NATO-csúcs után: van-e biztonság Európában Amerika nélkül? Csiki Varga Tamás, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Csiki Varga Tamás, a Stratégia és védelemkonzultációs csoport elemzője.

[00:00:10][zene] Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Jó estét kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:23]Exede Tibor vagyok.

[00:00:23]A stúdióban itt van Csiki Varga Tamás, a stratégia és védelem konzultációs csoport elemzője.

[00:00:28]Jó estét kívánok.

[00:00:28]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:30]Nagyon optimistán nyilatkozott a NATO főtitkára a két napos csúcs után.

[00:00:33]Él az ötös cikkely, gazdasági együttműködések vannak, közös bank fog alapulni, de közben mindenki arra vár, hogy akar-e még valamit ma mondani Donald Trump, aki a csúcs alatt is több szövetségesének nekiment.

[00:00:42]Stabil a NATO.

[00:00:47]Per pillanat stabil a NATO.

[00:00:49]A csúcstalálkozónak az valóban egy komoly eredménye, hogy nem volt nagyobb botrány, hogy volt közös zárónyyilatkozat, hogy Donald Trump végig egyrészt odament, másrészt pedig végiglte a találkozónak minden elemét.

[00:01:01]És hát annak ellenére, hogy hogy voltak kétoldalú problémák, amiket felemlegetett, a NATO egészét, bizonyos funkcióit kritizálta, miért nem álltak mögötte Irán kapcsán, miért nem biztosítottak ezt vagy azt az Egyesült Államok haderejének, de összességében a csúcstalálkozó legfontosabb mondanivalója és teljesítménye az volt, hogy Európa növeli a védelem terén vállalt felelősséget, teljesít.

[00:01:25]És ezt egyébként mind az a számjáték, amit játszottak, minden bejelentés, amit védelmi parba, termelésbe tettek, valóban azt mutatja, hogy Európa komolyan veszi a védelmi feladatokat.

[00:01:35]És ez egyébként az, amit Donald Trump is várt.

[00:01:38]De annyira veszi komolyan, amennyire Donald Trump várja.

[00:01:40]Itt korábban voltak ilyen trükközések, hogy az olaszok még egy hidat is el akartak számolni, meg meg infrastruktúrát is.

[00:01:45]Ezt részben lehet, de azért nem annyira.

[00:01:49]Mivel ugye számjáték ez a kreatív könyvelésnek azért ad egy komoly mozgásteret, és az, hogy Donald Trump mit akar, nyilván azonnal és mindent is szeretne, és hogyha azt teljesítik, akkor további igények vannak.

[00:01:59]De összességében itt a folyamat jelenleg az, ami dominál.

[00:02:03]Azért is, mert a pénz előteremtése is, és egyébként a mostani csúcstalálkozó is egy folyamatnak egy része.

[00:02:09]24-ben a Washington csúcstalálkozó volt a politikai lépés, stratégiai dokumentum, az még ugye Donald Trump előtt volt.

[00:02:15]Új stratégiai koncepció.

[00:02:19]a NATO-N belül a védelmi kapacitásoknak a bővítése 25-ben HG-ban döntöttek ugye a pénznek az előteremtéséről.

[00:02:25]Most pedig ennek a továbbvitele, amikor a pénzt azt képességekre, gyártásra fordítják egyre nagyobb mértékben.

[00:02:33]Mindez vezet el oda, amit Donald Trump is vár, hogy az európaiak komolyabb szerepet tudjanak vállalni.

[00:02:40]Mit fogunk gyártani Európában, és kinek a pénzéből fogjuk azt gyártani?

[00:02:45]döntően európai pénzből fognak gyártani, és európai, valamint amerikai gyárak is fognak gyártani.

[00:02:51]Európában és Amerikában is.

[00:02:54]Vannak olyan technológiai területek, amit Európa le tud fedni, és ott törekszenek arra, hogy az Európai Védelmi Partjlesszék a kutatásfejlesztésbe, több pénzt tegyenek bele, és a gyártás így történjen.

[00:03:04]Ebben minőségi változást az elmúlt években az idéz elő, hogy egyre több a több nemzeti projekt.

[00:03:11]Tehát nem csak egyes országokban próbálják a a gyártást beindítani vagy pörgetni, hanem közös megrendeléseket találnak ki egyfajta fegyverrendszerre, amit majd többen fognak használni, és ezt közösen finanszírozzák meg, hogy így gazdaságosabb legyen.

