A Hormuzi-szoros Irán igazi atomfegyvere? N. Rózsa Erzsébet, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban N.

[00:00:06]Rózsa Erzsébet egyetemi tanár, Közelkelet szakértő.

[00:00:10]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:19]Farkas Dávid vagyok.

[00:00:21]A stúdióban En.

[00:00:21]Rózsa Erzsébet Közelkelet szakértő egyetemi tanár.

[00:00:25]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:28]Köszönöm a meghívást.

[00:00:28]Irán gyakorlatilag bő egy éve a nemzetközi politikai hírek középpontjában van.

[00:00:33]Természetesen az elmúlt három és fél hónapban, lassan négy hónapban kiemelten is.

[00:00:37]Ugye az elmúlt napokban egy keretegyezményt írtak alá az Egyesült Államokkal a békéről, és egy 60 napos periódus kezdődött.

[00:00:47]Iráni felfogásban ez most béke, vagy pedig nem tartunk még ott?

[00:00:54]Én azt gondolom, hogy ezt mindenki inkább egyfajta tűzszüneti állapotnak tekinti.

[00:00:59]amely elvezethet a békéhez, de ennek még nagyon sok feltétele van.

[00:01:06]Úgy a szereplőket illetően, mint az ügyeket, a különböző kérdéseket illetően.

[00:01:10]És hát most pontosan ezért is volt ez a 60 napos időszak, amit Trump elnök megjelölt, hogy ezalatt kell ezt a bizonyos roadmapet vagy útivet, illetve bizonyos részleteket kidolgozni.

[00:01:23]Ez történt most tegnap.

[00:01:25]Ö Svájcban Donald Trumpnak ugyanakkor nagyon kemény szavai is voltak Irán felé, tulajdonképpen több mint egy éve, de az elmúlt napokban is.

[00:01:36]Hogyan értelmezhetők ezek?

[00:01:39]És Irán megijedett tőlük, vagy hogyan reagálhat rá?

[00:01:43]Hát azt gondolom, hogy a tavalyi év meg az idei év pontosan azt mutatja, hogy Irán nem ijed meg ezektől a fenyegetőzésektől.

[00:01:49]Mondjuk most éppen éppen ma éjjel volt, vagy tegnap este volt egy nagyon durva történés, ugyanis akkor, amikor az amerikai delegáció ugye J.

[00:02:01]Venszel, alelnökkel, vezetésével, illetve az irániaktól is.

[00:02:05]Hát a legmagasabb szinten, mert az elnök és a parlament elnöke vezeti a vezette a delegációt.

[00:02:12]Ott van a Katari vezetők, ott vannak illetve ha jól emlékszem, ki ki közvetített még?

[00:02:21]Pakisztániak közvetítettek még.

[00:02:26]Tehát mindenki a legmagasabb szinten.

[00:02:26]És akkor Donald Trump x-el, ugye most már nem tweetel, hanem az X-en közöl egy olyat, hogy aztán megállapodjatok á, mert ha nem, akkor nem lesz országotok, amiben visszamenjetek.

[00:02:40]Nem tudtok ti se visszamenni.

[00:02:42]Teljesen félreérthető volt.

[00:02:45]Még úgy is lehetett érteni, hogy magát a delegációt fenyegeti meg, hogy őket likvidálják.

[00:02:49]elősen félreérthető volt a a mondat, és hát erre válaszul az iráni delegáció föl is állt és kiment a teremből.

[00:02:57]Úgyhogy az, hogy nem szakadtak meg a tárgyalások, az igazából a közvetítők közbenjárásának, illetve maguknak az irániaknak is betudható volt, hiszen ők is szemmel láthatóan meg akarnak egyezni.

[00:03:10]egyébként elképzelhető, hogy valamiféle jó zsarú, rossz zsarú szerepet játszik JD Vens és Donald Trump, vagy ezért nem tartanak szét ennyire az álláspontok, és Vens is kemény az irániakkal.

[00:03:24]Én biztos vagyok benne, hogy Vens is keményen fogja az amerikai érdekeket képviselni.

[00:03:28]Itt a nagy kérdés ott lesz, hogy hol vannak az amerikai érdekek.

[00:03:33]Ugye egyre többet ír a világsajtó arról, hogy hogy V nem ért egyet.

[00:03:36]Az iráni háború kérdésében.

[00:03:40]Egyáltalán nem értett egyet Donald Trumpal, de most már arról is, arról is jönnek a akár Ven saját megnyilatkozásai, hogy ő mit gondol Izraellel kapcsolatban, hogy milyennek kellene az amerikai izraeli kapcsolatnak lenni és így tovább.

[00:03:57]Tehát én azt gondolom, hogy itt nem jó zsarú, rosszarú, hanem itt kifejezetten bizonyos kérdésekben, és éppen ezekben a kérdésekben nagyon komoly nézetkülönbség van közöttük.

[00:04:06]De akkor a nyomásgyakorlás az közös.

[00:04:11]Hát a nyomásgyakorlás megpróbálása.

[00:04:15]Én azért vagyok óvatos ezzel a szóval, mert természetesen van nyomásgyakorlás, de nem úgy, ahogy Donald Trump képzeli, hogy na én most akkor nyomom, nyomom, nyomom, mert szemmel láthatóan az irániak nem adják meg magukat.

[00:04:25]Hát már hányszor lettek fel felszólítva arra, hogy adjátok meg magatokat, térdeljetek le, szétbombázzuk az országotokat, eltöröljük a civilizációtokat és így tovább.

[00:04:38]Visszatérhettek a középkorba.

[00:04:38]Ez azért mókás, mert hogyha Teheránban az ember elmegy a a az ősi Iránui Múzeumba, akkor ott ott van a világ egyik első, egy ilyen agyaghengerre fölírt egyik első olyan törvénye, amin még emberi jogokról is szó van.

[00:04:57]Na most ebbe a korba akarja visszabombázni Iránt?

[00:05:02]Hát nevetségesen hangzik.

[00:05:02]Abban az Iránban meg pláne, amely büszke, nemzeti büszkesége van, és büszke a régi civilizációjára.

[00:05:12]De azért nem nevethetnek Iránban, mert az elmúlt bő egy évben jó néhány csapást elszenvedtek.

[00:05:17]Nevetésről szó sincsen.

[00:05:17]Természetesen nincs szó nevetésről.

[00:05:22]Ö de azt gondolom, hogy ahogy tavaly is, meg az idén is az irániak okkal óvatosak, hiszen mind tavaly a 12 napos háború, mind pedig most a 2026-os, ugye február 28-án kezdődött háború, az úgy kezdődött, hogy Irán éppen ült jó hiszem jön az asztalnál és tárgyalt az Egyesült Államokkal, amikor tavaly Izrael kezdte el megbombázni, de azután abba beszállt az Egyesült Államok.

[00:05:49]Az idén meg éppen az az Egyesült Államok indította a támadást, amellyel éppen a tárgyalóasztalnál ült.

