Hogyan gyógyul a lélek egy választás után? Unoka Zsolt, Inforádió, Aréna
- A választási kampány erőteljesen polarizálta a társadalmat, dehumanizáló beszédmóddal és a másik fél nemzetből való kirekesztésével járt.
- A Fidesz kampánya extrém veszélyérzetet keltett háborúval, besorozással, migránsokkal riogatva, ami a választások után is rettegést és sírást okozott a hívőkben.
„Rettenetes nagy veszélyérzetet keltettek az emberekbe." – Unoka Zsolt
- Akik elhitték a félelemkeltő üzeneteket, a választások után mély csalódást éltek át, mert rádöbbentek, hogy átverték őket, ami identitásukat és biztonságérzetüket rendítette meg.
- Az évek óta tartó identitásformáló propaganda a nemzeti oldalhoz tartozást és külső ellenségképeket (háború, Soros, Brüsszel) használt, ami a vereség után összeomlott, használtnak érezve az embereket.
- A TISZA Párt győzelme után a korábban elnyomottak eufóriát élnek át, de hullámokban törnek elő sérelmeik, megalkuvásaik miatti bűntudatuk, sírás és öröm között váltakozva.
- A lelki béke visszaszerzése lassú folyamat; a fájdalmas érzések átélése szükséges, a személyes, megértő beszélgetések segítik a feldolgozást, míg az érzések érvénytelenítése akadályozza.
- A családi konfliktusok ott súlyosak, ahol kialakult a törzsi identitás; a kapcsolat helyreállításához meg kell hallgatni a másik félelmeit, és kis adagokban, dedikált időben érdemes beszélgetni.
- A mentális egészség prevenciója kiemelt fontosságú; a strukturális kirekesztés (pl. romák szegregációja) aláássa az önértékelést, ami társadalmi szinten bűnözésként és fenyegetettségként csapódik le.
- A kisebbségek (pl. melegek, transzneműek) politikai üzletté váltak, összemosva őket a pedofíliával, ami társadalmi traumatizációhoz és a többség agressziójának feljogosításához vezetett.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A választási kampány lélektani hatásai és a polarizáció
Unoka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem docense a 2026-os parlamenti választás után egy hónappal értékelte a társadalom mentális állapotát. Elmondása szerint a választási kampány rendkívül erőteljesen polarizálta a társadalmat, ami szélsőséges állításokkal és dehumanizáló beszédmóddal járt együtt. A kampány során mindkét oldalról elhangzottak olyan üzenetek, amelyek a másik felet nem tekintették a nemzet részének, vagy éppen a demokrácia ellenségeként állították be.
A Fidesz kampányában különösen erős veszélyérzetet keltettek a választókban. A szakember kiemelte, hogy a propaganda szerint a "háború pártiak" kerülhetnek hatalomra, a gyerekeket, apákat, fiúkat elviszik katonának és "fejbe lövik őket", árvák maradnak, az ukránok bejönnek és átveszik a hatalmat, valamint migránsok árasztják el az országot.
„Rettenetes nagy veszélyérzetet keltettek az emberekbe." – Unoka Zsolt *
A választások után ennek a félelemkeltésnek komoly következményei lettek. Sokan, akik elsősorban az állami médiumokat fogyasztották, teljesen elhitték ezeket az állításokat, és a választások után is rettegtek, sírtak, féltek a háborútól és attól, hogy besorozzák a gyerekeiket. Ez egy nagyon nehéz lelki állapotot eredményezett.
A politikai hazugságokkal való szembesülés traumája
A szakember szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy akik elhitték a kampányüzeneteket, és most rádöbbennek, hogy azok nem a valóság leírásai voltak, hanem politikai kommunikációs stratégiák, azok mély csalódást élnek át. Számukra ez azt jelenti, hogy átverték őket, hazudtak nekik.
„Ez volt a szerintem egy nagy hazugság. És azok az emberek, akik nem tudják kritikusan fogyasztani a médiumokat, és nem tudják kritikusan értelmezni a politikai kommunikációs stratégiákat, hanem azt gondolják, hogy nekik igazat mondanak a valóságról, ő számukra ez egy mély megdöbbentő csalódást okozott, hogy átlettek verve." – Unoka Zsolt *
Ez a csalódottság azért különösen veszélyes lélektanilag, mert az emberek identitása, biztonságérzete és valóságértelmezése épült ezekre az üzenetekre.
Az identitásformáló propaganda működési mechanizmusa
Unoka Zsolt részletesen elemezte a Fidesz által alkalmazott politikai kommunikációs stratégia lélektani mechanizmusát. Ennek lényege, hogy a félelemkeltéssel veszélyhelyzetet hoznak létre a választók elméjében, miközben egy identitást is kínálnak számukra: a "nemzeti oldalhoz" tartozást. Ez a kettős hatás – identitásformálás és veszélyérzet keltése – együttesen azt eredményezi, hogy az emberekben felerősödik a csoporthoz tartozás igénye, az azonosulás, és az a meggyőződés, hogy csak ez a csoport tudja megvédeni őket a csoporton kívüli, veszélyes ellenségektől.
Ez a folyamat teljesen beszűkíti az identitást: az egyén már csak a csoporttagként definiálja magát, és ha a csoport fenyegetve van, akkor úgy érzi, a csoporton kívüliek elpusztítják, megsemmisítik őt. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a fajta propaganda több mint tíz éve tart, és mindig van valamilyen külső veszélyforrás: háború, melegek, transzneműek, Soros, Brüsszel.
„Az ilyen identitás formáló propaganda, főleg, hogyha ez nagyon sokáig ment, mert ez több mint 10 éve megy, hogy mi vagyunk a nemzeti oldal, és mindig van valami külső veszély... akkor ez az identitás, ami aköré épül, hogy én ehhez az oldalhoz tartozom, és így vagyok biztonságban, és hogy ha én ebben nem hiszek, akkor veszélybe kerülök, mert átkerülök az idegenekhez, az ellenségekhez. Tehát, hogy ez nagyon stabil dolog. Ezt nem lehet egyik napról másikra feladni." – Unoka Zsolt *
A választási vereség után ez az identitás összeomlik, és kiderül, hogy az egész csak egy politikai kommunikációs termék volt, amire már nincs szüksége a pártnak. Az emberek azt élik meg, hogy használták az elméjüket és az identitásukat mások céljaira. Ennek feldolgozása hosszú folyamat.
A győztesek lelkiállapota: eufória és feldolgozás
A másik oldalon, a TISZA Párt győzelme után, azok az emberek, akik korábban elnyomva, fenyegetve érezték magukat, most eufórikus állapotba kerültek. A szakember sok emberrel beszélt, akik hullámokban élik át az eufóriát, de közben előtörnek a sérelmeik, a megalkuvásaik miatti bűntudat, és a sírás és eufória között hullámzik az állapotuk.
„Nagyon sok emberrel beszélek erről. Mindkét oldalról ismerek embereket. És a győzelmet hogyan lehet kezelni akár egy olyan állapotból, amelyet leírt az előbb? Hát ez egy tehát sok ember, aki most ilyen eufórikus, hogy megtörtént ez, nagyon sokukkal beszélek, hogy ilyen hullámokba törnek rájuk ezek az eufórikus állapotok, meg törnek elő azok a sérelmek, amik őket érték, vagy azok a megalkuvások miatti bűntudat, érzés és ilyen sírás és eufória között hullámzó állapotba." – Unoka Zsolt *
Nekik is fel kell dolgozniuk az elmúlt időszakot, amikor a jogbiztonság felbomlott, és bizonyos emberek ki voltak rekesztve a jogvédelemből. Ez az állandó feszültség, éberségi állapot most oldódik, de a bántalmazások emlékei hullámokban térnek vissza.
