Az iskolákat is eléri a rendszerváltás? Horváth Péter, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Horvát Péter, a Nemzeti Pedagógus kar elnöke.

[00:00:10]Az Aréna távközlési [zene] partnere, a Van Magyarország.

[00:00:14]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Végetért a tanév.

[00:00:19]A diákoknak kezdődik a vakáció, de az oktatásról folytatott vita nem megy szünetre.

[00:00:24]Erről beszélgetünk a mai arénában.

[00:00:26]Köszöntöm a hallgatókat és a nézőket.

[00:00:28]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:30]A műsort a rádióban felvételről hallják, amelyet csütörtökön délelőtt rögzítettünk.

[00:00:35]A stúdióban a Nemzeti Pedagógus Kar Újraválasztott elnöke, Horvát Péter.

[00:00:40]Jó napot kívánok.

[00:00:40]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:44]Köszönöm szépen a meghívást és üdvözlöm a rádió hallgatóit.

[00:00:47]Az új kormány a pedagóguskar átvilágításáról döntött.

[00:00:49]Ha jól olvastam, június 15-e volt a határidő, most június 18-a van.

[00:00:54]Van már eredmény?

[00:00:57]Még nem tudunk az eredményről.

[00:00:57]Az előző hetekben valóban egy intenzív levelezés volt a minisztérium és közöttünk.

[00:01:02]El kellett küldenünk a 2024-25 évnek a legfontosabb dolgait.

[00:01:09]Ebben benne volt a költségvetésünk, benne voltak az etikai eljárásról készített feljegyzéseink, a közösségi szolgálat monitorozása, ezzel kapcsolatban milyen javaslatokat, véleményeket tettünk, milyen szakmai rendezvényeink voltak, milyen véleményeket, javaslatokat küldtünk egyébként be a különböző jogszabálytervezetekre.

[00:01:28]Tehát tulajdonképpen szinte minden.

[00:01:28]Hát ez egy 800000 oldalas anyag volt.

[00:01:29]Elég komoly anyagot vittünk, aztán utána elektronikusan is átküldtük, és valóban ezt folyamatosan jöttek a kérdések, a kiegészítések, hogy mit hogyan kell esetleg érteni, ami nem volt teljesen világos, és nyilván mi is várjuk azt, hogy mire fognak jutni az á nyugodtan várják az eredményt.

[00:01:48]Olyan értelemben nyugodtan, hogy minden teljesen a jogszabályok szerint történt a költségvetésünket.

[00:01:52]minden évben meg is nézték, ellenőrizték korábban is a azokat a feladatokat a közösségi szolgálattal kapcsolatban elvégeztük, az edikai lefolytattuk, szerencsére azért nem volt túlságosan sok, és ezek nem is voltak annyira bonyolult ügyek.

[00:02:04]És hát a szakmai rendezvényeink pedig annak megfelelően, hogy ezt mindig is ígértük, megvoltak.

[00:02:10]Nagyjából évente körülbelül 100 olyan rendezvény volt, amit szerveztünk.

[00:02:13]Ezeknek az egy része online volt ugye a covid óta.

[00:02:16]Ez azért egy sokkal hatékonyabb, főleg akkor, hogyha az ország minden feléből érkeznének kollégák.

[00:02:22]egy óvodai tagozatnál, egy intézményeti tagozatnál nyilván sokkal több ember tud részt venni akkor, hogyha nem kell mondjuk Budapestre utazni, nem kell elkéreckzkedni aznapi a munkából, hanem egy két órás online értem, vagy szakmai továbben vehet részt.

[00:02:37]A pedagógus kart 2013-ban az előző kormány hozta létre.

[00:02:40]Lát arra utaló jeleket, hall olyan nyilatkozatokat, hogy esetleg az új kormány megszüntetné az ön által vezetett szervezetet?

[00:02:51]Az új kormánytól nem hallottam ilyet.

[00:02:53]Nyilván azoktól a szervezetektől, akik akkor is támadták a nemzeti pedagógus kart.

[00:02:57]Első a pedagógusok demokratikus szakszeretére gondolok, és aztán azóta megjelent néhány olyan civil szervezet, akik szintén nincsenek jó véleménnyel rólunk.

[00:03:06]Nyilván azt gondolom, hogy ebben benne van az, hogy a régi kormány hozta létre egy jogszabálytervezettel.

[00:03:10]Magát a nemzeti pedagógus karnál persze a választások azok már nem a kormány nevezett ki, akár engem sem és az egyetlen elnökségi tagot meg területi elnököt sem.

[00:03:19]onnan érzékelhetők azok az igények, hogy meg kellene szüntetni a nemzeti pedagógus kart.

[00:03:23]Amit lehetett olvasni a sajtóban, az is felmerült, hogy esetleg a kart kamarává alakítják.

[00:03:29]Tehát minden pedagógus akár részese lehet, hiszen most ez nincs így.

[00:03:31]Az állami fenntartásban dolgozó pedagógusok, a pedagógus kar tagjai az egyházi és az alapítványi iskolákban foglalottak.

[00:03:39]Nem, ez lehet, hogy ki fog teljesedni.

[00:03:41]Nem akarok elébe menni ezeknek a dolgoknak.

[00:03:43]Mi mindenesetre olyan értelemen nyugodtak vagyunk, a munkát szerintem elvégeztük mindig.

[00:03:49]Várjuk tényleg az átvilágítás eredmét és a kormányzat szándékának megismerését.

[00:03:53]Említette a kritikus érdekképviseleteket.

[00:03:54]Az egyik ilyen a pedagógusok demokratikus szakszervezete.

[00:03:58]Nekik az voltak az érveik, hogy nem alulról hozták létre a kart.

[00:04:00]Szerintük nem bírja a tanárok többségének támogatását.

[00:04:04]Nem az ő érdekeiket képviseli, hanem a mindenkori kormányzati akarat végrehajtója.

[00:04:08]Ezt mondták ők.

[00:04:10]Mit mondanak önök?

[00:04:14]Ez a PDS-től nem meglepő, hogy ezt mondja.

[00:04:16]Mindig is ezt mondta.

[00:04:16]mindig is amellett volt, hogy ez egy felülről létrehozott szervezet.

[00:04:21]Én azt tudom mondani erre, hogy nyilván megteremtették a jogszabályi hátterét egy olyan pedagógus szervezetnek, ami egy országos lefedettséggel tud rendelkezni.

[00:04:29]ráadásul a tagozatai révén minden egyes tantárgyhoz, minden egyes feladatellátáshoz tud valamiféleképpen véleményt mondani.

[00:04:37]Én inkább ezt gondolom a tagságot, bár kötelező, de én inkább automatikusnak mondanám, nem tudom elképzelni azt, hogy önállón alulról építkezve civil szervezetként hogyan tudna létrejönni egy olyan országos szervezet, ami ilyen kiterjedt hálózattal, ilyen feladatellátással tud rendelkezni.

[00:04:55]Az, hogy mekkora a pedagógusoknak a bizalma, ezt nyilván egyesével nem tudtam megkérdezni senkitől sem, de azért az, hogy mennyien vettek részt a területi választásokon, mennyi szavazat érkezett a jelöltekre, melyik megyében, milyen nagyságú volt már a jelöltekre való jelentkezés is, azért az szerintem árulkodó.

[00:05:13]Vagyis vagy meg az is, hogy a bizonyos tagozatainkban hány fő vesz részt önként a munkában, hiszen a tagozatba való belépés már nem volt kötelező.

[00:05:21]Ráadásul ha én visszakérdezhetnék, azt nyilván megkérdezném én is, hogy a PDS-nek mondjuk mekkora a tagsága.

[00:05:27]A azokat a civil szervezeteket tanítanék, ki választotta meg, milyen fajta választási eljárás volt, mi hány embert képviselnek összességében.

[00:05:38]Tehát nyilván én is tudnék viszont kérdezni, de azt gondolom nekünk az a feladatunk, hogy megpróbáljuk elvégezni azokat a szakmai feladatokat, amit mint szakmai köztestület kell végeznünk.

[00:05:46]Nálunk több megyében is, Békésben, Borsodban, Bácskiskumban több mint kétszeres volt a jelölteknek a száma, amikor a területi választásokat tartották.

[00:05:57]A jelöltekre több mint 18000 szavazat érkezett.

[00:05:59]Azért ez valamiféle felhatalmazást jelent még akkor is, ha tudjuk, hogy nyilván jó jó nagyon sok pedagógus nem szavazott, de hát ugye mivel nem is feltétlenül ismerik a jelölteket, ez talán nem is annyira meglepő.

[00:06:12]Ha megszűnik a kötelező tagság a pedagógus karban, akkor ön szerint a tanárok többsége tag marad önként is?

