Hőkupola: a 42 fokos rekord csak a kezdet volt? Kovács Erik, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádióműsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Kovács Erék, a Klímapolitikai Intézet vezetőkutatója.

[00:00:10]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy [zene] feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Köszöntöm az infórádió hallgatóit.

[00:00:21]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:21]A stúdióban itt van Kovács Erika klímapolitikai intézet vezetőkutatója.

[00:00:24]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:27]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:27]Jó napot kívánok.

[00:00:28]köszönöm a lehetőséget.

[00:00:31]A hőkupola néhány napja megmutatta, hogy mi az a körülmény, amit hosszú távon egészen biztosan nem fogunk tudni elviselni.

[00:00:37]Amikor én 6 órakor kiléptem innen a rádióból, akkor szabályosan orrba vágott az a forróság, és nehezen jutottam el a hévig.

[00:00:43]Aven pedig orrbav vágott még plusz az a hő, amit a vonat termel.

[00:00:50]Rendszeres lesz.

[00:00:53]Ez most is tisztázzuk.

[00:00:53]Mi az a kőhőkupola?

[00:00:54]Szerintem először is ezt kéne mindenkinek tudjam, mert ez ugye ez ilyen új fogalom magában így a médiában is, meg így a magyar tudományban is, mert hogy ezt mi úgy szoktuk régen mondani, hogy hőhullámok vannak, egyre gyakoribb hőhullámok vannak, vannak az ugye blokkoló anticiklonok, és akkor ezek okoznak hőhullámokat, egyre melegebb időjárást.

[00:01:09]Azt az angolból átvettük ezt a hőkupola kifejezés sokkal jobban hangzik.

[00:01:13]Szörnyű szörnyű szörnyű a hangzása neki.

[00:01:15]De hát átvette a média, akkor meg kell értetni az emberek, hogy mi is az a hőkupola.

[00:01:21]Ugye ez a hőkupolat úgy kell elképzelni, hogy a legegyszerűbben, ha meg tudnám fogal, megpróbálom megfogalmazni, van egy térség, afelé rárakunk egy láthatatlan fedőt, rárakjuk ezt a fedőt, és ugye a fedő alatt van egy nagyon meleg levegő.

[00:01:33]Pluszban ugye a a levegő még süllyed is lefele ebben a felőben, mert ugye érkezik be az energia, és miközben süllyed, közben egyfolytába, mivel nyomás éri, melegszik maga ez a levegő.

[00:01:44]Közben mint a kuktában.

[00:01:45]Tessék?

[00:01:46]Mint a kuktában.

[00:01:47]Mint a kuktában.

[00:01:47]Így van.

[00:01:47]És ugye ez a láthatatlan fedő nem engedi azt, hogy a hűvös levegőt hordozó ciklonok beérkezzenek fölé az adott térség föl.

[00:01:56]Így gyakorlatilag idézelben eltéríti őket másik irányba.

[00:01:58]És gyakorlatilag nap mint nap érkezik az újabb és újabb energia a napból is.

[00:02:02]És érkezik most például a mi esetünkben az elmúlt időszaknak a hőkupoljában, Afrika felől is a forrólevegő, és napról napra egyre nagyobb mennyiségű hő gyűlt össze.

[00:02:11]Egyébként ezt az okozza, hogy ugye vannak a jazz streamek, ezek a magastékkörri futóárramlatok, azok normál esetben nyugatias, keleties irányban mozognak.

[00:02:19]Ez egy ilyen szűk vékony szélcsatorna.

[00:02:23]Mindenki találkozott fel, aki már repülővel utazott.

[00:02:24]Tehát, hogy amikor megy például Budapestről, nyugatra, később ér oda a repülő, mint amikor visszafele indul azér, mert ugye meg Igen, szembe szél, és ugye meglovagolja visszafele ezt a repülőgép, ezt a a jazzamet, tehát a ezt a futóáramlatot.

[00:02:36]Ugye ezt mi tartja fen?

[00:02:39]Ugye nagyon nagy a hőmérséklet klont a szubtrópusi trópusi területek, illetve az északi sarki területek között.

[00:02:45]Viszont azt láthatjuk, hogy a klímaváltozás következtében, tehát inkább mindenában felmelegedés következőben a sarki területek sokkal gyorsabban melegszenek, mint a trópusi, szuktrópusi területek.

[00:02:52]nincs már neki meg ez az megfelelő mennyiségű energiája, ami ezt tartósan fönntartaná, ezért időnként tartósan begyengül, és a nyugatias, keleties irányból egy ilyen omega hullámot vet be, és ennek a közepén Afrika felől forró levegő érkezik fel, és ez nagyon tartós tud lenni, és általában ezek a középtoposzférában haladó jazz streameket követik a ciklonok is.

[00:03:13]Na, azok elmennek északra, odaviszik a csapadékot, meg a hűvös időjárást.

[00:03:16]A mi területünkön pedig berragad ez a forró levegő, és azt láthatjuk a klímaváltozás következtében, ezt a körülbelül az elmúlt 10-15 évben vette észre a tudomány, hogy maguk ezek a jazz streamek egyre gyengébbek, egyre jobban tartósabban behullámzanak, illetve a blokkoló anticiklonok is egyre tartósabbak és nagyon nehezen mozognak.

[00:03:36]Arrébb úgy kell elképzelni őket, mint az idős kövérembereket.

[00:03:37]Most bocsánat, hogy ezt mondom, de így kell őket elképni.

[00:03:40]Nagyon nehezen mozognak, nagy a súlyuk és nagyon nehezen mozognak.

[00:03:41]Na ezek a blokkoló anticiklonok és ebből a klímaváltozás következtében avval, hogy változnak a cirkulációs folyamatok, ezek egyre tartósabbak lesznek és egyre gyakoribbak is lesznek.

[00:03:52]Magyarán most júliusban kell még egyre számítani.

[00:03:54]A legfrissebb hírek szerint Franciaország szélét egy újabb hőkupola éri el.

[00:03:59]Így van.

[00:03:59]Tehát ez ilyenkor a nyári időszakra egyébként nagyon jellemző.

[00:04:01]Van egy úgynevezett olyan éghajlati meteorológia kifejezés, hogy az maximum.

[00:04:07]Ez ilyen anticiklonképződési hely az azeknél, tehát a az Atlanti óceának azon térségében.

[00:04:11]Ez gyakran ilyen nyelvszerűen benyúlik a kontinens fölé.

[00:04:15]Na ez egyre erőteljesebb, tehát egyre ez okozza a blokkoló anticiklonokat, ami ezt a szárazmeleg időjárást okozza.

[00:04:20]Ez is hozzájárul a kialakulásukhoz.

[00:04:21]És azt láthatjuk, hogy az Azori Maxum egyre jobban befolyásolja a nyári időjárásunkat.

[00:04:27]Ezért is van az, hogy egyre több a blokkoló anticiklon pluszban.

[00:04:31]Még egyébként amikor ezen a hőkupolán kívül reked ugye maga a ciklon nem tud bejönni ugye annak van egy áramlási rendszere és annak egy tartósan mindig Európa az elő áramlási rendszerében van az is hozzásegíti egyébként hogy még melegebb levegő még több meleg levegő érkezzen föl összességében azt el tudjuk mondani hogy egyre gyakoribbak lesznek ezek a hőhullámos hőkupolási időszakok és az alattuk lévő hőhullámok pedig egyre intenzívebbek és egyre tartósabbak lesznek mi korábban általában egy hőhullám péld 70-es80-as években három-négy napig tartott a legjobb esetben, de ne milyen magas hőmérséklettel mint Most de akkor is voltak kánikulai időszakok, tehát az három-négy napig tartott.

[00:05:04]Most egy-egy hőhullám 14-15 napig is kitart itt a Kárpátmedencében, illetve Közép-Európában.

[00:05:10]Most megdőltek a meleg rekordok.

[00:05:10]Azt ki lehet számítani valamilyen módon, hogy mennyi lehet a legmagasabb nappali hőmérséklet.

[00:05:16]Most 42-nél megálltunk, de hát az is rettenetesen sok.

[00:05:20]De hát ezt előre mondta meteorológia, hogy várhatóan ugye ez meg fog dőlni.

[00:05:25]Ugye ennek több oka is van.

[00:05:25]Ugye ezt ilyenkor nézik a levegőnek a páratartalmát, nézik a felhőképet, nézik a szélt satöbbi.

[00:05:30]Ez nagyon sok minden befolyásolja azt, hogy nagyjából a modellek azok, hogy tudják megmutatni, de ez várható volt, hogy meg fog dőlni egyébként a melegrekord.

[00:05:37]Az, hogy a jövőben mikor fog legközelebb megdőlni a meleg rekord, vagy például ebben az évben még megdőle-le, azt még előre ennyire nem lehet tudni, de az biztos, hogy még idén is lesznek ismételten hőhullámos időszakok.

[00:05:49]Ez sajnos már a nyároknak a a nyaraknak a velejárója, hogy egyre több a hőhullám.

[00:05:53]Ez is ezerre nagyon fel kell készülni a jövőben.

[00:05:57]Álltam kint a kertben, és abban reménykedtem, hogy a napi 42 fok ki fog sugárzódni a jéghideg világűrbe.

[00:06:01]Nem volt felhő az égen, de nem sugárzódott ki.

