Mennyibe kerül a magyar egészségügy meggyógyítása? Álmos Péter, Inforádió, Aréna
- Nincs egyetlen gyors megoldás a magyar egészségügy problémáira; a rendszer átalakítása összetett, hosszú távú folyamat.
- A MOK három azonnali prioritást jelöl meg: a háziorvosi alapellátás megerősítését, a megelőző népegészségügyi szolgáltatások fejlesztését és az egészségügyi minisztérium újjáépítését.
- A GDP-arányos egészségügyi ráfordítás jelenleg 4% körüli, amit évi 500 milliárd forintos emeléssel 6-8 év alatt lehetne az EU-átlag közelébe hozni.
- A plusz források csak reformokkal együtt hasznosulnának; a várólisták csökkentésére rövid távon a kapacitásvásárlás jelenthet megoldást.
- A hálapénz rendszerszinten megszűnt, de új probléma az állami és magánegészségügy összefonódása, ami növeli az ellátási egyenlőtlenségeket.
- A kórházi struktúra átalakítása elkerülhetetlen, mert a jelenlegi ügyeleti rendszer orvoshiány miatt sok helyen tarthatatlan és törvénytelen.
- A kórházigazgatói kinevezéseknél a politikai befolyás visszaszorítására kötelező, nyilvános pályáztatást javasol a kamara.
- A betöltetlen háziorvosi praxisok száma 1000 fölé nőtt; a megoldás a kompetenciák bővítése, a jövedelem növelése és a definitív ellátás erősítése lenne.
- A szűrővizsgálatokon való részvételt ösztönözni kell, és az egészségnevelést már az iskolában el kell kezdeni a tabuk lebontása érdekében.
-
„A betegektől is türelem kell sajnos. […] a gyógyuláshoz és az egészségügy gyógyulásához is türelemre van szükség." – Álmos Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az egészségügy finanszírozása és a szükséges reformok iránya
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügyben a problémák összefüggnek egymással, nincs egyetlen "gordiuszi csomó", amit átvágva azonnal rendbe jönne a rendszer. A politikai erők számára mindig kihívást jelentett, hogy a befektetett munka, pénz és idő egy kormányzati cikluson belül nem térül meg.
„Nincs csodaszer, nincs olyan, hogy átvágok egy gordiuszi csomót, és akkor a magyar egészségügy azonnal rendbe jön." – Álmos Péter *
A kamara elnöke három kiemelt területet jelölt meg, ahol az új kormánynak mindenképpen el kell kezdenie a munkát:
- Az alapellátás (háziorvosok) helyzete – kritikus állapotban van, a betöltetlen praxisok száma 600-ról több mint 1000 fölé nőtt az előző ciklusban, miközben praxisokat is megszüntettek.
- Megelőző népegészségügyi szolgáltatások megerősítése – szűrőprogramok, egészségnevelés.
- Az irányítás megteremtése – mivel az egészségügyi minisztériumot a nulláról kell újjáépíteni, szemben más tárcákkal, ahol át lehet venni egy meglévő struktúrát.
„Ők nem átvesznek egy minisztériumot most, mint mondjuk a közlekedésügyben, építésügyben vagy a pénzügyminisztériumnál, hanem a nulláról kell újjáépíteni." – Álmos Péter *
A GDP-arányos ráfordítások elmaradása
A MOK elnöke rámutatott, hogy ha a magyar egészségügy finanszírozása a 2005-ös szinten maradt volna (ami kb. 5,6% volt, már akkor is alacsonynak számított Nyugat-Európához képest), akkor most 6000 milliárd forinttal több pénz állna rendelkezésre. Jelenleg a GDP-arányos kormányzati ráfordítás 4% körül van, amit közel a duplájára kellene növelni, hogy elérje az EU-átlagot.
A kamara javaslata – amit a politika átvett –, hogy évente 500 milliárd forinttal kell növelni az egészségügy kormányzati finanszírozását. Ezzel 6-8 év alatt lehetne elérni a csehországi szintet.
„Nem egyszer 500 milliárdot kell beletenni, hanem minden évbe plusz 500 milliárdot, és így fogunk elérni oda hat, hét, nyolc év alatt, ahol most Csehország van." – Álmos Péter *
A pénz felhasználásának kérdése
Álmos Péter kiemelte, hogy ha az 500 milliárd forintot változatlan rendszerbe tennék, az "eltűnne, mint sivatagban a víz". Csak akkor lehet hatékonyan elkölteni, ha közben elindítják a reformokat is. Az alapellátás azonnali forrásokat igényel, és vannak területek – például a várólisták –, ahol alapvetően pénzkérdés a szolgáltatások bővítése.
Hangsúlyozta azt is, hogy amikor az orvosokra vagy ápolókra költenek, akkor is a betegekre költenek, hiszen kritikus az egészségügyi munkaerő megtartása.
Arra a kérdésre, hogy a betegek mikor érzékelhetnek érdemi javulást, Álmos Péter azt válaszolta: a vásárolt szolgáltatások (pl. csípőprotézis-műtétek külön finanszírozása) gyors eredményt hozhatnak, de átfogó, rendszerszintű javulás legfeljebb a ciklus végére mutatkozhat.
„A betegektől is türelem kell sajnos. […] Nehéz kérni olyanoktól türelmet, akik nincsenek jól, fájdalmaik vannak. De a gyógyuláshoz és az egészségügy gyógyulásához is türelemre van szükség." – Álmos Péter *
A várólisták csökkentésére gyors lehetőségként említette a kapacitásvásárlást mind az állami, mind a magánszektorból – akár az állami kórházakban szombati műtétek plusz finanszírozásával is. Ugyanakkor ezt "drogként" jellemezte: ha a rendszer "rááll" arra, hogy kis pénzért mindig meg lehet oldani a rendszerhibákat, akkor nem a hibák megoldására, hanem a pénzszerzési lehetőségekre fognak koncentrálni.
Hálapénz és a magánegészségügy térnyerése
Álmos Péter – aki az "1001 orvos hálapénz nélkül" mozgalom egyik alapítója volt – megerősítette, hogy a hálapénz mint rendszerjelenség megszűnt, amit a Nemzeti Védelmi Szolgálat adatai is alátámasztanak. Pontszerűen még előfordulhat egy-egy kollégánál, de már nem jellemző.
Ugyanakkor új jelenségként jelent meg, hogy az állami és a magánegészségügyi szolgáltatások összefonódnak – különösen egyes egyetemi klinikákon és nagyobb kórházakban. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a betegnek az állami ellátásban közlik: várólistára teszik és kb. egy-másfél év múlva tudják megoperálni, de rögtön ajánlanak egy alternatívát az intézmény "másik lábánál", a magánklinikán, ahol akár egy hónap múlva, ugyanaz az orvos, ugyanazokkal az eszközökkel elvégzi a beavatkozást.
A kamara elnöke szerint egy állami, különösen egyetemi klinikának nem az lenne a fő feladata, hogy magánegészségügyet növesszen, hanem hogy minden energiájával az állami ellátás jó működésére koncentráljon. Jelenleg azonban állami munkaidőben is a magánszolgáltatások erősítéséről egyeztetnek.
„Az nem lenne a fő feladata, hogy magánegészségügyet növesszen. Neki minden energiájával arra kellene fókuszálnia, hogy az állami egészségügyben jól működjön." – Álmos Péter *
A műsorvezető felvetésére, miszerint a beteg számára kompromisszumként elfogadható lehet a magánellátás gyorsasága, ha nem túl drága, Álmos Péter kifejtette: ha elkezdik részben finanszírozni a beteg által fizetendő részt, az végleg kettészakítaná az egészségügyet. Akik megtehetik, hogy kifizetnek 500 ezer – 1 millió forint önrészt egy csípőprotézisre, teljesen más helyzetbe kerülnek, mint akik számára ez beláthatatlan összeg.
A több-biztosítós modellről elmondta, hogy a kamarának nincs határozott álláspontja – az orvostársadalom heterogén, vannak magánegészségügyben dolgozó tagjaik is. Léteznek jól működő több-biztosítós rendszerek (pl. Németországban), de ezek adminisztratív költsége magasabb, jellemzően kétszámjegyű százalék, míg az egybiztosítós rendszereké egy számjegyű.
Az átalakításhoz az alapoktól kellene újjászervezni a biztosítási rendszert, és ez csak társadalmi konszenzus végén képzelhető el.
Az "orvosbárók" jelensége
Álmos Péter egy 2016-os cikkre utalva "puha fogalomnak" nevezte az orvosbáró kifejezést, amit az orvostársadalmon belül inkább "orvosoligarchának" hívnak. Olyan személyekről van szó, akik jelentős monopóliummal bírnak eszközök, kapcsolatok terén, és hatalmukkal saját érdekeik szerint befolyásolják az egészségügy működését.
„Ők azok, akik jelentős monopóliummal bírnak eszközök, kapcsolatok terén, tehát olyan hatalmuk van, amellyel befolyásolni tudják saját érdekeik szerint az egészségügy működését." – Álmos Péter *
A hatalmuk eredetileg a szakmai tehetségből fakadt (még a hálapénzes rendszerben), ami társadalmi és kapcsolati hálót eredményezett számukra, de ez mára elszakadt a szakmai kiválóságtól. Fontos különbség, hogy a szakmai elit és az orvosbáró nem ugyanaz – lehet átfedés, de attól, hogy valaki neves, jó orvos, még nem szükségszerűen viselkedik orvosbáróként.
Az orvosbáró negatív szereplő, aki torzítja a rendszert például azzal, hogy nem adja tovább a tudását, mert ezzel birtokol egy bizonyos "betegpiacot". A kamara elnöke egy sokkoló példát is említett:
„Eljutottunk addig a pontig, hogy az egyik ilyen kolléga, akit nyugodtan nevezhetünk orvosbárúnak, gyakorlatilag azt mondta egy kollégánknak, akinek a gyermekének daganata volt, hogy akkor műti meg, hogyha az osztályának egy részét a báró úr betegei számára átengedi." – Álmos Péter *
Az ilyen destruktív személyeket és morális hozzáállást nem lehet megengedni az egészségügyben.
A tudásátadás fontossága
Különösen a manuális szakmákban (pl. sebészet) a tudás átadása egy kritikus láncot alkot – ahogy a sebészeknél mondják, "a szike vándorol kézről kézre". Ha ez a lánc megtörik (pl. kiürül egy osztály, elmennek külföldre a szakemberek), az évekre, évtizedekre tönkreteheti egy terület ellátását.
„Ez nem úgy működik, hogy akkor én hirtelen képzek sebészeket és újraindítom az egészet, mint egy gyárban a szalagot, hanem nincs, aki átadja a tudást." – Álmos Péter *
Ugyanakkor van alternatíva is: egyes arab országokban külföldi mesterek leigazolásával építettek fel modern egészségügyi rendszert.