[00:06:21]Nem tudom pontosan, hogy ez hogyan képzelhető, hogy tag marad-e, mert hogy meg kell erősíteni a tagságát, jelentkezni kell.

[00:06:25]Nem tudom, hogy mennyien maradnának tagok.

[00:06:28]Nyilván a pedagógus társadalom mindig is olyan olyan fajta egységet, hogy egy dologba törekedni, azt kevéssé lehetett látni.

[00:06:36]Ezt a szakszeretek szerintem sokkal inkább tudják, mint én.

[00:06:38]Ö nyilván egy országos szeret működése pénz nélkül, finanszírozás nélkül nem megoldható.

[00:06:43]Az, hogy mi tagdíjat szedjünk, mint NPK, ez biztosan nem elképzelhető.

[00:06:49]Ugyanúgy nem kellett eddig sem regisztrálni, sem egyéb más olyanfajta kötelezettséget vállalni, ami ami miatt valaki a pedagógus kor tagja letett.

[00:06:56]Én azt gondolom, hogy inkább egy lehetőség volt arra, hogy mindenki elmondhassa a véleményét anélkül egyébként, hogy tagdíjat kell fizetni, regisztrálni kell.

[00:07:04]Mindenki eljuthatott a területi küldöttekhez, mindenki elküldhette közvetlenül az országos elnökségnek is a véleményét, mint ahogy a mostani két jogszabályterzet megjelent.

[00:07:12]Ezzel kapcsolatban ez meg is történik.

[00:07:15]A kamarává alakulásnak lenne értelme egyáltalán?

[00:07:18]Miben különbözik a kar és a kamara azon kívül, hogy a két fonéma hasonlít egymásra?

[00:07:24]azon kívül tulajdonképpen nem nagyon különbözik, bár a kamaráknál általában van tagsági díj, tudjuk ez akár az orvoskamaránál, az ügyvédkamarán, az agrárkamaránál, tehát amik így alaktak, kar egyébként a rendvédelmi és a köz és a pedagógus karnál van.

[00:07:38]Tehát ez a fajta dolog inkább csak hasonló hozzá.

[00:07:41]A nagy különbség az lenne, hogy lenne a pedagógus hivatásnak, mintogy sok más hivatásnak egy olyan országos szervezete, amely minden pedagógus tömörít.

[00:07:51]Ön tehát örülne annak, hogyha a karamara lenne?

[00:07:55]Én azt gondolom, hogy mi korábban is jeleztük azt, és benne is volt több törvény tervezetben, hogy az egyházi iskolák és az alapítvány iskolák pedagógusai is kartajai lehessenek.

[00:08:03]Egyébként fel is vettük több ilyen szervezettel a kapcsolatot.

[00:08:05]Előfordult az is, hogy együttműködési megállapodást kössünk esetleg dolgokra és bizonyos olyan szakmai kérdésekben együtt fogalmazzunk meg véleményt.

[00:08:12]Én azt gondolom, hogy ez egy teljesen természetes elvárás volt eddig.

[00:08:15]Az egyházak vezetői általában el ettől elhatárolódtak.

[00:08:20]Az inspiráló, érdekes, nyitott végű viták hónapjait éljük.

[00:08:26]Ennek ellenére önt most egy igen bizonytalan helyzetben választották meg ismét a pedagógus kar elnökének.

[00:08:31]Miért vállalta?

[00:08:36]Szerintem egyrészt azért, mert nagyon sokan kérték azt, hogy a 2026-os választáson még induljak el.

[00:08:41]Ö első szerintem azért, mert azért 2025 telén volt, hogy akár változások is lehetnek.

[00:08:55]Talán célszerű ilyenkor egy olyan vezető, akinek azért van tapasztalata, ismeri jól a kart, annak erényeit talán el tudja mondani és képviselni tudja.

[00:09:05]Az sem titok, hogy én nemsokára hivatalosan korom szerint következő évben nyugdíjba megyek, tehát öt évet én biztosan nem leszek a karelnökke.

[00:09:12]Ezt jeleztem is mindenkinek.

[00:09:13]De talán nem lett volna szerencsés az, hogyha most történik egy váltás, amennyiben persze természetesen erre valamiféle igény mutatkoz volna, akkor akkor nem erőltettem volna én sem.

[00:09:26]Témájuk van bőven.

[00:09:26]Az Országgyűlés ezen a héten tárgyalta meg a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről szóló kormánypárti javaslatot.

[00:09:34]A Tisza kéthmados többsége révén biztosra vehető, hogy ezt el is fogják fogadni.

[00:09:38]Miért éppen ez az első téma ön szerint, amit most elővettek az oktatással összefüggésben?

[00:09:44]Maguk a pedagógusok tényleg ezt utálták legjobban az egészből a teljesítményértékelési rendszert?

[00:09:50]Azt hiszem, hogy amikor arról beszéltünk, hogy a pedagógusoknak mik jelentenek nehézséget, akkor ezek között az egyik legfőbb nehézség az adminisztratív terhek voltak.

[00:10:00]Ez egyébként szerintem messze nem akkora mértékű, mint amen amekkora súlyt kap, vagy amekkora arányt kap ezekben a felvetésekben, hogy mi a nehézség.

[00:10:11]De az kétségtelen, hogy ehhez az adminisztratív nehézséghez például a teljesítményértékelési rendszer azért erősen hozzátartozott.

[00:10:17]Tehát itt fel kellett tölteni anyagokat.

[00:10:19]Ezzel kapcsolatban voltak valóban olyan kötelezettségek, amelyek amelyek nehezíthették ezt a dolgot.

[00:10:27]A teljesítményértékelési rendszer nyilván nem volt kiforrott, hiszen nemrégiben vezették be.

[00:10:31]Ugye 2025-ben kellett először értékelni a pedagógusokat eszerint, és aztán most 2026 lett volna a következő ilyen év.

[00:10:38]A másik dolog pedig, hogy a teljesítmény értékelési rendszernek azok a szempontjai, amik kötelezően megvannak ebben a rendszerben, azok bár szerintem alapvetően nem vitathatók, hogy ezek hozzátartoznak a pedagógusok munkájához, és ezek alapján meg lehet esetleg valamilyen módon ítélni a munkájukat, de kevésbé adtak olyan rugalmasságot, hogy az intézmények a saját szervezetüknek, a saját céljaiknak megfelelően pontozhassák ezeket.

[00:11:05]Tehát mondjuk például egy Révai gimnáziumban azt gondolom, az hogy milyen eredmények vannak egy pedagógus munkájában, az sokkal nagyobb arányt kell, hogy kapjon, mint a az azok a többi dolgok, amelyek ez ez körülbelül csak egy huszon pár százalék-os arányt kaphatott.

[00:11:18]És egy érettségire, első felvételire előkészítő iskolánál szerintem ennek nagyobbat kellett volna kapni.

[00:11:23]Tehát azt mi is érzékeltük, hogy önmagában a teljesítményegtékes rendszert nyilván felül kell vizsgálni, át kell alakítani ennek megfelelően.

[00:11:29]A másik rész pedig, ami miatt szerintem nem tudott, azért nem nem lopódott be az emberek szívé a pedagógus értékelési rendszer, az pedig az, hogy igazából nem lehetett látni azt, hogy egy ilyen értékelésnek mi lesz a következménye, mennyi lesz az a pénz, amit ilyen értelemben a differenciálásra mint cél, hiszen a teljesen értékes rendszer azt a célt fogalmazta meg, hogy a pedagógusok az alapbéren, a pótlékokon felül legyenek jutalmazva aszerint, hogy milyen értékes munkát végeznek.

[00:11:57]Én azt gondolom, hogy ezt mi nagyon régóta mondjuk, hogy a pedagógusok munkájának értékeléséhez hozzá kell tartozni.

[00:12:05]Nyilván a minőségnek, a mennyiségnek is akár, hogy mennyit dolgozik valaki annak a képességnek, hogy milyen munkavállalói képes hány tárgyat tud tanítani, vagy miben tud még esetleg az iskolának a gyerekeknek használni.

[00:12:15]Ez mind szerintem fontos, de az az összeg, amit ezért lehetett kapni, az nem volt összehasonlítható ezekkel a teljesítményekkel.

[00:12:23]Tehát például, hogyha arra gondolunk, hogy a 80% a diplomás átlagbér, jelen pillanat a pedagógusok átlagbér, ez a követelmény azoppal, akkor én szerintem 80%-on felül kellene biztosítani egy olyan keretet, egy értelmezhető nagyságú keretet, amit egy teljesítményértékelési rendszer során a pedagógusoknak pontosan a differenciált bér miatt el kell tudni érni.

