InfoRádió - Infostart 47:37

Mikor csapnak le a Kremlre is az ukrán drónok? Bendarzsevszkij Anton, Inforádió, Aréna

ukrán háborúdrónháborúoroszországcenzúraválasztásközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Mikor csapnak le a Kremlre is az ukrán drónok? Bendarzsevszkij Anton, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Az ukrán mélységi dróntámadások 2026 tavaszán megállították az orosz területszerzést, és a háborút Oroszország területére helyezték át, ami alapvető fordulatot hozott.
  • A drónok ukrán gyártásúak, de amerikai technológiára épülnek: Starlink-kommunikáció, mesh-hálózatok és mesterséges intelligencián alapuló célpont-azonosítás jellemzi őket.
  • A célpontválasztásban iratlan szabály, hogy a legfelsőbb vezetést nem támadják, és a kormányzati épületek a legjobban védett objektumok közé tartoznak.
  • Putyin a moszkvai támadásokra meglepően békülékenyen reagált, hangsúlyozva a tárgyalási hajlandóságot, ami a szakértő szerint részben a mélységi csapások hatása.
  • Az orosz társadalom háborús attitűdje ingadozott: a kezdeti sokkot követő távolságtartás után 2026-ra a gazdasági nehézségek és a mélységi csapások miatt nő a létbizonytalanság.
  • A Krím elleni támadások célja nem a katonai visszafoglalás, hanem a félsziget élhetetlenné tétele az ellátási láncok és a turizmus ellehetetlenítésével.
  • A szeptemberi orosz parlamenti választásokon a kormánypárt szorosan összekapcsolja magát Putyinnal és a háborús retorikával, ami kockázatos stratégia lehet kudarcok esetén.
  • A cenzúra és a kommunikációs platformok tiltása miatt a VPN-használók aránya megduplázódott Oroszországban, de ez már nem feltétlenül politikai állásfoglalás.

    „A moszkvai támadásokra azt mondta, hogy hát Ukrajna bepróbálkozik, és kedvezőbb feltételeket próbálnak kiharcolni maguknak a tárgyalásokon, ami nem fog menni, mert egyébként az orosz feltételek változatlanok." – Bendarzsevszkij Anton Putyin szavait idézve

Részletes összefoglaló megjelenítése

A háború fordulópontja: az ukrán mélységi csapások stratégiai jelentősége

Bendarzsevszkij Anton, az Ökonomusz Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója és posztszovjet térség szakértője kifejtette, hogy az ukrán dróntámadások 2026 tavaszán alapvető fordulatot hoztak a háború menetében. A szakértő a háború eddigi szakaszait négy részre bontotta: a 2022-es orosz támadás (Ukrajna területének 28%-át foglalták el), az ukrán ellentámadás 2022 második felében, a 2023 óta tartó attríciós (kivéreztető) háború, valamint a mostani, negyedik szakasz.

Az attríciós szakaszban az oroszok alaptétele az volt, hogy az idő nekik dolgozik – Ukrajna kisebb országként fokozatosan kimerül, a lakosság belefárad a háborúba. Az ukránok ugyanezt gondolták fordítva, bízva a nyugati támogatásban és abban, hogy Putyin bele fog bukni. Bendarzsevszkij szerint éveken át úgy tűnt, az oroszoknak van igazuk: 2024-ben kisebb, 2025-ben egyre nagyobb orosz sikerek mutatkoztak, egyre több területet foglaltak el, ha lassan is.

„És most 2026 február-márciusában jött egy fordulat, az orosz területszerzés megállt, és sikerült a háborút áthelyezni Oroszország területére." – Bendarzsevszkij Anton *

A legnagyobb eredménynek a percepció megfordítását nevezte. Ukrajna korábban nehezen tudta képviselni, hogy a tárgyalásoknak ukrán feltételek mentén kell történniük, mert a harctéri helyzet nem őket igazolta. Most viszont azt kommunikálhatják, hogy az orosz előrenyomulás megállt, ellenben vannak ukrán sikerek, tehát ukrán feltételekkel kell tárgyalni, és a Nyugatnak érdemes még több fegyvert és pénzt biztosítani.

A drónháború technológiai háttere: amerikai technológia ukrán gyártással

A műsorvezető Exterde Tibor kérdésére, hogy az ukrán drónképességek robbanásszerű fejlődése valóban megtörtént-e, és ha igen, akkor miért van szükség F-35-ösökre és más amerikai fegyverrendszerekre, Bendarzsevszkij hangsúlyozta: ezek a rendszerek kiegészítik egymást. A drónok kulcsfontosságúak, de Ukrajna légierő, légvédelem és tüzérség nélkül nem tudott volna ilyen eredményeket elérni.

Az ukrán narratíva szerint a drónok túlnyomó részét Ukrajnában gyártják, és saját képességeikkel intézik az ügyeket. A szakértő szerint azonban ez nem ilyen egyszerű. Bár mennyiségben óriási áttörést értek el (hetente 1000 vagy afeletti drónt gyártanak), ezek amerikai és nyugati technológiákra épülnek. Az alkatrészek egy része Kínából, más része nyugati cégektől származik.

Az igazi áttörés a „középhátország" elleni műveletekben rejlik – ez a fronttól 100-150 km-es távolság, ahol az orosz ellátás (lőszer, egészségügy, élelmiszer) történik. Ezt a Google korábbi vezetője, Eric Schmidt cégének, a Hornetnek a drónjaival és amerikai technológiával érik el. A technológiai újítások részletezése:

  • Starlink: biztosítja a zavartalan kommunikációt a drónok között
  • Mesh-hálózatok: ha a Starlink akadozna, a drónok egymással kommunikálva láncot alkotnak, 5-10 km-es távolságban továbbítva a jelet a kezelőhöz
  • Gépi látás és mesterséges intelligencia: az utolsó pillanatban már nem a kezelő dönt, hanem az MI azonosítja be a célpontot, annak leggyengébb pontját, és hozza meg a becsapódási döntést

„Ezek a rendszerek kiegészítik egymást. Tehát önmagában a drónok nagyon fontosak, sőt a ennek a háborúnak a kulcsfontosságú eszközei. De Ukrajna légierő nélkül nem tudott volna ilyen eredményeket elérni." – Bendarzsevszkij Anton *

Célpontválasztási logika: miért nem támadják a Kremlt?

Exterde Tibor kérdésére, hogy látszik-e logika az ukrán célpontválasztásban (például miért nem mennek neki a Kremlnek), a szakértő két fő szempontot emelt ki:

  1. Iratlan szabály: a két fél között hallgatólagos megállapodás lehet arról, hogy egymás legfelsőbb vezetését nem bántják. Nincsenek tömeges csapások az ukrán parlament vagy elnöki rezidencia ellen, ahogy az ukránok sem próbálják eltörölni Moszkva ikonikus épületeit. A vezetők egyébként is föld alatti bunkerekben tartózkodnak, így a szimbolikus pusztítás több kárt okozna, mint hasznot. Bendarzsevszkij felidézte, hogy amikor egy orosz drón eltalálta a Pecserszka Lavra épületét (UNESCO világörökségi helyszín), abból óriási nemzetközi felháborodás lett.

  2. Védettség: a Kreml és más kormányzati épületek a legjobban védett objektumok közé tartoznak, minden légvédelmi eszközzel ellátva. Egy moszkvai vagy kijevi külvárost sokkal nehezebb megvédeni, mint a koncentrált kormányzati negyedet.

Orosz kommunikáció: Putyin meglepően békülékeny hangneme

A szakértő részletesen elemezte az orosz vezetés reakcióját a mélységi csapásokra. Putyin egy hétig hallgatott, mire kommentálta a moszkvai támadásokat. A várakozásokkal ellentétben – korábban a krími híd elleni támadáskor burkoltan nukleáris ellencsapással fenyegetett – most meglepően békülékeny hangnemet ütött meg.

„A moszkvai támadásokra azt mondta, hogy hát Ukrajna bepróbálkozik, és kedvezőbb feltételeket próbálnak kiharcolni maguknak a tárgyalásokon, ami nem fog menni, mert egyébként az orosz feltételek változatlanok. (...) hozzátette, de hogy egyébként Oroszország hajlandó a tárgyalásokra, és egyébként nagyon üdvözli a béketárgyalások lehetőségét." – Bendarzsevszkij Anton Putyin szavait idézve *

Bendarzsevszkij értékelése szerint a mélységi ukrán támadások legalább részben elérték, hogy a legfelsőbb orosz vezetés kénytelen legyen foglalkozni velük, és a tárgyalások lehetősége ismét napirendre került.

