Miért annyira drága a gyümölcs? Apáti Ferenc, InfoRádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Apáti Ferenc, a Fruit Webar Zöldséggyümölcs szakmaközi Szervezet és terméktanács elnöke.

[00:00:14]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, [zene] hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:23]Fagykár, aszálykár, növekvőköltségek és boltiárak, csökkenőfogyasztás, gyorsuló, klímaváltozás.

[00:00:28]Sok minden sújtja a hazai zöldség és gyümölcs termesztőket.

[00:00:31]Erről beszélgetünk a mai arénában.

[00:00:33]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:35]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:35]A stúdióban Apáti Ferenc egyetemi docens, a Fruit Web magyar zöldség gyümölcs szakmaközi Szervezet és terméktanács elnöke.

[00:00:44]Jó estét kívánok elnök úr.

[00:00:46]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:48]Jó estét kívánok.

[00:00:48]Én köszönöm szépen.

[00:00:51]2025-ben és idén is fagykár sújtotta az ágazatot.

[00:00:53]A tavaszi fagy az ma már nem rendkívüli esemény, hanem sajnos az új normalitás része.

[00:01:00]Sajnos úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedben felelősödtek a fagykárok, intenzitásukat és gyakorosságukat is tekintve.

[00:01:07]Tehát igazából ez nem csak 2025-re 26-ra tekint vissza, hanem 10-15 éve látjuk azt, hogy egyre gyakrabban kell számítani fagykárokra.

[00:01:16]De különösen az utóbbi néhány év, nem tudom definiálni, hogy ez három vagy öt évet jelent, de az utóbbi néhány év az, amikor most már az látható, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e tavaszi fagy, mert az biztos, hanem az a kérdés, hogy hányszor egy tavasz leforgása alatt mely térségeket milyen mértékben fog sújtani.

[00:01:38]Tavaly az áprilisi és májusi fagyok az ország gyümölcstermő területeinek 90%-át érintették.

[00:01:45]Igazából a Balaton térsége úszta meg viszonylag jól, és az északkeleti ország része az hat-nyolc alkalommal kapott nagyon komoly lehüléseket.

[00:01:55]Ez az év nagyon hasonlatos volt azzal, hogy április 7 és 12 között volt az első nagyfagyhullám.

[00:02:01]Ez főleg az északkeleti ország részben pusztított megint ugyanúgy, mint tavaly.

[00:02:05]Öt- fagyos éjszakát olyan éjszakát, amikor muszáj védekezni hozott magával.

[00:02:11]Majd ez nem lett volna elég, április 27.

[00:02:13]és május 1 között jöv jött a következő lehülési hullám.

[00:02:17]És a legutolsó éjszaka, a május 1jére véradó éjszaka volt az, ami gyakorlatilag szinte minden termesztőkörzetet érintett az országban.

[00:02:26]Úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tavaszi fagyok most már olyan szinten az életünk részét képezik.

[00:02:31]Éppen ezért a tavaszi fagyok elleni védekezés olyan szinten a gyümölcstermesztés részét kell képezze, mint a tápanyaggazdálkodás, vagy az öntözés, vagy éppen a betakarítás, vagy bármely technológiai művelet.

[00:02:44]És ezek egyre nagyobb károkat okozó fagyok.

[00:02:48]A fagy elleni védekezésnek, akár a megelőzésnek, akár pedig a károk enyhítésének vannak hatékony esetleg új módszerei.

[00:02:57]Alapvetően számos módszer van.

[00:02:57]számos mozaikból tudunk építkezni azzal együtt, hogy tökéletes módszer nincs.

[00:03:03]Ott indul az egész, hogy tudni kell jól termőhelyet választani.

[00:03:08]Vannak olyan fagy zugos termőhelyek, amelyek sokkal nagy eséllyel fognak károsodni.

[00:03:12]Az más kérdés, hogyha valaki már az ültetvényeit eltelepítette 10-15 éve, vagy ott van földje, ahol nem tud rajta változtatni.

[00:03:21]Tehát a termőhely választás az egy korlátos kérdés.

[00:03:23]A következő a faj és fajtaválasztás.

[00:03:25]Milyen gyümölcsfajt és azon belül milyen fajtát válasszunk.

[00:03:28]Ez egy nagyon tág téma, amit nem nyitnék ki, de a fajta választásnak nem egyetlen szempontja a fagytűrés, hanem csak az egyik.

[00:03:35]És azon kívül van még másik 10 szempont, hogy milyen fajtákat termeljünk.

[00:03:38]Aztán jönnek termesztéstechnológiai beavatkozások.

[00:03:42]Nagyon fontos, hogy jó kondícióban tartsuk a növényt.

[00:03:44]Egy jó kondícióban lévő gyümölcsfa, virágszerv ellenállóbb a fagyok ellen és könnyebben tud regenerálódni, mint amit elhanyagolnak.

[00:03:53]És akkor jönnek az aktív fagyvédelmi módszerek, azok a módszerek, amelyeket bevetünk akkor, amikor már ott van a lehülés és a hideg éjszaka.

[00:03:59]A fagyvédelmi technológiákat hatásmechanizmusuk alapján több csoportba soroljuk.

[00:04:05]Amit mindenki ismer, a legnépszerűbb módszer a füstölés.

[00:04:11]Sajnos azt kell mondani, hogy ez olcsó, de érdemi hatása a fagyok ellen nincs, mert a füstnek nincs érdemi hatása a terület hőkisugárzására.

[00:04:20]A következő módszercsoport a légkeverés.

[00:04:23]Különböző mobil vagy fix szélgépekkel keverjük a levegőt több hektáros méretekben.

[00:04:28]Az jó drága lehet.

[00:04:29]Az nagyon drága.

[00:04:29]Alapvetően a gép az ami drága.

[00:04:32]Utána már az üzemeltetési költség az egy relatíve alacsony szinten tartható kérdés.

[00:04:39]De sokkal drágább a fagykár, tehát minden relatív, hogy mi a drága.

[00:04:41]De amikor hatalmas 100-200 lóerős motorok által hajtott 10-12 m magasan lévő 6 m átmérői propellerek keverik a levegőt 100-150 mes sugarú körben, azt nem lehet olcsón csinálni nyilvánvalóan.

[00:04:57]Ennek a módszernek az a lényege, hogy megpróbálja megakadályozni a hideg levegő leülepedését, hiszen a hideg levegő sürűbb, mint a veleg, ezért lefelé törekszik.

[00:05:04]Azt próbáljuk megakadályozni, hogy ez a hideg levegő beüljön az ültetvénybe, hogyha máshonnan közelítünk, a 10-15 m magasban lévő melegebb levegőt akarjuk lekeverni.

[00:05:12]A harmadik módszertani csoport az az ültetvényfűtés.

[00:05:17]Ö bármilyen fűtőanyagot, parafinyertyát, gajzuzalékot, brikettet égethetünk szabadon kályhákban satöbbi.

[00:05:26]Valahogy hőt termeljünk, ez is borzasztóan drága, mivel egy nyitott területen nagyon nagy mennyiségű hőenergiát kell előállítani.

[00:05:31][horkantás] A leghatékonyabb módszer a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, ahol a víz megfagy során felszabaduló látens hő adja a védelmet.

[00:05:42]Akármilyen furcsa szűrével majdnem csak és a közhihirellemmel ellentétben a jég nem hőszigetel, nem azért öntözzük a fára, hanem mint ahogyan a víz párolgása hőt van el.

[00:05:55]Ezért van az, hogy fázunk, amikor kiszállunk a strandon a vízből.

[00:05:57]Ugye a víz megfagy hőt szabadít fel, és mivel a víz a rügyeken, virágokon fagy meg, ezt a hőt közvetlenül átadja a növényi szerveknek, és egés -7-8 fokig 0 fok körül lehet tartani a növényi szervek hőmérsékletét.

[00:06:11]Tehát számos módszer van, és akkor csak a kar felszínt karcolgattuk meg a fegy fagyvédelmi technológiákban.

[00:06:17]Viszont van két egyetemleges szabálya a fagyvédelemnek.

[00:06:22]Az egyik az, hogy ami hatékony, az drága, ami olcsó az viszont nem hatékony.