[00:12:46]Összességében tehát a pedagógus kar örül a teljesítmény értékelési rendszer felfüggesztésének még úgy is, hogy új rendszer nincs.

[00:12:52]Teljes mótében elfogadom azt, hogy át kell ezt alakítani.

[00:12:57]Az, hogy az időzítés ideesett, az nyilván már a választásnak a, hogy április 12-én volt.

[00:13:02]Ugye voltak olyan szeretek, amik erőteljesebben kérték a felfüggesztését.

[00:13:06]A pedagógusok többsége alapvetően szerintem annak azért örül, hogy egy évvégén egy ilyen viszonylag erőteljes adminisztrációs helyzetet nem kellett megoldani.

[00:13:15]És nyilván vannak olyan akik picit bánják azt, hogy az a munka, amit elvégeztek, az nem kerül olyanfajta értékelésre.

[00:13:21]Bár egyébként összességében azt, hogy az igazgatók esetleg a pedagógusaikkal megbeszéljék azt, hogy az évet hogyan teljesítették, ezt nem zárja ki.

[00:13:29]Csak hát ennek most nem lesz semmilyen anyagi következménye.

[00:13:33]Az embergyarló, az erkölcs pedig a lehetőségek hiánya.

[00:13:35]egy teljesítményértékelési rendszerből a szubjektív elemeket hogyan lehet megfelelő garanciákkal kiiktatni.

[00:13:40]Nagyon egyértelmű leszek, hogy egy igazgató vagy egy tantestület ne azt jutalmazza, akivel jóban van, hanem azt, aki tényleg jól dolgozik.

[00:13:52]Ezt az illúziót szerintem fel kell adni.

[00:13:54]Tehát nem lehet, tehát mint ahogy abban sem hiszek, hogy lenne teljesen objektív olyan rendszer, amiben a pedagógusokat értékelni lehessen, mindig lesz egy szubjektív része ennek az értékelésnek.

[00:14:04]Azt gondolom, ha ez nem valamiféle írásos, pontozásos, de hogy mit írunk le, már abban is van szubjektivitás.

[00:14:11]Tehát maga ugye, mint [torokköszörülés] fizika tanárt, maga a mérőeszköz is befolyásolja a méréseket.

[00:14:15]Tehát nyilván itt is az ember, aki méri esetleg, vagy ami pontozza, legyen ez bármilyen rendszer, abban a szubjektivitást, a teljes szubjektivitást kizárni egészen biztosan nem lehet.

[00:14:26]Az nyilvánvaló, hogy egy nagyon fontos dolog, hogy ez nagyon kevéssé történjen meg, és nyilván egyáltalában ne lehessen az a gyanú árnyéka se, hogy valaki szándékosan.

[00:14:35]És ez egy másik kérdés, amit egyébként miniszterasszony is nagyon sokszor hangsúlyoz, és mi is hangsúlyozunk, a bizalom kérdése.

[00:14:42]Tehát hogyha valaki megbízik a vezetőben, tehát olyan vezető lesz az iskolák élén, vagy olyan igazgatók lesznek az iskolák élén, akik aki sok van szerintem most is, akiben a pedagógusok megbíznak, akkor szerintem ezek a kérdések sokkal kevésbé merülnek fel, és nyilván olyan fenntartók kell, amiben az igazgatók és nevetestet megbízik, és kölcsönösen az igazgatónak is meg kell bízni a pedagógusokban, hogy valóban olyat írnak le és azt csinálják, amire felkérték őket.

[00:15:10]Az a lényeg, hogy ez a döntés azért maradjon a tantestületben, ugye?

[00:15:11]ne följebb hozzák meg.

[00:15:15]Egyértelműen ez a szándék.

[00:15:15]És szerintem a Nemeti Pedka részéről nagyon sok esetben mi azt mondtuk, hogy sokkal nagyobb helyi szabadságot kell tenni, már csak azért is, mert helyben sokkal jobban látszódnak, hogy mik a célok, és ezekért a célokért miket kell csinálni.

[00:15:27]A tankerületi rendszer átalakításával vagy esetleges megszüntetésével kapcsolatban mi a pedagógus kar álláspontja?

[00:15:36]Úgy gondolom, hogy önmagában az, hogy az intézményeknek nem feltétlenül minden intézménynek külön van fenntartója, vagy mondjuk a települések a fenntartói, ez ez a rendszer most nehezen lenne leváltható.

[00:15:50]Biztos, hogy vannak olyan települések, olyan nagyvárosok, ahol megvolt ehhez a szakmai kompetencia is, hogy a hogy a az iskolákat fenntartsák és olyan feltételeket teremtsenek, amelyek alkalmasak arra, hogy tényleg megfelelen működjenek.

[00:16:04]De nyilvánvaló az egyik oka az is volt, amikor átalakult ez az egész rendszer, hogy voltak olyan települések, lehet, hogy az anyagi finanszírozás miatt, lehet, hogy egyéb mások miatt is, amelyek ezt nem tudták ellátni.

[00:16:15]Nagyon nehezen látom azt, hogy minden egyes akár kisebb falu polgármesteri hivatala az iskolát át tudja venni, és ezt felelősséggel, anyagi, szakmai felelősséggel tudja rendezni.

[00:16:26]Én azt gondolom, hogy önmagában és úgy tudom, hogy erre a szándék nyilván lesznek ennek végiggondolásai.

[00:16:32]Tudom, hogy jó pár nagyváros jelezte azt, hogyha megfelelő finanszírozás lenne, akkor ő szívesen átvenné vegyes rendszert.

[00:16:39]Én magam részéről, tehát személy szerint nem volt erről még a pedagógus karban szó, személy szerint én kevéssé tudnék támogatni.

[00:16:47]Azért, mert hogyha ezt az állam megoldja a fenntartókon keresztül, akkor szerintem nagyobb esély van az esélyegyenlőségre, ami szerintem megint egy nagyon fontos és jó cél kitűzése a jelenlegi oktatásiirányításnak.

[00:17:00]Miniszterelnök úrnak is, mikor ott voltunk nála, beszélt is erről.

[00:17:01]az, hogy azok a települések, akik jobb anyagi helyzetben vannak, akik jobban oda tudnak figyelni, ők átvegyék, másokat pedig ne.

[00:17:09]Tehát ez szerintem nem nagyon segíteni azokat a célokat, amelyeket most szerintem hallanak.

[00:17:15]A tanárok fizetése tavaly előtt 32, tavaly januárban 21, idén az év elején pedig 10%-kal emelkedett.

[00:17:21]Ezek már versenyképes bérek?

[00:17:26]Azt hiszem, hogy igen.

[00:17:26]Lehet ezen vitatkozni egyébként, hogy ez a 80% ez elegendő vagy nem.

[00:17:30]Ez kétségtele, hogy amióta én a pályán vagyok, 31 év vagyok igazgató, ez a 31.

[00:17:37]évi 95-be, tehát nem igazgató, azóta ez az arány ez a 80%-kal a a legmagasabb.

[00:17:43]Ez egyébként jobb arány, mint a 2010, amikor a minimálbérz kötötték és presztízs szempontból is szerintem sokkal kedvezőbb egy diplomás átlagbérhez kötni.

[00:17:53]Egy pedagógus bért, szerintem az presztízs szempontból sokkal kezdőbb, mint egy minimálbérz kötni.

[00:17:59]Arról nem beszélve, ugye mindig azt mondtam, hogy azért a pedagógusok a diplomásokkal vannak versenyhelyzetben mindenféle értelemben.

[00:18:05]Amikor egy diák 18-19 éves korában azon gondolkodik, hogy mi legyen, akkor nyilván aki valamiféleképpen egyetemre szeretne menni, az a többi diplomással hasonlítja össze a pedagógus béreket, és amikor el akar helyezkedni, nyilván akkor is a többi diplomással van alapvetően versenyhelyzetben.

[00:18:22]Tehát szerintem jobb ahhoz hasonlítani mindenféle értelemben.

[00:18:26]Arról nem beszélve, hogy a diplomás átlagbér azért az egy társadalomba levő sztenderd, az az változik, hogyha a diplomások bérre növekszik, akkor a pedagógusoké miközben a minimál bért azért ezt egy kárgyalóasztal mellett határozzák meg.

[00:18:38]Tulajdonképpen bizonyos életben ki van szolgáltatva annak, hogy éppen melyik oldal erősebb a munkaadók vagy a a kormányzat tudja jobban befolyásolni ezeket a béreket.

[00:18:46]Tehát szerintem minden szempontból a diplomás átlagbérhez való az az egy az egy jó pozíció.

