Vízszint, hőség, alga, árvaszúnyog: milyen most a Balaton? Vasas Gábor, Inforádió, Aréna
- Június végi, másfél hetes hőhullám során a Balaton felszíni vízhőmérséklete megközelítette a 33 °C-ot, és a 30 °C körüli értékek 1–3,5 méter mélyre is lehatoltak, szinte a teljes vízoszlopot átmelegítve.
-
„Szinte a teljes vízoszlopát melegedett, és ez önmagában döbbenetes az, hogy ez bekövetkezik júniusba. Ezek vagy pedig hasonló állapotok leginkább augusztus vége szeptember elejére jellemzők” – Vasas Gábor
- A klímaváltozás a Kárpát-medencét az átlagosnál jobban sújtja; a szélsőséges események egyre gyakoribbak, és a kutató szerint nem jövő időben kell beszélni róla, mert „itt vagyunk ennek a közepében”.
- A 30 °C feletti vízhőmérséklet az őshonos fajok (pl. süllő, dévérkeszeg) helyett az invazív, szubtrópusi-trópusi fajok (pl. törpeharcsa, átokhínár) terjedésének kedvez, ami lassú, de tartós ökoszisztéma-átalakulást okoz.
- A vízminőség az algásodás szempontjából kiváló maradt, de a 30–35 °C-os vízben a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. fedélzeti szennyvízből) nagyobb fertőzésveszélyt jelentenek, ami fokozott odafigyelést igényel.
- A Balaton vízmérlege negatívvá vált, a vízszint természetes ingadozását felerősíti a klímaváltozás; a megszokott, centiméterre pontos vízállás nem lesz tartható, ami társadalmi konfliktusokat és alkalmazkodási kényszert szül.
- A Velencei-tó helyzete súlyosabb: a mérések óta ismert legalacsonyabb vízszint alatt van, és egy algavirágzás miatt rezsimváltás zajlik, de a hivatalos strandminősítés továbbra is kiválónak mutatja.
- Emberi hatások (tonnányi fényvédő, szabályozatlan horgász-etetőanyagok, fedélzeti szennyvíz) a felmelegedett, betöményedett vízben kritikusabbá válnak, ezért a tóhoz való hozzáállás és viselkedésminták sürgős megváltoztatására van szükség.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A júniusi hőhullám hatása a Balaton vízhőmérsékletére
Vasas Gábor elmondta, hogy a június végi, másfél hetes hőhullám rendkívül szokatlan jelenség volt a Balaton életében. A sekély tó könnyen felmelegszik, és a felszíni vízhőmérséklet megközelítette a 33 °C-ot is a felső 5–10 centiméteren. Ami azonban igazán kritikus és döbbenetes, hogy a 30 °C körüli hőmérsékleti értékek egészen mélyre, akár 1–2,5 méter mélyre, néhány medencében pedig 3–3,5 méter mélyre is lehatoltak, így szinte a teljes vízoszlop átmelegedett.
„Szinte a teljes vízoszlopát melegedett, és ez önmagában döbbenetes az, hogy ez bekövetkezik júniusba. Ezek vagy pedig hasonló állapotok leginkább augusztus vége szeptember elejére jellemzők leginkább a vízre.” – Vasas Gábor *
A főigazgató kiemelte, hogy a Balaton egyes medencéiben eltérő módon zajlott a felmelegedés: voltak területek, ahol a teljes vízoszlop átmelegedett, míg máshol hőrétegződés alakult ki, ahol a felső meleg réteg alatt viszonylag „hűvösebb”, 26–28 °C-os víz maradt meg. Az intézet a Balaton Science Facebook-oldalán háromdimenziós hőtérképen mutatta be ezt a jelenséget.
A partmenti területeken, ahol a társadalom leginkább találkozik a tóval, még extrémebb hőmérsékleteket mértek: a 35 °C sem volt ritka. Vasas Gábor szerint ezek a nem hivatalos protokoll szerint mért értékek is nagyon tanulságosak a tó fenntarthatósága szempontjából. Érdekességként megjegyezte, hogy a termálvíz definíciója szerint a kitermeléskor 30 °C feletti felszín alatti vizeket nevezik termálvíznek – a Balatonban most hasonló vagy magasabb hőmérsékleteket mértek.
Hőmérsékleti rekordok és a klímaváltozás
A műsorvezető kérdésére, hogy megdől-e a Balaton hőmérsékleti rekordja, Vasas Gábor óvatos választ adott. Bár a jelenség maga „döbbenetes”, a rekordokkal kapcsolatban óvatosságra intett, mivel a hivatalos mérések (például a HungaroMet protokolljai) eltérő mélységben és helyen történnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a júniusi extrém felmelegedés egészen szokatlan.
A klímaváltozás kapcsán a főigazgató elmondta, hogy a Kárpát-medence az átlagosnál is erőteljesebben melegszik. Azok a klímatikus hatások, amelyek a térség időjárását meghatározzák, nagyon sérülékenyek, és apró változások is drasztikus szélsőségeket eredményezhetnek. Míg korábban a Duna-Tisza közén volt egy vérvörös folt a meleg, száraz területeket ábrázoló klímatérképen, mára ez a meleg, száraz klímatikus terület kiterjedt, és már a Balaton vízgyűjtőit is érinti.
„Régen azt tudtuk mondani, hogy még hűvös, nedves területekről beszélhetünk [a Balatonnál]. Ennek nyomai megvannak, (…) de egy olyan halmozott aszályt pörgetünk magunk előtt és van jelen, valamint olyan időjárási viszonyok, amelyek a párolgásnak olyan szinten kedveznek, hogy egy nagyon érdekes jelenség van.” – Vasas Gábor *
A kutató szerint nem szabad jövő időben beszélni a klímaváltozásról – „itt vagyunk ennek a közepében”. A globális átlaghőmérséklet-változások (0,5–1,5 °C) kapcsán a vállrándítás félrevezető, mert a szélsőséges események jelentik a valódi kihívást. Az optimista klímamodellek az elmúlt időszakban nem igazolódtak be, és a szélsőségek – mint a mostani hőhullám – egyre gyakoribbak lesznek.
A felmelegedés hatása az élővilágra
A magas vízhőmérséklet szinte mindenre hatással van a Balaton ökoszisztémájában. Az élettelen folyamatok közül kiemelkedik a tápanyag-felszabadulás az üledékből, ami önmagában is befolyásolja a tó állapotát. Az élőlények esetében a 30 °C feletti hőmérséklet már nem optimális az őshonos fajok számára, ugyanakkor kedvez a mediterrán, szubtrópusi, trópusi eredetű invazív fajok terjedésének.
A halak esetében szerencsés körülmény, hogy a tó egyes mélyebb rétegei még ilyen extrém körülmények között is refúgiumként szolgálnak, ahová a halak el tudnak vonulni. Ha a hőhullámok 3–6 nap után hidegfronttal megszakadnak, az valószínűleg nem végzetes számukra, de a halfauna így is érintett. Az őshonos fajok közül a süllő és a dévérkeszeg különösen érzékenyek, mert a magas hőmérséklet és az oxigénviszonyok romlása nem kedvező számukra.
„Nem biztos, hogy mindig (…) egy olyan drasztikus, azonnali kipusztulásos jelenségekről van szó, hanem viszonylag lassabbnak mondható folyamatok, amelyek például kedveznek olyan, ahogy már említettem, inváziós fajoknak, amelyek leváltják ezeket a fajokat.” – Vasas Gábor *
A hínárnövények esetében is változások várhatók: a tüskés hínár, a csavarhínár és az átokhínár olyan szubtrópusi-trópusi fajok, amelyek már megjelentek a Balatonban, és a magas hőmérséklet kedvez terjedésüknek. Ezzel szemben az olyan kedvelt őshonos fajok, mint a süllőhínár vagy a békaszőlő, visszaszorulhatnak. Vasas Gábor kiemelte a bödöncsigát is, amely néhány év alatt teljesen kolonizálta a tavat, de különösebb társadalmi konfliktust nem okozott. A törpeharcsa terjedésében a klímaváltozás mellett az emberi beépítés (például kikötők) is szerepet játszik. Ugyanakkor bizonyos őshonos fajok, mint a harcsa, kifejezetten profitálnak a melegedésből.
A Balaton vízminősége a hőhullám után
A főigazgató örömmel számolt be arról, hogy a júniusi extrém hőhullám ellenére a Balaton vízminősége algásodás szempontjából egészen kiváló. A legutóbbi monitoring eredmények szerint a mostani állapot még a korábbi évekhez képest is kifejezetten jónak mondható, fokozott algásodás nem indult be.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az algákon túl más mikroorganizmusokra is oda kell figyelni. A 30–35 °C-os vízhőmérséklet közelíti az emberi testhőmérsékletet, ami kritikus pont az édesvizek szempontjából. Ilyen körülmények között a baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok – köztük a heterotróf szervezetek – másként viselkednek, és a fertőzésveszély nő.
„Eljutottunk egy olyan szintre, egy olyan hőmérsékleti viszonyok közé, ahol én azt gondolom, hogy bőven itt van az ideje, hogy sokkal komolyabban kell odafigyeljünk az algákon túl a különböző más egyéb mikroorganizmusokra.” – Vasas Gábor *
Külön kiemelte a fedélzeti szennyvíz kérdését. A meleg vízbe kerülő szennyvíz egészen másként viselkedik, és a benne lévő fekális, bakteriális összetevők egy 30–35 °C-os vízben nagyobb kockázatot jelentenek, mint korábban a hűvösebb, 25 °C-os vízben. A főigazgató hangsúlyozta, hogy nem a hajósok és vitorlások elleni támadásról van szó – sokan közülük kifejezetten figyelnek a Balatonra –, de a szabályozások betartása és a szemléletformálás kulcsfontosságú.
A Balaton nemcsak fürdővíz, hanem ivóvízbázis is. A vízháztartás változása miatt a tó vize egyre töményedik, az ásványianyag-tartalom és az ionmintázatok változnak, ami technológiai kihívásokat jelent az ivóvíz-előállításban, különösen a keleti medencében.
Vízszint, vízszintingadozás és a társadalmi konfliktusok
Vasas Gábor részletesen beszélt a vízszint körüli hisztériáról és a félreértésekről. A Balaton vízállása július 2-án 73 cm volt (balti magasság), ami nem azt jelenti, hogy 73 cm víz van a tóban – a Balaton középső medencéjében 3–3,5 méter, a keleti medencében ennél is nagyobb mélységek vannak, a legmélyebb pont a Tihanyi-kútnál 11–12 méter.
A főigazgató szerint a vízszint változása természetes jelenség, amit a klímaváltozás felerősít. A Balaton vízmérlege az elmúlt évtizedben negatívvá vált: több víz párolog el és távozik, mint amennyi hozzáfolyik. A probléma nem a nyári, hanem az őszi-téli feltöltődés elmaradása. A vízgyűjtő területről gyakorlatilag nem jut el víz a tóba, csak szélsőséges csapadékesemények (például villámárvizek) esetén – jelenleg szinte kizárólag a tóra hulló csapadék számít.
