Alkotmányos válság: volt vagy lesz? Novák Zoltán, Inforádió, Aréna
- Nincs klasszikus alkotmányos válság a kétharmad miatt, de a tisztségviselők eltávolításának módja 5-10 éves távon olyan precedenst teremthet, ami később valódi válsághoz vezet.
- A Tisza dilemmája: hatalomtechnikailag irracionális autonóm fékeket állítani maga elé, de ha a megüresedő pozíciókba nem minden oldal által elfogadott személyek, hanem pártkatonák kerülnek, akkor a rendszer-helyreállítási ígéret összeomlik.
- A részvételi demokrácia kényszer: a heterogén, 70%-os tábort csak folyamatos bevonással és immerzív politikával lehet egyben tartani, enélkül a támogatottság szétesik.
„Igenis a demokráciának indoktrinációra van szüksége. Az iskolákban tanítani kell az autonóm állampolgári tudatot, a kritikus médiahasználatot..." – Novák Zoltán
- A 12 éves képviselői limitnek nincs politikai értelme, egyetlen célja a legyőzött ellenfél végleges kizárása; az igazi megoldás a politikai kultúra átalakítása lenne évtizedes távon.
- A Tisza táborában egyszerre feszül a nemzetegyesítés ígérete és a revansvágy; a kormányzat ezt az eljárások médiatermékké alakításával és a korábbi elit látványos büntetésével próbálja feloldani.
- Gyors jogerős ítéletek a ciklus végéig nem várhatók, ezért a vizsgálóbizottságok és a nyilvános eljárások látványossága pótolja a tényleges igazságszolgáltatás hiányát.
- A gazdasági realitásokat a Tisza a Fidesztől ellesett technikával csomagolja: kimondják a nehézségeket, de elkerülik a "megszorítás" kifejezést, miközben a választók pozitív irányú változást várnak.
- A NER alatt felépített nemzeti nagytőke nem siet a jobboldali média megmentésére, ami megdönti a vagyonfelhalmozást igazoló régi toposzt; Magyar Péter számára a közvetlen közösségi média hatékonyabb.
- A miniszterelnök egyszemélyes kampánystílusa addig fenntartható, amíg a közvélemény úgy érzékeli, hogy a régi rendszer még áll és karddal kell menni ellene.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Alkotmányos válság: mit jelent és van-e most Magyarországon?
Az interjú első részében Exterde Tibor műsorvezető arra kérte Novák Zoltánt, hogy értelmezze a köztársasági elnök által emlegetett „alkotmányos válsághelyzet" fogalmát, valamint mondja el, van-e ilyen Magyarországon. A szakértő szerint alkotmányos válság akkor áll be, amikor a kormányzati döntéshozatal falakba ütközik, és az államgépezet részben leáll. Jelenleg azonban – éppen a kétharmados parlamenti többség miatt – ilyen klasszikus értelemben vett válság nem fenyeget. Ugyanakkor a jelenlegi tisztségviselők eltávolításának módja olyan precedenseket teremthet, amelyek 5-10 éves távlatban vezethetnek valódi alkotmányos válsághoz, különösen, ha egy későbbi kormány ugyanezekkel az eszközökkel él majd.
„Tehát amikor valamilyen padhelyzet alakul ki, és mondjuk a kormányzati döntéshozattal falakba ütközik, és gyakorlatilag nem lehet tovább folytatni a kormányzást, hogy valamilyen szinten leáll mondjuk az állami gépezet. De ez azt hiszem, hogy a kétharmados szituációban ez nem nagyon fordulhat elő." – Novák Zoltán *
Novák Zoltán ezzel párhuzamosan felvázolt két, egymással versengő olvasatot is. A kormányoldal és a mögötte álló, immár 70%-osra duzzadt szavazótábor egy része azt mondja, hogy Magyarországon valójában 16 éve alkotmányos válság van, és most bármilyen eszközzel meg kell oldani. Ezzel szemben a Tisza támogatóinak egy másik, kisebb, de létező csoportja azt várja, hogy a kibontakozó rendszerváltás alkotmányos keretek között menjen végbe. A kormányzatnak e két elvárás között kell lavíroznia.
A szakember kiemelte: a Tisza részéről tapasztalható bizonyos óvatosság. Bár a kétharmad birtokában a beiktatás másnapján gyakorlatilag mindent meg lehetett volna oldani, a stáb igyekszik úgy eljárni, hogy „ne ültessenek el alkotmányos aknákat" a következő 20-30 évre. A folyamat sikerességének fokmérője végső soron az lesz, kik kerülnek a megüresedő pozíciókba. Ha oda minden oldal által elfogadott, autonóm szereplők ülnek, akkor lehet értelme a mostani lépéseknek, ha viszont csak egy egyszerű „őrségváltás" történik, akkor az egész ígérethalmaz összeomlik.
Autonóm szereplők vagy pártkatonák? – A fékek és ellensúlyok visszaállításának dilemmája
Novák Zoltán részletesen beszélt arról, hogy az előző kurzus tudatosan üresítette ki a fékek és ellensúlyok rendszerét: a kétharmados Fidesz-kormány nyíltan vállalta a többségi elvű kormányzást, és minden olyan intézményt akadálynak tekintett, amely a végrehajtó hatalmat korlátozhatta volna. Ezzel szemben a Tisza által ígért „liberális demokrácia helyreállítása" pontosan azt jelenti, hogy ezekbe a pozíciókba olyan személyek kerülnek, akik valóban betöltik a fék szerepét, és autonóm módon viselkednek.
„Ez az ígéret, ez az egyértelmű ígéret a az elmúlt két évből a mai kormányoldal szempontjából, hogy ide olyan szereplőket fogunk helyezni, akik betöltik ezt a funkciót." – Novák Zoltán *
A beszélgetőtárs ugyanakkor rámutatott egy súlyos ellentmondásra: hatalomtechnikailag teljesen irracionális, hogy egy kétharmados kormány maga elé autonóm akadályokat állítson. Ha a Tisza mégis ezt teszi, az egy tudatos önkorlátozási aktus, ami politikai termékként is eladható („lássátok, én különb vagyok, mert tűröm a korlátokat"). Ha viszont az új vezetők valójában a Tisza érdekeit szolgáló „mamelukok" lennének – bár a pártnak nincs is akkora káderállománya, hogy ilyeneket könnyen találjon –, akkor a teljes rendszer-helyreállítási ígéret semmivé foszlik, ami előbb-utóbb a támogatottságban is jelentős törést okozna.
A műsorvezető kérdésére, hogy nem lenne-e célszerű technikailag egy „Tiszás" köztársasági elnököt választani, Novák Zoltán azt felelte: bár a miniszterelnök akár a saját táborára is hivatkozhatna, a társadalmi elvárás egyértelműen az, hogy a posztokra nem pártemberek, hanem széles körben elfogadott, hiteles személyiségek kerüljenek. Még azok a szavazók is fenntartásokkal fogadnának egy pártkatonát, akik egyébként a leghatározottabb fellépést várják.
Részvételi demokrácia és élménypolitika – a Tisza kényszerpályája
Az elemző meglátása szerint a Tisza heterogén tábora csak úgy tartható egyben, ha a kormányzás során a részvételi demokrácia felé tesz markáns lépéseket. A kampány „immerzív" jellege – az élménypolitika, a közösségi bevonás, a folyamatos visszacsatolás élménye – most kormányzati szintre kell, hogy emelkedjen. Ez nem csupán egy lehetőség, hanem kényszer a Tisza számára: a 70% túl széles ahhoz, hogy hagyományos eszközökkel egyben lehessen tartani, és nem lehet előre látni, hol és hogyan fognak lemorzsolódni a szavazók.
Ennek a részvételi politikának már a kormányzás első heteiben mutatkoztak jelei: egy minisztert sikerült így „levenni", irányváltásokra kényszerítve a kormányt. Novák Zoltán ugyanakkor óva int attól, hogy ezt a folyamatot a végtelenségig lehessen fokozni – „nem lehet minden héten levenni egy megyei rendőrfőkapitányt". A deliberatív demokrácia eszközrendszere (helyi népszavazások, közösségi költségvetés, állampolgári tanácsok) nemzeti szinten rendkívül nehezen működtethető; nyugaton is jobbára lokális szinten hoz sikereket. A Tisza számára viszont ez a műfaj az egyetlen járható út marad.
Az alkotmányos válság kérdése a szakértő szerint zárójelbe kerül, amint elindul egy valóban széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozási folyamat, amit népszavazás zár le. Ebben az értelmezésben minden, ami most történik, csak egy előjáték. Az, hogy a népszavazáson mekkora lesz a részvétel és az igenek aránya, nagyon is számít, hiszen ez alapozza meg az új alaptörvény legitimitását. Ezzel kapcsolatban a beszélgetésben előkerült a Fidesz 2011-es alkotmányozásának kudarca is: Novák Zoltán szerint a Fidesz „minden hibát elkövetett, amit el lehet" – a folyamatot nem tárta szélesre, a társadalmi egyeztetés anyagát félresöpörte, az iPaden írt szöveget nem bocsátotta népszavazásra, így a lakosság sosem érezte magáénak az alaptörvényt, és a mai napig nincs érdemi kötődés hozzá. Ha a Tisza ezt a hibát elkerüli, van esély egy erős szimbolikájú, valóban nemzeti alkotmány megszületésére.
A jelenlegi vezetők menesztése: van-e más választás?
Exterde Tibor felvetette, hogy a miniszterelnök talán mérlegelhetné a kivárást is – például az alkotmányozási folyamat végéig –, és ezzel elkerülhetné a rossz precedensek felállítását. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban valóban belefért volna ez a két-három éves halasztás, ám a kampány dinamikája és a határidőhöz (május 31.) kötött ígéretek miatt Magyar Péternek nincs más választása, mint hogy legalább ideiglenesen eltávolítsa a jelenlegi tisztségviselőket. Ezt az ország érdeke és a normatív szempontok is szükségessé teszik, tekintettel arra, hogy a szóban forgó intézmények – élükön az Alkotmánybírósággal – a szakértő szerint súlyosan diszfunkcionálisan működtek az elmúlt években.