Kórházbezárások, struktúraátalakítás és az ügyeleti rendszer
Álmos Péter egy korábbi konferencián tett kijelentését – "kórházakat kell bezárni" – a műsorban kontextusba helyezte. Szerinte a mondatot kiragadták, és hangsúlyozta: nem félni kell kimondani, hogy beszélni kell a kórházbezárásokról, mert ennyi ügyeleti pontot nem lehet fenntartani ennyi orvossal.
Jelenleg az a helyzet, hogy sok helyen egy orvos ügyel végig egy teljes hétvégét (péntektől vasárnapig), ami törvénytelen, és nem biztosít jó minőségű ellátást. A bezárásokat nem "az életre kell bízni", hanem meg kell tervezni, és ahol szükséges, plusz forrással, szabályozással akkor is fenn kell tartani az ellátást, ha az drágább.
Az egészségügyben dominóhatás is érvényesül: ha egy neurológiai osztályon nincs ügyeletes orvos, akkor a sürgősségi osztály is nehezen tud működni, mert nem tudnak stroke-ot diagnosztizálni.
A közelség és az ellátás szervezése
A műsorvezető kérdésére, hogyan fogják elmagyarázni a betegeknek, hogy messzebb lesz az ügyelet, Álmos Péter elismerte: "csodálatos lenne", ha minden kerületben lenne teljes személyzetű kórház. A valóság azonban más, különösen vidéken, ahol akár 50 km-t kell utazni, és a tömegközlekedés is ritka. Nincs realitása annak, hogy minden településen legyen háziorvos vagy mindenhol ügyelet.
Az alternatívák megszervezése – például a betegek szállítása kisebb buszokkal – kormányzati feladat, amit "nem jutalmaz a választó". Magyarországon még nem próbálták ki azt a megközelítést, hogy elmagyarázzák: miért van szükség az átalakításokra, és lépésről lépésre alakítják át az ellátást. A saját szakterületéről, a pszichiátriáról hozott példát: másfél évtizede beszélnek arról, hogy működhet-e egy osztály két orvossal – most már egy orvos van ott, és "idézőjelben működik".
A struktúraátalakítás nem azt jelenti, hogy "rátesszük a lakatot" – lehet, hogy egy kórház éjszakai ügyeletet már nem, de nappali szakrendelést még nyújt. A pszichiátrián is létezhetnének átmeneti osztályok az akut és a krónikus/rehabilitációs ellátás között. A cél mindenekelőtt a minőség növelése, nem a pénzügyi spórolás.
A kórházi adósság újratermelődése
Álmos Péter a kórházi adósság problémáját egy háztartási példával szemléltette: ha valakinek a havi fizetése nem elég a közüzemi számlák kifizetésére, minden hónap végén tartozása marad. Amikor megjön a következő fizetés, kifizeti a tartozást, de rögtön mínusszal indul a következő hónapnak – és ez ismétlődik.
A kórházak évente 200 milliárd forint feletti tartozást halmoznak fel, amit a kormányzat időről időre utófinanszíroz. Az évi 500 milliárdos többlet kb. fele azonnal erre menne el. A megoldás a finanszírozási struktúra megváltoztatása, esetleg az intézményi struktúra átalakítása is – bár utóbbi kezdetben még drágább is lehet.
A kórházigazgatók átvilágítása és a politikai kinevezések
Az egészségügy az elmúlt időszakban "elég mélyen át lett politizálva" – a politikai befolyás osztályvezetői szintig lement. Ez nem jelenti azt, hogy mind osztályvezető politikai kinevezett lett volna, de sok helyen a politika által helyben tartott vezetőkhöz lojális emberek kerültek pozícióba. "Muttyi tanszékvezetések" jöttek létre: nem írtak ki pályázatot, hanem egyszerűen kijelölték a "megbízható kádert".
A kamara javaslata nem személyes bosszú, hanem egy olyan rendszer kialakítása, ahol ez nem történhet meg:
- Kötelező legyen pályázatot kiírni
- Ne lehessen "rendkívüli helyzetre" hivatkozva kijátszani a pályáztatást
- Érdemalapon válasszák ki az embereket
„Elmaradt a verseny, elmaradt a nyilvános pályázat, a nyilvános megmérettetés, és ez ugyanúgy, mint bármilyen szektorban ugyanoda vezet, hogy nem biztos, hogy a legalkalmasabb van most abban a pozícióban." – Álmos Péter *
A műsorvezető aggályára, hogy a politikai tisztogatás veszélye fennáll, a MOK elnöke azt válaszolta: nem személyre kell szabni a rendszert, hanem egyszerű szabályokkal (pl. kötelező pályáztatás) biztosítani, hogy kontroll legyen a folyamat felett.
A pótolhatatlanság kérdése
A "pótolhatatlan" vezető/ szakember mítoszával kapcsolatban a 2019-es veszprémi nőgyógyász ügyét hozta fel példaként, ahol a bíróság azért nem tiltotta el a szakmájától az orvost, mert egy alapműtétet csak ő tudott elvégezni a környéken. Álmos Péter szerint pótolhatatlan szakember nem létezik – ez a tudásátadási lánc fenntartásával kezelhető, és egy vezető értékelésénél fontos szempont kell legyen, hogy átadja-e a tudást a következő generációnak.
A kamara szerepe, függetlensége és a kötelező tagság
A Magyar Orvosi Kamarából több tisztségviselő került a TISZA-kormány egészségügyi irányításába: Hegedűs Zsolt miniszter, Svét Tamás államtitkár, Porpáci Krisztina és mások. Álmos Péter elismerte, hogy ez könnyebb tárgyalási pozíciót jelent, hiszen évtizedes pajtási viszony és hasonló szemlélet köti össze őket – mindannyian a transzparenciában és a hibáiból tanuló egészségügyben hisznek.
Ugyanakkor a kamara korábbi vezetése "nagyon lojális volt a kormányzathoz", ami "a hivatásrendnek nem tett jót". Éppen ezért építenek be fékeket és ellensúlyokat:
- Transzparens egyeztetés a kormányzattal
- A vezetők megbízatásának két ciklusban korlátozása (már 2023-as megválasztásakor kérte)
- Folyamatos frissülés és megújulás biztosítása
„Látjuk, hogy a kamarai vezetőség is a betegágyaktól egy lépéssel távolabb van. Én már máshogy nézek a problémákra, sokkal inkább rendszerszintűen." – Álmos Péter *
A kötelező kamarai tagság
A kamara elnöke részletesen kifejtette a kötelező tagság fontosságát. Európában alapvetően háromféle rendszer létezik: a legtöbb országban kötelező kamarai tagság van, ahol az állam törvénnyel hozza létre az önkormányzatisággal bíró szervet, és állami feladatokat delegál hozzá (nyilvántartás vezetése, működési engedélyek kiadása, etikai és szakmai ellenőrzés, továbbképzések szervezése).
Ennek logikája hasonló az önkormányzatisághoz: az érintettek (stakeholderek) tudják a legjobban ellátni ezeket a feladatokat, mert ők értenek hozzá.
„Ha azt mondom, hogy egy etikai eljárást kötelezően érvényesíteni kívánom az orvosok esetében, akkor az nem működhet, hogy valaki azt mondja: 'ja jó, akkor én nem akarok etikusan viselkedni, úgyhogy kilépek a kamarából'." – Álmos Péter *
Vannak országok önkéntes tagsággal is (pl. Svájc, skandináv országok), de ott a demokratikus hagyományok sokkal mélyebbek, és 80-90%-os az önkéntes tagsági arány.
Kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságra hozatala
A MOK elnöke szerint a nyers adatokat nyilvánosságra lehet hozni, de azok önmagukban félrevezetőek lehetnek. Egy intézményben a magas fertőzési szám nem feltétlenül rossz higiéniát jelez – lehet, hogy épp ott a legjobb az ellenőrzés, ahol a legtöbb esetet regisztrálják, és ahol a legkevesebb fertőzést mutatják ki, ott lehet, hogy nem is vesznek elég mintát.
Az adatokat megfelelő tisztítással, értelmezéssel együtt kell publikálni. A kutatók férjenek hozzá a nyers adatokhoz, a lakosság pedig kapjon közérthető magyarázatot. A nyilvánosságra hozatalnak kettős célja van: a lakosság informálása mellett az egészségügy saját tanulása is – évről évre látni lehessen, hogy mi változott, mi járult hozzá a javuláshoz vagy romláshoz.
A műsorvezető felvetésére, hogy egy jó intézményben a magas betegforgalom miatt is lehet több fertőzés, Álmos Péter megerősítette: a nagyobb számok hátterében gyakran az alaposabb mérés áll. A fertőzési arányok értékelése összetett munka, figyelembe kell venni az antibiotikum-protokollokat, azok betartását és a mintavételi arányokat is.
A kórházi dolgozók korábban nem szívesen jelezték a problémákat, mert az illető "problémás személynek" számított. Ezt a kultúrát kell megváltoztatni.
„Most azt kell megváltoztatnunk, hogy ha problémát látsz, akkor kötelességed szólni, mert az segít." – Álmos Péter *
A háziorvosi rendszer válsága
Az üres praxisok problémája
Az előző kormányzati ciklusban 600-ról 1000 fölé nőtt a betöltetlen vagy csak helyettesítéssel betöltött praxisok száma, miközben sokat meg is szüntettek. A probléma nem csak vidéket érinti: Budapesten is 10% felett van az üres praxisok aránya.
Az okok
Álmos Péter szerint a háziorvosi munka "az egyik legszebb területe az orvoslásnak" – sokféle betegséget, sorsot, korosztályt lát az orvos, és személyes kapcsolat alakul ki a közösséggel. A problémák három fő forrásból erednek:
-
Korlátozott kompetenciák: a háziorvosoknak jelenleg főként továbbküldeniük kell a betegeket szakrendelésre, képalkotó vizsgálatra, kórházba, ahelyett hogy helyben elvégezhetnék a beavatkozásokat (pl. ultrahang-diagnosztika). Ennek szakmai, pénzügyi és szervezési feltételei is vannak.
-
Vidékre költözés: ez általános társadalmi probléma, ami nehezíti a vidéki praxisok feltöltését.
-
Alacsony jövedelem: a háziorvosok rosszabbul finanszírozottak, mint a kórházi orvosok. Egy fiatal szakorvos, aki praxist venne vagy venne át, kb. nettó 400 ezer forintos havi bevételre számíthat, miközben a kórházban ennek a duplája is elérhető.
