Támad a hőkupola: most megdől az abszolút melegrekord is? Gaál Áron, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]G Ar Áron a Hungaromet Zrt.

[00:00:06]Időjárás előrejelző osztályának [zene] vezetője.

[00:00:12]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, [zene] hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:23]Exterda Tibor vagyok.

[00:00:23]A stúdióban itt van Gál Áron, a Hungaromet Nonprofit Zrt.

[00:00:26]időjárás előrejelző osztályának vezetője.

[00:00:29]A beszélgetést a rádióban felvételről hallják.

[00:00:31]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:32]Jó napot kívánok.

[00:00:34]Magyarországot is eléri az az európai hőhullám, ami miatt nálunk sokkal gazdagabb országokban is rendezvényeket halasztanak el, és attól tartanak, hogy be fog omlani az egészségügyi ellátás, hogyha annyi embert visznek be hőával a kórházba, mint amennyire számítanak.

[00:00:48]Mi ez az időjárási jelenség?

[00:00:53]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:55]Hát ez a gyakorlatilag, amit hőkupolának szokás nevezni, ugye ez az angol elnevezésből a híd domból fakad, hogy mi ez a jelenség.

[00:01:05]Hát gyakorlatilag ez egy magas nyomású légköri képződmény, amelyet fordó szubtrópusi levegő tölt ki.

[00:01:12]Ugye ez nem szokatlan jelenség.

[00:01:16]Egyáltalán ugye csak mondjuk úgy 30 évvel ezelőtt vagy 20 évvel ezelőttig ez döntően a Mediterrán országokra korlátozódott.

[00:01:25]Ugye most ami az elmúlt napokban gyakorlatilag már talán az ötödik vagy hatodik napja zajlik Franciaországban ugye ott több felé 40 fok felett van a maximum hőmérséklet.

[00:01:36]Az a forró légtömeg arra szolgat az Európa középső területei felé.

[00:01:39]És ugye a különösképpen a hétvég hét legvégén, de inkább a jövő hét első napjaib nálunk is ez határozza meg az időjárást.

[00:01:48]Egy kicsit ugye érdekes ez a szituáció, mert maga ez a forró légtömeg gyakorlatilag az appokat megkerülve nem délről, hanem észak-nyugatról érkezik majd hozzánk.

[00:01:59]Tehát ilyen értelemben különleges a a helyzet, illetve azt hiszem, hogy ez a szerencsénk is, mert ha délről érkezne, akkor hasonló hőmérsékleti értékekre lehet számítani.

[00:02:12]Így is extrém lesz valószínűleg.

[00:02:12]Tehát a jövő hét első napjaiban az Alföldön nem lesz ritka a 40°ok körüli hőmérséklet, sőt kedden akár 41-42 fok is lehet.

[00:02:19]A az abszolút meleg rekord is megdőlhet ezekben a napokban.

[00:02:26]Majd meglátjuk.

[00:02:30]Mindenesetre az látszódik, hogy szerdán, ennek körülbelül vége lesz.

[00:02:33]Szerdán elér bennünket majd észak-nyugat felől egy hidegfront, amelynek a hatására a hét második felében, a jövő hét második feléről van szó, visszaesik a hőmérséklet, ami persze annyit jelent, hogy normál nyári időre kell számítani.

[00:02:47]De a hőkupola meg a hőhullám az ugyanaz, vagy ez két különböző jelenség, csak a hőhullámnak egy rémisztő elnevezése a hőkupola?

[00:02:56]Talán ez az utóbbi, mert mondom még egyszer, tehát az, hogy egy adott helyen egy magas légnyomású zóna helyezkedjen el, az ilyenkor a nyári időszakban egyáltalán nem egy szokat nagy jelenség.

[00:03:11]Nyilván az, hogy ilyen szubtróbusi fordólevegő érkezhetne hozzánk egy észak-nyugat felől érkező hidegfront előterében is, csak nyilván nem lenne olyan hosszadalmas, mint ahogy ahogy most néz ki a helyzet.

[00:03:22]meg ami ugye az elmúlt napokban gyakorlatilag már bő egy hete tart délnyugat nyugat-Európa partjainál.

[00:03:31]Hogy alakul ki ez a jelenség?

[00:03:33]Feltételezem, hogy mindenki elvégezte az általános Iskola hatodik osztályát.

[00:03:37]Nagyjából ott szoktuk ezeket a problémákat nyilván alapiskolás fokon tárgyalni.

[00:03:41]Tehát honnan veszi az energiát?

[00:03:42]Mitől mozog?

[00:03:42]Mitől marad így egyben?

[00:03:46]De nem mozog.

[00:03:47]Nem mozog.

[00:03:48]Tehát tulajdonképpen nem mozog, illetve hát mondhatjuk úgy is, hogy mozog.

[00:03:50]arra szól felé.

[00:03:53]Ami amiről itt szó van, az a légköri cirkulációval hozható összefüggésbe.

[00:03:59]Tehát ez egy, hog mondhatjuk úgy is, hogy a szubtrópusi anticiklon, tehát a a trópusi övezetnek a légkörzésében ugye a a ahol a az egyenlítőn a legmelegebb van, ott ugye összeáramlik a levegő, és valahol ennek a magasba utána ott szétáramlik.

[00:04:16]Ez a szétáromlás ugye rágtérítő, baktérítő, tehát az északi és déli szélesség 23,5 fok környékén van ez a leáramlási zóna.

[00:04:24]Ugye ez télen egy kicsit délebbre helyezkedik el, illetve hát ugye vándorol a nap állásának a függvényében, és ilyenkor nyáron ugye ez egy picit éjszakabbra tolódik.

[00:04:36]Ühüm.

[00:04:37]Tehát gyakorlatilag ez a meleg légtömeg, ez innen származik, tehát szubtrópusról származik ez a légtömeg.

[00:04:43]És azért tud mozogni, mert a meleg légtöm az ugye elvileg föl kéne, hogy emelkedjen, és így megy szét, amikor lehül augye, hogyha az általános cirkulációról beszélünk, akkor ugye alapesetben a magasabb hőmérsékletű levegő az alacsonyabb vagy a magasabb szélességiek felé fog elmozdulni és emelkedni fog mindenközben.

[00:05:09]Képzeljük el a fazekat.

[00:05:09]Ott is ez történik, hogyha fölmelegítjük benne a vizet, fölfele száll a gőz.

[00:05:14]Fölfele.

[00:05:14]Pontosan.

[00:05:14]Illetve ugye mivel itt a ugye van a van egy térbeli kiterjedése is, tehát a gömb héjet ha elképzeljük, akkor ugye elkezd magasba és ugye az északi szélességek felé, vagy a magasabb szélességek felé emelkedni ez a levegő.

[00:05:30]Na de a dolog nem ennyire egyszerű.

[00:05:33]Hát ez mert ugye forog is a föld egyrészt, másrészt ugye keletkeznek a hideg és a meleg levegő határán ciklonok.

[00:05:41]A ciklonoknak ugye a feladata, vagy a am ahogy amit ők csinálnak, ugye ezt a légtömeget gyakorlatilag összekeverik.