[00:03:24]Ez azt is jelenti, hogy nagyon megrendelésekről van szó, és azt ahol lehet európaiak oldják meg, ahol nem lehet, és például a rakétavédelem az tipikusan még mindig egy ilyen feladatkör, vagy egy ilyen technológia, ott az amerikaiakra kell támaszkodnunk továbbra is.

[00:03:38]Azt, hogy európaiak az azt jelenti, hogy franciák, svédek meg németek hárman fogják csinálni.

[00:03:43]Nekik van komoly fegyvergyártásuk.

[00:03:47]Ők is, hogyha EUs körben gondolkodunk, ha egy kicsit tágabban, ugye a NATO tagállamok, akkor ebben a britek is benne vannak.

[00:03:52]De egyébként nagyon komoly fejlesztéseket láttunk az elmúlt években már a lengyeleknél és van ugyan kisebb mértékben, de regionálisan jelentős védelmi park, például a cseheknél is.

[00:04:03]Tehát vannak olyan elemek, amiket szét lehet jobban teríteni.

[00:04:05]A lőszergyártás ugye az oroszuk háború kapcsán 2022-től tüzérségi és egyéb lőszerek szempontjából is egy hiányterület volt.

[00:04:15]Itt ugyan kellett két év ahhoz, hogy hogy fölszívják magukat az európaiak és a ott is a politikai szándék után a pénz és a gyakorlati megvalósítás, a gyártósorok kibővítése, új gyáraképítése megtörténjen.

[00:04:26]De most már ott tartunk, hogy felpörgették a gyártást és tovább fogják pörgetni.

[00:04:29]Összemérhető most már nem csak az Egyesült Államokkal, hanem Oroszországgal is az Európa gyártási kapacitás.

[00:04:36]Ha megvan a vas, holan lesz hozzá katona, aki szükségesetén ezt fogja tudni használni?

[00:04:42]Eb eltérő válaszok vannak Európa különböző részein, akik távol laknak Oroszországtól, ott kevésbé lelkesek ettől, hogy legyünk katonák, növeljük a a fegyveres erők létszámát, a szolgálati formákat bővítsük ki, akik fenyegetve érzik magukat, mert például közelebb vannak Oroszországhoz skandinávok, baltiak, lengyelek, még akár rumánok is, ott pedig nagyobb a nyitottság, és itt is nem 22 vagy 2026 volt a a váltás időpontja, hanem gyakorlatilag egy ilyen évtizedes folyamatot látunk, szép fokozatosan változik az embereknek a részben az értékrendje, részben a fenyegetéspercepciója, a szocializációja, és először nem a például sorkatonai szolgálatról szóló vita volt, amivel bárki kezdte ezt a folyamatot, hanem a tartalékos rendszernek először a bővítése önkéntes formában, aztán ebből legyen területvédelmi, közben megjelentek a különböző milyen honvédelmi alapismerethez kapcsolódó dolgok.

[00:05:36]Nem véletlenül Magyarországon is ugye vannak ilyen jellegű tevékenységek.

[00:05:41]És aztán szép fokozatosan bővül ez a spektrum.

[00:05:43]Ahogy egyre magasabb szintre ér a védelmi felkészülés, annál inkább jelennek meg azok a magas szintű kvalitások, aminek mondjuk egy területvédelmi tartalékos nem biztos, hogy megfelel.

[00:05:54]Tehát már hivatásos katónának kell, hogy álljon valaki.

[00:05:56]És akkor ott megjelenik az, hogy mit tud a haderő ezért cserébe nyújtani.

[00:06:01]Fizetésben, technológiában, kalandértékben fogalmazzunk így, vagy bármi egyébben?

[00:06:06]Meg biztonságban gondolom katona nem háborús időben akar elmenni katonának, mert ott meg lehet halni.

[00:06:15]Ugye a honvédelem az ilyen szempontból nem nem kimánságműsor.

[00:06:17]Tehát azokban az országban, ahol sajnos háború van, ott nem szokták megkérdezni, hogy ki szeretne, ki nem szeretne.

[00:06:22]A akár Ukrajna szempontjából is, meg bármilyen ország, ami területvédelemben, tehát az országvédelemben gondolkodik, két nagy elem van.

[00:06:32]Az egyik a hivatásos haderő.

[00:06:34]Ez egy viszonylag vékony réteg, ugye egy kisebb létszám, hiszen hivatásos haderőt nehezebb fenntartani, drágább fenntartani, kiképezni speciális ismeretek igényel.