A megoldás iránya
Növelni kell a háziorvosok kompetenciáit ("definitív ellátás"), hogy már a saját szintjükön el tudják látni a beteget, ne kelljen továbbirányítaniuk. Ehhez készülékek, képzések, finanszírozás és megfelelő asszisztensi környezet szükséges.
Szűrővizsgálatok és megelőzés
A műsorvezető személyes tapasztalatként osztotta meg, hogy négy településen, hat háziorvosnál megfordulva egyik sem hívta fel szűrővizsgálatra. Álmos Péter elismerte, hogy a háziorvos-beteg találkozások óriási száma miatt nem jut mindenre figyelem, de a praxisoknak feladata lenne a szűrések szervezése, monitorozása.
Nem feltétlenül a háziorvosnak kell mindent személyesen végeznie: emelt hatáskörű ápolók vagy asszisztensek is átnézhetnék, melyik betegnek milyen szűrésekre van szüksége az életkora alapján. A háziorvosnak inkább koordinátori szerepe lenne. A digitalizáció is sokat segíthetne: az Egészségablak például automatizáltan figyelmeztethetne életkorhoz vagy laborleletekhez kötötten.
A mesterséges intelligenciával működő képfelismerő szoftverek (pl. bőrgyógyászati vizsgálatokra) már most is jól működnek, és nem feltétlenül igényelnek orvosi kompetenciát – megfelelően kiképzett egészségügyi dolgozók is használhatják őket első szintű szűrésre.
A szűrővizsgálatok társadalmi megítélése
A kötelező szűrővizsgálatok kérdésében a kamarának nincs fix álláspontja, mert pro és kontra érvek is vannak – ütköznek az egyéni jogok és betegjogok. Viszont ösztönözni mindenképpen kellene a részvételt, és ami különösen fontos: az egészségnevelést már az iskolában el kellene kezdeni.
„Miért nem tanulnak az általános iskola végén, középiskolában többet arról a gyerekek, hogy milyen szűrővizsgálatok vannak?" – Álmos Péter *
Példaként említette a méhnyakrák és a hererák szűrését, valamint a vastagbélszűrés (kolonoszkópia) tabusítását. Ha az iskolában beszélnek ezekről, akkor később nem az "elpirulás, hárítás és elfordulás" lesz a reakció.
Az egészségügy jellege és a türelem szükségessége
A kamara elnöke a beszélgetés elején egy frappáns hasonlattal érzékeltette az egészségügy helyzetét: "olyan a helyzet, mint amikor egyszerre kellene egy autót szerelni és menni vele". A rendszer működtetése és átalakítása párhuzamosan zajlik, ami különösen nehéz feladat – és pont ezért kell türelmet adni az új kormányzati irányításnak, hogy jól építse fel a struktúrát, mert annak hibáit egész cikluson át vonszolni fogják.
„Ha nincs jól felépítve az irányítás, akkor utána annak a terhét, problémáit egész cikluson keresztül fogja vonszolni magával." – Álmos Péter *
Az egészségügy egy kockázatközösségi elven működő rendszer, erős szolidaritásra épülve – elvileg anyagi-társadalmi helyzettől függetlenül mindenki hasonló szolgáltatást kaphatna. A gyakorlatban ez egyre kevésbé érvényesül, szemben a korábbi évtizedekkel, amikor a hálapénz volt az egyetlen "módosító tényező". Az elmúlt időszakban a hálapénzt felváltotta a magán- és állami ellátás összefonódása, ami új típusú egyenlőtlenséget teremt.
A kamara elnöke zárásként azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás hosszú távú folyamat, amihez a betegek részéről is türelem szükséges – miközben a cél egy jobb minőségű, igazságosabb egészségügyi rendszer megteremtése.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádióműsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
[00:00:09]Az Aréna távközlési partnere, a Van Magyarország.
[00:00:14]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:19]Az egészségügyben olyan a helyzet, mint amikor egyszerre kellene egy autót szerelni és menni vele.
[00:00:22]Ezt a Magyarorvosi Kamara elnöke mondta.
[00:00:24]A következő idézet is Álmos Pétertől származik.
[00:00:28]Szeretném kimondani, kórházakat kell bezárni.
[00:00:30]Ennyi ügyeleti pont nem tartható fennyi orvossal.
[00:00:35]Köszöntöm a hallgatókat.
[00:00:35]Az Arénát hallják felvételről.
[00:00:37]A beszélgetést kedden délelőtt rögzítettük.
[00:00:39]A stúdióban Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
[00:00:43]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:45]Jó napot kívánok.
[00:00:47]Köszönöm szépen.
[00:00:47]Jó napot kívánok.
[00:00:49]Ingyenes még a Magyar Egészségügy, vagy sosem volt az?
[00:00:54]A magyar egészségügy egy kockázatközösség elven működik.
[00:00:57]Tehát a az adófizetők befizetnek ugye járulékokat, és ebből látjuk el azokat, akiknek éppen szükségük van rá.
[00:01:05]Tát ilyen alapon ez természetesen sosem volt ingyenes.
[00:01:10]Viszont egy sajátja az, hogy nagyon erős a szolidaritás, amire épül, vagy nagyon erős szolidaritásra kell épülnie, és így kaphat anyagi társadalmi helyzettől függetlenül elvileg mindenki nagyon hasonló szolgáltatást, és biztosíthatjuk a hozzáférés egyenlőségét.
[00:01:27]Ezek ez az elvi szint.
[00:01:30]A gyakorlatban ez egyre inkább nem így van, de korábban, tehát egy mondjuk évtizedekkel ezelőtt azért azért kimondható volt, hogy nagyjából hasonló egészségügyi ellátást kapott mindenki.
[00:01:42]Ott ugye akkor a hálapénz volt az, amivel lehetett ezen módosítani.
[00:01:47]Arról is fogunk beszélgetni, de mi az a három probléma, amelyhez a Magyar Orvosi Kamara és ön szerint az új kormánynak az első 100 napban az egészségügy területén mindenképpen hozzá kell nyúlnia?
[00:02:01]Top hármat nehéz kiemelni, mertogy összefügggenek egymással ezek a problémák.
[00:02:05]Tehát nincs csodaszer, nincs olyan, hogy átvágok egy gordiuszi csomót, és akkor a magyar egészségügy azonnal rendbe jön.
[00:02:14]És a a hát nyilván a politikai erőknek ez egy mindig kihí mindig is egy kihívása volt, hogy itt egy cikluson belül nem tér meg a sok-sok beletett munka, pénz, idő.
[00:02:28]De hogy a kérdését ne kerüljem meg, mondok három olyan területet, ami mindenképpen el kell kezdeni dolgozni.
[00:02:34]Az alapellátás, tehát a háziorvosok helyzete.
[00:02:36]Kritikus a helyzet.
[00:02:36]Tudjuk ugye sokszor elhangzott, hogy gyakorlatilag az elmúlt ciklusban, elmúlt kormányzati ciklusban 600-ról több 1000 felé nőtt az üres, betöltetlen vagy csak helyettesítéssel betöltött praxisok száma úgy köz, hogy közben egy csomót meg is szüntettek.
[00:02:54]mindenképpen fiatalokat kell bevonzani, stabilizálni kell a háziorvosi ellátást, kompetenciáikat kell növelni, tehát hogy olyan jogosítványaik legyenek, amelyekkel minél hamarabb úgy szoktuk ezt mondani, hogy definitív ellátást adhatnak, tehát már azon a szinten elláthatják a beteget, nem kell tovább irányítaniuk.
[00:03:13]Ennek sok feltétele van, szakmai, pénzügyi feltétele is, szervezési feltétele, tehát a háziorvoslás az elsődleges.
[00:03:24]A megelőző megelőző népegészségügyi szinten is nagy hatású, de egyébként lassú lépések, illetve szolgáltatások megerősítése is kell.
[00:03:36]Tehát a szűrőprogramok, egészségnevelés, ezek is olyan területek, amin el kell kezdeni dolgozni.
[00:03:43]Ez talán nem az első 100 napban levezényelhető, de de ebbe ebben is rögtön az elejétől gondolkodni kell.
[00:03:51]És az első 100 nap egyértelműen legfontosabb feladata a kormányzat számára véleményünk szerint az maga az irányításnak a megteremtése.
[00:03:59]Tehát ők nem átvesznek egy minisztériumot most, mint mondjuk a közlekedésügyben, építés ügyben vagy a pénzügyminisztériumnál, hanem a nulláról kell újjáépíteni.
[00:04:11]És hát ezért is mondtuk, hogy nyilván az orvostársadalom meg az egészségügyi társadalom nagyon türelmetlen, de de most muszáj türelmet adni, mert ha nincs jól felépítve az irányítás, akkor utána annak a terhét problémáit egész cikluson keresztül fogja vonszolni magával.
[00:04:28]Mindháromhoz pénz kell.
[00:04:28]Mekkora az egészségügy alulfinanszírozottsága most az orvoskamara szerint?
[00:04:34]Orosz év a professzorasszonynak nemrég jelent meg egy könyve, amiben egy nagyon érzékletes hasonlatot használt.
[00:04:37]Hogyha a magyar egészségügy finanszírozása azon a szinten maradt volna, amiben 2005-ben volt, ez a körülbelül 5,6%, ami már egyébként akkor is viszonylag alacsony volt, tehát elmaradt mondjuk a nyugat-európai szinttől, de ha megtartottuk volna azt a szintet, akkor 6000 milliárd Fttal előrébb lennénk most.
[00:05:02]Tehát annyi, ennyit mondjuk úgy, hogy vontak ki a rendszerből azzal, hogy fokozatosan lejjebb csökkentezette a kormányzat azt a finanszírozást, amit az egészségügyre fordított.
[00:05:10]Most az egészségügy GDP arányos kormányzati ráfordítása ugye olyan 4% körül van.
[00:05:17]Ezt növelni kell közel a duplájára, hogy egyáltalán az EU átlagot elérjük.
[00:05:23]Mi ezért javasoltuk korábban, és ugye ezt a politika átvette, és most már ez a mondás, hogy 500 milliárd Fttal évente növelni kell az egészségügy kormányzati finanszírozását.
[00:05:39]Tehát nem egyszer 500 milliárdot kell beletenni, hanem minden évbe plusz 500 milliárdot, és így fogunk elérni oda hat, hét nyolc év alatt, ahol most Cehország van.
[00:05:48]Tehát nem Luxemburg és és hasonló szintekre érünk, hanem ahol Csehország van egyébként, amit Luxemburgot mondtam, tehát nyilván minél gazdagabb egy ország, annál kevesebbet kell a GDP-ből költeni az egészségügyre, hogy ugyanazt a szívonat elérje.
[00:06:03]De kinek a markába tegye bele az új kormány ezt az 500 milliárd Ftot?