[00:18:52]Az, hogy ez 80%, miért nem 90 vagy 95 vagy 100, az egy másik kérdés.

[00:18:59]És itt szerintem az egy fontos dolog, hogy én annak nem nagyon lennék a híve, hogy az alapbérek azok 100%-ra emelkedjenek, de annak igenis híve lennék, amit már korábban mondtam, hogy legyen egy olyan sáv a 80 és 100% között, ami a differenciált bérek fordítható, amiben tényleg azt ismerjük el, akik a legjobban dolgoznak, akik a legtöbbet teszik egy intézménybe levő diákságért, vagy egészen annak a régiónak az oktatás ügyéért, akár szakszolgálatban dolgozva, kollégiumban dolgozva, művészeti iskolában dolgoz hoz van.

[00:19:29]Vannak ezek a besorolási szintek.

[00:19:31]Pedagógus egy pedagógus, kettő mester pedagógus.

[00:19:33]Ez jó így, ahogy van, vagy változtatni kellene rajta?

[00:19:36]Ugye minden mindennel összefügg, a bérekkel is összefügg.

[00:19:40]Ha egy valamihez hozzányúlunk, az a másikat is megmozdítja.

[00:19:43]Ezt fizika tanárként nagyon jól tudja.

[00:19:45]Szóval a fogas kerekek, ahogy forognak, [torokköszörülés] akkor ha a bér mozog, akkor a bértáblán, besorolási táblán is módosítani kellene.

[00:19:55]Gyakorlatilag most már bértábláról nem tudunk beszélni.

[00:19:57]Tehát az a klasszikus bértábla, amikor meg tudtuk mondani azt, hogy egy 22 éve pályán dolgozó egyetemet végzett pedagógusnak mennyi a bére, ilyen tulajdonképpen már nincsen.

[00:20:09]Kétségtelen, hogy vannak sávok.

[00:20:09]Ugye amikor bevezették a minősítési rendszert, és valóban kialakultak ezek a fokozatok, hogy gyakornok, pedagógus egy pedagógus kettő mester és kutató fokozatok, akkor egy picit jobban elváltak ezek egymáshoz.

[00:20:20]minősülni kellett egyik fokozat a másikből és tulajdonképpen a minősülésnek letett egy presztízs oka is és letett egy fizetésbeli oka is.

[00:20:26]Ma ez már egy kicsit eltűnt, ezek a bérsávok nagyon összecsúsztak, hiszen az egy az Európai Unió megállapodás értelmében a kormányzat azánt köteleződött el, hogy a kezdő pedagógus béreket jobban emelje.

[00:20:41]egyébként ez látszik is, hogy pedagógus bér valóban a megkezdett pedagó pedagógus béremelés következtében majdnem háromszoros ára emelkedett, miközben a pedagógus egy pedagógus kettőben további fokozatokban levő kollégák bére nagyjából a kettő körül van, kétszeres körül van, sőt kutatókétán alatta is van ennek.

[00:20:57]Tehát lett egy összecsúszás.

[00:20:58]Ilyen értelemben a pedagógus ezt biztosan át kéne gondolni.

[00:21:03]Ez nekünk is egy problémánk, vagy egy gyakornok, aki megkapja még a kiegészítő támogatást, és az gyakorlatilag ugyanannyit keres, mint egy pedagógus.

[00:21:09]egy kevesebb órája van, tehát még átmegy pedagógus egybe, tulajdonképpen rosszabbul jár anyagilag, hogyha mondjuk az órákra k vetítjük ki a díjat.

[00:21:16]Ezt biztosan át kell gondolni.

[00:21:19]Egy olyan dolog van, amit a pedagógusok életpályatörvényénél javasoltam is, és ezzel egyétértetek egyébként a szakszeretek is, hogy bizonyos értelemben azért az életkort, pontosabban nem is az életkort, hanem azt, hogy mennyit töltött pedagógus pályán, azt szerintem mindenféleképpen el kellene ismerni.

[00:21:34]Nem azért mondtam ezt akkor sem és most sem azért mondom, mert egy idősebb tanár biztosan jobban tanít, mint egy fiatal tanár, hanem egyszerűen van egy közfeladat, aminek az ellátására idző felesküdött.

[00:21:44]Tehát ezt a közfelatot ő ellátja hosszú időn keresztül hűséges volt ehhez a pályához.

[00:21:52]Nem hagyta itt akkoran, amikor nehézségek voltak.

[00:21:53]Szerintem azt ezt ezt inkább ezt tehát én inkább azt mondom, hogy ezt el kellene ismerni.

[00:22:00]A béremelés érezhető mértékben már most enyhítette a létszámhiányt, vagy ennek a hatása csak sokkal hosszabb távon fog látszódni?

[00:22:09]Én remélem, hogy hosszabb távon is látszódni fog, de egyértelműen egyértelműen erős.

[00:22:13]Tehát az az a helyzet, esőt most teljesen konkrét példát tudok mondani, a Révai Gimnáziumban most három pedagógus álláshelyet hirdettünk meg.

[00:22:21]egy idegennyelv szakos pedagógusát, egy testnevelőt és egy kollégiumi nevelőt.

[00:22:28]Ezelőtt három-négy évvel, mikor ezt meghirdetünk, mondjuk konkrétan például egy idegennyzakost meghirdetünk, akkor volt négy jelentkező, most 26.

[00:22:33]Üüm ez ez a 26 ez, mert mondhatná azt is valaki, hogy jó, de ez a 26 másik iskolába jön át.

[00:22:41]Nem, a 26 közül 10 olyan pedagógus volt, aki egy három éven belül végzett, vagy vagy most végez, vagy három évnél nem régebben végzett.

[00:22:52]További nyolc olyan pedagógus volt, aki vissza akar jönni a pályára.

[00:22:55]Tehát volt pedagógus végzettsége, de eddig vagy dolgozott néhány évet pedagógusként, vagy nem is ebben kezdte, és vissza szeretne jönni, és csak maradék nyolc olyan, aki most egy másik iskolában dolgozik, és onnan akar átjönni.

[00:23:06]Tehát ilyen értelemben ők nem növelik mondjuk a pedagógó létszámot.

[00:23:09]Szerintem ennek a hatása egyértelmű.

[00:23:12]Ögészen biztos az, hogy segítet, és ideiglenesen kerültek olyan jogszabályok is bevezetésre, amelyek megkönnyítették azt, hogy ki lehet pedagógus.

[00:23:21]Vannak ezek nagyon rövid képzési szakaszok.

[00:23:23]Szerintem ezt kényszerzülte.

[00:23:25]Nyilván szerintem jobb lenne az, hogy az osztatlan képzésben végzett pedagógusok visszatérnek a pályalés, egyre többen végezzék el a pedagógus képzést.

[00:23:34]Ez Győrben van így.

[00:23:34]Ön ott tanítva.

[00:23:36]Gyöngyösön is így van.

[00:23:38]Gyöngyösön.

[00:23:38][torokköszörülés] Az az segíthet Gyöngyösön, és az segíthet azokban a régiókban, amelyek nyilván hátrányos helyzetűek, hogy azért ez a amit nem kérdőjelez meg a mostani kormányzat sem, a hátrányos helyzetű bizonyos mennyiségben hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok kapnak egy 20%-os bérkiegészítést.

[00:23:55]Szerintem ez ezeken a vidékeken egy nagyon komoly segítséget jelent.

[00:24:01]És én tényleg azt hallottam, hiszen van nekünk kis térségi vagy kistelepülések bizottsága is.

[00:24:05]Az itt dolgozó kollégánykép az elnökségbe is bekerült egy olyan iskola igazgatója Borsotból, ahol 95% roma gyerekek vannak.

[00:24:14]Azt hallom, hogy ez azért rengeteget segített, nincs minden megoldva, nem nincs minden iskolában természetesen megfelelő ellátottság, de azt gondolom, hogy alapvetően ezek segítenek.

[00:24:23]Gyerekből egyre kevesebb van.

[00:24:27]10 év múlva nem lesz itt túl sok iskola és túl sok tanár.

[00:24:29]Ugye ez felvetődött már miniszterasszonyt is támadták is amiatt, hogy iskolákat akar bezárni.

[00:24:35]Ö bevallom őszintén, hogy a Nemeti pedagóska nevében minden egyes erődő választás után a kormányzatnak javaslatot tettem arra, hogy át kellene tekinteni azt, hogy mennyi iskola van, hogyan alakulnak a létszámok, lehetséges-e olyan optimálisabb rendszert létrehozni, ahol valóban nem tanárhiány van, hanem bizonyos értelemben, hogyha optimalizálni tudjuk a rendszert, akkor minden egyes diákot minden egyes órán olyan szakos tanár fog tudni tanítani, vagy ellátni egyéb más felatokat, amelyek az ő előnyére fognak szólni.