Az orosz társadalmi percepció ingadozásai

A szakértő szerint az orosz társadalom Putyin-képe és háborús attitűdje többször változott a konfliktus során:

  • 2022 ősz: a sikertelen villámháború, a kötelező mozgósítás és a beharangozott szankciók miatt óriási negatív hatás. Legalább 600 ezer – inkább 1 millió – ember (jellemzően a képzett középosztály: mérnökök, IT-sok) hagyta el Oroszországot. Ez a folyamat a Prigozsin-puccsban csúcsosodott ki 2023 júniusában.

  • 2023-2025: az ukrán ellentámadás kudarca után az attríciós logika Oroszországnak kedvezett. A szankciók nem omlasztották össze a gazdaságot, a nyugati termékek nem tűntek el a boltokból (csak magasabb áron, közvetítőkön keresztül). Az orosz propaganda azt sulykolta, hogy ez lehetőség a nyugati termékek kiváltására – valójában kínai cégek jöttek be rosszabb feltételekkel. A lakosság hátradőlt, távolságtartó lett: a háború „valahol messze" zajlik.

  • 2026: áttörés történt. A gazdasági helyzet romlani kezdett, az állam a háború költségeit egyre inkább a lakosságra hárítja. Intézkedések: személyi jövedelemadó emelése, vállalati kedvezmények eltörlése, kis- és középvállalati támogatások csökkentése, üzenetküldő alkalmazások tiltása (WhatsApp, Signal, Telegram), ami üzleti modelleket is ellehetetlenít. A mobilinternet ideiglenes korlátozása a banki terminálok működését is érinti.

„Tehát a lakosság elkezdte saját bőrén érezni a háborúnak a problémáit." – Bendarzsevszkij Anton *

A fronton nincsenek orosz sikerek, a mélységi ukrán csapások pedig létbizonytalanságot okoznak. Bendarzsevszkij egy friss Gallup-felmérést idézett: 20 éves mélypontra csökkent az oroszok pozitív gazdasági várakozása, több mint 60%-uk negatívan ítéli meg saját gazdasági kilátásait.

A krími front: turizmus és ellátási válság

A Krím félsziget elleni ukrán támadásokkal kapcsolatban a szakértő kifejtette, hogy nem látja reálisnak a félsziget katonai visszaszerzését. Herszon és Zaporizzsja területek még orosz kézen vannak, elaknásított, bevédekezett pozíciókkal – a 2023-as ellentámadás kudarca után erre most sincs esély.

A támadások célja inkább az, hogy a Krímet élhetetlenné tegyék. Kirilo Budanov, az elnöki adminisztráció vezetője (korábban a katonai hírszerzés vezetője) úgy fogalmazott, hogy „tesszük róla, hogy a Krím félsziget sivatag legyen". Célpontok: vízellátás, élelmiszerellátás, energetikai ellátás. A szárazföldi folyosót (Herszon és Zaporizzsja területeken keresztül) ukrán drónok tartják tűz alatt – becslések szerint csak április-május folyamán 500 ellátást szállító teherautót lőttek ki.

A Krím turisztikai vonzereje is megsemmisült. Mivel üzemanyaghiány van, a turisták nem tudják megtankolni autóikat, a boltokban hiánycikkek vannak a logisztika ellehetetlenülése miatt. A kompszolgáltatást kilőtték, így csak a krími híd maradt – de ha az is megsérül, nem lehet kijutni.

Bendarzsevszkij részletesen bemutatta a percepcióváltást: míg korábban az orosz propaganda a félsziget felvirágoztatásáról szólt, és a krími lakosok a „fantasztikus életükről" beszéltek, most a krímiek azt hangoztatják, hogy ők „egysorban krémiek, nem oroszok, nem ukránok", és „soha nem is akartak oroszok lenni". Az orosz turisták pedig arról panaszkodnak, hogy 20 éve, amikor a terület még Ukrajnáé volt, minden gördülékenyebben ment, most pedig órákat kell várni, kipakoltatják őket, és állandó a félelem.

Szeptemberi parlamenti választások: Putyin és a háború összekapcsolása

A szakértőt meglepte, hogy a szeptemberi parlamenti választások kampányának központi témája a háború lett – korábban a stratégia éppen az volt, hogy a háborút távol tartsák a lakosságtól. Ennek oka szerinte, hogy nincs más pozitív üzenet: a gazdaság nem teljesít jól, nincs technológiai áttörés, amire hivatkozni lehetne.

A kampány narratívája: Oroszország nem Ukrajnával, hanem a kollektív Nyugattal, a NATO-val harcol, és mindent mozgósítani kell a túléléshez – ez egy „nagy honvédő háború". Az ukránokat náci fasiszta rezsimként állítják be, párhuzamot vonva a második világháborúval.

„Z Putyin" – az egységes Oroszország párt kongresszusán bemutatott szlogen, ahol a Z betű a háború szimbóluma, a latin betűs „za Putyina" (Putyinért) jelentéssel

Bendarzsevszkij kiemelte: közel 20 év után most először kötik össze ilyen szorosan a kormánypártot Putyin személyével. Korábban Putyin szándékosan távolságot tartott az Egységes Oroszországtól, mert a párt felszívta a negatív megítélést (Navalnij „tolvajok és ügyeskedők pártja" kampánya nyomán). A mostani lépés oka, hogy a párt népszerűsége annyira alacsony, hogy Putyin nélkül az 50%-ot sem érnék el, miközben valódi verseny nem várható – a rendszerpártok (kommunisták, liberális demokraták, Igazságos Oroszország, Novije Ljugyi) indulnak csak.

A szakértő figyelmeztetett: ez a stratégia visszaüthet. Ha háborús kudarcok lesznek, az a pártot és Putyint is lehúzza, mert ennyire direktben építenek a háborús retorikára. Az is beszédes, hogy míg korábban a „háború" szó használatáért is eljárás járt, ma már Putyin is nyíltan használja a kifejezést.

Propaganda, cenzúra és VPN-használat Oroszországban

A beszélgetés végén Exterde Tibor kérdésére, hogy az utazó orosz középosztály elhiszi-e a hivatalos narratívát, Bendarzsevszkij a cenzúra és a VPN-használat dinamikáját elemezte.

2022-ben minden független orosz médiát (és a nemzetközi médiát is, beleértve a BBC-t, Deutsche Welle-t) külföldi ügynöknek minősítettek, majd betiltottak. A Facebook, Instagram nem elérhető, a YouTube-ot 2024-ben tiltották be. Aki a hivatalos vonaltól eltérő információt oszt meg, akár 5-7 év börtönt is kaphat az orosz hadsereg „dehonesztálásáért".

A kritikus réteget korábban a VPN-használat arányával lehetett mérni – ez tavaly nyáron 18-20% volt. Azóta azonban a helyzet megváltozott: mivel a WhatsApp, Signal, majd a Telegram (a legnépszerűbb orosz üzenetküldő és hírfogyasztó platform) hozzáférését is korlátozták – előbb a videóhívást, majd a hanghívást, végül a szöveges üzeneteket –, a VPN-használók aránya legalább megduplázódott. Ez azonban már nem feltétlenül politikai állásfoglalás: sokan egyszerűen üzleti vagy kommunikációs célból kényszerülnek VPN-t használni, hogy elérjék a Telegramot vagy YouTube-videókat nézhessenek.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A szakértő neve az átiratban több változatban szerepel: „Bendar Zsebevski Anton" (a címben), „Bendesevski Anton", „Bendezsevski Anton". A szövegkörnyezet és a csatorna korábbi adásai alapján a helyes név Bendarzsevszkij Anton lehet, de a konkrét alak bizonytalan.
  • „Ugye akkor is az volt az elképzelés, hogy ketté vágják a az orosz kontrollt és ellehetetlenítik az orosz utánpótlást" – a mondat nyelvtanilag kissé töredezett, de értelme rekonstruálható.
  • „a katonai hírszerzésnek volt a vezetője, úgy fogalmazott, hogy tesszünk róla, hogy a krim félszigets sziget legyen" – a „félszigets sziget" nyilvánvaló ASR hiba, a szövegkörnyezet alapján a helyes kifejezés valószínűleg „sivatag legyen" (a beszélő később más szóhasználattal utal ugyanerre a koncepcióra: „élhetetlenné tenni").
  • „a zárós feljegyzés" – bizonytalan kifejezés, lehetséges hogy „zárójelben jegyzem meg" vagy hasonló fordulat lehetett.
  • „egyébként pedig nincs üzemanyag, tehát még még ez sem lehet még abban se lehetnek biztosak, hogy lesz üzemanyag a kocsiban" – a mondat töredezett, de értelme kivehető.
  • „a merlet legyen" – értelmezhetetlen szórészlet.
  • „Az aréna távkési partnere" – a felolvasás alapján „távközlési partnere" lehet.
  • „amikor valaki kiált tüntetni, és annyit írt rá, hogy bé a plakátjára, hogy béke" – valószínűleg „ha valaki kiált tüntetni, és annyit írt a plakátjára, hogy »béke«" a helyes értelmezés.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Bendar Zsebevski Anton, az Ökonómus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a Post Szovjet térség szakértője.

