Hőségriadó: mikor fogy ki a víz a csapból? Kovács Károly, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Kovács Károly, a Magyar Víz és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke.

[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:20]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:20]Jó napot kívánok.

[00:00:22]Jó napot kívánok.

[00:00:22]Köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:00:25]Megint egy csomó helyen vízkorlátozás van itt a mi környékünkön.

[00:00:26]nagy melegben.

[00:00:28]Ez miért törvényszerű?

[00:00:28]Hát annyival nem ihatunk többet, a medencéket föltöltöttük a tavasz elején, ha miért fogyá?

[00:00:35]Hát a ha a az a az átlagos fejenkénti vízfogyasztás az olyan 100 l körül mozgott olyan 10 évvel ezelőtt.

[00:00:47]Ez sajnos az időközben ismét elkezdett emelkedni 115 l/ fő per nap vízfogyasztásból.

[00:00:53]Körülbelül 3 l az amit valójában megiszunk.

[00:00:55]A többit azt egyrészt mosdásra, mosásra, konyhában, WC-ben és a többi.

[00:01:02]És ebben az időszakban pedig ezekben a nagyon forró napokban hát ha még menetközben szerzett valaki be medencét, akkor esetleg akár azt is töltögeti, de egyébként alapvetően locsolásra.

[00:01:18]És egy újabb fejlemény, mert azt azon egy picit elcsodálkozott a szakma, hogy igen, egy 20-30 évvel ezelőtti időszakhoz képest, amikor egyébként 200 lt fogyasztottunk fejenként, a a dinnyét a fürdőkátba hűtött meg hasonló dolgok voltak, merthogy a víznek egyrészt nem volt áromás, ezt meg nem mér nem nem mértük, nem mérte senki.

[00:01:45]ehhez képest ugye kevesebb mint a felére csökkent le ezre a biz 100 lre, hogy azóta miért kezdett újra emelkedni.

[00:01:51]És az egyik ok az persze az, hogy a vízdíjak 15 éve gyakorlatilag változatlanok.

[00:02:00]Volt egy 25%-os infláció néhány év.

[00:02:03]Hát nem, hát 2010-hez képest összességében 100%-os volt az infláció, tehát a egy főre vagy a családi háztartásról jutó költségek a korábbi nagyjából átlagosan 3%-ról ma a mai napraan 1% alá estek vissza.

[00:02:18]Tehát de most ebbe a részébe nem szeretnék annyira belemenni.

[00:02:25]A lényeg, ami lényeg viszont, hogy hűtésre is használják a a akár vidéki, de akár budapesti környezetben, tehát az udvartér, a kövek, a a teraszok hűtésére.

[00:02:39]Mi ez a porlasztós hűtés?

[00:02:40]Akár porlasztós, vagy akár a slagon keresztül.

[00:02:42]Egy nagyon érdekes összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet.

[00:02:46]Általában szoktunk beszélni a víz és az energia kapcsolatáról.

[00:02:52]ö és európai uniós törekvések mentén meg egyáltalán a klímaváltozás meg a megelőzése, tehát a karbon kibocsátás vagy akár a víz víz közmű szolgáltatás vagy a szennyvíztisztítás legyen karbonsemleges, tehát energia semleges.

[00:03:11]Beszélünk erről akkor, amikor egyébként egy köbméter, egyébként 1 tonna víznek a kitermelése, tisztítása, a háztartásokhoz való vagy az ipari felhasználókhoz, közületekhez való eljuttatása, és annak az energiaigénye nagyjából 1 kWóra.

[00:03:25]Ugyanez a helyzet a szennyvízoldalon.

[00:03:27]Viszont, és ez egy nagyon érdekes aspektus, 1 liter víznek az elpároloktatása, hogyha mondjuk egy teafőző vagy tea vízforlót úgy bekapcsolva felejtünk, kinyitott állapotba, mondjuk egy 1 kWórás 1000 W-os teljesítménnyel, akkor nagyjából 40 perc alatt párolog.

[00:03:45]Most ugyanezt a hőt veszi föl a környezetéből, amikor elpárolog.

[00:03:50]Ez 1 l.

[00:03:50]Ehhez képest 1 kbm az 1000 l.

[00:03:54]Tehát 1 köbm vízzel 700 kWórányi energiát tudunk elvonni a közvetlen környezetünkből.

[00:04:03]Tehát ez egy olyan hűtőhatás, ami ha van, vagy ha lenne, mert a helyzet az, hogy időközben nincs.

[00:04:11]Tehát ott, ahol ugye korlátozni kell, vagy éppenséggel a azért, mert és itt két okot különböztessük meg.

[00:04:15]Az egyik az a vízkészlet, hogy egyáltalán van-e víz a felszín alól, vagy éppenséggel itt Budapesten, mondjuk a Dunából főleg úgy, hogy szélsőségesen alacsony dunavízállások tudnak lenni a folyó víz medre is süllyed folyamatosan, tehát van egyáltalán víz.

[00:04:38]És a másik dolog pedig, hogy az ellátó rendszerek, az infrastruktúra az fel van-e készülve arra.

[00:04:43]Itt Budapesten például a mondjuk normál időben napi 400-400 pár 10000 kbm/ nap vízfogyasztás az ebben az időszakban 600-6500 köbmre tehát bő 50%-kal nő meg ugyanez a helyzetvidéken is.

[00:05:02]Menjünk vissza egy pillanatra oda, hogy honnan van a mi vízünk.

[00:05:04]Milyen forrásból szokás ellátni a lakosságot meg az ipart?

[00:05:09]Hol van az a víz, ahonnan ki lehet ezt venni?

[00:05:14]A a hazai vízellátásnak a a közüzemi vízellátásnak az alapvet ez egyrészt vezetéke ez a vezetékes vízellátás.

[00:05:22]Ennek a döntő forrása alapvetően a felszín alatti vizek.

[00:05:29]Itt a Budapest nagyon kedvező fekvéssel a Duna kavicságya egy nagyon kiváló szűrést biztosít egy két-három hónapos elérési idővel.

[00:05:38]a Duna vízét gyönyörűen megszűrve gyakorlatilag abszolút iható minőségben tudjuk tudunk hozzáférni ehhez a vízhez.