[00:06:05]Miért nem sugárzódott ki?

[00:06:06]Nem tud kisugárzódni.

[00:06:06]Hát ugye beérkezik az energia.

[00:06:09]Csak hogy nagyon egyszerűen, hogy mondjam már, hogy mindenki megértse.

[00:06:12]Bejön az energia, ugye ott van elnyerés, van energiaelés, elnyerik a elnyeri a talaj, elnyerik a vizek a beton, minden ugye nagy men a, hogyha planetáris skálán nézem, tehát globális skálán nézem, nagyon nagy mennyiséget elnyel a az óceánok elnyelnek.

[00:06:26]Pluszban, ami ugye normális esetben mindig visszasugárzódik valamennyi ugye a világgőrbe.

[00:06:31]Ez ez egy normális, ugye, hogy vissza kell neki sugárzódnia.

[00:06:33]O ott viszont vannak fönt olyanfajta részecskék, molekulák, amelyek megfogják ezt a meleget.

[00:06:39]Ezek az úgy üvegházhatású gázok.

[00:06:41]Ebből a legtöbb ugye a leggyakoribb legősib az a vízgőz, de ez természetes.

[00:06:45]Illetve ami nagyon fontos, hogy még vannak emberi eredetű üvegházhatású gázok is.

[00:06:48]Széndioxid, metán, dinitrogénxid, ózon, kénhxaflorid és aeroszolok.

[00:06:54]És még lehetne sorolni tovább, hogy milyen sok emberedetű üvegházadású gáz van.

[00:06:59]És ezek gyakorlatilag megfogják, és a a környezetüknek ugye átadják magát a a hőt.

[00:07:06]Valamelyik ugye erőteljesebb melegedéssel bír, valamelyik kisebb melegedés bír.

[00:07:10]Például széndioxidról szoktunk nagyon sokat beszélni.

[00:07:11]Ugye ez egy gyenge üvegházhatású gáz a széndioxid, de ebből van a legtöbb a a vízgőz után.

[00:07:17]Ez bocsátja ki a legtöbbet az ember.

[00:07:20]Viszont ami nagyon erős üvegházhatású gáz, az például a metán, dinitrogénoxid, kénexaflóid.

[00:07:26]Például a a metán az ilyen kettő-hét év alatt kiülepedik, egy metámolekula kiülepedik magábból a légkörből.

[00:07:33]A széndioxid pé 50-150 évig.

[00:07:37]Így azt szoktuk mi mondani, hogy a széndioxid gyenge üvegházhatású gáz, de hosszú távon sokáig melegít.

[00:07:42]A metán nagyon üveg nagyon erős üvegházhatású gáz rövid távon rendkívül erősen melegít.

[00:07:48]Most csak ezt a kettőt össze kell hasonlítanom.

[00:07:50]mellette ugye a globális felmelkedés következtében egyre melegebb a légkör, tehát az atmoszféra.

[00:07:57]A fizika szerint ugye minél melegebb a légkör, annál több nedvességet tud megfogni, tehát annál több vízgőz képes megtartani maga a légkör.

[00:08:02]Ezért is van egyre több pára, illetve vízgőz magában a légkörben.

[00:08:07]Csak természetesen minél melegebb a légkör, annál több vízköz kell exponenciálisan, hogy abból csapadék is kialakuljon.

[00:08:14]Tehát a telítetlen vízgőzt, egyéb fizikai folyamatok.

[00:08:18]Következőben kondenzáció, felhőképződés következtében, az tehát először is terítetté váljon, mert ugye ezek a folyamatok kialakuljanak, felhőképződés csapadék is kialakuljon, nem így követi ezt egymást.

[00:08:27]Tehát a hőmérséklet egyre gyorsabban emelkedik, egyre intenzívebben, egyre több a vízgőz a légkörben, egyre többet képes megtartani, viszont a csapadék nem egyenletesen oszlik el.

[00:08:39]Ezt pedig már megint tovább kéenne mennünk, de akkor holnap estig itt ülünk.

[00:08:43]Az pedig a cirkulációs folyamatok következtében nem egyenletesen mindenhol egységesen hullik ki, ahol korábban is szárazságra hajlamos terület volt.

[00:08:50]Ilyen például a mediterrán térség, ilyen az Alföldnek a térsége Magyarországon.

[00:08:53]Ott egyre kevesebb a csapadékosnak, miközben ugye szignifikánsan nem csökkent a lehullott csapadék mennyisége.

[00:08:59]Ott például Nyugat-Európában, ahol eddig is sok volt a csapadék, ott továbbra is sok lesz a csapadék, és a jövőben is egyre több csapadékra kell számítani.

[00:09:08]De mondok erre egy hosszabbű példát.

[00:09:12]Erre a megértse mindenki ugye nyaranta ilyenkor láthatjuk azt, hogy nagyon meleg van, van vízgőz is a légtérben, vagy a légkörben, de nem hullik ki az ki, de ugye az bent van a légkörben.

[00:09:24]Hogy legyen, mert elpárolgott a Velencei tó, ott kell, hogy legyen.

[00:09:26]Igen, ott van.

[00:09:26]Viszont ugye mikor fog ez kialakulni?

[00:09:29]Ősszel.

[00:09:29]Mikor elkezd csökkenni maga a hőmérséklet, mert ugye a nap is egyre kevesebb energiát ad, elkezdődnek azok a különböző fizikai folyamatok, ami elkezdi hűteni magát a az atmoszférát.

[00:09:40]hogy azért akkor meg majd kihullik majd ez a lehullott csapaték.

[00:09:43]Ha szerencsé van, akkor felettünk, ha nem, akkor lehet, hogy pár 100 kilméterre arrib, de az a felgyűlemlet nedvesség az előbb vagy utóbb, a vízgőz az előbb-utóbb kihullik majd az őszi, téli, illetve tavaszi időszakban.

[00:09:56]Ühüm.

[00:09:56]a tehenekről, illetve a metánról jut eszembe.

[00:09:58]Ha kevesebb marhahúst tennénk, akkor kevesebb lenne a tehén, kevesebbet kérődnének, kevesebbet púznának, akkor kevesebb lenne a metán a levegőbe.

[00:10:06]És ilyen lokális módszerrel meg lehetne fogni a metán kibocsátásunkat, vagy nem a tehenek tehetnek róla?

[00:10:11]Hát a jelenkornak a klímaváltozásáért ugye persze, hogy hozzátartozik a mezőgazdaság is, mint nagy kibocsátó, meg hozzátartozik az állattenyésztés is, mint nagy metán kibocsájtó, de jelenkornak a a felmelegedésé, külmaváltozásért ne a mezőgazdaságot meg ne a teheneket okoljuk, ugye mindig ki kell mindig kell valami hibást találni, természetesen hozzájárul.

[00:10:32]De például ugyanennyi erővel, akkor ris riz se együnk többet, mert ugye a riztermesztés által is ugye nagy mennyiségű metám megy ki a légkörbe.

[00:10:40]Vagy ne rendeljünk afrikai vagy latinamerikai, tehát inkább úgy mondanám, hogy ne rendeljünk a trópusi területekről magunknak semmilyen élelmiszert, mert amíg az ott megteremtődik, a ott mocsarasodás kezdődik a mezőgazdasági területeken.

[00:10:55]Most például azt láthatjuk a műholdfelvételekből, illetve tudományos kutatási eredményekből, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt években például az afrikai, illetve a a latinamerikai esőerdőterületeken lévő elmocsarosodás, ami ott megfigyel természetes elmocsarosodás miatt jóval több metám ment ki a légkörbe, mint például az állattenyésztés által.

[00:11:14]Tehát, hogy minden tehát akkor ennyiről vissza a russzó emeleket, vissza természetbe, aztán éljünk akkor bárányfelhő meg napsütésen.

[00:11:23]Tehát körülbelül így tudnám mondani, akkor ne fogyasszunk semmit, de ugye a szarvasmarhatyésztés az befolyásolja a gazdaságot.

[00:11:30]Az ugye hatalmas nem most nem a magyar mezőgazdaság, nem a globális mezőgazdaságra gondolok.

[00:11:35]Az agráriumnak egy nagyon nagy bevételi forrás, ugye meg nagyon nagy szelete.

[00:11:40]Tehát azt nem lehet azt mondani, hogy kevesebb húsfogyasztással meg tudjuk menteni a földet.

[00:11:43]Nem.

[00:11:43]Itt elsősorban az energiatermelés és az ipar, illetve a közlekedés és a szállítása az, ami most még mindig nagyon nagy üvegházhatású gázkibocsájtó.

[00:11:53]Például a közlekedésen meg a szállításon, meg a kereskedelmen a fekete-fehér megoldások helyett nem lehet valami átmenet itt találni, hogy lehetőleg, ha nem muszáj, akinél nem terem meg a lici, az ne minden áron rendelje magának licit Kínából.

[00:12:06]De valaki meg a Lit szereti.

[00:12:09]Én ezt én sose szoktam az egyéni, tehát az embereknek a a fogyasztásába beleszólni, mert szerintem ez a legrosszabb dolog, amikor tanácsot akarunk adni, meg amikor elvárják azt tőlünk, hogy tanácsot adjunk, hogy ki mit csináljon.

[00:12:20]Ahány ember annyi szokás, ahány ember annyi igény, ahány család annyi szokás.