„Az elmúlt évtizedekben a Balaton és más víztér esetében nagyon megszoktuk és megszokatták velünk azt, hogy centiméter pontosan ugyanannyi a vízállás. Ez nem lesz tartható, ez változó, ez egészen más lesz. Ezzel szembe kell néznünk.” – Vasas Gábor *
A társadalmi konfliktus kapcsán elmondta, hogy a partvonal közelében a változó vízszint miatt időnként szárazulatra kerülő területek jelennek meg, amelyeket influencerek és fotósok a „kiszáradt Balaton medreként” mutatnak be. Ezek a területek azonban gyakran emberi beépítés miatt feliszapolódott áramlási holt terek. A főigazgató szerint a vízszintingadozás kezelésére alkalmazkodási technikákra van szükség: például a természetes homokos partok visszaállítása a merev betonozott partszakaszok helyett segíthetne a társadalomnak elfogadni a változó vízszintet, hasonlóan a tengerpartokon tapasztalható apály-dagály jelenséghez.
A Velencei-tó helyzete
Vasas Gábor röviden kitért a Velencei-tóra is, amelyet a klímaváltozás még súlyosabban érint. A Velencei-tó egy sekély tó, amely a történelem során többször kiszáradt már. Jelenleg a mérések óta ismert legalacsonyabb vízszint alatt van, de a tóban még mindig találhatók másfél méteres mélységű területek. A főigazgató szerint a társadalom jelentős része meg van győződve arról, hogy a Velencei-tó kiszáradt, ami nem igaz.
A Velencei-tóval kapcsolatban a szakmai etika hiányára is utalt: a hivatalos minősítések szerint a vízminőség kiváló, de ez a strandminősítés sajátosságaiból adódik. Valójában a tóban egy algavirágzás zajlik, és egy rezsimváltás következett be: a szikes, betöményedett tavakra jellemző apró cianobaktérium szaporodott el tömegesen, ami okkersárga, narancssárgás színt és enyhe karamellillatot ad a víznek. Ez nem bizalomgerjesztő állapot.
„Nem a felhívás [a probléma], (…) a figyelemfelhívásra láthatóan szükség van. Azt gondolom, hogy a döntéshozók nem, vagy nem feltétlenül hallották meg azokat a segélykiáltó szavakat, amelyeket akár a helyi civil szervezetek, akár pedig a kutatók, tudósok is megtettek a Velencei tó esetében.” – Vasas Gábor *
A vízpótlás kérdésében a főigazgató óvatosságra intett: egy másik vízgyűjtőről áthozott víz rengeteg hidrológiai, kémiai és biológiai kockázatot hordoz, és alapos hatástanulmányokat igényel. Az elsődleges megoldás a vízgyűjtő rendbetétele és a természetes csapadékból történő utánpótlás biztosítása lenne.
Emberi hatások a Balatonra
Fényvédők és vegyszerek
A fürdőzők által használt fényvédőkből tonnányi mennyiség kerül a Balatonba a nyári időszakban. A klímaváltozás miatt a használatuk egyre indokoltabb, de a főigazgató szerint érdemes lenne alternatívákat keresni (például póló viselése a vízben), vagy legalább a vízbe menetel előtt és után zuhanyozni. Ugyanez vonatkozik a vízgyűjtőn élők által használt növényvédő és rovarirtó szerekre is, amelyek könnyen a tóba juthatnak, és a felmelegedett, betöményedett vízben más hatást fejtenek ki.
Horgászok és etetőanyagok
A horgászok által használt etetőanyagok mennyisége és minősége is szabályozásra szorulna. Míg egy halgazdaságban szigorúan szabályozzák a takarmányozást, a Balatonba kerülő etetőanyagokra nincsenek jól definiált szabályok. A főigazgató javasolta, hogy a növényi eredetű etetőanyagokat részesítsék előnyben az állati eredetűekkel szemben, mivel utóbbiak foszfortartalma magasabb, ami a tó tápanyag-háztartása szempontjából kedvezőtlen. A klímaváltozás okozta szélsőségek miatt ezek a terhelések időnként kritikus mértékűvé válhatnak.
Vitorlázás és szennyvíz
A fedélzeti szennyvíz kérdése a meleg vízben különösen fontos, mivel a fekális baktériumok 30–35 °C-os vízben másként viselkednek és nagyobb fertőzésveszélyt jelentenek. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a hajós közösségen belül sokan küzdenek azok ellen, akik nem tartják be a szabályokat, és a szemléletformálás kulcsfontosságú.
„Minden egyes rétegében van változtatnivaló, van még olyan lehetőség, hogy változtatni kellene bizonyos egészen természetesnek megszokásokon. (…) Abban a viselkedésmintázatban, tóhoz való hozzáállásnak a változásában nagyon komolyan változtatnunk kell tudnunk, alkalmazkodnunk kellene a tóhoz.” – Vasas Gábor *
Árvaszúnyogok: a tavalyi invázió és a 2026-os kilátások
A tavalyi évben a Balatonon hatalmas árvaszúnyog-rajzás volt, amelyet az intézet már fél évvel korábban előre jelzett. A rajzás leginkább a déli part keleti részét, Siófok és Zamárdi környékét érintette. A becslések szerint mintegy 10 000 tonnányi árvaszúnyog rajzott ki a tóból; ennek egy része visszahullott a vízbe, de jelentős mennyiség távozott is, ami bizonyos anyagoktól megszabadította a vizet.
2026-ban más a helyzet: az algásodási körülmények kevésbé kedveztek az árvaszúnyogok fejlődésének, és a lárvák mennyisége körülbelül harmadannyi volt, mint tavaly. Az első generáció júniusban kirepült, és a mostani időjárási viszonyok sem kedveznek a szaporodásuknak. Bár lesz még egy második generáció augusztus-szeptember környékén, a főigazgató szerint jóval árvaszúnyog-mentesebb nyár várható, mint a tavalyi volt.
A kutatóintézet munkája és a nyílt nap
Vasas Gábor részletesen beszélt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tevékenységéről. Az intézet több évtizede végez monitoringot a Balatonon, hosszú távú adatsorokkal rendelkezik, és a mostani szélsőséges körülmények különösen értékes kutatási lehetőséget kínálnak.
Az intézetben jelenleg is dolgoznak nemzetközi vendégkutatók: Mark McCarty amerikai kutató a nitrogén körforgását vizsgálja a Balatonban, ami a klímaváltozás kapcsán egyre fontosabb téma a foszfor mellett. Juan Lee kínai posztdoktori kutató környezetinformatikai, távérzékeléses és gépi tanulásos módszerekkel térképezi fel a Balatonban zajló abiotikus és biotikus folyamatokat. Az új molekuláris kutatócsoport pedig az élőlények örökítőanyagán keresztül vizsgálja a tó állapotát – akár egyetlen csepp vízből is.
„Azt gondolom, hogy nagyon hiányzott például az elmúlt évekből az a fajta kutatói hozzáállás, hogy aktuális számunkra fontos vizeknek, víztereknek az aktuális kutatói eredményei rögtön rendelkezésre álljanak.” – Vasas Gábor *
A főigazgató kitért arra is, hogy a közfinanszírozási szerződésükben szereplő feladatok ellátása anyagi szempontból „ügyeskedést és bravúrkodást” igényel, de az intézet eredményeire világszerte kíváncsiak – Amerikától a Távol-Keletig érkeznek adatmegkeresések.
Az intézet július 4-én, pénteken nyílt napot rendez Tihanyban, a Klebelsberg Kunó úton található épületben. A program 10 órától késő délutánig tart, előadásokkal, bemutatókkal, és a különböző kutatócsoportok is megmutatják munkájukat. Újdonság, hogy ebben az évben vállalati partnerek, hatóságok és civil szervezetek is részt vesznek kiállítóként. A főigazgató elmondta, hogy a korábban az ökológiai lábnyoma miatt bírált strandfesztivál szervezőivel most együttműködésre törekszenek: a fesztivál képviselői is jelen lesznek a nyílt napon, az intézet pedig megjelenik a fesztiválon, hogy tudományos alapú információkat közvetítsen a nagyközönség számára.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„várendszernek a foszforartalma” – Az átiratban az állati etetőanyagok kapcsán elhangzó kifejezés. A kontextus alapján valószínűleg az állati eredetű anyagok (csont, vér, belsőségek) magasabb foszfortartalmáról van szó, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen. A „vérrendszer” vagy „állati eredetű összetevők” lehet a helyes alak.
-
„nagydemű” – A mondat végén: „a nagydemű számára”. Valószínűleg a „nagyközönség” szó torzult alakja, de az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható egyértelműen.
-
„túrzásos dű” – A régi balatonparti területek leírásánál. Valószínűleg „turzásos dűne” vagy „turzásos partszakasz”, de a pontos alak nem azonosítható.
-
„holdterek” – A feltöltődött területek kapcsán: „áramlási holdterek”. A kontextus alapján valószínűleg „holt terek” vagy „hordalékterek”, de a pontos kifejezés bizonytalan.
-
„Klébersberg út Kunó úton” – Az intézet címének megadásakor. A helyes forma valószínűleg „Klebelsberg Kunó út”, de az ASR-hiba miatt a pontos alak nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet [zene] idézett rádió műsora.
[00:00:01]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Vasas Gábor, a Hunren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója.
[00:00:13]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.
[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:22]Köszöntöm az infádió hallgatóit.
[00:00:22]Farkas Dávid vagyok.
[00:00:24]A stúdióban Vasas Gábor, a Hungrán baratoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója.
[00:00:28]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:30]Jó napot kívánok.
[00:00:33]Köszönöm a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat.
[00:00:35]Július má-án beszélünk az első idei igazi hosszú hőhullám után.
[00:00:38]Volt már egy kisebb azért a tavasz legvégén, de most másfél héten keresztül az egész országban.
[00:00:46]És így a Balatonnál is extrém hőmérsékleteket mértek.
[00:00:48]A Balatonnál ugyan nem volt árnyékban 40 fok, de azért az Ó alaposan felmelegedett.
[00:00:56]Milyen jelenleg a Balaton állapota ezután a Lehülés hidegfront után?
[00:01:02]Igen, köszönöm a kérdést.
[00:01:02]Ez egy abszolút egy aktuális téma a Balatonnál.
[00:01:08]Azt nem mondom, hogy páratlan hőhullámon vagyunk túl.
[00:01:10]De amit nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azért júniusban ezek az állapotok és ezek a hőmérsékleti viszonyok egészen szokatlanok.
[00:01:16]Egy pár szót érdemes erről szólni, mi történt a vízzel, mert nyilván a nyaralók, illetve a ottlakók leginkább a levegő hőmérsékletét érezték, de ugyanakkor belekóstolhattak a Balatonba is, hogy szokatlanul meleg volt a víz.
[00:01:30]Hogyan alakult ez pontosan?
[00:01:35]Nagyon fontos azt elmondani, hogy természetesen egy ilyen felmelegedés magát a vizet sem hagyja érintetlenül.
[00:01:41]Azt szokták mondani, hogy a víznek a fajhője az nagy.
