Összefogás nélkül segíteni sem lehet. Gáncs Kristóf, Inforádió, Aréna
- Gáncs Kristóf a 35. ünnepi közgyűlésen vette át a szervezet vezetését az alapító Lehel Lászlótól, egy évekkel ezelőtt elindított generációváltás részeként.
- A kormányváltást is stratégiai pillanatnak tekintik a tiszta lappal induláshoz, mert a szervezet a mindenkori kormánnyal az ökumenikus értékek mentén, a politikai megosztottság felett állva kíván együttműködni.
- A kormányzati kapcsolatfelvétel még várat magára, ezért a szervezet „stratégiai nyugalmat" hirdetett, és a meglévő kétéves stratégia mentén halad, miközben már készíti elő a következőt.
- Kommunikációjukban egyensúlyoznak, hogy láthatóak maradjanak, de ne keltsék azt a látszatot, hogy állami feladatokat vállalnak át, miközben hangsúlyozzák, hogy a rászorulóknak az év 365 napján szükségük van segítségre.
- A segítség mértékét gondosan kalibrálják: egy erdélyi árvíz után a közösségi terek fejlesztését kérték az érintettek, mert a házankénti túlsegélyezés feszültséget szült volna.
„Nem szabad az állam feladatát átvállalni, kivéve, hogyha az állami felkérés úgy érkezik..." – Gáncs Kristóf
- Az ukrajnai program 22 milliárd forintos, közel egymillió embert elérő munkájukban a háború utáni feladatokra, például a generációs traumák kezelésére és az ország rehabilitációjára készülnek.
- A szervezet tudatosan kerüli politikusok bevonását a megosztottság elkerülése érdekében, és önkénteseitől is megválnak, ha aktív politikai szerepet vállalnak.
- A jelenlegi bizonytalan időszakban sok vállalati partner kivár, Gáncs szerint most nem szabad hosszú távú terveket szőni, a szervezeti értékek stabilitása és a csapat ereje a legfontosabb.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A szervezeti vezetőváltás körülményei
Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet új elnöke az interjú elején beszélt arról, hogyan vette át a szervezet irányítását Lehel László alapító elnöktől. A váltás egyszerre volt tervezett folyamat és a társadalmi változások – köztük a kormányváltás – által megerősített pillanat.
A szervezet 1991-ben alakult, azóta folyamatosan Lehel László vezette. Az évekkel ezelőtt elindított generációváltás részeként Gáncs Kristóf először elnökhelyettes, majd az elmúlt két évben ügyvezető igazgatóként már az operatív irányítást is végezte. A 35. ünnepi közgyűlés bizonyult alkalmas pillanatnak a staféta átadására.
„35 évről van egyébként most már szó. 1991-ben alakult az ökumenikus segélyszervezet, és azóta valóban László volt az, aki építette és vezette ezt a szervezetet." – Gáncs Kristóf *
A kormányváltás tovább erősítette ezt a pillanatot, hiszen egy olyan szervezet esetében, amely számos minisztériummal és területtel dolgozik egyszerre a nemzetközi és hazai munkában, egy ilyen nagy váltás új stratégiai időszakot, újfajta építkezést jelent. Gáncs szerint ilyenkor jó alkalom lehet tiszta lappal indulni és új vezetővel kezdeni a kapcsolatépítést.
Együttműködés az új kormányzattal
Gáncs Kristóf hangsúlyozta, hogy egy 35 éves szervezet megtanulta: a mindenkori kormánnyal kell együttműködni. Az ökumenikus jelző a szervezet legfontosabb alapértéke, olyan értékekkel dolgoznak, amelyek „messze felett állnak a politikai megosztottságnak".
„Maga az ökumenikus érték szerintem kevéssé hangsúlyos érték ma a társadalomban. Én nekem nagyon sokat jelent személyesen is... amikor felül tudunk emelkedni a megosztottságon, akkor sokkal többre vagyunk képesek." – Gáncs Kristóf *
Jelenleg még „kicsit ködben autózik mindenki", a kormányzatnak nem a segélyszervezetekkel való kapcsolatfelvétel a top 10 teendője között van. A szervezet részéről megvan a nyitottság, és Gáncs bizakodó az új kormányzattal kapcsolatban: sok ismerős arc van az államtitkárok, sőt miniszterek között is, akikkel korábban vállalati szektorban vagy máshol már dolgoztak.
A programok folyamatossága biztosított: a 2025-26-os kétéves stratégia mentén haladnak tovább, és „stratégiai nyugalmat" hirdetett a szervezeten belül. Közben már elkezdték tervezni a 2027-28-as stratégiát, illetve figyelik az új kormányzat hangsúlyváltoztatásait, a társadalmi és nemzetközi változásokat. Az érkező feladatokhoz igazítják az akcióterveket.
A segélyszervezeti kommunikáció kihívásai
Gáncs Kristóf – aki korábban a szervezet kommunikációs igazgatója is volt – részletesen beszélt a segélyszervezeti kommunikáció finomhangolásáról. A dilemma: se kevés ne legyen a jelenlét, de túl sok se, mert akkor felmerül a kérdés, hogy „ezt miért nem az állam csinálja".
A tapasztalatok szerint vannak jól működő időszakok és témák: ilyen az adventi időszak – tavaly már 30. alkalommal indították el az adventi adománygyűjtést, ami ma a legnagyobb országos pénzadománygyűjtés –, az iskolakezdés, vagy a nyári táborok támogatása. Emellett minden évben becsúszik egy-egy katasztrófa vagy rendkívüli helyzet: tavaly a parajdi sóbánya ügye és a háromszéki árvíz.
A folyamatos kommunikáció a normális állapot, a szervezet egy közösség, amelynek tagjai – több mint ezer önkéntes, vállalati partnerek, több tízezer rendszeres magánadományozó – intenzíven érdeklődnek a munka iránt. A sajtó azonban sztereotip módon közelít: csak bizonyos ügyeknél, bizonyos időszakoknál „fedezi fel" a rászorulókat, pedig a segélyszervezet feladata épp arra felhívni a figyelmet, hogy az év 365 napján szükség van erre a munkára.
Szakmai módszertan: a segítség mértékének kalibrálása
Az interjúban konkrét példákon keresztül mutatták be, hogyan határozza meg a szervezet, hol tud valóban hiánypótló lenni. A parajdi sóbánya katasztrófája kapcsán Gáncs elmondta: fontos volt meghúzni a vonalat, hogy mi a román állam feladata – „nem mi fogjuk kihozni a bányát a víz alól". A helyszínen egyeztettek a polgármesterrel és a közösséggel: az azonnali családi segítségnyújtás mellett gyerektáborokat szerveztek, sőt idén is fognak jönni magyarországi táborokba parajdi gyerekek.
A nagyborosnyói árvíznél hasonló volt a helyzet: segítettek a házak rendbehozatalában, de a közösség kérte, hogy inkább a közösségi tereket, a faluházat, a játszóteret fejlesszék, mert a túlsegélyezés feszültségeket okozna.
„Nem szabad az állam feladatát átvállalni, kivéve, hogyha az állami felkérés úgy érkezik, hiszen valahol egy civil szervezet mindig állami feladatokat is ellát, sőt azt gondolom, hogy hatékonyabban tud ellátni, hiszen be tud csatornázni akár az összefogás erejével céges forrásokat, magánadományokat." – Gáncs Kristóf *
Az ukrajnai segélyprogram és a nemzetközi munka
Az ukrajnai humanitárius program a szervezet valaha volt legnagyobb segélyprogramja: eddig 22 milliárd forint értékben végeztek munkát, közel egymillió embert támogattak Ukrajna-szerte és a menekülők körében. A támogatás mintegy 60%-a nagy nemzetközi donoroktól érkezett (World Vision, ENSZ, skandináv és nyugati segélyszervezetek).
A szervezet azért tudott hatékonyan reagálni 2022-ben, mert már korábban is jelen volt bejegyzett szervezetként Ukrajnában. Ukrajna kapcsán Gáncs óvatos: bár mindig úgy érzik, karnyújtásnyira van a béke, jelenleg még mindig a bombáké és tankoké a főszerep. A háború után kezdődik majd a munka következő fázisa: generációs traumák, veterángondozás, gyerekek fejlesztése, az egész ország rehabilitációja. Ebben egy szomszédos ország professzionális segélyszervezetének kell szerepet vállalnia a nemzetközi összefogás részeként.
A nemzetközi humanitárius munkának szigorú szabályai vannak. A szervezet tagja az ACT Alliance-nek, egy több mint 140 egyházi segélyszervezetet tömörítő világszervezetnek – egyedüli magyar tagként. Az alapszabály: mindig az a szervezet vezeti a helyi munkát, amelyiknek helyi tudása van. A koordináció kulcsfontosságú, mert a legnagyobb erőforrás-pazarlás az lenne, ha ugyanabba az utcába öt segélyszervezet próbálna segíteni.
Kulturális érzékenység és a „ne árts" elve
Gáncs Kristóf kultúraközi kommunikációból diplomázott Norvégiában, és hangsúlyozta, mennyire fontos a helyi viszonyok megértése. Néha a közelinek hitt országokban is nagyobbak a kulturális különbségek, mint elsőre gondolnánk – akár Kárpátalján is, ahol bár egy nyelvet beszélnek a helyiekkel, mégis más kultúrában, más gondolkodásban vannak.
A humanitárius munka egyik alapszabálya a „Do No Harm" – ne ártsunk. Előfordulhat, hogy a legjobb szándékkal odavitt eszköz vagy automatizáció rombolja a helyi kultúrát, igazságtalanságokat szül, vagy olyat hoz be, amire nincs felkészülve a közösség. Ezért mindig a helyiekkel együtt, közösen kell dolgozni, sokszor helyi egyházak, partnerszervezetek segítségével.
A magyarországi szociális munka kihívásai
Magyarországon körülbelül 50 intézményük van, jelenlétpontból 27. A szociális munkások az egyik legalulfizetettebb réteg, és a szervezet igyekszik szupervízióval, motivációs eszközökkel segíteni a terepen dolgozó kollégákat. A munka nemcsak fizikailag és lelkileg megterhelő, hanem a bizonytalanság és a drámák haza nem vitelének képessége is komoly kihívást jelent.
Gáncs friss élményként számolt be egy Országos Intézményvezetői Találkozóról (Kastélyosdombó), ahol több mint 50-en voltak jelen. A kollégák történetei – például egy gyerek, aki elvégezte a nyolc általánost, vagy egy lakó, aki évekkel később visszatér a párjával az otthonba, ahol egyedül volt biztonságban gyerekkorában – meghatóak és erőt adóak.
