Háború: meddig arat még a halál Ukrajnában? Kaiser Ferenc, Inforádió, Aréna
- A frontvonalak 2026 első öt hónapjában gyakorlatilag megmerevedtek, az orosz területi nyereségeket ukrán visszafoglalások ellensúlyozták.
- A stagnálás elsődleges oka az ukrán drónfölény: Ukrajna havi 2 millió drónt gyárt széttelepített, redundáns rendszerben, Kínától függetlenül.
-
„[A]z idei évben eddig az látszik, hogy amennyit az oroszok valahol elfoglaltak, közel ugyanannyit az ukránok máshol visszafoglaltak.” – Kaiser Ferenc
- Ukrajna 2100 dollárért kínál elfogó drónokat exportra, miközben a szövetségesek milliós rakétákat lőnek el olcsó orosz drónokra.
- Donyeck megye erődvárosai (Szlovjanszk, Kramatorszk) mögött nincs védhető terep, ezért kulcsfontosságúak; az orosz előrenyomulás itt is megakadt.
- Az optikai kábeles drónok zavarvédettek, de hatalmas környezeti kárt okoznak: a harctereket 60 km hosszú kábelek borítják.
- Oroszországban nincs általános mozgósítás; a veszteségek (2–2,5-szer nagyobbak az ukránokénál) már meghaladják az újonnan toborzottak számát.
- Egy NATO-tagállam elleni orosz támadás valószínűtlen és orosz vereséggel járna; a folyamatos atomfenyegetés hiteltelenné vált.
- A béketárgyalások esélye csekély: Putyin nem ismerheti be a tévedését, Oroszország pedig több területet akar, mint amit katonailag el tud foglalni.
- A Hormuzi-szoros Irán ellenőrzése alatt áll; egy esetleges konfliktus felőrölné az amerikai készleteket, ami Kínának kedvezne Tajvan kérdésében.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A frontvonalak valós állásának megítélése – hiteles források és módszertan
A beszélgetés elején Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kifejtette, hogy egyik hadviselő fél közléseiben sem szabad feltétlenül megbízni. A reális helyzetértékeléshez több független forrás együttes használatát javasolta. Személyes példaként említette, hogy naponta követi az Institute for the Study of War (ISW) ukrajnai és iráni jelentéseit, melyek naponta frissített, geolokált adatok alapján készülnek.
„Van néhány megbízható oldal. Én személyesen minden nap megnézem az Institute for Study of War ukrán és Irán jelentéseit. [...] geolokált adatokat néznek. Tehát amikor feltöltenek egy képet a küzdőfelek, megnézik, hogy ez tényleg ott van-e.” – Kaiser Ferenc *
Kitért egy magyar vonatkozású technológiai megoldásra is: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kapcsolódó FBS nevű műholdas megfigyelőrendszerre, amely a természetben keletkező tüzeket figyeli. Mivel a műhold minden erős fényforrást rögzít – beleértve a tüzérségi becsapódásokat és a torkolattüzeket is –, az éjszakai felvételeken szépen kirajzolódik az orosz-ukrán frontvonal. A szenzorok érzékenységét jól mutatja, hogy a legfejlettebb műholdak éjszaka akár egy cigarettacsikk izzását is képesek kivenni, így a kézifegyverek torkolattüze is detektálható.
A szakértő szerint az Institut for the Study of War mellett létezik egy ukrán déli elemzőoldal is, amely nagyrészt egybevág az amerikai adatokkal, míg hasonló, hiteles orosz forrás gyakorlatilag nem elérhető az európai közönség számára.
A frontvonalak stagnálása 2026-ban
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy míg a tavalyi évben az orosz erők havonta 250–700 négyzetkilométernyi területet foglaltak el (összességében 4500–5000 km²-t), addig az idei év első öt hónapjában ez a dinamika megszűnt.
„[A]z idei évben eddig az látszik, hogy amennyit az oroszok valahol elfoglaltak, közel ugyanannyit az ukránok máshol visszafoglaltak. Tehát az idei év most már első öt hónapjában érdemleges területi nyereséget [...] nem történt egyik fél részé[re] sem területi gyarapodás, tehát majdhogy nem áll a frontvonal.” – Kaiser Ferenc *
A stagnálás elsődleges okaként Kaiser Ferenc a drónfölény ukrán kivívását nevezte meg. Elmondása szerint Ukrajna mára elérte a havi 2 millió különféle típusú drón gyártását, és a termelést teljesen önállóvá tette Kínától. A gyártás szervezése a második világháborús náci Németország és Japán mintáját követi: rendkívül széttelepített, redundáns rendszerben, garázsokban, pincékben, csűrökben, 3D nyomtatókkal dolgoznak. Ezt a gyártási láncot a szakértő szerint szinte lehetetlen véglegesen szétverni, mert ugyanazt az alkatrészt akár 8–10 helyen is elő tudják állítani.
Az ukrán drónfölény és annak exportpiaci hatásai
A beszélgetés egyik központi témája volt az Ukrajnában zajló drónháború és annak nemzetközi kihatásai. Kaiser Ferenc részletesen beszámolt arról, hogy amikor az Egyesült Államok február 28-án megindította Irán ellen az „Epic Fury” (Epikus Harag) hadműveletet – amelyet ma már inkább „Epic Fail” (Epikus Baklövés) néven emlegetnek –, Irán válaszul orosz gyártmányú Gerány típusú drónokkal (az eredeti iráni Sahid drón továbbfejlesztett változataival) kezdte támadni az olajmonarchiákat és az amerikai bázisokat.
Az Egyesült Államok és szövetségesei ezekre a 20–30 000 dolláros olcsó eszközökre 4–5 millió dolláros Patriot rakétákat lőttek el. A beszélgetőpartner szerint az emírségek és az amerikaiak egy hónap és nyolc nap alatt annyi légvédelmi rakétát használtak el, mint Ukrajna négy év és három hónap alatt összesen.
„Ezért mondta a Zelenski, hogy ha akarják, akkor segítünk. Ukrajna 2100 dollárért kínál nagyon jó elfogó drónokat, amik neki repülnek.” – Kaiser Ferenc ukrán elnöki nyilatkozatot idézve *
Az ukrán exportár 2100 dollár, míg a drónok előállítási költsége 2500–10 000 dollár között mozog. Ukrajna olyan termelési kapacitást épített ki, hogy a front intenzív ellátása mellett exportra is képes. Az oroszok által indított tömeges támadások során – amelyek mérete 600–900 eszköztől a 100–200-ig terjed éjszakánként – az ukrán védelem a drónok esetében 90% fölötti megsemmisítési arányt ér el. A ballisztikus rakétákkal szemben azonban továbbra is kiszolgáltatottak, ezekből a nagyobb támadási hullámokban 40–50 is érkezhet egyszerre. Ukrajna stratégiai célja, hogy elfogó drónjaiért cserébe Patriot rakétákat kapjon az Egyesült Államoktól.
Donyeck megye erődvárosai és a stratégiai jelentőségük
A frontvonal donyecki szakaszáról szólva Kaiser Ferenc ismertette, hogy a megye mintegy 21–22%-a van még ukrán kézen. A térség kulcsát az úgynevezett erődvárosi vonal jelenti: Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskiszka-Kosztjantinszka térsége. Az orosz erők két irányból igyekeznek átkarolni ezeket a településeket.
Kramatorszk esetében az ukránok már 2014 óta folyamatosan építik a védelmi állásokat, géppuskafészkeket, aknamezőket. A szakértő kiemelte a földrajzi viszonyok fontosságát: az erődvonal mögött Dnyipropetrovszk megyében sík, összefüggő mezőgazdasági területek következnek, fasorig tartó, több négyzetkilométeres táblákkal – itt már nem lehetne hasonlóan hatékony védelmet kiépíteni. A donyecki iparvidéken ugyanakkor meddőhányók, hatalmas vasbeton ipari épületek, szurdokvölgyek és masszív lakótelepek adnak természetes és mesterséges védelmet.
A szakértő megjegyezte, hogy bár Kosztyantinivkában sikerült orosz beszivárgó csoportoknak betörni, ez már három hónapja tart, és a harcok jelenleg váltakozó sikerrel folynak. Az orosz katonai bloggerek is elismerik, hogy a támadás megállt, mert az ukránok kezében van a drónfölény.
A drónok technológiai fejlődése és környezeti hatásai
A beszélgetésben részletesen szó esett a drónok irányítási technológiájának fejlődéséről. Kezdetben mindkét fél rádiófrekvenciás vezérlést használt, de mindkét oldal gyorsan megtanulta zavarni ezeket a frekvenciákat. A válasz az optikai kábeles irányítású drónok megjelenése volt, amelyek zavarvédettek, ugyanakkor komoly környezeti károkat okoznak.
„[E]lképesztő mennyiségű optikai kábel borítja a harcok színterét. Ebbe a dzsipek elakadnak [...] a rohamozó katonák belegabalyodnak és hanyatt esnek benne. [...] A szarvasok, vaddisznók, őzek ugyanazt nem tudják megtenni. Tehát ennek a környezeti hatásai borzasztóak.” – Kaiser Ferenc *
Az ilyen drónok vezetékének hossza elérheti a 60 kilométert, és bár az emberi kezelő továbbra is döntési pozícióban van, már léteznek olyan memóriaegységek, amelyekbe előre programozható, milyen típusú célpontokat keressen a drón.