[00:01:43]Alapvetően nagy energiabefektetés szükséges, hogy a hőmérséklete változzon és emelni tudjuk, de természetesen ez a víznél bekövetkezik.
[00:01:54]Azt szokták mondani, hogy nehezen.
[00:01:54]Azért egy ilyen sekétó esetében, mint a Balaton, ez viszonylag könnyen megtörténik.
[00:01:59]És alapvetően a felmelegedés kapcsán azt elmondhatjuk, hogy a felszíni hőmérsékleti viszonyak egészen szélsőségesen alakultak.
[00:02:08]megközelítették a 33 fokot is a felső 5-10 cmen.
[00:02:10]De ami igazán izgalmas és igazán kritikus a tó életében, az az, hogy ezek a viszonylag magas hőmérsékleti értékek, 30 cus fokos hőmérsékleti értékek egészen mélyen akár egy két két és fél néhány medencében pedig 3-3,5 mélyre lehatoltak a Balatonba.
[00:02:29]Szinte a teljes vízoszlopát melegedett, és ez önmagában döbbenetes az, hogy ez bekövetkezik júniusba.
[00:02:34]Ezek vagy pedig hasonló állapotok leginkább augusztus vége szeptember elejére jellemzők leginkább a vízre.
[00:02:40]És nem csak, hogy átmelegedett, azért a Balaton esetében nagyon izgalmas dolog, hogy hogy történik ez az átmelegedés.
[00:02:49]Természetesen elég nagy tófelületről, vízfelületről beszélünk, több medencéről, ahol alapvetően ezek a változások eltérő módon következhetnek be.
[00:02:58]Ezt most is megfigyelhettük.
[00:02:58]voltak medencék, ahol jellemző volt az, hogy gyakorlatilag a teljes vízoszlop átmelegedett, és voltak olyan területek, ahol hőrétegződés alakult ki, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag meleg felső réteg alatt egy hűvösebb, még hogyha ez most nagyon furcsán fog hangzani, egy hűvesebb 27-28-26 fokos hőmérséklet megmaradt.
[00:03:17]A Balaton Science Facebook oldalunkon bemutattuk ezt a felmelegedést, és egy ilyen érdekes háromdimziós hőtérképen egyébként hőtérképen ábrázoltuk a Balatonnak a medencéjét, mind időben, mind pedig térben hogyan változott a hőmérséklet.
[00:03:34]És alapvetően ez egy nagyon nagyon izgalmas és nagyon szépen látható olyan változás volt, ahol ezeket meg lehetett figyelni, akár a vízoszlop teljes átmelegedését, akár pedig ezt a hőrétegződéses jelenséget.
[00:03:44]Megdől-e a Balaton hőmérsékleti rekordja?
[00:03:49]Igen, ezt azt gondolom, hogy mindig a szenzáció is, mindig a szélsőségek, és ezeknek a hangoztatása nagyon fontos.
[00:03:57]Maga a jelenség inkább döbbenetes.
[00:03:57]Az, hogy itt rekordokról beszélhetünk, ezzel én óvatosabb lennék.
[00:04:01]Az, hogy ez júniusban következett be, ez alapvetően nagyon tanulságos.
[00:04:06]És a másik, amire oda kell figyeljünk, természetesen a Hungarometnek is megvannak például a saját protokolljai, hogy a parttól, illetve akár a vízoszlopban milyen mélyen mérik a hőmérsékleteket.
[00:04:16]Nagyon izgalmas és nagyon érdekes nyomon követni a Balaton fenntarthatósága és minősége szempontjából, hogy úgy általában térben, időben hogyan alakulnak ezek a hőmérsékleti viszonyok.
[00:04:29]Egészen szokatlan, egészen szélsőséges, hogy júniusban ez bekövetkezett.
[00:04:32]A tavunk azért szokott felmelegedni.
[00:04:33]azért azok a hőmérsékletek, amelyeket a felszíni vízrétegekben mérünk, és néhány esetben, ami nem hivatalos, de mégis a tó fenntarthatósága, illetve a tó állapota kapcsán nagyon kritikus az, hogy a partmenti területeken, és a társadalom leginkább itt találkozik a tóval, ez nagyon tanulságos, azt gondolom még a beszélgetés során elő fog jönni, akár a vízszintingadozás miatt, ott hihetetlen hőmérsékleteket lehet és lehetett mérni az elmúlt napokban.
[00:05:02]Itt alapvetően a 35 CUS Fok sem volt ritka, hogy ezeket lehetett mérni.
[00:05:07]Ezek, még egyszer mondom, nem olyan hivatalos jellegű adott protokollok alapján lévő hőmérsékletek, de ezekkel jó tisztába lenni.
[00:05:15]Csak egy ilyen nagyon érdekes definíciót mondanék, hogy hogy mennyire át kell gondoljuk az életünket akár tudományos definíció oldalról.
[00:05:22]Ugye a termálvíz definíciója valami ilyesmi, hogy olyan felszín alatti vizek, amelyek a kitermeléskor, vagy pedig a felszínre törésükkor meghaladják a 30 cus fokot.
[00:05:32]Most miről beszéltünk a Balaton esetében?
[00:05:34]30-35 vagy annál magasabb hőmérsékletekről.
[00:05:39]Ez egy nagyon izgalmas jelenség, főleg így június elején, és természetesen a Balatonnak az élővilágát, illetve az egész Balaton működésére ez komoly hatással van.
[00:05:48]Ha már az élővilág mi mindent befolyásol, ez a magas hőmérséklet.
[00:05:51]Igen, hát szinte mindent.
[00:05:51]Tehát ez ez egy nagyon nagyon nagyon fontos ö megközelítés, hogy a víz szempontjából alapvetően vannak olyan viszonylag élettelennek mondható folyamatok, olyan fizikai, kémiai, biokémiai jelenségek, amelyek részben az élőlényektől függetlenül önmagában meg tudnak változni.
[00:06:10]És hogy miért beszélek erről, akár egy tápanyagfelszabadulás az üledből például ezekre a folyamatokra nagyon ezek a folyamatok, állapotok nagyon komoly hatással lehetnek.
[00:06:18]ezen keresztül, és nézzük meg a közvetlen hatásokat, értelemszerűen a Balatonban olyan élőlények élnek, akár a lebontószervezetekről beszélünk, akár a felépítékről, fogyasztószervezetekről, vagy akár a csúcsragadozókról, amelyeknek az optimuma hát nem ez.
[00:06:33]Tehát alapvetően eddig is arról beszéltünk, hogy a Balaton amikor nagyon meleg van, akár 22,25 26CUS hőmérsékletekről beszélünk.
[00:06:44]Most pedig néhány helyen a Balaton alapvetően a teljes vízoszlopban 30us vagy afeletti hőmérsékletekkel találkozhatunk.
[00:06:52]Természetesen a halaknak, természetesen akár a növényeknek, ez az ott élő őshonos növényeknek ez nem optimális.
[00:06:58]Ezért fontos erre a jelenségre felhívni a figyelmet, mert már jelen vannak a tóban azok az élőlények, amelyeknek az optimuma viszont már lehet, hogy ezek a mediterrán trópusi, szubtrópusi viszonyok azok, amelyek kedveznek.
[00:07:11]És ilyenkor ezeknek a terjedésére nagyon fontos és nagyon nagyon nagyon nagyon erőteljes hatással lehetne.
[00:07:18]És itt most akár végig is mehetünk, hogy milyen hatással van.
[00:07:22]A Balatonnak van egy nagyon fontos, nagyon, ha úgy tetszik, jó mikrobiális flórája vagy mikrobiális közössége.
[00:07:30]Erre például nagyon komolyan oda kell figyeljünk, hogy egészen másként viselkedik, és más baktériumok, mikroorganizmusok tudnak esetleg elszaparodni ilyen hőmérsékleti viszonyok között és ennél alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok között.
[00:07:42]De térjünk vissza egy picit például a halakra, amelynek van egy olyan szerencsés helyzetük, hogy ők azért képesek mozogni és egy kicsit arrébb menni.
[00:07:50]A Balaton esetében szerencsére még most is el tudjuk mondani, és ennél a hőhullámnál is el tudtuk mondani, hogy alapvetően vannak még olyan rétegek, olyan mélyebb rétegek, amelyek refúgiumként, vagy pedig menedékként szolgálhatnak a halak számára, és oda ezekbe a borzasztó kimondani is, ezekbe a hűvös 28-27 fos hőmérsékletre el tudnak vonulni.
[00:08:11]És ez, hogyha ezek a hőhullámok így három né 5 hat nap után megszakadnak egy hidegfronttal, akkor ez számukra talán és remélhetőleg nem végzetes.
[00:08:21]Az, hogy érintetlenül hagyná úgy általában a halfaunát, vagy úgy általában az élőlényközösségeket, ezt egyáltalán nem mondanám, és felhívnám a figyelmet, hogy például a Balaton esetében megszokott beszéljünk csak egy pár szót a hínárnövényekről, akár a süllőhínáról, a békaszőllőről, amelyeket úgy megszoktunk és akár úgy szeretünk.
[00:08:41]Itt van egy társadalmi konfliktus nyilván ezekkel szemben.
[00:08:44]A Balaton esetében itt előjönnek azért ilyen hőmérsékleti viszonyoknál olyan fajok, amelyeket már például kevésbé szeretünk, mint a tüskés hinár.
[00:08:52]Benne van a nevében.
[00:08:52]Ez az, amit úgy nagyon nem szeretünk, mikor így hozzáérünk a Balatonba, amelyek úgy szúrnak és kellemetlenek.
[00:08:58]és olyan szubtrópusi trópusi fajok, amelyek egyébként már megjelentek a Balatonba szormányosan és akár el is kezdtek terjedni, csavarhínár, átokhínár például, amelyeknek ezek a hőmérsékletek és ezek a viszonyok nagyon kedvezni tudnak.
[00:09:14]Tehát ezek a turbulens, erőteljes, szélsőséges változások nagyon kedveznek más élülényközösségeknek és új élülényközösségeknek az elszaporodásához.
[00:09:23]Erre nagyon figyelnünk kell, mert van egy-két olyan élőlény, amelyet észre se veszünk, és a társadalom úgy gondolja, hogy nincs rá hatással, és nem is nagyon foglalkozik vele.
[00:09:33]Erre mindig szoktam mondani a Bödöncsigát, ami pár éven belül egyébként teljesen bekolonizálta a vizet, és különösebb konfliktus nincs a társadalommal, de azért vannak olyan fajk, és akkor megint térjük vissza a halakra, amelyek esetében például a törpeharcsa, ahol nem csak a klímaváltozás és a magas hőmérsékleti viszonyok, hanem éppen az emberi beépítés és olyan öblözeteknek a létrehozása, mint például a kikötők, nagyon kedveznek a terjedésének.
[00:10:00]De azért szeretnék utalni, hogy mennyire összetett és bonyolult folyamat.
