Uniós csúcs után: milyen szerep vár az új magyar kormányra? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna
- Az uniós csúcs korszakhatár: az EU-nak a neoliberális gazdasági integráción túllépve hiteles védelempolitikai szereplővé kell válnia és versenyképességi programot kell hirdetnie.
- Az EU strukturális lemaradásban van az USA-val (digitális technológiák, MI) és Kínával (iparpolitika) szemben; a zöld átmenet mellett a beruházásokra és a diverzifikációra kell helyezni a hangsúlyt.
„Ez lesz az egyik nagy üzenete az elkövetkezendő éveknek, hogy a reguláció, a szabályozás mellett a beruházásban vajon az Európai Unió megfelelően tud majd fellépni, és erre megfelelő forrásai lesznek-e?” – Gálik Zoltán
- Ukrajna csatlakozási folyamata szimbolikusan elindult, de a háború és az EU belső erőviszonyainak felborulása miatt a teljes jogú tagság reálisan a 2030-as évek közepére tehető.
- A közös európai vadászrepülőgép-projekt a francia-német ellentétek miatt felbomlott, ami súlyos kudarc a védelempolitikai integráció és a kompatibilitás szempontjából.
- Magyar Péter első uniós csúcsa teljes irányváltást hozott: Magyarország együttműködési pályára lépett, de kemény nemzeti érdekek (migráció, kohéziós források védelme) mentén továbbra is karakteres álláspontot képvisel.
- Az uniós pénzek (helyreállítási alap, kohéziós források) lehívása szigorú jogállamisági mérföldkövekhez és szűk határidőkhöz kötött; a mozgástér minimális, a gyors végrehajtáson múlik a siker.
- A brit Munkáspártban Andy Burnham manchesteri győzelme kihívója lehet Keir Starmernek; a párt a Reform UK mögött leszakadva küzd a választói bizalom visszaszerzéséért.
- Az Egyesült Királyság közeledne az EU-hoz a kereskedelem és védelempolitika terén, de a speciális amerikai kapcsolat és a globális pénzügyi szerep egy összetett egyensúlyozást igényel.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az uniós csúcs mint korszakhatár és az EU előtt álló stratégiai kihívások
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a mostani uniós csúcs korszakhatárnak tekinthető, mivel az Európai Uniónak számos stratégiai kérdésben kell döntenie a jövőjét illetően. Az EU az elmúlt években válságból válságba sodródott (energiaválság, ukrán háború, Brexit, gazdasági válság), és ezekre mindig csak ideiglenes válaszokat adott. Most azonban el kell gondolkodnia azon, hogy meg akar-e újulni, és a neoliberális gazdasági integrációból tovább akar-e lépni egy hiteles védelempolitikai szereplővé, illetve egy versenyképességi programot kíván-e meghirdetni.
„Most viszont egy olyan ponthoz érkezett, amikor el kellett gondolkodnia azon, hogy hogyan tovább, meg akar-e újulni, és abból a neoliberális gazdasági integrációból [...] tovább akar-e lépni, és egy hiteles védelemipari szereplővé akar-e válni?” – Gálik Zoltán *
Az EU versenyképességének erősítése és a globális kihívások
Gálik Zoltán kifejtette, hogy az EU versenyképességi programja rendkívül összetett. Két nagy stratégiai elképzelés született, amelyek lényege, hogy az Európai Unió nem ciklikus lemaradásban van, hanem hosszú távon is fel kell vennie a versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával. Az USA a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia és minden fejlett technológia területén fényévekkel előzi meg az EU-t, Kína pedig az iparpolitikájával jelent kihívást. A Brexit következtében az EU elveszítette azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyeket az Egyesült Királysággal élvezhetett.
A zöld átmenet és a megújuló energiák mellett most az iparpolitika, a digitalizáció, a csipgyártás és más iparpolitikai szegmensek kerülnek napirendre. Az EU-nak a szabályozás mellett a beruházások terén is megfelelően kell fellépnie, és ehhez forrásokat kell biztosítania. A diverzifikáció több területen is kulcsfontosságú, például az energiapolitikában, a csipgyártáshoz szükséges különleges fémek és ásványok, valamint az energetikai beruházások terén.
„Ez lesz az egyik nagy üzenete az elkövetkezendő éveknek, hogy a reguláció, a szabályozás mellett a beruházásban vajon az Európai Unió megfelelően tud majd fellépni, és erre megfelelő forrásai lesznek-e?” – Gálik Zoltán *
Magyarország szerepe az új uniós gazdasági környezetben
Magyarország kicsi és nyitott gazdaságként az európai integráció irányában 70-80%-os gazdasági nyitottsággal rendelkezik, ezért szembe kell néznie ezekkel a folyamatokkal és haladnia kell velük. Az EU olyan programokat írhat ki, amelyek az eddig nem megszokott gazdasági csomagokon keresztül érhetik el a tagállamokat. A kohézió, a felzárkózás és a mezőgazdasági politika mellett a költségvetés új fejezeteiben is számítani kell arra, hogy Magyarországnak idomulnia kell az új programokhoz.
A következő költségvetési időszak fő tárgyalási fejezetei arról szólnak majd, hogyan oszlanak meg a források, mire hirdet programokat az EU, és mire szeretné Magyarország, hogy hirdessen. Ez egy hosszú tárgyalási folyamat, amelynek most kezdődtek a konkrét tárgyalási fordulói.
Ukrajna uniós csatlakozásának kérdései
Ukrajna csatlakozása különleges történet. 2014-ben társulási megállapodást és mély, átfogó szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá vele, ami már előrehozta a csatlakozás ígéretét. A háború miatt minden felfüggesztésre került, de az EU nem feledkezett el a folyamatokról. Most az első klaszter megnyitásával szimbolikusan és gyakorlatban is megindult a csatlakozási folyamat, de sok kérdőjel maradt.
Felmerült egy speciális társult tagsági viszony ötlete Macron és a német kancellár részéről, amit Magyarország és a tagállamok nagy része elutasít. Az álláspont szerint a 35 fejezetet végig kell tárgyalni, és csak utána lehet teljes jogú tag. Két nagy probléma van: egy háborúban lévő ország valószínűleg nem csatlakozhat, mert ez politikai kockázatokat rejt; másrészt az EU alkalmatlan arra, hogy egy 35 milliós ország csatlakozzon, mert a belső erőviszonyok megváltoznának, és a nagy államok relatív súlya csökkenne a szavazási rendszerben.
„Az Európai Unió alkalmatlan egyelőre azzal, arra, hogy egy 35 milliós ország csatlakozzon, hiszen a belső erőviszonyai úgy megváltoznának, hogy az nem csak nekünk okozna problémát, hanem ugye a nagy államoknak is, hiszen az ő relatív súlyuk az csökkenne.” – Gálik Zoltán *
Reális becslések szerint a csatlakozás a 2030-as évek közepére tehető, de sok a kérdőjel: mikor stabilizálódik Ukrajna, mikor tudja megteremteni a belső átalakulás és a harmonizáció feltételeit. Jelenleg hadigazdasággal rendelkező országról van szó, és az EU nagy reformjainak is végbe kell menniük addig.
Az orosz-ukrán háború lezárásának forgatókönyvei
Gálik Zoltán szerint az orosz-ukrán háború lezárása kiszámíthatatlan. Két forgatókönyv létezik: az egyik, hogy Oroszország kifárad, és az elmúlt több mint két évben alig nyert néhány négyzetkilométert; a másik az eszkalálódás, hogy Oroszország teljes hadigazdaságra áll át és új fejezetet indít Ukrajnával szemben. Az EU Ukrajnára már nem csak egyszerű szomszédként tekint, hanem a keleti határszakasz kiemelkedő országaként, amelyet integrálni, harmonizálni, felzárkóztatni és modernizálni szeretne, és amelynek védelempolitikai, geostratégiai jelentősége is lenne.
Ukrajna integrálásának hosszú távú előnyei az EU számára
Az EU védelempolitikai és geostratégiai szempontból sokat nyerhet Ukrajna integrálásával. Ukrajna a dróntechnológia és felderítés területén már az USA számára is mérföldkőnek számít. Az ukránok által kifejlesztett képességeket az EU fel tudja használni saját védelempolitikájának fejlesztésére. A csúcson a védelempolitikai fejlesztések kérdése is előre került: a közös beszerzési rendszerek, együttműködési rendszerek és európai alapok fejlesztése, valamint a PESCO keretében működő mátrixszerű együttműködés. 2030-ra el kell érni bizonyos uniós beszerzési arányokat.
Az európai vadászrepülőgép-projekt kudarca
A közös európai vadászrepülőgép kifejlesztési projektje körüli konzorcium felbomlása jelentős kudarc. A franciák nem akarták kiengedni a vezetést a kezükből, a németek pedig azt mondták, hogy nem csak nukleáris fegyverek hordozására és anyahajókra leszállásra kell fejleszteni a gépet, hanem több rétegű fejlesztésre van szükség. A franciák ebbe nem mentek bele, és a koalíció felbomlott. Ez a fragmentálódás és a kompatibilitás megőrzése szempontjából problémát jelent.
„A franciák ebbe nem mentek bele, húzták mint a részes létes tisésztát, és gyakorlatilag most bomlott fel ez a koalíció.” – Gálik Zoltán *
Transzatlanti együttműködés és amerikai nyomás
Az uniós csúcs fontos üzenete volt, hogy Európának meg kell találnia a szerepét a transzatlanti együttműködésben is. Az amerikai alelnök üzengetett, hogy az EU több és magasabb védelmi kiadásokat vállaljon. Már így is 5%-ra kell emelni a védelmi kiadásokat 2030-35-ig, de az USA ezt fel szeretné gyorsítani, és azt is befolyásolná, hogy pontosan mire költik ezeket a forrásokat. A folyamatos amerikai nyomás Trump második elnöksége idején megszokottá vált. Az iráni válság kapcsán is voltak üzengetések, amikor az európai tagállamok nem vettek részt bizonyos blokádokban.
A védelempolitikai kiadások finanszírozásának kérdése összefügg a költségvetési vitával: európai szinten keletkezzen-e a pénz hitelből, vagy a tagállamok járuljanak hozzá nagyobb mértékben.
Magyar Péter első uniós csúcsa és a magyar EU-politika irányváltása
Magyar Péter kormányfőnek ez volt az első uniós csúcsa, ami szimbolikus jelentőségű: 16 év után új miniszterelnök képviselte Magyarországot, és ez teljes uniós irányváltással járt. Ugyanakkor megmaradnak azok a sarokkövek, amelyek például a migrációs politikában Magyarországot külön pályán mozgathatják. Gálik Zoltán szerint óriási iránymódosítás, hogy Magyarország együttműködési pályára lépett az EU-val, de lesznek olyan kemény nemzeti érdekeket képviselő európapolitikai szegmensek, ahol Magyarország továbbra is együtt fog szavazni bizonyos országokkal.
