Budapesti rejtély: több a turista, de kevesebb a bevétel. Zsidai Zoltán Roy, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádióműsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a zsidai csoport tulajdonosa ügyvezetője.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Köszöntöm az Infádió hallgatóit.

[00:00:25]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán.

[00:00:27]És köszöntöm az Aréna mai vendégét, Zsidai Zoltán Ryd gasztronóm szakembert, a zsidai csoport tulajdonosát, ügyvezetőjét, a magyar Éttermi szövetség elnökét.

[00:00:36]Jó napot kívánok.

[00:00:38]Jó napot kívánok.

[00:00:38]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:39]És természetesen turizmusról, vendéglátásról beszélgetünk a következő szűk egy órában, amiről meglehetősen ellentmondásos és vegyes hírek érkeztek a napokban.

[00:00:49]Van itt egy egy számadat, ami arra vonatkozik, hogy az idei évre 19 millió Magyarországra látogató utast vagy turistát várnak.

[00:00:58]Ez a szám egyébként 2019-ben a covid előtti csúcsévben is csak olyan 16-17 millió volt.

[00:01:05]Tehát akkor a várakozások szerint 2 millió fővel több is lehet az idei évben.

[00:01:10]És a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Szövetségének a felmérése is kijött a napokban, és ők is pozitív várakozásokkal tekintenek erre.

[00:01:20]Ugyanakkor éppen ma az egyik internetes portálon látott napvilágot egy összesítés, miszerint Magyarországon folyamatosan csökken a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma.

[00:01:31]2010 óta több mint 14000 vendéglátóipari egységgel lett kevesebb.

[00:01:35]Azért ez egy markáns csökkenés.

[00:01:37]Egyáltalán hogyan függ össze turizmus és vendéglátás?

[00:01:39]Mert azt gondolnánk, hogyha több turista, külföldi vendég érkezik, nő a vendégéjszakák száma, akkor a vendéglátóhelyek forgalma is vélhetően megnő.

[00:01:50]De akkor ezek szerint nem így van.

[00:01:53]Ebben nagyon sok kérdés volt.

[00:01:55]Megpróbálok struktúráltan válaszolni.

[00:01:57]Ühüm.

[00:01:57]Az nagyon fontos, hogy a turizmus az nem egy az nem egy dekoráció, és nem csupán kultúra, és nem csupán vendéglátás és idegenvezetők, hanem az egyik legjelentősebb export iparágunk.

[00:02:13]Körülbelül 13%-a a GDP-nek a turizmus a multiplikátor hatásain keresztül.

[00:02:19]Csak, hogy perspektívában lássuk, az autóipar 10% és az autóiparban alkalmazott létszámnál négy-ötször több ember kerül foglalkoztatásra a turizmusban, de a mezőgazdasághoz képest majdnem háromszoros a mérete a turizmusnak, és szintén négy-ötször annyi ember dolgozik benne.

[00:02:39]Tehát kijelenthető, hogy messze a legjelentősebb magyar nemzetgazdasági ágazat a turizmus, és valahogy mégis radar alatt mozog, és egy kicsit mindenki kerülgeti, és nem tekintjük így egészen rendszerében és a saját súlyának megfelelően.

[00:03:00]Ö a számokról egyébként azt kell tudni, való valós az, hogy a repülőtéren ilyen nagyszámú utasforgalom érkezik Budapestre.

[00:03:14]Tehát Budapestnek nincsen volumen problémája, Budapestnek értékproblémája van.

[00:03:21]Csak, hogy lássuk, 2023-hoz képest közel 20%-ot nőtt a beutazó külföldiek száma, és a az általunk látott vendéglátóhelyeknél azért, ami ami ami ami lefedi nem csak a prémium szegment Budapesten, hanem a a az egészen laza fiataloknak szóló helyeket is, tehát a belvárostól Budapest mindent lefed körülbelül reáltékben olyan 10%-os árbevétel csökkenés történt, miközben 20%-kal nőtt a vendégeknek a száma.

[00:03:58]És ez azért van, mert egyszerűen olyan minőségű vendégek, olyan jellegű vendégek érkeznek Budapestre nagy számban, ami miatt még még a covid előtti bulituristák által dominált időszakhoz képest is, amiről nem gondoltuk, hogy prémium turizmus lett volna, még ahhoz képest is jelentősen csökkenő reál bevételt.

[00:04:20]Akkor, hogyha jól értem, akkor a középponti kérdés az, hogy vendégként, turistaként ki is érkezik Magyarországra.

[00:04:27]Tehát, hogy milyen turistáról van szó?

[00:04:29]Az a turista mennyit költ, és mire költ, hol milyen szálláshelyen száll meg, mit fogyaszt, mint bármilyen nemzetgazdasági ágan, ilyen kategóriákban kell gondolkoznunk.

[00:04:42]Tehát a volumen az egy szempont, tehát hogy az árbevétel az a volumenszer ár közgáz első évfolyamban ezt megtanuljuk, hogy hogy hogy az a volumen az önmagában nem megoldás.

[00:04:55]És ugye a turizmus az különösen érzékeny, hiszen azért itt élnek helyek is, és és egy olyan fenntartható turizmust kellene megvalósítanunk, ami egyébként nem zavarja a hé lakosságnak az életét.

[00:05:09]Tehát nekünk alapvetően nem sok turistára és testekre van szükség az utcán, akik akik útban vannak, hanem nekünk olyan turizmusra van szükségünk, ami nemzetgazdasági teljesítményt generál, hiszen ez egy nemzetgazdaság, és nekünk nem az a célunk, hogy minél több közértbe látogató turista lepje el az országot.

[00:05:30]De ez a fajta, vagy ez a típusú, hát nevezzük valóban így, hogy buliturizmus, amit hát ugye éveken keresztül már buurizmus sin, mert merve úgy tűnt, hogy meg hát tulajdonképpen talán szlogenek is épültek erre, hogy Budapest a buli főváros, ahol olcsó a sör, lehet lángoszni, lángost kapni, ahol mindenki jól érzi magát, de főképpen is különösképpen a 20 éves bulituristák, akik sóra érkeztek, vagy érkeznek, ezek szerint már kevésbé érkeznek az olcsó fapados járatokkal, akkor ez a kép is változott, tehát ez is alá 19-ben 19-ben még még ez volt, csak azóta két fontos trend történt.

[00:06:10]Az egyik az az, hogy kötelező lett a bankkártya elfogadás minden vendéglátóhelyen.

[00:06:16]Ühüm.

[00:06:16]Ö a másik trend pedig az, hogy mindenki elkezdett bankkártyával fizetni mindenhol nemzetközileg, tehát Londonban már nem is lehet készpénzzel szinte sehol fizetni.

[00:06:27]És ez a kettő trend egymás után hozott egy óriási fehérítést a piacon, és ez magával hozta azt, hogy hirtelen mindenkinek be kell árazni a a az adókat és a járulékokat.

