Mennyire kell félni a hantavírustól? Szlávik János, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Szlávik János főorvos a délpesti Centrumkórház [zene] infektológiai osztályának vezetője.

[00:00:13]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön [zene] is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Köszönöm, hogy elfogadtál a meghívást.

[00:00:23]Jó napot kívánok.

[00:00:24]Jó napot kívánok.

[00:00:24]Már Ukrajnában van a hanta vírus, de állítólag szerencsére nem az, ami a kiránduló hajón halálos járványt csinál.

[00:00:30]Milyenek a hanta vírusok?

[00:00:32]Sokféle hantavírus van.

[00:00:35]Alapvetően óvilági és újvilági formákra szokták őket bontani.

[00:00:38]És valóban ez a fajta, ami ezen a hajón volt, ez az újvilági, sokkal veszélyesebb forma.

[00:00:45]Európában, Ázsiában előfordulónak változatok, sőt Magyarországon is.

[00:00:48]Ugye a Pumala és a Dobrava nevű hantavírusok minden évben néhány tucatmegbetegedést okoznak, de ezek teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, sokkal jobb indulatúak, egy influenzaszerű korképpel kezdődik, de az ázsiai változatban ez egy vesebetegségbe torkollik, súlyos esetben veselégtelenségbe.

[00:01:11]Az amerikai változatnál pedig, mint hallottuk, a tüdőfertőzéses változat terjed el, ami rendkívül súlyos, vérzéses tüdőgyulladással, tüdővízenyővel, fulladással, sokszor lélegeztető gépet igénylő oxigénhiánnyal jár.

[00:01:26]Ennek a halálozása közel 40%.

[00:01:29]A vírus szerkezetétől függ az, hogy milyen betegséget csinál utána.

[00:01:33]Valóban itt két alapvető vírusról van szó, de ezen belül is többféle van.

[00:01:37]Tehát másfajta hantavírus van Észak-Amerikában és Dél-Amerikában, másfajta van Ázsiában és Európában.

[00:01:44]Tehát ezek nagyon-nagyon változatos vírusok, Erenes vírusok.

[00:01:46]Ugye tudjuk, hogy a koronavírus is egy RNES vírus volt, azaz változnak, változékonyak.

[00:01:50]Én azt hiszem, hogy a világ azért figyelt fel erre a járványra, mert ő úgy gondolta, hogy ezt a vírust nagyon alposan meg kell figyelni, hogy nem változott-e ez a vírus.

[00:02:01]Eddig is tudtuk, hogy az andok amerikai hantavírus az képes emberről emberre terjedni, de itt hirtelen sok ember betegedett meg.

[00:02:08]Mi van, ha a vírus megváltozott?

[00:02:11]Mi van, ha a genetikai szekvenciája úgy változott meg, hogy könnyebben terjed belől emberre?

[00:02:17]Egyes kutatók ezt cáfolják, azt mondják, hogy itt ugyanarról van szó, mások még vizsgálják a vírust, hogy nincs-en rajta olyan genetikai mutáció, ami könnyebbé teszi az emberről emberre való terjedést.

[00:02:29]Tehát nem úgy van a vírusokkal, hogyha megbetegít egy szervezetet, egy állatot vagy egy embert, akkor ami a végén kijön, az egy picit mindig más, mint ami az elején bement.

[00:02:38]A covidnál mintogyha ezt tanultuk volna, hogy rettentő gyorsan változott, tehát különböző variánsai voltak.

[00:02:43]Ott megtanultuk, hogy ez egy változékony természet.

[00:02:45]És és a hívnél?

[00:02:46]És a hívnél a hívnél a hívvírus bekerül az emberi szervezetbe, néhány év vagy évtized múlva egy teljesen más vírus lesz benne.

[00:02:54]A hantavírusoknál az ez nem így van.

[00:02:55]Tehát in nagy változékonyságot egyelőre nem látunk.

[00:02:58]Bízom benne, hogy nem változott a vírus.

[00:03:00]Ne felejtsük el, hogy tudtuk, hogy terjed belül emberre.

[00:03:04]Szoros kontaktus esetén.

[00:03:04]A szoros kontaktus jelenti ugye a házastársat, családtagokat, orvosokat, nővéreket, akik a beteg embereket ápolják.

[00:03:12]És ezen a hajón igenis lehetőség volt arra, hogy egy szűk kabinban az a bizonyos ornitológus, aki a dél-amerikai szeméttelepen patkány porttól megfertőződött, megfertőzze a feleségét.

[00:03:26]az asztaltársaságnál azokat, akikkel együtt vacsoráztak, és időnként a személyzetek, a személyzetet, akivel szoros kontaktusba kerültek.

[00:03:34]Tehát ha még betartom azt a szabályt, hogy szoros kontaktussal terjed, akkor ez még mindig nem egy meglepő jelenség.

[00:03:40]A hantavírus eddig hajón soha nem okozott járványt.

[00:03:45]Patkány por, patkány ürülék megszáradva száll a levegőben.

[00:03:48]Abba az az eredete ürülék, ízelet, nyál, ami ugye megszárad egy idő után.

[00:03:56]És a amikor az egy ember ott ugye óvatlanul például maszk nélkül söpör, takarít, akkor beszívja ezt a port, ami tartalmazza a hantavírust.

[00:04:04]Nem kell ehhez egyébként takarítani.

[00:04:06]A magyarországi esetekben szinte mindig vadászok, mezőrök, olyan emberek, akik a mezőn járnak és kapcsolatba kerülnek patkányok vagy egerek váladékával, fertőződhetnek meg.

[00:04:19]Fontos tudni, hogy nem minden patkány és nem minden egér hordozza ezt a vírust.

[00:04:24]Speciálisan meg lehet mondani, hogy Argentína melyik részén van az a bizonyos patkányfajta, amely ezt a vírust úgy hordozza, hogy ő nem betegszik meg.

[00:04:34]Ugyanúgy Európában is tudjuk, hogy milyen egerek azok, amelyek képesek terjeszteni a fertőzést.

[00:04:38]Tehát ezek azért ritka dolgok, de az a házi egérke, ami az én padlásomon él, merthogy hallom, hogy motoz és akit én Gáspárnak neveztem el, honnan tudjam, hogy benne nincsen hantavírus?

[00:04:51]Mit csináljak most?

[00:04:51]Az a fajta egér az nem a padlásunkon sétálgat, hanem az egy vadon élő egérfajta, egy jól meghatározott egérfajta, amely úgy hordozza a vírust, hogy maga az egér nem betegszik meg.

[00:05:04]Ühüm.

[00:05:04]Tehát nem öli meg az egeret, és akkor tudja hordozni adja másik egérnek.

[00:05:09]Így van.

[00:05:09]Ugye ezt a denevéreknél megtanultuk, hogy a denevérekben több 1000 veszélyes vírus lehet, a denevér mégse betegszik meg benne.

[00:05:17]Ühüm.

[00:05:17]Azt tudjuk, hogy mennyire kutatott maga a hantavírus.

[00:05:20]Azért kérdezem, mert amikor a covid elindult, akkor mindenki az összes energiáját a kutatásba fektette, hogy megértse, hogy mi történik.

[00:05:28]A hantavírus az már meg van értve ebből a szempontból.

[00:05:32]Minden olyan vírust intenzíven kutatnak, amely ellen nincs ellenszerünk.

[00:05:36]Ugye a hantavírus ellen sincs hatékony terápiánk és nincs hatékony védőoltásunk.

[00:05:43]Azaz ezeket a vírusokat nagyon figyelemmel kell kísérni.

[00:05:45]A WHO minden olyan úgymond életveszélyes vírust, vérzéses lázat okozó vírust figyel, amire nincsen gyógyszerünk.

[00:05:53]Elég ha az ebolára gondolok, amire ugye a nagy járvány óta próbálnak ellenszert találni, de nagyon nehezen megy.