Ezt példázza az Alkotmánybíróság elnökének azon bejelentése is, miszerint a testület hét tagja – az államfő indítványa nyomán – kizárta magát az ügyből, vagyis lényegében nem mondott véleményt. Novák Zoltán az esetet úgy kommentálta: az egyetlen lehetséges döntést hozták, de már önmagában az abszurd, hogy egy nem létező döntés egyáltalán az AB elé került. Ez is mutatja, miért nem szabad az intézményeket a jelenlegi formájukban „akár egy percig is" így hagyni.
Rendszerváltás vagy rezsimváltás? Képviselői limit és politikai kultúra
A beszélgetés ezen pontján a műsorvezető a képviselői mandátum 12 éves korlátozásának politikai értelmére kérdezett rá. Novák Zoltán leszögezte: ennek nincs politikai értelme; egyedüli célja, hogy a „tönkrevert ellenfelet" végleg kizárja a pályáról. A Tisza egész táborát és magukat a képviselőket is egyfajta PTSD hajtja: a rendszeridegen elemeket (mint a miniszterelnöki limit is) azzal az indokkal építik be, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg az elmúlt 16 év. A szakember ezeket fölösleges pótcselekvésekként értékelte, hiszen egy újabb kétharmados felhatalmazással bármelyik limit kijátszható; az igazi megoldás a politikai kultúra megváltoztatása lenne.
„Igenis a demokráciának indoktrinációra van szüksége. Az iskolákban tanítani kell az autonóm állampolgári tudatot, a kritikus médiahasználatot, egy csomó olyan dolgot, ami ma nincs tanítva." – Novák Zoltán *
A szakértő hangsúlyozta: a mostani fiatal nemzedék számára az a tapasztalat, hogy „meg tudták fordítani a történelem szekerét legalább 90 fokkal", hosszú távon kiindulópontja lehet egy egészségesebb politikai kultúrának. De ez évtizedes folyamat, amelyben a demokrácia vonzerejét folyamatosan újra kell építeni – annál is inkább, mert a liberális demokrácia maga is válságjeleket mutat világszerte. Amíg volt rivális modell (a hidegháború idején), addig a liberális demokrácia folyamatosan bizonyított; mostanra ez a versenyszellem kihunyt, és a „demokratikus komponens" és a „liberális komponens" egyensúlya is felborult.
Ebben a keretben Novák Zoltán szerint a magyar helyzet egy igazi kuriózum: miközben idehaza a Tisza a rendszerváltás (vagy szerényebben: egy rezsim lebontásának) ígéretével kormányoz, addig Nyugaton maga a rendszer, amit itt most megpróbálunk kiépíteni, van mély válságban. Ez a korszak a részvételi demokrácia nagy kísérletét hozhatja el Magyarországon, és sorsfordító lesz, hogy a lakosság mennyire vevő erre, és milyen kulturális változásokat generál.
Elszámoltatás, revansvágy és az igazságszolgáltatás „filmszínháza"
Az interjú második felében az elszámoltatás politikájának belső feszültségei kerültek terítékre. Novák Zoltán szerint a Tisza táborában egyszerre lüktet két, nehezen összeegyeztethető elvárás: a nemzetegyesítés ígérete, valamint a „hihetetlen erős revansvágy". A kormányzati logika ezt úgy igyekszik feloldani, hogy a szavazótáborok között kiegyezésre törekszik, miközben a korábbi elitet meg kívánja büntetni.
„addig nem lehet nemzet egyesíteni, amíg nincs elszámolás, tehát amíg nem tudjuk nullára kihozni a szaldót." – Novák Zoltán *
A beszélgetésben kiemelt szerepet kapott a létrehozott központi csúcsszerv (a nyomozóhatóságokat koordináló, információkat begyűjtő entitás), amely a szakértő szerint arra hivatott, hogy az elszámoltatást a nyilvánosság számára „megzenésítse, színpadra vigye". Ez az immerzív politika logikájába illeszkedik: nem a klasszikus, lassú igazságszolgáltatásra épít, hanem arra, hogy az eljárásokat és a tárgyalásokat olyan médiatermékké tegye, amit a közvélemény élőben követhet. Hasonló funkciót töltenek be a vizsgálóbizottságok is, amelyekből – hála a szabályozás változásainak – kisebb eséllyel lesznek bohózatok, mint az elmúlt 30 évben.
Novák Zoltán mindazonáltal óvatos derűlátással kezelte a gyors bírósági ítéletek lehetőségét: még az eljárások látványos felpörgetésével és az ügyészség-rendőrség költségvetésének megduplázásával sem várható, hogy a ciklus végéig érdemi ítéletek születnének a legfontosabb ügyekben. A kormányzat ezért is kényszerül az eljárások „színpadra vitelére", ami politikai értelemben pótolhatja a tényleges jogerős döntések hiányát. A szakértő kifejtette: a kampányban nem elsősorban a korrupció, hanem a meggazdagodás jelensége játszott központi szerepet. Akik 2010-ben még egy kis Bt.-t vittek, mára Európa leggazdagabb emberei közé kerültek, és ez a látványos vagyonosodás akkor is ütötte a választókat, ha jogilag netán minden szabályos volt.
Gazdasági realitások: megszorítások csomagolásban és választói türelem
A műsorvezető azzal a kérdéssel fordult a vendéghez, vajon a Tiszán belül megvan-e az a belátás, hogy a súlyos gazdasági helyzetben bizonyos intézkedések – korábban megszorításként emlegetett lépések – elkerülhetetlenek lesznek. Novák Zoltán először a Fidesz korábbi módszerét idézte fel, amely a szakértők szerint a Bokros-csomagnál is nagyobb kiigazításokat hajtott végre, ám ezeket sosem nevesítette, sőt még a „megszorítás" és „kiigazítás" szavak használatát is mellőzte. A Tisza láthatóan tanult ebből a technikából, és igyekszik hasonlóan csomagolni a nehéz döntéseket.
„ez az érvelési mintázat, ami egy Magyarországon eddig nem tapasztalt választói racionalitást mutat fel, de azért azt gondolom, hogy miközben ezt mondják és kimondják, azért mindenki csodát vár." – Novák Zoltán *
Az elemző az „utcaembere" videók és a közösségi fórumok hangulatát elemezve arról számolt be, hogy a tiszás szavazók többsége látszólag racionálisan áll a kérdéshez: elfogadják, hogy Orbán Viktor romba döntötte a gazdaságot, hogy az uniós források elakadtak, és hogy nem várható öt perc alatt csoda. Ugyanakkor épp ez a racionalitás egyúttal elvárásokat is támaszt: mindenki pozitív irányú változásra számít. Ha a kormány képes lesz a felhalmozódott uniós támogatásokat „hazahozni", beindítani a beruházásokat és visszaállítani a belső szereplők bizalmát (akik jelenleg kivárásra játszanak), akkor anélkül lehet eredményeket felmutatni, hogy különösen fájdalmas megszorításokhoz kellene nyúlni.
A nemzeti nagytőkések és a média kérdése: Navracsics Tibor nyílt levele
A beszélgetés egyik utolsó blokkjában az a felvetés került szóba, amelyet Navracsics Tibor és Ferenc Orsolya fogalmazott meg: a NER alatt meggazdagodott nemzeti nagytőkéseknek most át kellene venniük a patrióta média finanszírozását, ahogyan azt a jobboldalon korábban sokan természetesnek vélték. Novák Zoltán hosszabban kifejtette, hogy a jobboldalon széles körben elterjedt volt egy toposz, miszerint a NER-közeli vagyonfelhalmozás – ha nem is mentes korrupciós elemektől – egy magasabb célt szolgál: egy erős gazdasági hátország kiépítését, amely megakadályozza, hogy egy jobboldali kormányt a gazdasági elitek lesöpörhessenek az asztalról. Ez Orbán Viktor 1998–2002 közötti keserű tapasztalatából táplálkozott: akkor a kormányfő azt érezte, hogy döntéseit a piaci nagy szereplők rendre felülírják, és elhatározta, hogy ezt soha többé nem engedi.
„Amit nem tudsz megváltoztatni, annak állja az élére... akkor formáld meg magad, a saját hátországodat olyan szinten, hogy ne lehessen lesöpörni az asztalról." – Novák Zoltán Orbán Viktor motivációját értelmezve *
Most azonban úgy tűnik, ez a toposz megdőlt: a rendszer bukása után a gazdasági háttéremberek nem sietnek a jobboldali médiabirodalom megmentésére. Novák Zoltán szerint Orbán Viktor ebben a helyzetben azt a következtetést vonhatta le, hogy a több százmilliárdos struktúra, amelyet évtizedekig fenntartottak, végül nem érte el a célját, ezért nincs értelme tovább finanszírozni. Így egyfajta „purgatórium" következik: aki az ellenzéki létben is talpon tud maradni, az marad, aki nem, az „eleve nem számított". Ez a megközelítés válasz lehet Navracsicsék nyílt levelére is.
A saját média szükségességének kérdésére Novák Zoltán megjegyezte: Maga Magyar Péter az intézményes média helyett a Facebookon, YouTube-on, TikTokon kommunikál, ami felülírja a hagyományos pártmédia-modelleket. Jelenleg a Tisza számára ez a közvetlen kapcsolat a nyilvánossággal hatékonyabbnak látszik, mint egy klasszikus médiabirodalom működtetése.
Magyar Péter egyszemélyes modellje és a kampánystílus továbbélése
Az interjú záró szakaszában Exterde Tibor arról érdeklődött, vajon fenntartható-e hosszú távon az a modell, amelyben a miniszterelnök minden csatát személyesen vív meg: parlamentben, sajtótájékoztatókon, portálinterjúkban és esti tévészereplésekben egyaránt. Novák Zoltán szerint ez a modell jelenleg működik – semmilyen válságjelenséget nem látni –, de hogy hosszú távon is működni fog-e, még nem tudható. A Tisza mögött álló influenszerek már a kampány első évében jelezték, hogy ezt a tempót nem lehet tartósan bírni, ám a miniszterelnök egyelőre továbbra is maga vívja a legfontosabb csatákat, kiegészülve Vitézy Dáviddal, aki a második legütőképesebb szereplőként aktív.