[00:06:38]Tehát, hogy drágább lett a turistáknak drá innentől fogva el lehet menni Romániába meg Bulgáriába, ahol továbbra sincs az adó beárazva és még sokkal olcsóbb.

[00:06:47]és cserébe olyan szuper low budget turizmus határozza meg a városunkat, ami ami azt az eredményt produkálja, amit látunk, hogy 20%-kal több vendég, 10%-kal kevesebb reál árbevételt hoz.

[00:07:01]Van egy másik strukturális probléma, ami ezt támogatja, az a szálláshelyeknek a disztribúciója.

[00:07:11]Ugye van körülbelül 100000 kereskedelmi jellegű szálláshely Budapesten, aminek a 60%-a rövid távú lakáskiadás és lakásokból kialakított.

[00:07:19]Igen.

[00:07:23]És nyilván tehát ilyen arány sehol a nyugati világban, egyetlen egy világvárosban sincsen.

[00:07:30]Ezt nem szabadott volna ide elengedni, de ahogy nem szabadott volna ide elengedni, nem szabad földbe állítani sem.

[00:07:36]Hát most ugye azért mindenhol megléptek bizonyos korlátozásokat.

[00:07:39]Ennél ennél rosszabb ennél rosszabbul nehéz lenne ezt kezelni, mint hogy azt mondja egy kerület még még rosszabbá teszi a helyzetet.

[00:07:43]Az rosszabbá elmondom miért.

[00:07:45]Mert az, hogy a hatodik kerület bezárja a hivatalosan az RBNB-t, attól 10-15%-nyi szolgáltató megijed és befejezi ezt a tevékenységét.

[00:07:57]A többi az már nem kell semmit költeni tovább, és teljesen illegálisban csinálja.

[00:08:03]Tehát az ár árszint ugye már nincs belőle adóbevétel sem, ezért tud egy kicsit még még lejjebb menni árban, de nyilván már nem maradt pénz, meg nem nem hisz benne hosszú távon, hogy bele fektessen, hiszen ki tudja, hogy mikor fogják bezárni.

[00:08:17]Egyáltalán ellenőrzik-e, nem ellenőrzik.

[00:08:21]És így még tovább csökken a színvonal, és még tovább csökken a az ár, és még tovább nő a versenyelőnye az illegális szereplőknek a legális lakáskiadókkal, illetve a szállodákkal szemben.

[00:08:32]Tehát, hogy ebből látszik, hogy ezért ahogy egy komoly iparágban szükséges, egységében kell ezt az egészet kezelni és nem kerületi szintű megoldásokkal belenyúlni egy olyan rendszerbe, ami nem csak, hogy országosan területenként meg vármegyénként meg régiónként összekapcsolódik és összefügg, hanem Budapesten belül természetesen kerületenként minden módon összekapcsolódik, hiszen Valahol megérkezünk vonattal, valahol megérkezünk repülővel, valahol lakunk, valahová megyünk.

[00:09:09]Tehát, hogy a turista az folyamatosan mozog a városban, tehát hogy ezeket a megoldásokat csak csak egységesen lehet egy akkora nagyobb területre, mint Budapest kezel.

[00:09:19]megnézzük a hát úgymond túlburjánzó Airbnb szekt és mondjuk a hagyományos szállodai struktúrát, akkor az is elmondható, hogy azért ebből ezutóbból hiány is mutatkozik jelenleg Budapesten.

[00:09:33]Tehát mondjuk minőségi, ha összehasonjuk magunkat ugye a nagy versenytársainkkal, Bécsel, Prágával meg mondjuk Varsóval szemben, akkor az látszik, hogy abszolút szálláshely hiányunk van, szállodai szálláshely hiányunk van.

[00:09:45]Tehát sehol nincsen 20-30%-nál nagyobb rövidtávú lakáskiadás.

[00:09:51]Ez azt jelenti, hogy hiányzik több 10000 szállodai kapacitás ezeknek 8-10 év, hogy ezek létrejöjjenek egy olyan stabil és kiszámítható környezetben, egy olyan finanszírozási környezetben is megoldással, amivel egy hosszútávú befektető, aki évtizedekben gondolkozik, eldönti, hogy akkor ilyen fejlesztéseket elkezd.

[00:10:12]Igen, csak hát ugye az elmúlt évek pont nem az ingatlanfejlesztésekről és az ingatlanberuházásokról szóltak.

[00:10:16]Talán most éppen változóban van majd ez a helyzet.

[00:10:21]Itt itt tehát mindig változik, tehát mindig vannak válságok, egy csomó minden történik és mégis mégis van egy Ausztria, mégis van egy Bécs, mégis van egy Prága, akik a rendszerváltás óta, de hogyha az elmúlt 30-40 évet nézzük, ők folyamatosan a megfelelő irányba mozogtak, és és így konzekvensen és konziszensen dolgoztak.

[00:10:40]ők a versenytársaink is egyébként.

[00:10:43]Tehát hogyha megnézzük ezt a régiót, a kelet-közép-európai régiót, akkor ezek a említett is ide hoznám.

[00:10:51]Ezek versenytársaink és ezek egy egy valamit csinálnak jobban, vagy mit tudnak jobban?

[00:10:56]Elmondom a turizmus nem politika.

[00:10:58]Kiveszik a politikai körből és a politikai térből az egész turizmust, és teljesen mindegy, hogy éppen ki van kormányon.

[00:11:06]A turizmusnak a menedzsmentje és a turizmussal kapcsolatos szabályozási környezet az teljesen stabilan és kiszámíthatóan működik, hiszen a egy turizmusirányítás alapvetően nemzetközi piaci szereplőkkel áll kapcsolatban.

[00:11:22]Egyrészt a befektetők is nemzetközi piaci szereplők, a légitársaságok is nemzetközi piaci szereplők, akik egyébként évekkel előre tárgyalnak.

[00:11:32]Tehát hogyha most például ezt a mostani szezont elrontjuk és a a nagy nehezen két év alatt felépített mondjuk Egyesült Államok és kanadai útvonalunkat elveszítjük, akkor jövőre nem jön vissza, hanem akkor megint elvesztettünk egy jövő évet is, és maximum a jövő utáni évet tudjuk visszavenni.

[00:11:48]De mondok még még jobbat.

[00:11:48]A nemzetközi konferenciáknál, a nemzetközi konferenciáknál két-három évre előre vannak ezek a konferenciák megterveznive.

[00:11:57]Ehhez képest a popszakma az egy ilyen rövidtávú ö kategória, hiszen ott ott mondjuk egy évre előre vannak ezek a ezek a szuperkoncertek meg turnék megszervezve.

[00:12:12]A dunai hajós cégek, akik nagyon komoly nemzetkű cégek, 20-28-at árulják jelen pillanatban.

[00:12:18]Ühüm.