[00:25:06]szolgálni.

[00:25:06]Valóban egyre kevesebb diák van, és tényleg itt több felé kell választani azt, hogy az iskolák megteltek, vagy az iskolák kiürülnek.

[00:25:13]Nyilvánvaló, hogyha mondjuk egy akár egy lakótelepre gondolunk, akár Győrben is volt ilyen, ahol korábban az odaköltözők miatt, az odatelepülők miatt három általános iskola is működött.

[00:25:26]Három általános iskola pár év alatt ki fog fogyni, azért, mert az ott levő szülőknek a gyermekei tovább lépnek, tovább tanulnak és kevésbé költöznek be fiatalok.

[00:25:35]Nyilván ezekben a hezetekben, vagy ha olyan nagyvárosban két iskola nagyon közel van egymáshoz, és mindegyik már csak fél vagy harmad létszámon működik az eredetihez képest, akkor azt gondolom, hogy ez nem lehet kérdés, hogy meg kell nézni azt, hogy hogyan tudnánk ezt optimálisabban megszervezni.

[00:25:50]Ez mind egyedi döntés kell, hogy legyen.

[00:25:54]Nyilván, hogyha ott van valami specialitás, nemzetiségi vagy akár hátrányos helyzet, vagy sok minden más, akkor ezt alaposabban végig kell gondolni.

[00:26:02]De önmagában az, hogyha van mondjuk két olyan iskola, ahol 10-es létszámmal működnek osztályok, és mindenhova kell egy fizika vagy egy kémiatanár, célszerűen, hogy az a fizikatanár járjon át egyik iskolából a másikba, hiszont nem tudnak elég órát adni neki, vagy akár létre lehetne hozni egy 20 fős osztályt, ahol egyedül tudna dolgozni.

[00:26:21]Ez már olyan tanerő megtakarítást jelentene, ami egyébként alkalmas lenne a tanári óraszámok csökkentésére is, ami szerintem egy fontos kérdése a rendszernek, hogy egy kis településeket meg kell nézni egymáshoz közelevő kis településeknél, hogy alakulnak a létszámok.

[00:26:37]Szerintem ahhoz, hogy alsó évfolyamok, az első négy évfolyam ott maradjon a településeken, ebben szerintem nincsen semmi vita, semmi között.

[00:26:44]De az, hogy ötödiktől kezdve legyenek olyan iskolák, ahol a felső négy évfolyamon jár 15 diák vagy 20 diák, és ezeknek az ellátása hogyan tud megtörténni ott?

[00:26:54]Nem csak az ellátása, nem csak a pedagótárás, hanem hogyan történik meg a szocializáció, hogyan tudnak csoportokat ézni, hogyan tudnak egy testnevő során csapatjátékokat játszani.

[00:27:03]Szerintem ez mind olyan kompetenciák kialakítása, egy testnövelésről nem gondolnánk azt, hogy mennyi olyan hatást tud kifejteni, mert későbbiekben segít.

[00:27:11]Tehát ugye a egy labdajátéknál, amikor csapatok vannak, együtt kell működni, kommunikálni kell egymással, kreatívnak kellni.

[00:27:17]Most ezek ha nincsenek meg, nem alakulnak ki.

[00:27:20]És hát a szocializáció, hogy elfogadjuk egymást, tudjuk, hogy vannak hátrányoshez, vannak tehetségesebbek, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket.

[00:27:28]Szerintem mind azt vetíti elő, hogy ki kell alakítani azokat a meg kell nézni, és ott is egyedileg kell megnézni a helyzeteket.

[00:27:33]Tehát ha vannak közelegyens az iskolák, ahol értel értelmesen meg lehet ezt oldani komoly előkészítéssel.

[00:27:40]komoly előkészítésse.

[00:27:40]Tehát nem úgy, hogy azt mondjuk júniusban, hogy szeptembertől egy osztály indul, akkor szerintem ezt érdemes végiggondolni.

[00:27:46]Ma már olyan iskolabuszok lehetnek, ahol fölszáll a gyerek, csipog a szülőtelefonja, hogy felszállt, leszáll, csipog.

[00:27:53]Az az a buszsofőr ismeri már két hét után az összes többi gyereket.

[00:27:56]Tehát még csak arról sincsen szó, hogy föltesszük a buszra, azt azt az se tudjuk, mi történik vele órákig.

[00:28:00]Tehát szerintem itt van olyan tartalék akár pedagógusokat nézve is, ami szerintem egy értelmesebb rendszerhez vezethet.

[00:28:07]És még egyszer mondom, mikor azt kérdezik sokan, hogy de hogy hogyan lehetne csökkenteni a pedagógusoknak a az óraszámát, tehát nincs elég pedagógus most se, ez például szerintem egy olyan lehetőség lenne, ami ehhez is közelebb vinne.

[00:28:19]Azt is tudom természetesen, ez egy nagyon komoly politikai döntést igényel.

[00:28:23]Ugyanakkor az oktatás minősége akár még jobb is lehet attól, hogyha kevesebb a gyerek.

[00:28:28]Önnek a hatásellenhatástörvényét biztosan könnyebb 15 gyereknek elmagyaráznia, mint 34-nek.

[00:28:32]Ugye a nagy létszámú osztályokat nehezebb tanítani, mint a kis létszámúakat.

[00:28:39]Ez ez sem teljesen lineáris.

[00:28:39]Tehát azt szerintem nem lehet mondani, hogy kettőt jobb tanítani, mint 12-t.

[00:28:43]Tehát azért egy csoport dinamika, tehát amikor vannak visszajelzések, amikor a gyerekek egymástól is tudnak tanulni, szerintem ez egy nagyon fontos dolog.

[00:28:51]Az, hogy mi az optimális létszám, azt nem tudnám megmondani.

[00:28:54]Szerintem tantárgyanként is változik, hogy mi az optimális létszám, és módszerekkel is változik.

[00:28:58]Nyilván egy frontális oktatásnál 60 embert is lehet találni.

[00:29:02]Egyetemi előadók megtelnek, mikor valaki magyaráz, és ott is lehetnek olyan előadók, olyan találni, akik még így is szívessen járnak a diákok, mert rengeteget kapnak, mint olyan képességei vannak.

[00:29:10]És nyilván az is lehet, hogy 10 gyereket egy olyan pedagógus tanít, aki hát a 10 gyerek is elalszik akkor, amikor ő megy be.

[00:29:15]Tehát itt azért ez egy nagyon kettős dolog.

[00:29:19]Azt gondolom, hogy nyilván a mostani rendszerben, amikor bizonyos tantárgyaknál, ha mondjuk emelt szintű érettségire készítünk fel, akkor azért a frontális munkának is van szerepe vagy jelentősége, nem lehet mindent a gyerekekre bízni, akkor más-más létszámokra lehet dolgozni, de az biztos, hogy kettő, három, négy, öt fős osztályoknál nagyon sok minden hiányzik a gyerekeknek is szerintem.

[00:29:38]Ühüm.

[00:29:38]A következő kérdést nem azért találtam ki, mert jövőre nyugdíjba vonul, hanem mert tényleg érdekel, hogy mennyire öregedett el a szakma, és hogy ez mekkora probléma.

[00:29:51]Kétségtelen, hogy van egy ilyen, a korfákat, hogyha megnézzük, akkor alapvetően azért nagyon sokan vannak 55 és 65 év között, akik hát előbb-utóbb nyilván nyugdíjba fognak vonulni.

[00:30:01]Még akkor is, ha tudjuk, hogy azért most már a az a foglalkoztatás, ami a nyugdíjas pedagógusoknak lehetőség, az való valódi lehetőség, nem pedig egy olyan rossz és kényszer lehetőség, ami a korábbi időszakban, amikor a nyugdíjról le kell mondani, van, de kétségtelen az is, hogy ez bizonyos értelemben azért egy időszaknak is a következménye.

[00:30:23]95-ben a pedagógus óraszámok 18-ról 20-ra, 2002-ben 20-ról 22-re, majd aztán később 2012 környékén 22-ről ugye 22-226 közé, ami aztán fölment 25 környékére és most 24.

[00:30:36]Tehát ha 18-hoz képest megnézzük, akkor ma egy pedagógusnak 1egyharmaddal több órát kell tartani.

[00:30:43]Azt jelenti, hogy 1eghaddal kevesebb pedagógusra van van szükség tulajdonképpen.

[00:30:48]És azt jelenti, hogy egy ideig nem lehetett fel a nyugdíjkorhatár 55 és 60 évről fölment egységesen 65 évre.

[00:30:53]90-es évek közepéről beszélek.