[00:12:23]És ezt folytathatnám.

[00:12:25]Tehát én evvel nem értek egyet.

[00:12:27]Minden ember úgy járul hozzá egyébként magához a klímavédelemhez, tágabb értelemben a környezetvédelemhez, ahogyan őneki a tehát lehetősége adódik rá.

[00:12:37]Nej, már én mondjam meg azt, hogy valaki fogyasszon e fogyassza szarvasmarhúst, vagy ne fogyasson-e szarvasmarhúst.

[00:12:42]Valaki lehet, hogy fogyas sok szarvasmarhúst, vagy lehet, hogy sokat jár, mert a munkája azt igényli, hogy sokat járjon autóval, például benzines autóval vagy dízeles autóval, de mellette meg lehet, hogy ő úgy gondoskodik tudatosan, hogy például ott, amikor 40 fokos kárnikula van, nem úgy, mint nagyon sokan, hogy 20 fokra vagy 16 fokra állítja be magát a légkondit, hanem ő 25, 26, 27, 28°okra, hogy kevésbé terhelje a rendszert.

[00:13:05]Tehát ahány ember, annyiféleképpen tudunk alkalmazkodni.

[00:13:09]Tehát másabb a az egyéni szinten lévő alkalmazkodás, és teljesen másabb, amikor ösztársadalmi, politikai, gazdasági szinten nézem egyébként az alkalmazkodást, meg a hozzájáró vagy a sérülékenységcsökkentést.

[00:13:21]számolnak a klímapolitikai modellek az egyes emberek hozzáállásával?

[00:13:25]Azért kérdezem, mert ahol vízkorlátozást kellett elrendelni, ott egy szemmel láthatóan megnőtt a helyi vízfogyasztás, mert valószínűleg mindenki úgy gondolta, hogy mindjárt itt a vízkorlátozás még meg megtolom a medencét.

[00:13:36]Amikor a miniszter azt mondta, hogy a csúcsidőben próbáljunk már egy kicsit kevesebbet fogyasztani, akkor sokan szabályosan kiröhögték, hogy nehogy már meg legább igaz volt a miniszter úrnak.

[00:13:46]Nyilvánvaló.

[00:13:46]Hát persze, de az emberi hozzáállással számolnak a klímapolitikai modellek.

[00:13:52]Igen.

[00:13:52]Tehát, hogy tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy mi csak fizikai, matematikai, tehát csak a fizikai szabályokat, matematika meg a kémiai szabályokat, amik a természet adnak, azok vannak benne, hanem benne vannak a társadalmi gazdasági jövőképek is.

[00:14:01]Tehát vannak ilyen különböző forgatókönyvek.

[00:14:04]Ugye ebből talán a legismertebb, amikor az IPCC-nek a 2007-es jelentése, amikor voltak különböző forgatókönyvek, A1, A2, B1, B2-es forgatókönyvek, hogy mi van, hogyha a társadalom így fejlődik ilyen energiát ezen a szinten, ilyen lesz az energiamix, ilyen társadalmi fejlődség, háborúk, minden bele voltak téve, és akkor az alapján hogyan fog majd változni majd az éghajlat, hogy fog majd változni a környezet.

[00:14:24]Tehát ezek természetesen bele vannak téve.

[00:14:25]Az, hogy 10 millió magyar ember 9,9,7 vagy nem tudom mennyi millió magyar emberből egyesével ki hogy fog majd hozzáállni, azt nem lehet tudni.

[00:14:34]Ezek ilyen populációs becslések és azok alapján történnek meg ezek a becslések.

[00:14:40]Sőt, ugye nagyon sok felmérés készül, például most a klímapolitikai intézet is csinált ősszel és idén tavasszal több mint 5000 fő töltötte ki a mi kérdőévünket.

[00:14:50]Tehát teljes egészségben reprezentatív az ő klimatit ügyjéről.

[00:14:53]Ez majd hamarosan majd publikálva lesz teljes egészében, majd könyv formájában is.

[00:14:58]És nagyon érdekes volt, például az jött ki eredménynek, hogy mindenkit ilyen top háromban van a klímaváltozás miatti aggodalmak.

[00:15:06]És amikor rákérdezünk arra, hogy és mit tennél, vagy mit tenne, akkor az már nagyon hátr megegy, hogyha már ő saját magának is kéne áldoznia egyébként a klímavédelem szempontjából, de viszont mindenki nagyon fontosnak tartja ez.

[00:15:18]És még az is érdekes volt, hogy kitől várják a legtöbb cselekvést, vagy a legintenzívebb cselekvést.

[00:15:25]Ugye ott jön ki, hogy politika, gazdaság, és csak leghátul van az, hogy egyéni szinten is tegyünk ugye valamit a klímaváltozáshoz.

[00:15:31]Én ehhez is szoktam, azért is mondtam az előbb is, nem nekünk kell megmondani azt, hogy ki hogyan tud.

[00:15:36]Valaki így, valaki úgy, valaki amúgy tesz érte, valaki csak annyival megoldja, hogy a szelektíven gyűjti a hulladékot.

[00:15:44]Ez kevésbé fogja egyébként a klímaváltozást segíteni.

[00:15:46]Az a környezetvédelmet, az a másik egyébként tág, amivel nagyon is foglalkozni kell.

[00:15:50]De de valaki így valaki úgy tud csak segíteni.

[00:15:53]Nem a politikának, nem a tudománynak, nem a így a médiának kell megmondania, vagy nekünk kell, akik most éppen most én önnel beszélgetek, nem nekem kell azt megmondanom, hogy ki hogyan cselekedjen.

[00:16:04]De értelmes dolog a politikától bármi olyan tanácsot vagy intézkedést várni, ami a az egyén mozgásterét szűkíti?

[00:16:09]Nem bolond lenne a politika bármi olyat mondani.

[00:16:14]Persze természetesen ez a politikának a tulajdonsága magatartásából, tulajdonságából az ügyéből jön, hogy a politikának nem is szabad befolyásolni.

[00:16:22]Hát láthatjuk azt, hogy vannak országok, ahol ugye megpróbálták befolyásolni azt, hogy mit csináljanak az emberek az.

[00:16:25]Ki is röhögték őket.

[00:16:26]Emlékezzünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt még a a volt Európai Parlamentnél a Timersman ugye a volt szocialista alelnök, ugye elmondta azt, hogy ne mossuk ki a ruháinkat, csak szellőztessük ki, mikor bármilyen büdös, akkor is csak szellőztessük ki, vagy gyors mosást csináljunk a mosógépünkkel.

[00:16:44]És őszintén nem ez fogja meghatározni a klímaváltozást.

[00:16:48]Energetika szempontjából egyébként befolyásolja az energetikát, de magát a klímaváltozás szempontjából nem.

[00:16:51]Tehát nem is nem is szabad egyébként a politikának.

[00:16:55]A politikának az a feladata, hogy támogassa a tudományt, támogassa a jó elképzeléseket jogszabályi szinten, különböző támogatásokkal, ezekkel illetve ami nagyon fontos még, hogy ugye itt nem is az általános politikáról beszé, hanem inkább a szakpolitikáról.

[00:17:11]Ő pedig hallja meg a szakpolitika azt, amikor a szakemberek mondanak valamit, és ne csak egy oldalúan kell ezt meghallgatni, hanem sokszor azokat a hangokat is meg kell hallani, ami nekünk nem tetsző.

[00:17:22]Ezt a korábbi kormánynak is ugye ezt javasoltuk, hogy ezt meg kell hallgatni.

[00:17:26]Nem csak azt kell mondani, amik A vagy B mond, hanem azt is meg kell hallgatni, amit C mond.

[00:17:28]És majd az A BC-ből pedig csinálunk egyet, ami egyébként jól működik.

[00:17:32]Így működik egyébként például Szingapur.

[00:17:34]Ő már nem az adaptációnál tart, hanem a readaptációnál tart.

[00:17:38]Meghallgatta azokat.

[00:17:40]Tehát ő most ugye csinált egy adaptációs stratégiát, és most újra csinálja.

[00:17:44]De ugyanígy egyébként Kínában is, képzelj el, hogy Kínában is a környezetvédelmi hát ilyen ting tankeket meghallgatja most a kínai kormány, mert ők is ugye hát észrevették azt, hogy Kínában se minden jó már.

[00:17:56]Tehát tehát úgy értem, hogy őket is nagyon sújtja egyébként a szélsőséges időjárási esemény.

[00:17:59]Az például mellette pedig nagyon rossz, amit például az Egyesült Államokban látunk most jelenleg Donald Trump részéről, hogy ő meg teljesen hoaxnak tartja az egészet, tehát hogy el is utasítja, tehát hogy legszívesen nem tudom tisztító tűzre tenni egyébként magát ezt az egész, hogy ez egy marhaság marsá de az se jó.

[00:18:17]Oké.

[00:18:17]Én megértem, hogy az Egyesült Államoknak akkora a GDP bevétele meg olyan nagy gazdaság, hogy ő most még a károkat még ugye ellensúlyozni tudja a bevételekkel.

[00:18:25]péld az amikor drill béb drill, tehát fúrjál, többet termelsz ki, és akkor abból majd a klímaváltozások osztak károkat, abból enyhíti majd, de hosszút távon több lesz a kárja az Egyesült Államoknak, mint a hasznát.

