Háború és béke Iránban: ki nyert valójában? Magyarics Tamás, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Ötvös Lórend Tudományegyetem emeritus professzora.

[00:00:12]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:21]Farkas Dávid vagyok.

[00:00:23]A stúdióban Magyar Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE emeritus professzora.

[00:00:29]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:32]Köszönö a meghívás napot kívánok.

[00:00:33]Nagyon sok témánk van.

[00:00:33]Kezdjünk mindjárt azzal, hogy úgy tűnik, hogy valamiféle elmozdulást ért el Donald Trump Iránban, és akár pénteken alá is írhatnak valamiféle békedokumentumot Svájcban, és ugye a békét, illetve a jelenlegi helyzetnek a megerősítését az irániak is gyakorlatilag megfogalmazták.

[00:00:55]Tehát valamiféle előrelépés mindenképpen történt, de hogy látja, mennyi?

[00:01:02]Hát, hogyha egy kicsit mondjuk cinikusan fogalmazna az ember, akkor feltet a dokumentumak a lényege az, hogy arról szól, hogy folytatják a tárgyalásokat.

[00:01:13]Ugye ez a 60 napos tárgyalás.

[00:01:13]Egy másféloldalas dokumentumról van szó.

[00:01:19]Ez azért nem nagyon lehet nagyon részletekben menő dokumentum.

[00:01:24]általos elveket megfogalmazhat és adott esetben mondjuk a hormoni szorvosnak a megnyitása.

[00:01:28]De itt is azért különböző kérdések merültek föl, különböző interpretációk, hogy teljesen és szabadon az amerikaiak, az irániak azért bizonyos fajta elnőzést szeretnének gyakorolni.

[00:01:41]Plusz még azért hozzá kell tenni azt, hogy hogyha megiszületük a megállapodás, ez nem azt jelenti, hogy holnaptól megindul a hajóforgalom.

[00:01:50]Eleve körülbelül 500 hajó vesztegel.

[00:01:50]Ö el van akaknásítva a hormoni szorosnak a nagy része.

[00:01:56]Most a G7-es csüstálkozón az a britek és a franciák is bekapcsolódnának a az aknamentesítésbe.

[00:02:06]Biztosító társaságok azért mindig vonakodnak attól, hogy hogy biztosítsak hajókat onnan, mert eléggé nagy kockázatot jelent.

[00:02:14]Plusz még amiről eléggé keveset beszélnek, vagy legalábbis kevesebbet beszélnek a szakértők.

[00:02:22]De azért meg kellemíteni, hogy itt nem csak arról van szó, hogy az olaj és a hajók, mert nagyon látványos dolog, de az, hogy az nagyon fontos, hogy iráni oldalon is és a az öbölmentű [horkantás] országoknál nagyon sok helyen az infrastruktúrát is eléggé komikárok érték, tehát a a gáztározókat, az olajfinomítókat és ezeknek a beindítása el egyik napra a másikra megy.

[00:02:48]Tehát nem véletlen az, hogy egyáltalán, hogyha minden rendben haladna, akkor őszre nagyjából 80%-ra menne vissza a a hábor előtti forgalom.

[00:03:02]És Katar is azt jelezte, hogy egyik fő gázexportőr, hogy körülbelül 80%-ra tudnák vissza vinni a gázexportot őszre.

[00:03:10]Tehát azért itt nagyjából talán jövőre lehet, hogyha addig nem történik semmi.

[00:03:18]2027-re állna talán teljes mértékben vissza a a hábor előtti állapot a hormózis szorosban, illetve a a különböző olajmezőkön, gázmezőkön kitermelés, finamítás és az export tekintetébe.

[00:03:35]Viszont a nagy kérdés az, hogy korábban említettük azt, hogy itt egy másfél oldalas dokumentum és nagyon sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy hát másfél oldal alatt vagy oldalon nem lehet nagyon sok mindent leírni részletekbe menően.

[00:03:54]És a részleteket hiányolják többek között az első támokon belül is és azon kívül is.

[00:03:59]Ö és Vence alelnök egy egy televíziótársaságnak nyilatkozva azt mondta, hogy hát gyakorlatilag az irániak informálisan különböző hát ígéreteket tettek, elkötelezettségeket tettek, hogy mit és hogyan fognak csinálni, mert tulajdonképpen ez a dokumentum, hogyha mondjuk csak ezt a 300 milliárdos úgynevezett befektető és lapot nézzük, amiről különben Trump rögtön leszögezte, illetve Vens ez nem az amerikaiak által a finanszírozott alaphelyem az öbölmentő országoknak kell.

[00:04:42]Ez nem feltétel nélküli, vagy nem feltétel nélküli az az 50 milliárdos iránni követelés, ami be van fagyasztva a jelpatban a nyugati bankokban, hanem úgynevezett teljesítmény alap.

[00:04:53]Na most az, hogy mi ez a teljesítmény, ez amiről nem nagyon szólt a a fáma hogy milyen fokozatokba vagy milyen ütembe fogják az amerikaiak adott esetben ezeket a a befagyasztott javakat felszabadítani, illetve adott esetben ez 300 milliárdos alap ez hogyan jönne létre, és abból milyen ütembe tudnak folyosítani Iraknak a a a pénzeket.

[00:05:19]Na most még mindig a könnyebb kérdésekről beszéltünk, mert hogyha végignézzük azt, hogy az amerikaiak milyen célokkal indultak, akkor hát gyakorlatilag egyetlen egy célt értek el többé-kevésbé, és egyetlen egy cél az, hogy az iráni hagyományos haderőt nagyon nagy mértékűen meggyengítették.

[00:05:48]Egy szor 85% 80% teljesen mindegy, de hogy nagy mértékben meggyengítették légierőt, hadi tengerészetet felteten a légelhárítást, különböző katonai objektumokat álltak [horkantás] 130000 objektumot támadtak az amerikaiak több 10000 bevetéssel természetesen mint katonai nakak számítottak hivatalosan.

[00:06:16]Tehát ez az egyik oldal viszont nem nagyon esett szó arról, hogy mi lesz az iránni rakétaprogrammal, mert hogy a rakétaprogram az nagyon fontos.

[00:06:28]Az egyik nagy egyik összetevője annak, hogy egy ország adott esetben, hogyha nukleáris képességeket eszett, akkor megfelelő célba juttató eszközel is legyen.