Orbán Viktor választás utáni értékelése
A beszélgetésben szóba került Orbán Viktor választás utáni nyilatkozata is, miszerint az ő kampányuk a szeretetre és a békére épült, míg az ellenzéké a gyűlöletkeltésre. Unoka Zsolt ezt értetlenül fogadta, mivel tapasztalatai szerint a Fidesz kampánya a veszélyre, félelemre és gyűlöletkeltésre épült, míg az ellenzék az iskolarendszer, az egészségügy, a tömegközlekedés és más alapvető állami szolgáltatások feljavítására fókuszált.
„És ezen úgy hirtelen nem is értettem, hogy mire gondol, mert én azt vettem észre, hogy a Fidesz kampány az a veszélyre, félelem és gyűlöletkeltésre épült, ha jól értettem. És az ellenzék az pedig a kampánya meg főleg az iskolarendszer, az egészségügy, meg a meg az ilyen alap állam által nyújtandó szolgáltatások feljavítására, tömegközlekedés valamilyen ilyesmire épült. De lehet, hogy rosszul értettem." – Unoka Zsolt *
A lelki béke visszaszerzésének útja
A szakember hangsúlyozta, hogy a lelki béke visszaszerzését nem szabad siettetni. A pszichoterápiás és traumakutatások azt mutatják, hogy ha elkerüljük a fájdalmas érzéseket, azok tovább fennmaradnak és problémát okoznak. Ezzel szemben ha hagyjuk magunknak átélni a fájdalmat, a gyászt, a szomorúságot, a dühöt, akkor az szép lassan feldolgozódik, bekerül az élettörténetünkbe, és nem marad elevenen, megoldatlanul.
Az érzelmeknek funkciójuk van: a düh például azt jelzi, hogy valaki jogtalanul korlátoz bennünket a céljaink elérésében, és addig jelen van, amíg helyre nem hozzuk a helyzetet. Ugyanez igaz a félelemre, szégyenre, bűntudatra is. Ezért nem szabad siettetni a feldolgozást, hiszen sok emberben düh, öröm, szégyen, megaláztatás és kirekesztettségérzés kavarog.
Személyes vagy online feldolgozás?
A személyes, szemtől szembeni beszélgetés előnyösebb, mert az ember alapvetően társas lény, és a biztonságérzetét növeli, a magányérzetét csökkenti, ha az érzéseit, problémáit be tudja vinni egy közösségbe. Az online térben is lehet értelme a feldolgozásnak, de a személyes találkozások során fontos a kölcsönös nyitottság. Ha az egyik fél érvényteleníti a másik érzéseit – például azt mondja, hogy "hülye voltál, hogy féltél" –, az megnehezíti a kommunikációt.
A szakember kiemelte, hogy az identitáspolitika az érzelmek polarizálása mellett egy morális dimenziót is bevezet: a saját csoportunkba tartozók a morálisak, a másik csoport tagjai az immorálisak, bűnösök. Ez különösen megnehezíti a párbeszédet.
A társadalmi újraegyesítés első gesztusai
Unoka Zsolt mélyen meghatónak nevezte azokat a parlamenti gesztusokat, amelyek a társadalmi szakadék áthidalására irányultak. Külön kiemelte, hogy a romák erőteljesen jelen voltak a parlamentben, és Magyar Péter bocsánatot kért a különféle bántalmazott emberektől, köztük az árva gyerekektől. Ez a fajta szándék, hogy túllépjenek a generált, sugalmazott elkülönülésen, nagyon mélyen megható volt.
„Engem megríkatott a parlamentben az, hogy a romák ilyen erőteljesen jelen voltak, vagy a cigányok, vagy a vagy azok az árva gyerekek. És bocsánatot kért a Magyar Péter a különféle ilyen bántalmazott emberektől. Tehát, hogy ez a fajta szakadás, az, hogy ember és ember között van egy ilyen generált, sugalmazott elkülönülés, ez nagyon veszélyes volt." – Unoka Zsolt *
Amikor a csoportidentitás kiterjed az összes magyar állampolgárra, az lélektanilag egy nagyon mély, emelkedett érzést tud kiváltani.
Családon belüli konfliktusok kezelése
A családon belüli konfliktusok ott voltak a legsúlyosabbak, ahol ténylegesen kialakult a törzsi identitás, vagyis az a meggyőződés, hogy aki másképp gondolkodik, az fenyegetést jelent, immorális és veszélyt hoz a családra. Ez alapvetően rombolja a család alapfunkcióját, hiszen a kötődés evolúciós célja éppen a biztonság és a túlélés biztosítása.
A szakember szerint az első feladat visszamenni az alapokhoz: felismerni, hogy a kapcsolat alapja fontosabb, mint a politikusok hasznára hajtó törzsi identitás. Ebben nagy segítséget nyújt, ha meghallgatjuk és megértjük, hogy a másiknak milyen félelmeire, szorongásaira volt megoldás ez az identitás, milyen előnyökhöz vélt jutni általa.
„Próbáljuk ezt megértően, együttérzően meghallgatni, és ne egyből azt mondani, hogy te hülye vagy, hanem hogy értem, hogy te féltél, szorongtál, azt hitted háború lesz, azt hitted, hogy nagyon magas lesz a gáz ára, vagy hogy nem is lesz gáz, nem is lesz benzin Magyarországon, és hogy te szerettél volna biztonságban lenni." – Unoka Zsolt *
A beszélgetést kis adagokban, dedikált időben érdemes folytatni, előre leszögezve a szándékot, hogy a kapcsolat helyreállítása fontosabb minden másnál. Érdemes előre megbeszélni egy jelzést is arra az esetre, ha valamelyik fél "bepöccen", és ilyenkor valóban abba kell hagyni a beszélgetést, hogy később folytathassák.
Mentális egészségmegőrzés és prevenció
Unoka Zsolt üdvözölte, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a bizottsági meghallgatásán hosszan beszélt arról, hogy a mentális egészség megelőzése programjukká válik. A szakember szerint a megelőzésnek óriási szerepe van, de eddig nagyon kevés figyelmet fordítottak rá.
A mentális egészség kisgyerekkortól kezdve tanulási folyamat, amelynek alapja, hogy az egyén mennyire érzi magát értékesnek. Ebben a társadalmi struktúrák – például a romák szegregációja – alapjaiban nehezítik meg, hogy ők teljes jogú állampolgárként részt vehessenek a társadalmi javakban. A strukturális kirekesztés az oktatásban, az egészségügyben és a munkaerőpiacon egyaránt jelen van, és aláássa az önértékelést, a biztonságérzetet, a büszkeséget, a reményt és a kompetenciaérzést – vagyis a mentális egészség alapjait.
Az oktatási rendszer egyenlőtlenségei és a megszégyenítés alapú fegyelmezés tovább súlyosbítja a helyzetet. A szakember szerint társadalmilag kell felfogni, hogy az egész társadalom érdeke, hogy egy gyereket se hagyjanak hátra, és minden gyerek segítséget kapjon a kompetenciái maximális kifejlesztéséhez.
„Ez nagyon izgalmas, hogy ez mennyire hat a jólétre az, hogyha mindenki biztonságban van, mert ugye aki nincs biztonságban, nincsenek kompetenciái, nem tud nem kap helyet a társadalomba, az a társadalmon kívül kap egy helyet, és a társadalom és a jogrenden kívül kapott helyről ott is élni kell." – Unoka Zsolt *
A kirekesztettek a túlélés érdekében olyan eszközökhöz nyúlhatnak, amelyek fenyegetik a társadalmon belülieket, ami a többségi társadalom szempontjából bűnözésként és fenyegetettségként jelenik meg. A pszichiátrián ezt gyakran antiszociális személyiségzavarnak címkézik, holott valójában egy adaptív személyiségről van szó, aki a kirekesztett körülményeihez próbál alkalmazkodni.