[00:06:00]De itt a NIPAK vírus, ami legutóbb Indiában kettő darab megbetegedés kapcsán okozott világszenzációt.

[00:06:07]Kettő beteg, amikor Indiában több mint egy milliárd ember él.

[00:06:11]Erre fölkapjuk a fejünket.

[00:06:11]De azért nincs ellene védőoltás, mert nem betegít meg elég embert, vagy nem terjed elég gyorsan ahhoz, hogy az ipar, a gyógyszeripar vagy az országok úgy érezzék, hogy muszáj kifejleszteni valamit.

[00:06:24]Tehát eléggé lokalizált.

[00:06:26]Ilyen ritka betegségek ellen nem érdemes védőoltást kifejleszteni.

[00:06:27]Tehát egy egy hantavírus ellen, ami az egész földgolyon évente néhány száz embert betegít meg, nem érdemes.

[00:06:34]Egész egyszerűen sokkal egyszerűbb megelőzni.

[00:06:39]Igenis aki ilyen helyen takarít, az hordjon maszkot.

[00:06:41]Igenis aki a mezőn jár, az az figyeljen oda, hogy megfertőződhet ilyen belélegzett porral.

[00:06:47]Egyébként nem csak belélegzett porral, hanem harapással is terjed.

[00:06:52]Ritkán, de előfordul, hogy például patkányharapással fertőztek meg valakit.

[00:06:57]Ühüm.

[00:06:57][torokköszörülés] A gyógymódok azok a kialakult szövődmények enyhítésére tudnak korlátozódni.

[00:07:03]Ez a betegség ugyanúgy kezdődik, mint egy influenza.

[00:07:11]ízületei izaiátinte senki nem tudja megmondani itt pontosan miről van szó.

[00:07:15]Ugye az amerikai változatnál ez egy vesektelenségbe torkolik, ami azt jelenti, hogy először eláll a vizelete, sokszor művese kezelésre van szükség, és akkor szépen lassan utána a rekonvaleszccia szakban gyógyul meg.

[00:07:29]A tüdős változatnál, az amerikai hantavírusnál pedig egy nagyon súlyos tüdőgyulladás alakul ki, aminél az illető nagyon gyakran lélegeztető gépre kerül, és a lélegeztető gép a tüneti kezelést próbálja kihúzni abból az időszakból, amíg hát, hogy is mondjam, magától meggyógyul, hiszen erre semmilyen speciális terápia nincs.

[00:07:49]Arra van tudás, hogy milyen embert szokott inkább megbetegíteni, fiatalt, időset, legyengült szervezetűt, más betegségben szenvedőt.

[00:07:57]Ezt a covid idején nagyon alaposan megpróbálta a tudomány megérteni.

[00:08:02]Ez egy jó kérdés.

[00:08:02]Most is nem lehet nem észrevenni, hogy a hallottak azok úgymond 60 fölötti emberek voltak.

[00:08:09]Elképzelhető, hogy valami alapbetegségük is volt.

[00:08:11]Tehát nyilván a ennél a vírusnál is hasonló a helyzet, mint a covidnál, hogy azért az idős, beteg embereket sokkal súlyosabban betegíti meg.

[00:08:20]Nyilván ez nem csak az időseknél van, de hát ezek a ritka dolgok, azt szoktam mondani, a ritka betegségek ritkák.

[00:08:26]Tehát tehát általában azért arról van szó, hogy hogy valóban sokkal veszélyesebb egy idős beteg ember.

[00:08:33]Arra van valami magyarázata, hogy miért így kezeli a a helyi járványvédelem az eseteket.

[00:08:39]Van, amikor három napigyelik meg, van amikor engedik repülőgépre ülni őket, van ahol nem három nap, hanem három hét, de olyan is van, ahol másfél hónap, teljesen másképp állnak hozzá, meg hát engedik az embereket elmenni.

[00:08:53]Megszoktuk a vírusmegbetegedéseknél, hogy nagyon rövid a lappangás.

[00:08:56]Egy óceáni áron kitörő norvírus hasmenéses járványban akár néhány óra is lehet a lappangási idő.

[00:09:05]Viszont a hantavírus esetében ez akár 42 nap is lehet.

[00:09:07]Tehát azok a járvány intézkedések, amiket ezzel a hajóval kapcsolatban hoztak, teljesen érthetőek voltak, hogy nem engedték kikötni.

[00:09:17]Hát messze nem telt el az a 42 nap.

[00:09:19]Ráadásul az utolsó beteg észlelésétől kell számítani a 42 napot.

[00:09:25]Egyébként így van.

[00:09:25]Az országok teljesen különbözőképpen kezelik az ilyen típusú járványokat.

[00:09:29]Hallottuk, van olyan ország, ahol a kimenekített állampolgárokat az otthonukban karantenizálják és izolálják, és azt mondják nekik, ne találkozz, és ha lázas vagy, akkor menj orvoshoz.

[00:09:41]Van, aki Amerika például beteszi őket olyan negatív nyomású szobákba, ami nálunk is a délpesti Centrumkórházban van, ahol a levegő csak befele tud jutni, semmilyen folyadék, akár víz, szennyvíz nem tud úgy kijönni a szobából, hogy ne legyen fertőtlenítve.

[00:09:57]És aki bemegy ebbe a szobába, ápoló orvos, az igenis nagyon komoly védőruházatban van, azért, hogy még véletlenül se fertőződjön meg.

[00:10:05]Tehát teljesen különböző módon lehet kezelni.

[00:10:10]Az, hogy az a világ, hogy kezelte ezt a járványt, abban nem nagyon van kivetnivaló.

[00:10:14]Nagyon helyes volt, hogy minden ország a saját állampolgárait úgymond kimenekítette, és a saját országában próbálja meg megakadályozni azt, hogy a fertőzés tovább terjedjen.

[00:10:24]De jelenleg semmi jele nincs annak, hogy ez a vírus veszélyesebb lenne, mint egy hagyományos hantavírus, és messze nem úgy működik, mint a covid.

[00:10:31]Tehát ebből a járványból nem lesz világjárvány.

[00:10:35]De ezt már most ki lehet jelenteni az elején, hogy messze nem úgy működik, mint a covid.

[00:10:39]Tehát értünk vagy értenek önök annyit a hanta működéséből, mint amennyit a covid működéséből megtanultunk?

[00:10:45]Nyilvánvalóan meg kell várni a 42 napot, de a 42 napos lappangási idő az nem az átlag, az a leghosszabb lappangási idő.

[00:10:52]Tehát olyan nagyon nagy számú esetet a következő néhány hétben nem valószínűsít senki.

[00:10:57]És hogyha itt tartunk, hogy ennyi ennyi beteg volt és ennyi halott, akkor sajnos a statisztikát követi, hiszen nyolc igazolt nyolc kilenc igazolt betegről tudunk, és közülük ugye három halt meg, ami sajnos mutatja, hogy mennyire veszélyes ez a vírus.

[00:11:12]viszont nem mutatja azt, hogy nagyobb lenne a terjedési képessége, mert akkor nem nyolc beteg lenne a 150 utasból, hanem sokkal több.

[00:11:20]A terjedési képesség tesz igazán veszélyessé egy vírus körzset, vagy az, hogy milyen betegségeket csinál a megfertőzött emberben?

[00:11:29]A terjedési képesség is nagyon fontos, és nyilvánvalóan a súlyosság is nagyon fontos.

[00:11:34]Vannak olyan vírusok, amik döbbenetesen tudnak terjedni, például a kanyaró, a világ legjobban terjedő vírusbetegsége, a kanyaró.

[00:11:40]hatalmas a kontagiozitása, tehát hogy egy ember hány másik embernek adja át.

[00:11:44]És aztán vannak, amik sokkal kevésbé fertőznek, például az ebola.