[00:05:52]Úgy is fogalmazhatnék, hogy ezt a maga ezt a meleg légtömeget ő felcsavarja maga köré.

[00:05:58]A ciklonban alul összeáramlás van, felül pedig szétáramlás.

[00:06:01]És ez a szétáromló levegő valahol lepakolódik.

[00:06:06][torokköszörülés] Ahol lepakolódik, ott magas lesz a légnyomás értelemszerűen.

[00:06:11]És azt a magas légnyomást ilyen forró légtömeg is kitöltheti, hogyha a nyári félévről beszélünk.

[00:06:18]Ühüm.

[00:06:18][torokköszörülés] Miért nem látszik itt Magyarországon működni az általános iskolás vízkörforgás?

[00:06:24]Azt tapasztalom, hogy a Velencei tó pikpak elpárol, de ha fölnézek az égre, sehol egy felhő.

[00:06:28]pedig a Velencei tónak most ott kéne fönt bodrocskás felhőkben lenni.

[00:06:33]De miért nincs ott?

[00:06:36]Elpár dolog ez a vízmennyiség, de ugye nem minden vízmennyis, tehát nem feltétlen jutunk el addig a szintig, ha alul nagyon száraz légtömegről beszélünk, akkor egész egyszerűen nem látjuk felhőként megjelenni azt a vízmennyiséget, ami a légkörben van.

[00:06:53]Tehát hogyha száraz a levegő, úgy is mondhatjuk, hogy légköri aszály van, akkor mi nem fogunk felhőzetet látni az égbolton.

[00:07:02]Ahhoz le kellene legyen nedvesség.

[00:07:02]Nem úgy kelletű, hogy már sok-sok éve aszályos éveket zárunk.

[00:07:09]Tehát kevés az eső, kevés a csapadék, egyre mélyebb a talajvízszintje, és honnan tudna máshonnan pótlódni ez a nedvesség, mint a talajból.

[00:07:22]a vízfelületeinkből vagy a növényzeten keresztül szintén a talajból, de hogyha ugye kevés a nedvesség a talajban, egyre kevesebb van, sajnos egyre mélyebben vannak a a talajvizek, különösképpen ugye az Alföldön, nem fog megjelenni, nem fog tudni kialakulni zivat, még akkor sem, hogyha mondjuk ezt a légköri feltételek megengednék, tehát a labilitás rendelkezésre áll, de ha nincs kellő mennyiségű nedvesség a légkörben, akkor nem lesz se felhőzet, illetve illetve ha meg is jelenik a felhőzet, már nem tud adni csapadékot.

[00:07:58]Miért nem sugárzódik ki [nevetés] felhőtlen, csillagos éjszakán az a hő, amit napközben megkapunk?

[00:08:04]Elvileg a világűrben hideg van.

[00:08:06]Ki kéne mennie, le kéne hűlnie.

[00:08:09]Miért nem tudja ezt most megcsinálni?

[00:08:12]Hát azért nem tudja megcsinálni, mert egyrészt nagyon rövidek az éjszakák.

[00:08:16]Tehát gyakorlatilag ugye most volt a a nyáriforduló napég.

[00:08:20]Tényleg nap nyári napforduló.

[00:08:22]Nem vannak így napforduló napforduló ugye most volt és a az éjszakák ugyan innentől kezdve ugye hosszabbodnak de ugye itt nagyon pici picivel lesz hosszabb az éjszaka tehát egyrészt nagyon rövid az az időintervallum amikor nincs besugárzás este 9-kor még simán világos vá pontosan és hajnali fél környékén már ugye világosodik úgyhogy emiatt [horkantás] [torokköszörülés] nincs ideje ennek ugye ha ez a hőhullám augusztusban érkezik vagy augusztus második felé ben ugye erre már voltak példák, akkor például nem tudna ennyire, tehát nem tudna ilyen magas középhőmérséklet kialakulni.

[00:09:02]Vagy legalább az éjszakai órákban egy kis lélegzetvételhez, felfrissüléshez jutnánk.

[00:09:07]Úgy lesz vége, mint ahogy megtanultuk gyerekkorunkban, hogy jön a végén egy ilyen pusztító eső, meg még plusz jégeső.

[00:09:13]Tehát ez a vége mindig a hőhullámnak az esetek legnagyobb részében.

[00:09:16]Igen.

[00:09:18]Különösképpen, hogyha ennyire fordó légtömegről van szó.

[00:09:23]Ugye itt a olyan nagyjából 10-15 fokkal hűvösebb, vagy nevezzük kevésbé hideg légtömeg érkezik majd a jövő hét közepén.

[00:09:34]Hogyha még ehhez olyan dinamikai feltételek is teljesülnek, hogy jó lesz a szélnyírás a a szupercellás zivatarok kialakulásához, akkor szinte borítékolható, hogy itt komoly károk keletkezhetnek.

[00:09:49]Hozzá kell szoknunk a golflabdanyságú jegekhez.

[00:09:51]Ezt amerikai filmekben lehetett látni.

[00:09:53]Egészen eddig a viharvadászok mentek és akkor ott tört össze minden.

[00:09:57]De most már nálunk is van.

[00:10:00]Hát ugye ennek nyilván tehát dinamikai oka az, hogy a szupercellás zivatokat ilyen óriási jég kíséri az egyik ok.

[00:10:05]A másik ok pedig nyilván az, hogy hogy Észak-Amerika mivel ugye nyitott kontinens, ezért a melegebb légiktömeg is akadálytalanabbul tud oda áramlani.

[00:10:18]Közel van a golf öböl meg a mexikói öbölől, vagy most már amerikai öbölnek öbölnek hívják, nem tudom.

[00:10:23]Én ezt még én ezt még talán mexikói öbölnek vagy golf öbölnek tanultam földrajz órán, de mindegy, lényegtelen is.

[00:10:33]Ja, az a lényeg, hogy közvetlenül nagy mennyiségű víztömeg, forró víztömeg tud beáramlani.

[00:10:43]Ez találkozik a lezuduló hidegebbléktömeggel.

[00:10:48]És mivel észak-déli irányba nyitott, ezért a célnyirási viszonyok nagyon jók ahhoz, hogy szupercellás zivatarok alakuljanak ki, amelyekben ilyen hatalmas méretű jegek is ki tudnak alakulni.

[00:10:57]Ugye nálunk is a kulcsmozzanat az, hogy nagyon forró légtömegre érkezik a hűvesebb légtömeg.

[00:11:05]Van valamilyen módszer azt kiszámítani, hogy egy nyáron belül egy ilyen hőkupola hányszor alakulhat ki, vagy a jó Isten keze van benne?

[00:11:13]Nincs.

[00:11:13]A korábban kérdezték tőlem valahol, nem tudom már valakinek adtam interjút ezzel kapcsolatban.

[00:11:20]Ő azt kérdez, ez volt a kérdés, hogy mire lehet számítani ezen a nyáron.

[00:11:28]Azt mondtam, hogy az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva tuti, hogy egy hőhullámos nyár lesz.

