Donald Trump közelebb vitte Tajvant Kínához? Salát Gergely, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Salát Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:24]Nem változott az amerikai Tajvan politika.

[00:00:26]nem szeretné, hogy valaki függetlenné váljon.

[00:00:28]Ezt mondta a Donald Trump pénteken a Fox News-nak a találkozó után, és a 14 milliárdos egyébként már jóváhagyott fegyvercsomag küldéséről pedig igen határozottan úgy fogalmazott, hogy lehet, hogy megteszi, lehet, hogy nem.

[00:00:40]Hogy értékeli Kínában az elnök Fox News-ban mondott szavait?

[00:00:45]Jó napot kívánok, üdvözöm a hallgatókat.

[00:00:47]örülnek neki.

[00:00:47]Ugye az egész csúcstalálkozó legelejéning megadta az alaphangot azzal, hogy közölte, hogy az amerikai kínai kapcsolatok legfontosabb kérdése, kérdés.

[00:00:57]És hogyha itt az amerikaiak nem megfelelően viselkednek, akkor abból még konfliktus is lehet.

[00:01:03]És úgy értelmezik Donald Trumpnak ezt a megjegyzését, hogy megfelelően viselkedett.

[00:01:10]Ugye nyilván nem azt várták a kínaiak, hogy 180 fokos fordulat lesz az amerikai politikában, de egy olyas fajta megerősítést azért vártak, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja Tajvannak a függetlenségét, és tulajdonképpen ezt a megerősítést megkapták.

[00:01:26]Itt egy ilyen finom árnyalatnyi változás is számít, mert azt mondta, hogy nem szeretné, hogy valaki függetlenné váljon.

[00:01:33]Ez akkora elmozdulás a a nem támogatáshoz képest, vagy ez már maga a nem támogatás a kínai füllel?

[00:01:40]A kínaiaknak az elvárása az volt, hogy az eddigi formulát, miszerint az USA nem támogatja Talvan függetlenedését, cseréljék le arra, hogy az USA ellenzi Talyvan függetlenedését.

[00:01:54]És ez ahogy Trump fogalmazott, ez valahol a kettő között volt.

[00:01:56]Tehát ez egyfajta ilyen elmozdulás a kínaiak által preferált irányba.

[00:01:59]a kínaiak a szavakat figyelik, vagy azt, hogy mi lesz ezzel a Tajvannak már megígért fegyverszállítmánnyal.

[00:02:05]14 milliárd dollár, ez elég masszív adag.

[00:02:07]Ez az a kérdés, ahol a szavakat is figyelik.

[00:02:12]Tehát nyilván alapvetően azért a politikában a tettek számítanak, de Tajvan kérdése annyira fontos a kínai népköztársaságnak, annyira fontos identitás és szuverenitás kérdés, hogy a tajvaniak kínaiak és Kínához tartoznak, hogy itt minden egyes szónak jelentősége van.

[00:02:29]Természetesen az se mindegy, hogyha megkapják azokat a fegyvereket, amelyeket az Egyesült Államok már odaígért nekik.

[00:02:35]Sőt, az első részletet már ki is fizették a tajvaniak, csak még nem szállítottak semmit.

[00:02:38]Ez nagyon nem mindegy a kínaiaknak, de de annak is van jelentősége, hogy mit mond egy amerikai elnök.

[00:02:46]Ühüm.

[00:02:47]A kínaiak fejében milyen lépésekkel kell elkövetkeznie Tajvan változásának?

[00:02:53]Tehát milyen időtávban gondolkodnak?

[00:03:00]az időtávról nem fogalmaznak teljesen konkrétan.

[00:03:07]Tehát azt mondják, hogy abban az esetben kell akár katonailag is megoldani a kérdést, hogyha Tajban kikiáltana a függetlenségét, vagy úgy megváltozna a nemzetközi helyzet, hogy a Tajvan függetlenség irányában mutatna.

[00:03:22]Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogyha mondjuk az Egyesült Államok elismerné Tajvannak a függetlenségét, vagy pedig hogyha beláthatatlan időbe kitolódna Tajvannak a függetlensége.

[00:03:30]Ez is elviselhetetlen lenne Kina számára, hogyha nem látnának nem látnának a annak a lehetőséget, hogy belátható időben megtörtöljen az ország egyesülés.

[00:03:37]De hogy mi az a belátható idő, vagy a beláthatatlan idő, arról így nem közlik, hogy az nem tudom 24, fél év vagy 67 év.

[00:03:47]A felek, mind a két oldal ezt az egész egyesítés, nem egyesítés kérdést nagyon szándékosan umályba hagyja, hogy ne kösse meg a saját kezét.

[00:03:57]Itt ugye Trump is elmozdult a kínaiaknak kedvezőbb irányba, de azért ő is azt a 79 óta érvényes amerikai politikát követi, amit stratégiai kétértelmiségnek neveznek, vagyis, hogy nem á nem kötelezi el magát amellett, hogy megvédi Tajvant.

[00:04:15]de nem is cáfolja, hogy adott esetben megvédeni, és ezzel magukat a tayvani függetlenségpártiakat meg a kínaiakat is bizonytalanságba tartja.

[00:04:23]Nem tudjuk, hogyha megvál megtámadjuk Tajvant, akkor az amerikaiak közbe lépnek-e?

[00:04:28]És tulajdonképpen a a kínaiak is ebből a szempontból így így lebegtetik ezt a dolgot.

[00:04:33]Tehát nem mondják azt, hogy 202-re vagy 2049 vagy bármikor ennek a kérdésnek meg kell oldania, mert ezzel a mindenkori vezetésnek ugye megmarad a mozgásterre.

[00:04:41]azt mondhatja 32-be vagy 26-ban, vagy bármikor, na, hogy na most aztán eljött az idő, tehát nem nem kötik meg a saját kezüket.

[00:04:49]Ühüm.

[00:04:49]Kinek jó?

[00:04:49]Az amerikaiaknak, a kínaiaknak vagy a taivaniaknak leginkább ez a stratégiai kétértelműség?

[00:04:54]Mert amíg ez van, addig igazából, mintha mindenki nagyjából biztonságban érezté magát.

[00:04:58]A lényeg az, hogy ez az állapot fönn maradjon, addig úgy se történik semmi.

[00:05:05]Én azt gondolom, hogy ez az egész világnak jó.

[00:05:06]Ezt a kérdést jelenleg nem lehet igazán megnyugtatóan és békésen rendezni.

[00:05:13]Taj van annyira fontos a kínaiaknak, hogy el nem tudok képzelni olyan forgatókönyvet, hogy legyen egy kínai vezető, aki azt mondána, hogy na elengedjük, tulajdonképpen nincsen szükségünk erre a kis szigetre.

[00:05:22]De annyira fontos az amerikaiaknak is, hogy ott azért már vannak két étségeim, de hogyha egy józan vezetője van az Egyesült Államoknak, akkor azt nem fogja azt mondani, hogy na elengedjük Tajvant, hiszen annyira fontos stratégiai helyen fekszik, és annyira fontos az egész kelet-ázsiai amerikai szövetségrendszer szempontjából Tajvannak a a helyzete, hogy ott se mond.

[00:05:47]Tehát hogyha elengednék Tajvan kezét, azzal összeomlana az amerikai dominancia a vagy vagy az amerikai szövetségi rendszer a kérdésben.

[00:05:54]Tehát egyikük se fog róla lemondani.