[00:06:38]Tehát magyarul olyan hatótávolságú rakétái legyenek, amivel tehát most Irán szempontjából, hogy konkrétabban fogalmazzunk, el tudja élni Izraelt.

[00:06:48]Most ezekről nemes szó.

[00:06:48]A nukleáris megállapodás az megint csak egy nagyon-nagyon hát ködös dolog.

[00:06:58]Mert hogy az amerikaiak és a nemzetközi atomenergia ügynökség ellenőrzése alatt, de hát nem hiszem, hogy az amerikai ellenőröket beengednének Iránba.

[00:07:09]Az atomenergia két esetbe tud ellenőrizni, egyik előre bejelentett, tehát tervszerű.

[00:07:17]Általánnak tudjuk, hogy mennyi a a mondjuk a a haszna.

[00:07:19]A másik pedig a rövid határidő.

[00:07:22]Na most a rövid határidő nél elmhetnek bizonyos helyekre, de nem valószínű az irániak minden egyes objektumot föl fognak tüntetni.

[00:07:31]Kérdés az, hogy a tavaly júniusi támadásoknál az iráni nukleáris anyagoknak a a hány százaléka-a semmisült meg, vagy temetődött el mélyen a föld alatt, a irányak elszállították-e őket, vagy nem?

[00:07:52]Ilyen pillanatban a látosmény az, hogy 60%-nál vannak nagyjából 400 kg a nyí, de 90%-ra kellene dúsítani, tehát az azért nem megy egyik napról a másikra ahhoz, hogy katonai felhasználásra legyen alkalmas.

[00:08:07]Tehát ezek a kérdések mind megoldatlanok.

[00:08:13]És hát attól nagyon nagy mértékben függ attól, hogy milyenek lesznek a tárgyalások, a a [horkantás] megállapodás, megá de ez inkább egy ilyen szándéknyilatkozat és nem teljes megállapodás megkezdése után a 2015-ös iráni atomprogramról szóló megjegyezést két évig készítették elő rendkívül intenzíven, de most megvan 60 nap.

[00:08:39]Tehát nem biztos, hogy ugyanazok a tárgyalófelek, sőt biztos nem ugyanazok a tárgyalófelek, más a helyzet, de azért az ember kicsit szkeptikus, hogy 60 nap alatt meg tudnak oldani olyan kérdést, amit már évtizedek óta nagyon tudtak megoldani a közelkeleten.

[00:08:58]Ezeket a fejleményeket összességében mindkét oldal kommunikálhatja sikerként.

[00:09:03]De látszik-e ebben a bonyolult rendszerben, hogy ki nyerhetett?

[00:09:09]Hát a a vélemények többsége szerint Irán többet nyert, tehát mondjuk egy olyan szakértőt idéznék ide, mint Wesley Clark, a volt NATO parancsnok, európai NATO parancsnok, aki azt mondta, hogy az irániak jobban jártak pontosan azok a azok miatt, a kérdések miatt, amelyekről korábban szó esett, hogy a rakétaprogram, a nukrás ellenőrzés nagyon-nagyon Nagyon hézagos a hormózis szorosnak a az elnőzése.

[00:09:41][horkantás] Szabadhajozás megint csak eléggé hézagos és különböző interpretációkra adott alkanat.

[00:09:49]Illetve az amerikai kárttal eredetileg és az Izrael kártal eredetileg elképzelt rezsimváltás az nem ment végbe.

[00:09:59]Tehát rosszul mérthették föl azt, hogy milyen a belső ellenás, mennyire erős a belső ellenállás.

[00:10:06]Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy akkor, amikor a sach rendszerre megbukott, akkor volt egy nagyon karizmatikus és erős külső vezető Koménatóla, de most nem nagyon látszik az, hogy ki lenne alternatíva a jelenlegi vezetéssel szemben.

[00:10:26]a sakfia hát gyakorlatilag jelentéktelen mellékszereplő, és nem nagyon látszik az, hogy a az iráni úgymond diaszporán belül lenne valaki, aki köré tudna csoportosulni a külső és belső rezsimellenes erőknek a többsége.

[00:10:46]Tehát ilyen szempontból Irán el tud adni sok mindent otthon, de azért mégis csak Irán bőrére ment ez a háború, nem az Egyesült Államokért.

[00:10:57]Igen.

[00:10:57]Igen, de itt azért figyelembe kell venni azt, hogy hogy itt másfajta mondjuk stratégiák vannak.

[00:11:06]Tehát Iránnak már az győzelem félig meddig nem győzték le.

[00:11:12]Tehát szokták mondani, hogyha egy nagyon erős és egy gyengébb fér találkozik, és hogyha a nagyon erős nem tudja a teljes mértékben rákénzíteni az akaratát a gyengébre, akkor a gyengébb gyakorlatilag azért, hogyha nem is teljes mértékben győztes, mert azt ugye nem mondtatja, de el tudja adni azt, hogy kell szépen mi ellen tudtunk állni az amerikaiaknak és az izraelieknek.

[00:11:39]veszteségeket szenvedtünk, de mégis mi a tárgyaló asztalnál ülünk, idézőben egyárú félként az amerikaiakkal, tehát odaként szétettük idézőbe az amerikaiakat, mert az amerikaiak belátták azt, hogy a a [horkantás] hormonizoros blokádja, ellenblokádja az nagyon ellentmondásosan működik.

[00:12:01]Visszajött az amerikai gazdaságra is, plusz a nemzetközi gazdaságra.

[00:12:06]a belső rezsim váltás nincsenek meg az erők.

[00:12:08]Igaz, hogy a lefejezték szinte szó szerint a a katona és a a vallási vezetés, de a tavaly júniusi támadások után állítólagosan, mert eléggé kevés információ szivárok ki Iránból, az irániak olyan stratégiára tértek át, amit úgynevezett mozaik stratégiának neveznek, tehát arra alacsabb szintekre delegálnak döntéseket.