[00:05:50]Más telep területeken mé mélyebb fúrások, rétegvizek 2-300 mélyről jönnek föl egyébként részben pont ugyanolyan vízbázisokról, mint ahogy a ahonnan a palackozott vizet, az ásványvizet is ellátják, szolgáltatják.

[00:06:09]És ezek ezek részben tartalmazhatnak például a Délalföldön az ország néhány más részén is Arzént, vagy éppen más olyan szennyezőanyagokat, amelyeket elő kell tisztítani, és ezt követően lehet ivóvízként szolgáltatni.

[00:06:28]És ugyaneb ezt fogyasztják adott esetben a közületi vagy ipari felhasználók, kivéve akkor, hogyha és amennyiben nem úgy gondolják, hogy hogy hát ők mégse szeretnék az emelt vízdíjat, mert a nem lakossági fogyasztók számára itt a közelmúltban volt egy jelentősebb vízdíjemelés megfizetni, hanem maguk fúrnak kutakat, és akkor egyébként készlet szempontjából, tehát magát azt, hogy kiterm egy köbméter vizet, azért ők is 9 Ft-ot fizetnek köbméterenként.

[00:07:01]Tehát meg kell különböztetni a szolgáltatás, az infrastruktúra, az energia, a szolgáltató személyzetének, karbantartás, hibaelhárítások, csőtörések, egyebeknek a költségét, plusz a víz készletértékét.

[00:07:15]Ugyanez mondjuk a mezőgazdaság esetén gyakorlatilag null Ft.

[00:07:22]Zárt rendszerben van a víz.

[00:07:22]Tehát ha én elkezdek valahol kutakat fúrni, akkor törvényszerűen el fogok szívni más területekről vizet.

[00:07:30]Ö alapvetően alapvetően igen.

[00:07:34]Ö ö mondanám úgy általában, hogy igen is meg is, mert egyrészt a különböző rétegeket különböző ö geológiai képződmények, ilyen úgynevezett vízzáró rétegek, agyagosabb rétegek egymástól elzárhatják.

[00:07:54]Viszont hozzaptávon akár több 100 km távolságra is össze vannak kapcsolva ezek a rendszerek.

[00:08:00]Emlékezetes ebből a szempontból a a Dunánuri középhegység, a a Karsztvidék, ugye amikor a bányászat okán, Tatabánya Tata környékén termelték ki a vizet azért, hogy a mélyebb rétegekből lehessen bányászni.

[00:08:16]Bányászni bánászok neadjanak meg, amikor lemennek.

[00:08:21]Ö igen.

[00:08:21]Meg igen.

[00:08:21]És akkor kiszáradt például Tapoc Tapocai egy tavasbarlang, vagy elkezdett a évízi forrásnak a vízhozama lecsökkenni, vagy éppen vagy éppen a budai hőforrásoknak a kapacitása is megváltozott.

[00:08:35]Tehát ezek összeköt, ez össze vannak kötve horizontálisan is.

[00:08:40]És egy rosszabb hírünk van, hogy tudnékik az a a a kontrollálatlan fúrások okán ezek vertikálisan is összekapcsolódnak.

[00:08:50]És egyébként vannak olyan jelentős vízbázisok, megyejogú városok vízbázisai is szennyeződtek el oly módon, hogy új vízbázisokat kellett nyitni és az ott esetben több 10 km távolságról odajuttatni a vizet.

[00:09:08]Tehát hogyha átfúrok egy vízzáró réteget, akkor nem csak a vizet tudom onnan kivenni, hanem le tudom inni felülről az összes szennyezést is.

[00:09:15]És akkor az ott az a vízzáról alatt akkor megy tovább.

[00:09:18]Akkor megy tovább.

[00:09:18]Igen, igen, igen.

[00:09:20]Pontosan.

[00:09:21]Ühüm.

[00:09:21]A folyók vízszintjének csökkenése az egyenes arányosságban áll a kivehető víz mennyiségével.

[00:09:26]Még tanultam a közlekedő edények elvét.

[00:09:27]Azok általában szintbe szoktak lenni egy idő után.

[00:09:32]Olyan nincs, hogy az egyikben több van.

[00:09:34]A alap alapvetően igen.

[00:09:39]És és ez a tehát a folyók egyrészt vízjárása, másrészt pedig a folyó mededer medrek a felső szakaszokon kialakított erőművek, víztározók, egyebek okán a hordalék utánpótlás megszűnik, és a folyamatos hordalék elmosódással gyakorlatilag a maguk a medrek is süllyednek.

[00:10:04]Plusz ráadásul például nyári időszakban kritikusan alacsony tud lenni a folyók vízszintje.

[00:10:10]És akkor akkor adott esetben a partiszűrésű kutak, amint említettem itt akár Budapest vagy Dunamén különösen több térségben, több településnél is kutaknak a a fenék a padzintje, ahol ilyen csápok nyúlnak ki és a kavicsból szűrik meg a vizet.

[00:10:32]adott esetben a folyó vízszintje olyan kritikus mélységbe tud csökkenni, hogy már nincs megfelelő ráfolyás ezekre a kutakra.

[00:10:41]Úgyhogy ez is egy megújítást igényel.

[00:10:44]És egyébként pedig, és akkor én azért visszatérnék erre a kritikus állapotra és a fogyasztás korlátozására, hogy tudnélik maga az ellátórendszer, ez a vezetékhálózat, ez a nagyjából a vízvezetékhálózat az egy körülbelül 60000 km hosszúságot tesz ki.

[00:11:00]Ennek közel az 50%-a még a 60-as,70-es, 80-as években épült azbeszcement csövekből áll.

[00:11:10]A tervezett élettartalmunk abszolút a végén vannak.

[00:11:13]Az energiaivatal hivatalos tájékoztatása szerint a 80%-a ezeknek a vezetékeknek kritikus, fokozottan kritikus állapotban van folyamatosan növekvő csőtörésekkel.

[00:11:25]Ennek megfelel vízhálózati veszteségek, részben fel nem tárt meg nem jelenő csőtörések.

[00:11:32]folyik, hogy igen.

[00:11:32]Hát én szoktam néha úgy fogalmazni, hogy ez egy ugyan költséges, de a település vízháztartásához a a az altalajön öntözéshez valami hozzáerül.