[00:11:49]Az ebola járvány idején azért mondtuk, hogy abból nem lesz világjárvány, mert az ebola az akkor fertőz, amikor az illető már a legsúlyosabb állapotban van.

[00:11:57]Azaz ott is a ápolók, orvosok, családtagok vannak a legnagyobb veszélyben, illetve azok, akik a hullákkal foglalkoznak.

[00:12:04]És [torokköszörülés] amikor valaki a legsúlyosabb állapotban van, akkor már nem nagyon tud sehova menni, nem tud repülőre ülni, nem tud kiránduló jóan.

[00:12:12]Így van.

[00:12:12]Tehát ő már van ő már nem fog más kontinensre átrepülni.

[00:12:16]Ühüm.

[00:12:16]Ez az úgynevezett rszám, ez hogy hány embernek tudjuk átadni.

[00:12:18]Ezt lehet tudni a hantavírusnak erről a variációjál, hogy ez most mennyi mondjuk egy covidhoz képest?

[00:12:26]Ahhoz az kéne, hogy több beteg legyen.

[00:12:28]Tehát itt ilyen néhány néhány betegből nem lehet ilyen következtetéseket levonni.

[00:12:32]Tény az, hogy azt azért tudtuk eddig is, hogy van egyfajta antavírus, ami képes emberül emberre terjedni, és van nagyon sokféle, ami nem, ami kizárólag a ráccsároló emberre terjed.

[00:12:42]Ühüm.

[00:12:42]Amikor ráccsálók mozognak, és nem ismerik az országhatárokat, akkor bízhatunk abban, hogyha valahol, mint mondjuk a a Főlőkabócánál meg mindenféle más állatnál jön felénk is, illetve hát mindenki úgy érzi, hogy felé is megy, akkor nem fogják áthozni.

[00:12:57]Mondjuk egy egy egy andókból érkező hajó, aminek a konténer rekeszében van egy egérke, akkor azt nem fogja ide hozzánk befogni, mikor összebarátkozik a mi egérkénkkel, mint a Csepeli szabadkikötőbe.

[00:13:08]Akkor hát nem ettől nem az ettől azért nem kell félni.

[00:13:11]Szóval ez nem valószínű, hogy az a hosszú farkú patkány eljutás kontinensre vagy más vidékre, ráadásul szaporodni kell.

[00:13:19]Tehát itt populációkról van szó.

[00:13:21]Tehát itt, hogy mondják, egy fecske nem csinál nyarat, egy patkány nem fog járvány csinálni egy másik kontinensen, hiszen eddig is megtehette volna, hogy az 50-es évek óta tudjuk, hogy vannak ilyen vírusok.

[00:13:31]Először ugye a koreai háborúban, az 50-es években derült ki, hogy a ott állomáshozó amerikai katonák között alakult ki egy ilyen vesektelenséggel járó járvány.

[00:13:44]Akkor figyelték meg, hogy ennek a hátterében egy vírus van.

[00:13:45]Rengeteg ével telt azóta.

[00:13:48]láttunk volna mozgásokat egyébként valóban.

[00:13:51]Tehát van mozgás a a betegségekben, vagy a betegséget okozó állatokban.

[00:13:57]Tehát látjuk azt, hogy halljuk, hogy különböző sáskafajok, akármilyen fajok északabbra kerülnek.

[00:14:04]Sajnos a felmelegedéssel együtt számolnunk kell azzal, hogy olyan fajok jelennek meg Magyarországon, amelyek képesek új olyan betegségeket is létrehozni, amik eddig nem voltak jelen.

[00:14:17]Olyan trópusi betegségeket.

[00:14:17]Sokan beszélnek arról, hogy 2030-ra már Magyarországon is lesznek olyan szúnyogfajok, amelyek képesek olyan trópusi betegségeket terjeszteni, mint a dengiláz, a sikungunyaláz, a zikáz.

[00:14:33]szúnyogok megjelenését.

[00:14:33]Így van.

[00:14:33]És Európában már dél-franciaországban, Észak-Olaszországban kisebb gócokban előfordult például sikongunyajárvány, ami nem egy halálos megbetegedés, de új és az európai emberek számára egy teljesen új jelenség, hogy új korképekkel kell szembenéznünk.

[00:14:49]Ez valószínűleg Magyarországon is így lesz.

[00:14:53]Ühüm.

[00:14:53]Addigra vagy ki kell fejleszteni védőoltást, vagy gyógymódot kell kifejleszteni.

[00:14:57]Melyik az egyszerűbb?

[00:14:59]dolgoznak rajta, a védőoltáson dolgoznak mient a dengi esetében, amire egyébként van már hatékony védőoltás, de a sikungunya esetében is tudom, hogy dolgoznak rajta, hiszen a kutatók előre gondolkodnak.

[00:15:09]Tehát egy hanta esetén, ahol tudjuk, hogy ez ez egy záró dolog, ennyi eset van, nem feltétlenül fontos egy védőoltás kifejlesztése.

[00:15:16]De ha látom azt, hogy a világon egyre több ilyen sikongunyás eset lesz, akkor igenis igyekszem egy védőoltást kifejleszteni, mert Európa nagy részén évtizedek múlva lehet, hogy óriási sikungunya járványok lesznek.

[00:15:29]Kell valami elővigyázatossági intézkedést tennem, hogyha a jó sorsom miatt most valahol egy andoki túrára készülök, vagy Dél-Amerikába fogok menni, ha úgy sincs ellene védőoltás?

[00:15:37]a hantavírus esetében nem.

[00:15:39]Tehát az ez egy extrém ritka dolog volt, hogy egy szeméttelepen madármegfigyelést végzett az ornitológus.

[00:15:46]Ez azért egy átlagturistánál nem szokott előfordulni.

[00:15:50]Az átlagturistának azt kell végiggondolnia, hogy mely országba megy, mely területre megy, és azon a területen milyen betegségek fordulnak elő, amely ellen ő védekezhet, akár védőoltással, akár valamilyen tabletta bevételével, akár azzal, hogy odafigyel arra, hogy a szúnyog cunynyogok ellen valamilyen hatékony módszert alkalmaz, vagy odafigyel arra, hogy ne menjen, ne ne foglalkozzon például majmokkal, ne adjon lehetőséget arra, hogy egy majom megharapja, mert Ebből rengeteg kellemetlenség lehet.

[00:16:22]Ühüm.

[00:16:22]Arra nem kell számítani, és nem akarok a fölösleges félelmet kelteni, hogy emlősökről akár madarakra is átkerül.

[00:16:29]Hát azért kérdezem, mert madár influenza járvány is van az egész világon, amelyen úgy védekeznek, hogy a baromfiállományokat megpróbálják elzárni a levegőtől, hogy az üdülék ne kerüljön be.

[00:16:40]Na de mi van, hogyha egy madár elkap egy ilyen hosszú farkú patkányt, és megeszi?

[00:16:45]Ugye ezek ezek a vírusok elég gyakran ső szinte mindig kivéve például az influenza ugye fajspecifikusak tehát nem keverednek de egyébként a madári influenza ez egy jó példa arra hogy hogy mitől fél az emberiség mi a következő nagy világjárvány és én is úgy gondolom hogy a madárinluenzának az emberről emberre terjedő változatát változata fogja a következő világjárványt létrehozni hiszen egyelőre a madárinfluenza a madarakat betegíti meg rendkívül agresszív módon, nagyon-nagyon gyorsan hatalmas madáráll szárnyas állományokat képes le.

[00:17:20]Ritkán terjed emberről emberre.

[00:17:23]Elő, bocsánat, ritkán terjed madárról emberre.

[00:17:26]Általában azok a dolgozók, akik ezeken a telepeken dolgoznak, elsősorban gyerekek, akik kapcsolatba kerülnek ezekkel a madarakkal, megbetegethetnek, és látjuk, hogy rendkívül súlyos, akár 80%-os halálozással járó korképet okoznak, de nem terjed még emberről emberre.