[00:12:37]Tehát ilyen módon, hogyha a központi vezetést úgymond kiveszik ebből az egész rendszerből, attól még működik a rendszer regionális különböző alapokon, vagy pedig hát elképzelhető, hogy a olyan esetben is visszaüthetett ez a a az egész helyzet az amerikaiak számára, hogy a jelleg szerint a katonai vezetés, tehát a forradalmi gárda, az amelyik megerősödött és inkább diktál ár hát nagyon nehéz megállapítani megfelő információk hián, hogy most a vallási vezetés volt-e radikálisabb, vagy a a katonai vezetés volt-e radikálisabb, de hát elvileg, hogyha most a arról annyit beszéltünk a nukrs kérdésről állítólagosan komáatóla egy fatvába tiltotta meg, hogy Irán nukleáris képességre tegyen szettétve, azt használja ugye ez egy vallási úgymond előírás volt, de úgy tűnik, hogy azért a katonai vezetés hogyha sok minden beköveti is a iráni vallási vezetőket, azért ilyen kérdésekbe szereti megtartani magának a döntési jogot.

[00:13:53]A Amerika szempontjából hát el lehet adni azt, hogy végül is a Hormizorost visszanyitották, de ugye ez azt jelenti, hogy hogy jó esetben a háború előtti állapotok térnek vissza.

[00:14:08]El lehet adni azt, hogy végis Iránt meggyengítették.

[00:14:09]Ö el lehet adni azt, hogy az iránynyuklulás programot visszavetették, ami biztos, hogy 10-15 x évre visszavetették, akár tárgyalásokon megállapodnak befagyasztásba vagy nem befagyasztásba az irány nukulás programot illetően.

[00:14:28]És hát a kérdés az, hogy az elsőtt államoknak a hitele mennyire erősödött vagy rendült meg a közkeleten, hiszen az elsőt álmok a biztonsági garanciát jelenti az öbölmenti álmoknak, és azok még végül is támadásoknak voltak kitéve.

[00:14:47]Tehát hogyha itt az aszimmetrikus előnyökről beszélünk, akkor egyesek fölvetik azt, hogy azmenteti államoknak a teljes mértékű idézőben 100%-os bizalma az Eesült Államok a védelmi garanciáiba vagy biztonsági garanciáiba azért bizonyos mértékben megrendülhetett, mert támadásra kérték az öbölülmenti országokat.

[00:15:12]Márciusban nagyon kemény hangú nyilatkozatokat tett Donald Trump.

[00:15:14]Mi mindennek tudható be az, hogy most viszonylagosan békülékenyebb volt?

[00:15:21]Hát nyilvánvaló a őt is sürget az idő, vagy talán jobban sürget az idő az irányak.

[00:15:26]Elképzelhető, hogy hogy rájátszottak erre.

[00:15:30]Egészen biztos nem igen.

[00:15:30]A valaki megfogalmazta annak idején, hogy az ember egy dolgot ne csináljon az iráni bazárba, ne kezdjen alkudozózni, mert biztos biztosan veszít.

[00:15:42]irániaknak azért több 1zer éves gyakorlatuk van egy olyan helyen a túlélésbe, amelyik nem arról híres, hogy a világ legstabilabb helye lenne.

[00:15:49]Tehát ők biztosan több információval rendelkeznek és rendelkeztek az amerikai berpolitikai helyzetről, mint az amerikaiak az irániról.

[00:16:03]Ö és hát ők is tudnak számolni, hogy öt hónap múlva a félidős választások lesznek a republikán pártiban.

[00:16:13]A halt tartanák a választásokat.

[00:16:13]Persze hát visszatérően szoktam idézni.

[00:16:17]Harold Wilson volt bírott miniszterk, aki azt mondta, hogy a politikában egy hét is nagy idő.

[00:16:23]Tehát minél előbb lezárul ez a a egész konfliktus, akkor az amerikai benzinárak, illetve a a benzinkutaknál az árak csökkenhetnek.

[00:16:35]Példá most amm történ magasságokon vannak, van ahon olyan hely Kalifornia 6 dollár fölött van, persze Texas, Oklahoma 3,éss dollár körül van.

[00:16:49]Tehát nagyon fontos az, hogy a az ügynevezett életszínvonalt befolyásoló árszínvonal az csökkenjen, és ezzel segítse a republikánusoknak az esélyeit.

[00:17:02]Ugyanás, hogyha a republikánsok elveszítik azt a nagyon-nagyon csekély többséget a mondjuk a képviselőházban, jelpatban három fős többségük van és amire hát jelen pillanatban minden reményük megvan a demokratáknak, hogy hogy átveszik ott a többséget, akkor Trumpnak egyrészt mint magánember rengeteg baja lehet.

[00:17:28]Már most több demokrata képviselő kijelentette, hogy első dolguk az lesz, hogy impeachmenteljárást indítanak Trumppal szemben.

[00:17:36]Második politikailag a képviselőház együttműködése nélkül gyakorlatilag semmit nem lehet átvinni, kezdve a költségvetéstől kezdve a különböző határvédelmi és egyéb finanszírozási kérdésekig.

[00:17:52]De hát bármilyen törvényről beszélünk.

[00:17:58]A költségvetés kivételével a az elnök elnöki rendeleteket adhat ki, tehát kormányozhat rendelti úton.

[00:18:04]Mindogy csinálta ezt a Barack Obama, mikor republikáns többség volt a a Kapitóriumon, Trump, amikor demokrata többség volt az első ciklusban, a kapitóriumon, Biden és Trump.

[00:18:16]Ennek a hátulütője az, hogy abban a pillanatban, amikor ezek az elnökök betették a lábukat a január 20-án a férházba, első dolog az volt, hogy hát szakmányba semmisítették meg az előző elnök által kiadott elnöki rendeleteket.

[00:18:38]Egy törvényel ezt nem tehetik meg, mert egy törvény csak egy másik törvény írhat felül.

[00:18:43]Tehát hogyha ő rendeleti úton kénten kormányozni, akkor még inkább megerősödhet a demokratáknak az a narratívája, hogy egy személye egy személyeű vagy egyszemélyes úgyfajta egyfajta diktatúrát akar bevezetni és megnehezíti a republikánus jelölteknek a a helyzetét 2028-as elnökválasztáson.

[00:19:08]Ö és nem csak a az elnök jelöltekét, hanem a szenátor és ö és képviselő jelöltekét is.

[00:19:15]Látszik-e egyébként most az, hogy kik lehetnek majd az elnökjelöltek két év múlva?

[00:19:20]Ö hát igen, ez nagyon érdekes kérdés.

[00:19:27]Sokszor bejön, sokszor nem jön be.

[00:19:27]Az utóbb kezdem.

