Milyen ma ukránnak lenni Magyarországon? Grexa Liliána, Inforádió, Aréna
- Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a szavazati jog hiányát előnynek tekinti, mert így függetlenül képviselheti az ukrán közösség oktatási és kulturális érdekeit.
- A teljes körű orosz-ukrán háború kitörésekor önkéntes fordítóhálózatot szervezett, amely több mint 3000 fősre bővült, és menekültek integrációját segítette.
- Politikai egyensúlyozását „borotvaélen táncolásnak" nevezik képviselőtársai, de ő mindig a lelkiismeretére hallgat, és a közösség álláspontját mondja el.
- A választási kampány ukránellenes üzenetei miatt vezető politikusok elkezdtek pontosabban fogalmazni, és a közhangulat azóta érdeklődőbbé, kevésbé előítéletessé vált.
- A háborús fásultság ellenére konkrét gyermekáldozatokról és elrabolt ukrán gyermekek személyes történeteiről beszélve az emberek átérzik a tragédiát.
- Célja hidakat építeni Magyarország és Ukrajna között; a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakított kapcsolata kölcsönös nyitottságot mutat.
-
„Én bízom abban, hogy ezek a hidak valahol tudnak találkozni, és akkor erősebbé válnak." – Grexa Liliána
- Az ukrán menekültek és a régi magyarországi ukrán közösség között feszültség van mentalitásban és politikai kultúrában; előbbiek erősebb politikai fellépést várnának a szószólótól.
- Az integrációt támogatja, de az asszimilációt meg akarja állítani, ezért alapítottak ukrán nemzetiségi iskolákat, ahová saját gyermeke is jár.
- Kétszer találkozott Zelenszkij elnökkel, aki 2024 novemberében Kijevben, a parlament előtt tüntette ki munkásságáért.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A nemzetiségi szószóló szerepe és feladatai
Grexa Liliána elmondta, hogy negyedik éve tölti be az ukrán nemzetiségi szószóló pozícióját a Magyar Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló intézménye 2014 óta működik, és a legmagasabb törvényhozási szinten képviseli a 13 magyarországi őshonos nemzetiség egyikét.
A szószóló jogköreit ismertetve kifejtette: a törvény szerint szavazati joga nincs, de felszólalhat a parlamentben, kérdéseket tehet fel minisztereknek és kormányzati vezetőknek. A nemzetiségek ugyanakkor képviselőt is küldhetnek a parlamentbe, ha elérik a megfelelő szavazatszámot – a képviselő már szavazhat is. Grexa Liliána szerint a szószólói funkció egy nagyon tág keret, „amibe minden szószóló azt tölt bele, amit csak szeretne", hiszen a szószólót senki nem utasíthatja. Ő maga az elmúlt négy évben „nagyon-nagyon szélesre tárta a szószólói funkció keretét".
A szavazati jog hiányát nem érzi hátránynak, sőt előnyként értékeli a függetlenséget:
„Szerintem nincsen semmi gond azzal, hogy nem szavazhat a szószóló. Tehát nem a szavazáson fog múlni, hogy milyen eredményeket tud elérni, hanem azt gondolom, hogy pont az lesz a szószólónak az előnye, hogyha független tud maradni, és elsősorban és csak az ukrán nemzetiséget […] képviseli." – Grexa Liliána *
Eredményeit is ennek a független hozzáállásnak tulajdonítja, mert a politikusok és vezetők látták, hogy valóban a közösség oktatási és kulturális fejlődését szeretné szolgálni.
A háború kitörésének hatása a szószólói munkára
Grexa Liliána 2022 februárjában még csak jelölt volt a nemzetiségi listán, de a teljes körű orosz-ukrán háború kitörése azonnal a sűrűjébe sodorta. Az akkori nemzetiségi ombudsman-helyettes már egy héttel a háború kezdete után felhívta, mert tudta, hogy ő lesz a következő szószóló, és tájékozódni szeretett volna a menekülők jogainak érvényesüléséről.
Grexa elvitte őt pályaudvarokra, az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzathoz és egyházi vezetőkhöz. Még a mandátum átvétele előtt, 2022 februárjától önkéntes fordítókat szervezett a pályaudvarokra – ez a kezdeményezés később több mint 3000 fős fordítói csoporttá nőtte ki magát. A fordítók a BOK csarnokban is dolgoztak, emellett segített az egyházi közösség önkéntes központjának helyszínt találni, egyeztetve a Vöröskereszttel.
„Azt gondolom, hogy minden olyan dolgot megcsináltam, amit az emberség kíván egy ilyen helyzetben, és amit tudtam, annak érdekében, hogy segítsem az ukrán menekültek integrációját." – Grexa Liliána *
Amikor 2022 májusában átvette mandátumát, eredetileg úgy tervezte, hogy fél évig csak figyelni fog a parlamentben. Egy hónap után azonban megszólalt, mert azt látta, hogy a magyar-ukrán viszony feszültté válik, és bár Magyarország rengeteget segít, az ukrán politikai vezetés részéről nem érkezik megfelelő viszonzás.
Politikai egyensúlyozás és függetlenség
Grexa Liliána munkája politikailag rendkívül érzékeny terület, hiszen a téma választási kampányokban is gyakran előkerül. Képviselőtársai szerint „állandóan borotvaélen táncol", mert ha rossz irányba vagy súlyozással fogalmaz, az negatívan csapódhat vissza a nemzetiségére.
Ő maga nem szokott azon gondolkodni, hogy egy felszólalás mekkora kockázatot jelent. Példaként említette, amikor Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak vitája előtti napon napirend előtti felszólalást kért, mert úgy ébredt: „te jó ég, én most nem szólalok föl, mit szólna a nagymamám, az ukrán nagymamám".
„Én mindig a lelkiismeretemre hallgatok, és arra, hogy én azért ülök bent, hogy a nemzetiségemet képviseljem, és elmondjam az álláspontunkat." – Grexa Liliána *
Negatív kampányüzenetek és az ukránellenes közhangulat
A műsorvezető kérdésére, hogy milyen megszólalásokat tartott leginkább bántónak a választási kampányban, Grexa Liliána elmondta: az egész ország tele volt aggodalomra okot adó plakátokkal, és folyamatosan azt lehetett hallani, hogy „az ukránok így, az ukránok úgy". Ez az általánosítás a magyarországi ukrán nemzetiségre és a menekültekre is hatással volt.
Érdekes következményként említette, hogy az egyik ilyen beszéde után vezető politikusok elkezdtek jobban figyelni a megfogalmazásra, és az „ukrán kormány" vagy „ukrán vezetés" kifejezéseket kezdték használni az általánosító „ukránok" helyett. Hozzátette: természetesen nem az volt a célja, hogy az ukrán vezetést szidják, de az általánosítás veszélyes volt a mindennapokra nézve is.
A választások óta a helyzet javult – ahogy fogalmazott: „az ukrán veszély elmúlt". Mostanra kevésbé érzékel szélesebb körű előítéletet vagy hátrányos megkülönböztetést, és ennek kifejezetten örül. Úgy látja, a társadalom „visszafordult abba az irányba, hogy negatívan már nem minősítik az ukránokat, hanem inkább érdeklődően, kíváncsian állnak ehhez a kérdéshez".
Háborús fásultság és a figyelem fenntartása
Grexa Liliána szerint Magyarországon inkább „háborús fásultság" van, mint fáradtság. Az emberek még mindig sajnálják az ukrán népet, de a mindennapokban ez abban nyilvánul meg, hogy „Jézusom már megint, és miért nincs már vége?".
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy meg kell érteni az ukrán népet is, akik „a gyermekeik szabad európai szabad jövőjéért harcolnak, tulajdonképpen védekeznek". Az újonnan megalakult parlament előtt is tartott felszólalást, amelyben a háború gyermekekre gyakorolt hatásáról beszélt. Úgy véli, amikor konkrét számokról és sorsokról – hány ezer gyermek sérült meg, hány tízezer ukrán gyermeket deportáltak vagy raboltak el, hány halt meg álmában, játszótéren vagy gyermekkórházban – esik szó, az emberek már nem fásultan gondolnak rá, hanem átérzik.
Elrabolt gyermekek – személyes történetek
Az elrabolt gyermekek sorsáról szólva Grexa Liliána két személyes beszámolót osztott meg, hangsúlyozva, hogy csak olyan történeteket mond el, amelyeket közvetlenül hallott az érintettektől.
Az első történet egy fiatalról szólt, aki megszállt területen élt, és 18 éves koráig várt arra, hogy visszatérhessen Ukrajnához. Fehéroroszországi utazást kért születésnapi ajándékként, hogy onnan Ukrajnába szökhessen anélkül, hogy feltűnést keltene. Grexa megjegyzése: „Szerintem az egy hatalmas tragédia, amikor egy 17 éves gyereknek azon kell gondolkodnia, hogy hogy hagyja el azt a közeget, ahol él, a családját, akár csak azért, hogy egy szabad országban élhessen."
A második egy lány története volt, akit megszállt területről vittek át Oroszországba egy „pihentető tábornak" nevezett intézménybe, ahol ideológiai átnevelés folyt. A 17 éves lány felismerte, hogy ez nem helyes, de 10 éves öccse nem érzékelte ezt, és orosz nevelőszülőknél akart maradni. A lánynak hosszú időbe telt, mire meggyőzte öccsét, hogy térjenek vissza Ukrajnába.
Kapcsolatépítés – hidak a két ország között
Grexa Liliána egyik legfőbb célkitűzése volt, hogy nemzetiségi szószólóként hidakat építsen a két ország népe és politikusai között. Már 2022 nyarán felvette a kapcsolatot a kárpátaljai magyar szervezetekkel, mert úgy gondolta, ők ukrán részről tudják a hídépítést vállalni Magyarország felé, míg a magyarországi ukrán nemzetiség Magyarországról Ukrajna felé.
„Én bízom abban, hogy ezek a hidak valahol tudnak találkozni, és akkor erősebbé válnak." – Grexa Liliána *
Meghívta a Kárpátaljai Magyarok Ifjúsági Szövetségét az általa szervezett Nova Days magyar-ukrán ifjúsági találkozóra, ahol „nagyon jó volt azt látni, hogy akár belső Ukrajnából vagy Kelet-Ukrajnából érkező ukrán fiatalok meglepődve tapasztalták, hogy a kárpátaljai magyarok nem is szeretnének elválni Ukrajnától", csak a jogaikkal szeretnének élni.
A kárpátaljai magyarok részéről nyitottságot tapasztalt. Amikor a beregszászi polgármester meghívta a háború 500. napjára tartott megemlékezésre, a KMKSZ frakcióvezetője, Petei Judit már odament hozzá gratulálni, és az ungvári főkonzul, Bacskai József is nagy szeretettel fogadta. Grexa szerint az aktív közösségi média- és médiaszereplése már adott egy pozitív felhangot ennek a viszonynak.
