Honnan lesz víz, ha nincs eső? Gacsályi József, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Gacsái József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese.

[00:00:12]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Száraztónak csak a Mondókában van nedves partja.

[00:00:24]A valóságban száraz a talaj, a folyókban és a tavakban egyre kevesebb a víz.

[00:00:28]Történelmi aszály tomból már évek óta Nyugat-Európa több országában kánikula kínozza az embereket, és itthon sincs éppen hűvös.

[00:00:36]A meteorológusok egyre többször mondják az előrejelzéseikben, hogy a csapadék kizárt és mostantól országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.

[00:00:45]A szárazságról és a víz megtartásról beszélgetünk a mai Arénában.

[00:00:50]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:53]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:53]Műsorunkat felvételről hallják.

[00:00:54]Délután 2: órától rögzítettük.

[00:00:57]Köszöntöm vendégünket is a stúdióban.

[00:00:59]Gacsái József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki Főigazgató helyettese.

[00:01:04]Jó napot kívánok.

[00:01:04]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:08]Jó napot kívánok, és én is köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:01:11]Az új kormány ópusztaszeren ülésezett először, és rögtön tartottak is egy terepszemlét Kiskum és a közelében az alaposan kiszáradtnak tűnő Maris Pusztán.

[00:01:19]ön is ott volt.

[00:01:19]Sikerült megtudnia, hogy a vízügy mostantól hová tartozik az új kormányzati struktúrában, és konkrétan kivel kell együtt dolgoznia?

[00:01:28]Kelemen Ágnő vízügyi és klímapolitikai államtitkárral.

[00:01:33]Igen.

[00:01:33]Amikor a kihelyezett kormányülésre sor került, tehát előzetesen már tudtuk, hogy melyik szakpolitikai felelőstárcához fog tartozni az ágazat.

[00:01:42]Tehát Gajdos miniszter előzetesen már volt kapcsolatfelvétel és a szakmai álláspontunkat lehetőségeit kialakult helyzetről már miniszter urat tájékoztattuk.

[00:01:50]Tehát ebből a szempontból nem a szerdai nap volt ebből nekünk újdonság, ami egy nagyon-nagyon pozitív üzenete volt a szerdánnak, és nem volt véletlen, hogy ott civil vízőrzőkkel találkoztunk a területen, mert azt azért el kell mondanunk, hogy a vízgazdálkodásunkba jelenlő vagy jelenlévő problémakört nem önállóan a vízügyi ágazat fogja tudni megoldani.

[00:02:12]Tehát itt mindenkire szükség van.

[00:02:12]és a ezek a vízőrző mozgalmak úgymond azt a űrt tudják betölteni ebbe a rendszerbe, ami ott kistérségi, tehát települési szinte mint igényként keletkezik, megfogalmazódik.

[00:02:23]Tehát fontos, hogy a mi átalakulásunkban ezek a helyi kezdeményezések aktívan jelen legyenek, és tudjuk, hogy milyen igényeket, milyen lehetőségeket kell kiszolgálnunk.

[00:02:32]Magyar Péter miniszterelnök egy cselekvési tervet készített Gajdos László élőkörnyezetért felelős miniszterrel az egyre súlyosbó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt.

[00:02:45]Ezt végsősoron önnek és a kollégáinak kell elkészítenie?

[00:02:50]Igen, hát ez a cselekvési terv abban a formában, ahogy miniszterelnök úr, illetve közvetlenül miniszter úr kérte, az az elkészült, de ez egy azonnal, illetve egy rövidtávú programot hirdetett.

[00:03:00]Ö ebből a szempontból én úgy érzem, hogy azért az ágazat volt megszólítva, mert maga a vízgaálkodásunkat közvetlenül befolyásoló eszközrendszer, gondolok itt a folyóink, tározóink, csatornarendszereinknek jelentős része az állami kezel tulajdonban és a mi kezelésünkben van.

[00:03:16]Tehát hogyha itt azonnali eredményeket szeretnénk elérni, akkor mindenképpen az ágazatnak kell erre mozdulnia.

[00:03:20]De egy középtávú jövőképben, ami már egy sokkal nagyobb stratégiai kérés, ott mindenkire úgymond szükség van, és az már nem csak az ágazatnak a a sikerességén fog múlni.

[00:03:32]Létrejött az országos vízügyi koordinációs központ.

[00:03:34]Ennek kik a tagjai és mire jó ez a központ?

[00:03:40]ahhoz, hogy az országos vízrendszerünket átlássuk, tehát tudni kell, hogy 12 vízügyi igazgatóság vízgyűjtő elven működik, tehát a működési területüket a vízgyűjtő határvonalai szabályozzák, és ennek a 12 igazgatóságnak az országos koordinációját látja el alaphelyzetben is az országos vízügyi főigazgatóság, mint középirányító szervezet.

[00:04:00]Egy ilyen védekezési helyzetben, értelemszerűen mivel 12 helyszínen, 12 igazgatóság területén vannak ezek a beavatkozások, tehát fontos egy egy központi koordináció is.

[00:04:10]Ez a központi koordinációs központ, ez főigazgató úr vezetésével működik a vízügyi főigazgatóságon, és a különböző szakcsoportok, szakágazatoknak a vezetői képviselői vannak ebben jelen.

[00:04:23]Mekkora a baj?

[00:04:23]Mennyi víz hiányzik?

[00:04:23]És honnan?

[00:04:27]Tehát nem szeretnék károgó lenni, és én úgy érzem, hogy maga a helyzetünk javítható és vissza is fordítható, de hogy a bajnak a súlyát csak viszonyítási alapokra fektessük, mondjuk itt a Balatonban szoktuk ezeket a vízkészlet hiányt kifejezni a talajvízkészleteinkbe.

[00:04:44]Tehát ez már meghaladta a Hét Balatonnak a a rendes üzemszinten lévő térfogatát maga ez a hiány.

[00:04:51]És ami számunkra szerintem aggasztó, hogy ezt a hiányt valamivel több mint öt év alatt sikerült összeszorgoskodnunk.

[00:04:59]Tehát amikor az ágazat ilyen hangosan és kritikusan kiáll úgymond a közvélemény elé, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási vagy a vízháztartási egyensúly nem fenntartható, tehát erre alaphozzuk, hogy itt mindenképpen változtatni kell, és a vízügyi ágazatnak is változtatni kell azon a struktúrán, amiben én is szocializálódtam, mert 26 éve a rendszerben dolgozom.

[00:05:20]Tehát fontos, hogy nekünk is ki kell lépni a kereteinkből.

[00:05:25]Ez nem azt jelenti, hogy mi tudjuk csak a megoldást, hanem mindent le kell tenni, mindent ki kell tenni az asztalra, és közösen kell itt az agráriummal, természetvédelemmel, civil szervezetekkel, szakpolitikai felelősségek, felelősökkel, illetve nem utolsó sorban talán meg az egyik legfontosabb szereplő pedig az a tudásközpont, ami az a szellemi kapacitás, ami az egyetemeink rendelkezésre áll.

[00:05:48]Nyilván ehhez nem csak politikai, anyagi, szakmai támogatás kell, hanem társadalmi támogatottság is.

[00:05:55]Ön szerint a városlakók, akik csak annyit látnak, hogy ha megnyitják a csapot, akkor jön a víz, ha tudják is, de valóban érzékelik, hogy itt mekkora a baj.

[00:06:07]Maga ez a probléma szerintem a városokban is lecsapódik, tehát nem vélet a hőhatás, tehát a városokban kifejezetten erősen jelentkezik.

[00:06:13]Tehát itt most a szivacsvárosok vagy vízmegtartás, tehát a települési szinten is egy egyik fő szempont, ahol változtatni kell, vagy hatékonyabban kell a vízkészleteinkkel gazdálkodni, de fontos, hogy minél több helyszínre, fórumra, és most ez a mai interjú is erre tökéletesen alkalmas, hogy be tudjuk mutatni a jelenállapotokat, be tudjuk mutatni a korlátainkat és hogy milyen lehetőségeink vannak.

[00:06:37]És ebben mondom, nem győzöm hangsúlyozni, hogy várjuk a társzervezeteknek a hatékony közreműködését.

[00:06:43]Nézzük, miért alakult ki ez a helyzet.

[00:06:46]Télen volt hó.

[00:06:46]Az mire volt elég?

[00:06:50]Nagyon pozitív voltam én is, amikor elindultunk január-februárba, mert az ország területén több mint másfél köbkilom vízben vagy hóban tárolt vízkészlet átrendelkezésre.