Társadalmi traumatizáció: a kisebbségek helyzete
A szakember részletesen beszélt arról is, hogyan váltak bizonyos kisebbségek – például a melegek és transzneműek – politikai üzletté az elmúlt 16 évben. Annak ellenére, hogy nagyon kevés transznemű ember él Magyarországon, és nem jelentenek valós veszélyt, a politikai kommunikáció összemosta őket a pedofíliával, ami bűncselekménynek minősül.
Ez a fajta társadalmi traumatizáció azt jelenti, hogy a jogvédelmező rendszer bizonyos emberekre kevésbé vonatkozik, vagy egyenesen veszélyesnek bélyegzi őket. Ennek következtében a többségi társadalom tagjai feljogosítva érzik magukat az agresszióra, és könnyebben bántalmazzák ezeket az embereket szóban vagy tettlegesen.
A pszichoterapeuta rendelőjében ez egy nehéz határhelyzetet teremt: amikor egy meleg ember a szorongásáról beszél, amit valós veszély okoz, akkor azt nem lehet pusztán egyéni betegségként kezelni – itt társadalmi változtatásra van szükség. Ezzel szemben a túlzó, abszurd szorongások esetében a pszichoterápia hatékony lehet.
A munkahely elvesztésétől való szorongás
A munkahely elvesztésének félelme kapcsán a szakember rámutatott, hogy a pszichoterápia ott tud segíteni, ameddig az egyén maga is tehet valamit a helyzetéért. Vannak azonban olyan helyzetek – például amikor egy gyárat csak azért vásárolnak fel, hogy felszámolják –, ahol az egyén tehetetlen.
Különösen problematikus az a helyzet, amikor valakinek a munkahelyén az identitáspolitika a vezetőség agendájának része, és a munkavállalónak meg kell tagadnia a legmélyebb identitását ahhoz, hogy megtarthassa az állását. Ez nem egyszerű szorongást, hanem egy nagyon mély meghasonlást okoz: az egyénnek egyszerre kell biztosítania a családja megélhetését és olyan dolgokat tennie, amik miatt nem tud tükörbe nézni.
A szorongás általános kezelése
A szorongás egy evolúciósan hasznos állapot, amely azt jelzi, hogy valamilyen fenyegetettség áll fenn, és ébernek kell lenni. A tartós szorongás azonban komoly problémákat okoz: megnehezíti az alvást, rémálmokat, gyakori felriadást, kialvatlanságot, depressziót, kedvetlenséget, motiválatlanságot és fáradékonyságot eredményezhet.
A szakember szerint fontos megtanulni felismerni és megvédeni magunkat az olyan politikai kommunikációs stratégiáktól, amelyek hamis identitásokat akarnak az emberek fejébe ültetni a saját politikai hasznukra. Ez egy fejlődési feladat a magyar emberek számára, és ha az új kormány komolyan veszi az ígéreteit, akkor sokat kell erről beszélni és tanítani az embereket.
„Hogy ezt meg kell tanulni az embereknek azt, hogy ettől meg tudják védeni magukat, és ne hagyják, hogy így a bőrük alá bekússzon egy ilyen nagyon álságos stratégia semelyik oldalról sem. Szóval ez egy fejlődési feladat a magyar emberek számára." – Unoka Zsolt *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "bezombolás" – valószínűleg "bezombulás" vagy hasonló, a kontextus alapján egy elidegenedett, lefagyott tudatállapotra utal.
- "a györdö" – értelmezhetetlen szótöredék, a kontextus alapján nem rekonstruálható pontosan.
- "megá bizottsági" – valószínűleg "a bizottsági" vagy "az egészségügyi bizottsági" meghallgatásra utal.
- "Zsantott" – feltehetően Jean Todt, a Ferrari korábbi csapatfőnöke nevének torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:07]Unoka Zsolt, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semelve Egyetem docense.
[00:00:16]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:25]Egy hónappal vagyunk a parlamenti választás után.
[00:00:27]Ugye az új kormány hivatalba lépéséről szólnak ezek az órák tulajdonképpen.
[00:00:33]De hol tart most az országnak az érzelmi görbéje, mentális állapota?
[00:00:40]Nagyon izgalmas helyzetben vagyunk most abból a szempontból, hogy a választások előtti időszakban nagyon erőteljes kampány munka folyt, és hogy sajnálatos módon ez a kampányidőszak ez nagyon polarizálta a társadalmat, ami azt jelenti, hogy nagyon szélsőséges állítások hang hangoztak el azzal kapcsolat, ban, hogy ha az egyik fél nyer, akkor milyen rettenetes világ jön ránk.
[00:01:18]Tehát, hogy és ez egy egy ez a polarizáltság, ez együtt járt egy ilyen dehumanizáló beszédmóddal, hogy ők nem is igazi emberek, poloskák, vagy ők ők nem igazi magyarok, ők nem a nemzet részei.
[00:01:35]hangzott el az egyik oldalról, a másik oldalról, hogy ők a demokrácia ellen vannak, meg fogják akadályozni a változást, nem fogják átadni a hatalmat, és tovább rombolják az országot.
[00:01:52]És de a Fidesznek a propagandájában még az is volt, hogy hogy a háború pártiak kerülnek a hatalomra, a gyerekeinket, apáinkat, fiainkat elviszik katonának, és ott fejbe lövik őket, és árvák maradnak, és az ukránok bejönnek és átveszik a hatalmat, meg a migránsok, meg nem tudom mi.
[00:02:20]Tehát rettenetes nagy veszélyérzetet keltettek az emberekbe.
[00:02:24]Ez lecsapódott már, elmúlt valamennyire, és ö és hogy és hogy ez ennek az egyik oldala, hogy hogy ez a veszélyérzet, tehát úgy tűnik, hogy bizonyos rétegek, akik elsősorban csak ezeket az állami médiumokat fogyasztották, ezeknek egy része ezt teljesen elhitte, és a választások utáni időszakban nagyon sokan vesz számoltak arról, hogy rettegnek, sírnak, félnek, hogy mi lesz, mikor jön a háború, mikor sorozák be a gyerekeiket, meg ilyesmi.
[00:03:08]És és hogy ez egy nagyon nehéz lelki állapot.
[00:03:13]Egyrészt, hogy ezt, aki elhiszt, hitte és még mindig hisz benne, ő most meg van félemlítve.
[00:03:23]a másik oldal, aki elhitte és rádöbbent, hogy ez az egész nem a valóságnak a leírása volt, hanem egy úgynevezett politikai kommunikációs stratégia, ami ugye azt jelenti, hogy röviden, hogy hazudtak neki.
[00:03:42]Ez volt a szerintem egy nagy hazugság.
[00:03:47]És azok az emberek, akik nem tudják kritikusan fogyasztani a médiumokat, és nem tudják kritikusan értelmezni a politikai kommunikációs stratégiákat, hanem azt gondolják, hogy nekik igazat mondanak a valóságról.
[00:04:06]Ő számukra ez egy mély megdöbbentő csalódást okozott, hogy átlettek verve.
[00:04:13]És ugye ez azért veszélyes lélektanilag, vagy akart valamit kérdezni?
[00:04:18]Hát, hogy ez a csalódottság gyakorlatilag meddig tarthat ki, hogyan dolgozható fel.
[00:04:21]Eltelt egy hónap, azért mindenki szembesülhetett az eredményekkel még a választás éjszakáján viszonylag hamar.