A motiváció elvesztése a legnehezebb a nyomorban: „a motiváció tűnik el, és akkor lehet, hogy egy segélyszervezetnek éppen az a legfontosabb feladata, hogy ezt a motivációt először visszahozza". Ehhez az is kell, hogy ne csak adjanak, hanem el is várjanak valamit, mert a parttalan segélyezés nem a motivációt erősíti. A segélyezési munkában a szeretet mellett ugyanolyan fontosak a határozott értékek és elvek.
Vállalati együttműködések és hatékonyság
A segélyszervezet működését Gáncs egy vállalathoz hasonlította bizonyos szempontokból: több mint 500 munkavállaló, nagy intézményrendszer, és ha rossz hatékonysággal működik, nem lesz fenntartható. Kiemelt ügyként kezeli a digitalizációt, mert az automatizálással, MI-vel három ember helyett egy is elvégezhet bizonyos műveleteket – és ez a civil szektorban és egy segélyszervezetnél is kulcsfontosságú.
A szervezet 2000 óta a KPMG által auditált, a legszigorúbb nemzetközi könyvvizsgálatnak vetik alá magukat minden évben. Emellett minden tevékenységüket mérik: a monitoring rendszer részeként külön M&E szakembereik vannak, és KPI-okat használnak – akár egy gyermek fejlődését is mérik bemeneti és kimeneti méréssel. Ez a fajta vállalati gondolkodásmód az alapja annak, hogy több mint 200 vállalattal dolgoznak együtt Magyarországon.
A vállalati együttműködések motivációi mára diverzifikálódtak: a PR-szempontok mellett megjelent az employer branding, a munkavállalók bevonása, és a public affairs (kormányzati kapcsolatok) is. Gáncs szerint a kulcs a világos kommunikáció: a cégek stratégiai érdekeit és a szervezet szakmai elvárásait egyaránt figyelembe vevő, win-win-win helyzetek kialakítása.
„Én nagyon hiszek abba és nagyon sok időt és energiát tettem az elmúlt években ebbe a vállalati kapcsolatok történetbe, hogy ez tud win-win helyzet lenni, de még jobb a win-win-win helyzet, amikor ez mind a vállalatnak jó, mind a segélyszervezetnek jó, de ami a legfontosabb, hogy a végén akiknek segítünk, ez nekik tényleg jó legyen." – Gáncs Kristóf *
Az egyházak és a szervezet kapcsolata
Gáncs szerint a legnagyobb csoda, ami 1991-ben létrejött és azóta is fennáll, az az egység: a protestáns egyházak, az unitárius, a metodista, az ortodox és más kisegyházak képesek voltak felülemelkedni a különbözőségeken és összefogni. Évről évre azt tapasztalja, hogy ez az egység nagy erőt tud adni, és a közgyűlésen egységes támogatást kapott, ami jó felhatalmazás a további munkához.
Politikusok és ismert emberek bevonása
A szervezet tudatosan kerüli politikusok bevonását, mert az megosztó lehet, és a szervezet lényege éppen a megosztottságon való felülemelkedés. Gáncs konkrét példákat is említett: Nagy Ervin sokáig önkéntesük volt, de amikor politikusként kezdett dolgozni, megbeszélték, hogy nem szerencsés, ha egy adott program arca marad. Hasonlóképpen jártak el Dombi Rudolf esetében is, amikor polgármesterként indult.
„Nem azért, mert ő rosszabb ember lett, hanem azért, mert ahogy mondtam, az ökumenikus segélyszervezet lényege, hogy felülemelkedik a megosztottságon." – Gáncs Kristóf *
Lévai Anikó 1997 óta a szervezet jószolgálati nagykövete, miniszterelnök-feleségként és azon kívül is végezte ezt a munkát. Gáncs tervei szerint a jószolgálati nagyköveti rendszert megújítja, és bár Lévai Anikót továbbra is szívesen látják önkéntesként, a nagyköveti cím valószínűleg háttérbe fog szorulni, hiszen már nem first lady, és nem kíván nyilvános szerepléseket vállalni.
Az ismert sportolókkal (Kovács Kokó István, Gyurta Dániel, Nádberki Krisztián) való együttműködés fontos, de egy generációs váltás itt is időszerű: a mai 10 évesek már nem biztos, hogy látták Kokót boxolni. A szervezet nyitott zenészekre is, de fontos, hogy az ismertséget jóra használják, és az együttműködés összhangban legyen a szervezet értékeivel – ezért is preferálják az olimpiai bajnokokat, akik a kitartó munka példaképei.
Kormányváltás, bizonytalanság és kivárás
A kormányváltás és a világ általános bizonytalansága miatt Gáncs szerint most nem szabad nagy, hosszú távú terveket szőni. A szervezet küldetésének világosnak, értékeinek stabilnak, csapatának erősnek és összetartónak kell lennie – akkor bármilyen kihívással megbirkóznak. Sok cég jelezte: kivárnak – nem a segélyszervezet miatt, hanem a saját szektorukat illető bizonytalanság okán. Gáncs szerint ez most normális, de „ne tartson túl sokáig, mert annak már kárát tudja látni mind az üzleti élet, mind akár a civil szektor".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kastélyus Domborról" – A kontextus (intézményvezetői találkozó) alapján valószínűleg Kastélyosdombóról van szó, de ASR pontatlanság miatt nem egyértelmű a településnév.
- „délkeltázsiai cudami" – A szövegkörnyezet (Sri Lanka, segélyprogram) alapján valószínűleg „délkelet-ázsiai cunami" lehet, de az átirat torz alakja miatt nem rekonstruálható pontosan.
- „Fin Churchillade" – Az ACT Alliance kontextusában valószínűleg a finn segélyszervezet (Finn Church Aid) nevének eltorzult alakja.
- „Douno H" – A szövegkörnyezet („ne ártsunk" elv, humanitárius alapelvek) alapján egyértelműen a „Do No Harm" elvről van szó, a kiejtés alapján torzult le az átiratban.
- „a azonnal menekülő embereket is beleszámolva, beleértve" – Nyelvtanilag zavaros, valószínűleg azt jelenti, hogy az Ukrajnából menekülőket is beleszámolták a közel 1 millió támogatottba.
- „a MTI szeretetszolgálat" – Valószínűleg a Máltai Szeretetszolgálat (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) elnevezés torzult formája („MTI" helyett MMSZ), de az ASR pontatlansága miatt nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Gáncs Kristóf, a Magyar Ökomumenikus segélyszervezet elnöke.
[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, [zene] hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:19]Jó estét kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:21]Exterda Tibur vagyok.
[00:00:21]A stúdióban itt van Gáncs Kristóf az ökumenikus segélyszervezet elnökkel.
[00:00:24]Beszélgetést a rádióban most élőben hallják.
[00:00:26]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:28]Jó estét kívánok.
[00:00:30]Köszönöm, hogy itt lehetek.
[00:00:31]Lehel László alapító elnök a 25.
[00:00:31]évi beszámoló elfogadása után adta át a stafétabotot.
[00:00:36]Összefüggésben áll a kormányváltással?
[00:00:37]Bármilyen szálon, vagy tervezett folyamat volt?
[00:00:42]Azt hiszem, hogy a kettő egyszerre igaz.
[00:00:44]35 évről van egyébként most már szó.
[00:00:46]1991-ben alakult az ökumenikus segélyszervezet, és azóta valóban László volt az, aki építette és vezette ezt a a szervezetet.
[00:00:55]És évekkel ezelőtt elkezdődött egy tervezett generációváltás.
[00:00:59]Ugye anélkül, hogy mondanék életkorokat, kettőnk között 35 év van, tehát időszerű volt az, hogy előbb-utóbb megtörténik ez a stafétaadás.
[00:01:08]És ez először úgy történt, hogy én én elnökhelyettes lettem.
[00:01:10]Utána ügyvezető igazgatóként az elmúlt két évben már az operatív irányítását én végeztem a szervezetnek, és az idei 35.
[00:01:21]ünnepi közgyűlés tűnt egy olyan pillanatnak, amikor ez a staféta átadás megtörtént.
[00:01:24]És azt gondolom azt, hogy közben a társadalmi változások többek között a a kormányváltás is megtörtént, az csak tovább erősítette ezt a ezt a pillanatot, ezt a kyroszt, hiszen egy ilyen kormányváltás egy olyan szervezet esetében, amely sok minisztériummal, területtel dolgozik egyszerre a nemzetközi és a hazai munkában.
[00:01:41]Egy ilyen nagy váltás az nyilván egy újfajta építkezést jelent, egy új új stratégiai időszakot.
[00:01:48]És azt gondolom, hogy ilyenkor talán jó pillanat lehet az, hogy tiszta lappal induljon a szervezet és egy új vezetővel kezdhesse meg a kapcsolatépítést.
[00:01:57]Azt látják már, hogy az új kormányzattal milyen együttműködésre fognak törekedni.
[00:02:02]Nagyon-nagyon sok olyan programjuk van, amelyeket még az előző kormánnyal, kormányokkal kezdtek el csinálni.
[00:02:05]Hát 35 évesek.
[00:02:08]Tehát most látják, hogy kikkel kell majd tárgyalni.
[00:02:11]Először is a a 35 év azért az megtanítja egy szervezetnek szerintem azt, hogy a mindenkori kormánnyal kell együtt működni.
[00:02:17]És egy segélyszervezet, aminek az van a nevében, hogy ökumenikus, és ez az a legfontosabb alapértéke, azért az olyan értékekkel kell és fekszik minden nap, és olyan értékek alapján működik, amelyek messze felett állnak a politikai megosztottságnak.
[00:02:33]Maga az ökumenikus érték szerintem kevéssé hangsúlyos érték ma a társadalomban.
[00:02:38]Én nekem nagyon sokat jelent személyesen is egy olyan családból jövök evangélikus lelkész családból, feleségem református katolikus egyetemre jártam és folytathatnám.
[00:02:48]Én egész életemmel azt tapasztaltam meg, hogy amikor felül tudunk emelkedni a megosztottságon, akkor sokkal többre vagyunk képesek.
[00:02:53]És ez így van az ökumikus egészszervezet esetében, a politikával is.
[00:02:56]Nagyon sok esetben tapasztaltuk meg azt, hogy akár több politikai oldal össze tud fogni, több szektor össze tud fogni, tehát nem csak felekezeti különbségeket jelentett az ökumenizmus vagy az ökumenikus.
[00:03:07]hanem azt, hogy a megosztottságokon felül emelkedünk.
[00:03:12]És így magának a segélyszervezetnek az értékei, a szolidaritás, a keresztény szolidaritás az az átívált sok-sok kormányzati időszakon és és kormányon.
[00:03:24]Én azt gondolom, hogy most egy olyan pillanatban vagyunk, amikor még egy picit kötben autózik mindenki.
[00:03:27]Tehát látjuk a következő lépéseket, látjuk azt most már talán lassan, hogy kivel kell felvenni a kapcsolatot, hol sok az ismerős arc azért, hiszen egy kisország vagyunk, és a a szakmából érkező államtitkárokat azért ismerjük.