[00:06:58]És mi is picit nem mondom, hogy hátradőltünk, de megkönnyebbültünk, hogy talán ez az évünk nem lesz annyira kritikus, mert ez a helyzet, ez pont akkor állt elő, amikor a téli fél évben vagyunk.

[00:07:09]Tehát ez azt jelenti, hogy ez a talajvízkészleteink vízkészleteinknek ez a visszatöltődési időszaka, és bizakodorodva vártuk, hogy ennek kézzel fogható, kimutatható eredményei lettek.

[00:07:20]Hát sajnos azt tapasztaltuk, hogy ez a másfél köbkilométernyi víz, ami kevesebb mint egy Balaton, hozzáteszem csak, hogy a nagyságrendet érzékeltessem.

[00:07:26]Tehát ennek alig kevesebb, mint a fele volt az, ami a talajban beszivárgás útján realizálódott.

[00:07:33]És nem az volt, hogy a rendszereinket elvezettük a vízkészletet, mert mindenhol, ahol lehetőségünk volt, tehát áll vagy a lefolyást lassítottuk és megállítottuk, hogy ez helyben tározódjon és ott hasznosuljon, hanem az volt a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy több mint 50%-a az párolgott, tehát szublimált szilárdhalmazállapotból légnemű mentált.

[00:07:52]Amiatt, hogy egy száraz hideg téli időszak következett utána és ennek a jelentős része beszivárgás útja nem tudott hasznosulni.

[00:07:59]Ha télennyi vizet veszít az ország a párolgás miatt, akkor gondolom ilyenkor, amikor tavasszal már nyár van, akkor pedig pláne sokat veszítünk, mégha esetleg esik is az eső.

[00:08:14]Hát a a nagy kiterjedésű tározóinkon vagy állóvíztesteinken, tehát közel 1 cm a napi párolgás a a nyári csúcsidőszakokban.

[00:08:23]Tehát ez ez mondhatom azt, hogy veszteség, csak itt mikor a szakértőkkel is beszélgettünk, tehát maga a vízmérlegben a párolgás az egy fontos szempont.

[00:08:31]És hogyha a klímaalkalmazkodás vagy a klíma mérséklésében gondolkozunk, tehát fontos úgymond a párolgás, mint egy egyenleti szereplő, tehát azt nem vesztességén tekintsünk, csak ez látszik is, hogy a vízgazdálkodásoknál erre hatékony válaszokat kellene adni.

[00:08:46]Hogyan lehet védekezni a párolgás ellen?

[00:08:48]Hogyan lehet megfékezni a természetnek az egyik alaptörvényét?

[00:08:52]Nem védekezni kell ellene, hanem táplálni.

[00:08:54]Csak most arra kell átállni a rendszerünkbe, mert amit most végzünk itt a koordinációs központ irányítása mellett, tehát az egy havária helyzetkezelés.

[00:09:02]Tehát ez bár kívülről nem látszik a hasonlóság, de ez majdnem olyan mint egy árvízvés.

[00:09:07]Tehát itt is vannak kritikus szintek, amiket szeretnénk a vízkészletek meg tartásával elérni.

[00:09:13]Itt is vannak készültségi fokozatok az igazgatóságú területein, tehát ennek is megvan a jogi szabályozása, de tényleg ez egy havária helyzetkezelés.

[00:09:21]Most a mi rövidtávú célunk, hogy az üzemrendünket teljesen átalakítsuk.

[00:09:26]Ez azt jelenti, hogy maga a rendelkezésre álló eszközeink, csatornáink, vízkormányzó mű műveink, folyóinkon lévő vízkészleteket, tehát éves ciklusba kezdjük el hasznosítani, és ezeket próbáljuk elhelyezni.

[00:09:39]Tehát ez szorosan összefügg, és itt most egy picit átkötök a vizet a tájba programra, hogy amit meghirdettünk 25 év elején, tehát pont erről szólt, hogy most nekünk ki kell lépni a saját határainkon kívülre és úgymond ez lehet egy tájhasználatváltás, ami úgymond a tájban a víznek a helyét, szerepét megtalálja, de akkor amikor az a készlet rendelkezéssel, tehát amikor nyáron egy ilyen jellegű tevékenységet végzünk, itt azért van egy erős korlát, hogy abból tudunk gazdálkodni, ami pillanatnyilag a folyóinkon készletrendelkezésre áll, de ez a készlet meg van télen is, csak akkor mivel nincsen ilyen vagy területünk, ahol el tudjuk helyezni, mert a tározóink csúcsra vannak járat, illetve a a téli jegesedés miatt vannak biztonsági vízszintcsökkentések ezeken a rendszereken, de nincsenek egyéb igények.

[00:10:22]Gondolok akármikor az agrárium részéről, és akkor ezek teljesen visszaesnek, tehát nem tudjuk a rendszerbe ezeket a készleteket hatásosan és kimuthatóan elhelyezni.

[00:10:33]2022-ben, emlékszem rá jól, rekordmértékű aszály volt az idei, nyári, az rosszabb lesz, nagyobb lesz.

[00:10:37]A kiindulási helyzetünk rosszabb, és ezt most arra alapozom, hogy a nagyobb a talajvízkészletben a a hiányunk.

[00:10:45]Egy 30 éves átlaghoz viszonyítunk, tehát mindig kell egy referenciaállapot.

[00:10:49]Ezzel lehet vitatkozni, hogy ez jó, vagy ettől lehet több.

[00:10:53]Egyelőre mi a 1991-2020-as időszaknak az átlagos talajvízszintjét határoztuk meg, és ezek külön víztestenként, tehát ehhez mérjük most a hiánynak a mennyiségét.

[00:11:04]Tehát ez rosszabb, mint 2022-ben.

[00:11:06]És azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló folyóinkon lévő felszíni vízkészlet is kevesebb, mint a a 2022-es időszakban ebben az időtban átfolyt vízkészlet a a rendszerünkön.

[00:11:19]Tehát kevesebb a vízkészlet, de még mindig lehet ezzel hatékonyan gazdálkodni és hatékonyan felhasználni.

[00:11:25]Mennyivel kevesebb a talajvíz, a folyóban lévő víz?

[00:11:29]Most pontos számot hadd ne mondjak, de én azt gondolom, mivel 20000, tehát 2021 januárjától számoljuk itt az éveken át nyúló aszá, tehát mondhatom ezt, hogy ez a hiány onnan kezdődött realizálódni, és ebben az öt év alatt tértük el azt a 15 köbkényi mértéket.

[00:11:46]Tehát ennek többszörösse már, mint mondjuk 2022-ben problémaként jelentkezett.

[00:11:51]A vízkészletünknek meg, hogyha ezt most térfogatban akarnám kifejezni, tehát szűk felé felével tudunk gazdálkodni, mint ami 2022-vel ebben az időszakban jelentkezett.

[00:12:01]Öntözési korlátozásokra idénnyáron akár ipari, mezőgazdasági, akár lakossági szinten szükség lesz.

[00:12:08]Most azon dolgozunk, hogy ne legyen erre szükség.

[00:12:10]Értelemszerűen, hogy ez egy összehangolt, megfeszített erőfeszítéseket igényel a vízügyi kollégáktól, területi igazgatóságoktól.

[00:12:19]Ezeknek a szabályozási rendszere bevezetés alatt állt, illetve ennek a tavalyében már volt gyakorlata.

[00:12:23]Tehát pont most jövő hét kedden lesz egy kihelyezett ülésünk, ahol ezt a területi kollégákkal fogjuk átbeszélni.

[00:12:28]Ennek a lényege, hogy egy olyan menetrendezést fogunk bevezetni, amely magának a jelentkezigényeknek a kiszolgálását támogatja, de behatárolja, hogy mikor lehet ahhoz a vízkészlet az adott vízigénylőnek hozzájutnia.

[00:12:40]Tehát ez fontos, hogy az adott igénylők is betartsák ezeket a szabályozásokat, mely tudjuk garantálni, hogy mindenki hozzájusson a lekötött víz mennyiségéhez.

[00:12:49]A lakosságnak, ugye ezt is említettem, kell számítania vízhiányra az aszály miatt nyáron, akár ivóvízhiányra, akár öntözési célra használt víz hiányára.

[00:13:01]Tehát az ivóvíz az értelemszerűen prioritást élvez, tehát a lakósági ivóvízellátás mindenek felett áll, tehát ebből a szempontból fel vagyunk készülve.

[00:13:09]Ö de maga a felszíni vízkészleteinkben való változások azért jelentősen ezt nem bufolyosolják, mert a nagyobb része az rétegvízből van táplálva.