[00:18:39]Nézzük meg most a focibő 43-44 fokos hőmérsékletben voltak a a futballisták, ugye most játszanak Filadelfiában.

[00:18:45]Vagy egyszerre k nem a fontos, hanem az, hogy Donald Trump visszavonott egy piros lapot például, vagy az, hogy két hőkupola sújtja egyszerre az Egyesült Államokat.

[00:18:56]Mellette a nem volt olyan aszályos április a az Egyesült Államoknak a középnyugati részének, ott az ott lévő államoknak, mint amilyen idén volt az elmúlt 150 évben.

[00:19:04]Ez óriási kiesés.

[00:19:07]Tehát, hogy tehát, hogy egyszerre kell egyébként a klímapolitikának arra ügyelnie, hogy előtérbe, most már előtérbe helyezze az adaptációs stratégiákat, illetve egyúttal fenntartsa magát a mitigációt.

[00:19:18]Mit látunk például az Európai Unióban?

[00:19:19]Itt itt itt is már elmondtam önnél, hogy én nagyon szeretem az Európai Uniót, mert szerintem ez az egyik legjobb közösség a világon.

[00:19:25]Viszont a klímapolitikája szerintem rossz.

[00:19:28]Ő nem nem így fogalmazzná, inkább úgy nondanám, hogy jó a klímapolitikája, tehát dicséretes, hogyha csak a természettudóst szólna ki belőlem, tehát a természettudományi szakember ez a fantasztikus, hogy mitigálunk, aztán kész, csak mellette egy dolgot elfelejtett az Európai Unió: adaptációs stratégiát kiépíteni vagy felhúzni gyakorlatilag.

[00:19:47]Mire szól, miről szól az Európai Uniónak a klímapolitikájának a körülbelül a 65-70%-a mitigációról?

[00:19:54]Mi az a mitigáció magyarul?

[00:19:56]Amikor az üvegházatási gázok kibocsátásának csökkent, tehát mérséklek valamit, akkor arról szól, de mellette viszont azt látni kell, hogy későn kezdte el a világ ezzel foglalkozni.

[00:20:07]Sőt, most azt látjuk, hogy megint nem foglalkozik a világnak a nagy része ezzel.

[00:20:10]Ezt majd mindjárt mondom, hogy ezt miért mondom.

[00:20:13]Éppen ezért, mivel már a klímaváltozást, úgy fogalmaznám, a globális felmelegedést és tágabb értelemben a klímaváltozást, a jelen kornak a klímaváltozását az emberi része elő viszont mi már nem tudjuk leállítani közép és rövid távon.

[00:20:26]Középtával az azt jelenti, 30-40 éven belül ezt nem lehet leállítani, ezt a folyamatot nem lehet visszafordítani, mércsikelni kicsit lehet, de hát az tök mindegy, mert már másfél fokos hőmérséklet emelkedésnél tartunk.

[00:20:35]Ezért mi a fontos, hogy most már jóval több támogatást, jóval több hangsúlyt kellene rakni a sérülékenységcsökkentésre és az adaptációra.

[00:20:43]És nem csak a én én nem csak politikai szinten, nem csak szakpolitikai szinten, hanem len az egyéni szintjét meg kell támogatni az embereket azzal, hogy minél jobban tudjanak alkalmazkodni, mert egyszerre sújtja ez az egészségügyet, egyszerre sújtja a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, kezdve mindent.

[00:20:58]És hogy miért mondtam ezt?

[00:21:00]ezt a a globális dolgot ugye azt láthatjuk, hogy az Európai Uniónak van egy ambiciózus terve, hogy hogyan csökkents még és hogy mikor legyen klímasemleges.

[00:21:07]Ugye vannak ilyen tervek, de ugye evvel nem tudunk elérni semmit se, hogyha ezt csak az Európai Unió csinálja.

[00:21:12]Az Egyesült Államokhoz gyakorlatilag ugye most nincs nekik klímapolitikája.

[00:21:17]Kína egyszerre égeti a szenet és egyszerre tesz nagy zöld beruházásokat.

[00:21:23]Ez egyébként dicséretes.

[00:21:25]Aztán ott van még mellette Oroszország csökkentett, de érdemben nem nagyon.

[00:21:30]India ugye megmondta, hogy ő nem tudja, mert akkor az neki gazdasági összeomlást csinál, és még ott vannak most az afrikai meg a latinamerikai országok, amelyek bizonyosan nagyon nagy mennyiségű, mert most ugye nekiáll az iparosodás, elkeződik, nagy mennyiségű szenet fognak égetni, meg kőolajat.

[00:21:41]Na és ugye a a klíma az pedig nem úgy működik, hogy egy kontinens az csökkenti, akkor ott nem lesz szélsőséges időjárás, és miatt nem lesz nem fog emelkedni a hőmérséklet, és nem lesz egyre több szélsősség, nem?

[00:21:52]Itt minden kapcsolatban van.

[00:21:53]Ezt globálisan, planetárisan kell megoldani.

[00:21:55]Tehát amikor mitigációs politikát kitűzök egy célt, azt globálisan kell megoldani.

[00:22:00]Adaptációt azt mindig helyben oldom meg.

[00:22:03]Tehát ez a kettő között ez a különbség.

[00:22:05]És erre egyszerűen valamiért nem akar rájönni a a tehát itt a globális szakpolitika, hogy ezt így kell csinálni.

[00:22:11]Tehát hogy szerintem van-e valamilyen meggyőző számítás arra, hogy mi kerülne többe, az alkalmazkodás, vagy a hőhullámok melegedés további kárainak összege?

[00:22:22]Mert hogyha az alkalmazkodásnak kerülne kevesebb, akkor könnyű meggyőzni az embereket, hogy muszáj alkalmazkodni.

[00:22:30]Tehát, hogy akkor nézzük, ugye az adaptáció, hogyha jól alkalmazkodunk, most beszéljünk csak Magyarországról, ugye itt nagyon sok minden van, tehát ugye Magyarországon mással küzd a nyugatdunán és mással küzd a homokhátság meg az Alföld.

[00:22:41]Tehát teljesen más problémái vannak a a két régiónak.

[00:22:46]És ami nagyon fontos, hogyha megfelelőképpen adaptálódunk, az adaptáció mindig sok pénzbe kerül, de hosszú távon megtérül.

[00:22:51]Mondok erre egy példát.

[00:22:54]Mezőgazdaság, vízgazdálkodás.

[00:22:57]Nagyon drága lesz megoldani magát a vízmegtartást, mellette a fenntartható öntözésnek a kialakítását, de főleg ebből egyébként és a víztározásépítést.

[00:23:05]Ezek rendkívül sok és nagyon drága.

[00:23:08]Mellette még ugye a talajokat is javítani kell, mert ez is egy nagyon fontos dolog.

[00:23:11]És még pluszban a vízgazdálkodásnak oda kell figyelni, hogy néhány tavunkat újból föltöltsék és és ugye ne száradjanak ki.

[00:23:17]Például ilyen a Venenceitó óriási mennyiségű pénz.

[00:23:18]Na most enne ez így összerakjuk, ez több 10000 milliárd Ft.

[00:23:23]Sőt, lehet, hogy még keveset is mondtam egyébként.

[00:23:26]viszont hosszútávon a gazdaságunk szempontjából az adaptáció, mivel ugye egyre rosszabbak lesznek itt a körülmények majd minden szempont, tehát a klíma szempontjából mondom éghajlati meg időjárási szempontból, ha befektetünk, hosszú távon megtérül, tehát nem zsűám, hogy évek, évtizedek múlva megtérül, de viszont akkor már készen állunk arra, hogy egy nagyon súlyos klímában is tudjunk például mezőgazdaságot csinálni.

[00:23:53]Az alkalmazkodás rettenetesen sok pénzbe kerülne rövid távon, de egy idő után megtérülne, akkor nem kéne kölcsönt fölvenni a jövőből.

[00:24:02]Ezt szoktuk csinálni, ha hosszútávú beruházásaink vannak.

[00:24:08]Az adaptációban vannak egyébként nagyon jó dolgok, hogy azokat lehet egyébként úgy is megoldani, hogy nem kell hozzájuk néhány néhány adaptációs stratégiához rengeteg pénz.

[00:24:16]Például ugye ott vannak a kiszállt holtágaink, ott vannak a korábbi természetes mesterséges csatornáink, azokban nagyon könnyen bele lehet vezetni a vizet, a magasállású vizet fel lehet tölteni, megy a talajnak is a víz, csak meg kéne csukni a levezető csatornákat, amivel annak idején leeresztettük őket.

[00:24:32]Igen.

[00:24:32]Hát ugye itt az infrastruktúra természetesen ez ugye ez pénzbe kerül, de mégsem annyiba, mintogyha létrehoznék a Duna meg a Tisza között egy teljesen új csatornarendszert.

[00:24:40]azért jóval drágább lenne.

[00:24:42]Például vannak ilyen megoldások is, de vannak olyan megoldások, amihez támogatást kell nyújtani.

[00:24:48]Ilyenek például a fenntartható öntözési rendszerek, amelyek nem pazarolják a vizet, hanem annyit adnak a növényeknek, amennyi kell ez ehhez meg ugye támogatni kell magát a precíziós eszközöket.

