InfoRádió - Infostart 49:03

Napi egy perc olvasás: ki vesz ma még könyvet? Gál Katalin, Inforádió, Aréna

könyvolvasásirodalommagyar irodalomközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Napi egy perc olvasás: ki vesz ma még könyvet? Gál Katalin, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Gál Katalin szerint a könyv minden technológiai kihívást túlélt, az olvasás nem fog kiveszni, de a következő nemzedékek olvasóvá nevelése tudatos munkát igényel.
  • A nők dominálnak az olvasásban, a tipikus könyvvásárló egy 40 év körüli nő, aki családtagoknak is vásárol; a férfiak napi átlagos olvasási ideje rendkívül alacsony.
  • A fiatalok olvasnak, főleg lányok, népszerűek a romantikus fantasy és folytatásos ifjúsági sorozatok; a gyerekkönyvkiadás jól működik Magyarországon.
  • Az értő olvasáshoz elengedhetetlen a családi minta és a felolvasás; az iskolai könyvtárakat új könyvekkel kell ellátni, a pedagógusokat képezni kell.
  • A kiadók alkalmazkodnak a piachoz, nő az önkiadók száma, a marketing felértékelődött, a könyvesboltok egyre több kiegészítő terméket árulnak.
  • A kötelező olvasmányok listája alig változott, de a kortárs kánon gyorsan alakul; a magyar irodalom nemzetközi sikereket ér el (Krasznahorkai, David Szalay).
  • A könyvszakma kimaradt az őt érintő törvényekből, most reméli, hogy igényeik meghallgatásra találnak; az államtól támogatást várnak, nem beavatkozást.
  • A 97. Ünnepi Könyvhét június 11-én nyílik, ingyenes, több mint 1000 dedikálással; a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál októberben lesz a Hungexpón, fókuszban a német irodalom.
  • „a könyv még ma is a kulturális területen anyagilag a legelérhetőbb objektuma" – Gál Katalin

Részletes összefoglaló megjelenítése

Részletes összefoglaló

A 97. Ünnepi Könyvhét apropóján – bevezetés

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökigazgatója az Aréna vendégeként beszélt a könyvszakma helyzetéről, a könyvolvasás jövőjéről, a piaci tendenciákról és a 97. Ünnepi Könyvhét jelentőségéről. A beszélgetés során szóba kerültek a könyvkiadás aktuális kihívásai, az olvasási szokások változásai, valamint a kultúrpolitika és a könyvszakma viszonya is.

A könyvolvasás jövője – alkalmazkodás a változó korokhoz

Gál Katalin rögtön a beszélgetés elején hangsúlyozta: a könyv története során mindig meg kellett küzdenie valamilyen új médiummal vagy technológiával, és eddig minden korszakváltást túlélt.

„mindig valamivel meg kellett küzdenie a könyvnek, meg kellett küzdenie a televízióval, meg kellett küzdenie a számítógéppel, meg kellett az okostelefonnal. És ezekbe a változásokba mindig valahogy kijött a könyv.” – Gál Katalin *

Véleménye szerint az olvasás nem fog kiveszni a világból, de az, hogy a következő nemzedékek is olvassanak, nem lesz automatikus velejárója az olvasási képességnek. A könyves tartalmaknak egyre több formátuma létezik, és a vizuális kultúra is folyamatosan változik (pl. képregények, diafilmek újrafelfedezése). A könyv formája és a befogadás módja alkalmazkodik az igényekhez.

Fiatalok és olvasás – a nők dominanciája

Az elnökigazgató kiemelte: a fiatalok igenis olvasnak, amit jól mutatnak a könyves események tapasztalatai. Az Ünnepi Könyvhéten gyakori látvány, hogy 15–20 év körüli fiatalok – zömében lányok – hosszú sorokban állnak egy-egy szerző dedikálására. Példaként említette Leiner Laurát, aki gimnazista történeteket ír, és folytatásos könyveit hatalmas példányszámban adják el. Hasonlóan népszerűek a romantikus fantasy műfaj kevert világai is.

„a nők az olvasásban a dominanciájukat mindvégig fenntartják, életük végéig fenntartják.” – Gál Katalin *

A statisztikák szerint a nők lényegesen többet olvasnak, mint a férfiak. A férfiak napi egyperces átlagos olvasási ideje megdöbbentő adat – bár Gál Katalin megjegyezte, hogy érdemes lenne megnézni a skandináv vagy balti országok adatait, ahol az időjárás miatt is többet olvashatnak, és ott talán kiegyenlítettebb a nemek közötti megoszlás.

A jelenség hátterében részben a családi minták állnak: a fiúkat gyakran sportolni küldik, és hiányzik az apai olvasási minta, míg a lányok az anyjukat látják olvasni. A tipikus magyar könyvvásárló egy 40 év körüli nő, aki nemcsak magának, hanem a családtagoknak, sőt az orvosnak, tanítónőnek is könyvet vásárol – afféle „kultúrmissziót” teljesít.

Értő olvasás, családi háttér és a közoktatás szerepe

Gál Katalin – aki eredeti szakmája szerint klinikai pszichológus – részletesen beszélt az értő olvasás problémájáról. Kiemelte a családi környezet meghatározó szerepét: aki könyvek között nő fel, vagy akinek mesélnek, az jelentős előnnyel indul. Ugyanakkor a gyerekek egy része úgy kerül óvodába, iskolába, hogy alig beszél magyarul, szókincse szegényes, és nem hallott jó meséket. Ezért a közoktatást is be kell vonni az olvasáskultúra demokratizálásába.

A nemzetközi szakirodalomban egyre gyakrabban használt fogalom a Reading Motivation Index, amely sztenderdizálható mérőeszköz az olvasási motiváció vizsgálatára. Több európai ország már elkezdte a saját népességére szabott sztenderdek kidolgozását.

A gyerekkönyvkiadás Magyarországon az egyik legjobban működő terület, óriási a választék. Gál Katalin hangsúlyozta: a gyereknek olvasunk, nem magunknak, ezért ha a gyereknek tetszik egy könyv, akkor is érdemes felolvasni, ha a felnőtt „borzalomnak” tartja. A felolvasás, a közös mesélés, a családi történetek átadása mind hozzájárul az olvasás megszerettetéséhez. Az óvodai és iskolai könyvtárak szerepe is kulcsfontosságú – az iskolai könyvtárakat „el kell árasztani új könyvekkel”, és a pedagógusokat képzésekkel kell támogatni.

A könyvpiac tendenciái – kiadók, marketing, önkiadás

A kiadók igyekeznek alkalmazkodni a piaci igényekhez. Gál Katalin szerint a kiadók „elég jól veszik a kanyart”, és egyre több olyan könyvet jelentetnek meg, amelyre valós kereslet mutatkozik. A klasszikus szépirodalom és a kortárs szépirodalom kiadóit meg lehet számolni, ugyanakkor egyre több a self-publisher (önkiadó) szerző, akik maguk írják és terjesztik műveiket. A nagyobb kiadók figyelik az ilyen könyvek letöltési számait, és ha látnak bennük potenciált, átveszik és kiadják őket.

A marketing szerepe felértékelődött. Sok kiadónak nincs pénze komoly marketingre, miközben a kereskedelem – beleértve a nagykereskedelmi láncokat is – a saját kiadóik termékeit részesíti előnyben. Ugyanakkor előfordul, hogy egy korábban észrevétlen könyvet egy jobb anyagi helyzetű kiadó újra kiad, és akkor százezres példányszámban fogy.

A könyvesboltok világszerte nem élik fénykorukat, ezért egyre több „book-related” terméket (naptár, papírírószer, akár kávéfőző) is kénytelenek a polcaikra tenni a bevétel érdekében. Magyarországon is jellemző a bizományosi értékesítés, ami szélesebb választékot tesz lehetővé, de a kockázatot a kiadó viseli. A bevásárlóközpontokban működő könyvesboltok területe fokozatosan csökken.