[00:13:17]Ahol pedig felszín, hogy partiszírésű vízkészleteket hasznosítanak lakossági vízellátás szempontjából, ott pedig megvannak azok a szabályozások, ami alapján ezeket a biztonsági intézkedések meg tudjuk tenni.

[00:13:29]Csak, hogy egy konkrét példát mondjak, mondjuk Szónak esetében ott akkor ideglenes művekkel tudunk a Tiszára felállni, ahol a a esetleges veszélybe kerül vízkészleteket tudjuk biztosítani, de a kiskörei vízlépcső tudja szabályozni a Tiszán úgymond azokat a vízmennyiségeket, vízszinteket, visszazamokat, ami ezt nem fogja veszélyeztetni.

[00:13:48]Sokszor elmondták már ebben a műsorban is, hogy a víznek a legjobb tároló helyisége az a talaj.

[00:13:53]Ott érzi magát a legjobban.

[00:13:56]Egyre lejjebb van a talajvíz.

[00:13:59]Emiatt önök szerint enyhíteni vagy éppen szigorítani kellene a Furdkutak régóta vitatott és sokszor módosított szabályozását.

[00:14:09]Az emberek igénylik, hogy legyen furt kútjuk.

[00:14:11]Az állam pedig feltételezem, hogy mégis csak szeretné tudni, hogy hány ilyen furt kút van, azok milyen mélyek, és abból egy évben mennyi vizet vesznek ki az emberek.

[00:14:22]Tehát maga a szabályozás az most is működik.

[00:14:24]legyen az akár szociális vízellátás biztosító öntözési vízigényt kiszolgáló víz kútrendszerek is.

[00:14:31]Ebben a vízügyi hatóság az nem a szakirányítási szervünknek a része, tehát az tőlünk független, de maga a vízkészletekért felelős szakirányítószerv mi vagyunk.

[00:14:40]Tehát mi hagyjuk ki ezeket a vazonkezelési engedélyeket.

[00:14:41]Itt a probléma inkább az engedély nélkül megvalósított vízkivételekkel van, mert amikor a kollégák vizsgálják a a víztesteknek az állapotváltozásait, és most leginkább itt ebből az esetben mennyiségi változásaira gondolok, azért látszik, hogy van egy nagy fokú illegálisan, tehát a rendszerben nem nyilvántartott viszkivétel, ami amit szerintünk mindenképpen legalizálni kellene, vagy illetve hogyha azt látjuk, hogy ez a vízkészlete káros hatása, azokat pedig felszámolon és megszüntetni.

[00:15:10]Nyilván, ha idézőjebben lopja is valaki a vizet, azért azt jókal teszi.

[00:15:15]Tehát ön is említette, hogy legalizálni lehetne.

[00:15:17]De itt mekkora mennyiségről beszélünk?

[00:15:19]Mennyi víz tűnik el így kézen közön illegálisan, arányaiban akár a vízkészlet nagyságához képest?

[00:15:26]Ö nincs konszenzusos álláspont ezen, mert vannak az olyan régiók, amikor a területigazgatósági kollégákkal beszélgetünk, és az látszik, hogy majdhogy nem a duplája az illegális vízkivétele a jelenleg engedélyezett mennyiségnek, hogy ő a számadatokból látják.

[00:15:41]Én országos átlagban nem érzem ezt ekkora súlyos problémának, mert amikor nézzük a talajvízkészletbe jelentkező hatalmas hiányt, amit 2021 januári óta kimutathatóan látunk, azért hogyha mellétesszük a a az országos átalz képest a csapadékhiányt, az szépen kollerál egymással, tehát hogy szinergiában van.

[00:16:04]Tehát azt látjuk, hogy egy csapadékos esztendőben, tehát a talajvízkészleteink is úgymond visszatöltődést tudnak bemutatni.

[00:16:09]Tehát ezért is gondoljuk, hogy a nagyon nagy prób inkább a klímaváltozás hatása, tehát az a csapadékhiány, ami most a rendszerben úgymond nem áll rendelkezésünkre.

[00:16:21]Pontosan egy évvel ezelőtt ugyanebben a műsorban arról beszélgettünk, hogy szemléletváltásra van szüksége a vízgazdálkodásban.

[00:16:26]Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy amikor víztöbblet van, azt levezetjük, amikor nincs víz, akkor pedig öntözünk.

[00:16:32]Hogyan látja a vízgazdálkodás?

[00:16:37]Minden szintjén megtörtént mostanra ez az áthangolás.

[00:16:43]túlzás lesz azt azt mondanom, hogy igen, tehát az biztos, hogy már a megoldáshoz közelebb állunk, mint az egy évvel ezelőtti interjú időpontjába, de van még hova fejlődnünk, és ez nem csak kifelé kommunikálom, hanem a szakterületeknek az együttműködésében, hanem ágazaton belül is.

[00:16:58]Azt látjuk, hogy az elindult a vizetat ágyba programunk, én azt sikeresnek ítélem, tehát közel 300 hetár nagyságú terület felajánlás érkezett, és itt az volt a szempont egyedül műszaki megkötés, vagy nem is volt műszaki megkötés, hanem csak tulajdonosok jelentkezhettek, de ebből már egy 5000 hetár nagyságrendet sikerült ezek az árasztások bevonni.

[00:17:21]Értelemszerűen ezek nem fogják visszabillenteni a visszáztartási egyensúlyunkat, de elindul egy olyan gondolkodás, mind a társadalom irányából, illetve mind ágazaton belül, hogy a rendszereinket minek kellene megfeleltetni, vagy minek a minek a kiszolgálására.

[00:17:34]És értelemszerűen ahhoz, hogy itt eredményeket tudjunk felmutatni, jóval nagyobb volumenű beavatkozásokra vagy együttműködésekre van szükség.

[00:17:42]hatalmas terület van a az agrárium kezében.

[00:17:45]Piciben gazdálkodom, tehát átérzem a gazdálkodóknak az elmúlt időszakban jelentkező problémáit, mert most ebbe születtem bele, 10 hektáron gazdálkodom, és az ideévem az, hogy most a napraforgó nagyon rosszul kell, tehát most bizonytalanná vált, hogy itt lesz-e betakarítás, de ebből a szempontból ez a helyzet most azért egy erőteljes nyomást gyakorol arra, hogy mindenképpen változtassunk.

[00:18:10]Tehát hogyha nekünk nekem is lenne lehetőségünk mondjuk a vizeket a a terület környezetében megtartani, vagy akár a területnek egy bizonyos részét beáldozni arra, hogy ott a a víznek a helyét tudjam biztosítani, biztos, hogy nem lennék konkrétan a saját példá ilyen helyzetben.

[00:18:25]És azt hiszem azt, hogy a gazdálkodók irányába is ez sok esetben, sok helyen nyitja a szemeket, hogy ezen mindenképpen változtassunk.

[00:18:32]Tehát az a probléma, ami 2010-ben még mondjuk belvíz problémát jelentett, és mikor viccesen mondtam homokhátsági gazdálkodókkal való egyeztetésen, hogyha én 2010-ben jövök ide önökhöz, és akkor a vizet a táj programot akarom népszerűsíteni, akkor nem biztos, hogy szívesen fogadnak és meghallgatnak, de most ők is látják, hogy hova jutottunk el, és visszasírjuk úgymond azokat az időszakokat, amikor a víztöbbletre még problémaként tekintettünk.

[00:18:57]Említette a védműveket, az úgynevezett műtárgyakat.

[00:18:59]Ez nagyon tetszik nekem, de tudom, hogy így hívják.

[00:19:01]És ez ezúttal nem szobrokat vagy kerámiákat jelent, hanem például zsilipeket és ilyesmiket.

[00:19:07]Szóval ezek többségét gondolom én, hogy a víznek a levezetésére és nem a megtartására tervezték, hiszen évszázadokig a víz levezetése volt a nagy probléma.

[00:19:14]Ezek elavultak, ezeket át kell építeni, újakra kell lecserélni.

[00:19:20]Van-e ezzel tendő?

[00:19:22]Azt azért finomítanám, hogy ezek csak vízlevezetésre tervezték, mert országos szinten nagyon jelentős vízkormányzó vagy vízmegtartó rendszereink vannak, hogy most ha egyet kellene kiemelni, akkor ez a Tisza körösvölgy együttműködési rendszer, amiben benne van a Tiszalök vízlépcső, benne van a kiskörei vízlépcső, ami a Tiszatónak a vízfelületét tudja biztosítani.