[00:05:56]És amíg ez a helyzet, amíg két teljesen kibékíthetetlen álláspont áll egymással szemben, addig mindenkinek az a jó, a Tajvannek is az a jó, hogyha így halazgatjuk és azt mondjuk, amit annak idején Tiap Ping mondott, hogy ezt a kérdést most nem tudjuk megoldani.

[00:06:11]Reméljük, hogy majd később jönnek nálunk bölcsebb nemzedékek, akik majd megoldják.

[00:06:17]számolnak a kínaiak azzal, hogy mi van az amerikai szövetségi rendszerrel, ha Amerika elengedi Tajvant?

[00:06:22]Tehát az ő fejükben az egész kép már összeállt.

[00:06:28]Én azt gondolom, hogy folyamatosan számolgatják.

[00:06:30]Nyilván erről kevésbé tájékoztatják a közvéleményt, hogy éppen milyen kalkulációik vannak így Japánnal, dél-korával és Amerikával kapcsolatban.

[00:06:40]De hát nyilván ők is tudják.

[00:06:40]Hát azért sem feszegetik a végletekig ezt a kérdést, mert azt nyilván tisztában vannak vele, hogy ez a kérdés, mármint a Tajvanni Tajvan státuszának a kérdése, pontosabban nem is a státuszának, hanem a a helyzetének a kérdése, az az amerikaik számára is fontos, tehát hogy az amerikaiakik sem fogják elengedni.

[00:07:02]Nyilván, hogyha tudnák, hogy az amerikaiak számára ez az egész nem fontos, akkor már rég megoldották volna ezt a kérdést.

[00:07:06]az amerikaiak számára az elhelyezkedése miatta a fontos, vagy a többi szövetséges bizalma miatt fontos tály van?

[00:07:14]Hát itt lehet egy hosszú listát írni arról, hogy miért fontos az amerikaiak számára.

[00:07:17]Egyrészt ott az elhelyezkedése még a kóai háború alatt fogalmazott út Douglas meg Arthur amerikai tábornok, hogy hát a Talon egy elsüllyezhetetlen anyahajó ott a meg tengelttjáró ott a a a az egyik legnagyobb riválisunknak a partjainál.

[00:07:32]Hát ennél tehát egy főnyeremény stratégiai szempontból, hogyha van egy nagy riválisunk és annak a partjaihoz közvetlen közel van egy első van egy szigetünk mint az oroszok volt olyan de természetesen pont nagyon jó az analógia és ez a stratégiai helyzet ez nem változott aztán ott van ugye a gazdasági kérdés elsősorban persze a mikrochippeknek a kérdése hát az az ugye most már közhely hogy hát Tajvanon gyártják a a legfejlettebb mikrochipeknek a túlnyomó többségét ért ezek nélkül meghalna a világgazdaság.

[00:08:05]Aztán ott van a szövetségi rendszer bizalmának kérdése, hogy Tajvan ugye hivatalosan nem amerikai szövetséges, de azért hogyha az amerikaiak így fölvetett kézzel néznék, hogy a népi felszabadító hadsereg partra száll Tajvanon, és ott átveszi a hatalmat, akkor azért felvetődne egy-két kérdés Szulban, meg Tokióba, meg Manilába meg meg itt ottam ott, hogy mennyire bízhatunk mi az amerikai barátainkban.

[00:08:29]És hogyha ez a kérdés felvetődik, azt tulajdok már már már az a szövetségi rendszer végét jelenti.

[00:08:36]Mind nem vetődött fól már ez a kérdés például Tokióban az új miniszterelnökkel, mert folyamatosan ezen dilemmáznak, főleg Trump beiktatása óta a japánok és a dél-koreaiak, és hogy mennyire bízhatunk az amerikai védőernyűbe, mennyire bízhatunk a régi barátainkban.

[00:08:55]Ez nem is a japán miniszterelnök személyének a megváltozásával lett kérdés, hanem az amerikai elnök személyének a megváltozásával.

[00:09:03]Azt látjuk, hogy hát elindult egyfajta ilyen fegyverkezési verseny a a a régióba, hogy rájöttek a koreak is, meg a japánok is, nem biztos, hogy minket az amerikaiak megvédenek.

[00:09:13]Jó lenne egy-két százal gigipingből rápakolni még a katonai költségvetésre.

[00:09:22]Ez folyik, de hát azért alapvetően még mindig a az amerikai szövetség rendszer az, ami biztosítja a stabilitást a régióban.

[00:09:29]Tehát ezek nem ezek ilyen év fél évszázad, 70 éves elkötelezettségekről van szó.

[00:09:33]Azok nem fognak egy napról a másikra megváltozni.

[00:09:36]Mi lehet a kínaiak terve a tajvani gazdasági integrálásával?

[00:09:41]Tehát hogyan képzelik el mondjuk a világelső csipgyártás kínai váttételét?

[00:09:46]Licenceket átviszik Pekingbe, vagy hogy kell elképzelni?

[00:09:50]Itt nem nagyon kell erről képzelődniük.

[00:09:54]A tajwani gazdaság az lényegében integrálódott a kínai gazdaságba.

[00:09:55]Erről kevesebbet beszélünk.

[00:09:57]De hát Tajvannak természetesen Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere.

[00:10:01]Kínának is Tajvan szállítja a legfejlettebb mikrochippeket, amikor éppen hagyják neki.

[00:10:08]Tehát itt itt itt nem arról van szó, hogy az íróasztalban tervek vannak, hogy mi lesz majd, hogyha egyesülünk.

[00:10:14]Itt arról van szó, hogy gazdaságilag nagyon sok szempontból már egyesültek még a még a politika területe az, ami hátra van.

[00:10:20]Ez egy stratégiája is a kínaiaknak.

[00:10:23]Ők ugye nem arra játszanak, hogy hát mi odamegyünk, lerohanjuk, elfoglaljuk, átvesszük a hatalmat, satöbbi.

[00:10:30]Ez nyilván vannak ilyen tervek is a ilyen tervek vannak a fiókban, de a az a terv az az, hogy annyira bevonjuk a gazdasági, kulturális, tudományos, akármilyen gravitációs mezőnkbe Tajvant.

[00:10:44]hogy eljöjjön egyszer egy olyan nemzedék Tajvanon, aki azt mondja már, hogy tulajdonképpen mi hajlandóak vagyunk így valamilyen módon, valami egy ország három rendszer, vagy egy ország két rendszer, vagy valami hasonló konstrukció keretében része lenni ennek a nagy kínai nemzetközösségnek.

[00:10:56]Tehát a kínaiak alapvetően erre várnak, és ezért aktívan fejlesztik a a vagy próbálják fejleszteni a a gazdasági meg egyéb kapcsolataikat Tajvannal.

[00:11:08]Aztán ez hol sikerül nekik, hol a tajvanéak próbálnak ebből a halálos ölelésből egy kicsit kijebb szabadulni.

[00:11:15]Üüm.

[00:11:16]Jövőgett már az a nemzedék fölfele, amelyik a kínai gravitációt értékeli és óhajtja?

[00:11:23]Hát már amennyire van ilyen nemzedék, merthogy a Tajvanon a legalacsonyabb a születési rátta, és egyszer el fognak fogyni évtizedeken belül.

[00:11:30]Ö de nyilván a mai fiatalok körében az látszik, hogy nem jött.

[00:11:35]Tehát akik mégis csak vannak fiatalok és mégis megszülettek, azok között mindenféle törzelmi kutatás azt mutatja, hogy eszük ágában sincsen Kínához csatlakozni, mármint a kínai népköztársasághoz csatlakozni.