[00:03:39]A vezetők között sokan vannak olyanok, akár miniszterek között is, akikkel dolgoztunk korábban vállalati szektorban, vagy vagy vagy máshol.
[00:03:46]Tehát én azt gondolom, hogy az ökumenikus segélyszervezetet ismerik, de talán most még a mai napon, ahogy beszélünk, nem lehet arról beszélni, hogy a a kormányzatnak a top 10 tendője között lenne, hogy a segélyszervezetekkel vegye fel a kapcsolatot.
[00:04:00]A magunk részéről megvan a a nyitottság, és valóban nem egy terület, hanem sok terület az, ahol mi kapcsolódunk minden a mindenkori kormányzathoz.
[00:04:07]Ühüm.
[00:04:09]A programok, amelyeket visznek, jelenlétprogram, az iskolaprogram, az intézményi program, a családsegítés, rengeteg van.
[00:04:16]Ezeknek a folyamatossága az biztosított.
[00:04:20]Egy segélyszervezetnek van két éves stratégiája és van éves terve.
[00:04:22]A két éves stratégiánkhoz 25-26-os.
[00:04:25]Az ott elindított projekteket, folyamatokat, azokat visszük tovább.
[00:04:29]És van egyfajta stratégiai nyugalom most nálunk.
[00:04:31]Én erreintettem minden kollégát itt akár a vezetőváltás kapcsán is, hogy semmi kapkodásra nincsen oka a szervezetnek.
[00:04:40]Az idei programjaink azok mennek tovább.
[00:04:42]Közben már elkezdünk tervezni egy 27-28-as stratégiát, illetve nézzük azt, hogy akár a az új kormányzatnak a hangsúlyváltoztatásai vagy bármilyen más társadalmi változás, vagy nemzetközi változás, az milyen azonnali reagálst vagy akciótervet vár el a az ökumenikus segélyszervezettől?
[00:05:00]Ugye egyébként egy segélyszervezetnek a munkája amúgy is egyfajta elegye a tervezhető meg a nem tervezhető munkának.
[00:05:06]Tehát vannak intézményeink, több mint 50 intézményünk van országszerte, azoknak a működése az állami normatívákból plusz adományokból, pályázatokból van, és folyamatosan működnek az év 365 napján.
[00:05:16]És közben bármikor kitörhet egy háború, mint ahogy sajnos történt ez 2022-ben, vagy egy járvány, vagy egy földrengés Törökországban, vagy haitin, vagy bárhol, ahogy az elmúlt évtizedekben sokszor tapasztaltuk.
[00:05:31]És akkor bizony egy segélyszervezetnek a stratégiát ide vagy oda azonnal kell reagálnia és bekerül egy új elem és át kell akár rendeződni egy picit, alokálni új erőforrásokat.
[00:05:42]Tehát hogy azt gondolom, hogy egy segélyszervezet alapvetően hozzá van szokva a a rugalmas működéshez.
[00:05:48]De ha jól értem, akkor mondjuk Biatorbágy és Pátja ott az iskolák az egy teljesen más kassza, mint amiből el kell menni Haitira.
[00:05:53]A az ökumenikus segédszervezetnek nagyon szertágazó a a működése.
[00:05:58]És a az első olyan magyar civil szervezet voltunk, akiket a KPMG auditált 2000 óta, tehát 26 éve a szervezet teljes működését a legszigorúbb nemzetközi könyvvizsgálatnak vetjük alá minden évben.
[00:06:11]Most is így volt ez tavasszal a közgyűlés előtt.
[00:06:12]Ott ülnek hetekig a könyvvizsgálók, és egyenként átnézik a tételeket.
[00:06:16]Nagyon nagy nemzetközi programokról van itt szó.
[00:06:18]Tehát csak az ukrajnai segélyprogramunknak a körülbelül a 65%-a az nemzetközi forrás, 35% kormányzati forrás.
[00:06:25]Tehát mindent ellenőriz a KPMG.
[00:06:30]És nagyon-nagyon fontos az, hogy a a a az adomány, hogyha bejön, a támogatás, ha bejön, az ott kerül felhasználásra, ahova adták.
[00:06:37]Ezt ellenőrzi tulajdonképpen a könyvvizsgáló.
[00:06:39]És ilyen értelemben a válaszom, igen, teljesen másza, az a akár az oktatási portfólió, a szociális intézmények, vagy egy konkrét segélyakció, segélyprogram, vagy egy nemzetközi fejlesztési program.
[00:06:50]Egy KPMG marad továbbra is a monitornak.
[00:06:52]Természetesen, természetesen.
[00:06:53]Tehát az a pecsét, továbbra is a KPMG pecsétjét kell majd keresnünk, hogyha azt akarjuk megnézni, hogy mennyire átlátható az ekkomenikus segély szervezet működése.
[00:07:00]Az átláthatóságnak az egyik záloga az a könyvvizsgálat.
[00:07:03]A másik az, azt hiszem az az nagyon erőteljes kommunikáció és visszacsatolás, amit az ökumenikus segélyszervezet végez kezdetektől.
[00:07:08]hogy nem csak kérünk az adományozóktól, hanem vissza is csatolunk, hogy mi történik azzal az iskolakezdésre adott pénzzel, mi történik azzal az árvízi károsútakat támogató pénzzel.
[00:07:18]Tehát teljes transzparencia van, és ma talán ennek sokkal nagyobb az eszköztára, mint valaha volt a közösségi médián keresztül.
[00:07:25]Akár élőbe tudjuk mutatni azt, hogy hogyan töltjük meg az iskolatáskákat, mondjuk egy segi akcióba, vagy éppen hol vagyunk és mit csinálunk.
[00:07:33]Sokkal nagyobb talán ma a zaj, de sokkal nagyobb a lehetőség is az arra, hogy aki viszont szeretné követni az adott szervezetet, az tudja követni.
[00:07:40]Üüm kommunikációs szakember is, mert hogy az komerikus segé szervezet kommunikációs igazgatója is volt.
[00:07:46]Hogy kell úgy belőni egy segélyszervezet kommunikációját, hogy se kevés ne legyen, tehát tudjanak róla az emberek, se sok ne legyen, mert az sem feltétlenül jó, ha sok, mert akkor fog megkérdezik az emberek, hogy könyörgöm, ezt miért nem az állja állam csinálja?
[00:08:00]Ühüm.
[00:08:02]A amikor én kommunikációs igazgató lettem 2011-ben, akkor sokat gondolkodtunk és picit kísérleteztünk is például a tekintetben, hogy hány adománygyűjtőkampányt lehet egy évben hatékonyan megcsinálni, mert nem biztos, hogy az a hatékony, hogyha évi 12-t csinálunk, mert az adományozó azt fogja már egy idő után tapasztalni, mintha jönne a villanyszámla, hogy na már megint küldtek egy csekket, megint fizessek vagy fizess alú.
[00:08:24]Mi azt tapasztaltuk, hogy hogy vannak olyan témák, amik képesek megmozgatni az embereket, és vannak olyan időszakok, amikor talán könnyen megszólítani az embereket.
[00:08:32]Nem árulok el titkot, ilyen például az adventi időszak.
[00:08:34]Nem véletlen, hogy tavaly már a 30.
[00:08:35]alkalom indítottuk el a az adventi adománygyűjtésünket, ami ma már a legnagyobb országos pénzadománygyűjtés és összefogás.
[00:08:45]Vagy például egy iskolakezdési időszak, vagy amikor a nyári táborokra gyűjtünk.
[00:08:49]Ezek fontos időszakok, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy minden évben beesik egy-egy olyan katasztrófa, vagy rendkívüli helyzet, tavaly ugye pont a parajdi sóbánya ügye meg a háromszék járvíz, tehát hogy mindig van még ehhez egy-két olyan eset, amikor szintén a társadalomhoz kell, hogy forduljunk, ami meg a kommunikációt illeti, azt, hogy mi folyamatosan mutassuk azt, hogy milyen munkát végzünk.
[00:09:09]Ez ez a normális, tehát ez ez a ez a mindennapokban ott van.
[00:09:12]És szerintem elvárás ez egy segélyszervezet, az ökumenikus segélyszervezet az egy közösség, és ennek a közösségnek a tagjai munkatársak, az önkéntesek, több mint 1000 önkéntesünk van, a vállalati partnerek, a az adományozók, több 10000 rendszeres magánadományozónk van.
[00:09:29]Én azt hiszem, hogy közülük azért vannak, akik nagyon intenzíven érdeklődnek és szeretik követni, és szeretnek a részévé válni, akár egy megosztással és büszkék rá, hogy igen, én is ezt támogatom.
[00:09:39]Az, hogy a sajtó milyen gyakran foglalkozik velünk, abban elég sztereotíp szerintem a helyzet.
[00:09:42]Én azt látom, tehát megvan azok az ügyek, igen, azok az időszakok, amikor hirtelen felfedezzük, hogy vannak rászorulók.
[00:09:48]Én azt hiszem, hogy az egyik feladatunk, hogy hogy arra felhívjuk a figyelmet, hogy az év 365 napján van szükség erre a munkára.
[00:09:56]Hogy kell kalibrálni a segítség mértékét?
[00:09:59]Például a parajdi sóbánya katasztrófája az az ott élő embereknek konkrét katasztrófa.
[00:10:03]Nincs az a pénz, amivel az eredeti állapotot helyre lehetne állítani, mert a bánya meg a megélhetésük sós víz alatt van mind a mai napig.
[00:10:12]Én azt hiszem, hogy itt itt nagyon izgalmas ez a kérdés, amit előbb tett fel, hogy az állammal való együttműködés és hol van az állam szerepe, és hol van egy segélyszervezet szerepe.
[00:10:18]Például a parajdi esetben ott nagyon fontos volt ezt a vonalat meghúznunk, hogy mi az, ami a román államnak a feladata, és nem mi fogjuk kihozni a a bányát a a víz alól.
[00:10:29]És ilyenkor nagyon fontos az, hogy egy segélyszervezet kimegy.
[00:10:31]Mi is akkor személyesen kimentünk a a szervezetnek a szakértői csapatával és vezetőivel, és leültünk tárgyalni a polgármesterrel, leültünk a helyi közösséggel, felméréseket végeztünk, és megnéztük azt, hogy hol tud hiánypótló lenni.
[00:10:44]És például parajdon azt mondta a polgármester, hogy most nekik az lenne a legnagyobb segítség, hogy igen, vannak családok, akik azonnali megsegítésnek örülnek, mert most nagy a hirtelen kiesés a bevételekben.
[00:10:53]De például, hogyha gyerektáborokat szerveénk a, mert arra most biztos nem marad a családoknak pénze, és akkor elkezdtünk gyerektáborokat szervezni, jöttek Magyarországra gyerekek, sőt még idén is fognak jönni.