[00:06:05]Mert a markát teljesen érthető módon mindenki tartani fogja.
[00:06:10]A az orvos vagy a szakdolgozó béremelést akar, a kórházigazgató fejlesztést akar, az alapellátásnak is sok pénzre van szüksége.
[00:06:21]Az eszközök nagyon drágák, a szűrőprogramok sem éppen olcsóak.
[00:06:23]Szóval hova kell önteni ezt a pénzt, ami egy olyan zsák, aminek azért alja is van?
[00:06:32]Igen, nagyon jó a kérdés és nagyon fontos.
[00:06:34]Ez az egyik legfontosabb feladat és ezért kell, ahogy az elején mondtam, egy jó irányítói struktúra, egy jó mesterterv, egy jó visszacsatolásokra épülő koncepció, hogy tudjuk, hogy amit elköltünk, azt jól költjük el.
[00:06:47]Ha most 500 milliárd Ftot rádobunk erre a rendszerre, így ahogy van, az úgy tűnik el, mint sivatagban a víz.
[00:06:53]Érdemi változás nem lesz tőle.
[00:06:56]Tehát csak úgy jó ezt betenni, hogy közben elindítjuk a változásokat is.
[00:07:00]Minden reformnak költsége van, és itt reformokra van szükség.
[00:07:03]Ezt a szót ezt kerülték ugye az elmúlt évtizedekben, de de erre van szükség, úgyhogy mivel kerülték, nem is történt meg.
[00:07:11]A az alapellátás, amivel kezdtem, ott az mindenképpen azonnali beavatkozást igényel és azonnali forrásokat igényel.
[00:07:20]Ö vannak bizonyos területek, ahol alapvetően pénzkérdés az, hogy hogy lesz-e több szolgáltatás.
[00:07:25]Például ugye a várólistákról sokat beszélünk, ez alapvetően pénzkérdés, de de tényleg nagyon fontos, hogy nem lehet változatlan rendszerbe elkölteni ezt a pénzt, mert akkor nem lesz érdemi érdemi változás.
[00:07:41]Annyit azért fontos tudni, hogy amikor az orvosokra vagy ápolókra költünk, tehát az ő bérükre költünk, akkor is a betegekre költünk.
[00:07:47]Tehát, hogy hogy az tehát kritikus, hogy megtartsuk az egészségügyi munkavállalókat, munkaerőt, mert különben nem tudunk beteget ellátni, de a pénzt nem csak a bérek szívják fel, hanem a rendszerek működtetése, és és erre erre kell áldozni.
[00:08:03]Éppen erre lettem volna kíváncsi, hogy ha az új kormány évente rákölt 500 milliárd Ftot az önök kérésének, követelésének megfelelően az egészségügyre, és azt jól is költi el, jó helyen költi el, akkor én a beteg mikor mit fogok érzékelni ebből?
[00:08:22]Vannak olyan költések, amiket nagyon gyorsan lehet érzékelni.
[00:08:25]Tehát például ha vásárolunk szolgáltatásokat, mondjuk csípő protézis beültetésre, akár az állami, akár a magánszektorból, tehát külön fizetünk azért külön egy felpántlikázzuk, hogy most itt van 3 milliárd Ft mondjuk csípőprotézisekre, akkor azt azt, aki azon a az aki a csípő protézis várólistán van, az gyorsan fogja érzékelni, hogy hamarabb sorra kerül.
[00:08:49]Ühüm de átfogó érzület szintjén, hogy jelentősen javult, jobb lett az egészségügy, én már annak örülnék, vagy azt hiszem a szakmában, mindenki már annak is örülne, hogyha ehhez ennek a ciklusnak a végére valami valami mutatkozna.
[00:09:04]Ezek hosszú távú folyamatok, hosszútávú projektek.
[00:09:09]A betegektől is türelem kell sajnos.
[00:09:12]Igen.
[00:09:12]És és nehéz nehéz kérni olyanoktól türelmet nyilván, akik akik éppen nincsenek jól.
[00:09:16]ö és akiknek fájdalmaik vannak, vagy kényelmetlenségük van.
[00:09:20]Ö de ebben a szakaszban a gyógyuláshoz és az egészségügy gyógyulásához is türelemre van szükség.
[00:09:30]Ön az 1001 orvos hálapénz nélkülmgalom egyik alapítója volt.
[00:09:32]Tényleg eltűnt a hálapénz, vagy máshol máshogyan fizetjük be?
[00:09:39]Mi kapcsolatot tartunk a nemzeti védelmi szolgálattal, akik akik ugye végzik az ezzel kapcsolatos elderítő munkát.
[00:09:48]És és tehát nem csak a mi véleményünk az, hanem hanem ezt adatok is alátámasztják, hogy az a hálapénz úgy, ahogy ismertük eltűnt.
[00:09:58]Tehát az a fajta korrupció szinte pontszerűen még lehet, hogy létezik.
[00:10:01]Biztos van egy-két kolléga, akinél létezik, de mint rendszerjelenség megszűnt, viszont felváltotta a magánegészségüggyel való szándékos, vagy hát mondjuk úgy, hogy ilyen szürke zónás összemos és néhány helyen pedig nagy intézményekben, egyetemi intézményekben és egyes kórházakban gyakorlatilag egy új működési modellként jelent meg, hogy az állami egészségügy és a és a magánegészségügy szolgáltatás összefonódjon.
[00:10:33]Ezt hogyan csinálják a gyakorlatban?
[00:10:33]El tudja mesélni esetleg egy konkrét betegség vagy beavatkozás kapcsán, hogy értsem?
[00:10:41]Gyakorlatilag ez úgy működik, hogy hogy bemegy a páciens, megvizsgálják az állami egészségügyben, kiderül, hogy akkor maradjunk az említett csípőprotézisnél, csípőprotézisra van szüksége.
[00:10:52]És elmondja neki az ortopéd sebész, hogy várullistára teszem, és körülbelül egy év múlva, vagy másfél év múlva meg tudom operálni.
[00:11:00]A másik lehetőség az az, hogy itt van a állami klinikánknak egy másik lába, egy magánklinika, ahol egy hónap múlva ugyan ugyan, tehát én ugyanezekkel az eszközökkel, ugyanezon az osztályon meg tudom műteni.
[00:11:18]Elméletben el van választva a ez ez a két szolgáltatás, de gyakorlatban ez nem így történik.
[00:11:25]Gyakorlatban hogyan lehetne elválasztani?
[00:11:26]Akkor nézzük a megoldást.
[00:11:30]Én nem nagyon gondolom, hogy egy állami, főleg egy egyetemi klinikának az lenne a fő feladata jelen finanszírozási rendszerben, amikor egy biztosító van, ami ami mindenkinek biztosítást nyújt, és állami biztosításról beszéljünk szóval, hogy az lenne a fő feladata, hogy ő magánegészségügyet növesszen.
[00:11:49]Neki minden energiájával arra kellene fókuszálnia, hogy az állami egészségügyben jól működjön, jó szakembereket szerezzen.
[00:11:54]Erre ezzel erre kéne, hogy irányuljon akár a politikai lobbi tevékenysége is.
[00:11:59]De most nem ez történik, hanem állami munkaidőben arról egyeztet a vezetőség a kollégákkal, hogy a magáegészségügyi lábat hogy lehetne megerősíteni.
[00:12:10]Engem betegként, főleg ha csípő protézis műtétre lenne szükségem, az a kompromisszum nem zavarna, hogy a magánellátásban műtenek meg, mert az legalább gyors, az zavar, ha ez nagyon sokba kerül.
[00:12:21]Erre nem lehetne az a megoldás, hogy az állam ezt valahogy támogassa, esetleg kapacitást vásároljon a magánegészségügyben azért, hogy én ugyanahoz a műtéthez gyorsabban jussak hozzá?
[00:12:36]ketté választam a kérdést, tehát a korábban is arra utaltam, hogy ez a várólista csökkentésnek egy gyors lehetősége, hogy kapacitást vállal akár a magán, akár az állami egészségügyben, mert az állami egészségügyben is egyébként lenne műtőidő, lenne hozzá ember, csak nem finanszírozza az állam jelenleg mondhatja azt, hogy én most ezt extrán elkezdem finanszírozni, tehát többet fizetek, bent maradhat szombaton az orvos operálni, kap érte plusz bért tulajdonképpen vásárolok egy kis plusz szolgáltatást.
[00:13:02]de megteheti ezt az a magánban is.
[00:13:07]Így lehet betegeket gyorsabb ellátáshoz juttatni, de azért ez egyfajta talán furcsán hangzik, de ez egyfajta drog.
[00:13:14]Tehát hogyha az a rendszer ezen van, hogy én bármikor egy kis pénzért rendszerhibát meg tudok oldani, akkor arra fog nem a hiba megoldására fog törekedni, hanem hanem arra, hogy szerezzek egy kis pénzt valahogyan.
[00:13:25]De de egy fontos kérdés az, és itt vissza kell ugrani a biztosítási rendszerhez és ahhoz, hogy hogy szolidaritási alapon működik a magyar egészségügy, vagy a társadalom úgy gondolkozik az egészségügyről, hogy hogy pénzügyi, anyagi, születési egyéb különbségek ne játszanak szerepet abban, hogy ki milyen egészségügyet kap, hogy ha elkezdem részben finanszírozni, tehát azt mondom, hogy a beteg fizesse egy részét, egy részét fizeti az állam ezt most sok egész magánegészségügyi szolgáltatónak nagy vágya akkor akkor végleg ketté szakad az egészségügyi és nagyon más helyzetben lesznek azok akik megtehetik hogy ki fizetnek mondjuk 500000 vagy 1 millió Ftot hozzájárulásként egy csípőprotézisre és mások azok akiknek ez ez beláthatatlan összeg és ez véleményünk szerint a kamara szerint ez nem egy jó irányt tehát ahhoz át kellene alakítani az egész biztosítási rendszert hogy hogy ezt kövessünk de azt nem akarják önök ugye tehát az egy biztos Ósítós modell mellett rakják le a garazst önök.
[00:14:30]Nem, nincs ilyen határozott álláspont.
[00:14:34]Az orvostársadalom nagy heterogén, nekünk tagjaink, magánegészségügyben dolgozók is, de egy társadalmi konszenzus végén lehet oda eljutni.
[00:14:43]Tehát van jól viszonylag jól működő több biztosítós modell, ahol ahol a magánbiztosítók tudnak állami ellátásban vásárolni, az állami biztosító tud magánellátásban vásárolni.
[00:14:55]ezek komplexebb Németországban ugyebár ott is ott most éppen most kell, hogy szembenézenek egy reformmal, de ott például ez működik és és jól működik, de ehhez egy ehhez egy tehát ettől ehhez az alapoktól kellene újra szervezni.