[00:19:30]Mondjuk 1990-ben senki nem tudta a hogy ki ez a B Clinton.

[00:19:34]két év ma ő lett az elnök, vagy ugye egy még korábban Jimmy Carter se volt egy országosan ismert név, és még is ő lett az elnök.

[00:19:47]Ugyanakkor már most ugye különböző felmérések vannak.

[00:19:52]Ki van polpozícióban vagy vezetően?

[00:19:54]Poz Igen, polpozícióban.

[00:19:54]pillanatban a Vens van és aztán utána a Rubio és a többiek a republikánusoknál republikoknál a demokratáknál propozíció Bakamele Harris általában 14-15 ponttal vezet és hát akik még futhatnának az a Pete Budic a nevét ezt szinte senkem tudok ki Mártai származású és olyan speciális ö kiejtése van.

[00:20:24]Tehát ő, aki miniszter volt a korábban, aztán Gevin Newamat emlegetik a kaliforniai kormányzott, aki nem újrászat Kaliforniába.

[00:20:34]A Kalifornia helyzetkönyben azért érdekes, mert ott a a a finishbe két jelőt került.

[00:20:43]Egy volt Biden adminisztrációs miniszter, Havier Becherra és a republikánsoknál, ami egy érdekes kérdés, mert Kaliforniában a két első fut után a a kormányzói helyért, és ez két demokrata is lehet, vagy két republikáns.

[00:21:04]Steve Fton, aki különben magyar származás és korábban David Cameronnak volt a a tanácsadója.

[00:21:09]A jelen pillanatban körülbelül 20 ponttal le van maradva a becsara a a mögött különben.

[00:21:18]De de visszatérve a lehetséges elnöketekre, ugye Camela Harris, Butigijik, Newon és aztán jönnek a többiek, Sapiro, a Persziv kormányzó, vagy Pricker, Illinoi kormányzó és egy-két másik ember, de az ő támogatás támogatottságuk jelen pillanatban a 2-3%-os és aíóba Kem Haris átlagosan nagyjából olyan 25%on áll.

[00:21:54]Tehát ezért látszik, hogy a demokraták sem teljesen elragadtatottak a személyétől, mert adott esetben ő már egy jól ismert személy.

[00:22:06]Rá kikapott simán Trumtól.

[00:22:08]Igen.

[00:22:08]Az, hogy kikap valaki, az még nem jelenti azt, hogy hogy nem jött vissza.

[00:22:13]Ugye Trump kikapott, vagy adott esetben mondhatjuk megint csak történelmi párzalot, hogy Nixonic kikapott 60-ba, 68-ban mégis elnök lehetett, tehát ez még nem lenne kizárók, de hát azért Kamala Harris nem volt annyira átütő.

[00:22:29]Ö és hát most eléggé sok olyan írás jöhet meg belső demokrata körökből, akik azért elősen bírálják a a képességeit, a kampányát.

[00:22:45]Tehát az, hogy most beálljon mindenki mögé, az nagy kérdés.

[00:22:47]Persze az, hogy JD V mögé beállnának a republikának.

[00:22:53]JD V mögé ilyen pillanatban inkább beállnának.

[00:22:56]Bár ő Úgy szokták mondani, egy fokkal a a közép középre áll a Trumptól.

[00:23:01]Tehát hogyha most egy ilyen régi még a régi időkből ismert mondást emlé elevej föl, hogy a hogy a cse szocializmust akartak megvalósítani emberi arccal, hát sokan azt mondják, hogy ez trumpizmus lenne egy puhább változatban.

[00:23:25]a Vens elnöksége, de hát azért az igazság az, hogy hogyha valaki nagyon korán kidugja a fejét a lövészárokból éspozíció, akkor az veszély is le veszélyes is lehet, mert mindenki más akkor őt szeretné levadászni.

[00:23:39]Ez gyakorlatilag egy né négy éves ciklus lehet, mert Volt Paul pozícióban, amikor megkezdődött Trump ciklusa is.

[00:23:46]Igen.

[00:23:46]Itt Camela Harrisnek nem volt jó a négy éve, tehát őt is elméltek és akak szintén föl akarták építeni alelnökként, mert hát a már 200-ben látni lehetett, hogy hogy Biden bármilyen körümje között azér inkább egy ciklusos elnök lesz, és nem nagyon sikerült.

[00:24:09]Tehát a képességei, vagy a rá hárult felelősség, vagy a vagy azok a pozíciók, amelyeket kapott, portfóliók miatt nem tudta kifutni adott esetben a magát, vagy pedig nincs mit kifutni.

[00:24:25]Ugye ez egy rosszabbik eset.

[00:24:25]Vens alelnökként kifutatja magát, hiszen többek mondjuk az iráni alkut is ő tárgyalt le.

[00:24:36]Ő az, aki az európaiakkal, hogyha csak a Müncheni biztonságpolitika konferencián elmondott beszédére emlékszünk tavaly, nagyon keményen fogalmazott és kemény hangot ütött meg.

[00:24:51]A maga republikánusok is elfogadják, hiszen ő egy hívő keresztény.

[00:24:54]A felesége is áttért körülönben Katolikus Hitre indiai származású.

[00:25:01]Ö tehát ilyen szempontból őneki a pedigréje nagyon jó.

[00:25:07]Ö nagyon alacsony sorból küzdötte föl magát.

[00:25:09]Tehát ez a klasszikus amerikai [horkantás] a fakunyhóból a fehérházik mítosz.

[00:25:15]A felesége bevándorlóhátterű indiai származású.

[00:25:22]Tehát itt nem lehet azt mondani, hogy itt kizárólag csak valamilyen fehér összeesküvés lenne.

[00:25:27]Tehát ilyen szempontból kiegyensúlyozott a a háttere.

[00:25:33]Persze a kérdés az, hogy hogy követ el olyan hibát, amit ki tudnak péczni, mert biztosan a demokraták vagy a republikáss táboron belül most azért stigulázzák azt, hogy mit mond és a nagyon komoly szöveg értelmezési gyakorlatok alávetik, vagy elemzés alá vetik azt, hogy mit mond, mikor mond, mit tesz, milyen szimbólum okat használ és így tovább.

[00:26:05]Tehát ő neki nagyon-nagyon kell vigyázni arra, hogy egyrészt Trump bizalma megmaradjon benne, másodszor pedig azért mutassa azt, hogy ilyen önálló politikai szereplő és nem egyszerűen egy klónja a Donald Trumpnak.