A szakértő úgy értékelte, hogy a kampány dinamikája azért lehet érvényben, mert a választók azt érzékelik, hogy a régi rendszer – a „hétfejű sárkány" – még mindig áll, a korábbi szereplők a helyükön vannak. Amíg ez a helyzet fennáll, a közvélemény nem kér számon finomabb kommunikációt, sőt, honorálja a határozott, erőteljes fellépést. A 70%-os támogatottság ezt a stratégiai irányt egyelőre hatalomtechnikailag teljes mértékben igazolja.
„Azért tud még ez működni, és azért népszerű még mindig, mert az emberek azt érzékelik, hogy a rendszer még áll, ugye ott vannak a szereplők... a sárkány ott van, a hét feje még a helyén van, tehát karddal kell menni ellene." – Novák Zoltán Magyar Péter stílusáról *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Novák Zoltán, [zene] a Méltányosság Politika elemző Központ projektigazgatója.
[00:00:11]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse [zene] ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:21]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:22]Exterde Tibor vagyok.
[00:00:22]A stúdióban itt van Novák Zoltán, a méltányosság politika elemző központ projekt igazgatója.
[00:00:27]a beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.
[00:00:29]Jó napot kívánok.
[00:00:30]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:32]Üdvözlök.
[00:00:33]A köztársasági elnök azt mondja, hogy az ő és más független alkotmányos szervek vezetőinek elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, és egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget.
[00:00:45]Hogy néz ki egy alkotmányos válság?
[00:00:49]Hát van olyan, hogy alkotmányos válság.
[00:00:52]Tehát amikor valamilyen padhelyzet alakul ki, és mondjuk a kormányzati döntéshozattal falakba ütközik, és gyakorlatilag nem lehet tovább folytatni a kormányzást, hogy valamilyen szinten leáll mondjuk az állami gépezet.
[00:01:03]Tehát de ez azt hiszem, hogy a kétharmados szituációban ez nem nagyon fordulhat elő.
[00:01:12]Tehát ilyen típusú alkotmány alkotmányos válság nem néz ki egyelőre.
[00:01:17]Az tény, hogy ezt meg lehet úgy oldani ezeknek az embereknek az eltávolítását, hogy az okozzon bizonyos alkotmányos hiátusokat.
[00:01:25]Például rossz precedenst teremthet, tehát ez de az nem derül ki, csak egy ilyen 5-10 éves távolaton belül, hogy itt valami félrefutott és innentől fogva később okoz majd alkotmányos válságokat egy ilyen típusú szituáció.
[00:01:41]De akkor okoz Alkotmányos válságot egy ilyen típusú kétharmaddal előállított szituáció, hogyha jön egy másik kétharmados parlament, és az elkezdi ugyanezt csinálni, vagy simán például Igen.
[00:01:55]Mi van, hogyha sose jön el?
[00:01:56]Ugye itt az két olvasatta van ennek az egésznek.
[00:01:58]A az egyik az, hogy voltaképpen 16 éve vagyunk alkotmányos válságban.
[00:02:03]Tehát ezt mondja ma a kormányoldal és az ő támogató ügyes tova 70%-nyi szavazó.
[00:02:08]És az az elvárás, hogy ezt most egy karddal oldja meg.
[00:02:14]Igen.
[00:02:14]Többféle elvárás van én szerintem.
[00:02:16]Tehát ez a ez a támogatói bázis, ez nem ez nem homogén.
[00:02:19]Tehát ez egy heterogén szavazóbázis, ami a Tisza mögött áll.
[00:02:25]Ebben van egy olyan szegmens, amin amelynek nyilván nem ez a többség, de van egy olyan szegmens, amelyik azt gondolja, hogy ezt alkotmányosan kell megoldani.
[00:02:35]Tehát, hogy vannak bizonyos jogi skrupulusai, és van egy olyan része valóban, amelyik azt akarja, hogy itt legyen az egész rendszer úgy eldózerolva, ahogy ahogy van.
[00:02:46]A nyilván a kettő között kell lavírozni.
[00:02:49]Ö látom hogy mondjam a a dolog ritmusából és tempójából, hogy itt azért van egy erőteljes gondolkodás azzal kapcsolatban, hogy hogy hogyan kéne ezt a legkisebb kárral megoldani.
[00:03:05]Nem lesz könnyű egyébként.
[00:03:05]De hogy van egy bizonyos óvatosság azért, mert a kétharmad birtokában gyakorlatilag a választás, illetve a hogy mondjam, a beiktatás más napján meg lehetett volna oldani az egészet.
[00:03:18]De nyilván itt van egy társadalmi nyomás is abba abba az irányba is, hogy ezt ezt észel kell csinálni.
[00:03:28]Tehát nem lehet valóban elültetni olyan alkotmányos aknákat, ami később a következő 20-30 évünkben okoz majd problémát.
[00:03:38]De ugyanakkor megvan egy valódi elvárás.
[00:03:41]És ugye itt az ez az olvasat, ez azt mondja, hogy 16 éve van alkotmányos válság bármilyen eszközzel, de meg kell ezt oldani.
[00:03:47]És hogyha itt abból indulunk ki, hogy valóban itt bábok ülnek, nem autonóm személyek ülnek a ezekben a székekben, akkor a a Tiszának hatalomtechnikailag és morálisan is az a feladata, hogy ezt kiigazítsa.
[00:04:01]Most ami ami itt egy döntőkérdés lesz én szerintem, hogy hogy végül is kikerülnek ezekre a helyekre.
[00:04:10]Tehát ez az egész küzdelem, ami most zajlik, ez ott fog megmérettetődni, hogy végül is kik azok, akik elfoglalják ezeket a székeket, ha el lesznek távolítva ezek a tisztségviselők, mert mert abban a keretben, azon a szópon keresztül értjük meg, hogy volt-e ennek értelme, vagy egyszerűen egy őrségváltás volt.
[00:04:32]Ühüm.
[00:04:32]Hogyha egy általánosan elfogadott szent ember vagy asszony kerül ezekbe a pozíciókba, akit mindenki támogat, és mindenki azt mondja, hogy nincs.
[00:04:41]Hát persze, de ez az ideális eset.
[00:04:44]Ez egy idealizált helyzet, de de azt meg lehet oldani, vagy mi lett volna a kérdés?
[00:04:49]Akkor az ezzel meg van oldva?
[00:04:52]Ö igen, ez lehetetlennek látszik nyilvánvalóan.
[00:04:55]nyilván nem lehet, de de azért vannak fokozatok, tehát a és az idő fogja eldönteni, hogy hogy képesek-e felnőni ehhez a feladathoz.
[00:05:02]Ezek nagyon fontos.
[00:05:05]Tehát az alkotmánybíróság elnökének a tisztsége maga az alkotmánybíróság.
[00:05:10]Ö a köztársasági elnök is egyébként szerintem a pont a köz a köztársasági elnök van ennek a sornak a legvégén, tehát alkotmányos szempontból én szerintem ő a leg kevésbé fontos, de vannak itt olyan szereplők, akik nem töltötték be a funkciójukat.
[00:05:22]az elmúlt időszakban és tényleg van arra racionális élv, hogy őket el kell távolítani.
[00:05:33]És innentől fogva lesz az érdekes, hogy kikerül a helyükre.
[00:05:37]Jó, de mi van, hogyha mondjuk az Alkotmánybíróság élére egy sógyom László kvalitású, kaliberű és ambíciójú ember kerül, akkor az úgy jó.
[00:05:47]Ha egyáltalán találunk olyat?
[00:05:47]Szerintem lehet találni olyat, nem könnyű feladat egyébként, de lehet találni olyat, akit az ellenzék is vagy el tud fogadni, vagy legalábbis nem tud olyan szinten elutasítani mint a mostani szereplőket.
[00:06:01]Tehát, hogy hogy itt látszik, hogy ezeknek az intézménynek a intézményeknek a támogatottsága, a szereplők támogatottsága és az intézmények iránti bizalom az az gyakorlatilag nagyon alacsony és egy demokráciában gyakorlatilag ez a bizalmi faktor az, ami a legfontosabb.
[00:06:18]Ühüm.
[00:06:19]Ezek a tisztségek, a fékek és ellenségok rendszere ki lett üresítve, és ha tetszik, akkor felvállaltan lett ki kiürésítve.
[00:06:28]Tehát a az előző kurzus az azért fölvállalta azt, hogy a többségi elven kormányoz, tehát minden ilyen szereplőben, minden ilyen intézményben az akadályt látta.
[00:06:44]Ezt felvállalta, ezt a hozzáállást azt mondta, hogy hogy erős többséget kaptunk.
[00:06:51]Vállaljuk a kormányzás felelősségét és ódiumát.
[00:06:53]Mi határozzuk meg, hogy mi a közó és így megyünk előre.
[00:06:56]Na most viszont egy alkotmányos demokrácia, egy liberális demokrácia meg nem így néz ki.
[00:07:03]Ott kellenek fékek.
[00:07:03]És ez ezt akkor tudja betölteni ezt a funkcióját az összes intézmény, amiről most beszélünk, ha oda autonóm szereplők kerülnek és autonóm módon viselkednek.
[00:07:16]Ez az ígéret, ez az egyértelmű ígéret a az elmúlt két évből a mai kormányoldal szempontjából, hogy ide olyan szereplőket fogunk helyezni akik betöltik ezt a funkciót.
[00:07:30]De mi a racionális érdek egy kétharmados kormánynál abban, hogy maga elé, az útja elé autonómakadályokat állítson?
[00:07:41]Az, hogy ez volt az ígéret, és hogyha ez nem teljesül, akkor elkezd bomlani a mögötte lévő többség.
[00:07:44]nagyon gyorsan.
[00:07:47]Tehát azt gondolom, ha ide pártkatonák most nehéz egyébként a Tisza esetében nincs is párt.
[00:07:52]Igen, erről beszélni, mert nyilvánvalóan káderhiánya.
[00:07:55]Tehát nehéz most rámutatni bárkire az elmúlt 36 év alapján, hogy ő tiszás, tehát akár akármilyen szereplőről beszélünk.
[00:08:03]Tehát ilyen szempontból egyébként könnyű dolguk is van, mert mert nem nem nehéz nem a saját berkekből választani.
[00:08:09]De ha tételezzük fel, hogy a tiszás mamelukok kerülnének, akkor akkor az egész ígérethalmaz dől össze a tekintetben, hogy itt helyre állítunk valamit.
[00:08:23]Egy bröncs maguk.