[00:12:20]Arról beszélgetünk az imént, hogy központi vagy középponti kérdés, hogy vendégként ki is érkezik Magyarországra, milyen turista érkezik Magyarországra.

[00:12:30]De gondolom, hogy az is fontos és központi kérdés lehet, hogy milyen Budapestet akarunk megmutatni a világnak, vagy mi az a Budapest kép, amit érdemes és és szerencsés a külföld felé közvetíteni?

[00:12:46]A mi nap egy turisztikai konferencián elhangzott az, hogy Budapest turizmusa évek óta egy kicsit a vagy nem is kicsit, hanem talán eléggé meghatározó módon a senki földjén bolyong.

[00:12:58]Nincs egy tudatosan felépített városkép vagy turisztikai koncepció.

[00:13:00]Jól lehet ugye van egy turizmus stratégia, egy kidolgozott munkaanyag, amit éppenséggel a Boston Consulting készített, ha jól emlékszem.

[00:13:10]Tehát azért ebből nyilván, hogy fel lehetne építeni egy narratívát, vagy fel is kellene építeni egy narratívát.

[00:13:17]Mi lehetne ez?

[00:13:22]Én nem hiszek abban, hogy vannak ilyen egy nagy ilyen mondások és ilyen narratívák, tehát hogy ezek a piacok sokkal szegmentáltabbak és tök más üzenet van.

[00:13:33]Igen, csak annyiféle szegmens volt ugye megnézzük az elmúlt években, ugye volt egy ilyen gasztronómiai koncepció, amikor a a hagyományos magyar konyhával, azokkal az ízekkel akkor ott volt, hogy Budapest a fürdők városa.

[00:13:48]Tehát ezek mind jók kultúra, ezekre továbbra is lehet építeni.

[00:13:52]Ezekre lehet építeni, ugye nem nem itt van, tehát itt a megvalósításban van a a titok nyitja.

[00:13:56]Ö, és itt egyébként a visit Hungary nagyon jó munkát kezdett el végezni a Csendes Oliver időszapkában, de hát ez ugye alapvetően alig több mint másfél év, tehát mivel nagyon hosszú folyamatokról van szó, ezért az eredményét mostanában kellene elkezdjünk érezni.

[00:14:17]Tehát amíg nem lehet mondjuk idejönni az Egyesült Államokból direkt járattal, addig nagyon nehéz ide hozni a megfelelő a megfelelő vendégeket, akiknek a megfelelő kínálatot mind hát éppen beindul, de éppen az van, hogy ugye tekintettel arra, hogy a a visit Hungarynek a több 10 milliárdnyi költségvetését alapvetően reklám fronton kell elkölteni, és ez egy cégen keresztül történt, és annak a számlái, a bankszámlái befagyasztásra kerültek.

[00:14:46]Ezért jelen pillanatban az van, hogy a Erkan Kanadától az Ibérián át az összes olyan nemzetközi partnerünk, ugye amiről beszéltem az előbb, hogy a légitársaságokkal meg Michleng Guiddal és ilyenekkel beszélünk, ha nem tudjuk teljesíteni a szerződéseinket és nem tudjuk kifizetni a megfelelő temezésben a ránkő részt, akkor akkor megakadnak ezek a folyamatok.

[00:15:10]Én én azt gondolom, hogy hogy a a megoldás abban van, tehát itt nagyon sok sok mindent várnak az emberek egy turizmus irányítástól, és szerintem a a turizmus irányítástól összesen két dolgot kell várni.

[00:15:21]Az egyik az az, hogy hozzanak ide vendéget.

[00:15:25]Sok megfelelő vendéget hozzanak ide és lehetőleg minőségi turistát, aki megfelelő Igen.

[00:15:32]A a kínálatunknak a képesség a képességeinknek megfelelő.

[00:15:36]Igen.

[00:15:36]Tehát, hogy ne lerohasszuk a vendéglátó kínálatunkat, és ne gulyáslángos meg mama papalángos meg a meg a különböző cikimnél ciki 70-es80-as évekbeli balatoni lehúzós vendéglátást idéző kínálat alakuljon ki a belvárosban, miközben 5-10 évvel ezelőtt most belbenézünk a belvárosba, a lángos az egy ilyen hó katasztófa.

[00:15:59]Igen, igen, igen.

[00:16:02]Azelőtt azért ezt külterületeken vagy a Balatonnál vagy strandokon lehetett és a belvárosban éttermi éttermi környezetben.

[00:16:10]De a másik, amit amit el kell várni, az az infrastruktúrának a biztosítása, ami megvalósítja ezt az első célt.

[00:16:16]És a ugye sokféle infrastruktúráról kell beszéljünk.

[00:16:22]Sok minden megvan Budapesten, vidéken sok minden nincs, ami Budapesten megvan, de a légi összeköttetés, a megfelelő légi összeköttetés az egyik legfontosabb, és alapvetően ne felejtsük el, hogy Budapesten még mindig fapados légi repülőtér vagyunk, tehát hogy alapvetően ide nem tudom túlnyomó részében fapadós légitársaságok jönnek, és ez azért limitálja a vendégeket is.

[00:16:49]Ühüm.

[00:16:52]Hát meg a vendégkör is talán más, aki a Igen, igen.

[00:16:55]Ö emlegettük a az imént a lángost, és azért tegyünk egy kis kitérőt a gasztronómia irányába, hogy ez mennyire lehet hangsúlyos.

[00:17:02]Hát annál is inkább, mert ön is több budapesti étterem tulajdonosa vezetője.

[00:17:07]És a felmérések szerint én olyan adatokat találtam, hogy hát azért jó százzres nagyságrendre tehető az úgynevezett gasztroturisták száma.

[00:17:16]Állítólag az utazóknak a 10-15%-a kifejezetten gasztronómiai élményekért választic célt és utazik az adott régióba vagy a az adott országba.

[00:17:24]De hát mellettük nyilván sokan keresik a az adott ország konyhájával való találkozás lehetőségét is, ha már itt vannak történetesen Budapesten.

[00:17:34]Mennyire tudunk, vagy mennyire érdemes erre építeni?

[00:17:36]10 magyar étteremnek van Michlencsillaga, és van két éttermünk, amelyik már két Mislencsillagos.

[00:17:43]azért ez is amúlyan hívó szó lehet a fine dining jegyében, de hát egyébként is talán amiről már említés tettünk, ugye a magyar konyha is meg a gasztronómia, az mennyire lehet hangsúlyos?

[00:17:56]Ez abszolút hangsúlyos is, hangsúlyos is kell, hogy legyen.

[00:18:02]De látjuk, hogy mi történik akkor, amikor amikor akkora baj van a beutazó vendégnek a minőségével, hogy a korábban normális éttermek azok gulyáslángoszóvá alakulnak át.

[00:18:14]Hát tehát ugye a piac nagyon őszinte ebből a szempontból.