[00:10:01]Ezek a hőmérsékleti viszonyok, azok a változások, amelyek most nem csak a hőhullámról beszélek, hanem az elmúlt években bekövetkeztek, például olyan őshonos fajoknak, mint a harcsa, amit a horgászok egyébként úgy nagyon kedvelnek, ezeknek a terjedésének kifejezetten kedvez például ezek a viszonyok.
[00:10:19]Az egy másik dolog, hogy olyan invazív fajok, mint a törpeharcsa, amelyet se a horgászok nem kedvelnek annyira, és úgy általában a tó élővilága fenntarthatósága szempontjából nem egy kedvező halfaj, ha lehet ilyet mondani.
[00:10:31]Ezzel mindig óvatosan bánnék, mert nagyon szeretünk kicsit arcoskodva kijelölni egyes élőlényeket, élőlénycsoportokat, hogy ez jó vagy nem jó.
[00:10:39]Ennél sokkal összetettebb egy táplálékhálózat, hogy ezt ilyen könnyedén kijelentsük, de például ilyen kedvezőtlenebbnek tűnő, vagy a társadalom számára kedvezőtlenebb fajoknak az elszaporodásával is lehet számolni.
[00:10:51]Melyek azok a fajok, amelyek nehezebben tudnak alkalmazkodni, és így akár veszélybe is kerülhetnek, hogyha 30 fok körüli a tó vízének hőmérséklete?
[00:11:00]Ö nagyon-nagyon sok ilyen faj van, és azt szeretném elmondani, hogy alapvetően akár a növények, akár az állatok esetében rengeteg ilyen van.
[00:11:07]Tudom, hogy a legtöbb esetben, ha már élőlényekről beszélünk, mindenki a halakra gondol.
[00:11:11]A Balatonnak van azért egy olyan szerencsés helyzete, ami aminek a a tó ellenállósága és a fenntarthatósága szempontjából nagyon fontos, sőt valószínűleg a meder kialakításában is nagyon fontos szerepet játszott.
[00:11:26]Az, hogy nagyon szél járta, és van egy nagyon komoly zavaró hatás, így lehet nevezni ezt a erőteljes hullámzást, ami a Balatonnál bekövetkezik.
[00:11:34]Ez szerencsére még ilyen hőmérsékleti viszonyok között is az áttoxigenizáltságot tudja biztosítani a vizekre.
[00:11:40]De mondanám azokat az érzékenyebbnek mondható fajokat, a süllőt például, vagy pedig más egyéb olyan dévérkeszeget, ahol eljuthatunk olyan hőmérsékleti állapotok és oxigén viszonyok közé kezdünk közeledni ezekhez, amely abszolút nem kedvező számára.
[00:11:57]És itt nagyon fontos eljutni oda, hogy itt egy folyamatról van szó.
[00:12:01]Nem biztos, hogy mindig tudom, hogy a média és a társadalom ilyenekre vágyik áttételes értelembe.
[00:12:06]Itt nem mindig egy olyan drasztikus, azonnali kipusztulásos jelenségekről van szó, hanem viszonylag lassabbnak mondható folyamatok, amelyek például kedveznek olyan, ahogy már említettem, invazi fajoknak, amelyek leváltják ezeket a fajokat.
[00:12:18]Ilyenkor azért ezt egyezzünk meg ebbe ezek a fajok nem érzik jól magukat és nagyon megváltó az a hideg front, ami például ilyenkor bekövetkezik, és akár egy felkeveredéssel, akár pedig a lehüléssel, ha mondhatok egyáltalán ilyet, hogy lehülés, amikor lemegy valami 33°okról 29-re, vagy vagy 28 fokra a tó élő évilővilága szempontjából.
[00:12:41]Ugyanez igaz, és erről majd még lehet, hogy beszélni fogunk többet, az algákra is, ahol szintén nagyon fontos, hogy vannak olyan fajok, amelyek alapvetően a 20-22-24 Cus fokra vannak optimálva, és ők szeretnek ebben a hőmérsékleti viszonyok között jelen lenni.
[00:12:57]Megint társadalmi konfliktus fontos, algákról mindig úgy beszélünk, hogy negatív módon.
[00:13:02]Az egész tó fenntarthatósága, élővilága szempontjából a táplálkozási lánc, illetve mint felépítő organizmusok nagyon fontosak, és ezeknek a diverz változatos jelensége nagyon-nagyon fontos a tó szempontjából.
[00:13:14]Azonban ezek a magas hőmérsékletek itt is kedveek, kedvezhetnek olyan fajoknak, amelyek egyébként akár tömeges elszaporodásra hajlamosak, és egyébként akár az elmúlt években jelent meg a vízben, vagy pedig már jelen vannak ugyan, de még nem mutatták meg magukat, és komolyabb elszaporodásra képesek.
[00:13:33]Kutatói szempontból ez a mostani időszak mi mindenre alkalmas.
[00:13:36]Azért ahogy arról ön is beszélt, mégsem rendszeres ez egyelőre, hogy a Balaton vízhőmérséklete június végén 30°ok körül mozog.
[00:13:43]Az elmúlt években augusztusban szokott 28-29 fok lenni azért, hogyha jól emlékszem a legtöbb esetben.
[00:13:51]Tehát ráadásul hosszabbak a nappalok is.
[00:13:55]Összességében a kutatók mi mindent tudnak ilyenkor vizsgálni, elvégezni egy ilyen különleges helyzetben?
[00:14:00]Ö Balaton esetében, sőt akkor itt az intézetünk aktivitásáról beszéljünk egy pár szót.
[00:14:07]Azon alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenység mellett van egy nagyon fontos tevékenysége az intézetünknek, a Balaton monitoring, az, hogy gyakorlatilag több évtizede vizsgáljuk a Balatont éppen aktuális módszerekkel és modern módszerekkel és új módszerekkel.
[00:14:27]És ennek következtében van egy hosszútávú adatsorunk.
[00:14:29]Ezt alapvetően nagyon izgalmas, hogy ilyen szélsőséges körülmények között mi történik, akár az algákkal, akár a hínárnövényzettel, magasabb szerveződésű növényekkel, halakkal, illetve a különböző taxonómiai csoportokkal, de azért vannak olyan speciális kihívások, amelyre azt gondolom, hogy azért az intézetünk jól reagál, és nagyon kiváló új kutatóink vannak.
[00:14:51]Jelenleg például itt van Mark McCarty, egy kiváló amerikai kutató, aki a nitrogén körforgást vizsgálja a Balaton.
[00:14:58]Nagyon izgalmas és nagyon fontos kérdés.
[00:15:01]A limnológiában, a tótamban és az édesvizek állapota esetében a foszfor forgásra, körforgása, illetve a foszforterhelés egy izgalmas kérdés, de jelenleg emellett eddig is, de most újabban a klímaváltozás kapcsán előjön a nitrogénnek a kérdése is.
[00:15:16]Például aktuálisan nálunk most mint vendégkutató itt van és kutatja közösen az adott kollégákkal ezeket a folyamatokat.
[00:15:25]Kiel kiemelném még mindenféleképpen Juan Lee, aki egy egészen kiváló kínai posztokunk, aki például környezetinformatikai módszerrel, távérzékeléses módszerrel, gépi tanulásos módszerrel térképezi fel a Balatonban bekövetkező abiotikus és biotikus élő és élettelen jelenségekkel kapcsolatos módszereket.
[00:15:50]és alapvetően minden egyes kutatócsoportunkat, akár említhetném az új molekuláris csoportunkat, ahol nem közvetlenül magát az élőlényt, hanem annak az örökítőanyagán keresztül vizsgáljuk akár az egész vizet, ha úgy tetszik, egy csebből lehet magát az egész tavat vizsgálni.
[00:16:04]Ezekre mély nagyon komoly hatással vannak és nagyon izgalmas jelenségek.
[00:16:08]Itt azért van egy másik nagyon fontos kérdés, ez az évtizedek alatt, illetve az intézetünk 100 év alatt mindig egy nagyon aktuális és izgalmas kérdés volt.
[00:16:16]Kell-e foglalkozni a Balatonnal?
[00:16:18]még akkor is, hogyha erre hozták létre az intézetet.
[00:16:22]Nekem az a vélemény, hogy nagyon kell és olyan idét időt időt élünk, amikor nem feltétlenül azt kell figyelembe venni, hogy éppen ez most mennyivel magasabb impakfaktort jelent, hogy egy távolabbi vizet vizsgálunk.
[00:16:32]egyébként vizsgálunk és nagyon sok komoly nemzetközi kapcsolattal horizont pályázatban vagyunk benne, amely fókuszál részbe a Balatonra és más édesvizekre, de azt gondolom, hogy főleg ebben az időszakban egészen kritikus és nagyon-nagyon fontos a tudomány számára, a társadalom számára és a döntéshozóink számára, hogy pontosan milyen állapotok vannak a Balaton.
[00:16:54]Azt gondolom, hogy nagyon hiányzott például az elmúlt évekből az a fajta kutatói hozzáállás, hogy aktuális számunkra fontos vizek víztereknek az aktuális kutatói eredményei rögtön rendelkezésre álljanak.
[00:17:06]Az egy másik dolog, hogy egyébként a fenntartói, illetve a döntéshozói réteg részéről is nagyon fontos, hogy van-e igény arra, hogy figyelembe vegyék ezeket a eredményeket, de azt gondolom, hogy a Balaton szempontjából ezek nagyon-nagyon kritikusak, és én azt gondolom, hogy ez az intézetünk aktivitása szempontjából fontos, még akkor is, hogyha ennek a finanszírozási formája abszolút nincs rendbe téve.
[00:17:29]közfinanszírezási szerződésünkben ez rend benne van, de alapvetően úgy kell ügyeskedni és bravurkodni, hogy ezeket a aktuális eredményeket a legmodernebb módszerekkel és a klasszikus módszerekkel nyomon tudjuk követni.
[00:17:42]Nagyon értékesek ezek, és azt látjuk az elmúlt egy-két évben, a leg magasabb szintű laboratóriumokból, kutatóegységekből Amerikától távolkeleten keresztül jönnek adatmegkeresések az intézetünkbe, amelyeken keresztül alapvetően a globális folyamatoknak a értékelése szempontjából ezek nagyon nagyon nagyon fontos adatok.
[00:18:03]Igen, egy ilyen hőhullám nagyon fontos hatással lehet egyébként a kutatásra.
[00:18:08]Nézzük a távoképet.
[00:18:08]Igen.
[00:18:08]A az elmúlt években a klímaváltozás kifejezést egyre többször halljuk.
[00:18:14]Voltak olyan felmérések is, amelyek alapján itthon még mindig a Balaton lehet majd sok évtizedes távlatban is a legélhetőbb terület.
[00:18:21]A Balaton partja, a Balaton környéke.
[00:18:23]Ott lehet a legkellemesebb vagy a legelviselhetőbb a klíma az ország többi részéhez.
[00:18:31]Összességében jelenleg a mostani kutatások alapján mennyire hat a klímaváltozás a Balaton térségére?