[00:11:32]Ugye viccesen a kollégáknak, kollégákkal azt beszéltük ment, hogy lehet, hogy csak egy hőhullám lesz, de az lehet, hogy szeptemberig tart, mert ugye ha lélegzetvételhez is jutunk, nem biztos, hogy annak az időtartama a hossza olyan lesz, hogy hogy azt mondhatjuk, hogy na ott végetért a hőhullám, és a következő az nem tudom mikor kezdődött.

[00:11:57]Ugye az elmúlt években inkább az volt a jellemző, hogy volt egy pár darab hőhullám, amit azért időz, tehát hogy egy legalább egy hét eltelt, mire jött a következő, vagy kettő.

[00:12:08]De ugye az már nem nevezhető szerintem hőhullámnak, hogyha mondjuk csak pár napra szűnik meg, és utána kezdődik előről az egész.

[00:12:14]De nem lehet megmondani.

[00:12:16]Tehát azt biztos, hogy nem lehet megmondani.

[00:12:18]Csak az elmúlt évek tapasztalatából tudunk kiindulni.

[00:12:20]A domborzati viszonyok egy ilyen levegőtömeg mozgását képesek befolyásolni.

[00:12:26]Mondjuk az Alpok vonulatai azok megtolják.

[00:12:28]Fényképeken, videókon lehet látni, hogy a felhők átbuknak és egészen más formát kapnak egy ilyen hatalmas hegyvonulat mögött.

[00:12:36]Vagy ez nem ez a kategória?

[00:12:40]Hát hogyne tudna?

[00:12:42]Hát ha az európai maximum hőmérsékletet valaki rákeres és megnézi, hogy feltehető kérdést, hogy miért pont Franciaország volt a legmelegebb pontja Európának napokon keresztül.

[00:12:55]Ugye furcsa módon még Spanyolországban is mondjuk úgy, hogy kevésbé volt forduló az idő, mert tényleg nem egy helyen 43-44 fokot mutatott a hőmérő Franciaország délnyugati részén, de ugye ott a Pireneusok, amelyen amin átkell ez a meleg levegő és ugye ahogy átkell, még melegszik is egy picit.

[00:13:18]És ott ezért magasabb hőmérséklet tud ott ilyen értelemben kialakulni.

[00:13:21]Most nyilván az Alpok is tud ilyen dolgokat csinálni, meg a kárpátok szokott is csinálni, de ö hogy mondjam?

[00:13:29]Tehát olyan nagy mértékben nem tudja befolyásolni, vagy nem ilyen módon befolyásolja, hogy most akkor kevésbé lesz fordulva a légtömeg, hanem inkább ugye ez itt a frontátvonulásokat tudja jobban megakasztani.

[00:13:49]Az, hogy mi a Kárpátencében vagyunk, ez jó?

[00:13:52]vagy rossz.

[00:13:52]Egy ilyen hőkupola esetén az ember nem szeret általában alul lenni, de van amikor az kifejezetten jó is lehet, mert mondjuk több benne a víz.

[00:14:04]Hát én nem tudom, hogy mondjuk, ha most több lenne a víz itt a Kárpátmedencébe, akkor valószínűleg el lehet, hogy lenne felhő, de a összességében a maga az magát az időt elviselni valószínűleg nehezebb lenne, mert a magasabb páratartalom az sokkal nehezebben el sokkal nehezebben elviselhető ugyanazon a hőmérsékleten.

[00:14:28]Tehát hogyha van egy 35 fokos kánikulánk és mondjuk csak 20% a relatív nedvesség, akkor azt mondjuk jobban elviseli mindenki, mintha mondjuk 40-50 vagy akár 60%.

[00:14:38]Ühüm.

[00:14:38]Ennek a mostani jelenségnek, a hőkupolának a globális felmelegedéssel van bármi összefüggése, vagy az egyik az időjárás, a másik pedig éghajlati kérdés.

[00:14:49]Tehát mi van-e összefüggés?

[00:14:52]Hát jó kérdés.

[00:14:56]Én azt mondom, hogy van összefüggés.

[00:14:58]Tehát nyilván az, hogy mert ugye hőkupula, hőkupula ilyen értelemben létezett, csak ugye az, hogy egy adott területen, tehát az, hogy Franciaországban napokon keresztül rekordok dőlnek, Spanyolországban szintén, az Egyesült Királyságban úgy szintén, itt az elmúlt napokról beszélek, több hőmérsékleti rekordot adtak át a múltnak.

[00:15:17]Lehet, hogy ez nálunk is megtörténik.

[00:15:20]Ugye az abszolút hőmérsékleti maximumot Magyarországon 2007 július 20 tartja, akkor Kiskuhalason 41,9000 fokot mutatott a hőmérő.

[00:15:31]Az előző rekord az 2000-es, azt megelőző rekord talán az 1950-es évekből származik.

[00:15:39]Lehet, hogy pont 1950-ből már nem emlékszem rá pontosan, de az biztos, hogy ha megnézzük a sormintát, ugye az első rekord 2000-ben dőlt, a második rekord 2007-ben, azóta pedig eltelt 20 év, és ott tartunk, hogy ez a megdönthetetlennek hitt rekord is veszélybe kerül.

[00:15:57]Tehát ez mindenképpen ijesztő tendencia, és ilyen értelemben visszacseng a a az, amit a klimatológus kollégák már szerintem legalább 15 éve mondanak, hogy a szélsőségek erősödni fognak, tehát egyre melegebbé válhat az időjárás, illetve ezeknek a a tehát a szélsőségek erősödhetnek és gyakoribbá is válhatnak.

[00:16:23]Tehát ez azt jelenti, hogy egy olyan irányba megyünk, ami nem feltétlen tűnik jónak.

[00:16:31]A szélsőségek felerősödése az előrejelzést nem teszi bizonytalanabbá.

[00:16:35]A szélsőségeket az ember úgy képzeli, hogy mindig valamilyen irányban kiugró tüskék egy folyamatban.

[00:16:39]Szélsőséget nehezebb előrejelezni, de lehet, hogy tévedek.

[00:16:45]Ugye az, hogy egy-egy ugye ez a ennek a hőhullámnak az előrejelzése is szerintem viszonylag jól leírható.

[00:16:54]Hát már nem is tudom, hogy hány nappal ezelőtt került be a az előrejelzésünkben, a 40 fok először vasárnapra, és aztán ugye jövő hét első napjaira is, de talán az ötödik vagy a hatodik napra előre már látszódott, hogy hogy ennyire meleg idő tud lenni.

[00:17:08]Tehát itt van van idézőjelben van idő, tehát a van idő a felkészülésre, kvázi a szélsőséges időjárást is egészen jól lehet előrejelezni.

[00:17:20]Ö ilyen értelemben nem kell attól tartani, hogy mondjuk a szélsőségeket nem tudja, hiszen az időjárás az fizikai törvényszerűségeken alapszik.

[00:17:33]Ö és szerencsére az időjárás előrejelző modellek ezeket már jól megfogják és előrejelzik.

[00:17:40]Itt inkább csak ami ami a nehézséget okozza, az mondjuk majd az lehet, hogy amikor ennek vége lesz, akkor mondjuk hol alakulhatnak ki pusztító zivatarok?

[00:17:52]Szupercellás zivatarokra gondolok.

