Életmentés a sürgősségin: hogyan szedi áldozatait az e-roller? Molitorisz Dániel, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Molitoris Dániel, ortopéd traumatológus.

[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:20]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:20]Jó napot kívánok.

[00:00:22]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:23]Nyár van.

[00:00:23]Szabadban vagyunk.

[00:00:23]Ilyenkor törvényszerűen megnő a szabadidős meg a megyfárra mászós balesetek száma.

[00:00:28]Az ortopédraumatológián megnő a a szám egyértelműen.

[00:00:32]Érdekes módon nem a fáramászós baleseteknek a száma növekszik meg, hanem a különböző ugye nagy sebességű járművekkel történő baleseteknek a száma.

[00:00:42]Természetesen van fára mászós és onnan leeső felnőtt gyermek.

[00:00:48]Igen.

[00:00:48]Tehát sajnos a a kültéri balesetek száma az ilyenkor egyértelműen megnőtt.

[00:00:53]Airroller.

[00:00:55]Elroller.

[00:00:55]Hát ez egy ez egy eléggé nehéz kérdés.

[00:00:57]Nagyon sok errolleres baleset van.

[00:00:59]Mind a gyermekek, mind a felnőttek között.

[00:01:02]Küzdünk vele.

[00:01:02]Talán azzal tudnám ezt párhuzamban vonni, hogy ugye amikor a bicikli elterjedt, akkor a biciklis élüléseknek volt nagyon nagy a száma, egy kiugrószám, és talán most abban az időszakban vagyunk, amikor szokjuk egymást az a rrollerrel.

[00:01:17]Érdekes, szakmailag érdekes, emberileg nehezebb sérülések történnek erről.

[00:01:23]Olyan sérüléseket látunk, amiket eddig nem, illetve olyan sérüléskombinációkkal találkozunk, amivel korábban nem találkoztunk nagyon nagy számban.

[00:01:31]Ühüm.

[00:01:31]Milyen típusú sérüléseket lehetollerrel összeszedni?

[00:01:33]És egyáltalán mitől más az rrolleres sérülés, mint amikor biciklivel esek el?

[00:01:42]Azollerrel az a legnagyobb probléma, hogy nagyon gyors.

[00:01:47]Magyarországon még nem létezik szabályozás, bár tervbe van véve, hogy lesz egy kreszmódosítás most ősztől, de az európai országokkal összevetve nekünk semmilyen szabályozásunk nincsen még.

[00:01:56]A legnagyobb probléma az az, hogy az a sebesség, amire az a rroller képes, az igazándiból annak az embernek, aki föláll rá, elképzelhetetlen.

[00:02:06]Pont a szabályozás törekszik arra, hogy egy kicsikét ezt megfoghatóbbá tegye, és olyan sebességkorlátokat vezetnek be, aminél ezeknek a sérüléseknek a nagysága valamennyire hát lejjebb vihető.

[00:02:17]És ugye beszélnek erről a 10-25 km/órás sebességrőlől nem nagyon tudják az emberek, gyerekek, felnőttek elképzelni azt, hogy mit jelent, hogy 10 km/óra, hogy valahogy ezt megértsük.

[00:02:30]Legel sétálunk ötel sétálunk.

[00:02:33]Igen.

[00:02:33]Pont ezt akartam mondani, hogy ahhoz, hogy megértsük ezt és a döntéshozók is, hogy valahogy tudják ezt közvetíteni, ugye 5-6 km/ó az, amit sétának nevezünk.

[00:02:42]Vegyük ennek a dupláját, az a futás.

[00:02:44]Aki ennél már gyorsabban fut a sporttol, azt tudjuk, hogy járás közben elesünk, az milyen érzés.

[00:02:50]Még azt is tudhatjuk, hogy futás közben, hogyha megbotlunk és elesünk, körülbelül milyen sérüléseket szenvedhetünk el.

[00:02:56]Hozzá kell tegyem, általában futó emberek nem szokták magukat halálosan balesetbe sodorni, tehát nem halnak meg sokan azért, mert futás közben elesnek.

[00:03:06]Valamilyenre gondolhatott a jogalkotó, és amikor azt szeretné, hogy hogy maximum 10-25 km/ legyen az a sebesség, amivel mehet egy erroller, mert arra még tervezett az emberi test, hogy egy ilyen sebességről, hirtelen lelassulva nullára, belecsapódva a betonba, ezt túléljük.

[00:03:23]Ühüm.

[00:03:23]De nem mindegy, hogy 25-tel vagy 50-nel esk.

[00:03:25]Hát a 25 is sokkal több, mint amire az ember tervezve van, nem?

[00:03:31]25 is sokkal több.

[00:03:31]A nagyon fontos az a reakció, illetve az a tanult mozgásforma, amit mi úgy szoktunk mondani, hogy hát már kéreg alatti, tehát igazándiból nem is veszem észre azt, amit csinálok.

[00:03:41]Van egy egy felépített mozgáskoordinációs mozgási pool, amiből mi ilyenkor táplálkozunk, emberek.

[00:03:50]És 25 km-nél talán ez még megvan, 50 km-nél nincs.

[00:03:57]Szándékosan nem nagyon tudok az arcomra esni, merthogy előbb-utóbb a kezem valahogy előkerül és megvédem magam.

[00:04:01]De ez rollernél ez nincsen, nem tud előkerülni.

[00:04:06]Szerintem nem tud előkerülni.

[00:04:06]Illetve azt látjuk, hogy nem tud előkerülni.

[00:04:09]Több szempontból sem tud előkerülni.

[00:04:09]Az egyik az az, hogy hogy relatíve magasan van a súlypontunk.

[00:04:16]Maga ez a lelassulás nagyon gyors, hiszen az erroller megakad, elakad a kerek, és onnantól kezdve az ember ugye repül róla, elesik.

[00:04:21]És az a sebesség, amit ilyenkor ugye összeadódik, az az igazándiból nem tartozik azokhoz a tanult mozgásformákhoz, aminél még tudunk reagálni erre.

[00:04:34]Aztán ehhez tartozik még hozzá az is, hogy hát ugye legtöbbször a a rollernél nincsen védőfelszerelés az embereken, legalábbis nagyon kevesen használnak ilyet.

[00:04:46]És ugye a védőfelszerelés nem használásából hatványozottan megnő azoknak a baleseteknek a súlyossága, amit elszenvednek.

[00:04:54]Erre például van egy nemzetközi statisztika, hogy csak a sisakhordás az 88 szor csökkenti azt az esélyt, hogy komoly koponyasérülésünk legyen.

[00:05:05]Ezt megfordítom.

[00:05:07]Ha nem hordok sisakot, akkor nem 88%-kal, 88 szorosan nagyobb az esélyem arra, hogy súlyos koponyasérülést szenvedjek el.

[00:05:16]Üm, a koponyának melyik része szokott sérülni?

[00:05:19]Ha az ember megtapogatja a saját fejét, akkor azt tapasztalja, hogy azon vannak ilyen keményebbnek tűnő, meg puhábbnak tűnő részek is.

[00:05:26]Már aki eleget tapogatja a fejét, az ezt tapasztalhatja.

[00:05:30]Mi szokott a koponyán sérülni?

[00:05:32]Hol sérül a koponya?

[00:05:35]Ha a koponya sérüléseket vesszük, a koponya bárhol tud sérülni.

[00:05:37]Tehát nincs olyan része a koponyának, ami ne tudna sérülni.

[00:05:41]A sérülésnek a súlyossága az változik aszerint, hogy a koponya csontja az milyen vastag.

[00:05:46]Vannak olyan részek a koponyán, amik eredendően vastagabbak.

[00:05:50]Ezek általában a homloki részen szoktak lenni, illetve magán a fejtetőn, illetve hátul a nyak fölötti részen van még egy olyan területe a koponyának, ahol vastagabba csont.

[00:06:02]Vannak olyan területek, amik kifejezetten vékonyhak.

[00:06:04]Ez ugye a fül körül lévő, úgy hívjuk, hogy fali része a koponyának.

[00:06:08]És utána van az arckoponya, amiből két nagy területet kell elkülöníteni.

[00:06:11]Maga az arckoponya, ahol a szemünk és az orrunk van, és utána ott van a szájunk és a szájunkat körülvevő rész.