[00:11:03]Vagy például az árvíz esetében ott pedig azt tudtuk tenni Nagy Borosnyó, hogy hogy szintén a polgármesterrel egyeztetve segítettünk a házaknak a rendbehozatalában, de utána ők mondták azt, hogy jobb lenne a közösségi tereket fejleszteni és mondjuk a faluházat, vagy a játszóteret, tehát hogy az se jó, hogyha meg túlsegélyezünk egyes családokat, mert azt mondták, hogy az meg már feszültségeket okozna.
[00:11:24]Tehát hogy miért nem én így van.
[00:11:27]Tehát ez ez azt gondolom, hogy egy egy nagyon fontos segélyszervezeti tudás, hogy hol kell ezt a határt meghúzni, és nem szabad az állam feladatát átvállalni, kivéve, hogyha az állami felkérés úgy érkezik, hiszen valahol egy civil szervezet mindig állami feladatokat is ellát, sőt azt gondolom, hogy hatékonyabban tud ellátni, hiszen be tud csatornázni akár az összefogás erejével céges forrásokat, magánadományokat.
[00:11:48]Tehát azért ez egy ez egy nagyon fontos szerep.
[00:11:51]És én ezért is vagyok nagyon bizalkodó akár az újkormányzat kapcsán, hogy erre lesz nyitottság, mert például egy nemzetközi segélyprogramban egy segélyszervezet sokszor többet tud tenni, mint egy mint egy állam.
[00:12:00]Akár hogyha az ukrajnai jelenlétünket nézzük, legfeszültebb időszakokban is ott tudtunk lenni és ott tudtunk dolgozni, és valahol mégis közben Magyarország kinyújtott karja voltunk, amellett, hogy persze az alapítóegyházaké is.
[00:12:14]Ühüm.
[00:12:14]Mennyire kell tapintatosnak lenni egy másik állam területén, amikor a segélyszervezet odamegy?
[00:12:18]Szabad-e azt mondani, hogy ember, ha megoldottátok volna ennek a pataknak a gátját, akkor most nem tartanátok itt?
[00:12:25]Vagy ezt nem szabad mondani?
[00:12:29]Szerintem egy segélyszervezetnek nagyon világos a a küldetése.
[00:12:30]A az a az a humanitárius alapküldetés, hogy a a nélkülőket és a bajba jutottakat segítjük az összefogás erejével.
[00:12:37]És amikor már baj van, akkor oda nem okoskodni hívnak minket.
[00:12:40]Arra megvannak, azt hiszem, más szervek, szervezetek, vagy akár állami szakértők, akik felmérik, hogy miért történt ez a katasztrófa, de annak a konkrét családnak, akinek víz alatt van a a háza, neki nem arra van szükség, hogy odamenjünk és elmondjuk, hogy mit kellett volna csinálni a a patakkal, az egy következő fázisa lehet egy segélyprogramnak egyébként, ha elég nagy az összefogás és van hozzáforrás, hogy segítünk a pripernesszbe.
[00:13:01]Tehát a az előkészületekben nagyon komoly nemzetközi kultúrája van.
[00:13:05]egy-egy válság után a következik a fejlesztés és a a fejlesztésen belül akár a felkészülés arra, hogy még egyszer ez ne forjon elő.
[00:13:14]Hogyha gátépítés, akkor akkor gátépítés ha van mondjuk egy egy szárazság, és és nincs kiderül, hogy lehetne kutat fúrni, akkor lehet, hogy ott azonnal tudunk odavinni vizet, de még jobb, ha kutat fúrunk.
[00:13:25]Ez egy segélyszervezetnek mindenképpen a a feladata.
[00:13:27]vagy említhetném a migráció és menekültügy témáját, ahol szintén azt hiszem, hogy hogy egy nagyon izgalmas beszélgetés és az elmúlt évek egyik legróbb témája volt, hogy akkor migráns meg menekült, és hogy hol van a a a helye egy segélyszervezetnek.
[00:13:41]Nyilván amikor már valaki bajban van és emberről beszélünk és humanitárú szervezet vagyunk, akkor segítünk.
[00:13:47]Az egy másik kérdés, hogy nálunk ott van az a tudás is, hogy dolgozunk Afganisztánban meg Irakban, és tudunk arról beszélni akár az állammal, akár más szakértőkkel, vagy az ENSzel, hogy mi hol látjuk a a kibocsátó országnál az okokat, és hogy ott kéne megszüntetni az okokat.
[00:13:59]De amikor valaki már egyébként bajban van, és itt van a a családjával akár amikor a magyarországi válság volt, akkor természetesen mi a humanitár segítséget nyújtjuk, hiszen ez a küldetésünk.
[00:14:10]Soha nem kaptak bírálatot aktuális kormánytól, hogy nem kellene ennyire irgalmas samaritánusként viselkedni, mert a központi narratíva az az, hogy mindenki maradjon ott, ahol van.
[00:14:22]Én azt hiszem, hogy a a segélyszervezetnek a szerepét a mindenkori kormányzatok értik.
[00:14:24]Ö az a tapasztalatunk.
[00:14:27]Ez így volt az elmúlt években is.
[00:14:28]És például akkor, amikor a legkritikusabb párbeszéd zajlott arról, hogy hogy a migrációnak a mik az okai és a gazdasági migráció, és hogy van egy van egy roppant nehézsége annak, hogyha hogyha ezt korlátlanul csináljuk, akkor ilyen nagy mennyiségben bevándorlókat nem tud kezelni egyetlen ország sem.
[00:14:46]Én éveket töltöttem Skandináviában, találkoztam elég közelről ennek az egésznek a a dinamikájával.
[00:14:54]Én azt hiszem, hogy hogy érdemes és kell is ezekre a problémákról komplexitásban beszélni, de talán ez inkább a mondjuk egy államnak a feladata, és hogy ebbe egy megfelelő politikát alakítson ki, de még egyszer mondom, hogy amikor már baj van, és ott van a rászoruló ember, és ott van az a gyerek, aki éhes, akkor egy segélyszervezetnek nem lehet más a küldetése, mint hogy azt a gyereket meget.
[00:15:14]És közben egy segélyszervezetnek szerintem az is feladata, hogy hogy az okokról gondolkodjon, a kiváltó okokról.
[00:15:22]És ez nem csak egy ilyen nagy ügyben, mint mondjuk a globális migráció, de akár ez egyes ember szintjén Magyarországon a szociális munkánkban is ugyanígy ott van, hogy hogy egyrészt feladatunk a az éhezőnek ételt adni, az otthontalnak otthont adni, az esélytelennek esélyt adni, de közben az okokat mindig meg kell vizsgálni, hogy miért van ő ott, és nem az a célunk, hogy jövőre még hosszabb legyen a sor ételosztáson, hanem az a célunk, hogy rövidebb legyen.
[00:15:44]Ahhoz viszont az okokat kell vizsgálni.
[00:15:47]Ühüm.
[00:15:47]és az okok megváltoztatásához van egy segélyszervezetnek ereje.
[00:15:50]Ezek nagy állami elosztási kérdésnek tűnik, meg egyéni kérdésnek tűnik, és valószínűleg, akármilyen borzasztó is kimondani, mindig lesznek olyanok, akiken senki nem tud igazán segíteni.
[00:16:03]Az ökumenikus egészszervezetnek annyira van ereje, mint amekkora összefogás van mögötte.
[00:16:06]ö és azokban az ügyekben, vagy például mondjuk a felzárkózás, amit említett az elején, felzárkozóterések program, vagy általában a felzárkózás kérdése, ott összefogás nélkül biztos, hogy nem megy.
[00:16:16]Ott önmagában az Európai Unió sem elég, a magyar kormányzat sem elég, az adományozók sem elegek, a vállalatok sem elegek, ott egy összefogás kell.
[00:16:25]És még valami nagyon fontos, azoknak, akik abban a nehéz helyzetben vannak, nekik is akarniuk kell a változást, mert ha nincs meg a másik oldalról a a fogadókészség, az aktivitás, a a az aktív részvétel a saját sorsuk megváltoztatásában, akkor bármennyi pénzt vihetünk oda, bármilyen programokat indíthatunk, munkahelyteremtést, oktatást, fejlesztési programot, nem leszünk sikeresek.
[00:16:45]Egyéni szinten mindig ott tud változás történni, amikor együtt tudunk dolgozni egy családdal.
[00:16:52]Ühüm.
[00:16:52]Van a szegénységnek az öntapasztalata szerint olyan foka, ami már megeszi az akaratot.
[00:16:55]Tehát az ember már nem nagyon akar, mert olyan rossz neki.
[00:17:00]Nincs már akarat.
[00:17:01]Igen.
[00:17:01]Igen.
[00:17:01]És azt hiszem, hogy ez a legnehezebb a a nyomorúságban, a nyomorban, hogy hogy a motiváció tűnik.
[00:17:07]Ezt nagyon sokszor tapasztaljuk akár fedél nélküliek esetében, akár bármilyen olyan család vagy vagy ember egyén esetében, akinél motiváció vészel.
[00:17:15]És akkor lehet, hogy egy segélyszervezetnek éppen az a legfontosabb feladata, hogy ezt a motivációt először visszahozza.
[00:17:22]Ehhez viszont az is kell, hogy ne csak adjunk, hanem el is várjunk valamit, mert ha csak segélyezünk, parttalanul, adunk és adunk, az nem a motivációt erősíti.
[00:17:31]Miért menne el bárki dolgozni, hogyha folyamatosan kapja a segélyt?
[00:17:35]Tehát egy egy szervezetnél azt hiszem, hogy nagyon fontos a a segélyezési munkában a a szeretet, viszont ugyanannyira fontos az, hogy határozott értékek és elvek mentén végezzük azt a szeretetszolgálatot vagy segélyszervezeti munkát, amiért létrejöttünk.
[00:17:50]Az alapító egyházak hogyan osztoznak meg az ekumenikus segélyszervezeten?
[00:17:54]Mindegyik egyformán büszkén rá?
[00:17:55]Mindegyik azt mondja, hogy inkább az enyém, mint a más, vagy egy nagyságrend?
[00:17:58]Tehát amelyik a legnagyobb egyház, az a legbüszkébb, aztán a kisebb, az kevésbé.
[00:18:03]Én azt hiszem, hogy a a legnagyobb csoda, ami létrejött 1991-ben és azóta is az ökumenikus segély szervezet körül, az pont az az egység, hogy a a különbözőségeken felülemelkedve a protestáns egyházak, az unitárus egyház, a metodista, az ortodox, ez a kisegyházak képesek voltak felülemelkedni és összefogni.
[00:18:19]És én azt tapasztalom évről évre, akár csak a közgyűlésen, hogy hogy ez az egység, ez nagyon nagy erő tud lenni, és amikor azt látják, hogy új irányba mennek a dolgok, akkor akkor mindannyian büszkék.