[00:06:42]Ők azok, akik a háborúnak az első időszakát, vagy hezövid háború, akkor az első néhány hetét meg tudják vívni.

[00:06:47]És amikor ők elesnek a harcban, megsebesülnek, rotálni kell őket, akkor jön a tömeghadsereg.

[00:06:53]onnantól érdekes a tartalékosoknak, a kiképzetteknek a létszáma, tehát a védelmi képességeknek a mélysége.

[00:06:59]Ez az, amit egyébként például a Finnnek nagyon jól fenntartottak, hogy van egy olyan rövid időszaki, sorkatoni alapkiképzés, amit megkapnak, és aztán évente, két évente vannak ilyen frissítő jellegű képzések, ami azt teszi lehető, hogy van alapismeret, katonai kiképzettség arra, hogyha ezt a tömeghadsere kéne mégis egy nagy háborúban igénybe venni, akkor olyanok lépnek be az országvédeleme szempontjából, akik ezek valóban képesek, kiképzettek.

[00:07:27]Ühüm.

[00:07:27]Ha az ötös cikkely él, mint ahogy a mostani csúcstalálkozón azt mondják, hogy él, akkor egyáltalán el szabad jutni a tömeghadseregek bevetéséig.

[00:07:33]Nem jön meg addigra a segítség.

[00:07:38]Felős politikai, katonai vezetés azért abban nem gondolkodhat, hogy mi nem csinálunk semmit, mert majd valaki jön és megment minket.

[00:07:44]Azt szoktam mondani, hogy a a remény nem stratégia.

[00:07:46]Tehát abban bízni, hogy nem lesz háború, abban bízni, hogy ez majd minket kikerül, és abban bízni, hogy majd akkor jön valaki és megvéd, vagy megment minket, az az egy nagyon kockázatos, sőt felelőtelen magatartás.

[00:07:58]Azt elmagyarázni, hogy ha és amennyiben a haderőre szükség van, és ennek az egyik a legintenzívebb formái ugye a háborús konfliktus, de egyébként a fegyveres erőknek békeidőben is van felhasználása, a katasztrófajedelmi feladatok is egy csomó minden egyéb.

[00:08:12]Ugye ebben 20-30 éve van egy nagyon szélesen bővülő spektrum, hogy mi másra veszik igénybe a katonákat.

[00:08:17]Ezt lehet tudatosítani a társadalomban, erre lehet képezni embereket.

[00:08:22]És hát részben az informáltságot, részben az a részvételt kell kialakítani a a társadalomban, hogy hogy higgattan, tájékozottan.

[00:08:30]És azt gondolom, hogy a a honvédelemhez kapcsolódó funkciókhoz megfelelő higgadsággal viszonyuljanak a védelmi feladatokhoz.

[00:08:40]Ez kötelezettség, mindenkinek adott esetben kötelezettség, nyilván terhet is jelent, de hát igen, ez egy olyan közjószág a a biztonság és a védelem, mint ahogy egyébként egy csó mindent mi közjószágként előállítunk.

[00:08:52]Üüm, az, ami most történt ezen a kétnapos NATO csúcson, az az oroszok szemüvegén nézve elég ahhoz, hogy azt mondják, hogy erősödni fognak, nem szórakozunk velük, vagy ez még messze van?

[00:09:03]Ebben bízik mindenki.

[00:09:03]És ugye a az előző kérdésre még annyit érdemes hozzátenni, hogy pontosan ezért nem mondhatja ki senki, és nagyon örülök, hogy nem mondta ki senki, hogy a NATO nem működik, és a NATO belül bizalmatlanságban, bizonytalanságban az amerikai garanciák azok nem biztos, hogy élnek.

[00:09:19]Hivatalosan, ha ezt a NATO kommunikálná, ha ez lett volna a csúcstalálkozónak a a következtetése, akkor Oroszország politikai katonai vezetői megdörzsölik a tenyerüket, hogy na végre elérték azt a stratégiai céljat, hogy ez a katonai politikai blokk, ez töredezik és és nem fog közösen fellépni, ha azt kommunikálják, és nyilván itt nem a kommunikáció az elsődleges, mert mert a Rosszországban is látják, hogy egyébként Donald Trump még miket mond, vagy adott esetben a szövetségesek között, ha vannak töréspontuk, akkor azok mik.

[00:09:48]De ha azt látják, hogy a gyakorlati együttműködés, a védelmi tervezési folyamatok, azok továbbra is egységesek.