[00:05:56]Naivitás ez, vagy pedig teljesen mások az érdekek, meg teljesen más a felfogás, ezért történnek ilyen dolgok.

[00:06:05]Hát én azt gondolom, hogy inkább amerikai oldalon van ilyen, hogy bizonyos lépésekkel nem számoltak, merthogy nem számoltak a hormózis szoros lezárásával.

[00:06:14]Pedig az elég nyilvánvaló.

[00:06:16]Elég nyilvánvaló lett volna.

[00:06:16]eddig nem került rá sor a történelemben a legközelebb 1980-88-as iraki- iráni háborúban, amikor a az olajszállítóhajóknak a csatája zajlott, akkor álltunk ehhez közel, de az irániak időről időre felvetették, hogy na akkor lezárjuk a hormuziszorost, ezt sose tették meg.

[00:06:36]És az Egyesült Államok most úgy ment bele a háborúba, hogy ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem számolt.

[00:06:43]Az alapján, hogy tavaly sem zárták le júniusban pedig azért nyilván a bombázás az atomlétesítmények ellen, illetve az atomraktárak ellen az akár torsabban tavaly gyorsabban véget ért ez a ez a háború, és tavaly még mindig lehetett azt mondani, hogy hát hiszen nem az Egyesült Államok kezdte.

[00:07:03]Másik meglepetés, és ez már tavaly is az volt, másik meglepetés az volt, hogy Irán többedik hullámban is vissza tud lőni.

[00:07:14]Azt gondolták, ugye hányszor bejelentette Donald Trump, hogy a légierőt megsemmisítettük, a rakétákat megsemmisítettük, a mindent megsemmisítettünk, Irán mégis vissza tudott csapni még Izraelig is, tehát nagyhatótávolságú rakétákkal is rendelkezett rendelkezik.

[00:07:28]És a másik meglepetés pedig pedig az volt, hogy és az iráni rakéták egy része bizony átment az Izrael védelmét szolgáló többszörös én nekem meggyőződésem, hogy a világ legjobb vé légvédelmi rendszerén.

[00:07:46]Mennyire játszik időhúzásra Irán a következőkben akár ebben a 60 napban?

[00:07:51]Én nem hiszem, hogy Irán időhúzásra játszana.

[00:07:53]Irán egy olyan megállapodást akar kötni, amelyben őt egyenrangú félként ismerik el.

[00:07:59]És nyilván én azt gondolom, hogy most talán igen.

[00:08:05]És nyilván egy olyan megállapodást szeretne, amelyben az ő érdeke is érvényesülnek.

[00:08:10]És hát az igazság, hogy gondolom ön is kinyitja a Facebookot meg ezeket az oldalakat, és azt látja, hogy a félvilág azt írja föl, hogy de hát Irán mennyi mindent el tudott érni.

[00:08:20]Hol ott ugye még mindig el se kezdtek tárgyalni a nukleáris programról.

[00:08:28]Győzelemre áll Iránt ebben a csatában?

[00:08:30]Én szerintem egy háborúba igazából nincs úgy, hogy győzelem.

[00:08:33]Rengeteg ember meghalt.

[00:08:35]Ne felejtsük el, hogy az első amerikai támadáskor 180 kisiskolás gyerek halt, meg egy iskolát bombáztak az amerikaiak.

[00:08:43]Én nem hiszem, hogy ezt így kell mérni.

[00:08:46]Tudom, hogy mindenki ezt próbálja.

[00:08:48]Ki győz, ki nem győz, ki áll jobban, ki nem áll jobban.

[00:08:52]Én azt gondolom, hogy az Egyesült Államoknak, a Trump kormányzatnak szüksége van a megállapodásra, hogy valamilyen módon ki tudjon lépni ebből a háborúból.

[00:09:00]Iránnak szintén neki egész másoknál fog, okoknál fogva szüksége van arra, hogy végetérjen ez a háború.

[00:09:07]Ugye ott vannak az évtizedes szankciók, ott vannak azok a horibilis összegek, amelyek iráni pénzek országhatárokon kívül, de be vannak fagyasztva.

[00:09:17]Ezekre szükség van.

[00:09:20]Ugyanakkor a társadalom, főleg a középosztály és Iránban egy nagyon jelentős középosztályval nagyon komoly leszakadásban van, a gazdaság nem megy, szükség van a szankciók és a pénzösszegek feloldására.

[00:09:34]Tehát akkor mind a két félnek az lenne az érdeke, hogy legyen megállapodás.

[00:09:38]Abszolút.

[00:09:39]Hogyan gondolja a térség többi szereplője?

[00:09:41]Hogyan gondolja Izrael?

[00:09:43]Hogyan gondolják akár azok az arabországok, ahol az amerikai érdekeltségeket támadta Irán?

[00:09:49]Ezek az arab országok már a tavalyi 12 napos háborút megelőzően is azért lobbiztak Donald Trumpnál, hogy ne legyen háború.

[00:09:57]A 12 napos háborút követően végképp felgyorsult ez a tevékenység.

[00:10:02]Fűt fát ígértek az Egyesült Államoknak, hatalmas összegek befektetéseit, akár Trumpnak személy szerint talán többen emlékeznek rá a Katari replőgépre és a többi.

[00:10:14]Tehát mindent megtettek, hogy ne legyen háború.

[00:10:17]Ez nem lett meg.

[00:10:20]Az irániak mondták kezdettől fogva, hogy ők az amerikai érdekeket fogják támadni.

[00:10:25]Amerikai bázisok vannak Irán gyakorlatilag hát mára kevésbé, de az iraki háborút követően abszolút ez volt a helyzet, hogy Irán amerikai csapatokkal van körbevéve.

[00:10:37]Ezeket kezdte el támadni, majd ezeken tovább lépve tagadhatatlanul.

[00:10:43]De ugyanakkor cserébe, ahogy Irán támadott civil infrastruktúrát, például reptet, civil repteret, ugyanúgy Iránban is támadtak az amerikaiak is civil infrastruktúrát, hídakat, utakat, tengervízsótalanító, mindkét oldalon esett, vízellátás.

[00:10:59]Hát Iránban beszámoltak olyanról, hogy egy olyan vízvezetéket lőttek szét szándékosan, ami 30 falut lát el.

[00:11:09]Na most Iránban nem ilyen hőség van, mint itt, hanem 50-60 fok van és a víz nehéz.

[00:11:15]Klímaváltozás az egyik legsújtottabb terület éppen az arabfélsziget és Irán.

[00:11:23]Ugye szó volt arról, hogy még azt is megfontolták, hogy teherán megpróbálják elköltöztetni, noha nyilván ez nem lehetett sikeres terv egyelőre.

[00:11:29]Hát egyelőre nem gondolnám teherán egy 9-10 milliós város, de az de a hatalmas víztározói nagyon nagyon alacsony szinten vannak van a víz benne.