Példaként említette a menekültkérelmek feldolgozásának kvótarendszerét, ahol Magyarország inkább a harmadik irányba húzhat. Szó van arról is, hogy 19 ország támogatja a visszatérítendő emberek harmadik országokban létesíthető táborokba helyezését, míg a nagyobb országok egyelőre ellenzik ezt. Ebben Magyarország nagyon karakteres álláspontot képviselhet.
A költségvetési vita is óriási lesz: Magyarország nem szeretné, ha a kohéziós források rovására a versenyképességi és védelempolitikai reformok nagy mértékben betörnének ezekre a területekre.
„Én azt mondanám, hogy egy óriási nagy iránymódosítás az, hogy Magyarország az Európai integrációval egy együttműködési pályára lépett, de meglesznek azok a nagyon kemény nemzeti érdekeket képviselő európa politikai szegmensek, ahol én azt várom, hogy továbbra is együtt fogunk szavazni azokkal az országokkal, akik bizonyos országok ellen szavaznának.” – Gálik Zoltán *
Magyar Péter kezdeményezése Ukrajna gyorsított csatlakozásának kikerüléséről
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az ő kezdeményezésére került ki a záró dokumentumból Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsított pályája. A gyorsítás arra vonatkozott volna, hogy egyszerre sok mindent nyissanak meg, ami szemléletváltást jelenthet. Az első klaszter a jogállamisági klaszter, ami nagyon nehéz fejezet Ukrajna számára. A kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási reformok számonkérése is az asztalon kell legyen. Tárgyalástechnikailag ennek nagy jelentősége van, és Magyarország nemzeti érdeke, hogy ezeket a feltételeket érvényesítse.
A V4-ek együttműködésének újraélesztése és a költségvetési érdekegyeztetés
Magyar Péter a V4-ekkel próbálja erősíteni az együttműködést. Ez azért fontos, mert már a 2014 utáni költségvetési időszakban is felmerültek a kohéziós pénzek visszavágásának kérdései, és akkor létrejött a Kohézió Barátai Szövetség, amely részben a visegrádi országokból állt. Most is közösek az érdekek, nem csak a V4-ekkel, hanem a déli országokkal is.
Az EU-ban, ha megszületnek a tárgyalási csoportok a költségvetés átstrukturálásáról, szó lehet például a kohézió és a versenyképesség összevonásáról, ami nem biztos, hogy jó lenne Magyarországnak. Ezért kulcsfontosságú egy jól működő, napi szinten is egyeztető kapcsolatrendszer kialakítása.
Magyar Péter kapcsolata a régiós államfőkkel
Gálik Zoltán szerint európai integrációs szinten a V4-ekkel és más tagállamokkal sok közös pont lesz a következő időszakban, legyen szó költségvetési együttműködésről, beruházáspolitikáról, iparpolitikáról vagy a külkapcsolati rendszer megújításáról. Ahol minősített többséggel lehet előremenni, ott szükség van a megfelelő súlyra a szavazatoknál. Ahol egyhangúság kell, ott is érezni kell, hogy nem egy állam lóg ki, hanem ha sok ország van egy állásponton, akkor az EU álláspontját is meg kell változtatni.
Lengyelország különleges módon kezelendő, mert borzasztóan megnőtt a súlya. Védelmi kiadásai meghaladják a 3%-ot és közelítenek a 4%-hoz, a modernizáció lezajlott, és Ukrajna támogatásában hatalmas szerepet vállalt. Emellett a gazdasági növekedés is felfelé ível, és Lengyelország lassan a közepes nagyságú országokból a nagyok irányába megy el. Lengyelország nélkül nem lesz újfajta, modernizált költségvetés, ahogy Németország vagy Franciaország nélkül sem.
Az uniós pénzek hazahozatalának állása és a jogállamisági feltételek
Magyarországnak többfajta uniós pénzt kell hazahoznia. Az újjáépítési alap közel 10 milliárd eurós hazahozatala nagyon szigorú mérföldkövekhez és időkorláthoz van rendelve: augusztus 31-éig le kell zajlódnia a jogállamisági feltételek teljesítésének. Ez versenyfutás az idővel, mert nem csak a törvényeket kell létrehozni, hanem a végrehajtási rendeleteket is, és az EU figyelni fogja, hogyan ültetik át ezeket a gyakorlatba, és hogy az intézmények valóban az előírt szabályok szerint működnek-e.
Emellett meg kell újítani a 2024 decemberében leadott tervet, és bizonyos pályázatokat újra kell gondolni. A projekteket december 31-éig le kell zárni. Szerencse, hogy itt elsősorban nagy energetikai beruházásokról, közlekedési és infrastrukturális fejlesztésekről van szó, ahol a szereplők is nagyok. Likviditási kérdések is felmerülnek: fejlesztési bankot kell bevonni, mert bizonyos fejlesztésekre átmeneti pénz is kell.
A kohéziós támogatások is megnyílnak, és újra kell éleszteni a pályázati rendszert. A kohéziós pénzek kifutása lazább, 2028-ig, sőt 2030-ig is futhatnak. Emellett védelempolitikai pénzek (akár 16 milliárd euró) és egyéb uniós források is rendelkezésre állhatnak. Ezeket mind csak akkor lehet elérni, ha a jogállamisági feltételeket teljesítik. Ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, meghozza a korrupciós és vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, akkor ezek a „kis téglák” máshová is beillenek, és egyszerre több helyen lehet eredményeket felmutatni.
„A nagy szerencse az, hogyha ugye csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, meghozzuk a korrupció, a vagyonnyilatkozati rendszer, vagy például a a ugye a kekvákkal kapcsolatban [...] az átalakításoknak a a feltételeit, akkor ezek a kis téglák, ezek máshová is beillenek, tehát egyszerre több helyen is tudunk akkor majd eredményeket felmutatni.” – Gálik Zoltán *
Az új magyar kormány mozgástere és a személyes kapcsolatok szerepe
Az új magyar kormány mozgástere elsősorban arra van, hogy ha megvannak a jogszabályok és el tudják indítani a programokat, akkor az asztalra letett program elfogadható-e. Az értékelésnél a megvalósíthatóság és az lesz a mérföldkő, hogy az uniós pályázati pénzeket ilyen célokra lehet-e fordítani. Ezután mindent le kell bonyolítani. A mozgástér szinte nulla. A kohéziós pénzeknél a szokásos intézményrendszer kiépítése után az a kérdés, hogy le tudják-e hívni az összegeket (80-90% fölötti arányban).
A személyes kapcsolatoknak nem annyira volt jelentősége, mert az uniós feltételek jogi feltételek voltak. A bizottság, a tanács és a bíróság is feltételeket szabott. Inkább az volt a kérdés, hogy a gyakorlati megvalósítás hogyan történik a rendkívül szűk időkeretben. Itt lehetett nagy szerepe a személyes kapcsolatoknak abban, hogy a bizottság azonnal lépjen és reagáljon.
Az uniós pénzek hatása a magyar gazdaságra és az euró bevezetésének perspektívája
Az uniós pénzeknek nagyon jelentős multiplikátor hatása van, ami nem csak ajándék, hanem a magyar gazdaság növekedési lehetőségét is megteremti, és hozzájárulhat a stabilizációhoz. Erre nagy szükség van a költségvetési hiány csökkentéséhez és a hosszú távú uniós konvergencia megteremtéséhez. A kormány kimondott célja, hogy 2030 körül csatlakozzon az euróhoz, amihez szigorú fiskális pályát kell kialakítani.
Gálik Zoltán szerint nagyon meg kell dolgozni azért, hogy 2030-ra legyen valami az euróbevezetésből. Teljesíteni kell a második kritériumokat: az inflációt le kell törni, a hosszú távú kamatok szintje még mindig magas az uniós átlaghoz képest, a költségvetési deficitet és az államadósságot le kell vinni, illetve csatlakozni kell az ERM2-höz.
A brit belpolitikai változások és az EU-hoz való közeledés kérdése
Nagy-Britanniában Andy Burnham megnyerte a manchesteri választást, ami alapvetően megváltoztatja a belpolitikai helyzetet és a Munkáspárton belüli erőviszonyokat. A Munkáspártnak két éve óriási fölénye van a parlamentben, de a következő választásokig három év van hátra, és a pártnak vissza kell fordítania a hatalmas hátrányt. A Reform UK jelenleg nagyon vezet az általános választási mérésekben.
Keir Starmer leváltása meghozhatja a megújulást. Starmer szürke politikusnak számít, aki szoros fiskális pályán tartotta a gazdaságot, és nem tudott olyan eredményeket bemutatni, amelyeket az emberek éreztek volna. Andy Burnham Manchester polgármestere volt, és nagy támogatottságot tudott felhozni; a reform jelöltjét 9000 fős szavazati aránnyal győzte le. Burnhamnek azért kellett indulnia ezen a választáson, mert nem volt képviselő, és a Munkáspárt vezetője csak az lehet, akinek parlamenti helye van. Most megnyílik a lehetőség, hogy pártelnök és kormányfő is legyen, ha a képviselők 20%-a mögé áll. Van egy másik kihívó is, Wes Streeting, aki lemondott egészségügyi miniszteri pozíciójáról.
Az EU-hoz való közeledés kérdése is felmerül: az Egyesült Királyság tárgyalásokat folytat az EU-val növény- és állategészségügyi kérdésekben, védelempolitikai együttműködésekben, az Erasmusban és a Horizont programokban való részvételről. Streeting egy jobb pillanatában azt mondta, hogy talán vissza is kellene lépni az EU-ba, mert a csatlakozás támogatottsága 60% fölött van. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások a Reform pártnak nagy fölényt mérnek (30% fölött), míg a Munkáspárt alig 16%-on áll.
„Itt ugye streetingel ellentétben Andy Bham nem arra azon az állásponton van, hogy sokkal közelebb kellene kerülni az európai integrációhoz.” – Gálik Zoltán *
A Munkáspárt belső harcai és a választási kilátások
A Munkáspárton belüli megosztottság nem akkora, mint korábban a konzervatívoknál volt a Brexit során. A konzervatívok máig sem tértek magukhoz, a manchesteri választáson 2%-ot sem értek el, országosan is 10% körül vannak. Sokan mondják, hogy a Reform gyakorlatilag átvette a konzervatív párt magját. A Munkáspártnak nem fenyeget az a veszély, hogy konzervatív-szerű összeomlás történjen. Ha sikerül az energiaválság okozta megélhetési problémákat és a gazdasági egyensúlytalanságokat megoldani, és a külpolitikában is eredményeket felhozni, akkor lehet esélye a következő választásokon.