[00:24:58]precíziós eszköz, digitalizáció, robotizáció, tehát azokat az eszközöket, amik segítenek a gazdának abban, például most a mezőgazdaságnál maradjunk, ami segíti a gazdát abban, hogy ki tudja számítani, hogy az ő napraforgó ültetvényének mennyi kell, most csak így már nem tudom miért pont a napraforgót mondtam, vagy a kukoricának éppen mennyi nedvességre van szüksége.

[00:25:16]Természetesen még a legambiciózusabb tervek is azt mondják egyébként, hogy 3-4%-át lehet csak megoldani öntözéssel a magyar vidéknek, vagy a magyar mezőgazdasági területeknek.

[00:25:24]De akkor amellett meg ott van ugye maga a vízmegtartás, de azt se lehet 100%-osan megoldani a vízmegtartást.

[00:25:32]Egyszerűen ugye a közjeddelm ellentétben Magyarország nem víznagy hatalom, tehát mi függők vagyunk, vízfüggők vagyunk, mert Trianonig valójában víz nagyhatalom voltunk.

[00:25:44]Trianon után ugye a legtöbb nagy vízű folyónk vagy vízfolyásunk ugye az országhatárunkon kívül van.

[00:25:48]Ugye az összes vízgyűjtők trianul és a vízgyűjtőknek a nagy része nem Magyarországon található.

[00:25:53]Tehát mi függünk a szlovákoktól, függünk az osztrákoktól, a horvátoktól, a szlovénoktól, a románoktól, az ukránoktól.

[00:25:59]Tehát hogy tehát ugye ebből a szempontból amennyi víz lehullik ugye a Kárpátmedencében meg a vízgyűtőteteknek a nagy részén, annak csak egy része jön be a Kárpátmedencébe.

[00:26:09]Itt Magyarországon vannak tavalyink természetesen, viszont a talajainknak a nagy része extrém módon ki van száradva.

[00:26:16]Egyre jobban szár egyébként már a Dunán túl is, de ott még mindig nincs akkora probléma, mert ott azok majd feltöltődnek, mert ott ugye még mindig jóval több csapadék hullik, mint például a Duna Tisza közén, vagy a Tiszán túlnak a nagy részén.

[00:26:26]És ugye ezeket a dolgokat így nagy nehezen, tehát nem lehet így teljes egészében megoldani.

[00:26:32]Viszont ami nagyon fontos, hogyha nem tudok adni, nem tudok visszatartani megfelelő mennyiségű vizet, minél többet kell visszatartani, de az összeset nem fogjuk tudni visszatartani.

[00:26:41]Így se nem tudok visszatartani nagy mennyi az összes vizet nem tudom visszatartani.

[00:26:44]Tehát nem tudom megoldani mindenhol azt, hogy megyen oldva maga a vízmegtartás.

[00:26:47]Nem tudok öntöző rendszereket képíteni.

[00:26:51]Akkor onnantól kezdve van egy újabb másik adaptációs stratégia, a fajta nemesítés.

[00:26:56]kukorica helyett, cirok.

[00:26:59]Cirok például az is egy nagyon jó dolog, csak ugye a Ciroknak meg nincs piaca.

[00:27:02]Tehát ugye az is egyébként a cirok ugye sokan egy időben mindig azt mondták, hogy a cirók az lesz majd a jövő növénye, de ugye a cirok is egy-két héttel bírja tovább, hogyha nagy szárazság van, mint a kukorica.

[00:27:09]Tehát azért az sem egy végte láthatatlanul tökéletes növény ebből a szempontból, de nincs neki még piaca.

[00:27:16]Vannak viszont, de viszont Magyarország világ első vetőmagnemesítésben az egyetemeink, kutatóközpontjaink a legjobbak szinte a világ, a legjobbak közé tartoznak a világon.

[00:27:27]A nemesítésben, a fajtanemesítésben, klónozásban olyan fajtákat kell akkor kiklónozni, amelyek megfelelőek.

[00:27:31]De hogyha még ezt se tudjuk megoldani, akkor ott vannak a rövid tenyészidejű fajták, több búza, több nem tudom, szójabab vagy szárazri, tehát satöbbi, satöbbi.

[00:27:42]A na de hogyha még ezel jó megoldás, mert vegyük úgy, hogy még gyorsabban gyorsul a ez a probléma, még intenzívebbé válik a probléma, akkor meg megjelennek az új fajták, bejönnek majd a mediterrán fajták, amik egyébként ma megjelentek.

[00:27:54]Hát gondoljunk bele, hát a Balatonfelvidék Európa egyik legcsodálosabb olíva bogyóit termeszti.

[00:28:00]Magyarországon megjelentek a különböző mediterrán borszőlő fajták, olyanfjta citrusfélék vannak, amik korábban tőlünk 1000 kmre délebbre teremtek meg.

[00:28:07]Tehát, hogy a mezőgazdaság itt itt azt kell eldönteni, hogy a a mezőgazdaság ér annyit, hogy abba rengeteg pénzt belefektessünk a magyar mezőgazdaság.

[00:28:17]Én szerintem igen, de ez ugye innen jön be majd hosszú távon, nem csak a következő négy évben, nyolc évben, hanem a következő 20-30 évben a politika, amit majd dönteni fog, hogy ő szerintem megéri abba, hogy a mezőgazdaságban rengeteg pénzt kell belepumpálni.

[00:28:30]Jó, de ez mitől függ, hogy megéri-e?

[00:28:31]Hát ez például attól, hogy egyre nagyobb problémát fog okozni az élelmiszerválság a világban.

[00:28:35]Jó, de önellátónak kell lenni.

[00:28:37]Ön hát már rég annak kell lenni.

[00:28:37]Tehát Magyarország képes lenne egyébként az ön ellátására.

[00:28:40]De most itt jön be.

[00:28:40]Igen, megint egy dolog.

[00:28:43]És itt ez annyira szerte ágazó egyébként ez a dolog, hogy változnak a fogyasztói szokások.

[00:28:46]Ugye egyre kevesebb ember fogyaszt kukoricát meg búzát.

[00:28:51]Igen.

[00:28:51]Meg ha önellátó vagyok, akkor azt teszem, amit meg tudok termelni.

[00:28:55]N a licen, akkor nincsen lici.

[00:28:57]Akkor akkor nem fogom behozni a különböző tehát csak mondok valamit, ha például nézzük meg a halgazdaságokat, az magyar embernek a egy jelentős része, illetve nem is azt mondanám, hogy egyre nagyobb tendenciát mutatnak például tengeri halffélék, illetve tenger gyümölcsei utáni hajlam itt Magyarországon.

[00:29:14]egyre nagyobb az igény rá, de ott van nem a pontyot eszi a magyar ember, különösen a nagyváros, hanem a lazacot, ami ugye hát köztudattan nem itt él nálunk, tehát hogy tehát a fogyasztói szokások is teljesen megváltoznak.

[00:29:27]Ezzel is szám, nem csak a klímaváltozással kell számolni, meg nem csak a környezeti változások, hanem a fogyasztói szokásokkal, vagy mondok egy még jobbat, ami egyébként a legjobb indikátor ebből a szempontból, az a borfogyasztás.

[00:29:36]A mai 30 év alatti generáció alig fogyaszt bort.

[00:29:40]Mi lesz majd a borászokkal majd 20-30 év múlva, amikor majd a mi ez a problémájuk, nem?

[00:29:44]Az aranyszínű sárgaság, nem is lesz, lehet, hogy nem is lesz szőlő.

[00:29:48]Lesz szőlő, mert az aranyszínű sárgaság az el fog tűni.

[00:29:49]Tehát most egyre jobb a védekezés ebből a szempontból Magyarországon.

[00:29:52]Tehát az az meg fog maradni.

[00:29:53]Csak az, hogy milyen szőlő lesz, mit fognak inni, mert mit iszik a fiatal, hogyha már a szőlőből készült italokat kell nézni?

[00:29:59]proszekót proseekót iszik, vagy tehát érti tehát hogy meg másfajta alkoholtípusokat isznak, meg jóval gyengébbeket, jóval kevesebb mennyiségben iszak.

[00:30:11]Tehát evvel is ez ez is egy hatalmas kihívás, és ehhez is majd adaptálódni, alkalmazkodni kell.

[00:30:17]Tehát ezt is valahogyan meg kell oldani.

[00:30:18]Azt mégse mondhatja egyébként senki se, hogy igyál több alkoholt, mert az a azér az az nem a legjobb dolog, hanem pont hogy arrafele kell menni, hogy hogy mértékkel lehet fogyasztani alkot, de mértékkel.

[00:30:27]Tehát ez is kihívás.

[00:30:29]vízgazdálkodásból, és ott van még a még nagyon sok szerte ágazó dolog, amivel oké, hogy megtartom, visszatartom a vizet, a tájba hagyom a vizet, csinálok felszíni felszín alatti tározást satöbbi, satöbbi.

[00:30:39]De mellette meg ott van a következő következmény.

[00:30:43]Ott van például a mezőgazdaságban, ami megint nem a klímaváltozás okozója, az a talaj.

[00:30:47]Ugye a mezőgazdaságban a kulcsa mindennek a talaj.

[00:30:49]Ha van jó talajom megfelelő szerves anyaggal, akkor jóval több vizet tud visszafogni Magyarország.

[00:30:57]És nem is csak Magyarországon, hanem Európában a talajoknak a 80%-a elhasznált.