[00:19:44]ehhez kapcsolódó főműrendszerek, és ez olyan tökéletesen működik, hogy a körösökön lévő vízmegtartó bevatkozásokkal, Békés Szent Andrási duzasztó csak a nag legnagyobbat kiemeljem belőle, akkor a nyári időszakban a körösi vízrendszernek a 85%-át, vízkészletének a 85%-át a Tisza biztosítja.

[00:20:02]Tehát, hogy abban az időszakban is voltak már olyan rends amik tudnak nekünk nagyban segíteni, hogy mérsékeljük.

[00:20:07]Itt most a VZN okozta problémát, de az látszik, hogy a korábbi üzemeltetési gyakorlatunkban igazából az igénykiszolgálás volt előtérbe helyezve.

[00:20:17]Tehát gondolok itt most ennek a rendszernek is az öntöző vízigényeknek a a kiszolgálása, de ebbe sokkal több van ebbe a rendszerben, hogyha ezeket éves szinten működtetjük, nem ürítünk annyira elő mondjuk a tél üzemvízinnél, hanem meghagyjuk azt a potenciált, hogy gravitációs minden irányba tudjuk a vízkészletet a csatornai rendszereken továbbjuttatni.

[00:20:37]És ezeknek lesz területe, lesz tájhasználatváltással egybekötött víznek helye a az adott térségben, tájban, akkor itt már sikerült megint egy áttörést elérni.

[00:20:47]Erre voltak nagyon jó kezdeményezéseink, tehát ott helyi gazdálkodókkal, Tiszarov térségében sikerült egy olyan minta projektet megvalósítanunk, ahol támogatás nélkül elértük azt, hogy a téli időszakban ne műveljék be azokat a területeket, amik korábban a víznek a helyét biztosította.

[00:21:06]kiskörei vízlépcső rendszer biztosította ennek a vízkészlettel történő ellátását.

[00:21:11]mellette monitoring rendszert építettünk el, tehát figyeltük a víznek, a talajvíznek a mennyiségi, minőségi változásait, a talajnedvesség változását, és azt tapasztaltuk, hogy a kijutatott vízkészletnek a fele kimutatóan realizálódott a a talajvízkészletekbe.

[00:21:25]Tehát most azt várjuk ettől a a kis térségű beavatkozásoktól is, hogy az ott élők is látják, hogy mennyire pozitív, hogyha a téli félévben úgymond a víz megtartásról fókuszálunk elsődlegesen, és nem a mezőgazdasági műveléseket részesítjük előnybe.

[00:21:40]De hogy a kérdésre válaszoljak, vízmegtartó rendszereénk, tehát mondjuk van egy csatornán egy vízszintszabályozó zsilip, hogy nem őtárgynak, biztos nem így hívják, de zsilip.

[00:21:50]Jó, legyen zsilip.

[00:21:52]Igen, zsilip zsilip.

[00:21:53]És ezek azért úgy épültek az akkora előírásoknak megfelelően, hogy egy bizonyos szint fölé nem tudjuk, mert nem alkalmas annak a kialakítása.

[00:22:01]Tehát gondolok armjuk egy csatorna partij alatt 50 cm-rel megáll.

[00:22:04]Tehát az volt akkora fő irány, hogy a csatornából ne lépjenek ki az akkor károsnak ítélt vízszintek, vízmennyiségek.

[00:22:12]De ez már most nem elég.

[00:22:14]Tehát amikor a vizet a tárgyba programból ezeknek a beavatkozásokkal akartuk a felajánlott területeket elárasztani, akkor vagy ideglenes tákolt megoldásokkal magasítani kellett, vagy a fejlesztési javaslatainkba be kell építeni, hogy oda egy sokkal több funkciót ellátó létesítménynek a megvalósítása a cél.

[00:22:33]Ühüm.

[00:22:34]örvénylik egy régi vita arról, hogy a folyókon, a folyókban kell-e építeni úgynevezett fenékküszöböket, hogy az mire jó a vízgazdálkodásban, és mit okoz ökológiai téren.

[00:22:44]Hol tart most ez a vita, és mi ezzel a terv?

[00:22:49]Tehát ez a vita, ez kint van az asztalon, tehát ez ez folyamatban van.

[00:22:53]Egy biztos, hogy nem szabad azt mondani, hogy így kell vagy úgy kell, hanem itt most meg kell át kell beszélni ezeknek a lehetőségeit, korlátait, problémáit.

[00:23:00]És de napirenden kell tartanunk.

[00:23:02]Tehát most a Tisza vonatkozásában, mivel említettem, hogy vízkészletben fel annyibal gazdálkodik, mondjuk 2022-ben, ez azt jelenti, hogy tartósan alacsony víz vagy kis vízzomokkal küzdünk.

[00:23:16]És ez azt jelenti, hogy tartóan alacsony vizállások vannak a folyóinkon, és ott a szabályozás során létre medersüllyedéssel, megszakadtak a mellékágrendszerekkel a a fizikai kapcsolatok, de ez az tartósan alacsony visszint azt jelenti, hogy a környező területeknek a talajvíszintjét is m egy leszívóhatással érinti, tehát kedvezőtlenül befolyásolja.

[00:23:33]Tehát mindenképpen valamilyen emelésbe, emelt víztérben célszerű gondolkozni.

[00:23:39]És én most nem akarok konkrét megoldásokat erre mondani, erről beszélni kell.

[00:23:43]De ami a legfontosabb, hogy amikor mondjuk egy Tisza vonalán a mostani visszazamnak a tízszeresé érkezik, tehát most ilyen nem ilyen 40 ködm/ másodperc a felső tiszta, jönne 400 ködm/ másodperc, abb azért jelentős olyan szabad vízkészlet van, amit lehetne hasznosítás nem a legjobb szó, tehát a mentesített ártéren elhelyezni, mert amikor ártérről beszélünk, az van egy árvízvédelmi műs amit mentesít, de az mentesített átér.

[00:24:12]Tehát korábban szabályozás jutat víznek helye volt.

[00:24:14]És ezt a vízkészletet nem érvitációsan, tehát nem tudjuk kivezetni oldalirányba, mert még mindig alacsonyabban van, mint a mentesített átérnek a szintje.

[00:24:22]Tehát valamilyen beavatkozás, még ha ideiglenesen is szükséges, hogy ezt a vízkészletet abba a helyzetbe hozza, hogy az oldalirányba kivezethető legyen.

[00:24:31]De én azt érzem, és szerintem azt fogja az áttörést megadni, hogy beszélni kell vízszintemelésekről, folyókról, de van olyan infrastruktúra, ami már most biztosítja.

[00:24:41]Tehát ott van egy Tiszalök, ott van egy kisköre, ott vannak a a körösmenti öt vízszintemelő létesítményünk.

[00:24:48]Tehát fontos, hogy ezeknek a hatásaiban kezdjük el a vízkészletet a mentesített területen hasznosítani, elhelyezni, mert hogyha azt látják meg mi is érezzük, hogy ennek milyen pozitív hatásai van, akkor van lét létjogosultság, amég viszintemelés nem érintett folyószakaszon.

[00:25:05]És csak egy rövid gondolat, hogy azért azt ne felejtsük el, hogy a Tiszának jelentős része az duzdaszdasztott víztér.

[00:25:12]Tehát egyedül a záhogy országhatár, illetve az ukrán kárpátalyi vízgyűjtő terület nem duzzasztott víztér, illetve a kisköre és Csongrád inkább már martfű térsége.

[00:25:25]Tehát a többi rész az mind vízszintemő műtárgyakkal befolyásol.

[00:25:27]Tehát most erről a két szakasztról beszélünk, amikor a szabadáramlások.

[00:25:31]Meg halkan megjegyzem, hogy azért a Dunáról se feledkezzünk meg, mert amikor mondjuk Budapestet érintően van a Ráckevei soroksári Dunaág, és tavalyi évben nem volt 60 nap, hogy olyan dunai vízszint legyen, hogy gravitációs lehessen a abba az ágrendszerbe a Dunai vízkészletet bejuttatni.

[00:25:50]Most szivattyúsan biztosítjuk, de Bajánál ugyanez a szám, mondjuk a Ferenc távcsatornára meg 30 nap alatt van, tehát amikor gravitációsan lehet, tehát már olyan alacsonyan van tartósan Dunának a vízszintje, hogy ezek a vízpótlási lehetőségek kiestek.

[00:26:03]A Szegedi Tudományegyetem Természet és Környezetföldrajz tanszékének kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság által is támogatott kutatásukban egy úgynevezett geomorfológiai elemzést végeztek el, és 2000 nmen 7-8000 természetes mélyedést azonosítottak, amelyek alkalmasak lehetnek a vízmegtartásra.