[00:08:24]Tehát én valóban abban abban igaza van, hogy hatalomtechnikai szempontból ez teljesen irracionális.
[00:08:29]Itt gyakorlatilag, ha ez sikerül, ide szakmailag elfogadható, mindkét oldal számára elviselhető személyeket találni, akkor felel meg annak az elvárásnak, amit amit mint vízió felfestett.
[00:08:42]De ez egy önkorlátozás, ez egy önkorlátozási aktus.
[00:08:48]És hogyha ezt jól csomagolja a Tisza, ebből jól is kijöhet.
[00:08:49]Persze, később a kormányzás során ebből lesz gondja, mert ha autonóm szereplők vannak ott, mondjuk egy autonóm köztársasági elnök, aki betölti ezt a szerepet, aki tényleg előbb-utóbb képes legalább annyira megtestesíteni a nemzet egységét, mint azok, akiket ma Magyarországon az elmúlt 36 éven etalonnak tekintünk, akkor ha ő megszólal bármivel kapcsolatban, ami nem tetszik neki a kormányzásban, van bizonyos döntésekkel kapcsolatban az egy nagyon komoly hitelvesztési tényező.
[00:09:25]Tehát egy egy másik, nem azt mondom, hogy hatalmi centrum, mert egy köztársasági elnök semmilyen értelemben nem az, de egy másik hang jöhet, ami akadály lehet most azon túl, hogy bizonyos mértékig lassítani tudja egyébként a törvényhozást is, de ez Magyarországon nem erős.
[00:09:43]Nem volna célszerű technikailag a Tiszának most egy Tiszás köztársasági elnököt választani.
[00:09:48]Hát most mögötte van egy legalább kétharmados választáson megméretett nemzeti egység.
[00:09:52]mondhatná azt, hogy hát ennél többet úgy se fogunk tudni létrehozni.
[00:09:56]Legyen valaki Tiszás a köztársaságán.
[00:09:59]Igen, de azt gondolom, hogy hogy mint ahogy az előbb is említettem, hogy nem ez az elvárás.
[00:10:03]Tehát lehet, hogy a tábor egy része ezt szeretné, meg ezt fogadná el, meg meg ezt helyesnek tartaná, de szerintem még ők bennük is lenne ezzel kapcsolatosan két hely.
[00:10:13]Hát, mert hát mi itt a vád?
[00:10:14]Az a vád, hogy ide nem autonómszereplők lettek ki kinevezve, hanem olyan figurák, akik a korábbi kormánypárt érdekében hoztak döntéseket, annak érdekei mentén mozogtak.
[00:10:28]Ha most ugyanilyeneket berakunk, akkor semmi nem változik, semmilyen ígéret nem teljesül, amit a Tisza letett az asztalra, hogy itt egy normális, hogy visszaállítja a a liberális demokráciát.
[00:10:44]Tehát nem ez volt a kimondott cél.
[00:10:46]Hát igen, mert ez sose nem láttam a tüntetéseken, hogy liberális demokráciát akar, de a de minden amit ígért, az lefordítva a politológia nyelvére, az ez visszaállítani a liberális demokráciát, a hatalommegosztás rendszerét, a fékek és ellensúlyok rendszerét.
[00:11:01]Tehát, hogy egy olyan országot állít vissza a Tisza, ez volt az ígéret, amit mondjuk 90-ben megálmodtunk, vagy mondjuk a polgári Magyarország Etoszába belefért, vagy az vízionált.
[00:11:18]Tehát, hogy nagyjából ez volt az ígéret, és hogyha oda ki saját embereket neveznek ki, akkor ezt az ígéretet azonnal szétverik.
[00:11:24]És ez lehet, hogy rögtön nem okoz beszakadást, mondjuk a Tisza támogatottságában, de elkezdi kikezdeni azt.
[00:11:32]És itt lesznek olyan döntések is, gazdaságpolitika és egy csomó olyan területen, ami eleve kikezdi ezt.
[00:11:39]Tehát azt gondolom, hogy jelenállás szerint ezeket a tisztségeket be kell tölteni megfelelő szereplőkkel.
[00:11:44]Ezt mint önkorlátozást el tudja adni a Tiszla.
[00:11:49]Tehát hatalomtechnikailag sem rossz neki.
[00:11:53]Lássátok, én külön vagyok, mert tűröm a korlátokat.
[00:11:57]Igen, igen.
[00:11:57]Tehát, hogy ez egy ez egy politikai termék is lehet, ha ezt ezt el lehet adni.
[00:12:01]Egyelőre nem ebbe megyünk, ebbe az irányba megyünk.
[00:12:03]Tehát most ő technikailag próbálja megoldani és ebben a fajta ö kommunikációs küzdelemben próbálja helytállni a kormányoldal.
[00:12:13]Ugye itt itt már ebben a vonalban, vagy ebben a dimenzióban eléggé kiegyenlítette a helyzet.
[00:12:23]Bár hozzá kell tennem, hogy nagyon kevéssé hiteles ez a fajta hát a liberális demokráciáról való aggódás Fidesz oldaláról.
[00:12:31]Tehát most olyan beszédeket hallunk a parlamentben a a jogállamiság mellett, ami az elmúlt 16 évben bármikor elhangozhatott volna, illetve el is hangzott.
[00:12:43]És az volt rá a válasz, hogy ez minket nem érdekel mi többségi elven kormányzunk.
[00:12:51]Azt mondja, hogy megpróbálják ésszel csinálni.
[00:12:53]Ez azt jelenti, hogy valamiféle belső elvek szerint dolgoznak, vagy figyelik a közvéleményt, hogy a közvélemény éppen mit vár el, mert arra vannak példák, hogy egy-egy törvényjavaslatból kivesznek részeket, amikor látják, hogy nem nagyon smakkol a az akarat, többség akarattal.
[00:13:11]Igen, ez a kettő egyszerre van jelent.
[00:13:13]Tehát nyilván van a a Tisza környékén jó pár olyan szereplő, igazsági miniszter például ilyen, aki tisztában van a jogállamiság elveivel, hogy hogy kellene ezt igazából csinálni, vagy hogy lehetne jól?
[00:13:26]Nyilván a legjobb az lenne, hogyha ha ezek az emberek lemondtak volna mindent tud minden csak kármentés gyakorlatilag, de a feladatot persze meg kell oldani.
[00:13:36]És ott van mellette az a része, tehát hogy megvannak az elvek, hogy hogy hogy mit lehetnektenni és mit nem.
[00:13:46]És akkor ott van az, hogy figyel figyelik folyamatosan figyelik természetesen a a saját tábor reakcióit.
[00:13:52]Ezt azért is muszáj megtenni egyébként, mert mert mint említettem, ez egy rendkívül színes tábor.
[00:14:01]És maga a kampány is egy ilyen immerzív kampány volt.
[00:14:04]Tehát a politika formálás logikája eltért a kormányoldal, az akkori kormányoldal logikájától, ami egy identitáspolitikai logika volt.
[00:14:11]Itt az, ahogy bevonni, élményt nyújtani, ez egy élménypolitikai logika az, amit a kampányban alkalmazott a Tisza.
[00:14:23]És ezt hatalomból szerintem csak úgy lehet folytatni, ha a részvételi demokrácia irányában egyértelmű lépéseket tesz.
[00:14:33]Tehát azt megmutatni az embereknek, hogy ti is részei vagytok a döntés megformálásának, előkészítésének.
[00:14:37]Van szavatok akkor is, amikor már leszavaztatok ránk.
[00:14:41]Igen, ezt jelentené a részvételi demokrácia, tehát a deliberatív demokrácia és annak eszközrendszere az gyakorlatilag azt azt az érzést erősíti föl, hogy nem csak négy évente számít az én véleményem, hanem a kettő között is különböző formákban, különböző eszközökkel, különböző hatással, de számít az, hogy én mit akarok, vagy mit gondolok a dolgokról.
[00:15:04]És ez az élmény már a kormányzás néhány hete alatt is megszületett különböző dolgok, tehát le lehetett venni egy minisztert például ö irányváltásokra lehetett késztetni a a kormányt, tehát ez ez újra és újra megszületik, csak hát ugye ez, hogy hosszú távon is meglegyen, annak annak azért arra az energiát kell fordítani.
[00:15:29]Nem lehet minden héten levenni egy megyei rendőrfőkapitányt azért, mert éppen az állománynak nem tetszik.
[00:15:33]Egyrészt igen, másrészt pedig ennek meg kell teremteni a csatornáit, ennek vannak eszközrendszerei, nem könnyű ez a műfaj.
[00:15:40]Hozzáteszem, ezzel azért hát ma jó 25 éve próbálkozik, például nyugat, több-kevesebb sikerrel, amikor én először írtam erről mondjuk 18 évvel ezelőtt, mármint a deliberatív demokráciáról, akkor azért az volt a flow nyugaton, hogy ez lehet, ami megmenti a liberális demokráciát, ami már akkor válságtüneteket mutatott.
[00:16:03]Ezt egyébként nem töltette be ezt a szerepét, hozzáteszem.
[00:16:09]Nem véletlenül nem könnyű ezt alkalmazni, pláne nem könnyű alkalmazni nemzet nemzeti szinten, tehát hogy lokálisan ezek működhetnek, vannak jó gyakorlatok.
[00:16:21]Helyi népszavazások a csatornázásról.
[00:16:23]Igen, igen, igen.
[00:16:23]Tehát ilyen közösségi költségvetés satöbbi.
[00:16:26]Tehát egy külön kis állampolgári tanácsok, tehát hogy ennek rengeteg eszköze van, és nyugaton, ahol ez jól működik, helyi szinten jól működik.
[00:16:33]Nagyon nehéz ezt nemzetgazdasági szinten működtetni, de nem lesz más választása.
[00:16:38]Tehát ez szerintem a Tisza számára nem egy opció, hanem kényszer.
[00:16:42]Tehát egész egyszerűen nem lehet ekorábort egyben tartani, és nem tudod megmondani előre, hogy hol fog törni, hol fog szakadni, mekkora mekkora darabok esnek le belőle.
[00:16:52]Tehát mindent meg kell tenniük.
[00:16:55]Hiába a 70% irreálisan sok ahhoz, hogy abban gondolkodjunk, hogy ezt a ciklus végéig meglett, nyilván nem lehet, de mindent meg kell tenni azért, hogy egyben tartsák.