[00:17:52]Most egyetlen [torokköszörülés] lehet szupercellát valamilyen módon el vagy vagy csak amikor már látjuk cak csak a a a feltételen rendszerből látjuk egy adott területen.

[00:18:01]Tehát hogyha ugye ennek a ha az a szivataloknak a a hogy mondjam, a a az őshazája, ha lehet ilyet mondani, ugye Észak-Amerika és ott ugye hatalmas területen az ottani veszélyező kollégák azok ugye vonalakat húznak be, és hát ugye egy-egy ilyen vonal, ami már nem tudom én a hármas fokozatot jelenti, hogy ott már tényleg minden lehet tornádó, xzakadás, földindulás, ilyesmi, meg golf labdá nagyságú jég, az sokszor többszörösebb Magyarország területének.

[00:18:44]De azt, hogy ott minden, nyilvánvalóan nem minden pontban fog golflabda nagyságú iesni, csak maga a légköri feltételek olyanok, hogy kialakulhat azon a területen bárhol potenciálisan egy ilyen pusztítózatal.

[00:18:55]látják egy ilyen hőkopolárnak a viselkedését.

[00:19:01]Mérőpontok vannak, plusz műhold, plusz a repülőgépek légnyomás adatai.

[00:19:05]Tehát honnan szedik össze azt az adatmennyiséget, amiből a lehető legpontosabban látják, hogy mi történik a levegőben?

[00:19:14]Hát, ugye a hőkupola jelensége, amit mondtam, és gyakorlatilag egy magas nyomású légköri képződmény.

[00:19:19]Ezt ugye anticiklonnak becézgetjük mi meteorológusok, amelyet fordó szubtrópus eredetű levegő tölt ki.

[00:19:28]Ez az időjárási térképeken a meteorológus számára világosan megjelenik már az előrejelzésekben is.

[00:19:35]És aztán a amikor már látszódik, akkor pedig a mérőhálózatokon keresztül látjuk a hőmérsékleti adatokból, hogy nolámlám.

[00:19:43]Plusz ugye a műholdképről pedig azt látjuk, hogy hát nem sok felhőzet van a területen, zavartalanul süt a nap és erős a nappali felmelegedés.

[00:19:51]És ugye ennek a mozgását látjuk, hogy mit fog csinálni, merre mozdul a magas légnyomás, hol merre mozdul el a meleg légtömeg.

[00:20:00]Ugye ezt az időjárás előrejelző modellekből szedi ki az előrejelző szakember.

[00:20:05]De ahhoz, hogy ezek működjenek, elegendő mennyiségű adat kell.

[00:20:07]Tehát jó sok helyről kell a hőmérsékletet, meg a légnyomást, meg a szélirányt, meg ilyeneket érni.

[00:20:13]És akkor ebből egy modell, egy számítógépes modell képes összerakni és nekem kirajzolni a számítógépemre, hogy mi történik.

[00:20:23]Erről van szó.

[00:20:23]Csak itt ugye a egy tehát ez egy globális társas játék, mert ugye ahhoz, hogy előrejelzést tudjunk adni az egész földgolyó ö az egész földgolyó földgolyóra, ahhoz a a ahhoz minden pontban tudnunk kell, hogy milyen a jelenlegi időjárás.

[00:20:42]Ühüm.

[00:20:42]annyira összefüggő a globális társasjáték, hogy nem lehet benne luk, tehát minden meteorológiai szolgálat össze van kapcsolva, és mindenki látja mindenki adat, és ezek úgy áramlanak, tehát olyan nincs, hogy mondjuk egy egy három országból nem jön adat, és akkor ki kell találni, hogy a fölöttük mi fog történni.

[00:21:04]Hát ma már azért nem kell, hogy ilyesmi történjen, de azért a modell a tehát az egész az a rács hálózat, ami amin amit a számítógép kiszámol, nekünk egy ilyen rácshálózatot kell elképzelni, ami ami ami három dimenziósan körbeveszi a vagy behálózza a légkülönket, akkor talán így jobban tudom, mint az erek a testet és Csak itt csak itt egy szabályos, kvázi szabályos gömbéjón elhelyezkedő rácsra kell gondolni.

[00:21:36]Ugye ez enn ezeknek a rácspontokba kell, hogy legyen adat.

[00:21:40]De ugye nyilvánvaló, hogy hogy mondjuk az óceánokon nem tudunk minden pontban mérni még még is vannak ilyen mérőbólyák, ott lengedeznek.

[00:21:52]Miért vannak mér vannak, vannak mérőbák?

[00:21:54]Meg ugye ma már ugye azért elég jó a műholdak által mért adatok, feltéve, hogyha nincs sok felhőzet, szóval elég sok információ áll rendelkezésre.

[00:22:08]Meg ugye nyilván a tengervíznek a a tengervízhőmérséklet mivel egy tehetetlenebb rendszer, nyilván nem olyan a az a változékonysága, amit mondjuk a szárazföldnél vagy a szárazföldek felett.

[00:22:21]Voltak ilyen megnevezések és fogalmak is, hogy omega blokk meg szuper linnu.

[00:22:30]Ez ide tartozik, a mi hőkupulánkhoz tartozik, vagy csak mi próbáljuk ráhúzni, hogy leplezzük, vagy nem értünk hozzá?

[00:22:38]Ugye az Omega blokk az egy ez egy másik típusú időjárást jelent, de ugye ott is arról van szó, azért nevezik ugye blokknak és azért omega, mert ott meg a általában a britszigetek felett elhelyezkedő hatalmas magas légnyomást szokás omega blokknak nevezni.

[00:22:59]Azért, mert hogyha a térképre ránézünk, akkor egy ilyen omega formát, márhogy az izobár térképen egy ilyen omega formát kapunk, hogy ott van a magas nyomás.

[00:23:07]És ugye azért nevezik blokknak, merthogy ott magas nyomás van, és ezért blokkolja a nyugatkeleti átvitelt, ami általában normális lenne ezen a szélességen, de ugye a simán előfordulhat, és ez az omega blokk azért tud kialakulni, mert a kialakul a a egy olyan álló hullámszerkezet a légkörben, folyamatosan odapakolódik le a levegő mondjuk a britzigetek térségére, és ezért ott folyamatosan magas a légnyomás.

[00:23:44]Ez napokig, hetekig, extrém esetben akár néhány hónapig is fenn maradhat.

[00:23:49]Ennek nincs köze a mostani időjáráshoz.

[00:23:52]A szuper elninu az pedig ugye egy teljesen más helyen, tehát a Csendes óceán trópusi övezetében meglévő anomáliáról van szó.

[00:24:05]úgy a tengerfelszínek a hőmérséklete, hogyha az átlagtól pozitív irányba tér el, akkor ezt elninónak szokás nevezni.

[00:24:14]A szuper elninó pedig azt azt az elnevezést takarja, hogyha ha extrém 4-5 fokkal magasabb ez a hőmérséklet és megfelelő hosszú ideig fenn áll, akkor ezt elnevezik szuperelnényónak.

[00:24:30]Ühüm.