[00:04:28]Hol tarthatnak most akár ezek a szavazók, és hol tarthatnak a többiek?
[00:04:36]még ezt a gondolatot menetet befejezve, hogy hogy nagyon fontos, hogy van az a az a fajta politikai kommunikáció, aminek az a célja, hogy hogy a félelemkeltéssel egy veszélyhelyzetet hozunk létre a választók elmébe.
[00:04:56]És hogyha és másrészt nyújtunk számukra egy identitást, hogy mi a nemzeti oldal, tehát egy identitás formáló és veszélyhelyzetet sugalló propaganda az együtt jár egy olyan folyamattal, hogy az emberekben felerősödik a csoporthoz tartozás igénye, felerősödik az identifikáció, tehát azonosulás egy csoporttal felerősödik az, hogyha csoporton kívüliek veszélyesek rám nézve, csak ez a csoport tud engem megvédeni, és teljesen beszűkül az identitásom arra, hogy én ebbe a csoportba tartozom, és hogyha ez a csoport ez fenyegetve van, és hogyha ez a csoport nem él, akkor a csoporton kívüliek minket kicsinálnak, megölnek, megtámadnak, megsemmisítenek.
[00:06:03]És az ilyen identitás formáló propaganda, főleg, hogyha ez nagyon sokáig ment, mert ez ez több mint 10 éve megy, hogy mi vagyunk a nemzeti oldal, és mindig van valami külső veszély, háború, melegek, transzneműek, Soros, Brüsszel, mit tudom én mi.
[00:06:25]akkor ez az identitás, ami aköré épül, hogy hogy én ehhez az oldalhoz tartozom, és így vagyok biztonságban, és hogy ha én ebben nem hiszek, akkor veszélybe kerülök, mert átkerülök az idegenekhez, az ellenségekhez.
[00:06:49]Tehát, hogy ez nagyon stabil dolog.
[00:06:49]Ezt nem lehet egyik napról másikra feladni, tehát és feldolgozni.
[00:06:56]És hát feldolgozni se könnyű, hogy az az identitás, ami köré építem a valóságomat, meg a társas világomat, meg a biztonságérzetemet, az egyszerre csak kiderül, hogy ez egy politikai kommunikációs termék, ami amire már nincs tovább szüksége annak a pártnak, mert elvesztették a választást.
[00:07:20]Most már ezzel ők nem foglalkoznak, mert nincs rá energiájuk.
[00:07:25]És kiderül, hogy ez az egész csak egy ilyen átverés volt.
[00:07:27]Használták az én elmémet, használták az én identitásomat az ő céljaikra.
[00:07:38]Tehát szerintem ez egy hosszabb folyamat, míg ebből valaki ki tud, ki mer gyógyulni, vagy ezt fel tudja dolgozni.
[00:07:50]És hát ami azért izgalmas, hogy a másik oldalon a akik meg úgy élték meg, hogy az ő identitásuk az ellenség, a fenyegető ellenség, aki ellen harcolnak, a hatalmon levők, akik el akarnak tiporni, meg akarnak semmisíteni, ki akarnak söpörni, nem képviselhetik az identitásukat, mert bizonyos helyen ez az állásukat fenyegeti, vagy az előremenetelőket meg ilyesmi.
[00:08:23]Hát most ezekbe az emberekbe, akikbe így egy ilyen túlélés, tehát az fontos, hogy a a lakosságnak egy nagyon szűk része, aki felé nagyon mély tisztelettel fordulok a azok az újságírók, meg gondolkozók, akik merték ebbe a kifejezetten kockázatos helyzetbe képviselni a azt, hogy vajon mi lehet a valóság, mi történt itt ebbe az országban, meg mi történik, és mi a hazugság, és mi a mik a tények, hogy emellett ki mertek állni, de a lakosság nagy része az tulajdonképpen egy ilyen, mármint a az a 3 millió emberből jelentős rész, az valahogy csak így próbált túlélni egy ilyen diszociált, lefagyott, elidegenedett én állapotba, reménytelenül, egyre reménytelenebbül, míg nem bekövetkezett ez a változás, hogy az elmúlt három, inkább két év vagy másfél évbe ezek az emberek összefogtak és elkezdtek hinni abban, hogy lehet ez a változás és megtörtént ez a változás, és aki nem hitt benne, és nem is vett részt ezekbe a Tisza körök beát egy ilyen meglepetésszerű eufóriába tántorognak az utcán.
[00:09:59]Nagyon sok emberrel beszélek erről.
[00:10:01]Mindkét oldalról ismerek embereket.
[00:10:04]És és a győzelmet hogyan lehet kezelni akár egy olyan állapotból, amelyet leírt az előbb?
[00:10:13]Hát ez egy tehát sok ember, aki most ilyen eufórikus, hogy hogy megtörtént ez, nagyon sokukkal beszélek, hogy ilyen hullámokba törnek rájuk ezek az eforikus állapotok, meg törnek elő azok a sérelmek, amik őket érték, vagy azok a megalkuvások miatti bűntudat, érzés és ilyen síró sírás és eufória között hullámzó állapotba.
[00:10:47]Tehát nekik is föl kell dolgozni ezt az időszakot, ami ami hát azt jelentette, hogy az ország egy országba biztonság érzetnek az alapja jogbiztonság.
[00:11:04]És a jogbiztonság ugye az azt jelenti, hogy hogy teljesen kiszámítható, hogyha én ezt csinálom, akkor az lesz, ha meg amaz csinálom, akkor amaz lesz.
[00:11:16]És és ezáltal egy ilyen biztonságot tudok teremteni magamnak előrejósolhatóan.
[00:11:26]És ha ez így felbomlik, vagy bizonyos emberek ebből ki vannak rekesztve, tehát nekik kevesebb joguk van, az egy ilyen állandó feszültség, éberségi állapot, vagy egy ilyen bezombolás, ilyen elidegenedett tudott állapotban lehet ezt átvészelni.
[00:11:47]És hogy ebből most, hogy kikerülnek ezek az emberek, ez egy hát nagyon sokan erről az eufóriáról beszélnek, hogy mindent olyan szépnek látnak, és mindent olyan ragyogónak, és szeretik az embertársaikat.
[00:12:06]És nagyon érdekes, hogy így gyorsan egy pillanat alatt így ebből a depressziós lehangolt állapotból így átkerültek ebbe a eufórikus állapotba, de ezek az ilyen bántal érzelmi bántalmazások meg hullámokba térnek vissza.
[00:12:24]Jó, ezt elmondtam.
[00:12:24]Összességében hogyan látta a társadalomnak mekkora részét érintette meg ez a kampány?
[00:12:33]Mekkora volt az az aránya az embereknek, akiknek a lelki békéjét befolyásolta a választási kampány?
[00:12:41]Hát ugye én azért egyetemen dolgozó, kutató is vagyok, amellett, hogy pszichiáter és pszichoterapeuta.
[00:12:47]Tehát mikor ilyen számokról beszélünk, akkor én mivel nincsenek adataim, nem merek mondani semmit, de az biztos, hogy a 79%-a az embereknek elment szavazni, csak nem 80, csak nem 80.
[00:13:09]Tehát azokat biztosan megérintettem, mert úgy érezték, hogy el kell menniük a szavazó fülkéig, és ott kell egy döntést hozniuk.
[00:13:21]De kell érzelem ahhoz, hogy valaki elmenjen szavazni?
[00:13:25]Hát nyilván nem kell, ezért nem tudok erre válaszolni, de azt gondolom, hogy mivel maga a kampány az direkt érzelmekre hatni akaró eszközökkel dolgozott, és nagyon szélsőséges érzelmekre akartak hatni, mert a halál A háború, a veszély, a pusztulás, ezek a legalapvetőbb biztonságot fenyegető dolgok.