[00:18:30]Erre én meg nagyon büszke vagyok arra, hogy egy egységes támogatást sikerült kapnom most a a közgyűlésen, mert azt hiszem ilyen felhatalmazással és ilyen hangulatban és ilyen szellemiségben jó tovább menni az ökumenikus segélyszervezet útján.
[00:18:43]Elvárást megfogalmaztak önnel, mint új vezetővel szemben, tehát hova kell eljutni?
[00:18:47]Megnéztem a vállalati ábrát a beszámolójukban, az olyan, mint egy vállalaté.
[00:18:50]Tehát van ott felügyelő bizottság, könyvvizsgáló, minden van.
[00:18:55]Sok szempontból egyébként egy egy segélyszervezet olyan, mint egy egy vállalat.
[00:18:58]Azért a lelkület az nagyon fontos, hogy nem szabad, hogy hogy a háttérbe szoruljon, vagy a küldetés, de közben a működésben, a napi menedzsmentben én rengeteget foglalkoztam az elmúlt években menedzsmenttel, pont azért, mert ez egy nagy szervezet, több mint 500 munkavállalóval és egy nagy intézményrendszer.
[00:19:15]ez nem tud rossz hatékonysággal működni.
[00:19:17]Ha ez rossz hatékonysággal működik, akkor nem lesz fenntartható.
[00:19:21]És akkor azokat a segélyprogramokat, amelyek a küldetésünk lényegét adják, nem fogjuk tudni befejezni.
[00:19:24]Tehát lehet, hogy lesz pénzünk az első felére, de nem lesz a másodikra, és akkor lehet, hogy az első is a feleslegesen lett elköltve.
[00:19:32]Tehát nagyon nagy felelősségünk van a a fenntarthatóságban, és ehhez bizonyos struktúra strukturális kérdések nagyon-nagyon fontosak.
[00:19:38]Üüm.
[00:19:40]Egy lelkülettel rendelkező ökumenikus segély szervezetnél mi a hatékonyság?
[00:19:44]hajtsárként ül űzi a dolgozókat, hogy minél többet dolgozzanak, megspórolja a költségeket, egy körtét kicsavar az irodában, tehát hogy értelmezik a hatékonyságot?
[00:19:56]Mindegyikre tudok példát mondani a vállalati világból.
[00:19:59]Igen, volt arra is példa egyébként, amikor nagyon elszálltak a rezsiának, hogy azt mondtuk, hogy a gyerekfejlesztő foglalkozásoknál csak az egyik szobát használjuk, a másikat most nem fütyük, voltak ilyen szélsőséges helyzetek is, vagy akár a központban azt hiszem, hogy a valódi takarékoskodás és költséghatékonyság ma már azért más eszközökkel érhető el, mint a villanykörtöki csavarása.
[00:20:17]Mondom például a digitalizációt.
[00:20:19]Az elmúlt években nagyon sok energiát tettünk a digitalizációba, mert ha van szektor, ahon ennek van jelentősége, akkor az pont a civil szektor és pont egy segélyszervezet.
[00:20:27]Hogyha három ember helyett el tudja végezni a az adott műveletet, akár a mesterséges intelligencia, akár csak egy digitalizált folyamat, egy automatizált folyamat, akkor azt hiszem, hogy annak van helye nálunk.
[00:20:39]Az lehet, hogy elsőre furcsának hangzik, hogy pont egy segédszervezet szeretne ebbe élen járni, de én én nagyon fontosnak és kiemelt ügynek tartom a digitalizációt.
[00:20:46]És egyébként nem csak a központban, hanem akár még a szociális munkában is, hogy hogyan tudjuk követni az ügyfeleket, hogy hogyan tudjuk a a jó gyakorlatokat átadni, megosztani milyen platformokon, hogy ne kelljen újra és újra akár ugyanolyan hibákat elkövetni, hogy ne kelljen nem, hogy hogy tanuljunk azokból a azokból a munkákból, azokból az esetekből, akikkel dolgozunk.
[00:21:10]egy tanulószervezetet építeni szerintem az a hatékonyságnak a kulcsa.
[00:21:14]Üm, hány helyen dolgoznak csak ma Magyarországon?
[00:21:18]Magyarországon körülbelül 50 intézményünk van jelenleg.
[00:21:23]Van néhány olyan város, ahol több intézménnyel is rendelkezünk.
[00:21:24]Jelen csak jelenlétpontból van 27.
[00:21:30]egy nagyon szertegó tevékenység zajlik, és itt különböző fogalmak mentén lehet belegabajyodni a számokba, mert van az intézmény, van a központ, valamikor egy központban több intézmény van, többféle engedélyezés van, mondjuk van egy krízis otthon és egy családok átmeneti otthona, vagy egy titkos menedékház akár egy épületben.
[00:21:46]Sokszor egy településen előfordul az is, hogy azt a bizalmat, amit megkapunk egy intézmény vagy szolgáltatás folytatására, azt megerősíti az önkormányzat, és azt mondja, hogy vegyétek át ezt is, mert látjuk, hogy jól és hatékonyan végzitek a a munkát, és hatékonyabb, mintha mi végeznénk, tehát hogy folyamatosan épül.
[00:22:03]Ez egy nagyon szerves építkezés volt, tehát nem egy nem egy ilyen robbanásszerű valami.
[00:22:05]91 óta azt tudom mondani, hogy évről évre egy egy-két intézménnyel bővültünk.
[00:22:10]kicsit felgyorsult ez a felzárkózó települések programban.
[00:22:14]Ott viszont nagyon hasonló típusú intézményeket kellett létrehozni mindig helyi diagnózis alapján.
[00:22:20]Üm felzárkozó települések programnak annak egy a módszertana, és azt most az állam kezeli, és mindenki a szerint dolgozik.
[00:22:27]Az a sok-sok szervezet, amelyik részt vesz benne?
[00:22:31]Maga a felzárkózás téma azért az sokkal régebbi az ökumenikus segélyszervezt életben, mint maga ez a program.
[00:22:34]Tehát van egy módszertanunk és van egy tudásunk arra, hogy a felzárkózás hogyan tud hatékony lenni.
[00:22:39]Magában a a FTER programban, a Fezer Kózat programban pedig ugye a MTI szeretetszolgálat, illetve a kormányzattal, illetve a többi karitatív szervezettel van egy egy folyamatos együttműködés, és bizony van tudásátadás, de az egész program alapja az a az a helyi diagnózis, az hogy nézzük meg, hogy ott helyben mire van szükség.
[00:22:57]És a felzárkózás mindig egy többé éves folyamat, tehát az első lépés mindig ugyanaz, meg kell jelenni, jelen kell lenni és hosszú távon kell gondolkodni.
[00:23:05]Ühüm.
[00:23:05]Meddig bírják azok a munkatársaik, akik a terepen dolgoznak?
[00:23:07]Hát ez egy nagyon nehéz kérdés.
[00:23:10]Ugye az egyik legalulfizetettebb réteg talán a szociális munkások rétege és csapata.
[00:23:16]És én én elképesztő módon felnézek a kollégáimra, akik a terepen dolgoznak akár évtizedek óta, és igyekszünk mindent megtenni szupervízióval, egyéb motivációs eszközökkel, hogy ők ezt bírják.
[00:23:27]nagyon megterhelő tud lenni, nem csak fizikailag és lelkileg, hanem az a bizonytalanság, ami sok esetben azért megjelenik ezekben a a közegekben, és és hogy ne vigye haza azt a drámát, hogy hogy tudjon határokat húzni.
[00:23:41]Éppen most jövök egy Országos Intézményvezetői találkozóról, Kastélyus Domborról.
[00:23:46]Több mint 50-en voltunk ott, és fantasztikus emberek dolgoznak az ökumenikus egészszervezetnél.
[00:23:50]nagyon megtisztelő volt velük együtt lenni, és tele vannak ötletted, és nem tudom honnan veszik ezt az erőt sokszor, de hogy most is egy olyan optimizmus van bennük, hogy még mit kéne megcsinálni, hogy hogy lehetne előremenni, és nagyon pici eredményekből építkeznek sokszor, hogy egy-egy gyerek elvégezte a nyolc általánost, hogy hogy egy biztos kezdett gyerekházban az a gyerek most már kúszik, mászik, vagy a dévénytornán dévintorna segítségével fejlődött, vagy vagy hogy egy lakó visszatér évekkel később egy családok átmennétól otthon Ába a párjával, és megmutatja neki, és azt mondja, hogy nézd ide, itt voltam egyedül biztonságban, gyerekkoromban.
[00:24:26]Tehát, hogy olyan történeteket osztottak meg most velem a kollégák, amik mellett, hogy meghatóak, egy picit azt hiszem, hogy egymásnak is tudunk ilyenkor erőt adni és megosztani az optimizmust.
[00:24:33]Ha valaki egy picit nehezebben van, jobban meg van terhelve, akkor mindig a többiek azt hiszem, hogy körbeveszik és erősítik.
[00:24:41]látnak a társadalom szolidaritásában változást azok iránt, az emberek iránt, akik nem mi vagyunk, és amiről nem tudjuk elképzelni, hogy akár mi is lehetnénk olyan helyzetben.
[00:24:54]Én azt hiszem, hogy az nagyon sokat segít a szolidaritásban, hogyha bele tudjuk képzelni magunkat az illetőnek a a helyébe, és mindig azt látjuk egy-egy adománygyűjtés kapcsán, hogy azok a történetek szólítják meg leginkább az embereket, ahol valami külső ok miatt kerül valaki bajba.
[00:25:10]Egy betegség miatt, egy egy családtag elvesztése miatt, egy katasztrófa miatt, azzal nagyon tudunk azonosulni, mert ott úgy érezzük, hogy akár mi is lehetnénk az.
[00:25:18]és ott, ahol pedig jobban megtaláljuk a hibáztatás lehetőségét, hogy hát miért csinálja ezt, vagy miért iszik, miért miért miért nem dolgozik.
[00:25:26]ö ott egy picit nehezebb, és ott ott több empátiára van szükség, és egy segélyszervezetnek pedig ilyenkor szerintem több munkát abba is kell fektetnie, hogy hogy elmagyarázzuk azt az adott helyzetet, hogy hogy nem biztos, hogy az a jó, ha azért mi lemondunk róla, sem neki, sem a társadalomnak, hanem lehet, hogy akkor azt az okot kell megszüntetni, azt a motivációt kell visszaadni, és innentől kezd egy segélyszervezet munkáján nagyon komplexé válni.
[00:25:53]Ühüm.
[00:25:53]az operációs irányokon, a belöldi irán meg a külföldi irányokon, illetve ezek arányán tervez változtatni.
[00:25:58]Az elején beszélgettünk arról, hogy ez egy olyan műfaj, ahol bármikor bármi történhet, és akkor mindegy, hogy mit terveztünk előtte.
[00:26:07]Egyrészt ha igazán őszinte akarok lenni, akkor egy picit kötben autózunk mi most mindannyian Magyarországon, mert mert nehéz még látni, hogy mi mi következik akár több területen.