[00:18:19]Hát, hogyha ha nem jön a rendes vendég, akkor csinál nekik nyilván egy piacnak egy bizonyos része, nyilván egy magát egy bizonyos szint fölött tartó étteremtulajdonos előbb csonkolja le a bal csuklóját, mintogy mintogy a rendes éttermét egy ilyenre átalakítsa.

[00:18:36]De aztán lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor amikor amikor ezt meg kell lépnie hiszen ki kell fizetni a számlákat.

[00:18:44]Ha egyébként a gasztronómiát nézzük, akkor elmondható azért óhatatlanul az is, hogy hogy nyílik, vagy hát már már elég tágra nyílt az olló a külföldi vendég és a magyar vendég között.

[00:18:59]azért hagyományosan a magyarok jellemzően alkalmakhoz kötődően járnak éttermekbe.

[00:19:10]Szülinapok, a gyerek ballagása, valamilyen esemény, és akkor elmegyünk étterembe.

[00:19:14]Tehát ez nem egy olyan bevet, mint akár a szomszédos országokban, akár Szlovákiában, vagy vagy a cseheknél, vagy Csehországban, ahol az egy bevett szokás, hogy hogy este mondjuk lemennek egy-egy étterembe, mondjuk Prágába.

[00:19:29]Szóval ez mennyire mennyire nyírt ez?

[00:19:31]Ez sérült mindenhol Nyugat-Európában is, tehát hogy még Münchenben is sérült a a gasztronómiának az a mindennapi beágyazottsága, ahol mondjuk a covid előtt volt.

[00:19:43]Tehát a covid és az utána lévő alapvetően energiaváltás válság és infláció, az az mindenhol beleevett a a reáljövedelmekbe.

[00:19:56]Ühüm.

[00:19:56]és egyszerűen ebből a teljesen hétköznapi mivoltából kiáraszta magát a vendéglátást.

[00:20:01]Ez egyébként visszafelé alakul ez a ez a ez a dolog.

[00:20:03]Tehát nyilván ez főleg Magyarországon ez jön vissza, hiszen Magyarországon most már évek óta hiába nincsen semmilyen gazdasági teljesítményes alapja, mégis 4-5%-os realbér emelkedés van, tehát hogy tud visszatérni.

[00:20:19]És egyébként én a fiataloknál látok abszolút pozitív elmozdulást, de látszik, hogy a hogy az árérzékenység az abszolút az egy abszolút sokkal fontosabb szempont lett, mint mint korábban.

[00:20:36]Igen, csak ha megnézzük, akkor talán a magyarországi háztartásoknak az úgymond fogyasztói vagy fogyasztási kosarában az étterem vagy az étterembejárás az hát a rangsorban azért viszonylag hátul szerepel.

[00:20:47]Hát most ha a a 10 milliós teljes magyar lakosságra vetítjük, akkor akkor abszolút, de hát ez ez sose volt 10 milliós lakosságra vetítve.

[00:20:54]Tehát ez alapvetően egy egy városi, nagyvárosi életforma.

[00:21:01]És ö nyilvánvalóan ugye Nyugat-Európában a a a 60 év fölötti korosztály egyébként az egyik legfontosabb motorja a gasztrómiának és a gasztroturizmusnak, hiszen nekik van elkölthető jövedelmük, szabadidejük, nincsenek kisgyermekek, társasági életet élnek és és költenek.

[00:21:27]Ugye itt Magyarországon a statisztikák nem jók.

[00:21:29]Én remélem, hogy ez is fejlődni fog.

[00:21:31]De ugye nálunk 60 60 fölött nagyon sokan kicsekkolnak a társadalomból, és inkább visszahúzódnak a lakásokba, és inkább a tév rabjaivá válnak, ami ami fájó, hiszen ez az a leg anyagilag leg lukratívabb szegmens, aki mondom a minőségi, nyugati típusú gasztrómiának a motorja.

[00:21:55]Ühüm.

[00:21:55]A fiatalokat említette itt most Magyarországon.

[00:21:57]Tőlük mi remélhető?

[00:21:57]vagy egyáltalán mi az a szegmens, ahol ők például majd költenek vagy fogyasztanak?

[00:22:04]Minden szegmens, tehát hogy én ők nyilván árérzékarányúbbak, élményt keresnek, tehát ők sokkal modernebbül sokkal korszerűbben tekintik egyébként a gasztronómiát, mint sok régi módi szakember.

[00:22:17]Ugye régen voltak olyan szakemberek, akik azt mondták, hogy az étterem az a konyha, és gyakorlatilag ami a tányéron van, arról szól ez a történet.

[00:22:26]Nyilván most már mindenki tudja, hogy ez ez nem így van.

[00:22:31]Ezt a fiataloknak nem kell magyarázni.

[00:22:33]Ők tudják, hogy ez nem így van.

[00:22:33]Tehát, hogy ez egy ez egy ez egy 360 fokos érmény élménycsomag, aminek egy nagyon fontos szempontja az, hogy mi van a tányéron, de a az, hogy mi van a pohárban, az is fontos.

[00:22:45]Hogy hogy néz ki az asztal, hogy milyen a felszolgálás, hogy milyen az atmoszféra, hogy mik az illatok, mik a hangok.

[00:22:51]Ez ez mind összes érzékszerv.

[00:22:55]Az az fontos.

[00:22:57]Ühüm.

[00:22:57]Talán érdemes egy kicsit külön kitérni még a konferenciausra vagy a fürdőkultúrára, a wellnessre.

[00:23:02]Ugye elhangzott a beszélgetés első részében, hogy éveken, sőt évtizedeken keresztül volt ez a szlogán, hogy Budapest a fürdők városa sokat hallott és vélhetően külföldre szóló marketing kampányokban is hangsúlyozottelen vagy hangsúlyozott szlog volt a ez akár lehetne erre még jobban építeni, mert hogyha megnézzük például a szomszédos Ausztriát, sőt itt a szomszédban Ausztria talán legszegényebb tartományát vagy régióját, Burgenlandot, hát azt igen jól ki tudták aknázni a termálvizeket, a gyógyvízes lehetőségeket, talán jobban is, mint mi itt Magyarországon.

[00:23:40]Hogyan látja ezt?

[00:23:43]Hát meg nézzük meg Izlandot, ami egy székesfehérvel méresülő ország, és olyan fürdőkultúrát és olyan fürdőalapú turizmust csináltak, hogy az egész világ számára iránymutató.

[00:23:56]Itt megint nagyon sok változás volt az elmúlt mondjuk fél évszázadban, és egy kicsit a mi szemléletünk szerintem a a régi világban ragadt.

[00:24:08]pedig a az amink van, tehát az a víz vízvagyon, ami ami termálvíz meg fürdő budapesten, akár Budapest, de hát vidéken is ez ez ez brutálisan nagy és tehát elkeserítően gyengén használjuk ezt ki.