[00:24:30]A [torokköszörülés] 4-5 fok az extrémnek számít azért, mert hogy óriási víztömeg és nagykapacitása és a 4-5 fokotoknak a leg történ a tengerfelszín esetében.

[00:24:37]Igen.

[00:24:37]Tehát azért azt is érezzük, tehát hogyha most a mai időjárásban indulunk ki, a szerintem legalább 4-5 fokkal meghaladtuk a sok évi átlagot.

[00:24:45]Ezt azért érezzük, hogy ez azért elég sok.

[00:24:48]Most gondoljunk bele, hogyha mindez a tengerfelszínnél jelentkezik, az az sokkal több energiát, sokkal több potenciális energiát fog jelenteni.

[00:25:01]2026-ban milyen időtávra lehet, és milyen pontossággal időjárás előrejelzést csinálni, és kinek?

[00:25:11]Nagyon jó kérdés.

[00:25:11]A ugye attól függ, hogy kinek szól, milyen felhasználás, tehát ki milyen milyen felhasználási területről beszélünk.

[00:25:22]A továbbra is állítható, hogy általánosságban 7-10 napnál tovább megmondani, hogy pontosan milyen időre lehet számítani, azt nem lehet.

[00:25:35]Tehát vagy csak nagyon extrém ö helyzetben, tehát nem ez a jellemző.

[00:25:42]Amit látunk, az az, hogy tendenciákat a 10 nap után esetleg lehet mondani, de az esetek legnagyobb részében gyakorlatilag odajukadunk ki, hogy a körülbelül a klimatológiai átlag körül lehet a hőmérséklet.

[00:26:03]Ez így általánosan igaz.

[00:26:03]Az, hogyha a csapadék esetében már sokkal nehezebb a helyzetünk, hogy mondjuk várható-e valahol záporzivatart, tehát ami mondjuk pusztító, kísérőjelenséggel jár, az szintén szinte lehetetlen megmondani, hogy ez pontosan hol, mert az amit az előző blogban beszéltünk a szupercellák esetében, az bármely zivatartípusra igaz, hogy hogy valamilyen valamilyen kísérő jelenség alapján bekategorizáljuk, hogy az még nem lesz olyan durva, de az sem lesz minden pontban jellemző.

[00:26:39]A az pedig, hogy a csapadék mennyisége mennyi lesz, azt pedig még sokkal nehezebb megmondani, különösen ilyenkor a nyári időszakban, mert simán előfordulhat.

[00:26:51]olyan, mint az elmúlt héten volt jellemző, hogy a város egyes részein, itt a fővárosról beszélek, leszakadt az égés, felhőszakadásméretű csapadék hullott, máshol meg sehol nem.

[00:27:03]Tehát 0 mm esett.

[00:27:07]Ühüm.

[00:27:07]Azt számítási kapacitás többszörésével sem lehet megoldani, hogy a pontosság, a területi pontosság nőjön.

[00:27:17]A meteorológiai előrejelzés az a világ állítólag a világ egyik legfejlettebb számítási kapacitását használja, mert rettentő sok adatot kell földolgoznia.

[00:27:27]Tehát azzal se lehet megmondani, hogy a Cec János utcában fog-e esni az eső jövő héten délután 2-kor?

[00:27:34]Hát az, hogy le fog esni az eső, azt még talán meg lehet, mert mondjuk egy tartós csapadéknak az esélyét azért meg lehet mondani nagyjából.

[00:27:42]Ugye most ezekben a napokban nyilván tartós csapadéknak az esélye 0%, hiszen tartós csapadék az nem várható.

[00:27:50]záporzivatar is majd csak ugye nyilván a jövő közepétől, de hogy a záporok zivataroknak az a sajátja, hogy ezt nem tudjuk előre megmondani, merthogy egy adott területen képződhet, de ugye ahhoz, hogy kialakuljon egy-egy zivatar, ahhoz ugye nagyon sok feltételnek teljesülnie kell, és az egyik az egyik ezek közül a leglényegesebb a nedvességi viszonyoknak a pontos ismerete.

[00:28:10]Most azt lemodellezni, hogy hol mennyi nedvesség van a légkörben, azt gyakorlatilag szinte lehetetlen, illetve azt, hogy hol fogja a városnak, melyik pontján fogja összeszedni annyira magát a a nedvességi viszonyok, hol lesznek elegendőek ahhoz, hogy zivatar legyen.

[00:28:34]Ez nincs modell, ami meg fogja mondani.

[00:28:36]Szerintem még ez még a mesterséges intelligenciával se nagyon fog tudni megvalósulni.

[00:28:42]Itt tartós aszályos időszak után ökölszabály szerint csökken a felhőképződés esélye.

[00:28:47]Tehát annyira, tehát mondjuk 10 évig aszály van valahol, és annyira lehúzódik a víz, meg kifolyik az országból, akkor ott nem is lesz csapadék.

[00:28:57]Az ember így okoskodik a Nem, nem, mert nem csak az határozza meg.

[00:29:02]Tehát itt a a amit ugye nagyon sokan hiányolnak, az a helyi zivatarok.

[00:29:10]És most itt nem a nem olyan típusról beszélek, mint a amit mi hőzivataroknak szoktunk nevezni meteorológusok.

[00:29:16]Ez ez az úgynevezett egy cellálászivatnak a az intézménye vagy jelensége, inkább akkor így fogalmazok, amikor egy adott ponton nő egy zivatarfelhő, kihújja magát és kész.

[00:29:29]Na most ennek az időtartalma karakterisztikusan nagyjából fél óra, még felépül a zivatarfelhő, kihújja magát és eltűnik.

[00:29:38]Ha nincs alul kellő nedvesség, akkor ez nem fog létrejönni.

[00:29:44]De persze az is igaz, hogy attól még lehet zivatar, hogy alul nincs nedvesség.

[00:29:49]Meg lehet eső attól, hogy alul nincs nedvesség, mert ilyen alapon egy-egy csapadékszegény évet nem tudnak követni, csapadékosabb év.

[00:29:55]És ugye hát itt visszautalok a furcsa módon a Magyarországon az egyik legcsapadék a legcsapadékosabb év év 2010, a legszárazabb 2011.

[00:30:09]És ugye, hogy lehet az, hogy a legcsapadékosabb után jött a legszárazabb?

[00:30:15]Ilyen értelemben ennek nem szabadott volna bekövetkeznie, hogyha ebből a logikából indulunk ki, mert a légkör azért nem így működik.

[00:30:21]Tehát ha kellő mennyiségű nedvesség érkezik a mondjuk a középső troposzférában, akkor ki tud alakulni?

[00:30:29]Igen.

[00:30:29]És ki tud alakulni zibatar.

[00:30:31]Az összes éjszakai zivatar az hasonló okokból alakul ki, mert a középső troposzférában van víz, van kellőnedvesség, és van hozzá olyan kényszer, olyan hatás, aminek a következtében ez a légtömeg emelkedni képes, és ha emelkedik, akkor kicsapódik, felhőképződik, és ha és kihulik belőle, aminek ki kell hullanunk belőle.

[00:30:57]Amikor egy felhőből kihullik az eső, akkor a felhőbe marad valami, vagy akkor az eloszlik, eltűnik.

