Az iráni háború soha nem érhet véget? Csicsmann László, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Csicsmann László Közelkelet szakértő, a budapesti Corbinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója.

[00:00:14]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:24]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:24]A stúdióban itt van Csicsman László közelkelet szakértő a budapesti Korbinusz Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyiintézet vezető kutatója.

[00:00:31]A beszélgetést a rádióban felvételről hallják.

[00:00:33]Délután 4 órától rögzítjük.

[00:00:36]Ennek jelentősége van, mert az iráni helyzetben gyakorlatilag óránként meg tud változni minden.

[00:00:42]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:42]Jó napot kívánok.

[00:00:44]Jó napot kívánok.

[00:00:44]Köszönöm a meghívást.

[00:00:46]Mostabaenei írásos nyilatkozatot tett kedden tegnap az iráni állami televízióban, és úgy azt mondta, hogy biztos, hogy nincs visszaút a régió nemzetei és területei többé nem szolgálnak védő pajzsként az amerikai támaszpontok számára.

[00:00:58]Az Egyesült Államoknak a térségben nincs biztos pontja.

[00:01:02]Jól értékeli az iráni háború helyzetét, és egyáltalán valószínű, hogy most Mcsabá menei értékel, mert őt nem láttuk még.

[00:01:10]Hát azt nem, őt nem láttuk.

[00:01:10]Igen.

[00:01:10]És nyilvánvalóan azért Iránban azt látjuk, hogy egyfajta hatalmi pólusok rivalizálnak egymással.

[00:01:16]A háború alatt inkább a forradalmi gárda irányába tolódott el a hatalmi egyensúly, de ezzel együtt Mocta Bahamene is egy pólus volt.

[00:01:26]Ugye azt lehet róla hallani, hogy megsérült.

[00:01:28]Ivatalos iráni források azt mondták, hogy a lábán sérült meg, de hallottunk ugye más forrásokat, amelyek komolyabb sérülésről is beszélnek.

[00:01:38]Mindenesetre az ő pozíciója már a háború előtt igazából elindult egy leértékelődési folyamat azzal együtt, hogy az alkotmányban nyilván a legfőbb vezető a legfontosabb szereplője ennek a politikai rendszernek.

[00:01:51]Az, hogy az amerikai támaszpontoknak mi lesz a sorsa.

[00:01:53]Ez a Perzsőből arab államaiban is egy nagy kérdés.

[00:01:58]Ugye az arab egyesült arab Emiruségekben az elmúlt hetekben elindult egy példaanélküli diskurzus ennek kapcsán, hogy ezek a támaszpontok nemhogy nem védték meg ezeket az államokat, és nem szolgáltak elrettentő erőként egy harmadik államnak a támadásával kapcsolatban, hanem kvázi még bele is sodorták egy háborús konfliktusba.

[00:02:20]Célpontok voltak.

[00:02:21]Célpontokká váltak.

[00:02:21]És ugye azt is látni kell, hogy Irán ezeket nagyon precízen eltalálta.

[00:02:26]általában a kommunikációs eszközöket, radarokat, és kvázi használhatatlanná tette már a háború első napjaiban ezeket a támaszpontokat.

[00:02:36]Tehát ezek nagy részén nincs amerikai katona, és ugye nem véletlen, alapvetően az öt csillagos hotelekben vannak a katonák nagy része, amelyet Irán szintén ugye legitim célpontként tartott nyilván, és a háború első napjaiban ugye hoteleket is ért találat, ahol egyébként civilek laktak többnyire, de amerikai katonák is.

[00:02:55]Tehát én azt gondolom, hogy felmerül az öböl térségében kérdésként, hogy hogyan lehet ezt követően a háború után az amerikai az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt rendezni, mert azt ne felejtsük el, hogy azért továbbra is a térségnek a legfőbb fegyverszárítója az Egyesült Államok, és én nem nagyon látom rövid távon ennek alternatíváját.

[00:03:19]Ugye nem csak fegyverszállító, hanem a biztonság garantálója egyfajta security provider pozícióban van, ami sokkal több, mint fegyverszállító.

[00:03:29]Ezt Kína nem is tudja, nem is szeretné ezt a pozíciót átvenni.

[00:03:34]Igazából egy-egy regionális hatalom, Izrael Törökország jelentkezik be hasonló szereppel, de végsősoron az a paradox helyzet van, hogy ezeknek az államoknak szüksége van az Egyesült Államokra hosszú távon, tehát nem nem nagyon tudják függetleníteni magukat.

[00:03:47]az Egyesült Államoktól, hiszen honnan szereznek be gyakorlatilag magas technológiájú fegyvereket, védelmi eszközöket, hanem Washingtont.

[00:04:00]De ha nincs B tervük, akkor Teherán rosszul számol.

[00:04:03]Sosem fognak ezek az államok leválni az Amerikai Egyesült Államokról.

[00:04:07]Tehát továbbra is lesznek támaszpontok, majd újjáépítik őket, és akkor ez a korlátozott védelem továbbra is megmarad.

[00:04:13]Én abban nem vagyok biztos, hogy ilyen számban maradnak támaszpontok, tehát ez ügyben szkeptikus vagyok, és el tudom képzelni, hogy ezek a támaszpontokat előbb vagy utóbb valamilyen formában leépítik, hiszen most ebben a háborúban sem nagyon lehet ezeket használni.

[00:04:28]És az amerikai hadi tengerészet gyakorlatilag ettől függetlenül jelen van a térségben meghatározott erőkkel.

[00:04:36]Itt itt nyilván az a kérdés, hogy melyek azok az egyéb államok, amelyek a térség biztonságában szerepet tudnak vállalni.

[00:04:43]Az biztos, hogy a térség államainak többet kell költeni a fegyverkezése és a saját védelmüknek a biztosítására.

[00:04:53]És azt is látni kell, hogy ez a hatarab állam, ez nem egységesen mozog ebben a kérdésben.

[00:04:57]Az emérségek talán a legkritikusabb a GF Corporation Councillal, a GCC-vel, az öbölmenti együttműködés tanácsával.

[00:05:05]amikor is azt mondja, hogy érdemben nem sikerült megvédeni ezeket az államokat.

[00:05:09]Ugye az eméségek próbálta rávenni a többi államot, hogy közösen lépjenek fel Iránnal szemben.

[00:05:16]Erre nem került sor.

[00:05:16]És ugye azt is tudjuk, hogy az emélyiségeket érte a legtöbb rakéta dróntalálat.

[00:05:22]Elsősorban amiatt, mert Izraellel szoros viszonyban van az Ábrahám megállapodásokon keresztül.

[00:05:30]Emellett ugye Kuwait és Bakrin kapott nagy mennyiségben rakétákat.

[00:05:34]Viszont az is látszik például a mostani tárgyalásoknál, hogy azért az öböl térsége visszavette a kezdeményező szerepet a közvetítésben, tehát most nem Pakisztán, hanem ismételten Katar közvetítő az Egyesült Államok és Iránk között.

[00:05:50]Egy jövőbeli garantőrként nem Törökország a legkézenfekvőbb megoldást.