[00:00:14]Az Aréna [zene] távkési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, [zene] hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:23]Jó napot kívánok az Arena hallgatóinak.

[00:00:24]Exterde Tibur vagyok.

[00:00:24]A stúdióban itt van Bendesevski Anton, az Ökonomusz Gazdaságutató Alapítvány igazgatója, Poszavet térség szakértője.

[00:00:29]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:33]Jó napot kívánok.

[00:00:33]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:34]Látszik, hogy mit ért el eddig Ukrajna azzal, hogy kívülről nézve eredményesen támad Moszkvához közeli célpontokat is?

[00:00:45][horkantás] Szétválasztanám a az eredményt a belső Oroszországra nézve, hogy ott mit tért el.

[00:00:52]és arra, hogy a nemzetközi térben mit értem, mert mindkettő fontos, hogy a nemzetközi térben a az ukrán sikerek, a mélységi csapások, illetve a középhátország elleni sikeres drónműveletek legalábbis látszólag, de de szerintem operatív szempontból is fordulatot hoztak a háborúba.

[00:01:13]Azz a kicsit messzebbről kezdem.

[00:01:13]A háborúnak eddig nagyjából három szakasza volt, ami ami jól látható volt.

[00:01:22]Az első szakasz, vagy inkább négy.

[00:01:25]Az első szakasz volt 2022-ben az orosz támadás, amikor gyors váratlan előöréssel több ukrán területet meg tudtak szerezni.

[00:01:32]Ukrajna területének 28%-át birtokolták.

[00:01:36]Majd az ukránoknak sikerült megállítani az orosz támadást, és 2022 második felében viszont Ukrajna lenőt ellen támadásb.

[00:01:42]és több területet visszafoglalt.

[00:01:43]Az egy dinamikus, folyamatosan változó szakasza volt a háborúnak.

[00:01:47][horkantás] És 2023 óta a háború egy attríciós háborúvá váltott, vagyis egy ilyen kivéreztető háborúval, amelynek [horkantás] az volt a lényege, hogy az oroszok azt mondták, hogy az idő nekünk dolgozik.

[00:02:02]A háború most éppen olyan lassan halad, de mi ebből győztesen fogunk kijönni, mert bár fokozatosan, de egyre gyorsaboló ütemben fogunk eredményeket elérni.

[00:02:14]És Ukrajna, mivel egy kisebb ország, az emberi élőereje Ukrajnának egyre csökkenni fog, a gazdasági teljesítménye csökkenni fog, a lakosság pedig bele fog fáradni a háborúba.

[00:02:25]Ez volt az oroszok alaptétele.

[00:02:27]Az ukránok pedig ugyanezt gondolták visszafele, hogy az idő nekik dolgozik.

[00:02:31]a nyugati kiállás, mögöttük való kiállás miatt az orosz lakosság bele fog fáradni, Putyin bele fog bukni.

[00:02:36]Tehát voltak ilyen jellegű remények.

[00:02:38]És éveken keresztül ez az attríciós háború tudott folytatódni, és úgy tűnt, hogy az oroszoknak igaza van az időfaktort illetően.

[00:02:50]2024-ben voltak kisebb oros sikerek, 2025-ben a sikerek növekedtek.

[00:02:54][zihálás] Egyre több területet tudtak elfoglalni.

[00:03:00]lassan bár, de egyre több területet tudtak elfoglalni.

[00:03:01]És most 2026 február- márciusában jött egy fordulat, az orosz területszerzés megállt, és sikerült a háborút áthelyezni Oroszország területére.

[00:03:14]Tehát szerintem az egyik legnagyobb sikere ennek a ennek az ukrán kampánynak ez az az, hogy ezt a percepciót meg tudták fordítani, az orosz alapnarratívát meg tudták cáfolni.

[00:03:27]És ennek azért van jelentősége egyébként kifelé a nemzetközi térben, mert ha megnézzük az Ukrajna nemzetközi támogatóit, akár az európai országokat, akár az Egyesült Államokat, Ukrajna sokkal nehezebben tudta képviselni azt, hogy a tárgyalásoknak ukrán feltételek mentén kell történni.

[00:03:45]Nem szabad olyan kompromisszumokat kötni, mint például a bizonyos oroszok által még meg nem szerzett területeknek az átadása, mert Ukrajna amellett érvelt eddig, hogy az oroszok ezt nem fogják tudni megszerezni, csak hogy a harctéri helyzet nem őket igazolta.

[00:04:00]Most viszont ugye sokkal jobban azt tudják mondani, hogy nem, nem, nem, hát tessék, lássék, az orosz előrünnyomás megállt a fronton, nincsenek orosz sikerek, ellenben vannak ukrán sikerek.

[00:04:15]Vagyis ukrán feltételek mentén kell felépíteni mondjuk a a tárgyalásokat, illetve a nyugatnak most éri meg igazán támogatni Ukrajnát, még többet beleadni, még több fegyvert, még több pénzt, mert hát eddig úgy tűnik, hogy ez sikert hozott, és ez a nyugati támogatás meghozta azt a várt hatást, hogy Ukrajna egyre sikeresebb tudott válni a fronton.

[00:04:39]Ez szerintem a legnagyobb eredménye ezeknek a a csapásoknak.

[00:04:41]Bocsánat, hogy hosszan beszélek, most érek rá az orosz hatással.

[00:04:45]Ezt megben.

[00:04:46]Bocsánat még egy pillanatra álljuk meg, mert az orosz hatást azt szeretném külön tárgyalni.

[00:04:49]Kívülről nézve ez az ukrán drón képességek robbanásszerű fejlődésének látszik.

[00:04:54]Valóban ez történt, mert ha igen, akkor a hát furcsa a dolog, de akkor minek nekik F35-ös meg hatalmas amerikai fegyverrendszerek, amikor igazából egy ekkora eszközzel, ha becsomagolják egy teherautóba, és megtanulják kezelni, akkor bárhol képesek csapást mérni.

[00:05:09]ezek a rendszerek kiegészítik egymást.

[00:05:12]Tehát önmagában a a drónok nagyon fontosak, sőt a ennek a háborúnak a kulcsfontosságú eszközei.

[00:05:19]De Ukrajna légierő nélkül nem tudott volna ilyen eredményeket elérni.

[00:05:25]Légvédelem nélkül még kevésbé tud hatásos lenni.

[00:05:27]Az tűzérség, az ukrán tűzérségnek is megvan a maga szerepe a fronton.

[00:05:32]A háború bizonyos szakaszaiban az amerikai rakétatűzésségi rendszerek, a Heimersek nagyon nagy szerepet töltöttek be a háborúban.

[00:05:41]Szóval másmás arányban, de a különböző nyugati fegyvereknek is nagyon nagy szerepe van ebben a hábor.

[00:05:52]Mondatják azt, hogy kell a fegyvereitek.

[00:05:54]Egyébként még mi intézzük a saját képességeinkkel, a drónháborús képességünkkel az ügyeket.

[00:05:57]Ö igen, de ez sem olyan egyszerű egyébként.

[00:06:01]Valóban ez a narratíva, ezt állítják és a drónoknak a túlnyomó részét Ukrajnában gyártják.

[00:06:09]Na de hozzátartozik a teljes képhez, hogy ezeknek a drónoknak a az alkatrészeinek egy része Kínából származik, egy része nyugati cégektől származik.

[00:06:17]Sőt, a az igazán nagy áttörés azt gondolom nem is a mélységi csapásokban van, hanem ez az úgynevezett középhátország, ez a fronttól 100-150 km-es távolság hatótávolság, ami teljesen ellhetetleníti az oroszok ellátását, lőszerellátását, a egészségügy ellátását, élelmiszerellátását.

[00:06:44]És ezt viszont amerikai technológiával csinálják.

[00:06:49]Ez a Google egyik vezetőjének Eric Smitnek, vagy korábbi vezetőjének, Eric Smithnek a cége a Hornet.

[00:06:55]Hornet drónok segítségével van.

[00:07:02]Emellett pedig olyan technológiákat használnak ezek a drónok, mint gépilátás vagy mesterséges intelligencia, nyilván amerikai támogatással.

[00:07:08]Tehát hogyha ezek a technológiák nincsenek, illetve emellett használják a Starlink rendszereket, ugye ezek biztosítják a zavartalan kommunikációt a drónok között, használják az olyan amerikai technológiákat, mint a meshálózatok technológiája.

[00:07:23]Ez arról szól, hogy a drónok egy láncot képeznek.

[00:07:25]Tehát ugye korábban mi volt a legfontosabb probléma például itt ebben a középhátországban, ahol az orosz ellátás történik.

[00:07:35]Az orosz légvédelem ott volt a legerősebb.

[00:07:38]az orosz elektronikus zavarás ott volt a legerősebb, és ezeket a drónokat egyszerűen nem nem hagyták átjutni.