[00:30:56]Az azt jelentette, hogy 8-10 évig gyakorlatilag nem nagyon lehetett felvenni pedagógust az iskolába.

[00:31:01]Tehát egy korosztályi generáció hiányzik.

[00:31:03]A mostani 45-55 év közöttiek nagyon kevesen vannak a pályán.

[00:31:08]Azt szerintem már lehet látni, hogy fiatalok kezdenek talán jönni, az idősebb generáció ott van.

[00:31:13]Nyilván mindenkinek az az a a a szerintem a az az lenne a jó, hogyha minél többen jönnének vissza akik végeztek a 90-es évek közepén, 2000-es évek elején, nem tudtak elhelyezkedni, esetlegesen most visszajönnének, ha van erre affinitásuk, illetve, hogy a pedagógus képzésbe kerüljenek olyan diák, akik valóban pedagógus pályán képzelik el magukat.

[00:31:36]Ugye érdekes volt megfigyelni azt, hogy egy először azt lehet érzékelni, hogy a pedagógus pályára lépőknek, vagy a pedagógus képzést végzőknek összességében picit kevesebb ponttal lehetett már bejutni.

[00:31:48]Azok a képességű gyerekek, akik korábban sokan gondolkodtak pedagógus pályán, már inkább azt mondták, hogy inkább vegyész leszek, nem kémia szakostanár.

[00:31:56]Aztán utána már nem csak minőségi, hanem mennyiségi problémák is lettek, nagyon kevesen jöttek pedagógus pályára, és ez okozta azt, hogy valóban előregedett kicsit a pedagógus szakma.

[00:32:06]Az előlegés nem mondom, hogy rossz dolog, tehát tapasztalatan, de a gyerekeknek azért az az érdeke, hogy lássanak fiatalt is, aki más problémákat is meg tud velük beszélni, el tudja vinni őket kirándulni több napra, és akár legyen idősebb, legyen nő és legyen férfi, legyen szigorú és legyen esetleg lazább.

[00:32:23]Tehát a gyerekek azért a korban a koron, mikor iskolában járnak, akkor mintákat tanulnak.

[00:32:29]Szerintem jó, hogyha sokfélét látnak.

[00:32:32]Éppen erre akartam rákérdezni, hogy mennyire nőiesedett el a pedagógus szakma, és lát-e ebben problémát.

[00:32:39]Konkrétumot mondok, én 1997-ben vettem át a tanárdiplomámat, és akkor azon a magyar szakon, abban a jó nagy létszámú csoportban én voltam az egyetlen fiú.

[00:32:50]Igen, bizonyos szakokon és nyilván a tanító óvod pedagógus képzésben teljesen elnőedett.

[00:32:56]Önmagában még egyszer azt mondom, amit elő is mondtam, nem az a probléma.

[00:33:00]Tehát szerint egy nő ugyanolyan jól fog tudni tanítani a szakmát is.

[00:33:04]Sőt lehet, hogy még sokszor empatikusabb is, mint egy férfi, de kétségtelen az, hogy ahhoz a mintához, amit a gyerekek látnak, ahhoz szerintem szükséges lenne az, hogy legyenek férfitanárok is, általános iskolában is, alsó tagozaton is, esetleg felsőben is.

[00:33:20]Nemcsak testnevelők, hanem magyar tanárok is.

[00:33:23]És és mindenféle értelemben.

[00:33:23]Egyébként nyilván, hogyha azt boncolgatjuk a fizetéseket, amiről előbb is beszéltünk már, akkor ugye az látszik, hogy azért Magyarországon még kétségtelenül a diplomásoknál a diplomás nőket, ha megnézzük, diplomás férfiakat ha megnézzük, akkor a diplomás férfiak keresete lényegesen magasabb, nő a diplomás nők keresete.

[00:33:41]Nem feltet ugyanaz a pályán, csak más pályára is mennek esetlegesen.

[00:33:45]Egy pedagógusnál mindenkinek ugyanannyi a fizetése.

[00:33:47]Tehát a pedagógus pályán levő hölgyeknek a fizetése sokkal közelebb van a diplomás egyéb egyéb diplomás hölgyekhez képest, még a férfiaknál.

[00:33:56]Lehet, hogy egy férfi sokkal kevésbé akar továbbra is pedagógus lenni, mert ha azt látja, hogy a diplomás férfiaknak is jóval magasabb a fizetése, miközben egy hölgy, akinek a kiszámítható munkaidő, a tervezhető év is nagyon fontos, akár a gyerekvállalás miatt is, sokkal inkább ezt a pályát választja.

[00:34:14]Üüm kompetenciamérések, ez is egy nagyon forró téma.

[00:34:17]Most a legutóbbi szerint, ha jól olvastam, a matematika terén kicsit javult a magyar diákok teljesítménye, de az összkép még mindig nem pozitív.

[00:34:26]Milyen következtetések vonhatók le az ilyen mérésekből?

[00:34:29]Sokan, sok mindent belelátnak, belemagyaráznak.

[00:34:33]Ugye mindenféle mérésből sokféle következtést lehet levonni.

[00:34:35]Mihez hasonlítunk, mit tartunk fontosnak egyáltalán, mit mit jelentenek ezek a mérések?

[00:34:41]Azok, akik akiket mérnek, mennyire veszik ezeket komolyan?

[00:34:44]Mennyi lehetőség van arra esetlegesen, hogy használjanak, se ne használjanak?

[00:34:48]Tehát ugye ezekben azért szerintem le kell vonni következtetéseket, különösen olyat, hogy az a gyerekek mennyit fejlődnek egyik időszakról a másikra.

[00:34:59]Szerintem ez ez a legfontosabb az önmagunkhoz képesti fejlődés.

[00:35:01]akár sportba nézzük, szerintem bármiben ez a legfontosabb, de nyilván össze lehet hasonlítani ezeket a számokat másokkal is.

[00:35:09]A kompetenciamérés a magyar oktatási rendszerben sokáig nem ez volt az elsődleges, hanem a tantárgyak, maga a tananyagtartalomnak a megtanulása, ezeknek a visszamondása, gondoljunk akár az érettségire, akár ami azért picit azért változott másféle értelemben is.

[00:35:26]Ez volt a legfontosabb.

[00:35:26]Másik méréseken, ahol ezt mérik, jobban teljesít a magyarokási rendszer.

[00:35:30]Amennyiben elkezdünk erre még inkább áttállni, akkor én azt gondolom, hogy ezek javulhatnak.

[00:35:38]Nem vonnék le olyan követéseket, hogy ettől most minden rossz meg gyökeresen meg kell változtatni.

[00:35:42]Szerintem helyén kell kezelni a dolgokat, de nyilván mindenki örülne annak, hogyha ezek az eredmények jobbak lennének.

[00:35:48]Ahhoz a nemzeti alaptantvhez is hozzá kellene nyúlni.

[00:35:51]Nem csak a szokásos felülvizsgálatot kellene elvégezni, hanem kvázi újra kellene írni az egészet.

[00:35:58]Ön azt gondolom, hogy ha az egészet nem is, de biztos, hogy szerintem van teendő ezzel kapcsolatban.

[00:36:05]Ugye az az, amiről a miniszterasszony beszél, hogy 21.

[00:36:07]századi oktatás, szerintem ez még azért nagyon messze van.

[00:36:10]Ehhez nagyon sok idő kell, mire kitaláljuk azt, hogy mi legyen egyébként tantárgy struktúra, vagy milyen módon legyen az iskolarendszer 8 + 4, 6 + 4 + 2, tehát sok mi miket tanítsunk, mi legyen, de az biztos, hogy már most szerintem azt biztosan meg kell tenni az átmeneti időszakban is, ameddig esetleg efelé eljutunk ennek az előkészítéséig, hogy a tananyagtartalmakat át kell nézni.

[00:36:32]És van akinél ez népszerű, van akinél nem.

[00:36:34]Én azt mondom továbbra is, hogy csökkenteni kell azt a tananyagtartalmat, amit biztosan kötelezően tudni kell mindenkinek, mert azért az látszódik, hogy bár megtanulnak a gyerekek sok mindent, de abból az azt azért sok mindent el is fognak felejteni ebből.

[00:36:47]Én azt gondolom, hogy a a kisebb tananyagtartalom sokkal nagyobb szabadságot enged engedne a módszereknek, azoknak a módszereknek a a feldolgozásában, tehát a tanagok feldolgozásában, amik szerintem pontosan a kompetencia fejlesztéséhez lennének szükségesek.

