InfoRádió - Infostart 48:32

Hogyan alakítaná át az Akadémiát az új elnök? Pósfai Mihály, Inforádió, Aréna

mtatudománykutatásinterjúfelsőoktatásközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Hogyan alakítaná át az Akadémiát az új elnök? Pósfai Mihály, Inforádió, Aréna
tl;dr

Pósfai Mihály, Széchenyi díjas geológus, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke az Inforádió Arénájában beszélt az akadémia jövőjéről és szerepéről. Nem pályázott az elnöki posztra, de kollégák szólították fel, hogy vállaljon elnökjelöltséget. Az MTA három fő funkciója: a kutatók közösségének képviselete, kutatási pályázatok finanszírozása (lendület, Bolyai-ösztöndíj), valamint a tudományos hierarchiában való előrelépés biztosítása (MTA doktora cím).

Az akadémia legfontosabb feladata a kutatóhálózat helyzetének rendezése, amely 2019 óta az akadémiától függetlenül működik. Pósfai szerint a kutatók és igazgatók elégedetlenek az intézethálózat függetlenségével és a jogi bizonytalanságokkal (MTA-tulajdonú épületek, műszerek). Javasol egy olyan modellt, ahol az irányító testületben az MTA is delegál tagokat, de az intézetek megőrzik függetlenségüket.

Az egyetemi kutatócsoportok (körülbelül 100, 3,5 milliárd forint költségvetés) 2027 végén lejáró finanszírozása után az MTA-hoz kellene visszakerülniük. A négy humán intézet (az LT-hez csatolt kutatóközpontok) az akadémiához való visszatérést szeretnék. Az új elnök hangsúlyozza, hogy ezeket a kérdéseket nem szabad kapkodva eldönteni – az összes érintett fél (kutatók, igazgatók, kormány) bevonásával kell tárgyalni.

A kormánnyal való együttműködésről Pósfai azt mondja: az akadémia tudományos alapon készítsen véleményt, de a döntéseket a kormányzat hozza meg. Stratégiai dokumentumokkal szeretne felkészülni a társadalmat érintő kérdésekre (energia, fenntarthatóság, vízügy), hogy ne politikai szövegként értelmezhessék az akadémia álláspontját. Azt hangsúlyozza, hogy a leendő belügyminiszter rokonsága semleges, az akadémia érdekeit függetlenül kell képviselni.

Az akadémia népszerűsítésére podcast-sorozatot és TikTok-videókat indítanak, folytatják az alumni programot. A női kutatók helyzetén javítani szeretnének, de nem kvótákkal, hanem a gyereknevelésből adódó hátrányok kompenzálásával. Az elmúlt támadások (sztálinizálás-vádak) nem rontottak az MTA megítélésén – az akadémia továbbra is a legnagyobb közbizalmat élvező intézmény.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az MTA elnöki pályázat és Pósfai Mihály motivációja

Pósfai Mihály nem pályázott aktívan az elnöki pozícióra, hanem kollégák szólították fel az elnökjelöltség vállalásához. Elmondása szerint „szólított a kötelesség". Az ajánlási körben október környékén számos kolléga javasolta, ami után kezdte komolyan venni a lehetőséget. Az elnökjelöltség elfogadása után intenzív programírási folyamat következett, amelynek során sok emberrel beszélgetett, gyűjtötte a véleményeket és panaszokat.

„Tehát a vonzó az az benne, hogy úgy érzi az ember, hogy tehet valamit. Tehát az akadémia nagyon fontos Magyarországon." *

Az akadémia fontosságát hangsúlyozza, bár nehéz közérthetően elmagyarázni a nyilvánosságnak az intézmény szerepét. Azonban az elmúlt támadások ellenére nem volt könnyű döntés az elnökjelöltség vállalása, mivel a kilátások borúsak voltak az előző kormányzat alatt.

Az MTA funkciói és szerepe a magyar tudományban

Pósfai szerint az akadémia három legfontosabb funkciója:

  1. Közösség és összetartozás: Minden magyar kutató valamilyen módon kötődik az akadémiához. Tavaly végzett kutatói felmérés kimutatta ezt az erős kötődést.

  2. Kutatási finanszírozás: Az MTA többféle pályázaton keresztül támogatja a kutatást. A legismertebb a lendületpályázat, amely 2009-ben indult Pálinkás József elnök alatt, és azóta óriási siker. Fontos még a Bolyai-ösztöndíj és számos kisebb pályázat.

  3. Tudományos hierarchiában való előrelépés: Az MTA doktora cím az egyik legfontosabb. Aki ezt megszerzi, biztos lehet benne, hogy komoly kutató. Régebben sok egyetemen feltétele volt az egyetemi tanári kinevezésnek.

„Az akadémia az egy mérce. A többféle módon is biztosít egy ilyen előrelépést a tudományos hierarchiában." *

Az MTA nemzetközi szinten is hitelesítő pecsét. Külföldön az MTA három betűje megbízhatóságot jelent, bár más országokban ritka az ilyen cím. Az akadémia tudományos bizottságokat működtet, szervez programokat, és ezek megtermékenyítően hatnak a kutatásra.

A kutatóhálózat helyzetének rendezése – a legfontosabb feladat

Az akadémia legégetőbb problémája a kutatóhálózat (Hunren) helyzete. 2019 óta az intézethálózat az akadémiától függetlenül működik, de Pósfai szerint ez a rendszer nem működik jól.

Az intézethálózat problémái

A kutatóhálózat akkor működhet jól, ha független a kormánytól – legalábbis valamilyen szinten. Külföldi nagy kutatóhálózatok is így működnek: van egy irányító testületük, amelybe a kormány delegál tagokat (hogy befolyásolja a közpénz felhasználását), de az intézetek is választanak oda tagokat, és más fontos szervezetek is delegálhatnak.

Magyarországon azonban az irányító testület nem volt független. Az intézethálózatot többször átszervezték, és a jelenlegi helyzet több szempontból problematikus:

„Rettenetesen elégedetlenek a kutatók, akik ebben a hálózatban vannak. Igazgatók is elégedetlenek." *

A kutatók elégedetlensége: Nem csak szóbeszédre alapozza ezt Pósfai. Az ERC (Európai Kutatási Tanács) és lendületpályázat-nyertesek nyilatkozata ezt bizonyítja – nagyon nagy többségük aláírta, hogy az intézethálózat jelenlegi formája nem működik jól.

Jogi rendezetlenség: Az intézetek MTA-tulajdonban lévő épületekben és műszereket használnak, de bérfizetés nélkül. Ez alkotmányjogi probléma is – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jogszerűtlen. Senki nem fogja felújítani vagy karban tartani az épületeket, ha nem az övé.

„Képzeljük el, hogyha valaki beköltözik a házunkba, és azt használja, de nem fizet bért, ugyanakkor nem az övé, akkor ki fogja felújítani, ki fogja karban tartani, ki fog arra pénzt adni." *

Pósfai javasolt megoldása

Az elnök egy lehetséges megoldást vázol:

  1. Költségvetési sor: Az intézetek finanszírozása visszakerülne az MTA fejezet alá, külön sorra.
  2. Normális irányító testület: Az MTA delegálna tagokat az irányító testületbe (nem többséget, hanem valamennyit), de az intézetek megőrzik függetlenségüket.
  3. Gazdálkodási autonómia: Az intézetek valamennyire autonóm módon működhetnének és gazdálkodnának.

Azonban Pósfai hangsúlyozza, hogy ez csak egy lehetőség, és nem szabad kapkodni a döntéssel. Az összes érintett fél – a kutatók, az igazgatók, a kormány – bevonásával kell tárgyalni.

„Ne hamarkodjuk el a dolgot, ne kapkodjunk, ha csak nem hiszem, hogy annyira hirtelen kéne döntést hozni." *

Az online kérdőívvel fel lehetne mérni a támogatottságot, és ha egy jó javaslatot tudnak készíteni, annak nagy támogatottsága lesz a kutatók közül.

Az egyetemi kutatócsoportok helyzete

Az MTA évtizedek óta kutatócsoportokat létesített egyetemeken. Ezeket akadémikusok vagy MTA doktorok vezethetik, és a finanszírozás négy-öt évre szól, majd újra kell pályázni.

Ezek a csoportok (körülbelül 100) az egyetemeken működnek, az ottani eszközöket használják, és oktatási feladatokat is vállalnak. Ez kölcsönösen előnyös volt: az egyetemek jó kutatókat kaptak, a kutatók pedig egyetemi infrastruktúrát.

A probléma: 2019-ben az intézethálózat leválasztásakor ezek a csoportok a Hunrenhez kerültek. Az éves költségvetésük körülbelül 3,5 milliárd forint. 2027 végén lejár a finanszírozásuk, és eddig nem látszott, hogy folytatni akarnák.

„Valahova kerülniük kell magyarán. Hát nem, ha elfogy a pénz, akkor föl lehet oszlatni például ezeket a csoportokat, de a cél az lenne, hogy kerüljenek vissza az MTA-hoz megint." *

Pósfai szerint logikus, hogy az MTA-hoz kerüljenek vissza, mert kevésbé logikus, hogy egy kutatóhálózatot működtető szervezet miért akarná az egyetemeken is fenntartani ezeket, különösen ha kevés a pénz. Azonban ezt is meg kell beszélni az érintettekkel.

A humán intézetek helyzete

A négy kutatóközpont (az LT-hez csatolt intézmények) más helyzet. Tavaly nyáron leválasztották az akadémiáról és az LT-hez rakták. Az igazgatók nyilatkozata szerint vissza szeretnének térni az akadémiához.

„Ők kifejezetten visszakerülhetnének az akadémiához. Ugye ehhez a hálózat tartozik mindig egy adminisztratív testület, és az is lehetne ott az akadémia titkárságán." *

Pósfai szerint ez egy viszonylag egyszerűbb dolog, és nyugodtabban kijelenthetné, hogy jobb lenne, ha az MTA-hoz visszakerülnének. Azonban itt is szükséges az összes érintett fél bevonása. Lehetséges, hogy külön működési modell szerint működnének a négy kutatóközpont és a többi intézmény.

Az akadémia és a kormányzat viszonya

Pósfai hangsúlyozza, hogy az akadémia és a kormányzat közötti együttműködésnek világos elveken kell alapulnia, függetlenül attól, hogy milyen kormány van.