A jövő hadviselése: hibrid rendszerek és ellendrón-fejlesztések
Arra a kérdésre, hogy a drónok kiváltják-e a hagyományos fegyvernemeket, a szakértő egyértelmű nemmel válaszolt. A terület ellenőrzéséhez továbbra is gyalogos katona szükséges, és mindkét fél használ harckocsikat, helikoptereket és tüzérséget is. A trend azonban a hibrid rendszerek felé mutat: a vegyes lövészrajokban 4–5 lövész mellett 2 drónoperátor, valamint lánctalpas szárazföldi drónok (UGV) és repülő drónok (UAV) dolgoznak együtt.
A drónok elleni védekezésben („counter drone”) a legígéretesebb fejlesztésnek a lézerfegyvereket nevezte, amelyek lövésenként mindössze 15–20 dollár energiaköltséggel képesek megsemmisíteni egy drónt. A lézer hatékonyságát viszont jelentősen rontja a magas páratartalom, a por, a füst és a köd – emiatt Izraelben és a Közel-Keleten hatékonyabban működik, mint Ukrajnában.
Emellett újra divatba jöttek a csöves légvédelmi gépágyúk, speciális közelségi gyújtós lőszerekkel, amelyek 40–50 dollár/granát költséggel, egy-egy sorozattal képesek drónokat megsemmisíteni – szemben a 100 000–2 millió dolláros légvédelmi rakétákkal. A szakértő szerint a drónok most élik a leghatásosabb korszakukat, mert a történelemben minden forradalmi fegyverre hamarosan megszületik az ellenszer.
Emberi erőforrások és az orosz mozgósítás kihívásai
A szakértő hangsúlyozta, hogy Oroszországban továbbra sincs általános mozgósítás, és nem is valószínű, hogy lesz. Ennek oka egy olyan hallgatólagos „deal” Putyin és az orosz elit, valamint a középosztály között, amely szerint a háború terheit elsősorban a szegényebb régiók és a kisebbségek viselik.
„Moszkvában, Szentpéterváron és a többi orosz nagyvárosban nagyon nincs mozgósítás. [...] Oroszország, mint minden birodalom, a kisebbségeivel háborúzik.” – Kaiser Ferenc *
Az elérhető információk szerint az orosz haderő veszteségei 2–2,5-szer nagyobbak az ukránokénál, és az utóbbi bő fél évben a veszteségek már meghaladják az újonnan toborzottak számát. Felmerült egy negyedmilliós mozgósítás lehetősége, de ez hatalmas kockázattal járna: 2022 szeptemberében, az első mozgósítási hullám idején közel 1 millió férfi – köztük sok mérnök, orvos, tanár és programozó – menekült el az országból Finnország, Kazahsztán, Grúzia és Mongólia felé.
A menekültek jellemzően a képzettebb, városi rétegből kerültek ki, akik egyrészt könnyebben kiképezhetőek lennének, másrészt könnyebben is tudnak új életet kezdeni a posztszovjet térség országaiban. Az etnikai kisebbségek és a vidéki szegények toborzása már nem termel ki annyi újoncot, mint amennyire szükség lenne, így az orosz haderő lassú erodálódása figyelhető meg.
Légtérsértések és provokációk a szomszédos országokban
A beszélgetés során szóba kerültek a szomszédos országok légterébe berepülő, illetve ott becsapódó drónok és rakéták. Kaiser Ferenc szerint ezek egy része szándékos provokáció, más részük a nagy számok törvényén alapuló baleset.
Példaként említette, hogy a múltban 19 orosz drón mélyen berepült lengyel területre, és csak azért nem lett nagyobb baj, mert a fehéroroszok – akik nem tekinthetők sem lengyelbarátnak, sem oroszellenesnek – figyelmeztették a lengyeleket. Az is előfordult, hogy orosz drónok úgynevezett „paródia” változatát használták, amelyek olcsóbbak, de lokátoron és akusztikailag megtévesztésig hasonlítanak a valódi, robbanófejjel rendelkező eszközökre.
A legutóbbi eset Galac (Románia) városában történt, ahová egy orosz drón csapódott be, nem messze a román-ukrán határtól. A Duna-delta térségében, ahol a két part között mindössze 700 méter a távolság, különösen gyakoriak az ilyen esetek. Az ukránok itt bonyolítják le tengeri exportjuk jelentős részét (búza, kukorica, napraforgóolaj), és az oroszok tudatosan lövik ezeket a hajókat, hogy Ukrajna gazdasági potenciálját gyengítsék.
A szakértő kifejtette, hogy a mai hadviselésben a klasszikus háború és béke közötti határ elmosódott, és széles „szürke zóna” jött létre, ahová a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a GPS-zavarás, illetve -eltérítés (spoofing), valamint a nagy repülőterek környéki ismeretlen drónincidensek is tartoznak. Hangsúlyozta, hogy ezeket a cselekményeket rendkívül nehéz egyértelműen valamelyik félhez kötni.
A NATO elleni orosz támadás valószínűsége
A műsorvezető arra a kérdésére, hogy mennyire reális egy NATO-tagállam elleni orosz katonai támadás, a szakértő határozottan válaszolt:
„Nincs. [...] Az biztos, [hogy] orosz vereséggel járna.” – Kaiser Ferenc *
A NATO jelenleg az amerikai részvétel nélkül is elsöprő erőfölényben van Oroszországgal szemben. A balti államokba előre telepített brit, francia, amerikai, német és olasz nehézegységek pontosan azt a célt szolgálják, hogy egy esetleges orosz támadás esetén rögtön ezeknek az országoknak a katonái is harcba keveredjenek, így azonnal beindulna a NATO 5. cikkelye, és elkerülhetetlen lenne a kollektív válasz.
Az orosz atomfenyegetésekkel kapcsolatban Kaiser Ferenc a „farkast kiáltó juhászfiú” példázatát említette, kifejtve, hogy a több mint négy éve folyamatos, de be nem váltott nukleáris fenyegetés hiteltelenné válik. Hangsúlyozta, hogy sem az orosz, sem az amerikai rendszerben nem létezik olyan mechanizmus, ahol egy személy egyedül dönthetne atomcsapásról – mindkét oldalon több biztonsági lépcsős rendszer működik. Első atomcsapás megindításához számos döntéshozó egyetértése kell, a válaszcsapás esetében az automatizmus már nagyobb szerepet kap.
A béketárgyalások esélyei
A békefolyamatokkal kapcsolatban a szakértő borúlátóan nyilatkozott: az elmúlt másfél évben a felek egy lépést sem közeledtek egymáshoz. Donald Trump azon kampányígérete, hogy 24 óra alatt lezárja a háborút, mára odáig módosult, hogy már nem is érdekli – jelenleg az iráni konfliktus lezárására koncentrál, de ott sem tapasztalható előrelépés.
Az ukrán társadalom a közvélemény-kutatások szerint már abba is belemenne, hogy a jelenlegi frontvonalakon „befagyjon” a konfliktus, és egy de facto határ jöjjön létre – senki nem ismerné el hivatalosan a területek Oroszországhoz tartozását, de egy tűzszüneti vonalként kezelnék. Oroszország azonban ennél többet akar: az egész Donyeck megyét, és nem tett le a teljes fekete-tengeri partvidék megszerzéséről sem.
Putyin személyes helyzetét elemezve a szakértő kiemelte: a 26 éve hatalmon lévő vezető nem ismerheti be, hogy tévedett. Az orosz társadalomban növekvő elégedetlenség (300–500 ezer halott, közel 1 millió nyomorék) ellenére a politikai vezetés arcvesztés nélküli kiutat keres – de jelenleg a katonai realitások ezt nem teszik lehetővé, mert Oroszország képtelen további területi nyereséget felmutatni.
Az Irán elleni konfliktus és a Hormuzi-szoros stratégiai problémája
A beszélgetés második felében a közel-keleti helyzetre terelődött a szó. Kaiser Ferenc élesen bírálta az amerikai adminisztráció iráni stratégiáját. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter három követelése – a Hormuzi-szoros felszabadítása, a dúsított uránkészletek átadása és az atomfegyverről való végleges lemondás – a szakértő szerint katonailag kikényszeríthetetlen.
„Ilyen feltételeket csak úgy lehet [Iránra] kényszeríteni, [ha] elfoglalom Iránt, tehát egy nagyobb szárazföldi művelettel legalább betörök Iránba. Erre nem látszik szándék.” – Kaiser Ferenc *
Irán területe 1,6 millió négyzetkilométer, lakossága 92–93 millió fő, akiknek döntő többsége síita muszlim – Irak és Afganisztán után nincs amerikai politikus, aki egy ilyen inváziót vállalna. Izrael stratégiája elsősorban a „proxy hálózat” (Hamász, Hezbollah, jemeni huszik, szíriai és iraki síita milíciák) szétverésére irányul, amelyet Irán több évtized alatt épített ki. Ebben jelentős sikereket értek el: a Hamász meggyengült, a Hezbollah kritikusan meggyengült, Szíriában megbukott az Asszad-rezsim, és Libanonban széles védőzóna jött létre.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét részletesen elemezte a szakértő. A szoros egy 180 fokos visszafordító, amely mélyen benyúlik északra, és gyakorlatilag teljes egészében Irán ellenőrzése alatt áll. Az 1960-as–70-es években – amikor Irán még amerikai szövetséges volt – az Egyesült Államok segítségével birtokba vett szigetekre az irániak rengeteg öngyilkos motorcsónakot, valamint előre bemért tüzérségi eszközöket és rakétaindítókat telepítettek. A partvidék a horvát tengerparthoz hasonló sziklás, barlangokkal tagolt terep, ahol több száz indítóállás van kiépítve.
A tartályhajók és cseppfolyós gázt szállító hajók elleni támadás különösen pusztító, mert szállítmányuk ég és robban. Az Egyesült Államok több hadgyakorlaton is modellezte a szoros elfoglalását, és a konklúzió az volt, hogy saját hadihajóik is jelentős veszteségeket szenvednének.