[00:11:48]Ez most kérem ne tess ne vegyük viccesre.

[00:11:50]Ugyanis van egy nagyon csepegtetőtözés volna lent.

[00:11:54]tragikus.

[00:11:54]Van egy nagyon tragikus fejlemény, hogy tudnélik például kistelepüléseken és én is egy kis faluban születtem, ahol amikor is a faluba megérkezett a vezetékes víz, akkor ugye a korábbi vízegyensúly a kutakból kimert, ki ki felhozott víz és az elhasznált helyben visszaszikasztó víz talajvíz egyensúlya felborult, ugye behzták a vizet, az ott helyben került elszik kasztásra, és vízdombok alakultak ki a települések alatt, és most pedig a csatornák megépítésével meg a felszíni vizek erőltetett elvezetésével gyakorlatilag kiszáradtak a az az én szülőfalumban is, az pedig a Duna mellett van, kiszáradtak a kutak.

[00:12:44]Tehát abb abból a kútból, amiből a nagyapám még bőszen meg jómam is hoztuk fel a vizet, abban abban most nincsen víz.

[00:12:53]Mert mert mert mert mert mert egyszerűen rosszul gazdálkodunk vele, akár legálisan, akár illegálisan bekötjük a csatorna rendszerbe, csak hogy szabaduljunk meg tőle.

[00:13:07]Megütötte a fülem azbest cement cső kifejezés.

[00:13:09]Most erre mindenki nagyon érzékeny, mert az ország egy részén olyan kőzet van, amiben most éppen az asbest cement csőnek ilyen kockázata van.

[00:13:18]Abb víz megy, az elvileg nedves, az nem fog kiporzani.

[00:13:22]Igen, abszolút.

[00:13:22]Tehát én ezzel nem a a tekintetben riogatnám a társadalmat, hogy akkor egészségtelen lenne a víz.

[00:13:28]Jó magam itt egyébként mellettem is csapvíz van, és az ország bármely területén, bármely településén a csapvizet iszom.

[00:13:39]szomszédországokban is, mondjuk legutóbb Szerbiában azért egy kicsit megbicsakl kezem, amikor amikor egy három tehát a az Európai EU-s határiérték 30orosát meghaladó arzén koncentrációjú vízből főtt.

[00:13:56]Tehát ittam, de azt mondtam magamban, mindegy, egyszer kibírom.

[00:14:00]Szóval a lényeg az, hogy hogy hogy alapvetően iható és és emiatt nem aggódnék.

[00:14:04]Az viszont szabályozás és megfontolás kérdése, hogy egyáltalán ezt az asbestet egyébként ott tartsuk-e, vagy ott hagyjuk-e a földben.

[00:14:16]Mindenképpen hozzá kell nyúlni.

[00:14:16]Tehát ezek a vezetékek, ezek az élettartamuk végén vannak.

[00:14:19]Tehát ez ellátás biztonsági kockázat.

[00:14:23]De a hivatalos élettartamuk végén vannak, vagy hát azt tapasztaljuk, hogy annál még azért évtizedekkel tovább is bírják?

[00:14:30]Nem, nem, itt már nincs tovább.

[00:14:30]Itt már nincs további évtizedekkel.

[00:14:33]Természetesen a a víziközmű szolgáltatók mindent elkövetnek azért, hogy ezeket a vezetékeket is még életbe tartsák.

[00:14:40]De például, ha már itt többször hivatkoztam a szülőfalumra, a polgármester volt, osztálytársam, aki egyébként így szegről végző vízépítőmérnök is volt.

[00:14:51]Őt már többször majdnem meglincselték, mert mert a az a táveték, ami odahozza a faluba a vizet, az is ugyanebből az azzemencsőből van.

[00:15:04]És hogyha azon egy csőtörés van, márpedig egyébként egyre gyakrabban, akkor az egész falu átmenetileg akár több órára vagy egy napra vízellátás nélkül marad.

[00:15:13]Tehát ezzel ezzel ezzel nem lehet viccelni.

[00:15:18]A csere az azt jelenti, hogy teljesen új infrastruktúrát építenek.

[00:15:23]ezt ezt kellene, hogy jelentse.

[00:15:23]Ugyanis lassan eljutunk oda, és e tekintetben több olyan szakasz is már azonosítható, ahol évente egy adott utcában többet költünk eseti kiszállásokra, feltárás, felbontás és egy-egy csődarabnak a cseréjére.

[00:15:48]Úgy összességében mintogyha a teljes utcát kicserélnénk.

[00:15:50]És ennek akár banki finanszírozásból vennénk a az úgynevezett évesített költségét.

[00:15:58]Kinek a tulajdona?

[00:15:58]Az a cs ez egy nagyon fontos kérdés.

[00:16:00]A a jelenleg hatályos víziközmű törvény szerint vagy az állam, vagy az önkormányzatok, tehát közösségi tulajdonban kell legyen az infrastruktúra.

[00:16:11]Jellemzően egyébként maga a szolgáltató is, de a kettő egymástól elkülönül.

[00:16:18]És az víziközmű szolgáltatóknak egy nagy része az elmúlt három-öt évben átadta a szolgáltatás jogát és önkormányzatok adott esetben a az infrastruktúrát is az államnak.

[00:16:30]Ét most nagyjából a a víziközmű szolgáltatóknak a fele az állami tulajdonban van, mármint a szolgáltató, de ezek a szolgáltatók is rengeteg önkormányzati tulajdonban lévő hálózatot üzemeltetnek.

[00:16:47]És az ellátás felelőssége az egyébként a tulajdonos tulajdonjoghoz kötődik.

[00:16:51]Adott esetben az önkormányzatnak a feladata és felelőssége, hogy a vízellatást biztosítsa, és az ő feladata ezeknek a rendszereknek a pótlása.

[00:17:04]Viszont az önkormányzatoknak abszolút nincsen ráforrása.

[00:17:07]Az EU-s támogatások ilyen pótlásokat nem finanszíroznak.

[00:17:11]ből nem lehet még akkor sem, hogyha most a csapok, mármint a pénzcsapok megnyílnak.

[00:17:18]És gyakorlatilag az állami források is nagyon-nagyon korlátozottak az elmúlt időszakban is.