„Teljesen mindegy, hogy milyen kormány van. A nem személyes kapcsolatok, meg nem ilyen titkos tárgyalások, vagy kölcsönös előérdek, vagy nem tudom minek nevezzem, ne ezek vezéreljék az együttműködést." *

A rokonság kérdése

A sajtó érdeklődik a leendő belügyminiszter (Pósfai Gábor) rokonsága miatt. Pósfai szerint ez az akadémia szempontjából teljesen semleges:

„Én nagyon örülök neki, hogy ilyen ilyen rokonaim vannak, de az akadémia szempontjából ez egy teljesen semleges dolog." *

Hangsúlyozza, hogy a leendő belügyminiszter más portfólióval rendelkezik, és ő is hasonló elveket vall. Nem fognak egymást hívogatni költségvetési favoritizmusért. Még a választás után kapott telefonhívásokat, hogy közöljön valamit az „unokoltsággel" – mindenkinek azt mondta, hogy felejtsék el.

Az akadémia tanácsadói szerepe

Az akadémia lehet a kormány tanácsadója, de ez veszélyeket is rejt. Ha az akadémia tanácsadóvá válik, bekerülhet a politikai viták keresztűzébe, és a tanácsait politikai szövegként értelmezhetik.

„Ott a de a nemzet tanácsadója lesz az akadémia, a mindenkori kormánytanácsadója lesz az akadémia, mert az egyik esetben nem biztos, hogy bevonódik a politikai csatákba, de miely kormánytanácsadó lesz, abban a pillanatban a politikai viták keresztűzébe kerül." *

Az akadémia szerepe: Az akadémia tudományos mérlegelésen alapuló elemzéseket végezhet, és ezzel segítheti a kormányzat működését. A döntéseket azonban mindig az aktuális kormányzat hozza meg, mert viseli a felelősségét.

Stratégiai dokumentumok

Pósfai szerint az akadémiának stratégiai dokumentumokkal kell felkészülnie a társadalmat érintő kérdésekre. Az akadémiának 11 osztálya van tudományterületenként, és ezek minden évben tarthatnának két-három témanapon, ahol több osztály együtt vitatna meg interdiszciplináris problémákat.

„Tehát javasoljanak olyan témákat, abból kiszűrjük, amit fontosnak tartunk. Tehát itt is interdiszciplinaritása fontos az, hogy társadalom számára fontos legyen, több osztály benne legyen." *

Az eredmények rövidebb, használható dokumentumokba kerülnének (nem vaskos szótárnyi könyvek), amelyeknek célközönsége a nyilvánosság és a kormányzat lenne. Linkek vezetnének a részletes tudományos tanulmányokra.

Például a fenntarthatósági bizottság már készített egy 70 oldalas jelentést. Az akadémia nem azért készít ilyen dokumentumot, mert éppen a kormánynak akar menni, hanem azért, mert kész van, és a kormány, ha akarja, elolvashatja.

Az MTA helye a globális tudományban

Pósfai szerint a magyar tudomány nem lokális – a természet- és élettudományok teljesen nemzetköziek. Azonban vannak olyan területek, amelyek valóban lokálisak és nemzeti fontosságúak, mint a nyelvtudomány (magyar nyelv) vagy a néprajz (például Kalotaszeg).

Az MTA egyedi az akadémiák között. Nyugati típusú tudóstársaságok nincsenek intézetei és MTA doktora címük, míg az MTA történetileg intézethálózattal és minősítési funkcióval rendelkezik. Az MTA a kettő között helyezkedik el.

„Én Én próbáltam a programomban két ilyen szélső állapotot definiálni. Az egyik az a nyugati típusú tudóstársaság, amelyiknek nincsenek intézetei. Nincs ilyen MTA doktora cím meg hasonlók. És a másik az pedig amilyen a mi akadémiánk volt, mondjuk ez a szocializmus alatt alakult így ki." *

A lendületpályázat (2009 óta) óriási siker – kiváló kutatókat támogat, és az ERC-nyertesek fele korábban lendületpályázatot nyert. Az akadémia ezt nagyon olcsón tudja csinálni, mivel a testület tagjai alkotják a zsűrit is.

Az akadémia népszerűsítése és tudománykommunikáció

Podcast és digitális csatornák

Az akadémia újraindítja a podcast-sorozatot, amely 2021 után szünetelt. Lesznek TikTok-videók és más trendy kommunikációs platformokon is jelen lesz az MTA.

„Be fogjuk indítani a podcastot és TikTok videók is lesznek, vagy hasonló, amilyen éppen a a trendi kommunikációs platform, ott jelen kell lennie szerintem az akadémiának." *

Az áltudományokkal szembeni stratégia

Az áltudományokkal és féltudományokkal szembeni küzdelemben Pósfai szerint nem a közvetlen vita a hatékony, hanem a tudomány eredményeinek népszerűsítése. Vannak olyan akadémikusok, akik tudományos influencerként működnek – például Kis László csillagász, Boldogői Zsolt az oltásokról, Kemenesi Gábor a covid alatt.

„Én hatékonyabbnak tartom azt a kommunikációt, hogy a magunk eredményeit, a tudomány eredményeit népszerűsítsük." *

Alumni program

Az alumni program folytatódik – az akadémikusok előadásokat tartanak középiskolákban, vagy beszélgetnek a diákokkal. Ez Fran Tamás elnök úr kezdeményezése volt. Az eredménye nagyban függ az előadótól: van, aki jól kommunikál a diákokkal, van, aki kevésbé.

„Ugye nagyon más generáció, másképp kell hozzájuk szólni. Ugye én is egyetemen oktatok, látom, hogy évről évre, ami előző évben még működött, az most nem működik." *

A magyar tudomány ünnepe

A magyar tudomány ünnepét feltétlen érdemes folytatni. A covid alatt átállt az akadémia hibrid és online műsorokra, és ezek megtartása után a nézettség többtízszeresére vagy százszorosa nőtt. Az akadémia ezt szeretné továbbvinni, de nem feltétlenül egy hónapba zsúfolva, hanem folyamatosan.

„Tehát ott lehet nézni, hogy hányszorosára, több tízszeresére vagy 100szorosára nőtt a nézettsége ezeknek a programoknak, és ezt feltétlen szeretnénk tovább vinni." *

Az MTA 200 éves jubileuma alatt (az előző hat évben) nagy rendezvényeket tartottak, amelyekben az osztályok, a köztestület, kiállítások és előadások voltak jelen. Ez nagy siker volt, de az ilyen intenzív programot nem lehet gyakran megismételni.

Női kutatók helyzete

Az akadémiában nagyon kevés női akadémikus van. Bár a PhD hallgatók között több a nő, utána egyre fogynak. Ennek részben a gyerekvállalás az oka, de vannak egyéb okok is, amelyek a nőket háttérbe szorítják.

Konkrét problémák

Pósfai konkrét példákat hoz:

  1. Adminisztratív feladatok: Fiatal kutatónőkre gyakran osztják az adminisztratív feladatokat (rendelések, beszerzési papírok), ami hátramarad a kutatómunkájukban.

  2. Beidegződések: Tudományos üléseken, zsűrikben a férfiak professzori címen szólítódnak, míg a nők keresztnevén.

„Vagy mondok egy, ami tényleg kutatásra vonatkozik, hogy ha ezt adatok vannak rá, hogy hogy ez így van, hogy van egy kutatócsoport, akkor hajlamosak a nőkre osztani az adminisztratív feladatot." *

Karikó Katalin példája

Pósfai megemlíti Karikó Katalint, aki kivételes eset – nem érezte hátrányát annak, hogy nő, és nem hagyta magát megakadályozni. Azonban nem szabad őt alapul venni az átlagos kutató helyzetének értékeléséhez.

Az akadémia intézkedései

Az akadémia már tett lépéseket a női kutatók helyzetének javítására:

  1. Levelező tagság: Szó volt arról, hogy több nőt válasszanak levelező tagnak. Azonban a nők maguk tiltakoztak a kvóta ellen – nem azért szeretnének megválasztottak lenni, mert nők.

„Hát most akkor az, hogyha ha hoztunk volna egy olyan intézkedést, hogy van egy kvóta, hogy minden osztálynak legalább egy nőt be kell választani, tehát maguk a nők tiltakoznak ellene." *

  1. Gyereknevelési kedvezmény: Az akadémia bevezetett egy rendszert, ahol aki igazolni tudja, hogy gyerekneveléssel töltött x évet, korhatár-kedvezményt kaphat (például 3-5 év).

  2. Nemtől független megközelítés: Pósfai szerint nem csak a nőkről van szó, hanem a gyereknevelésről általában – ezt nemtől függetlenül érdemes támogatni.

A fiatal kutatók akadémiája nagy szószólója ezeknek az intézkedéseknek, és sikerült végigvinni változásokat.

Az elmúlt támadások az akadémiára

Az akadémiát az elmúlt években többféle támadás érte, még sztálinistázták is. Azonban Pósfai szerint ez nem rontott jelentősen az MTA megítélésén.

„Hát az is egy fontos szempont, az sokat el fog mondani, de nem a pénz minden." *

Az akadémia felmérése szerint az MTA továbbra is a legnagyobb közbizalmat élvező intézmény (a tűzoltók mellett). Tavaly egy koordinált támadás indult az akadémia ellen, majd elcsendesedett a választások közeledtével.

A sztálinizálás-vád

Pósfai szerint a sztálinizálás-vád teljesen indokolatlan. Az akadémia székházában nem a Sztálin jut az ember eszébe, hanem Arany János, Kodály Zoltán, Szent Áágotai János és hasonló személyiségek.

„Tehát bemegyünk abba a székházba, nem a Sztálin jut eszébe az embernek, hanem Arany János, meg Kodály Zoltán, meg Szent Áágotai János, meg ilyen emberek jutnak eszünkbe. Ott van a szellemük." *

Vannak olyan emberek, akik nem feltétlenül ártó szándékkal sztálinistázzák az akadémiát, hanem úgy érzik, hogy az MTA doktora cím vagy az intézethálózat idejét múlta vagy belterjességet eredményez. Azonban Pósfai szerint ezek a funkciók jól működnek és fontosak.

Az elnöki habitus és konfliktuskezelés

Pósfai nem harcias ember, de van egy pont, amikor nem megy tovább. Az elmúlt években az elnökségben volt, amikor támadások érték az akadémiát, és akkor is következetesen az akadémia érdekeit képviselte.

„Tehát ott is a megszólalásaimban azt hisz hát inkább még a radikálisabbak közé tartoztam." *

Biztos, hogy lesznek konfliktusok, akárki is van kormányon. Ha a tudomány érdekeit sérülik, az akadémia ki fog állni.