[00:06:29]Olcsó és hatékony fagyvédelem nincs.

[00:06:31]A másik szabály, hogy akármilyen fagyvédelmi technológiánk legyen, vagy akár több módszer kombinációja, mert egyre gyakorib, hogy a légkeverést ültetvényfűtéssel kombináljuk a hatásfokozása érdekében.

[00:06:42]Ö minden fagyvédelmi módszer hatástalan a szállított fagyok ellen, amelyek 10-15 km/óránál erősebb széllel, légzgással járnak.

[00:06:54]Ha olyan típusú fagyot kapunk, amikor mozog a levegő, akkor nincs segítség.

[00:06:59]Vagy a -us10 fokos lehülések ellen sincs.

[00:07:01]Ha teljes virágzásban -10 fokból mínusz-ot csinálunk, az egyébként egy nagyon sikeres védekezés, mert 4 fokot emelni a hőmérsékleten, az jó, de -us6 fokban ugyanúgy elfagy a virág.

[00:07:09]És ezek a korlátai a fagyvésnek.

[00:07:15]Amikor nem nagyon hideg van, akkor meg nagyon meleg van ezekben a napokban is.

[00:07:19]Az aszály az most ugyanakkora probléma, mint amekkora tavasszal a fagy volt a zöldségesekben és a gyümölcsösökben?

[00:07:25]Ez kultúránként eltérő.

[00:07:25]Nyilván most nem tisztünk a gabona és olajnövénytermesztésről beszélni, ami Magyarországon a 4 millió hektárt szántó területből 3,5 millió hektár.

[00:07:34]Nekik az aszály a legnagyobb gond.

[00:07:36]A tavaszi fagy az nem jelentett nagyon jelentős gondokat.

[00:07:41]a gyümölcstermesztésben és a zöldségtermesztésben is beszéljünk csak erről.

[00:07:47]Azt mondom, hogy ebben az évben még mindig első számú probléma a tavaszi fagy.

[00:07:50]Sokkal nagyobb terméskieséseket okozott, de rögtön ott van mögötte az aszály, mert gyakorlatilag február, március, áprilisban, május közepéig nem nagyon láttunk csapadékot, úgy ment le a virágzás, hogy nem volt eső.

[00:08:02]Azóta már lokálisan nagyon eltérő mennyiségek, de voltak.

[00:08:06]Egyes térségekben egész jól enyették az májusi, júniusi esők a csapadékhiány, de azért még mindig vannak olyan térségek, ahonnan hiányzik a vízből vagy a talajból rengeteg rengeteg víz.

[00:08:17]A zöldségtermesztésben picit más a helyzet.

[00:08:20]Ott a tavaszi fagyok kárhatása közvetettebb, illetve sokkal mérsékeltebb.

[00:08:24]Tehát nem jelentős, kár nem.

[00:08:27]Az aszály okozna gondokat, de a zöldségtermő területünknek annak a 70-75000 hektárnak a durván 90%-a öntözött.

[00:08:36]Nem is lehet már magyar klímán máshogy zöldséget termelni.

[00:08:38]Tehát a zöldségkultúrák egész jól meg tudják magukat védeni az aszály ellen.

[00:08:42]A tavaszi fagyok pedig nem jelentenek nagyon nagy problémát.

[00:08:46]Az más kérdés, hogy tud olyan aszály lenni, és ilyen volt a 2022-es, amikor még öntözés mellett is 20-30% a természteség mértéke, mert a légköri aszály az a 10-20% relatív páratartalom, perzselő UV sugárzással párosulva.

[00:09:02]olyan stresszt okoz a növénynek, amit nem tudunk öntözéssel kompenzálni, csak mérsékelni.

[00:09:10]Nagyobb részben, tehát a tavaszi fagy kisebb részben a nyári aszály miatt, akkor most nézzük meg a főbb fajtákat, melyikből lesz elfogadható mennyiség, melyikből lesz kevés vagy semennyi idén.

[00:09:23]A zöldségkultúrák megítélése az egyszerűbb olyan tekintetben, hogy a zöldségeknél sokkal nagyobb a termésbiztonság, sokkal jobb a termésilitása.

[00:09:34]Van 2500 haár hajtatott kultúránk, tehát üvegházi és fóliaaházi zöldségtermesztésünk.

[00:09:39]Ott a termé is kiegyensúlyozott, mert el tudjuk szakítani a növényt a zárt tér lévén a külső környezeti körülményektől, ha nem is tökéletesen egészen jó hatásfokkal.

[00:09:51]Ott a termés rendben lesz.

[00:09:51]A szabadföldi 70000 hektárunkon alapvetően [horkantás] az aszály okozott fejfájást, de még így június közepére nem letális mértékű, tehát még nagy gondok nincsenek.

[00:10:01]A gyümölcstermesztés az, ahonnan kiesett, nagyon nagy arányban termés, és köszönhetően döntően a tavaszi fagyoknak kisebb részt az a szájnak.

[00:10:11]A gyümölcsben azt látjuk, hogy az almában és a megyben rosszabb a helyzet, mint tavaly.

[00:10:17]Ez a két legnagyobb gyümölcs kultúránk.

[00:10:20]A gyümölcstermő felületnek közelfele ez a két kultúra.

[00:10:24]Almában 500000 tna a termés potenciálunk egy jó évben.

[00:10:27]Tavaly 170000 tonna termett.

[00:10:30]Idén valamivel alatta várjuk a termést.

[00:10:32]Megyben egy 60-65000 tna lenne a terméspotenciálunk.

[00:10:35]Tavaly 40000 tna termett.

[00:10:37]Idén 300 tna magasságában prognosztizáltuk.

[00:10:39]Ennél a két gyümölcsnél tehát rosszabb a helyzet.

[00:10:43]A többi gyümölcsfajnál a kajszi barack, kőszi barack, aminek most indul a szezonja, illetve a csereszny, aminek lassan zárul.

[00:10:49]Azt látjuk, hogy merőbben jobb a helyzet, mint tavaly.

[00:10:50]Ilyen bőféltermést látunk a tavalyi 10-20%-os terméssel ellentétben, aminek az az oka, hogy ezek a gyümölcskultúrák pont nagyobb részt azokban a termesztőkörzetekben vannak, amit úgy, ahogy megkiméltek a tavaszi fagyok.

[00:11:07]Diónál, mint jelentős kultúránknál szintén nagyon nagy a termésies mértéke, de hát annak még a szezonja később kezdődik, és Szilvánál is nagyon jelentős kieséseket látunk.

[00:11:14]Tehát összességében a teljes gyümölcs ágazat szintjén hasonlóak a kármértékek, mint tavaly, csak gyümölcsfajonként eltérő mértékben.

[00:11:24]Ez a vásárlók számára is azt jelenti, hogy a boltokban kevesebb magyar gyümölcs lesz idén.

[00:11:29]Sajnos igen.

[00:11:29]A statisztikákból már nagyon világosan látszik az elmúlt 10 évben, hogy folyamatosan csökken a termelési volumenünk, a termésmennyiségünk, csökken az exportteljesítményünk, mert nyilván az a termés, ami nincs, mert elfagyott vagy elvitte az aszály, vagy a termőtelet csökkenése miatt esett ki, azt nem tudjuk exportálni.

[00:11:52]De ennél sokkal rosszabb, hogy a belföldi piacainkat is egyre kevésbé vagyunk képesek ellátni.

[00:11:59]egyre inkább romlik az önellátásunk, ami azt vonja maga után, hogy emelkedik az import.

[00:12:04]És ezen a folyamaton, ezen az egyébként is káros folyamaton az olyan évek, mint az idei vagy a tavalyi nem segítenek, mert a jelentős terméskiés miatt korlátos az az árúmennyiség, amit piacra tudunk vinni, de a piac megoldja a fogyasztók ellátását, csak ha nem hazai termelésből, mert az nincs, akkor importból.

[00:12:24]És az lenne az érdekünk hosszú távon, hogy amit csak tudunk, termeljük meg magunknak.

[00:12:29]Nyilván vannak olyan időszakok, amikor eleve muszáj importálni.