[00:18:35]Csak egy csak tényleg csak egy pár szó a klímaváltozásról, mert tudom, hogy nagyon sok beszélgetés fókuszált erre, de azért azzal tisztában kell lenni, hogy a klímaváltozás kapcsán szoktunk olyan globális folyamatokat, globális hőmérsékletváltozásokat, átlagokat emlegetni, amelyek kapcsán illik megemlíteni, hogy akár az arktikus területek és akár Európa úgy összességében sokkal erőteljesebben melegszik.
[00:18:58]azt is nagyon fontos kiemelni, és most már egyre inkább szembe kell néznünk, hogy a kárpátmedencében ráadásul plusz módon még erőteljesebben melegszünk.
[00:19:06]És nagyon úgy néz ki, hogy az a fajta hatás, amire egyébként a kutatók és a tudomány felhívta a figyelmet már 30 éve, hogy ez a nagyon összetett klimakitikus hatások, amelyek meghatározzák a kárpátmedencének akár az időjárását és egyes időjárási eseményeit, nagyon sérülékenyek és egészen apró változások következtében nagyon drasztikus szélsőségek jelenhetnek meg.
[00:19:27]Ez az elmúlt időszakban teljesen egyértelműen megfigyelhető volt, hogy az a ha egy klímatérképet nézünk, és erre egyébként felhívom, mert egy nagyon látványos, nagyon szép, ilyen jellegű klímatérképet lehet látni a Hungarometnek a a honlapján, hogy hogyan nézett ki például a 60-as évektől kezdve, a 90-es évekig Magyarország térképe, hol volt meleg száraz terület, egy pici piros, vérvörös folt volt ott a Dunatisza közén, amelyet most már jelenleg azt tudunk lá az az kell szembesülnünk, hogy ez a meleg száraz klimaktikus terület teljesen kiterjedt, és alapvetően már a Balatonnak a vízgyűjtőit is érinti.
[00:20:05]A Balaton esetében régen azt tudtuk mondani, hogy még hűvös, nedves területekről beszélhetünk.
[00:20:11]Ennek nyomai megvannak, és egyébként itt is szeretném elmondani, ez egy nagyon nagyon komplex és érdekes jelenség.
[00:20:18]Magyarország esetében a dél-délnyugati területeken egész jó csapadékviszonyok vannak még most is, de egy olyan halmozott aszályt pörgetünk magunk előtt és van jelen, valamint olyan időjárási viszonyok, amelyek a párolgásnak olyan szinten kedveznek, hogy egy nagyon érdekes jelenség van.
[00:20:35]Azt szoktuk mondani, hogy egy tónak a vízszintjét és a vízhozamát nagyon meghatározza a vízgyűjtőjének a mérete és az ottani tulajdonságok.
[00:20:43]Ez a Balaton esetében ugye egy 110-es arány.
[00:20:45]A közel 600 nmes tófelszínhez egy közel 6000 n km-es vízgyűjtőterület tartozik.
[00:20:55]Teoretikusan jelenleg ez gyakorlatilag nem működik.
[00:20:56]Most jelenleg ebben a pillanatban leginkább a tórahulló csapadék az ami számít, ami a vízgyűjtőre hullik.
[00:21:02]Eséllyen nincs gyakorlatilag eljutni a tóra, csak szélsőséges körülmények között, és ez megint nagyon hosszú lenne a villámárrvizek jelensége kapcsán.
[00:21:11]egyébként éppen tegnapi nap folyamán ugye július 2-án vagyunk, Zalában ilyen jelenségek bekövetkeztek, és úgy összességében a a vízháztartás szempontjából ez egyáltalán nem kedvező folyamat, és ebbe is változások vannak.
[00:21:24]De visszatérve a kérdésre, alapvetően a Balaton esetében azt szokás mondani, hogy igen, ez egy jóval élhetőbb környék.
[00:21:30]Itt is vannak olyan klimaktikus változások, amelyekre egész egyszerűen fel kell készülni, és egész egyszerűen, egészen biztos, hogy nem fogja érintetlenül hagyni a Balaton környékét sem.
[00:21:40]nem hagyja érintetlenül, [torokköszörülés] és én is, és más is szokjon le arról, hogy itt valami elkövetkezendő jövőbeni időszakról beszélnénk.
[00:21:47]Itt vagyunk ennek, bár a közepében lennénk attól tartók a felfutásának az első szintjén, akár a csapadékviszonyok, akár a hőmérsékleti viszonyok, ahhoz, hogy ehhez hogyan tudjunk alkalmazkodni, nem merek ilyet mondani, hogy érintetlenül tudjuk hagyni, és érintetlenül maradna bármely területe a Kárpátmedencének azokból a folyamatokban, amelyeknek most a közepében vagyunk, illetve amellyel ismerkedünk.
[00:22:13]Az látszik-e azért, hogy mondjuk több évtizedes viszonylatban hány fokos felmelegedés várható a Balatonnál és az ország többi részén?
[00:22:22]Igen.
[00:22:22]És itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon csalókák tudnak lenni ezek a hőmérsékletek, akár döntéshozói, társadalmi oldalról.
[00:22:27]Nagyon könnyen megy ez a vállrándítás, amikor 0,5 fokokról vagy akár 1 fokokról beszélünk, vagy amikor arról beszélünk, hogy a 70-es évektől kezdve másfél foknyi hőmérsékletváltozás következett be, mondjuk a Kárpátmedencébe vagy Európába, ez sok igen és ez egy olyan nagy átlag, amely nagyon félrevisz bennünket.
[00:22:48]És tudom, hogy ez a kutatók, tudósok szempontjából nagyon gyakran elhangzik, és az is nagyon gyakran elhangzik, hogy mi van az északlanti áramlással, és mi van az arktikus területen, a Kilimandzsáó havával, illetve a legkülönbözőbb atlanti csendes óceáni áramlatokkal.
[00:23:01]Én azt gondolom, hogy nagyon fontos figyelni azokra a magyarországi területekre, magyarországi változásokra és szélsőségekre, amelyek mentén itt volt a konkrét példa, nem fogom tudni leford irítani pontosan, hogy milyen átlaghőmérsék a a különböző klímamodellek nagyon bizonytalanok.
[00:23:17]Egy valamiben azért meg tudunk egyezni, az elmúlt időszakokban nem igazán az optimista verziók jöttek be.
[00:23:23]Ez azért ebben megegyezhetünk.
[00:23:26]Alapvetően az, hogy az aszályos és a megnövekedett hőmérsékletek jellemzők lesznek.
[00:23:29]És én itt inkább felhívnám a figyelmet ezekre a szélsőségekre, ami miatt felhívtuk a figyelmet a Balaton Science oldalunkon a balatoni Limnológiai Kutatóintézetnek a Facebook oldalán.
[00:23:39]Ezek a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok.
[00:23:42]Ezek nagyon komolyak lehetnek, és ezekhez nagyon komolyan kell alkalmazkodni.
[00:23:48]Így július má-án.
[00:23:48]Milyen az állapota, milyen a vízminősége a Balatonnak?
[00:23:53]Igen.
[00:23:55]Vízminőség, vízállapot, vízfenntarthatóság, ökológiai állapot.
[00:23:59]Ezek a szavak mindig el szoktak hangzani, csak tényleg egy-két szó erről.
[00:24:01]Ha minőségről beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy milyen adott funkció, vagy milyen felhasználási oldalról vesszük figyelembe a tónak a vízminőségét.
[00:24:08]A másik pedig leginkább az ökológiai állapotot szoktuk hangoztatni.
[00:24:13]Az ökológiai állapotra azt tudom mondani, a Balaton esetében az ökológiai állapot azt jelenti, hogy mennyire vagyunk közel vagy távol azoktól az állapotoktól, ami a természetes állapot volt, ami valamikor a Balaton esetében az 1850-es évek előtti állapotokat jelenti.
[00:24:26]Ettől azért azt kell mondjam, hogy valamilyen szinten távol vagyunk, bár mégis az ökológiai állapota a Balatonnak úgy összességében jó, és közel vagyunk a közepes állapotokhoz, de ez egy egészen más dolog és minősítés.
[00:24:38]Egyébként a klímaváltozás erre is nagyon komoly hatással lehet.
[00:24:42]a minőség oldaláról.
[00:24:45]Nagyon fontos arról beszélni, hogy a Balatontól nagyon sok mindenki és különböző társadalmi csoportok mást akarnak.
[00:24:49]Ha Balaton minőségéről azért mégis megkérdeznek bennünket, természetesen a fürdőzők esetében mennyi alga van a vízben, leginkább ez szokott elhangzani, hogy mennyire algás víz.
[00:24:59]Ögészen érdekes, és itt ebből a szempontból nagyon jó hírekkel tudok szolgálni.
[00:25:02]Most jelenleg július 2-án, ezután a hatalmas hőhullám után is a legutolsó balatoni monitoring eredményeink azt mutatják, hogy egészen kiváló a Balatonnak a vízminősége algodás szempontjából.
[00:25:16]Összevetve akár egy évvel ezelőtti vagy akár több évvel ezelőtti időszakokhoz képest is kifejezetten jók vagyunk ebből a szempontból.
[00:25:25]Fokozott algásodás nem indult be.
[00:25:27]Azonban van itt egy-két más dimenzió, amiről beszélnünk kell.
[00:25:30]A Balatonvíz minősége szempontjából, ha maradunk a fürdőzőknél, eljutottunk egy olyan szintre, egy olyan hőmérsékleti viszonyok közé, ahol én azt gondolom, hogy bőven itt van az ideje, hogy sokkal komolyabban kell odafigyeljünk az algákon túl a különböző más egyéb mikroorganizmusokra.
[00:25:50]Csúnya szót fogok mondani, olyan heterotrófizmusokra, amelyek egyébként nagyon fontosak a Balaton működése szempontjából.
[00:25:55]Ne szitokszóként tekintsünk a mikroorganizmusokra.
[00:25:58]Akárcsak az embernek megvan egy adott mikrobiomja, egy ilyen fenntartható, jó minőségű, jó állapotban lévő víznek is megvan egy nagyon fontos alapmikrobiomja.
[00:26:08]Az, hogy ilyen baktériumokról, gombákról és más egyéb organizmusokról, amelyek között egyébként nagyon fontos, hogy mennyire jelennek meg, vagy mennyire szaporodnak el olyan baktériumok, amelyek esetleg kellemetlenek lehetnek az ember számára.
[00:26:23]Európából is látjuk, a világ különböző tájiról is látjuk, hogy alapvetően a klímaváltozás kedvez ezeknek a szervezeteknek.
[00:26:28]Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos fókuszpontja lesz, hogy ezekre odafigyeljünk.
[00:26:32]Nem véletlenül hívtuk fel a figyelmet egyébként, és itt most nem ö támadás a hajózó hajósok és a vitorlások ellen, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fedőzeti szennyvíz, ezért nem mindegy már, és nem az anyagforgalmi szempontjából határozza meg mondjuk a Balatonnak a foszfor és nitrogénforgalmát, hanem egy ilyen meleg vízbe bekerült szennyvíz egészen másként tud viselkedni, és annak a nagyon speciális fekális, bakteriális összetevői egy ilyen meleg vízben.
[00:27:03]mint akár régebbi hűvösebb 25 fokos hőmérsékleti viszonyok között.