[00:11:41]Most állítólag voltak nagyobb esőzések, de előtte volt olyan, ami teljesen ki volt száradva.

[00:11:46]Egész Irán 92 millió.

[00:11:48]Na most ebből mondom, 9-10 millió van Teheránban.

[00:11:52]Na most visszatérve még tehát az arab országok ellenezték és most azt látjuk, hogy a tűzszünet hatására több arab ország is megállapodott Iránnal, hogy cserébe azért, hogy nem támadja őt Irán, vagy az ő területén levő a mondjuk amerikai támaszpontot, vagy bármiféle érdekeltséget az ő területén, ezért komoly összegeket hajlandók befektetni Iránban.

[00:12:18]És akkor ugye a nagy kérdés az természetesen Izrael lesz.

[00:12:24]Mikor lenne Izraelnek az érdeke a béke?

[00:12:28]Izraelnek az az ér erre azt szokták mondani, hogy hogy Benjamin Netanyahu mondja több izraeli forrás is egy háborús miniszterelnök, tehát ő neki addig biztos a pozíciója, amíg védi az országát, hiszen ugye különben a korrupciós ügyei meg az egyéb botrányok kerülnek.

[00:12:46]egyéb ügye van, és én itt nem is nem is a korrupciót tenném első sorba, első helyre most, hanem inkább a gázai háborút, hogy az vajon megérte-e, jogos volt-e, nem volt jogos, ezzel kapcsolatban is voltak komoly felvetések, meg hogy főleg arányos volt-e.

[00:13:04]És a gázai háború zajlik, a Cisz Jordánia palesztin területek, keresztény az utolsó keresztény falut elsöpörték a telepesek, elzavarták őket.

[00:13:16]Ugye sokan nem tudják, hogy a palesztinok között a kis százalékban is, de vannak keresztény közösségek is.

[00:13:20]Hát hiszen Betlehem például.

[00:13:25]Úgyhogy Izraellel kapcsolatban elég komoly fent problémát okoz az is, és ez az izraeli belső probléma, hogy Izrael választásokra készül.

[00:13:37]Valószínűleg október 27-én fog erre sor kerülni.

[00:13:40]És hát bizony, miközben az izraeli társadalom egyre kevésbé támogatja, ma most már az iráni háborút is egyre kevésbé támogatja.

[00:13:51]A Libanonban megkezdett háború, illetve hát ugye kikezdte Hezbolla való, ahol szintén tűzszünet van, de már tavaly is tűzszünet volt, csak éppen mindkét fél megszegte.

[00:14:04]Én most a legújabb felmérések szerint azt láttam, hogy a libanoni háborút azt támogatja az izraeli lakosság nagyobb hányada, de hogy most már az iráni háborúval szemben is fogalmazódnak meg kétségek.

[00:14:19]Gázát mennyire támogatják?

[00:14:21]Szerintem Gázáról nem látják, hogy mi történik, mert ha jó, hát ha valaki utána akar menni az interneten, megtalálja, de én azt hallottam, hogy izraeli kollégák azt mondták, hogy hogy a legalábbis a a nagy médiumok azok nem mutatják be.

[00:14:38]Tehát ha Gázáról van szó, akkor azt mutatják, hogy az izraeli katonák hogyan harcolnak és mit érnek el.

[00:14:46]De azért elég furcsa, most már ott tartunk, hogy a Gázai övezet, ami egy kétharmad budapestnyi terület, ennek most már a 30%-ára vannak visszaszorítva az a 2 millió Palesztin, aki ott él.

[00:14:59]És hát a környezet az szinte teljesen szétbombázva, a mezőgazdasági környezet az úgy megbombázva most már most már olyan eszközökkel is, amelyeket a a hadiokban is hát tiltva vannak, vagy ha nem is tiltva, de akkor is kérdőjelekkel.

[00:15:22]Tehát én azt gondolom, hogy ez nem tesz jót Izrael megítélésének.

[00:15:27]És hát az izraeli belpolitikában is egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzék ugye itt Naftali Benett, aki volt korábban izraeli miniszterelnök, nevét szokták emlegetni.

[00:15:38]Elég erőső Netanyahu leváltására.

[00:15:41]Lehet, hogy erről én hadd ne nyilatkozzak, de ebben a jelen helyzetben semmi sem kizárható.

[00:15:44]De van egy komoly probléma.

[00:15:46]Naftali Benett azt nyilatkozta, hogy most már nem is Irán a fenyegetés, hanem a következő az Törökország.

[00:15:55]És gondoljunk bele, hogy Törökország NATO tagállam.

[00:15:59]Nem gondolnám, hogy háborúznának, de Szíriában bizony nagyon komolyan szembe feszülnek az érdekek.

[00:16:07]És ugye Törökország hagyományosan is sokat bírálja Izraelt.

[00:16:09]Recsep Taip Erdoán és Benjamin Netjau viszonyát is, hogyha ide hozzuk.

[00:16:15]Hát, hogy hideg vagy fagyos, az a legfinomabb.

[00:16:18]Ö igen.

[00:16:18]Ö nem volt ez mindig feltétlenül így, hiszen ha jól emlékszem 96-ban például egy biztonsági megállapodást is kötöttek, meg ilyen tengeri együttműködést is kötöttek.

[00:16:35]De az már régen volt, és és hát azt gondolom, hogy ez a Gázai háború, ez nagyon rosszat tett Izrael megítélésének, nem csak a térségben, hanem a teljes globális délen.

[00:16:45]Ugye most már a globális dél is nyilatkozik, sőt most már, ha jól láttam, most éppen Japán miniszterelnöke talán javasolta, hogy akkor a fejlett országok is álljanak be a nemzetközi bíróságon az Izrael ellenes kérdés mögé, ami véglet nem érő rengeteg problémát fog okozni.

[00:17:10]Sőt, izraeli posztolásokkal is tele van a média.

[00:17:19]Vannak olyan sokan világban szanaszétő zsidók, akik azt mondják, hogy de hát ez nem mi vagyunk, tehát minket ne ez alapján ítéljetek meg.

[00:17:30]Most aztán ezek a hírek, nyilván van ilyen vélemény is, és nyilván van olyan vélemény is, hogy nem szabad föladni az Irán elleni háborút és Iránt igenis, igenis igenis, csak éppen nem tudom, hogy mi lenne az igenis, hiszen szemmel látható, hogy itt rendszerváltásnak a közelébe se került a világ.

[00:17:48]Amíg Netanyahu marad, addig nem lesz érdemi változás az Irán elleni politikában.

[00:17:52]Én azt gondolom, hogy Benjamin Netanyahu, aki ugye Izrael államnak mostanra már a leghosszabb ideje hivatalban levő miniszterelnöke, mégha voltak is megszakítások, de szerintem ő is olyan 20 év körül jár.