[00:17:23]És itt a közeljövőben sem látszik az, hogy egyébként, hogyha ezt a víz és csatornarendszert, hálózatot a kutakkal, a víztisztítókkal, illetve a végén a szennyvíztisztítókkal nézzük, akkor körülbelül 300 milliárd Ftba kerülne ezeknek a pótlása.

[00:17:41]És ebből mondjuk csatornahálózat és szennyvíztelepek jelentős számban létesültek az elmúlt 20-25 évben.

[00:17:53]Viszont a vízellátó hálózatoknak, ahogy az előbb hivatkoztam itt a zenehivatali ö nyilvántartásra is 80%-a az nagyon sürgősen pótlandó, cserélendő lenne.

[00:18:08]Üm van egy kettő egy törvényünk van, és annak van egy néhány évvel későbbi módosítása, ami a vízi közművekről szól.

[00:18:16]Ezt onnan tudom, hogy az önök honlapján ez el van látva magyarázatokkal is, hogy mit kell ilyen erről gondolni.

[00:18:20]Nem lehet kikényszeríteni a üzemeltetés biztonságos szintre hozását.

[00:18:25]Abban a törvény elején vannak ilyen alapelvek, amiben az is benne van, hogy ezeket biztonságosan kell működtetni.

[00:18:31]Hát a az üzemeltetőknek a tehát az üzemeltetők és a szakemberek a legeslejobb tudásuk szerint a legtöbbet, sőt a a a valójában elvárhatónál többet is teljesítettek.

[00:18:46]Az elmúlt gyakorlatilag 15 évben, az elmúlt 8-10 évben egészen biztosan már a a a reményvesztés küszöbén voltak, hogyan lehet azt elvárni ö üzemeltető társaságoktól és az ott dolgozóktól, nagyjából 20000 ember foglalkoztat, hogy egyébként árbevétel szempontjából egy most már ugye 15 évre visszatekintő Ő nagyjából azóta eltelt időszak 100%-os inflációja mellett változatlan díjért szolgáltassanak adott esetben energiaárrobbanással és sok mindennel is terhelve.

[00:19:32]Itt ők maximálisat teljesítenek a a feladat és a felelősség még egyszer az önkormányzatoké és az államé, tehát a tulajdonosé.

[00:19:44]És hogyha erre nem biztosítja megfelelő forrást, márpedig ennek a forrása egyébként az üzemeltető felé való az infrastruktúra átadása alapvetően két formában lehetséges.

[00:19:56]Az egyik, hogy bérbe adja, bérleti díjat szed, amiből majd egyébként a pótlásokat, illetve ezeket a felújításokat elvégeztetné, vagy vagyonkezelésbe adja.

[00:20:07]Ez azt jelentené, hogy ez bekerül a szolgáltatónak a könyvelésébe is, és ott képződik meg az értékcsökkenés, és ott abból majd pótlásra lesz fedezett.

[00:20:17]De gyakorlatilag például az állami szektorban az állam elengedte, és per pillanat is ez az állapot, a visszapótlási fedezetnek a beépítési kötelezettségét a díjba, mert különben egyébként ha ez beépült volna, akkor nettó veszteségesek lennének, mint ahogy egyébként a víziközműszolgáltatók jelentős része nettó veszteséges.

[00:20:42]Nem olyan mintogyha én nem tennék félreidőnként pénzt, hogy az autómba cseréljek.

[00:20:46]Ez abszolút, ez abszolút ilyen, és ennél súlyosabb a helyzet, hiszen itt gyakorlatilag a a fogyasztók és bocsánat, azt azért tegyük hozzá ez a magyar vízi szennyvízt szövetséghez, hogy ez nem a vízi közműszolgáltatók érdekképviseleti szervezete.

[00:21:03]Tehát ebben benne vannak az egyetemek, az akadémia tudományos szférája, a vannak benne vízik közműszolgáltatók is, vízipari vállalatok nemzetközi kapcsolatokkal.

[00:21:15]Az Európai Vízövetség volt elnökeként is mondom ezt, és a szomszéd országokra is kitekintve majd egy apró észrevétel, hogy akár a Duna régióban a Nyugat-Balkán legmélyebb bugyrait is tekintve nálunk a legalacsonyabb a vízre, víziközmű szolgáltatásra költött pénz kevesebb, mint a családi jövedelem, lakossági jövedelemnek az 1%-a ami az elmúlt 10-15 évben ugye ásul még harmadára, mármint legalábbis arányában egy korábbi 3%-ról mostanra 1% alá csökkent.

[00:21:55]A lakosság érzékeli ezeket a csőtöréseket egyébként az ipar is, tehát a valamennyi nevezzük fogyasztónak vagy a társadalmi szereplőknek és kész is áldozni.

[00:22:06]Ö egy 5000-es mintán mértük 2020-ban, és most idén tavasszal mértük vissza azt a hajlandóságot, hogy hagyjuk-e a jövő nemzedékére a a csőhálózatoknak a megújítását.

[00:22:22]Tehát ezt a bizonyos, hogy majd majd a majd az unokám eldöcög a Trabanta, vagy nem tudom micsoda.

[00:22:29]És addig teljesen lelakom.

[00:22:30]és 2020-ban 80% fölött, most 90% fölött mondta azt, hogy nem álljunk bele, még akkor is, hogyha ez többe kerül.

[00:22:40]És van még egy aspektus, hogy tudnélik a nagy városokban, nagy településeken nagyobb lakossűrűség mellett itt Budapesten például körülbelül 4 m vezeték jut egy lakosra.

[00:22:52]Ugyanez kis településeken, ilyen néhány 100záz vagy néhány 1000er fős településeken akár 20-30 folyóméternyi vezeték egy lakosra.

[00:23:01]Ennek a pótlási költsége is nagyobb, magasabb, és az üzemeltetési költsége is.

[00:23:07]És a a díjak, a vízdíjak jellemzően egyébként kistelepüléseken magasabbak.

[00:23:16]E tekintetben sincs például egy országosan áttekinthető vagy rendezett gyakorlatilag a 2011-es 12-es víziközmű törvénynyel a korábbi az árhatóság akkor az önkormányzatok voltak a a 3 200 település nem tudom volt ahol mondjuk megyei szinten vagy bizonyos üzemeltetői szinten egységes vízdíjak voltak, de több 1000 különböző vízdíj volt és csatornadíj, és van ma is érvényben.