„[D]e ez nekik belefér. Egy amerikai cirkáló vagy romboló elsüllyesztése óriási siker lenne.” – Kaiser Ferenc az iráni veszteségtűrő képességről *
A szakértő egy tágabb stratégiai összefüggésre is rámutatott: ha az amerikai haditengerészet túl sok erőt és rakétakészletet éget el a Közel- és Közép-Keleten, az felboríthatja a stratégiai erőegyensúlyt a Távol-Keleten, és lehetőséget teremthet Kínának Tajvan megtámadására. A kínai haditengerészet folyamatosan fejlődik, és Peking figyelemmel kíséri az amerikaiak gyenge pontjait és hibáit. Az orosz haditengerészet ezzel szemben mára csak árnyéka egykori önmagának.
A szakértő zárszóként megjegyezte, hogy az amerikai katonai vezetés előre látta a Hormuzi-szoros problémáját – Denk Kén, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke egy szenátusi meghallgatáson előre jelezte, hogy nem lesz elég rakétájuk és Irán le fogja zárni a szorost –, de a politikai vezetés nem hitt nekik.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Kajzer Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az Arna távközlési partnere, a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:20]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:22]Expertda Tibor vagyok.
[00:00:22]A stúdióban itt van Kajzer Ferenc Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense.
[00:00:25]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.
[00:00:28]Örülök, hogy itt van.
[00:00:28]Jó napot kívánok.
[00:00:31]Mindkét fél az oroszok és az ukránok is hadisikerekről számolnak be, és ezt videófelvételekkel is bizonyítani igyekeznek.
[00:00:37]De az egyik az egy támadó, a másik az egy védekezőfél, és talán az ötödik éve folyik ez a háború.
[00:00:41]Mit kell nézni, hogy arról egy reális képünk legyen, hogy hogy áll ez a háború most Ukrajnában?
[00:00:48]Szép jó napot mindenkinek.
[00:00:52]Hát gyakorlatilag nyilván egyik félnleg sem hiszünk.
[00:00:57]Van néhány megbízható oldal.
[00:00:57]Én személyesen minden nap megnézem az Institute for Study of War ukrán és Irán jelentéseit.
[00:01:06]Ugye naponta frissítik a frontállását.
[00:01:13]geolokált adatokat néznek.
[00:01:13]Tehát amikor feltöltenek egy képet a küzdőfelek, megnézik, hogy ez tényleg ott van-e.
[00:01:22]Ezenfelül, amit ők használnak, meg most már egyébként ugye félállásban a védelmi innovációs kutatóintézetnél vagyunk, és nekünk is van ilyen projektünk.
[00:01:31]A Nának van egy ilyen FBS nevű műhold megfigyelési rendszere, ami a tüzeket figyeli a természetben.
[00:01:38]Na most nem meglepő módon a műhold minden erős fényt rögzít.
[00:01:45]Na most ez lehet valóban egy természetes tűz, lehet egy tüzérségi gránát felrobbanása.
[00:01:52]És ezek a tüzek egész jól kirajzolják a frontvonalat.
[00:01:58]Például amikor volt ugye a május 9-i úgynevezett győzelemnapi díszemlé kötött tűzszet, akkor ez alapján a műhold rendszer alapján lehetett azt látni, hogy valóban jelentősen alábbhagytak a harccselekmények, de nem szűntek meg teljesen.
[00:02:12]Tehát műhold az főleg éjszaka egyébként éjszaka is lőnek.
[00:02:16]Éjszaka nagyon szépen kirajzolódik az orosz-ukrán frontvonal.
[00:02:21]kézi lőfegyverektől kezdve a tüzésségi lőfegyverek torkolat tüz kézifő persze kézilőfegyvert tüze isált egy pisztolyt lát hát annak is nagyon komoly torkolattüze van egy főleg egy gépkarabénak tehát ugye a gyalogság döntő többségében gépkarabélyal vagy géppuskákkal harcolatíve ritkán kell a maroklőfegyverhoz az a pisztolyt használni annak komoly torkolattüze van a legérzékenyebb műh holdak éjszaka, hogyha a megfelelő helyre zoomolnak a cigarettacsiknek, cigaretta végén az izzást képesek kivenni.
[00:03:02]Tehát ezek alapján nagyjából ki lehet rajzolni a frontvonalat.
[00:03:05]Ugye az Institute for Study of Warnak nagyon jó az elemző csapata.
[00:03:09]Ez a dolguk naponta frissítik.
[00:03:12]Az egyik leghitelesebb van az ukrán déli, ugye az ugyan ukrán adatok alapján, de nagyjából egybe esik az amerikaival.
[00:03:22]Az oroszoknak nincs ilyen hasonló honlapjuk, vagy hát ha van, akkor az európai ember számára nem elérhető.
[00:03:31]Tehát nagyjából azért lehet látni, hogy hogy néz ki a front.
[00:03:36]Van és nyugodtan le lehet szögezni, hogy az idei évben szinte alig változott.
[00:03:39]Tehát amíg a tavalyi évben nagyjából egy 4500 5000 n km-t foglalhattak el az oroszok, volt olyan hónap, amikor csak 250 n kmt voltan, amikor majdnem 700-at.
[00:03:55]Addig az idei évben eddig az látszik, hogy amennyit az oroszok valahol elfoglaltak, közel ugyanannyit az ukránok máshol visszafoglaltak.
[00:04:02]Tehát az idei év most már első öt hónapjában érdemleges területi nyereséget.
[00:04:08]Tehát nyilván az arcvonal helyenként változott, de összesen nem történt egyik férhészé sem területi gyarapodás, tehát majdhogy nem áll a frontvonal.
[00:04:18]Nyilván regionálisan vannak kisebb-nagyobb mozgások, de amit például tavalyében láttunk, és ami sok nyugati elemzőben meg nyugati politikusokban aggodalmat fáltott ki, hogy az oroszok lassan, de biztosan darálták magukat előre, tehát minden hónapban legalább egy 250 n km-t elfoglaltak.
[00:04:41]Az ideben ez most megszűnt valószínűleg azért a legtöbb elemző szerint, és én is erre hajlok, mert az ukránok kivívták a drón fölényt a hadszintér fölött.
[00:04:48]Egyes beések szerint már havi 2 millió különféle típusú drónt gyártnak, és már nem az van, hogy megrendeli Kínából, hanem mindent maguk gyártanak.
[00:04:59]Ráadásul azt a gyártási láncot nagyon nehéz szétverni, mert zömmel garázsokban, csűrökben, szűrökben, pincékben, 3D nyomtatóval.
[00:05:10]Tehát ilyen szanasztet azt tett azt teszik, amit egyébként a náci-németország meg Japán tett a második világháború végén, amikor a szövetségesek már napi szinten bombázták őket, ugye az oroszok is ezt teszik, hogy nagyon jól széttelepítették a gyártást.
[00:05:28]viszont az ukrán logisztika képes arra is, amire egyébként a német meg a japán a kortechnikai viszonyai között még nem volt képes, hogy ettől függetlenül ugyan nagyon szét van telepítve a gyártás és borzasztó redundáns, tehát ugyanazt az alkatrészt 810 helyen is gyárthatják, ugyanakkor folyamatosan képesek nagy mennyiségű készterméket előállítani.
[00:05:49]A legdöbbenetesebb példája az volt, hogy ugye amikor most február 28-án az idejében az amerikaiak megindították a hát Epic Fury.
[00:06:01]Epic Fury az az epikus harag.
[00:06:04]Igazából most már úgy szoktak rajta gondolni, hogy epic Failer, az az epikus baklövés hiba hadműveletet.
[00:06:10]És Irán válaszként elkezdte majdhogynem ugyanazokkal a drónokkal lőni az olajmonarchiákat meg az amerikai bázisokat a térségben.
[00:06:18]Ugye az orosz gerány kettes, sőt most már továbbfejlesztve Gerány 3, Gerány 4, Gerány 5, az eredeti sahih drón.
[00:06:25]Egy komplett gyártósort adtak az irániak az oroszoknak.
[00:06:31]És az ukránok döbbenten nézték, hogy ugye ők ezeket a drónokat géppuskákkal, sőt mostanában az utóbbi egy évben elfogó drónokkal semmisítik meg.
[00:06:42]Ugye maga a gerány az olyan 20-300 dollárba kerül.
[00:06:46]Az eredeti sahíd az valószínűleg inkább csak 20000.
[00:06:52]A nyugati légvédelmi rakéták, amikből egyébként az emírségek meg az amerikaiak annyit lőttek el az egy hónap nyolc napban, mert ő körülbel tartott az Irán elleni háború intenzív szakasza, amennyit Ukrajna körülbelül az ebben az eltelt négy év három hónapban összesen, tehát ezekre a 20000 dolláros olcsó eszközökre 4-5 millió dolláros patriot rakétákat is ellőttek.
[00:07:18]Ezért mondta a Zelenski, hogy ha akarják, akkor segítünk.
[00:07:22]Ukrajának Ukrajna 2100 dollárért kínál nagyon jó elfogó drónokat, amik neki repülnek.
[00:07:33]Van van olyan jó a vezérlésük, ezek relatíve lassan repülnek, nekirepülnek és ugye 25000 meg 10000 dollárt úgy kell elkézni, hogy ez az exportár.
[00:07:43]Tehát az amerikai haderő, ha megveszi a patriotot, neki 2,sés5 millió dollár.
[00:07:46]A külföldi vevő veszi meg négy.
[00:07:48]Tehát Ukrajna olyan mennyiségű drónt gyárt, hogy képes volt exportálni akkor, amikor az oroszok a legnagyobb légi támadásaikban akár 1000 drónt, manőverező robotülőgépet és ballisztikus rakétát kilőnek ukraj irányba.