[00:09:55]A a védelmi beszerzéseket közösen csinálják, hogyha hadgyakorlatokat tartanak közösen, tehát demonstrálják is azt, hogy ők képesek katonai erő alkalmazására, akkor az már egy hiteles üzenet arra, hogy igen, ezek az országok együtt is hajlandóak védekezni.

[00:10:09]ö tesztelni, továbbra is fogják a NATO képességeit.

[00:10:14]Tehát lesznek repülős megközelítések, lesznek hadihajókra rárepülések, mintogyha véletlen lenne, de eléggé tervezettnek tűnik, tehát erre kell készülni.

[00:10:23]Így van.

[00:10:23]Ezt ugyanúgy fönn fogja tartani Oroszország pontosan azért, mert tesztelik a NATO-t.

[00:10:26]Az egyes esetek, amik ilyen nevezük ilyen helyi jellegű incidensek, azok arról szólnak, hogy azt a mechanizmust nézik meg, hogy az adott ország, ahol ez történik, legyen ez akár a Baltikum, akár a a briteknek a a légtere vagy tengeri területei, ugye ilyen a incidens a a héten is volt.

[00:10:45]Ott hogyan reagál az adott ország?

[00:10:47]elsődlegesen, másodlegos pedig, hogy a közös integrált mondjuk légésrakétavédelmi rendszer vagy a közös NATO mecchanizmusok hogyan néznek ki, egyáltalán hogyan működnek.

[00:10:54]És minden alkalommal kicsit így megpöckköik a a rendszert, a NATO reagál, és akkor elvileg ugye letesztelték, minden rendben van.

[00:11:04]Ők ebből annyit, annyival lesznek okosabbak, hogy na hogyan reagál a NATO.

[00:11:07]Ha valami történne, tehát lenne egy incidens, onnantól kezdve érdekes, mert ha elmarad ez a közös reakció, akkor ezt lehet egy picit erősebben, egy kicsit célzottabban, nagyobb mértékben megcsinálni.

[00:11:17]És hogyha ez elér egy olyan szintet, ugye ez lenne a töréspont, amikor kellő kárt okoz, fogalmazzunk így, legyen, hogy emberéletben okoz kárt, vagy anyagi kárt, vagy nem katonaértelemben, de mondjuk egy kritikus infrastruktúra elemet szabott áll hosszú távra, és az lenne az elvárás, hogy hát akkor erre a szövetség reagáljon közösen, de mégsem történik meg.

[00:11:39]Na, onnantól kezdve egy töréspontról beszélünk, onnantól kezdve a NATO léte működése megőjeleződik.

[00:11:42]A NATO, mint szövetség reagálásának mi a módja?

[00:11:49]A NATO minden egyes alkalommal elmondja, hogy védelmi szervezet, nem támad, de minden egyes négy cmt a területéből megvéd.

[00:11:55]Nagyjából minden alkalommal ezt mondja.

[00:11:56]Ez a normális adekvát reakció, meg az, hogy azt mondja, hogy szakszerűtlen volt a az orosz repülőgép működése.

[00:12:06]Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a normális reakció, hiszen a NATO eszkalálni nem akar, és az errettentest azt alapvetően nem fenyegetőzéssel akarja megoldani, hanem a közös fellépés képességének a demonstrálásával.

[00:12:18]Ennek a politikai oldala az a közös nyilatkozat, a katonai oldala pedig a gyakorlatok és az, hogy hogyan reagálnak.

[00:12:24]Ühüm.

[00:12:24]Vannak sérülékeny területei a NATO-nak ebben a mostani orosz-ukrán helyzetben.

[00:12:30]A balti államokat kell figyelni, hogy ott mi történik, vagy Lengyelországot, vagy Romániát?

[00:12:35]Földrajzilag a Balti Államokat szokták leginkább kiemelni.

[00:12:37]Ha hagyományos konfliktusban gondolkozunk, akkor ugye mindig a közös védelemnek, kollektív védelemnek a fő kérdése az, hogy hogyan jutnak el az adott helyszínre, ahol egy konfliktus kialakulhat, hogy meg tudják védeni az adott területet.

[00:12:51]És a Baltikum volt az a az a terület 2014-15 környékéig, ahol nem volt érdemi NATO katonai jelenlét, nem volt több nemzeti jelenlét, viszont földrázólilag egy kicsit távol esik, fogalmazzunk így, vagy kiesik a könnyen megközelíthető térségekből.

[00:13:07]Akár a ugye hadi tenger, és tényleg a balti tengeren keresztül Kalinyingrád körzetében kellett volna áthajókázni, hogy odaérjenek.