Kánon, kötelező olvasmányok és a magyar irodalom helyzete

Gál Katalin szerint a kánon a kortárs irodalomban sokkal gyorsabban változik, mint régen. Az iskolai kötelező olvasmányok listája ugyanakkor évtizedek óta alig módosult – olyan műveket tartalmaz, mint a Kincskereső kisködmön, a Légy jó mindhalálig, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok vagy Jókaitól A kőszívű ember fiai. Az Iskola a határon például már kikerült a listáról.

Létezik egy „informális kánon” is, amelyet a tájékozott olvasók ismernek, és amelybe a kortárs szépirodalom mellett olyan új kedvencek is bekerülnek, mint Berg Judit Rumini-sorozata – még ha nem is része a hivatalos kötelező olvasmányoknak.

A magyar irodalom nemzetközi sikereiről szólva Gál Katalin kiemelte Krasznahorkai László Nobel-díját, valamint David Szalay kanadai-magyar író 2025-ös Booker-díjas könyvének (Flesh, magyarul Test) megjelenését. Megjegyezte: a magyar irodalomban van valami plusz, ami predesztinálja arra, hogy jelen legyen a világirodalomban. A nemzetközi könyvszakma részéről is rengeteg gratuláció érkezett a magyar sikerek kapcsán.

A könyvszakma kihívásai és az állammal való kapcsolat

Az MKKE elnökigazgatója őszintén beszélt a szakma nehézségeiről. Az elmúlt években a könyvszakma kimaradt az őt érintő törvények megfogalmazásából, és nem volt intenzív a kapcsolat az államigazgatással. A könyvvel „nem nagyon számoltak”, vagy ha igen, az nem a könyv javát szolgálta. A szakma most reménykedve várja, hogy igényeik „értő fülekhez találnak”.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1795-ben alakult, Európa második legrégebbi ilyen nonprofit szervezete (a svédeknél van egy pár évvel idősebb). Különlegessége, hogy egy szervezetben tömöríti a kiadókat és a terjesztőket – „együtt tartjuk a farkast meg a bárányt” –, folyamatosan törekedve az egyensúlyra. A tagok között ma már nemcsak főállású kiadók, hanem tudományos műhelyek, egyetemek, múzeumok is vannak, amelyek melléküzemágként adnak ki könyveket. A magyar könyvtermés több mint 90%-a áthalad a tagságon.

Gál Katalin hangsúlyozta: a könyvszakmának szüksége van a független és szabad gondolkodásra, a kultúra és a könyvkultúra tiszteletére, valamint az alkotók megbecsülésére. Az MKKE tagja az európai könyvkiadói szövetségnek (FEP) is, ahol elérték, hogy a fordítókat alkotóként ismerjék el, és nevük kerüljön a borítóra. A szerkesztők szerepét is kiemelte – „a szerkesztő a második legfontosabb ember” –, bár az összes közreműködő nem fér el a borítón.

A könyv ára, értéke és az állami szerepvállalás

Arra a kérdésre, hogy mihez érdemes hasonlítani a könyv árát (mozi, színház, koncert), Gál Katalin úgy válaszolt: a könyv a kulturális területen a legelérhetőbb objektum. A kiadók hajlamosak akciózni a raktáron lévő értékes könyveket, mielőtt a zúzás mellett döntenének.

„a könyv még ma is a kulturális területen […] anyagilag a legelérhetőbb objektuma.” – Gál Katalin *

Az állam szerepét nem a bizniszbe való beleszólásban, hanem a szereplők támogatásában látja: szerzői ösztöndíjak, fiatalok és nyugdíjasok kedvezményes könyvvásárlási lehetősége, valamint olyan kiadványok támogatása, amelyeknek állandó kulturális szerepük van (klasszikusok, magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvek, művészeti albumok). Külön kiemelte a magyar szaknyelv megőrzésének fontosságát a mezőgazdasági, műszaki, pszichológiai és jogi szakkönyvek esetében.

„az állam csak ott ugorjon elő, ahol mi kérjük, hogy eljött a pillanat. Ne csináljatok nélkülünk törvényt, mert azzal semmire se fogtok menni.” – Gál Katalin *

A 97. Ünnepi Könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Az Ünnepi Könyvhét június 11-én, csütörtökön nyílik a Vörösmarty téren és környékén. Országos rendezvény, határon túli helyszínekkel is. A belépés ingyenes, több mint 1000 dedikálás várható, két színpadon folyamatos könyvbemutatók és beszélgetések zajlanak, esténként könnyűzenei koncertek vannak. Tavaly mintegy 70 000 embert vonzott a rendezvény. Szombatonként „könyvesek éjszakáját” tartanak, a standok végtelenségig nyitva vannak, a könyvesek és az olvasók kötetlenül találkozhatnak.

„ez egy oázisként szolgált. Itt ventilált a kultúra, ventilált az olvasó.” – Gál Katalin *

A másik nagy esemény a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelyet október 1–4. között rendeznek meg – ezúttal a Hungexpo területén, mivel a Millenárist „elvesztették”. Itt a nemzetköziség és a külföldi irodalom áll a középpontban, a fókuszban a német irodalom (svájci, német, osztrák szerzők) lesz. A magyar kiadók erre az időpontra időzítik a kapcsolódó könyvek megjelenését. A fesztivál Közép-Európa legnagyobb könyves rendezvénye, amely a környező országok könyveseit is „beszippantja”. Gál Katalin megjegyezte: a V4-ek együttműködése a könyvszakmában a politikai csend ellenére is töretlen, mert az irodalomban nem feltétlenül érvényesülnek a nemzetközi politikai negatívumok.

Mindkét rendezvényt a könyvesek ajándékának nevezte, mivel éveken át semmilyen állami támogatást nem kaptak – nem politikai okokból, hanem mert egyszerűen „nem ugrotta át azt a küszöböt”, hogy fontosnak tartsák őket.

Zárszó – a könyv mint a szabadság kifejezője

Gál Katalin zárásként hangsúlyozta: a könyvben és az olvasókban nagyon lehet hinni. A könyvkultúra demokratizálása alapvetése lehet egy haladó társadalomnak, hiszen az olvasás a szabadság egyfajta kifejeződése is. A könyvtárakra és a könyvtárosokra további komoly szerep vár – „ismerek olyan könyvtárosokat, akik nélkül egy nemzedék kimaradt volna egy faluban”. A könyv akkor is megőrzi kritikus helyét a magyar kulturális életben, ha a körülmények változnak.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok - „a toybi nagy lesz a a díszvendég könyve lesz” – a „toybi nagy” kifejezés valószínűleg ASR-hiba, a kontextus alapján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégére utalhat, de a pontos név vagy ország nem rekonstruálható egyértelműen. - „a frankfurti könyvásár, ami az világ legnagyobb könyvására, amely a Bajor Állam támogatásával zajlódik” – a Frankfurti Könyvvásár nem Bajorországban van, így a „Bajor Állam” feltehetően ASR-hiba; a helyes kifejezés valószínűleg „a német állam” vagy „a szövetségi állam” lehet, de a pontos alak nem állapítható meg.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók [zene] és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökigazgatója.

[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Június 11-én csütörtökhön nyílik a 97.

[00:00:28]ünnepi könyvét.

[00:00:28]A 97-ből látszik, hogy ez egy nagyon nagy múltú intézmény.

[00:00:30]Nem akarom elrontani az ünnepet, de mi a könyvolvasás jövője egy olyan korszakban, ahol egyre rövidebb szövegeket olvasunk, és még abban is szövegértési problémáink vannak.

[00:00:45]Hát rögtön a jövőjével kezdjük, de jövő nincs múlt nélkül.

[00:00:47]És épp így az utolsó napokban, miközben ilyen alapnagy problémákkal küzködtünk a rendezés körül, hogy lesz-e áram, nem jön-e föl a víz a földön, elkészül-e?

[00:00:58]Tehát egy ilyen ilyen lélekromboló történetekkel foglalkoztunk.