[00:11:48]De hát a dolgok változnak.

[00:11:50]Van a kínai népköztársasághoz való csatlakozásnak erős politikai képviselet Tajvanon?

[00:11:54]Úgy értem az erőset, hogy akár győzelemre is esélyes.

[00:11:59]Az azonnali csatlakozásnak nem.

[00:11:59]Két nagy párt van, meg van még egy ilyen közepes méretű, hát ilyen harmadik utaspárt, aki egyáltalán is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

[00:12:09]A két nagy pártból az egyik a függetlenség felé hajlik, a másik pedig a Kínával való egyesülés felé hajlik, de nem most.

[00:12:17]Tulajdonképpen mind a ketten a státuszkó fenntartását akarják, csak az egyik azt gondolja, hogy most így x évtizedig fenntartjuk a státuszkót, aztán utána, hogyha azt lehet, kikiáltjuk a függetlenségünket.

[00:12:26]A másik pedig azt mondja, hogy évtizedekig fenntartjuk a státuszkót.

[00:12:30]Aztán hogyha úgy alakul át Kína, annyira vonzó lesz, hogy úgy alakulnak át a nemzetkö viszonyok, akkor csatlakozzunk Kínához.

[00:12:40]És ennek az utóbbi ö pártnak, amely tulajdonképpen egyetért a kínai kommunista párttal abban, hogy a tajwaniak kínaiak és Tajvan alapvetően Kína része.

[00:12:53]Ennek vannak győzelmi esélyei.

[00:12:57]Ugye ennek a pártnak az elnöke látogatott, nem is olyan régen néhány hónapja Pekingben, ahol hát egy szí még személyesen fogadta és mindent megígértek neki és tejbe vajba ö fürösztötték, merthogy arra lehet számítani, hogy következő elnökválasztáson akár ez a párt is nyerhet.

[00:13:13]De arra van adat, hogy amikor hazament, akkor a népszerűsége fölfele vagy lefele ment.

[00:13:17]Én nem láttam ilyen adatot.

[00:13:17]Biztos vagyok benne, hogy mérték.

[00:13:18]Tajvönek mindent folyamatosan mérnek.

[00:13:21]Tehát az, hogy most éppen hogy van a kínai a Kínához való a csatlakozás vagy a kínai identitás támogatottsága, elutasítottsága egyes nép egyes politikus népszerűséghez folyamatosan mérik, de megmondom őszintén nem láttam ilyet.

[00:13:34]Ühüm.

[00:13:34]A tajvoniaknak van kínai identitásuk, tehát ők maguk kínaiaknak érzik magukat?

[00:13:41]Hát ez a nagyon sok tajvoni dolláros kérdés, amire tulajdonképpen tudunk válaszokat, mert ezt is mérik.

[00:13:46]Ö van egy ilyen alap ö kérdés, amit rengeteg közvédelmi kutató lényegében havonta megmér, hogy minek tartod magad?

[00:13:56]Tajvaninak, kínainak vagy tajvani kínainak, vagy kínai tajvaninak?

[00:13:59]És azt látjuk, hogy a mondjuk így a 90-es évek elején még a még a kínai identitás volt többségben.

[00:14:09]Kínai, illetve a tajvani kínai identitás.

[00:14:11]És viszonylag kevesen mondták magukat, csak Tajvaninak.

[00:14:12]Most fordult a kocka.

[00:14:14]Tehát a Tajvani, Tajvaninak maguk a Tajvaninak vallóknak a száma az már bőven többségben van.

[00:14:20]A csak kínainak vallók száma az egészen kicsi.

[00:14:25]Azért néhány százalék-ra szorult vissza azokban a adatokban, amiket én láttam.

[00:14:30]És azért még van egy ilyen kettő között egy széles réteg, aki alapvetően Tajvani kínainak tartja magát.

[00:14:35]Nyilván ezek azok a annak a pártnak a a törzs szavazói, akik el tudják képzelni, hogy valamikor egyszer egyesülni fog-e a szorosnak a két partja.

[00:14:47]Hongkong története.

[00:14:47]Kinek a forgatókönyvét erősíti Tajvanon?

[00:14:51]Ez borzalmas hatással volt a kínai identitásra Tajvanon.

[00:14:54]Ugye a Hongkongnak a belső ügyeibe ugye Isten igazából a 10-es évek legvégén 20-ba kezdtek a kínaiak hozzányúlni.

[00:15:05]Ö korábban is persze voltak ilyen kisebb megnyírbálásai azoknak a jogoknak, lehetőségeknek, amiket a hongkongiek úgy gondoltuk, hogy a kinek megígértek nekik, csak aztán visszakoztak tőle.

[00:15:17]Bármi, ami Hongkongban történt, abba az irányba, hogy ott még jobban beintegrálják a Népköztársaságba Hongkongot, az Tajvanon az elszakadáspártiakat, a függetlenségpártiakat erősítette, és a Tajvani identitást erősítette.

[00:15:30]A kínaiaknak mit ígér a kínai vezetés?

[00:15:34]van megtartásával vagy integrálásával.

[00:15:36]Mond valamit arról, hogy a kínaiaknak mitől lesz jobb.

[00:15:40]A kínaiak valószínűleg ott fognak maradni, ahol most laknak, és nem fog mindenki átmenni Tajvanra.

[00:15:47]Ez nem olyan kérdés, hogy mennyibe kerül egy kiló rizs, vagy nem tudom, mennyiért adják a édesavalonyú sertést a kifőzdébe.

[00:15:55]Tehát ez ez nemzeti büszkeség kérdése.

[00:15:58]Ez identitás kérdése.

[00:16:01]Tulajdonképpen a kínai álláspontot Tajvannal kapcsolatban azt baltával faragták ki.

[00:16:04]Nem is túl ées, elég életlen baltával.

[00:16:06]Tehát az nagyon egyszerű.

[00:16:08]Ők '9 óta folyamatosan azt mondják, hogy ez a mienk.

[00:16:12]És akkor lesz kerek a világ, akkor mondhatja magát Kína teljes értékű nagyhatalomnak, akkor mondhatja azt, hogy végetért az a szörnyű időszak, a megaláztatás 100 éve, ami az ópiumháborúkkal kezdődött, és utána a 49-es kommunista hatalomátvétellel lezáródott, de maradtak még ilyen maradványai, mint először ugye Hongkong, Makó és Tajvan, akkor lesz ennek az egésznek tényleg legge, hogyha Tajvan is visszatér hozzánk.

[00:16:43]Tehát a akinek nem azt ígérik, hogy nem tudom olcsóbb lesz a a mikrocsip vagy akármi, hanem azt ígérik a kínai embereknek, hogy akkor leszünk igazi kereknemzet.

[00:16:53]De olyan érzés, mint nálunk mondjuk édes Erdély, bácska bárnát felvidék, tehát mint mint a revízió, vagy vagy ez tök más?

[00:17:00]Hát a méret nyilván egész más.

[00:17:02]Nem, nem tök más.

[00:17:02]Tehát nyilván ugye Magyarországon aztem magyar a népességi nagy része már elengedte a tehát tehát nincsen reális lehetősége a revíziónak és ezért ez ez nem nagyon élő probléma az emberek többsége számára nyilván vannak de az erdelyélyi hasonlat az a a az nem rossz mert az azért mégis csak valamiféle olyas olyan terület ahol nagy többségben vannak magyarok satöbbi satöbbi satöbbi.