„Tehát most most úgy tűnik, minden együtt áll, jó lesz minden, de hogyha a tudomány érdekei sérülnek, akkor mi ugyanúgy ki fogunk állni." *

A geológus és az akadémia elnöke

Pósfai ideális esetben szeretne egy fél napot vagy egy napot hetente a kutatócsoportja munkájával foglalkozni. Ezt fontosnak tartja, hogy ne szakadjon el teljesen a tudománytól, mivel olyan gyorsan változik minden, hogy három év végére már fogalma nem lenne, mi van a tudományban.

„Tehát így próbálnám majd rendezni az életemet." *

Veszprémen van egy szép laborja, amely nyolc éve épült, elektronmikroszkóppal és kedves munkatársakkal. Szereti ezt a munkát nagyon, de az akadémia elnöki pozíció vállalása áldozatot jelent.

„Tehát ez nem akarok itt áldozatnak tűnni, de azért ez egy ez azért egy áldozat is. Persze ha az van, hogy ennek a 200 éves intézménynek én vagyok az elnöke, vagy én leszek, ugye tegnap kiderült, hogy én leszek, az egy az egy az egy fantasztikus érzés." *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Exterda Tibur" – az interjúvezető neve valószínűleg Erdelyi Tamás vagy hasonló, de az ASR-hiba miatt bizonytalan.
  • "Fran Tamás" – valószínűleg Lovász László vagy egy másik korábbi MTA-elnök neve, de az átiratban nem egyértelmű.
  • "Balok Balázs és Füllemile Zsuzsanna" – az akadémiai díjasok nevei ASR-hibás, a pontos nevek nem rekonstruálhatóak az átiratból.
  • "Szent Áágotai János" – valószínűleg Szent-Ágoston János vagy hasonló történelmi személyiség, de az ASR-hiba miatt bizonytalan.
  • "Szatmári és Csányi Vilsebb" – az ismeretterjesztő tudósok nevei részben torzultak az átiratban.
  • "Erdei Anna" – az átiratban "Erdelyi Anna" szerepel, de a helyes név valószínűleg Erdei Anna vagy Erdelyi Anna.
  • "Kraszna Horkai László" – az akadémia vendégének neve ASR-hibás, valószínűleg Krasznai Horkai László vagy hasonló.
  • "Maurer Dóra" – a Széchenyi Irodalmi Akadémia volt elnöke, de az átiratban bizonytalan az írása.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Pósfai Mihály, Széchenyi díjas geológus, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke.

[00:00:12]Az Aréna távközlési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Jó napot kívánok az Arna hallgatóinak.

[00:00:23]Exterda Tibur vagyok.

[00:00:23]A stúdióban itt van Pósvai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

[00:00:26]Elnök úr, gratulálok a megválasztásához.

[00:00:28]Örülök, hogy elfogadtál a meghívást.

[00:00:30]Mi vonzót látott az akadémiai elnöki székben kívülről nézve az elmúlt 10 évben ez nem egy ilyen süppedős nyugalomról ismert fotel lehetett?

[00:00:39]Nem is biztos, hogy fotel van ott.

[00:00:42]Hát nem volt egy olyan vonzócél.

[00:00:42]Tehát én erre nem pályáztam, hanem úgy kezdődött, hogy fölhívtak kollégák, hogy vállaljam az elnökjelősséget, és akkor mondhatom úgy is, hogy szólított a kötelesség.

[00:00:55]Tehát ez egy ez egy nagyon nagy feladat.

[00:00:59]akkoriban arra abban se voltam biztos, hogy én erre alkalmas vagyok.

[00:01:01]Most már igen, hogyha a közgyűlés megválasztotta, akkor ők biztosan jól döntöttek.

[00:01:04]Úgyhogy remélem, hogy jól fogom csinálni a munkámat.

[00:01:08]De amikor ez az egész elkezdődött, ugye ez egy nagyon hosszú folyamat.

[00:01:13]Van egy ilyen ajánlási kör, ahol a közgyűlés tagjai minden választható pozícióra javasolhatnak három nevet.

[00:01:18]És ez volt valamikor októberben.

[00:01:21]És akkor ott mivel elnökjelöltté váltam, mert elég sokan javasoltak, onnantól kezdve vettem igazán komolyan a dolgot.

[00:01:28]Tehát a vonzó az az benne, hogy úgy érzi az ember, hogy tehet valamit.

[00:01:32]Tehát az akadémia nagyon fontos Magyarországon.

[00:01:37]Ezt sokszor nehéz különben elmagyarázni a közérthetően a nyilvánosságnak, hogy mi is az, amit az akadémia csinál, hogy miért fontos az egész testületnek a léte.

[00:01:48]Mindenesetre én ezzel tisztában vagyok, mert nagyon sokféle egyebet csináltam már eddig is az akadémián, és úgy éreztem, hogyha ehhez hozzájárulhatok akár ilyen szinten is, akkor be kell vállalni.

[00:01:57]És akkor a következő lépcső az volt, hogy akkor programot kell írni.

[00:02:02]Ahhoz nagyon sok emberrel beszéltem, gyűjtöttem a véleményeket, gyűjtöttem a panaszokat, mit lehetne jobban csinálni, ötleteket, és akkor ebből állt össze ez a elnökjelöltti program.

[00:02:13]Biztos, hogy nehéz elmagyarázni a közvéleménynek, hogy miért kell egy országnak akadémia.

[00:02:20]Hát ha ezt rendszeresen megszokták mérni, általában vagy a tűzoltók, vagy a Magyar Tudományos Akadémia az, amelyik a közbizalmat szinte maradéktalanul élvezi.

[00:02:28]Tudjuk, hogy van, és örülünk neki, hogy van.

[00:02:32]Igen, csak mégis sokszor tévképzetek vannak az akadémiával kapcsolatban.

[00:02:36]Régen egyszerűbb volt, amikor az akadémiának intézethálózata volt, akkor mindenki tudta, hogy az akadémia tudományos kutatást végez.

[00:02:41]Ez a fő dolga.

[00:02:43]Ugye 2019 óta nincsen intézethálózata most még, és az akadémián nem kutat senki, hanem az akadémia egyéb funkciókat lát el.

[00:02:52]Na most ezeket az egyéb funkciókat nehéz így közérthetően elmondani, de azért megpróbálom.

[00:03:00]Tehát a első legfontosabb, hogy ez egy közösség.

[00:03:03]Tehát minden magyar kutató valamilyen módon kötődik az akadémiához, odatartozónak érzi magát.

[00:03:09]Tavaly volt egy ilyen nagy kutatói felmérés, abból is ez jött ki, hogy nagyon kötődnek, mert összetartozunk.

[00:03:17]A másik az pedig, hogy az akadémia azt támogatja a kutatást többféle pályázattal.

[00:03:22]Ugye mindenki talán hallott a lendületpályázatról, ami talán leghíresebb.

[00:03:27]Nagyon fontos a fiatalabb kutatóknak a a bólyai ösztöndíj, de van sok kisebb egyéb pályázat is, tehát magát a kutatást finanszírozza is az akadémia.

[00:03:38]A harmadik, hogy az akadémia az egy mérce.

[00:03:42]A többféle módon is biztosít egy ilyen előrelépést a tudományos hierarchiában.

[00:03:47]Ebből talán a legfontosabb, amit említeni érdemes, az az MTA doktora cím.

[00:03:52]Aki azt megszerzi, akkor az biztos lehet benne, hogy ő egy komoly kutató.

[00:04:00]Régebben sok egyetemen ezelő feltétele volt annak, hogy valakiből egyetemi tanár legyen.

[00:04:06]Az fontos még, hogy az akadémia az egy ilyen hitelesítő pecsét, amikor tudományról beszélnek, és külföldön általában az MTA 3 betűje az egy hitelesítő pecsét.

[00:04:16]Számolnak ezzel?

[00:04:19]Külföldön ez az MTA doktor cím, ez nem feltétlenül, mert más országokban ritka az, hogy ilyen cím legyen, de Magyarországon igenis fontos még mindig.

[00:04:28]Ö, annak ellenére, hogy sok egyetem az nem használja ezt az előmenetelnél, de a ez a nagy közösség, ez a nem tudom ember, ez ezt komolyan veszi.

[00:04:36]És én például amikor egyetemi tanár akartam lenni, akkor nekem a tanszékvezetőm mondta, hogy először MTA doktora cím, habilitálsz és utána lehetsz egyetemi tanár.

[00:04:51]Most már nem feltétlenül így van, de ez ez a mai napig nagyon fontos.

[00:04:54]Van már terve az akadémia és a kutatóhálózat viszonyának rendezésére a pályázatában úgy írja, hogy akár így is maradhatna, hogyha a kutatóhálózat helyzete rendezett volna.

[00:05:08]Igen, de nem rendezett a kutatóhálózatnak a helyzete.

[00:05:09]Hát ott többféle probléma is van.

[00:05:12]Egy ilyen kutatóhálózat akkor tud jól működni, hogyha független független a kormánytól is valamilyen szinten külföldi jelentős kutatóhálózatok is így működnek, hogy van egy irányítótestületük, és az irányítótestületbe delegál a kormány tagokat, hogy azért legyen befolyása arra, hogy a közpénzt hogyan költik el ezek a kutatók, de maguk az intézetek is választanak oda tagokat, illetve más fontos szervezetek.

[00:05:38]Ebben az esetben például Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia egy megkerülhetetlen szerv.

[00:05:44]Lehet mondjuk a rektori konferencia, de akár még cégek, ipari vállalatok, akik érintettek, azok is delegálhatnak oda tagokat.

[00:05:51]Ez megbeszélés kérdése, vagy hát adott országtól függ, hogy egy ilyen irányítótestületbe kik kerülnek be.

[00:05:56]És ez az irányító testület dönt aztán például igazgatók kinevezéséről, intézetek átszervezéséről, satöbbi, satöbbi.

[00:06:04]Na most itt ebben az esetben sokszor átszervezték az intézethálózatot.

[00:06:10]Nagyon nehéz követni, hogy pontosan mikor mi történt.

[00:06:12]Ötvös Lóend kutatási hálózattal kezdődött.

[00:06:15]Igen.

[00:06:15]Aztán lett magyar kutatási hálózat.

[00:06:17]Most mindenki úgy hívja, hogy Hunren kutatóhálózat.

[00:06:18]külön törvény rendelkezik róla, és egy ilyen elég sajátos jogállású szervezet lett.