[00:27:07]Ezekre jobban oda kell figyelnünk.
[00:27:08]Jelenleg nincs olyan információnk, hogy bármi probléma lenne ezzel egyébként a Balaton.
[00:27:13]De azt gondolom, hogy ilyen 30-35 fot közötti hőmérsékletek vagy afeletti nagyon közeledünk az embernek a testhőmérsékletéhez.
[00:27:21]Egy nagyon nagyon izgalmas kritikus pont ez a Balaton szempontjából is és más édesvíz szempontjából.
[00:27:27]Ilyenkor azért ezek a szervezetek más mintázattal és másként viselkednek.
[00:27:31]Melyik nő a fertőzésély?
[00:27:34]A fertőzészély egyértelműen nő ezen állapotok és ezen körülmények között.
[00:27:40]Ezért nem mindegy, hogy akár a kikötőben, akár a nyílt vízen mit kezdünk ezzel az bizonyos fedélzeti szennyvízzel.
[00:27:46]És rögtön szeretném kiemelni, nem szabad és nem érdemes általánosítani a hajósok vitallások esetében.
[00:27:51]Hihetetlen, hogy hány olyan belső csoport van, és hány olyan család ember, aki abszolút hajósként, vitorlásként nagyon figyel a Balatonra, és gyakorlatilag küzd azon társai ellen, vagy azokkal szemben, akik esetleg ezt nem veszik figyelembe.
[00:28:05]De itt nagyon fontos ezeknek a állapotoknak és ezeknek a szabályozásoknak a betartása.
[00:28:14]Amit nagyon nehéz egyébként rákényszeríteni, az kultúra kérdése, és erre érdemes odafigyelni.
[00:28:18]Egy picit most és hagyjuk ezt a ezt a fajta vonalat, hanem térjünk még vissza a Balatonnak a minőségére, mert azért a Balaton nem csak fürdővíz, hanem a Balaton egyébként egy ivóvízbázis.
[00:28:33]És ebből a szempontból is fontos a Balatonnak a minősége.
[00:28:34]Nem kérdés, és egyértelmű, hogy azon kívül, hogy egy turisztikai desztináció, a Balaton azért alapvetően egy nagyon-nagyon fontos gazdasági értéke az országnak, és ezen túl és bármilyen furcsa, nagyon komoly összefüggéssel természetiértéke is, és pont ez lenne az áloga, hogy próbáljuk ezeket a természetes közösségeket megőrizni, amelyek éppen pufferolnák ezeket a szélsőséges hatásokat.
[00:28:55]De visszatérve arra, hogy Vízbázis és a Balaton, ott természetesen megint más elvárások vannak, és ott is megfigyelhetőek olyan változások, itt most kicsit kitérnék inkább olyan élettelen jelenségekre, aminek következtében a Balaton vízháztartása változik, egyre inkább töményedik a víz.
[00:29:14]Azok a ásványagtartalmak, amelyek eddig jellemzők voltak a vízre, és azok az ion mintázatok, azok az ásványanyagtartalom mintázatok változnak a Balaton esetében, és ez nagyobb kihívást jelent különböző technológiák számára.
[00:29:25]Itt is jók vagyunk még a Balaton esetében, de nagyon egyértelműen érződik az a kihívás, ahol az ivóvizet a Balatonból állítják elő a legtisztább, legjobbnak mondható keleti medencéből, hogy itt elég komoly kihívások jönnek elő.
[00:29:40]És akkor van a harmadik, ha már beszéltünk nyilván a fürdőzőkről, beszéltünk a akár a vízbázis oldaláról a Balatonnak, természetesen nagyon furcsa így azt mondani, mert itt nem minőségi, hanem inkább mennyiségi viszonyokról van szó, de egyfajta másik elvárás az, amikor például a hajósok oldaláról vagy néhány ember esetében semmi más nem fontos, csak az, hogy a vízszint meglegyen.
[00:30:03]Itt én mindig óvatosságra intek, és nagyon-nagyon fontos, hogy alapvetően a víz mennyiségi viszonyain túl a minőségi viszonyokra is figyeljünk.
[00:30:11]A limnológiában, hidrobiológiában, hidrológiában sokkal összetettebb összefüggések vannak.
[00:30:17]Nem igaz az a teljesen téves társadalmi néhány esetben döntéshozói gondolkodás, hogy minél több víz van egy ilyen jellegű tóban, desztinációban, annál jobb a minősége, és minél kevesebb van, annál rosszabb a minősége.
[00:30:34]Mennyi [torokköszörülés] igaz ebből?
[00:30:34]Ö a akkor mondom a konkrét példát.
[00:30:38]Előbb-elő hoztam azt, hogy szinte megdöbbentő, hogy milyen jó az a a minősége algodás szempontjából a tónak.
[00:30:45]Jelenleg a az intézetünknek olyan megfigyelései vannak, és ez fenn is van a honlapunkon, hogy alapvetően nem a kritikusra csökkent vízszint esetében, de a nyári időszakban nem tartósan teljesen rosszul ideális vízszintekről és ilyen egyéb borzalmakról szokás beszélni 120 cmk, 110 cmk esetében, ezek nem ideálisak.
[00:31:07]A Balaton algásodását ezek úgy néz ki, hogy inkább elősegítik a hőrétegződésen és egyéb folyamatokon keresztül.
[00:31:13]Ez itt nagyon bonyolult lenni elmagyarázni, de az, hogy a tápanyagfelszabadulásra milyen hatással van az üledből, ez összességében nem jó.
[00:31:20]Szó sincs arról, hogy a Balaton esetében minél alacsonyabb a vízszint, annál jobb, de alapvetően egy változó vízszint és a nyári időszakban nem feltétlenül magasan tartott vízszint az ideális ebből a szempontból.
[00:31:32]Félreértés ne essék.
[00:31:34]Tudom, hogy a hisztéria leginkább és az odafigyelés a Balatonra nyáron történik.
[00:31:38]Sokkal kritikusabb az, hogy ősszel, illetve a téli időszakban feltöltődik-e a Balaton kellő mennyiséggel, a hozzáfolyás megtörténik-e.
[00:31:47]Ez az elmúlt évtizedben nagyon úgy néz ki, hogy nagyon súlyosan kezd elmaradni, és sokkal több víz legalábbis több víz párolog el és távozik a vízből, mint amennyi hozzáérkezik.
[00:31:57]És a vízmérleg negatív, ez sokkal inkább kritikusabb a Balaton szempontjából.
[00:32:02]És nem kérdés, hogy ez hosszú távon egyébként a vízszintre hatással van, erre oda kell figyelni.
[00:32:06]De alapvetően bármiféle megoldásban és bármiféle alkalmazkodásban gondolkozunk, azzal jobb, ha szemben nézünk, hogy a vízszintnek az ingadozása, akár a Balaton esetében, akár más kisvizek esetében, ez jelen lesz az életünkben.
[00:32:23]Nagyon komoly másik társadalmi konfliktus, és ezzel igenis szembe kell néznünk.
[00:32:27]A társadalom jelentős része a partonalon találkozik a vízzel.
[00:32:29]És itt szeretnék egy példát elmondani.
[00:32:34]A 20-as30-as években a változó vízszint kapcsán a Balaton partján és ezeken a területeken emberek sétáltak és emberek élték a mindennapjaikat.
[00:32:44]Jelenleg most a változó vízszint kapcsán egy pici szárazulatra kerülő területen leginkább influencerek, fotósok és a társadalom különböző képviselői vannak azzal, hogy itt a Kiszáradt Balatonnak a medre.
[00:33:00]halkan megjegyzem, ráadásul ezek a területek pont leginkább emberi beépítés miatt olyan áramlási holdterek, amelyek feltöltődtek, és ezeket szokták előhozni.
[00:33:08]Ez egy fontos jelenség és fontos kritikus kérdés, de azt gondolom, hogy nagyon nagyon csúnyán mellé tudunk lőni, és nagyon rosszul kezeljük azt a dolgot, hogyha kicsit hisztérikus irányba visszük el ezeket a jelenségeket.
[00:33:23]A változó vízszint úgy néz ki, hogy a Balaton esetében is jelen lesz az életünkben, és ez a klímaváltozással egyre kifejezettebb lesz.
[00:33:31]Erre vannak alkalmazkodási technikák, vannak kifejezetten jó alkalmazkodási technikák, lehetnek nagyon súlyos beavatkozási technikák, amelyek nagyon, nem az, hogy nagyon jól, de akár jól is elsülhetnek, vagy akár nagyon komoly kockázatai vannak.
[00:33:46]Ez egy komoly kihívás a Balaton esetében, és ezzel foglalkozni kell.
[00:33:50]Összességében, hogyha már a hisztériát, illetve a médiafigyelmet említette, azért az elmúlt hetekben is többször előtérbe került, hogy a Balatonnak alacsony a vízállása, de a Velencei tónál súlyosabb a helyzet.
[00:34:01]A Balatonnal megtörténhet-e az, hogy szinte kiszárad?
[00:34:08]Nem tudjuk elkerülni a Velencei tavot, és tényleg csak egy pár szó, mert azt gondolom egy ugyanilyen hosszú beszélgetésről beszélgetés szüksége lenne szükség ahhoz, hogy ezt kicsit kitárgyaljuk.
[00:34:16]an megegyezhetünk, hogy ez nem az én tudományterületem, de annak az etikájával és azzal a hozzáállással, amit művelünk a Velencei tóval, ezzel valamit kezdeni kell.
[00:34:25]Ráadásul nagyon sok esetben szakmailag nincsenek rendben azok a dolgok, amelyek elhangoznak.
[00:34:30]Jelenleg ott tartunk, hogy gyakorlatilag meg van győződö a társadalom jelentős része, hogy a Velencei tó kiszárad.
[00:34:34]A Velencei tó nem nem száradt ki.
[00:34:35]Jelenleg mind a mai napig egy más5él méteres mélységű területekkel még találkozhatunk.
[00:34:40]nagyon súlyosan érinti a velencei tavat, mint egészen sekély tavat a a klémaváltozás.
[00:34:48]Más történetiséggel, történelemmel és más bizonyos szempontból más hidrológiai, hidrobiológiai paraméterekkel rendelkezik a Velenceó, mint a Balaton.
[00:34:56]Szokás elmondani, hogy most alatta vagyunk annak a kritikus szintnek, ami a mindenkori, és itt fontos elmondani, a mérések óta ismerünk.
[00:35:04]A Velencei tó esetében tudjuk, hogy több esetben kiszáradt már a Velencei tó.
[00:35:08]És egyeb egyébként itt egy kicsit óvatos lennék.
[00:35:11]Nem rendelkezek teljes minden információval, ami azért nekem furcsa, több mint furcsa, azért akár egy visszahúzódó vízszint esetében, vagy akár kiszáradás, közeli víztér esetében is, azért egy víznek nem feltétlenül így kellene kinéznie.
[00:35:27]Most például a Velencei tó esetében elhangzott ugyan, hogy a minősége kiváló.
[00:35:34]Én ezzel egy nagyon picit óvatosabb lennék.