[00:06:17]Ez azért érdekes, mert ugye ahol a fogak vannak, nagyon sokan szokták látni meg hallani, hogy valaki arc esik, foga kitörik.

[00:06:23]Ez az egyik dolog.

[00:06:25]És ott van a az alsó állkapocs, ugye, ami a kell ahhoz, hogy beszélgetni, mi is most beszélgessünk.

[00:06:31]Fontos a mozgása.

[00:06:31]És ugye ott van egy ízület.

[00:06:33]És ebben az ízületben, ahogy ugye mozog a a az állkapocs, állkapocsont, ennek a sérülése, ez szintén egy olyan terület, ami nagyon komolyan bevonódik ezeknél a ezeknél a baleseteknél.

[00:06:48]Ühüm.

[00:06:49]Melyik a legsúlyosabb koponyasérülés?

[00:06:49]Az ember, hogyha egy koponya modellre még emlékszik az iskolából, akkor látja, hogy a szemüregen belül még egy luk is van, ahol a szemidegeknek valahogy be kell jutni a koponyába.

[00:07:01]De ez nagyon védett dolognak tűnik.

[00:07:03]Aztán ott van az orrunk is.

[00:07:05]Az már nem tűnik olyan nagyon védettnek.

[00:07:07]Ott ilyen vékonyabb csontok vannak.

[00:07:09]Mi szokott leérni, ami nagyon össze tud törni?

[00:07:13]Tulajdonképpen, hogyha nincsen rajtunk védőfelszerelésirok, akkor bármelyik része leírad a koponyának.

[00:07:17]Sajnos ezt látjuk.

[00:07:19]Ugye lehet ezzel vitatkozni, hogy hogy miért, igen, miért nem.

[00:07:21]Erre mindig azt szoktuk mondani, hogy bármilyen olyan szituáció előfordulatol nem egy sík felületen történik az esés, hanem mondjuk egy járdának a szélén.

[00:07:32]Tehát a járda, a szigetnek a széle, ugye az egy él, az ugyanolyan, mintogyha valakit fejbe dobnának kővel, csak hát a sebesség az nem mindegy.

[00:07:37]És ilyenkor a a sérülésnek a mértékét ez két dolog határozza meg.

[00:07:42]egyrészt, hogy a koponycsont az mennyire véd meg minket, illetve a lágy részt, ami a koponyacsont mögött előtt van, azt mennyire tudja védeni.

[00:07:49]Világos, hogyha a koponyacsont előtt van ez a lisz, mint például a szám, ott nem nagyon tud védeni.

[00:07:53]És utána a következő sérülés fokozat, ami beosztás szempontjából fontos, az az, hogy a a koponyában elhelyezkedő lágyrészek leginkább itt ugye az agyra gondolunk, és annak a kihelyezett szervrészeire, például a szemre, orra, hasonlókra.

[00:08:11]ezek mennyire védődnek meg, vagy tudnak megvédődni a koponyacsant vastagsága által.

[00:08:16]És van egy harmadik szempont, ami nagyon fontos, hogy a töréseknél maga a törés is vérzéssel jár, illetve a csontok mögött futnak különböző erek, és ezeknek az ereknek a sérülése szintén egy másodlagos sérülést tud elindítani.

[00:08:36]Beszélünk arról, amikor maga a sérülés során úgy sérül a koponyacsont, hogy betörik és benyomja a mögötte levő lágyrészeket, illetve elvág ereket, és ezek az ereknek a vérzéséből egy olyan nyomásfokozódás alakul ki, ami egy másodlagos súlyos károsodást, agykárosodást tud kialakítani.

[00:08:56]Ühüm.

[00:08:56]Mit csinálnak, amikor bejön egy behoznak, nem jön, őt hozzák egy olyan embert, akinek mondjuk egy járda szegéllyel érintkezéses koponya sérülése van.

[00:09:05]Ezt laikusként úgy képzelem el, hogy ez egy véres pépes dolog, és még csoncilánkok is ott vannak a környéken.

[00:09:14]Sajnos nem feltétlenül, hogy néz ki.

[00:09:17]Sajnos nem feltétlenül.

[00:09:19]Ugye szerkesztő úr is kijavította magát, hogy behoznak egy ilyen sérültet.

[00:09:21]Nem, tehát van, amikor a sérült saját lábán sétál be, mert elesik, beüti a fejét, és az a folyamat, ami adott esetben elindul, az nem föltétlenül első pillanattól számít.

[00:09:33]súlyosnak.

[00:09:33]Ugye ha csak arra gondolunk, hogy ott az ütődéstől adott esetben egy ér megpattan, akkor az az idő, ameddig az az ér olyan mennyiségű vért enged ki magából, hogy lágyrész elnyomatási tüneteket okozzon, ez mindenkinél szubjektív, de más időt vesz igénybe.

[00:09:54]Tehát igenis van olyan, nagyon sokszor látunk olyat, hogy valaki saját lábán jön be, és tulajdonképpen egy koponyaagyyi sérülése van, valamilyen elesés, rolleres, bármilyen elesés következtében.

[00:10:04]Vannak azok a sérültek, akiket behoznak, mert maga a sérülés után közvetlenül már olyan tünetek alakulnak ki, mint az eszméletvesztés vagy a zavartság, amikor ezeket a betegeket már ugye a mentő szállítja be.

[00:10:19]És ilyenkor történik egy vizsgálat, ahol mi hát egy durva eszköz nélküli vizsgálat, amikor az ember tulajdonképpen megnézi a koponyát és megtapogatja, akkor érzi, nem érzi, látja, nem látja azt, hogy azon van-e bármi külsérelmi nyom.

[00:10:30]Tulajdonképpen azt kell mondjuk, hogy ez egy első blik diagnózis, ami után történik egy képalkotó vizsgálat.

[00:10:37]Ez általában a leggyorsabb az a CT vizsgálat szokott lenni, ami a CT vizsgálat meg tud mutatni két dolgot.

[00:10:44]Az egyik az, hogy sérült a csont, a másik pedig az, hogy az agyszövet mellettben van-e még vér.

[00:10:53]És akkor utána kezdődik az a versenyfutás az idővel, hogy mi az agyat menekítsük abból az állapotból, amit ez a túlnyomásos sérülés ki tud alakítani.

[00:11:05]De hogy lehet az agyat menekíteni?

[00:11:06]Lecsapolni nem lehet.

[00:11:08]Lecsapolni nem lehet.

[00:11:08]Lehet csökkenteni azt a nyomást, tehát a vérnyomást tudjuk csökkenteni elsősorban, illetve léteznek olyan műtéti eljárások, amik szokták mondani, hogy megfúrják a koponyát, amikor tulajdonképpen egy ilyen menekülő nyíláson próbálnak engedni annak a fokozott nyomásnak, hogy távozni tudjon a a koponyaüregből.

[00:11:29]Ö, nem egészen egyértelműen lehet ezt így megfogalmazni, de lényeg a lényeg, hogy nyomáscsökkentés az, ami révén az agynak se esélye van arra, hogy túlélje az ilyen sérüléseket.

[00:11:40]De úgy néz ki, mint amikor az a gumi elfárad, és a belső elkezd belőle valahol kitüremkedni.

[00:11:48]Ilyen is van.

[00:11:48]Igen.

[00:11:48]Tehát sajnos a sérüléseknél van egy fiziológiás folyamat.

[00:11:52]A sérülés után a szövetek azok egy úgynevezett steril gyulladásos reakcióval válaszolnak.

[00:11:58]Ennek a reakciónak az a lényege, hogy az ereknek a áteresztő kapacitása az megnő, és az erekből a véren kívül más rész, más anyagok is ki tudnak áramni.

[00:12:10]Tehát lesz egy úgynevezett szövetközti dúzzanat.

[00:12:14]Ez ugyanaz, mint amikor megütöm magamat, van ott egy pici kis vérömly, és utána van egy egy nagyobb dúzzanat, mint amit úgy el tudnék képzelni ahhoz a a vérömlhez.

[00:12:22]És és ez fáj.

[00:12:22]És ez a fájás igazándiból az, ami az agynál is megtörténik.

[00:12:27]Az agy elkezd duzzadni, és eznek a duzzadásnak van egy felfutóága és van egy lefutóága.