[00:06:23]De kívülről is úgy látszik, hogy ennek az irányítótestülete az nem nem volt független.

[00:06:35]Ha független volna magyarán olyan szabályozást hoznának rájuk nézve, akkor az akadémia mondaná azt, hogy akkor most már ez így rendben van, vagy azt mondaná, hogy mégis jobb lenne, ha visszatérnének az akadémia ké?

[00:06:46]Ha ez a feltétel teljesült volna, még akkor is lenne két egyéb dolog, aminek teljesülni kellene.

[00:06:52]Mondom előbb a fontosabbat, az az, hogy a ott lévő kutatók mit szólnak hozzá.

[00:06:57]Hunremben 5-6000 kutató van, ha jól tudom, és ők nem elégedettek ezzel a helyzettel.

[00:07:03]Ez egyértelmű.

[00:07:03]Tehát én nem intézethálózatban dolgozom, én egyetemi ember vagyok.

[00:07:07]Hát egy kicsit kívülről szólok bele a dolgokba ebben a pillanatban.

[00:07:11]Ugye június 1jén veszem át az akadémia irányítását, addig még hivatalban van a mostani vezetőség.

[00:07:18]Így én most a privát véleményemet mondhatom egyelőre, amit tapasztaltam, hogy rettenetesen elégedetlenek a kutatók, akik ebben hálózatban vannak.

[00:07:29]Igazgatók is elégedetlenek.

[00:07:29]mindenféle adatszolgáltatással egyébbel zaklatják őket, ugyanakkor meg nem teljesülnek azok a feltételek, amiket megígértek nekik.

[00:07:39]Na most a ez az egyik, a harmadik szempont, ami szintén nem teljesül még, az van egy jogi rendezetlenség.

[00:07:45]Az, hogy a ez a kutatóintézet olyan épületekben van, olyan műszereket használ, amelyek még most is MTA tulajdonban vannak.

[00:07:54]Ezt nem sikerült rendezni.

[00:07:56]Tehát meggondolatlanul átzervezték ezt az intézetet, és bérfizetés nélkül használják most ezeket az ingatlanokat.

[00:08:04]És képzeljük el, hogyha valaki beköltözik a házunkba, és azt használja, de nem fizet bért, ugyanakkor nem az övé, akkor ki fogja felújítani, ki fogja karban tartani, ki fog arra pénzt adni.

[00:08:19]Tehát nyilván egyik sem.

[00:08:21]Ez egy lehetetlen helyzet.

[00:08:24]Ezt az alkotmánybíróság is megállapította, hogy ez így jogszerűtlen.

[00:08:29]És ugyan az akadémia kész volt mindenféle kompromisszumra, mert ugye az akadémia az voltaképpen mi magunk vagyunk, az a a összes kutató, aki az egyetemeken, illetve az intézetekben dolgozik, vagy cégeknél is.

[00:08:39]Tehát magunknak nem akarunk rosszat, mi nem akarnánk azt, mint akadémia, hogy lehetetlenné váljon a kutatómunka az intézetekben.

[00:08:47]Tehát az akadémia mindig is kereste a lehetőséget arra, hogy rendezze a helyzetet, és hogy a a tudományos kutatás feltételei fennálljanak, vagy jók legyenek, de ezt nem sikerült elérni, és ezt a jogi helyzetet is meg kell oldani.

[00:09:01]Na most ehhez a legegyszerűbb jogásszal konzultáltam, mert nem vagyok jogász, hogy ahonnan a pénzt kapják ezek az intézetek, az az ugye egy költségvetési sor.

[00:09:15]Most az visszakerül, hogy az MTA fejezet alá külön sorra, akkor ezzel nagyjából talán megoldódik ez a helyzet, illetve nem ezzel még nem oldódik meg.

[00:09:23]Az MTA-nak is kell valamilyen jogosultság az intézetek irányításában.

[00:09:27]Ez például azt jelentheti, hogy az irányító testületben delegál tagokat, nem többséget, hanem valamennyit.

[00:09:33]Tehát ettől még az intézetek függetlensége az val az megmarad, mert ezt viszont szeretnék a Hunren főigazgatók legalábbis ugye kiadtak egy nyilatkozatot, de nem csak ők adtak ki.

[00:09:48]Visszatérek arra a pontra, amit mondtam, hogy a kutatók nem elégedettek, hogy ezt mire alapozom.

[00:09:51]Nem csak szóbeszédre alapozom, hanem egyrészt a főigazgatóknak volt egy nyilatkozata közvetlen a választások után.

[00:10:00]Közvetlen a választások után.

[00:10:00]Aztán az ERC és lendületpályázatnyerteseknek volt egy nyilatkozata.

[00:10:05]Az ERC az a legnagyobb európai kutatási pályázat.

[00:10:09]Aki ilyet ernyel, az tényleg az elitbe tartozik.

[00:10:11]És ezt nagyon-nagyon sokan aláírták.

[00:10:13]Tehát nagyon nagy többségük aláírta, hogy pontokba szedve ott van, hogy mi nem tetszik, mi nem működik jól a magyar kutatásban, és ez is benne volt.

[00:10:22]Tehát, hogy ez az intézethálózat így nem jó.

[00:10:24]Na most, amit az előbb vázoltam a megoldási javaslatot, az egy lehetőség, amit én most látok.

[00:10:32]Tehát, hogy költségvetési sor oda visszakerül külön sorra.

[00:10:38]Van egy normális irányítótestület, valamennyire autonómok ezek a nem valamennyire autonóm módon működhetnek, gazdálkodhatnak az intézetek, és így megmarad a szabadságuk, és végre nyugodtan lehetnek.

[00:10:52]De lehet vajon többséget kovácsolni egy ilyen megoldás iránt?

[00:10:55]Mert azt mondta, hogy őket is meg kell kérdezni.

[00:10:56]Hát ahány ember, lehet, hogy annyi vélemény van, elég munkás dolognak látszik.

[00:11:02]Ma nem olyan nehéz lehet egy ilyen online kérdőívet csinálni, és akkor fölmérhetjük, hogy mennyi a támogatottsága.

[00:11:07]Nyilván nem lesz 100%, de én azt mondom, hogy ilyen ha egy jó javaslatot tudunk készíteni, akkor annak biztos, hogy nagyon nagy támogatottsága lesz és akkor lesz legitimációja, hogyha azt a nagy többség támogatja a kutatók közül.

[00:11:22]Fontosnak tartom az egész kutatói társadalom megkérdezését.

[00:11:24]Nem elég csak a főigazgatók véleménye.

[00:11:26]Lehet egy kalap alatt megoldani az LT-hez csatolt négy intézet helyzetét is, vagy az egy más káposzta teljesen?

[00:11:35]Hát ebben a pillanatban még ahogy látszik, az egy az egy más ügy.

[00:11:37]Ugye ők nem tartoznak ebbe a adott törvénnyel szabályozott hálózatba, hanem őket tavaly nyáron egyszerűen leválasztották és az LT-hez rakták.

[00:11:49]Na most ők ott legalábbis a főigazgatói nyilatkozatban az szerepelt, hogy ők visszatérnének.

[00:11:57]Itt most használom ezt a szót, hogy visszatérés.

[00:11:58]A hren esetében próbálom kerülni ezt a visszatérés szót, nehogy valaki azt hig, hogy teljes egészében a 2019 előtti állapotokat szeretném visszaállítani.

[00:12:07]Tehát a a humán intézeteknél az a helyzet, hogy ők ők kifejezték, hogy egyszerűen visszakerülhetnének az akadémiához.

[00:12:14]Ugye ehhez ahlálózath tartozik mindig egy adminisztratív testület, és az is lehetne ott az akadémia titkárságán.

[00:12:24]Na most ebben az esetben akkor ugye elképzelhető egy ilyen, hogy külön van a négy kutatóközpont, meg külön a többi, és másféle modell szerint működnek.

[00:12:35]Jelenleg ha csak a főigazgatók nyilatkozatát nézzük, akkor ez tűnik egy ilyen optimális megoldásnak.

[00:12:41]De én tegnap is elmondtam a még a választás előtt, ott is ez volt a fő kérdés, és így három percen belül az összes elnök jelöltnek nyilatkoznia kellett, hogy mi erről a véleménye.

[00:12:50]És azt próbáltam hangsúlyozni, hogy itt nem mentem ilyen részletekbe, mint most, hogy én mindig azt mondtam, a programomban is így van, meg a programbemutatón is azt mondtam, hogy ne hamarkodjuk el a dolgot, ne kapkodjunk, ha csak nem hiszem, hogy annyira hirtelen kéne döntést hozni, hogy most például ez az előbb vázolt két külön intézethálózat modellje, ez feltétlen jó lenne, nem biztos, hanem Hanem az összes érintett fél részvételével tárgyaljuk meg, hogy mi lenne jó.

[00:13:26]Lehet, hogy több javaslat is lenne, többféle működési modell, akkor azt is meg lehet kérdezni, hogy kinek mi a véleménye róla.

[00:13:34]Plusz még a kormány neki is be a kormány feltétlen a tárgyalasztal lenne.

[00:13:37]Hát a kormánynak, hogyne ő íri a költségvetést.

[00:13:42]Ő ír így van.

[00:13:42]Tehát a a kormány, ez akármilyen kormány van, közpénzről döntünk itt, vagy közpénzt használunk föl, akkor ott kell, hogy legyen képviselője.

[00:13:53]Mi legyen az egyetemi kutatócsoportokkal?

[00:13:54]Az most megint egy harmadik csoport.

[00:13:58]Igen, hát a nem tudom, a hallgatóság számára egy kicsit hátterét szeretném megvilágítani a dolognak, hogy mi az az egyetemi kutatócsoport.

[00:14:07]Tehát évtizedek óta létezik ez a rendszer.

[00:14:09]a Magyar Tudományos Akadémia létesített kutatócsoportokat egyetemeken.

[00:14:17]Ezekben ezeket a kutatócsoportokat megpályázhatta egy akadémikus vagy nagy doktor, MTA doktora.

[00:14:26]És hogyha nyert a pályázata, akkor az az a pénz az egy ilyen kisebb kutatócsoport működtetésére elég volt, négy vagy öt évig, és utána újra kellett pályázni, attól függően nyerhették el, hogy sikeresek voltak-e, vagy nem.

[00:14:37]Ez egy érdekes rendszer volt, de ilyen mondjuk az MTA SBK szegedi biológiai kutatóközpont, az is egy vagy az egy megint egy másik?