[00:35:35]Itt leginkább a strandminősítés szempontjából az elmúlt évek átlaga miatt jönnek ilyen nagyon furcsa minősítési kategóriák.
[00:35:41]Ö az, ahogyan például most jelenleg alapvetően egy algavirágzás van a a Velencei tó esetében, és egy sokkal komplexebb változás, történt alapvetően egy olyan ö élényközösségváltás, egy-egy rezsimváltás, aminek következtében most például a szikes betényedett tavakra jellemző apró canobtérium szaporodott el tömeges mennyiségbe.
[00:36:05]adja egyébként ezt a nagyon furcsa, érdekes, okersárga, narancssárgás enyhe karamellint, és ennél sokkal kellemetlenebb hasonlatokat is tudnék hozni.
[00:36:15]És ez egyéppen nem bizalomgerjesztő, de nem bizalomgerjesztő, és nem feltétlenül így így kellene kinéznie egy ilyen ilyen víznek, ami visszahúzódik.
[00:36:22]szélsőségesen visszahúzódott a velencei tónak még szélsőségesebb hidrológiai változásaival kell szembenézni a a társadalomnak, de ezt meg kell tanulni, ott is kezelni.
[00:36:36]Ez így önmagában szerintem ez is egy katasztrófa, hogy most jelenleg hozzáállunk és egyébként az ottani lakossági és társadalmi réteget is elég komolyan érinti ez a dolog.
[00:36:45]azért ez én azt gondolom, hogy ez ez itt itt itt meg kéne találni ennek az etikának a megfelelő ö ösvényeit.
[00:36:51]Nem a felhívás, vagy mi a probléma pontosan?
[00:36:56]Igen.
[00:36:56]Igen.
[00:36:58]Én azt gondolom, hogy mert a figyelemfelhívásra láthatóan szükség van.
[00:37:02]Ez nem kérdés.
[00:37:02]Tehát azt gondolom, hogy a döntéshozók nem, vagy nem feltétlenül hallották meg azokat a segélykiáltó szavakat, amelyeket akár a helyi civil szervezetek, akár pedig a kutatók, tudósok is megtettek a Velencei tó esetében.
[00:37:16]Én azt gondolom, hogy a Velencei tónak a vízgyűjtője, ott ugye más hidrólg paraméterek vannak, ott ugye maga a Velencei tónak a vizére azt szoktuk mondani, hogy 22-24 n km körül van.
[00:37:28]És úgy általában a vízgyűjtőnek az aránya nagyobbnak tűnik, de összességében mégis nagyjából akkora, mint a Balatonnak a felszíni területe.
[00:37:36]Az, hogy ott a vízgyűjtőnk kell valamilyen szinten változtatni és rendet rakni, hogy megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű víz jusson bele a tóba, ez egy nagyon jó irány.
[00:37:43]Ezzel foglalkozni kell, és ez az elsődleges, a természetes vízgyűjtő, természetes lehulló csapadékából lenne ideális táplálni a tavat.
[00:37:51]És alapvetően ott egy nagyon fontos és átgondoló döntést kell hozni, amire majdnem biztos vagyok benne, hogy nem a nyár a legalkalmasabb.
[00:38:01]Hogyha esetleg itt vízpótlásról szokás beszélni, mondjuk ki, sokkal drasztikusabb az, amiről beszélnünk kell.
[00:38:07]Egy másik vízgyűjtő, más típusú, más élőlénő közösségének a vizét akarjuk elvinni erre a vízgyűjtőre.
[00:38:12]Rengeteg kockázat, hidrológiai, kémiai, biokémiai, biogeokémiai kockázat van ebbe, és sokkal komolyabb megfontolásokat és hatástanulmányokat érdemel ez, minthogy például példákat hozzak.
[00:38:26]Nem olyan egyszerű elővenni a fiókból 10-20 évvel ezelőtti méréseket.
[00:38:30]Erre több példát is tudnék, és nem akarok belemenni, hogy azok a helyek, például, ahonnan vizet akarunk hozni valahova, ott is megváltoznak nem csak a minőségi, hanem a mennyiségi paraméterek.
[00:38:40]De visszatérve, hogy a Balaton esetében ez bekövetkezhet-e, illetve, hogy mekkora az esélye pontosabban.
[00:38:47]Azt gondolom, hogy egyre inkább én legalábbis azt tapasztalom, hogy rendbe kell tenni bizonyos definíciókat, bizonyos hozzáállásokat, mert nagyon nagyon komoly félreértések vannak.
[00:38:54]Ugye a mai nap július 2-án 2026-ban azt hiszem 73 cm a Balatonnak a vízállása.
[00:39:03]Ez egy balti magasságot jelöl.
[00:39:03]Nem 73 cm víz van a Balatonban.
[00:39:06]Volt egy kis fondorlatosság, amikor ezt a háromdimziós hőtérképet betettük a Facebook oldalunkra, hogy mindenki tanulmányozza.
[00:39:14]A Balatonban, medence, közép és medence területeken három 3,éssé n mkről beszélünk.
[00:39:19]Sokan nem tudják egyébként, hogy a keleti medence, a Siófok és a zamári térsége miatt, a sekélység miatt, azt gondolják, hogy ez egy sekélymedence.
[00:39:27]A legmélyebb átlagmélységekkel egyébként ott találkozhatunk a Balaton esetében.
[00:39:31]A legmélyebb pont természetesen a Tihanyi kút esetében 11-12 m.
[00:39:35]Egészen távol vagyunk, és ne ne is hasonlítsuk a Velencei tónak a mennyiségi viszonyait, a Balatonnak a mennyiségi viszonyaihoz.
[00:39:45]De ahogy ezt nagyon fontos hangsúlyozni, a Balatonnak a közvetlen partvonala és az ott található mélységek drasztikusan, szélsőséges értékeket fel fognak tudni venni az elkövetkezendő időszakba.
[00:39:59]Ha ezt valaki és odamegy egy influencer, hogy az éppen feliszapolódott területet mutatja, hogy itt sétálok a Kiszáradt Balatonnak a medrébe, ezzel nehéz mit kezdeni, és azt gondolom, hogy itt azért felelőssége van egy-két embernek itt azért ezt hadd mondjam el, mert ez ez nekem így mindig elő szokott jönni.
[00:40:14]Takács Péter kollégám az intézetben szoktam mindig mondani.
[00:40:16]Ha törik, ha szakad, ha jön a nyár, akkor a Magyarországon nekünk Mohács kell alapon, akár 110-ről 108-ra megy a Balaton, akár 100 cm-ről 99-re, alapvetően mindig hatalmas hisztéria és katasztrófa van a Balaton esetében, mintogyha a környék környékbeli országok turisztikai hivatali pénzelnék az itteni itteni közvéleményt és az itteni embereket.
[00:40:45]ö nagyon nagyon mellé lövünk, és ebben nagyon fontos, hogy az elmúlt évtizedekben a Balaton és más víztér esetében nagyon megszoktuk és megszokatták velünk azt, hogy centiméter pontosan ugyanannyi a vízállás.
[00:40:56]Ez nem lesz tartható, ez váltó, ez ez egészen más lesz.
[00:41:01]Ezzel szembe kell néznünk.
[00:41:01]És megint mondom az alkalmazkodási lehetőséget.
[00:41:04]Azok a kövezések például a Balaton partján, amelyeket az természetesnek vesszük, azt gondoljuk, hogy a Balaton eleve itt született, pedig ezeknek a nagy része a 50-es,60-as, 70-es években alakultak ki akár betonozás formájában.
[00:41:15]Ezek helyett sokkal inkább alkalmazkodóképesebb olyan területek lehetnének, amelyekre egyébként megvan a társadalmi fogadókészség.
[00:41:24]azok a homokos Balatonpartok, amelyek egész jól emlékeztetnek például a régi túrzásos dű és balatonparti területekre, ezek alapvetően a Balatonnak is öbb minden szempontból jó tenne, de a társadalomnak is egyszerűbb lenne, és könnyebben szembenézhetnénk úgy olyan vízszint ingadozásokkal, amelyet egyébként tengerpartok, óceánok esetében nem ilyen mozgásokkal, hanem méteres, néhány esetben több 100 mteres, akár kilométeres vízmozgásokkal is abszolút be tudja fogadni a társadalom.
[00:41:55]Van mit alkalmazkodni ehhez.
[00:41:57]Visszatérve én azt gondolom, hogy a kiszáradást persze lehet definiálni.
[00:42:02]A Balaton a mi életünkben nem valószínű, hogy ki fog száradni, szélsőséges állapotokat, vízszinteket fel tud venni.
[00:42:11]És erre leginkább az alkalmazkodás lesz a legfontosabb.
[00:42:15]Az ember lábnyoma mekkora?
[00:42:15]Ugye azért a strandolók többsége használ valamiféle fényvédőt.
[00:42:19]Ezek általában kémiai szerek, bár nyilván van néhány olyan, amelyik nem az.
[00:42:24]De összességében mekkora a hatása a fényvédőknek a Balatonvizére?
[00:42:29]Jól leszökítettük a fényvédőkre.
[00:42:29]Én azt gondolom, hogy itt lehet, hogy érdemes beszélni arról úgy összességében, hogy akik használják a Balatont ezzel a csúnya kifejezéssel, akár az ottlakók, akár a turisták, akár a vitorlások, akár a horgászok, akár pedig a fürdőzők, azoknak van egy alaptevékenysége, egy megszokott tevékenysége.
[00:42:46]Én azt gondolom, hogy minden egyes rétegében van változtatnivaló, van még olyan lehetőség, hogy változtatni kellene bizonyos egészen tehát természetesnek megszokásokon.
[00:42:58]Itt akár már beszéltünk a fedélzeti szennyvízről, akár beszélhetünk a horgászoknak az etetőanyagairól, és beszélhetünk természetesen a fürdőzőknek, strandolóknak azon napfényvédő krémeivel és olyan szereknek a használatáról, amelyeknek tényleg döbbenetes mennyiségű, nyári időszakokban tonnányi mennyiségekről beszéltünk, amelyek belekerülnek a vizekbe.
[00:43:21]És ezekre azért így mondom, hogy a, és ráadásul ez ugye a jelenlegi klimaktikus körülmények között ezeknek a használata egyre indokoltabbnak tűnik.
[00:43:29]Én itt is szeretném felhinni a figyelmet, hogy tartunk már ott, hogy nyári időszakban egyrészt meggondolandó, hogy éppen milyen időszakban látogatjuk a Balatont.
[00:43:36]Másrészt már nem biztos, hogy szerekkel, hanem akár egyszerű pólókkal és más módon is tudnánk a nap ellen védekezni.
[00:43:42]De ha már ragaszkodunk ezekhez a különböző kemikáliákkal bíró kozmetikumokhoz, akkor alapvetően a víz bem menetel előtte egy zuhanyzást érdemes megejteni, illetve a kimenetelnél.