Magyar-ukrán megállapodás Magyar Péter kormánya alatt
A műsorvezető megemlítette, hogy Magyar Péter miniszterelnök bejelentett egy magyar-ukrán egyezséget, amely szakértői szinten készen van, és hamarosan politikai szinten is aláírják. Grexa Liliána üdvözli ezt, és elmondta: az elmúlt négy évben többször kérte mindkét fél politikusait, hogy a legfelsőbb szinten üljenek le tárgyalni.
„Azt gondolom, hogy mindig van megoldás, hiszen két keresztény országról beszélünk, két európai országról beszélünk, amelyet ráadásul ezer éves kapcsolat fon össze" – Grexa Liliána *
Felidézte a történelmi kapcsolatokat: I. András magyar király felesége, Anasztázia kijevi hercegnő volt, ők alapították a Tihanyi apátságot. Az apátságban minden évben Szent Volodimir napján megünneplik a Kijevi Rusz megkeresztelkedését, és Anasztázia-fát is ültettek a kétnyelvű ukrán iskola diákjaival.
A kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítása
Grexa Liliána három éve szoros szakmai kapcsolatban áll az ukrán parlamenttel (Verhovna Rada), egy képviselőnővel, aki a magyar-ukrán baráti csoport társelnöke. Tőle tudja, hogy az ukrán parlament és kormány mennyi mindent tett az elmúlt három évben, hogy ellensúlyozza a 2017-ben elfogadott, de soha hatályba nem lépett oktatási törvény rendelkezéseit.
Amikor februárban az Egyesült Államokban járt, találkozott Olha Sztefanyisinával, Ukrajna nagykövetasszonyával, aki korábban az EU- és euroatlanti csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes volt. A nagykövetasszony elmondta neki, hogy Grexa aktivitása a magyarországi ukrán nemzetiség érdekében új szempontokat hozott a kárpátaljai magyarsággal és általában a nemzetiségekkel kapcsolatos ukrán megközelítésbe, hiszen gyakorlatban látják, mire jók a nemzetiségi jogok és milyen eredményeket lehet elérni velük.
Ukrajna EU-csatlakozási törekvései
Grexa Liliána hangsúlyozta, hogy Ukrajna EU-csatlakozási vágya nem újkeletű: már a 2004-es narancsos forradalom és a 2014-es méltóság forradalma is ezt a célt szolgálta. Utóbbi éppen azért robbant ki, mert az akkori vezetés le akarta téríteni az országot az európai útról.
„Ez nagyon becsülendő az ukránokban, hogy ők folyamatosan Európa felé néznek és Európához szeretnének tartozni." – Grexa Liliána *
Kifejtette: az orosz agresszió valójában 2014-ben kezdődött, és pontosan azért, mert Oroszország nem akarta elveszíteni befolyását Ukrajna felett. Az ukrán nép nem most találta ki az EU-csatlakozást, hanem folyamatosan ott van bennük ez a vágy, hogy megszabaduljanak az orosz befolyástól, és gyermekeik egy szabad európai országban nőhessenek fel.
A csatlakozás lassú folyamat, de Grexa – saját példájából kiindulva – bízik abban, hogy az ukrán vezetés is azt nézi, hogyan lehet minél hamarabb felkészíteni az országot, nem pedig azt, hogy mit nem lehet. Ő maga is többször ért el áttöréseket a bürokratikus akadályok ellenére: év közben tudták megnyitni a Leszja Ukrajinka nemzetiségi iskolát; az első két tanítási nyelvű magyar-ukrán iskolát nonprofit Kft. alapíthatta, noha a szabályok szerint ez nem lett volna lehetséges; és a kormányt is meg kellett győznie a Tarasz Sevcsenko ukrán nemzetiségi iskola szükségességéről, amikor mind magyar, mind ukrán részről azt mondták, nincs rá szükség.
Ukránok Magyarországon – létszám és demográfia
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 7-9 000 fő vallotta magát ukrán nemzetiségűnek Magyarországon. A 2022-es népszámlálás már 25 000 főt mutatott, de ennek csak a fele – körülbelül 12 500 fő – volt magyar állampolgár (a nemzetiségi törvény alapján a nemzetiséghez tartozók magyar állampolgárok). Grexa ugyanakkor úgy becsüli, hogy a menedékesek számát is figyelembe véve valójában 70-80 000 ukrán élhet az országban. Megjegyezte, hogy ha a népszámlálás szabályai nem változnak, az ukrán lehet az egyik legnagyobb nemzetiség Magyarországon.
Különbségek a menekültek és a magyarországi ukránok között
A beszélgetés egyik fontos témája volt a két csoport közötti eltérés. Grexa szerint nagyon mások az ukrán menekültek, mint a régóta itt élő magyarországi ukrán nemzetiségiek, és ez nemcsak mentalitásban, hanem politikai kultúrában is megnyilvánul.
Példaként említette, hogy ukrán menekültek megmondják a magyarországi ukránoknak, hogyan kellene kommunikálniuk a Facebookon, vagy neki, mint szószólónak mit kellene csinálnia. A menekültek „sokkal harcosabban" állnak bizonyos konfliktusos helyzetekhez, és mást jelent számukra ukránnak lenni: míg a magyarországi ukránok az őseik felől, a kultúrán, hagyományokon, dalokon keresztül közelítik meg nemzetiségüket, addig a menekültek a jelenlegi Ukrajnát szeretnék viszontlátni a kulturális életben is. Például ha egy hagyományos zenekart hívnak meg, nem biztos, hogy az nekik tetszene.
Politikai téren is vannak feszültségek: a menekültek erősebb politikai jelleget várnának, és néha összekeverik a szószólót a nagykövetséggel.
„Ők azt várják tőlem, hogy én úgy viselkedjek, mint a nagykövetségnek kell, hogy viselkedjen […]. Én tudom, hogy mi a törvényben leírt dolog. Azt gondolom, hogy megfelelőképpen kiszélesítettem az ukrán nemzetiségi szószólói pozíciót. Viszont van az a szint, amibe én már nem megyek bele, mint magyarországi ukrán nemzetiség." – Grexa Liliána *
Grexa hangsúlyozta: ő nem Ukrajna szószólója, és ha az lenne, az már államelleni bűncselekményt valósítana meg. Érdekes módon viszont az Ukrajnában maradt ukránok nagyon pozitívan fogadják a tevékenységét, mert azt érzik, valaki beszél róluk a magyar parlamentben.
Találkozók Zelenszkij elnökkel és kitüntetés
Grexa Liliána kétszer találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Először 2024-ben, amikor az elnök Budapestre látogatott, és meglátogatta az első magyar-ukrán két tanítási nyelvű iskolát – Grexát is meghívták, mivel sokat segített az iskola megalakításában.
Másodszor 2024 novemberében Kijevbe utazott az elnök meghívására. A Verhovna Radában, diplomaták és az összes ukrán parlamenti képviselő előtt tüntették ki és ismerték el a munkásságát. Grexa „hatalmas megtiszteltetésnek" nevezte ezt az elismerést.
Menekültek integrációja és asszimilációja
Grexa Liliána hangsúlyozta: pontos képe nincs arról, hány menekült képzeli el tartósan Magyarországon a jövőjét, de az iskolai beíratásokból lehet következtetni – aki ukrán nemzetiségi iskolába íratja a gyermekét, az várhatóan itt szeretne maradni. Van, aki visszatért Ukrajnába, de a harcok miatt újra Magyarországra jött. Aki tovább akart menni Nyugat-Európába, az már tovább is ment.
A magyarországi ukrán nemzetiség hozzáállása: amíg a menekültek itt vannak, támogatják őket; ha itt maradnak, befogadják, és mindenben segítik őket. Grexa ugyanakkor határozott különbséget tett integráció és asszimiláció között:
„Nekünk, mint magyarországi ukrán nemzetiség képviselőinek ez kifejezetten szándékunk, hogy az asszimilációt azt megállítsuk. […] Viszont az integrációban pedig nagyon hiszünk." – Grexa Liliána *
Épp az asszimiláció megállítása miatt alapították az ukrán nemzetiségi iskolákat. Elmondta, hogy látta, ahogyan a magyarországi ukrán nemzetiség „erodálódott" az elmúlt évtizedekben, és ezért vállalta a közéleti szerepet. Saját gyermeke is – aki már csak negyedrészt ukrán – ukrán nemzetiségi iskolába jár, hogy ne felejtse el a gyökereit.
Ukrán kultúra és rendezvények Magyarországon
Arra a kérdésre, hogy mit kellene megismernünk az ukrán kultúrából, Grexa Liliána több konkrét programot ajánlott:
- Bandura Girl koncert: csütörtökön az ukrán kulturális központban egy szólóénekes lép fel, aki a bandurán, egy hagyományos ukrán húros hangszeren játszik. A banduristák régen a kobzosokhoz hasonlóan vitték a híreket, és a történelem során üldöztetést is szenvedtek – „ahogy anno a banduristákat is kivégezték, pont azért, mert vitték a híreket".
- Visivanka flashmob: ukrán hímzött inges felvonulás Budapest központjában.
- Koljada flashmob: ukrán karácsonyi énekek bemutatása, amellyel a magyar közösséget köszöntik.
- Kozákság napja (október 4.): ahol finom ukrán ételeket lehet kóstolni és ukrán előadókat hallgatni.
A rendezvényekkel kapcsolatban Grexa megjegyezte: a menekültek közül sokan visszajelezték, hogy ezeken az ünnepeken és megemlékezéseken – például a Holodomor vagy a csernobili katasztrófa évfordulóján – jobban átérzik ukránságukat, mint amikor Ukrajnában éltek.
Sztereotípiák és kölcsönös ismerethiány
Grexa Liliána nem kívánta megismételni a választási kampányban felerősített sztereotípiákat, helyette inkább pozitív tulajdonságokat emelt ki: az ukránok dolgosak, hívő nép, szeretik a hazájukat és a kultúrájukat, nyitottak az európai és szomszédos országokra.
Ugyanakkor a kölcsönös ismerethiány is téma volt. Grexa személyes történetként osztotta meg, hogy egy diplomás kijevi ukrán menekült tőle hallott először Trianonról, és az édesanyja sem tanult róla Ukrajnában. Ugyanakkor szerinte ha elmagyarázzák, az ukránok nem utasítják el egyből – ahogy a magyarok sem tudnak sokat az ukrán történelemről, például sokan azt gondolják, hogy a Kijevi Rusz Oroszország őshazája, amit az ukránok nem így látnak.