[00:14:48]Nem, a szegedi biológ kutatóközpont az most ugye a Hunrhez tartozik, az az más.

[00:14:52]Azt megint meg ezek ezek csak csoportokat képzeljünk el, mondjuk öt-nyolc embert egy vezetővel, akiknek a fizetését a Tudományos Akadémia által meg a anyagi dologi költségei satöbbi, viszont egyetemen működtek, az ottani eszközöket használták.

[00:15:08]Ez kölcsönösen jó volt, vagy főleg az egyetemeknek volt jó, mert ezek általában ugye egy versenypályázaton voltak kiválasztva a nyertesek, tehát nagyon jól működtek, kutatási eredményességük nagyon jó volt.

[00:15:21]Másrészt vállaltak az egyetemen oktatási feladatokat, ott helyben tudtak mondjuk doktoranduszokat vállalni, képezni, tehát nagyon jól beágyazottak előnyő kölcsönös előnyök.

[00:15:35]Sőt, régebben még volt egy olyan szempont is, hogy olyan témában előnyt élveztek ezek a pályázók, amelyek nem voltak lefedve a kutatóhálózatban.

[00:15:45]Tehát valami extra kisebb terület például, ami illeszkedett az adott egyetemhez, és ezt az akadémia megtámogatta.

[00:15:52]Nekem is ilyen kutatócsoportom van különben.

[00:15:58]Úgy hívjuk magunkat, hogy környezeti ásványtan kutatócsoport.

[00:16:00]Na most ez a finanszírozási forma, amikor 2019-ben az intézethálózatot leválasztották az akadémiáról, akkor ez átkerült a Hunrenhez.

[00:16:12]Tehát mi is a Hunren alá tartozunk most.

[00:16:15]Ez a ezek a csoportok.

[00:16:15]Van körülbelül 100 ilyen csoport az egyetemeken.

[00:16:18]Nem beszélünk a nagy pénzről, tehát ez nem tudom, olyan 3,5 milliárd Ft lehet az összesnek a egész évi költségvetése.

[00:16:28]És és most ezt a Hunen finanszírozza.

[00:16:33]De a 2027 végén lejár ezeknek a finanszírozása, és eddig úgy nem látszott az, hogy hogy ezt folytatni akarnák.

[00:16:42]Valahova kerülniük kell magyarán.

[00:16:42]Hát nem, ha elfogy a pénz, akkor föl lehet oszlatni például ezeket a csoportokat, de a cél az lenne, hogy kerüljenek vissza az MTA-hoz megint.

[00:16:52]Tehát ott teljesen logikus, hogy ott vannak.

[00:16:55]Az kevésbé logikus, hogy egy kutatóhálózatot működtető önálló szervezet az miért akarna még az egyetemeken is fönntartani, vagy ha pláne ha kevés a pénz, akkor miért áldozna arra, hogy az egyetemeken legyenek ilyenek?

[00:17:11]De akkor itt sem akarnak kapkodni.

[00:17:11]Ezt ezt is meg kell beszélni.

[00:17:14]Meg kell beszélni, de mondjuk ez egy viszonylag egyszerűbb dolog.

[00:17:15]Itt itt nyugodtabban merem kijelenteni, hogy jobb lenne, hogyha az MTA-hoz visszakerülne.

[00:17:20]Egyébként mind a négy elnökjelöltnek ilyen kutatócsoportja van, úgyhogy mind a négy programban szerepelt ez ugyanígy.

[00:17:28]Milyen együttműködést kíván a mindenkori kormányzattal?

[00:17:33]Milyen elveken alapuló együttműködést kell a Magyar Tudományos Akadémia elnökének csinálni?

[00:17:37]Igen, ezt ezt fontosnak tartottam én is, tehát nagyon röviden benne van a pályázatom végén.

[00:17:43]És amikor a szóbeli programbemutató elhangzott, akkor a végén ezt próbáltam nagyon hangsúlyozni.

[00:17:47]Ugye amikor ez a szóbeli programbemutató volt, az néhány nappal a választás előtt volt.

[00:17:50]És az volt a lényege, amit mondtam, hogy teljesen mindegy, hogy milyen kormány van.

[00:17:58]A nem személyes kapcsolatok, meg nem ilyen titkos tárgyalások, vagy kölcsönös előérdek, vagy nem tudom minek nevezzem, ne ezek vezéreljék az együttműködést.

[00:18:09]Az akadémia az egy nagy tekintélyes szervezet, és azt kell a politikusoknak megérteni, vagy nekünk megértetni a politikusokkal, hogy ez mennyire fontos az országnak, hogy ennek milyen áttételes haszna van.

[00:18:23]Ott a de a nemzet tanácsadója lesz az akadémia, a mindenkori kormánytanácsadója lesz az akadémia, mert az egyik esetben nem biztos, hogy bevonódik a politikai csatákba, de miely kormánytanácsadó lesz, abban a pillanatban a politikai viták keresztűzébe kerül.

[00:18:39]mindig lesz olyan oldal, amelyik a tanácsát politikai szövegként fogja értelmezni.

[00:18:43]Erre erre mindjárt visszatérek erre a kérdésre, de még befejezném az előző gondolatot, mert azt azt érdemes jól kifejteni, különösen azért, mert a sajtót most nagyon érdekli az, hogy itt milyen idézőjelben összefonódások vannak.

[00:18:58]Ezt kérdezték tőlem tegnap.

[00:19:00]Jó, hát amiután kiderült, hogy a leendő belügyminiszter az önnek rokona, nekem is muszáj megkérdezni, hogy ez előny, hátrány, vagy örüljön az ember annak, hogyha vannak rokonai, mert ez egy klassz dolog.

[00:19:08]Vagyis hát semleges.

[00:19:11]Én nagyon örülök neki.

[00:19:11]Tehát egy nagyon örülök neki, hogy ilyen ilyen rokonaim vannak, de az akadémia szempontjából ez egy teljesen semleges dolog.

[00:19:17]Tehát itt itt pont ez ez a ez volt a lényeg, amit elmondtam akkor április 8-án még, hogy hogy teljesen mindegy, hogy ott kik vannak a kormányban.

[00:19:28]Az akadémiának világossá kell tenni, hogy milyen haszna van a magyar társadalom, a magyar gazdaság, a magyar művelődés szempontjából.

[00:19:37]És ezért érdemes a kormány támogatására, és és ehhez fogom tartani magam.

[00:19:42]Tehát ez, de szerintem most konkrétan például a leendő belügyminiszter, ő egyrészt teljesen más a portfóliója, tehát nem foglalkozik vele, másrészt még ismerem, tudom, hogy ő is ilyen elveket vall, hát nem lehet ilyen motyizni, vagy nem tudom minek nevezzem ezt.

[00:20:04]Nem fogják egymást hívogatni, hogy légy szíves csinálj nekem a költségvetésben.

[00:20:08]Még mindig kaptam telefonhívásokat a választás után, hogy ezt és azt az unoköltségmel közöljem.

[00:20:12]És hát mondtam mindenkinek, hogy felejtsék el.

[00:20:17]A a másik most visszatérek a kérdésére, tehát a arra, hogy a nemzet tanácsadója, hogy az hogy működik.

[00:20:28]Valóban voltak ilyen esetek, hogyha van valami hirtelen olyan helyzet, hogy ami az akadémiát érinti, magyar tudományt, vagy mit tudom én, a akkumulátorgyárakat, akkorra reagál valahogy az akadémia, és azzal bekerülhet így a tényleg a politikai térbe, esetleg a kormányzat számára kellemetlen véleménnyel, és akkor így azt nem veszik jó néven.

[00:20:54]De azt kell, a lényege az egésznek az, hogy az akadémia csakis tudományos mérlegelésen alapuló elemzést végezhet, és ezzel segítheti a kormány működését.

[00:21:05]Tehát a kérnek jellemzést elvégzi.

[00:21:07]A döntést azt nem az akadémia fogja hozni, hanem mindig az aktuális kormányzat, mert ő viseli a felelősségét.

[00:21:13]Hogy mit használ fel abból, amit az akadémia tudományos véleményként elétár, az a kormányzatnak a dolga.

[00:21:20]Ez megint teljesen független attól, hogy milyen kormány van.

[00:21:23]Most ezt hogy lehet úgy csinálni, hogy jó legyen?

[00:21:25]Ez benne van a programomban.

[00:21:28]Legalábbis én így gondolom, hogy ezzel sikerülhet.

[00:21:32]Hogyha a társadalom számára fontos témákban az akadémiának van kész véleménye.

[00:21:38]Ez pedig akkor van, ha vannak ilyen stratégiai dokumentumai, és akkor lehet arra hivatkozni, még hogyha egy akut helyzet van, akkor is azt lehet mondani, ott van a polcon vízügy, energia satöbbi.

[00:21:50]Pont most készített.

[00:21:50]van egy ilyen fenntarthatósági bizottsága az akadémiának, az most készített egy ilyen 70 oldalas jelentést.

[00:21:57]Tát magyar nem lehet azt mondani, hogy az akadémia azért csinál egy ilyen jelentést, mert éppen neki akar menni a kormánynak, hanem azt lehet majd, hogy ez már kész van, és a kormány amit csinál, ha akarja, elolvashatja.

[00:22:05]Meg nem csak a kormány nyilván, hanem mi is.

[00:22:09]Így van.

[00:22:09]Így van.

[00:22:09]Így van.

[00:22:09]Ez a mi felelősségünk, hogy azonosítsunk ilyen témákat.

[00:22:13]Most a programomban azt írtam, hogy hát ilyen többféle haszna is lehet ennek az egész rendszernek, amit ott vázoltam.

[00:22:24]Az akadémiák van 11 osztályai tudományterületenként, tudomány áganként.

[00:22:28]És hogy ezek az osztályok minden évbe tartsanak két ilyen témanapot, vagy hármat, több osztály együtt, mert ugye általában ezek a problémák mind interdiszciplinárisak, és ez az akadémia nagy erénye különben, hogy itt minden tudományá képviselve van, és találkozunk egymással, és tudunk kommunikálni.

[00:22:45]Tehát javasoljanak olyan témákat, abból kiszűrjük, amit fontosnak tartunk.

[00:22:50]Tehát itt is interdiszciplinaritása fontos az, hogy társadalom számára fontos legyen, több osztály benne legyen.

[00:22:56]És akkor ezt egy ilyen témanapon meg lehet vitatni.

[00:22:59]Ez nem csak az akadémikusat érinti, hanem az adott terület legjobb szakértőit, akik dolgoznak ilyen témákon.