[00:05:54]Erős katonai állam, NATO tagállam kiterjedt kapcsolatrendszere és még ambíciója is van, és Iránnal pedig fasírtban van.

[00:06:03]Ugye Törökországnak az Iránhhoz fűződő viszonyát egy stratégiai homályosság írja le.

[00:06:07]Tehát egyrészt valóban van egy rivalizálás a két ország között, de Törökország leginkább érdekelt abban, hogy ez a rezsim fenn maradjon ebben a formában.

[00:06:16]Ugyanis a rezsim megdől, akkor esetleg egy Izrael vagy Amerika barát Irán jönne, amely kifejezetten nem lenne jó Törökország számára.

[00:06:25]És azt se felejtsük el, hogy 23 2023-at követően ugye Irán meggyengült különféle izraeli csapások következtében, illetve a hálózatát, a proxi hálózatát ért támadásokon keresztül, és azt az űr Törökország töltötte ki.

[00:06:41]Na most Törökországnak ugyancsak ambivalensa viszonya egyébként az öbölmenti államokhoz.

[00:06:48]Aztán ne felejtsük el, hogy itt a Szaudi-arábial való viszony az elmúlt években indult pozitív irányba.

[00:06:56]És most valóban úgy tűnik, hogy Törökország, Pakisztán esetleg azok a külső szereplők, amelyek az öböl térségében szerepet tudnak vállalni.

[00:07:06]Ugye Szúdi Arábia aláírt 2025 szeptemberében egy védelmi megállapodást Pakisztánnal, és Törökország pedig egyre nagyobb szerepet tölt be a térségnek a fegyverellátásában.

[00:07:18]Ö azonban azért az öböl térségében nyilván nem szeretnék azt, hogy Törökország túlnőjön a maga a pozícióján és mondjuk befolyásolja az öböltérséget.

[00:07:27]Az szétszárasztható, hogy ma az iráni háború ügyében ki miről és milyen közvetítéssel tárgyal.

[00:07:36]Hát azért látjuk, hogy mely államok azok, amelyek közvetítőként jelen vannak.

[00:07:41]És nyilván itt azért alapvetően Pakisztán, és Qatar mondjuk az a három legfontosabb állam, amely segíti ezeket az egyeztetéseket.

[00:07:49]De kívülről tulajdonképpen azért több közelkeleti állam is például Szaú-arábiának is nyilván érdekében áll, vagy Törökországnak is érdekében áll, hogy ezek a tárgyalások előrehaladjanak.

[00:08:01]Most szerintem szimbolikus az, hogy Katar visszavette ezt a kezdeményező szerepet, annak ellenére, hogy maga is kapott ugye rakéta dróntámadásokat.

[00:08:13]És Katarnak azért is kitüntetett helyzete van, merthogy az egyik legkritikusabb pont az iráni pénzeknek befagyasztott vagyonnak a felszabadítása, és bizonyos pénzösszegek kerülőúton Kataron keresztül jutottak Iránba az elmúlt években, és Katar ezeket megállította rendre.

[00:08:32]amerikai nyomással.

[00:08:32]És ebben ugye az irániak szeretnének valamilyen áttörést elérni, amely nyilván azért fontos, hiszen akkor a gazdaságot helyre lehetne hozni és mondjuk a rezsimnek egyfajta legitimitást szerezni, hogyha gazdaságilag helyre állnak a kapcsolatok.

[00:08:50]A arab országok sorrendjét, jelentőségét mi határozza meg?

[00:08:53]A méretük, a gazdagságuk, az olajhoz való viszonyuk, az Ábrahám megállapodásokhoz való viszonyuk, az irániakhoz, az izraeliekhez való viszonyuk.

[00:09:04]Hát ha a hatalmi hierarchiát nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy ha kimondottan az arab államokat, akkor akkor Szaarábi említeném, mint kiemelkedő arab állam, illetve a három nem arab országot, tehát Irántörökzágot és Izraelt.

[00:09:18]Emellett még esetleg az Egyesült Arab Emélységeket lehetne egy ötödik hatalmi tényezőként említeni.

[00:09:23]És az is világosan látszik, hogy itt van egy törésvonal jelen pillanatban Szaudarábia és az emítségek között.

[00:09:30]Ugye az emítségek Izraellel nagyon szoros viszonyban van, és ezt ellensúlyozandó.

[00:09:38]Szaudarábia pedig Pakisztánnal, Egyiptommal és Törökországgal próbál jelen pillanatban egyfajta együttműködést formálni.

[00:09:44]És úgy tűnik, hogy ez a két, nem mondanám tömnek, két együttműködés rivalizál egymással a közelkeleti befolyásért, amely nem csak az iráni kérdésben, hanem Szíriában, szomáli föld elismerése kapcsán, Jemenben.

[00:10:00]Tehát az egész tágabb közelkelet kérdését meghatározza.

[00:10:02]A február 28a háború kiindulópontjához képest haladt előre az Egyesült Államok ott az atomfegyver lehetséges előállításának megakadályozása, sőt még rezsimváltás is szóba került, bár az úgy tűnik, hogy inkább izraeli nyomásra mentek előre ezen az úton.

[00:10:23]Hát bizonyos értelemben igen, és bizonyos értelemben nem.

[00:10:25]Tehát ugye az Egyesült Államoknak az volt a feltételezése, hogyha a hírszerzési információk alapján a 40 vezetőt likvidálják, akkor gyakorlatilag nagyon könnyen el lehet érni a rezsimváltást, és majd az új vezetéssel majd aláírja azt a követeléslistát, amit Washington megfogalmazott.

[00:10:45]Ez gyakorlatilag egy téves elképzelés volt.

[00:10:49]Valójában abban az értelemben nemhogy nem mentek előre, hanem hátramentek ebben a háborúban, hogy ma a hormozisz szoros megnyitássá vált az egyik legfontosabb tényezővé, amely probléma nem állt fenn február 28-án.

[00:11:04]Kétségtelen tény, hogy az iráni légvédelem, hadi tengerészet meggyengült az elmúlt hetekben, most már hónapokban, de azt is látjuk, hogy ez ciklikusan képes újratermelődni, hiszen volt egy tavaly júniusi háború, most van egy februári háború, és hát sajnos én borítékolom azt, hogy ezzel a háborúk sora nem ér véget, még akkor sem, hogyha megállapodik most az Egyesült Államok és Irán egy átfogó 14 pontos megállapodásról serél cserélik ugye a alapvetően a véleményeket és hát ez egy egy nagy követelés lista, amelyben hogyha megállapodnak, akkor is több hosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy a részletekben megegyezzenek, és mondjuk legalább egy 2015-öshöz hasonló nukleáris megállapodást alá aláírjanak, hiszen azt egy három év alatt multilaterális keretek között tárgyalták le, most pedig hát alapvetően kö közvetítőkön keresztül cserélik ugye a követelés listákat, és ennek eredménye maximum egy egyoldalas dokumentum lesz, amely viszont nem szabályozza a részleteket és pontosan tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik.

[00:12:16]De arra van bármi elméleti esély, hogy Irán lemond bizonyíthatóan a lehetőségéről annak, hogy atomfegyvert fejlesszten?