[00:31:02]Nincs benne megfelelő szervesanyag.

[00:31:04]Ezeket vissza kell pótolni.

[00:31:06]Lehet ez természetes, mesterséges vissz műtrágyával is lehet.

[00:31:10]De akkor meg kell állítani a a mélyszántási folyamatokat.

[00:31:12]Mondják a mondják a mezőgazdászó.

[00:31:14]Tehát mármint egy mezőgazdaszászónak egy kisebb része.

[00:31:18]Tehát nem lehet állandóan nem lehet állandóan.

[00:31:19]Ezért vannak ezek a notil gazdaságok, amiket ugye mostanában így egyre nagyobb, egyre felkapottabb és egyre jobb ötletek, hogy ugye természetes módon takarva hagyom a a talajt, nem száradt ki, három évig ott hagyom Ugaron, satöbbi, satöbbi.

[00:31:36]Tehát, hogy nem három évig, valamennyi évig ugye igen forgóban megcsinálom az egészet.

[00:31:40]Tehát, hogy vannak ilyen módszerek, de azért mondtam is azt az elején, amikor kezdtük a beszélgetést, hogy amikor adaptációs stratégiát csinálok, az nem az, hogy globálisan, nem az, hogy európai szinten nem lehet adaptációs stratégiát csinálni, még Magyarországon összmagyarországi szinten sem lehet, mert mással küzd a Dunatisza közé lévő gazda, és mással küzd például a Zala megyében vagy a Vas megyében lévő gazda.

[00:32:03]Oké.

[00:32:03]És íy vízgaálkodás szontából ipar, társadalom, hogy fog az ipar, hogy fog az ipar alkalmazkodni az iparban az elmúlt időszakban a meglehetősen nagy energia meg vízigényű akkumulátorgyárak és autógyárak telepítése volt a fő irány.

[00:32:19]Energiából viszonylag szűkösen vagyunk.

[00:32:21]Ezt megmutatta a hőkupola, amikor Paksot korlátozni kellett, és kapott egy egyedi felmentést, hogy mégse annyira kelljen korlátoz.

[00:32:27]Hát ugye a Paksnál ugye ugye azért kellett is, mert ugye a ne hát ugye annak van egy jogszabályi jogszabályi alakítása, tehát hogy a a Paksnál, tehát a Paks az a baj, hogy ugye meg van hosszabbítva az üzemideje, az egy régi erőmű már a Paks 2-nek kéne működnie, akkor lenne jó.

[00:32:41]Tehát, hogy de nem működik Paksében vagyunk, de segítségünkre voltak például a megújulók például azok például segítségünkre voltak most.

[00:32:49]De az nem vita, hogy valószínűleg kicsit szűkébben vagyunk az energiának.

[00:32:53]Hát persze, Magyarország az teljes egészében függő, tehát energiafüggő ebből a szempontból.

[00:32:56]Hogy fog az ipar alkalmazkodni?

[00:32:57]Le fogjuk szerelni a víz meg energiaigényes akkumulátor gyárainkat, és valami olyat fogunk telepíteni, ami jobban alkalmazkodik ehhez az időszakhoz?

[00:33:04]Mert ha melegebb lesz, akkor valószínűleg több hűtési igényünk lesz.

[00:33:08]A lakosság is többet fog hűteni, a kórházak is többet, mindenki többet fog fogyasztani, de energia nem lesz több.

[00:33:13]Persze ami nagyon fontos, hogy ugye én nem akarok így az akkumulátor gyárakkal kapcsolatban belemenni, mert én ezek nem tehát jó akkor nem akarom így elmondani a véleményemet, hogy mit gondolok erről, tehát mert tehát van az akkumulátorgyáraknál pozitív dolog, de van ugyanúgy mellettem negatív dolog is.

[00:33:29]Ezt majd eldöntik majd maguk a politikusok, hogy ők ezt hogy gondolják az akkumulátor gyárakat.

[00:33:32]Meg ugye ilyenkor nézni kell azt, hogy mennyit hoz az országnak GDP-ben, mennyit hoz egyébként munkahelyekben, de viszont ott van mellette a környezetkárosító hatása is.

[00:33:41]Tehát ilyenkor kell az, hogy nagyon szigorú jogszabály kell hozzá.

[00:33:42]Eddig is szigorú volt, de még szigorúbb jogszabály kell, és ha kell, akkor nagyon meg kell őket büntetni egyébként.

[00:33:48]Meg itt, hogyha ugye az akkumulátógyárok nem csak egy érdekességet mondok, ugye behozzuk ugye a koreai cégeket, ugye a Koreában teljesen más kultúrája van például a munka tehát munkai körülményeknek, mint például Európában.

[00:33:59]nagyon nagyon nehezen is alkalmazkodnak ehhez, de ez most csak így zárójel bezárva, tehát ez nem ide tartozik.

[00:34:01]Ugye a kérdés az volt, hogy akkor mi lesz?

[00:34:05]Hát ugye ilyenkor kell azt megnézni, ugye minél hamarabb a Paks 2-nek is el kell készülnie.

[00:34:11]Ö ugye az elmúlt években ugye egyre több lett a saját kitermelésünk földgázból és meg kőolajból.

[00:34:15]Ezt folytatni kell továbbra is a kit most sajnálom, hogy ezt fogom mondani úgy, hogy klímával kapcsolatban, de sajnos kell a a kitermelésünk.

[00:34:21]Tehát hogyha ekkor tehát egyre több energiára van szükségünk ahhoz, hogy láthattuk a hormózis szoros után lévő következményeket, láthattuk azt, amikor az oroszok nem küldik a az olajat, láthattuk, amikor a horvátokkal politikai csettepaté van, hogy onnan se jön az olaj, akkor átmenetileg meg lehet ezt oldani a saját kitermelésből tehát tehát az önellátásra mindenféleképpen javítani kell.

[00:34:40]Tehát ez, hogy szokták ezt mondani, szverenitás, tehát az energia szuverenitásunkat ezt mindenféleképpen javítanunk kell.

[00:34:46]Volt most egy dicséretes bejelentése, vagy szerintem egy támogatandó bejelentése Kapitány Istvánnak, hogy 4 GW-tal megnövelik magát.

[00:34:51]4 GW-ra emelik 2030-ra a szélerőművé tárolást, tehát a a termelést, illetve tárolást.

[00:35:00]Csak itt ugye itt itt itt most megint bejön az, hogy ugye mit mond ki a ami az Európai Bizottság által elfogadott energetikai és klímaterv, tehát ez a Magyarország ener energia és klímaterve ugye ott az avval számol, ha jól emlékszem, de lehet, hogy most rossz számokat fogok mondani, hogy 12 GW naperőműv, 1 GW szélerőmű.

[00:35:17]Most ugye ez meg van toldva, tehát ez négyre el lesz emelve.

[00:35:23]Az azt jelenti, hogy ez 16 GW megújuló lesz, tehát időjárásfüggő lesz.

[00:35:28]Viszont itt akkor ugye az időjárás függőknél ugye benésőb, hogy függ az időjárástól.

[00:35:33]Igen.

[00:35:33]Sük vagy függja az, de valamikor egyik se, mert például emlékezünk rá november, december, januárban nagyon sokszor gyakori az itt a Kárpátében, hogy egy hónapra vagy másfél hónapra beszorul maga a köd, se a szél nem mocan meg, se a nap nem süt.

[00:35:44]Tehát, hogy ilyenkor ugye kell kiegyenlítés.

[00:35:45]Ugye 1,56 GW a a gyors kapacitású modern gázerőművi.

[00:35:53]De akkor ezt viszont akkor meg kell növelni a tehát kellen újabb gázerőművek.

[00:35:56]Tehát hogy ugye ezekkel itt játszadozni kell majd ezekkel a dolgokkal.

[00:36:00]És ami nagyon fontos még, hogyha ezt így sikerül ezt mind megcsinálni így 2030-ra, ugye akkor még ami nagyon fontos ott az energia betárolás.

[00:36:07]Arra is kell a hálózatfejlesztésekre óriási nagy mennyiségű pénz kell.

[00:36:11]hogyha jól tudom, most ki is írtak pályázatot egyébként az elmúlt napokban vagy lehet, hogy most tervezik, nem tudom pont szerintem kiírták már a pályázatot mellette még tehát nagyon nagyon nagyon sok dolog van, ami így az energetikát befolyásolja.

[00:36:21]Az en tehát min tehát az emberiség könyösen a fejlett világban egyre több energiát használ, tehát alkalmazkodni kell elég az embernek a saját otthonát megh megnézni.

[00:36:33]Evvel természetesen egy ilyen nagyobb hőhullám esetén lehet annyival segíteni a rendszert, hogy például nem 16 fokon nyomatjuk magát a légkondit, hanem 25 fokon nyomatjuk egyébként a légkondit.

[00:36:43]jóval kevesebb energiát használ, vagy nem egyszerre kapcsolom be a mosógépet, a mosogatógépet, hogyha van külön még szárítóm is, hajat szárítak, tehát mindent egyszerre, hogy csak így pörgesse a villanyag, és ezt minden egyszerre 3 millió ember ezt így nyomatja, azt el tudjuk képzelni, hogy mellette még ott van az ipari fogyasztás és hogy mekkora fogyasztás van így hirtelen.