[00:37:02]akár úgy megbeszélni tananyagokat, hogy nem elmondom a tananyagot és utána visszakérdezem, hanem azt úgy feldolgozni, akár legyen ez történelmi esemény, akár legyen ez egy földrajzi jelenség, vagy fizikából egy egy bizonyos kísérletnek az elemzése, akár elvégzése is elemzés, hogy valóban természettudomány legyen, amik jobban megmaradnak a gyerekekben.

[00:37:23]Tehát egy picit, hogyha ez vérükké válik, és nem csak egy megtanult, az agyban ott levő dolog, amit aztán elfelejtünk szépen, akkor szerintem sokkal jobb lehetőségek nyílnak, hogy a kompetenciák is fejlődjenek.

[00:37:32]Ha egy közös munka eredményeként tanulunk meg valamit, akkor az sokkal nagyobb élményt is nyújthat.

[00:37:38]Nyilván amit szerintem korábban is céloztam rá, erre való felkészülés, a módszertoni tárháznak a szélesítése, akár a mesterséges intelligenciának valamiféle használata, ami most már ott van az iskolákban, ez nagyon komoly felkészülést igényel.

[00:37:52]Ehhez nyilvánvalóan a kötelező oroszámnak csökkenni kell.

[00:37:55]Egy ilyen új rendszerben, ha ez jól működne, mi értelme, mi haszna lenne, vagy lesz majd az érettséginek?

[00:38:02]Az érettségi egyetértek egyébként miniszter azon aki azt mondta, hogy ez egy olyan hagyomány vagy olyan, ami amit szerintem érdemes tartani.

[00:38:08]Szóval az érettségi azért nagyon sok iskolában a a nevezzük a tudásnak egy ünnepe.

[00:38:13]Akár az a szóbeli mindenképpen nyilván itt most inkább arra gondolok, akik jól tehát akik Igen.

[00:38:22]Kérdezzem meg egy olyan [nevetés] diákot, aki retteg az érettségitől.

[00:38:23]Nem az ünnepót fog nem az ünnep szó, de egyébként tehát nyilván értem, tehát lehet, hogy az érettségin is magán valamennyire érdemes lenne átgondolni azt, hogy mi az a tartal, amit tényleg tudni kell egy érettségin.

[00:38:38]Az érettségi jelen pillanatban önmagában nyilván azt már nem tudja teljesíteni, hogy egy érettségizetre felnézünk, hogy hát tényleg azért ez ez az érettségivel, te aztán most már bárhova mehetsz a világon, mert ezt mi adtuk neked, és ez ezt el tudsz helyezkedni akárhol.

[00:38:52]Ma már inkább azt mondják, hogy a diploma az új érettség.

[00:38:53]Tulajdonképpen az érettség jelen pillanatban leginkább azt a célt szolgálja, hogy ez alapján lehet eldönteni azt, hogy valaki hova fog bejutni, melyik felső fokoktási intézménybe, illetve, hogy vannak bizonyos szakmák, amik érettségihez kötöttek, aminek van valami alapja nyilvánvaló, hiszen hogyha megnézzük azt, hogy a szakmák hova fejlődtek, tehát hogy mennyire kell használni ott is digitális eszközöket, vagy olyan eszközöket, amelyek azért komoly felkészültséget igényelnek, ezeknek az eszközöknek a leírása ott van az interneten szövegért, és óhatatlanul nagyon szüks szükséges.

[00:39:23]Én azt biztosan támogatnám, és ezt látok is erre vonatkozó dolgokat, hogy például ami a legfontosabb kompetencia a szövegértés, a matematika például nagyon jó irányban elment abba, hogy most már nem az a feladat, hogy oldjuk meg a régebbi érettségen, a nyolc szaladból hat olyan volt, hogy oldjuk meg a következő egyenletet.

[00:39:42]Emlékszem rá, ugye?

[00:39:44]Na most már inkább úgy van, hogy messze nem az a legfontosabb, hogy egy nehéz egyet feladnak, hanem van egy hosszabb szöveg, amiből elő kell ki kell, tehát eljutottunk oda, hogy ez valóban egy olyan jellegű problémamegoldás lesz, amit egyébként is a gyerekek a napjainkban szembe találkoznak vele.

[00:39:58]Meg kell érteni egy szöveget, ki kell belőle bogozni azt, hogy milyen adatok vannak benne, mik segítenek a megoldásot, milyen eszközeink vannak, legyen ez függvénytábzott vagy számológép, milyen tudásunk van, hogy meg tudjuk ezt oldani.

[00:40:12]nézzük meg ezeket, nézzük meg az autókat, tegyük hozzá ezeket, és legyen belőle egy megoldás a végén, amit ellenőrizzünk is le lehetőség szerint.

[00:40:20]Szerintem ebbe az irányba, ha elmegyünk akár a többi természettudomány felül is, akkor ez szerintem ez egy jó dolog lehet.

[00:40:26]Ez az egyénteljesítménye.

[00:40:26]Nézzük az intézmény teljesítményét.

[00:40:28]Elindult egy vita a hat és nyolc osztályos gimnáziumokról.

[00:40:33]Ön is egy ilyen típusú intézménynek az igazgatója Győrben, hogy ott valóban jobban tanulnak, jobban fejlődnek-e a gyermekek.

[00:40:43]Melyik oldalon, melyik sarokban van ebben a vitában ön, mint a pedagógus karelnöke?

[00:40:48]Nyilván első a saját iskolámról tudom.

[00:40:50]Tehát az, hogy az eredményeik jobbak, mondjuk nálunk, az azt gondolom, hogy olyan értelemben természetes, hogy valóban azért a hatosztályos képzésre jelentkező diákok azok azok azok, akiknek az ambíciói, a a szülői háttere, és ilyen értelemben van az elit dolognak egy egy jogos felvetése, de kihibáztathatja azokat a szülőket, akik a gyereküknek bizonyos ételemben a legjobbat, akik szerintem reményészer minden szülő azt akarja.

[00:41:19]Hát vannak, akik többet tudnak ezért tenni, mert az anyagi lehetőségeik, vagy egyébként az ő hátterük meg az ő motivációjuk erősebbek.

[00:41:26]Kétségtelen.

[00:41:28]Tehát ebbe az osztályba ez osztályttípusan jövő gyerekek általában azok, akik mondjuk egy általános iskolában, hogyha megkérdezik hatodikban, hogy gyerekek már nem tudja senki se, akkor hát ja, Józsikám, mi a megoldás?

[00:41:40]És akkor bejönnek az iskába, és ebbe az osztályban meg a hatos csupa Józsika van.

[00:41:44]Tehát nyilván az eredményeik jobbak lesznek.

[00:41:46]azt mondja, a fejlődésük nagyobb lesz-e, magasabb lesz-e, több lesz-e a hozzáott érték?

[00:41:51]Az nyilván egy kérdés.

[00:41:53]Azt gondolom, hogy ezt is alaposan meg kell nézni, hogy melyik iskolák azok, akik valóban ezt a fajta tehetséggondozást olyan értelemben is tudják, hogy tényleg van egy igény abban a régióban, erre van annyi tehetség, akik el akarnak jönni már, mert esetleg cikizik is már hatodikba, vagy vagy hát negyedikben talán még nem, mert ott szerintem még nem derül neki ennyire nem válnak le ennyire a a a képesség talán egymástól, de hatodikban van olyan van olyan ilyen.

[00:42:18]És már meg kell nézni azt, hogy milyen teljesítmények vannak egy adott iskolában, egy hatos osztályos vagy nyolcosztályos kérdésben, meg egy négyosztályosba.

[00:42:25]Én megnéztem a kompetenciaméréseket, alap tényleg alaposan megnéztem egy évvel ezelőtt, és bizony azt lehetett látni, hogy vannak olyan hat és nyolc osztályos gimnáziumok, ahol a kilencedikes kompetenciamérés eredményeiben a hat-nyolcosztályosba járó tanulóik rosszabbul teljesítenek, mint akik nyolcadik után mennek oda.

[00:42:41]Ami azt gondolom, hogy azért el kell, hogy gondolkoztatja, gondolkassa ezek az iskolát, hogy tényleg vannak-e annyian hatodikb vagy negyedikben, akik akik valóban tehetségesek mennek, vagy mit csinálunk rosszul?

[00:42:52]Meg kell nézni egyedileg ezeket az iskolákat.

[00:42:54]Szerintem önmagában nem szabad eltörölni, mert erre van egy igény.

[00:42:58]Kiakultak erőkök, és felül lehetne vizsgálni azt is, hogy hogyan lehessen kialakítani ezekben az iskolákban helyi tantervek szerint az előmeneteltet.

[00:43:06]Tehát annak túlságosan sok értelme nincs, hogy itt is megcsináljuk azt, hogy hetedik, nyolcadikban elkezdjük tanítani ugyanazt, amit általános iskolában, aztán kilencedikben elkezdjük újra tanítani.