A brit gazdaság helyzete a Brexit óta
A brit gazdaság 1-2%-os növekedési pályán van, ami egy fejlett gazdaságnál nem mindig rossz, főleg pandémia és energiaválság idején. A kérdés inkább az, hogy mi az, amit nem sikerült elérni: beruházások maradtak el, és a GDP 80-90%-át adó szolgáltatások területén a britek nem tudják elérni az európai piacot olyan feltételek mentén, mint amikor bent voltak. A szabad tőkeáramlás és a pénzügyi feltételek hiánya mind a vállalati, mind a banki és biztosítási szolgáltatások területén visszaveti a gazdaságot. A Brexitesek ígéretei nem jöttek be, és a gazdaság problémákkal küzd.
A britek a mesterséges intelligenciában és a szerverhotelek területén szeretnének nagyot alkotni, ami szinergiát teremthet az EU-val. A klasszikus iparágakban (autógyártás, vegyipar, nehézipar, alumíniumgyártás) ugyanolyan strukturális problémákkal küzdenek, mint az EU.
Az EU és az Egyesült Királyság közeledésének dinamikája
Elsősorban a britek szeretnének közeledni az EU-hoz, hiszen egy 440 milliós közös piacról van szó a 67 milliós brit piachoz képest. Ugyanakkor az Egyesült Királyság nagyon erős a globális pénzügyi beágyazottságában, és sok folyamatot csak Londonban lehet véghez vinni. Az EU-ban stratégiai tervek vannak a tőkepiaci unió megvalósítására, amellyel ezeket az elemeket elcsennék a britektől és áthoznák Európába. Ezért lenne jó minél hamarabb megállapodni a szereposztásról. Azok az országok, amelyeknek kereskedelmi többletük vagy deficitjük van a britek irányába (Németország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia), nagyon szorgalmazzák a közeledést, hogy a termékláncok ne szakadjanak meg.
A brit-amerikai kapcsolatok Trump második ciklusában
A különleges kapcsolat (special relationship) a második világháború után sarokköve volt az amerikai-brit együttműködésnek. Vannak változatlan sarokkövek: a brit atomtengeralattjárók amerikai nukleáris fegyvereket hordoznak, az USA-nak szüksége van a britek katonai és tengerészeti képességeire. A britek haditengerészeti képességei páratlanok európai viszonylatban is. Ugyanakkor vannak feszültségek: Trump beszólt a brit anyahajók miatt, és az USA rossz néven vette, hogy a britek kivártak Iránban. A Diago Garcia sziget átadásának kérdésében is ellenséges módon léptek fel.
A stratégiai egymásra utaltság óriási: a hadipar egymásba ágyazott, a hírszerzési együttműködés kiemelkedő. Az USA és az Egyesült Királyság a világ globális védelmi piacán egyszerre van jelen, míg az EU gazdaságilag vonzza az Egyesült Királyságot. Az ideológiai távolság ellenére Trump kifejezetten kedveli Keir Starmert, és jól együtt tudtak működni. A vámok tekintetében voltak kérdések, de az USA ígért hatalmas beruházásokat. A Brexittől sokan várták, hogy gyorsan aláírnak egy szabadkereskedelmi megállapodást az USA-val, de ez a mai napig nem valósult meg, mert az Egyesült Királyság védte a saját piacát.
„Ördekes egyébként, hogy annak ellenére, hogy egy munkáspárti a a jelenlegi kormány Donald Trump ugye a vélekezések szerint kifejezetten kedveli Kir Starmert. Ugye az ideológiai távolság elmélet. Az elég nagy. És hát ennek ellenére jól együtt tudtak működni eddig.” – Gálik Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a a ugye a kekvákkal kapcsolatban” – a kontextus alapján valószínűleg a közbeszerzésekkel (vagy esetleg a KKV-kkal, kis- és középvállalkozásokkal) kapcsolatos jogállamisági feltételekre utalhat, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen.
- „húzták mint a részes létes tisésztát” – a kontextus alapján valószínűleg egy magyar kifejezés torzult alakja (pl. „húzták, mint a rétestésztát”), de a pontos szóalak bizonytalan.
- „Diagó Gácia Szia nevű sziget” – a kontextus alapján valószínűleg Diego Garcia szigetről van szó, de az ASR erősen torzította a nevet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:07]Gálik Zoltán, a budapesti Corbinus Egyetem docense.
[00:00:16]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:24]Köszöntöm az infádió hallgatóit.
[00:00:24]A mikrofonnál Farkas Dávid.
[00:00:26]A stúdióban Gálik Zoltán.
[00:00:28]a budapesti Corvinus Egyetem docense.
[00:00:30]Jó napot kívánok.
[00:00:32]Jó napot kívánok.
[00:00:32]Köszönöm a megkívást.
[00:00:34]Köszönjük szépen, hogy befáradt ide a szerkesztőségbe.
[00:00:36]Azután, hogy uniós csúcs volt, melyek a brüsszeli legfontosabb fejlemények?
[00:00:41]Mit emelnek ki az elmúlt 36 órából?
[00:00:46]Érdemes ezt az európai csúcsot egy korszakhatárnak értelmezni, hiszen mindig szokott lenni júniusban ugye az európai állam és kormányfőknek egy csúcstalálkozója, de ez talán egy olyan korszakhatár, amikor az Európai Uniónak döntenie kell sok stratégiai kérdésről a jövőjét illetően, hiszen megszokhattuk, hogy az elmúlt években válságból válságba sodródott az Európai Unió.
[00:01:11]Volt itt ugye energiaválság, volt a az ukrán háború, meg van is még volt a Brexit előtte a a gazdasági válság, és hát az Európai Unió mindig ideigilánes válaszokat adott.
[00:01:22]Most viszont egy olyan ponthoz érkezett, amikor el kellett gondolkodnia azon, hogy hogyan tovább, meg akar-e újulni.
[00:01:29]és abból a neoliberális gazdasági integrációból, ami a közös piacra ami a versenypolitikára, ami az újraelosztásra koncentrált, tovább akar-e lépni, és egy hiteles védelemipari szereplővé akar-e válni?
[00:01:45]Egy hiteles európai versenyképességi programot akar meghirdetni, és ehhez kapcsolódóan milyen közép és hosszútávú költségvetési tervei lesznek.
[00:01:55]Úgyhogy ez a csúcsállalkozó volt az, ami talán a startpisztolyt elindította, hiszen elmélkedni már emlelkedett róla az Európai Uniósokat, stratégiák születtek, de a gyakorlatban való átültetésnek az első lépéseit meg kellett tenni.
[00:02:11]Melyek lesznek az első állomások a versenyképesség erősítésében?
[00:02:15]Ugye ez egy nagyon összetett program, hiszen született két nagy stratégiai elképzelés is az elmúlt időszakban.
[00:02:20]Ö ugye ö ez a versenyképesség ez gyakorlatilag azt állépította meg, hogy ö az Európai Unió nem ciklikus lemaradásban van, nem ciklikusan kell csak a kihívásokra válaszolni, amikor éppen egy válság történik, hanem bizony itt hosszú távon is föl kell venni a versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal, aki a digitális technológiák területén, a mesterséges intelligenciában és hát mondhatjuk azt, hogy minden fejlett technológia terü területén fényévekkel kezdi megelőzni az Európai Unió tagállamait.
[00:02:55]Ugyanakkor Kína a saját iparpolitikájával ugyancsak egy nagy kihívást jelent az Európai Unió számára.
[00:03:02]A Brexittel elszakadtak azok a pénzügyi lehetőségek, amelyeket az Európai Unió a élvezhetett az Egyesült Királysággal.
[00:03:11]Úgyhogy egy csomó olyan területen kell felzárkóznia, amiben eddig mondjuk azt, hogy nem volt megfelelően irányítva európai szinten az Európai Uniónak a gazdaságpolitikája.
[00:03:24]Úgyhogy gyakorlatilag a zöld átmenet mellett, a megújuló energiák mellett most az iparpolitika, a digitalizáció, a csípgyártás és mindazok a a különböző iparpolitikai szegmensek a napirendre kerülnek, amelyek az Európai Uniót újra versenyképessé tehetik.
[00:03:41]Ugye ennek vannak olyan folyamányai is, mint például a diverzifikációnak a a kifejlesztése több területen.
[00:03:49]Ugye az energiapolitikában tudjuk, hogy az utóbbi években kényszer alatt az Európai Unió sokkal inkább tudta ezeket a diverzifikációkat elvégezni.
[00:03:58]De hát hogyha arra gondolunk, hogy mondjuk a a csipgyártáshoz szükséges különleges fémek vagy különleges ásványoknak a területén a különböző alkatrészek beszerzésének a területén, amelyek ezekhez a fejlett technikákhoz kellenek, vagy éppen a erre a célra fordítandó energetikai beruházások területén sokkal inkább az Európai Unió rá van kényszerítve arra, hogy beruházásokat kezdeményezzen.
[00:04:24]És ez lesz az egyik nagy üzenete az elkövetkezendő éveknek, hogy a reguláció, a szabályozás mellett a beruházásban valójön az Európai Unió megfelelően tud majd fellépni, és erre megfelelő forrásai lesznek-e?
[00:04:37]Az mennyire látszik, hogy Magyarországnak milyen szerepe lehet a következő időszakban ezen belül?
[00:04:40]Ugye Magyarország az európai integráció irányában, mivel kicsi és nyitott ország vagyunk, vagy mondjuk inkább a a közepes kicsi ország vagyunk, de az európai integráció irányában 70-80%-kal nagyobb a gazdasági nyitottságunk.
[00:04:54]mindenképpen ezekkel a folyamatokkal szembe kell néznünk és haladnunk kell vele, hiszen ez lesz a fősodor.
[00:05:01]Ugye ez azt jelenti, hogy olyan programokat írhat ki az Európai Unió az elkövetkezendő időszakban, amelyek az eddig nem megszokott gazdasági csomagokon keresztül érhetik el a tagállamokat.
[00:05:15]Ugye hozzászoktunk ahhoz, hogy a kohézió, a felzárkózás, a mezőgazdasági politika, azok a sarokpontok, amelyikben Magyarország sok pénzt kap.
[00:05:24]Ö emellett ugye most a ugye a költségvetésnek az új fejezeteiben is majd számítani kell arra, hogy nekünk bele kell idomulnunk ezekbe az új programokba.
[00:05:34]Ugye ez lesz majd az új költségvetési időszaknak a fő tárgyalási fejezetei.
[00:05:39]Hogyan fognak megoszlani ezek a források?
[00:05:41]mire fog az Európai Unió programokat hirdetni, és egyáltalán mire szeretnénk, hogyha hirdetne, hiszen azért megelőzi ezt egy hosszú tárgyalás folyamat, aminek most kezdődött ugye a a konkrét tárgyalási fordulói.
[00:05:55]Az orosz-ukrán háború kezelése az ahhoz való viszonyulás kulcsfontosságú volt az uniós intézményeknél az elmúlt szűk négy és fél évben.
[00:06:04]Most ugye arról szólt az árunyilatkozat, hogy végül is nem kap gyorsítósávot egyelőre Ukrajna.
[00:06:09]Hogyan fogadták ezt Kievben?