[00:17:31]és 1000 szállal kötődünk hozzá.

[00:17:35]Tajvanra lehet mondani.

[00:17:35]Hát nyilván nagyon furcsa analógiával, hogy hogy Kínának az erdélyi vagy legalábbis a tehát a a kínai emberek számára az egy nemzeti sérelem, egy nemzeti szégyen.

[00:17:48]Még így a gyarmatosítás korszakának egy ilyen maradványa, hogy Tajvan nem Kínának a része.

[00:17:57]Azt mondja, ennek mik a valóság alapjai, vagy a története alapjai?

[00:17:59]Az az egy más kérdés.

[00:18:01]Ö nyilván Tajban sose tartozott a kínai népköztársasághoz.

[00:18:05]Ugye hivatalosan japán gyarmat is volt korábban, tehát már már a 19.

[00:18:07]század végétől elvált a sors a szárazföldtől és előtte se volt nagyon ősidők óta Kínának a része.

[00:18:14]Tehát a a történeti valóság alapja ezeknek a vágyaknak Tajvin iránt az a a az nem feltétlenül van meg, de az biztos, hogy 70 év óta azt tanítják az iskolákban, sugárják a filmet, ez ezt beszélik a a politikusok, hogy Tajvan Kína ősi területe és te kínai állampolgár akkor érezheted magadat igazán teljes büszke kínai állampolgárnak, hogyha Tajvan, visszatér hozzánk.

[00:18:43]volt bármi más értelme a találkozónak, mintogy az amerikai elnök egy nappal később a Fox News-ban így fogalmazzon?

[00:18:49]Tehát megállapodtak bármiről, mikrocsipekről volt szó, a vám és szankciós rezsimről korábban.

[00:18:54]Ebben mentek előre?

[00:18:58]Nem, nem is adtak ki közös nyilatkozatot, nem is tartottak közös sajtótájékoztatót.

[00:19:05]Tulajdonképpen a gála vacsora menüjéről sokkal többet tudunk, hogy sokkal részletesebb és konkrétabb információink vannak, mint hogy egyáltalán meg Ilomas gyerekéről meg a gyerekének a táskájáról meg egyebekről, mint mint mint hogy miről beszéltek és miről állapodtak meg.

[00:19:25]Ugye Trump maga hazafele az Air Force Fanon arról beszélt, hogy fantasztikus üzleteket kötöttek és történelmi jelentőségi találkozó volt.

[00:19:33]De már odafele is ugyanezt mondta.

[00:19:34]Hát hogy igen, hogy majd ez lesz.

[00:19:37]Utólag vissza, tehát visszafele már múltiidőben ilyen eldöntött tényként nyilatkozott arról, hogy mert a kínai vesznek 200 böinget, meg nagyon sok amerikai olajat fognak vásárolni, meg szójababot, meg húst, meg egyebeket.

[00:19:48]A kínaiak semmit nem erősítettek meg ebből.

[00:19:51]Nyilván valamit fognak venni, de de ilyen konkrét kézzelf fogható eredménye ennek az útnak nem volt.

[00:20:00]Ühüm.

[00:20:00]Hogyha ilyen magas szinten állapodnak meg, akkor a és tényleg van megállapodás, és kommunikálják, akkor utána az egy ilyen kőbevés megállapodás, vagy még le kell tárgyalni a két ország üzletembereinek meg alsóbb szintjének, és aztán lesz belőle az, ami a végén lesz.

[00:20:16]Tehát mi a kínai hozzáállás ehhez?

[00:20:19]Hát most még ugye még csak meg se állapodtak, tehát most most még bizonytalanabb, hogy mi lesz a a Trumpféle bejelentésekből, de hogyha megállapodtak volna, amire korábban már volt példa, tehát azért nem ez az első amerikai kínai csúcstalálkozás, volt olyan, hő konkrétan kijöttek egy listával, hogy mi fog történni, mennyi mindent fognak venni a kínaiak, meg mi mindent fognak az amerikaiak engedni a kínaiaknak.

[00:20:41]Hát azt kell mondanim, hogy ezek finoman fogalmazva nem 100%-ig valósultak meg, tehát nem tartották be az ígéreteket.

[00:20:48]Ilyenkor persze nyilván a stábok letárgyalják, hogy akkor pontosan mi mennyi, hány hány kiló, meg hány tonna, meg hány darab, meg milyen mikrocsíp.

[00:20:56]És már a részlettárgyalások során így így módosul az egész, és általában ki szokott jönni az, hogy mind a két fél sokkal kevesebb engedményt tesz, mint amiből a főnökök, mint mint amiről a főnökök megállapodtak.

[00:21:10]Ühüm.

[00:21:10]Azt lehetett látni, hogy a két vezető találkozójára kiment erősebb pozícióval, kinek volt nagyobb a mellénye, kinek volt nagyobb az arca, ki volt jobb pozícióban?

[00:21:20]Szíelnök vagy Trumper?

[00:21:25]Én azt gondolom, hogy Szelnök jobb pozícióban volt.

[00:21:27]Egyik számára sem volt nagyon kellemes időpontban a csúcstalálkozó.

[00:21:36]Ugye a kínai gazdaságban otthon problémák vannak.

[00:21:39]A politikai rendszer most úgy a tisztogatási hullámban, ugye hadseregbe egy csomó tábornokot lecsuktak.

[00:21:47]Készül Kína a 2027-es pártkongresszusra, ami egy ilyen nagy akár generáció cserébel is járhatott.

[00:21:55]Azért kapaszkodnia kell a sitingnek is, hogy nehogy valami olyasmi történjen, ami kellemetlen számára.

[00:21:59]De őt nyilván nem fogják karon fogva a karzatról elvezetni.

[00:22:07]Hát sehol nincs kőbe vésve az, hogy sen hogy valakit nem visznek el karon fogva a karzatról.

[00:22:15]Politika az Kínában is politika.

[00:22:15]Láttunk már megpucsolt császárokat, meggyilakolt főminisztereket, lezuhanó repülőjű hadgyminisztert, lecsukott első embereket.

[00:22:28]M szóval nyilván most azt mondanám, hogy Sitipingnek erős a pozíciója, de az, hogy másfél év múlva mi lesz a a pártkongresszuson, az a a a azzal kapcsolatban nem bocsátkoznék jóslás, az biztos, hogy kell küzdeni.

[00:22:46]Tehát, hogy nem az van, hogy akkor most így végetért a politika Kínában, és akkor most meg teljesen mindegy, mi van.

[00:22:51]Simpinget újra választják az élete végéig.

[00:22:54]Lehet, hogy újra fogják választani, de ebbe folyamatos energi effortot kell tennie, hogy ez így történjen.

[00:23:02]Tehát azért egy, hogy mondjam, tehát a a bizánci udvar a kínai kommunistapárt vezetőségéhez képest egy ilyen átlátható bázisdemokratikus szeretetközösség volt.

[00:23:14]Dön irá háború nyomta.

[00:23:14]Trumpnak pedig hát elsősoron persze az iráni háború az azért hát így így magunk szólva nem a lehető legjobban sült el az amerikaiak számára.

[00:23:25]már az első napon győztek, azt mondták, az otthoni népszerűsége is hát mélyponton van.