[00:17:04]Tehát törekedni kell erre és erre a részvételi demokrácia erősítésre.
[00:17:08]És azt kell mondjam, hogy az ez az egész alkotmányos válság kérdés, ez zárójelbe lesz téve, amint elindul egy alkotmányozási folyamat.
[00:17:20]És ugye ez az alkotmányozási folyamat kellően szélesre lesz tárva.
[00:17:25]Tehát a társadalom legkülönbözőbb szereplői, ö rétegei, érdekcsoportjai is részt vehetnek benne, és valóban számít majd a véleményük.
[00:17:38]És a végén egy népszavazás zárja ezt le, akkor ez minden, ami most történik, csak egy ilyen előjátéknak fog tűnni.
[00:17:47]Mindegy, hogy mekkora lesz a népszavazáson a részvétel meg az igenek aránya az alkotmánytervezet mellett, mert egy kis többség Hát igen, nagyon nem mindegy.
[00:17:55]Nagyon nem mindegy.
[00:17:57]Ezt egyébként a Fidesz szerintem nagyon elrontotta.
[00:17:58]Tehát a ha visszagondolunk az alkotmányodási folyamatra, ott is volt egy kicsit szélesebb folyamat, amikor is bevonták például az ellenzéket, meg bizonyos társas, volt egy ilyen tanács.
[00:18:11]Igen.
[00:18:11]Ott született egy normaszöveg, ami ment a kukába egy ponton, és akkor jött be a vonaton megírt iPaden megírt normaszöveg, tehát hogy végigment egy folyamat, amit aztán lesöpörtek az asztalról és nem volt népszavazás.
[00:18:24]Egész egyszerűen a lakosság nem érezte magáénak ezt.
[00:18:30]Én nem azt mondom, hogy egy alkotmányt, ami egyébként egy nagyon szikár szöveg, ha jól van megcsinálva, a a preambulumot leszel szikár és kétértelmű szöveg.
[00:18:39]Ö tehát mindenesetre, ha pláne ha szélesre tárjuk a az egyeztetéseket, akkor a végén a közös nevező az egy az egy nagyon letisztult dolog lesz.
[00:18:49]Tehát nem arra való egy alkotmány, hogy érzelmi viszonyt kiváltson.
[00:18:55]tudunk olyan országokról, ahol ezt képesek voltak 10-20 több 100 év alatt, hogy mondjam, megteremteni az auráját egy ilyen szövegnek, és hogy ott van kötődés az alkotmányhoz.
[00:19:11]És tudom, hogy ennyi idő alatt ezt nem lehetett, de meg se próbálták.
[00:19:13]Tehát alapvetően nem lett szélesre tárva az alkotmányozási folyamat, nem lett bevonva a lakosság, utána nem próbálták meg, hogy mondjam, közelebb hozni hozzá, nem volt róla népszavazás.
[00:19:25]Tehát a Fidesz minden hibát elkövetett az alkotmányozás során, amit el lehet.
[00:19:31]És ennek eredménye az, hogy nincs kötődésünk a mai alkotmányhoz.
[00:19:33]hiába ez a rendszerváltás utáni új alkotmány, és nem egy megörökölt, hozzáteszem persze, hogy az is teljesen meg lett változtatva, tehát de mindegy.
[00:19:44]A a lényeg az az, hogy ez lett volna egy új alkotmány.
[00:19:50]Erős szimbolikával erős narratíva mentén, és nem sikerült ezt megcsinálni.
[00:19:58]És még az akaratot se nagyon láttam, hogy ez De ha ezt mondjuk teszem azt, a következő négy évben ezt sikerül úgy megcsinálni, ahogy ezt kell, akkor van esély arra, hogy lesz egy kötődés ehhez.
[00:20:13]Van más választása a miniszterelnöknek, mintogy végigvinni a vezetők menesztésének folyamatát.
[00:20:18]Magyarán mi okozna neki több kárt, ha látná az ellenállást?
[00:20:23]mondjuk gondolkodni azon, hogy a bíróságok a végén mit fognak mondani, vagy az, hogyha ha megcsinálja, ha törik, ha szakad.
[00:20:33]Ugye a kivenném a mondatból a ha törik, ha szakadot, mert ez egy olyan érzékeny terület, ami törik és szakad.
[00:20:38]Tehát oda kell figyelni, de azt gondolom, hogy a saját szempontjából egész egyszerűen nem csak a saját szempontjából, hogy mondjam, normatív értelemben nézzük.
[00:20:47]Az ország szempontjából sem lehet ezt kihagyni ezt a lépést.
[00:20:55]Most azt lehetne csinálni persze, hogy itt ugye elindul ez az alkotmányozás.
[00:20:57]A végén természetesen lesz egy új alkotmány, ami az intézményrendszerek egy részét is nyilvánvalóan átszabja, úgyhogy akkor hagyni majd ezeket a személycseréket, ez is egy opció lett volna.
[00:21:09]De tekintve a a kampány dinamikáját és az abban elhangzó ígéreteket, határidőket szabott május 31-ig.
[00:21:15]azért mondom, hogy hogy már de már a kampányban is ezek erőteljes ígéretek, tehát nem nagyon van már más választása, mint hogy itt ideigensen leszedje ezeket a szereplőket.
[00:21:26]És azt kell mondjam, hogy ha megnézem ezeknek az intézményeknek a működését, az eddigi funkció betöltését, erre szükség is van.
[00:21:34]Én szerintem persze ki lehetne várni ezt a két-három évet, amíg egy új alkotmányt elfogadunk.
[00:21:41]Ez belefért volna történelmi távlatban végképp.
[00:21:43]talán kevesebb rossz precedens teremtene.
[00:21:47]De ezzel együtt is most én szerintem ő tehát a Tisza hatalmi szempontból nem engedheti meg magának, hogy ezen átlépjen.
[00:21:57]Pont Péter Alkotmány bírósági elnök korábbi legfőbügyész azt mondta, hogy az államfő indítványából magát kizárható hét alkotmánybíró ezzel lényegében nem mondott véleményt.
[00:22:07]Akkor mit mond?
[00:22:07]Mit mondtak?
[00:22:09]ön szerint tulajdonképpen az egyetlen döntést hozták, amit ebben a helyzetben lehet hozni, tehát hogy egész egyszerűen erről nem nem dönthet az alkotmánybíróság egy nem létező döntésről.
[00:22:19]Tehát itt itt az volt az abszurd, hogy ez egyáltalán eléjük került.
[00:22:25]És és akkor itt ebben az egy pontban is megragadhatjuk azt, hogy mitől diszfunkcionális ma az alkotmánybíróság működése.
[00:22:34]Hogy ezt lehet-e így hagyni akár egy percig is?
[00:22:36]átlépte eddig a magyar kormány, az Orbán kormány eddigi gyakorlatát, például ami a személyre szabott jogszabályok alkotásában nyilvánult meg.
[00:22:49]Hát itt végig kéne mennünk az összes konkrét eseten.
[00:22:52]Lehet, hogy átlépte, lehet, hogy abban maradt, de hát itt nem volt jó az előző gyakorlat sem, de ugye itt a a mondás az az, hogy itt egy rendszerváltás készülődik.
[00:23:01]Ugye az, hogy el tudjuk dönteni egyet valódi rendszerváltás lesz, azt majd a szerintem a ciklus végén fogjuk tudni megmondani.
[00:23:08]Itt az is egy kérdés persze, hogy mi a rendszer maga tehát maga a NER ugye ne rendszerként definiálta magát.
[00:23:17]Innentől fogva persze mondhatjuk, hogy rendszerváltás, ha a NERT lebontjuk, de azért ez kevesebb, mint egy rendszerváltás.
[00:23:24]Nyilván a körösényék szó használatát én el tudom fogadni, tehát ez egy rezsim volt valójában.
[00:23:33]és egy rezsimváltás, egy rezsim lebontása történik most.
[00:23:37]De ez nem mindegy, hogy váltás vagy lebontás, mert a váltás az egy másik rezsimet feltételez, de Magyar Péter nem akar rezsimet, hogyha ugye rezsim az itt nem egy negatív kontextusban jelenik meg.
[00:23:45]Ö ezzel a körösényék azt akarták csak érzékeltetni, hogy egy nem egy egész rendszer az, ami kiépül, tehát nem nem változtatták meg a közjogi rendszer egészét, hanem egy mondjuk egy alr rendszer született, és ilyen értelemben lehet persze rezsimváltás, mert megint kijön egy rendszer.
[00:24:02]Az látható, hogy a Tisza nem akarja visszaállítani a 10 10 előtti állapotot semmilyen értelemben.
[00:24:09]Tehát itt itt ki fog jönni a a csövön majd egy új rendszer, ha ez megtörténik.
[00:24:15]A képviselői mandátum 12 éves korlátozásának mi a politikai értelme?
[00:24:21]Nincs neki.
[00:24:22]Mire szolgál?
[00:24:22]Megbüntetni az éppen tönkrevert ellenfelemet, hogy sose többet ne jöjjön föl a pályára.
[00:24:28]Azt gondolom, hogy maga a Tiszatábor és a képviselők is egy ilyen PTSD-ben szenvednek, és gyakorlatilag minden ez ehhez kapcsolódó egyébként rendszeridegen a a miniszterelnöki limit is ilyen rendszeridegen elem.
[00:24:41]Az azért kerül be azzal a felkiáltással, hogy soha többé ne történjen velünk olyan, mint az elmúlt 16 évben, mint a középkorban, hogy a várfalunk kívülre száműzni mindenkit.
[00:24:56]Nem, hanem hogy megteremteni a feltételeit, tehát olyan fékeket belerakni a rendszerbe, amik meg nehezítik, vagy ellehetetlenítik, hogy egy újra egy ilyen 16 évet éljenek át.
[00:25:08]Ez a szerintem ez az alapvető motiváció ebben.
[00:25:10]Az, hogy az eszközök milyenek.
[00:25:10]Én szerintem ez is meg jó még néhány dolog még, ami itt bekerült a kalapba, ezek rendszeridegen dolgokat.
[00:25:18]Én parlamentális demokráciában nem szoktak alkalmazni.