Egy beszédes példát is hozott: amikor egy magyarországi magyar azt mondta egy kárpátaljai polgármesternek, hogy „ti el vagytok nyomva", a polgármester azt válaszolta: „különben nem vagyunk elnyomva". Grexa szerint mindkét oldalon vannak túlzások.
A hidak építését szolgálják az olyan kezdeményezések, mint a Nova Days ifjúsági találkozó, ahol egymástól földrajzilag és szemléletben is távol álló fiatalok találkozhatnak, és felfedezhetik, mi köti össze őket.
A magyarországi ukrán és orosz közösség viszonya
Grexa Liliána elmondta, hogy az oroszok nem őshonos nemzetiség Magyarországon. Neki személy szerint nincs kapcsolata magyarországi oroszokkal, bár egy régi kolléganője ismerőse maradt a Facebookon. Az utcájában három orosz él, velük szemben pedig ukrán menekültek laknak, és „ők speciál rosszul jönnek ki".
A háború elején volt esély komolyabb összetűzésekre: ukrán menekültek szervezkedni akartak a szovjet hősök emlékművénél tartott orosz megemlékezések ellen, de Grexa lebeszélte őket, mondván, ha ő 47 év alatt nem látta ezt a jelenséget, akkor ne csapjanak neki hírverést. Ukrán szervezetek által szervezett tüntetéseken voltak ugyan orosz ellentüntetők, de komolyabb összetűzésről nem tud. Szerinte a két közösség „tisztes távolságból körüli kerüli egymást".
Nyelvhasználat: az orosz nyelv mellőzése
Grexa Liliána kiválóan beszélt oroszul, felsőfokú nyelvvizsgája is van, és gyermekkorában szülei – akik közül édesapja nem tudott ukránul, édesanyja nem tudott magyarul – oroszul beszéltek egymással. A teljes körű orosz agresszió kitörése óta azonban nem hajlandó megszólalni oroszul, és ha valaki oroszul szól hozzá, ukránul válaszol.
A nyelvkérdés érzékenységét jól mutatja az a történet, amikor a háború első napjaiban érkező, oroszul beszélő kelet-ukrajnai menekültek láttán egyes magyarországi ukránok sírva fakadtak, hogy miért segítenek olyanoknak, akik még mindig nem értik: az orosz agressziót épp azzal alapozták meg, hogy „mivel ott mindenki oroszul beszélt, ezért ő orosz".
Ugyanakkor Grexa megértően szólt azokról a menekültekről, akik egész életükben oroszul beszéltek, de ukrán érzelműek: „nyelvében él a nemzet, de nagyon nehéz ezt megérteni".
„Nagyon sokan azt a visszajelzést adták az ukrán menekültek közül, hogy itt általunk, magyarországi ukránok által és az ünnepeink által és a megemlékezéseink által […] ők sokkal jobban átérzik az ukránságukat, mióta itt vannak velünk együtt, mint amikor Ukrajnában éltek." – Grexa Liliána *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„ombucma" – Az átiratban az ombudsman szó torzult alakja. A kontextusból egyértelműen a nemzetiségi ombudsman-helyettesről van szó, így a szövegben javítottuk.
-
„Vöröskertel" – Az átiratban valószínűleg „Vöröskereszttel" szerepelt volna helyesen, a kontextus (humanitárius segítségnyújtás, önkéntes központ) ezt támasztja alá. Javítottuk.
-
„Tarassevcsenko" – Az átiratban így szerepel, de a kontextusból (ukrán nemzetiségi iskola neve) egyértelmű, hogy Tarasz Sevcsenkóról, a neves ukrán költőről van szó. A szövegben a helyes alakot használtuk.
-
„Lesze ukrainka" – Az átiratban szereplő torz név, a valóságban Leszja Ukrajinka (ukrán költőnő) nevét viseli az iskola. Javítottuk.
-
„Nova Days" – Az átiratban így szerepel, egy magyar-ukrán ifjúsági találkozó neve, amelyet Grexa Liliána szervezett. A pontos írásmód nem biztos, de a szövegkörnyezet alapján értelmezhető.
-
„kolada", „vösvánka" – Az átiratban így szerepelnek. Valószínűleg a „koljada" (ukrán karácsonyi ének) és „visivanka" (ukrán hímzett ing) szavak torzult alakjai. A szövegben a vélhetően helyes alakokat használtuk.
-
„első András magyar király felesége a leg Anasztázia" – A szöveg értelem szerint javítva: „I. András magyar király felesége, Anasztázia kijevi hercegnő". Történelmileg I. András felesége Anasztázia, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya volt.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:01]Várja önt a stúdióban.
[00:00:07]Grexa Liliana országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló.
[00:00:16]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:25]ukránok Magyarországon hogyan élnek, mit szeretnének, mire számíthatnak.
[00:00:27]Erről beszélgetünk a mai arénában.
[00:00:30]Köszöntöm a hallgatókat.
[00:00:32]Herceg Zsolt vagyok.
[00:00:34]Műsorunkat felvételről hallják, amelyet kedden délután rögzítettünk.
[00:00:36]A stúdióban Grexa Liliana, az ukrán nemzetiség országgyűlési szószólója.
[00:00:41]Jó napot kívánok.
[00:00:43]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:46]Jó napot.
[00:00:46]Köszönöm a meghívást és én is üdvözlöm a hallgatókat.
[00:00:48]Negyedik éve ukrán nemzetiségi szószóló a Magyarországgyűlésben.
[00:00:52]Mit csinál egy nemzetiségi szószóló?
[00:00:54]Mi a feladata?
[00:00:57]A törvény szerint a nemzetiségi szószóló, amelynek az intézménye az tulajdonképpen 2014-től aktív a magyar parlamentben.
[00:01:07]A legmagasabb szinten a törvényhozásban képviseli az őshonos nemzetiségét.
[00:01:09]13 őshonos nemzetiség van ugye Magyarországon és az egyik közülük az ukrán.
[00:01:17]széles hatáskörökkel rendelkezik a szószóló.
[00:01:20]Ami szabályozva van, az az, hogy szavazati joga nincs a szószólónak, de a nemzetiségek azok küldhetnek képviselőt is a parlamentbe, amennyiben megvan a megfelelő szavazatszám a választásokon.
[00:01:32]Ugye a nemzetiségi szószólók, illetve képviselők választása az egyben, egy időben zajlik az országgyűlési választásokkal.
[00:01:39]És amennyiben ugye valaki szószólóként jut be, ami tulajdonképpen egy kedvezményes mandátum, akkor ugyan felszólalhat a parlament előtt, kérdéseket tehet fel miniszternek, illetve különböző kormányzati vezetőknek, viszont szavazni nem szavazhat.
[00:01:56]A nemzetiségi képviselő az pedig szavazhat.
[00:02:00]Én mindig azt mondom, hogy a nemzetiségi szószólói funkció az egy nagyon-nagyon tág keret, amibe minden szószóló azt tölt bele, amit csak szeretne.
[00:02:09]Hiszen a szószólót nem utasíthatja senki.
[00:02:15]Én azt gondolom, hogy az elmúlt négy évben nagyon-nagyon szélesre tártam a szószólói funkció keretét, és nagyon sok mindent sikerült elérni.
[00:02:21]Erről fogunk beszélgetni, mert úgy sejtem, hogy 2022 február 24-e a teljes körű orosz-ukrán háború kitörése óta azért alapvetően más lett a munkája.
[00:02:33]Ugye én 2022 február 24-én még nem voltam szószóló, csak jelölt listán szerepeltem, de az, hogy mennyire máris belecsöppentem a sűrűjébe, az mutatja azt, hogy az akkori nemzetiségi ombucma helyettes asszony szinte egy héttel a teljes körű orosz agresszió kitörése után engem fölhívott, hogy szeretne találkozni velem, hiszen tudja, hogy várhatlan én leszek a szószóló, illetve szeretne tájékozódni arról, hogy az idemekülő ukránok oknak a jogai érvényesülnek-e.
[00:03:04]Úgyhogy például elvittem őt pályaudvarokra, elvittem őt az Országos ukrán nemzetiségi önkormányzatba, az egyházi vezetőinkhez, hogy tájékozódjon.
[00:03:14]Majd pedig amikor májusban átvettem a mandátumot, és megvolt az alakuló ülés, akkor különben én azt gondoltam, hogy majd egy fél évig legalább ülök a parlamentbe és okosan figyelek, hogy mégis hogy csinálják ezt a nagyok és tapasztaltak.
[00:03:26]De egy hónappal tulajdonképpen az alakulóés után én azt éreztem, hogy muszáj megszólalnom, mert azt láttam, hogy nagyon feszültétté kezd válni a magyar-ukrán viszony, és azt láttam, hogy Magyarország nagyon sokat segít, a magyar nép nagyon sokat segít, de nem kapják meg azt a reakciót, viszontreakciót az ukrán politikai vezetéstől, ami nem az, hogy vágynának rá, de ami járna nekik objektív ív szempontból is.
[00:03:57]És és én akkor fölálltam, és arról kezdtem el beszélni, hogy mennyire sokat segítettek a magyarok az ukránoknak, akik bajba kerültek.
[00:04:07]És megköszöntem a magyar népnek és különben az önkormányzatoknak, cégeknek és kormányzati szerveknek is a segítséget.
[00:04:12]Úgyhogy belecsaptam a lecsóba, mondjuk úgy, hogyha fogalmazhatok így.
[00:04:16]És hát onnantól kezdve viszont már nem igazán volt megállás, mert időközönként fölszólaltam, és én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb eszköze a szószólóknak, ahogy a neve is mondja, hogy ők fölszólalhatnak a parlamentben, és különben az első beszédemben is kértem a képviselőket, hogy adják át a választóiknak azt a köszönetet, amit én a magyarországi ukrán nemzetiségi közösség, illetve ukrán menekültek nevében megfogalmaztam.
[00:04:44]ezenfelül természetesen magam kezdeményezéséből már 2022 februárjában fordítókat szerveztem a pályaudvarokra, és ez olyan szintre nőtte ki magát, hogy egy több mint 3000-es fordítói csoportot sikerült összehozni, ahol önkéntes fordítók vállalták azt, hogy segítenek az ukrán menekülteknek, és aztán a végén különben a bokcsarnokba is a mi fordítóink fordítottak, és ezenfelül segítettem a az egyházi közösség által indított önkéntes központnak a helyszín megtalálásában egyeztettem Vöröskertel.
[00:05:18]Szóval azt gondolom, hogy minden olyan dolgot megcsináltam, amit az emberség kíván egy ilyen helyzetben, és amit tudtam, annak érdekében, hogy segítsem az ukrán menekültek integrációját.