[00:12:33]Mi a magyar klímán februárban, márciusban szamócát nem tudunk előállítani, vagy májusban Kajszit nem tudunk termelni, akkor jöhet az import, mert az széthúzza a szezont, választék bővítése, fogyasztó is jól jár vele, hogy hamarabb elindul a gyümölcsszezon, de abban az időszakban, amikor a mi klémánkon lehet gyümölcsöt előállítani, nekünk kellene megtermelni, és ebben vannak akadályozó tényezők, a fagykárok, az aszálykárok, a munkaerőhiány, a generációváltás problémája, amelyek mind-mind az utóbbi 10 évben ben negatív tendenciákat eredményeznek, főleg a gyümölcs, de valamelyest a zöldségágazatban is.

[00:13:10]Sok termesztő felhagy ezzel a hivatással.

[00:13:14]Megint csak azt látjuk a statisztikákon, hogy egy 5-6 évvel ezelőtt 82000ár gyümölcsünk volt, most 70000 htár.

[00:13:20]És nagyjából ugyanezeket a számokat mutatja a zöldség is.

[00:13:25]85000-ből lett szintén durván 70000.

[00:13:28]Tehát fogyott a termő terület az elmúlt öt évben egy 15-20%-ot.

[00:13:33]Ez alapvetően az időjárási káreseményekkel és a versenytársak erősödő nyomásával van első helyen összefüggésben, de idt problémaként ott van az ágazatban a munkaerőhiány vagy a generációváltás problémája is.

[00:13:47]Tehát a rövidtávú okok alapvetően a a növekvő verseny és a klímaváltozás, a hosszabb távú időtok pedig a munkahiány, illetve a generációváltás kérdése.

[00:13:57]És akkor ezek csak a legfőbb problémák, amelyek negatív tendenciákat eredményeztek az utóbbi 10 évünkben.

[00:14:05]Ezeket mind egyenként érinteni is fogjuk, ígérem.

[00:14:07]Jövedelmezőség viszont, amikor én fogyasztóként 1500-2500 Ft-os kilónkénti árat látok a zöldségesnél, akkor abból mennyi marad a termelőnél, ha az magyar?

[00:14:20]Mondok néhány konkrét példát.

[00:14:20]A legnagyobb mennyiségben forgalmazott gyümölcsünk, illetve termelt gyümölcsünk az alma.

[00:14:28]Ennek a termelői ára tavaly 160-170 Ft magasságában alakult.

[00:14:32]Ennyit kapott a termelő a betakarított tartályádába leszedett áruért.

[00:14:37]Ez az alma a bolt polcán jellemzően 4-600 Ft-ért volt kitéve.

[00:14:43]Tehát mire a kiskereskedelembe a fogyasztóhoz jut, háromszorozódott, vagy egyes esetekben négyszereződött az ára.

[00:14:52]Ennek az egyik okozója az európai Recorder 27%-os áfakulcs.

[00:14:54]Egy 500 Ft-os almából durván 110 Ft csak maga az áfa.

[00:15:02]És nyilván minden ágazatra mondhatunk problémát.

[00:15:04]Vagyis nagyjából a fogyasztói áraknak ö értékesítési csatornától, kiszereléstől, csomagolástól satöbbi függően a fogyasztói árnak a fele kötőel negyede a termelői ár.

[00:15:15]Tehát az ár duplázódik, vagy négyszereződik, mire eljutátási láncban a fogyasztóhoz.

[00:15:23]A Fruit Web valóban régóta szorgalmazza a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentését 20 27%-ról, ugye, és ötre.

[00:15:32]Ez mit oldana meg?

[00:15:34]Az álfa csökkentéssel és annak hatásaival körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni.

[00:15:38]Azért, mert azt gondoljuk, hogy az ágazat egyik nagy problémája a magasáfa.

[00:15:46]Hangsúlyozom, nem az egyetlen, csak az egyik.

[00:15:48]És nem oldana meg minden problémát, csak abba a megoldás halmazba tartozik, ami segítene kezelni a zöldséggyümölcse ágazat negatív tendenciájét, de sok minden mást is tennünk kell az álfacsökkentés mellett.

[00:16:02][horkantás] több pozitív hatása lenne.

[00:16:02]Az egyik az áfacsaló kereskedők kiszűrése a piacról.

[00:16:08]Az egy nagyon nagy probléma.

[00:16:08]Mekkora százalékban vannak jelen?

[00:16:12]Csak becsülni tudjuk.

[00:16:12]Úgy kell venni, hogy a hazai zöldség gyümölcs kb.

[00:16:14]70%-a az áruházláncokon keresztül kerül a fogyasztóhoz, tehát a hiperszupermarketeken, diszkontokon keresztül.

[00:16:23]Ez fehér és legális.

[00:16:23]Itt nincs fekete kereskedelem, nincs csalás.

[00:16:28]30% az, ami más csatornákon.

[00:16:28]Úgy gondoljuk, hogy ennek akár fele is lehet a fekete, vagyis az az összesnek a 15%-a, de ennél nagyobb arány lehet az, amit a statisztikák nem is látnak, és nem is becsülhető.

[00:16:42]Pont azért, mert fekete azt gondoljuk, hogy ez az összes most látható mennyiségnek, amiről az előbb beszéltünk, lehet megint egy 10-20%-a.

[00:16:51]Vagyis és ez csak becslés, mert erre pontos számot senki nem tud mondani.

[00:16:55]Elképzelhető, hogy a teljes zöldség gyümölcsorgalomnak 25-30 vagy egyes fajoknál akár 40%-a is valamilyen szürke vagy fekete csatornán jut el a fogyasztóhoz.

[00:17:04]A feketének is vannak szintjei.

[00:17:08]Van az a módozat, amikor minden szabályos megrendben lenne, csak semmilyen szereplő között nem születik számla.

[00:17:18]Ha a termelő nem ad a kereskedőnek, vagy a kereskedő nem kér a termelőtől számlát, és halljuk azt, hogy sokszor kereskedő, ahogy mi fogalmazunk nepper, úgy hajlandó csak termelőtől vásárolni, hogy számla ne is legyen, mert amiről nincs számla, amiről nincs papír, az áró nem is létezik.

[00:17:34]Azt minden ellenőrzés ellen ki lehet védeni.

[00:17:37]Arra semmilyen ellenőrzést nem lehet ráhúzni.

[00:17:40]Ez a tétel, vagy ezek a tételek értelemszerűen már úgy jutnak el a kiskereskedelmi forgalomba, hogy a végén a fogyasztó sem kap róla nyugtát vagy blokkot.

[00:17:51]És itt történik meg az áfacsalás, mert a láncban, a lánc végén a fogyasztó fizeti meg végső soron az államkasszába az áfát, mert ő az a szereplő, aki nem tudja már visszaigényelni, míg a köztes szereplők mindig befizetik, visszaigénylik.

[00:18:06]Ez az áfacsalásnak az egyik módozata, amikor egyébként egészséges, legális satöbbi lenne az áru, de mivel számra is papír nem született, ezért minden elől eldugták.

[00:18:13]De van az a módozat, amikor szándékosan arra vannak láncolatok felépítve, hogy valahol a láncban és ezt nyilván, hogy hogy működik pontosan, az álfacsaróktól kellene megkérdezni, mert ezt mi sem tudjuk pontosan, de valahol a láncban kifehérítik az árut, hogy legyen egy áfa fizetés, de azt az álfát az államkasszában már soha nem fizetik be, és akkor itt lesz veszteség a államháztartásnak.

[00:18:37]Vagy így, vagy úgy, azok, akik számla nélkül értékesítenek és tisztességtelenek, előnyben vannak a tisztességesekkel szemben, mert vagy kiküzbölik az adminisztrációs bürókratikus terheket, költségeket, meg megnyerik a eldugott Áfa egy részét, vagy eleve az áfából, az elcsalt áfából élnek meg.

[00:18:58]És amikor 27% az áfakulcs, akkor az nagy biznisz, mert 27%-ért érdemes csalni.

[00:19:04]Gondolják ezt az áfacsalók, nyilván nem mi, de ha ezt megteszik, akkor érdemes lehet.

[00:19:08]Ha lecsökkentjük 5%-ra, az már olyan kicsi profit, hogy nem érdemes érte csalni, és kifehéredik.