[00:26:16]És ennek csak egy része a politika.
[00:26:17]Maga az egész világunk az elmúlt években folyamatosan arról szólt, hogy újra és újra megtörtént velünk az elképzelhetetlen.
[00:26:25]Tehát, hogy én most 2000 háború, minden [torokköszörülés] van.
[00:26:28]Ha én most 2019-ben ülnék itt, senki nem é el, hogy egy év múlva maszkba fogunk ülni, vagy nem is ülhetünk itt, hanem telefonon csináljuk az interjút, hogy én később vagyok itt, és azt mondom, hogy a szomszédban lesz háború, azt se itte volna el nekem senki.
[00:26:38]Minthogy azt se, hogyha akkor azt mondom, hogy négy év múlva is még tartani fog ez a háború, és folytathatnám.
[00:26:43]És akkor még nem beszéltem a politikáról, hogy mennyi minden változik vagy változhat pillanatok alatt.
[00:26:47]Tehát én azt hiszem, hogy ilyen nagy, hosszútávú terveket most szűni nem szabad.
[00:26:52]Ezért nagyon fontos, hogy a szervezetnek a küldetése legyen nagyon világos, az értéke legyen nagyon világosak, a a csapata legyen nagyon erős és és összetartó, és akkor képesek leszünk, azt hiszem bármilyen problémát és kihívást megoldani.
[00:27:04]Ami az arányokat illeti, és egészszerveznek a hazai munkája az egy állandóságot képvisel, tehát az intézményeink fenntartása, működtetése, hatékony működtetése és folyamatos fejlesztése az ugyanúgy az én feladatom is, és erre kaptam a mandátumomat.
[00:27:21]És itt egy fantasztikus csapattal dolgozunk azon, hogy évről évre jobbak jobbak legyünk.
[00:27:25]És én azért azt hiszem, hogy fogunk mi még bővülni, hiszen feladat az van elég.
[00:27:28]És valahogy azt is tapasztaljuk, hogy újra és újra a jól végzett munkát újabb feladatok követik.
[00:27:37]És a a másik része pedig, ami a nemzetközit illeti, az egy nehezebb kérdéskör.
[00:27:42]Ugye ott van Ukrajna, ami a segélyszervezet legnagyobb, valaha volt legnagyobb segélyprogramja.
[00:27:45]22 milliárd Ft értékben végeztünk eddig munkát.
[00:27:50]Közel 1 millió embert támogattunk Ukrajna szerte, illetve azonnal menekülő embereket is beleszámolva, beleértve.
[00:27:54]És ahogy említettem, ennek a a támogatásnak a 60% a nagy nemzetközi donoroknál donoroktól jött, többek között a World Visiontől, az ENS-től, a különböző nagy skandináv vagy nyugati segélyszervezetektől.
[00:28:11]egy egy olyan helyzeti előnyből indultunk el akkor, amikor 2022-ben a háborúnak ezen szakasza kitört, hogy mi már ott voltunk bejegyzett szervezetként.
[00:28:21]De [horkantás] hogy mi lesz Ukrajnában például azt nagyon nehéz ma megmondani.
[00:28:24]Mindig azt érezzük már, hogy karnyújtásnyira van a béke, és akkor majd lehet egy újjáépítésről gondolkodni, lehet a sebek gyógyításán gondolkodni, de per pillanat még mindig a drónok meg a bombák meg a tankok vannak.
[00:28:36]És és addig addig azt hiszem nagyon nehéz volt például előre tervezni, de azt biztosan tudjuk akár az iraki tapasztalataink alapján, akár az afganisztáni tapasztalataink alapján, hogyha háborúnak vége, akkor kezdődik a munka következő fázisa.
[00:28:47]Évtizedekkel később is még generációs traumák és és elképesztő sebek.
[00:28:52]És nem csak a fizikai rombolás, hanem ha elképzeljük azt, hogy az összesen gyerek, aki már Ukrajnában felnő és ott maradt, az az napi több bombariadóval jár óvodába iskolába, hogy micsoda traumák lehetnek ott majd.
[00:29:06]Szóval nagyon sok munkánk lesz ott akár a a veteránokkal, akár a traumák feldolgozása, a gyerekeknél, a gyerekfejlesztés területe, a a az egész országnak a rehabilitációja biztos, hogy nemzetközi összefogást kíván, és egy szomszédos ország professzionális egészszervezetének ebbe kell, hogy legyen szerepe és felelősség vállalása.
[00:29:26]A ami általában a a nemzetközi helyzetet illeti, megint csak azt tudom mondani, hogy hogy nagyon turbulens a a helyzet, akár a klímaváltozásnak a a humanitárius következményeit nézzük, akár a háborúk folyamatos szaporodását és a a konfliktusok kiődését sok helyen, ezeknek mindig van humanitárius része.
[00:29:48]Ugye a politikában, a hírekben mindig a felülnézetet látjuk.
[00:29:50]Mi segélyszervezetként mindig az alulnézetet látjuk, hogy az egyes ember szintjén mit jelent az, amikor bombáznak, hogy az egyes emberek szintjén mit jelent az, hogyha kiszárad a folyó, hogy az egyes emberek szintjén mit jelentenek, konfliktusok, mit jelentenek krízisek, válságok vagy akár természeti katasztrófák.
[00:30:08]És egy segédszerveznek mindig az a szerepe, hogy ezekre a problémákra találja meg a leghatékonyabb megoldást, és az összefogás erejével be tudja csatornázni akár egy országnak, akár egy egyháznak, akár egy közösségnek a a az erejét.
[00:30:22]Ühüm.
[00:30:22]Nagyon másképp kell dolgozni egy hozzánk hasonló kulturál országban, mint mondjuk Ukrajna, vagy mint mondjuk Afganisztán, ami egy teljesen más világ, vagy a szakma az szakma, és mindenütt ugyanúgy kell megfogni a vödröt.
[00:30:33]A a kettő egyszerre igaz.
[00:30:35]Vannak olyan humanitár sztenderdek, módszertanók, amit azért már nagyon megtanultunk a az elmúlt 35 évben, és vannak szakembereink, és ezért nagyon fontos a tapasztalati része egy segélyszervezeti munkának.
[00:30:48]Senki nem készként érkezik.
[00:30:48]Én is 18 éve tanulom ezt a műfajt, és vannak kollégáim, akik akik akár több mint három évtizedel.
[00:30:54]Nagyon nagyon fontos ez a tudás.
[00:30:56]Ugyanakkor ami a kulturális kontext illeti, én kultúraközi kommunikációból diplomáztam Norvégiában annó, hogy sokat foglalkoztam ezzel a kérdéskörrel, és aztán a segélyszervezetnél pedig gyakorlatban tapasztaltam meg azt, hogy nem is biztos, hogy a távolságok lesznek azok, és lehet, hogy néha Ukrajnában is nagyobbak azok a kulturális különbségek, mint ahogy azt mi elsőre gondoljuk már akár hakkelünk Kárpátaljára, és már ott érezhetjük sokszor azt, hogy bár egy nyelvet beszélünk, mégis a egy picit másik kultúrában vagyunk, és más gondolkodás van, és ki kell menni, és ott kell lenni, és akkor ott helyben tudjuk megérteni azt, hogy hogy mire is van a helyeknek szüksége, és és ők mit szeretnének.
[00:31:32]És ez minden egyes esetben, és igen, akár Afganisztánban, egy egy muzomán kultúrában, vagy egy vagy egy bármilyen kultúrában, amikor Sri Lankán a délkeltázsiai cudami idején vagy Etiópiában, ahol dolgoztunk, mindig meg kell érteni a helyieknek a gondolkodásmódját, mert ha ezt nem tesszük, akkor még akár ártatunk is.
[00:31:50]És az egyik legfontosabb alapszabálya humanitárius munkában ez a Douno H, tehát hogy ne ártsunk.
[00:31:56]Mert előfordulat az, hogy a legjobb szándékkal megy oda valaki és szeretne valamit segíteni, és odavisz valami automatizációt, vagy egy olyan eszközt, ami utána ott a teljes helyi kultúrát rombolja le, igazságtalanságokat szül, valami olyat hoz be a a amire nincs felkészülve, az a helyi közösség.
[00:32:15]Tehát mindig velük együtt közösen kell dolgoznunk.
[00:32:20]sokszor segítenek akár olyan helyi egyházak, partnerszerveztek, akik ott vannak és és velük együtt tudunk dolgozni.
[00:32:26]És ezért fontos sok esetben a a személyes jelenlétünk és az ott töltött idő, hogy megértsük azt, hogy valójában mi a probléma oka, és hogyan tudunk velük együtt közösen urrá lenni a problémán.
[00:32:38]Mindig a helyi csapatok irányítanak már, hogyha van egy adott katasztrófasújtott országban helyi csapat?
[00:32:43]Tehát ő mondja meg, hogy mi a pálya, mert ő ismeri, hogyha van nekünk helyi képviseletünk egy adott országban, akkor nyilván náluk nagyon sok tudás van, és akkor egy folyamatos párbeszédre van szükség.
[00:32:55]Ami pedig a segédszervezetek közösségét illeti, ugye mi tagjai vagyunk egyedüli magyar szervezetként az ECT Linci, ez a legnagyobb egyháziértelű szervezeteket tömérítő több mint 140 szervezet, tömérítő világszervezet.
[00:33:10]És itt az az alapszabály, hogyha valahol van egy krízis, akkor az a szervezet fogja vezetni a helyi segélymunkát, akinek helyi tudása van.
[00:33:16]Így lettünk mi például Ukrajnában ennyire kiemelt szereplők, de hogyha mondjuk ha ití volt földrengés, akkor lehet, hogy az éppen a a Finn Churchillade, a fins segélyszervezet volt.
[00:33:25]És mi pedig nem tud nem kellett, hogy többet tegyünk, mint hogy itthon összegyűjtjük a pénzt és átadjuk nekik, mert miért utaztatnánk innen embereket, ez már megint nem a hatékonyságnak lenne akkor a jele, hanem azt mondjuk, hogy mi átadjuk nekik.
[00:33:35]És ez az összefogás ereje ilyen értelemben meg az ökumenikus erő az nem csak kicsiben tud megjelenni, hanem akár globálisan is.
[00:33:44]Jól értem, hogyha nem hatékony, akkor nem mennek el sehova villogni, hogy lám lám mi is itt vagyunk, hanem akkor én én azt hiszem, hogy az egy nagyon nagy hiba lenne, hogy segélyszervez tesztelni és és az egyértelműen azzal válaszom, hogy nem.
[00:33:54]Tehát hogy nekünk nem feladatunk a sajtó szerepét ellátni.
[00:33:59]Kommunikációs igazgatóként is sokszor találkoztam ezzel, hogy kérdezték, hogy ott vagyunk-e már, mert hogy akkor milyen jó lenne, ha bejelentkeznénk.