[00:01:03]Akkor én elővettem a 2004-ben megjelent a 75 éves a a könyvhét nevű kiadványt, és meg utána néztem, hogy hogy nézett ki akkor, tehát 15 évvel ezelőtt körülbelül, hogy milyen múltja van a könyvhétnek és hogy hányszor mondták azt, hogy vége a Gútember galaxisnak nem lesz könyv.

[00:01:26]mindig valamivel meg kellett küzdenie a könyvnek, meg kellett küzdenie a televízióval, meg kellett küzdenie a számítógéppel, meg kellett az okostelefonnal.

[00:01:39]És ez ezekbe a változásokba mindig valahogy kijött a könyv.

[00:01:43]Tehát van az a könyv, aminek van jövője, és van az a könyv, aminek át kell alakítani egyrészt a formáját.

[00:01:52]Tehát olvasni nem csak könyvet lehet, hanem a könyves tartalmak, tehát könyvben megjelenő tartalmaknak ezernyi ö formátuma lehet.

[00:02:03]Tehát valószínű, hogy a olvasás nem fog kiveszni a világból, de az, hogy a következő nemzedékek is olvassanak, az ugyanúgy nem lesz alapértelmezése annak a olvasási képességnek.

[00:02:20]Ami az eredendő, mondjuk a 1929-ben vagy 27-ben, amikor kitalálták, hogy lesz könyvhét, vagy 550 évvel ezelőtt, mikor a Gutember galaxis a nyomdagépekkel kezdetét vette.

[00:02:35]Tehát olvasni fognak az emberek és minden nemzedék fog olvasni.

[00:02:41]Betűből lesznek ezek a dolgok, amiket olvasnak zömében.

[00:02:44]Bár valószínű, hogy a vizuális kultúra is erősen fluktuál.

[00:02:50]Hol előjönnek, ugye újra képregény, újraújra megáll a film és lesz belőle diafilm.

[00:02:56]Tehát én úgy nézem, hogy itt lehet kétszer ugyanabba a patakba belelépni, vagy folyóba, mert mert ez egy ilyen dinamikusan az igényekhez alkalmazkodva válas változik, és most is olvasnak a fiatalok.

[00:03:10]Tehát csak ki kell menni egy-egy ilyen nagy könyves eseményre, vagy mondjuk például az ünnepi könyvhétre, ahol számtalan kiadó megfigyeléseim szerint a tulajdonos vagy a főszerkesztő együtt nevelkedik saját gyermekeivel és alakítja a könyvkiadását a a az ahhoz a korosztályhoz.

[00:03:32]Tehát az az egy gyakori kép a könyvhéten, hogy 15 és 20 év körüli fiatalok mérhetetlen hosszú sorban állnak valahova valakihez, és akkor az ember megnézi, akár piknikeznek is, mert ez több óráig is tarthat, és megnézik, hogy ki van ott a végén.

[00:03:53]És mondjuk van egy Lyner Laura, aki gimnazista történeteket ír, folytatásokat iszonyatos példányszámba adja el.

[00:04:03]De nem ő egyedül van.

[00:04:05]Több ilyen van, több ilyen hosszú sorunk van.

[00:04:07]És erre rákapnak.

[00:04:10]Az, hogy miért vajon miért a lányok azok, akik erre rákapnak, arra számtalan ok és okozat van, de általában a nők az olvasásban a dominanciájukat mind végig fenntartják, élet végéig fenntartják.

[00:04:24]Tehát a a valami a nők többet olvasnak, és itt is ezek fiatal lányok zömében, akik ott sorba állnak.

[00:04:32]Tehát szerintem az értőolvasás pedig meg se én én próbáltam olvasni ezeket a könyveket meg ezeket az új fantazikat, amik most már hozzátesznek, hogy romantikus fantaszi, az egy az egy különbség, hogy keverik a misztikus és mitikus szereplőket.

[00:04:50]Ö de ugyanakkor ott van benne az alaptörténet, hogy egymásba szeretnek, elkerülik, legyőzik, levágják a fejét satöbbi.

[00:05:01]De és próbáltam olvas, próbáltam elolvasni, hogy úgy majd ráharapok vajon biztos majd valami van vele.

[00:05:08]Ön azt mondom, hogy lehet, hogy van, aki legyőzi ezt és tudja olvasni, de nem kell kétségbe esni, mert mindig lesz, aki ezt fogja tudni olvasni, mint ahogy nemzedékekkel beszélgetve egyáltalán nem ajánlom a se kortársaimnak, sem nálam fiatalabbaknak, hogy megpróbálják felvenni azt a nyelvezetet, ahogy manapság kommunikálhatunk mondjuk az égen generációval.

[00:05:37]Nagyon nagyon érdekes jelenség van, hogy hogy azok egyszer csak úgy megnőnek és elkezdenek először is egy kevert nyelven beszélni, ami teli van angol kifejezésekkel, hiszen az informatika nyelve maradt az angol, és ezért nagyon tudnak.

[00:05:53]benne vannak tehát a kortárscsoportok nem a grundon szerveződnek, hanem a interneten.

[00:06:02]Tehát én csak hallom a gyerekszobából, hogy angolul kiabál valakivel a az unokám, és kiszól, hogy nagyi, Edinboróban esik a hó, és informálódnak.

[00:06:16]Tehát itt megváltozhatnak a formák, de én nem nincsen gyászjelentés.

[00:06:21]Az, hogy érző értő olvasás az az viszont egy bonyolult dolog.

[00:06:27]És ilyenkor el kell hagynunk a családot, mert az a gyerek, aki könyvek között nő fel, az egy nagy helyzeti előnnyel indul, vagy ahol van egy van nyomasztó szülői példa és könyv van a kezekbe, vagy van egy elkötelezett könyvtáros valahol, aki forszírozza ezt a dolgot, vagy kezdettől már meséket olvasnak a gyerekeknek, azok azok egyrésze a népességnek.

[00:06:54]jelentős részük, hiszen úgy kerülhet óvodába, iskolába is, hogy nemhogy mesét nem tud, de magyar nyelven is nehezen beszél, rossz a szókincse, nem érti a kifejezéseket, nincsenek az mindennapi rutinjai, amelynek része lehet egy minimális kulturifikációs rutin, és nem hallott jó meséket, és ezért el nyilván, hogy be kell vonni a közoktatást is ebbe a dologba.

[00:07:23]éppen ugye az eredeti szakmámban én kutattam, terápiát csináltam, tehát én egy klinikai pszichológus vagyok, aki sokat foglalkozott gyerekekkel, ahol ma már azt a ugye időről időre a különböző országokba, a különböző korosztályú gyerekeknek összehasonlítják a tudását, aminek egy része az az értő olvasás, tehát hogy Itt elolvasnak egy valami, visszakérdeznek történetekre alá kell húzni ezt meg azt, meg ilyesmi.

[00:07:58]És most van egy olyan fogalom, hogy Reading Motivation Index, ami egyre gyakrabban forul fordul elő a szakirodalomban, aminek az a jelentősége, hogy ezek sztendizálhatók, különböző korosztályoknál bevethetők, eleve ezt most már majdnem minden európai ország hozzáfogott ennek a saját népességéhez való sztenderdéhez, és Ö érdemes nézni a hátterét, hogy miért nem miért olyan ritka az igazi értőolvasás.

[00:08:37]Gyerekkori mesékkel kezdődik, mert hogyha igen, akkor a saját példámat tudom idézni.

[00:08:41]Nálunk a szülői csoportokban üvöltözésig menő vita van arról, hogy melyik a jó gyerekkönyv.

[00:08:46]És rendszeresen elhangzó érv, hogy én ezt utálom, de a gyerekem imádja és fordítva is.

[00:08:54]Ott lehet rászoktatni a családdal együtt a gyereket az olvasásra, amikor amikor mind a kettőnek elég, ha a gyereknek tetszik, akkor is, hogyha én azt látom a szövegben, hogy ez borzalom.

[00:09:06]Az, hogy borzalom, a ugye a gyerekkönyv egyébként a gyerekkönyvkiadás az egyik legjobban funkcionáló területe a könyvkiadásnak, és ezt Magyarországon is elmondhatom.