[00:07:45]Elvesztették a kapcsolatot, lelőtték ezeket a drónokat, hatástalanították.

[00:07:49]Most pedig a Starling segítségével végig van kommunikáció, de ha Starling kommunikáció akadozna, akkor a meshálózatok segítségével egy olyan láncot alkot alkotnak ezek a drónok, hogy gyakorlatilag egy-egy drón, nem tudom 5-10 kmes távolságban egymással kommunikál.

[00:08:07]és így eljuttatja a jelet a kezelőhöz.

[00:08:10]Az utolsó pillanatban pedig, amikor amikor a drón a célpont felé megy, már nem a kezelő hozza meg a a döntéseket, hanem a mesterséges intelligencia és a gépi látás.

[00:08:23]Tehát a gépi látás beazonosítja a célpontot, beazonosítja a leggyengébb pontot, és a mesterséges intelligencia hozza meg azt a döntést, hogy az a drón az hova hova csapódjon be.

[00:08:33]Ha ezek a technológiák nincsenek, akkor Ukrajna nem ér el ilyen sikereket.

[00:08:38]És ezek amerikai technológiák.

[00:08:38]Tehát való igaz, hogy Ukrajnában történik a drónok gyártása.

[00:08:42]Mennyiségben óriási áttörést értek el, tehát egyre hatalmas mennyiségben tudnak gyártani.

[00:08:47]Tehát hetente 1000er vagy afeletti drónt tudnak gyártani, de ezek amerikai és nyugati technológiákra épülnek.

[00:08:56]Még mindig marad be egy kicsit az ukránoknál látszik valami logika abban, hogy hogyan választanak célt?

[00:08:59]laikus szemmel nézve bármit képesek bárhol eltalálni, de nem szoktak nekimenni a Kramlnek például.

[00:09:08]Itt alapvetően két két dolgot érdemes elmondani.

[00:09:12]Az egyik az, hogy van egy vélhetően egy iratlan szabálya a két fél között, hogy egymás legfelsőbb vezetését nem bántjuk, nem látunk ilyen orosz csapásokat, tömeges csapásokat a az ukrán nem tudom, parlamenttel szemben vagy az elnöki rezidenciával szemben.

[00:09:32]Mondjuk az első nap azért megpróbálták szedni a teljes vezetést, csak nem jött össze.

[00:09:37]Igen, csak nem úgy, hogy lebombázták volna mondjuk Kievnek az ikonikus épületeit, ahogy az ukránok sem próbálják eltörölni a föld színőről Moszkva ikonikus épületeit.

[00:09:50]És és hozzátartozik az is, hogy a a két országnak a vezetői nem a nem tudom a Kremli irodájukban vagy az elnöki rezidenciájukban ülnek, hanem valahol a föld alatti bunkerekben pusztítás volna.

[00:10:02]Tehát így van.

[00:10:02]Tehát szimbolikusan valószínűleg sokkal több kárt okozna, hiszen gondoljunk bele abban, hogyha Ukrajna lebombázza egy olyan egy olyan világörökségi történelmi épületet, mint mondjuk a Krem, vagy Oroszország elpusztít egy ugye a a amikor eltalálta az egyik az egyik orosz drón a Persalavra épületét, ez egy ez egy UNESCO történelmi örökség részének tartott Kolostar együtt Akkor ebből óriási nemzetközi felháborodás volt.

[00:10:37]Azt mondanák, hogy ezek olyanok, mint a tálibok.

[00:10:39]Hát persze, hát mindent lerombolnak ebben a háborúban, és közben nincs, nem lenne hatása, mert ahogy említettem, a vezetők viszont nem ott vannak.

[00:10:44]Szóval van egy ilyen iratlan szabály, hogy ezeket nem bántják, de hozzátartozik még a másik szempont, hogy ezek nyilván a leg legjobban bevédett objektumok.

[00:10:58]A Krem kör köré is minden lehetséges légvédelmi eszközt összpontosítottak.

[00:11:04]Velhetően az ukrán kormányzati épületek is a a legjobban vannak bevédve.

[00:11:10]Sokkal nehezebb megvédeni mondjuk egy Kievi külvárost vagy egy moszkvai külvárost, mint koncentráltan a kormányzati negyedet ellátni ilyen légvédelmi eszközökkel.

[00:11:21]Szóval ha lennének is ilyen támadások, akkor valószínűleg nem lenne nagy hatássa, mert kommunikációs szempontból inkább csak árt okoz.

[00:11:30]Másrészt viszont nagyon nagyon is meg vannak védve.

[00:11:33]Harmadrész pedig a vezetők egyébként sem tartózkodnak ott.

[00:11:37]Oroszok hogyan kommunikálják, hogyan dekódolják a közelhátországuk elleni sikeres támadásokat?

[00:11:44]Nagyon sokáig az orosz vezetés nem is szólalt meg ebben az ügyben.

[00:11:46]Ugye Vladyimir Putyintól várták nagyon sokan, hogy nyilatkozzon például az üzemanyagellátási zavarok ügyében, lehet, hogy erről beszélünk majd részletesebben is külön.

[00:11:57]Ö de sokan várták Putyintól, hogy kommentálja a Moszkvával szembeni ukrán dróntámadásokat.

[00:12:07]És Putyinnak egy hétbe telt, mire a moszkvai támadást kommentáljon.

[00:12:15]És megint csak voltak olyan várakozások, hogy Putyin nagyon agresszív agresszív retorikára vált és a atomcsapással fenyegeti meg kijev.

[00:12:23]voltak erre korábban hasonló példák, amikor például Ukrajna sikeres támadást vitt végbe a a krími híddal szemben, akkor is az orosz vezetés burkoltan, de nukleáris ellencsabás lehetőségét helyezte kilátásba.

[00:12:39]És most meglepően békülékennyi hangnemet ütött meg Vladyimir Putyin.

[00:12:45]A moszkvai támadásokra azt mondta, hogy hát Ukrajna bepróbálkozik, és kedvezőbb feltételeket próbálnak kiharcolni maguknak a tárgyalásokon, ami nem fog menni, mert egyébként az orosz feltételek változatlanok.

[00:13:00]Ezekről az elmúlt években beszéltek, mondta Putyin, és hozzátette, de hogy egyébként Oroszország hajlandó a tárgyalásokra, és egyébként nagyon üdvözli a a béketárgyalások lehetőségét.

[00:13:14]Tehát úgy tűnik, hogy legalábbis részben, de ezek a mélységi ukrán támadások elérték azt, hogy a legfelsőbb orosz vezetés is kételen legyen foglalkozni vele és legalábbis eddig elérték azt, hogy a tárgyalásoknak a lehetősége ismét napirendre kerüljön.

[00:13:33]Ennek a konkrét lépését egyelőre nem láttuk, de ez a ettől függetlenül, hogy nincs kizárva, hogy a következő hónapokban lesz valamilyen előrelépés ezen a téren.

[00:13:44]Változott valamit a Vladyimir Vladimirovics Putyin legyőzhetetlen stratéga képében kialakult hit az orosz társadalomban?

[00:13:53]Azt gondolom, hogy igen, de azt nem tudom megmondani, hogy ez mennyire maradtartós, hiszen ilyen ilyen attitűdök vagy percepciók már 2022 végén és 2023 elején is jellemezték az orosz társadalmat.

[00:14:13]Aztán ez megváltozott, tehát amikor a 2022-es orosz támadás nem zárult olyan eredménnyel, mint amit a Krem szeretett volna, tehát nem foglalták el Ukrajnát néhány hét alatt, nem kényszerítették megadásra Ukrajnát, sőt aztán Ukrajna egy sikeres ellentámadást tudott indítani.

[00:14:34]És Oroszország viszont arra kényszerült, hogy moz hogy hogy kötelező mozgósítást indítson el.

[00:14:38]Ennek óriási negatív hatása volt az orosz társadalomban.

[00:14:41]Nagyon sok volt a negatív visszhang, a tiltakozás.

[00:14:46]Önmagában ugye az nagyon beszédes volt, hogy legalább 600000 ember, de inkább 1 millióhoz közelíthetett az a szám, akik elhagyták Oroszországot 2022 őszén.

[00:15:01]Tartottak attól, hogy berántják őket.

[00:15:03]Így van.

[00:15:03]Tehát el tudja az országot, azért az nem az alsó osztály.

[00:15:05]Az általában a középosztály jellemzően a középosztály volt a képzett mérnökök, IT-sok, akik aztán el is tudtak helyezkedni külföldön.

[00:15:13]Ö, szóval akkor volt egy jelentős felháborodás az orosz társadalomban, és ennek a vége a Prigorzny pucs lett.

[00:15:22]Tehát ez abban csúcsosodott ki, hogy nem csak a az átlag polgárok kritizálták a a hát nem is kifejezetten a háborút, de a körülményeket, a mozgósítást, a szankciókat.