[00:34:03]És én mindig elmondtam, hogy nekünk nem feladatunk, hogy bejelentkezzünk.
[00:34:06]Én értem, hogy egy kisországban nem mindig vannak helyi tudósítók, de egy segélyszerveznek nem ez a szerepe.
[00:34:10]Akkor megyünk, hogyha valóban hozzáadott értéke van a a tudásunknak, a helyismeretünknek, vagy hogyha olyan volumenű az az adott katasztrófa, hogy egy nagyon komoly nemzetközi segítségre van szükség, akkor bizony előfordul, hogy több szervezet is összefog.
[00:34:23]Na, onnantól meg nagyon fontos a koordináció.
[00:34:26]Ilyenkor általában létrejönnek helyi fórumok vagy regionális fórumok, ahol a segélyszervezetek elkezdik koordinálni a a munkájukat, mint ahogy ez egyébként Magyarországon is történt történik a karitatív szervezetek között, hogy a munkánkat minden esetben koordináljuk, mert a legnagyobb erőforrás pazarlás az lenne, hogyha ugyanabba az utcába öt segélyszervezet próbálna segíteni.
[00:34:45]Hogyha van öt utca, akkor mindegyik utcát vigye egy másik szervezet, és annál többet fog tudni egyéni szinten adni.
[00:34:50]Üüm.
[00:34:50]Mi az a rendszer a nemzetköziség szervezeti világban, amiben egy donor biztos lehet abban, hogy nem tapsolják el a pénzét?
[00:34:58]Ó, nagyon-nagyon fontosak a mérések.
[00:34:58]A a van egy me rendszer, ami a monitoring és a és a mérésnek a rendszere.
[00:35:07]Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években sokat tudtunk ez ügyben fejlődni, és egészszerveznek külön m szakemberei vannak.
[00:35:13]Ez azt jelenti, hogy minden tevékenységünket mérjük.
[00:35:15]És például amikor az amerikai kormányzattal kezdtünk el dolgozni, idén januárban jártam ki Washingtonba, és írtunk alá egy együttműködést a a Department State State Departmentbe az Amerikai Külgyminisztériummal, és Ukrajnában jelenleg is nekik, illetve velük is dolgozunk.
[00:35:33]És ott például egy ilyen programnál az, hogy folyamatosan mindent mérni és adatokat mutatni ez nagyon-nagyon fontos, mert ez tudja mutatni a hatékonyságot.
[00:35:42]És akkor ugye kérdeztem vállalati szektort, ott is ugye KPI-ok vannak, egy segélydszervezetnél is vannak KPI-ok.
[00:35:46]És igazából tényleg minden mérhető, még akár egy gyermeknek a fejlődése is, mert van egy bemeneti mérés, hogy a gyerek milyen állapotban volt, és van egy kimeneti mérés, és a kettő között [torokköszörülés] mi elköltöttünk valamennyi pénzt.
[00:35:57]És azt hiszem, hogy azért is van az, hogy az ökonikus egészszervezet ma több mint 200 vállalattal dolgozik Magyarországon és kimagaslik ezen a téren, mert mi kezdettől fogva nagyon-nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezt a fajta vállalati gondolkodást bevigyük a szervezet munkájába, és mérjük azt, hogy az ő 1 millió vagy 10 millió vagy 50 millió Ftjukból milyen változást tudunk elérni.
[00:36:20]Ezt érti egy üzletember.
[00:36:22]És nem azt fogja kérdezni, hogy akkor kell a működési költségre mondjuk 15%, mert egyébként kell.
[00:36:28]akkor tud profi működni a szervezet, hanem azt, hogy akkor a maradék 85%-ból mit tudtatok kint a terepen viszont akkor annak a 100%-át ott felhasználva elérni, és ha van eredmény, akkor fogja azt érezni, hogy igen, jó helyre tettem a pénzemet, és nem egy feneketlen sákba töltöttem.
[00:36:44]Üüm.
[00:36:44]Mi az üzlet a vállalati szférának egy segélyszervezet támogatásában?
[00:36:46]Ahogy én elnézem a támogatóikat, tényleg nagyon sok van, de sose s szokták mind a 200-at fölsorolni.
[00:36:52]Tehát nem szerepelnek azzal, hogy ők az ökumenikus segély szervezet támogatói.
[00:36:58]Igen.
[00:36:58]És ennek az az oka, hogy én azt tapasztalom, hogy nagyon nagy fejlődés volt az elmúlt évtizedekben a vállalati társadalmi felelősségvállalásban, és nagyon divers ma már az, hogy egy vállalat mit lát ebbe kezdetben nagyon-nagyon erősen dominált a PR szempont, hogy látszani, de ez igazából csak azoknál a cégeknél érdekes, akiknek közvetlen közvetlen vásárlóik vannak.
[00:37:20]Ott még talán érdekes, de már ott se feltétlenül a klasszikus média, hanem lehet, hogy a közösségi média lesz az érdekesebb.
[00:37:26]Akkor ott van mondjuk a az employer branding kérdése.
[00:37:28]Sokszor tapasztaljuk ezt is, hogy egy-egy cégnek sokkal fontosabb már az, hogy a munkavállalóit bevonja, hogy a leendő munkavállalói felé azt üzenje, hogy mi egy értéktremú munkahely vagyunk, és nem csak, nem tudom én, tejet gyártunk, vagy túrórudit, vagy hűtőszekrényt, hanem bizony mi össze tudunk fogni közösségként, és ha neked ilyen ambícióid is vannak, márpedig az égenációnak vannak ilyen típusú megfontolásai, amikor munkahelyet választ, ezt mérésekből pontosan látjuk, akkor azt hiszem, hogy nagyon fontos erről erről beszélni, hogy akkor próbáljuk maga ezt az oldalát kidomborítani az együttműködésnek, de a public affairs, tehát a kormányzati kapcsolatok sem ördöktől való.
[00:38:03]Tehát azt mondja valaki, hogy én egy olyan programot szeretnék, ami észrevehető akár a kormányzat számára is, mert egy olyan problémát céloz meg, ami közös problémánk, a nem tudom, pénzügyi tudatosság lehet egyszerre közös problémája az államnak is, meg mondjuk egy egy pénzügyi intézetnek is.
[00:38:19]nagyon-nagyon sok céggel dolgozunk, de mondhatnám az élelmiszermentést, mondjuk a Tescóval vagy az EONnal, az energiahatékonyságot vagy vagy a Mastercarddal, a pénzügyi tudatosságot, amint dolgozunk, vagy a Provident, sok-sok céggel dolgozunk.
[00:38:34]Mindenhol azt látom, hogy a világos kommunikáció a lényeg az első ponton, amikor leülünk, akkor mondjuk el, hogy kinek mi a fontos, és ne azt mondjuk, hogy jó emberek akarunk lenni, mert egy vállalat az nem ember, ő mint vállalat vezető vagy kommunikációs vezető lehet, hogy jó ember, és legyen adományozó, legyen önkéntes, de mint vállalatnek stratégiai érdeke vannak, és ezek lehetnek kommunikációs természetűek, lehetnek HR természetűek, vagy lehetnek egyéb természetűek.
[00:38:56]Ö erről világosan kell beszélni, mint ahogy mi is világosan elmondjuk, hogy nekünk meg az fontos szakmailag, hogy a gyerekekkel ez történjen, hogy így védjük az ő méltóságukat, hogy hogy ne biodíszletnek használjuk őket, hanem tényleges változás legyen.
[00:39:09]Tehát, hogy én nagyon hiszek abba és nagyon sok időt és energiát tettem az elmúlt év években ebbe a válati kapcsolatok történetbe, hogy hogy ez tud win-win helyzet lenni, de még jobb a win win win helyzet lenni, amikor ez mind a vállalatnak jó, mind a segélyszervezetnek jó, de ami legfontosabb, hogy a végén akiknek segítünk, ez nekik tényleg jó legyen, és közösen többet tudjunk tenni, mint külön-külön.
[00:39:33]Ühüm.
[00:39:33]Nem bizonytalanodnak el a vállalatok egy-egy kormányváltás idején?
[00:39:36]Nyilván nekik üzleti tervet kell csinálni.
[00:39:38]Ez most meg egy elég nagy kormányváltás volt, de hát én látom, hogy már távoli programok is vannak.
[00:39:43]Azok gondolom alá vannak írva.
[00:39:45]Így van.
[00:39:45]Vannak több éves együttműködéseink és nagyon komoly stratégiai partnerségeink a több szektorban piacvezető vállalatokkal.
[00:39:51]És nagyon jól esett az, amikor a akár a választások után beszéltünk és megerősítették azt, hogy ne aggódjatok, ugyanúgy megyünk veletek tovább, mert a szakmai munkátokban bízunk.
[00:40:01]És én én azt hiszem, hogy hogy ezek a az együttműködések, ezek ma már tényleg többről szólnak, mint egy szegmens.
[00:40:09]Sőt, vannak olyanok, a a olyan cégek, akikkel öt-h területen dolgozunk együtt, és egy tényleg azt tudom mondani, hogy stratégiai mély baráti kapcsolat van köztünk.
[00:40:19]Közben a bizonytalanság az természetesen mindenhol tapasztalható jelen pillanatban.
[00:40:23]Sok cég mondja azt, hogy kivárnak.
[00:40:25]Nem feltétlenül miattunk, hanem a saját szektoruk miatt nem látják még, hogy hogy fog alakulni a a Q3 meg a Q4.
[00:40:33]Nem látják, hogy merre mennek tovább.
[00:40:35]És én azt hiszem, hogy ez talán most normális is, csak ne tartson túl sokáig, mert annak már kárát tudja látni mind az üzleti élet, mind akár a civil szektor, hogyha túl sokáig van kivárás.
[00:40:46]Nyilván a az állami vagy nemzeti cégek élén ilyenkor vannak változások, hogy az lenni szokott, akkor a vezetőváltásnál újra le kell ülni, újra el kell át kell beszélni, hogy mi a mi lehet a winwin helyzet, miért jó együttműködni az ökumenikus segélyszervezettel.
[00:40:59]Mi nagyon nyitottak vagyunk erre, picit hozzá is vagyunk szokva, mert már sokszor történt akár még az előző 16 évben is váltás egy-egy állami cég élén.
[00:41:09]És akkor újra és újra bizony be kell mutatkozni, és el kell mondani, ez a munkánknak a a része.
[00:41:12]De én nagyon magabiztos vagyok olyan szempontban, hogy az az érték, az a szakmaiság, amit az ökumenikus segélyszervezet képvisel, arra bizony szüksége van mind a magyar vállalati szférának, mind a magyar társadalomnak, és azt hiszem, hogy a magyar kormányzatnak is.
[00:41:26]Influencert, politikust be lehet vonni, érdemes beonni, lehet, hogy nagy nézettséget csinál, de megosztó is lehet, különösen most ebben a helyzetben.