[00:06:12]És mi ennek az olvasata?
[00:06:15]Ugye Ukrajnának a csatlakozása nagyon különleges, a története is, és az is, amit az Európai Uniónak a tagállamai néhányan vizionálnak Ukrajnáról.
[00:06:23]Hiszen Ukrajna 2009-2010 táján egy nagyon sajátságos pályára került az Európai Integrációnak a szomszédságpolitikájában.
[00:06:37]aláírtunk vele 2014-ben 15-től, aztán hatályba lépett egy társulási megállapodást, vagy pedig egy nagyon különleges úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, ami gyakorlatilag egy kicsit már a többi tagállam pályához képest előrehozta a csatlakozásnak az ígéretét.
[00:06:53]A harmonizáció, jogharmonizációnak nagyon sok területe megnyílt, szabályozási rendszereket nyitott meg az Európai Unió a harmonizáció irányába.
[00:07:02]ö ugye a négy szabadságfoknak, az áruknak, a szolgáltatásoknak, a tőkének, illetve a munkaerőnek bizonyos ö szabadságrendszerét már akkor kialakította, és elkezdett inomulni Ukrajna.
[00:07:16]Aztán jött a háború, és ugye hát gyakorlatilag minden felfüggesztésre került, de azért az európai integráció nem feledkezett el ezekről a folyamatokról.
[00:07:24]És most amikor ugye először 2022-ben a csatlakozás ígéretével, majd pedig most már konkrétan az úgynevezett első klaszternek a megnyitásával az Európai Unió szimbolikusan és gyakorlatban is megindítja a csatlakozási folyamatot, akkor nagyon sok kérdőjelet hagy.
[00:07:40]Ugye láttuk, tehát ez egy felgyorsult integráció, ugyanakkor nagyon sokan azt mondják, hogy ezt még gyorsabbá kell tenni.
[00:07:48]Ugye elhangzott olyan, hogy például egy speciális társult tagsági viszonyt kellene Ukrajnának adni.
[00:07:53]Ugye Macronnak volt ez, illetve a német kancellárnak is az ötlete, ami azt jelentené, hogy sokkal gyorsabban tudna csatlakozni.
[00:08:01]Ezt ugye Magyarország és a többi tagállamnak a nagy része elutasítja.
[00:08:05]Azt mondja, hogy mindenképpen azt a 35 fejezetet végig kell tárgyalni, és csak utána lehet majd teljes jogú tag.
[00:08:11]egyébként ugye itt két nagy probléma van Ukrajna csatlakozásával, és az egyik csak a háború, és az, hogy egy háborúban lévő ország valószínűleg nem is csatlakozhatna az európai integrációhoz, hiszen ugye ez olyan politikai kockázatokat rejt, amelyeket az Európai Unió nem biztos, hogy kezelni akar.
[00:08:27]A másik, hogy az Európai Unió alkalmatlan egyelőre azzal, arra, hogy egy 35 milliós ország csatlakozzon, hiszen a belső erőviszonyai úgy megváltoznának, hogy az nem csak nekünk okozna problémát, hanem ugye a nagy államoknak is, hiszen az ő relatív súlyuk az csökkenne.
[00:08:46]A szavazási rendszerben.
[00:08:46]A az egyhangúságról lehet, hogy még több helyen át kellene térni a minősített többségre.
[00:08:53]Nincs más sok, de például ugye a külpolitika pont egy ilyen terület.
[00:08:56]ö egy hatalmas védelmen politikai ajándékot kapna az európai integráció, tehát a geopolitikai súlya, a geostratégiai súlya emelkedne az európai integrációnak.
[00:09:06]Úgyhogy ezeket a kérdéseket mind-mind le kellene játszani.
[00:09:09]Úgyhogy egyelőre megnyílt az első klaszter.
[00:09:11]Ez ugye a optimista becslések szerint azt jelenti, hogy egy újfajta gazdasági integrációs folyamat kezdődhet meg.
[00:09:19]A klaszterekben nagy előrehaladás van, bizonyos pénzcsapok megnyílhatnak, de az, hogy teljes jogú tag legyen szavazati joggal, az ugye csak a akkor várható, hogyha lezárul az összes 35 fejezet és mindent teljesít Ukrajna.
[00:09:33]Meg lehet-e becsülni, hogy ez mikorra történhet meg reálisan?
[00:09:36]Hát becsülni ugye mondhatunk itt számokat.
[00:09:38]Ugye ugye volt ország, aki aki évtizedeket várt ilyen státuszban, ugye Törökországra is gondoljunk, csak ott is megnyíltak a csapok, aztán meg a tárgyalási fordulók, aztán felfüggesztésre kerültek.
[00:09:50]más országoknál is ugye nagyon sok mint mi is ugye elég sokat vártunk, illetve tárgyaltunk is, de ugye hát a legreálisabb, ami 2030-as éveknek a közepére teszi körülbelül ezt a folyamatot, de hát ott vannak a nagy kérdőjelek, amiket nem tudunk most megbecsülni, hogy mikor stabilizálódna Ukrajna, mikor tudja már tényleg a belső átalakulás, illetve a harmonizációnok politikai gazdasági feltételeit megteremteni.
[00:10:13]Ugye hát egyelőre egy hadigazdasággal rendelkező országról van szó.
[00:10:18]És hát az Európai Uniónak a nagy reformjainak is végbe kell mennie addig.
[00:10:22]Úgyhogy valószínű ez hosszú éveket fog igénybe venni.
[00:10:25]Az uniós vezetők egyrésze azt jelezte az elmúlt időszakban, hogy Ukrajna nyerésre áll Oroszországgal szemben.
[00:10:30]És ugye az elmúlt napokban is voltak olyan események az orosz-ukrán háborúban, amelyek akár a moszkvai lakosokat is megdöbbenthették.
[00:10:40]Mennyire reális ez a forgatókönyv egyáltalán?
[00:10:42]Az orosz-ukrán háború lezárása uniós szemszögből hogyan nézhet ki?
[00:10:47]Hát kiszámíthatatlan.
[00:10:47]Ugye ez is két forgatókönyv van.
[00:10:50]Az egyik, hogy kifárad ugye Oroszország és gyakorlatilag az elmúlt két évben, sőt most már több mint két évben alig nyert néhány négyzetkilométert.
[00:10:58]A másik az eszkalálódás, hogy Oroszország valamikor összeel úgy dönt, hogy egy teljes hadigazdaságra állna át és megindítaná egy egy új fejezetet Ukrajnával szemben.
[00:11:09]Ugye ez jelenleg kiszámíthatatlan.
[00:11:09]Az biztos, hogy az Európai Unió az Ukrajnára úgy tekint, mint most már nem csak egyszerű szomszédra, akit csatlakoztatni szeretne, hanem egyszer mind a keleti európai uniós mondjuk azt határszakasznak az egyik kiemelkedő országára, ami azt jelenti, hogy nem csak, hogy integrálni szeretné és harmonizálni és felzárkóztatni és az európai módon modernizálni az országot és a normákat ugye átültetni, hanem bizony egy védelempolitikai, geostratégiai jelentősége is lenne Ukrajnának, úgyhogy megkülönböztet figyelem lesz.
[00:11:46]Ez nem csak az Európai integráció intézménye irányából, hanem a tagállamok irányából is érezhető.
[00:11:54]Mi mindent nyerhet az Európai Unió hosszabb távon Ukrajna integrálásával?
[00:11:59]Ög hát beszéltünk a védelemppolitikáról és azokról a képességekről, amit Ukrajna részben tudott korábban joló stratégiai szerepről is, amelyet az előbb említett, részben pedig ugye most fejlesztett ki a háború alatt, tehát ugye nagyon sok területen már az Amerikai Egyesült Államok is Ukrajnát tekinti bizonyos fejlesztésekben mérföldkőnek.
[00:12:20]Drón technológia területén.
[00:12:20]Igen.
[00:12:22]Felderítést ugye az amerikaiak adnak, de ezeknek az átültetése a gyakorlatban különböző védel védekezési képességek, haderőmodernizáció, ugye ezek mind olyanok, amelyeket a a az ukránok majd föl tudnak használni európai keretekbe, illetve Európai Unió föl tudja használni a saját védelem politikájának a a fejlesztésére jelenleg, és ez is a csúcsnak egy nagyon fontos mérföldköve volt, a védelemipari fejlesztéseknek a a kérdése is előre került.
[00:12:47]Ugye korábban ez az európai hadseregről szólt.
[00:12:50]Akkor mondtuk ugye, hogy lesz majd valami majd, hogyha lesz európai hadsereg.
[00:12:54]Ez lekerült a napirendről már elég régóta.
[00:12:58]Helyette viszont ugye az Európai védelemppolitikának a különböző eszközeit fejlesztené az Unió.
[00:13:02]Így például ugye a közös beszerzési rendszereket, az együttműködési rendszereket, vagy az európai alapokat, amelyek rendelkezésre állhatnak az országoknak ahhoz, hogy európai forrásokból szerezzenek be különböző technológiákat.
[00:13:16]Van egy PESCO nevű dolog, amiben ugye megerősít az együttműködésnek hívjuk ezt a külésbiztonságpolitika területén, ahol külön fejlesztési projektek vannak, mátrizerűen vehetnek benne részt az országok.
[00:13:28]El kell érni 2030-ra bizonyos európai uniós beszerzési arányokat.
[00:13:31]Öye közös lőszergyártás van, bár ugye tudjuk, hogy éppen negatív irányba is hallottunk most híreket az napokban, amikor felbomlott az a konzorciím, ami az új európai vadászrepülőgépnek a kifejlesztési projektjét tárgyalta.
[00:13:46]Ugye itt a németek és a franciák nem tudtak megegyezni, vagy inkább mondjuk azt a franciák és a az európai konzorcium nem tudott megegyezni.
[00:13:54]Ez mekkora kudarc egyébként a szempontból?
[00:13:56]Ez ugye azért egy jelentős, mert egy szimbolikus együttműködés volt.
[00:13:59]Ugye itt a a 2040-es évekre akarták kifejleszteni azt a repülőgépet, a jövőnek a vadászelf fogó repülőgépét, amit aztán a franciák ugye nem akartak kiengedni semmiképpen a kezükből a vezetést.
[00:14:11]És a németek pedig azt mondták, hogy nem biztos, hogy olyan irányba kell ezt csak fejleszteni, hogy nukleáris fegyvereket vigyen, és képes legyen anyhagyókra leszállni, hanem sokkal több rétegű fejlesztések szükségesek.
[00:14:24]A franciák ebbe nem mentek bele, húzták mint a részes létes tisésztát, és gyakorlatilag most bomlott fel ez a koalíció.
[00:14:29]Ugye ez nem jó hír, hiszen pont a fragmentálódás, a többfajta rendszernek a fejlesztése és a gyakorlati működtetése az problémát jelent.
[00:14:40]A kompatibilitásnak a megőrzése problémát jelent.