[00:26:25]Egy másik tanulmányban a Hunren agrártudományi Kutatóközpont talajtani Intézetének kutatói azt állapították meg, hogy a csaknem 1 millió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását és mérsékelhetné az aszálykárokat.

[00:26:40]Ezt mondják a tudósok.

[00:26:42]Mit mond a vízügyes?

[00:26:45]Mitől jobban, vagy mitől kevésbé alkalmas egy terület vízmegtartásra?

[00:26:51]Maga az itt említett kutatások azok fontosak, hogy a középtávú alkalmazkodásunkat vagy a az rendszerinek az áthangolását el tudjuk indítani itt most kiemelve mondjuk a szegedi Tudományegyetemnek a munkásságát, amiben közreműködtünk, a talán az ágazatnak a legtöbb kritikája az, hogy mondjuk meg, hogy hova kell magát a vízkészleteket elhelyezni, mert amikor elindult a vizetatba program, akkor mindig azzal támadtak be több irányból is, hogy nem adtunk műszaki korlátot, tehát nem lehatároltunk területeket, és akkor ide és ide lehet, vagy ezen belül várjuk, vagy célirányosan jelölünk ki, mert ezt ez egy konfliktuspont, tehát ez még nincs egy egyetértés, hogy akkor most milyen támogatási ösztönző eszközökkel kell úgymond a gazdálkodókat is abba az irányba terelni, hogy itt a területeket tudják.

[00:27:37]És ezek az alkalmazott kutatások nekünk nagyon fontosak ahhoz, hogy ezeket minél pontosabban és műszaki szakmai alapon legyenek lehatárolva.

[00:27:46]Tehát az egyetem most egy olyan módszertant alkotott itt konkrétan a Maros Hordalék Kú területére, mert az látni kell, hogy itt a a felszíni és a felszín alatti vízkészletek is kapcsolatban vannak.

[00:27:56]És akkor egy fontos volt, hogy itt nem csak terepmélyedésekről beszélünk, hanem olyan kapcsolatokról, amiben hogyha vízkészletet tartunk meg, mert jön mondjuk olyan belvízhelyzet helyi csapadékból, saját vízkészletből, ami célszűrés, akkor ez konkrétan mint beszivárgási zónaként tudálódni a a talajvízkészleteinkbe, illetve olyan területek, ahol pedig a meglévő vízkészleteinket tudjuk vízpótlás útján ezekre a a helyszínekre elhelyezni.

[00:28:23]Itt nem volt megkötés a tulajdonviszony, tehát értelemszerűen ezért most kinyitottunk egy műszaki kaput, amivel lehetőség lesz majd ezt az ország különböző tájegységére is adoptálni magát ezt a módszertant.

[00:28:33]A másik oldal a vizes élőhelyeknek a kérdés.

[00:28:40]Mi én úgy érzem, hogy a a természetvédelemmel természetvédelmi kezelő mi stratégiai partnerek vagyunk.

[00:28:46]Tehát értelemszerűen, hogy ő szempontjukból mondjuk egy ökológiai vízmennyiség, egy ökológiai vízszint, ami egy vizes élőhygyeknek úgy a túlélési tudja biztosítani, de a mi értelmezésünkben maga a vízgazdálkodási rendszerünknek az áthangolásával, illetve az adott időszakban rendelkezésre álló vízkészletnek a hatékony felhasználásával tudjuk ezeket a törekvéseket szolgálni.

[00:29:06]És azért megint megjegyzem, hogy az uniós irányelvek, uniós jogszabályok, amelyek lehetne azt mondani, hogy korlátokat jelentenek, vízűjtőgazda VKi, vízűtőgazdálkodási tervezés, árvízkockázat, értékelés, becslés, de van a természethelyrátási rendelet, ahol most egy természethelyrási tervet kell nekünk elkészíteni első változatban szeptemberig, és ebben is olyan vállalásokat kell tennünk, ami ezeket a célokat szolgálják, de azok, hogy ezek megvalósíthatóak legyenek, kell az a tudásbázis, az a tudásközpont, ami pedig ezeknél az elérhető egyetemeknél meg rendelkezésre áll.

[00:29:43]Zárójelben jegyzem meg, hogy így kívülről nézve az egy olyan érdekegyeztetési rémálom lehet, amikor tudós, területettulajdonos, mezőgazdász, vízügyes természetvédő ül egy asztalhoz.

[00:29:55]Értem.

[00:29:55]Oké, hogy mind ugyanazt akarják, de egy kicsit mint máshogy.

[00:30:00]Én nem érzem rémálomnak.

[00:30:00]Én inkább nagyon nagy lehetőségnek érzem át.

[00:30:04]Mondjuk lehet, hogy egy személyiségfüggő is, mert én munkám során mindig arra törekedtünk, hogy nem mi vagyunk a legokosabbak meg a legjobbak, de azt azért látjuk, hogy ezt az eszközrendszerben rejtő lehetőséget, ami mondjuk a vízgazdálkodás meghatá, azt mi ismerjük a leginkább.

[00:30:19]Tehát fontos, hogy ezek a többlettudások vagy más területek, akik behozzák a saját javaslataikat, mi azt ismerjük fel, hogy hogy tudják a rendszerműködésünkbe ezeket a tudásokat integrálni.

[00:30:30]Említette, hogy bevonják a civileket, ott az a kihívás, hogy egy adott konkrét civil közösség egy adott konkrét területen tud valamit jól csinálni.

[00:30:39]Önnek viszont az lenne a dolga, hogy az az országban mindenhol szériában alkalmazható legyen.

[00:30:43]Jól értem a kihívás természetét és nagyságát?

[00:30:48]Most rugaszkodjunk el azt, hogy most civil természetfél egyesületekről vagy beszélünk.

[00:30:53]Nekünk az a legfontosabb, hogy ameddig az állami szerepvállalás terjed, tehát vannak csatornál, vannak bizonyos fokozatú kategóriákba beilleszhető funkciókkal, és onnantól kifele tehát legyenek megfogalmazvóak a térségi helyi igények, ami úgymond ebbe a vízgazdálkodásbaan tud működni.

[00:31:08]És vannak nagyon jó példák, tehát a azon a kihelyzett kormányülésen a marisi vízőrzőkkel, mikor ott volt a az egyeztetésünk, vagy a sáréti vízők, hogy most csak így a sok közül kettőt kiragadjak, tehát akik már kézzel fogható eredményeket tudtak felmutatni, és azt látjuk, hogy az milyen szépen tudnak integrálódni.

[00:31:27]És a másik oldal, hogy nekünk azért szakmai feladatunk meg felelősségünk, hogy ezeket szakmailag segítsük, ezeket a törekvéseket.

[00:31:33]Tehát mi látjuk úgymond a nagy rendszerképet, de azokat a helyi viszonyokat pedig ők ismerik a leginkább, és ezeknek a sikeresség azon múlik, hogy mennyire tudják megmozgatni a helyi érdekközösségüket.

[00:31:46]Tehát ezek általában helyi gazdálkodók, tehát saját területekkel rendelkeznek.

[00:31:50]És ebből a szempontból én behelyezném a vízgazdálkodási társulatoknak is a kérdéskörét.

[00:31:55]Tehát az is egy fontos szempont.

[00:31:57]ö múlt héten a országos közgyülésükön vettem részt, tehát és látszik, hogy nagyon nagy igény van a szakmai felkarolásukra, szakmai iránymutatásukra.

[00:32:07]És én ott is megerősítettem a részükre, hogy alakuljanak át abba a struktúrába, hogy azokat a helyi térségi igényeket, javaslatokat tudják jól megfogalmazni, és töltsék be azt az űrt, ami most ezen a területen rendelkezés állt.

[00:32:21]És ezt azért is mondom, mert volt olyan irány, hogy nekünk kell betölteni, nem tudjuk betölteni.

[00:32:26]Tehát nekünk is korlátozottak az erőforrásaink, tehát mi ezt a rendszerszintű átlátását látjuk a vízgazdálkodásnak, de azok a helyi érdekeknek az érvényesítése mindenképpen a térségből kell, hogy fakadjon.

[00:32:39]Beszélgettünk mi már arról, hogy a folyószabályozás annak idején érthető volt, de mára már látjuk a következményeit.

[00:32:45]Hatalmas anyagi és emberi erőfeszítéssel védekezünk árvízek ellen, és a drága víz kimegy az országból.

[00:32:51]Adódik a kérdés, valamilyen szinten vissza kell és vissza lehet csinálni a folyószabályozást?