[00:23:34]Tehát azt azt kell mondani, hogy ebből a szempontból pont talán az iráni háború miatt, mert ez egy akut válság, amiről mindenki tud, ő ő azért gyengébb pozícióba ment Kínába, és egy picit azért is ment, hogy megkapja azt a tiszteletet, hogy hogy őt olyan csinadrattával fogadják, meg legyenek nagyon vastag és nagyon hosszú vörös szőnyegek, meg elkísérjék őt Sityimping nem tudom, várost nézni, vagy műemlékeket nézni, tehát hogy megkapja azt, ami ahhoz kell, hogy otthon előadhassa magát, hogy hát őt egy mégis egy globális szuperhatalmi vezetőként fogadták.

[00:24:12]Ezt a szívességet a kínai egyébként megtették neki.

[00:24:16]Vladyimir Vladimirovics Putyin is meg fogja látogatni szíelnököt ezen a héten.

[00:24:20]A kínai kódot értők számára az időzítésnek van valami jelentősége, vagy valószínűleg ekkor ért rá mindenki?

[00:24:27]Szerintem ebben az esetben ennek nincs olyan nagy jelentősége.

[00:24:29]Még az év elején bejelentették, hogy az év első felében valamikor Putin oda fog látogatni.

[00:24:37]A Trumpféle látogatás eredetileg márciusra volt kitűzve, csak ide kellett halasztani májusra a iráni háború miatt.

[00:24:46]Úgyhogy szerintem emiatt igazából csak összecsúsztak.

[00:24:48]Ez persze egy szerencsés egybeesés a az oroszok számára is, meg a kínaiak számára is, hiszen ezzel ugye tudják azt jelezni, hogy a a kínai-amerikai közeledés, vagy legalábbis a a kapcsolatoknak a stabilizálása, az semmilyen módon nem mérinti a jó kínai orosz kapcsolatokat.

[00:25:09]Inkább onnan nézném meg a dolgot, hogy hát azt látjuk, hogy Kína, Peking egy globális, hát hatalmi diplomáciai központ lett.

[00:25:20]Tehát ebben a fél évben a biztonsági tanács öt állandó tagja közül mindegyiknek az állam vagy kormányfője ellátogatott, vagy most ugye el fog látogatni Kínába.

[00:25:29]hogy kezdte ez Macron még tavaly decemberben, aztán volt a Starick miniszterelnök, aztán most ugye az amerikai elnök, orosz elnök, tehát itt inkább egy ilyen sorozatba illik, hogy hozzánk szépen elzarándokol az egész világ.

[00:25:43]Ühüm.

[00:25:43]Vannak akkor ezek szerint van jelentősége, hogy Szelnők utazik, egyik szokott utazni, vagy inkább ő a házigazda?

[00:25:53]A kínaiak jobban szeretik, hogy ő a házigazdát.

[00:25:54]Ez ez akár a kínai császárköri hagyományokra is visszavezethető, mert ilyenkor persze nagy pompával fogadják az odalátogató vezetőket, kivéve az EU-sokat, mert azokat által megalázzák az elmúlt években, de azért azokat a vezetőket, akiket le akarnak nyűgözni, azokat óriási pompával fogadják.

[00:26:12]De az ott ugye, hogyha én vagyok a házigazdal, akkor mégis csak én mondom meg, hogy mik a szabályok, mi a protokoll, mit fogsz csinálni, mit nem fogsz csinálni, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:26:19]Ez kellemesebb a kínaiaknak, de azért természetesen szí még is utazik.

[00:26:23]Hát Magyarországon is volt 2024-ben, tehát bőven van arra a precedens, hogy ő elutazik valahova, de de mintha ő azért ritkábban tenné tiszteletét más országokban, mint ahányan hozzá elutazna.

[00:26:38]Kínában inkább a miniszterelnök meg persze a különügyminiszter szokott utazgatni.

[00:26:43]Az Európai Unió képviselőit azt utálják, azért alázzák, vagy látják, hogy Trump is alázza őket, és akkor nekik is lehet, vagy valami mélyebb elgondolás van mögötte?

[00:26:53]Hát nyilván nem utálatról van szó.

[00:26:56]Tehát a nagyhatalmi politika az nem ilyeneken múlik, hogy szeretem, utálom, hanem amerikai politikusok szokták mondani, hogy utálják.

[00:27:04]Hát az egy másik kultúra.

[00:27:04]A a a a kínai kultúra az nem ilyen.

[00:27:07]inkább arról van szó, hogy ugye az Európai Unió vezetése az mintha benne maradt volna egy ilyen nagyonakr anakronisztikus világban, amikor még az EU erősebb volt, mint Kína és ő diktálhatta a feltételeket, és ő mondjuk ilyen kis előadásokat tarthatott a kínai vezetőknek arról, hogy hogyan is kéne a emberi jókat kezelni, meg a új úrhelyzetet, kisebbségi helyzetet megoldani, meg ugye a gazdaságpolitikát, hogy kéne jobban hozzáigazítani a a nyugati sztandokhoz.

[00:27:35]Most ennek a korszaknak nyilvánvalóan vége, csak az európai vezetők erre mintogyha még nem nagyon ébredtek volna rá, és amikor már nem tudom, negyedszer mennek Pekingbe, és előadják a szokásos kis előadásaikat, akkor ötödszörre hát már nem a legkedvesebben fogják őket fogadni.

[00:27:53]De a kínai európai kapcsolat az ehhez képest gazdaságilag rendben van, csak nem szeretik a kioktatást, vagy gazdaságilag sincs már rendben?

[00:28:01]Hát most a kérdés az, hogy kinek számára van van rendben?

[00:28:06]Ugye az nagyon nincsen rendben, hogy a kínai ipar az lényegében egzisztenciális fenyegetés jelent az európai ipar számára.

[00:28:15]Tehát nézzük meg a német gazdaságnak a számait.

[00:28:17]Itt arról van szó, hogy a a a német iparnak a kína ipara egy nagyon fontos konkurenciája lett, és a a világpiacról kezdi el kiszorítani a német autókat meg egyéb dolgokat.

[00:28:29]Meg ez ez tulajdon az egész európai gazdaságra jellemző, hogy itt egy nagyon komoly versenyt fel nőtt mellénk.

[00:28:36]Elképesztő versenyképes termékeket tudnak szállítani Európában is, meg azokra a piacokra is, amiket hagyományosan Európa uralt, kiszorítanak minket.

[00:28:47]Ez ugye nyilván nagyon nincsen, rend, vagy a mi szempontunkból ez nagyon nincsen rendben.

[00:28:50]A kínaiak szempontjából persze ez rendben van.

[00:28:53]Jó, de a kínaiak azt nem látják, hogyha Jürgennek a német autógyárban nem lesz munkája, akkor nem fog négy évente autót venni.

[00:28:59]se hazai autót, se kínait, mert nem lesz jövedelme.

[00:29:02]Akkor hova fogják rakni a kínai autókat?

[00:29:04]Hát ezt valószínűleg vezetői szinten látják, de hát egy kínai aut itt ugye Kína nem egy ilyen monolit egység, tehát nem az van, hogy a a szé még letál a bidba, hogy akkor most adjatok el 2000 autót a nem tudom Bajorországba, vagy ne adjatok el, hanem hát ott a Bid-nak a menedzsmentje eldönti, hogy ő akar-e, mennyire akar, milyen autót akar eladni, mennyit akar eladni, és ezek az ilyen céges döntések állnak össze azzá a hihetetlen árú dömpingé, ami tényleg fenyegeti Európát, de annyival hatékonyabbak, hogy ilyen áron tudják adni az autóikat, vagy annyira sokat gyártanak, hogy kínálati piac van, és nem tudják ennél drágábban eladni az autóig.