[00:31:03]Tehát akkor olyan, mint egy szivacs, egy felhő tud úgy viselkedni, mint egy szivacs.

[00:31:11]Mondjuk úgy, de olyan olyat is látunk ugye sokszor, hogy egy adott terület felett folyamatosan esik, esik esik, esik és nem akar abbahagyni.

[00:31:17]nem akarja abbahagyni, azért, mert olyanok a légkörű viszonyok, hogy oda abba a abba kvázi az egy pontba koncentrálja az összes nedvességet a környékről.

[00:31:30][horkantás] Eső csinálással foglalkoznak a meteorológusok, adnak hozzá tanácsot.

[00:31:37]Pekingi olimpia idején lehetett ezt hallani, hogy ott megpróbálták megoldani hogy hol essen, meg hol essen az eső.

[00:31:44]Tehát elvileg, ha kellő mennyiségű adat van, akkor meg lehet azt mondani, hogy akkor most kell valamit csinálni.

[00:31:48]Na most hát én az időjárás módosítással maradjunk annyiban, hogy elképesztő szkeptikus vagyok.

[00:31:57]Tehát ha nincs a légkörben kellő mennyiségű nedvesség, ugye ha jól emlékszem, a kínaiak talán valami ilyesmivel próbálkoztak, hogy a a légkörben lévő részecskéknek a számát növelték meg, amelyek vizet képesek megkötni.

[00:32:14]Na de ha nincs elegendő nedvesség a abban a lég részben, akkor akkor hiába juttad bele olyan részecskét, ami képes megkötni a vizet és és kihullani.

[00:32:28]Nem fog sikerülni neki a mutatvány.

[00:32:32]Ez csak mondom még egyszer, ez csak egy szelete, mert oké, ha meg még ha ezt meg is csinálta, akkor kell, hogy legyen egy olyan kényszer, amiből felhőzet képződik, és ki is húja magát a felhő.

[00:32:48]Az a kényszer, azok a nyomásviszonyok meg a szél emelked emelkedésre kényszeríti a légtömeget.

[00:32:54]Ugye ennek többféle formája lehet, mert okozhatja hőmérsékleti advekció.

[00:32:58]Ez lehet hideg vagy meleg advekció.

[00:33:00]generálhat feláramlást, mondjuk így lehet örvényesség, advekció, tehát hogy a a a levegőben ugye örvénylő turbulens mozgások révén egy adott terület, ahogy egy-egy ilyen örvény mozog a légkörben, az adott terület felett elhaladva feláromlást generál szintén, ami a felhőképződést és csapadékképződést segíti.

[00:33:29]De ha ezek nincsenek, akkor nem lesz csapadék, nem lesz felhőzet se.

[00:33:36]A feláramlás [torokköszörülés] az az, amit a vitorlázó repülők keresnek, meg a sárkányrepülősök, hogy ráüljenek.

[00:33:42]Az is az is egy feláramlás, csak ugye a feláramlásnak is nagyon sokféle formája van, mert lehet a nagy térségű rendezett feláramlás.

[00:33:48]A ami amit a sárkányrepülősök meg a siklóernyősök keresnek, az nem egy rendezett nagy térségű, hanem ő ugye keresi azokat a helyeket, ahol a éppen a termékre felülve szépen tud egyre magasabb és magasabbra jutni.

[00:34:06]És úgy függ össze a rendszer, hogy ahol feláramlás van, ott kell mellette lennie valahol leáramlásnak is, hogy a végén ne üljünk itt egy vákuumba levegő nélkül.

[00:34:16]Pontosan.

[00:34:16]Pontosan.

[00:34:16]És ugye nyilván itt de itt össze is függnek a dolgok, tehát hogy simán lehet, hogy egy adott térrészen csak feláramlás van, akár nagy területen is feláramlás van, akár egy magyarországi területen is.

[00:34:27]Hogyne, magyar ez simán előfordulhat, de akkor nyilván egy hasonló területen lesz leáramlás is.

[00:34:36]Üüm, és ez a feláramlási, leáramlási viszonyokat az domborzattal összefügg, vagy az alsó hőmérséklettel függ össze?

[00:34:43]Sok mindennel összefügg.

[00:34:43]Igen.

[00:34:43]A hőmérsékleti viszonyokkal is összefügg.

[00:34:47]Nyilván attól, hogy ezek hogyan változnak, merre mozognak.

[00:34:48]És nyilván az, hogy milyen a milyenek az áramlási viszonyok, hogy milyen a magasban az áramlások iránya, milyen nagysága van.

[00:34:58]Tehát az is mind-mind, tehát ez egy tehát háromdmenziós a a légkör.

[00:35:02]És ugye az egészen picitől, tehát a pici bárányfelhőtől megyünk egészen addig, hogy mondjuk egész Magyarországon felhős, borult az ég és esik az eső.

[00:35:16]Tehát, hogy nagyjából ez a skála.

[00:35:18]Nem mindenkinek van szüksége ugyanolyan pontosságú adatra, mert nem mindenkinek fűződik érdeke ahhoz, hogy pontosan tudja, mi lesz első.

[00:35:25]Egy mezőgazdásznak nyilván nagyobb érdeke fűződik hozzá, hogy tudja, hogy mikor lehet a géppel rámenni, vagy mikor ne menjen rá a géppel.

[00:35:33]Más pontosságú adatokat tudnak szolgáltatni a különböző felhasználóknak, vagy ugyanabból főznek mindenkinek?

[00:35:41]Mindenkinek ugyanabból.

[00:35:41]Tehát nyilván a nem lehet azt mondani, hogy ú a mezőgazdásznak pontosabb előrejelzésre van szüksége, ezért pontosabb előrejelzést adunk neki.

[00:35:49]Azt az, hogy mennyire pontos az az előrejelzés, azt a az adott időjárási helyzet határozza meg, mert most azért elég jó pontos előrejelzést lehet adni, hogy holnap se lesz nagyon felhőzet, még csak felhőzet se az égen, nem hogy még csapadék.

[00:36:05]Ez egy elég jó előrejelzés.

[00:36:10]mondhatni, hogy ugye ez egyike, amikor gyakorlatilag 100%-os előrejelzést lehet adni.

[00:36:15]Ühüm.

[00:36:16]De amikor ilyen időjárási jelenség van, akkor könnyebb a dolguk, mint amikor olyan átlagos az idő, amiből kisülhet ez is, meg az is.

[00:36:23]Persze sokkal könnyebb.

[00:36:23]Meg nyilván a a akik döntéshozónak is nyilván sokkal könnyebb és egyszerűbb a helyzete, hogyha azt mondjuk, hogy figyelj, tuti esni fog, vagy azt mondjuk neki, hogy fú, hát most még ez is lehet belőle, meg az is lehet belőle.

[00:36:37]Most ugye szabadtéri rendezvények neek a korszak, vagy hát a az időszakát írjuk, nem a korszaka, mert már elég régóta vannak szabadtéri rendezvények, de hogy ugye amikor szabadtír rendezvények időszaka van, ugye mindig ez a nagy kérdés.

[00:36:53]Az esküvő kint legyen, bent legyen, a vacsora, a grill party mikor legyen, mikor nem fog esni satöbbi.