[00:41:34]Én azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés politikus bevonni egy segélyszervezet életébe, és ezt nem is nem is szoktuk megtenni.
[00:41:40]Olyannyira nem, hogy akár konkrét példát is tudnék mondani arra.
[00:41:45]Például Nagy Ervin nagyon sokáig a segélyszervezetnek az önkéntese volt, és egy nagyon jó kapcsolatban vagyok máig vele.
[00:41:51]De amikor ő elkezdett politikusként dolgozni, akkor megbeszéltük azt, jeleztem számára, hogy hogy innentől viszont azt hiszem, hogy nem szerencsés, ha ő az arca mondjuk egy adott programnak, hiszen ez megosztó lehet.
[00:42:02]De ez ugyanúgy a a mondjuk ugye a másik oldalon, amikor Dombi Rudolf polgármesterként indult, hiába egy olimpiai bajnokról van szó, és hiába vele is nagyon jó az emberi kapcsolat, az ő esetében is azt mondtam, hogy akkor itt talán van egy határ, és amíg ő politikai szerepet is elkíván látni, addig nem biztos, hogy az a jó, hogyha mondjuk a gyerekprogramnak ő az arca.
[00:42:20]Nem azért, mert ő rosszabb ember lett, hanem azért, mert ahogy mondtam, az ökumenikus segélyszervezet lényege, hogy felülemelkedik a megosztottságon.
[00:42:25]Nem az lenne az igazi felülemelkedés, hogyha mindenki, aki egyébként már eleve ott dolgozott, az ugyanúgy dolgozhatna tovább.
[00:42:33]Függetlenül attól, hogy most ül-e a parlamentbe, megbukott-e a választásom, megnyerte-e a választást, nem t mind.
[00:42:38]Igen.
[00:42:38]Igen.
[00:42:38]És akkor tisztázzuk, dolgozhat.
[00:42:40]Csak azt mondom, hogy a kommunikációban nagyon fontos, hogy ne generáljunk plusz plusz megosztottságot.
[00:42:45]És akkor ugye ott van a jószolgáati nagyköveteknek a kérdése.
[00:42:46]Ugye Léva Janikós segélyszervezett jószolgáati nagykövet 1997 óta, tehát miniszterelnök feleségként végezte ezt a munkát, és azokban az években is ott volt önkéntesként, amikor amikor nem volt a férjéppen miniszterelnök.
[00:43:02]És azt gondolom, hogy a továbbiakban is, ha ő önkéntesként kíván segíteni, akkor nagyon-nagy szeretettel látjuk, hiszen rengeteget dolgozott és dolgozik a segélyszervezetért, és nagyon sok olyan program van, amiben aktív szerepet vállalt.
[00:43:11]Ugyanakkor maga a jószolgati nagyköveti cím az valószínűleg háttérbe fog az ő esetében például szorulni, hiszen mennyibben ő már nem kíván nyilvános szerepléseket vállalni, hiszen most már nem First lady.
[00:43:22]akkor akkor ő innentől egy önkéntes és azt hiszem, hogy ez a ez megint csak a világrendje, és látod csak itt Magyarországon ez ilyen nagyon fura, mert mindenhol a világon a First Lady az bizonyos cseríték mellé odaáll, és azzal, hogy ő a First Lady, oda tud vonzani egyfajta figyelmet, vagy akár támogatók támogatókat megszólítani, de az ő szerepe sosem volt ennél több, tehát ő nem nem tudom, megválasztott döntéshozója a szervezetnek.
[00:43:46]Ezt azt hiszem még újra és újra el kell mondani Magyarországon, hogy hol van a helye ennek a fogalomnak.
[00:43:53]Nekem kifejezett célkitűzésem egyébként most már elnökként, hogy megújítsam ezt a rendszert a segélyszervezetnél.
[00:43:57]Itt is legyen egy generációváltás, mert egyébként fantasztikus sportolókkal dolgozunk együtt Kovács Kokó Istvántól, Gyurta Dani, Nádberki, Krisztiánig és sorolhatnám őket.
[00:44:07]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az életrendje, hogy a mai 10 évesek már nem biztos, hogy látták a Kokót boxolni.
[00:44:13]És ettől függetlenül őneki továbbra is nagyon fontos szerepe van a munkánkban, és ő is ott marad és ott lesz, vagy a gyurtadani.
[00:44:21]De azt is látjuk, hogy amikor elmegyünk egy-egy rendezvényre, akkor azok a 8 10-15 éves gyerekek már nem tudják, hogy ki az a bácsi.
[00:44:28]mintogy én is már bácsi vagyok nekik magam 44 évével, mert hiába gondolom mindig nagyon fiatalosnak magam, kiderül, hogy én nekik már bácsi vagyok, és lehet, hogy magázódva kérik el tőlem a labdát a játszótéren.
[00:44:39]Az lesz, hogy Azarel meg betonfi bekopog, és hogyha bekopog, akkor azt mondja neki az elnök, hogy ez egy jó jó húzás volna.
[00:44:47]Én azt gondolom, hogy én azt gondolom, hogy egy ismert embernek egyrészt nagyon fontos, hogy milyen értékeket képvisel, és ezeknek az értékeknek kompatibilisnek kell lenni az ökumenikus segélyszervezettel.
[00:44:56]És igen, egyébként zenészekre is nyitottak vagyunk és dolgoztunk, dolgozunk zenészekkel.
[00:44:59]Az mindig nagyon fontos, hogy az amit ők ott tesznek a segédszervezetnél, mi azért tudunk felelősséget vállalni, hogy az megfelelő és összhanglan a szervezet értékeivel.
[00:45:08]És előfordulat akár, hogy együtt dolgozunk egy sztárral, és utána az ő életében lesznek olyan fázisok vagy olyan pillanatok, amik meg lehet, hogy nem egyeznek az ökumenikus segélyszervezet értékeivel.
[00:45:17]Mi ezekért nem tudunk felelősséget vállalni.
[00:45:21]Viszont ha az ismertségüket jóra akarják használni, és egy felhívják a figyelmet egy-egy kampányra, akkor azt hiszem, hogy van helyük a szervezet közösségében.
[00:45:30]És azt hiszem, hogy ez a közösség ez éppen attól erős, hogy nagyon sokszínű.
[00:45:35]Ettől még a mi értékeink nagyon stabilak, és nem biztos, hogy egyeznek minden egyes tagnak az értékeivel.
[00:45:38]De a lényeg, és még egyszer mondom, az ökumenikus segélyszerv az ökumenikus eszmének a lényege, azt hiszem, hogy felülemelkedünk azzal, hogy milyenek vagyunk, különbözőek vagyunk, de valamiben egyetértünk, együtt jobban tudjuk segíteni a rászorulókat.
[00:45:53]Ühüm.
[00:45:53]Tehát lőhet sztár, de lehet, ha egy múd vanra, akkor ne szívjon el egy akkora spanglit, mint a progressz teherűrhajó utána, mert az nem fog jó fényt vetni.
[00:46:01]Hát különösen egy olyan szervezetnél, aki egyébként szenvedély betegekkel is foglalkozik.
[00:46:05]Tehát azt hiszem, hogy igen, ez nagyon fontos, hogy a gyerekeknek mi azért példaképeket is akarunk adni, és nem véletlen, hogy a legtöbb esetben egyébként pont olimpiai bajnokokkal dolgozunk, mert azt hiszem, hogy egy olimpiai bajnok esetében azért jóval kisebb az esélye annak, hogy mondjuk ilyen típusú botrányok vannak, és ők igazi példaképek tudnak lenni.
[00:46:19]Nem beszélve arról, hogy az ő ismertségük mögött mondjuk nem az van, hogy egy valóságsóban mondjuk mit műveltek, hanem a a az van, hogy mondjuk ők voltak a világon a legjobbak, és elképesztő mennyiségű munkájuk van abban, hogy ők a a világon a legjobbak.
[00:46:32]Tehát én nagyon-nagyon szeretek sportolókkal dolgozni, de azért azok az ismert műsorvezetők Szabadoságitól, Lékai kis Ramónánál vagy zenészek, Wolfkatitól, Vastagcsabánál nagyon sok egyébként a Rostandre is önkéntesünk volt, tehát nagyon sok különböző területről tudnék mondani embereket.
[00:46:48]Mindegyiküknél az nekem nagyon fontos volt, amikor még kommunikációs igazgatóként én kereshettem meg őket, hogy az ismertségük mögött teljesítmény legyen, és amikor elmegyünk velük egy otthonba rászoruló gyerekekhez, akkor azt tudjan nekik mondani, hogy nézzétek, hogyha sokat dolgoztok, akkor a teljesítményetek ilyen magasra is fel tud titeket emelni.
[00:47:05]És ezt egyre inkább elhiszik a gyerekek, hogyha sokat dolgoznak, akkor a teljesítményük föl tudja őket arra a szintre emelni.
[00:47:11]Nehéz azért ráképzelni, hogy az ember ha sokat gyakorol, akkor a végén Rost Andrea lesz.
[00:47:15]Hát én épp a szoboszlai könyvét olvastam nemrég, és azért abból az derül ki, hogyha az ember 10000 órát beletesz valamibe, és még tehetséges, és akkor bármi lehet.
[00:47:22]De egyébként viccet félretéve én azt gondolom, hogy nem feltétlenül az a mi célunk, hogy hogy szoboszlaikat neveljünk, de az, hogy valaki el tudja végezni mondjuk a középiskolát, az egy hatalmas oda bizonyos településeken.
[00:47:33]És ha ahhoz ad motivációt, hogy ő lehet egy olimpiai bajnokot, és megérti azt, hogy a az elvégzett munka és a az eredmény között összefüggés van, és nem azokat az influencereket kell követni, akik azt állítják, hogy semmi mást nem kell csinálni, csak lekamerázni azt, hogy mit reggeliztünk, akkor azt hiszem, hogy hogy már jobb példaképeket tudunk mutatni az ökumenikus segélyszervezetnél, nem beszélve arról, hogy a munkatársaink is, azt hiszem, ezt a példát állítják eléjük, hogy hogy komolyan sokat dolgozva, összefogva, kitartóan csodákat tudunk együtt elérni.
[00:48:05]Köszönöm szépen a tájékoztatást.
[00:48:05]Az elmúlt egy órában Gáncs Kristóf az őkumenikus segély szervezet elnöke volt az infó rádió arénájának vendége.
[00:48:09]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt a beszélgetést.
[00:48:16]Az info ráadó YouTube csatornáján is figyelemmel kísérhetik.
[00:48:18]Ha oda föliratkoznak, automatikusan kapják meg a következő, most még el sem készült beszélgetéseket is.
[00:48:23]Köszönöm a figyelmet.
[00:48:25]Exterda Tibor vagyok.
[00:48:27]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:48:30][zene]