[00:15:36]Ugye akkor még mindenki attól félt, hogy a beharangozott nyugati szankciók az orosz gazdaság összeomlását fogják okozni.

[00:15:42]Azóta tudjuk, hogy egyébként nem nem ez lett, de 2022-ben az oroszok nagy része, tehát hogyha a felméréseket nézzük, akkor az oroszok nagy része attól tartott, hogy ennek ennek nagyon rossz lesz a vége az orosz gazdaság szempontjából.

[00:15:54]egyébként nyilván megint csak a zárós feljegyzés ennek az egész háborúnak egy nagyon negatív vége lesz az orosz gazdaság szempontjából, csak ez nem egy ilyen hirtelen szomlásban fog kicsúcsosodni, hanem egy egy lassú egy lassú lejtpálya, ami ami egyre inkább recesszió vagy vagy stagnálást jelent az orosz gazdaság számára.

[00:16:17]Szóval akkor volt egy jelentős felháborodás, volt egy Prigzsin Puc 2023 júniusában indultak meg Prigzin csapatai.

[00:16:27]Ő keményebb fellépést követelt és az orosz hadvezetést kritizáltáni.

[00:16:31]Hát Putyint személyesen nem kritizálta, mert nem merteem, mert azt gondolta, hogyha ugye Soygút és Gerassimovot a a vezérkari főnököt és a védel az akkori védelmi minisztert kritizálja, akkor még megegyezhet Lady Putyinnal, ezért nem kritizálta Putyint.

[00:16:48]Ö de hát nyilván ez Putin döntéseinek is szólt, és akkor abszolút megrendült az orosz társadalomnak a hite abban, hogy ez a háború sikeres legyen.

[00:16:59][horkantás] Csak azóta, a Prigozic Pucs óta, ahogy említettem, az ukrán ellentámadás kudarcba fulladt, nem sikerült, és a háború egy attríciós háborúvá fordult, és úgy tűnt, hogy ez az attríciós logika Oroszországnak dolgozik, és ezért a az orosz társadalom megnyugodott.

[00:17:16]A szankciók nem érték el a hatásokat.

[00:17:19]Az orosz gazdaság nem omlott össze, az emberek hátradőltek, hogy hú, hát velünk nem tudnak mit mit kezdeni.

[00:17:25]Mi ezt túl fogjuk érni, erősebben fogunk ebből kijönni.

[00:17:30]Az orosz propaganda közben azt sukolta az emberekbe, hogy itt ez ez egy lehetőség az orosz gazdaság számára, hogy kiváltsa a nyugati termékeket, hogy saját lábra álljon.

[00:17:44]Aztán persze meg csak zárójel.

[00:17:47]Igen, csak úgy a zárójel, hogy ehelyett valójában az történt, hogy a nyugati cégek helyett a kínai cégek jöttek be, és nem a az orosz ipar vagy az orosz vállalatok fejlődtek, hanem más szereplők töltötték be ezeket a pozíciókat jellemzően rosszabb feltételekkel, mint amivel a nyugati cégek rendelkeztek.

[00:18:04]Szóval az elmúlt években volt egy ilyen egy olyan fajta távolságtartás az orosz lakosság körében, hogy jó, hát ez ez a ez a háború valahol messze történik.

[00:18:19]Őket azóta nem bántották, tehát nem volt újabb mozgósítás.

[00:18:22]A gazdaság nem teljesített jó, de nem is teljesített kifejezetten rosszul.

[00:18:26]Tehát nem nem voltak nem volt válság, nem omlott össze semmi.

[00:18:33]És és ezzel éveken keresztül az orosz lakosság élni tudott.

[00:18:38]A nyugati termékek sem tűntek el a boltok pócairól.

[00:18:40]Lehetett kapni egyébként nyugati autómárkákat is, lehetett kapni nem tudom Apple termékeket, lehetett kapni Samsung termékeket, csak hát fel magasabb áron, tehát mivel közvetítőkön keresztül érkezett.

[00:18:54]És most 2026-ban történt egy áttörés ebben egy egy jelentős változás.

[00:19:01]Egyrészt a a gazdasági teljesítmény az egyre egyre inkább rossz helyzetbe fordult.

[00:19:08]És az orosz állam pedig kénytelen volt a háború költségeit egyre inkább a lakosságra hárítani.

[00:19:14]Az idei évtől megemelték a személyjövedelemadót.

[00:19:20]Eltüntették a különböző vállalati kedvezményeket.

[00:19:23]A kis és középvállalatok támogatását gyakorlatilag eltörölték, vagy jelentősen csökkentették.

[00:19:31]Elindult a az olyan cenzúra, mint amikor különböző üzenetküldő alkalmazásokat tiltanak el.

[00:19:37]Egy azért is fontos, mert ezeken keresztül ezek üzleti modellek is voltak.

[00:19:44]Tehát hát a Facebook már egy ideje nincs Oroszországban, de hát nyilván a Facebook marketplace-en keresztül vagy a Facebook oldalakon keresztül is történnek értékesítések, és elindult a mobil internetnek a a betiltása egyelőre ideiglenesen, hol van, hol nincs, de ez is érinti az üzletet.

[00:19:59]Tehát nagyon sok ember embernek a a ez nem csak kényelmi funkció, hanem a gazdasági túlélésük is a az internetől, a banki terminálok működésétől függ.

[00:20:10]Tehát a lakosság elkezdte saját bőrén érezni a háborúnak a problémáit.

[00:20:15]Közben a fronton nem történtek oros sikerek, amire azt lehetett mondolni, hogy hát igen, most még egy kicsit bírjatok ki, de haladunk, ahogy ahogy eddig ami eddig is cél volt, azt azt teljesítjük.

[00:20:30]Ez ez nincs meg.

[00:20:30]És harmadr rész viszont bejöttek a sikeres ukrán mélységi csapások, amelyek viszont létbizonytalanságot okoztak.

[00:20:38]Ha én azt látom, hogy a szomszéd házba egy drón csapódott be, akkor nem lehetek abban biztos, hogy legközelebbi alkalom iskolába.

[00:20:47]Hát így van, meg hogy legközelebbi alkalomban nem az én házamba csapódik be az a drón.

[00:20:50]Ö és ugye ez megint okozott egy olyan fordulatot, mert ugye az elti kérdés arról szólt, hogy az emberek megkérdőlezik-e Putyin vezetési képességeit, hogy most megint van egy ilyen egy kifejezetten negatív percepció a a saját gazdasági helyzetüket, a létb biztonságokat illetően, és nyilván nem mondom, hogy közvetlenül Putyint hibáztatják, de mégis a Putytin népszerűsége is elkezdett csökkenni.

[00:21:17]Ő ezzel mindig ő erre mindig érzékeny.

[00:21:20]És pont adás előtt olvastam egy friss galup felmérést Oroszországban, amely arról szól, hogy 20 éves mélypontra csökkent a oroszok ilyen pozitív gazdasági várakozását, tehát hogy mit várnak a mennyire mennyire bizakodnak a gazdasági helyzetben.

[00:21:41]És az emberek több mint 60%-a negatív, tehát nem nem optimistán, hanem hanem pont, hogy negatívan viszonyul ahhoz, hogy milyen gazdasági kilátásaik vannak, ami a saját helyzetüket is is takarja.

[00:21:56]Tehát most megint van egy olyan negatív hullám, amiben nehezen fog tudni megbirkózni az orosz állam.

[00:22:00]Főleg ha további, tehát mert kénytelenek lesznek további negatív vagy mondan népszerűtlen intézkedéseket bevezetni.

[00:22:09]Ugye nagyon úgy tűnik, hogy csökkent a a vagy folyamatosan csökken a behívottak száma a bocsánat, akiket ugye önként tudnak toborozni, a akinek fizetnek, hogy beálljon a hadseregbe.

[00:22:23]És nyilván ez is logikus.

[00:22:25]Hát hogyha hogyha negatív a helyzet, hogyha azt érzik, hogy megállt a támadás, hogyha nincsenek oros sikerek a fronton, akkor miért álljon be katonának?

[00:22:33]Hiszen hiszen még inkább attól félhet, hogy hogy életét veszítheti, és hogy a háború még nagyon sokáig elhúzódhat.

[00:22:43]És ugye pont az előző években volt egy volt egy olyan hullám, amikor többen jelentkeztek katonának, mert azt gondolták, ó, hát mindjárt vég.

[00:22:53]Egyrészt az orosz sereg sikeres, vannak igen komoly eredmények, jó pénzt is jó pénzt is.

[00:23:01]Hón, így van.

[00:23:04]És jött Donald Trump és hogy azt gondolták, hogy hú, hát Trump mindjárt véget vet a háborúnak.

[00:23:08]Hát ez az élet életük legjobb döntése.