[00:23:52]És e tekintetben például a ez a bizonyos szolidaritási készség, hogy a kisebb településeken is hozzáférhessenek az emberek a vízhez, egy egységes vízdíj iránti nyitottság a lakosságban is megvan.

[00:24:07]Ugye bevezetésre került a nem lakossági fogyasztásra, egy viszonylag jelentősen megemelt vízdíj és egységes, országosan egységes.

[00:24:15]Ugyanezt a lakosság irányába is meg lehetne lépni és erre egyébként a lakosság nyitott is.

[00:24:20]mértek a lakosságban olyan mértékű közbizalmat, ami azt mutatja, hogy bíznak abban, hogyha van egy emelt vízdíj, ami még a szolidaritási elvet is magába foglalja, akkor azt senki nem fogja ellopni, hanem minden be lesz építve, ahova be kell, hogy építsék.

[00:24:40]a a a az a, hogy úgy mondjam, feltétel, vagy az az elvárás mértük, és ez visszaigazolódott a lakosság részéről, hogy hogy a a magasabb vízdíjhoz egy nagyobb magasabb szolgáltatás minőség, akár a víz minősége tekintetében, például hogy egyébként a lakossági hozzáállás ról ról el tudom mondani, hogy hogy minden harmadik honfitársunk ö nem nyúl a pohárral a csaphoz és fogyasztja közvetlenül a a csapvizet.

[00:25:21]Remek marketingja van az ásványvíznek.

[00:25:23]100szor annyiba kerül és mégisan társadalmi szinten egyébként többet fizetünk érte, mint a lakosság egyébként a napi 100 l vagy 115 l időközben vízfogyasztásért.

[00:25:33]Tehát van egy ilyen összekapcsolás, hogy igen, költsék arra.

[00:25:39]Én azt olyan olyat nem mértünk közvetlen, hogy egyébként milyen garanciákat kérnének, de hát egyrészt van a a az az energia és víziközmű szabályozási hivatal, ami aminek a rendelkezésére áll minden információ.

[00:25:54]ők egyébként látják azt is, hogy hogy a az infrastruktúrapótlások gyakorlatilag teljesen elmaradnak és és és halmozódik a görgetjük magunk előtt az egyébként gördülőfejlesztési tervezés keretében megtervezendő és részben megtervezett pótlásokat, fejlesztéseket a a és és Ö és látja a lakosság a problémákat is.

[00:26:27]A volt olyan kérdésünk is, hogy hogy az elmúlt évben, tehát egy éven belül volt- csőtörés a közvetlek környezetében.

[00:26:36]Erre mondjuk 40% volt 2020-ban, és most 60% fölött vagyunk 2026-ban.

[00:26:43]Ö amellett, hogy mondom az egyébként a statisztikák is ezt mutatják és látjuk.

[00:26:52]Szóval a lényeg az, hogy azt gondolom, hogy a társadalomban megne erre a nyitottság megfelelő kommunikáció esetén, és tulajdonképpen ezért is örülök a felkérésüknek a mostani beszélgetés.

[00:27:06]A csatornázás az a víz ivóvízhálózattal párhuzamosan kell megcsinálni?

[00:27:14]A gyakorlatilag, hogy elég egyszer az egyiket, aztán majd amikor lesz rá pénz, akkor megcsináljuk a másikat.

[00:27:20]Hát há egyrészt hál istennek az elmúlt 20-25 évben még az uniós csatlakozás előtti időszakra visszatekintve is indultak már komoly csatornafejlesztési projektek.

[00:27:33]A ma a lakosság 97-es van hálózati hálózati vízellátásra kötve, és 87%-a előtt pedig megvan a lehetőség arra, hogy rákössön nagy csatornára, közcsatornára.

[00:27:51]Azért mondom ezt ilyen faramu cím, mert egyébként nem köt rá mindenki, mertogy akkor majd csatornadíjat kellene fizetni.

[00:27:58]ennek elvileg meglennének vagy megvannak a a kikényszerítő eszközei, viszont nem mind a jegyzők, polgármesterek nem okvetlen élnek ezzel a lehetőséggel, de de mondjuk, hogy ez megvan, meg kell, hogy legyen.

[00:28:10]ugyanis ha az előz a beszélgetés első részében beszéltünk arról, hogy a szennyezés az mind horizontálisan, tehát a talajvíz valamilyen irányú, oldalirányú mozgásával és vertikálisan a különböző rétegeket elérve, vízzáró rétegeket áttörve lejjebb, alacsonyabb, mélyebb rétegekbe is lekerül, akkor gyakorlatilag magunk alatt szennyezzük el a legalapvetőbb kincsünket, és Tesszük egyébként ugyanezzel a kincsel, ha amennyiben például és ha a csatornázásról beszélünk, akkor az egy dolog, hogy a szennyvizet vezessük el, viszont elvezetjük a csapadékvizeinket is.

[00:28:50]És ez részben egyesített rendszerű csatornák esetén, ahol a csapadékvíz eleve tervezetten is a szennyvízcsatornába került.

[00:29:01]ö vezetjük el, de részben illegálisan, nagyon sok településen tapasztaljuk azt, hogy az egyébként normál idei, mit tudom én néhány 100z vagy mondjuk legyen 500 köbm/ nap szennyvízmennyiség szárazidőben 1000-1500 köbmre ugrik föl egy csapadékos esemény kapcsán, amig nem pisiltünk annyival több.

[00:29:24]Hát az biztos nem.

[00:29:24]Tehát ez gyakorlatilag a illegálisan bevezetett, és ebből fakadóan egyébként ez járult részben hozzá ahhoz, amit az elején már említettem, hogy a hogy a a falusi kutakból, az ásott vagy akár a furt kutak alacsonyabb rétegbe furt kutakból is eltűnik a víz, eltűnik alólunk a víz.

[00:29:45]Ühüm.