[00:32:56]Van hely arra, hogy néhány kanyarulatot visszaadjunk a folyóinknak?

[00:33:03]Maga említettem a természethállítási rendel rendelete alapján elvó elvárásokat, illetve, hogy mi a mi törekvésink ezzel kapcsolatosan.

[00:33:10]Én inkább itt most a Duna és hogyha Tisza vonalán kellene ilyet meghatározni, nem mernék nyugodtan, hogy hogy kockázatmentesen ilyen helyszínt mondani, de az egy fontos szempont, hogy a mellékág rendszereket vissza kell tag vagy hangolni a főág rendszerében, és itt most megint vissza lehetne kanyarodni az emelt víztérnek a kérdéskörére.

[00:33:30]Tehát ez egy fontos irány, de vannak azért olyan vízfolyásaink, ahol igenis kell, tehát nem mint lehetőség, hanem be is kell avatkozni.

[00:33:39]Gondolok itt mondjuk egy egy tarna völgyére, vagy felmerült itt a zagyvának a felső vízgyűjtő területén, ahol úgymond teret kell adni a vízfolyásnak és olyan természetközeli beavatkozásokkal, ahol ezeket az árvízcsúcsokat vagy ezeket a problémákat tudjuk mérsékelni.

[00:33:53]És ebből a szempontból ott igenis van nagy mozgástér.

[00:33:56]Az agyva esetében voltak olyan beavatkozásunk az elmúlt nyáron is, amivel párhuzamos meders szakaszokat tudtunk kialakítani.

[00:34:03]Értelemszerű ez ez vízkészlet függvénye, mert hogyha kevés víz a tarnában, mint sajnos jelenleg is, tehát akkor ez egy korlátozott lehetőség, de ha van vízkészlet, akkor ezeket a természetes vizes élőhelyeket is vissza tudjuk, vagy élővé tudjuk varázsolni.

[00:34:16]Nagyon nagy siker volt a sebeskőrösön való beavatkozásaink, tehát ott a a komádi hídnál történő 80 cm, tehát 80 cm-ről beszélünk, ami azt eredményezte, hogy most ezek a oldalirányú kifizetések az év nagy részében rendelkezésre állnak, és ott a sáréti vízőrzőknek is köszönhetően, tehát hatalmas területi hatásokat tudunk felmutatni, de ez azért sikeres, mert a helyi érdekek a helyi gazdálkodóknak a kezdeményezésére indultak el, és a mi rendszerünkbe ezeket be tudtuk tagozni.

[00:34:47]Mindegyik terület valakié.

[00:34:47]Miért adná oda?

[00:34:50]Meg kell venni tőle az államnak, ki kell sajátítani, hogyha sokkal több területre van szükség, ahova ki kell vezetni a vizet, akár azért, mert árvíz van, akár azért, mert csak úgy meg kell tartani, mert aszály van, akkor azt hogy szerzik meg?

[00:35:05]Nem minden kérdés én fogok tudni válaszolni.

[00:35:06]Tehát mi inkább én azt látom, hogy a felelősségünk az, hogy a a szakmai irányokat próbáljuk ezekbe a kérdéskörökbe meghatározni.

[00:35:13]Az látszik, hogy valamilyen ösztönző erő kell mögé.

[00:35:18]Elindult most a kapos támogatási rendszer, bitta vizes élőhelyek kialakításának a kérésköre.

[00:35:21]Az látszik, hogy a gyakorlatban, amikor ezeket elkezdtük alkalmazni, azért még több olyan konfliktuspont van benne, amiket finomítani kell.

[00:35:30]Ez már lehet egy előrelépés a helyzetbe.

[00:35:32]De kérdője, hogy az agrárium irányában, mondjuk esetleg az állami csere a a a ebbe a konstrukcióvaló beillesztése létrejöhet?

[00:35:42]mondom ezt én úgy mondom, mint csak ötletek, tehát nem mi kezünkben van a döntés, és nem is tudom, hogy ennek van-e esetleg más technikai vagy jogiája, de én úgy gondolom, hogy az állami szerepvállalásnak az utolsónak kellene lennie a sorban.

[00:35:53]Ott a gazdálkodókat kell olyan irányba motiválni, megtalálni, hogy mondjuk egy egy vizes közegben is megtalálják az adott területeknek a a megfelelő használatát, akikkel beszélek, mondjuk itt nem reklámhely, de mondjuk egy Balok Péterrel, mikor egy asztalnál ülünk és akkor beszélgetünk.

[00:36:09]Nagyon sok mindent át tudok venni a javaslataiból.

[00:36:11]ami konfliktus van, az leginkább az, hogy nekünk ezeket apró pénzre kellene váltani, és ezekből már rövid távon kellene előrelépni, amit utána nem visszalépünk, hanem folyamatosan megyünk előre és feszítjük a határokat.

[00:36:24]De ő azért a gyebgazdálkodásban lát, és ő saját oldalán is tapasztalja ennek a pozitív példáit, mert ott amikor megjelenik a víz, az inkább egy bőséges termést fog jelenteni mondjuk a nyári viszányos időszakokban.

[00:36:37]A homokhátsággal mit lehet kezdeni hivatalosan?

[00:36:39]Már fejsivatag.

[00:36:42]Tehát a homokhátságnak a helyzetében, tehát javítani lehet rajta, de visszafordítani már nem.

[00:36:49]Tehát amikor most az nem emlékszem, amikor legutóbb beszélgettünk, akkor a projektek azok mennyire voltak már napirenden, de az nekem egy nagyon nagy öröm, hogy sikerült azt elérni, hogy most a Kehop 20-ban k több mint 90 milliárd Ft értékben tudunk most öt helyszínen műszaki beavatkozást végezni, mert azt be kell látni, hogy itt a hátsági területek és most nem csak a Duna Tisza közi homokhátság, hanem a Nyírség Hajduhátság területe is hasonló problémával küzd a vízmérkből hiányzó bevételi oldalt, amit a csapadék nem tud pótolni, vagy ha pótol is szélsőségesen, és abból minimális, ami helyben hasznosul.

[00:37:24]Tehát beszélnünk kell a mesterséges vízpótlásról.

[00:37:26]És amikor itt tudományos szakemberekkel beszélek, hogyha mondjuk Váradi Józsefet említsem a tudományos vízgazdálkodási tanácsnak az elnökét, aki egy régi tapasztalt vízügyes kolléga, és ő nagyon ellene van magának a szivattyús vízpótlásoknak, mert mert egyértelmű, hogy a gravitációnak a a a árasztásoknak nincs ellenében más, de vannak olyan helyzetek, és ez a hátság ilyen, amikor azokat az 50 mket le kell küzdeni, és hogyha vízkészletet be akarjuk szivárogtatni, akkor magasponti részekre kell eljuttatni.

[00:37:56]Tehát a 23-ban elkészült műszaki javaslatunk erre adott választ egy jóval nagyobb volumenű műszaki tartalommal.

[00:38:04]Abból mi meg kiválasztottuk azokat az első lépéseket, ahol már eredményt tudunk felmutatni.

[00:38:10]Csak hogy megint egy nagyságrendi példát mondjak.

[00:38:12]Vállaltuk most ebbe a projektbe azt, hogy a a Dunamenti Sikság területéről, Dunavölgyi Főcseton hajós császártöltés térségéből el fogjuk érni a Dongért Kiskonhalas térségében.

[00:38:21]Tehát létrejön úgymond ez a Dunatissza csatorna magyar verzióban, de az eredeti elképzelésekben lett 12 ködm/ másodperc, amit értelemszerűen több irányba tudtuk volna szétosztani.

[00:38:34]Most ez kettő ködméter.

[00:38:35]Tehát, hogy kis visszább vettünk a műszaki tartalomból.

[00:38:37]Ez okozta azt, hogy így a projektesíteni tudtuk és árba is bele férünk a finanszírozásba, de mellette már hatalmas eredményt tudunk felmutatni, mert az a vízkészlet megjelenik, utána annak további hasznosítási lehetősége nyílik.

[00:38:51]A szivattyúzás elég drága, ugye?

[00:38:55]De erre is van javaslatunk.

[00:38:57]És pedig hát az aszálynak a sok negatív hatása mellett van egy pozitív hatása is, sokat süt a nap, tehát van olyan zöld energia, ami most hasznos hasznosíthatatlanul, problémaként tekintük, mondjuk a párolgást főhajtóerejeként, de nekem volt átélni személyesen egy egy projektnél, amikor elindultunk és ott ugyanilyen viszkivétel mű a felső Tiszán, és ezt a hallgatóknak is ajánlom, hogy mert bennünket igazából a tevékenységünk alapján tudnak megmérni.