[00:25:21]nem véletlenül nem alkalmazzák, mert a logikája a rendszernek nehezen viseli, az elvi alapjai is nehezen viselik.
[00:25:27]Én azt gondolom, hogy hogy ezek fölösleges pótcselekvések egyébként, mert nem ettől fog függni.
[00:25:36]Tehát látjuk minden egyes elemnél, hogy hogyan lehet egyébként mondjuk egy újabb kétharmaddal kijátszani.
[00:25:42]Tehát ha a népakarat arra irányul, hogy Orbán Viktor legyen megint, akkor csak egy kétharmados többséget kell mögé állítani és megvan.
[00:25:51]Egyáltalán nem valószínű, hogy ez újra előfordul, de simán benne van a pakliban, és szerintem hatalomtechnikailag Magyar Péternek egyáltalán nem érdeke, hogy beletegye ezt a limitet.
[00:26:01]Oké, hogy megígérte, valamiért hisz benne, de azt gondolom, hogy ez mozog mindenkiben és Magyar Péterben is, hogy soha többet ilyen négyszer khad a Hogyan lehetne ezt tényleg megakadályozni?
[00:26:15]a hogy mondjam, a politikai kultúra megvált megváltoztatásával.
[00:26:20]Csak ez egy nehezebb ügy, tehát ezt nem lehet törvénybe iktatni.
[00:26:24]Ezt ezen el kell kezdeni dolgozni.
[00:26:26]Igenis a demokráciának indoktrinációra van szüksége.
[00:26:28]Az iskolákban tanítani kell az autonóm állampolgári tudatot, a a kritikus médiahasználatot, egy csomó olyan dolgot, ami ami ma nincs tanítva.
[00:26:41]De ez még csak, hogy mondjam, az első lépés egyébként általában véve a mostani közhangulat és a mostani politikai dinamika alapján azt mondom, hogy van egy egy ilyen egy ilyen kapu résnyire már kinyílt a tekintetben, hogy a ha részvételi demokrácia, mint mint forma az emberek bevonódása az az élmény, hogy formálják a történelmet ennek a generációnak, amelyik most belépett, és amiről úgy beszélünk, hogy a a fiatalok lázadása, ami megteremtett egy élményt a tekintetben, hogy meg tudták fordítani a történelem szekerét legalább egy 90 fokkal.
[00:27:23]Ez megteremthet egy olyan origópontot, ahonnan elindulva lehet javítani a magyar politikai kultúrán úgy, hogy ne fordulhassanak elő ilyen dolgok hozzátéve, hogy ez még mindig az az ország, ami négyszer kéthadot termelt ki, és aminek a történelmi hagyományai olyan erősen élnek és pörögnek tovább, hogy hog és és most sem álltak meg.
[00:27:50]Tehát ne felejtsük el, nem arról van szó, hogy sok kicsi párt hogy mondjam, koalíciója váltotta volna le a kétharmados, hanem egy másik kétharmados erő.
[00:27:59]Tehát itt az erőkultusz továbbra is él, egy csomó minden továbbra is él.
[00:28:03]Van egy lehetőség arra, hogy változtassunk a a politikai kultúrán, mert ez nyilvánvalóan egy ilyen értelemben egy interregnum.
[00:28:12]Az más kérdés, hogy mennyire élünk vele, ez nem egy könnyű dolog.
[00:28:14]Ez 20-30 év alatt megváltoztatható.
[00:28:16]De mindezek, amik amik döntéseket ezek a limitek meg ezek a kis fékek, amik bele vannak rakva a rendszerbe, semmit nem érnek ahhoz képest, ha valódi kultúraváltás van.
[00:28:26]Ü jó, de hát ha az azt jelentené, hogy leszokunk az erős vezető iránti olthatatlan igényünkről, az erős vezetőink meg leszoknak a az önkorlátozás teljes negligálásáról.
[00:28:39]Tehát ez egy azt gondolom az elitek és a lakosság sajátos dinamikájából jöhet ki egy ilyen.
[00:28:48]Ezt bizonyos kataklizmák válthatják ki a történelem során.
[00:28:51]Mondjuk a nyugati demokráciákat megnézzük, akkor vagy az van, hogy évszázadok alatt érnek el a ér el a polgári kultúra egy olyan szintet, liberális demokrácia nagyobb kilengések nélkül működtethető.
[00:29:09]vagy egy-egy nagyon komoly sok terápia az, ami kiváltja ezt, de a lényeg az, hogy ez nem két perc alatt történik meg, és tenni kell érte.
[00:29:20]Tehát és általában véve a demokrácia, az nem egy olyan dolog, amit egyszer kialakítunk.
[00:29:24]Nagyon nagyon sok naivitásunk volt nekünk itt a 90-es évek elején, tehát hogy megteremtettük a kulisszákat, megteremtük az intézményeket, és azt gondoltuk, hogy ezek majd működnek, minden megvan, piacgazdaság, civil szféra, lehetőségeket kapott satöbbi, de nem a demokráciába hihetetlen mennyiségű energiát kell rakni, hogy az az stabil maradjon.
[00:29:47]és a demokráciának is, mint rendszernek.
[00:29:50]Csak mondom, hogy a nyugati kitekintésel azt látjuk, hogy maga a demokrácia vagy a liberális demokrácia vonzereje is csökkent az elmúlt 20 évben, tehát hatalmas válságban van maga a rendszer.
[00:30:05]Miközben 90 előtt mikor harcolt a lakosságért, amikor a lakosságot újra és újra meg kellett nyernie, mert volt egy másik modell és egy modellversenyben volt a világban.
[00:30:19]Addig, amíg ez a versenyszellem megvolt, addig hihetetlen támogatottság van.
[00:30:21]A történelmi szinten semmilyen rendszernek nem volt akkora támogatottsága, mint a liberális demokráciának, de ez nagyon megkopott.
[00:30:29]Látjuk, hogy mindenhol billen az egész.
[00:30:34]Úgyhogy van dolga a liberális demokráciának és van dolga a nyugatnak is, hogy újra gondolja ezt a rendszert, hogy közelebb vigye az emberekhez, hogy a a demokratikus és a liberális komponensnek az egyensúlyát egyensúlyán igazítson, hogy ne legyen olyan távolság a képviselő és a képviselt között.
[00:30:52]Tehát, hogy itt itt itt nem nem csak egy magyar probléma van, hogy miközben mi itt küzdünk a a kis rendszerváltásunkkal, aközben pedig nyugaton válságban van maga a rendszer, amiért most küzdünk, hogy kialakítsuk.
[00:31:07]Tehát itt azért egy ez egy ez egy nagyon érdekes korszak, ami most jön, mert lesz egy a részvételi demokráciának egy nagy kísérlete, ami ami most itt kinéz nekünk a következő négy évben.
[00:31:19]Nagyon érdekes lesz, hogy mire megyünk ezzel, hogy a lakosság, hogy tudja ezt működtetni, vevő-e rá.
[00:31:24]Nem lesz más lehetősége a Tiszának, mintogy ezzel az eszközzel éljen.
[00:31:29]És nagyon kíváncsi vagyok, hogy meddig fenntartható, és hogy milyen kulturális változásokat hoz.
[00:31:34]és mindeközben meg a nyugat harcol a a saját rendszerének a fönnmaradásáért.
[00:31:42]Milyen intenzitásnak látja a kormány elszámoltatási akarását?
[00:31:46]Be akar csukni mindenkit, úta börtönbe program?
[00:31:49]Ez volt a választási ígéret.
[00:31:54]Hát ez is egy nagyon érdekes kérdés, mert egyszerre van jelen két elvárás, [sóhajtás] és mind a két elvárás ott lüktet a a Tisza táborában.
[00:31:59]Az egyik az, hogy hát itt ugye létrehozni a a társadalom újraegyesítését.
[00:32:06]Egyébként most a számok szintén majdnem, hogy sikerült, mert 70% fölött vannak.
[00:32:10]Ez egyébként példátlan, tehát nehéz is magyarázni, de ezzel együtt is hát ott van még egy ország, amelyik amelyik most megszállott megszállt országnak érzi a saját hazáját.
[00:32:22]Rákosi rendszer azt mondják, hogy a kormány megpróbálja kialakítani.
[00:32:26]Jönnek a fekete autók reggelente, és tényleg visznek el politikusokat.
[00:32:31]Oké, de nem a fekete autók és reméljük, hogy megalapozottan viszik el őket.
[00:32:37]Tehát van ez a nemzetegyesítési óosz meg elvárás meg, de emellett meg ott van az a hihetetlen erős revansvágy is, ami ami ugyanebben a táborban ott pulzál, és és ennek a kettőnek kell megint csak megfelelni.
[00:32:56]Tehát megint két olyan elvárás, ami ami nagyon nehéz összeegyeztetni.
[00:33:01]Azt hiszem, hogy a a Tisza stábjának fejében ez valahogy úgy válik ketté, hogy hát addig nem lehet nemzet egyesíteni, amíg nincs elszámolás, tehát amíg nem tudjuk nullára kihozni a szaldót.
[00:33:15]Illetőleg a szavazótáborral a Fidesz szavazótáborával kiegyezésre kell törekedni, és az elitet pedig megbüntetni ezért a 16 évér.
[00:33:27]Ez a két ez a két logika, ami megy egyelőre.
[00:33:33]Ö és azt gondolom, hogy itt most egy nagyon érdekes ez is egy ez is egy kísérlet gyakorlatilag, ami a az igazságszolgáltatás rendszerében most történik.
[00:33:43]Tehát be van hozva egy ilyen központi csúcsszerv, ami ugyan persze nincsen fölélmelve a többi ügyészségrendőrség, a többi nyomozati szerv fölé szolgálatok.
[00:33:56]De de mivel mindenkinek belelát a a rendszerebbe, ezért pópozícióban lesz a többiekhez képest, mert a többiek meg nem egyértelműen, tehát ott az abban egyébként igazuk van, hogy az információ átadási e tekintetben nagyon komolyan problémákkal küzdött.
[00:34:13]És ebben a szervezetben azt is látom, mint szerep, mint szándék, hogy hát megzenésíteni vagy színpadra vinni a az elszámoltatást.
[00:34:29]Abszolút filmszínház.
[00:34:30]Igen.
[00:34:30]Tehát, hogy de ez maga a politika ma már, tehát az immerzív politika erről szól.