[00:08:08]Ugye Ukrajna egy valamit nem tud gyártani.
[00:08:10]Olyan elfogó rakétákat, amik a balisztikus rakétákat tudják lelőni.
[00:08:16]Jelenleg ilyen a nyugati világban csak egy van.
[00:08:17]Ez a Patriot annak a különféle változatai.
[00:08:19]Ugye Ukrajna azt szeretné elérni, hogy az ő olcsó elfogó drónjaért cserébe kapjon az amerikaiaktól patriot.
[00:08:30]Az orosz ilyen hát az idejében 600-tól 900-ig terjedő támadási hullámokban.
[00:08:38]Ugye nem minden éjszaka támadnak ennyivel.
[00:08:40]Vannak olyan éjszakák, amikor 100-200 eszközt lőnek ki.
[00:08:42]A lényeg az, hogy az ukrán lakosság ne aludjon.
[00:08:45]Tehát a légiéladó szirénáknak minden éjjel szólni kell minden nagy városban, de ilyen két-három, négy nap vagy akár egy hét spórolás után, amikor tényleg ilyen 100, 200, 300 támadóeszköz, drón, manőverező robotülőgép és ballisztikus rakéta érkezik, hirtelen jön egy nagyobb támadás, ami általában egy adott településre koncentrál, hogy a közelmúltban ez kijjebb volt.
[00:09:09]Amikor igyekeznek túlterhelni az ukrán vélégvédelmet, a drónok esetében az ukránok 90% fölötti sikert érnek el, amivel nem tudnak mit kezden ezek a ballisztikus rakéták.
[00:09:24]Ezekből 40-50 van ezekben a nagy támadásokban.
[00:09:28]Azokho nagyon kéne az a patriot, ami az egész világon fogytán van, merthogy a február 28-án indult háborúban, Irán elleni háborúban, az amerikaiak meg az öbölmenti monarchiák körülbelül négy éves gyártásmennyiséget lőttek el egy hónap és egy hét alatt.
[00:09:49]Ühüm.
[00:09:49]A folyton kicsit változó arconal van.
[00:09:52]Ennek az amőbáján látszanak stratégiai célok, vagy mindenki arra megy, amerre könnyebb mennie is?
[00:10:02]Az látszik még mindig, hogy az oroszok ugye a háború kezdete óta deklarált cél Luhansk és Donyeck megyéknek, oblasztoknak az elfoglalása, vagy hát orosz megfogalmazás szerint a felszabadítása.
[00:10:17]Volt egy népszavazás, amit ő csináltak.
[00:10:20]Igen, igen.
[00:10:20]Abszolút demokratikusan halottak és szavaztak kétszer, és mindenki Oroszországhoz akar csatlakozni.
[00:10:25]Ezt még Kína sem fogadja el.
[00:10:27]Tehát ezt körülbelül olyan országok fogadják, mint Kuba, Venezuela, Észak-Koreórea, régen Szíria, az új szírvezetés már, vagy Belorusz.
[00:10:36]Valóban erre a népszavazásra hivatkoznak, amit még egyébként 22 szeptember végén bonyolítottak le.
[00:10:45]Lu megyét nagyjából már elfoglalták, sőt teljes egészében elfoglalták az oroszok.
[00:10:50]Itt már ugye ez a Frontnak az északi része, itt már Harkiv megyében, Harkiv irányába próbálnak előrenyulni az orosz erők, de az OS folyó vonalánál az ukrán védelem meg tudta őket állítani.
[00:11:01]Donyck megyének még körülbelül 21-22%-át tartják az ukránok a saját kezükben.
[00:11:12]Itt van az úgynevezett erődö, ez a szlovians, kramatos, druzsiszka kostaszka vonal.
[00:11:17]Itt két irányból igyekeznek az oroszok átkarolni az erődárosokat.
[00:11:27]Nem nagyon haladnak, azt kell mondani, már majdnem ott vagyunk, de már két éve majdnem ott vannak.
[00:11:31]Délen Konstansivkába már sikerült betörni, de már három hónapja.
[00:11:37]Tehát egy-egy orosz beszivárgócsoport bemegy, néhány ház tömbet birtokba vesz, azt vagy szétlövi az ukrán tüzésség, vagy egyesével drónokkal levadásszák az orosz katonákat.
[00:11:47]Tehát itt váltakozó sikerrel zajlik egy helység harca.
[00:11:51]Az orosz támadás megállt.
[00:11:53]Egészen egyszerűen azért, mert nem én mondom orosz katonai bloggerek.
[00:11:57]Az ukránok kezében van a drón fölény.
[00:11:59]Miért fontos ez az erődöf?
[00:12:04]Ugye itt még dimbesdombos a terep.
[00:12:07]Rengeteg ipari épület van.
[00:12:07]Ugye a Donyecence volt, Luhans meg maga Donyec városa volt a szovjet nehéziparnak az egyik központja.
[00:12:19]Medőhányók vannak, hatalmas vasbetonépületek, gyárak, mint annak idején az Azov Stále.
[00:12:26]Mint az Az.
[00:12:26]Így van.
[00:12:26]Rengeteg kisebbnagyobb szurdok, amit a patakok vájtak ki.
[00:12:32]hatalmas lakótelepek, a régebbiek téglaépületek, az újabbak házgyári épületek.
[00:12:41]Emött viszont, emögött az erődvonal mögött Donyec megyét után Nyipróban, Nyipropetrosz megyében síkmezőgazdasági terület majdnem egészen kijavik.
[00:12:52]Fasoralig van hatalmas, több négyzetkes egybefüggő mezőgazdasági táblák.
[00:12:56]Itt nagyon nehéz lenne ugyanolyan védelmet képíteni, ráadásul ezt az úgynevezett erődvonalat, különösen Kramatorskot, ami valaha egy 150000 fős előváros, hát az urbanizáció nagyjából egy 1500-es város volt.
[00:13:14]Ezt az ukránok 14 óta erődítik, tehát 14 óta géppuskafészkeket, aknamezőket satöbbit építenek itt.
[00:13:25]Így van.
[00:13:25]Ez a hát nem a ugye a krém az még 14 februárban volt, nagyjából április közepén indult a úgynevezett Novorossí a mozgalom, amikor ugyanazok az orosz különleges műveleti katonák, akik a kríben kiszöld emberkékként elvégezték erős idézőjelve a népfelkelést, ezek átmentek Kelet-Ukrajnába és a Donyeck Luhanski térséget fellázították.
[00:13:54]Itt valóban az orosz lakosság egy része csatlakozott is az erő orosz erőkhöz.
[00:13:58]Tehát itt nagyjából egy olyan három hónappal, két és fél három hónappal később indultak a harcok, mint ahogy a kríben elkezdődött.
[00:14:04]Az ugye nagyjából egy erős két hét alatt véget is ért a krí elfoglalása.
[00:14:08]Tehát itt az ukránok ezeket a védelmi vonalakat most már 12 éve gyönyörűzik.
[00:14:15]Ühüm.
[00:14:15]Ez most a drónáborúban a drónoknak milyen generációja?
[00:14:19]Mert fényképeken lehet látni.
[00:14:21]Úgy néznek ki a termőföldek, mintogyha árvalányhaljal nőtték volna be, mert most már optikai drónok egy tekercsen 60 km vezeték van.
[00:14:30]Így, így elképesztő, mert ugye a drón vezérlése a nagy kérdés, tehát el tud repülni, ott nagyjából már megtalálja maga a célt.
[00:14:41]Tehát vannak egészen pici olyan memóri egységek, amibe be lehet nagyjából előre programozni, hogy mire figyeljen a drón.
[00:14:49]De de azért még az ember adja a parancsot, meg az ember, hogy tehát ha egy előre meghatározott program repülők és közben változik a harccselekmények miatt a terület, akkor fenn áll annak a veszélye is, hogy a sajátja a méregcsapást.
[00:15:04]Eleinte még különféle rádiófrekvenciákon irányították a drónokat, de ezt mind a két fő megtanulta nagyon gyorsan zavarni.
[00:15:11]Amivel nagyon nehéz megcsinálni, ezek az úgynevezett optikai kábeles irányítású drónok.
[00:15:14]Viszont ezeknek egyenes következménye valóban döbbenetes képek vannak, hogy elképesztő mennyiségű optikai kábel borítja a harcok szinterét.
[00:15:29]Ebbe a jeepek elakadnak, tehát a katonai terepje, hát meg ugye akár több ezer is ráteker most el lehet képzelni, hogy milyen hatása van az élővilágra.
[00:15:40]A rohamozó katonák belegabajodnak és hanyad esnek benne.
[00:15:43]Nyilván ők késsel le tudják vágni magukról.
[00:15:46]A szarvasok, vaddisznókőszek ugyanazt nem tudják megtenni.
[00:15:50]Tehát ennek a környezeti hatásai borzasztóak.
[00:15:52]Viszont zavarédetté válik a rendszer.
[00:15:55]Tehát mind a két fél ezért használja elsősorban ezeket az eszközöket, és mindenki más is valószínűleg ezt fogja használni, mert az ukrajnai háborúból mindenki tanul.
[00:16:06]Ukrajnát a nyugat támogatja, ott vannak a megfigyelők, a szakértők, az ukránok.
[00:16:12]Nagyon sokszor a támogatásért tapasztalattal, információval fizetnek.
[00:16:16]Ugye a modern társadalmuknak a tudás, az információ az nagyobb kincse, mint az arany vagy az olaj.