[00:05:28]Ugyanakkor egy politikailag nagyon érzékeny kérdéssel foglalkozik, amely választási kampányok fő témája Magyarországon elég gyakran.
[00:05:41]Figyelnie kellett, vagy figyelnie kell még mindig arra, hogy hol legyen a munkája, a megszólalása, főhangsúlya, hogy mit lehet abból kiolvasni, hogy ön áll-e valamelyik oldalon, vagy középen áll.
[00:05:55]Sok egyensúlyozás ez.
[00:05:58]nagyon sok és sok képviselőtársam, úgy értem, hogy ukrán nemzetiségi képviselőtársam, akár idősebbek azt mondják, hogy Liliána, te állandóan borotva élen táncolsz.
[00:06:06]Ez volt ugye az elmúlt négy évben nagyon sokszor a mondás, és ez valóban így van, mert hogyha az ember egy olyan irányba vagy olyan súlyozással mond valamit, ami aztán negatívan csapódik vissza a nemzetiségemre, az senkinek sem jó.
[00:06:20]És én azt gondolom, hogy ez a szószólói funkció pont attól szép, hogy független tudsz maradni.
[00:06:26]És ha már arról beszélünk, hogy függetlenség, akkor például szerintem nincsen semmi gond azzal, hogy nem szavazhat a szószóló.
[00:06:34]Tehát nem a szavazáson fog múlni, hogy milyen eredményeket tud elérni, hanem azt gondolom, hogy pont az lesz a szószólónak az előnye, hogyha független tud maradni, és elsősorban csak a elsősorban és csak az ukrán nemzetiséget, vagy az adott nemzetiséget képviseli.
[00:06:47]És én azt gondolom, hogy az eredményeimnek nagy része az pontosan emiatt valósult meg az elmúlt négy évben is, mert látták rólam a vezetők, a politikusok, hogy valóban nagyon szeretném azt, hogyha az ukrán nemzetiség és az ukrán menekültek itt olyan oktatási lehetőséget kapnának, vagy kulturális lehetőségekkel élhetnek, ami a közösségen fejlődését szolgálja.
[00:07:11]emlékeztette egyszer az országgyűlést, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor és nem más ezzel kockázatot vállalt.
[00:07:20]Elképzelhető, de én ezen nem gondolkodtam, soha nem gondolkodom azon, hogy most kockázat-e felszólalnom vagy sem.
[00:07:26]Sőt, emlékszem nagyon jól arra a felszólalásomra, ami az Ukrajna EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtti vagyis hát a vita előtti napom volt, és én már előző héten különben meg is kérdeztem a az ukrán nagykövetséget, hogy van-e olyan dolog, ami az ő véleményük szerint esetleg én általam előrébb mozdítódhat?
[00:07:54]Nekem fontos az, hogy Ukrajna EU tag legyen, hiszen a rokonaim élnek kint Ukrajnáb és a Magyarországi- ukrán nemzetiség számára is ez fontos, és szerintem a kárpátai magyarok számára is fontos ez.
[00:08:06]És ö a nagykövetség mondta, hogy hát ők mindent intéznek kormányzati szinten.
[00:08:11]És aztán amikor hétfőn fölébredtem, és ugye hétfőn van plenáris ülés, és tudtam, hogy másnap lesz a a vita, akkor én kértem napirend előtti felszólalási lehetőséget, és most lehet, hogy furán fog hangzani, de úgy ébredtem föl, hogy te jó ég, én most nem szólalok föl, mit szólna a nagymamám, az ukrán nagymamám.
[00:08:30]Tehát ez nagyon banálisnak tűnik, de én mindig a lelki ismeretemre hallgatok, és arra, hogy én azért ülök bent, hogy a nemzetiségemet képviseljem, és elmondjam az álláspontunkat.
[00:08:40]Februárban például azt mondta, hogy nincs olyan nap, amikor az ukrán szó ne hangozna el negatív összefüggésben a magyar kampányban.
[00:08:48]Pontosan milyen megszólalásokat vagy politikai üzeneteket tartott leginkább bántónak?
[00:08:56]Az egész ország tele volt olyan plakátokkal, ami azt gondolom, hogy nagyon aggódásra adott okot.
[00:09:01]Ö másrészről pedig folyamatosan azt hallottuk, hogy az ukránok így, az ukránok úgy.
[00:09:09]És ez a tulajdonképpen általánosítás és kiszélesítése a politikai konfliktusnak, az már azt hozta magával, hogy a magyarországi ukrán nemzetiségre, sőt az ukrán menekültökre is hatott.
[00:09:23]És különben nagyon érdekes volt ezután a beszéd után.
[00:09:28]Én észrevettem, hogy vezető politikusok elkezdtek rá figyelni, hogy az ukrán kormány vagy az ukrán vezetés, természetesen a célom nem az volt, hogy az ukrán vezetést és az ukrán kormányt szídják, vagy az ukrán elnököt, vagy vele kapcsolatban negatív véleményeket fogalmazzanak meg, de az, hogy ilyen szintű általánosítás volt, ez nagyon veszélyes volt akár a mindennapokra nézve is.
[00:09:52]Változott ez azóta?
[00:09:55]javult a helyzet természetesen.
[00:09:55]Igen.
[00:09:57]Igen.
[00:09:57]Tehát azt gondolom, hogy a választásokat követően a az ukrán veszély elmúlt.
[00:10:02][nevetés] Ha már szó szóló, hogyan lehet még négy év után beszélni a háborúról, akár magyarországi ukrán nézőpontból, úgy, hogy az emberek ne forduljanak már el ettől a témától?
[00:10:16]Sok szakértő ült abban a székben, ahol most ön ül, és ők háborús fáradtságról beszéltek.
[00:10:21]Van ezzel a témával kapcsolatban háborús fáradtság Magyarországon, mint ukrán nemzetiségi szószóló.
[00:10:28]Ezt hogyan látja?
[00:10:31]Én azt gondolom, hogy inkább háborús fásultság van, mint fáradtság.
[00:10:32]Tehát én azt gondolom, hogy a mindennapok szintjén még most is mindenki nagyon sajnálja az ukrán népet, és most talán nincs is olyan gát, hogy ezt elmerjék mondani akár nekem, akár publikusan, és azt gondolom, hogy ez a fásultság, ez abban merül ki, hogy Jézusom már megint, és miért nincs már vége?
[00:10:57]De ez egy teljesen természetes reakció, de meg kell érteni az ukrán népet is, hogy ők a gyermekeik szabad európai szabadjövőjért harcolnak, tulajdonképpen védekeznek.
[00:11:08]És én azért is tartottam fontosnak, hogy például a az újonnan megalakult parlament előtt is felszólaljak, most is beszéljek az Ukrajna elleni orosz agresszió bizonyos aspektusairól, jelen esetben a gyermekekről, hogy hogy gondoljunk bele ezekbe a dolgokba is, mert ugye általános az, hogy háború az egy negatív dolog, és persze senki nem akar vele azonosulni és foglalkozni sem, de amikor arról beszélünk, hogy hány ezer gyerek megsérült az orosz agresszió következtében, hány Hány 10000 ukrán gyermeket deportáltak, raboltak el Ukrajnából az oroszok, illetve hány gyermek halt meg akár álmában, vagy akár egy játszótéren, vagy akár egy gyermekkórházban az orosz agresszió miatt, akkor máris kézzel foghatóvá válik, és azt gondolom, hogy megüti azt a szintet, hogy az emberek már nem fásultan gondolnak rá, hanem átérzik.
[00:12:02]Hallgattam ezt a felszólalását és tudósítottam is róla az infádióban.
[00:12:03]Föl is vetődött bennem, amikor hallgattam, rögtön egy kérdés.
[00:12:09]Említette, hogy gyerekeket raboltak el az oroszok.
[00:12:11]Nekik mi lett a sorsuk?
[00:12:15]Hová vitték el őket?
[00:12:17]Miért vitték el őket?
[00:12:17]Mit csináltak velük?
[00:12:19]Erről tud valamit?
[00:12:20]Én különböző forgatókönyveket is hallottam olyan gyerekektől, fiataloktól, akiknek személyes tapasztalata volt ezzel kapcsolatban.
[00:12:25]És az egyikük például azt mondta, hogy ő ugye egy megszállt területen élt, és a szülei ők ők orosz barátok voltak, és ő 18 éves koráig vált várt arra, hogy ő visszatérhessen Ukrajnához, és azt kérte a szüleitől, hogy hogy hadd mehessen el Belorusziába, mint 18 éves születésnapi ajándék.
[00:12:47]és előkészítette azt, hogy ő visszatérhessen Ukrajnába úgy, hogy Beloruszián keresztül, és ne legyen úgymond feltűnő.
[00:12:58]Szerintem az egy hatalmas tragédia, amikor egy 17 éves gyereknek azon kell gondolkodnia, hogy hogy hagyja el a azt a közeget, ahol él, a családját, akár csak azért, hogy egy szabadországban élhessen.
[00:13:09]egy másik lány.
[00:13:12]Ő elmondta, hogy őket is megszállt területről, őket megszállt területről vitték át Oroszországba, és ott egy úgynevezett táborba vitték őket, amit a szüleiknek azt mondták, hogy ez tulajdonképpen egy ilyen pihentető tábor.
[00:13:26]És abban a táborban elkezdték őket ideológiailag átnevelni.
[00:13:33]És a lány, aki 17 éves volt ugyancsak, ő érezte, hogy ez így nem helyes.
[00:13:37]De például az ő ötse, aki 10 éves volt, ő nem érezte, hogy ez nem helyes.
[00:13:41]És ő például ott akart maradni orosz nevelő szülőknél.
[00:13:45]És aztán ez a lány elmondta, hogy nagyon sok idejébe tellett, hogy a gyereket, az öcsét azt meggyőzze arról, hogy nem ez a helyes irány, hiszen ő egy ukrán gyerek, és az ő családja és a szerettei Ukrajnában vannak, és aztán így jöttek vissza.
[00:14:01]De hát ennél sokkal durvább történetek is vannak, amiket hallottam, de mivel személyes személyes beszámolókból nem értesültem ról, ezért nem tudom részletezni őket.
[00:14:10]Tényleg csak arra szeretnék hagyatkozni, amit közvetlenül hallottam, és biztos vagyok benne, hogy ez nem egy kitaláció, hanem ez a való való világ.
[00:14:20]Az, hogy közvetlenül hall ilyeneket, egyben azt is jelenti, hogy élőbb és érdeméib lett a mindenkori magyar és ukránpolitikai vezetéssel, az itteni és az ottani ukrán közösséggel, akár a kárpátajai magyarokkal 2022 júniusa óta, mióta elkezdte a kapcsolata?