[00:12:34]És ez az időszak, amikor az úgynevezett másodlagos agykárosodás tulajdonképpen létre tud jönni, mert ezt a dúzást az agy szereti, nem viseli el.

[00:12:44]És hogyha mi nem tudunk utat engedni a duzzodásnak, akkor az agy az mostani tudásunk szerint véglegesen tud akár károsodni.

[00:12:54]Érzek valamit, amikor azon kívül, hogy beütöttem a fejem, elcsaptam magam egy rollerrel, hogy valami agysérülésem van?

[00:13:01]Tehát mindenképpen menjek egy traumatológiára, vagy várogassak otthon, hogy majd múlik a fejfájásom, vagy ha fejfájásom van, az már eleve rossz.

[00:13:10]hogyha a sérülés után alakul ki a fejfájás, akkor azt azt mondjuk, hogy egy rossz jel nem szeretjük.

[00:13:14]Tehát mindenképpen érdemes akkor szakemberre az orvoshoz fordulni.

[00:13:21]Vannak sokkal egyértelműbb jelek, ugye amikor bárhogyha a fül orjáratból, ne adj isten a szájból vérzés van, akkor akkor mindenképpen azt mondjuk, hogy az az nem szabad úgy hagyni, azt lássa orvos, tehát baleseti sebészetten lássa orvos, hogy el tudja dönteni, hogy ez esetleg csak egy nyálkártyasérülés, vagy egy külső Így van.

[00:13:40]Így van.

[00:13:40]hogy a fülem ahogy megütődött az vérzik, vagy az orrom ahogy megütődött az vérzik, de nem a koponyából történő vérzésnek a jeleként látjuk ezt.

[00:13:52]Ugyanígy visszatérve a kérdésre, hogy érezzük a a azt, hogy sérült az agyunk, tehát nem érezzük, a másodlagos jeleket érezzük, ami a nyomás fokozódásból ered már.

[00:14:02]Ez ugye elsősorban a fejfájás.

[00:14:05]Másodsorban az, amikor az ember olyan olyan furán érzi magát, ez a nyomottság, ami ennél már súlyosabb, az, hogyha egy olyan bizonytalanság érzés ezzel kapcsolódó kellemetlen diszkomforté érzés, ami hányással jár, akkor arra azt mondjuk, hogy az egyértelműen a sérüléshez kötődő és akár egy súlyosabb sérülésnek a jele is lehet.

[00:14:23]Ühüm.

[00:14:25]Másfajta fejfájás az, amit egy agyinyomás növekedésnél érez az ember, mint amikor mondjuk másnapos.

[00:14:33]Hogy a fejfájás jellegem másfajta, erre a választ nem tudom.

[00:14:35]Az biztos, hogy a nem csillapodni akaró fejfájás, ami egy ilyen ütődéses sérülés után alakul ki, az egyértelműen rosszat jelent.

[00:14:45]Az, hogyha ebben esetlegesen egy alkoholos befolyás befolyásoltság is van, ez ugye a tüneteket mondjuk úgy, hogy erősen el tudja torzítani.

[00:14:54]Tehát az, hogy az ember ebből mit és hogyan él meg, de mindenképpen maga a fejfájás, mint olyan, az a rossz jelek közé tartozik.

[00:15:02]Addig az arckoponya részemmel, az összetört fogammal, a kiugrott árkapcsommal nem is foglalkozik senki, ameddig meg nem állítják az agyamban a nyomásnövekedést.

[00:15:13]egyértelműen elsőbbsége van az agy védelmének és az agymentésének.

[00:15:14]És az a stratégia, ami alapján az ellátás történik, az mindenképpen aszerint alakul ki, hogy mi az, amit a leghamarabb kezelni kell.

[00:15:25]Ö természetesen ilyenkor több diszciplina próbál egyszerre dolgozni, és akkor megbeszélés alapján döntik el, hogy melyik sérülést milyen szinten hogyan kell ellátni, ahhoz utána hogy követ kapcsolódhat a következő ellátás, tehát adott esetben a kitört fogaknak az ellátása mentése, a az állkapocs törésének az ellátása, a bőrsérüléseknek az ellátása és természetesen a koponyán kívüli sérüléseknek az ellátása.

[00:15:51]Mennyi idő alatt gyógyul meg egy átlagos sérülés, amit rollerrel szoktunk csinálni?

[00:15:59]Van-e egyáltalán valami átlagos rolleres sérülés, vagy mindegyik teljesen más?

[00:16:05]Sajnos a a roller sérüléseknek a átlagos gyógyulása ideje ez egy nem meghatározható fogalom.

[00:16:09]Természetesen ugye ez abból következik, hogy nem látjuk előre azt, hogy hogy mi történik, ki hogy gyógyul, mik azok a külső tényezők, amelyik befolyásolják a gyógyulást.

[00:16:21]Ugye amiről most nagyon sok szó van, ezek a különböző kórházi fertőzések, amik nem azért alakulnak ki, mert egy kórházban kosz van, nem azért alakul ki, mert van légkondicionál vagy nincs légkondicionáló.

[00:16:31]Ezek a kórházi fertőzések már attól, hogy több ember tartózkodik egy helyen, ugye kórház, ezek sokkal könnyebben kialakulnak.

[00:16:40]Tehát az, hogy egy kórházi fertőzés valakinél megjelenik-e vagy sem, erre nem tudunk alapvetően előreválaszolni.

[00:16:48]számolni kell vele, és nagyon sokszor előfordul kórházi fertőzés, ami nehezítheti a gyógyulást, elhúzhatja a gyógyulást.

[00:16:56]Ühüm.

[00:16:56]Intenzív osztályra kerülnek a súlyos sérült emberek, akik ilyen balesetet szenvedtek.

[00:17:01]Ez automatikus, tehát mindenki számoljon azzal, hogy előbb-utóbb már elnézést, de csövek fognak belőle lógni.

[00:17:07]Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon fontos azt tudni, hogy a kórházban a koponya agysérülteknek a megfigyelése az egy prioritást élvező folyamat.

[00:17:17]Tehát mindenképpen a megfigyelésen van a hangsúly, hogy ez kinél mennyi ideig tart, milyen osztály ellátását veszi igénybe az, hogy ez egy intenzív osztály, ahol adott esetben lélegeztetni lehet a beteget, vagy egy olyan intenzívhez kapcsolódó osztályú, mi úgy szoktuk hívni, hogy szubintenzív osztály, ahol akár lehet is lélegeztetni a beteget, de alapvetően egy picikét már a kevésbé súlyos sérültek vannak, vagy egy normál kórházi osztály, ahol nincsen lélegeztetőgép.

[00:17:46]elsősorban ezeknek a megfigyelési szinteknek a a kiválasztása ez mindig a sérüléshez és az adott sérültnek az állapotához kapcsolódik.

[00:17:57]Azt szokták mondani, megtanultuk már az erroller kországban, hogy politraumatizált betegek mennek be.

[00:18:02]Ez azt jelenti, hogy agya, arca, keze, lába el van törve.

[00:18:04]A politraumatizált az azt jelenti, hogy több olyan szervrendszer sérül, aminek önmagában vagy a késérülés kombinációjából fakadóan akár végzetes kimenetele is lehet.

[00:18:19]Tehát kéztörésnek azért nem kéztörést úgy hívjuk, hogy monotrauma, tehát hogy egy valamelyik mozgás szervrendszerben résztvevő végtagunk sérül, amikor mondjuk sérül a koponyánk, és a mi úgy szoktunk mondani, hogy a melkas hasi traumának a kombinációja, az már például politraumatizáltnak számít.

[00:18:38]A koponya sérült és a végtag sérült, az is szintén politraumatizáltnak számít, mert az agy sérülése az mindig egy súlyos, akár önmagában is az életet veszélyeztető sérülés.

[00:18:50]Üm lágyrészek, has ilyenek szoktak sérülni.

[00:18:52]Az ember ugye látja ezeket a rollereket, azon szoktunk átesni a kormányon.

[00:18:56]Az egy az egy vaslód.

[00:18:58]Igen.

[00:19:01]Lightrész sérülések is nagyon súlyosak tudnak lenni.

[00:19:02]leginkább azok a lágyrészt sérülések, amik ugye pontosan a a lágyrész kifejezésből, tehát valaki egy picikét pocakosabb, akár az, hogy a hasfal az zúzódik, akkor ott a hasfal mögötti szervek, tehát abban az hasüregben lévő szervek is tudnak sérülni.