[00:14:01]Tehát ez ez volt a célja, hogy az emberek rettegjenek.
[00:14:08]Tehát valószínűleg az emberek egy része úgy érezte, hogy azért van veszélyben, mert hogyha nem győz a Fidesz, akkor háború lesz, vagy azért van veszélyben, hogy hogy őket kisöprik még jobban, hogyha győz a Fidesz.
[00:14:26]Tehát, hogy ez az egész erre a veszélyre épült a Fidesz oldalra.
[00:14:32]Az érdekes volt nekem a, hogy az Orbán Viktor azt mondta, hogy hogy a választásról, hogy az ő kampányuk a szeretetre és a békére épült, az ellenzéké meg a gyűlöletkeltésre.
[00:14:50]Ugye ezt utólag mondta néhány nappal már a választások a választások után.
[00:14:52]És ezen úgy úgy hirtelen nem is értettem, hogy mire gondol, mert én azt vettem észre, hogy a Fidesz kampány az a veszélyre, félelem és gyűlöletkeltésre épült, ha jól értettem.
[00:15:08]És az ellenzék az pedig a kampánya meg főleg az iskolarendszer, az egészségügy, meg a meg az ilyen alap állam által nyújtandó szolgáltatások feljavítására, tömegközlekedés valamilyen ilyesmire épült.
[00:15:28]De lehet, hogy rosszul értettem.
[00:15:30]Hogyha a kampányon túl megyünk, mit tehet az ember azért, hogyha még mindig vannak benne szélsőséges érzelmek, vagy akár váltakozik a hangulata, hogy ön is beszélt arról, hogy minél hamarabb visszatérjen a lelki béke állapotába, hogyha korábban azt már egyszer el tudta érni, mert azért ugye vannak, akiknek ez viszonylag ritkán sikerül az életben.
[00:15:53]Hát azt gondolom, hogy ezt nem szabad siettetni, mert a pszichoterápiás kutatások azt mutatják meg az ilyen stressz meg traumakutatások, hogy hogy ha elkerüljük a fájdalmas érzéseket, és akkor sokkal tovább fennmadnak és problémát okoznak.
[00:16:21]Ezzel szemben, hogyha alámerülünk és hagyjuk magunknak, hogy átéljük a fájdalmat, a gyászt, a szomorúságot, a dühöt, akkor az így szép lassan feldolgozódik és bekerül az élettörténetünkbe, és elraktározódik, mint egy adott korszaknak az eseménye, és nem marad elevenen megoldatlanul, mert a fel nem dolgozott érzelem, az érzelmekre az jellemző, hogy van egy funkciójuk, tehát hogyha mondjuk dühös vagyok, mert úgy érzem, hogy a vágyaim, céljaim elérésében valaki jogtanul korlátozott, akkor annak az a funkciója, hogy jelezze, hogy ezt hozzam helyre.
[00:17:03]És addig amíg ezt nem hozom helyre, ott van valahol az emlékeimben, hogy itt van egy feladat, ezt hozd helyre, ne hagyt, hogy korlátozzanak jogtalanul.
[00:17:14]És ugyanez a félelemmel meg a szégyennel, bűntudattal, ezeket mind ezek mind ott dolgoznak bennünk addig, amíg helyre nem hozzuk azokat a helyzeteket.
[00:17:29]Tehát nem szabad ezt siettetni itt nagyon sok emberben nagyon sok dű, meg öröm, meg szégyen, megaláztatás, meg kirekesztettségérzések kavarog.
[00:17:43]Jobb ezt kibeszélni egyébként, vagy inkább jobb, hogyha az ember magában próbálja megoldani?
[00:17:47]Hát ugye az ember alapvetően egy társas lény, és a biztonság érzetét meg a magányérzetét, biztonság érzetét növeli és a magányérzetét csökkenti, hogyha ha ezeket az érzéseket, problémákat, vágyakat, célokat be tudja vinni a közösségbe, és ott e ennek lesz helye, és ez így tudja integrálni magát, mint teljes személyt a közösségbe, hogy biztonságba érzi magát, mint teljes személy a közösségbe.
[00:18:30]És így tud a közösség is segíteni a tagjain, hogy elismerjék a másik érzéseit, a másiktól is elvárják, hogy ismerje-e az ő fájdalmát, és kezdjünk el erről együtt beszélni.
[00:18:43]Az online világban van ennek értelme a mostani helyzetben akkor, amikor azért majdnem mindenki használja a különféle internetes platformokat, csatornákat, vagy jobb ez személyesen szemtől szembe?
[00:19:01]Hát ugye az online világ nagyon izgalmas ebből a szempontból, hogy lehet sokféle módon használni.
[00:19:10]Kezdjük a személyessel.
[00:19:14]személyesen az mindenképp jó, hogy a ha ebbe belekezdünk, ugye itt kell egy nyitottság mindkét oldalról, mert hogyha a az egyik fél az én érzéseimet érvényteleníti, azt mondja, hogy hülye voltál, hogy féltél, semmi okod nem volt arra, hogy rosszul érezd magad.
[00:19:42]ad ez egy csodálatos kormány volt, aki biztonságot és szeretetet sugárzott magából minden rendes nemzeti oldali embernek.
[00:19:53]És az, hogy te nem érezted magad nemzetinek, az a te defektusod.
[00:20:00]Nagyon fontos, hogy ez a identitáspolitika az ráadásul amellett, hogy így az érzelmeket polarizálja, hogy mi vagyunk a szerethetők, ők a gyűlölendők, ráadásul önkéntelen az emberekbe kivált egy ilyen morális hozzáállást, hogy mi a mi csoportunkba tartozóak, a morálisak, a helyesen viselkedők, és ti meg az immorálisak, a helytelenül bűnösen gond gondolkozó, bűnösen érző, bűnösen viselkedő emberek.
[00:20:35]És hogyha valaki még beleragadt ebbe a két törzsbe, a törzsi gondolkozásba, mert ugye ez a célja ennek a politikai kommunikációs stratégiának, akkor akkor a másiknak az érzéseit azt eleve immorálisnak fogja tartani, helytelennek, hibásnak, bűnösnek.
[00:20:55]És akkor így ez így eléggé megnehezíti a kommunikációt.
[00:21:03]De bocs, még egy dolgot hadd mondjak, hogy nagyon fontos megérteni az embereknek, hogy ez a kommunikáció, politikai kommunikációs stratégia, ami ilyen hamis identitásokat akar az emberek fejébe ültetni azzal a céllal, hogy az ő hasznára hajtsák, az ő politikai hasznára hajtsák a mi érzelmi világunkat.
[00:21:33]hogy hogy ezt meg kell tanulni az embereknek azt, hogy ettől meg tudják védeni magukat, és ne hagyják, hogy így a bőrök alá bekússzon egy ilyen nagyon álságos stratégia semelyik oldalról sem.
[00:21:49]Szóval ez egy fejlődési feladat a magyar emberek számára, és szerintem ha az új kormány komolyan veszi az ígéreteit, akkor nagyon sokat kell erről beszélni, meg tanítani az embereket, hogy hogy működik ez a kommunikációs politikai stratégia, és hogy tudják megvédeni magukat attól, hogy azonosuljanak ilyen álidentitásokkal, amik teljesen tön tönkreteszik a kapcsolati életüket, meg akár egy családon belül, munkahelyen, és teljesen hatásá kerülnek egy olyan állidentitásnak, ami amit akik létre akartak hozni bennük, se hittek benne, hogy ez így van, hanem csak egy eszköz volt a kezünkben.