[00:16:22]És ugyanez a másik oldalon, az oroszokat meg a kínaiak támogatják, és az oroszok meg a kínaiakkal, meg egyébként az északkoreakkal, meg az irániakkal is osztják meg az információikat.
[00:16:31]mindent meg tud csinálni a drón, akkor lesz szükség lövegre, tarackra, harckocsira, helikopterre, repülőgépre?
[00:16:40]Lesz, mert minden nem tud.
[00:16:43]Meg az igazság, hogy nem valószínű, hogy ilyenek lesznek a jövő háborúi.
[00:16:46]Tudnék, ez egy nagyon-nagyon ritka kivétel, amikor két azonos képességű ellenfél csap össze.
[00:16:54]Utoljára ilyen az irak-iráni háború volt, csak nem csúcstechnikával, 198 és 88 között azér is tartott ön borzasztó sokáig.
[00:17:04]A tipikus modern konfliktusok általában olyanok, hogy van egy nagyobb, erősebb, fejlettebb haderő.
[00:17:08]Van van, van egy másik nagyon gyakran nem is állami szintű haderő, egy gerilla mozgalom terrorista csoport.
[00:17:17]Tehát területet ellenőrizni meg mindig gyalogos katona kell.
[00:17:19]Tehát mind a két félnek ott vannak elől a lövészgödrökben a bakái, a nyuszijai, ahogy régen ugye a sorkatonai még Anno Domini a még a sorozásos rendszerbe nevezték a lövész katonát.
[00:17:34]Tehát egészen egyszerűen minden nem tudnak gépekkel kiváltani.
[00:17:36]Most a legújabb trendek alapján mindenki ilyen hibrid megoldásokban gondolkozik.
[00:17:44]Például vegyes lövészraj, vegyes lövészakasz, hogy négy-öt lövészkatona, kettő operátor és van a lövészrajhoz tartozik, mit tudom én, kettő lánctalpas drón, úgynevezett UGV Unman Grand Vehicle, tehát szárazföldi autonóm vagy távvezérelt rendszer, meg 810 repülődrón, UAV, un area vehicle és ugyanez nagyobb szakasz, tehát inkább ilyen hibrid rendszerekben gondolkoznak, mert nagyon sokszor ott kell lenni az embernek is a harcmezőn, tehát még mindig használ mind a két fél harckocsit, mindig használ mind a két fél helikoptereket, tüzérségi eszközöket, csak egészen egyszerűen be kell illeszteni a drónokat.
[00:18:29]Ráadásul mindenki pont azért, mert mindenki látja, hogy mennyire hatásosak a drónok.
[00:18:34]Most a legígéretesebb fejlesztések, a úgynevezett counter drone, tehát a drón elleni drónelhárító eszközök lézerrel kísérleteznek nagyon jó hatásfokkal.
[00:18:46]Mondjuk pont Ukrajnában ez kevésbé sikeres.
[00:18:49]Izrael sokkal egyszerűbben tudja használni.
[00:18:51]A lézert az alábbi dolgok zavarják meg.
[00:18:53]Magas páratartalom, az ugye Izraelben nem szokott fenyegetni.
[00:19:00]Porfüstköd, szakadóeső.
[00:19:02]Hát Izraelben egyik sem olyan sűrű.
[00:19:04]Az amerikaiak is például a a közelkeletre, vagy inkább ugye középkeletre telepített szárazföld és hajóra telepített lézereikkel kifejezetten sikeresen lőtték le az iráni drónokat.
[00:19:18]És ennek óriási előnye, hogy lövésenként 15-20 dollár az a felhasznált energiamennyiség, amivel megsütik a drónt.
[00:19:28]Áram kell hozzá.
[00:19:29]Áram kell hozzá, az meg energia.
[00:19:29]Így van.
[00:19:31]A nagyobb teljesítményűeket még nehéz szárazföldön mozgatni, azokat célszerű nagyobb hadihajókra telepíteni.
[00:19:38]Tehát különféle zavaróeszközökkel próbálkoznak, drónvadászdrónokkal.
[00:19:41]Tehát nagyon sok szakértő azt mondja, hogy most az a pillanat, amikor a drónok a leghatásosabbak, mer ugye valahányszor valamilyen forradalmi eszköz megjelent a modern hadviselésben, harckocsik, páncéltörőágyú, repülőgépek, légvédelmi ágyúk.
[00:20:01]vadászrepülőgépek, amik lelövik a retet.
[00:20:03]Mindig, ha valamilyen területen, valamilyen eszközzel előnybe kerül az egyik fél, akkor azonnal óriási energiák mennek az azt hatástalanító fegyverrendszerek fejlesztésére.
[00:20:16]Magyarán bárki bármilyen sárkánnyal lelőjön, nemsokára ott lesz rá a sárkányfű, hogy egy picit a süsűre hivatkozzak.
[00:20:23]Tehát borzasztó gyors és nagyon sikeres fejlesztések vannak drónelfogásra is.
[00:20:28]Például újra divatba jött a csöves légvédelem, mert mit tudom én, gránátonként egy-egy kisebb kaliberű légvédelmi gépágyónak most már speciális olyan gránátok, ami közelségi gyújtó van, és ilyen pici nyilakra repül szét, csak eggyel találja a drón már leszedte.
[00:20:49]40-50 dollárból megvan.
[00:20:49]Na most ha leadok egy 100 lövéses sorozatot, az még mindig csak 4000 dollár szemben.
[00:20:54]Egy légvédelmi rakétának a két milliós, 1 milliós, vagy a legolcsóbbak esetén 100-1500 dolláros árával.
[00:21:01]Tehát az látszik, hogy most mindenki mindent, és nyilván nem csak a nyugati világ, hanem az oroszok meg a kínaiak is, meg mindenki más is azokon a megoldásokon dolgozik, hogy kivédje a drónokat.
[00:21:17]Emberrel hogy állnak a harcolófelek?
[00:21:19]Oroszországban még mindig nincs általános mozgósítás.
[00:21:22]Nem is valószínű, hogy lesz, mert van egy ilyen deal, amit Putyin nem nagyon mer felrúgni.
[00:21:27]Például az orosz elit meg az orosz középoszta, ezt a háborút még mindig nem nagyon érzi.
[00:21:34]Tehát Moszkvában, Szentpéterváron és a többi orosz nagyvárosban nagyon van mozgósítás.
[00:21:42]Tehát a a sorozás inkább toborzás az a szegényr régiókat érinti inkább a kisebbségi területeket.
[00:21:52]Tehát Oroszország, mint minden boradalom a kisebbségeivel háborúzik.
[00:21:57]Azt most látjuk leg amennyit lehet tudni, hogy az oroszokról meszek annyit se tudunk, mint az ukránokról.
[00:22:02]Az ukránokról sem tudunk mindent, de Ukrajnában legalább rengeteg nyugati újságíró van.
[00:22:08]Azok meg leírnak mindent, amit látnak.
[00:22:10]Oroszország esetében nincs szabad mozgás, sokkal zártabb a rezsim, nagyon kevés információ kerül ki.
[00:22:15]Amit tudunk, hogy az utóbbi időben már az toborzás, és ez esetenképp például börtönökben inkább kényszeroborzás, nem termel ki annyi újjoncot, mint amennyire szükség lenne.
[00:22:30]Tehát nagyobbak a veszteségei az orosz haderőnek, mint az ukránnak.
[00:22:34]Az evidens nagyjából kettő kettő és, félszer.
[00:22:39]Ugyanakkor nagyobbak a veszteségei az elmúlt bő fél évben, mint amennyi utánpótláshoz jut.
[00:22:44]Most lebegtetik azt, hogy mozgósítani kéne egy negyed millió főt.
[00:22:50]Ugye ezzel az a baj, hogy ezeket ki kéne képezni több hónap.
[00:22:56]Ha kiképzés nélkül vetik be őket, mészárszékbe küldik őket.
[00:23:00]Tehát meg kéne tanulnunk a modern harcmezőn mozogni.
[00:23:05]És kérdés, hogy ezzel mit érnének el, amikor utoljára ilyen mozgósítás volt még 22 szeptemberében, akkor nagyjából negyed millió főt hívtak be, viszont megijedt az orosz társadalom egy része, és majd 1 millió férfi menekült, nem tudom, ki emlékszik, azokra a képekre rá lehet keresni az internet nem felejt, hogy nézett ki a finhatár, a Kazah határ, a gru bocsánat, a georgiai határ, vagy a mongol határ 22 őszén hatal Hatalmas kocsisorok, kerékpárok, aki tehette menekült ráadásul zömmel mérnökök, orvosok, tanárok, programozók, szakmunkások.
[00:23:44]Hát őket könnyebb kiképezni is, mert vannak alapképességeik.
[00:23:47]Egyrészt, másrészt viszont ők azok, akik jó eséllyel tudnak új életet kezdeni.
[00:23:52]Van valami speciális szaktodásuk a szomszédországokban.
[00:23:55]Nem csak nyugatra menekültek el, nagyon sokan ragadtak ott a postzovjet térségben, mert egy jó orvosra Kazachstánba is szükség lett, vagy Tadsikisztánban, és ott beszélnek oroszul.
[00:24:07]Annak mi a jelentősége, hogy a Ukrajna szomszéd álllamaiba is beberepülnek mindenféle légizközök?
[00:24:12]Ezt hogy kell értékelni?
[00:24:14]Ki csinálja, miért?
[00:24:17]Hát a nagy számok törvénye alapján sajnos ez előfordul.
[00:24:22]Ezek egy része nyilván szándékos.
[00:24:22]Az oroszok részéről emlékezhetünk rá, rengeteg provokáció történt.
[00:24:30]Lengyelországban, amikor mélyen berepültek drónok.