[00:24:30]És ugye itt az egyik, amiről beszéltünk, hogy infrastruktúra, hogy mi mi a dolga a turizmus irányításnak?

[00:24:33]Egy a vendégek idehozása, kettő az infrastruktúra.

[00:24:36]Az infrastruktúra az egyrészt egy meglévő infrastruktúra, másrészt ennek az infrastruktúrának a folyamatosan fenntartása és olyanná alakítása, ami az aktuális trendeknek megfelelő, és amivel ide tudjuk hozni azokat a vendégeket, amik szolgálják az értékteremtést megint a volumen helyett.

[00:24:58]a minőség ugye Magyarország nagyon sok pénzt költ folyamatosan és ugye erre eurórások is vannak főleg vidéken, hogy fürdőket fejlesszünk.

[00:25:06]De hát én azért voltam egy-két vidéki fürdőben, tehát nyugat-európai szemmel egy egy egy random osztrák sívárosnak a fürdőjéhez képest elkeserítő színvonalú, amit mi sok helyen fürdő címen előadunk.

[00:25:30]És ez azért van, mert ez egy nemzetközi tudásalapú iparág, és ebbe akkor tudunk mi jók lenni, hogyha behozzuk a nemzetközi tudást, behozzuk a megfelelő tanácsadó cégeket, meg kinézzük, hogy ezek hol vannak, hogy ezek Skandináviában vannak, Ausztriában vannak, hol vannak, és velük együtt kell kialakítani és folyamatosan fejleszteni a mi kínálatunkat.

[00:25:49]Budapesttel ugyanez a helyzet.

[00:25:53]Ühüm.

[00:25:53]Itt is fejleszteni kell, tehát hogy azzal, hogy van török fürdőnk, tök jó, de hát a török fürdőnek nyilván nem úgy kell 2026-ban működnie, mint ahogy működött a 1600-as években.

[00:26:07]Érintőlegesen említettük a a konferenciaturizmust, vagy az üzleti turizmust.

[00:26:11]Itt is lehetnek kiaknázatlan lehetőségek, hiszen hogyha minőségi turizmusról beszélünk, akkor ez annak nagyon fontos tereppei.

[00:26:20]És most hirtelen Budapest vonatkozásában hát a Budapest Kongresszusi Központ juthat eszünkbe.

[00:26:26]jó 40 évvel ezelőtt épült, és hát azóta csak tervek vannak újabbak építésére, például a MPA melletti területen, de hát ebből jó sok évvel ezelőtti tervből nem sok minden valósult meg, sőt semmi nem valósult meg.

[00:26:43]Nézzük a jó oldalát, megvannak a tervek, meg kéne csinálni.

[00:26:46]Tehát, hogy abszolút jól látja, tehát a konferenciaurizmus az megint egy előttünk heverő megoldás.

[00:26:55]Tehát ugye annyi sok minden hiányzik ami a mi turisztikai ö ö organizmusunkból, hogy hogy ebből a szempontból jó helyzetben vagyunk, mert mert könnyű eredményeket felmutatni.

[00:27:12]Talán a konferenciában még könnyebb, mert nem sok fürdővel, nem országos szintű fejlesztésekben kell gondolni, hanem kell csinálni egy mai 21.

[00:27:22]századi konferencia kapacitást van.

[00:27:27]Repülőterünk, a konferenciaturizmus, a létező legjobb turisztikai forrás revenue forrása az ország vagy meg a lakosság szempontjából, hiszen akkor jönnek általában, amikor a legkevésbé van aktív turisztikai szezon.

[00:27:45]Rendszeresen hétköznap jönnek, abszolút szállodákat használnak.

[00:27:52]kihasználnak egy csomó olyan szolgáltatást, ami van, és és igen.

[00:27:58]Tehát és tele van szabad kapacitással, tehát az égvilágon senkit nem zavar.

[00:28:01]És egy egy konferenciavendégnek a a az értéke az egy az egy low budget Airbnv vendégéhez képest sokszorosa.

[00:28:12]A különböző eseményekhez, sport vagy kulturális eseményekhez kapcsolódó turizmus az mennyire tud erős lenni, és mennyire tud hangsúlyos lenni?

[00:28:20]Most éppen a budapesti foci BL döntő előtt néhány nappal beszélgetünk, de hát ugye nyáron itt van a Forma, vannak stadion koncertek Budapesten, kulturális események, fesztiválok.

[00:28:34]Szóval erre mennyire lehet, vagy mennyire kell, mennyire érdemes építeni?

[00:28:39]Ez kulcs.

[00:28:39]Erre abszolút kell építeni.

[00:28:42]Ez egyébként nagyon sok szempontból működik is.

[00:28:46]És mutatja azt, hogy ezt ezt erre kell még még tenni.

[00:28:50]Tehát, hogy én erre a erre a lóra még sokkal többet tennék, hiszen akkor itt itt egyébként kész van az infrastruktúránk, tehát hogy van szerintem elég stadionunk ahhoz, hogy egy csomó koncertet tudjunk rendezni.

[00:29:01]Ö talán már két éve volt az a nek nagy focieseményeket is.

[00:29:08]Hát ez a fociesemény, ez ez most egy hétig, amit ez ez csinál Budapesten, az az több hétnyi előtte lévő szenvedést kompenzál be árban.

[00:29:20]Abszolút.

[00:29:20]Tehát, hogy ezek ezek ezek szinte bármit megérnek.

[00:29:22]De amikor a Coldplay koncert volt, három koncert volt, csak ide volt jegy, mindenki ide repült az egész világról, hogy ezen a koncerten részt vegyen.

[00:29:31]Az megint ez majdnem egy hétre megcsinálta Budapesten.

[00:29:35]Hát én emlékszem, ez csoda is volt.

[00:29:36]Aztán ugye két évvel ezelőttyárom volt, két évvel ezelőtt volt, és ugye három koncert volt a a stadionban, és hát én meglepődve láttam, hogy a három koncertre néhány óra alatt elfogyott az összes jegy.

[00:29:50]Igen.

[00:29:50]Igen.

[00:29:50]Na de mit mondhat ez?

[00:29:52]Hát, hogy van van igény, meg van érdeklődés.

[00:29:54]Mit kell?

[00:29:54]Mit csinál egy üzletember, ha van igény?

[00:29:56]Azt csinálja még inkább.

[00:29:56]Hát a duható ezeket tudjuk csinálni, akkor csináljuk.

[00:30:02]Ugye a kulturális események is nyilván nagyon hangsúlyosak lehetnek.