[00:22:37]hogyha nem fogadtuk el ezt a rendszert, nem kerültünk a törzsi gondolkodásnak a rendszerébe, akkor gyakorlatilag meg is védtük magunkat a lelki megrázkódtatások nagyobbik részétől.
[00:22:51]Hát azt gondolom, hogy az egy nagyobb fokú védettséget adott, mert aki ezeket nem hitte el, annak nem ment le zsigerileg ez a propaganda.
[00:23:03]Tehát ő nem hitte el zsigerileg, hogy ő most nemzeti, vagy én nem vagyok nemzeti, és akkor én veszélyben vagyok, ők meg nincsek veszélybe.
[00:23:15]És és hát ugye aki a nemzeti oldalon volt, ők biztonságba érezték magukat, merthogy azt mondták nekik, hogy amíg a nemzeti oldalon vagy, megvédünk a háborútól.
[00:23:28]Ugye aki meg nem volt a nemzeti oldalon, mert ugye ez is egy ilyen nagyon destruktív dolog.
[00:23:35]állampol magyar állampolgári oldalnak lenne szabad csak lenni, nem?
[00:23:38]Hogy magyarok vagyunk, magyar állampolgárok.
[00:23:44]És akkor itt azért én én engem megríkatott a parlamentbe az, hogy a romák ilyen erőteljesen jelen voltak, vagy a cigányok, vagy a vagy azok az árva gyerekek.
[00:23:58]És bocsánatot kért a magyar Péter a különféle ilyen bántalmazott emberektől.
[00:24:04]Tehát, hogy ez a fajta assadás, az, hogy ember és ember között van egy ilyen generált, sugalmazott elkülönülés, ez nagyon veszélyes volt.
[00:24:22]És az, hogy ott ott volt pár gesztus, ami annak a szándékát mutatja egyelőre, hogy ezen túllépjünk, az szerintem nagyon mélyen megható volt, legalábbis számomra, de nagyon sok embert láttam, hogy ott is könyvelábadt a szemük, meg a barátaim is hasonlókról számoltak be, hogy hogy ez milyen megrendítő, amikor az emberségnek egy ilyen mélyebb szintjére tudunk kerülni.
[00:24:55]Tehát amikor a csoport, hogy én melyik törzshöz tartozom, az kiterjed mondjuk az összes magyar állampolgárra.
[00:25:05]Ez egy olyan gazdagodás lélektanilag, ami hát mikor először így átéli az ember, akkor ilyen nagyon mély emelkedett érzéseket tud átélni.
[00:25:16]Legalábbis én ilyeneket éltem.
[00:25:16]Hát hogyan lehet a családon belül korábban kialakult konfliktusokat, rossz érzéseket, feszültségeket kezelni, akár a korábban megtörtént károkat enyhíteni így a következő időszakban?
[00:25:33]Nagyon fontos kérdés.
[00:25:33]Üdvözlöm a hallgatókat.
[00:25:37]Hát tulajdonképpen amikor ugye az előző részben arról beszéltünk, hogy hogy ezek a ott voltak azokba a családokba lehetett nagyobb konfliktus, ahol ténylegesen kialakult ez a törzsi identitás, ténylegesen kialakult, hogy aki másképp gondolkozik, az fenyegetőre rám nézve, aki másképp gondolkozik, az immorális, bűnös, és és hogy veszélyt hoz rám és a családunkra.
[00:26:10]És ez ugye a kötődés az alapja családi, emberi kapcsolatoknak és a kötődésnek az egyik legfontosabb célja az evolúció során, hogy a hogy biztonságot és túlélést biztosítsunk egymásnak.
[00:26:33]Tehát egy kötődési személy az, akitől várom a segítséget, ha bajban vagyok, csecsemőként sírok, és megszoptat, megetett, tisztába rak, felmelegít, lehűt, amire szükségem van.
[00:26:45]És aztán ez így megy az egész életünkbe.
[00:26:48]A bajban vagyunk, felhívjuk a kötődési személyünket, és vele beszéljük meg telefonon vagy élőbe, és attól már eleve megnyugszunk, mert a képét megnézzük, megnyugszunk.
[00:27:00]Na és akkor ebbe a biztonságos kapcsolati rendszerbe, ha úgy lépett be ez a választás, ez a politikai kommunikáció által kialakított ilyen törzsi identitás, hogy hogy a biztonságot jelentő személy, mert egy szülőnek is már ha nagyobb a gyereke, akkor a nagyobb gyereke is biztonságot jelent, felveszi vele a kapcsolatot.
[00:27:28]hogyha kialakul, hogy ez a biztonságot jelentő személy valójában idegen az ellenséghez tartozik, fenyeget engem és félnem kell tőle.
[00:27:41]Ez ugye alapvetően megrontja a alapfunkcióját a családnak, meg a kapcsolódásoknak.
[00:27:49]És akkor az első feladat talán visszamenni ehhez az alaphoz, hogy hogy esetleg nem egy ilyen politikai kommunikációs célból létrehozott törzsi identitásra kéne hallgatni, hanem arra, hogy mi is az alapja a mi kapcsolatunknak, hogy miért is vagyunk együtt, és hogy hogy próbáljunk meg visszaszerezni ezt.
[00:28:18]ezt a biztonságot nyújtó kötődési rendszert, hogy ez talán fontosabb, mint ez a politikusok hasznára, malmára hasznot hajtó törzsi identitás.
[00:28:34]És ebben nagy segítséget nyújt, hogyha engedjük és meghallgatjuk, és kíváncsiak vagyunk arra, hogy a másik elmondja, hogy neki milyen félelmeire volt ez megoldás, milyen vágaira tűnt ez az álmegoldás, mégis álmegoldásnak, hogy vagy megoldásnak, hogy az, hogy ő azonos ezzel a törzsi identitásával, hogy ez milyen félelmeit tette félre, milyen előnyökhöz vélt ezáltal jutni.
[00:29:12]És próbáljuk, próbáljuk ezt megértően, együttérzően meghallgatni, és ne egyből azt mondani, hogy te hülye vagy, hanem hogy értem, hogy te féltél, szorongtál, azt hitted háború lesz, azt hitted, hogy nagyon magas lesz a gáz ára, vagy hogy nem is lesz gáz, nem is lesz benzin Magyarországon, és és hogy te szerettél volna biztonságban lenni, hogy megér Értem, hogy ezek vezettek oda.
[00:29:45]És de hogy és legyünk együttérzőek, és esetleg ez teszi lehetővé, hogy hogy esetleg meghallgattad-e azt, hogy én meg miért mentem abba a másik irányba, hogy nekem milyen félelmeim, szorongásaimra hittem azt, hogy az a másik identitás meg az a csoportba tartozás fog nekem segíteni.
[00:30:12]és hogy és miután egymást meghallgatták, esetleg rá lehetne térni arra, hogy és elismerik egymás félelmeit, vágyait, szorongásait, és és akkor utána rá lehetne térni, de hogy mi egymásnak mik vagyunk, és ezen túl van-e valami mélyebb alapja a kapcsolatunknak, ami talán sokkal értékesebb és időtállóbb, és sokkal fontosabb azt ápolni, mint ezeket a politikai kommunikációs stratégiák által létrehozott múló identitásokat.
[00:30:52]Mikor érdemes, vagy mikorra érdemes időzíteni egy ilyen beszélgetést?
[00:30:54]Most már eltelt egy hónap a választás után.
[00:30:59]Aki eddig még nem tette meg, az még várjon egy kicsit, hogy még jobban felkészülőjön erre, vagy érdemes minél hamarabb nekilátni a munkának?
[00:31:06]Hát szerintem ez egyéne meg ilyen párja válogatja, hogy ki kivel, mikor mennyit lehet.