[00:26:20]Az elmúlt napokban úgy tűnt, mintogyha feszültebbé vált volna az Egyesült Államok is Izrael viszonya, minthogyha nem lenne már akkora összhang Donald Trump és Benjamin Netu között.

[00:26:30]Bár ugye a korábbi időszakban volt olyan is, hogy azért eljátszották a szerepüket bizonyos helyzetekben.

[00:26:37]Mennyire lehet valós ez a konfliktus a háttérben?

[00:26:43]Mindig egy ellentmondásos kérdés volt, és [horkantás] a 2000-es évek elején egy nagyon híré várt könyv jelent meg két nagyon neves történész politógus tollából.

[00:27:01]akik azt vetették föl, hogy az első közelkedő politikát Izrael érdekei határozzák meginkább, és nem az amerikai érdekek.

[00:27:15]Ez a a Mshheimer volt a szerzőpáros volt és hát nyilván sokan megcáfolták.

[00:27:24]De az biztos, hogy hogyha mondjuk a britaamerikai kapcsolatokban úgynevezett speciális kapcsolatról beszélünk, bár egyre kevésbé, az amerikai izraeli kapcsolat speciális.

[00:27:36]Itt megint visszamehetünk, hát hogyha a a Bibliáról van szó, akkor Ádámig, Éváig, de odáig ezt nem megyünk vissza.

[00:27:45]Amikor kikiáltották Izraelt, akkor az első volt az első állomai, amik elismerte Izraelt.

[00:27:49]És Izrael mögé állt az első Államok 67-es hat napos háborúba, 73-as jom kipuri háborúba, akkor főleg az második háborúba az üzere nagyon-nagyon kellemetlen helyzetbe kerültek, és majdnem vagy öss összeharlás szélére kerültek.

[00:28:08]Ö és hát gyakorlatilag azóta az elsőt Államoknak ö legbiztonságosabb és legszilárdabb szövetségese Izrael közösen hajtották végre többek között a tavalyi akciót is, a júnii akciót, vagy korábban, hogyha nem ilyen fizikai rombolással járó akcióról beszélünk, volt ez a a Stuksnek nevű program ami ö gyakorlatilag az iráni ö komputeres programot rombolta szét, tehát egy ilyen nem is tudom, hogy hogy nevezzük ezt hivatalos nyelvben ez a a amikor egy komputert behatol egy valaki másik és meghackeli.

[00:29:00]Tehát ilyen hackelés volt az is amerikáak Izraelék közösen hajtották végre és aztán most is közösen hajtották végre a támadásokat.

[00:29:10]De az izraeliek mindenképpen rezsimváltást akarnak, és nagyon sokan Izraelbe úgy vélik az amerikaiak idézőbecsárbe hagyták őket azzal, hogy végülis Iránnal valamilyen fajta megállapodást kötnek vagy kötöttek és kötnek és kötni fognak.

[00:29:28]Ugye ez a most ez a a jelenlegi egyetértésű memorandum, hogy abból mi lesz utána 60 napos tárgyalás és abból mi fog következni, de mindenesetre leültek az amerikaiak az az izraeliek a az irániakkal a közvetítők útján és nem közvetítő kuttján és különböző helyeken.

[00:29:53]Izraelek ezt egyfajta hátbaszúrásnak vélik, pontosan azok miatt, a dolgok miatt, a amikről korábban szó esett, tehát hogy a rakétaprogramot nem érinti jelen pillanatban a megállapodás a nukle programot szörmentén, tehát nem oldja meg azokat a a létbiztonságot fenyegető veszélyeket vagy veszélyeztetéseket, amelyeket Irán jelent Izrael számára.

[00:30:23]És és az amerikaiak nyilván egy tágobb perspektívába nézik a dolgokat.

[00:30:30]Többek között azért az amerikaiak mindig egyensúlyozni akartak a az arabok és az izraeliek között.

[00:30:35]Ez egy hagyományos nyugati mondjuk politika.

[00:30:41]A most megint egy kicsit visszamegyekre a történben, ahol ez a híres Belf nyilatkozat, ami az izraeli úgymond hazát haza mögött a brit támogatást előirányozta, vagy előrevetítette.

[00:30:59]Viszont benne volt ebben a dokumentumban az, hogy ezt csak úgy lehet létrehozni, hogy a a meglevő etnikai profilt ezt nem változtatják meg.

[00:31:06]Tehát ö hogy az arabok a van mindig vannak arabisták és mindig vannak Izrael barátok a Külügyminisztériumokba, akik azért tudják azt, hogy a közeket nem csak Izrael, hanem hát többek között a a Perzsőből menti országok, Szadarábia, amelyek nagyon nagy szerepet játszottak többek között az irakeleni háborúkban olajellátás, gázellátás kérdésében, de egyáltalán az egész biztonsági struktúrá ában tehát az izraeliek mindát azzal prizsbán keresztül néznek abszolút természetesen, hogy az ő biztonságokat mi fenyegeti, és szerintük a jelenlegi körvonalazódó megállapodás nem ad választ azokra a a biztonsági aggodalmakra, amelyek miatt az egész háborút elkezdték.

[00:32:02]rezsimváltás, rakétaprogram, nukleáris program, a de csak egy maximális program lenne legendő Izraelnek.

[00:32:13]Hát Izrael többek közt azt is sérelmezi, hogy ebbe a megápodásba állítosan benne van az összes pronton levő harc cselekményeknek a leállítása.

[00:32:26]Többek köt Libanon.

[00:32:28]És az üzek azt mondták, hogy biztonsági szempontból egyszer nem adatják föl a libonani területeket, délibon területeket, illetve a támadásokat és nincsen benne az, hogy mit mi fog történni ez nagyon fontos pont az izrazeli proxi szervezetekkel, Hamasszal, a Hizbollával és átta a Hamasz még mindig gáz a nagy részét ellenőrzi.

[00:32:50]ö annak ellenő, hogy Izrael az október 7-i támadásokra [horkantás] a először azzal akart válaszolni, és Trump is először a a a mondta, hogy teljes mértékben ki fogják söpörni gázából a a Hamas, úgyhogy írmagja nem marad.

[00:33:10]Tehát azért most már látjuk, hogy több mint írmagja maradt a Hamasznak és maradni fog fertően.