[00:19:14]És a tisztességtelen fekete kereskedő, a legálisan tisztességesen kereskedő termelőfogyasztó, termelő kereskedő elől vesz el piaci teret, ezért káros az ágazatban.

[00:19:23]De ugyanúgy pozitív hatással lenne az áfacsökkentés az importtal szembeni versenyképességulásában, mert az importot kvázi 0% áfakulcsol hozzuk be még és teljesen legálisan még a belföldi ügyletekben 27% az áfa.

[00:19:36]Tehát ha valaki meg akar venni 100 Ft-ért árut, akkor az importban 100+ 0 Ft, belföldi ügyben 100+ 27, azt a 27 Ft-ot finanszírozni kell.

[00:19:47]pozitív hatással lenne a szervezettségre, mert ha kifehéredik a gazdaság, akkor rögtön nagyobb érdeke a termelőnek, hogy belépjen tészekbe, termelői szervezetekbe, integrációkba.

[00:19:57]De ezeknek az integrációknak vagy termelői szervezeteknek ma az egyik legnagyobb ellensége a számla, mert ott csak fehéren, legálisan, számlán lehet.

[00:20:06]Ha valaki nem akar számlán értékesíteni, akkor nem lesz szervezettség.

[00:20:10]Ha mindezeket a hatásokat egybenézzük, akkor az ágazatra nagyon-nagyon sok pozitív hatása lenne.

[00:20:18]Hogyan tudnák azt megelőzni, hogy a kereskedelem ne nyelje le ezt?

[00:20:20]Tehát tényleg nekem a vásárlónak is érezhető legyen egy esetleges álfacsökkentés hatása a zöldségek és a gyümölcsök bolti árában?

[00:20:32]Nem lehet igazából.

[00:20:32]És ez nem azt jelenti, hogy akkor a kereskedelem le fogja nyelni, hanem azt, hogy már pár héten vagy hónapon belül igazolhatatlan és meghatározhatatlan lesz, hogy milyen mértékben járult hozzá az álfa csökkentés a fogyasztójárak csökkenéséhez, mert az az enné pozitív hatása az álfa csökkenésnek, hogy csökkennek a fogyasztói árak is.

[00:20:53]Nem lehet meghatározni.

[00:20:56]Azért nem, és éppen ezért mérni sem, mert a zöldségek, gyümölcsök piaca borzasztóan ingatag, nagyon-nagyon hektikus, nagyon rövid idő alatt nagyon nagy árváltozások tudnak lezajlani.

[00:21:07]A piacon az árakat a keresletkínálat viszonyai mozgatják.

[00:21:10]A kereslet az nagyjából fix kiszámítható, hiszen nem akarunk egyik évről másikra sokkal több vagy kevesebb gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani.

[00:21:17]Ami nagyon-nagyon ingatózik, az a kínálat, a termésnyiség, pontosan az időjárási káresemények miatt.

[00:21:23]Ha gyenge a termés, magas az ára.

[00:21:26]Ha jó a termés, akkor alacsonyabb az ára.

[00:21:28]És mondok egy példát.

[00:21:28]A szamóca piaca meg a cseresznye piaca borzasztóan ingatag.

[00:21:33]A szamóca meg tudja csinálni azt, hogy jön egy meleghullá, összetorlódik az érés, néhány nap alatt kialakul egy időszaki túlkínálat a piacon, bezuhannak az árak, és a fogyasztó jár lemegy 1500 Ft-ra.

[00:21:43]Majd jön egy csapadékos periódus, öt-h napig nem tudunk betakarítani, mert csapadék vagy esőben szabadföldön nem lehet.

[00:21:53]meg a termés egy része a szürkepenész miatt elrohad.

[00:21:55]Hirtelen bezuhan a kínálat.

[00:21:58]Néhány nap alatt a fogyasztó jár az 1000 500-ról kilő a 3000-re.

[00:22:02]Majd két hét múlva meg tudja csinálni ugyanezt.

[00:22:04]Tehát olyan mértékű az árhullámzás a zöldségek, gyümölcsök piacán, akár nagyon rövid, akár egy-két hónapos távlatban, ami sokkal nagyobb mértékű, mint maga az álfacsökkentés által eredményezett fogyasztói árcsökkenés.

[00:22:18]Tehát míg a kínálat változása 50, 60, 80, 100%-kal mozgathatja az árakat, addig az áfacsökkentés 20%-kal.

[00:22:25]Mérhetetlen lesz hosszabb távon a hatás.

[00:22:30]Import.

[00:22:30]Erről is beszélgettünk már.

[00:22:32]Vannak népszerű egzotikus gyümölcsök, amik itthon, ha jól tudom, nem teremnek meg, de nagyon divatosak.

[00:22:35]Avokádó, gránátalma, mangó, sárkányümölcs.

[00:22:37]Arról két héttel ezelőttig azt sem tudtam, hogy micsoda, liici, pomeló, de lehet, hogy mondhatnám a banánt, a kivit, a mangót és az ananászt is.

[00:22:45]Ezekre pluszban van igény, vagy a magyar fajták, tehát zöldségek és gyümölcsök kárára vásárolják ezeket az emberek?

[00:22:56]Alapvetően, attól függ, hogy közelítünk, de alapvetően a mérsékelt égövön, vagy a mi általunk termesztett gyümölcsök kárára.

[00:23:04]ugyanis a fogyasztó azért nagyjából nagyon csúnyán fogalmazok közgazdaságilag úgy működik, hogy van egy pénztárcája, amit zöldségek, gyümölcsök, jelen esetben gyümölcsök fogyasztására szán.

[00:23:14]Ha a voltok polcán úgy, mint 40-50 évvel ezelőtt gyerekkorunkban csak alma lenne, vagy körte vagy őszi barack, tehát az itthon megtermelt gyümölcsök, akkor csak abból lehet válogatni.

[00:23:25]Hát meg az alma az nem olyan menő, mint az avokádó mostanában.

[00:23:29]Illetve az almát 12 hónapon keresztül ehetjük, és meg is unjuk.

[00:23:31]Igazából az avokádó vagy bármilyen más déli gyümölcs igazából kínálatot színez.

[00:23:39]és a fogyasztás sokszínűségét eredményezi.

[00:23:41]Nincs is gond a fogyasztásokkal, az egés egészséges étrendbe beletartoznak, de helyettesítő termékei, az almának, a körtének, az őszi barasznak, a kajszínak és sorotnál a hazai gyümölcsöket, így értelemszerűen elveszik a piacot a hazai gyümölcsöktől, de ezzel nem tudunk mit kezdeni.

[00:23:56]Ezek a gyümölcsök itt lesznek nekünk, ezzel kell versenyezni.

[00:23:59]És a verseny az olyan, mint a fociban a bíró kötelező elem.

[00:24:05]Lehet, hogy a gyorsuló klímaváltozás miatt néhány évtizeden belül déli gyümölcsöket kell termesztenünk.

[00:24:11]Előfordulhat, de ez 5-10 éves távlatban még biztos, hogy nem alternatíva.

[00:24:14]Egy 30-40 éves távlatban semmit nem tartok kizártnak.

[00:24:20]Gyerekkoromban azt mondták, hogy napi egy alma, az orvos távol tartja.

[00:24:22]Ehhez képest érdemben nagyon régóta nem nő a magyar lakosság zöldsége és gyümölcsfogyasztása.

[00:24:30]Miért nem?

[00:24:31]Azt gondolom, hogy a kérdés első felével, hogy a zöldségek, gyümölcsök nagyon egészségesek és pozitív hatások.

[00:24:38]Az egészségre nem is kell foglalkozni, mert ez ma már alap.

[00:24:39]Nagyjából azt lehet mondani, hogy 2010 és 2020 között az elérhető statisztikák alapján évi 1-2%-ot növekedett a zöldségek gyümölcsök fogyasztása.

[00:24:51]2020-ra lett a friss zöldség gyümölcsfogyasztásunk 130-140 kg/ fő per év.

[00:24:56]Az utóbbi négy évben nincsenek frissülő statisztikák ebben a tekintetben, de azt látjuk, hogy stagnálás mutatkozik, de bizony a zöldségeknél vagy gyümölcsöknél akár még visszaesés is.

