jutottak sehova.

[00:43:19]Most a mai napig is aktívak a harcok Libanonban.

[00:43:24]Itt még az a egy nagyon érdekes faktor, hogy a libanoni állam, ami független a Hezbollatól, nem teljesen független, hiszen a kormányban is gyakran vannak a Hezbollanak a képviselői, de a libanoni állam sem nézi jó szemmel, amit a Hezbla csinál.

[00:43:38]Tehát ők is kvázi izrael partnerei lennének abban, hogy fölszámolják, vagy legalábbis lefegyverezzék a Hezbolahot.

[00:43:47]ö az izrael vagy a libanoni állam számára az egy folyamatos fenyegetés, hogy a a az, hogy háború zajlik-e az ő területén, azt nem ő dönti el, hanem egy egyrészt Izrael, másrészt pedig egy szervezet, amivel az a libanoni hadság se tud mit kezdeni.

[00:44:01]És egyébként éppen ezért most vannak közvetlen kapcsolatfelvételek a libanoni állam és az izraeli állam között, a ami egy újszeri helyzetet jelent, hiszen ezekre ilyen mértékben talán még nem is volt példa, vagy pedig nem ilyen mértékben semmiképpen sem.

[00:44:15]Viszont ezek nem nagyon mennek sehová, mert a libanoni államnak is van egy politikai kerete, amiből nem tud kilépni.

[00:44:22]nyilván nem akar Izrael kollaboránsává válni a hballalval szemben.

[00:44:27]Másrészről pedig a liboni állam is teljesen hatékonytalanul tud eljárni a Hballal szemben, nem tudja fölszámolni a SBO, nem tudja elvenni a fegyvereit satöbbi.

[00:44:37]Tehát ez egy nagyon fura dominó, ami vagy hát pontosabban egy ilyen kirakós, ami aminek egész egyszerűen nem mennek a helyére a darabjai.

[00:44:45]És ez ez garantálja azt, hogy ez a háborús helyzet valószínűleg libanomban fönn fog maradni, még akkor is, hogyha az iráni helyzetet megoldanánk.

[00:44:53]És hát ahogy beszéltük, ez sem holnap fognak történni.

[00:44:55]Egyébként a Hezbollak, illetve a akár Irakban, akár Jemenben működő különböző milíciák összességében milyen szerepet töltenek be a Közelkeleten?

[00:45:04]Mondhatjuk azt, hogy végrehajtói teherán akaratának vagy Teherrán szándékainak, vagy azért van önálló mozgásterük, önálló dinamikájuk?

[00:45:16]Semmiképpen sem kezelném őket báboknak, tehát nem arról van szó, hogy ők végrehagy, tehát hogy Irán megmondja, hogy mit csináljanak, és ők azt csinálják.

[00:45:23]inkább úgy tudjuk ezt elképzelni, hogy mindegyik mindegyik szereplőnek megvan a maga működése, megvan a maga kontextusa.

[00:45:29]Az, hogy például Palesztinában a Hamas meg tudott erősödni, annak kvázi semmi köze Iránhhoz.

[00:45:36]Irán támogatta őket, de az a politikai kontextus, amiben a Hamas megtudolt erősödni, az a az ott érthető helyi szinten, és nem egy nem egy kreálmány.

[00:45:45]Ugyanez igaz Yemenben a Husikra, ugyanaz igaz Libanonban a Hezbollakra.

[00:45:50]Viszont az is igaz, hogy Irán elkezdte ezeket a szereplőket támogatni.

[00:45:56]Viszont most azt is láthatjuk az elmúlt években, hogy ez a támogatás ugye csökkent valamilyen mértékben.

[00:45:59]Azt is láthatjuk, hogy ezek a szereplőknek megvan a maga döntési lehetősége arra, hogy például belépjenek egy háborúba, vagy ne lépjenek be.

[00:46:07]Most úgy tűnik egyébként, hogy például a Hamasnak az október 2023.

[00:46:11]október 7-ei akciója, terror akciója Izraellel szemben.

[00:46:14]Ugye az is egy az is bizonyítja azt, hogy a Hamas nem kézi, nem kézi vezérelték Teheránból, hanem Teherán utasítása ellenére tették meg ezt a lépést.

[00:46:23]Tehát Irán azt mondta, hogy hogy ne csináljátok ezt még.

[00:46:27]A Hamas vezetői mégis megcsinálták.

[00:46:29]Ugyanezt látjuk a 20-ik esetén, a HZBA esetén megvan a maga akaratuk.

[00:46:33]Ö és egyébként éppen ezért nagyon népszerű népszerű szervezetekké is váltak ezek a csoportok az elmúlt időszakban, hiszen úgy tűnik, hogy ők azok, akik Izraellel szemben hatékonyan fel tudnak lépni.

[00:46:47]Csak még egy kérdésereig, vagy hát zárásként visszatérve még Libanonra, ugye az jutott olhatatlanul az eszembe, hogy 70-es évek polgárháborúja előtt Libanon hát a Közelkelet pénzügyi és banki központja volt, a közelkelt svájcaként emlegették.

[00:47:01]És akkor voltaképpen, hogyha azt latgatjuk, hogy milyen sors is várhat erre a sokat szenvedett országra, akkor hát továbbra is a fegyveres konfliktusok és a háborús helyzet, hiszen utalt az imént arra, hogyha ez az iráni háború lezáródik, és elképzelhető, hogy Libanonban ugyanúgy dörögnek majd a fegyverek.

[00:47:22]Hát igen, ez a ez a pesszimista forgatókönyv azt mondanám, nyilván lehet optimista forgatókönyveket fölállítani.

[00:47:31]Nem beszéltünk belpolitikai folyamatokra az egyes országokban, de például Izraelben idén választások lesznek.

[00:47:38]rengeteg fog függniem Izraelból régióból net megbukik és ellene valami koalíció szerveződne az ideológia lehet hogy nem lenne radikálisan különböző mint mint mint amit képvisel de változásokat hozna és valószínűleg egy racionálisabb vezetés lenne.

[00:47:57]már csak azért is, mert a miniszterelnöknek, akkor nem kéne folyamatosan azzal foglalkozni, hogy mikor zárják börtönbe, meg mikor kell meghallgatásokra mennie és hogy meddig kell elhúzni a fegyveres incidenseket.

[00:48:07]Igen.

[00:48:08]Így van.

[00:48:08]Így van.

[00:48:08]Tehát a az attól nagyon sok függ, és szerintem egy egy kicsit vagy hát sokkal racionálisabb izraeli vezetésre azért tudnak változni most itt a a körülmények, de de és egy kicsit racionálisabb amerikai vezetésre is tudnának változni a helyzetek, de de most erre még rövidt távon nincs nincs esély.

[00:48:25]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:48:25]Az elmúlt órában Szalai Máté, a Kingendál Intézet és a budapesti Corvinus Egyetem kutatója volt a vendégünk.

[00:48:31]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:35]Én Kocsonya Zoltán voltam.

[00:48:37]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:48:40]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.