[00:19:19]Ugye elsősorban ilyenkor a májat meg a lépet szokták mondani, természetesen a vese és nagyon fontos a hasnyelménynek a sérülése is előfordul, illetve a bélnek a sérülése is.

[00:19:27]És itt a sérüléseket alapvetően befolyásolja azt, hogy maga a hasfalban lévő zsírszövet, illetve szövetnek a különböző szöveti részeknek az egymáson történő elcsúszása önmagában tud egy olyan sérülést létrehozni, ami a későbbiekben egy nagyon nehéz gyógyulást eredményez.

[00:19:47]A hasgen belüli szerveknek a sérülése megint csak egy, mondhatjuk úgy, hogy időzített bomba, mert a sérülés pillanatában amennyiben ezek a nyíróerők olyan nagyok, akkor ezek a szerveknek a elmozdulása, vagy a szerveknek a a elcsavarodása szintén kicsi ereknek a sérülését és vérzést tudja okozni.

[00:20:12]Ezeknek a sérüléseknek a klinikai jelei azok később jelentkeznek.

[00:20:15]Magyarul, amikor valakit egy ilyen sérülés után kórházba visznek, nem kötelező, hogy lássunk rajta bármilyen külsérelményomot.

[00:20:24]Szoktuk ezeket ilyen felnyersolású sérüléseknek hívni, hogy amikor valaki biciklizik és a biciklivel nekimegy a járdaszigetnek, ugye akkor a bicikli kormány 90 fokkal elfordul, és akkor a biciklinek a kormánya mint egy dárda áll bele az embernek a hasába.

[00:20:37]Ez meg tud nyomni úgy szerveket, jellemzően ott első körben a a hasüregben a májat és a máj körül lévő többi szervet, amelyeknek a sérülése vérzéssel járt, és ennek a vérzésnek az életet fenyegető volta az csak később derül ki, hiszen a vérzés nem gyűlik, gyűlik, gyűlik.

[00:21:00]Tulajdonképpen ugyanaz, mintogyha idézelbe eret vágnék magamon, folyik ki belőlem a vér.

[00:21:03]Csak ez a vér nem Így van.

[00:21:06]Tehát ez nem kifele folyik, hanem befele, de magából az érpályából elvész.

[00:21:10]És ugye a végső dolog, ugye mi a végső dolog?

[00:21:12]Az az, hogy nekünk igazándiból a legfontosabb az, hogy oxigént tudjunk szállítani az agyunkba.

[00:21:17]Mindig arról szoktunk beszélni, hogy van az agyunk, őnek ki kell az oxigén.

[00:21:21]Ami lejjebb van, az tulajdonképpen a a robot, a droid.

[00:21:23]És ugye ami ezt csinálja, az a szívünk.

[00:21:25]A szívnek kell, hogy tudjon pumpálni.

[00:21:30]Tehát kell bele a folyadék, ez a vér.

[00:21:30]És hogyha ez a vér eljöfolyik, akkor a szív nem tud mit pumpálni.

[00:21:34]Hogyha nem tud mit pumpálni, akkor abban nincs oxigén sem.

[00:21:38]Abb kerti szivottyúra is rá van írva, hogyha nincs benne víz, akkor az tönkre fog menni.

[00:21:42]Így van.

[00:21:42]Igen.

[00:21:42]Nem tud mit szállítani, akkor előbb-utóbb meg szív, akkor meg fog állni.

[00:21:47]Nem tud mit vinni.

[00:21:47]És ugye az agya az, ami a legsúlyosabban károsodik itt megint csak.

[00:21:51]Tehát az oxigénhiány az, ami ami a a legveszélyesebb.

[00:21:53]És akkor innentől kezdve egy hát súlyos végzetes állapot tud kialakulni.

[00:22:00]Tudunk valamit csinálni mi laikusok, amikor azt látjuk, hogy valaki elcsapta magát.

[00:22:04]a rollerrel.

[00:22:04]Ilyenkor az autóbaleseteknél szokták mondani, hogy ne mozgassuk, mert nem tudjuk, hogy van-e nyaki sérülése.

[00:22:09]Mit csináljunk?

[00:22:12]Ott van, vérben fekszik.

[00:22:14]Igen.

[00:22:14]Hát ugye ez a ez az elsődleges és az alapszintű ellátáshoz tartozik, amikor egy ilyen balesetbe futunk bele, ugye akkor a legfontosabb az, hogy az, aki a balesetet elszámette, az magánál van-e, vagy sem?

[00:22:26]Hogyha nincs magánál, akkor az egyértelmű az már egy olyan súlyos állapot, aminél egyértelmű a legelső a mentőt kell hívni.

[00:22:31]Tehát el lehet kezdeni ott a stabilizálás és hasonló dolgokat végezni, de igazándiból egyedül nem vagyunk képesek erre.

[00:22:42]Sőt azt kell mondjam, hogy akár többen se vagyunk képesek erre, mint egy kiképzett mentőcsapat felszereléssel.

[00:22:47]Tehát a legfontosabb az a segítségkérés.

[00:22:49]És ameddig a mentő meg nem érkezik, addig sorrendből azt kell megnézni, hogy ez a sérült, ez ha magánál van, ha nincs, a légzése az megvan-e.

[00:22:59]Ha nincsen meg a légzés, akkor az azért nincsen meg, mert valami eldugította az ő légző járatait.

[00:23:07]ennek a biztosítása.

[00:23:07]És hogyha nem látunk rajta keringési jeleket, akkor azt mondjuk, hogy el kell kezdeni az újraélesztést, mert ugye mi is beszéltünk róla, az újraztést bárkinél el lehet kezdeni, aki kéri, aki nem kéri azt, hogy ne csinálja, mert ugye az azért ez egy eléggé határozott folyamat és fájdalmas tud lenni.

[00:23:22]És ami a nagyon fontos, hogy igen, abból kell kiindulnunk, hogy a koponya és a nyak az sérülhetett.

[00:23:32]Magyarul mindezt úgy kell megpróbálnunk, hogy a koponyát és a nyakat azt védjük, tehát a nyaki gerinc védelmében, a koponya védelmében, de egy újraélesztést el lehet kezdeni, egy úgynevezett alapszintű újraélesztést.

[00:23:44]Nehéz ügynek látszik, mert mondjuk hason fekszik, ember meg a szakorvos legyen a talpán, aki képes úgy megfordítani, hogy egy újraesztést el tudjon indítani, mert hasonfekvő emberen nehéz.

[00:23:54]Nehéz.

[00:23:54]Igen, igen.

[00:23:54]Ezek mindig ezek szoktak lenni a trükkös kérdések, és erre a frappáns válasz az szokott lenni, hogy egy agysérült élő még mindig jobb, mint egy jó aggyal nem működő halott.

[00:24:05]Tehát hogyha ha olyan szituációban helyzetbe találjuk azt a sérültet, hogy nekünk kedvezőtlen, akkor próbálva figyelnve arra, hogy hogy ne sérüljön másodlagosan a nyak és a koponya, de érdemes megpróbálni hátrafektetni és így elkezdeni ezt a bizonyos újraélesztést.

[00:24:23]Én is estem eleget kerékpárral.

[00:24:23]Egy idő után gyerekkoromban megtanultam, hogy hogy kell eldobni a kerékpárt ahhoz, hogy arról többé-kevésbé sérülésmentesen le tudjak szállni.

[00:24:32]Ehhez sokat kellett gyakorolnom.

[00:24:34]Ezt miért nem tudják a mai gyerekek?

[00:24:38]Úgy gondolom, hogy amióta ez a kütyűvilág létezik, a gyerekek sokkal többet nézik a képernyőt, mintogy fáromásszanak és biciklizzenek.

[00:24:44]Tehát a gyermekeknek a mozgáskultúrája az sokkal szegényesebb.

[00:24:49]Ezt nem csak én mondom, hanem testnevelők, tanárok is.

[00:24:51]Olyan mozgáselemekre kell tanítani ma a gyerekeket, amit mi elképzelhetetlennek tartottunk, hogy nekünk azt tanulni kéne, mert amikor odakerültünk, már tudtuk.