[00:31:17]Talán fontos ezt kis adagokba csinálni, hogy ne terheljük meg egymást ezzel.
[00:31:25]És fontos megbeszélni, hogy hogy erre szánjunk egy dedikált időt, és hogy fejezzük ki mindketten a szándékunkat, hogy hogy az újraközeledés fontosabb, mint bármi más.
[00:31:48]és adjunk egy ilyen keretet neki, hogy én szeretném helyrehozni veled a kapcsolatomat, és hogy szerintem a mi kapcsolatunk sokkal fontosabb és mélyebb, mélyebb gyökerül, mint ez a politikai kampány általi hatás.
[00:32:09]És és hogy beszéljük meg, hogyha úgy érezzük, hogy elszáll az agyunk, bepöccenünk, felforr az agyvizünk, vagy nem tudom milyen metaforákat lehet itt még használni, előre beszéljük meg, hogy ha én bennem ez van, akkor ott hagyjuk abba, vagy ha én észlelem benned, akkor szólok neked, hogy hagyjuk abba, és ott tényleg hagyjuk abba.
[00:32:33]És csak majd folytassuk legközelebb kis lépésekbe, ki mennyit bír.
[00:32:38]De fontos először leszögezni azt a szándékot, hogy hogy helyre kell hoznunk a kapcsolatunkat, mert az sokkal értékesebb, mint egy ilyen kampánytermék, amit az agyunkba ültettek.
[00:32:58]összességében a mentális megő egészség megőrzésében a megelőzésnek mekkora a szerepe és hogy látja erre ma Magyarországon mekkora figyelmet fordítanak.
[00:33:11]Azt kell, hogy mondjam, hogy a megelőzésnek óriási szerepe van és nagyon kevés figyelmet fordítottak idáig.
[00:33:22]Meghallgattam tegnap a Hegedűs Zsolt doktor úrnak a ezt a miniszter egészsügyi miniszteri kihallgatását megá bizottsági meghallgatását és ő hosszan beszélt arról, hogy a mentális egészség megelőzése az egy programjukká válik.
[00:33:41]És ennek én nagyon örültem, és és hogyha jól értettem a oktatásügyi miniszter jelölt meg a kisebbségekkel meg a társadalmi már nem tudom ezek ezt az új minisztériumoknak még nem jegyeztem meg a nevét, tehát hogy hogy ezeknek együttesen kell egy ilyen mentális egészségprevenció ós programot létrehozni, mert ugye a mentális egészség kisgyerekkortól van egy tanulási folyamat arra vonatkozóan mentális egészséggel kapcsolatban, hogy én mint személy mennyire vagyok értékes.
[00:34:41]És akkor itt vannak szegregált, tehát mondjuk a romáknak a szegációja társadalmi strukturális szinten.
[00:34:50]Ez már így alapjaiban megnehezíti ő számukra, hogy ők az eg mint a magyar állampolgárok részt tudjanak venni azokba a javakba, ami rendelkezésre áll a magyar állampolgárok számára, mert ők strukturálisan nagyon sok esetben szegálva vannak, ami azt jelenti, hogy ki vannak zárva a megfelelő oktatásból.
[00:35:18]Az egészségügyi ellátórendszerben nagyon sok kutatás szól arról, hogy velük másképp bánnak, kevésbé jó ellátást kapnak, vagy akár csak ha boltba bemennek, lehet, hogy másként néznek, vagy a boltba bemennek, vagy ha munkát akarnak vállalni, meg ugye nagyon sok roma vagy cigányember megéli azt a diplomás cigányként, hogy hogy ő inkább cigány, mint mint ügyvéd, vagy inkább cigány, mint orvos, vagy inkább cigány, mint egy minisztériumi hivatalnok.
[00:35:55]Tehát, hogy ez a fajta társadalmi elutasítottság még olyan mélyen benne van, ami az önér, a biztonságérzet és a büszkeséget olyan milyen alássa, amelyek meg a remény, meg a kompetenciaérzést, ami ugye az mentális egészségnek ezek az alapjai.
[00:36:18]És akkor beszéljünk arról, hogy a Magyarországon az oktatás, az oktatási rendszer nagyon egyenlőtlen.
[00:36:33]és a mély szegénységekben élők, falvakban élők, vagy vagy különféle olyan helyzetbe levő gyermekek, akinek a szülei nem elég jó módúak, vagy nem elég tanultak, hogy otthon biztosítsák számukra a továbbtanuláshoz szükséges extra szülői figyelmet, azok lemaradnak, kevesebb kompetenciájuk lesz, ezért kizáródnak egy csomó lehetőségből.
[00:37:04]És az a fajta oktatás, ami ami nem a felzárkóztatás alapú, hanem a megszégyenítés alapú fegyelmezésre épül, hogy aki le van maradva, azt megszégyenítik, bántják verbálisan.
[00:37:22]Ugye ez a györdö, hogyan lehet ezt megtörni?
[00:37:25]Hát ezt nagyon sok munkával és nagyon mély szándékkal, azzal a szándékkal, hogy ösztársadalmilag felfogjuk, hogy hogy az egész társadalomnak az érdeke, hogy egy gyereket se hagyjunk hátra, és minden gyereknek segítsünk abban, hogy a maximálisan a kompetenciá áit kifejlessze, és ezáltal egy sokkal gazdagabb és jobban működő társadalmunk lesz, és a jó módúaknak is jobb lesz a közérzete akkor, hogyha a rossz módúak gyerekei is egyre jobban tudnak teljesíteni.
[00:38:13]Ez ez nagyon izgalmas, hogy ez mennyire hat a jólétre az, hogyha ha ha mindenki biztonságban van, mert ugye aki nincs biztonságban, nincsenek kompetenciái, nem tud nem kap helyet a társadalomba, az a társadalmon kívül kap egy helyet, és a társadalom és a joggrenden kívül kapott helyről ott is élni kell.
[00:38:43]És akkor ő olyan eszközökhöz kell, hogy nyúljon, amelyek fenyegetik a belüllévőket, mert akkor esetleg egy ilyen hát amit látunk az ilyen munkanélküli ilyen bányászvárosokban, ahol a az embereknek nincs munkájuk, segélyekből élnek, és a gyerekeik azt látják, hogy szülők egész nap otthon vannak és vagy italoznak, vagy ilyen designner drogokkal próbálják helyrehozni a hangulatukat, akkor ez a minta van, és akkor ők is ezt csinálják, és ez meg oda vezet, hogy erre meg kell tentteni a pénzt.
[00:39:31]Ez vagy drog dealerség, vagy valamilyen illegális cselekmény, ami ugye ott egy teljesen normális túlélés.
[00:39:40]De a többségi társadalom szempontjából ez bűnözés és fenyegetettségérzés és és a pszichiátrián meg már majdnem azt mondják ezekre, hogy antiszociális személyiség zavar, holott ő csak egy adaptív személyiség, aki a kirekesztett körülményeihez próbál alkalmazkodni és túlélni.
[00:40:05]Tehát ez a szegregáció, kirekesztettség és magára hagyás, ez ez a magára hagyókat is fenyegeti, az ő jólétüket is rontja.
[00:40:18]A szorongás talán az az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb probléma, amellyel az átlagember is szembesül, akár választásoktól, kormányváltástól, politikai helyzettől függetlenül is.
[00:40:30]Melyek azok az általános tanácsok, amelyek segíthetnek a konkrét dolgok felfejtése nélkül?
[00:40:37]Vannak-e olyan módszerek, eszközök, amelyekkel érdemes élni annak, aki azt tapasztalja, hogy egyre inkább szorong?
[00:40:47]Ez egy nagy kérdés.