[00:09:18]Óriási a választék.

[00:09:19]Óriási a választék és van mindenhonnan választék.

[00:09:22]Tehát vesznek külföldi jogokat, eladnak jogokat, a magyar a feldolgozzák a népmeséket nagyon sokan, mint ahogy a felnőttek számára is a klasszikusokat is.

[00:09:33]Ugye Nádas di Ádám erre jó példa.

[00:09:36]Lefordította Shakespeare összest, amit valószínű eredeti fordításban már nehéz lenyomni a gyerek torkán, de ha vannak idézőlvett Shakespeare mesék, amik már érthető nyelven történnek meg és kerülnek be, arra ráharaphat a gyerek.

[00:09:52]Ugyanez igaz a bibliai történetekre, mindenre.

[00:09:55]Tehát az alapokat meg lehet meg lehet adni.

[00:09:57]És az, hogy nekem nem tetszik, de neki tetszik, és felolvasom, az hacsak nem olyan kizáró körülmény van benne, amit minden áron nem akarom, hogy ő tudja, mert mintha nem is neki szólna, akkor akkor szerintem a gyereknek olvasunk, nem magunknak.

[00:10:15]De az igazi az egymásra találásban az, hogyha nekem eszembe jut, hogy hm én ezt ezt én is hallottam valaha, de nem így meg nem úgy.

[00:10:23]És legtöbb gyereknél az a felolvasás előtt van az a az a időszak, az később is előjön a kisgyerekeknél, hogy most ne könnyből mesélj, hanem mesélj fejből mesélj, hogy veled mi volt, hogy mi volt.

[00:10:42]Tehát meséké válik a felmenők gyerekkora, a fel az előző idők történései, és ezek szépen beleívódnak a gyerekekbe, és ez így megy.

[00:10:50]De itt az a feladata, és szerintem a könyvkiadók egyébként elég jól veszik a kanyart, hogy a hogy a gyerekek hozzájuthassanak olyan történetekhez is, ami nem feltétlenül esett meg velük vagy valakivel a családból vagy ezen az éghajlaton, hanem valahol másüt, valahogy máshogy van, vagy nem is történt meg, de megtörténhetett volna, ha lett volna szárnya, vagy tehát a kreativitás is megindul ezekben a mesékben, és szerintem nagyon jó a magyar kiadóknak a felhozatalai, és nagyon időszerű.

[00:11:30]Az más kérdés, hogy bekerülnek a a közbe.

[00:11:33]Most már azt hiszem, az óvoda is kötelező, és ott is már olvasnak, mikor délután lefekszenek a gyerekek, rosszabb helyeken csöndre kell lenni, mert aki rossz, az kiküldik, vagy valamit csinálnak vele.

[00:11:49]De hogyha az óvónéni elkezd folytatásba olvasni egy könyvet, amiről várják, hogy jön a következő rész, és már ugye nagyobbak már nem is kívánnak aludni, de csak ezt hallgatják fekve, akkor is ki vannak véve a hétköznapi kapálásból, és másfél órára egy más világba kerülnek, ami mindenképpen jót tesz nekik.

[00:12:10]És hogyha az iskolák is fel készülnek erre, és tehát van egy ilyen bizonyos szempontból a pedagógusoknak akár az egyéni ízlésével, de őket is meg kell támogatni a az irodalommal, meg kell támogatni képzésekkel, és az iskolai könyvtárakat is el kell árasztani új könyvekkel, hogy ezek oda bejussanak, és azok is hozzájussanak ezekhez a olvasásélményekhez, akik egyébként nem olyan környezetből valók, tehát a valahogy demokratizálni kell az olvasáskultúrát is.

[00:12:48]Nem tartottól egyáltalán, hogy olyan lesz az olvasásunk, mint a könyvnyomtatás elején, hogy egy nagyon szűk olvasás írni, olvasni tudó elit fogja fogyasztani a betűt, csak most ezeknek az eliteknek a 99%-a nő lesz, mert a statisztikák azt mutatják, hogy a nők olvasnak.

[00:13:07]Egész megdöbbentő statisztikák vannak.

[00:13:09]a férfiak egy perces olvasásáról naponta.

[00:13:14]Igen, ez egy érdekes dolog.

[00:13:14]Valószínű egy pár nemzedék még majd feltétlenül megnézném a azt nem néztem meg még így külön, hogy mi újság például Svédországban meg a Baltikumban vagy fenn ott észak.

[00:13:27]Sédek általában többet olvasnak, de mindig rá szoktuk fogni az időjárásra, hogy úgyse lehet ott mást csinálni.

[00:13:30]Inni lehet, meg olvasni.

[00:13:32]Meg olvasni lehet, de ott erős a gyanú, hogy ott már más az elosztás.

[00:13:37]Nálunk azért van egy ilyen ilyen a férfias és a nőies között, tehát van egy fiú testvér meg egy lánytestvér.

[00:13:46]Legtöbbször a fiú testvért elküldik sportolni valam válogatnak neki valami jó sportot.

[00:13:51]Aztán a fiúgy gyerek a referencia kortárscsoportjába kerülve izmot kezd el növelni.

[00:13:58]Ott is adja a sportot, mert az nem eleget nevelt, vagy növesztett neki.

[00:14:02]Felvesszik ezeket a klasszikus férfi mintákat, és a ezeknek a fiúknak már nincs meg ott az apai minta, aki ül és olvas.

[00:14:13]Legfeljebb ugye van az most már az sincs, hogy hazajön a papa, megeszi a vacsorát és egy újsággal a kezében, mert nincs újság.

[00:14:19]Még már ez is elmúlt.

[00:14:22]Viszont a lányoknak talán egyszerűbb ez a tudattalan identifikáció a nőkkel, mert látja, hogy az anyuka olvas.

[00:14:30]Sőt, általában a az olvasási, illetve a könyvásárlási szokásokat nézve később, a tipikus magyar könyvásárló, a 40-es nő, aki nemcsak saját maga számára vásárolja meg a könyveket a könyvesboltban, vagy ma már majdnem felej részben online, hanem ő veszi meg az orvosnak, a tanítóninnek a jutalomkönyvet, ő veszi meg a nagymamának, a nagypapának, a vidéki rokonnak, és mellesleg a gyerek is kultúrmissziót, tehát ő egy kultúrmissziót két rántás megkavarása között kultúrmissziót is teljesít, illetve egy jó minta tud lenni a fiatal lányoknak az olvasás az olvasásra.

[00:15:16]Üüm lát olyan tendenciát a könyvpiacon, hogy a szerzők és a kiadók az igényeknek megfelelő könyveket kezdenek el csinálni.

[00:15:24]Tehát ugye tudják, hogy a 40-es nők olvasnak leginkább, akkor írjunk olyan könyveket, amiket a 40-es nők olvasnak.

[00:15:30]Mondjuk ezt Kraszna Orkai Lászlóról nehéz lenne elképzelni, hogy nekiállna a piaci mozgásokon gondolkodni és úgy írni.

[00:15:37]Ö Igen, igen, szerintem nem feltétlenül így, de van a szerző és az olvasón kívül egy kiadó, aki szeretne ebből meg is meg is élni.

[00:15:50]Egy részüknek van még ilyen kulturifikációs igénye is, hogy igényes kiadó szeretne lenni.

[00:15:55]Aztán van, aki akár anyagi megfontolásból ágy vagy saját ízlésből vagy a saját gyerekéhez alkalmazkodva szélesebb platformra helyezi a saját kiadását.

[00:16:07]Egy főszerkesztő vagy akárki.

[00:16:09]Ez ez úgy rányomja a bélyegét a kiadásra.

[00:16:11]Ebből kifolyólag én szerintem azt látom pontosan ebből a tendenciából, amit mondtam előtte, hogy végeláthatatlan sorok dedikáltatnak a fantazi, vagy akár a krimi, vagy a lányregények, thrillerek sorban, hogy a kiadók természetesen erre ráéreznek, és akinek érzéke van, tapasztalata van, környezete van, vagy belemélyedebb rászáll sorozat.