[00:25:09]Nagy zöldség gyümölcse ágazatban mondjuk azt, hogy az utóbbi négy-öt évben stagnál a fogyasztás, de a 15 éves távlatban sem volt hatalmas növekedés.

[00:25:17]A zöldségre, gyümölcsre fordított kiadások viszont dinamikusan emelkedtek.

[00:25:24]2010-ben egy főre eső zöldséggyümölcs kiadás 300 Ft volt.

[00:25:29]2020-ban ez gyakorlatilag duplázódott, több mint duplázódott 70000 Ft lett.

[00:25:34]Most pedig az elmúlt négy évben azt becsüljük, hogy 100-1200 Ft per fő per éves szintre növekedett.

[00:25:41]Ez 1000 1200 milliárd Ftos fogyasztói kiskereskedelmi forgalmat jelent.

[00:25:46]Tehát míg mennyiségben a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása stagnált vagy picit növekedett, addig a zöldségekre, gyümölcsökre fordított kiadások az elmúlt 15 évben három vagy négyszeresükre emelkedtek.

[00:26:00]Ez nem egy bonyolult kép lett.

[00:26:02]Hát drágább lett, kevesebbet veszünk.

[00:26:04]Egyrészt drágább lett ez az infláció, másrészt megnőtt az igény az előre kiszerelt, kicsomagolt, mosott, tisztított, konyhakészebb termékek iránt, amelyeknek nyilván az ára fajlagosan növekszik.

[00:26:16]Mert ha csúnyán fogalmazva nem a földes sárga répát akarjuk megvenni lédig kiszerelésben, hanem egy mosott, tisztított, méretre válogatott, csomagolt árut, annak az ára is más lesz.

[00:26:28]Ez is ott van a kiadások növekedése mögött.

[00:26:30]és a fogyasztóknak, a magyar háztartásoknak több pénze zöldségre, gyümölcsre nincs, különös tekintettel arra, és itt jön a kulcskérdés, hogy a zöldséggyümölcs fogyasztás alapvetően pénztárca függvénye, mert amíg voltak elérhető statisztikák, jól látszott, hogy a legmagasabb jövedelemdecilisbe, jövedelem tizedbe tartozó társadalmi réte kétszer, háromszor több zöldséget gyümölcsöt fogyasztott, mint a legalacsonyabb jövedelműek.

[00:26:59]Tehát alapvetően jövedelem kérdése.

[00:27:01]Márpedig Magyarország az Európai Unió második, harmadik legszegényebb országa.

[00:27:06]Bulgária és Görögország után Magyarországon a harmadik legalacsonyabbak az átlagjövedelmek az egész Európai Unióban.

[00:27:15]Így értelemszerűen hiányzik, ahogy szoktuk fogalmazni, a fizetőképes kereslet, a fizetőképesség hiányzik a fogyasztók mögül.

[00:27:23]Nagyon sok magyar háztartásnak szinte luxus cikk a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, és a napi megélhetésen felül nem fér bele több, hogy zöldségre gyümölcsre többet költsenek.

[00:27:35]Meg is látszik a magyarság egészségügyi állapotán.

[00:27:37]Igaz, vélhetően van egy erős összefüggés, de az összefüggés szorosságát nem lehet igazolni, mert az egészség vagy betegség az nagyon-nagyon sok tényező, és ebből egy igen jelentős, de csak egy tényező a zöldségek gyümölcsök fogyasztása.

[00:27:51]Lehetne megoldás az, vagy legalábbis enyhíten a probléma súlyosságán, hogyha a közétkeztetésben több magyar zöldséget és gyümölcsöt használnának fel, akár kormányzati segítséggel, kötelező jelleggel?

[00:28:06]Elvileg igen.

[00:28:06]Gyakorlatilag kivitelezni szerintem nagyon nehéz.

[00:28:08]Nem vagyok tisztában a pontos számokkal, de egy óvodának, egy iskolának, egy kórháznak nagyon-nagyon kevés pénzből kell kihozni a fejedagot.

[00:28:18]Nem tudom megmondani azt, hogy hány 100 Ft vagy egy- 2000 Ft egy főre vetítve, de az ragad meg, hogy olyan alacsony összegből kell kihozni egy fejadagot, amibe nem fér bele, hogy minőségi zöldséget, gyümölcsöt még nagyobb mennyiségben el tudjunk adni, vagy fogyasszanak ezek ebben a szférában.

[00:28:38]Tehát ahhoz meg kellene emelni az élelmiszerre, a fejadagra fordítható kiadásokat, ami nyilván az államztártás kiadásokat jelentősen növeli, mert minden pénz kérdése.

[00:28:49]Az, hogy több zöldséget, gyümölcsöt vagy bármiből többet fogyasszunk, akár a közétkeztetésben, az is pénz kérdése, amit így közétkeztetésen keresztül az államnak kellene biztosítani.

[00:28:59]Az államtól pedig nem lehet elvárni, hogy oldjon meg mindent.

[00:29:01]A másik nehézség az, hogyha beengedjük a zöldséget, gyümölcsöt, akkor nyilvánvalóan minden ágazat jön, hogy az ő terméke is kerüljön be a közétkeztetésbe.

[00:29:10]Hiszen hogyan mondjuk, vagy mi alapján állítjuk csak a zöldség gyümölcsről, hogy az azért kerül be, mert az a legegészségesebb.

[00:29:16]Bárki meg tudja indokolni, hogy az ő terméke miért fontos, és minden terméknek megvan a helye a fogyasztásban.

[00:29:23]Így borzasztóan nehezen védhető.

[00:29:25]És akkor ha eljutunk oda, hogy mindent is növelni kell, akkor az már egy megfoghatatlan szabályozási kérdés.

[00:29:31]Ilyenkor szoktak nagyon szép kampányokat indítani, hogy vásároljunk magyar terméket, együnk magyar zöldséget és gyümölcsöt.

[00:29:39]Ezek tényleg nagyon jó kampányok, de van ezeknek bármiféle hatása?

[00:29:44]Alapvetően egy régi közkeletűmondás jutt eszembe a marketingre fordított kiadásokból negyed évszázaddal ezelőtti egyetemi tanulmányaimból, ahol azt tanultuk, hogy a marketingre fordított kiadások fele felesleges, csak nem tudjuk, hogy melyik fele.

[00:30:01]Muszáj csinálni, hátha.

[00:30:03]De nyilván muszáj csinálni, mert a fogyasztót edukálni kell.

[00:30:05]A fogyasztónak meg kell tanítani, hogy mi az, ami számára hasznos, egészséges.

[00:30:08]Az tény, hogy erre viszont nagyon kevés pénz.

[00:30:11]jut az, hogy zöldségek, gyümölcsök köré marketinget építsünk, vagy egyáltalán elmagyarázzuk azt nagyon exaktul hitelesen a fogyasztók számára, hogy milyen pozitív hatással jár a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása.

[00:30:26]Ez borzatóan sok pénzt igényel, és ennyi pénz alapvetően azt mondom, hogy az ágazatban és az államháztartásban sem feltétlenül van meg, vagy megvan, csak akkor az nagy áldozatokat igényel.

[00:30:38]De már ha addig eljutnánk, hogy lebontunk tévképzeteket a zöldségek, gyümölcsök termeléséről, mert nagyon sok tévképzet él a zöldségek, gyümölcsök előállításáról, már az is nagyon jó lenne.

[00:30:53]Nem mondok szándékosan negatív példákat, mert ugye ha egyszer azt mondjuk, hogy soha többet ne gondolj az elefántra, onnantól kezdve csak arra tudsz gondolni, de de élnek olyan tévképzetek, hogy például a befőtt az tele van tartósítószerrel.

[00:31:06]Nincs a hővel tartósít a nagyüzemi konzervű is nincs benne tartósítószer.

[00:31:11]Vagy hogy a zöldségek, gyümölcsök tele vannak vegyszerrel, nincs.

[00:31:15]Vagy az üvegházi termékek sehol olyan kevés növényvédőszerrel, vagy akár növényvédőszer nélkül nem lehet előállítani zöldséget, mint üvegházban.

[00:31:25]A legegészségesebb zöldségek jöhetnek üvegházból.