[00:12:24]Akkor mi marad neki?

[00:12:27]Ugye véleményem szerint az atomfegyvernél már a nagyobb alkupozíciót képez a hormuziszoros.

[00:12:33]Hát ez ez én azt gondolom, hogy ez a háború bebizonyította, hogy Irán számára ez egy sokkal jelentősebb pozíciót birtokol, de ezzel együtt ugye az is látszik, hogy a forradalmi gárda nem szeretne engedni az urándúsítás kérdésében sem, és a már 60%-ra dúsított 440 kg-nyi uránnak az átadásáról sem.

[00:12:55]Márpedig ugye Washington azt kveteli, hogy semmisítsék meg Iránon belül, vagy pedig szállítsák az Egyesült Államokba ezt a 60%-ra dúsított urán készletet.

[00:13:06]Ezt az álláspontot az elmúlt napokban az iráni vezetés nem fogadta el, és ma is ezzel kapcsolatban hallottam iráni nyilatkozatokat.

[00:13:15]Jól lehet, többféle nyilatkozat jön ki.

[00:13:17]Nem egy esetben Iránból, tehát ugye stratégiai kétértelműség, van egyfajta stratégiai kétértelműség.

[00:13:25]Ugye mást mond a forradalmi gárda, gyakorlatilag a reformer elnök és külügyminiszter is nem egy esetben mást mond, és ugye azt sem tudjuk, hogy kihoza pontosan a döntéseket, hiszen van ez a mozaikszerű decentralizált döntési rendszer, amely pontosan azért alakult ki, hogy kivédjék az amerikai izraeli célzott likvidálásokat.

[00:13:46]Így alsóbb szinteken születnek nem egy esetben döntések.

[00:13:49]Nem tudjuk pontosan, hogy kik hozzák.

[00:13:51]És ezt elég ügyesen felépítette az iráni vezetés azzal együtt, hogy a stratégiai kalkulációjában az iráni vezetés szerintem azért számos esetben elszámolta magát, és azért téves következtetésekre jut így a a háborúval kapcsolatban.

[00:14:09]Most ugye tudatosan az időhúzásra, a háborúnak egy eszkalációjára építették fel az iráni stratégiát, amelyben ugye azt próbálják mutatni a világnak, hogy az iráni gazdaság és politika az mindent elbír.

[00:14:23]Ellenben a nyugati világ majd megroppan heteken, hónapokon belül az energiaválság következtében.

[00:14:30]Hát én azért azt mondanám, hogy az iráni gazdaság sem annyira rezilliens, mint amennyire ezt az irániak szeretnék látni.

[00:14:37]A 440 kg 60%-ra dúsított Iránról, ha megállapodnak, akkor az ösról megállapodnak, akkor az összes többinek már nincs jelentősége.

[00:14:45]Tehát erre kell figyelni, vagy az apró másik 13 pontnak is van érdemi hatása?

[00:14:52]Hát én szerintem azért van.

[00:14:52]Tehát maga az urándítás felfüggesztésének a kérdése az egy olyan alapvető követelés volt az Egyesült Államok részéről, amelyben nem fognak az amerikaiak engedni.

[00:15:06]Itt ugye az első amerikai elképzelés az volt, hogy örökre függesszék fel.

[00:15:08]Aztán mérsékelték ezt 20 évre, az ilyen irániak három-öt évet mondtak, és valahol a kettő között egy 12 év tűnik a kompromisszumos megállapodásnak.

[00:15:19]Ezt lehetett is hallani egyébként a hírekben, de az a kérdés, hogy jelen esetben valóban hajlandók lesznek-e az irániak ebbe belemenni, hogy 12 évre felfüggesszék az urándítást.

[00:15:34]és egyáltalán abban, hogy a 440 kg-os készletet azt elvigyék.

[00:15:37]Ugye itt volt egy koncepcionális különbség a tárgyalások során, ugyanis a az Egyesült Államok kezdettől fogva a nukleáris program korlátozására fókuszált, addig pedig Irán a tágabb közelkeletre, tehát a libanoni gázai kérdést szerette volna megoldani és úgy lezárni a háborút, hogy ez hosszútávú garanciákat jelessen jelentsen Irán számára, hogy egy következő amerikai elnök majd nem mondja föl és nem lép ki a mostani alkuból.

[00:16:04]És hát az irániak azt is odatették az asztalra, hogy a hormózis szoros feletti iráni szuverenitást azt ismeri el az Egyesült Államok, amelyről természetesen Washington hallani sem szeretne.

[00:16:19]De számít az, hogy az Egyesült Államok a Horbozi szoros feletti iráni szuverenitást elismeri-e, amikor Irán könnyedén be tudja aknásítani az egész hormózis szorost?

[00:16:28]Ha elismerték a szuverenitását, ha nem?

[00:16:29]Hát de facto tulajdonképpen ez a helyzet most, hogyha elismerik, ha nem de facto Irán lényegében kisajátította ebben az értelemben a hormoziszorost a nemzetközi joggal ellentétesen.

[00:16:41]Ugye gondoljunk itt abba bele, hogy az elmúlt napokban egyre nagyobb számú hajó halad egyébként keresztül.

[00:16:48]Most már így 30 fölé ment ezeknek a napi hajóknak a száma.

[00:16:51]Ez már egy pozitív irány.

[00:16:53]Ugye a háború előtti időben ez olyan 10020 attól függ éppen, hogy milyen napot látunk.

[00:16:59]Tehát még mindig a töredéke ahhoz a forgalomhoz képest, ami jellemezte a hormozis szorost.

[00:17:06]De tulajdonképpen az történt, hogy a forradalmi gárda ugye kijelölte azt az útvonalat, ahol csak segítségükkel lehet keresztül haladni a szoroson.

[00:17:16]Ők tudják, hogy merre vannak az aknák.

[00:17:18]Erre hivatkoznak, hogy alá van aknáva.

[00:17:20]Pentagon azt mondja, hogy hat hónap kell ezeknek a feltakarításához.

[00:17:22]És ugye az elmúlt napokban volt egy amerikai támadás Dél-Ián Bandarabas kikötőjénél, illetve egy szigettel szemben, amely amerikai olvasatban kifejezetten egy olyan hajó elleni támadás volt, amely újabb aknákat készült lerakni a hormuzi szoroson.

[00:17:41]Ugye nincs bizonyíték arra, hogy ténylegesen vannak-e aknák a hormózi szoroson.

[00:17:45]Mindenesetre, ha egy hajó majd ráfut, akkor az elég látványos lesz.

[00:17:50]És azért azt láttuk, hogy itt a gazdasági bizalmat, azt pillanatok alatt össze lehet roppantani.

[00:17:55]Hormozisz szoros környéken mindig még mindig több mint 1000 hajó állomásozik, matrózok helyzete is rendkívül rossz.

[00:18:03]Többen egyébként már meghaltak.

[00:18:05]Tehát ez is egy alapvető probléma.

[00:18:08]És hát ugye a nemzetközi közösség készen áll abban az esetben segíteni, hogyha a háborút lezárják, addig pedig ugye senki nem szeretne segíteni az Egyesült Államoknak.