[00:23:10]Aláírják a szerző és felveszik, hogy régiótól függő de nem tudom 10en 2-3 millió Ft-nyi egyszeri kifizetést beállnak a hadseregbe, mire kiképzik őket, mert lehet, hogy véget is ér a háború, és mehet haza boldog.

[00:23:27]És ez volt öt éve.

[00:23:28]És és így van.

[00:23:28]És ugye ez ebből aztán és ugye azóta is a fronton vannak, jobb esetben a fronton vannak, rosszabb esetben rosszabb esetben már nem élnek.

[00:23:40]És és akkor még sokkal könnyebben lehetett toborozni, most viszont sokkal nehezebb.

[00:23:44]Tehát arra akartam rá rátérni vagy utalni, hogy a az egyébként is negatív helyzet valószínűleg megkövetel majd újabb negatív lépéseket, mert lehet, hogy megint hirdetnénk egy újabb mozgósítást, hogyha fel kell tölteni a katonákat.

[00:24:01]Lehet, hogyha az orosz költségvetés, tehát hogyha gazdasági helyzet romlik, az orosz költségvetésben kevesebb pénz folyik be, akkor nyilván arra lesznek és közben a háború költségei nem csökkennek, tehát az orosz költségvetés 1mada minden egyes évben a háborúra megy el.

[00:24:16]Tehát hogyha ez a ez a folyamat folytatódik, akkor arra kénytelenek lesznek mondjuk a következő évtől még jobban ráterhelni a lakosságra a kiadásokat, valami különadót bevezetni, megsarcoltatni valahogy a a nagy vállalatokat, és ami megint csak egy olyan spirál, ami megint csak hatással van a rakosság percepciójára.

[00:24:35]Az ukrán társadalom, amely az oroszal ellentétben az első pillanattól a saját bőrén érzi a háborút, az hogy értékeli ezt a mostani fordulatot, vagy fordulatnak látszó eseménysort?

[00:24:47]Hát nyilván ami az egyik oldalon negatív, az a másik oldalon pozitív.

[00:24:48]Ö a az ukrán társadalomban nagyon hiányzott ez a fajta pozitív kommunikáció, ami növeli a motivációt.

[00:24:58]Az elmúlt évek inkább a kudarcokról szóltak, ami egyrészt növelte a lakosság kompromisszum készségét, hogy mire miről hajlandóak lemondani és milyen megállapodást hajlandóak esetleg kötni.

[00:25:13]Talán itt az arénában is beszélgettünk tavaly arról, hogy sokkal többen fogadják el a békét még olyan feltételekkel is, hogy Ukrajnának bizonyos területekről mondjuk le kell mondani.

[00:25:26]Ez nyilván egyenes következménye annak, hogy nem voltak jelentős ukrán sikerek.

[00:25:31]A Ukrajna az elmúlt években inkább a védekezésre szorult, nem tudott visszatámadni és nem és az ukrán vezetés szempontjából a stratégia nyilván arról szólt, hogy akár lokális kisebb sikerek is és is és kellenek ahhoz, hogy a lakosságnak a motivációját fenntartsák.

[00:25:53]Ezt szolgálta például a Kurski betörés 2024 augusztusában, amikor ami így van, amikor orosz területre törtek be, és hát meglepő módon fél éven keresztül tartotta magát a az ukrán hadderő.

[00:26:07]stratégiai szempontból az nem biztos, hogy hogy egy egy jó akció volt, hiszen a legjobban felszerelt, legjobban felkészült katonákat használták el egy olyan akcióra, ami ami nemilkos akció, hát nem volt öngyilkos akció, de nem arról szólt, hogy visszaszereznek ukrán területeket, hanem inkább arról szólt, hogy egyrészt a a lakosságnak a ezt a motivációját szerezzék vissza, másrészt pedig az oroszokat kényszerítsenek olyan ö olyan tárgyalási pozícióba, hogy az Ukrajna azt tudja mondani, hogy jó, akkor mi lemondunk a Kurski területekről, az oroszok pedig lemondanak, teszem azt Luhanski vagy Zaporizsi területekről, de nem jött be.

[00:26:49]Azóta viszont nem voltak ilyen ilyen pozitív fejlemények a Ukrajnában.

[00:26:52]A legpozitívabb, amire lehetett hivatkozni, hogy nem omlott össze az ukrán védelem, és mindig fenn tudták tartani a védekezést a fronton.

[00:27:03]És ez most megváltozott.

[00:27:05]Igen.

[00:27:05]Nem, de a krímet az ukránok azért támadják, mert reálisnak gondolják a 2014 előtti állapotok visszaállítását, vagy itt, hogy visszaszerzik a krim, vagy azért, hogy fenntartsák a változatlan orosz követelésekkel szembeni változatlan ukrán álláspontot, ami úgy szólt, hogy a kríma miénk.

[00:27:24]Nem, nem látom azt, hogy jelenlegi helyzetben hogyan lehet visszaszerezni katonailag Ukrajának a krimfélszigetet.

[00:27:30]Ög a Krífélsziget előtt még ott van ott vannak olyan területek, ugye Herson és Zaporizsé területek, amelyeknek egy része orosz kontroll alatt van és ezeknek a területeknek próbáltak 2023-ban nekifutni.

[00:27:46]Ugye akkor is az volt az elképzelés, hogy ketté vágják a az orosz kontrollt és ellehetetlenítik az orosz utánpótlást, és akkor akkor második vagy harmadik fázisban majd megtörténhet a Krém félszigetnek a a visszaszerzése.

[00:28:03]De ez akkor sem sikerült, és aligha van esély arra, hogy ha akkor friss felkészített ukrán erőkkel, nyugati haditechnika segítségével az nem jött össze, akkor ez most sem fog összejönni.

[00:28:19]Elaknásított területekről van szó, ahol az oroszok nagyon bevédekezték magukat.

[00:28:24]A Krim félsziget elleni támadások, a amelyeket most Ukrajna sikeresen folytat.

[00:28:32]Ennek azt gondolom, hogy elsősorban olyan szerepe van, hogy az oroszokat a tárgyalásokra próbálják rábírni, hanem lehet a terület a tietek se legyen, mert állandóan bombázni fogjuk.

[00:28:41]Hát így van.

[00:28:41]azt demonstrálják, hogy képesek arra, hogy ugye ahogy Kirilo Budanov most ő az elnöki adminisztrációnak a vezetője, előtte a katonai hírszerzésnek volt a vezetője, úgy fogalmazott, hogy tesszünk róla, hogy a krim félszigets sziget legyen, vagyis megpróbálják a krími félsziget minden ellátását elletetleníteni, a vízellátást, az élelmiszerellátást, az energetikai ellátást.

[00:29:05]És ez részben sikerült eddig.

[00:29:07]Tehát a és ami talán hát stratégiai szempontból nem, de percepciós szempontból még fontosabb ez a turisztikai vonal, hiszen a Krífélszig a az oroszok számára egy egy ilyen szimbolikus terület.

[00:29:22]Tehát Vladyimir Putyin népszerűségének az egyik emelkedése vagy el emelkedésének az okaponta Krimfészeget megszerzése volt [zihálás] 2014-ben.

[00:29:36]És hát éppen nyár van.

[00:29:36]A az oroszok szeretnek a Krífélszigeten nyaralni és most viszont tömegesen menekülnek a félszigetről, mert nincs üzemanyag, tehát nem tudják megtankolni a kocsit.

[00:29:50]A boltban nagyon nehéz mindenféle termékekhez jutni, mert ellehetetlenült a logisztika, és emellett pedig ugye a logisztikai hát a termékeket jellemzően vagy vonaton, vagy kocsival, teherautóval eljuttatni, mivel nincs benzin, ezt ezt ezt nem tudják megtenni.

[00:30:07]a szárazföldű folyósót, ami a hersoni hersoni és zaporizsai területeken keresztül megy, azt az ukránok az ukrán drónok tűz alatt tartják.

[00:30:17]Csak április május folyamán számítások szerint 500 teherautót lőttek ki, amelyek ilyen ellátást szállítottak a krimi félszigetre.

[00:30:27]Szóval az orosz közösségi médiát elárasztották a a mindenféle panaszok, hogy hát gyerekek, itt lőnek bennünket, mintha ugye nem tudnák, hogy egyébként egy megtámadott ország megszállt területére mennének.

[00:30:44]Sőt, vannak olyan hangok is az orosz közösségi médiában most már ilyet is olvasni.

[00:30:51]Igen, megint csak messzebbről kezdem.

[00:30:51]Az elmúlt években a az orosz az a ilyen birodalmi büszkeségi retorika az arról szólt, hogy hát Ukrajna egyébként is elhanyagolta a krími félszigetet.

[00:31:06]A nem foglalkoztak vele, és Oroszország viszont a saját kezébe vette, és most felvirágoztatják, és milyen fantasztikus hely lett ez a Krimi félsziget.