[00:31:27]Ehhez képest a közfelfogás az nem ez.

[00:31:30]Ha ezeket helyre tudnánk tenni, ha ezeket el tudnánk magyarázni a fogyasztóknak hitelesen exaktul, az az már nagyon sokat lendítene, azt gondolom a zöldséggyümölcsök fogyasztásán.

[00:31:39]Ez talán jobb marketing lenne, mint amikor valamilyen hangzatos szlogennel bírunk rá valakit arra, hogy fogyasszon többet, de ahhoz még előbb le kell szedni a zöldséget és a gyümölcsöt, és ha jól tudom, ez is óriási problémájuk, hogy nincs elegendő kézi munkaerő a magyar zöldség és gyümölcságazatban, ugye?

[00:32:00]A munkaerőhiány az egy 10-15 éves probléma.

[00:32:03]Nem tegnap keletkezett, régóta beszélünk róla, és az elmúlt néhány hónapban vagy évben semmi olyan változás nem történt, ami alapján most azt lehetne mondani, hogy ez már nem is kérdés van munkaerő.

[00:32:14]Ugyanúgy nincs, mint ahogy öt vagy 10 éve sem volt munkaerő.

[00:32:18]Ez nem csak a zöldséggyümölcságazatnak, hanem az egész agráriumnak, sőt az egész nemzetgazdaságnak problémája.

[00:32:23]És nem csak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak.

[00:32:27]Tehát ez nem egy szűk lokális vagy ágazati probléma.

[00:32:34]De közelítsünk a saját szemszögből.

[00:32:37]Elfogyott az a munkabázis, akivel Magyarországon dolgozhatunk.

[00:32:40]Ennek sok oka van.

[00:32:43]Miért fogyott el?

[00:32:43]Nem akarunk ilyen nehéz munkát végezni.

[00:32:45]Én csináltam ezt piszok nehéz munka.

[00:32:47]Sokkal jobb egy légkondicionált irodában egy okos emberrel beszélgetni, mint amit most teszek.

[00:32:52]A másik pedig, hogy nem fizetik meg eléggé, vagy egész egyszerűen már nem vagyunk annyian, hogy mindenhová jusson munkaerő, mégha el is vállalná a nehéz és nem túl jól megfizetett munkát, amire ő azt mondja, hogy nem túl jól megfizetőt.

[00:33:06]A munkaerőhiánnyal összefüggő problémáink nagyjából 2008-2009-ben a pénzügyi és gazdasági világ válság idején indultak.

[00:33:13]Akkor vándorolt ki 5-600000 magyar külföldre Nyugat-Európába dolgozni.

[00:33:17]Az az 5-600000 munkavállaló borzasztóan hiányzik innen.

[00:33:22]Másrészt demográfiailag is egyre rosszabb helyzet.

[00:33:24]Egyre kevesebb gyerek születik, többen haláloznak el egy évben, mint ahányan születnek.

[00:33:29]A munkaképes korú lakosság csökken.

[00:33:34]Így a merítési bázis folyamatosan szűkül.

[00:33:38]És ahogy elhangzott a kérdésben, a zöldséggyümölcs ágazat 35 fokban kárnikulában gyümölcsöt szüretelni, mint akár jelenleg is, vagy üvegházban, fóliaházban, párásmeleg körülmények között dolgozni, az se nem kellemes, se nem könnyű munka.

[00:33:51]És mondhatnám, hogy igen, meg kell jobban fizetni, és akkor lesz munkaerő, mert minden pénz kérdése, munkaerőt is a szó nemes értelmében pénzzel lehet megvenni.

[00:34:00]De amikor egy légkondicionált irodában, vagy egy légkondicionált gyártósor mellett lehet dolgozni hasonló fizetésért, akkor nem fog eljönni egy sokkal kényelmetlenebb, kellenemetlenebb munkát végezni a munkaerős megkockáztatom, hogy ez már részben nem is pénzkérdés.

[00:34:17]Mivel nehéz fizikai munkáról van szó, kényelmetlen munkáról van szó, ezért lehet, hogy ha másfélszeres bért adnánk, se lenne hiphop sokkal több munkaerő.

[00:34:25]Ráadásul ez idénymunka is azért, bár mindig van valaminek szezonja.

[00:34:31]A problémák sorában, az pedig a következő, hogy a zöldséggyümölcságazat átlagában, bár fajonként teljesen eltérő a helyzet, nagyjából 60%-ban szezonális munkaerővel, 40%-ban állandó munkaerővel dolgozunk.

[00:34:44]Vannak olyan szektorok, hajtatott termesztés, üvegházi fóliás termesztés, ahol 10-12 hónapon keresztül van munka, mert folyamatosak a munkák.

[00:34:54]Ott meg lehet oldani a foglalkoztatást.

[00:34:56]nagyobb részt állandó munkaerővel, de vannak olyan tevékenységek, a zöldségek, gyümölcsök betakarítása, egy két-három hónapos időszakos munka, azt csak szezonális munkaerővel tudjuk megoldani, hiszen nem vehetünk fel 12 hónapra dolgozni valakit azért, hogy abból hármat dolgozzon, mert akkor csődtbe megyünk.

[00:35:16]Márpedig szezonális munkára nem fog eljönni az, akinek van egy heti 40 órás állandó munkahelye, mert az nyilván hétőtől péntekig dolgozik, és ez már nem is fizetés kérdése.

[00:35:24]Az pedig nekünk nem megoldás, hogy szombaton vasárnap pedig el tud jönni zöldséget vagy gyümölcsöt szüretelni.

[00:35:30]Itt csak azt a munkaerő réteget tudjuk megragadni, amelyek amelynek nincs állandó munkája, amelyik meg tudja tenni azt, hogy évi egy két-három hónapra jön el hozzánk dolgozni, vagy elmegy május júniusba valahova szamócát szedni, utána a szilvárt betakarítani, utána nem tudom a sárgaép betakarításnál vagy áruák készítésnől dolgozik majd ön almát szüretelni.

[00:35:52]Ezt azok tudják megtenni, akiknek nincs állandó munkája.

[00:35:54]Nekünk ezzel a munkaerőbázissal kell dolgoznunk, és azt kell mondanom, senkit nem megsértve, hogy ők alapvetően a leggyengébben kvalifikált és a munka morál tekintetében is a alapvetően a legalacsonyabb szintet képviselő munkaerőbázis.

[00:36:12]Tehát egy gyengén kvalifikált, néha nehezen munkára mozdítható bázissal kell részben dolgoznunk.

[00:36:19]és senkit nem akartam megsérteni.

[00:36:20]Ezt még ennél csúnyábban is el lehetne mondani, de nyilván ez itt egy műsorban nem cél.

[00:36:25]Ezért van az, hogy elfordultunk más irányokba már a hazai munkaerő elől, mert nincs Magyarországon hadra fogható a kertészeti vállalkozásokban hadra fogható munkaőbázis.

[00:36:38]Mennyi külföldi vendégmunkás dolgozik most a zöldség és gyümölcságazatban?

[00:36:40]Hát pont ebbe az irányba fordultunk külföld felé.

[00:36:45]Ha visszamegyünk 10-15 évet, akkor azt lehet mondani, hogy azért még egy 15 évvel ezelőtt elég nagy számban dolgoztak itt határon túliak, tehát erdélyi vagy vajdasági vagy kárpátaljai munkaerő.

[00:36:57]a számuk negyedére vagy ötödére redukálódott az elmúlt 10-15 évben, mer ők is tovább állnak Nyugat-Európába dolgozni, mert még Magyarországon 20000 eur körül van az átlagbér, addig Ausztriában vagy Németországban 50-60000 euró, tehát a két és fél háromszorosát lehet megkeresni a magyar béreknek, és azokkal a bérekkel nem tudjuk tartani a versenyt.

[00:37:19]Ezért nyitottunk a harmadik országbeli munkaerő felé az elmúlt négy-öt évben.

[00:37:24]Most már a kertészeti vállalkozások egy része is hozott be harmadik országbeli.

[00:37:28]Nagyobb részt fülöp-szigeteki, kisebb részt taljföldi, vietnámi indiai munkaerőt.