[00:23:05]Őket meghívnánk és megvitatnánk a lényeges dolgokat.

[00:23:11]Majd ebből lenne valamilyen valamilyen eredmény, és ezt az eredményt egy kisebb szerkesztői csapat megfogalmazza.

[00:23:17]Most én nem ilyen ilyen vaskos szótárnyi könyvekre gondolok.

[00:23:22]Manapság gyorsan változik minden, nincs is értelme ilyennek, hanem ilyen rövidebb füzeti dokumentumra, aminek a célközönsége egyrészt a nyilvánosság lenne, másrészt pedig a kormányzat.

[00:23:35]Tehát valószínű, hogy nem egy ilyen részletes tudományos tanulmány lenne.

[00:23:41]Esetleg vannak benne linkek a részletes tudományos tanulmányokra, amelyek megalapozták ezt a véleményt.

[00:23:47]De legyen egy ilyen használható vélemény, amit viszonylag könnyen lehet kezelni.

[00:23:52]Tehát ha van egy olyan kérdésem, hogy erről a problémáról mi a Magyar Tudományos Akadémia véleménye, akkor már lesz ott egy ilyen kész, azt megnyithatom akár én is elolvashatom és a linkekkel együtt ha tudós vagyok és értek hozzá, akkor mélyebben.

[00:24:03]Ha pedig nem, akkor pedig egy világos állásfogdalást fogok látni.

[00:24:07]Nagyjából így kell elképzelni.

[00:24:10]Igen, ez a célom.

[00:24:10]Egyébként ugye nem teljesen új, nem én találtam fel a spanyol viaszt, mert az akadémiának voltak régebben is ilyen dokumentumai.

[00:24:19]legfeljebb néha sporadikusan, néha az volt például egészségügyben is van ilyen dokumentum, ezt ilyen állandó bizottságok készítették.

[00:24:26]Például volt van egy ilyen egészségügyi bizottság, ők is készítettek, de ugye az előző kormányzat talán nem volt annyira kíváncsi rá, de a ha kell, ott van, lehet használni.

[00:24:39]Elnök úr, hol látja a Magyar Tudományos Akadémia helyét a Tudományban általában, ami egy teljesen globális dolog, meg a hazai tudományosságban, ami meg egy lokális dolog?

[00:24:52]Hát jó kérdés, mert ugye a magyar tudomány sem lokális.

[00:24:54]Vannak olyan dolgok, amik igenis lokálisak.

[00:24:56]léteznek nemzeti tudományok, nyelvtudomány.

[00:25:01]Hát a nyelvtudomány az pont nemzetközi eléggé, de ha a magyar nyelvről beszélünk, akkor lehet így tekinteni, igen.

[00:25:06]De például néprajzi dolgokban például tegnap akadémiai díjat kapott Balok Balázs és Füllemile Zsuzsanna, remélem jól emlékszem a nevükre, a Kalotaszeg Kalotaszegről írt könyvükért, am Kalotaszege nincsen másnak, csak nekünk.

[00:25:23]Igen.

[00:25:23]És 30 évig dolgoztak rajta.

[00:25:23]Tehát ezt ezt nem lehet ezt fontos megcsinálni ilyeneket, mert igen, másnak nincs kalotaszeg, de sorolhatnánk még.

[00:25:34]Tehát vannak ilyenek, amik valóban lokálisak, és a nemzet nemzeti kultúránk, identitásunk szempontjából nagyon fontos, hogy ezzel foglalkozzunk.

[00:25:46]De a többi például természettudomány, élettudomány, az teljesen nemzetközi.

[00:25:50]Ott itt nem lehet magyar tudományról beszélni, nincs is értelme.

[00:25:54]És a a Magyar Tudományos Akadémia egyébként az akadémiák között nagyon sokféle akadémia létezik a világban.

[00:26:00]Egy egy érdekes, mindegyik egyedi egyébként azt lehet mondani.

[00:26:07]Tehát nincs egy kaptafa, amiről mindenk nincs egy kaptafa.

[00:26:09]Én Én próbáltam a programomban két ilyen szélső állapotot definiálni.

[00:26:13]Az egyik az a nyugati típusú tudóstársaság, amelyiknek nincsenek intézetei.

[00:26:21]Nincs ilyen MTA doktora cím meg hasonlók.

[00:26:23]És a másik az pedig amilyen a mi akadémiánk volt, mondjuk ez a szocializmus alatt alakult így ki, hogy intézethálózata van, minősítést csinál.

[00:26:34]Tehát egy kicsit akkoriban úgy működött, mint egy ilyen minisztérium, mint egy tudományos minisztérium.

[00:26:39]Az állami igazgatás része volt szinte.

[00:26:41]Ez most már nincs így.

[00:26:43]Tehát a rendszerváltáskor lett egy teljesen új szisztéma, de az akadémia most is megőrzött olyan funkciókat, ami nem feltétlenül van minden akadémián.

[00:26:53]Ez van középen a közös halmazban.

[00:26:54]A közös halmazban.

[00:26:54]Igen.

[00:26:54]Illetve a a külön a az egyik szélén van a például az az MTA doktora a cím, vagy az, hogy kutatócsoportokat támogat a lendületkutatással.

[00:27:07]Ezeket annyira jól végzi az akadémia.

[00:27:08]Mondjuk maradjunk a lendületnél.

[00:27:08]Hát ezt Pálinkás József elnök úr indította 2009-ben, és akkor nagyon szerényen néhány csoporttal, talán négy volt az első évben, most már nem emlékszem pontosan, azzal, hogy ez egy ilyen kiválósági pályázat, főleg a külföldről haza hazacsábítandó jó magyar kutatók számára, és ez óriási siker mai napig.

[00:27:31]Tehát nagyon kiváló kutatók kapnak ilyet, és kiváló kutatást folytatnak.

[00:27:37]a nagy részük a korábbi lendületeseknek.

[00:27:40]Akadémikus már, illetve nagy doktor.

[00:27:44]Az ERC nyerteseknek a fele az olyan, aki korábban lendületpályázatot nyert, és ugye ezt nagyon olcsón tudja az akadémia csinálni.

[00:27:51]Tehát a a testület tagjai alkotják a a zsűri tagokat is.

[00:27:54]Tehát ez a bírálat is úgy zajlik, hogy magunk között bíráljuk.

[00:28:00]Én sokszor voltam zsűri tag zsűri elnök is voltam.

[00:28:02]Itt mindenki abszolút törekszik a pártatlanságra.

[00:28:08]Mindezzel azt akarom illusztrálni, hogy Magyarországon nagyon fontos az akadémia.

[00:28:15]Az akadémia működtet például tudományos bizottságokat, tehát ezek a különböző osztályokhoz tartoznak.

[00:28:19]Mindenféle rész tudományákban működnek ezek a bizottságok, ezek szerveznek programokat.

[00:28:25]Tehát maguk ez a ezek az alkalmak, amikor így összejövünk és előadó ülések vannak, megvitatunk dolgokat, ezek nagyon hasznosak.

[00:28:31]Ezek megtermékenyítőek hatnak a kutatásra.

[00:28:36]Meg beszélgetés első részében említettem, hogy nagyon sok ilyen kisebb pályázat is van, ami ami fontos egyedi kutatóknak.

[00:28:45]Ilyet még én is szeretnék újjat is indítani.

[00:28:48]Mi a dolga a Magyar Tudományos Akadémiának a népszerű áttudományokkal, vagy a tudománynak látszó féltudományokkal, a nagyon egyszerűen el előadott világmagyarázatokkal, a TikTok formában előadott egészségügyi tanácsokkal.

[00:29:03]Bele fog állni egy akadémikus abban, hogy a Tiktokon magyarázza el azt a kérdést, amiről egyébként korábban 400 oldalas tanulmányt írt.

[00:29:15]Hát vannak ilyen akadémikusok, akik ebbe ezt csinálják rendszeresen.

[00:29:17]Tehát van egy-kettő, mondhatnám így tudományos influencer, nem is egy-kettő több is van.

[00:29:23]Biztosan a hallgatók találkoztak már.

[00:29:26]Például Kis László nevével csillagász remekül csinálja a tudományos ismeretterjesztőt, vagy ott van Boldogői Zsort, aki a oltásokról szokott posztolni dolgokat.

[00:29:37]Kap is elég kemény fenyegetés még fenyegetéseket is kap.

[00:29:40]Igen.

[00:29:40]Vagy Kemenesi Gábor a covid idején.

[00:29:42]Tehát micsoda fontos volt, hogy ők ők precíz tudományos tájékoztatást adjanak.

[00:29:46]Vagy ott van például Szatmári és őt is ismeri mindenki, vagy Csányi Vilsebb generációból, akinek a ismeretterjesztő tevékenysége országszerte ismert.

[00:29:56]Na most ezeknél az áltudományoknál az a helyzet, hogy van egy olyan rétege a az embereknek, akik azt hiszem meggyőzhetetlenek.

[00:30:06]Tehát így direktben vitatkozni olyan nagyon nem érdemes, mert nem tűnnek úgy, hogy az érvekre érvek hatnának rájuk.

[00:30:14]Én hatékonyabbnak tartom azt a kommunikációt, hogy a magunk eredményeit, a tudomány eredményeit népszerűsítsük.

[00:30:24]Tehát ezt modern módszerekkel szeretném megvalósítani.

[00:30:29]Tehát újraindítani podcast sorozatot.

[00:30:32]Az MTA podcast be fog indulni megint.

[00:30:34]Igen, 21-ben láttam talán az utolsót, pedig abban a a gombák világáról a rovartanon kívül.

[00:30:41]Néha több órás podcast volt, de ott hagyhatatlan minőség.

[00:30:45]Igen, igen, igen.

[00:30:45]Be fogjuk indítani a podcastot és TikTok videók is lesznek, vagy hasonló, amilyen éppen a a trendi kommunikációs platform, ott jelen kell lennie szerintem az akadémiának.

[00:30:58]Folytatják az alumni programot?

[00:31:00]Igen, folytatjuk.

[00:31:00]Ugye ez Fran Tamás elnök úr kezdeményezése volt.

[00:31:02]Ez abból áll, hogy a a köztestület tagjai vállalhatnak látogatásokat a középiskolákban, ahol előadást tartanak, vagy csak beszélgetnek a diákokkal, és ezzel a tudományt népszerűsítik, illetve a tudományos kutatói pálya iránti érdeklődést próbálják felkelteni.