[00:16:42]Okra, rászállt típus könyvekre.

[00:16:45]És ma már a Brend eléggé kifejezi azt, hogy ott milyen könyvet kaphatunk.

[00:16:51]A klasszikus szépirodalom és a kortárszépirodalom is kiadóit meg tudjuk számlálni az ujjainkon, amelyeket ismernek az emberek és amelyekről tudnak.

[00:17:04]Egyre több a self publisher, aki maga fogja, írja és elkezdi terjeszteni is, vagy valaki segít neki abban, hogy legalább EB könyv formátumba felkerüljön, de ezeket is már vizslatják a valamire való kiadók, és éles szemmel látják, hogy ezt hányan töltötték le, és hogy erre van egy számlhatoda, vagy és és ebből meg megkalkulálják a a arra azt, hogy ez milyen igényeket elégíthet ki, és elkezdenek próbálkozni, és ezeket a öntevékenyen megcsinált könyvekreket megcsinálják, mint kiadók, és és sikereket érnek el.

[00:17:47]És én én én látom azt, hogy ez a szép irodalomban is dívik.

[00:17:54]Az, hogy mi kerül rá a kánonra, az az az már egy érdekes, összetettebb kérdés, mert a szépirodalom olvasói és a szépodalmat vásárló közönség az nagyjából azonos, az kerül rá.

[00:18:17]Tehát azok ezek ezek nem szaporodnak mérhetetlenül.

[00:18:20]Tehát a többletolvasás nem ezek köréből kerül ki, tehát nem a szép irodalmat vásárlók köréből kerül ki, de de ugye hát a a Kraszna Horkain már régóta szí ott van a a placon és ugye film is a Tarbéla mint társkönyv csinált belőle ugye filmeket is 7 és fél órás sátántangó én arra emlékszem hogy és nem mondom, hogy könnyen olvasható, de emlékszem, hogy több ismerősömnek ott a a kutyát minden nap elviszem másfél órára egy kutyafuttatóba, amely ami nagyjából lefedi az összetételét a társadalmunknak, és ott egy idősebb kulturált hölgynek ajánlottam, hogy menjen fel az elektronikus könyvtárra, és ott le tudja tölteni ingyen a műveit a a krasznahorkainak.

[00:19:20]És van benne egy ami kutya is van benne, és kis nem olyan régiben újra találkoztam, és azt mondta, hogy képzeld, az utolsó könyvét is elolvastam.

[00:19:30]Kraszta, hogy 80-as nő.

[00:19:34]Tehát a hozzáférhetőség, a feltállalás az nagyon számít, illetve nagyon számít az elszántsága annak, aki olvasni akar.

[00:19:43]De az, hogy kraszna hororkait biztos, hogy most sokkal többen olvassák, de lehet, hogy nem olvassák többen, mert arra is van példa, hogy megveszik, de nem olvassák.

[00:19:54]Ott kell lennie.

[00:19:55]Ott kell lennie.

[00:19:55]Tehát a Snobéria nagyon jó könyvvásárló motiváció, mert az egy alapkérdés, hogy Krasznahkai összesnek ott kell lenni, ahogy a Márai összesnek, vagy ahogy annak idején a Kerti Szimrének is ott kellett volna.

[00:20:07]Nagyon nehezen jelent meg a a sorstalanság is.

[00:20:13]Azt sok kiadó visszalökdöstte és nem jelentette meg.

[00:20:15]És utána egyszer csak Nobeldíjat kapott.

[00:20:17]A Nobeldíj adásának motivációja is egy összetett dolog, hogy ki kaphat Nobeldíjat, vagy ki kap Nobeldíjat.

[00:20:25]De ezek egy dolgot biztos, hogy bizonyítanak, hogy a magyar irodalomban is, a magyar kortársirodalomban is, nem csak a régiben van valami olyan plusz, amitől a magyar nyelvet beszélő, mondjuk 10,5 millió vagy 15 millió, jó legyünk nagylelkűek, emberből van 3 millió olyan olvasó, így összetéve, aki aki aki megveszi ezeket a könyveket.

[00:20:55]Nem mindegyik ugyanazt veszi meg, de szép irodalmat vásárol magyar nyelven.

[00:21:04]Illetve ma már most itt kiderült számomra a Dvid Szalai, aki akkor, hogyha most visszatérünk a realitásba, holnap délután 4 órakor a Vörös Marti téren, Dvid Szalai, kanadai angol, magyar apától származó, kis kilenc évig Magyarországon is élő író.

[00:21:26]Nobel díjat vagy a Booker díjat, ami a legnagyobb angol díj.

[00:21:32]2025-ös könyve most kijön magyarul, ugye a Flashből lett test.

[00:21:37]És olvassák a fiatalok, többen mondták nekem, hogy hát oké, hogy most megjelent magyarul, de én már ezt rég olvastam angolul.

[00:21:44]Szóval, szóval egy biztos, hogy van valami a magyar magyarban, ami valahogy arra predesztinálja az irodalmát is, hogy jelen legyen a világirodalomban is, és hogy ennek elég komoly komoly látszata is van.

[00:22:04]Tehát annyi gratulációt nem kaptunk így a nemzetközi könyvszakmából sem, mint amikor amikor a a megkapta a Kraszna Hororkaian a a Nobeldíját.

[00:22:18]Vagy most is sokan érezték, hogy ez a David Szalai olyan magyarosan biztos.

[00:22:22]És aki már elolvasta, az már látta, hogy a főszereplő úgy hívják, hogy István agyanut fogtak.

[00:22:26]És az, hogy hogy ezek a ez ez szerintem ezzel élni kell és ezzel dicsekednünk kell.

[00:22:33]Mert ez ez a tokaival vetegő hungarikum, a magyar szépirodalom.

[00:22:42]A 97.

[00:22:42]ünnepi könyvéről beszélgetünk tulajdonképpen, de ezen belül egy csomó más dologról.

[00:22:46]Például azt szeretném tudni, hogy mi tesz föl egy szerzőt a kánonba?

[00:22:51]A kritika, az olvasás, a reklám, hogy a művéből készült-e film.

[00:22:57]Micsoda?

[00:23:01]Szerintem különböző utak vannak.

[00:23:01]Az eredmény az, hogy és a kánon is változik, és szerintem most a kánon sokkal gyorsabban változik a kortársirodalomban, mint annak idején.

[00:23:16]Itt van mondjuk az egyik gyászos mellékterméke a kánonnak, az iskolai kötelező olvasmányok intézménye, ami 50 éve legalább nem változott.

[00:23:28]kezdődik a kincskereső kisködmönből, amiben már két idegen szó is van a címében, és ez olyan alsó tagozatban.

[00:23:37]Van benne légyó mint halálig, van benne Pálcai fiúk, van benne egri csillagok és van benne Jókaitól a Kőszívű ember fiai.

[00:23:49]De állítólag az iskola határon például már nincs benne.

[00:23:51]Azt kivették?

[00:23:52]Nincs.

[00:23:52]Kivették az iskol.

[00:23:52]Tehát a itt az van, hogy azok, amelyek társadalmi berendezkedéseken átívelő tematikája van, és ráfogható, ez is, meg az is, az marad, de az újakat, azokat szorgos pedagógusoktól és olvasott, kulturált közekből bekerülnek, mert már Rumini könyveit olvassák a kicsik, és nincs rajta a kötelező olvasmányon, de az úgynevezett informális kánonnak nak komoly részei, ahogy a kortárs szépirodalom is komoly része, én úgy mondanám, hogy informális kánon, aki ad magára, az ezt tudja, az túlmegy azon, ami az iskolai kötelező olvasmány.

[00:24:35]Hát ha az iskolai kötelező olvasmányokat megnézzük, a pálutcai fiúk részben azért, mert az elég rövid, ugye azt egy mostani generációs is beveszi azt a mennyiséget, amennyit a Molnár Ferenc könyve a tartalma nagyon közelít ahhoz, ami most is érinti a mai fiatalokat, a közösség, a szembemenő két csoport, az akkor a a társ társadalmi egyenlőtlenség és a musical, ami lett belőle, amit amit a boldog boldogtalan látott, meg amerikai és magyar film, amit az is az is megismerte a tartalmát, aki igazán nem olvasó.