[00:29:50]Az ember megnézi ezeket a katalógusokat, luxusautónak kinéző dolgokat adnak tömegutóáron.

[00:29:57]Ezek luxusautók, tehát ezek nem nem csak kinéznek.

[00:29:59]E e ez a probléma.

[00:29:59]Tehát hogyha azt mondhatnánk, hogy hát ezek ilyen patyonkí autók, jól néznek ki, meg van bennük karaokeegép, de igazából nem nem nagyon mennek, akkor nem lenne velük probléma, mert nyilván a vásárló kiismerne őket, de a probléma az velük, hogy jók is, tehát a a kérdésel a válasz is, plusz még jön egy harmadik szempont is, ami hát főleg az európai vezetők rendszeresen fölvetnek, hogy jelentős állami támogatás van, vagy legalábbis volt abban, hogy ezek a cégek ilyen versenyképessé váljanak, de ugye olyan méretgazdaságosság van Kínában, olyan hatalmas belső piac van, amire érdemes volt hatalmas tümtermelést felfuttatni.

[00:30:39]Meg olyan elképesztő kutatásfejlesztési tevékenységet végeztek ezek a a cégek, hogy a a fejünkre nőttek, vagy pontosabban hát az elektromos autókban abszolút megelőztek minket, és ez árértékarányba jobb jobb jobbak, mint mi az elektromos autóknál.

[00:30:58]Csak ugye a probléma az, hogy hát a belsőégésű motoros autóknak nem föltétlenül van jövője.

[00:31:06]A kínai belsőpiac miért nem tudja felvenni azt a fantasztikus mennyiségű terméket, amit a kínaiak előállítanak a gumipapustól kezdve az űrhajóalkatrészig bármit.

[00:31:18]Na hát hogyha én erre tudnám a választ, vagy a pontosabban a megoldást tudnám erre, akkor nem itt lennék, hanem éppen így aranyba öntenének valahol Pekingbe.

[00:31:30]A legnagyobb problémája ez Kínának.

[00:31:30]Hát leginkább azért nem tudja felvenni, mert túl sokat gyár.

[00:31:35]Tehát a világ feldolgozó ipari termelésének a 31-32%-át Kína adja, miközben a világ lakosságának csak nem tudom 15%-át teszik ki.

[00:31:43]Tehát kétszer annyit gyártanak, mint amennyire úgy átlagosan szükségük lenne.

[00:31:47]Ezt ugye ott otthon hát nincsen szüksége minden kínainak három elektromos autóra.

[00:31:57]Márpedig tudnának annyit gyártani valószínűleg, hogy minden mindenkinak legyen három elektromos autója.

[00:32:00]Ezért ezt kénytelen külföldön eladni.

[00:32:02]És ugyanez igaz gumipapusra meg mindenre is, hogy túl sokat gyártanak.

[00:32:06]Hiában vannak nagyon sokat, még többet gyártanak.

[00:32:10]Ráadásul, és ez az igazi probléma, nem fogyaszt eleget a kínai.

[00:32:16]Miért nem fogyaszt eleget a kínai?

[00:32:16]Nem az a vágya a kínainak, hogy európai szinten fogyasszon, vagy már most európai szinten fogyasz, nem fér bele több.

[00:32:24]Beleférne több.

[00:32:24]Van egy kulturális sajátossága kínaiaknak, hogy szeretnek takarékoskodni.

[00:32:31]Tehát elképesztő magas a megtakarítási ráta.

[00:32:33]Egész egyszerűen az van, hogy egy kínai megkapja a fizetését, annak átlagosan a harmadát, 30%-át, 30 valahány%zé-át beteszi a bankba, részvényt vez, kötvényt vezelő, nem tudom.

[00:32:46]Tehát azt megtakarítja és csak a a a maradékot költi el.

[00:32:52]Tehát de ez már 100 éve is így volt, meg 1000 éve is így volt akkor már, aki megtehette, hogy takarékoskodik.

[00:32:58]Tehát ez ez egy kulturális sajátosság.

[00:32:59]Erre rápolt még a covidőszak, ami egy nagyon meg ami nagyon megviselta a kínai társadalmat, és a társadalmi bizalom szint, a jövőbe vetett bizalom, a befektetések a iránti bizalom az megcsappant.

[00:33:13]És inkább a kinek úgy vannak vele, hogyha ez egy ilyen bizonytalan világ, hogy bármikor jöhet egy járvány, mondjuk amikor bezárnak minket, bármikor jöhet bármilyen katasztrófa, akkor inkább hát visszafogjuk a fogyasztást, hogy nehogy az legyen, hogy itt állunk letolt gatyával, vagy nem tudom, nincsenek otthon elég tartalékaink, hogyha mondjuk megint bezárnak minket, nem tudom két évre.

[00:33:35]Végül teljesen más hozzáállás, mint nálunk, hogy ha nem tudjuk, hogy lesz-e holnap, akkor most kell elkölteni mindenünket, amint van, és körbe kell utazni az országot, meg kell enni, meginni mindent, akkor azt ők nem így csinálják.

[00:33:47]Hát ezt szociológusok imádják ezt a témát, az interkulturális különbségeket, vizsgálják, és ez az egyik fő megállapításuk, hogy valóban itt egy óriási különbség van.

[00:33:57]Ühüm.

[00:33:57]Volt Magyarországon egy kormányváltás a Zsenin Zsipaoban.

[00:33:59]Hova fért bele Magyar Péter?

[00:34:06]papír példánya a Zsem Zsiónak nem jutott a kezembe, tehát csak a a honlapot láttam.

[00:34:13]Pontosabban az angol verziójában a China délibe még tőlem is kértek egy cikket, és ha én azt jól emlékszem, a nyolcadik vagy kilencedik oldalon jelent meg, tehát nem a címlapra került a cikkem a magyarországi kormányváltás hatásáról a kínai kapcsolatokra, de egyáltalán az, hogy kértek ilyen cikket, meg az, hogy foglalkozott vele a Zsemin Zsipa, ugye online verziót láttam, ott abszolút foglalkozott vele, az azt mutatja, hogy foglalkoztatja a kínaiakat a kérdés.

[00:34:40]Nyilván tiszában vannak vele, hogy az elmúlt 16 évben nagyon jó, különlegesen jó, az Európai Unióban talán a legjobb politikai kapcsolataink alakultak kiínában.

[00:34:51]És hát politikai részről azt látjuk, hogy nagyon nem szeretnék, hogyha ez menne a levesbe, és elég nagy és a politikai meg gazdasági szereplők rész elég nagy az aggodalom, hogy mit fog csinálni az új kormány.

[00:35:09]Úgyhogy rögtön a választás másnapján a kínai külügyminiszter gratulált Magyar Péternek.

[00:35:16]A kínai nagykövet Magyarországon hiperaktívvá vált, és lényegében naponta Orbán Anitával fotózkodik.

[00:35:22]Tehát látszik, hogy hogy ők ők tesznek vele energiát abban, hogy ne változzon a magyar külpolitika.

[00:35:27]meg tudott nyugtatni néhány milliárd kínait a China déliben írt elemzésével.

[00:35:31]Úgyhogy igazából a választás másnapján meg még ma se nagyon lehet tudni, hogy milyen kínai magyar kapcsolatokra készül az új kormány.

[00:35:42]Hát nem én nem olyan Cháli angol nyelvű napilapot milliók milliárdok olvasnák.