[00:31:14]És hogyha valaki a Krí félszigeten lakókat olvasta, akkor azt mondták, hogy hát fantasztikus életünk van, amióta itt Oroszország van.

[00:31:23]Minden minden fantasztikus.

[00:31:25]Na és most egy gyors váltás 2026-ra.

[00:31:27]Most ha megnézzük azt, hogy a krimi lakosok mit mondanak, ők azt mondják, hogy most a retorika megváltozott.

[00:31:36]Ők most kevésbé büszkék arra, hogy orosz Oroszország felhatósága alatt vannak.

[00:31:41]Most a az ottani retorika az nagyjából abban merül ki, hogy hát ő nekik nem tetszik az, hogy itt a fejük fölött az oroszok és az ukránok háborúznak.

[00:31:50]Ők egysorban krémiek, ők nem oroszok, nem ukránok, ők krémiek.

[00:31:52]Őket mindig is a krími félszigetnek a a a boldogulása és a a fejlődése foglalkoztatta.

[00:32:01]Ők egyébként se akartak soha oroszok lenni, és őket nagyon zavarja ez az egész ez az egész helyzet.

[00:32:09]Az orosz turisták pedig arról panaszkodnak, hogy hát 20 évvel azelőtt, amikor még ugye Ukrajná volt a terület, akkor [horkantás] gond nélkül el tudtak menni a Krífélszigetre nyaralni.

[00:32:21]Minden olyan olcsó volt, minden volt a boltokban.

[00:32:23]Hát igen, nem volt olyan fejlett az infrastruktúra, de amikor határátkelőn keresztül mentek, akkor a a határőr csak megnézte a papírjaikat, és tovább legyintette, vagy továbbette őket.

[00:32:40]Most pedig amikor átmen amikor bemennek a Kringfélszigetre, ami ugye közigazgatási szempontból orosz terület, tehát nem elvileg nem mennek át a határon, tehát nincs határátkelő, mégis órákon keresztül állni kell, hogyha mondjuk a kocsival jönnek, de ha vonatnak, akkor is megállítják a vonatot, kipakoltatnak velük mindent, és több óráig tartó ellenőrzés következik, mert nyilván a az orosz vezetés attól fél, hogy nehogy valami nem tudom a merlet legyen és olyan mint ahogy már volt, mint mint ahogy már volt, de hogy ez e ez ugye nyilván befolyásolja az oroszok percepcióját arra, hogy hát akkor kérem szépen itt 15-20 éve minden gördöléhelyen zajlott, most pedig arra kényszerülünk, hogy hát egyébként is nehéz bejutni, nehéz kijutni, mert ki tudja, hogy nem zárják el.

[00:33:29]Ugye szárazföldi folyósó most ukrán tűz alatt van.

[00:33:31]Ki tudja, hogyha bármi történik, ak a a komp szolgáltatás jelenleg nem megy, mert az ukránok kilőtték.

[00:33:38]Tehát jelenleg csak a krími hídon lehet közlekedni, de ha bármi történik a krími hídon, akkor nem tudnak kijutni.

[00:33:44]Egyébként pedig nincs üzemanyag, tehát még még ez sem lehet még abban se lehetnek biztosak, hogy lesz üzemanyag a kocsiban.

[00:33:53]Ö és nyilván ez egy ez egy nagyon más megközelítés percepció, mint ami néhány évvel ezelőtt volt.

[00:34:02]Szeptemberi választásokra hogyan készül Vladyimir Putyin?

[00:34:08]Parlamenti választások lesznek.

[00:34:11]Én azt gondoltam volna egészen a most hétvégén lezajlott egységes Oroszország párt kongresszusáig, én azt gondoltam, hogy az orosz hivatalos retorika, az orosz politikai kampány nem a háborúra fog fókuszálni.

[00:34:30]Mert az eddigi óra stratégia arról szólt, hogy tartsuk távol a háborút a lakosságtól.

[00:34:36]hogy ez egy különleges katonai művelet, időben, térben távol történik, nem érinti semmilyen formában nem érinti az orosz lakosságot.

[00:34:45]viszont nem így lett.

[00:34:45]Tehát nagyon úgy tűnik, hogy ennek a parlamenti választásnak a központi témája éppen a háború lett.

[00:34:53]És ennek valószínűleg az az elsőleges oka, hogy nincs egyetlen más üzenet, pozitív üzenet, amit sikeresen fel lehetett volna építeni a háború mellett.

[00:35:08]Tehát a gazdaság nem teljesít jól a háborúban.

[00:35:10]most problémák vannak.

[00:35:17]Nincs olyan technológiai eredmény, amire lehetne hivatkozni.

[00:35:19]Tehát nem nem tudnék elképzelni egy olyan kampánytémát, ami ami sikeresen felépíthető lett volna.

[00:35:26]Ellenben valószínűleg azzal próbálkoznak majd, hogy az orosz propaganda, az orosz kommunikáció eladja azt a narratívát, hogy itt Oroszország össztűz össztámadása alatt van.

[00:35:39]Nem is Ukrajnával harcolnak, hanem a kollektív nyugattal, a NATOval, és mindent mozgósítani kell ahhoz, hogy Oroszország túléljen.

[00:35:49]Ezért nagy honvédő háború.

[00:35:52]Ugye ezek a párhuzamosok a ugye májusi győzelem napokon már évek óta vannak.

[00:35:54]Ö nyilván ezt a cél szolgálja azt, hogy az ukránokat ilyen náci fasiszta rezsimként állítanak be, mert ugye ez egy párhuzam, hogy akkor a náciémország, ami a amelyel szemben Oroszország a másik világháborúban nagy honvédő háborúban harcolt, és most pedig ez az Ukrajna, ami valójában hát nem is Ukrajna, mert megint csak nehéz nehéz eladni azt, hogy hát igazából ők a szláv testvéreik, és hogy miért harcolnak velük szemben.

[00:36:25]Nem, nem, nem.

[00:36:25]Ő ez a Ukrajna csak proxi és valójában a gonosz kollektív nyugattal harcolnak.

[00:36:30]És ez az a retorika, ez az a narratíva, amit [horkantás] amit kvázi ilyen pozitív üzenetként el tudnak adni.

[00:36:37]be kell állnia a Putyin mögé, be kell állnia a az egységes Oroszország párt támogatására, mert csak ezt tudja megmenteni Oroszországot a széteséstől, mert különben ha nincs Putyin, akkor Oroszországra darabok Oroszország darabokra fogják szétszedni.

[00:36:58]És ugye pont ez szolgálja az is ezt a retorikát, hogy most közel 20 év után most először kötik össze az egység és Oroszország pártot, a kormánypártot Ladyyér Putyin szemével.

[00:37:09]Tehát utoljára 2007-ben volt olyan politikai kampány, ahol a párt Ladyimér Putyin nevével kampányolt, és most a jelek szerint ez közel 20 év után újra egy ilyen kombájn lesz.

[00:37:24]Nem fogja a párt lehúzni magához Vladimir Putyint.

[00:37:26]V L Vyir Putyin népszerű volt a párt, nem mindig volt népszerű.

[00:37:30]Így van.

[00:37:30]Így van.

[00:37:30]Pont azért tartott eddig távolságot Ladyyimir Putyin az egységes Oroszországtól, mert a negatív trendeket, fejleményeket felszívta magába a párt.

[00:37:41]Putyin pedig mindig távolságot tud vannak hibák, de nem ő tehet róla.

[00:37:46]Így van.

[00:37:46]Nem ő tehet róla.

[00:37:46]Hát a nem tudom a miniszterelnök vagy az egyes miniszterek ugye voltak eleve nagyon negatív volt egy egy ideig, főleg a 2010-es években Navalninak köszönhetően nagyon negatív lett a a pártnak a megítélése.

[00:38:02]Davalnénak volt a az a szlogénje, ő vitte ebbe a köztudatba, hogy egységes Oroszország a tolvajok tolvajok és ügyeskedőknek a a pártja, és egy ilyen ugye az egységes Oroszországnak egy ilyen orosz trikoloros medve a a szimbóluma, és ott pedig egy ilyen h ilyen kendővel, fejkendővel lévő maci volt, aki éppen egy pénzes zsákot vissza szájában.

[00:38:35]És ez nagyon sikeres kampány volt.

[00:38:35]Az oroszok a korrupciót nevezték meg a a legnegatívabb dolognak, amit az egységes Oroszországgal asszociálnak és a párnak a megítélése nagyon nagyon beesett.

[00:38:49]En és közben pedig Putyini magassal maradt, és Putyin szándékosan tartott távolságot a párttól.

[00:38:56]De az, hogy most mégis a párt Putyinnal fog kampányolni, valószínűleg az az oka, hogy annyira alacsony a pártnak a megítélése.

[00:39:03]Putyinnak viszont még mindig magas, hogy a jó [horkantás] választási eredmény érdekében ezt a ezt a lépést megteszik.