[00:17:42]De a veszélye megvan, hiszen a madárinfluenza nem csak a madarakat meg az embert betegíti meg, hanem például az emlősöket, a sertéseket.

[00:17:50]Tehát itt már egy óriási keveredés lehet a a vírusfajták között, és a keveredés révén sajnos mutálódhat úgy a vírus, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat.

[00:18:02]De erre nagyon odafigyelünk.

[00:18:04]Én már tudom, hogy van olyan védőoltás, ami egy esetleges ilyen madárinfluenzelen is hatékony lehet.

[00:18:11]Tehát a világ erre fel van készülve.

[00:18:11]Az, hogy mennyire gyorsan fogunk reagálni, azt nem tudom, de bízom benne, hogy a koronavírus megmutatta, hogy a gyorsaság, a műszaki fejlettség és technika az egyik legfontosabb dolog a járványok ellen.

[00:18:24]De maradva még itt percig a madárinfluenzánál az, hogy nem terjed állatról emberre, de amikor kiderül, hogy mégis terjed állatról emberre, akkor az az állat embertalálkozásoknak a sűrűségétől függ, hogy ki az, akire terjed, meg ki az, akire nem terjed.

[00:18:41]De milyen fekete-fehér dolog, hogy nem tud terjedni, vagy tud terjedni?

[00:18:45]Hát például a madárinfluenzán a legfontosabb dolog, hogy a terjesztő vad madarakat távoltartsuk a ugye a tenyésztett madaraktól, azzal zártan kell őket kezelni.

[00:18:57]Azokban az országokban gyakorja ilyen típusú fertőzést, ahol ezzel nem törődnek pínában, délkelet-ázsiában ők nem foglalkoznak azzal, hogy a vándormadarakat távol tartsák az otthontartott vagy ilyen gazdaságokban tartott állatoktól, ki is alakulnak nagyobb járványok.

[00:19:14]Nagyon ritkán persze Európában is van ilyen, de a madárinfluenzának is rengeteg fajtája van.

[00:19:19]Rengeteg fajtája van.

[00:19:19]És csak néhány az, amiben ilyen pandémiás kockázat és lehetőség van.

[00:19:26]És az állatról emberre átterjedés kockázata az a kontaktusok számának növekedésével egyenesen arányos?

[00:19:32]attól igenis az a a akár a sertéstelepeken, akár a baromfi telepeken dolgozó embereknek nagyon szigorú szabályokat kell betartani pont ezért.

[00:19:42]Ezért mondják azt, hogy az ottani dolgozók nagyon fontos, hogy fölvegyék például az influenzeni védőoltást, hogy ne keveredjenek a vírusok.

[00:19:50]Tehát ne le ne fordulhasson az elő, hogy a dolgozóban lévő hagyományos influenza találkozik például a madárinluenzának a korokozójával, vagy a sertésre is gondolhatunk.

[00:20:03]Tehát tehát nagyon szigorúan ezeket el kell különíteni.

[00:20:04]Az állategészségügyben az egy teljesen megszokott dolog, hogy ezekre borzasztóan oda kell figyelni.

[00:20:11]A covid óta többen vesznek föl védőoltást olyan területekre utazva, ahol egyéb betegségek vannak.

[00:20:17]Magyarán megijedtünk annyira a járványoktól meg az extra betegségektől, hogy most már gyakrabban megyünk el mondjuk egy ázsiai körút előtte a infektológiai központba megkérdezni, hogy mekkora területet tegyek szabadon a kezemből.

[00:20:31]Ugye erre nincsenek statisztikák, de amennyire én érzem, az emberek jobban odafigyelnek arra, hogyha egy trópusi területre utaznak, hogy akkor milyen védőoltásokat kell felvenni.

[00:20:39]Ugye kötelező csak egy van, az a sárga láz.

[00:20:44]KözépAmerikában, Közép-Afrikában van olyan helyzet, hogyha valaki egyik országból a másikba szeretne utazni, akkor elkérik tőle a sárgaláz beoltását igazoló kis könyvecskét, és ha nincs nála, nem engedik be az országba.

[00:20:56]Ez az egyetlen kötelező védőoltás a világon.

[00:20:59]De nagyon sokan, ha már elmennek egy sárgalázoltásra, megkérdezzik, hogy mi az, ami még hasznos, mi az, ami egy trópusi országban sokkal gyakoribb, mint nálunk.

[00:21:09]Ja, a hírekben lehetett hallani nem a hepatitisz A-ról, az A típusú A gyulladásról, ami nálunk azért még nem fordul elő járványosan nagy számban, de trópusi országokban egy rendkívül gyakori fertőzés.

[00:21:20]Mindenképpen javasolt ellen a védoltást, pláne, hogy Magyarországon is egyre több esetet találunk.

[00:21:27]Hajdú Hatázon például épp most alakult ki, egyelőre 20 emberről plusz a kontaktszemélyekről tudnak.

[00:21:32]És ilyenkor mit kell csinálni?

[00:21:35]karanténozni kell azt a 20 embert, meg kell keresni a kontaktszemélyeket.

[00:21:40]A kontaktszemélyeket meg kell keresni, védőoltást kell nekik adni, és föl kell hívni a figyelmet arra, hogy igenis szigorúan be kell tartani a higién és rendszabályokat, fertőtlenítőszereket kell kihelyezni, fertőtlenítk a kilincseket, biztosítani kell az egészséges ivóvizet.

[00:21:54]Ugye nagyon gyakran olyan helyeken tör ki a járvány, ahol nincsen vezetékes víz.

[00:21:58]És a vezetékes víz hiánya miatt teljesen logikus, hogy teljesen mások a higiénia és viszonyok.

[00:22:06]ami ennek a vírusnak a terjedését abszolút elősegíti.

[00:22:08]Ráadásul ugye öt-hét évente vannak nagyobb járványok Magyarországon is, és körülbelül eltelt annyi év, hogy jöjjön a következő.

[00:22:16]Az elmúlt évben és idén meg tízszereződött a hepatitisz A esetek előfordulása.

[00:22:23]Elsősorban Hajdúbihar megyében, Pest megyében, Borsad megyében.

[00:22:27]Mit csinál egy hepatitiszá?

[00:22:29]Megbetegedés, hogy néz ki?

[00:22:31]Egy nem veszélyes dolog, ugye hála annak a jó Istennek.

[00:22:34]Hát mondjuk a B-hez vagy a C-hez nem egy veszélyes dolog, de ugye arról van szó, hogy az illető észreveszi, hogy gyengébb, esetleg láza van, fáj a hasa, májtái feszülése van, és egyik reggel belenézve a tükörbe látja, hogy besárgul a szemfehérjéje.

[00:22:52]Abszolút tipikus tünetek, már amennyiben ezek a tünetek kialakulnak, mert nagyon gyakran tünetmentes a fertőzés, főleg gyerekekben.

[00:22:58]És ilyenkor az egyetlen egy gyógymódja az, hogy pihenni kell, otthon kell maradni, es egyes esetekben kórházba kerül az illető, bizonyos diétát kell betartani, és ez a betegség magától szépen meggyógyul.

[00:23:09]Viszont az utóbbi időkben az emberek nem találkoztak ezzel a korképpel.

[00:23:14]Úgy nőnek fel a gyerekek, amíg a 40-es50-es években mindenki átesett a hepatitiszán az iskolában, napjainkban nem találkoznak a hepatitiszával.

[00:23:25]Tehát ma már a 20, 30, 40 éves, akár 50 éves felnőttek nem estek át a betegségen, nincs antitestjük, azaz fogékonyak.

[00:23:32]Tehát lehet akár nagyobb járvány, mert rengeteg ember van, aki elkaphatja a betegséget.

[00:23:39]Hepatitisa ellen van védőoltás?