[00:39:26]Tehát lehet itt sok szép dologról beszélni, de mi az a kézzel fogható eredmény és mik azok a pozitív változások.

[00:39:30]Tehát a felső Tisza, tehát az a Tiszabcs, Tisza Córód, sonkád települések térségében készült egy árapasztót tározó, amire azt mondanánk, hogy ez megint egy árvízvédelmi beavatkozás, de ennek volt egy olyan tájgazdálkodás infrastruktúra része, ahol a felső Tiszán egy szivatyú telepet építettünk, és arra pedig telepítettünk egy napellen parkot.

[00:39:50]És az még nem lenne nagy csoda, mert máshol is van ilyen beavatkozás, csak itt a én mikor elkerültem onnan, akkor a helyi kollégák nem hagyták annyiba a dolgot, és addig folytatták a kísérletezés, illetve a a szakmai kutatásokat, hogy elérték azt, hogy most ez a napelemp egy okos rendszerként üzemirányítja a vízkivételi művet.

[00:40:09]Tehát amennyit süt a nap, frekvenciaváltót szabályozva, annyi vizet termel be a rendszerbe.

[00:40:14]Amikor meg besötétedik, vagy már az energiafelhasználás csökken, akkor szépen leállítja a rendszert.

[00:40:20]Tehát úgymond a rendelkezés, hogy a napenergia generálja, mennyi vizet juttatunk be a a mögöttes vízrendszerbe.

[00:40:27]És csodálatosan működik úgy, hogy nincs úgymond energiaköltségünk, mert a rendszer saját magának a működéséhez szükséges mennyiséget megtermeli.

[00:40:37]A homokhátságon, akár a többi területen ez a jövő, tehát a ahol máshogy nem lehet megoldani, vagy a természet nem oldja meg, ott a napenergiával működtetett szivattyú a megoldás.

[00:40:45]Ö lehet, hogy én vagyok szűklátókörű.

[00:40:48]Az biztos, hogy a mostani projektjeinkben ezzel a megoldással tervezünk.

[00:40:52]Tehát azt mindenképpen úgy szeretnénk, hogy ezek a vízmegtartási intéz vízmegtartó intézkedések ököl célú vízpótlásoknak a az energiahatékony fenntarthatósága a projektben benne legyen.

[00:41:03]De van sokkal több terület, amire én most tökéletesen nem látok rá.

[00:41:08]Nem gondolok itt az negatív energiaár, tehát vagy hogyha kedvezményesebb díjszabással kapja a rendszer a közül hálózatra a az energia szükségletét, tehát ezek mind nyitott kapuk, de most a projektekben egyelőre ezt látjuk megoldásként.

[00:41:22]A tavalyink itt a nyár szeretnénk menni fürödni, a velencei tó ki fog száradni?

[00:41:29]Kiszáradni nem fog, de azt látjuk itt most a várható előrejelzésekből, hogy meg fogjuk dönteni a valamiért legkisebb vízszintet a Velencei tó esetében.

[00:41:35]Tehát már így is bő 10 cmrel vagyunk felette.

[00:41:43]Vizsgáljuk, hogy milyen mozgásterünk van, lehetőségünk, és ez már olyan szinten megy, hogy már tabu témákról is levesszük a fátylat.

[00:41:51]Át gondolok itt mondjuk egy dunai vízpótlásnak a a lehetőségéről, de első körben most mindenképpen a vízgyűjtő területén kell rendet csinálni, mert annak idején, amikor ez a rendszer műszakilag kialakult, az egy jól átgondolt rendszer volt, aminek most van egy nagyon szűk időszaka abban, hogy most a csapadékhiány miatt, tehát a saját vízkészlet ennek a rendszer nagyon korlátozott.

[00:42:14]Tehát mondhatnám azt is, hogy akár nulla, de maga a víziönő helyzett tározórendszerek biztosították azt, hogy a többletet felfogták, és csak azt engedték tovább, ami a tó ellátásá szükséges volt.

[00:42:24]De amikor meg hiányzott, akkor a többlettel tudtak gazdálkodni.

[00:42:26]A mostani rendszerek annyira elavultak, hogy beavatkozás nélkül ezek ilyen átfolyásos tározóként működnek.

[00:42:32]Ez azt jelenti, hogyha most lenne egy csapadékos időszak, tónlak jó lenne, mert most nagyon nagy a vízen, feltöltődne, de amikor elérnénk azt a kritikus magas vizállásokat, akkor szépen a rendszerből engednénk tovább, mert a tározási kapacitás nem ár rendelkezése.

[00:42:47]De mellette vizsgáljuk a a tisztított szennyvíz kérdéskörét, mert értelemszerűen most ez is egy kis fóbia, mikor valaki szennyvizet hall, hogy annak a minősége kapcsán, de azért már vannak olyan technológiák, amely olyan, mondhatom azt, hogy ivóvízminőségű vízkészletet tud biztosítani.

[00:43:03]Tehát, hogy ennek is a a az igénybevétele, mert most már számokról beszélgetünk így a kollégákkal házan belül is, hogy az hány körméter centiméterben mit jelent ebben az időszakban milyen megoldási lehetőségünk van.

[00:43:16]De most egyelőre a vízkisztetben korlátozottak vagyunk, mert úgymond a csapadékra vagyunk bízva, hogy most eredményeket tudjunk felmutatni.

[00:43:25]Másik oldalra, ami lehetőség van, ott a vízminőség romlásra kell felkészülnünk, de ezt olyan mértékben, mivel az alacsony vízszintek azért nagyon vízmenőségű kockázatot hordoznak magunkban, hogy már legyen egy olyan cselekvési tervünk, amiben tudjuk, hogy hol, milyen eszközökkel, ki és mikor fog beavatkozni.

[00:43:44]A vízpótlással is ez volt a szakértőknek, a szakértők egy részének a nagy problémája, hogy a Dunában nem olyan víz van, mint ami a Velencei tóba kell.

[00:43:54]Tehát nem csereszabatos, nem lehet csak úgy átemelni, mert az ott mindenféle bajokat okozhat.

[00:43:57]Nem?

[00:43:59]Igen.

[00:43:59]Csak ennek nincsen kiforrad vizsgálata.

[00:44:00]Tehát mindenki mond jobbnál jobb gondolatokat, de ennek még sem egy egy környezet vagy egy természetvén környezetvé hatósági döntés nincs mögötte, vagy egy kutatás, ami ezt ki tudná mutatni.

[00:44:11]Tehát mi mindenképpen azt látjuk, hogy ebben tovább kellene lépni, és legalább egy olyan döntéselőkészítési anyagig eljönni, amit utána már műszaki beavatkozások nyelvére le lehet fordítani.

[00:44:23]Május vége van.

[00:44:23]Idénnyáron lesz ebből az egészből valami, vagy a Velencei tó úgy fog kinézni idénnyyáron, ahogy most látjuk, ha lemegyünk?

[00:44:30]Mivel a vízkészlet mennyiségi változásában pozitív hatással nem tudunk lenni.

[00:44:34]Tehát és azt prognosztizáljuk, hogy itt a párolgás növekedésével és hogyha a csapadékban nem lesz egy pozitív változás, akkor ez csökkenni fog, tehát erre kell felkészülni.

[00:44:42]De az biztos, hogy a Velencia az össz prioritást élvez, tehát hogy annak a hosszútávú megőrzése az mondhatom, hogy nemzeti érdek és a vízgazdálkodásunkra ennek is választ kell tudni adni.

[00:44:53]És csak, hogy egy csapadékra most visszatérjek, mert arról nem beszéltünk, hogy májusban volt egy kis megkönnyebbülés, mert májusi eső aranyatér, és most voltak vízkészleteink.

[00:45:03]Hát az én szempontomból most én a felső tisztán élek, tehát ott a májusi havi átlagnak a fele hullott, de az országnak a többi területén is, hogyha az országos kiterjesztésben nézzük, akkor is csak a 80%-át.

[00:45:16]Tehát még májusban ér se értük el azt a csapadékmennyiséget, ami mondjuk egy sokéves átlagnak megfelelő mennyiség lenne.

[00:45:23]A mi szép Balatonunk az érzi magát?

[00:45:29]Köszöni szépen.

[00:45:29]Jól van.

[00:45:29]Most viccesen mondtam a kollégáknak, hogy a sajnos a Venceitó most a fókuszt elviszi a Balatonról, tehát a Balatonré kevesebbet beszélünk.