[00:37:03]És nyilván, hogy egy ilyen helyzetben sokkal egyszerűbb a a helyzetünk.

[00:37:07]Nyilván az, hogy ennyire meleg van, az senkinek nem jó.

[00:37:10]Üm de egy meteorológiai szolgálatnak mi a hozzáállása ahhoz, amikor tőle akarják tudni a bizonytalant, hogy csináljak-e parttraszállást Normandiában például elég nagy jelentőségű kérdés.

[00:37:23]És akkor ott ül a meteorológus, és tőle várják, hogy eldöntse, hogy csináljanak-e partrazállást Normandiában, vagy ne.

[00:37:29]De akkor meteorológus ilyenkor azt mondja, hogy nem tudom, hogy csináljatok-e, mert olyan pontosan nem tudom megmondani.

[00:37:35]Hát ezt a döntéshozónak, nekünk a feladatunk meteorológusoknak az, hogy kvázi tájékoztassuk őket a kockázatokról és mellékhatásokról.

[00:37:46]Tehát elmondani neki, hogy a döntéshozónak, hogy még várjunk, még ne még várjunk egy fél órát, még megnézzük.

[00:37:53]Jó, még úgy tűnik, hogy várhatunk vele.

[00:37:58]Tehát a azt kell neki elmondani, főleg, hogyha van egy bizonyos limit, hogy azt látjuk, hogy hát igen, ott vannak a látjuk a felhőket, látjuk, hogy közel van, látjuk, hogy esik belőle, még be is erősödhet, oda is elérhet, ne legyen, ne leg szerintünk ez kockázatot jelent, erősödhet ez a zápor, az lehet belőle zivat, akkor a rendezvényszervező azt fogja mondani, hogy akkor elviszi Bentre az eseményt még akkor is, hogyha esetleg ö nem tudom, ez nagy szervezést vagy külön munkaerő bevonását jelenti adott eset.

[00:38:40]Szokták érteni a megrendelők, a döntéshozók a matematikai statisztikának a fogalmait, mert mondjuk azt mondják, hogy 50%-ot mondanak, abból egy átlagember azt az esélyt vonja le, hogy vagy igen, vagy nem.

[00:38:52]Csak ugye az 50% az nem azt jelenti, hogy vagy igen vagy nem.

[00:38:56]Igen, azt a az 50% az egy elég nagy százalék, de ugye azt is jelenti, hogy ilyen kicsit ilyen statisztikai megközelítéssel, hogy 10 esetből, ha veszünk egy ugyanilyen ezt a helyzetet, azt mondja 10 esetből ötször esik, ötször nem esik.

[00:39:19]És ugye ez a nehézsége, ezt szoktuk mondani, hogy persze ezt így elmondani nagyon egyszerű, de nyilván amikor az ember benne van, meg a rendezvényszervezők ugye azért azért ők együtt élnek az időjárásra, hogyha arról van szó, és akkor egyrészt tudnak tőlünk tanácsot kérni, hogy most akkor mit csináljon.

[00:39:40]Jó, de amikor meghallja azt, hogy ez 50% azt jelenti, hogy ötször esni fog, ötször meg nem fog esni, akkor nem kérdeznek vissza, hogy jó, de mostanra én hogyan varjak gombot?

[00:39:49]Tehát mi lesz a a holnap?

[00:39:54]De nem szoktak erre gombot varni, vagy hát legalábbis én nem tapasztaltam, hogy hogy akár a ugyan elég sok mindenki, nem csak rendezvényszervezők a a filmforgatásokkal kapcsolat is azér nekik sem mindegy, hogy éppen milyen időjárás a jellemzőben fog-e esni vagy nem fog esni.

[00:40:14]Nyilván ez nagyon sok minden sok, sőt sok esetben ugye még a a ha nappali forgatásról van szó a felhőzet megléte nem léte nyilván a fényni természetes körülmények között az ének az esőbent és azt kapja, hogy hát itt most ezt most itt most itt azért itt ne kicsit nehézkes lesz a következő néhány napban, de igen.

[00:40:32]Tehát azért az esetek nagy részében én azt gondolom, hogy ők értik és és érzik, hogy hogy mit jelentenek ezek a ezek a számok.

[00:40:44]Ühüm.

[00:40:44]Ö mindegyikünk telefonján ott van számtalan időjárás előrejelző applikáció.

[00:40:49]Ezek az applikációk, ezek milyen adatból dolgoznak?

[00:40:52]Egyszer hallottam mukz külföldön egy ottani embert, aki azt mondta, hogy mindig nézzük meg, hogy az én applikációm az a lehető legközelebbi meteorológiai szolgálat adatait használja, mert annál pontosabb lesz.

[00:41:05]Ez igaz vagy nem igaz?

[00:41:07]Szerintem ez jó eséllyel igaz, mert ugye nyilván a szakmámból adódóan én is kapok megkereséseket akár okonságon belül, vagy kívül barátok is kérdeznek, hogy itt vagy ott milyen idő lesz.

[00:41:22]És főleg, hogyha olyan helyre mennek, ahonnan aztán már végképp nincs fogalmam, hogy milyen időjárás szokott ott lenni, akkor azt szoktam mondani, hogy hát akkor googlizzd le, hogy hogy ki ott a helyi górié, és amit írnak ők, na az a arra próbálja alapozni, mert az, hogy én most mit látok innen a világnak a másik feléről, hát azt azért nem.

[00:41:43]És ugye az applikációkra visszatérve, illetve a vannak olyan telefonok, nem tudom, én soha nem tudom, mert én nem nézegetem, mert nekem nem szorulok az applikációra, de a a az, aki akinek be van építve, ugye megmutatja neki, hogy milyen idő van.

[00:42:02]Ez valószínűleg alapból a a telefonokon ez egy nyers modell adat, ami nem feltétlen adja, fogja visszaadni a a valóságot.

[00:42:15]Ezért hajlok arra, hogy azokkal az applikációkkal dolgozzunk, ahol ahol mondjuk a nemzeti mondjuk, ha elmegyünk Franciaországba, akkor érdemes a Meteofrancszal foglalkozni, vagy az ő applikációjukat megnézni, mert valószínűleg az lesz a legjobb vagy a legpontosabb.

[00:42:32]Ühüm.

[00:42:32]Mit nehezebb előrejelezni?

[00:42:32]Egy totál síkvidéki, szacha időjárást, vagy egy ilyen mondjuk Ausztria hegyvidéki időjárását?

[00:42:41]Az egyikben még nem jártam, de Ausztriában azt tapasztalom, hogy ott bármi lehet, akár egy napon belül is, ha az ember fölmegy a hegyre, úgy kell fölöltözni, hogy lehet hideg, lehet nagyon meleg, és a kettő között minden, amit csak el lehet képzelni.

[00:42:55]Hát síkvidékre sokkal egyszerűbb.

[00:42:55]Tehát az a hegyek azok mindig megbonyolítják a történetet, tehát hogy ott és ugye a hát ugye ha az ember a hegyen jár és mondjuk felhőzetet lát és olyan ijesztőnek tűnik, akkor az az is lesz.