[00:18:10]Ő nem szokott változtatni a véleményén, tehát ő kitartóan évtizedek óta iránt jelöli, mint a legnagyobb fenyegetés, és és általában ezt szoktuk tőle hallani, és nyilván ezzel sikerült neki a hagyományosan nagyon jó izraeliamerikai kapcsolatokban is elérnie azt, hogy hogy Trump meghallgatta az ő értékel elését.

[00:18:36]Tehát nem akarok már semmiféle egyéb szót használni.

[00:18:41]Ő ő értékeli a helyzetet valahogy.

[00:18:44]És ez az értékelés ugye ennek hát a nukleáris program volt az egyik eleme.

[00:18:50]A másik az, hogy Iránnak van olyan rakétaképessége, amivel eléri Izraelt.

[00:18:55]De Irán nem támadott meg senkit.

[00:18:58]Hát tavaly meg azt láttuk, hogy ja, képes a válaszcsapásokra, nem is csak egyre.

[00:19:04]Donald Trump és Benjamin Netanyag között is feszültebbé vált a viszony.

[00:19:09]Bár ugye korábban is voltak eltérő utak, de aztán kiderült, hogy gyakorlatilag együttműködtek, összejátszottak, kiosztották a szerepeket.

[00:19:18]Most azért jó néhányszor Trump is odaszólt Netanjaunak.

[00:19:24]Donald Trump már, ha jól emlékszem, már az előző nem a a gázai háború egy éve mehetett, tehát akkor ez olyan 2024 ősze tele lehetett.

[00:19:34]Ugye Benjamin Netahu elég sűrűn megfordult most a Trump elnökség alatt az Egyesült Államokba, teljesen érthető okokból.

[00:19:44]És valahogy a 24 táján Trump figyelmeztette őt, hogy elveszítik az amerikai közvélemény támogatását, hogy Izrael elveszíti amerikai közvélemény támogatását.

[00:20:00]És hát az az igazság, hogy elég nehéz lehet, gondolom Donald Trumpal bármilyen kérdésben düllőre jutni, mert ahogy kezdett, amikor kezdtük, ön is mondta, hogy erő, erő, erő.

[00:20:10]Hát akkor lehet, hogyha egyetért vele valaki.

[00:20:14]Ő Izrael irányába is nekem úgy tűnik, vagy legalábbis tele van ilyen nyilatkozatokkal, hogy de úgyis azt csinálja Netanyahu, amit én mondok, és de majd azt csinálja, amit én mondok, és úgy cselekszik, és hát ez nem feltétlenül igaz, sőt nem nem így látjuk.

[00:20:29]Tegyük azt hozzá, hogy az előző éveknek meg az volt a témája gyakran, hogy hát Donald Trumpot, mint egy bábút rángatja Benjamin Netahu.

[00:20:38]Ez nyilván a világ egy másik részének a megközelítése, és nyilván ez sem igaz egy az egyben.

[00:20:46]Hát én biztos vagyok benne, hogy ez nem igaz, de azt is látjuk, hogy és ezt viszont Donald Trump szájából hallottuk, hogy de hát úgyis azt csinálja, amit mondok, hogy ez nem így van.

[00:20:55]És ez pont most a tűzszüneti megállapodás, illetve a leendő béke kérdésénél nagyon izgalmas kérdés, hiszen most a háború valahogy úgy tűnt, hogy mielőtt tűzszünettel megakadt a pillanat, ketté vált.

[00:21:08]Az Egyesült Államok háborúzott Iránnal, Perzsa öbölben, és úgy tűnt, hogy Izrael pedig háborúzik a Hezbollah, és ugye egész Libanonnal is akár a földközi tengerkeleti medencéjének a frontján.

[00:21:23]És hogyha mivel Irán az talán a legelső feltételként azt szabja, hogy mindenütt legyen béke, azaz Libanonban is.

[00:21:38]Így azután, hogyha ha Trump nem tudja azt elérni, hogy Benjamin Netanyahu betartassa a békét az izraeli oldalon, akkor ott nem lesz béke.

[00:21:52]Akkor ennek így az esélyei nem túl magasak.

[00:21:54]az alapján, amit mondott, hogy választási kampány jön Izraelben, meg választás ősszel, illetve, hogy a közvélemény egyelőre támogatja a libanoni háborút Izraelben.

[00:22:04]Igen, igen.

[00:22:04]De én olvastam egy olyan nyilatkozatot Benyamin Netutó, vagy valami beszédet mondott valahol, ahol próbálta.

[00:22:13]Nekem úgy tűnt, hogy kicsit csitítgatni a kedélyeket, és mintha egy kicsit arra, hogy jó, akkor most akkor most úgy csinálunk, az Egyesült Államokkal együtt csináljuk, és akkor most legyen béke.

[00:22:26]Nem tudom, hogy ez így lesz-e vagy sem.

[00:22:29]Ez egy beszéd volt valami környezetben, nem is tudom, kikőtt mondta.

[00:22:35]Én azt gondolom, hogy Benjamin Netanyahu nem véletlenül a legrégebb óta hivatalban levő miniszterelnök.

[00:22:39]Egy borzasztóan képzett, okos mindenféle rafinériával és mindenféle diplomáciai tudással felfegyverzett személy.

[00:22:56]Ami nem feltétlenül igaz, mondjuk az amerikai delegáció félre, akikkel kapcsolatban hát hiába nagyon magas poszton vannak, és itt főleg Jared Kusner, illetve Witkof is ott voltak ezen a tárgyaláson, nem csak JD VZ, de hát elmondják róluk, hogy ők nem diplomaták, és ebből a szempontból nem szakemberek.

[00:23:18]Talán folytassuk azzal, hogy Irán mit nyert és mit vesztett az elmúlt bő egy évben.

[00:23:27]Hát a veszteségeket viszonylag könnyebb megszámolni vagy számon tartani, hiszen hány halálos áldozat esett, hány sebesülés esett, az infrastruktúrában milyen károkat okoztak, és ez akkor úthálózat, vezetékek, intézmények és létesítmények és ugye a katonai célpontok is, tehát rakétapontok, illetve a nukleáris programnak bizonyos elemei mentén, vagy azok mellett is, vagy azok konkrét támadása is volt.

[00:24:04]Tehát ezeket úgy viszonylag jobban össze lehet írni.

[00:24:07]Ögyikailag és megítélésben mit vesztett, mit nem vesztett, ez nagyon kétséges, én azt gondolom, mert mint az előbb beszéltünk róla, a perzsa öbölbeli arab államok minden áron ki akartak ebből maradni.

[00:24:23]És talán sokaknak feltűnt, hogy igazából ők nem szálltak be ebbe a háborúba, és nem mértek válaszcsapásokat.

[00:24:32]Bár állítólag az Egyesült Arab Emirségek azért ilyen háttérben valahogy mégiscsak valamelyest részt vett, de a Perzsa arabállamai két nem három nagyon fontos pont mentén gondolkoznak a jövőről.

[00:24:50]Egy az Egyesült Államok el akar innen menni.

[00:24:56]az Egyesült Államok, amely fölénk biztonsági ernyőt tartana saját ígérete szerint.