[00:29:45]azt a módszert látják még, hogy aki nem köti el magát a csatorna hálózatra pedig megtehetné, hanem ilyen udvari szikkasztót épít, annak az alja azért úgy van megcsinálva, hogy ki lehessen épít azok alapvetően így szinte kizárólagosan azt gondolom, hogy ez a helyzet és ezzel kapcsolatban mondjuk például egyébként hazai példa is van arra, hogy a ezek ezek arról még nem beszéltünk, hogy egyébkén A vízi közmű infrastruktúra a világon az összes infrastruktúra közül a legesleágább.

[00:30:23]A vízi közmi infrastruktúra ugye itt az egy köbméterről beszéltünk, hogy az 1 tonna, tehát Budapest esetén 400000 tna, az 20 tnás kamionokkal 20000 kamiont jelentene, ami Bécől Budapestig áll végig az autópályán, és vár arra, hogy bejöjjön.

[00:30:39]Ehhez képest a vízvezetékek jellemzően 1 m mélység alatti fektetéssel, a csatornák meg akár két-35 m mélyen az út alatt, az utak felújításában, mondjuk egy budapesti 6000 km-es úthálózatban évente 1%-ot nem érünk el, 50-60 km-nyi út hálózatot, útfelszínt sem tudunk felújítani.

[00:31:04]Képzeljük el azt, hogy ehhez képest, ha cserélni akarjuk a csővezetéket, akkor ki kell ásni, mondjuk vannak úgynevezett kitakarás nélküli valamilyen csőbélelé, tehát olyan rekonstrukciós eljárások, amik mellett szűkebb lesz, de legalább valamivel szűkebb lesz, de egyébként ez nem probléma különböző okok miatt, részben azért, mert a vízfogyasztás lecsökkent.

[00:31:30]Ö de de a város élműködőképességének az élhetősége is egy kérdés.

[00:31:35]És egyébként viszont azokkal a tempókkal, amelyek felújítási tempóval, amivel most az elmúlt 10-15 évben, 20 évben nyúltunk ezekhez a rendszerekhez, a vezetékhálózdainknak az egy-két ezrelékét sem újítottuk meg, ami azt jelentené, hogy 520 1000 év vig kellene.

[00:31:58]Itt felvetődött a kérdés, hogy a kibírjuk-e a következő 10-15 évet.

[00:32:00]Hát a következő 50-et meg meg az 500-at meg az 1000et meg egészen biztosan nem.

[00:32:06]Tehát a az nem az volna a logikus megoldás, hogyha ahol útrekonstrukció van, ott azon a szakaszon egy csatornarekonstrukció is lenne kétszer.

[00:32:18]Pontosan.

[00:32:18]Ez ráadásul ugye a költségnek a egy jelentős részét, a vezetéképítési költségnek a jelentős részét azt éppen az út felbontás, úthelyreállítás adott esetben a talajvíznek a süllyesztése, csökkentése teszi ki.

[00:32:35]Tehát ezeket mindenképpen össze kell hangolni.

[00:32:37]Ez egyébként helyben koordinálandó feladat.

[00:32:41]Itt a tulajdonosi viszonyoknak az ösztetettsége okán ez kérdéses lehet, de a nagy helyzet az az, hogy egyelőre jelentős léptékben nem jutunk idáig el, mert egyáltalán nincsen rá forrás.

[00:32:56]a víziközmű szolgáltatási díjon belül ez a ennek a fedezete ez nem képződik meg, mármint a felújításnak a fedezete sem a kvázi bérleti díj vagy a vagy az amortizációs környezetben tehát hogy tudjunk félretenni arra, hogyha később mennyibe kellene kerülnie.

[00:33:18]Van-e egyáltalán ilyen számítás 1 l ivóvíznek, hogyha a szolidaritási elvet is figyelembe vesszük, ahhoz, hogy a csatorna és ivóvíz rendszerünk hosszú távon működőképes legyen.

[00:33:31]Mondjuk a most most mennyibe kerül?

[00:33:32]50 fillér 1 liter vagy mennyi?

[00:33:34]Nem, most mennyibe kerül?

[00:33:34]1 liter.

[00:33:34]1 liter.

[00:33:36]A ugye a tehát itt ezres szorzóról beszélünk.

[00:33:39]Ugye a a Budapesten egyébként h 22 fillér vagy 23 fillér egyébként bocsánat áfástól 27-es szá-os áfával.

[00:33:53]Tehát hogyha abból indulunk ki, hogy a vízhez való hozzáférés joga az alapvető emberi jog, akkor azt el nem tudom képzelni, illetve inkább európai kitekintésben azt mondom, hogy az uniós országoknak a több mint a felében csökkentett ilyen ull vagy 5-6%-os áfa terheli ezt a víziközmű szolgáltatást, hiszen itt a hiszen itt az emberi joghoz tart tartozó jószágot, tehát egy alapvető élelmiszert, egy egyébként zárójel nagyon jól kiválóan ellenőrzött minőségi szolgáltatást, árut nyújtunk, egy alapvető élelmiszert 27%-os áfával terhelten.

[00:34:37]Tehát hogyha ha a megértem valamelyest a politikai döntéshozókat hogyha az árhatóság ő náluk van ugye ezt az állam elvonta az önkormányzatoktól sok önkormányzat egyébként már már úgy kiállt volna azért hogy adják vissza, ők majd ott helyben megemelik de nem tehát ez egy sajnos ez egy politikai ö kérdés de ö de akkor Akkor legalább a a zfát le lehetne csökkenteni, és akkor mégis csak képződne valamennyi fedezet.

[00:35:14]Hogy mennyibe kerülne?

[00:35:15]Egyébként rossz a kérdésfeltevés, elnézést, ha ezt így mondom, hogy mennyibe kerül-e 1 liter.

[00:35:22]Mert sajnos egyébként az energiaivatal is így tetette fel a társadom kutatóval a fogyasztói elégedettség méréseiben, hogy mennyit lenne hajlandó fizetni.

[00:35:31]Bocsánat, én nem ezt kérdeztem, hanem hogy mennyibe kell, hogy kerüljön, hogy a köcs benne legyen lit.

[00:35:35]Na és 1 l és az emberek a palackozott vízből kiindulva, mint ezt utólag visszamértük, hogy miért is adta ki a választ, ott 200z-es mintákon mérték.

[00:35:49]Nyc évvel ezelőtt 46-47 Ft/ lert országosan.