[00:14:43]De hát az Európai Unió megpróbál ugye azért a jövőben ilyen projekteket indítani, hanem is ekkora mértékűeket.
[00:14:49]Közben pedig az amerikai nyomás az szinte folyamatos.
[00:14:52]Így van.
[00:14:52]Ugye ennek a csúcsnak megint csak egy nagyon fontos üzenete volt az, hogy Európának meg kell találnia a szerepét a transzatlanti együttműködésben is.
[00:14:59]Tudjuk, megint csak üzengetnek az amerikaiak, ugye az alelnök VZ üzengetett, hogy az Európai Unió több és magasabb védelmi kiadásokat vállaljon.
[00:15:10]Ugye már így is tettünk vállalásokat, ugye 5%-ra kell emelni 2030-35-ig a a különböző védelmiari kiadásokat, de ugye ezt föl szeretné gyorsítani az Amerikai Egyesült Államok, illetve ugye azt, hogy pontosan mire költjük ezt, milyen típusú fegyverekre vagy milyen kiegészítő rendszerekre, azt is lehetne még módosítani.
[00:15:29]Úgyhogy itt valóban egy nagyon fontos szerepvállalásnak a kérdéséről is van szó, és ez megint csak összefügg a csúcsnak a a költségvetési részével, hiszen ott arról van szó, hogy a következő költségvetési időszakban milyen források álljanak majd rendelkezésre.
[00:15:44]De folyamatosak a nyilatkozatok van, amikor Pete Haxet védelmi miniszter, valamikor maga Donald Trump üzen az európai partnereknek.
[00:15:51]Igen, ugye ezt gyakorlatilag Trump második elnöksége idején megszokhattuk, hogy hogy szinte folyamatos.
[00:15:56]Ög az iráni válság kapcsán is több ilyen vizengetés volt, amikor az Európai tagállamja nem vettek részt bizonyos blokádóban, ugye ott is nagyon kellemetlen üzeneteket küldtek, de hát már korábban is, hogy az első elnöksége alatt is rá akarta kényszeríteni az európai integrációt ezekre az emelésekre.
[00:16:13]Most ugye perspektíva megvan, de a gyakorlatban át kellene ezeket ültetni.
[00:16:20]Ehhez pedig pénz kell.
[00:16:20]A kérdés az, hogy ez a pénz, ez európai szinten keletkezzen, vagy pedig tagállami szinten.
[00:16:25]Ha európai szinten, akkor ez vajon hitelből történjen, vagy pedig az Európai Uniónak a tagállamai járuljanak nagyobb mértékben hozzá.
[00:16:32]Ugye ennek kellene megtalálni az egyensúlyát.
[00:16:37]Magyar Péter kormányfőnek ez volt az első uniós csúcsa.
[00:16:39]Az ő szempontjából hogyan értékelhető ez az elmúlt 36 óra?
[00:16:44]Hát ugye ez egy szimbolikus jelentőségű dolog volt, hiszen valóban 16 év után ugye új miniszterelnök képviselte Magyarországot, és nem csak, hogy új miniszterelnök, hanem ugye egy teljes Európai Uniós irányváltással.
[00:16:55]Ugyanakkor megmaradnak azok a sarokkövek, ugye, amelyek például a migrációs politikában Magyarországot külön pályán mozgathatják, vagy mondjuk inkább azokkal az országokkal együtt, akik mérsékelten szeretnének a az európai bevándorláspolitika módosításánál, vészhelyzeti mechanizmusoknak az alkalmazásánál bizonyos uniós együttműködésekben részt venni.
[00:17:20]Tehát ez nem hátraad, csak iránymódosítás.
[00:17:21]Ög én azt mondanám, hogy egy óriási nagy iránymódosítás az, hogy Magyarország az Európai integrációval egy együttműködési pályára lépett, de meglesznek azok a nagyon kemény nemzeti érdekeket képviselő európa politikai szegmensek, ahol én azt várom, hogy továbbra is együtt fogunk szavazni azokkal az országokkal, akik bizonyos országok ellen szavaznának.
[00:17:43]Ög mondok példákat, ugye például itt a az európai kvótarendszernek ugye a a menekült kérelmeknek feldolgozásának a hatályba lépése kapcsán ugye ki az, aki vállalmenekülteket, ki az, aki a pénzügyi megváltást is, illetve ki az, aki az egyéb eszközöket választja.
[00:18:02]Ugye itt elképzelhető, hogy mi inkább a harmadik irányba fogunk húzni.
[00:18:05]Ugye ennek a konkrét végrehajtási mechanizmusát még ki kell dolgozni az Európai Uniónak.
[00:18:11]De például most szó van arról, hogy nem csak a menekültügyi kérelmeknek a az előzetes elbírálása, hanem a visszatérítések tekintetében is 19 ország a már az Európai Unió területén menekült joghoz nem jutott, tehát visszatérítendő embereket külön harmadik országokban létesíthető táborokba helyezni át.
[00:18:29]Ugye itt 19 ország van mellette, és még a nagyobb országok egyelőre ellene, mert félnek attól, hogy mi lesz, hogyha az európai joggal ez nem összeegyeztethetető, illetve illetve nem sikerül ezeket végrehajtani, de nagy viták vannak.
[00:18:42]Ugye ebben is egy nagyon karakálláspontot tudunk képviselni.
[00:18:46]És hát ugye az elkövetkezendő időszaknak az óriási vitája a költségvetési vita, ugye, ahol a kohéziós forrásoknak a rovására nem szeretnénk engedni semmiképpen sem az előbb említett versenyképességi, illetve védelempolitikai reformoknak a nagy mértékű előtörését, vagy betörését ezekre a területekre.
[00:19:06]Magyar Péter egyébként azt is hangsúlyozta, hogy az ő kezdeményezésére került ki a záró dokumentumból Ukrajna uniós csatlakozásának a gyorsított pályája.
[00:19:17]Mi ennek a jelentősége, hogy ezt ő ennyire kiemelte?
[00:19:20]Ugye mit jelent az, hogy gyorsítás?
[00:19:22]Először is ugye az Európai Integrációnak 35 tárgyalási fejezete van.
[00:19:24]Klzterekre, részekre bontott vagy csoportra bontott az európai integráció.
[00:19:30]Az a kérdés ugye, hogy klasszikusan a fejezetek, most pedig ezeknek a klustereknek, de hát azon belül azért a fejezeteknek is mikor van az ideje, mikor nyitunk egyet, mikor zárunk egyet, mikor fogadjuk el, mikor lesz a következő, és a végén végén majd együtt fogunk szavazni.
[00:19:44]Ögye ebben vannak tárgyalástechnikai fordulatok.
[00:19:49]Lehet ezeket egymás után, lehet bizonyos fejezeteket előrehozni, lehet párhuzamosan futtatni fejezeteket, és talán ugye ez a gyorsítás, ez arra vonatkozott volna, hogy egyszerre sok mindent nyissunk meg.
[00:19:59]Ugye ez nem jelenti azt, hogy egyszerre le is zárunk sok mindent.
[00:20:02]De ugye ez már egy szemléletváltást is jelenthet, hogy nem sietünk addig, amíg bizonyos feltételeket nem teljesítenek.
[00:20:09]Egyébként pontosan ugye most az első ilyen klaszter az a jogállamisági klaszter.
[00:20:15]Ugye ez pont egy nagyon nehéz fejezet Ukrajna számára.
[00:20:17]Ugye ezeket kérjük, hogy hajtsa végre.
[00:20:20]Ugye a kisebbségi nyelvhasználat és a az oktatási reformoknak a számonkérése ugye ezek is legyenek ott az asztalon.
[00:20:26]És aztán lehetnek úgynevezett feltételességek is közötte.
[00:20:30]Tehát ezzel is lassítani lehet idézőjelbe, ha véletlenül eltérnének egy olyanban, amit már megállapodtunk, vagy nem születik meg a törvény után a végrehajtás, vagy nem úgy hajtják végre, akkor akár vissza is lehessen térni ezekre, és ne lehessen azt mondani, hogy na hát ezt a fejezetet már lezártuk.
[00:20:45]Úgyhogy tárgyalástechnikailag ennek nagyon nagy jelentősége van, és azt hiszem, hogy itt ez abszolút nemzeti érdekünk, hogy ezeket itt tegyük.
[00:20:52]Mit emelni még ki a magyar kormányfőtárgyalásaiból?
[00:20:55]ugye a V4-ekkel próbálja erősíteni az együttműködést, de hát voltak más kiemelt tárgyalások is csütörtökön.
[00:21:02]Ugye ez nagyon fontos a V4-es együttműködésnek a a mondjuk azt, hogy újraéletre hívása, hiszen ha visszaemlékezünk rá a 2014 utáni költségvetési időszakban már akkor felmerültek ezek, hogy a kohéziós pénzeknek a visszavágása, a belső strukturális együttműködés, vagy a belső strukturális változásoknak a az előrevitele az a hátrányunkra válna.
[00:21:22]És akkor ugye lehoztuk a Kohézió Barátai Szövetséget, ami részben a a visegrádi országokból állt.
[00:21:28]Ugye most is közösek az érdekeink, nem csak velük, hanem a déli országokkal is.
[00:21:32]Úgyhogy ez egy nagyon erős együttműködési rendszer lehet.
[00:21:36]Gondoljunk arra, hogy az Európai Uniónak, hogyha megszületnek ezek a a tárgyalási csoportjai, ahol arról lesz majd szó, hogy hogyan fogják a költségvetést átstruktúrálni, milyen intézményeket hoznak ezekhez létre, hogyan fogják a különböző költségvetési csomagokat egymástól elválasztani, vagy éppen összevonni.
[00:21:58]Ugye szó van arról, például a kohéziót és a versenyképességet összevonnák.
[00:21:59]Nem biztos, hogy az jó nekünk.
[00:22:01]És ebben ugye olyan országokban találunk partnereket, akik szintén ezeket mondják.
[00:22:06]Hát ezért kulcsfontosságú lenne, hogy ez egy jól működő, napi szinten is egyeztetések alatt álló kapcsolatrendszer legyen.
[00:22:15]Az elmúlt időszakban a lengyel és a magyar kormány szembenállása okozta ugye a V4-eknek az eljelentéktelenedését, mert ugye az előző kormány Orbán Viktorral az élen a szlovák, illetve a Csem miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápolt, a lengyellel pedig nem.
[00:22:29]Hogyan alakulhat Magyar Péternek a kapcsolata ezekkel az állametőkkel?
[00:22:38]Hát ugye most európai integrációs szintről beszélünk, mert ugye a bilaterális szinten azért más a helyzet, de európai integrációs szinten én úgy érzem, hogy ezekkel a tagállamokkal nagyon sok olyan közös pontunk lesz az elkövetkezendő időben, középtávon, rövidtávon, amelyek az együttműködésnek a az irányába fognak hatni.