[00:14:39]Nem ezek miatt a beszámolók miatt, hanem ez az én magam felé kitűzött, magam irányába kitűzött célom volt, hogy nemzetiségi szószólóként tudjak hatni arra, hogy több híd épüljön a két ország népe, a két ország politikusai között.
[00:14:55]Mondjuk azt, hogy ez egy ilyen elhivatottság részemről.
[00:15:00]És ö nekem egyik első ö lépésem az az volt, hogy én fölvettem a kárpátai magyar szervezetekkel a kapcsolatot még 2022 nyarán, hogy jobban megismerjem az ő álláspontjukat, mert azt gondolom, hogy ők Ukrán részről, úgy értem, hogy Ukrajna részéről tudják a hídépítés szerepét fölvállalni Magyarország felé.
[00:15:21]Mi a magyarországi ukrán nemzetiség pedig ugye Magyarországról Ukrajna felé.
[00:15:24]És én bízom abban, hogy ezek a hidak valahol tudnak találkozni, és akkor erősebbé válnak.
[00:15:31]És pont ezért hívtam meg Kárpáum magyarok fi ifjúsági szövetségét a az Általom szervezett Nova Days, magyar-ukrán ifjúsági találkozóra, ahol ők beszámoltak a terveikről, céljaikról.
[00:15:44]És nagyon jó volt azt látni, hogy akár belső Ukrajnából vagy Kelet-Ukrajnából érkező ukrán fiatalok meglepődve tapasztalták, hogy jé, a kárpatai magyarok azok nem is szeretnének elválni Ukrajnától és szeretnének a szülőföldjükön boldogulni, csak egyszerűen szeretnének a jogaikkal élni.
[00:16:02]Egy magyarországi ukrán nemzetiségi szószólót a kárpátajai magyarok rögtön tárt karokkal várnak, vagy érzett azért némi óvatosságot vagy bizalmat, hogy ön pontosan akkor kit is képvisel most és kiért dolgozik.
[00:16:15]Ugye a Trion óta alaposan összekeveredett itt a kisebbség és a többségi lét és a kisebbség és a többségi érdek a lakóhelyekről nem is beszélve.
[00:16:24]Lehet, hogy meglepő dolgot mondok, és nem tudom, hogy az előző ukrán nemzetiségi szószólók esetében ez hogy volt.
[00:16:30]Valami fogalmam van róla, de de nem nincsenek pontos információm.
[00:16:36]velem kapcsolatban nyitottság volt.
[00:16:39]Azt gondolom, hogy akár az első felszólalásom, vagy a további felszólalásaim, illetve az, hogy én tettem meg azt a lépést, hogy szeretném megismerni a kárpetai magyaroknak a vezetőit, képviselőit, illetve a ifjúsági szervezetüket is.
[00:16:52]Én azt gondolom, hogy minden jó kapcsolat egy mosollyal, egy kinyújtott kézzel kezdődik.
[00:17:01]És én azt gondolom, hogy megtettem ezt a kinyújtott kezet, megadtam, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon pozitív fogadtatásra ö fogadtatást kapott.
[00:17:11]És tényleg azt gondolom, hogy emlékszem, amikor Berekszászra meghívott Babi Zoltán polgármester úr a Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió 500.
[00:17:20]napjára, akkor én még nem ismertem Petei Judit KMKS képviselőasszonyt, frakcióvezető asszonyt, de ő már odajött hozzám, hogy Grexa Liliána gratulálok a posztjához és nagyon örülünk, hogy itt van.
[00:17:34]Ugyanígy különben az ungvári főkonzul is, Bacskai József is nagy szeretettel fogadott.
[00:17:38]Azt gondolom, hogy a közösségi média különben segít abban, hogy hogy az ember azt gondolja, hogy már ismeri is a másikat, pedig még nem is találkoztak.
[00:17:48]És azt gondolom, hogy az én aktív közösségi média, illetve médiabeli szereplésem, az már adott egy felhangot ennek a viszonynak.
[00:17:55]Magyar Péter miniszterelnök bejelentett egy magyar-ukrán egyességet, amely szakértői szinten már készen van, politikai szinten még alá kell írni, de állítólag ez is hamar megtörténik.
[00:18:06]Üdvözli ezt is bízik a sikerében és a megvalósításában.
[00:18:10]Természetesen tulajdonképpen az elmúlt négy évben én többször is kértem arra mind a magyar, mind az ukrán politikusokat, hogy a legfelsőbb szinten üljenek le.
[00:18:20]És mikor azt láttam, hogy nagyon rossz a viszony, akkor azt kértem, hogy tárgyaljanak, üljenek le, beszéljék meg a a kérdéseket, mert azt gondolom, hogy mindig van megoldás, hiszen két keresztény országról beszélünk, két európai országról beszélünk, amelyet ráadásul 1000 éves kapcsolat fon össze azzal, hogy első András magyar király felesége a leg Anasztázia ukrán hercegnő volt, és tulajdonképpen első András, hogy alapította a Tihanyi apátságot.
[00:18:48]Ott van Első András és Anasztázia szobra.
[00:18:54]Ültettünk Anasztáziafát is.
[00:18:54]Azért az nagyon régen volt, mikor az az apátság alakult, és azóta magyar és ukrán nép között kapcsolat van, és azt gondolom, hogy fontos, hogy a szomszédok azok megértsék egymást.
[00:19:06]Ha vannak is konfliktusok, akkor is megpróbálják a közös megoldást megtalálni.
[00:19:11]Úgyhogy természetesen nagyon örülök annak, hogy hogyha ez a megállapodás a legfelsőbb szinten deklarációra kerül és javulnak a kapcsolatok.
[00:19:22]Valóban javulni fognak.
[00:19:22]Tehát úgy látja, hogy Ukrajna Kiev érdekelt abban, hogy nemhogy határidőre, hanem egyáltalán valamikor tényleg visszaállítsa a kárpátaljai magyar kisebbségnek az oktatási és egyéb jogait.
[00:19:34]Én három éve vagyok kapcsolatban az ukrán parlamenttel a Verhovnarádával, egy képviselőasszonnyal, aki különben a magyar-ukrán baráti csoportnak a társelnőke a Verhovnarádában.
[00:19:46]Tényleg nagyon-nagyon aktív és szoros szakmai kapcsolatunk van.
[00:19:50]És én tőle tudom, hogy mennyi mindent megtett különben az ukrán parlament és különben az ukrán kormány is az elmúlt három évben, hogy a valójában 2017-ben elfogadott, de sosem hatályba nem lépett törvény rendelkezéseit valahogy ellensúlyozzák.
[00:20:09]És azt gondolom, hogy ez nagyon jó.
[00:20:13]Másrészről azt is hallottam, például amikor az Egyesült Államokban voltam februárban, és ott találkoztam Ukrajna nagykövetasszonyával, Olha Stefanyisenával, aki különben az EU és euroatlanti csatlakozás felelőse volt előtte miniszterelnök helyettesként.
[00:20:28]Ő pont [torokköszörülés] azt mondta, hogy az én aktivitásom a magyarországi ukrán nemzetiség érdekében nagyon sok új szempontot hozott az ő megközelítésükben a kárpáhyi magyarsággal és általában a nemzetiségekkel kapcsolatban is, hiszen gyakorlatban látják, hogy mire jó a nemzetiségeknek a jogai, mire jók a nemzetiségeknek jogai, és milyen eredményeket lehet elérni.
[00:20:56]említette, hogy a magyarországi ukrán nemzetiség szeretné, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, hiszen ott élnek a rokonai, az ön rokonai is ott élnek, ha jól tudom, ön is ott született, csak már kisgyermekkorában, egy éves koromban igen, került Magyarországra.
[00:21:10]De miért akar Ukrajna úgy, az egész Ukrajna az Európai Unió tagja lenni, miközben háborúban áll, és a területe egy részét nem tudja ellenőrizni?
[00:21:19]Ez nem egy újkeletű vágy tulajdonképpen az ukránok körében, hiszen gondoljunk csak a 2004-es narancsos forradalomra, utána 2014-ben a méltóság forradalmára, ami tulajdonképpen azért robbant ki, mert az ország akkori vezetése az le akarta téríteni Ukrajnát az európai útról.
[00:21:39]És én azt gondolom, hogy ez nagyon becsülendő az ukránokban, hogy ők folyamatosan Európa felé néznek és Európához szeretnének tartani tartozni.
[00:21:49]És valójában ez az orosz agresszió, ami teljes körűvé vált T 22-ben, bocsánat, de valójában 14-ben kezdődött el, hát ez pontosan azért kezdődött el, mert az orosz föderáció nem szerette volna, hogyha elveszti a befolyását Ukrajna fölött.
[00:22:05]Tehát azt gondolom, hogy ez pont az a szempont, amit mindenkinek figyelembe kéne venni, hogy Ukrajna nem most találta ki, és az ukrán nép nem most találta ki, hogy jaj, jaj, jaj, megtámadtak minket az oroszok, akkor szeretnénk az Európai Unióhoz csatlakozni, hanem ez folyamatosan ott van a az ukrán népben és nagyon szeretnék azt, hogyha megszabadulnának ettől az orosz békiótól, és a gyerekeik pedig egy szabad európai országban nőhetnének föl.
[00:22:31]Az ukránok tisztában vannak azzal, hogy egy uniós csatlakozás mennyire lassú folyamat, hogy nagy valószínűséggel még 10 évig Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja, hanem egy gyorsított eljárással kerül bele.
[00:22:44]Vannak nyugat-balkáni országok, ahol nincs háború, és egy évtizede várnak arra, hogy csatlakozhassanak, miközben maguk a tárgyalások egy tapottnál mozdultak előre.
[00:22:56]Én az ukrán vezetés nevében nem tudok nyilatkozni, de azt tudom mondani, hogy mióta én parlamenti szószóló lettem, azóta sok olyan eset volt, mikor nem tudtam kivárni a valójában törvényszerinti határidőket.
[00:23:10]Most gondolok itt arra, hogy például 22 decemberében fordultam a magyar kormányhoz azzal, hogy készen állunk egy kiegészítő ukrán nemzetiségi iskola megnyitására.
[00:23:20]És nem tudok róla, hogy volt már ilyen a példa a magyaroktatási rendszerben, hogy évközben tudtuk megnyitni a Lesze ukrainka nemzetiségi iskolát.
[00:23:29]Ö ugyanígy a a az első két kéttanítási nyelvű magyar-ukrán iskola elvileg nem nyithatott volna meg, mert egy nonprofit Kft.
[00:23:42]Az, aki előkészítette a az iskolát, iskola alapítását.
[00:23:45]A szabályok szerint, alapszabályok szerint ez nem lehetett volna megoldás.