[00:24:31]Abból azért nem lett nagyobb probléma egyébként, mert Belorusz, akit azért nem rágalmazhatunk azzal, hogy lengyel barát lenne, vagy orosz ellenes, a beloruszok szóltak a lengyeleknek, hogy akkor éppen orosz erők voltak a gyakorlatcímszóval, hogy észlelték, hogy az orosz erők jó néhány drónt irányítottak Lenyország felé.
[00:24:51]Nem lehetett tudni, hogy ezeken nincs fegyverzet.
[00:24:55]Ugye vannak olyan orosz drónok, ugye ezeket az ukránok paródiának is szokták nevezni, aminek az a dolguk, hogy bár jóval olcsóbbak, úgy nézzenek ki, főleg a lokátoron meg akusztikus jellemzők olyanok legyenek, mint a nagy felfegyverzett, vagyis robbanófejjel rendelkező drónok.
[00:25:11]Tehát volt olyan eset, amikor 19 orosz dron mélyen berepült lengyel terület.
[00:25:16]Ez nyilvánvaló provokáció volt.
[00:25:18]Ami mostanában történik, az meg sajnos az a nagy számok törvénye alapján történik.
[00:25:28]Az ukránok is lőnek olyan célpontokat, például a balti tenger térségének azokat a finomítóit, kikötőit, ahonnan az oroszok, a szellemflotta segítségével kőolajat és különféle finomított termékeket exportálnak.
[00:25:43]Az oroszok meg gyakorlatilag Ukrajna egész területét lövik.
[00:25:48]És ilyenkor ha bármilyen szempontból meghibásodik az eszköz, ugye legutóbb Galac városába csapódott be egy orosz drón.
[00:25:57]Románia.
[00:25:58]Az Románia.
[00:25:58]Így van.
[00:25:58]Nem olyan messze a románukrán határtól.
[00:26:03]vagy a légvédelem rongálja meg, vagy megzavarja a vezérlését, akkor néhány kilométeres eltérés már jelentheti azt, főleg az orosz drónok esetében, hogy azok Moldvába, vagy vagy pedig Romániába csapódnak be, mert ugye a Duna Delta térsége Ukrajnának ez a déli délnyugati része, ami a legmesszebb van az oroszoktól, és ez a legbiztonságosabb tengerpart, onnan Nagyon komoly ukrán export forgalom bonyolódik.
[00:26:34]Zömmel egyébként élelmiszer, búza, kukorica, napraforgó mag vagy napraforgó olaj.
[00:26:40]Viszont az oroszok azért is lövik ezeket a hajókat, mert ezekbe Ukrajnának pénze lesz.
[00:26:47]Tehát Ukrajnának ugye a háború folytatáshoz szükséges gazdasági erejét is meg igyekeznek megroppantani.
[00:26:55]Most itt például a Duna két oldal, az egyik oldalon van egy ukrán városka, a másik oldal egy román városka, a kettő között légvonalban 700 m a különbség.
[00:27:06]Ott már nagyon sok drón esett le.
[00:27:09]olyan olyan erő is volt például, amikor az ukrán légvédelem megrongálta a drónt, de a maradványai román területre zuhantak le.
[00:27:18]Tehát sajnos ez ennek a háborúnak a velejárója, amikor például Irán meg Izrael ugye balisztikus rakétákkal, meg drónokkal meg repülőgéppekkel lődözte egymást több alkalommal.
[00:27:34]Legutóbb ugye az idei február 28-án induló epikus harag, vagy hát nem is tudom izraeli nevén valamilyen oroszlán hadműlet volt.
[00:27:44]Ott is előfordult, hogy megzavart, megrongált iráni eszközök Jordániába zuhantak le.
[00:27:52]Tehát sajnos ezekkel a ezeknek a háborúknak a velejárója korábban is volt erre példa, ugye valószínűleg például a a kassai bombázás, amit amit miatt Magyarország belép, ugye a második világháborúba, megtámadja a Szovjetuniót, az egy teljesen eltévedt szovjet kötelék volt, nem direkt, de például az amerikai légierő kétszer is megbombázta Svájcot, eltévedt De a provokációnak mi az értelme, amikor egy NATO tagállam légterét valamilyen provokációri, hogy ugorjon be a NATO?
[00:28:29]Mi az értelme?
[00:28:32]Inkább azt mondanám, hogy orosz izmozás, mint amikor a repülőgépeik rá rászállnak egy légtérsértések, optikai kábelszakadás satöbbi, satöbbi.
[00:28:45]Ugye régen sokkal egyszerűbb volt a helyzet.
[00:28:47]Volt a háború, meg volt a béke, volt köztük egy választóvonal.
[00:28:53]Most itt a háború, itt a béke, és a kettő között van egy nagyon széles szürke zóna.
[00:29:00]Ebbe a szürke zónába nagyon sok minden belefér.
[00:29:02]Ugye a szürke zónás hadviselés egy jelentős része ma már a kibertérben zajlik.
[00:29:09]Hamis információk, a másik fél választásába való beavatkozás.
[00:29:12]Ugye gondoljunk bele, hogy a Trump által kinevezett, aztán kirógott FBI igazgató arra hozott bizonyítékokat, hogy az oroszok 16-ban nagyon komolyan támogatták a Trump kampányt, mert úgy voltak vele, hogy ők Trumppal jobban járnak.
[00:29:29]Nem tudom, hogy ez valóban így volt-e, de zavarjuk a GPS-t kölcsönösen, de főleg ugye az És most már nem csak zavarják, hanem eltérítik úgynevezett spoofing, ami azt jelenti, hogy a jármű a valós helyzetéhez képest akár 100-200- 300 m is odébb látszik.
[00:29:50]De ez idegesítsék a másikat.
[00:29:52]Hát ez az is, meg mondjuk, ha a tengeren 300 mt tévedek, akkor zátonyra futhatok.
[00:29:59]Tehát biztonságosnak, tehát hogy ez ilyen kellemetlenkedés.
[00:30:02]Ugye ennek a része volt az is, amikor ismeretlen tettesek, volt egy időszak a tavalyében több esetben, amikor nagy nemzetközi repülőterek környékén, Müntyen, Kopehága emeltek meg drónokat.
[00:30:14]Ugye ilyenkor azonnal le kell állítani a légi forgalmat, mert a modern repülőgépeknek a sugárhajtón az olyan mint egy rohadt nagy porszívó, és abba nagy mennyiségű fém kerül, ami egy nagyobb drónban azért van, akkor felrobbanhat a ajtómű, és hát ennek egyenes következményeként lezuhan a gép, hol vannak a nagy repülőterek nagy városok körül, vagy esetleg azokon belül.
[00:30:37]Tehát rögtön óriási mennyiségű áldozat lenne.
[00:30:40]Tehát ezek kellemetlenkedések.
[00:30:42]nagyon nehéz esetenként bebizonyítani, hogy ki volt.
[00:30:47]Plusz az oroszok legendásan jól csinálják azt, hogy ugye most is, amikor Galacba, Galac városába becsapódott egy panelházba a drón, az oroszok mondták, hogy adják oda nekik, majd ők megmondják, hogy milyen drón volt.
[00:30:59]Hát nyilván mindenki sejti, hogy milyen volt.
[00:31:03]Az valószínűleg orosz drón volt, de például ami a Baltikumba hullott le, az meg bizonyítható oda ukrán drón volt.
[00:31:10]annak van-e reális esélye, hogy az oroszok NATO tagállam ellen indítanak konkrét katonai támadást, amit a NATO is így értékel, hogy ez egy támadás és következményei lesznek?
[00:31:20]Nincs.
[00:31:20]Nincs.
[00:31:24]Az biztos orosz feleséggel járna.
[00:31:24]A NATO jelenleg elképesztő erőfényben van még az amerikaiak nélkül is.
[00:31:33]Amerikaiak nélkül is.
[00:31:34]Az amerikaiak nélkül.
[00:31:34]És az amerikaiak nélkül is képes lenne műveleteket végrehajtani?
[00:31:38]Nem kell fölhívni Donald Trumpot, hogy a NATO léphet-e valamit?
[00:31:42]Hát hogyha megtámadják valami, mit tudom én, megtámadják Lengyelországot, vagy betörnek orosz erők a Baltikumba, ezt még 14 után dolgozta ki erre a válaszlépésekre a NATO.
[00:31:54]Nagyon fontos, hogy a Baltikumba előre telepítve, mert persze különösen a balti államok félnek attól, hogy ugye ők a legkisebbek.
[00:32:05]Népességüket tekintve 2-3 millió fős országokról beszélünk, harckocsijuk sincs.
[00:32:09]Tehát a haderejük inkább területvédelm alkalmas.
[00:32:12]Viszont a NATO pont ezért telepített előre nehéz egységeket, briteket, franciákat, amerikaiakat, németeket, olaszokat a balti államok területére.
[00:32:24]Tehát így, ha mondjuk betörnek az oroszok és összecsapnak a helyi erőkkel, akkor rögtön lesznek amerikai, brit, francia, német halottak és sebesültek.
[00:32:33]Tehát rögtön ezek az országok bevonódnak a konfliktusba.
[00:32:37]Ezek pont ez a célja.
[00:32:37]Tehát a NATO is inkább mennyiségében ez nem sok.
[00:32:40]Most most már kifejezetten soknak tűnik, mert az orosz erők egy jelentős része elégett az ukrán háborúban.
[00:32:48]A technikai eszközöknek egy jelentős része megsemmisült.
[00:32:53]De ez 10 néhány ezer katona.
[00:32:53]A jelentősége abban van, hogy rögtön konfliktusba keveredik Oroszország.