[00:25:02]Ugye itt az öböl arab országai közül három is major NATO ali, tehát ilyen státusza van, de az Egyesült Államok nem jött őket megvédeni, és most se őket védi.

[00:25:18]Ez egy másik pont.

[00:25:18]A harmadik pont, a gázai háború rettenetesen rosszat tett Izraelnek az egész térségben, az összes arabországban, de azokon túl is a megítélésben.

[00:25:28]És ráadásul az, hogy az izraeli vezetők, Benjamin Netanyahu is most már körülbelül két éve rendszeresen bemutatja a Nagy Izrael térképét, ami Egyiptomól Irakig az egész területet magába foglalná.

[00:25:43]És ráadásul azt látják ezek az Arabországok, hogy ahelyett, hogy az Egyesült Álmok minket megvédene, ehelyett Izraelt minden eszközzel megvédi, és hát kvázi nem szól rá Izraelre.

[00:25:57]Ö miközben hát nagyon sokak szerint egyenesen népirtás az, ami zajlik a palesztin területeken.

[00:26:07]Így azután ezek az országok attól tartanak, hogy Izrael akar az amerikai távozás vagy visszahúzódás után a térség hegemonja lenni.

[00:26:15]És ezt nagyon nem akarják, annál is inkább, merthogy Izrael nagyon komoly katonai fölénnyel rendelkezik.

[00:26:24]Tehát innen indul az, hogy most Irán mit csinált, mit nem csinált.

[00:26:29]Iránt nem szeretik, sosem szerették.

[00:26:31]Ugye az arab és a nem arab között vetélkedések, ezek ugyancsak a háttérgondolatokban vannak benne.

[00:26:38]Ugye síta a szunnita egyrészt, másrészt az üzlet érdekes.

[00:26:41]Ez ez ez önmagában ez önmagában nem fog meghatározni semmit, tehát legyünk őszintéket Közép-Európában élünk, mi is tudjuk pontosan, hogy ezek a dolgok etnikai vallási nem határoz meg.

[00:26:51]De azért adott esetben eszünkbe juthat.

[00:26:56]Igen.

[00:26:57]Na most viszont és ráadásul ezek az országok azt is pontosan látják, hogy tárgyalások közben, jól menő tárgyalások közben támadták meg Iránt.

[00:27:06]Tehát Irán védekezik.

[00:27:08]Nem lehet azt mondani, hogy nem tudták, hogy az ő területükön levő amerikai bázisokat meg fogják támadni, mert ezt Irán előre megmondta.

[00:27:16]És hát természetesen most nem fogják szeretni Irán, de most nekik azt kell mérlegelni, hogy hogy mikor lesz ennek vége, és mikor állhatna helyre az előző rend, ami igazából persze soha nem fog helyre állni.

[00:27:33]Ugye ezek az országok azért turisztikailag és anyagilag is, gazdaságilag komoly veszteségeket szenvedtek el az elmúlt hónapokban.

[00:27:41]Igen, hát ugye a turizmus az egy kicsit számomra kérdőjeles, mert nyilván mindegyik országban van elég sok látnivaló, de hát legyünk őszintén, azért mégiscsak ez egy sokkal modernebb építésű térség.

[00:27:55]Szaú-arábiának is a történelmi helyszínei nem itt vannak ezen a tengerparton, hanem inkább a másik oldal felé.

[00:28:03]Nem örülhettek azért azok az események szervezői, amelyek kénytelmuk voltak lemondani.

[00:28:09]Például a Formula 1-es Bakrenit vagy a szó nagy díjat.

[00:28:14]Így van.

[00:28:14]Így van.

[00:28:14]Így van.

[00:28:14]Pont pontosan így van.

[00:28:16]De azért azt is tegyük hozzá, hogy a turizmus legalábbis európai értelemben azt jelenti, hogy sok sok szabadság és szabadosság van.

[00:28:23]De akkor most csak az alkoholról beszéljek.

[00:28:25]Ugye alkoholtilalom van sok helyen, vagy legalábbis nagyon megnehezítés van.

[00:28:33]Én azt gondolom, hogy a turizmust itt két fele kellene osztani.

[00:28:35]Én nyilván bármikor szívesen elmennék bármelyik itt levő arab országba, és tök jól érezném magam, ezzel nincs kérdés.

[00:28:43]De én azt gondolom, hogy van a turizmusnak egy olyan része, amit a turizmushoz számolunk, de az átszálló tranzit állomást jelenti, hiszen azért vegyünk őszinték, a világvezető légitársaságai között az Emirates, a Katarervé, a Szúdia és még mások is ugye, akik ha Európából utazik valaki, akkor itt száll át és megy tovább a Maldív szigetekre, vagy Indiába, vagy akár Kínába és Japánba.

[00:29:12]Ugye Doha és Dubaj a két központ talán ebben, de még vannak egyéb repterek is.

[00:29:19]Hát Doha, Dubaj, de de az emirátusokban nem csak Dubaj, hanem Abu-Dabi.

[00:29:22]És és hát azért ne és ne felejtsünk el még egy nagyon komoly dolgot.

[00:29:27]Amikor mi turizmusra gondolunk, keveset gondolunk a vallásos turizmusra.

[00:29:32]Ugye Európában rögtön eszünkbe jutna, hogy Róma és a Vatikán.

[00:29:37]Na de azért ebben a térségben Mekka és Medina az egy borzasztóan komoly tényező, de tovább megyek nem csak Mekka és Medina, hanem Irakban, illetve Iránban is a síta a szenteknek a sírjai.

[00:29:52]Hát Iránban csak egy van a az 12 imám közül.

[00:29:57]Ugye egy imám rejtőzködik, tehát ő nem halt meg.

[00:29:59]Úgyhogy a 11-ből egy van eltemetve mese, de ebben a meseben ez északkelet irán egy relatíve hát nem 9-10 milliós város, milliós város lehet szerintem.

[00:30:14]Itt a zarándoklat évente 12, 14-15 millió embert hoz ide, míg Iránból még sokkal több millió megy át Irakba.

[00:30:22]Tehát az Irak pedig még sokkal, nem tudom ott nem tudok számot mondani, hogy hány milliósít arándok fordul meg évente, tehát hogy ilyen típusú turizmus is van, amit általában nem szoktunk a turizmusba számolni.

[00:30:38]Összességében mennyit romlott Irán megítélése mondjuk egy 10-eskálán az arab országok szemében?

[00:30:45]Én nem hiszem, hogy nagyon sokat romlott, ami azt is jelenti, hogy nem biztos, hogy volt sok romolnivaló.

[00:30:54]hármasra vagy hogy én ezt nem tudom megítélni.

[00:30:56]Az utóbbi években azt láttuk, hogy miközben miközben ugye Donald Trump már az első elnökségében is próbálta ezekkel a bizonyos Ábrahám megállapodásokkal, négy arab ország kötött Izraellel Ábrahám megállapodást, illetve próbálta meghirdetni az arab NATO-t, és ennek mindig Irán Irán volt az ellenség.