[00:43:55]De ugyanez jellemző más olyan vegyszerek használatára közvetlen Balaton partján vagy a vízgyűjtőjén élő emberek esetében, hogy azok a használt akár növényvédőszerek, különböző rovarirtószerek és egyéb szereknek a használata kapcsán óvatosságra intenék, mert ezeknek a nagy, illetve jelentős része könnyen kiköthet a Balatonba, ezek nyomonkövethetőek, jelen vannak, és mindegyikre érvényes az, hogy akár egy betöményedett Balaton, egy magasabb hőmérsékletű Balatonra másféle hatást vannak.
[00:44:26]És akkor itt akár még tovább mehetünk természetesen.
[00:44:28]Csak egy pár szót legalább beszéljünk erről.
[00:44:30]A horgászok etetőanyag mennyiségi viszonyairól is, de leginkább a minőségi viszonyairól.
[00:44:37]Szeretnék itt is egy példát mondani.
[00:44:38]Egy halgazdaságban elég szigorúan szabályozva van, hogy például milyen takarmánnyal etetik a halakat, milyen szemes takarmánnyal vagy milyen egyéb takarmánnyal.
[00:44:46]tulajdonképpen most nagyon jól definiált szabályzás nincs arra, hogy a Balatonba, amely egyébként egy turisztikai desztináció, fürdenek is benne az emberek, milyen minőségű és milyen mennyiségű etetőanyagok kerülnek bele.
[00:44:59]Ö, a minőség esetében itt most már egyre változatosabb, illatúszagú, ízű és legkülönbözőbb kombinációjú szerekkel találkozhatunk, amelyek mögött azért különböző mesterséges és részben természetes kemikáliák vannak, ha kicsi mennyiségbe is, de belekerülhetnek a Balatonba, és az etetőanyagoknak itt a minőségi oldaláról nézve, itt is nagyon fontos lenne, hogy inkább a növényi, és nem pedig az állati eredetű etetőanyagokat kéne előnybe részesíteni.
[00:45:28]Az állati etetőanyagok esetében ott alapvetően az állatokból származó várendszernek a foszforartalma az ami magasabb és ez összességében a tó háztartása szempontjából nem fontos.
[00:45:38]Elő lehet venni, hogy összességében az etetőanyagoknak a 5-7%-nyi tápanyagterhelése sok vagy kevés.
[00:45:44]A Balatonra nézve pont ez a lényeg, hogy ezek a fluktuáló klimaktikus változások kapcsán ezek a mennyiségek néha nagyon jelentősek tudnak lenni és kritikusak.
[00:45:55]Néhány esetben pedig lehet azt mondani, hogy talán ez annyira nem is fontos.
[00:45:58]Ezekre mind oda kell figyelni, és szó sincs arról.
[00:46:00]Nekem ez a véleményem, hogy alapvetően akár egy vitorlázásnak, akár a horgászatnak, természetesen a fürdőzésnek abszolút helye van a Balaton esetében.
[00:46:09]Ezt így szoktuk meg.
[00:46:09]És szerintem nagyon kontraszelektív lehet, hogyha arról beszélünk, hogy mindenki tűnjön a tónak a környékéről, de alapvetően abban a viselkedésmintázatban, tóhoz való hozzáállásnak a változásában nagyon komolyan változtatnunk kell tudnunk, alkalmazkodnunk kellene a tóhoz, ha már eddig a tótól vártuk el azt az alkalmazkodást, amit az elmúlt 100-150- 200 évben megtettünk a tóval.
[00:46:37]Röviden az árvaszunyogokról.
[00:46:37]Tavaly ez egy kardinális probléma volt gyakorlatilag a nyár nagy részében.
[00:46:41]Most az elmúlt hetekben én is tapasztaltam, nincs még túlságosan sok árvaszúnyog.
[00:46:47]Minek köszönhető ez és mi várható a nyár végéig?
[00:46:51]Tulajdonképpen több évet, két-három évet kéne, hogy visszamenjünk, de gyorsan lekerekítem.
[00:46:54]A tavalyi évben alapvetően egy olyan rajzás volt, amelyet egyébként az intézetünk előtte fél évvel megjósolt, és jelezte, hogy itt nagyon komoly árvaszonyog rajzás lesz, és minden szempontból érdemes erre odafigyelni.
[00:47:04]Itt is egy kicsit kicsit a klímaváltozás körülményeinek köszönhetően egészen drasztikus pontok voltak a Balaton akik megkapták ennek a jelentős részét az árvaszonyog rajzásnak.
[00:47:14]Ezt mondjuk ki a déli parknak leginkább a keleti részén.
[00:47:16]Siófog Zamárdi környéke volt, aki a legnagyobb terhelést kapta az árvaszonyokból.
[00:47:20]Igen, megint találkozott az időjárási esemény és a tónak azon állapotai, amelyek másként is lezajlódhattak volna.
[00:47:27]pont elmaradt az a fajta melegedett, felmelegedett, általános folyamatos júniusi meleg a tavalyi évben, ami most bekövetkezett.
[00:47:36]És abban az esetben, a tavalyi év esetében gyakorlatilag részben nagy mennyiségű árvaszonyog báb és lárva kelt ki és fejlődött ki a vízben.
[00:47:46]És ezeknek a kirajzása gyakorlatilag végignyúlt az egész nyáron folyamatosan és egybe a következő nyárvégi generációval.
[00:47:52]Nagyon nagy mennyiségekről beszéltünk.
[00:47:54]Összességében a mi számításaink, kalkulációk esetében 10000 ton tnányi nyárvaszonyog rajzott ki a Balatonból, a tabai évből.
[00:48:01]Ennek egy jó része természetesen ilyenkor visszahullik a vízbe, de van egy elég komoly és a különböző száriókkal kalkulálva elég jelentős mennyiség, ami egyébként ettől itt tud megszabadulni bizonyos anyagoktól a víz, és ez ebből a szempontból fontos.
[00:48:15]Ide évben más volt a helyzet, már alapvetően az algodási körülmények kevésbé kedveztek az árvaszonyoknak a fejlődésének.
[00:48:22]A mennyiségek, amelyek fejlődésnek indultak az üledben, már kevesebb kevesebb volt ebben az évben körülbelül harmadannyi.
[00:48:30]És bekövetkezett júniusban az, amikor azt lehet mondani, hogy az első generáció már kirepült.
[00:48:33]Ezzel nagy valószínűséggel most nem kell számoljunk.
[00:48:38]Kirepült egyébként úgy a szaporodásnak és az egyéb fejlődési körülményeknek sem kedvez most jelenleg július 2-án vagyunk a a Balaton esetében.
[00:48:47]De lesz még egy generáció.
[00:48:47]Ez ugye megint időjárási viszonyoktól függően augusztus közepe, eleje vége lehet, de ez akár szeptemberre is tolódhat, amikor ennek a mennyiségét nem tudom megmondani, de jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy jóval árvaszúnyogmentesebb lesz ez a nyár, mint ami a az előző időszakban volt.
[00:49:06]Hát van most más.
[00:49:08]Reméljük, hogy ilyen jellegű hőkupola és ilyen jellegű hőterheléses jelenségek nem lesznek, mert alapvetően ez magával fog vonzani, vagy magával vonzhat más egyéb olyan biológiai válaszreakciókat, amelyeket egyébként különböző élőlényközösségek tudnak adni egy ilyen víztér esetébe.
[00:49:24]Sok témáról beszéltünk, holnap ugyanakkor rendeznek egy nyílt napot.
[00:49:25]Mi mindent tudhatnak még meg az érdeklődők a Balatonról, a Balaton környékéről, akár a Balatonról, akár az intézetünknek a működéséről, kutatócsoportjairól, méréseiről, felfedezéseiről, változásairól, épp aktuális projektjeinkről, ahogy már említettem, nagyon jó, nagyon komoly nemzetközi Horizon pályázataink vannak, nagyon jó vendégkutatóink, fejlődő csoportjaink, amelyek bemutatkoznak és megmutatják maguknak minden évben egy alkalommal, július 1 péntekén megnyitjuk a kapuinkat, és nagyon nagy szeretettel várjuk az érdeklődőket, akik ellátogatnak hozzánk.
[00:50:06]Az intézetünknek a parkjában, előadótermében nagyon izgalmas, érdekes témákkal találkozhatnak.
[00:50:14]egy bevezető, felvezető előadást én is tartani fogok az aktuális állapotokról, mi van a Balaton esetében, és a különböző kutatócsoportok látványos bemutató ö bemutatókkal fognak jelentkezni a társadalom képviselői számára.
[00:50:30]Ezen túl van most egy kis újítás azért ebben az évben.
[00:50:32]Én nagyon fontosnak tartom és tartottam az elmúlt években is, hogy különböző vállalati partnerekkel, civil szervezetekkel tudjunk lépni olyan ügyekben, amely egyébként a Balaton szempontjából nagyon fontos.
[00:50:45]Meg is történtek ilyenek, és ezen partnereink is jelen lesznek kiállítóként.
[00:50:48]Itt lesznek gazdasági társaságok, lesznek hatóságok vagy hatósági jókörrel rendelkező szervezetek, lesznek civil szervezetek, amelyekkel együtt lesznek olyan bemutatóink.
[00:50:59]És egy ilyen érdekességképpen szeretném elmondani, hogy például az a strandfesztivál, amelyet az elmúlt években akár, ha úgy tetszik támadtunk is az ökológiai lábnyomok, illetve a Balaton terhelése szempontjából.
[00:51:09]Most egy másféle stratégiát próbálunk alkalmazni.
[00:51:12]Megpróbáljuk egy kicsit jó értelembe véve tanítani őket, és egy közös együttműködéssel ők is megjelennek most a nyílt napunkon és a strandfesztiválon mi is meg fogunk jelenni, mint intézet.
[00:51:22]És egy picit próbáljuk a társadalom számára a tudományos alapú és bizonyítékon alapuló információkat, jelenségeket és várható szenáriókat közölni a nagydemű számára.
[00:51:35]Nagy szeretettel látunk mindenkit reggel 10-től délután 3-4-5 óráig előadások, bemutatókkal találkozhatnak.
[00:51:44]Várunk szeretettel mindenkit.
[00:51:45]Hol van ennek a pontos helyszíne, aki esetleg nem tudná?
[00:51:47]És vagy természetesen?
[00:51:48]Tehát az intézetünk, a 100 éves intézet, amelyet egyébként Klébersberg 100 évvel ezelőtt alapított meg, 100 évvel ezelőtt történt az alapítás és jövőre lesz 100 éve, hogy megnyitotta a kapuit a Tihanyi Félszigeten a Klébersberg út Kunó úton fog találkozhatnak.
[00:52:03]Minden egyes ö térképen megtalálható a pontos helyszín.
[00:52:09]a környéken lehet parkolni, és az intézetünkben, tehát Tihanyban, a Tihanyfélsziget keleti oldalára a régi, illetve a jelenlegi hajóállomás, nem a kompnál, pedig a hajóállomás közelébe található az intézetünk.
[00:52:20]Várunk szeretettel mindenkit.
[00:52:23]Én pedig köszönöm szépen a mostani beszélgetést Vasas Gábornak, a Hunren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatójának.
[00:52:29]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:52:34]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.
[00:52:38]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:52:41][zene]