[00:13:16]vagy ha Lengyelország területéről szárazföldön keresztül próbálják megközelíteni, akkor az úgynevezett szuvalkja hasadékon keresztül, ugye Kalinyingrád és felőroszország közötti szűk területen, és azt azonosítottam át, hogy ott például sérülékeny lehet, mert ha akkor például lett volna egy orosz nagyobb szárazföldi támadás, akkor és az jól sikerül, nem úgy, mint az orosz-ukrán 22-es eskalációnak az első néhány napja, akkor akár 60 órán belül olyan kész helyzetel állíthatták volna a NATO-t, hogy a balti államok fővárosait elfoglalják, megszállják az oroszok és utána reagáljanak, amit akarnak.

[00:13:49]Azt gyakorlatilag hagyományos haderővel már nem biztos, hogy vissza lehetett fordítani.

[00:13:54]A nukleáris eszkalációnál pedig mindig ott egy nagyon erős kérdő jel szerencsére, hogy megérje a akár a NATOnak, az Egyesült Államoknak vagy bármelyik nukleáris hatalomnak egy nukleáris konfliktust megkockáztatni.

[00:14:05]És ezért reagáltak 10 éven keresztül a keleti tagállamok területén a jelenlétnek, a védelemnek és az elrettentésnek a megerősítésével.

[00:14:13]Ötödik éve tart az orosz-ukrán háború.

[00:14:15]Ezalatt a NATO védelmi képességének a kivetítése az erősödött.

[00:14:23]Kivetítése hova?

[00:14:24]Oroszország felé.

[00:14:26]Igen.

[00:14:26]Látványosabbá vált, fogalmazzunk ki, illetve közelebbivé vált.

[00:14:29]Ez azért egy kicsit ellentmondásos, mert ugye pont azt látjuk, hogy ma már stratégiai távolságba is lehet csapást mérni.

[00:14:35]Nem kell a másik határánál ott lenni és oda elhelyezni előket.

[00:14:40]Ugyanakkor az továbbra is tartja magát, hogy minden országnak a területe, a területi integritása, szuverenitása, az ugye az utolsó földgöröngyig tart, amíg az országhatárok ott vannak.

[00:14:51]Tehát azt is meg kell teremteni, hogy a Baltikumba, Lengyelországba, Romániába, a Magyarországon adott esetben a már a határtérségeket is le tudják zárni, a légteret le tudják zárni, ugye ne lehessenek olyan berepülések, mint amit Lengyelországban láttunk, 19-20 drón érkezett.

[00:15:09]Tehát meg tudják védeni ezeket a területeket is.

[00:15:11]Másrészről viszont tekintettel a stratégiai csapásmérés képességére orosz részről is ezeket ellensúlyozandó hát olyan katonai képességeket is fenntartanak, amik a hátországokban, Európa szívében, akár Németország, Oroszország viszonylatban, tehát 1000 km-es nagyságendben is elrettentést tud biztosítani.

[00:15:31]Az megnyugtatóan rendeződött, hogy az amerikai fegyverek, amelyek a gerincét adják az európai NATO tagállamok képességeinek, azok ennél jobban nem fognak csökkenni az állomásoztatásuk.

[00:15:44]Donald Trump időnként bejelenti, hogy Németországból innen onnanonnan kivon, áthelyez csapatokat.

[00:15:51]Én azt gondolom, hogy ez a trend ez folytatódni fog.

[00:15:52]további csökkentésekről lesznek majd bejelentések a következő években.

[00:15:56]Ez nem egy-két hetes folyamat, ahogy azt nagyjából egy másfél két éve ez is Donald Trump előtt már azért nagyjából látható volt, de Trump visszatérésével egyértelmű vált, hogy gyorsulni fog.

[00:16:08]Tehát ahogy előre lehetett jelezni, hogy csökkenni fog majd az amerikai jelenlét Európában.

[00:16:15]ezt a trendet ezt továbbra is fenn fogjuk tartani fenn fogják tartani, és ez nem Trumptól függ, mert az amerikai stratégiai célok azok sokkal erősebben kötődnek ma már Kínához, az Egyesült Államok a ázsiai csendes utceáni érdekeihez, mint Európához.

[00:16:27]azért is várják azt, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a saját védelmében.

[00:16:31]Ugye most voltak az első olyan bejelentések, ami nem a csapatlétszámokkal dobálózást jelentette, hanem konkrétan katonai eszközöket, kvázi képességeket jelentettek be, hogy néhány hónapon belül csökkenteni fogják.