[00:25:02]Érdekes, hogy a a gyerekeknek például a hátrafelé járás, hátrafelé futás az nem olyan egyértelmű, mint volt 152030 év ott fociztunk.

[00:25:13]Hát a védőjátékos az hátrafel, hát különben nem látta volna a támadójátékost.

[00:25:18]Többször volt már olyan, hogy gyermeket azért hoztak be hozzánk, mert hátrafele futás közben elesett, és ahogy elesett, maga az esése is olyan volt, hogy hogy egy csukló vagy vagy alkartöréssel, könyögtöréssel járt együtt.

[00:25:30]Ezeknek a száma is megnőtt.

[00:25:32]A gyerekek nem tudnak gurulni, amit amit közelban úgy hívjunk, hogy előre bukfenc, hátra bukfc.

[00:25:38]Hát merem büszkén mondani, hogy mi ezt annak idején gyerekkorunkban felszívtuk és tudtuk.

[00:25:45]És alapvetően mindenkinek jól ment.

[00:25:47]Előre biztos, hátrafele kevésbé.

[00:25:47]Vannak iskolák, ahol testők elmondják, hogy nem is merik ezt már tanítani.

[00:25:54]Ugye van ez az élményközpontú oktatás, ami alapvetően arra irányul, hogy a gyerekeknek 45 perc alatt élménnyel együtt próbáljanak átadni tananyagot.

[00:26:04]Természetesen ugye ez a tananyag kárára van.

[00:26:06]Tehát sajnos az a mozgás, koordinációs elmaradás, ez egy ilyen generációs probléma.

[00:26:10]Egy nagyon aranyos testő tanár ismerősöm mondta, nagyon jó volt a megfogalmazás, hog úgy mondja, hogy a gyerekek biliárdasztalon nőnek föl, tehát nincs előttük akadály, nincsen se gödör, se hupli, se heppe, se hupa.

[00:26:23]Tehát ezek a gyerekeknek a mozgáskoordinációja jelentősen rosszabb.

[00:26:26]És ezzel szemben, amit látnak a közösségi médiában, hogy valaki a falon mászik, leugrik, így gurul, úgy gurul.

[00:26:36]Tehát van egy elvárás saját magukkal szemben, vagy a környezetnek van elvárásuk velük szemben.

[00:26:41]Ennek nem tudnak megfelelni, és nincs ennek tisztában azzal, hogy mit jelent elgurulni, mit jelent elesni.

[00:26:46]Nem tudják azt, hogy mit jelent, hogy 20 km, nem 20 km/ó, 30 km/ó, 15 km/ó.

[00:26:52]Nem ismerik ezeket a fogalmakat, mert nem tapasztalták meg, hogy milyen az leesni egy fáról.

[00:27:02]nem tapasztalták meg azt, hogy milyen az elesni, mert nem kerültek ilyen szituációba.

[00:27:09]Tehát nagyon-nagyon komoly elmaradással kell együtt élnünk.

[00:27:13]És ezeknek a nem csak gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek is a sérüléseire vagy az elkerülésre adott válaszuk az nem alakul ki, vagy egyáltalán nem fejlődik úgy, ahogy annak kéne.

[00:27:25]Ühüm.

[00:27:25]viszont a közösségi oldalon azt olvassák, hogy hogy kell a 25 km-re korlátozott rollerből kikódolni a chipet, hogy menjen az 80-nal is.

[00:27:35]Igen, mert hogy elvileg képes 80-nal is menni.

[00:27:38]Valószínűleg sokkal többa is képes menni, mint ami a megengedett, vagy ami a szeretnénk, hogy megengedett.

[00:27:43]Üüm, a védőfelszerelések azok elérhetőek, csökkentik valóban a sérülések számát.

[00:27:50]Olvastam olyan elméletet is, hogy aki védőfelszerelést vesz föl, az eleve sokkal bátrabban megy neki a világnak, mert azt gondolja, hogy az mindenre jó.

[00:28:00]Ezeknek a védőfelszereléseknek a használata az mindenképpen jó volt.

[00:28:04]Amiről szoktunk beszélni, az az, hogy a a védőfelszereléseknél a a védőfelszerelésnek a használatát, azt meg kell tanulni.

[00:28:12]Ugye amiről szoktak beszélni, ugye ez a sisaknak a használata.

[00:28:15]Sajnos a sisakot föl lehet venni rosszul is.

[00:28:16]És hát ki kell választani a jó sisakot.

[00:28:18]És ugye a következő kérdés az, hogy milyennek kell lenni ugye a jó sisaknak.

[00:28:22]A jó sisaknak olyannak kell lenni, hogy azt a részt, ami a sisakból kilóg, ugye itt az arckoponyáról beszélünk, azt tudja védeni.

[00:28:30]Ezt nagyon egyszerű kipróbálni, hogyha az ember sisakban nekitámaszkodik fejjel a falnak, akkor az óra nem szabad, hogy elérje a falat.

[00:28:36]És akkor az a sisak megfelelő lehet arra, hogy ilyen sérüléseknél védelmet nyújtsam.

[00:28:43]De azzal véd a sisak, hogy önmaga eltörik és csökkenti a az ütközésnek az erejét.

[00:28:49]Igen.

[00:28:49]Tehát ugye ezek ugyanúgy, mint az autónál ezek a deformálódó részek, tehát elveszik a sérülésnek a mozgási energiáját, legalábbis csökkentik, és így próbálják megcsökkenteni a sérülésnek a mértékét.

[00:29:01]Ühüm.

[00:29:01]Ebben az időszakban a térd meg a térdag sérülések azok gyakoriak.

[00:29:03]Ez egy ilyen téli síszezoni sérüléstípus szokott lenni.

[00:29:08]Tehát bármilyen ízületnek a a túlfordulása, torkváci az az lehetséges ezeknél a sérüléseknél.

[00:29:15]Tehát nem csak a koponya tud sérülni, ugyanúgy tud sérülni a mellkas, ugyanúgy tudnak sérülni a végtagok, és hát az ízületek ilyenkor tudnak ficamodni, elmozdulni olyan mértékben, hogy az az akár orvosi ellátást is igényeljen.

[00:29:31]Selők közösségeiben állandó kérdés, hogy védjük-e különböző eszközökkel a térdünket, fixáljuk-e a térdünket csielést?

[00:29:39]Van, aki azt mondja, hogy nem szabad, mert azzal elgyöngítjük és a saját védekezőképességéből elveszünk más.

[00:29:44]azt mondja, hogy dehogy nem szabad, hiszen az segít abban, hogy ne csavarodjon.

[00:29:49]Van erről egy orvosi álláspont?

[00:29:52]Az orvosi álláspont az, hogy az ízületeket azért jó védeni, mert az ízületeket sokkal nehezebb gyógyítani, mint védeni.

[00:29:58]És hát ami a tapasztalat, az az, hogy minél biztosabban mozog valaki egy ilyen rolleren vagy hát járművön, annál inkább szokott hordani valamilyen védőfelszerelést, és általában az amatőrök azok, akik nem szokták ezeket hordani.

[00:30:16]Ettől függetlenül az, hogy hogy ez mennyire a mindennapokban használható-e vagy sem, erről megoszlanak a vélemények.

[00:30:25]Én úgy gondolom, hogy talán a a divatipar, illetve a védőfelszerelés gyártók felé az egy felhívás lenne, illetve hát nekik ez egy probléma, hogy felszívé kéne tenni a védőfelszereléseket, olyan védőfelszereléseket kéne tervezni, amit az ember magától is szívesen hord, és akkor alapvetően azok a testrészek, amik ilyenkor a leg inkább sérülnek, csökkenteni tudjuk ezeknek a sérülési előfordulását.

[00:30:54]Mi az, ami az adsérülést, ide nem számítva, mert az súlyos mindig, ami egy kellemetlen nehezen gyógyuló sérülés.

[00:31:02]A csukló a sok csont miatt, a könyök a bonyolult szerkezete miatt, mert az ember azt szokta mondani, hogy ha görkorcsolyázik, abból előbb-utóbb lesz egy elesés, és mindenki a csukló meg könyöktöréstől retteg.

[00:31:15]Igen.

[00:31:15]Hát a csukló is, a könyök is tud úgy sérülni, hogy ez kifejezetten kellemetlen szövődményekkel jár.