[00:15:08]És amúgy az egybiztosítós rendszerek jellemzően úgymond az adminisztratív költségük olcsóbb.
[00:15:14]Tehát ott egy számjegyű az a pénzösszeg százalékban, amit amit az adminisztrációra, az önfenntartásra kell költeni.
[00:15:21]A több biztosítósoknál ez inkább két szemjegy.
[00:15:24]Harcot hirdetnek az úgynevezett orvosbárók ellen.
[00:15:26]Kik azok az orvosbárók?
[00:15:29]Ez egy nagyon puha fogalom, és ugye alapvetően egy, ha jól emlékszem, egy 2016-os cikkben nevezték így őket, de elég találó.
[00:15:38]orvostársadalom belül sokszor inkább orvosoligarchént ö nevezzük őket.
[00:15:42]Ők azok, akik vagy jelentős monopóliummal bír bírnak eszközök, kapcsolatok terén, tehát egy olyan hatalmuk van, amellyel befolyásolni tudják saját érdekeik szerint az egészségügy működését.
[00:16:03]Miből ered a hatalmuk?
[00:16:03]Zseniális orvosok.
[00:16:06]korábban, amikor elkezdett kialakulni az a jelenség, akkor alapvetően a szakmai tehetség volt az, ami alapján kiemelkedtek.
[00:16:13]Ugye ez még a hálapénzes rendszerben volt, és ezzel azzal, hogy kiemelkedtek, olyan társadalmi kapcsolatuk lehet, olyan kapcsolati hálójuk, ami ami aztán az orvostársadalomon túl is az ő helyzetüket stabilizálta.
[00:16:26]Tehát ez már teljesen elszakadt, tehát nem feltétlenül a szakmai kiválóság okozza.
[00:16:34]És azt mindig hangsúlyozni kell, hogy a szakmai elit meg az orvosbáró az nem ugyanaz, vagy lehet, hogy van átfedés, de attól, hogy valaki egy nagyon jó és nagyon neves orvos, attól nem szükségszerűen viselkedik orvosbáróként.
[00:16:46]Az orvosbáró ez egy negatív szereplő, aki aki torzítja a rendszert, például nem adja tovább a tudását, mert nem érdekelt abban, hogy ő egy megszerzett, külföldön megszerzett tudást mondjuk tovább adjon, mert mert ezzel ő birtokolja azt a idézőjelben lévett betegpiacot, aki aki olyan problémát keres, de ez morálisan és minden szempontból nagyon súlyos helyzetekhez vezethet.
[00:17:12]Tehát eljutottunk addig a pontig jó néhány évvel ezelőtt az egyik ilyen kolléga, akit nyugodtan nevezhetünk orvosbárúnak, gyakorlatilag azt mondta egy kollégánknak, akinek a gyermekének daganata volt, hogy akkor műti meg, hogyha az osztályának egy részét a a báró úr betegei számára átengedi.
[00:17:30]Ezek azt gondolom, hogy olyan jelenségek, hogy lehet bárki bármilyen zseniális orvos ilyen destruktív személyeket, ilyen morális hozzáállást nem lehet megengedni.
[00:17:43]Nyilván viszont egy nagyon jó orvosnak tételezzük föl, hogy orvosbáró is, de tényleg jó orvos.
[00:17:49]Mindenképpen jó tanítónak is kell lennie.
[00:17:51]Vannak emberek, akik kiválóak a szakmájukban, de képtelenek átadni azt a tudást.
[00:17:59]Sokféle oktató, tanító van nyilván.
[00:18:01]azért azt látni kell, hogy különösen a manuális szakmákban a tudását az az egy az egy folytonossági láncot teremt az egészségügyben, és egy kritikus pont.
[00:18:14]Tehát egy jó orvos, igen, annak annak jó tanítónak is kell lennie.
[00:18:19]Ez nem feltétlenül azt jelent, tehát vannak különbségek, vannak legendás tanítómesterek, de aki nem annyira jó, annak is törekednie kell arra, hogy átadja a tudását, megossza a tudását.
[00:18:27]Ez évezredek alatt, tehát a a sebész sebészeknél a szike az hát úgy szokták mondani, hogy vándorol kéz a kézbe, és itt nyilván ezot a tudást kell érteni.
[00:18:41]És ezért nagy probléma egyébként, ha valahol megtörik ez a tudásátadási lánc, tehát ha kiürülnek osztályok, elmennek külföldre, akkor ez nem úgy működik, hogy akkor én hirtelen képzek sebészeket és újraindítom az egészet, mint egy gyárban a szallagot, hanem nincs, aki átadja a tudást.
[00:18:56]Ez ez ez évekre vagy évtizedekre megtörheti egy adott területnek az egész jó egészségügyi ellátását.
[00:19:04]Vagy nincs fiatal, aki átveye a tudást, mert ha nem tanítják, akkor elmegy külföldre, majd ott megtanítják.
[00:19:07]Igaz?
[00:19:09]Így van.
[00:19:09]Így van.
[00:19:09]Így van.
[00:19:09]De egyébként ezt lehet fordítva is, és itt ez az orvosbárók szerepére ugye ők sokszor visszaélnek ezzel a helyzettel, hogy akkor nem tanítom be a a következő generációt.
[00:19:19]Hát lehet külföldről hozni mestereket és megtaníttatni.
[00:19:23]Tehát a például a az arab országokban, az Egyesült arabemérsékben és a Közelkeleten, ott kifejezetten így építettek fel új modern egészségügyet, amikor pénzük lett hozzá, hogy leigazoltak gyakorlatilag nyugat-európai orvosokat, akik ott betanították.
[00:19:43]Mit várnak a kórházigazgatók átvilágításától?
[00:19:49]Az egészségügy a elég mélyen át lett politizálva.
[00:19:55]tud olyan társadalmi szegmenst, amely nem?
[00:19:59]Valószínűleg nem egyedülálló módon így van.
[00:20:03]És a politika az már ilyen osztályvezető szintig lement.
[00:20:07]Ez nem azt jelenti, hogy az osztályvezetők politikai kinevezettek lettek volna, de sok helyen olyan emberek, akik akik mondjuk lojalitást lojalitá lojálisak voltak a politikai kinevezethez vagy a politika által helyben tartotthoz, és ilyen mutyi tanszékvezetések jöttek létre, amikor nem írtak ki pályázatot, hanem kijelöm őt, mert ő megbízható Káder.
[00:20:34]elmaradt a verseny, elmaradt a a nyilvános pályázat, a nyilvános megmérettetés, és ez ugyanúgy, mint bármilyen szektorban ugyanoda vezet, hogy hogy nem biztos, hogy a legalkalmasabb van most abban a pozícióban.
[00:20:47]A mi javaslatunk az, hogy itt nem személyes bosszúkra kell gondolni, és nem, ahogy mondtam, a tehát a betegellátás szintjén már nem a politikai szimpátia döntött, hanem inkább a személyes lojalitás a politikailag szimpatizált szereplőhöz, ami ami tehát sokféle lehet, rokoni kapcsolattól kezdve szakmai elköteleződés, satöbbi.
[00:21:09]De de egy olyan rendszert kell alkotni, ahol ez nem történhet meg, ahol nyilvános nyilvánosnak kell lennie a pályázatoknak.
[00:21:17]Nincs olyan, hogy egy vezető úgy gondolja, hogy én most nem írom ki a pályázatot, mert szerintem egy rendkívüli helyzet van, miközben nincs, mert lennének pályázók.
[00:21:25]Tehát a rendszert magát kell olyanná tenni, hogy ne történhessen meg se a bársodás, se a az érdem nélküli kinevezés.
[00:21:34]Igen, éppen ez érdekel, hogy mi erre a garancia, hogy ne Cseberből Vederbe kerüljünk, hogy ez ne legyen politikai tisztogatás, ne legyen egyéni sérelmeknek a megtorlása.
[00:21:46]Én azt gondolom, hogy nem személyre kell szabni a a, hogy is mondjam, a azt a azt a szisztémát, amit alkotunk, hanem hát nem nem kell itt nagy csodára gondolni.
[00:21:56]Tehát kötelező legyen kiírni pályázatot.
[00:21:58]Itt már ennyi elég, mert hogy egyetemi klinikák szintjén az van, hogy évek óta nem írnak ki pályázatokat, hanem így kézzel vezérel a rektor.
[00:22:03]Tehát ilyeneket nem lehet megtenni.
[00:22:06]Ö, és ha ez megvan, akkor utána már meglesz az a fajta önszabályozás, ami ami ami segíti azt, hogy érdemalapon válasszuk ki a embereket, vagy legalábbis lesz egy kontroller felett mindenképpen.
[00:22:20]Mi van akkor, hogyha valaki tényleg pótolhatatlan, de ezt inkább kérdezem, hogy van olyan, hogy valaki pótolhatatlan, csak ő tudja azt a műtétet elvégezni, csak ő tudja széles-e vidéken azt az osztályt, azt a kórházat eligazgatni?
[00:22:31]Hát akkor írhatnak ki pályázatot.
[00:22:35]Van ilyen most, és ez baj.
[00:22:35]Tehát, hogy hogy volt jó pár évvel 2019-ben szerintem a úgynevezett veszprémi nőgyógyász ügye, akinél a bíróság mondta ki azt, hogy hogy azért kell megadni neki a működési engedélyt, vagy nem eltiltani a szakmájától, mert mertogy van egy műtét, amit csak ő tud a környéken.
[00:22:57]Na most elmondom, hogy szakmailag az a műtét az az egyik alapműtét volt.
[00:23:00]egy technikás műtét, de de olyan, amit amit amit nem lehetetlenség betanítani.
[00:23:05]Tehát azért nincsenek olyan, tehát vannak nagyon nagyon ügyes sebészek természetesen, de olyan, hogy valaki teljesen egyedülálló és pótolhatatlan, nem?
[00:23:16]Tehát így nem működhet egy egészségügyi rendszer.
[00:23:18]Ki kell alakítani azt a tudásátadást, amiről beszéltünk korábban.
[00:23:23]Ez a feladata egy vezetőnek.
[00:23:25]Tehát amikor vezetőket majd értékel a a minisztérium vagy a szakmai köztestület, akkor ez például az egyik szempont.
[00:23:34]Van-e iskolateremtés, átadja-e a tudást a következő generációnak?
[00:23:39]Ki fogja vizsgálni azokat, akik vizsgálják ezt a rendszert?
[00:23:41]A kamara lesz az, amely ellenőrzi, hogy itt ne legyenek visszaélések, és hogy ezek a garanciák érvényesüljenek?