[00:18:21]És az Egyesült Államok hiába van egyértelmű katonai fölényben, de mégsem tudja elérni azt, hogy kvázi katonailag megnyissa a hormozis szorost, és úgy haladjanak keresztül a hajók, ahogy ezt az amerikaiak szeretnék.

[00:18:36]Viszont azt is hozzátenném, hogy április 13-a óta ugye van egy amerikai blokád az iráni kikötőkkel szemben.

[00:18:41]Ez most már gyakorlatilag több mint egy hónapja.

[00:18:46]Ennek keretében több mint 80 hajót fordított vissza a központi parancsnokság.

[00:18:50]Ennek egyébként azért van hatása irára, hiszen lényegében az olajat ezen az útvonalon nem tudják exportálni.

[00:18:59]Znek 90%-a a napi mintegy más5él millió barrel olajtermelésből, exportból, bocsánat, az az a hormozis szoroson keresztül Kínába menne.

[00:19:08]Nem nagyon van alternatív útvonal, tehát 10%-ot lehet alternatív útvonalra átrakni.

[00:19:16]Ez lényegében azt jelenti, vagy az volt Washingtonnak a várakozása, hogy kénytelen lesz korlátozni egy adott ponton a az olajexportot és az olajtermelést magát irán.

[00:19:27]Ezzel napi 139 millió dollár bevételtől esik el, és majd ez előbb vagy utóbb megroppantja a gazdaságot.

[00:19:36]Ráadásul az olajtározók megtelnek, és akkor innentől kezdve, ha be kell zárni olajkutakat, azokat technikai okokból nem lehet holnap vagy holnap után újra megnyitni.

[00:19:45]Na most ezek a várakozások nem teljesültek teljes egészébe.

[00:19:52]Tehát az igaz, hogy Iránnak ez komoly gazdasági károkat okoz, de de azért azt is látni kell, hogy 74 olajkút van Irán területén, és mondjuk, ha a kisebbeket bezárnak, attól a többi képes működni.

[00:20:06]Szóval igazából nem omlik össze az olajtermelés sem.

[00:20:09]Ezek a várakozások azért alapvetően nem teljesültek, hogy az iráni gazdaság összeomlik.

[00:20:14]Az iráni stratégiák fejében van valamilyen szám, amelyet gazdasági károkozással a világnak kell csinálni ahhoz, hogy a világ rávegye az Egyesült Államokat meg Izraelt arra, hogy fejezze be a háborút?

[00:20:30]Vagy ők nem ilyen dollár alapon gondolkodnak?

[00:20:32]Hát dollárral alap ők egy számot tettek közzé, hogy 270 milliárd dollárt követelnek az Egyesült Államoktól a háborús kompenzáció érdekében.

[00:20:41]Ez is ugye ott van egyébként a tárgyalás, megtárgyalandó pontok között.

[00:20:46]Hát nem a 14 pont között, mert erről Washington hallani sem szeretne.

[00:20:51]Itt egyébként az lehet az alku, hogy Irán eltekintettől az összegtől viszont azt a több 10 milliárd dollárt, ami be van fagyasztva az Egyesült Államokban, ezt fokozatosan felszabadítják.

[00:21:03]Igen ám, csak ezzel viszont egy olyan szelepet nyit ki az Donald Trump amerikai elnök, amelyet még Obama sem mert ugye 2015-ben megtenni nevezetesen, hogy kvázi Irán egy legitim szereplő lesz a térségben.

[00:21:17]És hát gazdaságilag ez a rezsim akkor alapvetően túl fogja élni a mostani megpróbáltatásokat, hogyha gazdaságilag ekkora összegeket sikerül hazahozni.

[00:21:28]Az látszik, hogy az iráni emberek hogy élik meg a február 28a óta tartó szokatlanul hosszú háborút?

[00:21:37]Csak részben látszik, tehát egyrészt ugye a tegnapi napig internet blokád volt, tehát hírek így igazából nem nagyon jöttek ki.

[00:21:45]A tegnapi napon helyreállították egyébként az internet kapcsolatot Pezeskieni elnöknek a bejelentésére, ami mindenképpen egy pozitív dolog.

[00:21:56]Nyilván ami kijön egy kettősség rajzolódik ki az irán társadalomban.

[00:22:01]Tehát egyrészt ugye megtámadták a hazát és a haza védelme ugye rendkívül kritikusak az Egyesült Államokkal és Izraelrel.

[00:22:08]Még azok is, akik egyébként kritikusak voltak a rezsimmel február 28-a előtt.

[00:22:13]Tehát hozott egyfajta nemzeti összetartást a háború.

[00:22:15]A másik oldalon viszont jóval rosszabb a gazdasági helyzet február 28-hoz képest.

[00:22:25]Egész egyszerűen hiperinfláció van, tehát alapvető gyógyszereknek, élelmiszereknek az ára az rendkívül megnövekedett, és az emberek egy jelentős hányadal pedig elveszítette az állását.

[00:22:37]Például a munkaerő 20%-a az egész konkrétan internethez köthető valamilyen munkát végzett.

[00:22:43]Ők nem jutnak jövedelemhez.

[00:22:46]Ma 100 dollár alatt van az átlagkeresett Teheránban.

[00:22:49]egy kétszobás lakás 80 dollárért lehet gyakorlatilag bérelni, ami ugye magyar összehasonlításban nagyon olcsónak tűnik.

[00:22:58]Teheránban például a körülbelül a lakosság fele az bérelt ingatlanban él, és nem tudják ezt kifizetni, ezért összeköltöznek emberek egyre kisebb helyre, egyre többen vannak egy-egy lakásban, tehát romlanak az életfeltételek, és ez nem csak a középosztályt, hanem gyakorlatilag mindenkit érint.

[00:23:19]És hát alapvető probléma van a közszolgáltatások biztosításával.

[00:23:23]Ez a háború előtt is probléma volt, ugye vízhiány, energiahiány.

[00:23:29]Itt azért ugye komoly infrast, hát azt lehet mondani, energiainfrastruktúrát is ér támadás.

[00:23:34]Az idei év rossz lesz az iráni mezőgazdaságban, tehát ez az élelmiszerek árában meg fog látszódni.

[00:23:42]Úgyhogy azért azt gondolom, hogy a civil lakosság mindenképpen rosszul éli meg.

[00:23:47]És egyébként voltak már azzal kapcsolatban hírek, hogy azért nem kizárt, hogy jönnek az újabb és újabb tüntetések egy adott ponton, ha a háború véget éér.

[00:23:55]Február 28-a óta kiderült, hogy ki nézte be azt, hogyha Iránban megtámadják a rezsimet, akkor majd egy forradalom lesz.

[00:24:02]Ezt az izraeliek nem értették meg, az amerikaiak nem értették meg, hogy nem így lesz, vagy valaki beugratta a másikat.

[00:24:11]Hát ezt nehéz megmondani utólag nyilván majd történelmileg feldolgozzák.

[00:24:14]Az biztos, hogy Izraelnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az Egyesült Államok elindította ezt a háborút.

[00:24:20]Ugye másod ízben történt meg, és az izraeli célok nem változtak.