[00:22:54]az előbb említett költségvetési együttműködési kérdések, de akár a beruházáspolitikának a különböző kérdései az iparpolitika, versenypolitika területén a külkapcsolati rendszernek a megújítása irányába mindenképpen együtt kell majd szavaznunk ahhoz, hogy megfelelő súlyunk legyen a szavazatoknál, hiszen azokon a területeken, ahol kulcsfontosságú kérdések dőlnek el, vannak nagyon sok olyan terület van, ahol minősített többséggel tudnának más országok előremenni.
[00:23:24]Bár ugye azokban a kérdésekben, ahol viszont a költségvetésnek a nagy számiról lesz szó, ott mindenképpen egyhangúság kell.
[00:23:32]De hát itt is ugye érezni kell, hogy nem egy állam lóg ki, és lehet valahogy alkupozícióba kerülni vele szembe, hanem hogyha sok ország, akkor akkor úgy kell megváltoztatni majd a az Európai Uniónak is az álláspontját.
[00:23:43]Az, hogy Lengyelországhoz közelebb áll, ugye Donald Tusk, lengyel miniszterelnök, illetve gyakorlatilag a mostani lengyel vezetés közelebb áll Magyar Péterhez, mint az előző magyar kormányzat.
[00:23:54]Mennyit segíthet a különféle tárgyalásokon?
[00:23:59]Én azt mondom, hogy Lengyarországot ugye nagyon különleges módon kell kezelni, hiszen borzasztóan megnőtt a súlya az elmúlt időszakban.
[00:24:06]Ugye ez nem csak a védelemppolitika és katonapolitikai súlyot jelenti, hiszen ugye a védelmi kiadásai meghaladják a 3%-ot, 4%-hoz közelítenek.
[00:24:17]A modernizáció lezajlott, Ukrajnának a támogatásában hatalmas szerepet vállalt Lengyelország, tehát megnyott a politika súlyja és a a transzatlanti együttműködésben is nagyon fontos szereplője állt, hanem ugye az európai integráció területén is, hiszen a gazdasági növekedés, illetve a gazdaság is fúja Lengyelországnak.
[00:24:34]ö mondjuk azt, hogy lassan a közepes nagyszágokból, a nagyszágok irányába ö megy el.
[00:24:42]És nagyon sokan akarnak ugye Lengyelországgal olyan politikai alkút kötni, ami aztán a nagy politikai eseményeket, a a strukturális fejlődését az európai integrációnak meghatározhatja.
[00:24:53]Lengyelország nélkül ugyanúgy nem lesz újfajta költségvetés, modernizált költségvetés, mint ahogy mint ahogy mondjuk egy Németország vagy Franciaország nélkül nem lehet.
[00:25:02]Hol tart Magyarország az uniós pénzek hazahozatalában?
[00:25:08]Többfajta uniós pénzt kell hazahoznunk.
[00:25:10]Ugye van az úgynevezett újépítési alap, aminek a közel 10 milliárd eurós hazahozatala ugye nagyon szigorú mérföldkövekhez, ennek ezeknek a teljesítéséhez, illetve időkorláthoz van rendelve.
[00:25:22]Ugye tudjuk, hogy augusztus 31-éig le kell zajlódni annak a folyamatnak, amiben azokat a horizontális, illetve mérföldkövekhez kapcsolódó fejl különböző jogállamisági feltételeket teljesíteni kell.
[00:25:37]Ugye ez versenyfutás az idővel bőven napad.
[00:25:39]Ez bőv, hogy nem csak a törvényeket kell létrehozni, erről beszélgettünk ugye, hanem magukat a végrehajtási rendelet, sőt az Európai Unió fé nézni fogja, hogy hogyan ültetjük ezeket át a gyakorlatba.
[00:25:48]figyelni fogja azt, hogy megszületnek-e azok a a az intézmények, és működnek-e, és valóban azok szályok szerint működnek, amelyeket itt előírt.
[00:25:55]Illetve hát még egy nagy csomag van, ugye ez az egyik csomag csak a másik nagy csomag, hogy meg kell újítani azt a tervet, amit egyszer már leadtunk 2024 decemberében, de az idő is eltelt azóta, illetve bizonyos pályázatokat ugye újra kell gondolni.
[00:26:11]Ráadásul ezeket ugye nem csak, hogy meg kell csinálnunk, ezeket a terveket, hanem végre is kell hajtanunk, is kell írni a pályázatokat.
[00:26:16]a finanszírozást le kell bonyolítani, és hát ugye le kell zárni december 31-éig a projekteket.
[00:26:23]Úgyhogy ez egy hatalmas nagy versenyfutás.
[00:26:24]Ugye talán mondhatni azt, ilyen még nem volt az Európai integráció történetében már ezt sikerül megvalósítani.
[00:26:29]De ugye itt az a szerencsénk, hogy nem olyan típusú pályázatokat kell kiírni, mint a egyébként az Európai Uniak más támogatási rendszereinél, ahol a kispályázók vagy a kisebb pályázók vannak.
[00:26:41]Ugye itt elsősorban nagy energetikai beruházások, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések, infrastruktúrális fejlesztések lehetnek, ahol a szereplők is nagyok.
[00:26:48]Viszont hát ugye ez megint csak azt a kérdést veti föl, hogy ki lehet-e írni, le lehet-e bonyolítani és végig lehet-e vinni a pályázatokat.
[00:26:55]Ugye itt van tényleg egy versenyfutás az idővel, és még nem beszéltünk ugye likviditási kérdésekről, hogyan finanszírozza ezt az Unió, mert itt nem úgy megy, hogy előre van fizetés és akkor utána nekünk ugye be kell nyújtani, vagy a számlákat be kell nyújtani, és arra fizet az Uniót gyakorlatilag megelőlegezi, ha elhiszi nekünk, hogy valóban ilyenek vannak, de bizonyos fejlesztésekre azért kell majd átmeneti pénz is, tehát fejlesztési bankot be kell vonni.
[00:27:20]Ö úgyhogy hát ez azt jelenti, hogy hogy itt két-három hónapon belül nagyon nagy változások is lehetnek.
[00:27:27]Viszont ez még mindig csak a történetnek szinte az egy ne4, hiszen emellett kohéziós támogatások is megnyílnak.
[00:27:34]Ugye gyakorlatilag újra kell éleszteni azt a pályázati rendszert, azt az intézményrendszert, ami nagyban végezte ezt a munkát 2020 előtt.
[00:27:46]És hát a kohéziós pénzeknek a kifutása az ugye egy kicsit lazább lesz.
[00:27:51]Ott 2028, sőt hát N+2-es időszak úgy szoktuk mondani, az megtérülésekről van szó, ez azt jelenti, hogy 2030-ig is futhatnak, tehát ott egy kicsit lazább a dolog.
[00:27:59]És akkor még mellette vannak azok a pénzek, amelyek például a védelempolitikában rendelkezésre állhatnak.
[00:28:06]Itt is hatalmas pénzekről van szó.
[00:28:08]Ugye 16 milliárd euróról is lehet szó.
[00:28:12]És még mellette lehetnek egyéb európai uniós források is, amik pedig a energetikai átállásra, illetve zöld programokra vannak.
[00:28:22]Tehát rengeteg, rengeteg minden van.
[00:28:24]Ezeket ugye mind szinte csak akkor tudjuk elérni, hogyha a jogállamisági feltételeket teljesítjük.
[00:28:31]Ugye vannak úgynevezett horizontális feltételek és vannak feltételességi mechanizmusok, amelyek ennek a teljesítését meg kell csinálnunk.
[00:28:40]A nagy szerencse az, hogyha ugye csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, meghozzuk a korrupció, a vagyonnyilatkozati rendszer, vagy például a a ugye a kekvákkal kapcsolatban, biztos nagyon sok beszélgetés volt itt is, a a az átalakításoknak a a feltételeit, akkor ezek a kis téglák, ezek máshová is beillenek, tehát egyszerre több helyen is tudunk akkor majd eredményeket felmutatni.
[00:29:04]Az látszik-e, hogy mire van még mozgástere az új magyar kormánynak?
[00:29:06]Hát mozgástere ugye elsősorban arra van, hogy hogyha megvannak ezek a jogszabályok és el tudjuk indítani ezeket, akkor a program, amit leteszünk az asztalra, az elfogadható-e?
[00:29:18]Tehát itt ugye lesz egy értékelés, és ott a megvalósíthatóság, meg egyáltalán az, hogy európai pályázati pénzeket ilyen célokra lehet-e fordítani, az lesz a mér mér mérföldkő, ugye, amit majd teljesítenünk kell.
[00:29:33]Ö a másik pedig, hogy utána ezeket mind le kell bonyolítani.
[00:29:38]Úgyhogy itt nagy mozgástér nincs, szinte szinte nulla.
[00:29:41]De de ugye a a kohezós pénzeknél ott ott majd a szokásos intézményrendszerk kiépítése után, illetve a a felpörgetése után gyakorlatilag az a kérdés, hogy le tudjuk-e hívni azokat az összegeket, amelyeket az Európai Unió rendelkezésünkre bocsát.
[00:29:57]Ugye itt szoktak mérőszámok lenni, hogy 80% fölötti, 90% fölötti.
[00:30:01]Hát reméljük, hogy ezek teljesülnek majd.
[00:30:05]A személyes kapcsolatoknak van-e még ebben a folyamatban bármi jelentősége?
[00:30:09]Hát én azt mondom, hogy a személyes kapcsolatok itt nem is annyira fontosak voltak, hiszen az európaiak megvoltak a jogi feltételei.
[00:30:15]Ezek jogi feltételek voltak.
[00:30:16]Azt mondták, hogy ezeket kell teljesítenünk.
[00:30:19]És nem csak a bizottság mondta ezt, hanem ugye a tanácsnak a határozatai is voltak, illetve hát a bíróságnak is voltak feltételei.
[00:30:27]Gondoljunk ugye a menekült politikában a a napi büntetésre, amit kaptunk.
[00:30:29]Ög hát teljesíteni kell, és aztán megnézik.
[00:30:35]Inkább az volt a kérdés, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása hogy lesz, hiszen borzasztó kevés az idő, és ugye a bizottságnak azonnal lépnie kell, azonnal el kell olvasni, azonnal reagálnia kell, és talán itt lehetett azt megígértetni, hogy ők is lépni fognak, mi is reagálunk azonnal.
[00:30:49]Tehát itt lehetett egy nagy szerepe a személyes kapcsolatoknak.
[00:30:53]azt hogyan lehet meghatározni, hogy melyek az igazán fontos tárgyalásai a magyar kormányfőnek, és melyek a kevésbé fontosak.
[00:31:01]Ugye például az elmúlt másfél napon is sok tárgyalás volt, és nyilván a következő hónapokban is még lesznek különféle egyeztetések uniós szereplőkkel.