[00:23:48]A kamarának jelentős szerepe van azokban az országokban, ahol kamarai rendszer van.
[00:23:53]ö jelentős szerepe van abban, hogy az orvostársadalom szakmai, etikai színvonalát felügyelje, kontrollálja, merthogy ez egy önkormányzati jogkör.
[00:24:05]Tehát azért adja oda az állam ezt a feladatot, mert mert a hivatás rend tudja jól végezni, mert mi értünk hozzá.
[00:24:13]Erre jó példa az, hogy az etikai vizsgálatok nagy részét, azt orvosok kezdeményezik más orvosok gyakorlatával szemben, és ez nem a házmesterkedés meg pitliskedés, hanem mi látjuk azt, hogy valami etikailag nem oké, vagy persze, hát én egy beteg ugyanúgy nem látom a kórházban, mint ahogy az autószerelőnél sincs fogalmam se arról, hogy hazudik nekem, vagy tényleg hibás a kocsim.
[00:24:35]Igen, igen.
[00:24:35]Tehát ez ezért fontos az, hogy a szakma megkapja a a jogköröket, és természetesen kell, hogy legyen egy minisztériumi, társadalmi civil kontroll nagyobb is, nagyobb szereppel akár, mint korábban volt a civil kontrollra értve, mert mert korábban eléggé bezárkózó volt ez.
[00:24:51]Tehát arra is figyelni kell, hogy ne legyen a saját alomnak a védelme kizárólagos.
[00:24:59]Tehát nem ezt szolgálja az etika, hanem pont a társadalom védelmét, a betegek védelmén.
[00:25:07]Hegedű Zsolt, egészségügyi miniszter 2019 és 2023 között a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke volt.
[00:25:15]A köztestület korábbi főtitkára, Svét Tamás politikai államtitkár, Porpáci Krisztina a Győrmoson Sopron megyei alelnök, a mokháziorvosi csoportjának vezetője, alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár.
[00:25:27]A kamara felügyelő bizottsági tagja, Balatinc Péter pedig Tiszás országgyűlési képviselő lett.
[00:25:35]Ennek nyilván örülnek, így könnyebb tárgyalni, de hogyan tudja megőrizni így a kamara a kritikus testtartását a kormánnyal és úgy általában a politikával szemben?
[00:25:46]Ez egy nagyon fontos tényező, amire figyelnünk kell, hogy hogy köztünk a miniszterrel, államtitkárokkal, országgyűlési képviselőkkel van egy, vagy most már évtizedes múltra visszatekintő pajtási viszony, egy nagyon-nagyon hasonló szemlélet.
[00:26:08]ugyanazt gondoljuk az egészségügyről, a transzparenciának, átláthatóságnak, a hibáiból tanuló egészségügynek hiszünk, de van előttünk egy olyan előkép amikor a kamara vezetése, István vezetésével nagyon lojális volt a kormányzathoz, és és ez a talán a a hivatásrendnek nem tett jót, és a és az egészségügy nek sem tett jót ebből ebből adódóan.
[00:26:38]Tehát nekünk figyelnünk kell arra, hogy meglegyenek a fékek, ellensúlyok a kamarán belül is.
[00:26:45]Ez irányba már tettünk lépéseket is.
[00:26:50]Magunk esetében is figyelnünk kell a transzparenciára, tehát hogy úgy egyeztessünk, úgy tárgyaljunk a kormányzattal, hogy az az átlátható legyen.
[00:26:58]És a és hát vannak olyan lépések, amik pedig pedig tényleg a, hogy is mondjam, a vezetésben is garantálják.
[00:27:07]Péra én a már a megválasztásomkor 2023-ban kértem azt, hogy két ciklusban korlátozzuk az orvoskamarai vezetőknek a kinevezését, hogy legyen egy folyamatos frissülés, megújulás.
[00:27:20]Tehát amikor nem akar kamarai bár áró lenni.
[00:27:23]Így is mondhatjuk, de de egyszerűen arról van szó, hogy lát látjuk azt, hogy hogy nyilván a saját szerepünkben is, hogy a már a kamarai vezetőség is a betegágyaktól egy lépéssel távolabban.
[00:27:34]Tehát én már máshogy nézek a a problémákra, sokkal inkább rendszerszintűen.
[00:27:38]A minisztériumi vezetés meg aztán főleg, és ez egy jó példa a mostani helyzet, hogy azok a problémák, amikkel egy két hónappal ezelőtt még Svét Tamással együtt a államtitkárságot ostromoltuk, az most azok a az a probléma, amivel én ostromlom őt, vagy mi ostromoljuk őt.
[00:27:55]És most máshogy tud rá reagálni.
[00:27:58]Tehát az, hogy mondjuk kirendelések vannak, tehát orvosokat vezényelnek egyik kórházból a másikba, az nekünk továbbra is egy probléma.
[00:28:05]Az államtitkárságnak pedig továbbra is egy eszköz, hogy valahogy a víz felett tartsa az ellátást.
[00:28:13]Ühüm.
[00:28:13]Úgyhogy ennyit ezt tudom erre mondani, hogy mi úgy igyekszünk elejét venni annak, hogy hogy vagy úgy igyekszünk megőrizni a függetlenségünket, hogy a személyes jóviszonyban lévő embereken túli kontrollmechanizmusokat építünk be ebben a kormány visszaadná a kötelező tagságot az orvosi kamarának.
[00:28:34]Ez mire jó?
[00:28:34]És mit kap a tag a kötelezően befizetendő díjáért?
[00:28:41]A Európában alapvetően nagyon három három féle rendszer van.
[00:28:49]Vannak a legtöbb országban a kamarák, az orvosi kamarák.
[00:28:54]Ez azt jelenti, hogy az állam törvényt hoz létre és azzal létrehoz a kamarát, ami egy önkormányzatisággal bíró szerv.
[00:29:02]Feladatokat, állami feladatokat delegál oda az orvosoknak, maguknak az állam.
[00:29:08]Például, hogy vezessék a nyilvántartást, adják ki a működési engedélyt, ellenőrizzék az orvosok etikai, szakmai működését, továbbképzéseket szervezzenek, hogy az orvostársadalom tudása megfelelően magasan maradjon.
[00:29:22]Ezt azért teszi, mert mert sokkal jobb, hogyha a stakeholdereknél, tehát hogy azoknál a a csoportoknál van a döntési jog, akik közvetlenül érintettek benne.
[00:29:36]Önkormányzatiság, vehetünk például egy óvodát, tehát egy óvodát a fővárosból vezényelni, vagy akár egy helyi centrumból vezényelni valószínűleg nem olyan hatékony, és nem lesz annyira alkalmazkodó a helyi közösség igényéhez, mintogyha megkapja egy önkormányzat.
[00:29:50]Ugyanez a helyzet a az egészségügyben is, hogy a szakdolgozók, az orvosok, gyógyszerészek ügyeiben saját maguk a leginkább tájékozottak, és egy megfelelő felügyelettel jobb, ha ők kapják meg ezt.
[00:30:03]És ehhez viszont kötelező tagság kell, mert ha én azt mondom, hogy egy etikai eljárást kötelezőnek kívánok, tehát kötelezően érvényesíteni kívánom az orvosok esetében például, akkor az nem működhet, hogy valaki azt mondja, ja jó, akkor én én nem akarok etikusan viselkedni, úgyhogy én akkor kilépek a kamarából.
[00:30:21]Vannak országok egyébként így zárójelben, ahol ahol nincs kötelező tagság.
[00:30:26]Ott egyesületek vannak, de ezek az országok nem véletlenül úgy hívják őket, hogy Svájc meg a skandináv országok, ahol azért a demokratikus berendezések elég mélyek, annak a hagyománya elég régre hú nyúlik vissza, és ott önkéntesen 80-90% körüli a tagság, tehát ott ezt ennyire alapvető része az ottani működésnek.
[00:30:49]A többi országban vagy orvosi rend, vagy valamilyen más formában, de kötelező tagság van.
[00:30:56]A műsor elején idéztem öntől azt, amit az innovatív gyógyszergyártók egyesületének konferenciáján mondott a kórház vagy osztály bezárások szükségességéről.
[00:31:08]Miket és miért kellene bezárni?
[00:31:08]Ön szerint vagy a kamara szerint?
[00:31:13]Nem akartam ott az rögtön a műsor elején korrigálni ezt a ezt az idézetet.
[00:31:15]Ott hát egy újságíró kolléga kiragadta a ezt a mondatot, és nem tette mellé a másik három mondatot, illetve egy félmondatot.
[00:31:29]Én én azért használtam ezt a vagy egy olyan kontextusban használtam ezt a szót, hogy kórházbezárás, hogy ezt nem szabad félnünk ezt kimondani és felvetni, hogy szükség van-e kórházbezárásokra.
[00:31:38]Én kimondom, hogy erről beszélni kell, mert az biztos, hogy ennyi helyen ennyi ügyeleti pontot működtetni nem lehet.
[00:31:50]Tehát most is arról az van akár egyetemi klinikák vidéki osztályain, vagy tehát, hogy kihelyezett osztályain, hogy nincs ügyeletes orvos az adott szakterületen, vagy vagy egy orvos ügyel végig egy egész hétvégét, tehát hogy péntektől vasárnap törvénytelen, de így lehet fenntartani az ellátást.
[00:32:11]Ez viszont egy nem egy jó minőségű ellátás.
[00:32:13]Tehát át kell gondolni, és nem a úgymond nem az életre bízni, hogy zárja be azt az osztályt, ahol ahol ahol ahova épp nem jut orvos valamilyen oknál fogva, hanem megtervezni és ahol kell, és ahova plusz odafigyelés, szabályzás vagy forrás kell, ott ott fenntartani akkor is az ellátást, hogyha az mondjuk drágább, mint máshol.
[00:32:37]Most nem ez történik, most teljesen random ürülnek ki osztályok, és a az egészségügy az egy tehát ha egy osztály megszűnik, az nem csak az adott szakterületen okozhat kiesést, hanem hanem boríthatja a dominót.
[00:32:53]Tehát például ha egy nyilván egy neurológiai osztályon nincs ügyeletes, akkor ott elég nehezen tud működni egy sürgősségi osztály, mert hogy fognak strókot diagnosztizálni.
[00:33:02]Ezt az orvosoknak, kórházigazgatóknak, általában az egészségügyi dolgozóknak biztosan el tudják magyarázni.
[00:33:07]A betegeknek hogyan fogják elmagyarázni, hogy nem közel és nem gyorsan lesz az ügyelet.
[00:33:15]Biztos lesz rá valamiféle magyarázatuk, de az emberek azt szeretik, nem?
[00:33:17]Hogyha közel és gyorsan elérhető számukra az ügyelet.