[00:24:25]Jelen pillanatban ellenzik ezt a mostani tárgyalás sorozatot.

[00:24:30]Ezért is lesz nehéz mondjuk fenntartani azt, hogyha sikerül bármiben megállapodni, esetleg még a pénzeszközöket felszabadítani, hogy Izrael ezt támogassa.

[00:24:40]Tehát Izrael egy meggyengült Iránban érdekelt és szeretné elérni a rezsimváltást.

[00:24:47]Nenetú kormány ráadásul ugye választásokra készül.

[00:24:49]Szeptember-október magasságában lesznek ezek a választások.

[00:24:55]A lakosság nagy része kifejezetten nem támogatja a mostani iráni tűzszünetet, és a háború továbbfolytatása mellett érvel.

[00:25:02]Ráadásul, hogyha ez a megállapodás magában foglalja a libanoni frontnak a lezárását, akkor azt én kötve hiszem, hogy Izrael elfogadná alapvetően, hiszen Izrael alapvetően abban érdekelt, hogy egy új regionális rendet alakítsan, aki a Közelkeleten.

[00:25:21]Szerintem alapvetően Trump ezért fogalmazta meg a tegnapi napon azt, hogy szeretné, hogyha az Ábrahám megállapodásokhoz olyan államok is csatlakoznának, mint Szaudarábia, Katár, sőt Egyiptomot is említette, ami azért furcsa, mert Egyiptom ugye békeszerződést kötött Izraellel 1979-ben, tehát ebben az értelemben nem kell, hogy csatlakozzon.

[00:25:45]Nyilván ez egy Izrael felé tett gesztus volt, hogy ezzel meg lehessen győzni a nettanyahú kormányt, de hát én nem gondolom, hogy most az Ábrahám egyezményeknek a kibővítése az napirenden lenne az arab országok részéről.

[00:25:59]Az Amerikai Egyesült Államok függ az iráni háborúban az izraeliek álláspontjától, vagy mondhatja azt Donald Trump, hogy fordítsuk vissza a hajókat és ússzunk haza?

[00:26:07]Hát ez egy bonyolult összefüggés rendszer, hiszen nyilván van ennek egy amerikai beapolitikai összetevője is.

[00:26:15]Ugye erről könyvek is születtek az amerikai zsidó lobbiról.

[00:26:20]Ugye Mil Schimer professzor könyvéből tudjuk ennek a részleteit.

[00:26:25]Öakkor a másik oldalon azt is látjuk közeleménykutatási adatokból, hogy már nem csak a demokraták körében, hanem Trám támogatóinak a körében is egyre többen mondják azt, hogy ezt a háborút Izrael háborújának kell tekinteni, és ebben nem kell részt venni.

[00:26:44]Viszont azért Izrael viszont markánsan függ az Egyesült Államoktól, tehát azt nem tudom elképzelni, hogy hogy mondjuk Izrael úgy támadja meg Iránt, hogy abban az Egyesült Államok nem ad zöld lámpát, hiszen a mostani konfliktusnál is légi hídon kellett ellátni a védelmi rendszert.

[00:27:01]Ehhez ugye hozni kellett a különféle rakétákat, és ez a későbbiekben is véleményem szerint így lesz.

[00:27:09]Tehát ebben van egyfajta egymásra utaltság, amely kialakult az elmúlt évtizedekben.

[00:27:14]És hát látható, hogy Donald Trump egyértelműen ugye most is egyeztetett telefonon Netanyahu miniszterelnökkel, és hát Trumpnak az a víziója, hogy az Ábrahám megállapodásokra építi a közelkeleti rendet, és igazából foglalkozna más problémákkal orosz-ukrán háború lezárásával többek között.

[00:27:34]És hát az a vízió, hogyha ezt kiterjesztik, akkor ezzel a gázai kérdés is és minden rendezhető lenne.

[00:27:41]Szerintem ez nem teljesen így van.

[00:27:44]Az Ábraham megállapodások 2020-as konstrukció, hogyha jól emlékszem, és csak négyen voltak benne, ha az Egyesült Államokat is beleszámítjuk, és a legnagyobb, legjelentősebb állam meg nem volt benne ebben a történetben.

[00:27:58]Ugye négy arab ország írt alá az Egyesült Arab Emériségek, Bakrein, Marokko és Szudán később.

[00:28:02]És alapvetően ahol a legmélyebben előrement, ez az Egyesült Arab Eménységek.

[00:28:07]Itt ugye tavaly szeptemberben már az öt éven is túl vagyunk, és azt mondhatjuk, hogy a gázai háború sem törte meg ezt az együttműködést.

[00:28:18]2023 után is bővült a kereskedelmi forgalom, és öt év alatt 2 millió izraeli állampolgár lépett az Egyesült Arab Emélységek területére.

[00:28:27]Valószínűsíteten nagy részük egyébként vagy a Dubái, vagy az Abu Dabi Raptet használta a továbbutazása, de mindenesetre itt látványos számok vannak.

[00:28:36]Az volt a várakozás, ugye ez Szaudiarábiával, esetleg Szíriával kibővül.

[00:28:40]Ugye Szíria különösen 24 decembere az Asszadrezsim megbukását követően került fel a napirendre.

[00:28:45]Tehát itt sem sikerült.

[00:28:48]Ugye voltak titkos egyeztetések Sara elnökkel.

[00:28:50]Ö, azonban ugye Izrael rendszeresen támadta az elmúlt egy-két évben Szíria területét, így főként emiatt nem sikerült előremenni a megállapodással.

[00:29:01]A szaúdiak pedig egyértelműen ugye a Gázai kérdés rendezéséhez kötik az Ábrahámegyezményekhez való csatlakozást.

[00:29:10]És én azt gondolom, hogy mivel október óta egy ilyen sem háború, sem béke, vagy inkább korlátozott háború figyelhető meg a gázivezetben, én nem gondolom azt, hogy most időszerű ennek a kibővítése.

[00:29:24]De a Gázai övezetről az irá háború elterelte a figyelmet, nem szerepel a lapok címlapján, nincs nemzetközi esítve most már megint a probléma.

[00:29:32]Hát nem nagyon hallunk róla, hogy egyébként a béketanácsról sem hallunk, ami ugye Tránnak a víziója volt, hogy akkor majd ez menedzseli a konfliktust.

[00:29:41]Egy-két hír van ugye, hogy emélyiségekbeli cégekkel sikerül tárgyalni.

[00:29:46]Ugye nemzetközi stabilizációs erők nem érkeztek oda, pedig ugye Indonézia tette a legnagyobb felajánlást.

[00:29:54]Ugyan elindult ez a technokrata, 15 fős Palesztin kormány, de hát napi szinten azért a harcok határozzák meg a gázévezetet, miközben ugye Izrael nyitott egy délibanoni frontot, ahol kísértetiesen hasonló a forgatókönyv, ugye egyfajta pufferzónát létrehozni Dél-Libanon területén.

[00:30:15]Miközben ugye Izrael és Libanon között zajlanak tárgyalások, és egyfajta ugye tűzszünet idézőjelben létrejött, viszont ugye Izrael fenntartja magának azt a jogot, hogy a Hezbollak felszámolása érdekében további katonai hadműveleteket tegyen.