[00:37:00]De mondom tehát, hogy tehát mindenféleképpen hálózatfejlesztés, a tárolásfejlesztés ezek elengedhetetlenek, ezek a legfontosabbak, ezek az elmúlt években elkezdődtek, nem voltak elég gyorsak.

[00:37:12]Ezt fel kell gyorsítani ezeket a a projekteket mindenféleképpen.

[00:37:14]Az iparnak pedig egyre több energiára lesz majd szüksége.

[00:37:18]Megspórol, hogy mindenki a lakosságot is beleértve a csúcsidő fogyasztásának megfelelő árat fizesse előbb-utóbb az áramért.

[00:37:27]Tehát ha én úgy gondolom, hogy este 6: és 9 között betolom a légkondit, meg még lábat is szörterelitek, meg még mosok is, meg még szárítok is, akkor megtehetem.

[00:37:35]Csak akkor ki kell fizetnem azt az áramárat, ami akkor éppen abban a pillanatban érvényes.

[00:37:43]Hát én szerintem ez ilyen ez ez már gazdaságpolitika inkább.

[00:37:45]Tehát hogy szerintem ez ez már a lakossági ellenállásba ütközne most jelenleg.

[00:37:50]Szerintem én dönthetem el az én úgy döntök, hogy akkor akarom csinálni, akkor csinálam csinálan, csak akkor a számlámon az jelenjen meg, hogy én ezt hat és kilenc között csináltam, mert k evvel egyébként vissza lehetne fogy jelentősen vissza lehetne fogni evvel egyébként az akkori fogyasztást.

[00:38:05]Igen, igen.

[00:38:07]Tehát akkor vissza lehet fogni, mert ugye nem mindenki szereti a pénztárcájából kiadni feleslegesen.

[00:38:09]A pénzt az olyan, mint amikor valaki gyorsan vezet.

[00:38:12]Szerintem az a legfeleslegesebb pénzkiadás, amikor van egy lehetőségem, hogy nem hagytok túl gyorsan.

[00:38:17]A más pénztárcájából jobb költeni.

[00:38:19]Igen, igen, igen, igen.

[00:38:19]Ez is mondtam azt, amikor volt a klímaattit felmérésünk, hogy az emberek azt azt mondják, hogy nagyon fontos probléma a klímaváltozás, de amikor már tenni kell érte, az már nem szívesen tesz érte az ember, de egyre nagyobb a hajlandóság.

[00:38:30]Tehát ez természetesen visszafogná ezeket, de ezt majd a politika eldönti, hogy ő milyen eszközökhöz akar nyúlni ezzel kapcsolatban.

[00:38:40]Van olyan eszközkészlet, ami a lakossági takarékosságra segítséget tudna gyújtani az embereknek.

[00:38:46]Tehát például meg aki akarja meg tudja nézni, hogy mennyit tud spórolni, hogyha a tetőt fehérre festi, mint a mediterrája az albedó fehérre tesi.

[00:38:56]Igen, vannak ilyen például várostervezési koncepción egyre divatosabbak ezek a dolgok és egyre jobbak ezek a dolgok, hogy ugye, hogy csökkentsék a településnek az albedóját.

[00:39:06]Mi az albedo?

[00:39:06]Ugye az elnyelő képessége, az energia elnyelő képessége, vagy visszaverési képessége egy adott tárgynak, vagy egy adott felszínnek, bárminek.

[00:39:13]Például ez ugye ez feketennek nagyon nagy az albedója.

[00:39:15]Tehát ennek kicsi az albedója, nagyon sokat elnyel.

[00:39:18]A fehér az meg ugye visszavert mindent.

[00:39:20]Ugyanígy működik egyébként ez a természetben is a jég jégsapkák területén, meg a hóval fedett területeknél.

[00:39:25]Ezt nagyon jól lehet látni.

[00:39:26]Ö igen, például a mediterrán tésben ugye nem hiába van az, hogy lát látni, hogy világosak a falak.

[00:39:32]Evvel is ugye megakadályozzák azt, hogy nagy mennyiségű hőt nyeljen el.

[00:39:35]Hogyha például elmegyünk északra, ott pedig láthatjuk, hogy sötét fából készítik azér, hogy minél több energiát nyeljen be.

[00:39:42]Vagy éppen én láttam Svédországban olyat, hogy fekete volt maga a fala a háznak, tehát hogy próbálták ugye minél több energiát ugye saját maguknak felhasználni az, hogy meleg egy ilyen föl a ház.

[00:39:53]Tehát ugye ezekkel lehet segíteni.

[00:39:54]Ezek ezek is segítségek.

[00:39:54]De hogyha például városnál maradok, akkor ott mindenféleképpen a zöldítés, rengeteg rengeteg fa zöld felületet kell egyébként bevinni a városokba.

[00:40:04]Ha viszont valahol már megvan a, mert nemrég felújítottak valahogy egy nagy betondsungelt, és ott ugye megint betondsungelt használtak, akkor viszont lehet azt csinálni, hogy ilyen szivacsváros koncepcióval tervezni már ezeket, hogyha valaki azt nagyon szeretné, hogy beton legyen mindenhol, hogy ugye maga a város, a településnek a része, vagy maga az épületek ugye ennyi eljék például az esővizet, mint egy szivacs.

[00:40:28]Meg lehet figyelni, Budapesten is van már, Szegeden is van már, Győrben is lehet látni ilyen koncepciókat.

[00:40:35]Ebben még sereghajtók vagyunk, de ez is egyre elterlettebb lesz itt Magyarországon ebből a szempontból.

[00:40:41]Tehát tehát lehet ezeken a dolgok ez ilyen kis kisebb dolgokkal lehet egyébként nagyon sokat segíteni, mert de mondom a legjobb egy településen különösen például itt a fővárosban, Budapesten vagy bármelyik magyar nagyvárosban, hogy zöldítsünk minél többet.

[00:40:54]Ez főleg egyébként a hősziget hatás miatt nagyon fontos.

[00:40:55]Ugye a belvárosban 5- 78 fokkal is melegebb lehet egy hőhullám esetén éjszaka, mert ugye beszívja magát a meleget, ugye maga az épület meg a beton, és ugye este adja ki magából, mint például egy külterületen, vagy egy vidéki településen.

[00:41:10][torokköszörülés] Igen, de ha zöldítünk, akkor általában valahonnan elvesszük a betont.

[00:41:14]Ha azt az úttestről vesszük el, akkor kitör a lázadás, hogy autós ellenes intézkedéseket hoz.

[00:41:21]Ki szeret ebben az országban autósellenes intézkedéseket hozni?

[00:41:25]a legkisebb szűkítés is óriási felháborodást szokott kiváltani, mert az emberek úgy érzik, hogy alapjog városi terepjáróval közlekedni bárhova, bármikor.

[00:41:35]Hát igen, tehát erre is vannak egyébként jó dolgok, de ez már megint ilyen elrugaszkodás.

[00:41:39]Nyugat-Európában már több helyett megmerték azt például lépni, hogy a a ez nem az én tehát még mielőtt még valaki azt hinné, én nem így gondolom, de csakné elvenni a szuvokat.

[00:41:51]Nem, nem elvenni a szvokat.

[00:41:51]Á, egyáltalán nem elvenni a szvokat.

[00:41:52]Hát ez mindenkinek alapvető joga, hogy azt használ, amit akar.

[00:41:54]Szerintem nekem is van autóm, tehát hogy én eldöntöm azt, hogy hogyan, mikor hova akarok menni autóval.

[00:42:00]Tehát, hogy ezt nem is tűrném el, hogy valaki megmondja egyébként, de nem a hanem például ugye például Amszterdamban, Párizsban, Bécsben és ugye ugye plusz adókat vettek ki a szuvosokra.

[00:42:12]Itt is ez lesz.

[00:42:12]Elektromos autók dupla parkolást fognak fizetni 2 tna fölött, ha jól emlékszem, a szabályozási tervben.

[00:42:18]Valóyan úgy van.

[00:42:18]Igen, egyébként de ugye ezekkel, de evvel csökkenteni nem lehet.

[00:42:24]Bud például Budapesten avval lehetne a legjobban csökkenteni például belvárosban, de ez is, ez nem a klímaváltozás, ugye most a klímaváltozás a téma, de ugye ez klíma nem a klímaváltozást segítsük segítjük például az autóknak a kitiltásával, hanem magát a levegős szennyezést, az megint egy más dolog.

[00:42:38]A az az egyik legfontosabb probléma vagy legsúlyosabb probléma itt Budapesten a levegős szennyezés, mert ugye Kárpátmedencében vagyunk alapvetően és a Budapestnek ahogyan megtervezték még a 150 évvel ezelőtt más a az átszellőzése.

[00:42:50]Tehát nagyon rossz az átszellőzés beépített nagyon sok mindent, tehát itt sok mindent el lett annó rontva 100 évekkel 100 évvel 50 60 70 80 évvel ezelőtt.

[00:42:59]De na most edig ne menjünk vissza.

[00:43:03]Például ami nagyon nagy segítségre lehet, és szerintem egyébként ezt a fővárosiaknak a nagy része támogatná is, az például maga a dugódíj.

[00:43:08]Tehát az, hogy aki be akar hajtani a belvárosba, mint nagyon sok nyugat-Európa városba, fizetni kell érte.