[00:40:47]Tehát az a kérdés, hogy aki szorong, hogyha szorongunk.
[00:40:55]Tehát függetlenül a társadalmi folyamatoktól általánosságban melyek lehetnek azok a teendők, amelyekkel javíthatunk a helyzetünkön?
[00:41:04]Ugye ez nagyon fontos, hogy a szorongás az egy evolúciós hasznos állapot, ami azt jelzi, hogy van valami tudott vagy vélt, vagy nem teljesen egyértelmű fenyegetettség, érzés, és ezért íbernek kell lenni.
[00:41:27]Nem szabad elaludni, nem szabad ellazulni.
[00:41:34]Mert bármikor bekövetkezhet valami, amire azonnal reagálnunk kell.
[00:41:38]És ugye ez egy nagyon hasznos dolog, mert ez a túlélést segíti.
[00:41:46]akár a siker receptje is lehet, gondolhatunképpen sportos példákra, tehát akik mondjuk folyamatosan nyerik a világbajnoki címeket, lehetett hallani ugye a Ferrari sikerkorszakában a 2000-es évek elején, hogy Zsantott az akkori csapatfőnök, mindig is nagyon szorongó volt és nagyon-nagyon figyelmes arra, hogy nehogy valami olyan történjen, ami miatt megbicsaklik a sikersorozat.
[00:42:09]De ez csak egy példa a sokból.
[00:42:11]Nyilván a politikában, az élet számos területén lehetne ilyet mondani, de mikor Igen, kell odafigyelnünk, hogy csökkentsük a szorongás okozta negatív hatásokat, ártalmakat, akár fizikai jeleket?
[00:42:27]Ugye a szorongásnak van ez a adaptív jellege, de akkor okozhat problémát, hogyha ez tartósan fenn áll.
[00:42:41]Tehát és akkor ugye a tartós szorongás, ez a készléti állapot, stressz reakció az az nagyon megnehezíti az alvást.
[00:42:56]Tehát nehezen alszik el, aki úgy érzi, hogy veszélyben van, nem?
[00:42:58]Tehát ez logikus, hogy mindjárt jön a kardfogú tigris, evolúciós helyzet, és akkor elalztom.
[00:43:08]Hát ez nem egy jó ötlet.
[00:43:11]Vagy jönnek a rémálmok?
[00:43:12]Igen.
[00:43:12]És akkor nehezen alszik el, aztán alszik.
[00:43:15]Lehet, hogy rémálmai vannak, gyakran felriad, kialvatlanság, tartós kialvatlansága, depresszió, kedvetlenség, rossz kedv, motiválatlanság, fáradékonyság, melegágya satöbbi, satöbbi.
[00:43:32]Tehát, hogy a tartó szorongásnak messze menő következményei vannak.
[00:43:39]És és hát ugye az előbb beszéltünk arról, hogy aki a társadalomból ki van rekesztve, mondjuk mondok elég beszéltem mondjuk a cigányságról, de beszélhetünk még visszatérve a elmúlt 16 évre, hogy hogy egyszer csak valamiért jó politikai üzletnek tűnt, egy olyan gyenge és kiss számú kisebbséget a veszély forrásának megtenni, mint például a melegeket meg a transznemű embereket.
[00:44:19]Ugye azt lehet tudni, hogy nagyon kevés transznemű ember van Magyarországon.
[00:44:25]Tehát mondjuk ezt nem jelentenek igazi veszélyt erre a 10 millió vagy 9 és valahány száz emberre az a pár transznemű, aki Magyarországon van, de annak a pár ezer transzneműnek vagy pár százer meleg embernek, akinek egyszer csak kiderül, hogy hogy visszább veszik a jogaikat, kiderül, hogy egy ilyen ilyen összemossák őket a pedofíliával, ami egy bűncselekménynek minősül Magyarországon.
[00:45:06]Tehát, hogy így bűnöző csoportba teszik őket.
[00:45:12]Tehát, hogy ez ezt nevezik ilyen társadalmi traumatizációnak, amikor a társadalmi jog, ez a védelmező rendszer, az bizonyos emberekre kevésbé vonatkozik, vagy azt mondják, hogy ők veszélyesek, és akkor ők veszélybe érzik magukat, másrészt a többségi emberek meg feljogosítva érzik magukat, hogy agresszívek legyenek.
[00:45:39]velők könnyebben bántalmazzák ezeket az embereket vagy szóba, vagy tetlegesen.
[00:45:49]És egy ilyen helyzetben ugye ez egy nagyon nehéz helyzet, hogy egy pszichoterapeuta rendelőjében egy meleg ember arról kezd el beszélni, hogy ő szorong, nem érzi magát biztonságba.
[00:46:07]És akkor itt jön egy ilyen határ, hogy most a pszichoterapeuta kezdje el kezelni ezt a szorongást, mint egy betegséget, hogy uram mi szól mellette, mi szól ellene, miért nem hagyja már abba, gyógyuljon meg, holott ő meg egy valódi veszélynek van kitéve.
[00:46:29]Tehát és akkor erről beszélünk, hogy bizonyos fok fajta szorongások megszűnéséhez társadalmi változtatásra van szükség.
[00:46:38]És akkor vannak olyan szorongások, amiket meg amik túlzóak, abszurdak, és akkor ott azt lehet pszichoterápiával kezelni.
[00:46:51]A munkahely elvesztésének a félelme, az ezzel kapcsolatos szorongás is előtérbe kerülhet sokszor az ember életében.
[00:46:59]Igen.
[00:47:00]Erre mi a legalkalmasabb kezelési mód?
[00:47:03]azt leszámítva, hogy sokszor persze tehetünk azért, hogy kisebb esélyel következzen be egy ilyesmi.
[00:47:10]Hát ez is egy nagyon izgalmas kérdés, hogy ugye itt mindig a az a kérdés, hogy hol van a határa annak a az embernek, hogy amit maga mondott, hogy tehet érte, mert ugye a pszichoterápia ott tud segíteni, ameddig őt tehet.
[00:47:34]Mert mert van amikor ő a legjobb dolgozó, de eladják a gyárat egy nem tudom egy másik külföldi cégnek, ami meg csak azért vette föl, hogy felszámolja, hogy ne legyen rivális a piacon, akkor ő ott nem tehet semmit.
[00:47:52]De és és hát és akkor itt van még egy másik nagyon fontos probléma, ami most nagyon sokszor előkerült, hogy meg szeretném tartani a munkámat, mert élni akarok, a gyerekeimet el akarom tartani.
[00:48:09]Ugyanakkor a legmélyebb identitásomat meg kell tagadnom, mert akkor elveszteném a munkámat, mert ez egy olyan munkahely, ahol az identitáspitika az a munkahelyi vezetőség azsendájában is benne van, és azt mondják, hogy ilyen identitással itt nem lehet dolgozni.
[00:48:29]És akkor ez meg egy ilyen nem egy szorongás, hanem egy nagyon mély meghasonlás tünetegyüttest hoz létre, hogy hogy egyrészt van egy motivációm, hogy legyen pénz legyen a gyereknek meg a családnak, meg a lakáshitelt tudjon fizetni egyrészt, másrészt olyan dolgokat kell csinálnom, amivel ami miatt nem tudok tükörbe nézni És hát ez is egy ilyen, tehát vannak ezek a padhelyzetek, amire nagyon nehéz egy megfelelő tanácsot adni az embereknek.
[00:49:12]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:49:15]Önök az elmúlt 50 percben unoka Zsolt pszichoterapeutát, pszichiátert hallották itt az infádióban.
[00:49:20]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes, Pauli Zoltán, Herceg Zsolt és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:49:26]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.
[00:49:33]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.