[00:30:30]Tehát érdemben ugye több fronton zajlik a háború jelen pillanatban.

[00:30:33]És míg ezek a frontok nem rendeződnek, addig igazából én nem látom az esélyét annak, hogy egy átfogó közelkeleti rendezés tető alá lehessen hozni.

[00:30:45]Van az izraeliek fejében ma valamilyen elv a közelkeleti rendezésre?

[00:30:47]Volt a területet a békéért, aztán volt a békét a békéért elv, meg ilyen elképzelések voltak.

[00:30:54]Most milyen rendező elv van a fejekben?

[00:30:56]Hát azt kell, hogy mondjam, hogy ugye Izrael választásra készül, és az a nagy kérdés, hogy a netanyahú kormány, vagy egy új netanyahú kormány tovább folytathatja-e?

[00:31:06]Az látszik közvény kutatási adatokból, hogy bizonyos kérdésekben egyetért a társadalom.

[00:31:14]Tehát például az egyik ilyen, hogy a két államos megoldást azt meghaladta az idő.

[00:31:20]Ugyanakkor és azzal is egyetért a társadalom nagy része Izraelben, hogy Iránban rezsimváltásra van szükség, és érdekében Izraelnek tovább kell folytatni a háborút.

[00:31:30]De ezzel együtt, hogy hogyan rendezzék magát a palesztin kérdés vagy a libanoni problémát, én nem látom azt a rendező elvet.

[00:31:37]Azért Izrael egy sokszínű állam, ahol különféle véleményeket látunk.

[00:31:42]Még ha egy jobbra tolódásról is beszélünk, azért elég erőteljesen alternatív hangok jelennek meg.

[00:31:50]És egészen biztos, ha egy más kormánya lesz Izraelnek, akkor eltérően fogja kezelni ezeket a kérdéseket.

[00:31:56]Iránt leszámítva, mert azt gondolom Irán kapcsán azért nagyjából egy irányba mennek a vélemények.

[00:32:02]Tehát ha netenyó miniszterelnök szeptemberben megnyeri és behúzza újra a választást, akkor a nyugvópontra jut a háború, vagy épp ellenkezőleg nem marad más választása, mint a amit a közvélemény akar, hogy addig folytatni, amíg az eredeti cél, a rezsimváltás meg nem történik?

[00:32:19]Biztosan nem kerül nyugvópontra a háború véleményem szerint.

[00:32:21]Tehát az, hogy mivel nem sikerült Izraelnek elérni a rezsimváltást, így borítékolható, hogy bizonyos időszakonként az iráni konfliktus újra termelődik.

[00:32:29]Hát egyfajta ciklikusságot fog mutatni.

[00:32:32]Trump számára most az a fontos, hogy bármilyen dokumentumot lebegtessen és kiszálljon a háborúból, de nem biztos, hogy ez a dokumentum jó lesz az Egyesült Államoknak, és az sem biztos, hogy ez jó lesz Izraelnek.

[00:32:46]Ezalatt azt akarom érteni, hogy gyakorlatilag ez a 14 pontos megállapodás, ez egyoldalas papír, ez nem fogja rendezni az iráni nukleáris kérdést.

[00:32:56]Ez borítékolható előre, ha elis érik ezt a megállapodást.

[00:33:02]Én biztos vagyok abban, hogy újabb és újabb szállítmányok érkeznek.

[00:33:04]Katonai segítség Kína, Oroszország részéről.

[00:33:10]Az irániak fel fogják vetni ismételten azt, hogy akkor növelni kellene az urándítás problémáját.

[00:33:15]Már volt is egy ilyen vita az iráni parlamentben, hogy akkor itt az idő 90%-ra dúsítani a meglévő uránkészletet, majd ennek nagyobb elrettentő ereje lesz.

[00:33:25]Ugye eddig lebegtették ezt a nukleáris programot, ugye tagadták is, de ugyanakkor tudtuk, hogy tettek azért lépéseket a katonai célú program irányában, hiszen a 60%-os dúsítás az nem a civil célú nukleáris programhoz szükséges.

[00:33:42]Tehát egyértelműen van egy katonai jellegű program, amelyet nem én mondok és nem Izrael, hanem nemzetközi atomenergiaügynökség jelentése állapított meg tavaly.

[00:33:52]Én azt gondolom, hogy borítékolható, hogy bármilyen kormány lesz Izraelben, az iráni probléma, amíg ez a rezsim van, hatalmon ez újra fog termelődni.

[00:34:00]Iránban a rezsimváltásnak bármilyen jele, csírája látszik.

[00:34:06]Nagyon komoly tüntetéssorozat volt az amerikai izraeli támadás előtt.

[00:34:11]úgy tűnt, mintogyha akár rezsimváltás is lehetne.

[00:34:15]Tehát az biztos, hogy a rezsim súlyos gazdaság és politikai válságát éri, és rendkívül alacsony a legitimációja már a háború előtt is.

[00:34:22]Most ugye a forradalmi gárda megpróbál gyakorlatilag a háborúból egyfajta legitimitást nyerni.

[00:34:30]Ezt részben egyébként sikerül, tehát uralják a propagandát.

[00:34:33]Van egy elrettentés, ugye napi szinten kivégzések vannak, amelyek azért nyilván elrettentik mondjuk a tüntetőket, hogy újra utcára menjenek.

[00:34:42]Viszont azt gondolom, ahogy végetér a háború, és aláírnak bármilyen megállapodást, akkor újra fognak kezdődni ezek a tüntetések.

[00:34:52]Ezek végigkísérték Iránnak az elmúlt évtizedeit.

[00:34:55]Mondjuk 2009-ben volt az úgynevezett zöld forradalom minden idők egyik legnagyobb tüntetése.

[00:35:01]Az sem vezetett rezsimváltáshoz.

[00:35:05]Viszont azt nagyon fontos látni, hogy csak elnyomással nem lehet egy diktatorikus rendszert sem felépíteni.

[00:35:11]Valamilyen szintű legitimációra szükség van.

[00:35:13]És én azt gondolom, hogy majd a háború után kialakul, hogy a különféle hatalmi pólusok között milyen egyensúly tud létrejönni.

[00:35:21]Ugye itt vannak személyek és vannak csoportok.

[00:35:23]Tehát ilyen például Kalibov, aki az iráni tárgyalódelegációt vezeti, a parlament elnöke, egy olyan személynek tűnik, aki ellensú egyensúlyozni tud a keményvonalasok, a forradalmi gárda és a különféle csoportok között.

[00:35:38]Egy ilyen pólusnak tűnik Pezeskian elnök és Arakcsi külügyminiszter, akik ugye egy reformerebb irányt visznek.

[00:35:45]Nyilván maga a forradalmi gárda is, maga Moc Tabaemene is, mint legfőbb vezető.

[00:35:50]És az a kérdés, hogy milyen sikerül-e valamilyen egyensúlyt létrehozni a politikában az elkövetkezendő hónapokban.

[00:35:59]Na most jelenleg alternatívát nem kínáltak a tüntetők.