[00:23:50]Viszont én fordultam a kormányhoz, és elmondtam, hogy nagyon fontos lenne, hogy az ukrán gyerekek végre bekerüljenek egy iskolába, és ne otthon a laptopok előtt ülve tulajdonképpen szocializálódási lehetőség nélkül maradjanak otthon, és akkor is a kormány megengedte ezt.
[00:24:08]És ugyanígy a Tarassevcsenko ukrán nemzetiségi iskola, ott is meg kell győznöm a kormányt, hogy márpedig szükség van még a nemzetiségi iskolára, ami öt napos nemzetiségi iskola az országos önkormányzat fenntartásában.
[00:24:20]Különben magyar és ukrán részről is azt mondták, hogy nincs szükség rá.
[00:24:23]Van már kettő, két tanítási nyelvi iskola, de én hittem abban, hogy a hosszútávú fejlődéshez az Országos-Urán nemzetiségi önkormányzat által alapított iskola szükséges, és ez így meg is valósult, és 25 szeptemberében megnyitottuk ezt az iskolát.
[00:24:39]Tehát ha én most csak magamból indulok ki első körben, hogyha én azon gondolkodtam volna, hogy mit nem lehet, akkor ezek az iskolák most nem lennének.
[00:24:46]Ö, hogy az ukrán vezetés is így gondolkodik, hogy nem azt nézzik, hogy mit nem lehet, hanem hogyan tudnák valóban az országot minél hamarabb fölkészíteni arra, hogy csatlakozni tudjon az Európai Unióhoz.
[00:25:02]A háború előtt mekkora ukrán nemzetiség élt Magyarországon?
[00:25:06]A népszámlálások adataiból tudunk orientálódni arra vonatkozólag, hogy mennyien éltek Magyarországon azok, akik ukrán nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.
[00:25:16]És ugye a legutóbbi népszámlálás az 22-ben volt, és tulajdonképpen akkor már elkezdődött a teljes körű orosz agresszió Ukrajna ellen.
[00:25:27]Úgyhogy vissza kell térnünk akkor mondjuk a 10 évvel azelőtti népszámláláshoz, és akkor 7-9000 körüli főre emlékszem akik ukrán nemzetiségekhez tartozónak vallották magukat.
[00:25:41]És én különben amikor 22 nyarán értesültem arról már parlamenti szószólóként, hogy lesz a népszámlálás ősszel, jeleztem a kormányzat felé, hogy ebből szerintem gondok lesznek, hiszen ugye a népszámlálás szabályai azok azt mondják, hogy aki legalább három hónapja már Magyarországon él, és nemzetiséghez tartozanak magát, vallja magát, ugye pontosan a menekültek miatt egy olyan nagy számot hoz majd, gondoltam én, és így is lett, hogy 25000-re nőtt a szám, de én azt gondolom, hogy különben ez sem volt teljes körű tehát akik részt vettek a népszámlálásban és ukrán nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, az ez a fő mennyiség volt.
[00:26:24]Viszont a 25000-ből én megnéztem a részletesebb adatokat, körülbelül 12500, tehát a fele volt az, aki magyar állampolgár volt, és ugye a nemzetiségi törvény alapján a nemzetiséghez tartozók azok magyar állampolgárok.
[00:26:39]Ö természetesen az ukrán nemzetiségű menekültek is az ukrán nemzetiséghez tartoznak, és különben ebből vannak is érdekes helyzetek akár a jelenlegi ukrán nemzetiségi közéletben, hogy kinek van joga eldönteni, hogy akkor mit csinál itt az ukrán nemzetiségi önkormányzat, hiszen a menekültek jóval többen vannak, mint miországi ukrán nemzetiségiek.
[00:27:00]Én különben, ha kiindulok a menedékesek számából, akkor ezt 70-80000-re becsülném inkább.
[00:27:08]Ö úgyhogy magamban gondolkodtam is, hogy hogyha nem változtatják meg a nép népsámlálás szabályait, akkor az ukrán lesz az egyik legnagyobb nemzetiség itt Magyarországon.
[00:27:19]De hát az tény és való, hogy különben az eseményeinken vagy a aktív közösségi életben jóval kevesebben vesznek részt.
[00:27:27]Ö nagyon sok ugye közülük, aki gyárakban dolgozik, és nincs ideje a kulturális életben részt venni, de azt gondolom, hogy mindenképpen új lendületet adott a az ukrán menekültek érkezése ide a magyarországi ukrán nemzetiség életének.
[00:27:44]Nagyon mások az ukrán menekültek, mint a magyarországi ukrán nemzetiségiek.
[00:27:50]Nagyon.
[00:27:51]Miben?
[00:27:52]Mentalitásban?
[00:27:54]Politikai kultúrában.
[00:27:57]Tehát olyan meglepő dolgok történnek, amire nem számítottunk akár mi magyarországi ukrán nemzetiségiek, hogy ukrán menekültek megmondják nekünk, hogy bizony nekünk hogy kell a Facebookon kommunikálni mondjuk az országos önkormányzat honlapján, vagy akár nekem, mint nemzetiségi szószólónak még mit kellene csinálni.
[00:28:15]És persze sok olyan dolog van, amit érdemes megfontolni, de hát ők ugye jöttek egy harcos helyzetből, [horkantás] és sokkal harcosabban is állnak bizonyos akár konfliktusos helyzetekhez.
[00:28:32]Én azt látom, másrészt nekik mást jelent ukránnak lenni, mint nekünk, hiszen mi elsősorban ugye az őseink irányából közelítjük meg a nemzetiségünket.
[00:28:43]Most magamról beszélek.
[00:28:45]Ö tehát amit a nagymamámtól tanultam, amit az anyukámtól tanultam, és a dalok és a kultúra és a hagyományok.
[00:28:52]A aki pedig ukrán menekültként jött ide a jelenlegi Ukrajnából, az ugye a jelenlegi Ukrajnát szeretné itt tulajdonképpen kulturális életből is viszont látni.
[00:29:02]Tehát mondjuk mi nem biztos, hogy ismerünk olyan előadókat, akik mondjuk nekik tetszenének, és mondjuk, hogyha mi meghívunk egy hagyományos zenekart, akkor nem biztos, hogy nekik az tetszene.
[00:29:13]Tehát ez most olyan, mintogyha Magyarországról valaki kimenne egy diaszpórába, akár mondjuk a kanadai diaszpórába, és akkor ott mondjuk a magyar néptánc az egy az egy nagy esemény, hogyha egy magyar néptánc együttes eljön.
[00:29:25]Itt Magyarországon pedig megvan az a szegmens, akit a magyar néptánc érdekel, de a nagy általánosságban elsősorban, hogyha választani kell, hogy mondjuk egy magyar néptánkoncertre mennek el, vagy előadásra, vagy pedig mondjuk egy menő magyar előadó, akkor ugye valószínű, hogy inkább halott pénzre mennek el sokan.
[00:29:41]És ugyanez a különbség van a a menekültek is, és a magyarországi ukrán nemzetiség között is.
[00:29:50]Egy koncertnél komolyabb, keményebb témákban is előjönnek ezek a különbségek.
[00:29:54]Abszolút, abszolút.
[00:29:54]Tehát most például arra gondolok, hogy sokkal erősebb politikai jelleget várnának az ukrán menekültek.
[00:30:02]Néha nem igazán értik azt, hogy én a magyar állampolgárokat képviselem, és összekevernek mondjuk a nagykövetséggel.
[00:30:10]Ühüm.
[00:30:11]Tehát ők azt várják tőlem, hogy én úgy viselkedjek, mint a nagykövetségnek kell, hogy viselkedjen, vagy illik ahogy viselkedjen.
[00:30:18]És és ebből különben vannak is igen egyet nem értések, hogy én tudom, hogy mi a törvényben leírt dolog.
[00:30:28]Azt gondolom, hogy megfelelőképpen kiszélesítettem a az ukrán nemzetiségi szószólói pozíciót.
[00:30:34]Viszont van az a szint, amibe én már nem megyek bele, mint magyarországi ukrán nemzetiség.
[00:30:41]Nyilván, hiszen nem Kiev és nem Zelenski szószólója.
[00:30:44]Így van.
[00:30:44]De ezt is nagyon nehéz volt megérteni ukrán menekülteknek, hogy én nem Ukrajna szószólója vagyok.
[00:30:49]És hogyha én Ukrajna szószólója lennék a magyar parlamentben, akkor ugye már eleve államelleni bűncselekményt követnék el.
[00:30:57]És nincs még egy olyan ország, ahol egy másik országnak van egy szószólója.
[00:30:59]De ez már más kérdés, hogy miután én azt gondolom, hogy én a magyarországi ukrán nemzetiségiként, akinek rokonai, barátai is élnek Ukrajnában, a amelyik éppen most az orosz agressziótól szenved, akkor az érint engem is.
[00:31:13]És én erről fogok beszélni.
[00:31:15]És különben nagyon érdekes, hogy viszont Ukrajnában, tehát az Ukrajnában maradt ukránok nagyon-nagyon pozitívan fogadják az én tevékenységemet, mert azt érzik, hogy valaki beszél róluk a magyar parlamentben.
[00:31:28]És érdekes, hogy pontosan az itt élő ukrán menekültek egy csoportja, és most nem akarok általánosítani megint csak, mert nagyon-nagyon sok olyan ukrán menekült van, aki szeretne [torokköszörülés] egy [sóhajtás] organikus folyamatban integrálódni a magyar közösségbe.
[00:31:50]De vannak olyanok, akik bizony radikálisan elvárják, hogy én mondjuk az ukrán nagykövetség helyébe lépjek, de hát nem fogok természetesen.
[00:31:56]Mindazon által, ha jól emlékszem egy fotóra, Zelenské ukrán elnök elől találkozott, talán még beszélt is, ugye kétszer is.
[00:32:05]Ki is tüntetett.
[00:32:05][nevetés] Gratulálok.
[00:32:06]Ez mikor volt és miről tudtak beszélni?
[00:32:10]2024-ben volt szerintem, amikor megalakult az első magyar-ukrán kéttanítási nyelvű iskola, és ő amikor Budapestre jött látogatóba, akkor meglátogatta ezt az iskolát, és engem is meghívott ugye az iskola is, meg meg hát az ukrán delegáció is, mert hiszen tudták, hogy sokat segítettem ennek az iskolának a megalakulásában.
[00:32:32]És utána pedig novemberben kaptam azt a hírt.
[00:32:34]Pont Tihanyban voltunk a az Anasztázia fáján, a kültetése évfordulóján, és akkor hívtak föl, hogy jövő hét kedden tudnék-e menni Ukrajnába, Kievbe, mert szeretne kitüntetni a az Vzalenszki elnök, Ukrajna elnöke.