[00:25:21]Tehát egy, hogy a társ művészeti ágak, tehát nem ilyen kreatív dolog, film, színház, zenés darab, ilyesmi, az nagyon sokat hozzátesz a marketingéhez.

[00:25:39]De ma van még egy olyan dolog is, ami van jó is, meg nem is olyan jó, hogy a marketing költségek, amiket már nem engedhet meg magának akárki.

[00:25:52]Tehát lehet egy finom, jó, igényes, még látja benne az ember, hogy ez sokakat érdekelne, de a kiadó anyagi lehetőségei nem tesznek, nem teszik lehetővé, hogy hatalmas marketing költségeket tegyen mellé.

[00:26:12]A kereskedelem pedig figyeli ugyan a fogyást, de ugye Magyarországon a a struktúrája az valahogy úgy alakult, hogy a nagykereskedelmi láncolatoknak is vannak kiadóik.

[00:26:28]Ami hát az ami természetes, hogy az a legfontosabb, de ugyanakkor a végső eredményben ők is, ne ők is az a céljuk, hogy bármiből adjanak el többet és legyen legyen bevételük.

[00:26:39]De tény, hogy vannak művek és vannak kiadók, akiknek nem fussa [torokköszörülés] rendes marketingre és próbálkoznak.

[00:26:49]Úgy és mint kiderül, hogy van olyan könyv, ami már megjelent pár éve valahol valakinél, és nem vette annyira észre a közönség, de aztán egy jó szimatú módosabb kiadó egyszer csak észrevette a tendenciát, és újra kiadta, és akkor már 100zével fogyott az a könyv.

[00:27:08]Tehát úgy úgy nézem, hogy a marketing szerepe nagyon fontos.

[00:27:14]A kiadók nagyon próbálják magukat brendesíteni is, hogy valakinek egy adott ki direkt egyébként kerülöm a megnevezéseket, hogy ahhoz a amit ő akar közölni, meg akinek ő akar közölni, olyanra fényesítse a brendjét.

[00:27:33]Tehát tudom, hogy bizonyos típusú könyveket a családtagjaimnak, magamnak hol keressem, melyik kiadó kínálatában.

[00:27:42]És akkor vannak, hát ami még szintén nem rossz, hogy elég sok könyvesbolt is van, mégha azt mondjuk, hogy a kő téglából épült könyves boltok világszerte nem a fénykorukat élik, és a könyvkereskedelem az egyre inkább kénytelen beengedni a polcaira nemcsak könyves, hanem úgy mondjuk, hogy bookrelated termékeket is, ami szélső ö jelenségkén akár akár kávéfőzőt is jelenthetár naptárat, könyvformátumú papírírószer.

[00:28:20]Ez az tehát bővíti a kínálatát, hogy meglegyen neki a bevétele.

[00:28:25]De ez nem csak hazai jelenség, ez egy nemzetközi.

[00:28:28]mondom, hogy hogy a legnagyobb amerikai egy Bars Nobban láttam először én is egy kávés készletet meg kávéfőzőt a könyvesboltba, meg ugye vannak a saját márkás kiadványok, amik amiket kereskedők adnak ki.

[00:28:41]Ez a ez jobb helyeken az úgy néz ki, hogy az nem a saját fejlesztésű könyve, hanem megveszi egy ponton túl a jogát egy olyan könyvnek.

[00:28:53]Ezek általában ilyen maradandó dolgok.

[00:28:55]Van benne például térkép, van benne ezek tudományos könyvek, vagy magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvek.

[00:29:04]nem annyira a szép irodalomból merítkeznek, hanem a nonfictionből, és a saját brendjükön kiadják ezt, és úgy tudnak elérni valamilyen fajta pénzügyi sikert is.

[00:29:17]Meg ugye itt van még a a könyvértékesítés egy hazai, nem hazai specialitás, mert nagyon sok helyen van bizományosi értékesítés, ami egyrészt jó, mert felkerülhet szélesebb választék a könyvesbolt polcaira, de másrészt meg a legnagyobb kockázatot vállalja a kiadó vele.

[00:29:43]Mert akkor kap pénzt, amikor el mert akkor akkor az eladás után kap bizonyos idővel könyvet, és akkor már a a a könyves boltoknak is kérdés az, hogy mi a mi az ambíciója, mit akarnak.

[00:29:57]Vannak szakos könyves boltok, vannak mintakönyves boltok, és vannak ugye az alap családi könyves boltok, meg a minden könyves boltok, amik leginkább ugye bevásárlóközpontokban működnek, amik mennek össze, szépen mennek össze.

[00:30:12]Egy először két emeleten voltak, aztán már csak egy emeleten vannak, de ugyanakkor ez ezek ezek Euróba fizetnek négyzetmétert.

[00:30:23]aon meg lehet mondani, hogy a gyorsan forgó, tehát mindenkinek megvan a maga költsége, és úgy gyűjtöget egy időbe, hogy a az általános gazdasági nehézségek és a a a kulturális sivatagan viszonyul egymáshoz.

[00:30:46]és ezt hogyan lehetne mégis csak termőre fordítani?

[00:30:48]És akkor néztük, hogy milyen csapások vannak, amik mondjuk a könyvszakmát úgy nagyon speciálisan és extrém módon sújtotta az elmúlt időszakokban.

[00:30:59]Hát olyan furcsa dolog, mint a a növekvő bérek, az olyan furcsa dolgok, mint a a szűkülő pénzügyi lehetőségei, az elsorvadó középosztály, a a könyvszakma kihagyása, a könyvszakmát érintő törvények megfogalmazásába és és pia kidobá bevezetési re most olyan reménykedve várjuk azt, hogy hogy a a néhány igényünk talán értő fülekhez talál, mert azért az elmúlt években nem volt intenzív a kapcsolat a az államigazgatással, a minisztériumokkal.

[00:31:48]Valahogy a könyvet könyvvel nem nagyon számoltak, vagy amit számoltak, az nem a Javát szolgálta a könyvnek.

[00:31:56]Tehát mondjuk a könyvszakma bevonása tényleg itt van ez a Magyar Könyfadok és Könyterjesztők egyesülése, aminek van 140 tagja.

[00:32:06]Mik az egyik legrégebbi magyar cí 1795-ös Európában második legrégebbi nonprofit típusú szervezet.

[00:32:12]Svédeknek van egy ennél egy-két évvel öregebb.

[00:32:15]De hát és és az is a specialitása, hogy itt nincsenek kiadók és terjesztők, hanem együtt tartjuk a farkast meg a bárányt.

[00:32:27]Ezzel folyamatosan törekszünk arra, hogy legyen egy egyensúly, ne éles harc legyen a kiadók és a a kereskedők között, mert azt a vásárló fogja megszívni a végső soron.

[00:32:38]És a a tagjaink között ma már nemcsak főállású könyvkiadók vannak, hanem vannak olyan intézmények is, tudományos műhelyek, egyetemek, múzeumok is, akiknek melléküzemban vannak könyveik, és akiknek a kereskedelmi könyvpiacon is jelen kell lenni, mert fontos, mert az is könyv, de hogy ez valahogy összejöjjön, most ott tartunk, hogy a 90%-át meghaladó könyvtermés Az átmegy a tagságunkon, abban mi érintve vagyunk valahogy.

[00:33:15]És úgy teltek el évek, hogy elfeledkezt nem elfeledkeztek, tudatosan vagy nem tudatosan, nem igazán vontak be, mert voltak másfajta elképzelések a dologról, amik nem jönnek be.

[00:33:26]Tehát egy könyvet megjelentetni, kitenni a könyvesboltban valamilyen mondjuk egy a marxista filozófiában van, ott még még úgy tanultuk, a felépítmény, amiben a tudatot lehet, ez egy nagyon jó eszköz lenne ezen az úton módosítani, csak ahhoz is kell egy 100 év még locsoljuk az egészet.