[00:35:47]Ö de hát tá nem is én, de az a realitás, hogy Kína egy nagyhatalom.

[00:36:01]Nincsenek igazán politikai vitáink, nincsenek területi vitáink vagy történelmis érménink egymással szemben.

[00:36:07]Jelentős kínai befektetések vannak Magyarországon.

[00:36:09]Ez a realitás, hogyha ezt átgondoljuk a és és realistának képzeljük el a következő kormányunkat, akkor azt gondolom, hogy ez meg kell, hogy nyugtassa a kínaiakat.

[00:36:16]egyébként a úgymagyar kormány is tetően gesztusokat ugye Magyar Péter a választás másnapján tartott egy nagy nemzetközi sajtótájékoztatót ugye a Hung Expo területén ahol a South China Morning Post a legesleagyobb hongkongi napilap egész Ázsia egyik legjelentősebb napilapja külön tudósított küldött ide azért hogy megkérdezze Magyar Pétertől milyen lesz az országnak a kípolitikája és ott a a Magyar Péter egy nagyon bíztató választ adott, közölte, hogy Kína egy nagy hatalom.

[00:36:52]Mi fontosnak tartjuk vele a jó kapcsolatokat, úgyhogy én nagyon szívesen elutazok Kínába és nagyon szívesen fogadok Magyarországon kínai vezetőket.

[00:37:00]Tehát láthatólag nem történik itten a legeslegmagasabb szinten egy mondjuk egy ilyen ideológiai ö fordulat.

[00:37:08]Ugyanakkor hát más megnyilatkozásokból azt tudjuk, hogy a nem akkumulátorárakat jobban fogják ellenőrizni.

[00:37:14]Itt is ugye fel lett téve más helyzetben a kérdés az új miniszterelnöknek még a kampányban, hogy mit fog csinálni a kínai akyárakkal, és nem azt mondta, hogy be fogja őket zárni, pedig ez még akár a kampányban így jól is hangzott volna, hanem nagyon józ módon azt mondta, hogy rá fogjuk őket venni arra, hogy betartsák a magyarországi környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, ami én azt gondolom, hogy a kínaiak számára is egy teljesen elfogadható dolog, de a kínaiak általában el szokták fogadni, hogyha helyi szabályokat rájuk kényszerítenek.

[00:37:45]Vagy úgy vannak vele, hogy ahány ország, annyi szabály, akkor bele kell írni a költségjegyzékbe, hogy ez itt mennyivel drágább és csinálni kell.

[00:37:53]A nemzetközi tapasztalat az, hogy a kínaiak mindig annyira tartják be a szabályokat, amennyire betartatják velük.

[00:37:59]Tehát ugyanennek a hogy valam az akkumulátort gyárnál tartuk, hogy ez a Cattle vagy CATL nevű gyár, ami Debrecenben épít egy vagy cég, ami Debrecenbe épít egy hatalmas gyárat.

[00:38:10]Ennek van Németországban egy üzeme Tuningiában, ami mindenféle politikai probléma meg környezetvédelmi nélkül működik, mert ott tudják, hogy Németországba be kell tartani a szabályukat.

[00:38:20]Ahol meg nem tartatják be velük, akkor úgy viselkednek, mint általában a kapitalisták szoktak, nem csak a kínaiak, hogy akkor meg nem tarthatják be a szab tartják be a szabályokat.

[00:38:29]Ühüm.

[00:38:32]Az iráni háború érintette a kínaiakat?

[00:38:35]Kifejezték abbéli reményüket, hogy ezt le lehet zárni és le is kellene zárni.

[00:38:40]hogy foglalkoznak vele?

[00:38:42]Nem örülnek neki.

[00:38:42]Ugye Kína a világ legnagyobb kereskedő nemzete, és mindig, hogyha fennakadások vannak a világ kereskedelméiben, az nem jó a kínaiaknak.

[00:38:50]Ráadásul ugye Kína Irán a legnagyobb olajforrása Kínának.

[00:38:54]A kínai olaj importnak, ha jól emlézem, 12-13%-a jön iránból, meg még több hát a a az öböl államokból, tehát a hormózi szorosnak a lezárása, hogy ott elvileg az irániak átengedik a kínai hajókat, de gyakorlatilag nem nagyon mernek ott hajózgatni.

[00:39:13]Ez egy nagy veszélyes a helyzet.

[00:39:15]Ez ez nagyon komoly kieséseket jelent Kínának.

[00:39:17]Ö, és hát az, hogy az olajárak megemelkedtek, ez is nagyon komoly kieséseket jelent Kínának, hogy ez nagyon rossz neki.

[00:39:23]Meg hát ráadásul nyilván annak nem olyan jó az optikája, hogy hát idén már a a második nagyon szoros stratégiai partnerüket lőtték ki az amerikaiak.

[00:39:31]Pontosan az egyiket ugye nem kilőtték, hanem elvitték zsákkal a fején.

[00:39:33]A Madoró, venezói elnököt a iránni vezetésben konkrétan hát megsemmisítették, amely 2021-ben nem olyan régen kötött egy ilyen nagyszabú stratégiai megállapodást Kínával.

[00:39:45]Tehát ez jelenl a gazdaságilag sem jó, meg a nemzetközi politikai moz hát ilyen presztízse szempontjából is jó.

[00:39:54]Arra próbálják a helyzetet kihasználni, hogy úgy mutassák be magukat a világ közélménye különösen a globális délközélményei között, hogy vannak ezek az erőszakos agresszív vagdalkozó kiszámíthatatlan csúnya amerikaiak, akik össze-vissza lövöldöznek.

[00:40:08]Ezzel szemben itt van Kína, a stabilitás, a béke szigetel.

[00:40:11]Mi nem támadunk meg senkit.

[00:40:13]Mi betartjuk a nemzetközi jogot, meg szerződéseket, meg egyebeket.

[00:40:18]Gyertek velünk bizniszeljétek, mert mi hagyjuk a stabilitást.

[00:40:21]Nem ezek a kiszámíthatatlan bolond amerikaiak.

[00:40:24]De Kína nem nagyon szokott fegyverrel stabilitást biztosítani.

[00:40:26]Nem nagyon mentek a hormóziszorosba kínai hajók.

[00:40:28]A szövetségesei nem hiányolják a kínai fegyveres fellépést, az erőfelmutatást.

[00:40:36]Az amerikaiak ugye valami baj van, odaküldik a Geraldfordot, odaér két hét alatt, és akkor látják, hogy itt vagyunk.

[00:40:44]Itt van egy óriási különbség az amerikai meg a kínai mentalitás meg politika között.

[00:40:48]Az amerikaiak odaküldik a hajót, a kínaiak nem.

[00:40:51]Ugye úgy fog fogalmazod a kérdésben, hogy a szövetségesei így van.

[00:40:55]Kínának nincsenek szövetségesei, Kínának partnerei vannak, és sokan a partnerek között félreértették a dolgot, mert azt gondolták, hogy hogy igazából szövetségeseik nekik a kínaiak, de pont ezek az esetek azt mutatják, hogy a kínaiok komolyan gondolják, hogy ők ők nem avatkoznak be semmilyen más ország belügyeibe, hogyha ott lelövik az elnököt, vagy elviszik az elnököt, azt a kínaiak hagyják.

[00:41:16]Ők nem fognak odaküldeni katonákat.

[00:41:17]Tehát ez egy alapdoktrinája a kínai külpolitikának, hogy tartózkodnak más országok ügyeibe való beavatkozástól, még akkor is, hogyha ez számunkra kellemetlen.