[00:23:42]Szerencsére van, akár gyermekeknek, akár felnőtteknek.

[00:23:44]egy hagyományos módon készült, nagyon, hogy mondjam, kevés mellékhatással rendelkező hatékony védőoltás van, amelyből egy védőoltással több évre való védettséget lehet szerezni, kettővel akár 20 évig tartó védettséget lehet felvenni.

[00:24:00]Mindenképpen javasolt, hiszen látjuk, hogy Magyarországon megszaporodt az esetek száma, és ha valaki külföldre megy, akkor az egyik alapvető védőoltás, amit ajánlunk, ugye a hasífusz oltás mellett.

[00:24:13]A hepatitiszál valójában nem egy veszélyes megbetegedés, de lehet veszélyes.

[00:24:17]Lehet veszélyes terhesekre, olyan emberekre, akik eleve májbetegséggel küzdenek.

[00:24:22]És azt szoktuk mondani, hogy nem halálos, de extrém esetben azért képes olyan májelégtelenséget okozni, ami halálhoz vezet.

[00:24:31]Ez nem kötelező oltás, hogyha jól értem.

[00:24:33]Nem kötelező oltás.

[00:24:34]Azt honnan tudhatja egy ember?

[00:24:34]Ez már én közvetlen környezetemben is felmerült, hogy mi ellen vagyunk beoltva.

[00:24:38]Mindig az oltási könyvecskéjét kezdi el keresni.

[00:24:43]De egy 60 év körüli embernek nem biztos, hogy megvan már az oltási könyvecské, akkor meg még bőven nem volt elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér.

[00:24:51]Az nem volt, de meg lehet nézni, vagy meg lehet nézni, hogyha valaki 1961-ben született, akkor abban az időben milyen védőoltások voltak, és miket kapott.

[00:25:01]Ezek a védőoltások elsősorban a gyerekkori megbetegedések ellen védenek.

[00:25:05]Ugye tudjuk, hogy a születéstől kezdve egy szigorú védőoltási rend van, ugye megszabva, ami Magyarországon kötelező, és mindent kisgy kisgyermek ezt megkapja, és hál Istennek ez évről évre bővül.

[00:25:17]Ugye azt kell, hogy mondjam, hogy ez nagyon helyes, hogy olyan aránylag súlyos megbetegések ellen, amibe a kisgyermek meghalhat, megkapja a kötelező védőoltást, és ezáltal még ha meg is kapja azt a betegséget, nem lesz súlyos beteg, pláne nem hal meg.

[00:25:33]Úgyhogy ezeket mindenképpen úgy kell tekinten, ezek fontos dolgok.

[00:25:37]Talán a legjobb példa erre a métnyakrák elleni védőoltás, amit Magyarországon is bevezettek.

[00:25:41]Most már egyre szélesebb körben elérhető, ugye kötelezően ajánlott oltás, tehát nem kell beadni, de a szülők érhetik.

[00:25:48]És nagyon jó példa erre Ausztrália, ahol kijelentették, hogy 2030-ra Ausztráliában megszűnik a méknyakrák, ami egy döbbenetesen nagy dolog.

[00:26:01]Magyarországon évente körülbelül 500-600 nőhal meg méknyakrákban, de egy ilyen oltási, hogy mondjam, kampánnyal, amit az ausztrálok végigvittek, el lehet tüntetni egy betegséget a az országból.

[00:26:13]Van arra valamilyen ökölszabály, hogy az ember felnőtt korban milyen oltásokat, védőoltásokat újítson meg még akkor is, hogyha utánanéz és látja, hogy ezt gyerekkorábban megkapta?

[00:26:27]A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján szerepelnek olyan táblázatok, amelyek meghatározzák azt, hogy 50-60 éves kortól milyen védőoltások javasoltak.

[00:26:38]Tüdőgyulladás elleni oltás, agyvelőgyulladás elleni oltás, influenzeleni oltás, ezek ott vannak javaslatban, tehát ezt meg lehet nézni.

[00:26:47]Az illetők a háziorvostól is érdeklődhetnek.

[00:26:49]a szívesen megmondják, hogy bizonyos korokban milyen ajánlott védőoltások vannak, és ezek rendkívül hasznosak.

[00:26:56]Ha tüdőgyulladásnál maradunk, azt tudni kell, hogy egy idős ember számára milyen végzetes következményekkel járhat egy baktérium okozta tüdőgyulladás.

[00:27:03]És ez ellen van védőoltás, ami rendkívül hatékony, és sok évig attól a fajta kórokozótól megvédi őt.

[00:27:10]Üüm, de miért olyan veszélyes egy tüdőgyulladás?

[00:27:12]Tehát az ember van, aki lábon hordja ki, köhög, köhög, orosszul érzi magát, de nem hal bele.

[00:27:17]Ugye az időszervezet nagyon sok baktériumra érzékeny és vírusra.

[00:27:22]Ugye számtalanszor elmondjuk, hogy az influenza mennyire veszélyes az idős korosztályra, a pneumokóokkusz, a a egy baktériumfajta mennyire veszélyes.

[00:27:31]Ugye sokkal nehezebben gyűri le egy időszervezet.

[00:27:35]ugye a szívét megviseli.

[00:27:35]Tehát nem csak arról van szó, hogy az ő tüdőjében támad egy gyulladás, hanem ezt a gyulladást, a gyors szívverést, ezt ezt ezt a szívnek is bírnia kell.

[00:27:44]És hát teljesen nyilvánvaló, hogy egy idősebb szív ez sokkal nehezebben tudja el megcsinálni.

[00:27:51]Azért gyorsabb a szívverés, mert gyulladás van, vagy azért, mert az ember kapkodja a levegőt?

[00:27:55]Azért azért gyorsabb a gyulladástól természetesen attól.

[00:27:57]Akkor jön az oxigénhiány, ugye akkor az oxigénhiány okozta agyikárosodást, a az oxigénhiány okozta vesekárosodást.

[00:28:03]Ez mind-mind olyan dolog, amik ha összeadódnak, rendkívüli súlyosak lehetnek.

[00:28:07]És ha ezt meg lehet előzni, tegyük meg.

[00:28:10]Ühüm.

[00:28:10]A különböző országok, és itt a szomszédaikra is gondolok, eltérő oltási szokásai rezsimje és az adott országban előforduló járványok között egyértelmű összefüggés van, tehát ahol valami ellen nem oltanak, ott előbb-utóbb biztos, hogy lesz járvány.

[00:28:26]Valóban különböznek az oltási rezsimek, de rendkívül hasonlóak.

[00:28:27]Tehát azért azt nem mondhatja egyetlen ország sem, hogy hogy ő alapvetően mondjuk mondjuk nem old be senkit, vagy nincs kötelező védoltás iránt.

[00:28:36]Itt a kötelezőn szokott hangsúly lenni.

[00:28:38]Nagyon sok ország nem szereti ezt a szót, hogy kötelező, és megpróbálja más módon rávenni a szülőket, hogy beoltassák a gyerekeiket.

[00:28:48]Például nem engedik iskolába, óvodába, bölcsödébe, ha nem kapta meg az oltást.

[00:28:52]De ez veszélyes.

[00:28:52]Tehát mag a magyarországi rend az rendkívül szigorú és rendkívül jól szabályozott.

[00:28:56]És ennek megfelelően nálunk nem fog elő ha így marad, akkor nem fog előfordulni nagyobb, például nagyobb kanyar kanyarójárvány, hiszen a mi gyerekeink 95%-ban be vannak oltva a kanyaró ellen.

[00:29:10]Viszont olyan országokban, mint például Románia, Bulgária, de mondhatnám akesült Államokat, ahol ezt ki lehet kerülni, ott igenis nagyon komoly például kanyarójárványok vannak.

[00:29:19]Ezt jól megfigyelték.

[00:29:21]Bizonyos közösségekben az USÁban és bizonyos közösségekben a például Romániában.