[00:36:05]Nincs egy olyan szervezett csoport, legyen az katonai erővel vagy anélkül, akinek a kezébe át lehetne adni a hatalmat.

[00:36:12]Ugye itt alapvetően a Sah fia, ugye Reza Pachlavi merült fel, de hát maguk az amerikaiak is elvetették egy idő után.

[00:36:20]És ugye van egy radikális szervezet, amit iránban terrorszervezetnek tartanak.

[00:36:25]Nyilván a Moda Hedine Hulk, ez Albániában van furcsa módon a néhány ezer tagja.

[00:36:31]Tehát ez a két olyan ellenzéki szervezett csoport lehetne, amely átvenné a hatalmat.

[00:36:39]Úgyhogy Iránban nincs ilyen.

[00:36:41]És ugye az amerikaiak és az izraeliak még a kisebbségekben bíztak, különösen ugye a Kurt kisebbségben, az országészak nyugati határán, illetve hát részben az iráni Kurd fegyveres csoportok azok az iraki oldalon működnek, ahol az iraki kurdok rögtön kikérték maguknak, hogy az ő területüket megint egy ilyen háborús felvonulási terepként használják.

[00:37:02]Tehát ezek is el nem megfelelő ötletek voltak.

[00:37:08]a kisebbsély területek nem fogják szérobbantani iránt.

[00:37:11]Úgyhogy azt gondolom, hogy én most nem számolnék így rövidt távon rezsimváltással, hiszen nem körvonalazódik sem egy szemény, sem egy csoport, akik kezdik bevehetnék a hatalmat.

[00:37:23]Az iránni belpolitikában vannak olyan dogmák, mint mondjuk Lengyelországban az orosz ellenesség, hogy abban bármennyire is gyűlölik egymást a belpolitikai irányzatok, ebben az egyben egyetértenek Iránban.

[00:37:34]Ez az Amerika meg Izraelenség.

[00:37:35]Ez az Amerika és Izrael ellenég mindenképpen ilyen.

[00:37:37]Most egyébként ugye 300 iráni ment a meccai zarándoklatra.

[00:37:43]Egyébként 80000 volt az irániaknak a kvótája.

[00:37:46]De arra hivatkozva, hogy hát a háború miatt, illetve hát sokan nem tehették meg anyagilag, hogy elutazzanak, így kevesebben mentek.

[00:37:52]És ugye lehet hallani már a híreket, hogy az iráni zarándokok nagy része az rendkívül amerika ellenes nézeteket vall.

[00:38:02]Tehát én azt gondolom, ez megerősödött most az elmúlt hetekben, hónapokban még ugye ezért a azt tudjuk, hogy az iráni középosztály egy része mintha szimpatizált volna Izraellel egyébként 2023 októberében a a MAS terror támadása kapcsán.

[00:38:19]Nehéz lemérni egyébként, hogy a lakosság az most hogyan látja ezeket a folyamatokat, de az biztos, hogy az eliten belül az ideológia határozta meg az iráni rezsimet 1979 óta.

[00:38:30]És ennek ugye egy kvázi harmadik utas fejlődés az iráni politikai rendszerem.

[00:38:36]Ugye egy hibrid modellre épül.

[00:38:38]ugye részben komniajatól laknak a politikai nézeteire, részben pedig a nyugatról importált alkotmányra, köztársasági berendezkedéssel épült.

[00:38:52]Úgyhogy én azt gondolom, hogy az ideológia is ebben az Egyesült Államok és Izrael ellenesség kulcsfontosságú és végigkísérte a rezsimet.

[00:38:59]Üüm az üzlet az az iráni felső középosztályt érdekli.

[00:39:05]Ez az ábrahámi megállapodások egyik nagy vonzereje volt, ahogy a magasan technikailag fejlett Izraellel remek üzleteket lehet csinálni, amíg a a turisztikai szakemberek is számolgatták, hogy hányan fognak elmenni innen-oda, onnak ide, de a Dubai repülőteret használják, hogy ez óriási prosperitást jelent.

[00:39:20]Az irániakat ez nem hatja meg.

[00:39:23]Ön azt gondolom az irániakat itt ugye az, hogy Izrael az egy nehezebb dolog, de az, hogy az Egyesült Államok belépjen az iráni piacra, ez ugye 2015-ben is napirenden volt, legalábbis ezek voltak a várakozások iránban.

[00:39:35]Többször is jártam abban az időszakban és ugye üzletemberekkel is beszélgetve arra számítottak, hogy az amerikai vállalatok belépnek az iráni piacra, de maga az a konstrukció nem tette lehetővé.

[00:39:50]Washington ugye nem oldotta fel a szankciókat Iránnal szemben.

[00:39:52]Most ugye az irániak szeretnének egy olyan garanciát látni, hogy Washington hosszú távon elkötelezi magát a béke mellett.

[00:40:03]És mondjuk, ha az amerikai cégek belépnének az iráni olajpiacra, ahova egyébként nagyon nagy szükség lenne az az új modern technológiára, akkor ez egy winwin szituáció lenne.

[00:40:12]És ezt egyébként maga az iráni keményvonalas vezetés már február 28a előtt az utolsó tárgyalási fordulón felajánlotta Trumpnak, mondván, hogy úgy is szereti ezt a fajta biznis szemléletet.

[00:40:26]És én azt gondolom, hogy ebbe az irányba egyébként elmehetnek az egyeztetések, de ehhez nyilván az kell, hogy Irán kellő bizonyossággal lemondjon a nukleáris programjáról.

[00:40:36]És hát ez amiben szkeptikus vagyok jelen pillanatban.

[00:40:42]Az irá politikai meg katonai vezetők azok bíznak az amerikai üzleti szellemben, mert hát Amerikában váltógazdaság van, ott bármelyik elnököt el tudják küldeni.

[00:40:50]Tehát bíznak abban, hogy az amerikai érdek az mindig elsődleges lesz.

[00:40:54]És hogyha a Hly Burton bemegy Iránba, és magas technológiával felvirágoztatott mindent, akkor ez hosszútávú program marad.

[00:41:02]Hát ez azért nagyon jó kérdés, mert pont most azt láttuk az elmúlt hetekben, hogy nulla bizalom van iráni részről, és ugye az irániak most is úgy gondolkodnak, ez el is hangzott ugye több vezető részéről, hogy végülis az Egyesült Államok az előző tárgyalási fordulókat is kvázi egy háborús felkészüléssel használta fel.

[00:41:24]nevezetesen ugye februárban az utolsó tárgyalást azt Genfben tartották, ezt követően pedig néhány nappal az Egyesült Államok és Izrael beavatkozott Iránnal szemben, és az irániak azzal számolnak egyébként, hogy előbb vagy utóbb a tárgyalások végetérnek és újabb háború következik.

[00:41:42]Tehát az iráni számítások pont emiatt az eszkalációval kapcsolatosak jelenleg.

[00:41:47]Tehát gyakorlatilag arra építik föl a saját politikájukat is, hogy tárgyalunk, tárgyalunk, tárgyalunk, de egyébként hábor biztos, hogy háboruljon.

[00:41:55]És alapvetően ugye Pentagon jelentése szerint már katonailag is készülnek erre.