[00:33:15]Tehát az üzere azt látják, hogy az iráni nyilván nagyobb perspektívát kínáló alkú miatt az amerikaiak hajlandók voltak olyan kompromisszokba belemenni, mint a libanoni kérdése, a Hamas kérdése, a Hezbolak kérdése.

[00:33:33]Ö, és hát hozzátéve megint az emlegetett rakéta és lyuk uránium kérdést.

[00:33:40]Ez az öt azért már azt jelzi, hogy hogy az izraeli alapvető követelések és elképzelések úgy tűnik, hogy zátonyra futottak.

[00:33:54]Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a két vezetőnek is más érdeke vannak.

[00:33:59]Beszéltünk már arról, hogy Donald Trump milyen belpolitikai helyzetben folytathatta volna a háborút akár, illetve, hogy lesznek majd félidős választások, és ez a félidős választási eredmény majd rá is kihat.

[00:34:10]Benjamin Netunak pedig évek óta úgy tűnik, hogy azért az ő hatalmának a megszilárdításához kellenek a konfliktusok, kellenek azok a sikerek a hadszintereken, amelyeket részben az Egyesült Államok segítségével aratott.

[00:34:25]Ö igen.

[00:34:29]Nattenónak a helyzete rendkívül ingatag.

[00:34:33]Ö saját pártján belül is vannak elégetek, és nyilván az ellenzék is támadják a jelenlegi hát szerintük kudarcos politika miatt.

[00:34:46]Ezenkívül pedig a az izraeli belpolitikába hagyományosan rendkívül törékenyek a koalíciók.

[00:34:56]Tehát a 120 fős Kneszetben, hogyha valakinek 61 fős idézelbe többsége van, akkor már örülhet majdnem hogy.

[00:35:06]És általában hogyha a likutról beszélünk, a likutnak a a partnerei a szélső jobb pártok, amelyek a sász és a többiek, amelyek vallási alapon egyszerűen követelik a fegyveres támadásokat, illetve hát a a ezeknek a proxiszervezeteknek a megbüntetését, megsemmisítését.

[00:35:31]És hát természetesen arról se lehet elfeletkezni.

[00:35:36]hogy általában és hogyha Iránra is kivetíthetjük ezt ilyen éles helyzetekbe, nemzetbiztonságot veszélyeztető helyzetekbe, konfliktusokba, éles konfliktusokba, vagy ne agy istán háborúba, általában azért az emberek összezárnak a vezetés mögött.

[00:35:56]Tehát az irániak is feltetten erre is rájátszottak, hogy hogy aki tüntet ellenük vagy felépellenük berpolitikailag, az gyakorlatilag az országnak és Iránnak a szuverenitását veszélyezteti.

[00:36:13]és Izrael és Natanelak egyik ütőkártya lett, ugye addig amíg háborút viselnek a Hezbollával, Hamasszal Iránnal szembe, addig, hogyha valaki politikailag hátba támadja őt, akkor az Izraelnek a biztonságát veszélyezteti.

[00:36:30]Tehát bonyolult nagyon a izraeli belpolitika is, egy fajta hangyaboly, amit nagyon nehéz kiismerni.

[00:36:41]Milyen szövetségek vannak?

[00:36:44]Átmeneti tartósabb szövetségek, de az biztos, hogy hogy az amerikaiak most végül is nem mentek teljes mértékbe Izraellel végig azon az úton, amit az izraelek elképzeltek a háború kezdetek februárban.

[00:37:00]Donald Trump a születésnapján 50 percet beszélgetett telefonon Vladyimir Putyin orosz elnökkel.

[00:37:06]Néhány dolog ebből ugye kiszivárgott, megjelent.

[00:37:09]Úgy tűnik, hogy valamivel engedékenyebb lenne az orosz elnökkel még, hogyha az olajszállítás, illetve az embargó bizonyos kérdéseiben máshogy is alakulhatnak a dolgok az Iránnal való esetleges megerősített békével.

[00:37:20]De összességében mennyire fordulhat most rá Trump az orosz-ukrán háború lezárására?

[00:37:29]Mennyire lehet ez a célja?

[00:37:29]Ö sokan úgy gondolják, hogy elterelte a figyelmet az orosz-ukrán háborúról a közekeleti válság.

[00:37:41]Itt a legújabb fejleménye az különben, hogy lehet, hogy Trump úgymond békülékeny hangnemet ütött meg Voladymi Putyinnal terfőn beszélgetősen vasárnap, de kedden már az Európai Unió, illetve a GH7-ek tagjaival együtt már az újabb szankciós politika mellett szavazott, és és igertett arra, hogy az orosz olaj elleni szankciók felf felfüggesztését fogja felfüggeszteni.

[00:38:13]Tehát ez június közepéig tartott volna, tehát magyarul újabb szankciós politikára kerül a orosz olaj.

[00:38:20]És erre ugye van lehetőség, hogyha Iránnal enyül a feszültség.

[00:38:22]Igen.

[00:38:22]És hát együttműködik ma nyugat-európaiakkal Ukrajna katonai támogatásában, vagy pedig feltehetően amerikai tud amerika tudtával hajtottak végre a britek akciót orosz úgynevezett árnyékpolotta hajók ellen, amelyek olajat szállítottak.

[00:38:48]Tehát most úgy tűnik, hogy az oroszokra akár akar nyomást gyakorolni.

[00:38:56]Ugye akkor viszont hát nem lehet tudni azt, hogy a Ukrajnával szemben milyen elvárásai vannak.

[00:39:02]Az amerikaaknak az álláspontja kezdettől fogva az különben, hogy Ukrajna azért nem kaphatja vissza az összes területet, a 2022 február előtti területet.

[00:39:16]Tehát ott valami kompromisszomra a kell kötni.

[00:39:20]Krégről meg szóló sem lehet az amerikai szerint.

[00:39:22]Igen.

[00:39:22]És és a a és hát az oroszok se kaphatnak mindent meg, amit ők szerettek volna.

[00:39:27]Itt korábban beszéltünk arról, hogy ki mit tud eladni otthon az iráni amerikai viszonyb.

[00:39:32]Itt is nagy kérdés az, hogy ki mit tud eladni otthon.