[00:31:19]Én is voltam így például a saját egykori középiskolámban.

[00:31:25]Működik.

[00:31:25]Mi a tapasztalata?

[00:31:25]A diákok vevőkre?

[00:31:30]Ö.

[00:31:30]Ez sok nagyban múlik az előadón is.

[00:31:33]Tehát van, aki tud jól kommunikálni a diákokkal, és van, aki kevésbé tud jól kommunikálni a diákokkal.

[00:31:37]Ugye nagyon más generáció, másképp kell hozzájuk szólni.

[00:31:42]Ugye én is egyetemen oktatok, látom, hogy évről évre, ami előző évben még működött, az most nem működik.

[00:31:48]Tehát mindig próbál az ember valamit újítani, mert a bejövő újabb generációnak már nem felel meg az a az a módszer, ahogyan szokás volt tanítani.

[00:32:01]Így ugyanez vonatkozik erre az alumni programra is.

[00:32:03]Tehát van, aki viszonylag könnyen megragadja a figyelmüket, szerintem van, aki kevésbé, de meg kell próbálni.

[00:32:10]Akarja növelni a Magyar Tudományos Akadémia, mint testület népszerűségét?

[00:32:15]volt magyar tudomány ünnepe 200 éves az akadémia.

[00:32:18]Ezek nagy viszonylag nagy tömegeket megmozgató események voltak.

[00:32:22]Látja ezek folytatásának az értelmét?

[00:32:26]Hát a magyar tudomány ünnepét feltétlen érdemes folytatni.

[00:32:28]Egyébként ott egy érdekes változás történt a covid révén.

[00:32:31]ugye át kellett állni erre a hibridre vagy teljesen online műsorokra, és azóta is a miután már vége lett a járványnak, megmaradt ez a lehetőség, hogy hogy online is eljusson az emberekhez az anyag.

[00:32:49]És ennek van óriási sikere.

[00:32:49]Tehát ott lehet nézni, hogy hányszorosára, több tízszeresére vagy 100szorosára nőtt a nézettsége ezeknek a programoknak, és ezt feltétlen szeretnénk tovább vinni.

[00:33:03]Mondjuk nem kell talán ennyire egy hónapba zsúfolni ezeket a dolgokat, tehát folyamatosan lesz podcast, néha kevesebb több, tehát akkor mert ezért sokszor nagy terhet is ró a intézményekre, hogy most novemberben csináljunk a programot.

[00:33:19]Ugyanakkor, amikor éppen az egyetemen fél évnek is egy ilyen mozgalmas időszaka van, tehát az elég sok munka, de ezt egy kicsit szét lehetne húzni.

[00:33:29]De ebben óriási előrelépést tett az akadémia az elmúlt hat évben.

[00:33:32]Tehát ez egy nagyon nagy siker.

[00:33:34]Ez különben Erdei Anna nevéhez fűződik.

[00:33:35]főtitkárhelyettes volt az elmúlt hat évben.

[00:33:41]Meg az akadémia kommunikációs és informatikai rendszere is remekül vizsgázott ezeken.

[00:33:45]Az MTA 200 az egy az egy hát nem lesz 200 éves az akadémia most az én három éves ciklusom alatt, úgyhogy ilyen fajta rendezvényt nem tervezünk, de nem is lehetne, mert ez meg annyira intenzív volt, annyira tömény, hogy ez emberi erőforrás meg anyagi erőforrást tekintve is az lehetetlen lenne.

[00:34:04]De valóban ez egy jó példája volt annak, hogy nem csak az, hogy magát ünnepli az akadémia, hanem ebben részt vettek az osztályok, részt vett a köztestület, kiállítások voltak, előadóek és nagyon magas színvonal, nagyon nagyon pezsgő volt az élet itt ebben a a az időszakban.

[00:34:26]Tehát az az előző vezetőségnek egy én én nagy érdemének tekintem, hogy ezt meg tudták így csinálni.

[00:34:32]emltette-e Erdelyi Anna nevét?

[00:34:35]Kell a Magyar Tudományos Akadémiának foglalkoznia a női kutatók helyzetével?

[00:34:40]Vagy a kutatás, a tudomány az olyan kompetitív, hogy nem nézi, hogy ki a férfi meg ki a nő, miközben mindketten tudjuk, hogy a nőknek egyéb feladataik is vannak az életben.

[00:34:51]Igen.

[00:34:51]Hát az akadémia tette az irányú lépéseket az elmúlt években már Lovászelnök úrideje alatt is, ugyanis nagyon kevés női akadémikus van.

[00:34:59]Tehát ahogyan még a PhD hallgatók között több a nő, aztán utána egyre fogynak, fogynak, fogynak.

[00:35:06]Ennek részben ugye elsősorban ugye a gyerekvállalás az oka, de vannak egyéb egyéb okok is, ami a amelyek a nőket időnként háttérbe szorítják.

[00:35:18]Tehát ezeken ezeken valamilyen intézményesített módon érdemes javítani, foglalkoznunk kell vele.

[00:35:25]Abszolút.

[00:35:25]Volt tavaly egy nagy kutatói felmérés, amit a fiatal kutatók akadémiája végzett az MTA-val együtt.

[00:35:34]Abban is kiderült, hogy nagyon sok nő jelezte ebben a felmérésben, hogy most már konkrét számokra nem emlékszem, hogy hány százalékuk, de hogy úgy érzi, hogy érte hátrány a kutatói pályán.

[00:35:45]Mondok egy nagyon egyszerű dolgot.

[00:35:48]Tehát például előfordul egy olyan valami tudományos ülés, legyen az egy pályázati zsűri, vagy egy nem tudom micsoda, mondjuk egy ilyen szakmai ankét, és akkor az asztal körül ülnek a férfiak, és akkor itt Kovács professzor, tót professzor, és akkor van egy jegyzetelő nő, ő pedig a Katika.

[00:36:18]Tehát ezek a most ezt pont ő nem kutató, tehát lehet, hogy rossz a példám, de ezek a vannak ilyen beidegződések még, amelyeket észre se vesznek esetleg az emberek, hogyha használnak, de hát ez egy rémes dolog.

[00:36:31]Vagy mondok egy, ami tényleg kutatásra vonatkozik, hogy ha ezt adatok vannak rá, hogy hogy ez így van, hogy van egy kutatócsoport, akkor hajlamosak a nőkre osztani az adminisztratív feladatot.

[00:36:46]Jön egy fiatal kutatónő, csinálja doktoriát, és akkor valahogy valahogy úgy alakul, nem szándékosan, hogy egy idő után ő kezeli a a remegrendeléseket, a beszerzési papírokat, egyebeket, és akkor csodák csodájára ugye hátrarad a a kutatómunkájában.

[00:37:03]Véve, hogyha mondjuk Karikó Katalinnak hívják a fiatal kutató, hát a Karikó Katalin, ő egy egy különleges eset, tehát az az nem a nem az átlagos kutató, hogyha valaki olvasta az önnéletrajzi könyvét, akkor tudja, hogy hogy miről beszélek.

[00:37:15]Ő egyébként mondta is, hogy ő nem érezte hátrányát annak, hogy nő, illetve pont egy nő fölöttese volt, aki a legjobban kiszúrt vele.

[00:37:26]Az egész életrőz arról szól, hogy akár ki mindenki akadályozni próbálta, ő meg nem hagyta magát.

[00:37:32]Igen.

[00:37:32]Nemtől függetlenül.

[00:37:32]Igen.

[00:37:32]Igen.

[00:37:35]Tehát ne őt vegyük alapul ebben a kérdésben.

[00:37:38]Ö tényleg minden tekintetben különleges, hanem hanem akkor nézzük a az átlagot.

[00:37:45]Tehát na most itt, hogy hogy lehet segíteni ezen, az megint nem egy egyszerű kérdés.

[00:37:49]Tehát például az akadémiánál ugye szó volt arról, hogy jó lenne, ha több nőt választanának levelező tagnak.

[00:37:54]Hát most akkor az, hogyha ha hoztunk volna egy olyan intézkedést, hogy van egy kvóta, hogy minden osztálynak legalább egy nőt be kell választani, tehát maguk a nők tiltakoznak ellene.

[00:38:04]Ne azért válasszuk meg, mert nő, hanem akkor, hanem hogyha egy nő és egy férfi egyenlő teljesítmény, akkor ne szenvedjen hátrányt.

[00:38:13]Tehát ez nagyon óvatosan kellett, ne essünk át a ló túlsó oldalára, nehogy ilyen ilyen vókos valamit csináljunk, mert az a senkinek nem lesz jó a de sikerült valamennyire.

[00:38:25]Hát első évben jól működött, és egy kicsivel több nőt sikerült választani.

[00:38:29]De egyébként én én ezt kiterjeszteném, nem csak a nőkről van itt szó, hanem például a gyereknevelés, az az például van olyan eset, hogy hogy férfi neveli a gyereket.

[00:38:41]Tehát a gyereknevelés miatt kiesett időt, azt nemtől függetlenül, meg egy csomó ilyen kedvezményt, azt nemől függetlenül azt azt érdemes bevezetni.

[00:38:49]Be is vezetett az akadémia.

[00:38:51]Tehát a pályázatoknál, bójainnál például van egy korhatár, de aki igazolni tudja, hogy gyerekneveléssel töltött x évet, akkor az kaphat mondjuk három vagy öt év kedvezményt, annyival később is beadhatja.

[00:39:03]Hát ezek apróságnak tűnnek, de egy-egy embernek a életébe, pályafutásában ezek nagyon fontosak.

[00:39:10]egyébként ennek a legfőbb szószólója a fiatal kutatók akadémiája, tehát ők ők ebbe nagyon beleálltak és számít is a véleményük, tehát keresztül is tudtak vinni ilyen változásokat.

[00:39:21]Az elmúlt években meglehetősen sok támadás érte az akadémiát, még le is sztálinistázták.

[00:39:25]Ez rontott az akadémia megítélésén, vagy pont fordítva erősített az akadémia megítélésén?

[00:39:30]Hogy érte meg?

[00:39:33]Nem, nem rontott jelentősen, nem erősítette.

[00:39:35]Nyilván a készített a mostani vezetőség egy felmérést néhány hónappal ezelőtt, és mi abban is a Magyar Tudományos Akadémia a legnagyobb közbizalmat élvező intézmény.

[00:39:51]Na most ezek a ezek a támadások sokfélék lehetnek.

[00:39:54]Ugye tavaly mintha egy ilyen koordinált támadás indult volna az akadémia ellen, aztán utána mintogyha elcsendesedett volna így a választások közelettével.