[00:37:34]Mert ott van elérhető bázis és az eddigi tapasztalatok alapján nagyon hatékonyan, nagyon fegyelmezetten dolgoznak, és meg vagyunk velük elégedve.

[00:37:41]De ez a kérdés nagyon sok port vert fel az utóbbi hetekben a hírekben.

[00:37:47]És azt mondom, hogy nagyobb portvert vertünk körülte, mint amekkora a probléma maga, mert a kertészet vagy a zöldség gyümölcse ágazatban a 100000 főre tagsált munkavállalóból 3000 fő a külföldi 3%, vagyis a mi szektorunk 97%-ban magyar munkaerőnek ad munkát, 3%-ban külföldinek.

[00:38:07]De az egész nemzetgazdaságban az a helyzet, hogy a 4,7 millió foglalkoztatottól 100000 a külföldi, és ebből is 40000 az ázsiai, 10000 az ukrán, 10000 a rommán munkavállaló, a másik 40000 pedig az összes többi országból.

[00:38:20]Tehát a nemzetgazdaság szintjén is 2,5% az aránya a külföldi munkaerőnek, míg ez az arány az egész Európai Unió átlagában 6%, de Németországban 13 vagy Ausztriában 20%.

[00:38:32]mindenhol máshol az Európai Unióban több külföldi munkaerőt foglalkoztatnak, mint mi.

[00:38:37]És két kérdés nem szabad megkerülni a külföldi munkaerő tekintetében.

[00:38:41]Az egyik az, hogy meg kell nézni, hogy mit csinálnak a versenytársaink, mert nekünk más EU-s országok zöldség gyümölcs termékeivel is kell versenyeznünk a piacon, illetve más országokkal is versenyzünk a munkaerőért a munkaerőpiacon.

[00:38:55]És ha minden más EU ország megengedi, hogy bejöjjön a külföldi munkaerő, mindegy, hogy az ukrán vagy a Fülöp-szigeteki, akkor nekünk is meg kell engedni, mert ha a másik 26 versenytárs ezt csinálja, mi pedig megtiltjuk, akkor saját magunkat hozzuk versenyhátrányba.

[00:39:10]Ez az egyik megközelítés.

[00:39:12]A másik az, hogy a termékeinknek, a zöldséggyümölcsöknek is versenyezniük kell a piacon, és már EU országokon kívüli termelőkkel is.

[00:39:19]Az egyiptomi a marokkói paprikával, paradicsommal, kigyóborkával versenyzünk, vagy az ukrán zöldségekkel is versenyzünk, és ezekben az országokban olcsóbb a munkaelő, mint nálunk.

[00:39:32]És az, hogy nem tudunk sokkal magasabb munkabért fizetni a munkavállalóinknak, ami egy öt-h perccel ezelőtt feltett kérdés volt, az azért is van, mert nekünk olyan országok termékeivel kell versenyeznünk, amely országokban olcsóbb a munkaerő.

[00:39:49]Ha mi sokkal drágább munkaerőt foglalkoztatunk, akkor egyszerűen versenyképtelenek leszünk.

[00:39:52]És ezek a tényezők szükségképpen gazdasági szükségszerűségből maguk után vonják azt, hogy a külföldi harmadik országbeli munkaerőre szükségünk van.

[00:40:05]No de a vendégmunkás után mi lesz?

[00:40:08]Hogyan pótolják ezt a 3%-ot?

[00:40:10]A vendégmunkás stopp az én azt gondolom, hogy egy picikét pár napon keresztül félreértelmezett kérdés volt.

[00:40:15]Ugye június 6-tól érnek ezek az átmeneti szabályok.

[00:40:19]Nem általában a harmadik országbeli munkaőbe behozatalát függesztették fel, hanem a vendégmunkás behozatalt, de a foglalkoztatási célú behozatal az továbbra is működhet.

[00:40:30]Az azt jelenti, hogy a termelő vagy a vállalkozó gyakorlatilag a saját nevére hozza be a munkaerőt.

[00:40:37]Ez mehet ugyanúgy tovább, mint ahogy mehetett június elejéig is.

[00:40:42]A zöldség gyümölcságazat a külföldi munkaerő 80%-át a foglalkoztatási cél behozatal keretében foglalkoztatja.

[00:40:49]Tehát az, hogy ez továbbra is szabad, ezzel a mi gondjaink nagyobb részt megoldódtak.

[00:40:53]Ami felfüggesztésre [torokköszörülés] került, az a vendégmunkás behozatal, ami azt jelenti, hogy egy munkaőközvetítő behozza és kvázi szolgáltatásként kiközvetíti a munkaelőt.

[00:41:01]Ez a bölcség gyümölcs ágazatban egy 20%-os részarányt képvisel, akkor ezt majd ki fogjuk váltani.

[00:41:08]Tehát minket ez az átmeneti korlátozás egyelőre nem érint negatívan.

[00:41:13]És akkor amennyire tudjuk, a következő hónapokban zajlik majd a felülvizsgálata annak, hogy milyen elvek, szabályok mentén lehet harmadik országbeli munkaidőt behozni.

[00:41:21]Én azt gondolom, hogy ez alapvetően egy gazdasági kérdés, még akkor is, ha vannak társadalmi és politikai vetületei.

[00:41:26]a gazdaságnak működnie kell, de nyilván abban egyetértünk, hogy szabályozott kulturált körülmények között, de mivel elfogyott a munkaerőtartalék, mivel a demográfiánk abba az irányba megy, hogy csak kevesebb munkaerője lesz 5-10 év múlva, mint volt 5-10 évvel ezelőtt, vagy jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy nem tudjuk megúszni azt, hogy harmadik országb munkaerővel dolgoztassunk.

[00:41:51]Belátható időn belül a kézi munkaerő hiánya enyhíthető a robotizációval.

[00:41:57]Éppen az önök honlapján láttam egy jópofa videót, hogy Japánban koktélparadicsom szedő robotot tesztelnek.

[00:42:06]Az ágazat és minden mezőgazdasági ágazat elég sokat tett azért, hogy az élő munkaigényt csökkentse.

[00:42:11]Az egyik az volt, hogy a nagyon élő munkaigényes ágazatok, amelyek ráadásul még a klímaváltozást sem bírták, azok gyakorlatilag megszűntek.

[00:42:18]Ilyen a málna.

[00:42:20]eltűnt a magyarországi köztermesztésből a klímaváltozás és a munkaerő igénye miatt.

[00:42:25]A másik ilyen kérdés, hogy intenzív intenzívebb termelési módokat, művelési rendszereket alkalmazunk, mert egy 2,éssé3 mes gyümölcsfáról sokkal szaporább szedne a gyümölcsöt, mint egy nagy 4-5 m magas és széles fáról.

[00:42:42]És ha valaminek jobb az élő munkahatékonysága, akkor ott egységnyi gyümölcs betakarítására sokkal kevesebb munkaerő kell.

[00:42:48]Ez is egy technika.

[00:42:48]Az intenzív termesztés még aztán más kérdéseket is hoz magával, de ez nem a munkaerővel összefüggő téma.

[00:42:54]És egy harmadik megoldási verzió az, hogy gépekkel, robotokkal pótoljuk, váltjuk ki a munkás kezet.

[00:43:01]Azt gondolom, hogy azért még pár éven belül nem lesz az általános, hogy robotok fogják szedni a zöldséget vagy a gyümölcsöt, de 10-15 év múlva ez már lehet realitás.

[00:43:11]Most ezek a gépek még nagyon drágák, lassan dolgoznak, tanulniuk kell, tanítani kell ezeket a gépeket, de azt gondolom, hogy 15 év múlva eljut a technika arra a szintre, hogy már lehet, hogy gazdaságosabb lesz drága gépeket megvenni, mint munkaerőt foglalkoztatni.

[00:43:28]Most egyébként Magyarországon már akár kísérletképpen működik ilyen technológia.

[00:43:31]És milyen fajtáknál?

[00:43:33]Betakarításnál?

[00:43:33]betakarításnál talán még kísérletjelleggel sem, ahol már azért vannak autonóm gépek, az a talajművelés, gyomirtárs, amelyek vezető nélkül nagyon profin mennek végig az állományon és sor között művelnek, vagy valamilyen más módon nyomot irrtanak.