[00:33:00]Tehát nincs kérdés arról, hogy életbe lép-e a az ötödik cikkely, mert ha rögtön amerikai áldozatok vannak, akkor az amerikai kormányzat nem mondhatja azt, hogy nem történt semmi.
[00:33:09]Tehát én nem gondolom, hogy Moszkva ezt meg akarja lépni.
[00:33:14]fenyegetni folyamatosan fenyeget vele.
[00:33:18]Azt kell figyelni, hogy milyen szinten, mert korábban ez egy medvegyed szint volt a akár még az atomcsapással való felgetés, de ez időnként csúszik föl, aztán csúszik le.
[00:33:27]Van jelentősége?
[00:33:29]Igazából ez annak a függvénye, hogy épphogy állnak Ukrajnában.
[00:33:31]Most nagyon nem állnak jól Ukrajnában.
[00:33:33]Sőt most már ott tartunk, hogy persze messze nem annyi eszközzel, de most már az ukránok is kifejlesztettek olyan saját nagyhatótávolságú drónokat, vagy hát ugye a katonák nevezik cirkáló lőszereket, amivel képesek voltak arra, hogy az ukrán határtól légvonalba 2200 km-re lévő finomítót gyújtsanak fel.
[00:33:55]Tehát nem 6 700 800 vagy 1000 eszközzel támadnak az ukránok egy-egy adott éjszaka.
[00:34:02]Nem idéző csak olyan 100-200-zal, de most már olyan hatékonyan támadják az orosz olajfinomító kapacitást, hogy az európai területen lévő, tehát az Uráltól nyugatra eső orosz finomítóknak a felét megrongálták és vagy megsemmisítették az ukránok.
[00:34:21]Emiatt nagyon sok helyen a polgári lakossági üzemanyag felhasználását korlátozni kell.
[00:34:25]És amikor baj van otthon, akkor jön a keménykedés, hogy el fogunk benneteket hamvasztani, nukleáris csapást fogunk rátok mérni.
[00:34:35]Csak ezzel meg az a baj, hogy ezzel egy idő után kicsit hiteltelítik is ezt a dolgot, mert ugye most már több mint négy éve fenyegetnek ezzel az oroszok, és fenn áll annak a valószínűsége 1% alatt, hogy úgy járnak, mint az egyszeri juhász fiú, aki annyiszor kiáltott farkast, hogy amikor egyszer tényleg, akkor meg már nem hitt el neki senki.
[00:34:55]Tehát ha egyfolytában fenyegetek a nukleáris képességeimmel, akkor egy után mindenki csak legyingetni fog.
[00:35:03]Tehát az oroszok részéről ez inkább egy kommunikációs malőr, vagy nem is malőr, stratégia, de mivel van egy diktátorfaktor, nem látunk bele Putyin fejébe, ezért nem lehet tudni, hogy mikor gondolja esetleg mégis komolyan.
[00:35:19]Ugyanakkor mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy egyik országban sem úgy van, hogy kedves vezető balábal kell és atomháborút robbant ki.
[00:35:27]Sőt egyébként az orosz rendszer még szigorúbb, több biztonsági lépcső van benne, mint az amerikai.
[00:35:32]És az amerikaiaknál sem sincs olyan, hogy Trump egyszer csak felkel és rányom a piros gombra.
[00:35:37]Tehát nagyon sok mindenkinek kell ahhoz beleegyezni.
[00:35:42]Egész más a helyzet, ha valaki már elindított egy nukleáris csapássorozatot, mert majdhogy nem automatikus a válasz, de elsőként megkezdeni egy nukleáris háborút, ott nagyon sok mindenkit bele kell venni.
[00:35:55]Tehát nincs olyan, hogy egy ember egy pillanatnyi rossz döntésével meg tud tenni.
[00:35:59]A fegyverszüneti és az utána valószínűleg következő béketárgyalásokhoz ment közelebb ebben a háborúban a két fél?
[00:36:07]Az elmúlt egy évben nem.
[00:36:07]Sőt most már lassan másfél évben.
[00:36:10]Ugye annak idején Donald Trump azzal kampányot, hogy 24 óratt lezárja ezt a háborút.
[00:36:15]Mostanában meg az van, hogy már nem érdekli.
[00:36:20]Most éppen az Irán elleni háborút szeretné lezárni, de ott sem haladtak egy ottányít sem a felek.
[00:36:25]Tehát gyakorlatilag az április 8-án életbe lépő tűzszünet papíron még életben van, de néha kicsit lövöldözik egymást a felek.
[00:36:36]Ugye az amerikaiak is mértek csapást iráni bázisokra.
[00:36:38]Az iránniak kuvaiti reptereket lőttek.
[00:36:40]Nyilván az intenzitási szint jóval lacsab.
[00:36:43]Néha mind a két fél hajókra lőhmozis szorosban.
[00:36:50]Ez egy sokkal alacsonyabb szintű konfliktus most ebben a formában, mint az orosz-ukr háború, ami gyakorlatilag négy éve és most már te jó Isten, lassan négy hónapja egy magas intenzitású konfliktus, egy-két rövidebb tűzszettől eltekintve, de nem látjuk, hogy egy ottányít is közeledtek volna az álláspontok.
[00:37:14]Meg kéne egyezni a feleknek, csak azt nem látszik.
[00:37:17]Az ukránok, amennyire tudjuk, közvelykutatások meg egyebek alapján az ukránok már akár abba is belemennének, mert nyilván nekik ez a háború jobban fáj, mint az oroszoknak, hiszen az ő területökön zajlik, hogy ahol most a fronthonak vannak, ott befagyon, és legyen egy tűzszüneti vonal, amit lehet úgy kezelni, mint egy de facto államat.
[00:37:36]Tehát nyilván senki nem fogja ezeket a területeket odaadni Oroszországnak, csak Oroszország még mindig ennél többet akar.
[00:37:42]Tehát az oroszoknak kell egész Donyeck.
[00:37:43]Ugye megbeszéltük, ha az ukránok azt elengedik, akár Kievet is kiüríthetnék.
[00:37:50]Nem tettek le arról, hogy folyamatosan ellenek meg térképek, meg néha orosz tábornokok nyilatkoznak térképekől, vagy politikusok, hogy az egész fekete tengeri partvidék Oroszországhoz van rajzolva.
[00:38:02]Tehát Oroszország még nem tett le arról, hogy további ukrán területeket megszerezzen, csak jelenleg olybá tűnik, hogy erre képtelen.
[00:38:10]Viszont ezt a politikai vezetést nehezen ismeri be egy diktátor, egy örökös elnök, ne felejtsük el, hogy 99.
[00:38:18]december 31-e óta Putyin vezeti Oroszországot 26 éve.
[00:38:25]Jó, négy évig papíron nem, de akkor is, tehát ugye 8-tól 12-ig hivatalosan medvegyen volt az elnök, de akkor is Putyin volt a főnök.
[00:38:31]Nem ismerheti be, hogy tévedett.
[00:38:33]Tehát itt ez részben arról is szól, hogy Putyinnak valahogy ezt úgy kéne megoldani, hogy ne veszítse el az arcát.
[00:38:40]És egyre több a kritikus hang Oroszországonban, és 300-z, legalább 300-el halott, de lehet, hogy fél millió, nem tudjuk.
[00:38:47]És közel 1 millió nyomorék.
[00:38:52]Minden családnak van már a tágabb ismeretségi körében legalább, de nagyon sokszor a családon belül is halottja vagy nyomoréki ebben a háborúban.
[00:39:01]Azt mondta az amerikai pénzügyminiszter Scott Besent, akit egy komoly embernek szokás legalábbis a sajtóban elkönyvelni, hogy Iránnak három feltételt kellene végrehajtani: a horbozi szoros felszabadítása, a birtokában lévő dúsított uránkészlet átadása és az atomfegyverről való végleges lemondás.
[00:39:19]Képes-e ezt az Egyesült Államok kikényszeríteni, ha február 28a óta eltelt időben?
[00:39:23]Nem tudta.
[00:39:26]Nem.
[00:39:26]Ezt maguk az amerikai elméletek is, tehát az amerikaiaknak nagyon jó hadtudósaik vannak, nagyon jó stratégiáik, csak a a Trumpstáb nem olvasta ezeket.
[00:39:36]Tehát ilyen feltételeket csak úgy lehet neki kényszeríteni, ad egy elfoglom iránt, tehát egy nagyobb szárazföldi művelettel legalább betörök iránba.
[00:39:47]Erre nem látszik szándék.
[00:39:47]Plusz Irak meg Afganisztán után nincs olyan amerikai politikus, aki azt mondja, hogy menjünk már be Iránba.
[00:39:54]Y nagyobb a terület, 1,6 millió négy km és 92-93 millió lakos, akiknek a döntő többsége síta a muszlim, tehát nem szereti a keresztényeket és az amerikaiakat sem.
[00:40:10]Tehát vagy egy katonai támadás, ami nem látszik, mert iszonyatos áldozatokkal jár, vagy pedig valamilyen alkú.
[00:40:19]Azt meg nem tudjuk, hogy mit lehetne felajánlani az iráni vezetésnek, mert pont az következett be, amitől nagyon sokanták az amerikaiakat, megölték a mérsékeltebb öregeket, és most helyikbe léptek jóval radikálisabb fiatalok.
[00:40:33]Ez tévedés volt, információhiány, vagy egy hiba?
[00:40:36]Mi volt ez?
[00:40:36]Izrael tévedés és hiba.
[00:40:38]Izrael más.
[00:40:38]Izrael időt akart nyerni, de nekik tudniuk kellett, hogy egy ilyen lépésnek az általuk apróékosan ismert irányban milyen következményei lehetnek.
[00:40:49]De ez nem érdekelte az izraeli vezetést.