[00:33:21]Igen, hát csodálatos lenne, hogyha gyakorlatilag minden kerületben lenne egy teljes személyzettel működő kórház.
[00:33:31]És de talán nem Budapesten ez a legnagyobb probléma, hanem ahol 50 km-t kell utazni egy olyan családnak, akinek ügyeletre van szüksége, de nincs gépkocsijuk, és a busz egy nap egyszer jár.
[00:33:41]Így van.
[00:33:41]Így van.
[00:33:41]Ez a kritikus pont.
[00:33:43]Tehát, hogy hogy nagyon jó lenne, tehát vágyhatunk arra, hogy nagyon közel legyen minden, de nem ez a realitás.
[00:33:48]és egyre egyre inkább nem annak tűnik.
[00:33:50]Ö, és ezt kell megszervezni mind az alapellátás, háziorvosi ellátás, mind a szülészeti ellátás vonatkozásában, hogy adott-e az infrastruktúra, adott-e az úthálózat ahhoz, hogy hogy bejussanak, adott-e a faluban van-e mondjuk olyan kis busz, amivel el lehet vinni a szomszédfaluba, vagy a szomszéd vagy a járási központba a háziorvoshoz a az embereket, mert az, hogy minden faluban legyen háziorvos, ugye, az már rég nem így van, de egyre egyre kevésbé lesz ez fenntartható.
[00:34:25]És ugye nagyon öregszik el a házi orvostársadalom, tehát itt egyre nagyobb hiányok várhatóak még akkor is, hogyha nagyon sokat teszünk.
[00:34:30]Úgyhogy meg kell szervezni az alternatívákat, és ez például az lehet, hogy a betegeket juttatjuk el az orvoshoz.
[00:34:37]Hogy hogy fogjuk ezt elmagyarázni?
[00:34:39]Hát ez egy összetett kérdés.
[00:34:41]Nyilván a kamarávak is lesz ebben szerepe, de alapvetően hát ez egy kormányzati szerep és nem egy jutalmazó feladat.
[00:34:47]Igen.
[00:34:47]Látott már olyan kormányt, amely büszkén zár be kórházakat vagy osztályokat, és azért nem büntetik meg a választók.
[00:34:56]Nem annyira próbáltuk még ezt ki, tehát inkább az élet zárogatta be, meg olyan meg olyan össze-vissza, de úgy még nem próbáltuk ki, hogy megpróbáljuk, hogy hogy elmagyarázzuk, hogy erre ezért van szükség.
[00:35:07]És és nyilván lépésről lépésre alakítjuk át az ellátást.
[00:35:13]Az én szakterületem a pszichiátria, és ott ott már másfél évtizede arról beszélgettünk konferenciákan, hogy hogy működhet az az osztály két orvossal.
[00:35:23]Ez az osztály még mindig működik, most már csak egy orvos van ott.
[00:35:28]Hát idézőjelben működik.
[00:35:28]A nézők most látják, hogy így mutatom a macskakörmöt.
[00:35:32]Igen, igen, igen.
[00:35:32]Így van.
[00:35:32]Idézőjelben.
[00:35:34]Tehát, hogy ügyeletet nem lehet kiállítani.
[00:35:36]Már két orvossal is nagyon nehéz.
[00:35:38]Tehát akkor egymást váltják és mindig csak egy orvos van ott napközben, egy meg éjszaka.
[00:35:42]Tehát ezeket ezeket a helyzeteket meg kell oldani és ezzel szembe kell nézni.
[00:35:49]De melyik, ha csak ezt kéne, van egy másik téma, amit forró krumpliként dobál minden döntéshozó évtizedek óta, a kórházi adósság.
[00:35:56]Az miért termelődik újra és újra és újra?
[00:35:59]Rengeteg nagyon jó szándékú és egyébként hatékonynak tűnő intézkedés volt ezzel kapcsolatban.
[00:36:06]Mégis ugyanoda érkezünk a végén vissza mindig.
[00:36:10]Hát azért, mert hogyha nem elég a havonta beérkező fizetésem arra, hogy kifizessem az összes közüzemi számlát, akkor minden hónap végére tartozásaim maradnak.
[00:36:22]És amikor megérkezik a következő fizetés, akkor kifizetem a tartozásokat, de máris egy mínusszal indulok neki annak a hónapnak, amiben ugyanúgy nem tudom kifizetni.
[00:36:30]Ugyanez történik az egészségügyben.
[00:36:32]Egyszer nincs annyi finanszírozás, amibe ki lehessen fizetni a tartozásokat.
[00:36:35]Az évente plusz 500 milliárd Ft ezt megoldaná, vagy érzékelhető, pozitív változást hozna?
[00:36:45]Az 500 milliárd Ftnak a fele kapásból elmenne arra az adóságra, amit amit amit felhalmoznak a kórházak mostanában egy-egy évben.
[00:36:55]Tehát most most ha jók az információ, olyan 200 milliárd felett van az a tartozás, amit egy évben így ugye időről időre a kormányzat így utó finanszíroz, ha lehet így mondani.
[00:37:08]De de tehát a igen, ha fele körülbelül elmenne erre a a struktúra, tehát a finanszírozási struktúrát kell megváltoztatni.
[00:37:14]Tehát jobban kell finanszírozni, hogy ne ne legyen adósság, amiről még korábban beszéltünk.
[00:37:18]És akkor lehet, hogy az intézményi struktúrát is, annak méretét, rétegzettségét, feladatköreit, hogy kevesebb pénz fjon el a rendszerből.
[00:37:28]Ö igen.
[00:37:29]Bár tehát, hogy az elején lehet, hogy az drágább.
[00:37:33]Tehát a amikor amikor kialakítjuk az új struktúrát, akkor az még lehet, hogy plusz pénzbe kerül, sőt nagyon valószínű, de utána, ha fel tudjuk számolni már azokat a részeket, amiket amiket helyettesíteni lehet, ami helyett jobb minőségű ellátást tudunk nyújtani, mondjuk 20 km-rel arrébb, akkor lehetséges.
[00:37:51]De itt a kórházber zárásokat, csak hogy ennyiben visszatérjek itt ugyanide.
[00:37:54]Nem úgy kell elképzelni, hogy volt kórház, rátesszük a lakatot és nincs, hanem hogy mondjuk nem nyújt éjszakai ügyeleti ellátás, de nappal még ott van, és a szakrendelőként ott működik, vagy na ugye a pszichiátriáról beszéltem, ott most jelenleg két két működési forma van.
[00:38:10]Az akut osztály, utána meg a rehab vagy krónikus.
[00:38:12]Tehát a kettő között azért még ott bőven van mozgástér, és nem minden helyen kell olyan osztályt fenntartani, ahol ahol folyamatos ügyeletet kell biztosítani, hanem lehetnének ilyen átmeneti osztályok.
[00:38:26]Szóval azt kérem a hallgatóktól, hogy amikor arról beszélünk, hogy hogy kórházak átprofil profilírozása vagy átalakítása, akkor akkor lássák azt, hogy ennek elsősorban minőségnövelés a célja, nem pedig a nem pedig a pénzügyi spórolás.
[00:38:44]Ühüm.
[00:38:44]Nyilvánosságra hozzák, ha már a minőségről van szó, a kórházi fertőzések adatait.
[00:38:49]Hogyan kell azt majd jól közzétenni?
[00:38:52]Nekem pedig betegként jól olvasnom, hogy az a döntésemet segítse, és ne a pánik kialakulását segítse.
[00:39:03]Nyilvánosságra lehet hozni a nyers adatokat, de azok úgy önmagában nem sok mindenre jók.
[00:39:07]Ugye erre hivatkozott korábban a előző kormányzat is, meg sokan mások előttük, hogy hogy ez így nem jó.
[00:39:15]Valóban így van.
[00:39:15]magyarázni kell, tehát el kell mondani, hogy mondjuk ha valahol most megmutatjuk, hogy most ennyi a kórházi fertőzés és valahol a legnagyobb, az nem biztos, hogy azért van, mert ott a legkevésbé jó a kézhigiénia, hanem lehet, hogy ott a legjobb az ellenőrzés, ahol ahol megnézik, hogy egyáltalán hány fertőzés van, és ahol a legkevesebb van, tehát ott ott meg lehet, hogy pont az a baj, hogy nem vesznek elég mintát.
[00:39:38]Tehát ezeket megfelelő tisztítással, értelmezéssel együtt lehet és érdemes nyilvánosságra hozni.
[00:39:46]Úgy viszont kell.
[00:39:48]És nyilván a kutatók megférjenek hozzá a nyersadatokhoz, és és csinálják az elemzéseket.
[00:39:55]Nem gondolom, hogy a lakosság döntő többsége az nyers táblázatokban fogja vizsgálni a különböző baktériumok és vírusok fertőzésrátáját, de de adjuk meg a kutatónknak ezt a lehetőséget.
[00:40:07]A lakosságnak pedig adjunk olyan értelmezést, amivel ő világosan láthatja.
[00:40:12]De a cél egyébként a lakosság informálásán túl az egészségügynek magának is egy saját tanulás.
[00:40:19]Tehát, hogy lássam, hogy előző évben hol volt, ebben az évben hogy alakult, mi változott azóta, mi járulhatott hozzá, hogy jobb lett, vagy esetleg rosszabb lett.
[00:40:30]Igen, azért gondoltam, hogy itt vigyázni kell, hogy ne legyen ez igazságtalan, mert ha egy adott intézményben úgy tűnik, hogy nagyon sok a kórházi fertőzés, az azért is lehet, mert ott nagyon jó orvosok, nagyon sok jó műtétet végeznek el.
[00:40:44]magyarul sok beteg áramlik oda, hogy tessék engem meggyógyítani.
[00:40:48]Több beteg, több orvos, több fertőzés.
[00:40:51]Ilyen is lehet, ugye?
[00:40:51]Ilyen is lehet.
[00:40:54]Vagy tényleg a a ami most leginkább az járul hozzá, a nagyobb számokhoz úgy látjuk, vagy úgy sejtjük, hogy hogy egyszerűen alaposabb a mérés, merthogy itt nem csak az számít, hogy hogy mennyi a megfertőződött ember, hanem hogy a különböző mintákban milyen arányban jelenik meg.
[00:41:12]milyen antibiotikum protokollok vannak, azokat azokat betartják-e.
[00:41:18]Tehát ezeket egyszerre lehet értelmezni, és és akkor tudtunk mondani valamit arról, hogy melyik osztály vagy melyik intézmény figyel a nozokomiál is, tehát a kórházi fertőzésekre, azok megelőzésére.
[00:41:34]Ez azért ez egy összetett munka.