[00:43:14]Tehát az az egy ilyen ökösszabály az én egyvidéki ismereteim szerint, bár én nem sokszor jártam, inkább csak téli időszakban a hegyekben, de ugye az is tud cifra dolgokat produkálni a tél.

[00:43:30]Még egy a helyről jut eszembe.

[00:43:30]A villámlást azt lehet előrejelezni.

[00:43:32]Azt látom, hogy vannak villámtérképek, de azok azt hiszem nem azt mutatják, hogy hol fog villámlani.

[00:43:38]Amúgy az már a hol villámlik éppen.

[00:43:42]Igen.

[00:43:43]Lehet előrejelezni, az ijesztő felhőből lesz villám, vagy egy megfelelően ijesztő felhőből lesz csak villám?

[00:43:48]Hát amikor a prognózis vagy az időjárás jelentésekben elhangzik, vagy olvassuk a szöveget és hogy zápor zivatar előfordulhat, akkor az ivatar az ugye maga az elektromos jelenségre utal, tehát hogy ott már olyan heves mozgások alakulnak ki a felhőn belül, hogy töltés szétválasztodás jön létre, ami előbb-utóbb elektromos kísüléshez vezet, vagy a felhő bizonyos részei között, vagy a felhő és a talajfelszín között.

[00:44:18]attól függ, hogy hol van különbség.

[00:44:20]Persze.

[00:44:22]Merre tart a meteorológia tudománya?

[00:44:22]A nagyobb számítási kapacitás beépítése felé még a a még mindig a megfigyelések adaptálása irányába?

[00:44:35]Részben igen.

[00:44:35]Részben pedig ugye a mesterséges intelligencia alkalmazása zajlik gőzerővel.

[00:44:42]Ugye nyilván tehát a meteorológia mindig is egy ilyen rendkívül dinamikusan fejlődő tudományág volt.

[00:44:46]Ugye gondoljunk csak az informatikai robbanásra ugye nagyon sok mindent előmozdított.

[00:44:51]Most pedig ugye a mesterséges intelligenciával vannak arra kísérletek, illetve abba az irányba mutatnak dolgok, hogy a számítási kapacitás csökkenthető, miközben a maga az előrejelzésnek a a jósága vagy pontossága az nem sérül olyan nagyon.

[00:45:15]Ühüm.

[00:45:15]De hogy azért kell csökkenteni a számítási kapacitást, hogy a világ összes áramát ne egye meg egy működő meteorológiai modell meg a világ összes hűtővizét se.

[00:45:23]Arra kelljen fordítani?

[00:45:25]Hát ha nagyon le akarjuk fordítani, akkor igen.

[00:45:27]Meg hát nyilván ez elképesztő erőforrásigényes.

[00:45:31]Persze az is erőforrásigényes, ha az ember egy mesterséges intelligenciát fejleszt.

[00:45:35]Ö de nyilván az, ha már egyszer kifejlesztette, akkor utána gördülékenyebben és olcsóbban fenntartható, mint mondjuk ugye a mondjuk úgy, hogy a hagyományos informatikai része a meteorológiának, a fizikai megfigyelőpontoknak.

[00:45:50]Nekem van olyan ismerősöm, akinek a kertjében 30 éve áll egy ilyen tartály, amiben méri, hogy mennyi eső esik meg télen, meg a havat.

[00:46:02]Ennek van jelentősége még a mesterséges intelligencia meg a műholdak világában?

[00:46:08]Persze, hogy van.

[00:46:08]Hát ott a ugye miért egyrészt tehát miért jó neki?

[00:46:11]Nyilván egy a az adott területről kap egy információt egyrészt, hogy milyen változékonysága van a lehulló csapadéknak.

[00:46:22]Esetleg a csapadék mennyiségben van-e valami tendenciózus eltérés, ezt meg lehetne vizsgálni.

[00:46:30]illetve hát, hogy mondjam, a az, hogy hány milliméternyi csapadék tud kihullani egy adott felhőből, ezt a legnehezebb a meteorológiában megmondani.

[00:46:40]Mert a pontosság szempontjából értem a zivatoknál szinte nem is lehet, mert csak azt látjuk, hogy a kihullható víz mennyi és a kihullható víz, hogyha magas, akkor akkor azt mondja az ember, hogy itt akkor felhőszakadá vagy meg lassú a cellaátődés, akkor azt tudjuk mondani, hogy itt a felhőszakadásnak van nagy esélye.

[00:46:59]Tehát akkor rövid időn belül nagy mennyiségű csapadék lezúdulhat, de az, hogy megvan egy megvannak a a hagyományos, mondjuk így, hagyományos mérő műszerek, azokból egyrészt a radaros csapadékzitás alapján is tud a szakember javítani az előrejelzéseknek a minőségén, hogy az adott radar reflektivitáshoz mekkora a csapadékmennyiség kapcsolódik.

[00:47:33]ilyen értelemben már a radarképen megjelenő [horkantás] radarcélból kihulló csapadékot is jobban tudja megbecsülni, illetve fel lehet használni ezeket a mérő tehát ezeket a méréseket arra, hogy a a légkörben található nedvességi viszonyok alapján azokat a parametrizációs eljárásokat, amik ugye alapján a csapadékmennyiséget mi megmondjuk, azokat tudjuk jobbá tenni.

[00:47:58]Üm tehát ezeknek van jelentősége meg ma is.

[00:48:02]Másrészt pedig egy, aki mondjuk a mezőgazdaságban dolgozik, ő neki meg kulcskérdés, hogy lássa, hogy az adott területen, az adott kultúrába mennyi csapadékra van szüksége.

[00:48:14]Ühüm.

[00:48:15]Megméri, hogy mennyi esett, megnézi a modellt, és ha passzol, akkor azt mondja, hogy jól működik a modell, és én számíthatok arra, hogy a jövőben a modell alapján fogom tudni, hogy mennyi csapadék lesz.

[00:48:27]Hát, hogy hogy mennyire jól működött abban a szituációban az az egy modell, amit ő megnézett, és legközelebb is valószínűleg oda fog fordulni.

[00:48:38]Én itt most nyilván arról beszélek, hogy ő azért méri, hogy mondjuk az adott, nem tudom én kultúrában nem tudom szüksége van még esett 20 mm, de még kéne még 10 vagy 15.

[00:48:52]És akkor ő ezt akkor öntözéssel tudja pótolni.

[00:48:54]Nyilván víztakarékosság szempontjából ez kulcskérdés, hogy akkor nem húzza ki a talajvízből, vagy nem tudom én, összegyűjti az esővízet, és akkor tud a kultúrának adni.

[00:49:08]Köszönöm szépen a magyarázatot.

[00:49:08]Az elmúlt egy órában Gáláron a Hungaromet non profit Zrt.

[00:49:11]Időjárás előrejező osztályának vezetője volt az infádió arénájának vendége.

[00:49:15]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:49:20]A beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is figyelemmel kísérhetik.

[00:49:24]Hogyha oda föliratkoznak, akkor a következő beszélgetést automatikusan kapják majd meg.

[00:49:28]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:30]Exterde Tibor vagyok.

[00:49:33]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.