[00:31:10]Most kifejezetten az uniós pénzeknek a hazahozataláról mondom itt alapvetően nem is a a hazahozatalnak a tárgyalási fordulója lesznek a fontosak, hanem hogy teljesítsünk, tehát hogy meglegyenek a jogszabályok, átültessük őket, végrehajtási rendeletek meglegyenek, az intézményekben érvényesítsük a változásokat, például a az akadémiai autonómiának a visszaadásában ne csak az történjen, hogy a a kuratóriumoknak ugye megvan az új működési rendszere, hanem valóban a szenátusok visszakapják a az autonóm ómiájukat és az Európai Unió rá tudjon nézni és azt mondani, hogy mondjuk a ha az működési rendje egy egyetemnek megváltozott úgy, hogy valóban azok az elapelvek, amit szerettek volna érvőlve látni, azok ott vannak és akkor megindulhatnak az Erasmus, illetve meghatnak a Horizont programokhoz való együttműködési megállapodásoknak az aláírása és utána a pénzeknek a kihelyezése.
[00:32:01]Ugye ezt úgy fogjuk tudni lemérni, hogy mondjuk jövőre már tudnak-e európai uniós pályázatokon részt venni a magyar egyetemek, illetve ebbe tudunk-e kapcsolódni újra az Erasmus programokba?
[00:32:12]A különféle pénzeknek a GDP-re mekkora hatása lehet?
[00:32:15]Hát a nagyon nagy, ugye ezek nagyon jelentős pénzek, de ugye mindig azt szoktuk mondani, az Európai Unió pénztól jövő pénzeknek egy nagyon jelentős multiplikátor, megszokszorozó hatása van.
[00:32:25]Úgyhogy ez nem csak az Európai Uniótól felőérkező ajándék, hanem ugye a magyar gazdaságnak egy olyan növekedési lehetőséget is teremt, illetve stabilizációhoz is hozzájárulhat, amire nagyon nagy szükségünk van ugye a költségvetési hiánynak a csökkentéséhez, illetve a hosszútávú Európai Uniós konvergencia megteremtéséhez, hiszen ugye a kormánynak kimondott célja, hogy valamikor még ugye konkrét időpontunk nincs, de 2030 körülre re az euróhoz csatlakozzunk.
[00:32:56]Ugye ehhez egy nagyon szigorú fiskális pályát kell majd kialakítani, és ennek a a strukturális háttere az ugye meg kell, hogy valósuljon, és ehhez segíthet az Európai Uniótól érkező pénzek.
[00:33:08]2030 reális lehet, vagy inkább 2032?
[00:33:11]Ugye most egyelőre messzi látszik, hiszen ugye teljesítenünk kell a második kritériumokat.
[00:33:17]Ez azt jelenti, hogy a az inflációt le kell jelentősen törni, bár ott már azért vannak eredmények.
[00:33:22]A hosszútávú kamatoknak ugye még mindig azért a a szintje magas az Európai Uniós átlaghoz képest.
[00:33:29]A költségvetési deficit ugye nagyon magas, azt is le kell vinnünk.
[00:33:33]Ölletve hát a az államadósságot is ugye vagy levinni nagyon jelentősen 60%-kal GDP-hez viszonyítva, vagy pedig tartósan csökkenő pályára kell tennünk, illetve hát csatlakoznunk kell ugye a az IRM2-höz, az árfolyamechanizmus ketteshez.
[00:33:50]Úgyhogy vannak teendők.
[00:33:50]Hát ez nem csak azt jelenti, hogy a gazdaságnak a makromutatóit meg kell változtatni, hanem ugye látjuk, hogy hogy bizonyos monetáris feltételeket is teljesíteni kell majd.
[00:34:01]Ö nem akarok jósolni.
[00:34:05]Nagyon meg kell dolgozni azért, hogy 2030-ra legyen valami belőle.
[00:34:10]Nagy-britanniában Andy Burhan megnyerte a Makerfed választást, ezzel pedig alapvetően megváltozik a belpolitikai helyzet és ugye a Laborön belüli helyzet is.
[00:34:18]Melyek a fő következményei ennek a választási sikerének?
[00:34:25]egy gondolatot akkor egy ilyen átmenet ide, hogy ugye az briteknél az Európa politikának nagyon nagy kérdés, hogy milyen jelentősége lesz az elkövetkezendő időszakban a politikai szintéren, és ugye a munkáspártnak a megújulása végehez vihető-e vajon egy európai uniós közeledésnek a a tekintetében?
[00:34:41]Hiszen ugye tudjuk, hogy a Reform Egyesült Állam, Egyesült Királyság Párt, a reform UK, amit ugye Najel Farajs a Brexit párt után alapított meg, az jelenleg nagyon vezet az általános választási mérésekben.
[00:34:57]És hát itt ugye a nagy kérdés az, hogy az a Munkáspárt, akinek egyébként két éve óriási nagy fölénye van a parlamentben, ha a következő választások három év múlva lesznek, ezt a hatalmas hátrányt, amit sikerült két év alatt kiharcolnia magának, ezt vissza tudja-e fordítani és újra meg tudja-e majd nyerni a választásokat.
[00:35:15]Ugye ebben lesz nagyon nagy szerepe annak, hogy a jelenlegi sokak által szürkének mondott, sokak által nem nagy politikai varázslónak és nagyon sok politikai hibát elkövető kiért Starmernek a leváltása meghozhatja ezt a megújulást.
[00:35:32]Ugye itt Starmer egy amellett, hogy hogy ugye nagyon szürke és nagyon szoros fiskális pályán tartott gazdaságban, nem nagyon tudott bemutatni olyan eredményeket, amiben a az emberek igazán érezték volna a változásokat.
[00:35:48]Hogyha őt fölváltaná egy egy Andy Bham, aki ugye Manchesternek a a polgármestere volt nagy Manchesternek, és aki nagyon nagy támogatottságot tudott magának fölhozni.
[00:35:59]Ö nagyon érdekes egyébként, hogy ugye a a reform jelöltjét nőzte le 9000 fős szavazati aránnyal, tehát tudta hozni a a fölényt, hogy vajon ő ha kicserélik Starmert rá, és ugye erre még egy nagy kérdőjel van, hiszen akkor meg kell nyernie a a az ősszelesedékes választásokat, ha lesznek egyáltalán, még azt sem tudjuk biztosan.
[00:36:22]Bár Starmer azt mondta, hogy önként nem távozna.
[00:36:24]Hát önként nem távozna.
[00:36:24]Ugye most ugye ez feltétele volt, ugye olvassuk be a hallgatókat, hogy azért kellett egyáltalán indulnia ezen a választáson Bölhamnek, mert hogy nem volt képviselő és a Munkáspártnak a vezetője, illetve a pártnak a vezetője ugyanaz a funkció kell hozzá, csak az lehet, akinek van parlamenti helye.
[00:36:43]És most megnyerte, most megnyílik a lehetőség.
[00:36:45]Tehát innentől lehet pártelnök is, meg kormányfő is, hogyha megválják, akkor ugye, hogyha 20%-át a képviselőknek maga mögött tudhatja, ugye mivel nagyon sokan vannak 400-an, 400-nal többen is vannak a parlamentben a munkáspártiáak, ez azt jelenti, hogy 100 körül, de inkább 90 fölött van, mert vannak ugye akik nem munkáspártiak, csak munkáspárttal együtt szavaznak.
[00:37:05]Tehát 90-nél többet kellene összehoznia.
[00:37:07]Van egy V Streeting nevű kihívó is, aki ugye lemondotta az egészségügymin pozíciójáról azért, hogy indulhasson esetleg Starmen.
[00:37:17]Starmannek nem kell 20%, ő hogyha kihívják, akkor anélkül is indulhat ezen a versenyen.
[00:37:25]Úgyhogy ha ha ez összejön, akkor lehet, hogy egy ilyen hármas verseny kialakulhat, és akkor ha a munkáspárt úgy dönt, akkor bocsánat, le tudják váltani ősszel.
[00:37:33]Ög ez még egy nagy kérdő, mert azért Starmannek a beegyyazottsága nagy, de hogyha stratégiai gondolkodást nézünk, akkor akkor lehet, hogy a munkáspárt jobban járna Burnhemmel, aki egyébként népszerű, jószónok és egy új munkáspárti irányt is meghatározhat.
[00:37:49]És itt jön vissza ugye az európai integrációnak a kérdése, hiszen most az Európai integrációval az Egyesült Királyság tárgyalásokat folytat, hogy hogyan tudnak közelebb kerülni.
[00:38:00]Szó sincs ugye a tagságról, szó sincs a Vámunióhoz való visszatéréshöz, de arról szó van, hogy növény állategészségügyi kérdésekben, a különböző védelempolitikai együttműködésekben, vagy éppen az Erasmusban, ahol vissza fognak valószínű lépni, illetve a horizont programokba, hogyan tudnak közelebb kerülni és hogyan lehet folytatni ezt.
[00:38:19]Ugye maga a Streeting, aki a másik kihívó, azt mondta egy jobb pillanatában, hogy talán vissza is kellene lépni, merthogy nagyon nagy a támogatottsága az Egyesült Királyságban a az Európai Unióhoz való csatlakozásnak most 60% fölött mérték.
[00:38:36]Hát ugye az az érdekes, hogy ugyanakkor a a közönkutatások a reformnak a nagyon nagy fölényét mérik, ugye 30% fölötti számokat, míg a munkáspárt most alig van tizenvalahány százalék-on, 16%-on talán, de hát ugye nem ez a programja a Munkáspártnak, és ez lesz a hát a nagy Jolly Joker kérdés, hogy vajon az elkövetkezendő két évben egy ilyen Európá feli elkötelezett társadalom, ugyanakkor egy borzasztóan idegen ilyen ességet és bevándorló ellenesség és menekült ellenősséget is magántudó társadalmi réteg az vajon hogyan szólítható meg.
[00:39:13]Úgyhogy ez lesz a az elkövetkezmények a nagy kérdése.
[00:39:15]Itt ugye streetingel ellentétben Andy Bham nem arra azon az állásponton van, hogy sokkal közelebb kellene kerülni az európai integrációhoz.
[00:39:24]De hát ez változhat egyébként a munkáspárton belüli valószínűsíthető belharc mennyire gyengítheti meg a pártot, vagy mennyire van még éppen jókor a 2029 augusztusára tervezett választások előtt?
[00:39:39]Ugye nem akkora a megosztottság a munkáspárton belül, mint korábban ugye láthattuk a konzervatívokon belül.
[00:39:43]Ugye ott a Brexit során gyakorlatilag azokat a belső törésvonalakat, amik voltak, nagyon-nagyon gyorsan láthatóvá tették, és ugye ott szinte magukat ették meg a konzervatívok, máig sem tértek magukhoz.
[00:40:01]Hát most csak mondom itt itt ha jól tudom itt a Manchester válaszás egyébként nem az ő körzetük, tehát nem reprezentatív ezzel 2%-ot se értek el, de országos szinten is 10% körül vannak, tehát egyszerűen nem találtak magukra.