[00:31:17]Ő ellene kellett volna ezt megszervezni.

[00:31:20]És akkor az Egyesült Államok egy kicsit hátrébb tud lépni.

[00:31:26]Tehát ilyen szempontból a hangulat az adott volt.

[00:31:28]Igen ám, de de azután 2023 Igen.

[00:31:35]És ebbe is a Gázai háborúnak is egészen biztosan van némi szerepe, nem csak ennek, de 2023-ban a szaúdiak úgy döntöttek, hogy nem Izraellel kötnek Ábrahám megállapodást, hanem kiegyeznek Iránnal, aminek az a racionáléja, hogy az ember a szomszédját nem tudja megválasztani.

[00:31:53]Na most a perzsa öböl egyik partja az Irán.

[00:31:56]A másik parton vannak sorba a Irak és még hat Perzsa öbölmenti Arab országa, akik együtt alkotják az öbölmenti együttműködés tanácsát.

[00:32:07]Tehát megindult egyfajta kiegyezés.

[00:32:11]Nem, nem feltétlenül közeledésnek mondanám, miközben a Gázai háború következtében Izrael meghirdette a hétfontos háborúját, és az Iránnal úgymond szorosabb kapcsolatban levő iráni proxihálózatot, ami ami nem jelenti azt, hogy Irán diktált volna és akkor ők ugranak, de iráni támogatást élvezte.

[00:32:35]Izrael ezt nagyon sikeresen, tehát ez abszolút Benjamin Netunak a sikere, sikeresen meggyengítette az egyes szereplőket ebben a hálózatban, a proxikat.

[00:32:45]Igen.

[00:32:45]Aközben ezt ezt Irán is érzékelte, ő maga is ugye célpontáv, de még mielőtt háborús célpont lett volna, elkezdett hát én megkérdeztem iráni kollégáimat, hogy mondhatom-e azt, hogy egyfajta új szomszédságpolitikába kezdett.

[00:33:04]És akkor azt mondták, hogy igen, ez korrekt.

[00:33:05]Tehát Irán elkezdett minden szomszédjával egyfajta együttélésre berendezkedni, és a minden szomszéd abban azért vannak olyanok, akikkel mondhatni hagyományosan rossz viszonyban.

[00:33:19]Például a Tálibok vezette Afganisztánnal, vagy ugye azeriekkel sincs sem szoktak jóban lenni.

[00:33:29]Ugye talán többen emlékeznek rá.

[00:33:31]Ebben a műsorba is említettük már.

[00:33:33]Az az iráni elnök, Ebrahim Rajiszi, aki a helikopterbalesetben lezuhant.

[00:33:37]Honnan jött haza?

[00:33:39]Hát épp az azeri elnökkel egy közölstán gátmegnyitót tartottak, és az Egyesült Arab Emirségek is végül újra visszajött Irányhoz, és beszélnek egymással.

[00:33:51]Tehát egyfajta a közvetlen szomszédsággal kezdett Irán jó viszonyokat kialakítani.

[00:33:58]Na most az, hogy elkezdek, igaz, hogy az amerikai támadásra válaszul, és igaz, hogy először amerikai célpontokat, de lőni a többiek területén, az nyilván nem viszi előbbre a dolgot.

[00:34:08]De még egyszer mondom, a hírek szerint több ezen öt-h ország közül többen megállapodtak Iránba az elmúlt két-három hétben arról, hogy akkor nem támadtok, mi meg akkor fizetünk vagy besegítünk.

[00:34:28]Az mennyire látszik, hogy Irán vagy Iránban az emberek hajlandóak lennének valamiféle együttműködésre a nem szomszédos, de gyakorlatilag örök ellenség Izraellel.

[00:34:39]Nem jó szó, hogy örök ellenség.

[00:34:41]Nem az.

[00:34:41]Hát nem.

[00:34:41]Hát ott van a a bibliai Eszter, ott van eltemetve Iránba.

[00:34:44]Dániel prófétának akkora zarándoklat járás van a sírjánál Iránba.

[00:34:53]Ez nem így.

[00:34:53]Ráadásul ha visszamegyünk az iszám forradalma előtti időbe, a Perzsach és Izrael kifejezetten szoros viszonyban voltak.

[00:35:01]és az akkori rettegett titkos szolgálat Andrási út 30 valahány.

[00:35:08]Tehát a szavak az bizony nagyon erősen együttműködött Izraellel, úgyhogy ez így nem állja meg a helyét, hogy örök ellenség.

[00:35:17]Az elmúlt évtizedekben az az elmúlt év igen, tény és való, de itt is van egy érdekes különbség, méghozzá az, hogy egyébként sok arabors országban, sőt arab közvéleménybe is különbséget tesznek Izrael és és a zsidóság között.

[00:35:33]Ugye mondtam, hogy most látok olyan híreket, hogy világszerte élő zsidóság szólal fel, hogy mi nem a cionista Izrael vagyunk.

[00:35:42]Éve óta van egy ilyen tendencia közösségi médiában?

[00:35:45]Igen, van egy ilyen tendencia.

[00:35:45]Most ez is felfokozódik ennek is a jelentősége.

[00:35:49]Izraelt az európai zsidóság a cionizmus alapján alapította.

[00:35:52]Ezt tudomásul kell vennünk.

[00:35:56]Ugye Theodor Herzul a könyvesboltban meg lehet venni.

[00:35:58]A zsidó állam című munkája hozzáférhető szabadon.

[00:36:04]Tehát az európai zsidóság alapította.

[00:36:07]Akkor ott helyben nagyon kevés zsidó volt, hiszen ugye elmentek még az első században, ugye a Benhide idejében még akkor elmentek nagyon sokan, nagyon kevesen maradtak.

[00:36:18]A helyi lakosság, amikor jön az iszlám hódítása a 7.

[00:36:23]században, akkor a helyi lakosság nagy része keresztény ebben a térségben, és nem zsidó.

[00:36:30]És ez a keresztény lakosság egyrésze fog lassan majd áttérni az iszlámra.

[00:36:35]Nem azért, mert kötelező, hanem azért, mert akkor tudok hivatalba elhelyezkedni.

[00:36:40]Az a a rendszerhez az illeszkedik.

[00:36:42]Na most már a keresztények aránya is nagyon kicsi a szentföldön, ha így vesz hadd nevezzem így.

[00:36:53]Izraelben is élnek kis számban keresztények, de hát ott alapvetően a népesség nagy része zsidó, illetve a népességnek van egy millióban mérhető hányada, aki meg arab és többnyire muszlim, illetve arab keresztények is vannak.

[00:37:13]Úgyhogy, úgyhogy nincs, én nem mondanám, hogy ősi.

[00:37:15]A forradalom annyiban változtatott, hogy az Irán Iszlám forradalom meglátásában, és ezt Mahmud Ahmadi Nezsa többször elmondta, iráni elnök 2005 és 13 között két ciklusban.