[00:43:15]Mikor elkezdtunk 92-be a hatosztályos, akkor helyi tantervet lehet írni, lineáris rendszerről lehetett fölfele menni.

[00:43:22]A kollégák maguk írták a tankönyveket hozzá, vagy a segédanyagokat.

[00:43:26]Óriási innováció volt szerintem akkor a nagy előnye nyilván a hatosztályos nyolcosztosknak például az idegen nyelvtanítás.

[00:43:35]Szabadság.

[00:43:35]Ez a szó már előkerült, hogy mennyi mindent tehet meg önállóan egy tanár, egy iskola, a tankönyvválasztás területén milyen változásokat lát bele az új oktatási vezetés mozgásába, és mit szeretne a pedagógus kar?

[00:43:48]Az kétségtelen szerintem, és ez ez mindig is felmerült, hogy a tankönyvpiac milyen legyen.

[00:43:54]Ha megnézzük a külföldi példákat, akkor azt lehet látni, hogy alapvetően az állam mindenhol gyakorol valamiféle kontrollt.

[00:44:03]Tehát majdnem mindenhol vannak tankönyv listák.

[00:44:05]Hol szélesebb ez, hol szűkebb ez.

[00:44:08]És néhány olyan ország van, ahol tulajdonképpen teljesen szabad a tankönyvválasztás.

[00:44:12]akár még a pedagógusok maguk is írhatnak tankes egy lista van egy tankönyvet ír elő az államől minden tanárnak kötelező megtanítania minden gyereket írni függetlenül attól ez a gyerek milyen képességű teljesen igaz a magyar rendszer a talán legszigarúbb volt egész Európában nagyon erősen dominálta az állam a tankönyvpiacot nagyon szűk volt valóban az a mozgástér amit engedett ehhez hasonló részben Lengyelország de az összes többi ennél azért sokkal többféle tankönyv engedett meg, ami nyilván egy nagyobb választási lehetőséget ad a pedagógusoknak, de alapvetően az állam azért valamennyire kontrollálja mindenhol ezt hang, csak nyilván valahol sokkal szabadabban, tehát megadja az engedélyt.

[00:44:52]Ugye most abban az irányban mozdultunk el, erről kaptunk levelet miniszterasszonytól, hogy augusztusban még lesz egy lehetőség pótrendelésre, az oktaási hivatal ki fog írni egy pályázatot arra, hogy készüljenek olyan segédanyagok, akár atlaszok, akár szöveggyűjtemények, akár bármiféle feladatgyűjtemények formájában is segíthetik.

[00:45:10]És ezt a pótrendelést ezt szeptember 15-éig megtehetik még az iskolák.

[00:45:14]Tehát már kezd nyílni ez a fajta lehetőség.

[00:45:17]Én azt jónak tartom.

[00:45:20]Nyilván sok minden felmerül, ha később ez még inkább liberalizált lesz, akkor akkor a például az ingyenesség fönt marad, ami szintén egy nehéz kérdés.

[00:45:28]Szerintem szerintem meg lehetne a teljes ingyenesség.

[00:45:31]Bár biztosan nagyon vonzó, de azt gondolom, hogy nagyon sokan vannak azért, akik akár meg is tudnák fizetni.

[00:45:37]Tehát biztos van egy olyan réteg, aminek szerintem továbbra is teljes ingyenesség kellene.

[00:45:44]Ilyen értelemben, bár az iskolakezdési támogatás, ha ez odakerül, ahova kell, hogy kerüljön, akkor ez sokat segíthet ebbe.

[00:45:49]De az biztos, hogy érdemes azon is elgondolkodni, hogy a teljes ingyenesség az hogyan és miként van.

[00:45:54]Az iskolák régebben abban a rendszerben, amikor támogatást kaptak, akkor az iskolák nálunk például az történt, hogy minden osztályban a diákönkormányz, az osztályfőnök, az igazgatósági tag leültek és megnézték azt, hogy melyik azok a diákok, akik biztosan rászorulnak.

[00:46:08]Fel felkíáltuk a lehetőséget a szülőknek, hogy ki az, aki lemond a támogatásról.

[00:46:12]És szerintem nagyon sokan, akik ezt ki tudták fizetni, a lemondtak és valóban azokhoz a gyerekekhez került, akik valóban támogatást kellet, hogy kapjanak.

[00:46:20]Nem csak a kérdés nehéz, hanem maguk a könyvek is.

[00:46:24]Én 51 éves vagyok és 82 kgs.

[00:46:28]És a gyerekem iskolatáskája, aki kilenc éves és harmadik osztályos, az ugyanolyan nehéz, mint amivel én ide munkába járok az infóádióba.

[00:46:35]Minek vannak a laptopok?

[00:46:40]Igen.

[00:46:40]Most nem tudom, ennek az az oka, hogy esetleg ön is túlságosan sok könyv [nevetés] jár a munkába.

[00:46:44]Ez néha előfordul.

[00:46:45]Igen.

[00:46:45]Mindenesetre a kisfiamnak még mindig rengeteg tankönyve van.

[00:46:50]Igen, ez kétségtelen, és azt gondolom, hogy van, ahol nagyon sokan használják is a tankönyvt.

[00:46:54]Az is egy kérdés nyilván, hogy a tanítás során, tehát magán magában a a a az a tanórán mennyire kell a tankönyveket használni, vagy mennyire az otthoni felkészülés, az otthoni utánajárást segítik ezek a tankönyvek.

[00:47:07]Nyilván érdemes ezt is gondolni.

[00:47:09]Az biztos, hogy önmagában az a picit talán többen ragaszkodnak hozzá, hogy a tankönyvet kell tanítani, szerintem egy nem túlságosan helyes dolog.

[00:47:19]De ahhoz, hogy ne kelljen ennyi tankönyvet vinni, az szerintem egy pedagógiai attitűdnek kell, hogy legyen.

[00:47:27]Tehát nem szabadna szerintem valóban nagyon sokan panaszkodnak kisgyerekek, hogy mekkora táskákkal kell iskolába járni.

[00:47:33]Még a gerincygyógyászok is panaszkodnak, sokszor nyilatkoztak az infádióban elő.

[00:47:37]Igen.

[00:47:37]Tehát a a laptopoknak a használata azért szerintem jó dolog, hogy kaphattak a gyerekek laptopokat.

[00:47:42]Nyilván az, hogy ez hány évre tudják használni, és hogyan ez egy másik dolog.

[00:47:49]Mi van rajta?

[00:47:49]az akkumulátor mennyire milyen minőségűek, az egy másik dolog, de önmagában ez egy szerintem nem volt rossz irány.

[00:47:54]Az, hogy a tantermekben ezt mennyire tudják használni, ahhoz sajnos visszatérhetünk a 21.

[00:47:59]századi oktárosi körülményekhez, van-e megfelelő áramforrás egyáltalán egy tankönyvben?

[00:48:05]Egy régi iskolában tudjuk, hogy nálunk is a falak még alumínium vezetékek vannak.

[00:48:08]Tehát bírja-e az egész hálózat, van-e ott esetleg konnektor, hiszen lemerült.

[00:48:13]Tehát nagyon sok olyan technikai kérdés van, ami ami szerepet játszik abban, hogy mennyire lehet használni, vagy mennyire nem.

[00:48:18]És bejöhetnek persze itt a telefonok is, hogy a telefont mennyire lehet használni, és mennyire nem.

[00:48:22]És ez a mobil, bár egyetértve, hogy a közösségi médiának milyen rossz hatásai lehetnek.

[00:48:29]Középiskolákban én a mobileszközöknek a használatát sokkal rugalmasabbra venném, mint a rellegi szabályozók.

[00:48:34]A végére értünk, és még mennyi mindenről lehetne beszélgetni, úgyhogy fogunk is még.

[00:48:40]Igaz?

[00:48:41]Köszönöm szépen a lehetőséget, hogyha lesz.

[00:48:43]Kedves hallgatóink, az Arénát hallották az Infórádióban.

[00:48:45]Horvát Péter a Nemzeti Pedagógus kar elnöke volt a vendégünk.

[00:48:50]Az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és a Spotify-on is megnézhetik a YouTube csatornánkon, amelyre érdemes feliratkozniuk.

[00:48:56]Ha tetszett a beszélgetés, akkor lájkolják, kommenteljék és osszák meg a közösségi médiában.

[00:49:02]A műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes, Kocsonya Zoltán, Király István Dániel és Szabó Gergely segített.

[00:49:09]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:49:11]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:49:14]Az Arna távközlési partnere a [zene] Van Magyarország.