[00:31:20]Ugye maga a szövődmény az, hogy utána beszűkülhet a mozgásfunkció.

[00:31:23]Ugye az ember ezt nehezen tudja elképzelni, h beszűkül a mozgásfunkció.

[00:31:27]Én mikor mindig azt szoktam elmesélni, hogy képzeljük el azt, hogyha begipszelik a könyökünket, akkor a könyököt azt úgy gipszelik be, hogy derékszögbe 90 fokban van a könyök, és akkor rátesznek egy egy sínt.

[00:31:39]És ugye ezzel a sínnel, hogyha ez a kez a karunkon van, hát a szájunkat nem érjük el, és a fenekünket nem érjük el.

[00:31:45]szomszéd megmosni saját mindennapi higiénés elvárásoknak nem tudok megfelelni és egy könyöksérülésből adott esetben a gyógyulás miatt tehát csak attól a gyógyulás olyan, hogy egy kötőszövetes massza veszi körül az addig szépen mozgó ízületet be tud szűkülni úgy a könyöknek a mozgása, hogy azok a mozgások, amiket természetesnek veszek a mindennapi higién és igényeim kielégítésére, nem fognak menni.

[00:32:14]Ugyanígy a csuklónál, a csuklónál nem is vesszük észre, hogy az írásnál mennyire fontos az, hogy az a finom koordináció, amit ilyenkor nekünk létre kell tudni hozni, ez károsodhat.

[00:32:26]Tehát adott esetben maga a legegyszerűbb pici mozgás, ami a a csuklóban történik, fájdalmassá válik, beszűkülhet, és olyan alapvető funkciókat nem vagyunk képes ellátni, ameddig fel se tűnt, hogy van, illetve a hiánya nem tűnt föl.

[00:32:38]Ühüm.

[00:32:38]Nem fogom tudni leírni normálisan, hogy soha nem fogok többet elektromos rollerrel bukós sisak nélkül menni.

[00:32:44]Mondjuk úni, mondog nem tud SMS küldeni a telefonján olyan egyszerűen, mint eddig, mert fájdalmat okoz.

[00:32:48]Igen.

[00:32:48]Tehát, hogy sajnos ezeknek a ezeknek az ízületeknek a sérülése ugyanolyan nehezen tud gyógyulni, és amiről elfeledkeznek nagyon sokan, ugye azok maguk a bőrsérülések.

[00:33:01]Tehát tulajdonképpen ez olyan, mintogyha az ember ugye ráesne egy ilyen jobb fajta ráspolyra, amikor az ember a betonnal találkozik, ugye ott leradírozni tudja az ember a bőrét a a betonon, és ezeknek a gyógyulása szintén nagyon elhúzódó.

[00:33:14]És ugye a bőrünk az egy külön szerv, hogy azt nagyon sokszor elmondják.

[00:33:19]A a bőrnek az elvesztése az egy nagyon-nagyon komplex gyógyítást igénylő sérülés, és nagyon sokszor nem sikerül 100%-ban, sőt kizárt, hogy 100%-ban tudjon sérülni vagy gyógyulni.

[00:33:35]Ezért mondja kerékpáros szerkesztő kollégám, hogy kötelező felszerelés kerékpározásnál is a védőkesztyű, mert akkor az összes kutyapiszkót nem a lehorzsolódott kezembe fogom bedörzsölni.

[00:33:45]Igen, de hogyha belegondolunk abba, hogy hogy az a rész, ami ami le jön, tehát hogyha csak lehorzsolódik, akkor azt mondjuk, hogy az még úgy meg tud gyógyulni.

[00:33:53]De hogyha ez a horzsolás mélyebb, az ember el se tudja képzelni azt, hogy mondjuk 15-20 cm csússzon a betonon, és az még nem azt jelenti, hogy méterket csúszott, de 15-20 ctit csúszik, az már olyan bőrvesztést tudményezni, ami eleve a gyógyulást sokkal nehezebbé teszi az általános gyógyulást, és a bőrnek a visszapótlása az egy nagyon komoly orvosi szakmai kihívás.

[00:34:19]Valahonnan szerezni kell az ember testéről más.

[00:34:21]Igen, igen, igen.

[00:34:22]Máshonnan próbálunk ilyenkor bőrt átültetni.

[00:34:24]Ez a bőr az egyrészt látszódni fog, hogy nem odavaló, tehát az máshonnan jött oda.

[00:34:28]És ugye akkor megint föl, hogy én odatettem bőrt, ugye van a másik rész, ahnan elvettem, tehát ott is látszódni fogok, hogy van egy bőrhiány.

[00:34:36]Nem, nem teljesen olyan bőrhiány, mint ami a sérülületen, de tulajdonképpen egy adott volumenből kell utána gazdálkodnom, és mínuszban vagyok már az elejétől kezdve.

[00:34:47]Ühüm.

[00:34:47]Ö van olyan sport, amit az életkor előrehaladtával az embernek már érdemes abbahagynia.

[00:34:54]Ausztriába járva 80-90 éves sielőket is látok, csak ők már mondjuk 60 évet csinálják, vagy 70 éve.

[00:35:02]Nehéz erre a kérdésre válaszolni.

[00:35:05]Én úgy gondolom, hogy ahogy változik az igény, ahogy változik a divat, a mozgáskultúra irányában, alapvetően a a folytonosságon van a hangsúly.

[00:35:17]Tehát én úgy szoktam ezt megfogalmazni, hogy a a kampányszerű sílyelés az mindig veszélyes.

[00:35:22]Tehát az, hogy főleg az utolsó nap, főleg az utolsó nap Igen, igen, igen.

[00:35:27]Tehát az első meg az utolsó nap szokott a legveszélyesebb lenni ilyen szempontból.

[00:35:30]Tehát hogyha ha valamit így az ember szabadidő sportszerűen csinál, ugye abban is a folytonosság a a lényeg, illetve hát a a felépítés, hogy ne a YouTube szerint leggyorsabb és leg szebb módon próbáljunk meg valamit végrehajtani, hanem szépen fölépítve.

[00:35:48]Ühüm.

[00:35:48]A balesetek következményeit elemezve lehet az embernek a testét fölkészíteni ilyen nagyobb igénybevételre?

[00:35:54]Tehát mondjuk, hogyha sokat gyúrok, akkor biztos, hogy ellenállóbb leszek a balesetekkel szemben.

[00:36:01]Ha az edzem az ízületeimet, és rendszeresen nyújtok, akkor jobban fogok kijönni egy balesetből, vagy nincs ilyen összefüggés, mert nincs két egyforma ember.

[00:36:11]Én azt gondolom, hogy magának az izomtömegnek a növelése az nem védő ilyen szempontból.

[00:36:15]A mozgáskultúra, illetve a mozgáskoordináció fejlesztése az egyértelműen védő.

[00:36:20]Tehát amiről beszéltünk már korábban, hogy ha én megtanulom eldobni tudni a biciklit, a kormányt, én megtanulok gurulni, akkor azzal a sérülésnek a a súlyosságát csökkenteni tudom.

[00:36:33]Ugye megint egy fontos dolog, hogy ezeknek a rollereknek van egy egy nagyon-nagyon veszélyes funkciója.

[00:36:41]Ez pedig a telefontartó, hogy ott van a kormány és a kormánynak a közepén ott van a telefon.

[00:36:45]És ugye ha nem is otthon rollerezem, akkor a leggyakoribb hely, ahol rollerezem, az külföld, ahol megérkezem, és akkor rollerrel szeretnék menni.

[00:36:54]Hova kell menni?

[00:36:56]Ide és ide.

[00:36:56]Tudom az utat nem, majd a GPS odavezet.

[00:36:58]Tehát eleve nem az útra figyelek, hanem arra a kis képernyőre.

[00:37:02]Ne adj isten, megpróbálok még közben megnyomni valamit.

[00:37:04]És ez egy érdekes dolog.

[00:37:07]Biciklizni egy kézzel, akár kéz nélkül is lehetséges.

[00:37:11]Rollerezni nem megy még egy kézzel sem.

[00:37:13]Üüm.

[00:37:13]Fizikailag a roller nem alkalmas erre.

[00:37:15]Én nem láttam még olyat, aki egy kézzel tartósan tudott volna rollerezni.

[00:37:20]Tehát mindenképpen a kormányt azt két kézzel kell fogni.