[00:40:13]Sokan mondják, hogy gyakorlatilag a reforma átvette a konzervatív pártnak a a magját, és hát ugye ettől féltek ők nagyon sokan 2014 körül is, de megtörtént most.
[00:40:23]Úgyhogy hát hogyha ezt ezt sikerül majd a munkáspárban úgy lefordítani, hogy mik azok az eredmények, amiket elértek, ugye itt még nagyon sok minden van, sikerül-e az energiaválság által okozott megélhetési problémákat megoldani?
[00:40:40]sikerül-e az egyensúlytalansági problémákat a gazdaságban, és mindemellett ugye a külpolitikában is sikerül eredményeket fölhozni, akkor lehet esélye, nagyon messze vannak még a választások, és egyelőre az nem fenyegeti a munkáspártot, hogy egy konzervatívszerű összeomlás történjen, mint ami a Brexit alatt volt.
[00:40:55]Az egyébként mennyire impozáns, amekkora mondjuk a különbség a német, a francia vagy akár más vezető uniós gazdaságokhoz viszonyítva, hogy mekkorát tudott fejlődni a Brexit óta a brit gazdaság?
[00:41:11]Hát ugye úgy kell inkább a kérdés fölteni, hogy mekkorát nem tudott fejlődni, merthogy ugye azért egy 1-2%-os növekedési pályán ott van a brit gazdaság, de de az szerény, de ugye egy ilyen fejlett gazdaságnál azért 1-2% az nem mindig rossz, főleg amikor van egy pandémia, vagy van egy egy ukrán intervenció miatti energiaválság, amikor ugye problémákkal küzködik egyébként is a Brexit miatt az ország.
[00:41:37]Ö de ugye az a kérdés, hogy mi az, amit nem sikerül, hiszen beruházások maradtak el.
[00:41:42]A brittek számára egyébként ugye a GDP-knek a 80-90%-át adó szolgáltatások területén nem tudják elérni az európai piacot olyan fejlvételek mentén, mint amikor bent voltak.
[00:41:53]Ugye nincs meg a szabad tőkeáramlásnak, illetve a szabad pénzügyi feltételeknek.
[00:41:59]Itt ugye mind a vállalti, mind pedig a a banki pénzügyi szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások területén a szabadság, tehát ezek mind visszavetik a gazdaságot.
[00:42:10]Úgyhogy nagyon sokan frusztráltak emiatt, hogy azok az ígéretek, amiket tettek a Brexitesek, azok nem jöttek be, és továbbra is a gazdaság problémákkal küzködik.
[00:42:18]Ma visszatekintünk, egyébként 2010-ben kezdődött ez a folyamat, amikor hatalmas nagy visszavágások voltak.
[00:42:24]Ugye az akkori konzervatív liberális idézőben koalíciós kormány hirdette meg a visszavágásokat, és gyakorlatilag azóta ezen a nagyon szűk fiskális pályán vannak, és ez borzasztó frusztrálttságot okoz, hiszen nem tudnak nagy reformokat végezinni.
[00:42:41]Van-e olyan szektor vagy terület, amelyben a britek mégis csak jól jártak a Brexittel?
[00:42:45]Látszik-e ilyen?
[00:42:45]Hát amit ők ugye mindenképpen szeretnének a a gazdaságnak a megújításában hasonlóan ugye az Amerikai Egyesült Államoktól kaptak is ígéretet erre, hogy a mesterséges intelligenciában a különböző szerver hotelek a a gyakorlatilag a mostani harmadik ipari forradalomnak a területén fognak ők nagyokat alkotni.
[00:43:06]Egyébként érdekes módon ugye itt az európai integráció is ebbe az irányba halad.
[00:43:09]Ugye erről beszélgettünk az iparpolitika területén.
[00:43:13]Úgyhogy nagyon sok szinergia lehet majd a brittek és az európai integráció között.
[00:43:16]Úgyhogy ha közelítünk, akkor ezeken a területeken jó lenne az együttműködés, mert egy egymást tudjuk erősíteni.
[00:43:22]Hát emellett pedig ugye a klasszikus iparágak, én úgy látom, hogy ahogy az európai integrációban is ugyanolyan strukturális problémákkal küzködnek, tehát az autógyártás, a vegyipari kapacitások, a nehézipar, alumínium gyártás és ezek ugye egyre inkább visszaszorulnak.
[00:43:42]Látszik ez a társadalmi átrendeződésen és a a képzési szerkezetnek az átalakulásán.
[00:43:48]Tehát rengeteg minden olyan jel van, ami mutatja, hogy hogy valóban a szolgáltatások és azon belül is a a a most már nem csak a pénzügyi, hanem a vállalati szolgáltatásokban próbál előretörni.
[00:44:01]Az uniós vezetők, illetve a legnagyobb országok vezetői egyébként mennyire törekednek arra, hogy ismét minél közelebb hozzák a briteket az unióhoz?
[00:44:10]Hát elsősorban ugye a brittek szeretnének közeledni, hiszen azért ne felejtsük el, hogy itt egy 440 milliós közös piacról van szó, ami egy hatalmas az ő 67 milliós piacukhoz képest.
[00:44:23]Ugyanakkor nagyon erős az Egyesült Királyság, ugye a pénzügyi globális pénzügyi beágyazottságában.
[00:44:26]Nagyon sok olyan folyamat van még, amit csak Londonban lehet véghez vinni.
[00:44:30]Clearing műveletek, különböző beruházási banki tevékenységek.
[00:44:36]Itt is ugye az Európai Unióban különböző stratégiai tervek vannak, hogy a tőkepiaci uniónak a megvalósításával ezeket az elemeket is elcsenjük a brittektől és áthozzuk Európába.
[00:44:47]Úgyhogy vannak kockázatok is ebben.
[00:44:49]Ezért lenne jó minél hamarabb megállapodni, hogy akkor milyen szereposztásban és hogyan tudnánk tovább menni, mielőtt ugye ezek a nagy Európai Uniós projektek ezekre a területekre is beteszik a lábukat.
[00:44:59]egyébként együttműködnénk ugye nagyon szívesen azok az országok, akiknek kereskedelmi többletük van illetve visszafele ugye kereskedelmi deficitjük van a brittek irányába, ők ők nagyon szorgalmazzák ezt németekre, franciákra, Spanyolországra kell gondolni, Hollandiára kell gondolni.
[00:45:17]Tehát továbbra is ugye itt a cél az, hogy minél inkább szökkenőmentes legyen a kereskedelmi áruforgalom, és a termékláncok ne szakadjanak meg.
[00:45:27]Donald Trump amerikai elnök második ciklusában hogyan alakultak a brit amerikai kapcsolatok és milyen távlata lehet ennek mondjuk a következő két-három évben?
[00:45:39]Ugye a különleges kapcsolat a special relationshiphez a második világháború után ugye egy sarokköve volt az amerikai és a brit együttműködésnek.
[00:45:45]Ennek vannak egy olyan sarokkövei, amik tényleg nagyon fontosak és változatlanok.
[00:45:50]A nukleáris fegyverek ugye a brit atomtenger alattjárók amerikai nukleáris fegyvereket hordoznak.
[00:45:57]Ezeknek a megbújítására szükség van.
[00:45:59]Az amerikaiaknak szükségük van a britteknek a katonai képességeire, a tengerészeti képességére.
[00:46:05]Bár ugye Trump most éppen beszólt nekik, hogy milyenek ezek az anyahajók, de hát a legújabb anyahajóik vannak ugye a briteknek, most adták át pár éve őket.
[00:46:15]a tengerészeti, haditengerészeti képességeik ugye páratlanok európai viszonylatban is.
[00:46:19]Ehhez képest ugye az Amerikai Egyesült Államok olyan típusú együttműködésekben nem mondta be a britteket, hogy a brittek nem akartak részt venni, mint ugye volt Irak, vagy volt Afganisztán, vagy egy kicsit Libára is lehet gondolni, vagy Szí ugye most Iránban nagyon kivártak, és ugye ezt rossz néven is vette az Amerikai Egyesült Államok, ugye a Diagó Gácia Szia nevű sziget, amit éppen át akartak adni a tulajdonosának a britek ott az amerikaiak megjelentek vevőként is.
[00:46:48]Tehát egy kicsit ilyen ellenséges módon miért kell azt visszaadni?
[00:46:50]Tehát vannak feszültségek.
[00:46:52]Ugyanakkor a stratégiai egymásra utaltság az óriási nagy.
[00:46:56]És ez nem csak a a konkrét fegyverzett együttműködésekbe, a hadipari beszállításokba, hogy a két hadipar az egymásba ágyazott nagyon nagy mértékben, hanem a stratégiai együttműködésben is, hírszerzési együttműködésben is kiemelkedő.
[00:47:07]Tehát azt lehet látni, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az a világ globális védelmi piacán egyszerre van jelen.
[00:47:17]A az Európai integráció pedig inkább ugye gazdaságilag az Egyesült Királyságot arrafele vonzza az Európai Integráció felé.
[00:47:26]A jelenlegi vezetések közötti viszony mennyit változtat akár a prioritásokon?
[00:47:31]Ördekes egyébként, hogy annak ellenére, hogy egy munkáspárti a a jelenlegi kormány Donald Trump ugye a vélekezések szerint kifejezetten kedveli Kir Starmert.
[00:47:42]Ugye az ideológiai távolság elmélet.
[00:47:44]Az elég nagy.
[00:47:44]Igen.
[00:47:44]És hát ennek ellenére jól együtt tudtak működni eddig.
[00:47:47]Meg tudta győzni Slimer többször is.
[00:47:50]Ugye itt a vámok tekintetében voltak kérdések, de ígért hatalmas nagy beruházásokat amerikai részről.
[00:47:57]Ugyanakkor ugye ha megnézzük a gyakorlati megvalósulását az együttműködésnek, akkor azért nincsenek olyan nagy előretörések, hiszen nagyon sokan azt várták a Brexittől, hogy majd az Amerikai Egyesült Államokkal egy szabad keresked, miatt megállapodást gyorsan aláírnak.
[00:48:10]Hát erről szó sincs, ugye a mai napig nem valósult ez meg.
[00:48:14]Védve a saját piacát az Egyesült Királyság nem akarta ráengedni nagyon sok amerikai mezőgazdasági, illetve ipari terméket a piacára.
[00:48:20]Úgyhogy ez nem valósult meg.
[00:48:23]Ugyanakkor hát a mozgáster növekedett, úgyhogy ha bármilyen együttműködésre az amerikaiak nyitottak lennének, és ezek az a brit érdeket is védik, akkor lehetséges lehet.
[00:48:33]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:48:35]Köszönöm szépen.
[00:48:36]Önök az elmúlt szűk 50 percben Gálik Zoltánt a budapesti Korvinus Egyetem docensét hallották.
[00:48:39]A műsor elkészítésében Király István Dániel és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:48:45]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.
[00:48:50]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.