[00:37:29]Ő többször elmondta, hogy mert ezt a és most idézet következik, mert ezt a Jeruzsálemet megszállva tartó cionista rezsimet, nem Izraelről beszélnek, hanem a cionista rezsim.

[00:37:41]És hozzá kell tegyük, hogy Iránban is van zsidó közösség.

[00:37:47]Ez a zsidó közösség a 20.

[00:37:47]század közepén olyan 100zres nagyságrendű volt.

[00:37:50]Mára a létszámuk nagyon drasztikusan lecsökkent, mert kivándoroltak ebből a helyzetből elmentek.

[00:37:59]Ma körülbelül hát amikor utoljára néztem, akkor olyan 8-100 fő volt, de a zsinagógák működnek, nem bántja őket senki.

[00:38:08]Az iszlám törvényei szerint ugye a egyenhívő népek, a könyves népek, az írásba foglalt isteni kinyilatkoztatással rendelkező népek, azok azok elismert, tehát azok békében élhetnek, gyakorolhatják a vallásukat.

[00:38:28]És van még egy valami, ez fontos.

[00:38:28]Ebben az Iráni Iszlám köztársaságban a vallási kisebbségek, közöttük a zsidók is, hiába csak 8-1zen vannak, egy képviselőt alannyi jogon küldenek a parlamentbe.

[00:38:42]Ezt mondja az alkotmány.

[00:38:45]Tehát akkor inkább a politika alakította így, illetve a politikai vezetők alakították így, hogy a két ország között most már több évtizedes szemben állás van?

[00:38:53]Ö tény és való, hogy az Iszlám köztársaságnak a retorikája Izraellel szemben nagyon nagyon kemény, nagyon durva, nagyon nagyon.

[00:39:01]És hát nyilván erre az izraeli reakció is ez, de mindez idáig a két ország között nyílt összecsapásra nem került sor.

[00:39:12]Ezért volt annyira hát megrázó és döntő tavaly, amikor tehát a béketárgyalások közepén Izrael megtámadta iránt.

[00:39:22]Ez volt az első, hogy a két ország között bármilyen rossz volt a hangulat, bármilyen láthatatlan háttérben, asztal alatt ez meg az történt.

[00:39:33]tudjuk, voltak ilyenek, ide is, oda is, de így, hogy összecsapás, nyilvános összecsapás a két ország között eddig nem volt.

[00:39:43]Van-e esély bármiféle enyhülésre?

[00:39:48]Ez egy nagy kérdés szerintem ez a Lottó ötös kérdése.

[00:39:50]Az esélyt soha nem adhatjuk föl.

[00:39:52]Nyilván, nyilván azok, akik mennek és tárgyalnak, és sok órát utaznak, hogy odamenjenek és sok energiát ráfordítanak, a tűzszünet és minden nyilván van szemmel látható az egész térség igyekezete, hogy valami történjen már valami olyan megállapodás.

[00:40:10]És az irániaknak a legfontosabb kérdés az, hogy ez egy olyan tartós és garantált megállapodás legyen, ami azt jelenti, hogy akkor két hónap múlva vagy egy év múlva nem fognak minket újra megtámadni.

[00:40:26]Az egész térség ezen dolgozik.

[00:40:26]Szemmel látható a közvetítők serege, ugye Iszlamabadtól Kajróig tart a térség regionális hatalmai.

[00:40:35]Egyiptom, Törökország, Szaudarábia, Pakisztán most már többet szerülnek össze, és próbálnak valamiféle biztonsági architektúrát kitalálni.

[00:40:47]Ugye arrafele nincsen NATO, nincsen védelmi szervezet.

[00:40:50]Eddig a Perzsa öböl orországai és többen is, azon túl is abban bíztak, hogy hát hiszen jóban vagyunk az amerikaiakkal, majd ők megvédenek minket.

[00:41:00]Hát nem.

[00:41:04]Ez azt jelenti, hogy a mostani amerikai iráni keretmegállapodás, keretegyezmény, vagy ahogy ön mondta, gyakorlatilag tűzszünet a térség államaitól és Izraeltől is kiemelkedően függ.

[00:41:19]Én azt gondolom, hogy a térség államai egyértelműen támogatják.

[00:41:21]Tehát azok a pontok, amiket láttunk eddig, azok számukra elfogadhatók.

[00:41:26]Nincs olyan, amibe ők közvetlenül érintettek lennének.

[00:41:31]Az egyetlen egy Libanon.

[00:41:31]És erre azért figyelni kellene, hogy Libanon az az arab közösség nagyon-nagyon jól beintegrált része.

[00:41:38]És amikor Donald Trump olyat talált mondani, hogy hát hiszen Szíria, akkor menjen és akkor szabadítsa fel Libanont.

[00:41:48]Hát ez nagyon nagyon durva.

[00:41:48]Ilyet is mondott.

[00:41:50]Ez nagyon durva.

[00:41:50]Azóta Hamedes Sará Szíriának a jelenlegi vezetője azt mondta is, hogy hát itt félreértés van, és nem erről volt szó.

[00:41:58]Tehát nyilván a libanoni kérdés rendezése az nem csak iránkövetelése, hanem az egész térség egyetértésével találkozik.

[00:42:07]Amint hogy az is, hogy Szíriában Izrael területeket szállt meg, Déllibanonban megint biztonsági zónát szállt meg, és az izraeli vezetők azt mondják, hogy onnan ők nem fognak kimenni.

[00:42:21]Úgyhogy fogalmam nincs, hogy mi lesz a megoldás, de az, hogy hogy az egész térség azt szeretné, hogy megnyugvá következzen és valamiféle rendezés, az teljesen egyértelmű.

[00:42:35]Oroszország, illetve Kína szerepe, mi lehet a térségben?

[00:42:40]Ez azért nehéz kérdés, mert mindez idáig úgy gondoltuk, hogy mert az oroszok benne vannak nyakik Szíriában, mert a kínaiak ugye ott Belten Road, újselyemút projekt, gazdasági befektetések satöbbi, és kiderül, hogy egyikük sem akar, tehát politikai megszólalások igen, de egyiknek sem érdekel.

[00:43:03]Na most hát az oroszok ugye el vannak foglalva Ukrajnával meg a Krimmel.

[00:43:09]Tehát s úgy tűnt, hogy jót is tett Vladyimir Putyinnak, hogy nem rájuk figyeltek, hanem még az amerikai figyelmet is elterelte, úgyhogy ez kifejezetten jót tett.

[00:43:21]Hát ugyanakkor ugye ukrán vezetők elmondták, hogy hát nekünk már az amerikaiak nem tudtak védelmi rakétákat adni, mert mindent odaadtak Izraelnek.

[00:43:33]Elég furcsa számadatokat láttam, nem is tudom, hogy hihetet-e, hogy egy év alatt mennyi ilyen rakétát tudnak legyártani az Egyesült Államokban ilyenkor, amikor nincs hadiállapot.