[00:43:52]Ez működik.

[00:43:52]Na de hát a talajművelés adja az élőmunkaigény 5-10%-át.

[00:43:55]Az élőmunkaigény 60-80%-a a betakarítás, illetve a zöld munkák során merül fel.

[00:44:03]És azért ezeket még nem tudta megoldani a műszaki tudomány.

[00:44:06]A technológia még nem fejlődött akkorát, hogy gyümölcsfát metszeni vagy bármilyen zöld munkátnövényeken elvégezni robotok meg tudjanak tanulni.

[00:44:14]De a technika ebbe az irányba tart, és azt gondolom, hogy egy 10-15 év múlva realitás lesz az, hogy a betakarítást már óvatok végzik.

[00:44:23]Vissza fogjuk hívni és beszélgetni fogunk róla.

[00:44:24]De ami most probléma az az, hogy vannak fiatalgazdák, 25 évesek, 30 évesek, 35 évesek.

[00:44:30]ők biztos nyitottak az új eljárásokra, könnyedébben váltanak, nemhogy fajtát, de akár termőhelyet is, mert könnyebben költöznek.

[00:44:38]Szóval ez mekkora probléma, és lát rá megoldást?

[00:44:42]Ezt gondolom a generációváltás egy olyan kérdés, amit nem kerülhetünk meg, és az elmúlt 5-8 10 évben erősödött fel, aminek az az oka, hogy ugye Magyarországon a 90-es években kezdték el a magánvállalkozások a létezésüket, mert 1990-ig állami gazdaságok, TS-ek működtek.

[00:44:59]A 90-es években ki kezdett a kárpótlás vagy a privatizáció keretében kihozott földekkel önálló vállalkozást, aki akkor a 30-as-40-es éveibe járt.

[00:45:08]Na ők most a 60-as-70-es éveikben járnak.

[00:45:15]És ahol nincs udód, akkor tovább vigye a gazdálkodást.

[00:45:17]Ott ott nagyon komoly gondokkal küzd vállalkozást, mert ő már nem fejleszt, nem fejlődik, mert minek 10 év alatt megtérő beruházásokba fektetni, ha nem lesz utód, aki tovább vigye.

[00:45:28]Értékesíteni fogják a földet, a vállalkozást, de ahol van utód és tovább viszik, ott mi is azt látjuk, hogy a fiatal generáció értelemszerűen már más szemszögből áll a gazdálkodáshoz.

[00:45:42]sokkal magasabban, magasabb színvonalon művelik a digitalizáció tudományát.

[00:45:45]És azt gondolom, hogy a digitalizáció, a mérés, a megfigyelés, az adattömegek feldolgozása és ezáltal a döntéstmogatás nagyon jelentős szerepet fog játszani a versenyképességünkben a következő 10 évben.

[00:46:00]És ez mint tudással összefüggő kérdés, hogy hogyan tudnak gépek, robotok mérni, megfigyelni olyan számú adatot, amit az emberi fej és szemképtelen lekezelni és azoknak a feldolgozásából milyen technológiai döntéseket tudunk hozni.

[00:46:14]Ez a fiataloknál megvan vagy meglesz.

[00:46:18]Hozzátéve, hogy nem könnyű szakma mezőgazdasági termelés, és azért nagyon sok gazdaságban a generációváltás, hogy átadják fiatalnak, az nagyon komoly gondot jelent.

[00:46:28]Ühüm.

[00:46:28]Ami még eszembe jutott, hogy a fiatalok, ha gyorsabban alkalmazkodnak és akár a digitalizációt is ügyesebben használják, az önök szektorában az időjárás előrejelzésnek jöhetne el egy forradalma.

[00:46:41]Ugye gondolom erre vágynak.

[00:46:43]De jó lenne tudni, mikor jön a fagy, de jó lenne tudni, mikor jön a hőség és a többi isten csapása.

[00:46:50]Ezt még nagyjából tudjuk is, mert azért a meteológiai modellek ma már egész jó szintet érnek el pontosságban.

[00:46:56]Akkor is, ha pontos előrejelzés nincs.

[00:47:00]Azt ne várja senki, hogy a meteorológi tudomány vagy az előrejelző modellek meg fogják tudni mondani, hogy az első vagy a 10.

[00:47:09]kerületben lesz-e jégvelés, mert ilyen pontosan semmi nem tud becsülni.

[00:47:11]Azért több napra előre tendenciák, a hőmérséklet, a csapadékviszonyok tekintetében jól látszanak.

[00:47:18]A tavaszi fagyokat jól látjuk.

[00:47:19]Azt kell megtanulni például a tavaszi fagyok előrejelzésében, hogy ha valahova egy településre plusz 2 fokot prognosztizál a hungaromet, az kint lokálisan terepen lehet 4-5 fokkal hidegebb, mert a terepviszonyok függvényében, a talajtípus függvényében kint egy nyitott területen mindig lehet 4-5 fokkal hidegebb, mint bent településen 2 m magasban.

[00:47:44]És nekünk azt kell megtanulni, hogy már az az előrejelzés is gyanús, amikor +3 + 4 fok az előrejelzést, mert az tud 0-us1 lenni.

[00:47:53]Ha ezt megtanuljuk, akkor egyébként a tavaszi fagyok előrejelzése is egész jó pontossággal működik.

[00:47:59]A műsor végére is egy rövid válasz és rövid kérdés kifejezetten a vásárlóknak.

[00:48:04]Mire figyeljünk a boltban, amikor jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt akarunk vásárolni?

[00:48:09]Nem kell fajtánként elmondani, de a fő szabályok azok mik én nagyon el vagyok tévedve a zöldségesekben.

[00:48:16]Azt gondolom, az egyik fontos szabály, hogy a minőségnek ára van.

[00:48:17]Tehát általában az, ami drágább, az nem véletlenül drágább.

[00:48:22]Azzal együtt, hogy nem egyetemleges szabály az, hogy ami drágább, az mindig jobb, ami olcsóbb az pedig kevésbé, de a minőségnek általában van ára.

[00:48:31]A másik, ami szintén egy fogyasztói téfit, hogy ezek a kivisdobozba csomagolt termékek, vagy az almánál a négyes habtálcás kicsomagolás, az azért van, mert akkor ott rejtjük el a rossz árut, a romlott vagy hibás árut, és azért van lecsomagolva, hogy ne lehessen látni, míg lédig ki van rakva ládába, és meg tudja a fogyasztó forgatni a terméket, akkor az a jogőség.

[00:48:55]Ez tévhit.

[00:48:55]Ezek általában a magasabb, nem azt mondom, hogy prémium kategóriás, de magasabb minőségi kategóriás kiszerelések, csomagolásokho és pont az ilyen egyedik kicsomagolásban van a legjobb méretű, legszebb színű, legmutatósabb és legjobb minőségű gyümölcs.

[00:49:10]Nem azért van lefóliázva, hogy ne lehessen látni, hanem pont azért, hogy ne tudja összetörni senki, mert az, amit megforgathatunk a ládába, megnyomogathatjuk, visszatehetünk, azt a következő fogyasztó, mikor 20 perc múlva látja, az már egy foltos gyümölcs lesz, és már nem akarja levenni.

[00:49:26]Tehát talán az, hogy ez a egyedi kiszerelések, azok mindig azért vannak, mert azok segítik a minőség megőrzését leginkább.

[00:49:32]Az, hogy valaki konyhakész árut szeretne venni, az ízlés kérdése nyilván az megint egy kevésbé minőséggel, inkább kényelmi szempontokkal összefüggő kérdés, de a minőségnek hára van.

[00:49:45]Veszek is almát hazafelé.

[00:49:45]Az arénát hallották az infádióban Apáti Ferenc egyetemi docensa, Fruid Web magyar zöldség gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács elnöke volt a vendégünk.

[00:49:55]Köszönöm a beszélgetést.

[00:49:55]Én is köszönöm szépen.

[00:49:57]Kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és a Spotify-on, illetve megnézhetik az Inforádió YouTube csatornáján, amelyre érdemes feliratkozniuk.

[00:50:05]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Ruc Barbara segített.

[00:50:09]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:50:12]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:50:15]Az arén távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.