[00:37:22]És sajnos az a reflexesen megvan mindenkiben, hogyha a telefon kijelzőn valami villog, akkor odanyúl.

[00:37:29]És itt itt alakul kiint az a az a baleseti mechanizmus, amiről beszélünk.

[00:37:35]Klasszikus sérülések, fáról leeső sérülés, úgy törik el a gyereknek a kezé.

[00:37:39]Ez egyáltalán van még, vagy már senki nem mászik fára?

[00:37:44]Van még.

[00:37:44]van még, de azért kevesebben másznak fára.

[00:37:46]Tehát sokkal sokkal több a a rolleres baleset, sokkal több a a különböző egykerekkel, biciklikkel előforduló baleset, de előfordulnak természetesen még a régi fáról leesős gyerekek is.

[00:38:02]Vágási sérüléseket vízpartokról összeszedve, azzal szoktak elmenni az emberek a traumatológiára, vagy most ha mindenkinek van víz vízparti gumicipője, be lehet kapni?

[00:38:14]Úgy gondolom, hogy ettől függetlenül, hogy van esetleg ilyen vízpati gumicipője, nagyon sokan mennek még ilyen sérülésekkel is baleseti ambulanciákra.

[00:38:22]Van amikor ez jogos, van amikor kevésbé jogos.

[00:38:24]Természetesen azok a ezek a vágási sérülések is tudnak olyan veszélyesek lenni, hogy hogy orvosi baleseti, sebészeti ellátást igényelnek.

[00:38:33]A mélységétől függ, vagy a helyétől függ?

[00:38:36]Attól függ, hogy mi az, ami sérül.

[00:38:36]Tehát ugye a csuklón ott a mélységről nem nagyon beszélünk, hiszen a bőr alatt már ott vannak az inak, sőt ott van az egyik lüktetőér is.

[00:38:42]Tehát ezeket nagyon könnyű sérteni.

[00:38:44]A mélységétől is függhet, függet attól, hogy ez milyen koszos.

[00:38:49]Tehát általában ugye mindig koszos.

[00:38:49]És ugye függet attól, hogy ha már ugye a a strandon vagyunk és belelépünk egy náorzsába, vagy egy kagylóba, akkor az nem szokott általában olyan egyszerűen kijönni.

[00:38:58]Valamikor beletörik a sebbe, és akkor utána azt a azt az idegen testet el kell tudni távolítani.

[00:39:02]Ezt az ember a legkevésbé szokta tudni ott helyszínen megcsinálni.

[00:39:06]Ühüm.

[00:39:06]Koszos seb vérzik, hagyjuk vérezni, hogy tisztuljon, vagy állítsuk el a vérzést, vagy attól függ, hogy hol van a vérzés.

[00:39:14]Igen, ez ez egy nagyon jó megfogalmazás.

[00:39:16]Attól függ, hogy hol van a vérzés.

[00:39:17]Alapvetően azt szoktuk mondani, hogy a vérzést helyileg le kell tudni, meg kell tudni állítani és le kell fedni valamilyen olyan tisztább, lehetőleg nem papírzsebkendővel, amivel aztán el tudunk menni egy olyan szakambulanciára, ahol ezt el tudják látni szakszerűen.

[00:39:33]A lefedés az azt jelenti, hogy rátekerjük, vagy azt, hogy nyomjuk.

[00:39:37]Nyomni akkor kell, hogyha az a az a az a seb, amiből a vér jön, az lüktett, tehát egy olyan eret találtunk el, illetve nem akar elállni, akkor azt a sebetzt nyomni kell.

[00:39:46]Tehát a vérzést azt nem szabad engedni, hogy tovább folytatódjon.

[00:39:50]Üm nem fog elhalni az a test rész a ami előtt elnyomjuk az eret, mert nem jut oda a vír.

[00:39:58]Nem, nem, nem fog elhal nem fog elhalni.

[00:40:00]Tehát az a az a amit ilyenkor csinálnak, ez hogy elnyomjuk a az eret, és akkor rohanunk az orvoshoz.

[00:40:05]Abban még nem volt végtagvesztés, hogy valakinek valamelyik erét elnyomták.

[00:40:10]Tehát magában a az orvosi ellátásban is mi használjuk az úgynevezett vértelenség állapotát, amikor végtagokat úgy operálunk, hogy előtte azt a végtagot elszorítjuk egy ilyen berendezéssel, hogy ne legyen ott vérzés fölöslegesen, ami minket zavar.

[00:40:25]És ugyanígy ebben még nem történt végtagvesztés.

[00:40:31]És és elég jó információk vannak arra, hogy mit bír ki egy ilyen végtag, de nyugodtan lehet mondani, hogy ezek ezek órákban mérhetőek.

[00:40:39]És azért Magyarországon ma másfél két óra alatt el lehet jutni bárhonnan egy olyan ambulanciára kórházba, ahol baleseti sebészet van.

[00:40:49]Nem akarom teljesen a horror irányába elvinni a beszélgetést, de szokott lenni az embernek lecsipi az ujját valami.

[00:40:57]Jégbe kell tenni, vagy nem kell jégbe tenni?

[00:40:59]Kell a sérült testrészt hűteni, vagy nem kell a sérült testrészt hűteni?

[00:41:03]Az ember nézett ilyen sorozatokat, látja, hogy vannak ilyen eszközök, amivel oda kell menni, és akkor közben hűtjük.

[00:41:08]Igen.

[00:41:08]A a hűtésről megoszlanak a vélemények, ugyanis a a hűtés az abszolút csökkenti annak a területnek a a vérellátását, ami másodlagos károsodásokhoz vezethet.

[00:41:20]Én megint odamennék vissza, nem kell ezeket túl bonyolultan kezelni, fedőkötést kell rátenni, és utána ezzel a fedőkötéssel menni az ellátóhelyre.

[00:41:31]Az, hogy a levágott darabot viszik-e nem viszik, megint csak meg oszlanak róla a a vélemények.

[00:41:36]Általában megszokták vizsgálni azt, hogy visszaültethető-e mondjuk egy levágott új darab.

[00:41:45]Nem mindig van ennek reális esélye, de megvizsgálni meg lehet.

[00:41:47]Illetve nagyon sokszor van az, amikor egy ilyen újnak a új kupolának az elvesztése, tehát amikor az ember a jó éles konyhaéssel levágja az ujja legvégét, akkor az borzalmasan vézik, és ugye akkor azt, hogy úristen, hát akkor nekem rövidebb lesz egy 3-4 mmrel az ujjam.

[00:42:02]Hál istennek ez nem így van.

[00:42:05]Az egy nagyon egyszerű ellátással tulajdonképpen még a bőr is visszanő oda teljesen szépen.

[00:42:09]Tehát ezektől nem kell megijedni.

[00:42:12]Fedőkötéssel ellátva kell menni az orvoshoz.

[00:42:18]A súlyos sérüléseket azonnal elkezdik ellátni.

[00:42:20]Nyilván ezért van a triázsolás mindig.

[00:42:23]Aki életveszélyben van, azt De a kevésbé súlyosaknak általában mennyit kell várni.

[00:42:27]Az ember a saját sérülését rettenetesnek érzi, azonnal ellátandónak.

[00:42:33]De néha ott ül a sürgősségi órákat.

[00:42:36]Igen.

[00:42:36]Ez egy nagyon érzékeny téma, és a egészségügyi miniszter úr nagyon jól megfogalmazta, hogy ugye türelmet kér mindenkitől és ugye logikus az, hogy hogy ugye most amikor meleg van, akkor mi is hajlamosak vagyunk akkor menni orvoshoz, amikor már kicsikét jobb az idő.

[00:42:52]Tehát nagyon-nagyon nagy a sürgősségi ambulanciáknak a leterheltsége, és nagyon sokan várnak.

[00:43:00]Ez a szociális oldala az ellátásnak, a szakmai oldala pedig az a következő.

[00:43:06]Nekünk a sérülések megítélésében nagyon sokszor leginkább az idő az, ami jó választ ad arra, hogy az, amit mi látunk sérülés, az mennyire súlyos.

[00:43:16]Azt következővel tudnám példázni.

[00:43:18]Ez egy megtörtént eset.