[00:42:02]Tehát föld alatti ugye rakéta kilévőjállásokat előástak, kaphattak valószínűsíthetően újabb drónokat Oroszországtól.

[00:42:10]Tehát azért február 28-a óta azért elég hosszú idő telt el, és azért az iráné nyilván hiába gyengült meg az iráné légvédelem és hadi tengerészet, azért készülnek a háborúnak a folytatására.

[00:42:26]Az irá proxikat Jemenben uralja most Irán, tehát azok azt csinálják, amit a forradalmi gárdon mond nekik?

[00:42:34]Hát nem teljesen.

[00:42:34]Ugye nem szabad egyik oldalon sem túlzásba esni.

[00:42:37]Tehát az sem igaz, hogy önállóan hozzák a döntéseket, mert azért kapnak iránta jelentős pénzügyi támogatást a mai napig és fegyveres támogatást, de a másik oldalon pont a húti mozgalomnál láttuk azt, hogy a 30.

[00:42:51]napon léptek be a háborúba.

[00:42:51]És ez pedig azzal kapcsolatos, hogy saját stratégiai kalkulációjuk úgy ítélte meg, hogy most szól a legnagyobbat, úgymond most lehet legjobban pozicionálni a húzi mozgalmat Jemenben.

[00:43:05]Hogyha most lépünk be, és ugye megfenyegetjük mondjuk Szúarábi és az emélységeket, hogy a rakétákat nem csak Izrael irányába lőjük ki, hanem az öböl térségének az irányába is.

[00:43:19]Ez egy nagyon szövevényes rendszer, mert ugye a húzi mozgalom az kap bizonyos pénzösszegeket Szaudarábiól is meglepően.

[00:43:27]Hivatalosan a szaúdiak finanszírozzák a a nemzetközileg elismert jemeni kormányt, akik tudatosan tovább adják a hútik által kontrollált területeknek pénzösszegy részét arányosan, hogy itt kifizessék az ottani közalkalmazottakat, akik lényegében a húzi mozgalomnak a tagjai.

[00:43:46]Tehát ezért itt ez leegyszerűsítés azt mondani, hogy ők Iránnak a kinyújtott karjai, vagy például Hezbollak esetén már Törökország is rengeteg pénzt ad a Hezbollak számára.

[00:43:59]Tehát de Irán számára nyilván ez továbbra is fontos.

[00:44:03]A befolyásszerzés eszközei ezeknek a szervezeteknek a finanszírozása, vagy egy adott kormány, legális kormány nem nagyon csinálhat mást, hogyha az országának a területén a közalkalmazottak fizetést kell, hogy kapjanak.

[00:44:15]Ugye Iránnak lényegében ez az előre toolt védelem stratégiája volt az a koncepció, amelyre az egész iráni stratégia épült.

[00:44:23]Nevezetesen, hogy a Hezbollakon, a Hamason, az irakis Italíciákon és a jemeni húzik-on keresztül nyomást lehet gyakorolni Izraelre és a nyugati világra.

[00:44:33]Ez jól működött február 28-ig, sőt 2023.

[00:44:38]október 7-ig, mondjuk úgy.

[00:44:41]Azért azóta ezek a mozgalmak meggyengültek, és bizonyos fontos tartópillérei, mint a szíriai Assad rezsim, ki is hullott a sorból.

[00:44:48]Ebben az értelemben nyilván meggyengül, viszont azt is látni kell, hogy Irán próbálja mutatni kifelé, hogy számítekre a mozgalmakra.

[00:44:58]És amikor azt mondja, hogy a 14.1e egyike az legyen, hogy Libanonban leállnak a hadműveletek.

[00:45:04]Ezzel a Hezbollakra nehezedő nyomást próbálja csökkenteni még akkor is, hogyha Hezbollak is számos esetben azért egy önálló dinamika mentén működött az elmúlt években.

[00:45:15]Ühüm.

[00:45:15]Libanonban meg lehet csinálni az izraeliek nélkül, akik pufferzónát akarnak ott csinálni, ugyanúgy, mint ahogy Gázában.

[00:45:23]Hát én azt gondolom, hogy ott mindenképpen szükség lenne a libanoni kormány és izraeli kormánynak az együttműködésére.

[00:45:29]Izrael nem tudja magától felszámolni a Hezbollakot, hiszen egy félállami szereplőről beszélünk, ami sokkal több, mint egy terrorista mozgalom.

[00:45:38]A libanoni kormányt meg alapvetően gyengíti, hogyha Izrael ugye rendszeresen megsérti a különféle szárazföld és légicsapásokkal Libanonnak a területét.

[00:45:49]Tehát ez most egy olyan helyzet, amiből nem nagyon rajzolódik ki a kiút.

[00:45:54]Nemzetközi közösség mit csinál?

[00:45:54]Fülét farkát behúzva megvárja, amíg hátha megoldódik valahogy.

[00:45:59]Hát a nemzetközi közösség ugye több tagja, mint Libanon, mint Gáza, mind az iráni kérdésben ugye megfogalmazta a véleményét, de lényegében úgy senki nem szeretne tenni semmit.

[00:46:10]Ugye még egy biztonsági tanácsi határozatot sem sikerült igazából keresztülvinni, mert mindenki azt a pillanatot várja, hogy az Egyesült Államok lezárja ezt a háborút, és majd ezt követően segítenek például az európai államok a hormózis szorosnak a megnyitásában.

[00:46:26]Tehát az abban a kérdésben többé-kevésbé egyetértés van, hogy Iránnak nem szabad megengedni azt, hogy nukleáris fegyvere legyen.

[00:46:36]Én azt gondolom, ez egy fajta konszenzus, ami így körvonalazódik.

[00:46:41]Ugyanakkor ezzel együtt az államok többsége a nemzetközi jog megsértésének tekinti ezt a mostani amerikai izraeli beavatkozást.

[00:46:49]Sőt, azt is megkérdőjelezik, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelentette az Egyesült Államok számára, hogy azt ugye Trump többször megfogalmazta, ha nukleáris fegyverük lesz, akkor azzal nem csak Izraelt, hanem minket is támadnak.

[00:47:02]Na most ugye most tudjuk azért nagyjából és kicsit kísértetésesen hasonlít ez az iraki háborúra 2003-ban, amikor ugye Puselnök ugye megfogalmazta, hogy tömegpusztító fegyverek vannak.

[00:47:19]Ugye néhány évvel később emlékszünk rá, hogy a vizsgálóbizottság megállapította, hogy nem voltak.

[00:47:23]Megkérdezték ugye Bust, hogy indított-e volna háborút Irakkal szemben, ha tudja, hogy nincsenek.

[00:47:28]azt mondta, hogy igen.

[00:47:31]Köszönöm szépen.

[00:47:31]Az elmúlt egy órában Csicsman László közelkelett szakértő a budapesti Korvinus Egyetem egyetemi tanára, Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója volt az aréna vendége.

[00:47:37]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:43]A beszélgetést a rádióban felvételről hallották.

[00:47:46]Köszönöm a figyelmet.

[00:47:46]Exterde Tibor vagyok.

[00:47:50]Az aréna távközési partnere a Van Magyarország.