[00:33:51]Tehát van, nincs, van az a könyv, amit akármilyen jó helyre tesznek, akármennyire meg van marketingezve, hogy szép magyarul mondjam, ha a fejéhez tartjuk a pisztolyt, a drága vásárolt jelöltnek, akkor se veszi meg.

[00:34:04]Na most ehhez kell a szakma, ehhez kell egyfajta független és szabad gondolkodás, és egyfajta tisztelete a kultúrának és a könyvkultúrának.

[00:34:15]Rálátás, emberismeret, olvasókkal való kapcsolattartás.

[00:34:22]az alkotóknak a megbecsülése.

[00:34:22]Hát ma már nálunk alapvető az a ugye tagja szervezetünk az európai könyvkiadós egyletnek is, a FEPnek is, a főesen Europaian Publishernek is, ahol egy szép napon úgy döntöttünk, hogy a fordító is alkotó és kerüljön a borítóra, csatlakozzanak a a Európai kiadók arra, hogy a különböző nyelvről adott nyelvre lefordított könyvek fordítói is méltó megbe becsülést kapjanak, és a nevük legyen rajta borítón.

[00:34:58]Szerkesztőt, bocsánat, nem kéne rátenni.

[00:35:00]Azt írja Stepen King, hogy a szerkesztő a második legfontosabb ember, mert a jó szöveg az az előző szövegváltozat -1%.

[00:35:08]Igen.

[00:35:08]Van a vannak alkotószerkesztők, van a szerkesztő, van kiadói szerkesztő, van olvasósz, tehát a szerkesztőnek ezernyi fajtája van.

[00:35:16]Az összes nem fér el a borító, mert a címnek is ki kéne meg egy kicsit a szerzőnek is férni.

[00:35:23]Most kezdjük a fordítót, mondjuk egy ilyen kis nyelv esetében, mint a magyar meg, ahol még még mindig nagy az elmaradása, nem még a fiatalabb nemzedékben is a a nem elég, hogy az értőolvasás magyarul a nyelv nyelveken való olvasásber egyre inkább jön fel.

[00:35:42]Tényleg a tendencia nagyon pozitív, azért nagyon sokan magyarul akarják elolvasni.

[00:35:46]azért van az, hogy a történelem során a magyar fordítók között nagyon sok van olyan, aki ő maga is író és tehetséges író, de tud fordítani is.

[00:35:59]És és az, hogy hogyan tállaljuk miképpen a a könyvet az olvasó számára, ott ott elég nagy jelentősége van ennek a dolognak.

[00:36:11]Tehát most lépésről lépésre megyünk.

[00:36:13]Az összes közreműködött nem tudjuk, de ott van a kolofon oldalon, és ott is látszik, hogy kiadta az 1795-ben alakult magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülésének tagja az a kiadó.

[00:36:29]És ott tehát szerintem az, hogy a könyv még ma is a kulturális területen, vagy egyáltalán a kulturifikáció és egyáltalán ennek a témának a anyagilag a legelérhetőbb objektuma.

[00:36:45]Tehát a könyvkultúrában pláne a könyvkiadók hajlamosak arra, hogyha nem fogy rendesen, nem a zúzás az első gondolatuk, hanem akciózzák az értékes könyveket is, amik ott vannak a raktáron.

[00:36:58]Tehát előbb-utóbb talán vásárlóhoz jutnak, vagy olvasóhoz jutnak.

[00:37:05]Én szerintem ez egy olyan alapértelmezése lehet egy magát haladó és jobbító társadalomnak, hogy a az olvasást és a könyvkultúrát demokratizálni kell, mert ezzel érhetjük el a legtöbb embert, a legtöbb nemzedéket, mert ezt olvasunk kicsitől nagygatunk minden korosztályban.

[00:37:28]Itt lehet olvasni a társadalom berendezkedésétől függetlenül bármilyen berendezkedett társadalomba.

[00:37:37]Tehát ez egyfajta szabadságkifejező dolog is.

[00:37:41]És akkor itt jönnek a könyvtárak, akikre nagyon-nagyon komoly szerep vár, még további szerep vár, mint ami jelenleg van, meg a könyvtárosokra is, akik szintén ilyen szürke eminenciásai a a könyvszakmának, és rengeteg minden múlik rajtuk.

[00:37:56]Én ismerek olyan könyvtárosokat, akik nélkül egy nemzedék kimaradt volna egy faluban.

[00:38:04]Kell egy művelődési ház, abban kell egy könyvtár.

[00:38:06]Kell kell egy könyvtár, és utána abból lesz a teleház, és egyszer csak minden ott lesz egy helyen, és ad egyfajta szabadságot is az embernek, vagy legalább legalább a szabadság illúzióját az, hogy olvashat.

[00:38:21]Mihez érdemes hasonlítani a könyv értékét?

[00:38:25]A moziyhez, a koncertjegyhez, vagyis az árát, a színházi jegyhez?

[00:38:29]Az ember azt mondja, hogy egy könyv 5000 Ftba kerül, akkor most ez olcsó vagy drága a koncertjegyhez képest nézzem.

[00:38:40]Hát a a könyv ára az ugye napról napra, óráról órára drágább.

[00:38:44]Ugyanígy drágul a színházijegy is.

[00:38:47]A moziyről ne beszéljünk.

[00:38:49]Ugyanígy ott vannak versenytársnak, ami ami nem hangzik nagyon jól, hogy most megnézem a moziba, vagy elolvasom, de legtöbbször ez együtt jár.

[00:39:00]Aki elolvassa, az megnézi moziba, vagy fordítva, vagy fordítva megnézi moziba és elolvassa.

[00:39:06]Ön a árakat azért nem hasonlítanám ennyire össze, mert akkor el kell nem szabad versenyezni az operaházzal meg a színházzal, akiket szintén az ágy is húzza.

[00:39:22]Itt arról van szó, hogy az a színházi jegyben mi realizálódik, vagy abban a könyvben mi realizálódik.

[00:39:30]És az állam szerepe nem a biznisbe való beleszólás, nem a az, hogy nyomom a politikailag számomra úgy érzem, hogy a javamat szolgáló cuccot, hanem valahogy úgy veszek részt ebben a piacban, hogy a szereplőjét támogatom meg.

[00:39:52]megtámogatom a szerzőt ösztöndíjakkal, akkor még nem is derül ki, hogy ő lesz-e a nagy szerző.

[00:39:58]Megtámogatom a fiatalokat és a nyugdíjasokat valamilyen jogosítvánnyal, hogy kedvező áron jussanak ugyanahoz a könyvhöz, amit van, aki meg tudja meg tud venni a normár áron, de esetleg ugye nyugdíjasokkal már nem számolnak.

[00:40:11]Nagyon sokszor az van, hogy felmérés van és felveszi a telefont a nyugdíjas és megkérdezik tőle, hogy hány éves akas köszönöm, ön már nem érdekes, holott már nem fogyasztó, ami meg pont a könyvnél nem igaz, hiszen az már tud még olvasni tud, meg van szemüvege is, meg egy csomó mindennél nem, de itt az, hogy az állam támogassa a szereplőket és ne magát a könyvet és ne magát az üzletet.

[00:40:42]támogassa a vásárlókat abban, hogy megkaphassák a könyvet, illetve bizonyos kiadványok, amiket csak rá kell vetni a szemünket a a nemzetközi könyvpiacra.

[00:40:52]Vannak olyan könyvek, amelyeknek meg kell, hogy jelenjenek egy adott nyelven, de látszik rajta, hogy ez nem fog fél év alatt elfogyni a piacról, de ennek állandó szerepe van egyébként.

[00:41:06]Ilyenek a klasszikusok is, ilyenek a [horkantás] tudományos népszerűsítő könyveknek a színvonalasabb részei, ilyenek a művészeti könyvkiadvány, a művészeti kiadványok a könyvpiacon, amelyeknek aránytalan a költségigénye ahhoz, hogy minőségben megjelenessen.