[00:41:34]A kórházi orvos kollégái egyébként gyanakodva figyelik majd ezt, tehát félnek ettől, nem örülnek ennek, mert azt gondolják, hogy úgyis csak félremagyarázzák majd a betegek, a konkurensek meg az újságírók?
[00:41:48]Hát én nem gondolom, hogy félnének tőle.
[00:41:50]Az biztos, hogy hogy az elmúlt időszakban ugye nem ez volt a hozzáállás, sőt inkább az volt, hogy ha egy kórház, tehát egy egy egészségügyi dolgozó jelzett egy problémát, azt az szinte problémás személynek számított.
[00:42:04]Miért jelez problémát?
[00:42:06]Most azt kell megváltoztatnunk, hogy ha problémát látsz, akkor kötelességet szólni, mert az segít.
[00:42:11]Mert az segít, mert akkor tudjuk kezelni.
[00:42:15]Mindenképpen beszéljünk a háziorvosi praxisokról.
[00:42:16]említette, hogy 1000 vagy közel, 1000 betöltetlen.
[00:42:18]Régóta nem értem, hogy miért.
[00:42:21]Nem keresnek eleget.
[00:42:24]Nem elég érdekes ez a munka?
[00:42:24]Nem szeretnének vidéken élni, vagy ez mind együtt véve?
[00:42:30]A munka nagyon érdekes szerintem, tehát azzal az az egyik legszebb területe a az orvoslásnak.
[00:42:38]nagyon sokféle betegséget lát az ember, sokféle sorsolt, sokféle korosztályt, és kialakul egy olyan személyes kapcsolat egy közösséggel, ami talán más területen nincs meg.
[00:42:53]Viszont a a az érdekességhez nyilván a szakmai szempontból hozzájárulna az, hogy hogy milyen be, tehát hogy olyan beavatkozásokat elvégezhessen az orvos, amihez egyébként a tudása megvan.
[00:43:05]Nyilván neki nem okoz, gondolom én nagy örömet az, hogy annyi a dolga, hogy tovább küldi egy szakrendelésre, valami képalkotó vizsgálatra, diagnózisra, és aztán végül egy kórházba gyógyításra a beteget, hanem ő szeretné ott megcsinálni.
[00:43:17]Így van.
[00:43:17]Így van.
[00:43:17]Tehát ez ott van bennük a lehetőség, ott van a tudása, hogy kikerülnek az egyetemről és és egyébként hosszabb távon ez lenne a rendszernek is jó.
[00:43:26]Rövid távon nyilván azért vezették be, hogy így a költségeket megszorítsák, hogy a háziorvosok ne írjanak fel mindenféle laborvizsgálatot.
[00:43:36]De tehát, hogy ez ezért kell változtatni azon, hogy hogyan finanszírozzuk a háziorvoslást, hogy már ott helyben képesek ők elvégezni bizonyos beavatkozásokat, ne kelljen tovább küldeniük a szakellátásba, ha például ki tudják szűrni a a akár mondjuk ultrahanggal bizonyos megbetegedéseket, de ehhez olyan készülékkel, olyan képzés kell és olyan finanszírozás kell, ami ezt finanszírozza is, meg olyan környezet azt asszisztensek és a többi.
[00:44:04]Amit még említetted, a vidékre költözés, ez gond.
[00:44:08]Tehát, hogy ez de ez társadalmi szinten is probléma, és ez nehézzé teszi azt, hogy hogy valóban pont azokon a területeken, ahol a legnagyobb a háziorvosiány, ott feltöltsük a praxisokat.
[00:44:18]De egyébként Budapesten is már 10% felett van, tehát hogy hogy ez nem csak a vidéket érinti.
[00:44:28]És ami ami a kereseteket illeti, a háziorvosok rosszabbul vannak finanszírozva, mint a mint a kórházi orvosok.
[00:44:38]A fiatalok pedig különösen.
[00:44:41]Tehát ott egy fiatal, ha most el akar indítani egy praxist, megvenne egy praxist, vagy átvenne egy praxist, akkor olyan olyan 400000 Ft nettó havi bevételre számítana.
[00:44:54]Ö és ez egy fiatal szakorvos, miközben a miközben a kórházban azért ennek már a a duplája az az valószínűleg elérhető.
[00:45:06]Szűrővizsgálatok és megelőzés csatolhatunk is a háziorvosokhoz.
[00:45:08]Én négy magyarországi településen összeszámoltam.
[00:45:13]Összesen hat háziorvosnál voltam eddig beteg.
[00:45:14]Soha egyik nem hívott föl egyetlen egyszer se, hogy elküldjön egy szűrővizsgálatra.
[00:45:23]Ha jól tudom, évente föl kellene hívni a betegeket, hogy hogy vannak.
[00:45:26]Akkor tudtak velem érdemben foglalkozni, hogyha beteg voltam, hogy ne legyek beteg, azzal egyik se foglalkozott.
[00:45:31]Én nem állítom, hogy ez reprezentatív, de a háziorvosoknak nem kellene, ha ez forrás kell, akkor kapjanak forrást, a megelőzésre sokkal több figyelmet fordítaniuk.
[00:45:47]A legóriási a háziorvos beteg találkozások száma.
[00:45:49]rendkívül nagy ö azzal ezzel azzal együtt jár, hogy nem mindenre jut elég figyelem és abszolút feladata lenne.
[00:46:01]Én úgy mondanám, hogy egy háziorvosi praxisnak, hogy a szűrővizsgálatokat szervezze, monitorozza.
[00:46:08]Nem is biztos, hogy a háziorvos az első lépcső, hanem akár egy emelt hatáskörű ápoló, vagy egy asszisztens is megkaphatná azokat a jogokat, hogy hogy átnézze, hogy melyik betegnek melyik életkorban van, milyen szűrései voltak meg, és tájékoztassa őt arról, hogy ilyen és ilyen szűrésekre kell el kell menni.
[00:46:27]Ehhez a háziorvosnak maximum egy koordinátors szerepe szükséges.
[00:46:29]Most viszont ugye beutalót kellene adnia, egyenként létrehoznia.
[00:46:34]Egy csomó eszköz van, amit lehetne használni a digitalizációval, főleg az egészségablak figyelmeztethetné automatizáltan életkorhoz, vagy bizonyos laborlekhez kötötten, hogy milyen szűrővizsgálatokra lehet szükség.
[00:46:50]De itt a mesterséges intelligencia, nagyon fejlett képfelismerő szoftverek vannak, vannak nagyon jól működő eszközök már arra, hogy például bőrgyógyászati vizsgálatokat végezzenek erre.
[00:47:05]kiképzett, betított egészségügyi végzettség embereknek.
[00:47:08]Nem feltétlenül kell hozzá orvos.
[00:47:10]Tehát egy első az első szintet az orvosnál, az orvosi kompetenciánál lejjebb lehetne vinni, és akkor máris máris többet tehetne a a háziorvos, azt gondolom, a az ellátás szervezéséért a saját körzetében.
[00:47:25]Ha elfogadom, márpedig elfogadom azt, amit a kötelező kamarai tagságról mondott, hogy Magyarország még nem tartott a demokrácia fejlődésben, hogy önkéntes egyesületi forma működőképes legyen.
[00:47:37]Tehát kötelező kamarai tagság kell, hogy legyen.
[00:47:39]Ez nem igaz a betegekre, és a MOK nem tenne kötelezővé szűrővizsgálatokat?
[00:47:48]Csak annyit reflektálok, hogy akkor ezek szerint Németország sem tartott a demokrácia fejlődésben, mert náluk is kötelező tagság van Ausztriában és Számos országban.
[00:47:54]Egyszerűen ez kell a kell a regulátor a szabályozó szerephez.
[00:47:58]De de a kérdésére visszatérve én hát ez egy nehéz nehéz kérdés.
[00:48:03]Ugye régebben a szocializmusban kötelező szűrővizsgálatok voltak.
[00:48:08]Aztán ezek ezek ugye megszűntek, vagy opcionálissá váltak és ajánlottá váltak.
[00:48:14]Itt ütköznek nyilván egyéni jogok, betegjogok.
[00:48:18]Ö biztosító például ez sokszor felmerül, hogy a biztosító ugyanúgy ö ugyan ugyanúgy térítse a szolgáltatást azoknak, akik mondjuk nagyon figyelnek az egészségükre, eljárnak szűrővizsgálatokra, mint azoknak, akik egyáltalán nem tesznek meg ilyen elő vigyázatosságból, vagy ilyen ilyen intézkedéseket nem járnak el.
[00:48:42]Ezek ezek társadalmi kérdések.
[00:48:45]A kamarának ebben nincsen fix álláspontja, mert mert vannak pro és kontraérvek.
[00:48:50]viszont beszélni érdemes róluk és ösztönözni például azt viszont mindenképpen tehát a nagyon figyelni kellene arra egészségnevelésben.
[00:49:00]Miért nem tanulnak a a tralános iskola végén, középiskolában többet arról a a gyerekek vagy a diákok, hogy hogy milyen szűrővizsgálatok vannak, mert már ott felmerül.
[00:49:13]Tehát például a ménnyakrák halálozás az egyik vezetőhalálozás ugye a a nők körében.
[00:49:22]Fiatalkorú férfiaknál ugye a erák előfordulása ott a leggyakorib egy önvizsgálat satöbbi, tehát ezekről ezekről oktatni kellene a a diákokat és nem történik.
[00:49:34]Sőt a felnőtteket is.
[00:49:34]Éppen most olvastam, hogy a vastag bérrák szűrés mennyire fontos lenne az 50 éves férfiaknál.
[00:49:40]Igen, igen, igen.
[00:49:40]És ez például ugye a vastag bérák szűrés, ugye kolonoszkópiának is van abban a szerepe, meg persze a székletvérvizsgálatnak, de hogy ez tabúsítva van.
[00:49:50]Tehát én azt gondolom, hogyha egy általános iskolában, középiskolában beszélünk arról, hogy mi az a kolonoszkópia, akkor akkor nem csak a később nem az elpirulás és a hárítás és az elfordulás lesz a reakció, hanem hó hát igen, hát erre már hallottam, amikor amikor bagimibe jártam.
[00:50:12]Az arénát hallották az infádióban Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt a vendégünk.
[00:50:16]Köszönöm szépen, hogy eljött.
[00:50:18]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:50:20]Kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és a Spotify-on is megnézhetik a YouTube csatornánkon, amelyre érdemes feliratkozniuk, ott nincs várólista.
[00:50:27]Ha tetszett a beszélgetés, lájkolják, kommenteljék és osszák meg a közösségi médiában.
[00:50:34]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Szabó Gergely segített.
[00:50:39]Én Herceg Zsolt vagyok.
[00:50:41]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.
[00:50:44]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.