[00:29:26]Ühüm.

[00:29:26]Ha én be vagyok oltva kanyaró ellen, mert nálunk kötelező volt, akkor ez azt jelenti, hogy mondjuk én életem végéig nem fogom elkapni.

[00:29:33]Nem.

[00:29:33]Az előbb említett oltási rend a honlapon tartalmazza azt, hogy ezeket milyen időkért kell megújítani.

[00:29:37]Tehát van olyan oltás, amit például 10 évente érdemes megújítani.

[00:29:42]Ha valaki külföldre utazik, és megnézi, hogy milyen oltásokat javasolnak neki, hát abban aztán van vagy 10-15 féle oltás, pont az ilyen megújítások miatt.

[00:29:50]Nyilvánvalóan nézni kell, hogy ki mit csinál kint.

[00:29:55]Tehát nem mindegy, hogy valaki városnézőista vagy a dzsungelben.

[00:29:56]Így van.

[00:29:59]Vagy ornitológus, vagy a dzsungelben akarja az oroszlánt megfigyelni.

[00:30:01]Ühüm.

[00:30:01]Ha én be vagyok oltva, és engem nem betegít meg, hordozhatom akár mondjuk a kanyaró vagy a fertőző gyermekbindulás?

[00:30:11]Ugye ugye a covid példáját érdemes hozni.

[00:30:13]Nem azt mondtuk, hogy aki be van oltva, az nem lesz beteg és nem hordozza a vírust, hanem azt, hogy nem lesz súlyos beteg, pláne nem hal meg a covid következtében.

[00:30:21]És nagyon sok oltásnál ez így van, hogy el lehet kapni, tehát nem lesz az illető súlyos beteg.

[00:30:26]Üm, hogyha hazajövök mondjuk egy olyan területről, ahol valamilyen járvány van, akkor nekem kell valami óvatossági szabályt betartanom.

[00:30:35]Tehát mondjuk hazajöttem, tegyük föl egy ornitológiai túráról, ahol én ugyan vigyáztam magamra, maszkban figyeltem meg a madarakat akár a személyttelepen is, akkor én mondjuk Hantavírusnál 40 napig ne találkozzak itthon senkivel.

[00:30:49]Biztos ami biztos?

[00:30:50]Nem, nem ennyire nem a ritka betegségtől ne féljünk.

[00:30:53]Van van mitől félni?

[00:30:53]pedig ott van a malária.

[00:30:55]Azt szoktam mondani, hogyha valaki trópusi területről érkezik haza, és bármit csinált kint, turista volt, dolgozott, tanult, akkor hazajön, akkor néhány héten belül, ha valamilyen lázas megbetegedése van, vagy valami furcsa tünetet észreel magán, ami korábban nem volt és szokatlan, akkor igenis forduljon a trópusi ambulanciához, mert nem lehet tudni.

[00:31:20]Ugye van olyan, vannak olyan betegségek, amiket minél hamarabb kell diagnosztizálni.

[00:31:24]Ilyen az említett malária.

[00:31:25]A maláriát akkor lehet jól gyógyítani, hogyha hamar orvoshoz fordul az illető, elmondja, hogy ő trópusi országban járt, megnézzük, diagnosztizáljuk és megkapja a kezelést.

[00:31:37]Sajnos öt-h évente Magyarországon is meghal valaki maláriában, azért, mert nem fordult időben orvoshoz, mert például influenza időszak volt, és a visszatérő Lázát azt az influenzának tulajdonította, és eltelt jó néhány hét, amire a malária olyan szövődményeket okozott nála, amiket nem tudunk már meggyógyítani.

[00:31:56]nevezetesen a központi idegrendszeri maláriát, amikor a malária kórokozója is különböző immunfolyamatok miatt az agya olyan mértékben megduzzad, hogy nem tudjuk meggyógyítani.

[00:32:08]Ezek nagyon szomorú esetek, de felhívják arra a figyelmet, hogy igenis erre tessék figyelni még akkor is, hogyha minden oltást fölvettünk, mindent megtettünk, akkor is kaphatunk olyan trópusi megbetegedést, ami ellen nem volt hatékony védőoltás.

[00:32:23]De például [torokköszörülés] a malária tünetei azok olyanok, mint ahogy Rejtőjenő szokta leírni a mert hát aki nem találkozott vele, az honnan máshonnan tudná?

[00:32:30]Tehát hidegrázás, félrebeszélés satöbbi.

[00:32:35]Igen, egyébként nagyjából igen.

[00:32:35]Tehát a a Magyarországra behurcolt malária eseteknek a nagyon nagy része az ezzel jár.

[00:32:42]Nagyon magas láz, hidegrázás, olyan olyan tünetek, amik szokatlanok egy influen nem influenzáról van szó, nem köhög.

[00:32:51]nagyon gyorsan bejö, ha bejön a kórházba, akkor nagyon egyszerűen lehet diagnosztizálni.

[00:32:55]Hál istennek a vérből ezek a bizonyos kórokozók, ezek a plazmódiumok festés láthatóak, és azonnal be lehet avatkozni, és itt tényleg a gyorsaság a legfontosabb.

[00:33:05]Nagyon sokan jönnek úgy haza, hogy azt gondolják, hogy valamilyen trópusi fertőzésük van és nincsen, de ez még mindig jobb, mintogyha nem fordulnak orvoshoz.

[00:33:14]Ühüm csak kifáradtak [torokköszörülés] a három hetes trópusi út után ettek mindenfélét, és nem úgy érzik magukat, mint előtte, és akkor is inkább menjenek.

[00:33:23]Igen.

[00:33:23]Vagy apróbb kiütéseik vannak, vagy hasmenésük van, és akkor megijednek.

[00:33:27]Ugye a trópuszó hallatán mindenki megijed, de azért nagyon-nagyon fontos az, hogy ki hol volt.

[00:33:32]Tehát más egy dominikai nyaralás és más egy Nigériából hazajött beteg.

[00:33:37]Tehát mi azért vagyunk, hogy ezt figyeljük.

[00:33:39]Mi nagyon jól tudjuk, hogy hol mi fordul elő.

[00:33:40]És ebben általában nincs kivétel.

[00:33:43]Tehát maláriát nem lehet olyan helyről hozni, ahol nincs malária, ahol nem fordul elő.

[00:33:49]Ühüm.

[00:33:49]De malária az a szúnyogcsípéssel kapja el az ember.

[00:33:52]Az szúnyogcsípéssel.

[00:33:52]Hát rengeteg szúnyogok által terjesztett betegség van.

[00:33:56]Nyilvánvalóan ez ellen nagyon nehéz védekezni.

[00:33:58]Ugye ha valaki tudja, hogy maláriás területre megy, akkor van ma már egy olyan egyszerűen beszhető napi egyszeri dózisú tabletta, ami jó eséllyel megvédi őt attól, hogy maláriás legyen.

[00:34:10]És ez egyáltalán nem rontja el a nyaralását, mert ennek semmilyen ködönösebb mellékhatása nincs.

[00:34:16]Ennyire pontosan lehet tudni, hogy hol van maláriával fertőzött szúnyogos terület.

[00:34:21]Tehát egy kilométerre megmondják, hogy itt van, de 15 kmre arrén meg már nincsen.

[00:34:25]Hát a szúnyog elrepül akár 20 km-t is, ha jó kedben van.

[00:34:29]Ugye erre vannak térképek, tehát hogy térképen meg lehet nézni.

[00:34:30]Tudjuk azt, hogy 1500 m fölött már nincsenek szúnyogok.

[00:34:35]Tudjuk azt, hogy az esős évszakban több a fertőzés.

[00:34:36]Ha valaki úgy gondolja, hogy ő nagyon-nagyon fél, akkor azt szoktam javasolni, hogy kérdezze meg a helyieket.