[00:34:35]Itt élménypolitika van.
[00:34:35]Ez már nem abszolút sz filmszínház.
[00:34:37]Ez maga a politika.
[00:34:40]Ez az, ami még nem esett le az ellenzéknek.
[00:34:42]Tehát, hogy ugye amikor elindul egy eljárás, és ugye tudjuk, hogy van olyan korrupciós üye, ami 15 éve zajlik, és és nincs semmilyen eredmény, tehát hogy itt azért azért az emberek számára nem lenne átélhető, ha itt az ügyészség elkezd nyomozni, ott az ügyészség, akárki van az élén, gyakorlatilag információgazda lesz, és és a annyit mond el az ügyről, ugye folyamatban lévő ügyekről, satöbbi, satöbbi, nem nyilatkozunk ilyenek, tehát hogy úgy az a közvé filmés számára ezek olyanok, mintha elfeküdtek volna, és akkor majd valamikor két ciklussal odébb majd lesz egy hír, hogy hogy ez és ez és a a bírósági döntés született.
[00:35:21]Tehát, hogy itt itt viszont van egy olyan szerv, amelyik szabadon kommunikál, majd hozza az ügyeket, annyi információt oszt meg a közvéleménnyel, amennyit ő akar, és nem annyit, amennyit jónak lát mondjuk a rendőrség vagy az ügyészség.
[00:35:39]mindenre rálát, minden szereplőt be tud mozgatni, és mindenhonnan információt tud begyűjteni, és az az információ, amit elénk tesz, azt meg színre lehet vinni a politikai szintén.
[00:35:53]Ugyanezt a szerepet tölti be a vizsgálóbizottságok intézménye is, de egyébként az eredendően is ezt a szerepet töltötte be.
[00:36:01]Ha ezek nem fordulnak bohozatba, mint ahogy az elmúlt 30 évben, nagyon gyakran eddig szinte mindig, akkor és azért mivel megváltozott a szabályozás, tehát meg kell jelenni satöbbi, satöbbi, sokkal kisebb esély lesz arra, hogy bohózott, mert az ők azért jelenték talán, mert senki nem jelent meg, és akik megjelentek, azok meg jobb lett volna, ha nem jelennek meg.
[00:36:22]Tehát az azt mondom, hogy hogy itt ezt lehet ezt a kormány szempontjából jól csinálni, de a szerepe az nyilvánvalóan az, hogy felszíre hozza és a közvéleményelé kitegye, hogy ezekben az ügyekben és ezek a, hogy mondjam, a legfájóbb pontjai az elmúlt 16 évnek az ellenzék szempontjából, ezeket kitegye és meg hogy mondjam, dramatizálja.
[00:36:46]Igen, de a bíróság elé is el fognak jutni ezek az ügyek.
[00:36:49]A bíróság független a törvénynek van alárendelve.
[00:36:51]Ha a vád álláspontja nem zárt az érveléssel Lukas, nem fogja elítélni.
[00:36:56]Akkor sem, hogyha mindenkinek az van a fejében, hogy el kéne ítélnie.
[00:37:02]Persze, tehát itt sokkal kevesebb valódi ítélet fog születni.
[00:37:04]Tehát akármennyire volt korrupta rendszer, vagy nem volt az, ha szabályos meg törvényes volt az akkori törvények szerint.
[00:37:11]Természetesen.
[00:37:13]És én éntem is a, hogy mondjam, a hatalomtechnikai szempontból én nem is a korrupcióról szoktam beszélni, mert az ami szerintem ebben a kampányban játszott, az nem a korrupció, hanem a meggazdagodás jelensége.
[00:37:25]Tehát az, hogy elindult 10-ben egy kormányzás, és vannak szereplők, akik akkor senkik voltak, tehát Tiborc meg Mészáros, meg egy csomó olyan szereplőt tudunk, aki maximum egy kis BTét vitt.
[00:37:40]És ezekből lesz a Európa leggazdagabb emberei, az függetlenül attól, hogy itt van-e jogilag keresnivaló vagy nem, szerepet játszott a kampányban.
[00:37:50]Tehát ugye ez mindenki számára egy elgondolkodtató jelenség lett, hogy hogy lehet, hogy hogy látszólag nem túl m éleselmélyű szereplők hatalmas vagyonra tudnak sztenni.
[00:38:06]Tehát, hogy én ezt nézem, az, hogy ezből jogilag mit lehet meg mit lehet visszaszerezni, ezzel én kapcsolatban én nagyon szkeptikus vagyok.
[00:38:13]És azért is kell egy csomó olyan új eszközt bevetni, hogy egyrészt ezt felszínre hozni, vagy valamilyen formában megzenésíteni a lakosság számára, másrészt bemozgatni a dolgokat.
[00:38:27]Hát szinte biztos, hogy itt egyetlen ügyből sem lesz bírósági döntés, akármilyen gyorsak most az ügyészség meg a rendőrség.
[00:38:35]Lehet, hogy így kellett volna mindig is működniük.
[00:38:37]Most tűnik csak tehát optikai csalódás a gyorsaságuk.
[00:38:41]De hát nem lesz bírósági ítélet négy év alatt.
[00:38:44]Ezt kizárt még a legegyszerűbb ügyekben sem tud Magyarországon.
[00:38:46]illetve hát itt ez is egy feladat, hogy hogy ha itt ha itt eredményeket akar elérni a kormány, akkor nyilvánvalóan ugyanazzal a erőforrással az ügyészség, a rendőrség nem tud a 16 év elmaradt ügyeit nem tudja bepótolni.
[00:39:06]Tehát itt vagy lesz egy nagyon komoly költségvetési injekció, vagy vagy ezek a vége láthatatlan ideig el fognak húzódni, de abban már most biztos vagyok, hogy akármennyi, ha megduplázzák a költségvetését ezeknek a szerveknek, akkor sem lesz négy éven belül bírósági döntés.
[00:39:21]Itt maximum a az eljárásokat meg a tárgyalásokat lehet olyan szintre vinni, ahogy az a mondjuk az USÁban egy-egy ilyen nagy per kapcsán, hogy élő közvetítéssel nézi a fél ország.
[00:39:38]Ezt lehet még megtenni.
[00:39:40]Ez is része lesz a politikának hozzák.
[00:39:44]A miniszterelnök szemben láthatólag minden csatát maga vív meg mindenhol.
[00:39:46]a parlamentben napirend előt, utána ad egy másfél órás sajtótájékoztatót, majd elmegy egy portálhoz, utána az ST-t valamelyik televízióban zárja.
[00:39:59]Működik az egy személyes modell?
[00:40:01]Működik.
[00:40:01]Hát ugye akkor tudnánk mondani, hogy nem működik, ha ha látnánk bármilyen válságjelenséget a tekintetben.
[00:40:07]Hogy hosszú távon működik-e, ezt nem tudjuk.
[00:40:09]De azért én azt látom, hogy a kampány első éve után a kormányoldalon rengeteg influencer mondta, hogy hát ezt nem lehet így bírni, tehát hogy ezt nem lehet így végigcsinálni.
[00:40:21]Előbb-utóbb kiad a dolog.
[00:40:23]Tehát, hogy ugye az országjárást csinálja, live-ozik, tehát hogy olyan szintű, tényleg olyan szintű energiát vitt bele, hogy azt nem lehet hosszútávon fönntartani.
[00:40:32]De hát most már kormányzás van és még mindig egyszer egy személyes, persze itt már több szereplő játszik, és ez el fog dőlni, ez egy dinamika, hogy hogy ki működik, ki tud menni, ki tudja megvívni a csatákat.
[00:40:45]Egyelőre Magyar Péter úgy érzi, hogy csak ő tudja megvívni ezeket a csatákat.
[00:40:51]Meg egy idébként Vitézi Dávid.
[00:40:53]És Vitézi Dávid.
[00:40:53]Igen.
[00:40:53]Tehát aki aki tud menni, azt szerintem engedi.
[00:40:56]Tehát itt itt itt az van, hogy hogy a a aki ebben exponálni akarja, megvannak a saját csatái, megvannak ehhez a fegyverei, az mehet.
[00:41:06]Csak hát a a mezőny az egyelőre olyan, hogy Magyar Péter az ütőképes benne, meg vitézés.
[00:41:13]Van még egy-két szereplő, akiből ezt kinéz, meglátjuk.
[00:41:17]De alapvetően a modell mégis csak az, hogy ezt a kampányt Magyar Péter csinálta végig a és ezt a modellt, hogy itt egy egy szereplős dramaturgia van.
[00:41:33]És itt egy szereplő áll szemben a a még fennálló rendszerrel.
[00:41:36]Tehát azt kell mondjam, hogy azért is van ez a stílus meg meg gyakorlatilag az a fajta intenzitás és agresszivitás meg hosszabbítva, ami a kampányban is észlelhető volt, és sokan mondják, hogy ez nem indokolt, csak hogy azért tud még ez működni, és azért népszerű még mindig, mert azért az emberek azt érzékelik, hogy a rendszer még áll, ugye ott vannak a szereplők, ugye, tehát hogyha ezek lemondtak volna, és van egy hátrébb lépés sok tekintetben, akkor már jogosan kérnék számon az ellenz éki képviselők is, meg a választók is, hogy hát hogy most már azért lehetne finomabban is kommunikálni meg, de nem, itt még az van, hogy a sárkány ott van, a hét feje még a helyén van, tehát karddal kell menni ellene.
[00:42:21]Ezt ezt egész egyszerűen honorálják a szavazók.
[00:42:27]Mondom, a 70% e tekintetben hatalomtechnikai szempontból sok mindent igazol.
[00:42:32]Lehet a stíluson gondolkodni.
[00:42:37]lehet jogállami szempontokat fölhozni, és szerintem kell is.
[00:42:39]Tehát ezeket folyamatosan számon kell kérni, de ezzel együtt is jelenállás szerint a kampány dinamikája van meghosszabbítva, és mindaddig, amíg nem érzik úgy az emberek, hogy ez a rendszer már le van bontva, vagy már a romjai vannak, addig addig ezt nem fogják számon kérni, vagy vagy honorálni fogják.