[00:35:52]Ez volt a válasz.

[00:35:55]Ez pedig 46-47000 Ft/ köbmt lehetett volna.

[00:35:59]Két évvel később már 60 Ft fölött.

[00:36:02]Tehát a tehát a a hajlandóság is jelentős mértékben meglenne egyébként, hogy mennyit kellene.

[00:36:08]Ezt pedig én abból vezetném le, hogy ezt a bizonyos a az elmúlt évtizedben lezajlott a a 90-es évek óta nagyjából 2000%-ot meghaladó infláció okán.

[00:36:25]Tehát azok a infrastruktúrális létesítmények, amik a 70-es80-as években épültek, a korábbiakról nem is beszélve, azok nemcsak az érték klasszikus értékcsökkenéssel vesztették, amortizálódtak és értékcsökkenéssel vesztették az értéküket, hanem az infláció gyakorlatilag lenullázta őket.

[00:36:46]Tehát ahhoz, hogy reálisan a vízdíjban értékcsökkenés, illetve bérleti díj képzési ágon a fedezetet meg lehessen képezni, ezért volt szükség egyrészt egyfajta leltár, mármint hogy hol vannak vezetékeink, milyen állapotban vannak, milyen anyagból, és a többi, és a többi, és a pótlási értékeik és a vagyonértéknek a a meghatározására.

[00:37:13]És ebből azt látjuk, hogy ha mindent ma kellene megépíteni, az 300 milliárd Ft lenne.

[00:37:21]És hogyha ezt egyenletesen azt gondolnánk, hogy 50 éves várható élettartammal pedig ebben vannak gépek is, meg berendezések, szivattyú, sok minden érték csökkenteni akkor ez azt jelentené, hogy éves szinten körülbelül 600 milliárd Ft-ot kellene a rendszerekre öl költeni.

[00:37:44]Márpedig a jelenlegi éves víziközmű szolgáltatási árbevétel az az körülbelül 500 milliárd Ft-ot tesz ki.

[00:37:53]Tehát nagyjából egy egyenletes értékcsökkenés és pótlási ütem mellett egy a jelenlegi vízdíjaknak, csatornadíjaknak körülbelül a kettőszöröse adna megfelelő fedezetet egy egyenletes pótlásra.

[00:38:05]De mondhatjuk ezt akkor, amikor egyébként azt látjuk, ahogy a amit már említettem az energiahivatali nyilvántartásból is, hogy a hálózatoknak a 80%-a már most kritikus állapotban van.

[00:38:23]Üüm, volna-e szakmai értelme a víz díját vagy árát progresszíven meghatározni?

[00:38:29]Ívásra olcsóbb, fürdőzésre kicsit drágább, habfürdőcskézésre, ahol nagyobb mennyiségkel megint egy kicsit drágább.

[00:38:37]Autómosásra még drágább.

[00:38:40]Medenceöltésre meg a lehető legáb nyilván nyilván ilyen szinten nem lehet szétválasztani egy adott fogyasztónál, hogy mit mire használja a vizét.

[00:38:47]Viszont azt a volument azt igenis lehet mérni.

[00:38:52]És ez ebben a fővárosnak a Így van.

[00:38:52]a fővárosnak a javaslata egyébként európai meg a világviszonylatban is elmondható, hogy hogy számos hasonló kezdeményezés, illetve gyakorlat is létezik, hogy a azt a minimális mennyiséget, ami ami tényleg az emberi lét fenntartásához, nem csak az iváshoz, fürdés bizonyos higéniai egyebekhez szükséges, tehát azt a mennyiséget kedvező áron vagy akár nagyon kedvező áron és egyébként abszolút progresszíven megjelenteni.

[00:39:27]És itt van még egy nagyon fontos elem.

[00:39:29]A alternatív vízkészletként ott lenne a csapadékvíz.

[00:39:37]A egy 100 nmes nevezzük kádárkockának, vagy mindegy kertes háznak a tető felületére egy 500 mmes éves csapadékvízmennyiség, az ugye fél m, tehát az egy éves szinten 50 köbmnyi csapadékvízből lehetne gazdálkodni.

[00:39:55]Ez körülbelül megegyezik azzal a vízmennyiséggel, amit a abban az átlagosnak mondható háztartásban egy éves szinten elfogyasztanak, elfogyasztunk.

[00:40:08]Tehát egy igenis jelentős, ugyan időben nem egyenletesen jelentkező.

[00:40:13]Ugye most éppen itt a nyári időszakban éljük azt a vízhiányos és egyébként forró és és hűtésre és a a nem tudom a locsolásra is csapvizet használunk időszakot.

[00:40:25]Ehhez képest a csapadékvízzel igenis lehetne gazdálkodni.

[00:40:34]És most erre nem mondom először a jó példákat.

[00:40:37]Előbb azt az körülményt említeném meg, hogy az Európai Unióban és hazánkban is létező víz keretirány elvek a szennyező, illetve a használó fizet elvet fogalmazzák meg.

[00:40:51]És e tekintetben mondjuk az, hogy egy konkrétan az én irodámból, ahogy kinézek, de itt is ugye fölöttünk is, meg a szomszédságban itt vannak 10 emeletes épületek, hogy egy 10 emeletes épületben, amiben mondjuk egy 100 nmes lakás ugye tízszer ismérlődik meg, tehát egy lakásra jut csapadék felfogó lapostetőként 10 nm, hogy az ugyanannyit fizessen, mint a mint egy kertesház, de ennél sokkal rosszabbat mondok, mint egy bevásárlóközpont.

[00:41:27]Itt a szomszédságaink van, itt is, ott is, amott is, mindenütt.

[00:41:32]Ott vannak a bevásárlóközpontok, hatalmas lapostető, burk burkolt parkoló és a többi, és nem fizet senki, és főképp ők nem fizetnek a csapadékvíz elvezetésért.

[00:41:49]Hanem ki fizeti meg a vízfogyasztás alapján kiszámlázott csapad csatornadíjban fizetjük ezt meg.