[00:40:51]Ugye nagyon fontos, hogy Netanyahú meg a mögötte álló szélsőséges pártok, nem Izrael.
[00:40:59]Az egy kormány, aki most hatalmon van, vállalhatatlan figurákkal gondoljunk ugye a Itamark Bengvinnek a botrányára, amikor agybafőbe verette az elfogott segélyflottának a zömmel európai és amerikai állampolgárokból álló állam legénységét, vagy akik a hajókon voltak, és földre teperték, rajtuk, térdepeltettek.
[00:41:20]Ezt meg lehet csinálni, csak ne adjak már róla én bizonyítékot.
[00:41:26]Tehát, hogy ez kommunikációs szempontból egy akkora önól volt.
[00:41:28]Tehát itt Izraelben van egy nagyon erősen szélső jobboldali kormányzat, aminek a mérsékeltebb tagjai közé tartozik az a Netannyó, aki nagyon sokáig az izraeli szélső jobb oldal volt egy személyben.
[00:41:41]Tehát ő maradt a helyén, csak mellette felnőtt egy olyan új generáció, aki tőle is sokkal jobbra van.
[00:41:47]Tehát Izrael időt akar nyerni, meg akarja oldani HZ Bollag konfliktust.
[00:41:52]Ugye megint éppen az izraeli csapatok most már a litani folyó vonalán is túlléptek.
[00:41:58]Izrael hivatalosan mindig visszalő, de amennyire tudjuk a Libanon és Izrael vagy a Hezbollak és Izrael közötti konfliktusban 25 izraeli halt meg eddig március eleje óta és 3700 libanoni, tehát Izrael számára kedvező, mondjuk úgy biztonsági környezetet igyekszik megteremteni, szét akarja verni, és ezt nagyrészt meg is tette, meggyengétette azt az úgynevezett helyettes, modernmogyarú proxi hálóz zatot, amit iránt több évtized munkával, ugye Hamasz, Hezbollak, a jemeni huszik, a síta milíciák Irakban meg Szíriában és nagyon jól hal.
[00:42:38]Ugye megbukott az asszadrezsim, Irán barátja, pórázúzta Hamasz, nem szűnt meg, de nagyon meggyengült.
[00:42:45]Kritikusan meggyengült a Hezbollak.
[00:42:47]Libanonban van egy széles védőzóna, ahogy összeomlott Szíria, Golám fensíkró még egy kicsit elmentek az izraeliek keleti irányba.
[00:42:59]És itt a koronaégékszer az, hogy Irán rettenetesen meggyengült.
[00:43:02]Tehát több 100 milliárd dolláros kár keletkezett Iránban.
[00:43:07]Kritikus képességeit elveszítette.
[00:43:10]Az, hogy az amerikaiak nekifutásból rúgták magukat a legérzékhelyebb részükön, az Izraelnek kevésbé fáj.
[00:43:17]De a hormózi azzal nem számoltak a támadófelek, hogy Iránnak van lehetősége elaknásítani, belőni, tehát uralma aláhajtani.
[00:43:25]Hát ebben az a vicc, hogy én aki azért nem vagyok egy amerikai stratégia, ezt én már évek óta magyarázom a hallgatóimnak, Iránnak az az egyik elrettentő képessége, hogy folyamatosan minden évben hadgyakorlatokkal demonstrálták, hogy képesek minden hajót szétlőni a hormózi szorosban, még a hadihajókat is, nem is beszélve a 400- 500 m hosszú, 50-70 m széles tartályhajókról, vagy a alig kisebb csepfolyós földgel szállító hajókról, amikben ami benne van az égésr robban.
[00:43:56]Tehát, hogy ezt mindenki tudta, hogy ez lesz.
[00:43:59]Én nem tudom, miért nem itt megmondták előre a katonák a Trumpnak, hogy ez lesz, csak nem itt el.
[00:44:05]Tehát, hogy itt itt az látszik, hogy az amerikai elnöknek egész jó tanácsadói vannak, különösen a katonák, akik ugye több évtizedes hibátlan szolgálat után jutnak el odáig, hogy mondjuk altábornagy vezérezedes legyen belőlük, tehát olyan magas szintre kerüljenek, hogy az elnökkel tudjanak beszélni.
[00:44:24]Egy hibá már az ember bukta a carrier pályáját, és nem hitték el.
[00:44:31]Tehát előre megmondta Denk Kén, aki ugye most a vezérkori főnökök egyesített bizottságának a főnöke, előre megmondta egy szanátusi meghallgatásra, hogy nem lesz elég rakétánk, nem lesz elég elfogórakétánk és Irán le fogja zárni a hormózi szorost, csak nem hitték el neki.
[00:44:47]Na most ezzel nem lehet mit csinálni.
[00:44:50]Miért ne lehet a hordoziszorosban állandó katonai kísérettel átkísérni a hajókat és közben lőni mindenre, ami a partokon van?
[00:44:57]Ez de az ember, mert a filmekben ezt látja, hogy igen, csak a valóság az nagyon más.
[00:45:04]Tehát ugye a hormózi szoros eleve egy nagyon fura természeti képződmény, egy ilyen 180 fokos visszafordító, tehát jön a hajó délnyugat felől, és Omán felől egy félsziget, mint egy tüske, így mélyen elmegy északra.
[00:45:21]Azt meg kell kerülni.
[00:45:24]Körbevig kívül Irán van.
[00:45:24]Ráadásul a 60-as évek folyamán ugye 79-ig az iszlám forradalomig a Reza Paklavisak vezette Irán az USA szövetségese volt.
[00:45:37]Tehát a szorosban lévő legtöbb kisebbnagyobb szigetet azt Irán amerikai támogatással a 60-as-70-es években birtokba vette, és értelemszerűen az iszlám forradalamután seá adta vissza Ománnak meg az emérségeknek.
[00:45:52]Tehát ezekre a szigetekre rengeteg öngyilkos motorcsónak van telepítve.
[00:45:57]Tehát gyors speedbok kettő-három vértanúval, tehát olyan vezetővel, ugye redundáns a rendszer, egy ember tudja vezetni a csónakot, csak hárman vannak benne.
[00:46:10]Ha bármelyik megsérő meghal, akkor legyen, aki célba juttatja.
[00:46:13]A nagy hajókat az amerikaiak meg a szinte mind elsüllyesztették, de ezekből a kis motorcsónokkal több 100 van.
[00:46:22]Ráadásul az irán a hormoni szoros északi partvidéke, aki látott róla felvételeket, az majdnem olyan, mint a horvát tengerpart legdurvább részein.
[00:46:30]Tehát gyakorlatilag a vízből így megy fel a szikla, tele van üregekkel, barlangokkal, oda be vannak vájva az iráni tüzérségi eszközök és a rakétaindítók.
[00:46:43]Több 100.
[00:46:43]Előre be van lőve az egész szoros.
[00:46:48]És még egyszer az a hajók többsége az robban.
[00:46:52]körbe kell menni.
[00:46:52]Az amerikaiak több hadgyakorlatot lemodeleztek.
[00:46:58]A legtöbb esetben azt mondták, hogy az ő hajóikat is képes Irán elsüllyezteni.
[00:47:03]Nyilván iráni oldalon jóval nagyobb veszteségek lennének, de ez nekik belefér.
[00:47:06]egy amerikai cirkáló vagy romboló esőjesztése óriási siker lenne.
[00:47:12]Ráadásul itt jön be az, hogy még ha meg is tudom ezt tenni, olyan mennyiségű rakétát fogok elhasználni, és olyan mennyiségű hajóm rongálódik, minimum megtöbbelésüljed, hogy az meg fogja borítani a stratégiai erőegyensúlyt a távolkeleten.
[00:47:29]Most az amerikai flotta, Dél-Korea, Tajvan meg Korea, akik valószínűleg egy konfliktus esetén összezárnán a Kína ellen, még fölényben van, de az amerikai flotta nagyon sok eszközét elveszíti, és a rakétakészletei nagy részét ellövi, akkor Kínának teremtetje a lehetőséget, hogy relatíve kis kockázattal megtámadtatja Tajvon, nem tudjuk, de ez is ott van az amerikai döntéshozók fejében, hogy ha túl sok erőt és képességet égetünk el A közel és középkeleten.
[00:48:02]Az oroszoktól nem kell félni.
[00:48:02]Az orosz haditengerészet árnyék az egykori szovjet vörös flottának, de a kínai haditengerészeterrel fejlődik.
[00:48:09]Az megtörheti az amerikai hegemóniát.
[00:48:12]Tehát az amerikaiaknak az egyik szemükkel mindig Kínára is figyelni kell.
[00:48:16]Lát látniuk kell, ugye kínai arc stigulázzák az amerikai veszteségeket, hogy mikor jön el az egyensú.
[00:48:25]Hát mindenki figyelt.
[00:48:25]Tehát Kínaző, hogy mit csináltak az amerikaiak, mit rontottak el, hol a gyenge pont.
[00:48:29]Tehát mindenki a másik hibáiból tanul.
[00:48:32]Az amerikaiak sajnos néha a sajátjukból se.
[00:48:38]Köszönöm szépen.
[00:48:38]Az elmúlt egy órában Kajzer Ferenc Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docensa volt az Arena vendége a műsor elkészítésében.
[00:48:43]Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdélyi Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:48:47]A beszélgetést a rádióban felvételről hallották.
[00:48:50]Az Informádió YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani.
[00:48:53]Ha oda feliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket automatikusan különös keresés nélkül kapják majd készhez.
[00:48:59]Köszönöm a figyelmet.
[00:48:59]Exterda Tibor vagyok.
[00:49:02]Az aréna távkési partnere a Van Magyarország.