[00:30:04]És ennek kapcsán azért az jutott eszembe, egy régebbi történet jutott eszembe, hogy annak idején a budapesti tavaszi fesztivált a 80-as évek legelje elején azzal a nem titkolt szándékkal hívták életre, ráadásul a turisztikai szakemberek kezdeményezésére indították el, hogy megtöltsék az akkor felépült dunaparti szállodákat egy egyébként ugye egy ilyen márciusi időszakban, ami nem olyan erős az utazási szezonban, hogy legyen zen zenei kulturális rendezvénysorozat Budapesten, és jöjjenek a turisták és töltsék meg ezeket a szálláshelyeket.

[00:30:39]Tehát, hogy ez nagyon jól összekapcsolható.

[00:30:41]Megint csak a kultúra és a turizmus és a kulturális turizmus mennyire lehet hangsúlyos.

[00:30:47]Abszolú nagyon jó, jó jó jó példa.

[00:30:47]Csak nézzük meg, hogy mondjuk a Salzburgi ünnepi játékok az az mondjuk mennyi GDP a mi tavaszi fesztiválunkhoz képest.

[00:30:56]Igen, tehát, hogy ezt is emberek csinálják, ezek a Igen.

[00:31:00]Hát ráadásul ugye a tavaszi fesztivál mellett most már ugye elindult a Bartók tavasz ősszel, a lisztünnep, tehát több ilyen rendezvénysorozat is van.

[00:31:07]A szezonalitást mennyire vagy mennyiben lehet úgymond kisimítani ezekkel a szegmensekkel?

[00:31:12]Mert konferenciázni, gyógyfürdőzni, wellnesseszezni és ehhez társítva mondjuk esténként egy jó étteremben megvacsorázni, hát azt egész évben lehet.

[00:31:23]Itt a recept.

[00:31:23]Itt a recept.

[00:31:23]ezekkel lehet kisimíteni.

[00:31:25]Tehát ezek erre vannak, erre vannak a konferenciák.

[00:31:31]Pont erre, hogy a azt a azt a szörnyjű első negyedévet, ami ami minden turisztikai vállalkozás életében egy súlyos mínuszos időszak, azt például gyönyörűen ki lehet simítani.

[00:31:41]A személyzetet fitten és edzésben lehet tartani, a várost nem terheljük, mert egyébként alig van ember a a városban, aki mozogban.

[00:31:52]nem a nem az egyébként és forgalmas időszakokban generálunk további további forgalmat.

[00:31:57]Hát pont pont ezzel lehet ezeket csinálni az ilyen kulturális ö fesztivál jellegű eseményekkel, szuperkoncertekkel.

[00:32:09]Ez ez ezekkel pont pont ez a feladat.

[00:32:11]Tehát ahogy tehát a a az az állami irányítás pont itt tud értéket teremteni, hogy tudjuk, hogy hogy vannak a hullámok.

[00:32:19]És amikor hullámvölgyek vannak, azokat a hullámvölgyeket tudjuk egy kicsit felhozni.

[00:32:23]Amikor hullámcsúcsok vannak, ott nincs ott nincs szükség arra, hogy arra arra még az állam rápakoljon, ott támogasson.

[00:32:31]Azt azt azt a piac gyönyörűen megoldja.

[00:32:33]Akkor akkor kell bejönni, amikor amikor amikor hullámvölgyek vannak.

[00:32:37]Beszélgettünk arról, hogy itt a közép-kelet-európai régióban azért vannak és lehetnek versenytársaink, erős versenytársaink.

[00:32:46]Ugye itt Bécs Prága hangzott el, de ha már összevetés vagy összehasonlítás, olvastam azt, hogy rendszeresen vizsgálják önök is a vendéglátói szektort, hogy állnak árazásban, összevetve az európai mezőnnyel.

[00:32:58]Mi derül ki ebből?

[00:33:01]Hol helyezkednek el mondjuk az árak tekintetében a budapesti helyek, a budapesti vendéglátóhelyek?

[00:33:09]Hát ezt abszolút vizsgáljuk.

[00:33:09]Ö és két két öre bontottuk a nyugati nyugati világot ebből a szempontból, és ehhez a kettőhöz képest mérjük mérjük Budapestet.

[00:33:26]Az egyik az a klasszikus Észak és Nyugat-Európa, és ide tartozódik számomra az Egyesült Államok is.

[00:33:31]Ezekhez képest továbbra is körülbelül 30%-kal olcsóbbak vagyunk.

[00:33:38]Ühüm.

[00:33:38]Ö mindeskorom Skandináviát, Franciaországot, ö Benelux államokat, még Bécset is, Prága is, ugye Bécs Prága azért az nagyon kiemelkedő ár van.

[00:33:52]Tehát ezek ezek ezek 20-30%-kal drágábbak, amikor almát almával és körték körtével hasonlítunk össze, mint Budapest.

[00:34:00]És ez ugyanaz az arány, mint volt a Covid előtt.

[00:34:05]egyébként megnéztem a az áremeléseket.

[00:34:07]Ugye Euróban Euróban volt egy körülbelül 80%-os áremelkedés 2009 óta 2009 óta az éttermi árakban.

[00:34:20]És hogyha a forintot is eurósítjuk, akkor nálunk is pontosan ugyanez volt.

[00:34:25]Ugye itt most egy kicsit bezavar a kébe az, hogy most egy egy masszív 10% körül erősödést könyvelt el a forint.

[00:34:31]Ez nem segít a versenyképességünkben, merthogy nem ezen a bázison vagyunk beárazva.

[00:34:39]Tehát nem ez nem ez a nem ez a nem ez a nem ez a költség struktúránknak a a bázisa ez a ez az euro erősség.

[00:34:47]Tehát nem ezen van a a város beárazva.

[00:34:47]Ö ú úgyhogy meglátjuk, hogy ez a nyáron mit fog eredményezni.

[00:34:57]A a másik szegmens az pedig egyébként ez a ez a dél dél és Közép-Európa, tehát Lengyelország, Olasz, Miláno, Barcelona, Madrid, ezek a régiók, ezzel teljesen egy árszinten vagyunk.

[00:35:12]Ühüm.

[00:35:14]És ebben nincs is igazából csoda.

[00:35:14]Tehát be van kapcsolva most már Budapest a a abba a nyugati vérkeringésbe.

[00:35:21]De nagyjából akkor a a működési költségek egy étterem vonatkozásában itt Budapesten akkor megegyeznek mondjuk a barcelonaival meg a a milánoival ugye működési költségek.

[00:35:30]Nyilván azért ott is van energiaköltség, minőségi alapanyag, minőségi alapanyag beszerzése, a munkaerőköltség.

[00:35:36]Tehát ezek ezek az alapanyag nálunk drágább, mert ugye onnan hozzák ide, tehát mi ugyanazt az alapanyagot vagyunk kénytelenek adni, amit vagy a vagy a lengyelek, vagy a és az autóételek, a a különböző kulcsok, járulékok, álfakulcsok.

[00:35:54]Itt itt itt van itt van itt van a kutyaállásó egyébként.