[00:42:00]Németországban ez terület alapon, műholdas felvétel alapján a Kelet-Net egyesülés korsatornadíjat lecsökkentették a vízfogyasztás arányost, és valamennyit összességében egyébként alacsonyabbak lettek a csatornadíjak, valamennyit a területarányosan kiszámláztak, és egyébként például a bevásárlóközpontok azok meg akár iparvállalatok akár több 1000 négymes felületeikkel meg tetőikkel tudhatnának és kellene is, hogy fizessenek a az úgynevezett szürke víz ö hasznosításának vannak jól hasznosítható, kialakult módszerei, vagy dupla hálózat kell hozzá, vagy eleve úgy kell megcsinálni az épületet?

[00:42:46]Tehát akinek már nem olyan, az már ne kezdjen bele.

[00:42:50]Ö hát én én mondanám, hogy nem mindenek előtt igen, vannak abszolút vannak megoldások, műszaki megoldások abszolút léteznek a az alternatív víz készletként a tisztított szennyvíz, vagy éppen a szürke víz, tehát a mosógépből vagy a zuhanyzóból használt vizet még mondjuk écöblítést lehetne használni, csak azt meg kéne tározni, azt valahogy vissza kéne forgatni és annak valamilyen dupla hálózatának kellene lenni.

[00:43:19]És a jelenlegi vízdíjak mellett, amiben az alap közösségi vízvezeték hálózatnak a költsége sincsen benne, emellett ezek soha meg nem térülők, tehát ennek gyakorlatilag jelentősége nincs.

[00:43:36]Ugyanez vonatkozik például akár a mezőgazdaságban a tisztított szennyvizeknek az újrahasznosítására, hiszen a maga a tisztított szennyvíz nagyon sok esetben már a jelen állapotában is lehetne használni öntözésre különböző növényfajoknak a termesztésére, csak hogy azt el kellene szállítani valahova, és ahhoz képest, hogy bárhol helyben lefúrható a kút, és ingyen nulla Ft-ért kitermelhető a felszínalól a a felszínati vízkészlet.

[00:44:12]Most lenne bárki szállít gyakorlatilag nem történik meg.

[00:44:16]Tehát így tulajdonképpen akár a kormányzati vagy a szakigazgatási kommunikáció vagy a szakmai szervezeteknek az általános figyelemfelhívása, vagy akár kezdhetjük és kezdjük mondanám, hogy óvodás kortól, de egyébként rendszeresen visszatérően a Föld napja meg a vízvilágnapja alkalmából látogatunk szakembereinkkel iskolákat alsó tagozat, felső tagozatosok, különböző korosztá áok felé nagyon élvezzük, nagyon szeretjük, nagyon lelkesek.

[00:44:49]Csak, hogy mire odajutnak, vagy odajutnánk, hogy adott esetben ennek valamilyen foganatja legyen, eljutunk oda, hogy és egyáltalán a pénztárcánkon észrevesszük.

[00:45:02]Utolsó kérdésem, tisztítható-e úgy Magyarországon a szennyvíz technikailag, hogy az mentálisan is alkalmas legyen, például egy velencei dó feltöltésére, hogy az emberek ne azt mondják, hogy uram Isten, tisztított szennyvízbe fürdök, hanem azt mondják, hogy ez jó.

[00:45:21]A hát a konkrétan igen, abszolút léteznek ezek a megoldások.

[00:45:24]Mi is terveztünk is, de ezt most én részben cégesen is, meg meg partnerségben is mondom, a fővárosi vízművek üzemelteti a központi szennyvíztisztító telepet a Csepel Sziget északi csücskében és az oda befolyó budapesti szennyvízből, a tisztított szennyvízből megfelelő technológiai kialakítással, egy kontinzált berendezéssel ö készítettünk tisztított vizet, ivóvizet, és ezt bemérettük, palackoztuk a magát a berendezést egy világ találkozónk kiállítottuk.

[00:46:04]Én magam egy héten keresztül az így palackozott vizet ittam, osztottam meg öt világrész, öt világvallás vezető képviselővel.

[00:46:16]Senkiben nem volt semmi nemű fenntartás a dologgal kapcsolatban.

[00:46:19]Ö ö most itt a mentalitásra vagy a mentalitásra ö visszautalva ha valaki ezt a minőséget látja vagy látná vagy egyáltalán lenne egyébként itt az a az is kérdés lesz hogy a hogy milyen tisztított szennyvízről beszélünk a Balaton környékén vannak jelentősebb települések amiknek a tisztított szennyvizét adott esetben a Balatonba vissza lehetne engedni mert egyébként olyan minős égek, mármint a tisztít vizek, de egy másik dolgot említek azért abszolút akár ivóvízellátási célokat szolgálóan a talajvíz visszatöltése az egy abszolút bevett és egyébként ha mentális hozzáállásra gondolunk, akkor egy abszolút ö mentálisan is jól kezelhető és és minden további nélkül elfogadható valami, hogy adott szűrők kavics rétegbe vissza engedve, vagy arra ráengedve ezt a bizonyos tisztított vizet, aztán egy talajrétegen keresztül átszűrve juthat valahova el.

[00:47:31]De azért a mentális dologhoz hadd mondjam még hozzá, hogy Szingapúr ivóvízellátásának az 50%-a az a friss víz, és a másik 50%-a, ami a vezetékhálózatba bekerül, az a tisztított, újra hasznosított a New Water Simpson alatt fut.

[00:47:50]Mi rewaternek neveztük a mi tisztított vizünket.

[00:47:55]De akár Amerikában a hálózatokba, tehát úgy közelítik meg, hogy nehogy már az egyébként sokkal kevésbé tiszta, mondhatnánk szennyezet, felszíni vizekkel, víztározókban lévő vizekkel keverjük össze azt a gyönyörűen megtisztított tisztított szennyvizet, hanem direkt a hálózatba táplálják be.

[00:48:17]Köszönöm szépen a magyarázatot.

[00:48:17]Kovács Károly magyar víz és szennyvíztechnikai szövetség elnöke volt az infádió arénájának vendége a műsor elkészítésében.

[00:48:23]Szétsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:26]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották az Infórádió YouTube csatornáján is.

[00:48:30]Úgy fogják hallani, ha ododa föliratkoznak, a következő beszélgetést már automatikusan kapják majd meg.

[00:48:35]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:37]Exterde Tibor vagyok.

[00:48:40]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.