[00:45:36]Az látszik, hogy a Balatonnak a vízkészletében kedvezőtlen a kiindulási állapotunk, mint ami az elmúlt évben volt, és azért ott is voltak kritikus hangok.

[00:45:45]Itt nem érezzük azt, hogy a valamiért legkisebb vízszint veszélyben lenne, tehát az előrejelzéseink alapján te ezt még meg tudjuk tartani, de az mindenképpen nekünk is üzemrendileg egy nagyobb ö összhang összhangot kell teremtenünk, mert gondolok a tehát a Zalavízrendszer, a Kisbalaton vízrendszer, tehát az egy nagyon fontos táplálója magának a belatonnak.

[00:46:07]és akar ott most az elkövetkező időszakban, tehát ennek a szoros kapcsolatát fogjuk szakmailag is összehangolni.

[00:46:13]És úgy ahogy a Velencétónál, tehát itt a Balatonnál is napirenden van az a vízpútlásnak a kérdése, ami még néhány évvel előtt magas szakmai szinteken is kimondásra került, hogy itt nem szabad abba gondolkozni.

[00:46:26]És ez most azért került előtérbe, hogy mint mint lehetőség, mint eszköz legyen a Balaton megmentésének egy ilyen lába.

[00:46:34]Hozzátéve azt is, hogy maga a Balatonnak a visszintváltozása az egy természetes folyamat, és annak így is kell lennie.

[00:46:41]Tehát hogyha mondjuk itt sikerülne egy gombnyomásra most egy olyan vízpótlórendszert alakítani, ahol bá beütjük a vízhez, amikot mennyivel akarjuk és az működni, tehát nem szabad a Balatont egy feszített víztükrűónak elképzelni.

[00:46:54]Tehát fontos, hogy ez a természetes folyamatokat szimuláló vízjáték az továbbra is a Balatonnak a mind a minőség, mint a mennyiségi mozgástra legyen.

[00:47:05]Két fajta minősítést hallottam, hogyha valaki Magyarországról és a vízről beszélt.

[00:47:09]Az egyik az, hogy víz nagy hatalom vagyunk, a másik pedig az, hogy vízhiányos ország vagyunk.

[00:47:14]Valamelyik biztos nem igaz.

[00:47:17]Vízhiányos ország vagyunk, vagy víz nagy hatalom?

[00:47:22]Nincs egy C verzió, tehát itt csak ebből a kettőből lehet választani.

[00:47:25]Mondjad egy C-t, örülnék neki.

[00:47:27]Nem, én úgy gondolom, hogy a kettő között van az igazság.

[00:47:28]Tehát maga a az országhatáraink alapján, tehát van egy nag nagy fogú kitettségünk, tehát a felszíni vízkészletünknek több mint 95% országhatáron kívülről érkezik.

[00:47:40]Értelemszerűen egy egy felvíző országnak azért sokkal nagyobb a mozgástere, mint egy alvíző ország.

[00:47:46]Tehát miért egy kártmát medencei országként, tehát úgymond ezeket a a felvízi országokból érkező vízkészletekkel tudunk gazdálkodni.

[00:47:51]De hogyha azt nézzük meg, hogy mekkora az a vízkészlet, még hogyha most a klímaváltozás miatt a tendenciák alapján csökkenős ez a mennyiség, és mennyit hasznosítunk ebből, mert azért én érzem azt a jogos kritikát, hogy amikor kapjuk, hogy több víz folyik ki az országból, mint az országba be folyik, megjegyzem, hogy már most ezen sikerült valamennyit javítani, de nem elég.

[00:48:12]Tehát ezzel a nálunk lévő büszkészletekkel sokkal hatékonyabban tudnánk dolgozni.

[00:48:19]És ez nem azt jelenti, hogy most igényeket kell megfogalmazni, vagy nem biztos, hogy ez a jó szó, tehát most nem öntözési, ipari, lakossági igényekről beszélek, hanem a tájú izmekartásról.

[00:48:28]Tehát ezeket a vízkészleteket sokkal hatékonyabban lehetne a az ország területén megtartani, és abban meg biztos vagyok, hogy itt a klímaváltozásban is egy mérséklist tudni az eredményezni.

[00:48:36]Utolsó kérdésem azt tudom, hiszen beszélgettünk már erről, hogy nagy árvizet nem lehet megfogni, abból nem lehet vizet megspórolni.

[00:48:47]Egyszer azt mondta, hogy akkor ha átvágnák a gátakat, akkor csak a templomtornyok látszanának ki a településekből.

[00:48:53]De van olyan pici árvíz, és egyáltalán lesz még árvíz Magyarországon, amiből azért majd valahogy meg tudnak fogni vizet.

[00:49:01]Ühüm.

[00:49:01]lesz szárvíz, és azt azért ne veszítsük el a célkeresztből, hogy most bár a fókusz eltolódott most a vízhiány irányából, azért én mindenhol, ahol lehetőség van elmondom, hogy az ágazatnak azért a szakmai felelőssége, hogy az árvízvédelmi biztonságot fenn tudja tartani.

[00:49:18]Tehát maga a mind a fejlesztésekben, mind a fenntartásban, illetve vagy egy védekezés alán pedig beavatkozásoknál senki nem gondolta volna 2024 szeptemberében, hogy egy ilyen kritikus árhullám fog mondjuk a a Dunán végigvonulni.

[00:49:30]De az látszik, hogy ami árvízi kockázatot nem rejt magába, de többletvízkészlet nevezzük árhullámnak, kisebb vagy közepes mértékű árhullámnak, annak pedig helyet kell tudni találni.

[00:49:41]De ez a helytalálás, ez ez nem az ágazatnak a kezében vannak ennek a megoldás kulcsa.

[00:49:46]Tehát, hogy megint egy hazai példát mondjak, a Bereg Felső Tiszának egy tájegysége, amikor volt lehetőségünk Árhullámbó vízkészletet kiengedni, nem volt hozzá területünk, és mondjuk ki tudtunk volna 10 millió kömétert helyezni ebből az árhulámból, mert a feltételei adottak voltak, és kiengedtünk 600000 kömétert, mert fontos elvárás volt, hogy a csatornából ne lépjenek ki, tehát idegen területekre ne tudjon kikerni.

[00:50:08]Tehát van egy olyan korlát, a másik korlát a biztonság szempontjából azért azt látni kell, illetve mi is látjuk, hogy ezek a létesítmények, amik az árvízvédelmi töltésben vannak, azok nem arra készültek, hogy árhullámokat vezessenek ki, hanem árhullámokat zárjanak el a mentesített területről.

[00:50:26]Tehát itt is van egy egy olyan közszályon terjedő szakmai állásfoglalás, hogy mondjuk áradó ágban nem nyitunk zsilipet.

[00:50:36]Ez abból a szempontból jó az, hogy ennek van egy árvízi kockázata, de azt is látni kell, hogy egy olyan nyomáskülönbségnél lehet, hogy nem is tudjuk lezárni a zsilipeket.

[00:50:44]Tehát azt most ilyen szempontból is a kollégáknak át kell értékelni és vizsgálják egyedileg azokat a kivezetési pontokat, hogy hol milyen vízszintkülönbségnél tudnak nyitni, és mekkora az a tározási vízkészlet elhelyezési terület, ahol ezt tudják használni, és ezek a tervekbe épüljenek be.

[00:50:59]Tehát abban biztos vagyok, hogyha most a Tiszán jönne egy olyan jellegű árhullám, ahol ezeken a helyeken a gravitációs kivezetés lehetőséggé válik, akkor ezeket a zsilipeket nyitni fogjuk, mint ahogy nyitottuk az elmúlt hónapokban is, ahol ez biztosítottá vált.

[00:51:14]Vizet a tájba, szakértőt az arénába.

[00:51:14]Az arénát hallották az infádióban Gacsá József, az országos vízügyi főigazgatóság műszaki főigazgató helyettese volt a vendégünk.

[00:51:22]Köszönöm szépen, hogy eljött.

[00:51:25]Köszönöm a lehetőséget.

[00:51:25]Kedves hallgatóink, az Arénát meghallgathatják az infóart oldalán és a Spotify-on, illetve megnézhetik az Inforádió YouTube csatornáján, amelyre érdemes feliratkozniuk.

[00:51:35]Ha tetszett a beszélgetés, lájkolják, kommenteljék és osszák meg a közösségi médiában.

[00:51:38]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes, Illisz László és Ruc Barbara segített.

[00:51:46]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:51:48]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:51:51]Az aréna távkési partnere a Van Magyarország.