[00:32:50]Úgyhogy ez így történt, és nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy a Verhovnal Rádában diplomaták előtt és az összes ukrán parlamenti képviselő előtt tulajdonképpen elismerték a munkásságomat.
[00:33:06]És akkor erre mondom azt, hogy hogyha Ukrajna elnöke is pozitívan ismeri el a munkásságomat, a házelnök is és a politikusok, a külügyminiszter, akkor akkor érdekes, hogy különben pont Magyarországra menekült, menekültek, miért nem?
[00:33:21]De lehet, hogy nincsen teljes képük róla, viszont tényleg hatalmas megtiszteltetés, hogy ilyen szintű elismerést kaptam.
[00:33:28]Önnek viszont van teljes képe arról, hogy a Magyarországra menekült ukránok közül hányan képzelik el tartósan itt a jövőjüket.
[00:33:36]Itt akarnak munkát vállalni, házat venni, gyereket nevelni?
[00:33:40]Pontos képem nincs, de azért az egy szűrő, amit mondjuk információként kapok azoktól a szülőktől, akik mondjuk beiratták valamelyik ukrán nemzetiségi iskolába a gyermeküket.
[00:33:52]Tehát ha valaki már beiratta egy ilyen típusú iskolába a gyermekét, akkor az várhatóan már itt szeretne maradni.
[00:33:58]De sokan vannak, akik különben úgy érzik, hogy vissza szeretnének térni a hazájukba, de még nem tudják, hogy milyen feltételekkel lehet.
[00:34:05]És már olyan is van, aki visszatért a hazájába, mert azt hitte, hogy már mondjuk ezek a harci cselekmények kevésbé lesznek aktívak, és és aztán mégis csak visszajött Magyarországra, mert mert nem nem tudta ott biztonságban sem magát, sem a gyermekét.
[00:34:19]Úgyhogy erre egy általános képet nem tudok mondani, hogy mondjuk hány százalék szeretne visszamenni.
[00:34:25]Szerintem az nagyon sok mindentől függ.
[00:34:27]Azt tudom, hogy az ukrán vezetés az nagyon szeretné, hogyha visszamennének az ukrán menekültek Ukrajnába újjaépíteni az országot.
[00:34:33]Ö mi pedig, mint magyarországi ukrán nemzetiség, úgy vagyunk vele, hogy amíg itt vannak, addig támogatjuk.
[00:34:39]Ha itt maradnak, akkor befogadjuk őket, és természetesen mindenben segítjük őket.
[00:34:46]Aki viszont tovább akart menni tőlünk Nyugat-Európába, az már tovább is ment.
[00:34:51]Nagy valószínűséggel.
[00:34:51]Igen, igen, igen.
[00:34:52]Tehát volt olyan ukrán menekült, aki mondjuk két éve itt élt, például egy színésznő is ilyen volt, és akkor ő most már Franciaországban él, vagy volt olyan ukrán menekült, aki különben még 2014 után jött ide Magyarországra menekültként, és most éppen Kanadában van.
[00:35:09]Tehát szerintem aki akart menni, az már tovább ment.
[00:35:11]akik itt élnek tartósan nálunk ukrán menekültek, ők általában beilleszkednek, asszimilálódni akarnak, és akkor rögtön adódik a is a kérdés, hogy a többségi társadalomba akarnak asszimilálódni, vagy önök közé az ukrán nemzetiség sorai közé?
[00:35:28]Nem haragszik, azt mondom, hogy asszimilálódni senki nem akar, integrálódni.
[00:35:32]Igen.
[00:35:32]Igen.
[00:35:32]Tehát nekünk, mint magyarországi ukrán nemzetiség képviselőinek ez kifejezetten szándékunk, hogy az asszimilációt azt megállítsuküm.
[00:35:40]és azért is alapítottuk ezeket az iskolákat.
[00:35:42]Viszont az integrációban pedig nagyon hiszünk.
[00:35:45]És én azt látom, hogy aki hosszútávon képzeli itt el az életét, ő szeretne integrálódni.
[00:35:53]És nagyon sokan vannak olyanok is, akik különben nem várták meg, hogy elinduljanak az ukrán nemzetiségi iskolák, hanem magyar iskolába beiratta a gyerekét.
[00:35:59]Sőt, láttam olyan csoportokban olyan hozzászólást, hogy mondjuk még egy Ukrajnában élő szülő megkérdezte a csoportban, hogy mit javasolnak, milyen iskolába írassa a gyerekét.
[00:36:10]És volt, aki azt írta, hogy írasd magyar iskolába, mert akkor gyorsabban megtanul magyarul.
[00:36:15]És akkor jövünk mi, az ukrán nemzetiségi képviselők, szószólók, akik azt mondják, hogy van ukrán nemzetiségi iskola, ott megtanul magyarul is, de megőrzi az identitását és megőrzi a nyelvtudását is az ukrán nyelvet illetően.
[00:36:27]Úgyhogy ez pont egy olyan irány, és nekem ez nagyon fontos volt, mert én láttam a magyarországi ukrán nemzetiségnek már tulajdonképpen az erodálódását az elmúlt évtizedekben, és tulajdonképpen én azért is vállaltam először Országos önkormányzati képviselői szerepet, majd szószólói szerepet, mert én szerettem volna megállítani, és szerettem volna az én gyerekemnek és a hozzáhasonló gyerekeknek átadni azt a kultúrát, azt a azt az ukrán hagyományokat, azt az ukr ukrán nyelvtudást, amit mi kaptunk az őseinktől, de nekik már ugye lényegesen nehezebb, mert például az én gyermekem is már csak negyed részben ukrán, hiszen az apukája is, meg a nagypapája is magyar, de mégis a gyerekemet beíattam az ukrán nemzetiségi iskolába, hogy ne felejtse el a gyökereit.
[00:37:16]Ha nem a kampányoló politikusokra figyelünk, hanem az egész magyar társadalomra, most 2026 nyarának elején érzékel az ukránokkal szembeni szélesebb körű előítéletet vagy hátrányos megkülönböztetést Magyarországon?
[00:37:31]Most kevésbé érzékelek ilyet, mint mondjuk az elmúlt hónapokban, és én ennek nagyon örülök.
[00:37:37]hiszen eleve ugye az alkotmányban is vagy az alaptörvényben is benne van, meg a nemzetiségek jogairól szóló törvényben, hogy a nemzetiségek azok államalkotó tényezők.
[00:37:49]És én azért köszönöm ezt az interjú lehetőséget is, mert szerintem nagyon fontos, hogy a többségi társadalom megismerje a velük élő nemzetiségeket, a szokásaikat, a kultúrájukat, a látásmódjukat, mert azt gondolom, hogy hogyha ismerjük egymást, akkor kevésbé tartunk, kevésbé tartunk egymástól, és kevésbé ülünk fel akár a a a propagandikus nem is tudom, lózungoknak.
[00:38:16]És szerintem ez nagyon fontos, és tényleg inkább azt érzem, hogy most visszafordultunk abba az irányba, hogy negatívan már nem minősítik az ukránokat, hanem inkább érdeklődően, kíváncsian állnak ehhez a kérdéshez.
[00:38:32]Ezzel együtt mi a legnagyobb tévedés vagy sztereotípia, amelyet a magyar közvélemény az ukránokról gondol, amit leginkább sértőnek vagy bosszantónak tartana, amiről le kellene szoknunk?
[00:38:44][sóhajtás] Hát szerintem jobb, hogyha én most nem ismétlem meg azokat a sztereotípiákat, amiket a választási kampányban felerősítve láttunk, de azok azok igenis jelen vannak sajnálatos módon és sajnos fel is lettek erősítve.
[00:38:58]És én ezt nagyon sajnálom, de én inkább azt szeretném, hogyha a magyaroknak mondjuk az ukránokról az jutna eszébe, hogy mennyire dolgos, mennyire hívő nép, ezek mind nagyon-nagyon igazak.
[00:39:12]az ukrán népre, mennyire szeretik a hazájukat, mennyire szeretik a kultúrájukat, és mennyire nyitottak az európai országokra és a szomszédos országokra.
[00:39:24]Ha már vélhetően több 10000 ukrán itt él és itt fog élni velünk együtt Magyarországon, akkor kifejezetten az ukrán kultúrából mit kellene sokkal jobban megismernünk?
[00:39:36]nagyon sok rétű az ukrán kultúra, és én inkább azt mondanám általánosságban, hogy jöjjenek el az ukrán nemzetiségi rendezvényekre, akár már most csütörtökön szeretettel meghívok mindenkit az ukrán kulturális központba, ahova meghívtunk egy Bandura Girl nevű szóló énekest, aki egyben Bandurán is játszik.
[00:39:56]Nem tudom, hogy tudja-e, hogy mi az a Bandúra.
[00:39:57]Ez egy húros hangszer.
[00:39:59]Ennyit kitaláltam.
[00:40:00]Igen, de hogy pontosan [nevetés] miért?
[00:40:01]Igen, igen.
[00:40:02]És ugye a banduristák azok régen ugye a kobzosok voltak, és ők vitték a a híreket a a városok között, a falvak között.
[00:40:13]És különben volt is olyan időszak, mint ahogy ugye annszi bártokat is kivégezték, a banduristákat is kivégezték, pont azért, mert hogy vitték.
[00:40:21]Na most ő pont egy lány, de gyönyörűen énekel.
[00:40:23]6:00 órakor mindenkit szeretettel várunk.
[00:40:25]Ö szokott lenni vösvánka flashmobunk, ami ugye az ukrán hímzetting, és abban felvonulunk Budapest központjába.
[00:40:32]A kolada flashmobunk, ami az ukrán karácsonyi énekeknek a bemutatása, és azzal köszöntjük a magyar közösséget, illetve a kozákságnapja, amit még szeretettel ajánlok figyelmébe minden magyarnak, azt pedig október 4-én fogjuk megtartani.
[00:40:48]Finom ukrán ételeket lehet megkóstolni és csodálatos ukrán előadókat.
[00:40:53]És hogyha kapnak egy kis ízelítőt, akkor remélem minél több eseményünkre eljönnek.
[00:40:58]No de mit tud egy átlag ukrán?
[00:40:58]Tudom, nincs olyan, de tételezzük fel.
[00:41:00]Mit tud egy átlag ukrán Magyarországról?
[00:41:02]Ehhez van egy személyes történetem.
[00:41:05]Nekem volt egy olyan elszállás volt egyébként diplomás kievi ukrán menekültem, aki tőlem értesül Trianolról.
[00:41:15]Ez így van.
[00:41:15]És például az énes én édesanyukám sem tanult Trianonról Ukrajnában.