[00:43:15]De ugye ez itt viszont itt viszont bejön az, aki és egyetértek az autósokkal, hogy miért fizessen ő többet.

[00:43:22]Tehát ő megvette a benzint, befizeti a súlyadót, befizeti, a mindenféle adókat befizet egy autós azért, hogy tudja használni az autóját.

[00:43:32]benzinre rá van rakva rengeteg adó, akkor most még plusz még azért is fizessen, hogy bejön a belvárosba.

[00:43:36]Ez ezt is meg lehet érteni.

[00:43:37]Tehát, hogy itt egyébként én ezt inkább már úgy mondanám, hogy az ideológiáknak a harca fog ez majd lenni, és majd előbb-utóbb el kell, hogy dőljön, hogy melyik lesz.

[00:43:47]Előbb vagy utóbb a politikának is ebbe bele kell állnia.

[00:43:49]De hogyha már visszatérünk a zöldítésre, nem muszáj egyébként az autós ellenes zöldítéseket csinálni.

[00:43:54]És nyugodtan lehet egyébként olyan zöldítéseket is csinálni, hogy azok a fák nyugodtan elférnek egyébként a nagykörúton.

[00:44:00]Láthatjuk a nagykürüt milyen sok fa egyébként.

[00:44:03]Tehát ott a nagykörút nem azért melegszik, mert bent vannak az autók és és tehát nem az autó meleg nem az autók melegítik egyébként.

[00:44:11]Ott a légszennyezéssel vannak probléma.

[00:44:13]Teljesen más az egyébként, hogy maga az átszelőzése a városnak nagyon rossz.

[00:44:16]Ez az egyik legfontosabb probléma.

[00:44:18]Én inkább azt mondanám, hogyha fölújítunk egy nagy teret, akkor azt úgy kell megcsinálni, be kell zöldíteni.

[00:44:26]Ma már például Bécsből Bécsőleg, de még Magyarországon is egyre több olyan település van, ahol ez elvárás, amikor felújítanak egy teret, hogy az zöld legyen, minél több zöld felületet kapjon az adott tér.

[00:44:37]Ezt mindenhol meg lehet csinálni, nem drága.

[00:44:43]Persze természetesen néhány évvel évtizeddel ezelőtt, amikor ugye épültek ezek vagy a szocializmus idei alatt, amikor ugye minden fölépült ebben a városban, akkor ugye nem így tervezték, még nem erre a klímára tervezték az egészet.

[00:44:53]Nem is ez volt a lényeg.

[00:44:53]Ma már így kell tervezni.

[00:44:55]Tehát itt itt itt itt ez ilyen harc lesz majd a jövőben majd, hogy [nevetés] még egy utolsó kérdés.

[00:45:03]Ha nem áll rendelkezésünkre végtelen mennyiségű pénz, márpedig nem áll, akkor hova kell koncentrálni az intézkedéseket Magyarországon a városokba, ahol a lakosság többsége él, vagy a mezőgazdasági területekre, ahol a lakosság kisebbsége él, de ha azok nem működnek, akkor nem lesz mit enni?

[00:45:21]Ez jó dolog.

[00:45:21]Ez jó, jó.

[00:45:21]Ez jó kérdés egyébként, tehát hogy erre már többféle elmélet is született, hogyha most magánvéleményemet fogom mondani, szerintem ami nagyon fontos, és most itt nem a és most nem a társadalmi gazdasági elmaradottsága, tehát a vidék nagyváros közötti különbség gé szempontjából fogom mondani, hanem mint klíma szempontjából szempontjából mondom.

[00:45:41]Az egyik legeslees legfontosabb dolog, hogyha csak a klímát nézem, az az, hogy a a városban élőknek a az életét javítani kell.

[00:45:49]Az nem megy, amit tapasztalunk így a hőmérséklet emelkedése következtében, hogy gyakorlatilag az egészségügy leterhelődik egy-egy hőhullám idején, vagy az, hogy többlet halálozás van, ez nem megy.

[00:46:05]Tehát ez nem maradhat fenn így tartósan.

[00:46:07]De ez nem csak a mi problémánk, az Európa szerte ilyenkor probléma, amikor a hőhullám van, javítani kell benne az életet.

[00:46:14]Mindenféleképpen a városnak meg kell azt elővőbb oldani, a városoknak megoldani, amit az elből is mondtam, ezt a szivacsvárosbát, hogy minél több vizet ő saját maga felfogjon a későbbiekre.

[00:46:24]Meg kell tanítani a a városi lakosságnak azt, hogy környezet ne környez, tehát környezetvédelmi szempontból nézze az a környezetét.

[00:46:32]végigmegy az ember a belvároson és látja azt a nagy mennyiségű szeméthegyet, amit főleg egyébként külföldiek hagynak itt, tehát azt nem felejt nem a magyar ember, tehát azt is meg kell egyébként ide egyébként egy nagyon jó szabályozás tenne az, hogy mint például én Svájcba tapasztaltam, az valaki eldobja egy csokipapírt, azt kidobja neki a rendőr a 200 frankos büntetést.

[00:46:52]Jó, de nálunk amikor mélylegelőket csinálnak és nem vágják tarra a füvet, akkor föl szokott röppenni politikai tiltakozás, hogy hogy rendezetlen a város.

[00:47:01]Azt mer ki lehet bírni egyébként a mélegelőket, mert a mélegelő az egy nagyon hasznos dolog.

[00:47:04]Jó egyébként a bioszférának is, jó egyébként a hűtés szempontjából és jó a talajtakarás szempontjából.

[00:47:10]Mindig nem a szépségre kell menni.

[00:47:12]Természetesen akkor már nincs értelme egy mélegelőnek, amikor csutkára le van száradva, és már azon már virág sincsen, meg már élet sincsen abban a növényben.

[00:47:18]Azt egyébként akkor le kell vágni, mert az már tényleg egyébként csúfítja magát a települést, de ameddig azon van virág, és amikor látj látog ott, hogy ott a rovarok ott repkednek körülötte, addig az hasznos, hogy az ott működjön.

[00:47:29]Én én most a második kerületben láttam nagyon sok ilyen részt, ahol gyönyörűen megcsinálták.

[00:47:35]Tehát a legszebb nekem világos, meg általában világos, csak hát én ezt tapasztalom, hogy amikor ezt elindult, akkor akkor tiltakozások voltak ellene.

[00:47:43]Nem emberek tiltakoztak, politikusok.

[00:47:45]Ugyebár ez úgy van a magyar emberben, hogy ő átmegy Ausztriába, azt látja, hogy minden zöld, minden szabályos.

[00:47:50]Tehát az, hogy még a fűszál is ugye szabályosra le van nyírva, mindenhol szépen virágok nőnek.

[00:47:53]Csak azt ne felejtsük el, hogy Ausztriának teljesen más a klímája, mint Magyarországnak.

[00:47:59]Tehát, hogy teljesen más, tehát hogy egy alpesi hegyi, hegyvidéki és sokkal erőteljesebb óceáni behatás alatt, ahol lehullik évente 1200-1300 mm csapadék, ott az igen.

[00:48:12]Menetrendszerűen jön, ott azt meg tudom azt csinálni, hogy mindent gyönyörű szépen zölddel akar lenyírom, mert ott nem lesz probléma a a talajnak a nedvesség ellátásával.

[00:48:20]Bár ott is már egyre nagyobb probléma, de ott ott nem lesz akkora.

[00:48:23]Átjövök Magyarországra, át átmegyünk a Kisalföldre, majd bejövök az ország középső részébe, és ki van száradva az ország.

[00:48:28]Tehát nem lehet ezt a kettőt összehasítani, mert ugye az embereknek innen jött ugye az, hogy ott minden szép zöld, itt meg itt meg el van szállva teljesen más éghajlat, teljesen más talajadottságokkal és innen jött ez, hogyha valaki meghagy kis mélegelőt, akkor azt ugye sokan tiltakoznak.

[00:48:44]Tény és való, hogy vannak egyébként olyan növénytársítások, ugye nem is tudom, hogy talán ha jól tudom a ezek a világ vagy milyen növényle, vagyis rovar legelő, vagy hogy hívják most mélegelőnek, mélegelő, bocsánat, ezek a mélylegelőknek öt vagy hat fajta növénynek kell lennie talán egybe, hogy vannak belőle azok is, amik egyébként szépre meg tudnak nőni, de most a klímaváltozás idején, amikor így adaptálódunk, ne az legyen mindig, hogy a legszebb legyen egyébként ott.

[00:49:13]Nagyon fontos egyébként, hogy a bioszférára vigyázunk.

[00:49:14]Tehát ugye ez innen alakult ki ez az egész, ez a az, hogy minden legyen zöld és szabályos, hogy az osztrákoknál ugye így van, vagy de ott teljesen más klíma adottságok is vannak.

[00:49:24]Szerintem vannak most ebben az országban ennél fontosabb dolgok is, hogy hol van mélegelő, vagy hol nincsen mélegelő.

[00:49:31]Köszönöm szépen.

[00:49:31]Kovács Erika klimapolitika intézet vezető kutatója volt az aréna vendége.

[00:49:34]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:49:39]A beszélgetést a rádióban felvételről hallották.

[00:49:41]Az Infórádió YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani.

[00:49:44]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:44]Exterde Tibor vagyok.

[00:49:48]Az Arena távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:49:53][zene]