[00:34:43]Tehát a helyiek nagyon jól tudják, hogy itt van vagy nincs malária.

[00:34:48]Ühüm.

[00:34:48]A helyiek azok általában egy idő után védettek lesznek a maláriával szemben, mert hozzászoknak.

[00:34:51]Tehát nekik már föl se veszik, azt mondják, hogy hát csak szúnyogcsípés.

[00:34:56]Majdnem, de valóban így van.

[00:34:56]még a trópusi országokban is a malária a legveszélyesebb az öt év alatti gyermekekre, akik először találkoznak vele és ki vannak téve a súlyos szövődménynek és a halottak száma is az öt éves korosztály alatt a legmagasabb, és ahogy telnek az évek, és egyre többször átesik a betegségen, úgymond védetté válik.

[00:35:15]Tehát egy egy olyan országból érkező ember, aki már többször átesett a malárián, ot hozzánk, hogy lázas vagyok, maláriás vagyok, adjatok valami tablettát.

[00:35:25]Tehát a lábán jön be, tehát ő nem ő már nem lesos beteg.

[00:35:28]Így van.

[00:35:30]Ugye a rengeteg malária fertőzés következtében úgy hívják, hogy személyimmun, tehát félvédet lesz a maláriával szemben.

[00:35:36]Nem is ők vannak kitéve a nagy veszélynek, hanem például európaiak vagy akár a magyarok, hogyha ilyen helyre utaznak.

[00:35:42]Mindenképpen ő sokszor kapja el a maláriát, azt a végén nem teszi tönkre.

[00:35:46]Vannak olyan betegségek, csak azért kérdezem, amit az ember nem jó, hogyha sokszor átmegy, átmegy rajta, mert mindig mindig mindig ront az állapotán a malária, nem ilyen, vagy eleve azok mennek ilyen területre, akik kisportoltak, és hát van honnan romolniuk.

[00:35:57]Természetesen ilyen hát a a malárián való többször átesés maga után vonja, hogy nagyobb lesz a mája, nagyobb lesz a lépe, számtalan szövődmény kialakulhat, de de hát azért én úgy gondolom, hogy a mai világban már ezzel is foglalkoznak, tehát hogy az a helyiek is próbálják a maláriát valahogy elkerülni, próbálják a szúnyogokat irtani különböző ugye szúnyogirtószerekkel.

[00:36:22]ők is vehetnek be tablettát a malária ellen.

[00:36:25]Tehát van el van egy nagyon komoly harc a malária ellen a világban.

[00:36:29]Ugye próbálkoznak olyan szúnyogfajokkal, amelyek nem tudják terjeszteni a maláriát.

[00:36:34]Vannak olyan baktériumok, amik megakadályozzák azt, hogy a szúnyog fertőzzen.

[00:36:37]Ez nagyon elmés dolgok.

[00:36:39]Néhány országban kipróbálták, és sikerül így visszaszolítani a betegséget.

[00:36:43]Elterjesztenek olyan szúnyogtörzseket, amelyek nem képesek hordozni.

[00:36:45]Hátha kiszorítják azt a szúnyogtörzset, amelyik képes hordozni.

[00:36:49]ők győznek egészen addig, amíg mondjuk nem mutálódik annyira, hogy már őt is képes legyen.

[00:36:55]Ez is a védkezésnek egy fajtája.

[00:36:55]Így van.

[00:36:57]Ühüm.

[00:36:57][torokköszörülés] A covidból ennyi év után maradt még valami?

[00:36:59]Van még covidos beteg?

[00:37:03]Van, van, van, van.

[00:37:03]Tehát a az elmúlt szezonban ugye ősszel, télen és ugye kora tavasszal még mindig elég sok covidos beteg volt, de ez a covid már nem az a covid.

[00:37:13]Tehát ez a covid egészen speciálisan fertőz meg súlyos betegeket, tehát daganatos betegeket, olyan betegeket, akik kemoterápiát kapnak, tényleg idős embereket.

[00:37:23]Tehát szinte teljesen erre a csoportra korlátozódott, persze van fiataloknál is, de messze nincs annyi súlyos beteg, messze nincs annyi postcovid szindróma, mint ami négy-öt évvel ezelőtt volt.

[00:37:35]Viszont akiknél súlyos korképeket okoz, az még mindig az a klasszikus covid, ami nagyon súlyos tüdőgyulladás hoz létre.

[00:37:42]Sokszor lélegeztető gépre kerül a beteg, de ennek az oka, hogy általában valamilyen immunhiányban szenvedő ember támad meg.

[00:37:51]Ümát nem a covidja, hog kit keresnie, hanem annak az embernek mondjuk egy kemoterápia után annyira lecsökkent a védekezőképessége, hogy könnyebben megtalálja.

[00:38:00]Bizony, még akkor is, ha oltást kapott.

[00:38:02]Tehát ezért kell nagyon vigyázni magukra ezeknek az embereknek covid idején, mert még az oltás sem itt ilyenkor még az sokszor az oltás sem védi meg.

[00:38:11]Gondoljunk arra, hogy az immunrendszert mennyire csak mennyire lenyomjuk ezekkel a citosztatikus szerekkel.

[00:38:17]Ühüm.

[00:38:17]Influenza járványok.

[00:38:17]Ebben az évben például volt, sőt talán még most is van influenzajárvány.

[00:38:22]Ennek a veszélyességi foka az mitől függ?

[00:38:24]Hogy hány embert betegít meg, hogy milyen tünetei vannak?

[00:38:29]Aztán erre rárakodott egy csomó felső légúti kollégáim.

[00:38:31]Nekem is három étig tart egy ilyen, és nem influenza, hanem valami más.

[00:38:38]Beszéltünk arról, hogy hogy változnak a vírusok.

[00:38:40]Hát az influenzánál általában a változatosság, a változékonyság hozza azt meg, hogy egy nagyobb járvány alakul ki súlyosabb esetszámmal.

[00:38:48]Ez az influenzának is a sajátja ez a változékonyság, hiszen ezért változtatják minden évben a védőoltásoknak az összetételét is.

[00:38:55]Tehát a [horkantás] világ próbál az influenza vírusok után menni.

[00:39:00]Ez néha sikerül, néha nem.

[00:39:02]Tehát előfordul az, hogy olyan védőoltást alakítanak ki, ami nem olyan hatékony, mint a korábbi években volt.

[00:39:09]Erre nagyon jó görbék vannak, illetve a számok mutatják, hogy egy adott időszakban hány influenza beteg fordul elő, és össze tudjuk hasonlítani, hogy ez most nagyobb járvány volt, vagy kisebb járvány, de ennek nincs jelentősége, ennek van egy ciklikussága.

[00:39:23]Sőt, 5-10 évente, 15 évente jönnek a nagyon nagy influenza járványok, amikor a vírusnak olyan részei változnak meg, amik jelentős változást jelentenek, például a terjedés képességében, és akkor nagyon sok beteg lesz, és akkor statisztikailag ugye nagyon sok súlyos beteg is lesz.

[00:39:39]Ühüm.

[00:39:40]A covid rémület első éve után elmaradt az influenzajárvány, mert annyira féltünk, hogy egyrészt nem is nagyon mentünk sehova, másrészt aki ment, az maszkban ment.

[00:39:48]Ez a szokásunk, hogy amikor tudjuk, hogy influenza van, akkor felvesszük a maszkot.

[00:39:53]Ez megmaradt meg.

[00:39:55]Ráadásul azoknál maradt meg, akiknél ez fontos.

[00:39:58]Tehát hogyha valaki járt onkológiai, daganatos osztályon, vagy hematológiai osztályon, akkor látja, hogy szinte mindenkint maszkalni.

[00:40:07]És nem csak azért, mert sokszor mi kötelező módon előírjuk, hanem igenis ezek az emberek tudják, emlékeznek arra, hogy amikor covidjárvány volt, akkor a maszk miatt nem lettek betegek.