[00:43:20]Amikor egy balesetben, egy autóbalesetben a a vezető, aki sérült, behozta a mentőautó, megvizsgáltuk, protokollok szerint mindenféle képalkotó és klinikai vizsgálatokat végeztünk, és azt mondtuk, hogy a sérülés mechanizmusára való tekintettel megfigyelésre van szükség.

[00:43:36]A megfigyelés az megint két fajta lehet.

[00:43:40]Lehet egy úgynevezett ambuláns megfigyelés és lehet kórházi osztályos megfigyelés, amikor tulajdonképpen a mi szempontunkból azt jelenti, hogy unalmasan el kell tölteni egy vagy két napot egy kórházi ágyban.

[00:43:51]Ez egy jó eset, mert ilyenkor az ember azt érzi, hogy foglalkoztak már vele.

[00:43:54]Igen, igen, igen.

[00:43:54]És az első napon a felvételkor ez a megkezdett vizsgálat, ez valamilyen eredményt ad.

[00:44:03]Ezt szoktuk úgy megfogalmazni, hogy van egy felvételi diagnózisunk, és akkor eltelik valamennyi idő, 12-24 óra, amikor megtörténik a betegnek az újravizsgálása.

[00:44:14]És megint csak a konkrét eset, hogy annál a betegnél, akinél volt egy autóbesetés, először úgy tűnt, hogy nincsen semmi baja, azon kívül, hogy beütötte a fejét, és volt egy rövid eszméletvesztésel, a következő napon derült ki az, hogy neki van még egy lábszárcsont törése is, amit az első nap egyrészt ő nem élt meg úgy, nem fájt neki.

[00:44:35]Sőt, első este, éjszaka még ki is ment az ágyból a WC-re, és visszajött, és akkor se fejt.

[00:44:41]másnap reggelre már úgy elkezdett fájni, és akkor úgy fájt fájt fájt és akkor újra vizsgálatnál derült ki, hogy ott igenis van egy csontsérülés itt is, amit ráadásul operatívan kell ellátni ahhoz, hogy az jól tudjon gyógyulni.

[00:44:52]Tehát nagyon-nagyon fontos az, hogy ilyenkor türelem kell, ugye a türelem kell egyrészt az ellátó személyzet felé, higgyék el azt, hogy mindenkit igyekszünk ellátni, illetve a saját állapotával kapcsolatban is, hogy nem érzi, nem fókuszál arra, hogy mi az, ami komolyan sérületet.

[00:45:08]A szervezetünk is ugye ilyenkor kap egy úgynevezett adrenalin sokkot, tehát hogy amikor beleharap az oroszlán a kezembe, én attól még utána el tudok futni.

[00:45:15]Hiába a kezem egy része ott marad az oroszlán szájában, és én észre se veszem, és majd egy fél óra után veszem észre, hogy hoppá, baj van, és akkor kezd el igazán ez fájni, és ez valóban így történik, hogy amikor valakivel egy ilyen súlyos baleset történik, akkor nem föltétlenül éli meg realizálja az ő sérüléseit.

[00:45:33]Azok, hogy ahhoz, hogy azok előtérbe kerüljenek, idő kell.

[00:45:35]Ez ehhez kell a megfigyelés.

[00:45:38]Van-e valami olyan első segédcsomag készlet, amit az ember, hogyha elmegy nyaralni, akkor mindenképpen vigyen magával?

[00:45:44]Van, aki ilyenkor a fél patikát elviszi, plusz még flexibilis síneket is visz magával, hogyha valakinek eltörik valamije, akkor azt ott tudja kezelni.

[00:45:53]Igen.

[00:45:55]Félautót.

[00:45:56]Igen, igen, igen, igen.

[00:45:56]Én úgy gondolom, hogy ez mindenkinek az érzékenységére van bízva.

[00:46:00]Van, aki gyógyszerekből szeret többet vinni, van, aki mindenféle raktapaszokból és csipeszekből visz többet, hogy az ilyen sérüléseket ellássa.

[00:46:07]Én azt gondolom, hogy egy dolgot szoktak leginkább elfelejteni, az a biztosítás.

[00:46:15]És ez nem egészen a mi témánk, de nagyon-nagyon fontos, hogy a legdrágább biztosítás, családi biztosítás egy két-három hetes nyaralásra még mindig sokkal olcsóbb, mint egy napi ellátás egy külföldi kórházban.

[00:46:27]Tehát nem elég az európai egészségbiztosítási kártya, az ember csináljon egy rendes üzleti biztosítást.

[00:46:33]Nem elég a nem elég a a hitelkártyához járó biztosítás, ami nem is szoktuk megnézni, hogy annak mi a tartalma, hanem az ember menjen föl a honlap és kössön egy biztosítást.

[00:46:46]Érdemes.

[00:46:46]Érdemes.

[00:46:47]És ráadásul ne a legolcsóbbat, hanem legalább egy középkategóriásat.

[00:46:48]Ezt mondja.

[00:46:50]Én azt mondom, hogy megint csak visszatérve, amit konkrétan tudunk, hogy nálunk is a külföldiek számára a az ellátás az sokba kerül.

[00:47:01]Világos, nem olyan sokban, mint Németországban, Kanadában, Szingapúrban.

[00:47:07]De biztos, hogyha mondjuk én Szingapúrba mennék, és mondjuk vegyük azt a világ egyik legdrágább országának, akkor az odakötendő biztosításomnak az teljes összege még mindig töredékel annak, mint amit egy szingapúri kórházban eltöltött éjszaka után számláznának ki nekem.

[00:47:23]Ühüm.

[00:47:23]Tehát, hogyha mondjuk Ausztriába meg Olaszországba megyek, akkor is községbe olyan közel van.

[00:47:26]Az ember azt gondolja, hogy kicsit fáj a hátta, majd azért még hazavezet.

[00:47:30]Ezt ezt is meg lehet próbálni.

[00:47:32]Ezt is meg lehet próbálni.

[00:47:33]De hogyha abból indulunk ki, hogy erre nincsen lehetőségünk, és egy ausztriai olaszországi kórházban kell eltölteni egy több akárhány napot, akkor annak az ellátásnak a költsége az biztos, hogy nagyon komoly érvágás tud lenni.

[00:47:47]Ühüm.

[00:47:47]Ez gyakorlatban úgy működik, hogy akkor ott tőlünk nem is fognak semmit kérni.

[00:47:50]Ha ha nálunk van a biztosítási kötvény, akkor onnan kezdve az automatikusan megy.

[00:47:54]Az ember ilyenkor szokott rettegni, hogy előbb-utóbb jön egy fehér ruhás ember egy 19000 eurós számlával, és az még nem is a teteje.

[00:48:04]Igen.

[00:48:04]Amennyiben van jó utas biztosításunk, akkor ezeket általában automatikusan intézik, és akkor nincsen semmi gond.

[00:48:11]Minden, amire azt higgyük, hogy kapcsoltan jár nekünk.

[00:48:12]Tehát amikor e van ez az Európai Uniós egészségügyi kártya, ez a biztosítási kártya, ugye az az csak a legesleelső ellátásra érvényes.

[00:48:23]Azt nagyon fontos tudni, hogy az egy az csak egy részére érvényes a a teljes ellátásnak, és ott keletkeznek keletkezhetnek olyan plusz költségek, amire azt mondja az ellátó, hogy ez már nem tartozik bele az akut ellátásba, és ezért fizetni kell.

[00:48:37]És sőt az nem fogja érdekelni, hogy azt én fizetem vagy a biztosító.

[00:48:40]hogyha ott van egy biztosítási kötvényt, amit oda tudok tolni ennek a a szakembernek az orrá elé, akkor megúsztam a dolgot.

[00:48:46]Különben sajnos komoly számlákat fogunk kapni.

[00:48:50]Mondjuk értesíteni kell a biztosítónkat is, hogy baj van.

[00:48:53]Igen, hogy tudja.

[00:48:53]És akkor a szálak így összeérnek és nyugodtan gyógyulhatunk.

[00:48:57]Igen.

[00:48:57]Igen.

[00:48:57]Eg sokkal egyszerűbb.

[00:48:59]Köszönöm szépen a tájékoztatást.

[00:49:00]Molitoris Dániel ortopéd traumatológus volt az infádió arénájának vendége.

[00:49:02]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:49:07]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.

[00:49:11]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:11]Extda Tibor vagyok.

[00:49:14]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.