[00:39:37]Tehát, hogyha a oroszok, és itt azért súlyosabb a kérdés, mert Iránba mondjuk volt egy pár hónapos háború, pár 10000 halott és így tovább, de Oroszországban álltak már mi 1 millió körül vannak az áldozatoknak a száma.

[00:39:57]Ukrajnában nagyjából hasonló óriási anyagi veszteség.

[00:40:03]A háború már négy éve folyik.

[00:40:03]fővel kapcsolet, hogy majdnem már hosszabb, mint a világháború volt.

[00:40:07]És és ezt valami módon igazolni kell a belpolitikailag Volymi Putyinnak is és a Volumi Zelenszkének is.

[00:40:19]Ugye Oroszországban is választások közelegnek, Ukrajnában nem tudjuk, hogy mikor lesz ennek választás.

[00:40:24]Hát Igen, igen.

[00:40:24]Hát ugye az orosz-ukrán választások azok érdekes dolgok.

[00:40:29]annak idején, amikor a a Viktor Janikovics és Viktor Juscenko a a vetékedett az elnöki posztért, és hát a a az oroszok Viktor Janikovicsot támogatták, akkor volt ez a az apokrif vicc, vagy a vicc egy apokrif táviratról, hogy Putyin táviratot küldött Janukovicnak, hogy kedves Viktor, két múlva lesznek a választások és még nem tudjátok, hogy ki fog győzni.

[00:40:56]Hát micsoda demokrácia van ott?

[00:40:56]Tehát [horkantás] nagyjából mondjuk az orosz választásokra is igaz ez.

[00:41:01]És hát nem vagyok teljesen biztos benne, hogy az ukrán választások is meg fognak felelni mondjuk a a Finn vagy a svéd elvárásoknak.

[00:41:14]De mindesetre Igen, de mindenesetre az eladás az nagyon fontos, illetve az, hogy Ukrajna milyen státuszt fog kapni, tehát hogyha valamilyen fajta előszobája lesz a nyugatnak, tehát a Nyugat-Európánk és az Egyesült Államoknak, és egy pufferzóna, ütköző zóna Oroszország felé, ami most ebbe a kibontakozóban látszik, ez a fegyver felfegyverzés, ami hát a sisakküldéstől kezdve most már fegyveren szeg ig ment 800000 ukrán katona, harczett katona eléggé jelentő és biztosítékot jelent.

[00:41:52]Az oroszok hasonló módon szerették volna Ukrajnát a saját mondjuk befolyási övezetükbe vonni, mert ők meg történelmi és egyéb geopolitikai, geostratégiai érvekkel operálnak, hogy nyugat felől háromszor támadták meg Napolon két világháború Oroszországot, és hát Oroszországnak szüksége van egyfajta ütköző zónára nyugodtan szembe.

[00:42:18]ők Ukrajnát vagy Ukrajna nagyobb területét erre szeretnek felhasználni.

[00:42:23]Tehát nagy kérdés az, hogy Ukrajna végül is a a nagy politikába, tehát a az orosz-amerikai Európai Uniós vagy akár a kínai elképzelésekben milyen szerepet fog játszani?

[00:42:40]Ö Brezinski annak idején Ukrajná egy kulcsfontosságú államnak jelölte meg a geopolitikát illetően.

[00:42:48]Tehát az, hogy Ukrajna milyen mértékben integrálódik a a nyugatba, milyen mértékben lesz egyfajta ütközőzóna, milyen mértékben kap jelenlegi vagy 22 előtti ukrán területeket Oroszország, és ott mit tud kiépíteni ipari egyéb bázisokat.

[00:43:10]Ez nagyon nagy mértékben attól függ, hogy ezek a nagypolitikai kérdések akár a színfalak mögött hogyan fognak eldülni, mert általában azért a ezek a a tárgyalások, iráni amerikai tárgyalások orosz-amerikai tárgyalások, ukránamerikai tárgyalások, ezek olyanok, mint a jéghegy.

[00:43:31]Ugye amit láttunk, az a a lényegnek a kisebbik része.

[00:43:34]Tehát a lényeg az mindig a vízfelszíne alatt van.

[00:43:38]Tehát az, hogy hogy állítólag már több helyen tárgyalnak közelkeleten különböző közvetítőkön keresztül az ukránok, az oroszok, az ukránok az amerikaiakkal, az oroszok az amerikaiakkal ész az európaiak is már a hajlanak arra, hogy hát az oroszok nélkül nem lehet rendezést elérni.

[00:44:00]Tehát májuk is halljanak arra, hogy hogy az Európai Unió is valahogy bekapcsolni a folyamatba.

[00:44:08]De hát most a nagy kérdés az, hogy ki fogja Európát képviselni, mert azért nem teljesen megnyugtató lenne Európa szempontjából az, hogyha Kajakas ülne ott, aki egy súlytalan politikus, viszont hogyha nem ő hát akkor ki lenne az, aki hivatalosan partnere lehetne az oroszoknak meg a az ukránoknak egy ilyen, meg az amerikaknak egy ilyen négyoldalú tárgyalásorozatban?

[00:44:33]Ugye a mostani G7-es csúcson azért próbálhatják az európai vezetők puhítani Trumpot, próbálhatnak valahogy közelebb kerülni hozzá, és francia részről erre a legnagyobb a szándék.

[00:44:43]Úgy tűnik.

[00:44:45]Igen, úgy tűnik, hogy sikerült, ahogy tavaly a a Trump nem írta alá a közös nyilatkozatot, most aláírta a közös nyilatkozatot.

[00:44:55]Elköttezte magát Ukrajna további fegyverekkel való ellátására.

[00:44:57]elköttezte magát arról, hogy a az orosz olajra kivetett szankciók felfüggesztését felfüggesztik.

[00:45:05]Tehát ezek olyan lépések, amelyeket a nyugat-európaiak mindenképpen pozícióan értékelik, vagy az Európai Unió.

[00:45:13]És hát nem lehet elfelejteni azt, hogy talán egy nappal korábban a Európai Parlament jóváhagyta az amerikai Európai Unió közötti kereskedel megállapodást, amit még tavaly júliusban kötötte Skóciában Trump és Vondjen.

[00:45:33]Jól vannak ott is bizonyos megszorítások és még az európai tanácsnak kell végsősor rábolintani erre.

[00:45:39]De hát ez is egyfajta gesztus jelentett az amerikaiak számára, hogy az európaiak hivatalosan is úgymond törvénybéktatják a megállapodást, és nem csak egy informális deal lesz a vagy deal a két ország két politika entitás között.