[00:41:25]Iszonyú drága papír, iszonyú drága minden minden nagyon tehát tehát aránytalanul sokba kerülnek és az eladott példányszámok nem, de mégis csak fontos és nem maradhat a parlagon.

[00:41:34]Mert például van egy ilyen anyanyelvi megőrző szerepe is a könyveknek.

[00:41:40]Például a a mezőgazdasági szakkönyveknél kell, hogy megmaradjon a magyar szaknyelve a mezőgazdaságnak, vagy ugyanilyen a egyébként a pszichológiában is, ahol a van egy nemzedék, aki bizonyos dolgokat nem is tud csak angolul megnevezni, mert a magyar szakirodalom nem volt, és az angolhoz fordultak az egyetemisták, hogy hozz hozzájussanak a többletekhez, de nagyon sok, de a műszaki kiadványok is ilyenek, meg a meg még az egyetemi tankönyvektől is sok ilyen van a a jogi karon, hogy magyarul is van megfelelő kifejezés.

[00:42:28]Mondjuk most egy párat azért már nem kéne, hogy Fő Iispán meg Vármegye vagy nem tudom.

[00:42:32]Szóval ezek nem ezek a legfontosabb, de van minden szerencsére magyarban is minden szakterületnek van egy szaknyelve, amit ébren kell tartani.

[00:42:44]Ühüm.

[00:42:44][torokköszörülés] Ö jó hangulatú egy ünnepi könyvét.

[00:42:47]Ugye nem csak itt Budapesten van, hanem ez sok helyen van.

[00:42:53]Határon túl is van.

[00:42:53]Nem feltétlenül mindig pont ugyanabban az időpontban, de azért nagyjából ilyen sűrűsödik.

[00:43:01]Nagyjából nagyjából egy időben van és országos.

[00:43:06]A mi magunk is felvesszük a kapcsolatot és megpróbálunk egy egységes arculatot adni.

[00:43:10]A szerzők igyekeznek eljutni vidékre is, és ott dedikáltatni, mert dedikálás több mint 1000 dedikálás várható holnaptól kezdve a a Vörös Marti térés környékén is.

[00:43:23]Biztos egy gyulladás bekövetkeztével alig ha nem fenyeget.

[00:43:28]Igen, fenyeget.

[00:43:28]De ez azt jelenti, hogy kívánják a személyes kontaktust a szerzőkkel az olvasók.

[00:43:35]És a az elmúlt években is, amikor feszítettebb volt a közhangulat és a gazdasági helyzet meg minden, ez egy oázisként szolgált.

[00:43:43]Itt ventilált a kultúra, ventilált az olvasó.

[00:43:49]És ez a a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon kívül a másik olyan kulturális rendezvény, ahol totálisan ingyen vesznek részt a a résztvevők.

[00:44:01]Nincs benne burkolt, még az esti koncert is ingyen van, nincs belépődíj, minden korosztálynak szól.

[00:44:10]És számításaink szerint tavaly például 70000 embert tudtunk oda csődíteni.

[00:44:16]Nagyon nagyon jó hangulatú.

[00:44:21]Két színpadon folyamatosan könyvbemutatók, beszélgetések zajlanak.

[00:44:26]Minden este van valamilyen könnyűzenei koncert.

[00:44:28]Beépültünk a turizmusba is, hiszen ezek ilyen turizmus szempontjából kiemelt helyeken vannak.

[00:44:36]Nagy táncolás folyik a esti órákban.

[00:44:41]Ott a könyvesek van egy csinálunk szombatonként a könyvesek éjszakájának hívjuk.

[00:44:45]Végtelenségig nyitva tartanak a standok.

[00:44:51]Lehet gyülekezni, összejönnek a könyvesek és az olvasók.

[00:44:55]Ö együtt pogácsáznak, koccintanak.

[00:45:02]Tehát szerintem egy nagyon jó, nagyon szabad hangulatú.

[00:45:05]Szóval, szóval szerintem egy nagyon jó hely az ünnepi könyvét, nem hiába 97 éves.

[00:45:12]És a következő nagy rendezvény, ez meg az októberi könyvfesztivál, az a nemzetközi könyvfesztivál, az egy más jellegű rendezvény, ugye hidegebb lesz.

[00:45:23]Hideg, ez egy ez egy szabadtéri, ez a magyar irodalom ünnepe.

[00:45:26]A 31.

[00:45:26]budapesti nemzetkönyv budapesti nemzetközi könyvfesztivál.

[00:45:32]az október 1je és 4e között lesz most kint a Hung Expo területén, mert a elvesztettük a Millenárist, ahol évtizedek óta voltunk.

[00:45:44]Egy nagy szabású rendez rendezvényez.

[00:45:47]Itt meg a külföldi irodalom, a nemzetköziség van a hangsúly alatt, és mindig vannak díszvendek.

[00:45:53]És mindig vannak díszvendégek.

[00:45:53]Itt most a toybi nagy lesz a a díszvendég könyve lesz és a a német irodalom van a fókuszban, tehát a svájci, a német és az osztrák szerzőknek és kortárszerzői lesznek itt szémszámban.

[00:46:15]És a magyar kiadók, akik megvalósították a magyar kiadást, erre az időpontra koncentrálják ezeknek a könyveknek a megjelenttetését.

[00:46:26]Már most be betelt minden hely a a jelentkezőknél.

[00:46:31]A frankfurti könyvásár, ami az világ legnagyobb könyvására, amely a Bajor Állam támogatásával zajlódik.

[00:46:38]Itt is elmondhatom, hogy több éve már a könyvesek ajándéka mindkét rendezvény, mert valahogy se az NK-ba, se más, sehol nem mindenfajta kérésünk ellenére nem támogatták ezt ezeket a rendezvényeket.

[00:46:57]Nem azért, mert szerintem nem politikai okai voltak, hogy valami bajuk legyen, mert ugye minden volt ott, mer egyszerűen nem ugrotta át azt a küszöbt.

[00:47:07]Nem volt szempont, hogy hogy ez hogy ez hogy ez egy fontos dolog.

[00:47:13]És közben meg a budapesti nemzetközi könyvfesztivál Középi-Európa legnagyobb könyves rendezvénye, amivel beszippontottuk a körülöttünk lévő országoknak is a könyveseit.

[00:47:29]Most újra támasztjuk a V4-eket.

[00:47:31]egyb nálunk a V4-ek a teljes csendben is ugyanúgy V4-ek maradtak, mert az is nagyon jó a irodalomban meg a könyvben, hogy nem feltétlenül veszik fel a a negatívumait a nemzetközi tendenciáknak.

[00:47:50]Tehát a az a lengyelirodalom most is nagyon fontos nekünk.

[00:47:52]Mindegy, hogy ki van, meg fontos volt a múltkor is.

[00:47:54]A román is, tavaly románok voltak a díszvendégek.

[00:47:59]Hatalmas siker volt.

[00:48:02]Szóval én szerintem a könyvben nagyon lehet hinni, meg főleg az olvasókban, az emberekben.

[00:48:07]Nagyon kell vigyázni arra, hogy a szabadság fokát fenntartsa.

[00:48:12]Az állam csak ott ugorjon elő, ahol mi kérjük, hogy eljött a pillanat.

[00:48:17]Ne csináljatok nélkülünk törvényt, mert azzal semmire se fogtok menni.

[00:48:21]Nem győzi majd a következő visszaszívni, mert ez mert így nem ez így nem mehet.

[00:48:25]És akkor meglesz a helyünk, a mindenkori kritikus helyünk a könyvnek továbbra is a magyar kulturális életben.

[00:48:36]Július 11.

[00:48:36]csütörtök nyílik a 97.

[00:48:36]ünnepi könyvét.

[00:48:40]Köszönöm szépen.

[00:48:40]Az elmúlt egy órában Gál Katalina Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesülésének elnökigazgatója volt az Arena vendége.

[00:48:45]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:51]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:52]Exterda Tibor vagyok.

[00:48:55]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.