[00:39:14]Hozzáteszem, hogy valódi verseny azért nem várható a választásokon, tehát tovább a rendszerpártok fognak indulni, tehát a kommunisták, a liberális demokraták, a az úgynevezett igazságos Oroszország párt és van egy Nové Lugyi nevű formációk 2021-ben indultak először, de megint csak Kreml egyik politikai projektje, amely a fiatalokat célozza meg.

[00:39:37]Ö alapvetően az volt a az volt eddig a a stratégia, hogy a szavazatok olyan 50 55-60%-át kapja meg a kormánypárt, és a rendszerpártok között oszoljon meg a a többi a többi szavazat.

[00:39:56]Valószínűleg most is ez lesz, de ha Putyin, tehát ha a párt nem kapcsolódik össze Putyin, akkor lehet, hogy ezt 50%-os sem érték volna el.

[00:40:03]És ezért a a szlogen, amit bemutattak a pártkongresszuson, az lesz, hogy a a mi minimum minimum minimum értékünk, hogy za Putyina az a Putyinért és a za latin betűvel van, ugye a háborúnak a Z betűzet a háborúnak az egyik szimbóluma lett.

[00:40:25]Ez a Putyin, a Putyinért ez a mi alapvető értékünk, hogy valami ilyesmogy valami azt akarják mondani, hogy a legkevesebb, ami kell egy háború megnyeréséhez, az Vladyimir Putyin, tehát valami ilyesmit, hogy álljunk be Putyin mögé, mert nem tehetünk mást gyakorlatilag.

[00:40:42]Szerintem ez az üzenet.

[00:40:43]És ugye az is érdekes, hogy a Z Putin is az ugye behozzák ezt a háborús szimbolikát, mert ezzel nem csak nem csak Putyint hozzákapcsolatban a párttal, hanem gyakorlatilag a háborút is behúz.

[00:40:56]Tehát, hogy itt a a háború egyenlő egységes Oroszország egyébként ez visszaüthet.

[00:41:02]Tehát hogyha háborús, hogyha lesznek világos háborús kudarcok, ha nem sikerül úgy, nem sikerül eredményeket demonstrálni, akkor ez az egész ez le is le is húzza az egységes Oroszországot is, Ladyimir Putyint is, mert ha ennyire direktben építenek a háborús retorikára, és ugye ez is érdekes, hogy az elején egyértelműen próbálták kerülni a háború szót, tehát önmagában, hogy valaki kiált tüntetni, és annyit írt rá, hogy bé a plakátjára, hogy béke már bevitték a a rendőrősre, vagy ha valaki háborút emlegetett a sajtóban, tehát hivatalos sajtótermék, akkor annak valamilyen eljárás lehetett a az eredménye.

[00:41:46]És most még Putin is használja a háború szót.

[00:41:49]Tehát most már annyira se ügyelnek, hogy ezt a különleges katonai műveletnek az illúzióját fenntartsák, és egyre többször beszélnek közvetlenül háborúról, háborúról háborúról.

[00:41:58]Hát nyilván nehéz nehéz fenntartani ezt a távolságot, miközben így van, miközben orosz drónok támadják a az orosz fővárost, vagy akár Szent Pétervárat.

[00:42:10]Tehát amikor Szent Péterváron megrendezték június elején a gazdasági fórumot, 16 km-re a rendezési helyszíntől ukrán drónok csapódtak a az egyik energetikai célpontból.

[00:42:20]Az oroszok, akik azért szokták járni a világot, és nem csak a volt szocialista országokat, hanem mindenhova máshova eljutnak.

[00:42:28]Már a középosztály is, azok elhiszik, ezt a támadás előtt állunk, és a világ ellenünk van narratívát, mert addig ezt könnyű mondani, amíg nem lehet utazni.

[00:42:39]Szerintem azok az oroszok, akik akik eleve kritikusak voltak, a nagy részük vagy elhagyta az országot.

[00:42:46]Ugye említettem, hogy legalább 600, de inkább 1 millió ember már elhagyta az országot.

[00:42:53]Nyilván sokan nem, de [horkantás] ők azok, akik tehát ez a kritikus réteg, ez szerintem leginkább azokban nyilvánul meg.

[00:43:08]Inkább úgy fogalmazok, hogy egészen tavaly nyárig úgy lehetett a legjobban mérni azt a réteget, akik akik kritikusak Putyinnal szemben és háborúval szemben, akik használják a VPN-t Oroszországban, mert egészen tavaly nyárig a ahhoz, hogy valaki mondjuk független híreket olvasson vagy közösségi médiát olvasson, ahhoz csak e ezt csak VPN-en keresztül tudta megtenni, de közvetlen elérésel nem lehetett.

[00:43:44]Így van.

[00:43:44]Tehát ugye ezek oroszek be vannak tiltva.

[00:43:45]Tehát nyilván Facebook, Instagram, ezek ezek nincsen.

[00:43:48]YouTube-ot betiltották 2024-ben, de 2022 első, tehát a háború első napjaiban, tehát február végén majd márciusban pedig minden független orosz médiát külföldi ügynöknek minősítették, majd nem kívánatos ügyn szereplőnek majd be is tiltották Oroszország területén.

[00:44:12]És nem csak az oroszokat, hanem a BBC, Dolche Velle és gyakorlatilag mindenkit, aki aki mást publikált, mint amit az orosz hivatalos ugye erre erre vannak olyan büntető rendeletek is, amelyek arról szólnak, hogyha valaki olyan információt oszt meg, ami úgymond disz bocsánat, a megfelelő szót keresem, a az orosz hadsereget dehonesztálja vagy így van.

[00:44:43]Úgynevezett valótlanságot állít az csak ugye, hogy mi mi a valótlanság, azt ők határozzák meg.

[00:44:51]Ugye akár öt-hét év börtönt is kaphat ezekért a megosztásokért.

[00:44:55]Szóval a lényeg a lényeg, hogy ilyen független az orosz hivatalos vonaltól eltérő sajtótermékeket, híreket csak úgy lehetett olvasni egy idő után Oroszországon, hogyha valaki VPN-t használ.

[00:45:07]És ez a VPN használatnak az aránya az orosz lakosság körében olyan 18-20%-ot ért el tavaly nyáron.

[00:45:13]Szóval onnan lehetett látni pontosan, hogy ez az a réteg, amely kritikus Volyér Putyön a szem és egyébként sem támogatja az orosz rendszert.

[00:45:23]Nyilván voltak mások is, akik kritikusak, de sokkal kevésbé voltak hallandóak ezt felvállalni.

[00:45:27]És azért mondtam egyértelműen ezt a tavaly azért gondolkodtam el, hogy mert ugye akik most VPN-t használnak, ők nem biztos, hogy kritikusak, mert azóta a kormány tovább korlátozta a különböző szolgáltatásoknak a hozzáférését.

[00:45:45]Tavaly augusztus óta korlátozták a a WhatsAppot, korlátozták a hát a szignál már korábban be volt írtva.

[00:45:54]számos üzenetküldő alkalmazásnak a hozzáférését, előbb a videóhívást, majd a a hanghívást, majd a szöveges üzeneteket is korlátozták, majd a telegra, ugye Oroszországban legnépszerűbb milyen üzenetküldő alkalmazás a Tele és hírfogyasztó, tehát Telegram csoportok révén híreket is fogyasztottak rajta keresztül, Telegramot is betiltották és azóta a VPN használhat Oroszország, hogy így emelkedett, és nem azért, mert mert kifejezetten nem tudom ellenzikomír Putyin tevékenységét vagy szembeszállnának az orosz hatalommal, hanem azért, mert nincs más, és ők kommunikálni akarnak, vagy üzleti tevékenységet folytatni és ha annak az ára, hogy hát föltesznek egy, vagy akár fizetnek egy VPR szolgáltatásért, de akkor továbbra is tudnak kommunikálni egymással, mondjuk egy Telegramon keresztül, vagy tudnak YouTube videót nézni, akkor megteszik ezt.

[00:46:49]És azóta most nem néztem a legfrissebb statisztikákat, de megduplá legalább megduplázódott azoknak az aránya, akik VPN-t használnak Oroszországon.

[00:47:01]Köszönöm szépen.

[00:47:01]Az elmúlt egy órában Bendezsevski Anton az Ökonomus Gazdaságutató Alapítvány igazgatója, a poszovjet térség szakértője volt az aréna vendége.

[00:47:07]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:11]A beszélgetést az Infádió YouTube csatornáján szabadon megtekinthetik.

[00:47:15]Ott is felvételről fogják hallani.

[00:47:17]Ha oda föliratkoznak, akkor a következő beszélgetést azt automatikusan fogják megkapni.

[00:47:23]Nem kell VPN-t használni Magyarországon ehhez.

[00:47:25]Köszönöm a figyelmet.

[00:47:27]Exterde Tibor vagyok.

[00:47:29]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.