[00:40:16]Igen, nem lettek influenzások sem, mert az influenza szinte eltűnt, és megtanulták azt, hogy a egyik legjobb védekezés, hogyha maszkot használnak közösségi terekben, tömegközlekedési eszközökön, bevásárlóközpontokban, mert igenis így meg tudják magukat védeni.

[00:40:31]Úgyhogy, hogy is mondjam, az a covidi árványnak az egyik tanulsága volt, hogy sokkal jobban odafigyelnek ezek az emberek magukra és a védekezésre.

[00:40:42]A gyógyszerfejlesztési láz a covid után kifulladt mára.

[00:40:48]Mert vakcinát fejlesztettek, azzal mindenki dolgozott, de mintogyha volt lett volna arról szó, hogy valami gyógyszert is kell csinálni, és akkor lehetett kísérletezni mindenkivel.

[00:40:56]Volt, aki még talán a ló balzsamot is erre a feladatra vetette volna be, de hát szakemberek meg rendes gyógyszerekkel kísérleteztek.

[00:41:05]Az a szomorú, hogy a vírusok ellen még mindig nem vagyunk elég hatékonyak a gyógyításban.

[00:41:09]És a covid hiába a covid idején hiába öltek dollár milliárdokat az ilyen kutatásba, hogy legyen olyan gyógyszer, ami a vírus ellen hatékony, ez nem sikerült.

[00:41:20]Tudunk két olyan szerről, ami bizonyos hatékonyságot mutat, de ez nem elég.

[00:41:25]Tehát ma már olyan vírusbetegségek vannak, amelyeket teljesen meg tudunk gyógyítani.

[00:41:29]Például a hepatitisz C-t, a C típusú már gyulladást.

[00:41:33]Tökéletesen gyógyítható, de a covidnál ez nem sikerült.

[00:41:36]Ahogy nem sikerült, például a hívnél sem.

[00:41:38]A hívnél is csak elnyomni tudjuk a vírust, gyógyítani nem, de beszélhetünk a herpesről, amit szintén nem tudunk meggyógyítani, csak időről időre elnyomjuk, és aztán újra előkerülhet.

[00:41:50]Ühüm.

[00:41:50]De itt az elnyomás volna a dolog kulcsa, vagy meg kéne próbálni gyógyszert fejleszteni rá, vagy ez már egy gazdasági kérdés?

[00:41:57]Nem, szerintem a a tudomány nem tart még ott, hogy hogy ezeket meg tudja oldani.

[00:42:02]Tehát, hogy ezeket olyan hatékony gyógyszert találjunk, ami valóban gyógyít.

[00:42:06]Tehát gondoljuk el a covid idején, ha lett volna olyan gyógyszerünk, ugye a diagnosztika rendkívül gyors volt, ugye orrunkba bedugták a pálcát és látszott, hogy akkor covidosok vagyunk.

[00:42:15]Azonnal megkaptuk volna a gyógyszert, négy napon belül meggyógyulunk, semmi probléma nem lett volna, de nincs, nem volt ilyen.

[00:42:20]És most sincs ilyen, pedig eltelt öt év.

[00:42:24]De azért nehéz anélkül, hogy belemennénk az orvostudomány legmélyebb újraiba, mert a vírusos megbetegedés az más, mint mondjuk egy baktérium által okozott megbetegedés.

[00:42:32]Tehát azért nehezebb vírus ellen gyógyszert csinálni.

[00:42:35]Persze sokkal, sokkal nehezebb.

[00:42:36]A vírus ellen általában valamilyen kombináció kell.

[00:42:38]A baktérium ellen, baktériummal sincs könnyű dolgunk, hiszen valóban nagyon hatékony antibiotikumaink vannak, de a baktériumok is fejlődnek és kibújnak a gyógyszer hatása alól, úgymond rezisztensek lesznek.

[00:42:52]Úgyhogy a baktériumok területén a világ azért harcol, hogy a már rezisztens baktériumok ellen is legyen újabb és újabb antibiotika, ami szaladunk a baktériumok után.

[00:43:02]A vírusoknál eleve nem nagyon tudjuk megfogni.

[00:43:05]Igen.

[00:43:05]A vírusok tekintetében sokkal inkább a védőoltások felé mozdult el a piac.

[00:43:09]Abból most már temért van.

[00:43:11]Kórházi fertőzések ügye.

[00:43:14]Ezek azért olyan veszélyesek, mert speciális körülmények között egy zárt térben terjednek, vagy miért ilyenek?

[00:43:23]Mert ez mindig mindig mindig fölmerül.

[00:43:25]És most a a kutatóhajó esetében is sokan azt mondták, hogy hát ez egy klasszikus Petricsésze.

[00:43:30]Hát itt aztán minden egyben van, nem lehet kimenni, mert kívül hidegvíz van, tehát ott bent kell maradni.

[00:43:37]Mondanám, hogy az egészségügyi fejlettsége az egy alapvető fontossága a kórházi fertőzések, de nem.

[00:43:42]Tehát egy nagyon korszerűen fejlett egészségügyügyel rendelkező országban is van sok kórházi fertőzés.

[00:43:48]nyilvánvalóan, ahol nem fordítanak erre el időt, pénzt, akkor ott több a kórházi fertőzés, de ez tényleg mindenhol van.

[00:43:58]Az tény, hogy a a kórházi fertőzéseknek az egyik alapja az, hogy mennyire tudjuk a higiénét betartani.

[00:44:06]Kézmosás, takarítás, takarítás, hogy nyúlunk a dolgokhoz.

[00:44:09]Hány ember ápol egy beteget?

[00:44:12]hogyha ugyanaz az ember mondom takarít ételt oszt, injekciótat, tablettát oszt, akkor sokkal nagyobb veszélye van annak, hogy nem tudja betartani azokat a szabályokat, amit kellene.

[00:44:24]Ha ha meglenne a feladata mindenkinek a kórházban az ápolás kapcsán, külön feladata lenne, akkor sokkal könnyebb lenne betartani.

[00:44:33]Hát lássuk be, hogyha a az egy nővére jutó betegszám az egy borzasztóan fontos dolog.

[00:44:38]Tehát hogyha egy nővére sokkal több beteg jut, mint egy olyan országban, ahol ugye csak kevés, akkor nyilvánvalóan ott több a kórházi fertőzés, de hangsúlyozom, a nagyon gazdag országokban is nagyon-nagyon nehéz elkerülni ezeket.

[00:44:53]Végül utazhatunk trópusi országokban hajótúrára a hantavírus miatt, vagy ne utazzunk most várjuk meg, amíg a tudomány megmondja, hogy ez pontosan micsoda, és hol tart és hogy vége lesz?

[00:45:04]A kulcsmondat senki ne mondja le a nyárnyaralását a hantavírus miatt, mert nincsen hantavírus járvány.

[00:45:09]Akár Dél-Amerikába, akár Argentínába is el lehet utazni.

[00:45:13]Tartsuk be azokat a szabályokat, hogy a ugye ne foglalkozzunk ilyen kisemlősökkel, [horkantás] rákcsálókkal, majmókkal, ne simogassuk a kutyákat, macskákat.

[00:45:24]Szóval nézzük az állatokat, ne ne kerüljünk velük a kapcsolatba.

[00:45:29]Köszönöm szépen.

[00:45:29]Az elmúlt egy órában Slávik János főorvos a Délpesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője volt az infórádió arénájának vendége.

[00:45:36]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám is Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:45:41]A beszélgetést az infóádióban most felvételről hallották.

[00:45:44]A YouTube csatornánkon is úgy fogják majd hallani, ha oda föliratkoznak, akkor olyan beszélgetéseket is automatikusan kapnak majd meg, amelyek most még el se készültek.

[00:45:51]Köszönöm a figyelmet.

[00:45:53]Exterde Tibor vagyok.

[00:45:56]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.