[00:41:20]Tehát ugye az én édesanyukám, ő nyugat-ukrajnai.
[00:41:25]És pont a hétvégén beszéltünk erről, mert pont a szüleimnek a városában van egy Kárpátai testvérváros és annak a képviselője volt ott, és nagyon érdekes beszélgetésünk volt ennek az ukrán ukrajnai kárpetei város polgármesterével és egy magyarországi magyarral, aki mondta nekem, hogy Liliána én nagyon követlek, nekem nagyon tetszik a tevékenységed.
[00:41:48]Nem tudnál segíteni a kárpátai magyaroknak is az érdekeik érvényesítésével?
[00:41:52]És azt mondtam nekik, hogy én azt gondolom, hogy kiváló vezetőik és politikusaik vannak a kárpáh magyarságnak, de én magam különben igyekszem közelíteni az álláspontokat, hiszen mind a két irányból hallom.
[00:42:04]És olyan érdekes volt, hogy pont ez a magyarországi magyar úr mondta azt, hogy hát igen, hát azért ti el vagytok azért ott nyomva, ugye?
[00:42:10]És akkor mondta az a polgármester, hogy különben nem vagyunk elnyomva.
[00:42:16]Tehát azért itt itt azért mennek a túlzások mindkét oldalról, és lehet, hogy mondjuk a ukrajnai ukrán az nem tudanonról, de ha elmondod neki, akkor valószínűleg nem fogja egyből elutasítani.
[00:42:30]Természetesen ott is vannak szélsőségesek.
[00:42:33]De hát a magyarok sem tudnak nagyon sokat az ukrán történelemről.
[00:42:35]Vannak, akik ugye azt gondolják, hogy a kie vírusz az Oroszországnak a őshazája, az ukránok pedig ugye hát nem így gondolják.
[00:42:46]Úgyhogy például pont ezek a kapcsolatok, amiket ugye említettem, hogy a Tihanyi Apátságban például lehetőséget kapunk arra, hogy minden évben Szent Volodimír napján a Kie vírusz megkeresztelkedését megünnepeljük a zapátsággal együtt.
[00:43:00]Ezek mind-mind olyan dolgok, amik nyitnak, és például egy nagyon jó példa az Anasztázia fájának ültetése, amit a kétnyelvű ukrán iskola diákjaival együtt ültettük.
[00:43:09]És onnantól kezdve, hogy ezt a fát elültettük, ezek az ukrajnai ukrán menekül gyerekek fogják tudni a kapcsolatot a magyar és az ukrán történelem között.
[00:43:19]Magukének érzik ezt a fát.
[00:43:23]És ha mondjuk egyszer ne adj Isten, vagy éppen adja Isten, visszamennek Ukrajnába, akkor ők ők erről tudnak majd beszélni, és el fogják tudni mondani, és akkor tudnak nyitni a a közösségükben is a magyarok felé.
[00:43:34]És pont ezért hoztam létre különben a Novad ifjúsági találkozót is, hogy jobban megismerjék egymást a akár nagyon-nagyon messze lakó és akár szemléletmódban is egymástól messze álló fiatalok, és találják meg azt, ami összeköti őket.
[00:43:48]És szerintem nagyon-nagyon nagy szükség van ilyen fórumokra.
[00:43:53]hogy személyes kapcsolatok, személyes információk, és biztos vagyok benne, hogy ahogyan ön elmondta történelmi múltját Magyarországnak, akkor az az ukrán ember ezt már beépíti a saját gondolkodásába, és szerintem ez nagyon fontos, hogy nyitottak legyünk a másik iránt.
[00:44:10]Na, akkor menjünk rá egy nagyon vékony jégre.
[00:44:12]Milyen most, ha van egyáltalán a viszony a magyarországi ukrán és a magyarországi orosz nemzetiség között?
[00:44:23]Az orosz Magyarországon nem őshonos nemzetiség.
[00:44:26]Ha most [torokköszörülés] arra kérdezd, hogy akkor magyarországi oroszok és magyarországi ukránok nekem vannak itt oroszok.
[00:44:31]Nekem az utcámban hárman élnek.
[00:44:33]Az egyik a szomszédom, velünk szemben pedig ukrán menekültek laknak.
[00:44:38]És hogy jönnek ki?
[00:44:39]Ők speciál rosszul.
[00:44:40]Rosszul.
[00:44:40]Ühüm.
[00:44:40]Én nekem nincs kapcsolatom Magyarországon élő oroszokkal.
[00:44:45]egy nagyon régi kolléganőm van, aki még mindig az ismerősem a Facebookon, de nekem személy szerint nincs kapcsolatom.
[00:44:56]Azt nem tudom, hogy kinek van és kinek nincs.
[00:44:57]Ugye ezeket én nem térképezem föl.
[00:45:00]Ön azt gondolom, hogy hála Isten, hogy nincsenek olyan típusú összecsapások, és volt különben esély, hogy lesz pont a teljes orosz agresszió elején ott nekem ukrán menekültek mondták el, amit én nem tudtam addig, lehet, hogy én vagyok tudatlan, de hogy ugye a szovjet hősök emlékére állított emlékműhöz a magyarországi oroszok ki szoktak vonulni és ugye ezt a Szentgyörgy szalagot is kiteszik, és ukrán menekültek, mondták, hogy menjünk ki, és és akkor szervezzünk tüntetést.
[00:45:36]És akkor mondtam nekik, hogy hát hogyha én nem láttam ezt mondjuk úgy 46 évig itt, 47 évig, akkor ti most miért akartok kimenni tulajdonképpen tüntetni egy olyan dologért, ami marginális a közéletben, és ti fogtok neki hírverést csapni.
[00:45:52]Úgyhogy ez egy olyan szempontból érdekes kérdés, hogy hogy sikerült ezt megakadályozni, és én ennek örülök, hogy nem történtek ilyen összetűzések.
[00:46:02]Volt olyan különben, hogy ukrán nemzetiségi szervezetek által szervezett tüntetésre voltak orosz ellentüntetők, de én ennél több akár konfliktusos helyzetet vagy összetűzést nem hallottam.
[00:46:16]Szerintem tisztes távolságból körüli kerüli egymást ez a két közösséghez tartozó csoport.
[00:46:20]a magyarországi ukránoknak, és ha nem tekinti túl személyesnek, akár személyesen önnek is, a háború óta és a háború miatt az orosz gyűlölet, a ruszofóbia veszélyével meg kellett küzdenie önmagában.
[00:46:37]Ez is valóban személye válogatja.
[00:46:37]Az én esetemben én aki igyekszem ugye a a problémás helyzetekben a megoldásra koncentrálni, én ugye azzal foglalkoztam, hogy az ukránoknak segítsünk.
[00:46:49]De voltak olyan magyarországi ukránok, akik mondjuk amikor az első nap, első napokban érkeztek a menekültek, akik oroszul beszéltek, hiszen Kelet-Ukrajnából jöttek, ők sírva fakadtak.
[00:46:59]Hogy miért jövünk mi ki munka után segíteni az ideérkező ukrán menekülteknek, akik még mindig nem értik, hogy tulajdonképpen a orosz agresszió az azzal lett megalapozva, hogy azt mondták, hogy mivel ott mindenki oroszul beszélt, ezért ő orosz.
[00:47:16]Tehát ez egyéni válogatja személyes történetektől függ, hogy ki milyen szintig megy el az ellenérzés kapcsán.
[00:47:25]Az biztos, hogy hogyha valaki hozzám oroszul szól, akkor én Ukránul válaszolok neki.
[00:47:32]De csak 2022 óta, vagy azóta, ami 2022 óta, nem 2022 óta, mióta kitört a teljes körű agresszió.
[00:47:38]Én kiválóan beszélek oroszul.
[00:47:40]Most már ugye nem, mert nem gyakorlom, de nekem van egy orosz felsőfokú nyelvvizsgám, amit még az egyetemen tettem le.
[00:47:47]I illetve nekem az édesanyám, édesapám még a 70-es évek elején egymással oroszul beszélt.
[00:47:53]Tehát én azért beszélek kiválóan oroszul, mert én ezt hallottam otthon.
[00:47:58]Apukám nem tudott ukránul, anyukám nem tudott magyarul.
[00:48:01]Orosz volt a közös nyelvük a szocialista országból jőve.
[00:48:03]Ö de mióta kitölt a teljesenű agressz orosz agresszió, én nem szólalok meg oroszul, az biztos.
[00:48:12]Családban akkor hogyan tartják egymással a kapcsolatot?
[00:48:14]Tehát említette édesapját, édesanyját.
[00:48:18]Hát az anyukám [torokköszörülés] megtanult magyarul már.
[00:48:18]Tehát ez ez kábé addig volt, amíg ugye én egy éves koromban költöztünk át ide, és szerintem anyukám olyan három-négy éves koromtól elkezdett már magyarul tanulni egy apukám pedig nagyon támogatja az ukránokat, és ő is nagyon sok mindent megtanult ukránul.
[00:48:34]Tehát az orosz az csak a kezdetekben, amikor még kint éltek, és nem volt más közös nyelvük, akkor ezt használták.
[00:48:41]De én három-négy éves koromtól az otthoni nyelv az a magyar és az ukrán nyelvében születik meg most egy nemzet.
[00:48:49]Azt gondolom, hogy igenis, igenis, de még most is vannak azért olyan menekültek, akik nagyon nehezen állnak át, hiszen világéletükben oroszul beszéltek Ukrajnában, de ettől ők különben még ukránérzelműek, és ugye nekik, akik minden nap benne voltak ebben a helyzetben, nagyon nehéz ezt megérteni, hogy nyelvében él a nemzet.
[00:49:10]De nagyon sokan azt a visszajelzést adták az ukrán menekültek közül, hogy itt általunk, magyarországi ukránok által és az ünnepeink által és a megemlékezéseink által, hiszen mi mondjuk m a holodomorra is emlékszünk, meg a csernobili katasztrófára is, ők sokkal jobban átérzik az ukránságukat, mióta itt vannak velünk együtt, mint amikor Ukrajnában éltek.
[00:49:36]Az arénát hallották az infádióban Grexa Liliána, az ukrán nemzetiség országgyűlési szószólója volt a vendégünk.
[00:49:42]Köszönöm szépen, hogy eljött.
[00:49:44]Köszönöm a lehetőséget.
[00:49:45]Kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és a Spotify-on, illetve megnézhetik a YouTube-on.
[00:49:52]Biztatom önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:49:53]Ha tetszett a beszélgetés, lájkolják, kommenteljék és osszák meg a közösségi médiában.
[00:49:59]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Pauli Zoltán segített.
[00:50:04]Én Herceg Zsolt vagyok.
[00:50:07]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.
[00:50:10]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:50:13][zene]