[00:40:04]Tehát az nem sok jót ígért különben, hogyha maradt volna az előző kormány a akadémia jövője szempontjából.

[00:40:12]Ez egy érdekes dolog különben, hogy én ennek ellenére elvállaltam az elnökjelöltséget.

[00:40:16]Nem lehetett tudni, hogy végződik a szavazás.

[00:40:18]Igen.

[00:40:18]Tehát valószínűleg ezért sokan nem tolongtak a vezetői helyekért, mert mert hogyha ilyen borúsak a kilátások, akkor nem egy nagy öröm egy ilyen helyzetbe vezetőnek lenni.

[00:40:30]Hát most én úgy gondolom, hogy szerencsésen alakultak a dolgok.

[00:40:35]Tehát az Akadémia közgyűlésén ott volt a leendő miniszterelnök, elmondta, hogy minden tekintetben támogatni fogják a magyar tudományt, az akadémiát is, fontosnak tartják.

[00:40:45]Ennek persze mindenki nagyon örül.

[00:40:47]szerintünk is nagyon fontos.

[00:40:47]Tehát nem csak azért örülünk ennek a támogatásnak, mert önmagáért, mert hogy az akadémia az ilyen nagy tekintés szervezet, és ennek örülünk, hanem azért, mert úgy érezzük, hogy ez fontos az egész országnak.

[00:41:04]Akkor fog kiderülni, hogy mennyire komoly a szándék, amikor látják a jövő évi költségvetést?

[00:41:08]Hát az is egy fontos szempont, az sokat el fog mondani, de nem a pénz minden.

[00:41:13]Tehát visszatérve ezekre a a támadásokra, ott vannak olyan emberek, akik hogy mondjam, nem feltétlenül ártó szándékkal sztálinistázzák az akadémiát, hanem valamiért úgy érzik, hogy amiről az előbb beszéltem, hogy vannak ilyen megőrzött funkciók, azok MTA doktora meg hasonlók, hogy hogy ezek idejét múltak vagy belterjességet eredményeznek.

[00:41:44]Ezeket én rettentő rossz plán ezt a sztálinistát ezt ezt én ki nem állhatom.

[00:41:49]Tehát manapság nem él senki már a akadémikusok közül, aki esetleg abban a korban élt, meg hát az ez egy teljesen más világ volt.

[00:41:56]Meg bemegy oda, az ember nem ezt érzi.

[00:42:01]Lehet, hogy van egy-két ember, aki valamiért így fogja föl, de a többség biztos, hogy nem.

[00:42:04]Tehát bemegyünk abba a székházba, nem a Sztálin jut eszébe az embernek, hanem Arany János, meg Kodály Zoltán, meg Szent Áágotai János, meg ilyen emberek jutnak eszünkbe.

[00:42:14]Ott van a szellemük.

[00:42:17]Tehát én nagyon szeretek az akadémiára járni.

[00:42:18]Hát most elég sokat fogok, de korábban is nagyon szerettem odajárni, mert mert egy élmény például egy közgyűlés szünetében ott a kávézásnál összetalálkozni emberekkel, akiket nagyról becsülök, mert saját szakmájukban, tudományukban szaktekintélyek mindig érdekes dolgokat tudnak mondani.

[00:42:40]Tegnap délután például Kraszna Horkai László volt a vendége az akadémiának.

[00:42:45]Az akadémia előtt elhelyeztek egy követ.

[00:42:48]Van egy ilyen idővonal, van Széchenyi Művészeti Akadémia, csak kevesebb szó.

[00:42:52]Szé Séchenyi irodalmi irodalmi és mű csak kevesebb szó esett róla az elmúlt.

[00:42:56]Hát igen, mert ők nincsenek annyira támogatva, tehát nekik nem nagyon van pénzük.

[00:42:59]Ő az Magyar Tudományos Akadémia társultete.

[00:43:03]Kraszna Horkai László is a Széchenyi Akadémia tagja, Kertész Imre is a tagja volt.

[00:43:10]Az elnöke volt Maurer Dóra, aki nemrég hunyt el.

[00:43:13]mostani elnöke Ferenc Győző.

[00:43:13]Ő is irodalmár.

[00:43:16]Tegnap ő nyitotta meg ezt az egész programot.

[00:43:18]Tehát fantasztikus zenészek, irodalmárok, képzőművészek vannak ebben a Szécsenyi Irodalmi Akadémiában.

[00:43:25]Az egy szerencsétlen dolog, hogy két művészeti akadémia is van Magyarországon.

[00:43:29]Ez így alakult, de remélem, hogy valahogy békességben lesznek.

[00:43:34]De ez nem az én asztalom.

[00:43:34]Tehát a hozzánk a Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia úgy tartozik, hogy társult szervezet, de önálló.

[00:43:40]Elnök úr a saját elnöki habitusáról döntött már, mert Lovász elnök úr, Fra elnök úr is ugyan eltérő habitussal, de erőteljesen védte el Magyar Tudományos Akadémia érdekeit.

[00:43:55]A kormány erőteljes érdekérvényesítőképességével szemben.

[00:43:58]Kívülről is úgy látszott, hogy egy tárgyalásra sem mennek feltartott kézzel.

[00:44:03]Ha jönnek a konfliktusok, mert lehet, hogy jönnek, akkor önnek mi lesz az elnöki habitusa?

[00:44:09]Hát ugyanez én én benne voltam az elnökségben annak idején, amikor ezek a támadások jöttek, mert kétszer voltam kétszer három éves ciklusban választott elnökségi tag.

[00:44:18]Tehát ott ültem azon a vezetői kollégiumi értekezleten, amikor megjött például az a az az email, amiben az volt, hogy 54 perce van az akadémiának, hogy véleményezze azt a törvényt, ami elveszi a kutatóintézetek pénzét.

[00:44:35]Én azt hiszem, hogy mindig is következetesen képviseltem az akadémia érdekét.

[00:44:39]Tehát ott is a megszólalásaimban azt hisz hát inkább még a radikálisabbak közé tartoztam.

[00:44:48]És hát de egyébként ez nem olyan nehéz dolog.

[00:44:52]Tehát nem kell ehhez mit tudom én forradalmárnak lenni, vagy kurucnak vagy valami ilyesminek.

[00:44:55]Tehát megvan a a kutatóknak, megvan a maguk értékrendje.

[00:45:01]Ha egyszer hiszek abban, meg tudom, hogy ez fontos meg jól csinálni.

[00:45:07]Most egy kis kitérő, tehát amiket eddig beszéltünk, hogy miért jó az akadémia.

[00:45:12]Az egész magyar műveltség szempontjából nagyon fontos, a felsőoktatás szempontjából nagyon fontos.

[00:45:16]Tehát az, hogy legyen kutatás, legyen egy összehangolt szervezet, amelyik segíti ezt a az alapkutatást, az rendkívül fontos ahhoz, hogy az egyetemen olyan emberek oktassanak, akik a legmodernebb a dolgokat tisztában vannak, akik a külföldi új felfedezéseket hazahozzák, és hogy a egyetemen tanuló diákok ezt közvetlenül észlelhessék, és így tanulhassanak.

[00:45:42]Tehát ez erről erről kevés szó esik.

[00:45:43]Kollár László mostani főtitkár úr szokta hangsúlyozni ezt, hogy ez ez egy nagyon nagyon értékes dolog.

[00:45:52]Ez megint olyan, ami áttételesen látszik.

[00:45:55]Csak hát ez volt a kitérő.

[00:45:57]Most térjünk vissza arra, hogy milyen habitusom lenne.

[00:46:00]Hát nem vagyok egy harcias ember, különben, tehát mondhatnám, hogy régebben konfliktuskerülőnek tartottam magam, de ilyen helyzetekben van egy pont, amikor az ember nem megy tovább.

[00:46:14]biztos, hogy lesznek konfliktusok, akárki is van kormányon.

[00:46:15]Tehát most most úgy tűnik, minden együtt áll, jó lesz minden, de hogyha a tudomány érdekei sérülnek, akkor mi ugyanúgy ki fogunk állni.

[00:46:26]Geológusnak lehet maradni, ha valaki a Tudományos Akadémia elnöke olvastam egy önnel készült interjúban, hogy azért szeretett volna geológus lenni, mert sokat lehet a terepen lenni, aztán mikroszkóp mellett töltötte az első néhány évet, sőt 40 évet szinte.

[00:46:42]Hát nem, tehát ez egy ez egy teljes munkaidős feladat, tehát ezt nem lehet így mellékesen csinálni.

[00:46:46]Mondjuk ideális esetben azt tudom elképzelni, de ez majd kialakul, hogy mondjuk a hét-öt napjából egyet, vagy legalább egy fél napot azt tudjak foglalkozni a kutatócsoportom munkájával, kutatással.

[00:47:03]Ezt azért is fontosnak tartom, hogy ne szakadjak el teljesen.

[00:47:07]Olyan gyorsan változik minden, hogy már három év végére már fogalmam nem lenne, hogy mi van a tudományban.

[00:47:13]Hát ez fontos azért is, hogy mint akadémia elnök jól funkcionáljak, hogy valamennyire benne legyek.

[00:47:19]Tehát így próbálnám majd rendezni az életemet.

[00:47:21]A amúgy persze nagyon sajnálom, mert van egy nagyon szép laborunk ott Veszprémen, csak nyolc éve épült.

[00:47:28]Ott van egy elektronmikroszkóp, nagyszerű, kedves munkatársaim vannak.

[00:47:31]És hát én szeretem azt a munkát nagyon.

[00:47:35]Tehát ez nem akarok itt áldozatnak tűnni, de azért ez egy ez azért egy áldozat is.

[00:47:43]Persze ha az van, hogy ennek a 200 éves intézménynek én vagyok az elnöke, vagy én leszek, ugye tegnap kiderült, hogy én leszek, az egy az egy az egy fantasztikus érzés.

[00:47:54]Tehát az azért igen, azért érdemes ezt az áldozatot meghozni.

[00:47:59]Köszönöm szépen a tájékoztatást.

[00:47:59]Az elmúlt egy órában Pusvai Mihály Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt az Infrádió arénájának vendége.

[00:48:04]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:09]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.

[00:48:11]Az Infrádió YouTube csatornáján is úgy fogják hallani, és ha oda feliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket sokkal könnyebben, automatikusan kapják majd meg.

[00:48:21]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:21]Exterda Tibor vagyok.

[00:48:24]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.