[00:35:59]Tehát hogyha az alapanyagok szintére megyünk, akkor hasonló vagy drágább, hiszen onnan hozzuk az energiánk szintén inkább inkább drágább.

[00:36:06]Tehát ezekhez az országokhoz képest ugye nekünk nincs, tehát én nincs rezsicsökkentett energiaköltség csökkentett, nincs nincs nincs rezsicsökkentett.

[00:36:19]A munkabérek mondjuk nekem Spanyolországhoz van konkrét összehasonlítási benchmarkom.

[00:36:27]Nálunk magasabbak a bérek Budapesten, mint mondjuk a a dél délpanyol Kostadel szólon a vendéglátásban.

[00:36:34]Abszolút.

[00:36:34]Tehát amikor nekünk ott voltak éttermeink meg együttműködéseink, akkor mi nem tudtunk Budapestről odavinni kollégákat, mert nem tudtuk volna ott azt a bért biztosítani, ami Ühüm.

[00:36:48]Ami szükséges lett volna.

[00:36:51]És akkor beszéljünk az adokról, járulékokról.

[00:36:52]Ugye az 5+ 4%, ami az élelmiszeren, ami az ételeken van, az éttermi éttermi melegkonyhás éttermi árakon, az ugye 5+ 4% az 9%, mondjuk Ausztriában 10.

[00:37:04]Tehát, hogy ez nagyjából nagyjából megegyezik.

[00:37:09]Ez ez körülbelül ez a ez a range.

[00:37:11]Viszont nekünk van egy 27%-unk az alkoholnál, ami egyébként 15 és 20 a versenytársainknál, tehát hogy tehát hogy masszívan magasabb.

[00:37:22]Ö nyilván a a szervízdíj az ami az egyik legfontosabb szektorális adókedvezmény, amivel a szervízdíjként kifizetett bérnek sokkal kevesebb a járuléka, mint egy hagyományos bérnek.

[00:37:38]Ez erről érdemes talán egy kitérőt tennünk szervízdíj borra való, mert voltak ugye az ennek elszámolását érintő változások pont a közelmúltban.

[00:37:45]Ettől tisztább vagy egyszerűbb lesz a kép ennek révén, mert mondjuk mi vendégként, hogyha bemegyünk egy étterembe, akkor nem biztos, hogy egyszerűbb ez a kép.

[00:37:58]Van étterem, ahol egyáltalán nem tüntetnek fel az étlapon szervízdíjat, vagy nem találkozhatunk szervídéjal.

[00:38:05]Van, ahol van, de különböző tételek vannak.

[00:38:07]Ugye van, ahol 10, van, ahol 12, van, ahol 15%.

[00:38:09]Ugye assassiszem a 15% az a maximum.

[00:38:12]És akkor van a továbbra is adható borra való mindezen felül, de hát ha ezt így összeadom, akkor ez végül is akár egy ilyen 20-25%-os tétel adódhat az éttermi számlánkhoz.

[00:38:24]Azért ez nem csekély.

[00:38:25]Én amikor az árakat mondtam az előbb az árösszehasonlításokat, én a szervízdíjal növelt árakat mondtam.

[00:38:30]Tehát mi mindig a szervízdíjal növelt árakat nézzük, hiszen a szervídíj az része az áraknak.

[00:38:36]Ez egy sajátos megoldás Magyarországon, és és biztosítja azt, hogy gyakorlatilag az árbevételünknek egy bizonyos részéig egyébként maximum 20%i szervízdíjas árbevételt lehet szervízdíjként kifizetni.

[00:38:51]Tehát hogyha 15%-ot is számol fel valaki, egyébként 20%-ig lehet szervízdíjat adni.

[00:38:56]Ez azt jelenti, hogy az árbevétel egészen 20%-áig bértömeget tudunk kifizetni.

[00:39:04]Ühüm.

[00:39:09]Ettől működik.

[00:39:09]Itt nekünk nekünk nekünk Ausztriával kell nekünk azokkal az országokkal kell versenyeznünk ezen a fronton, akik 20-30%-kal drágábbak nálunk.

[00:39:20]Ühüm.

[00:39:20]Ugye nem a nemz tőlünk nem Spanyolországban meg Olaszországba mennek a az emberek, hiszen ott nem ott nem keresnek tövet.

[00:39:25]Hozzánk azokba az országokba mennek el, vándorolnak el a szakembereig, ahol 20-30%-kal nagyobb árbivételt ér el ez a szakma.

[00:39:33]és ennek megfelelően lásd csodát, valamivel magasabb béreket tudnak egyébként realizálni.

[00:39:41]Azt egy kicsit azért elhallgatjuk, hogy nyilván az élet is sokkal drágább ezeken a helyeken, tehát effektíva a végén, nem valószínű.

[00:39:47]Ö főleg, hogyha mondjuk Londont nézzük, akkor akkor egészen tudjuk, hiszen sok kollégánk van Londonból, hogy hogy ö nem tud egy jól egy jól működő budapesti étteremhez képest egy londoni étteremmel jellemzően egy pincér meg egy szakács nem fog többet keresni.

[00:40:07]Ühüm.

[00:40:07]ha az élet költségeket is beleszámoljuk, de mégis ő egy magasabb számot fog látni, és és ezzel ezzel a szervízdíjal tudunk versenyképes béreket adni és megtartani a szakembereken.

[00:40:22]De az azért jellemző lehet, hogy ahol szerepel az étlapon szervízdí és ott van a számla összegében majd ez a felszámított szervízdíj, ott a vendégek kevésbé adnak borra való.

[00:40:31]Igen.

[00:40:31]Pedig pedig a borra való más.

[00:40:33]Tehát ugye a szervízdíjas ár az az ár.

[00:40:36]Az az ár.

[00:40:36]Igen, igen, igen.

[00:40:37]És a szervízdíj az egy az egy az egy szektorális.

[00:40:40]Nem lenne nem lenne egyszerűbb mondjuk bruttó árat feltüntetni ilyen formában.

[00:40:46]Hát vagy ez ugyan ki kell próbálni, hogy valaki 15%-kal megemeli az árait.

[00:40:50]Aha.

[00:40:53]Valahol próbálgatják.

[00:40:55]Én azt gondolom, hogy hogy ez ez minden étteremnek a saját feladata.

[00:40:59]Mi is kísérletezünk egyébként.

[00:41:02]Ezzel nyitottunk egy olyan új éttermet, amit csak helyi magyar vendégek.

[00:41:08]Gyakorlatilag a vendégkörnek a 98%-a, ott nem számolunk fel mi sem szervízdíjat felárként, és ott ott nagyobb a magasabb a borra való.

[00:41:17]Ez a szervízdíjal kapcsolatos változások egyébként annak az 5 plusz egyelemből álló programnak a része volt, amit még az előző kormány dolgozott ki.

[00:41:28]kifejezetten segítendő a vendéglátóipari szektort.