[00:41:28]Úgy tűnik, hogy Kína partnerének meg kell tanulniuk, hogy lehet üzletelni Kínával, lehet nagyszerű stratégiai partnerségről szóló fényes megállapodásokat kötni, de nem fognak minket megvédeni a kínaiak, mert az, mert ők nem olyanok.

[00:41:47]A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kínának van valamilyen elvi megfontolása, vagy a legjobbat akarja, leghamarabb és mindenkit le akar nyomni, úgy mondjuk, mint a napelemiparban.

[00:42:00]Annyira új a terület, hogy az, hogy ennek kialakult volna valami ideológiája vagy etikája vagy elvei, azt még nem látjuk.

[00:42:07]Azt látjuk, hogy hát ahogy általában szokták, hogy kínálni az új technológiára, látják, hogy itt egy nagyon fontos dolog van.

[00:42:14]nagyon menő.

[00:42:17]Akkor akkor gyorsan öntsük rá néhány milliárd olyant, hogy hogy ebbe világ elsők legyünk.

[00:42:21]Tehát tehát most most még ebben a szakaszban vannak.

[00:42:26]I illetve ami még egy ilyen kínai sajátosság, ami már kirajzolódik, hogy ők nem föltétlenül a a legnagyobb számítási kapacitást akarják, nem egy ilyen méretbe törnek nagyra, hanem náluk a mesterséges intelligencia az inkább a mindennapi alkalmazás miatt fontos.

[00:42:45]Tehát miközben a az amerikaiak építik a mindenféle nagy szupermodelleket meg egyebeket, és ugye nem szállítják a kínaiaknak azokat a high-end mikrochipeket, amik kell a kínaiak is építhetnének ilyeneket, közben a kínaiak szépen az oktatásba, a pénzügyekbe, a közlekedésbe, mindenféle életterületbe beépítették, tehát szerves része lett a a mesterséges intelligencia a a mindennapi életnek.

[00:43:11]És hogyha megnézzük a új öt éves tervet, am nem olyan rég fogadtak el, abban szerepel külön egy AI plus nevű program, ami persze előír mindenféle ilyen célokat, hogy majd mennyire kell menő mesterség és intelligencia modellekkel rendelkezünk, de a fő cél az, hogy a mindennapi életet egészségügybe, közlekedésszervezésbe, mit tudom én mibe áthassa a mesterséges intelligencia.

[00:43:37]Tehát ők ők ők ők ezt a részét fejlesztik a dolognak.

[00:43:39]Honnan van annyi szakemberük, hogy a ráöntött sok milliárd yan az végül egy terméket ki fog hozni?

[00:43:47]A világból összeszedik és az emberek ott sok milliárdért dolgoznak a világ legjobb egyetemeiről, vagy ezek már nincs sajátok?

[00:43:55]Létezik a tudósok, programozók hazacsábításának a műfaja.

[00:43:58]Ezek nem kevés pénzt kapnak, hogy mondjuk a Hárvár díj diplomájukat otthon hasznosíthassák.

[00:44:07]De hát itt ugye tök új műfajról van szó, tehát sehol a világon nem volt sok mesterséges intelligencia fejlesztő mérnök.

[00:44:13]Amint megjelent ez a a divatja, azonnal elkezdték ezeket kiképezni.

[00:44:18]Máshol is a világon így zajlott, úgyhogy ezek jó rész már ilyen hazai fejlesztők.

[00:44:24]Ühüm.

[00:44:24]Katonai fejlesztésben látszik valamilyen nyilvános cél a mesterséges intelligencia kapcsán.

[00:44:29]Hát általában mindenki ott fogja először használni.

[00:44:32]Meg azt szokták mondani, hogy a legtöbb pénz mindig a katonáknak megy.

[00:44:36]Hát ez az, amit a kinek nem igen kötnek a ilyen mezei jellemzőknek, vagy általában a a külső szemlélőknek az órára, hogy ők a katonai technológiában mit fejlesztenek.

[00:44:46]Itt csak feltételezni tudjuk, hogy hogy természetesen építik be a mesterséges intelligenciát a hadi technikájukba.

[00:44:54]Aztán, hogy ez ez akár még kérdésként is felmerülhetett most a Trump csúcstalálkozón, hogy itt ugye a autonóm fegyverek, tehát amik döntést hoznak arról, hogy akkor ezt most megülik-e vagy nem, ezek nagyon sok etikai problémát felvesznek és annak az igénye felmerült, hogy ezt valahogy szabályozni kéne, vagy nem kéne hagyni, hogy gépek döntsenek helyettünk, hogy ki hal meg ki nem hal.

[00:45:15]Meg szerintem legyen a végén egy lassú ember.

[00:45:18]hogy legyen-e a végén egy lassú ember, aki megnyomja a piros gombót.

[00:45:19]Hát itt ugye a a probléma az az, hogy azért a katonai szempontok felül szokták írni az etikai szempontokat.

[00:45:27]Legalábbis az emberiségnek az elmúlt 5000 éves történet az erről tanúskodik.

[00:45:30]Van a kínai döntéshozók fejében terv arra az időszakra, hogyha már nem Donald Trump lesz az elnök?

[00:45:38]Elvileg ő már többet nem lehet elnök?

[00:45:42]vagy megszokták a stílust, és nekik ez tök jó így, és várják, hogy egy következő elnök is ugyanilyen legyen.

[00:45:48]Nekik nem rossz ez a stílus, mert hát azt látjuk, hogy mi teszi Amerikát erőssé.

[00:45:52]Hát nyilván van egy erős ipari katonai kapacitása, meg van egy olyan szövetségi rendszere, amit hát 1945 óta épít ki.

[00:46:02]Tehát már már már ugye lassan 80 éve épül az amerikai szövetségi rendszer.

[00:46:12]És Donald Trump nekiállt ennek a szövetségi rendszernek a megnyengítésének.

[00:46:15]Ugye rugdossa az amerikai az európaiakat, rugdossa a koreaiakat, japánokat, Tajvannalfeltetlen a legbarátságosabb, hát a saját legszorosabb partnereivel szemben vezetett be mindenféle védőválmokat meg meg egyebeket.

[00:46:29]Hát ez egy főnyeremény a kínaiak számára.

[00:46:32]Hát ők is ismerik ugye Napóleonnak azt a mozgását, mondását, hogy ne zavar meg az ellenséget, amikor éppen hibát követel.

[00:46:42]Azt mondom, hogy ez nekik jó.

[00:46:42]De hát nyilvánvalóan, akinek hosszú távra terveznek, tehát nem gondolják, hogy Donald Trump lesz történelem végéig az Egyesült Államok elnöke.

[00:46:49]Tehát a legközebb forgatókönyvek vannak a legkülönbözőbb elnök típusokra vagy személyiségekre kidolgozva náluk.

[00:46:58]Köszönöm szépen a tájékoztatást.

[00:46:58]Az elmúlt egy órában Salát Gergely Sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a magyar külügyi intézet munkatársa volt az aréna vendége.

[00:47:05]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:10]A beszélgetést az Infórádióban felvételről hallottak a YouTube csatornánkon ugyanígy fogják hallani.

[00:47:15]Ha oda föliratkoznak, a következő beszélgetéseket már nem kell külön keresniük.

[00:47:18]Köszönöm a figyelmet.

[00:47:21]Exterda Tibor vagyok.

[00:47:24]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.