[00:43:02]látja a Tiszaborában azt a belátást, hogy elviselik, amikor majd az ország gazdasági helyzetéhez passzoló intézkedéseket is kell hozni, amiket korábban megszorításoknak hívtak, mert nem állunk jól.
[00:43:16]Igen.
[00:43:16]Itt két kérdés van, hogy mert maga a Fidesz az és a a 16 éves kormányzás az nagyon ügyesen kezelte ezeket.
[00:43:23]Ugye volt itt olyan megszólítás például 22 után, ami nagyobb volt méretében, mint mondjuk a bokros csomag, csak nem nevezte el senkit csomagnak, és nem vette senki a nevére.
[00:43:34]Sőt, a megszólítás szót sem lehetett használni, sőt kifejezetten ellen pontos.
[00:43:38]Még a kiigazítás se.
[00:43:39]Még a kiigazítás se.
[00:43:39]Tehát, hogy kérdés, hogy egyébként szerintem ezt azért megtanult Tisza, hogy ezt így kell csinálni, hogy kérdés, hogy hogy fogja tudni ezt csomagolni.
[00:43:47]Én azt látom, amikor ezt az utcaembere videókat nézem, mert ezek egyre fontosabbak a tekintetben, hogy lássuk, hogy milyen mindszettel állnak a a tiszások, a tiszás szavazók, illetve a az ellenzékiek.
[00:44:04]eből sokat lehet tanulni, illetve nézem a fórumokat meg a különböző ilyen csoportokat, ahol egymással vitatkoznak, és ott én azt tapasztalom, de ezzel kapcsolatban szkeptikus vagyok, hogy hogy reálisan látják a helyzetet, és azért, mert a bűnbak megvan.
[00:44:19]Tehát itt van Orbán Viktor, aki romba döntötte el gazdaságilag a az országot, hogy hihetetlen rossz a helyzett, satöbbi, satöbbi, hogy itt nem várhatunk öt perc alatt csodát.
[00:44:30]Ez a ez a mondás, ez nagyon sokszor elő kerül, ez az érvelési mintázat, ami egy Magyarországon eddig nem tapasztalt választói racionalitást mutat fel, de azért azt gondolom, hogy miközben ezt mondják és kimondják, azért mindenki csodát vár.
[00:44:46]Tehát hogy ha nem is rövidtávon, de itt azért mindenki azt várja, hogy itt a helyzet jobb lesz.
[00:44:52]És ezért is szavaztak a Tiszára, mert azt gondolták, hogy mivel nem jön uniós pénz, nem is néz ki, hogy jön.
[00:45:01]a gazdasági növekedés önmagában nem indult el, tehát nem válságálló Magyarország, hogy itt ennél csak rosszabb lesz, ha nincs változás.
[00:45:10]Éppen ezért pozitív irányú változást várnak el, hogy itt mekkora türelem, azt én nem tudom megmondani.
[00:45:18]meglepően racionálisak eddig a hozzászólások, és hát a számokat is látjuk, hogy hogy egyelőre nem csak, hogy türelem, de erőteljes támogatás van, de hogy ez meddig tart, ezt nagyon nehéz megmondani, és valóban nincs jó helyzet, de ha itt vannak egyértelmű feladatok, ha sikerül hazahozni egy nagy adag uniós támogatást, ami feltorlódott, ebből rengeteg projektet el lehet indítani, ha sikerül helyreállítani a bizalmat, akár a belső szereplők tekinteté ben nagyon sok megtakarítás áll úgy, hogy kivárásra játszottak a szereplők, ha nagyvállalkozók, hazai vállalkozók.
[00:45:56]Egész egyszerűen annyira bizonytalan volt a a nemzetközi és a a magyar gazdasági helyzet is, hogy nem voltak hajlandóak beruházni.
[00:46:04]Ha itt elindul egy optimista hangulat, ha itt beindulnak a az uniós pénzek, ha itt egy a kohéziós alapból is egy csomó minden fölszabadul, amit a következő kéz két évben be lehet mozgatni, emiatt az RRF összeg miatt, akkor akkor itt lehet valóban fölmutatni ö eredményeket, tehát nem kellenek olyan típusú megszólítások, amik amik mondjuk adott esetben mindig ellenáb ütköznek Magyarországon és ha ami meg kell azt meg döntőkérdés, hogy hogyan fogják csomagolni.
[00:46:43]Dabrocsic Tibor és Ferenc Orsolja azt mondja, hogy a nemzeti úgynevezett nemzeti nagytőkések, akik az elmúlt 16 évben meggazdagodtak, és sokuknak kellett a hátukat tartani a viselkedésük miatt, azok most vegyék a nevükre a patrióta médiát.
[00:46:55]Minek intézményes média, amikor Magyar Péter is lényegében Facebookon, YouTube-on, Tiktokon, tehát nem nem hagyományos intézményes médiában kommunikál.
[00:47:05]Kell egy pártnak saját média.
[00:47:07]Igen.
[00:47:07][sóhajtás] Na most itt itt több minden van együtt.
[00:47:09]Kezdjük akkor onnan, hogy azért tehát nyilvánvalóan Navracsics és Ferenc Orsolya egy olyan toposból indulnak ki, ami arról szólt, hogy Lánci ezt meg is fogalmazta, hogy hogy ugye ez nem ez maga a politika, ez nem korrupció.
[00:47:28]És ugye a jobb oldal az végig ebben gondolkodott, hogy ugyan ilyen tőkefelhalmozás, ami ami ugyan nem mentes a korrupciós eszközöktől se, de ez azért van, hogy megerősödjön az egyébként korábban hátrányban lévő jobboldali tábor, annak legyen egy gazdasági hinterlandja, ami ha gond van, akkor akkor majd ott áll és megemeli, mint ahogy az ellenzéki nyolc év alatt Mondjuk ez Simicska teremtette meg ezt a hát és ugye ez most megdőlni látszik, mert mármint ez a toposz, hogy itt ez azért ment ez a ez a felhalmozás, hogy hogy hogy ne lehessen elsöpörni úgy, ahogy van ezt a politikai erőt, mert mindenki, akinek volt problémája ezzel azon az oldalon, ez ezzel nyugtatta magát, hogy hát ez ezért van, ezt el kell fogadni.
[00:48:24]Ez ilyen a ilyen politika.
[00:48:24]De most ez megdőlni látszik, mert hát több 100 több 1zer ember, ami mondjuk a média területén, de sok más terület is van, kerül most kvázi utcára, és azt érzékelik, hogy azért kerülnek egyáltalán utcára, mert nem állnak oda azok a szereplők, akiknek most ezt finanszírozni kellett volna azon topos alapján, ami itt a fejekt az elmúlt 16 évben.
[00:48:48]És ezt zenésítette meg, ennek adott hangot Navracsíc és Ferenc Orsolja, hogy azért itt itt ez az elvárás volt a körünkben, miért nem jönnek azok, akik jól jártak az elmúlt időszakban és segítik meg ezt a szcénát, és és nem jönnek, és nem segítik meg.
[00:49:08]És nekem erre van ezek gondolkoztam nem sokat, de azért gondolkoztam, hogy vajon miért lehet ez, mert egyébként én is azt gondoltam, hogy ez a logika van mögötte.
[00:49:18]Tehát Orbán Viktornak nagyon nagy lecke volt a 98 és 2002 közötti időszak.
[00:49:23]Nem volt médiája.
[00:49:27]Nem volt médiája és nem volt gazdasági hátországa.
[00:49:30]és azt érezte, hogy négy évig ő az első embere az országnak hatalmi értelemben, és még sincs hatalma, hogy hogy a azok a nagy gazdasági szereplők, akik a placon vannak, azoknak erősebb a szava, mint neki.
[00:49:44]Tehát, hogy döntéseket hoz a kormány, és nem lehet végigverni, mert olyan szintű erőhatások indulnak el, hogy végül is nem tud kormányozni.
[00:49:55]Ez volt az ez volt az elemi tapasztalata Orbán Viktornak.
[00:49:57]az első ciklusában, és szerintem 10 előtt elhatározta, hogyha hatalomra kerül, még egy ilyen négy évet nem fog végigcsinálni.
[00:50:06]És mindent ez motivált.
[00:50:08]És én is azt gondoltam, hogy ez a típusú felhalmozás, ez pont tehát ez nem a gazdagodás, az ő szempontjából nem a gazdagodás a cél, hanem a magyar valóság hatalom technikai hatalompolitikai realitásainak a belátása és annak a tehát ha amit nem tudsz megváltoztatni, annak állja az élére, akkor akkor akkor formáld meg magad, a saját hátországodat olyan szinten, hogy ne lehessen lesöpörni az asztalról.
[00:50:39]De most azt látjuk, hogy hogy hát itt ez nem nem úgy mozog ez a ez a felhalmozott összeg, ahogy ahogy azt sokan feltételezték.
[00:50:47]És ebben lehet az egyébként, hogy Orbán azt a következtetést vta le, hogy itt fönn volt tartva egy hatalmas rendszer, ami végülis nem vezetett eredményre.
[00:51:00]Tehát akkor itt itt akkor nézzük el akkor legyen e tekintetben is egy purgatórium.
[00:51:03]aki talpon tud maradni ellenzélben is, az talpon tud maradni.
[00:51:10]Aki meg nem, az meg eleve nem számított.
[00:51:13]Tehát én szerintem ebben ez lehet benne ez a felismerés, hogy kár olyan struktúrákra költeni, akik amik ezt az eredményt tudták hozni.
[00:51:24]Hozzáteszem, hogy ez persze fele más értékelés most itt ezen a ponton, mert ugyanezek a struktúrák persze előtte elhoztak 4 kadoot.
[00:51:31]Tehát, hogy itt itt itt ez a kérdés, hogy hogy most akkor és az is kérdés, persze meg tudjuk válaszolni, de nem egyértelm, hogy most ki ez a nyílt levél kinek szól.
[00:51:46]Valószínűleg Orbán Viktornak szól, és Orbán Viktornak jelenleg ez a válasza rá, hogy hogy nem finanszíroz egy olyan olyan struktúrát, ami ami ilyen ilyen szintű buktát hozott.
[00:51:59]Novák Zsoltán a Méltányosság politika elemző központ projekt igazgatója volt az infrádió arénájának vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:52:06]Köszönöm a figyelmet.
[00:52:08]Exterda Tibor vagyok.
[00:52:11]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.