[00:46:01]Az látszik-e, hogy Emmanuel Macron mit érhet el Donald Trumpnál?

[00:46:05]Hát nagyon nehéz ezt megmondani.

[00:46:05]A Donald Trump is tudja, hogy Macron jövőre nem lesz már elnök.

[00:46:15]Tehát Donald Trump is esetleg tudja, hogy mit jelent már az, hogy béna kacsa valaki át az első ciklusból kifolyólag.

[00:46:25]Macronak ugye ez lehet az egyik utolsó nagy nemzetközi dobás.

[00:46:26]Igen, talán ugye az utolsó dobás, hogy beérja magát a történelembe.

[00:46:35]Az a viszonyuk elég ellentmondásos, hol egymás keblére borulnak, hol pedig hát eléggé jelentős súlyos sértéseket vágnak egymás fejéhez.

[00:46:46]Ö most pillanatban különben egy újabb kétoldalú ügyük van.

[00:46:52]A franciák szeretnék megulázni a nagyamerikai szolgáltatókat, internetszolgáltatókat, és Trump válaszul 100%-os vámot vett neki a francia borokra.

[00:47:05]Ö, tehát ő könnyen csinál, mert ő abszinens, tehát nem iszik semmit, sem akkor italt.

[00:47:19]Igaz, hogy hát mondjuk Coca-Colával tehető műmagát, ez nem biztos, hogy jobban jár, de hát nem akarok itt ilyen dolgokba belemenni.

[00:47:26]Ö mindenesetre itt egy újabb belpolitikai kérdés merül föl, ugyanis a legfelsőbb bírottság ez első számokba egy döntést hozott két Trump elleni ügyben, hogy az elnöknek gyakorlatilag azért nincsen alkotmányoga a a vámokat megállapítani, mert az a kongresszusra tartozik.

[00:47:45]Tehát a nagy kérdés az eleve, hogy mondjuk az Európai Unióval kötött megállapodás, amiben az amerikaiak a a a 15%-os plafont határozták meg az európai importtal szemben, hogy az alkotmány egyáltalán megáll-e az elsőba.

[00:48:03]Az európaiak most abból indulnak ki, hogy ők nem foglalkoznak amerikai berpolitikai fejleményekkel, és úgy vélik, hogy ez a megállapodás, ez megáll.

[00:48:17]De azért itt is vannak úgynevezett apró betűk, mert hogyha az amerikaiak az acélárúk a kivetett vámokat nem szüntetik meg, akkor a a parlament felhatta a bizottságot, hogy ez év végéig vizsgálja felül a a vámmentességet, illetve a különböző vámedményeket, és adott esetben szigorítson.

[00:48:43]plusz még hosszabb k kifutásra 229 december 31-ig a bizottságnak el kell készíteni egy jelentést, hogy mennyire működik a jelenlegi megállapodás.

[00:48:54]Persze ez már Trump utáni helyzet is.

[00:48:58]És abban az esetben, hogyha nem működik, tehát magyar az Európai Unió inkább vesz itt a a vámkérdésekbe, akkor felülvizsgálhatják 2029 december 31 után, tehát 30-ban, tehát akkor már új elnökség lesz és elképzett új új elnök lesz.

[00:49:20]De tehát mindenesetre azért mindkét fél megpróbálta a magát valamilyen módon bebiztosítani, de mindesetre elvisszatérve az eredeti pontra, ez egyfajta gesztus azért a az európaiak részéről, hogy a parlament nagy többsége, 450 fős többséggel átengedte a azt a megállapodást, ami bizonyos szempontból az amerikaknak jó, hiszen az amerikai aknak a vámételme, amit Az európaiak vámételé az amerikai importnál 0% Egyesült Államok pedig hát a vagy a le a leg legnagyobb kedvezmény nyelvét vagy pig max 15%-ot alkalmaz az európai árukkal szemben.

[00:50:04]Itt persze vita van mert az európai áru a kivitel ennél illetve az árú forgalomban az európaiak vannak 200 milliárd euró többlettel.

[00:50:17]Viszont a szolgáltatásoknál az amerikaiak vannak 178 milliárda, tehát itt mind a kettőt össze kell mindig vetni, de hozzá kell tenni azt, hogy azért nagyon összenőtt az elsőtámok és a és Európa a kölcsös befektetéseknek a mértéke 5 billió dollár és naponta k 5 milliárd dollár értékű áru megy egyik-másik irányba.

[00:50:43]Egy rövid kérdés a végére.

[00:50:43]Van-e olyan téma, amelyározza, hogy Donald Trump második elnöki ciklusa mitől lehet, sikeres vagy sikertelen most, hogy a ciklus feléhez közelítünk lassan?

[00:50:55]Hát nyilvánvalóan az, hogy sikerült EB-t teremteni ukrán orosz fronton, ő ezt 24 ígérte meg, de hát nyilván ez egy ilyen szónoki fordulat volt.

[00:51:06]Mindenki tudta, hogy ez nem ilyen egyszerű.

[00:51:08]Ha sikerül, az mindenképpen eredmény lesz.

[00:51:10]A a közelkeleti konfliktus ugye az kérdéses, mert gyakorlatilag most a a háborati státuszkót állították erre, tehát az ki fog derni, hogy későbbi tárgyások mit hoznak.

[00:51:26]A gazdasági kérdés az érdekes, tehát jelen pillanatban eddig kedvező gazdasági megállapodásokat kötött az Egyes Egyesült Államok magára nézve.

[00:51:38]Az amerikai GDP a vártnál jobban növekszik.

[00:51:41]Az infláció még mindig elég alacsony.

[00:51:43]Viszont hát kérdés az, hogy a megélhetési költségek, lakhatás és így tovább hogyan alakul.

[00:51:48]Hogyha ezeket a számokat tudja hozni úgymond Trump, akkor hát azt lehet mondani, hogy hogy sikeres volt, vagy a a végeredményt tekintve inkább sikeres volt, mint sikert az elnökséggel.

[00:52:03]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:52:05]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:52:05]Önök az elmúlt nagyjából 50 percben Magyar Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát hallották.

[00:52:12]A műsor elkészítésében Király István Delniel és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:52:18]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.

[00:52:23]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:52:30]K