[00:43:43]Kína pedig nem akar avatkozni háborúsan.

[00:43:48]Annyit történt, hogy hogy különböző nemzetközi fórumokon nyilván elmondják, hogy nem kínai vezetés a békés rendezés mellett, az államok szuverenitása mellett áll ki.

[00:44:04]Igazából ők sem akarnak beavatkozni.

[00:44:08]Messze van ez.

[00:44:08]Ez nem a kínai közvetlen tér.

[00:44:10]Viszont azt azért jegyezzük meg, hogy egy az Egyesült Államok lekötöttsége és ugye az Egyesült Államok, hogy kifele vonult volna ebből a térségből, hirtelen visszahívta az összes had nem az összes, de hirtelen visszahívott hadihajókat, fegyvereket, száj satöbbi.

[00:44:27]Ez Kínának nem jön rosszul, mert már most is kezdik emlegetni az újságok, hogyha sikeres lesz ez a békekötés, akkor Trump következő projektje visszatér oda, ahova ahonnan indult legesleges legelőször, hogy na de hát az Kína.

[00:44:44]A hormóziszoros szerepe úgy tűnik, hogy az elmúlt bő egy évben tényleg minél jobban előtérbe kerül az elmúlt hónapokban különösen.

[00:44:51]És ugye az iráni atomprogram kérdései is mindenképpen érdekesek még.

[00:45:00]Milyen fejleményekre számíteken a területeken?

[00:45:02]Mégis csak Iránnak ez két aduásza lehetne.

[00:45:06]Egyrészt a hormoziszorosban nyújtott szerep, másrészt pedig az atomprogram fejlesztése, amely ellen ugye kézzel lábbal tiltakozik az Egyesült Államok, Izrael és jó néhány ország.

[00:45:20]Az atom, így, hogyha azt mondjuk ki, hogy atomprogram, akkor az így önmagában azért nehéz, mert egyrészt van egy civilatomprogram, kit zavar az, hogy nálunk a Paks működik, és hogy Paksot bővíteni akarjuk vagy nem akarjuk, az ugye egy másik típusú vita, de senkinek eszébe nem jut, hogy Magyarország atomfegyvert akarna gyártani.

[00:45:41]Tehát az, hogyha egy országnak civil célú atomprogramja van, ez önmagában teljesen rendben van.

[00:45:48]Annak ellenére is, hogy a világ nagyjából 200 országából körülbelül 40 országnak van meg valamely eleme annak a bizonyos nukleáris fűtőanyagkörnek vagy technológiasornak, ami az urántól eljutunk az erőművi feldolgozásig, fűtőelemgyártásig, akár hulladékelhelyezésig satöbbi.

[00:46:08]A probléma ott van, hogy ezen technológia sorban van kettő olyan, ahol el lehet menni fegyver irányába.

[00:46:18]És akkor itt jön be az, hogy az uránt mennyire dúsítjuk.

[00:46:20]Most a plutóniumról, hidrogénről ne beszéljünk, de az urán dúsítottsága és hogyha ez 5% alatt van, az civil cél.

[00:46:30]Ha 90 fölött, akkor az katonai cél.

[00:46:30]Irán 60% kig dúsított, de erről ugye beszélgettem atomfizikusokat, megkérdeztem, hogy mit lehet csinálni 60%-ra a dúsított uránal?

[00:46:45]Semmit.

[00:46:45]egy atomfizikusnak, ha így önmagába ezt mondjuk, azt mondja, hogy biztosan fegyver irányába megy, és most itt tart.

[00:46:54]Én meg, aki ugye a politikájával is, meg a történetével is foglalkozom ennek a dolognak, én meg azt mondom, hogy én ezt nem tudom megcáfolni, de azt látom, hogy ez nem úgy lett, hogy na most akkor dúsítsunk 60%-ra, hanem ez úgy lett, hogy amikor Irán betartotta az atomalkút egy évvel azután is, hogy Trump kiléptette az Egyesült Államokat és nem tudott jönni a világ befektetni, üzletelni Irához, az amerikai szankciók és másodlagos szankciók miatt, akkor Irán ilyen figyelemfelkeltő lépéseket kezdett tenni, hogy miben haladja meg az atom alkuban foglaltakat.

[00:47:31]És ez az ötödik vagy a hatodik lépés volt, és a világ még mindig nem tudott visszajönni, és akkor mondta az Hamenei ajatollak, hogy na akkor dúsítsunk 60%-ra.

[00:47:44]De arról nincs szó, vagy nem volt szó, és ezt mi nem tudhatjuk.

[00:47:46]viszont a Hameneinek az egész életfilozófiájába nem illeszkedett.

[00:47:53]Ő volt igazából az a gát, aki visszafogta azt, hogy elmenjenek atomfegyver irányába.

[00:48:01]Technikailag meg tudnák csinálni.

[00:48:03]Hát tudásuk van, berendezés satöbbi, meg tudnák csinálni.

[00:48:06]Hamenei volt a visszafogója.

[00:48:08]Amit én nem tudok, hogy most Hamenei likvidálása után vajon a politika merre viszi a dolgot?

[00:48:15]És nyilván Iránban is óriási viták zajlanak, hogy hát akkor most atomfegyver.

[00:48:22]Miért kéne az atomfegyver, hogy szaros sokkal többet ér egyelőre?

[00:48:28]De megvéd megvédte Izraelt az, hogy atomfegyvere van.

[00:48:31]Nem védte meg egy háborúban nem védte meg.

[00:48:33]Lövöldözött két ország egymáson nem védte meg.

[00:48:36]És a másik, amit ön is mond, hogy hát most kiderül, hogy egy hormózi szoros az valószínűleg hatékonyabb eszköz.

[00:48:45]Lehet, hogy sokkal kevesebbe kerül az országnak.

[00:48:50]Tehát sok minden lehet.

[00:48:50]És még egyszer mondom, az irániak évtizedek óta azt állítják a világnak, hogy nem lesz atomprogramunk.

[00:49:02]Még azt is tudjuk, hogy lehet kicselezni, nem cselezni, de én azt gondolom, hogy hamenei haláláig ehhez ők valószínűleg tartották magukat, mert Hameneinek egy célja volt.

[00:49:10]Ezt itt is elmondtam már egy párszor.

[00:49:13]Ennek a különleges modellnek, a velayate fakiknak, a vallástudós irányításának, ennek az állammodellnek a fenntartása és örökülhagyása.

[00:49:23]És ez akkora blamát szenvedett volna, hogyha kiderül, hogy hazudik, amit ne a rendszer nem viselt volna el.

[00:49:32]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:49:34]Én is köszönöm.

[00:49:35]Önök az elmúlt nagyjából 50 percben Án Rózsa Erzsébet közelkelet szakértőt, egyetemi tanárt hallották.

[00:49:39]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:49:43]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.

[00:49:49]Az aréna távkési partnere a Van Magyarország.