[00:41:30]Hát kérdés, hogy mi az, ami majd marad mindebből a kormányváltás után, de mi az, ami eddig beépült a szektorba ezekből az elemekből, és mennyiben segített ténylegesen?

[00:41:39]Ugye itt volt a reprezentációs költségek adómentessé vált az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentáció, felére csökkent a turizmusfejlesztési hozzájárulás.

[00:41:50]Ez valóban fontos volt és segítséget jelentett a az éttermek számára.

[00:41:55]Hát szerintem ez a szervízdíjat érintő változás, ez például számunkra sokkal értékesebb.

[00:42:00]Ugye azt ne felejtsük el, hogy végül ez a ez a turisztikai fejlesztési hozzájárás lefelezése ez azért fele másra sikerült, mert ez így valójában nem lett lefelezve.

[00:42:14]Négy négyről 200%.

[00:42:14]Igen, de valójában nem történt meg, hanem hanem azt a felet, azt deminimis keretre kvázi mint egy mint egy mint egy támogatás számolhatja el az étterem.

[00:42:25]Ugye itt ebben annyi a a szépséghiba, hogy minden olyan étterem vagy panzió a aki beruházott, fejlesztett az elmúlt években, annak jellemzően deminimus keretre szóló kedvezményes hitele van.

[00:42:40]emi miatt a Deminimus kerete ki van merülve, és a Deminimus keretére nem tudja ezt a kedvezményt igénybe venni.

[00:42:46]Tehát ezt a kedvezményt valójában azok a helyek tudták igénybe venni, akik vagy nem ruháztak be semmit, vagy teljesen random piaci hitelből dolgoztak, ami azt jelenti, hogy jellemzően annyira nagy helyek, például szállodák, hogy eleve ilyen kedvezményes fejlesztési ételeket nem tudtak igénybe venni.

[00:43:04]Tehát, hogy ez ez egy ez egy ez egy jó dolog lenne ez a ez a TFH felére csökkentése a vendéglátó helyeken az éttermeknél, de de ezt akkor meg kéne csinálni, hogy ez tény ez tényleges legyen.

[00:43:20]Na de a reprezentációs költségek ugye a céges üzleti fogyasztás véletően megnő ez egy hosszú távú dolog.

[00:43:25]Erre erre szerintem ez volt a az egyik egyik legfontosabb hosszútávú döntés.

[00:43:30]Ezért nagyon régóta küzdöttünk.

[00:43:37]És bízunk benne, hogy a következő hónapokban látni látni fogjuk, hogy hogy ennek van hatása.

[00:43:44]Nem szerepel ebben a csomagban adótételekre vonatkozó változás, de hát mi is beszéltünk most erről, de többször felvetődött az áfakulcsok, az áfaszabályok kérdése az éttermi szektorban.

[00:43:55]Van egy sokak számára, és talán a vendéglátósok számára is fura különbségtétel, hiszen a helyben történő fogyasztás áfakulcsa az ugye ha jól tudom, akkor 5%, ha elvisszük az ételt, az meg 27%-os.

[00:44:09]Ezt mondjuk tovább bonyolíthatjuk, ha a helyben fogyasztott étel megmaradt részét mondjuk becsomagoltatjuk és elvisszük.

[00:44:15]Nem tudom mikor az nem az már nem számít elvitelnek a helyben fogyasztás.

[00:44:19]Mennyire Mennyire lehet aktuális az, hogy valamilyen módon rendet vágni álfakulcsok tekintetében meg hát egyáltalán az álfaszabályok kérdésében?

[00:44:31]Hát itt a jogalkotó szándékát kell vizsgálni, és a jogalkotó szándéka azt, hogy az éttermi kultúrát támogassa.

[00:44:38]Ühüm.

[00:44:39]A az ételházszállítás, illetve az ételel elvitel az inkább élelmezés ühüm és nem gasztrómiai kultúra.

[00:44:46]Tehát ez egy teljesen másik iparág.

[00:44:48]Hiába valójában ugyanaz a hely akár folytatja is, de hogy tehát akkor voltaképpen ez szolgálhatja az éttermek érdekét, vagy az ét fogyasztáter hát külön különben különben a spárban a grillsirke is kedvezményes áfával lenne.

[00:45:04]Ühüm.

[00:45:05]És ugye az mégsem éttermi gasztronómiai kultúra.

[00:45:08]Ühüm.

[00:45:11]Nagyon kevés időnk maradt, de azért érdekelne a véleménye az utánpótlással, a vendéglátásban, turizmusban, szakképzés és felsőoktatás tekintetében, hogy látja, hogy adott a az utánpótlás a jövő turisztikai vendéglátóipari szakemberei?

[00:45:27]Adottak.

[00:45:28]Ez egy nagyon jó kérdés.

[00:45:32]Legalább 10 éve küzdünk ezen a fronton, és nem sok sikert könyvelhetünk el itt több gasztronómiai szervezettel együtt rengeteg időt eltöltöttünk, hogy itt valami eredményt érjünk el.

[00:45:47]Ugye itt itt itt itt nagyon komoly változásra van szükség a szakoktatás területén, tehát a a alsó és a középfokúban is, a szakképzésben is, és a felső fokúan is.

[00:46:02]Tehát, hogy ugye fontos, hogy amikor amikor Szingapúr meg Svájc meg Dubaj fejleszt valamit, akkor nem csak nem csak fizikai infrastruktúrát fejleszt, hanem akkor ott egy tudásub is létrejön azon a területen.

[00:46:15]Tehát Svájcban nem csak fantasztikus a a sí és szálloda ipar, hanem hanem ott van a legkomolyabb turisztikai és vendéglátóipari egyetemi képzés is.

[00:46:27]Ausztriában ez szintén erős.

[00:46:30]Én azt gondolom, hogy ezt regionálisan Magyarországnak el kellene hozni ezt a ezt a szerepet és és és el kéne jussunk oda, hogy a képzésben nemzetközi partnerekkel összekapcsolódva, tehát nemzetközi intézményekkel összekapcsolódva olyan programokat kialakítani, ami abszolút cutting edge 21.

[00:46:52]századi mai szakembereket képez magunknak, Magyarországra is és a világ számos egyéb tájára is.

[00:47:00]Ez ez ez elképesztően megerősíteni Magyarországot és Budapestet, hiszen ne felejtsük el, hogy a a turizmus az egy abszolút ember központú iparág, tehát hogy itt nem gyártósorok és gépsorok valósítják meg a terméket, mondjuk mint egy autóiparban, hanem hanem hanem a a szolgáltatást maguk az emberek hozzák létre.

[00:47:25]Üm, köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:47:25]Az elmúlt órában Zsidai Zoltán Roy, a zsidai csoport tulajdonos ügyvezetője, a magyar éttermi szövetség elnöke volt a vendégünk itt az Arénában.

[00:47:34]Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

[00:47:37]Köszönöm szépen.

[00:47:39]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.