[00:16:46]Nem szüntetik meg, de kivonnak bizonyos erőket.

[00:16:48]És európai oldalról történt egy egy gyors matekozás tervezés, hogy na akkor ebből mit tudnak pótolni és milyen arányban?

[00:16:59]Az a politikai jellegű bejelentés, hogy a nagy részét azt tudják pótolni.

[00:17:03]Nyilván ezt nem fogják pontosan bejelenteni darabra, hogy miből mit és mennyit, de nagy részét tudják pótolni.

[00:17:09]És azok a döntések, amit most a NATO csúcson is elfogadtak, és közös például NATO-s beszerzéseket jelentenek korai előrejelző, légiirányító, vezetésirányítási képességek szempontjából, felderítőképességek vagy drónok szempontjából, azokat ha összevetjük azzal, amit az amerikaiak bejelentettek, hogy kivonnak, ott van egy nagy mértékű átfedés.

[00:17:29]Tehát az európaiak ezeket is pótolni akarják, képesek rápótolni.

[00:17:32]szokták mondani, hogy az amerikai hírszerzés, műholdrendszer, űrmegfigyelés nélkül a mi rendszereink se működnek, rájuk vagyunk kötve.

[00:17:39]Lesz még legalább egy három- négy-öt éves, nevezzük így kényelmetlen átmeneti időszak, és nyilván ezért is nagyon figyelnek arra, hogy az amerikaiakkal látványos törés ne legyen, és ilyen hátatfordítás ne legyen.

[00:17:55]Hízelegnek nekik.

[00:17:55]abszolút hízelés van ugye Donald Trump esetében, de úgy általánosságban is az amerikaiakkal, az Egyesült Államok érdekeivel azért nem megyünk szembe.

[00:18:05]Az egyik azért, mert évtizedek óta ezek azért egymást sok szempontból átfedik.

[00:18:09]Másrészt ahol nem Fedik átot sem akarjuk kielezni, mert technológiailag az adaptáció, tehát hogy meglegyen nekünk is ez a technológia kifejlesszük, az a legnehezebb ugye, ha nem rendelkezünk velettek ki kell fejleszteni, hogy elindulhasson egy tömegesebb gyártás, tehát nagyobb mennyiségben elő tudjuk állítani, már tudja pótolni az amerikai kivont erőket.

[00:18:29]Ez idő.

[00:18:29]Az Egyesült Államok ugye évtizedek óta folyamatosan fejleszti a hadiparát, folyamatosan vív a háborúkat, amik kapcsán ugye a az egész haderőt fejlesztik és alkalmazzák.

[00:18:42]A tanulságokat mindig beépítik.

[00:18:42]Az európaiak sokkal kevesebbet háborúznak szerencsére, és sokkal kevesebb ilyen fejlesztés volt.

[00:18:48]Most pótolni kell bizonyos mértékben ezeket a dolgokat, és ez időbe telik nekünk.

[00:18:53]Nem évtizedekbe fog jó esetben telni, hanem mondjuk még néhány évbe, de a néhány év alatt nagyon fontos lesz még ez a partnerség.

[00:18:58]sajátot kell fejleszteni, vagy meg kell venni az amerikaiakit.

[00:19:02]Azért kérdezem, mert itt megdöbbenéssel néztük a rajt, amikor a Donald Trump azt mondta, hogy át fogja adni a Petri rakétákhoz szükséges patriot rendszerekhez szükséges rakéták gyártási licencét Ukrajnának.

[00:19:13]Az egy nagyon fejlett fegyverrendszer.

[00:19:16]Ennyielvvel akkor mi is megvehetnénk az összeset, nem?

[00:19:20]Igen.

[00:19:20]Én azt gondolom, hogy ez inkább a pillanatheve volt, amiben Donald Trump ezt ilyen könnyelműen vagy könnyedén bejelentette.

[00:19:25]Nyilván, ha ez egy teljesen komoly átgondolt döntés, ami a legkülönbözőbb amerikai technológiai engedélyezési folyamatokon is át fog menni, meg a hatóságokon is át fog menni, akkor az ukránok lesznek a legboldogabbak, és arra már Európa is hivatkozhat.

[00:19:39]De az eddigi stratégiai gyakorlat azt mutatja, hogy az amerikaiak nagyon megnézik azt, megfontolják azt, hogy milyen technológiát kinek adnak át.

[00:19:46]Tehát vannak dolgok, amit Izraelnek, esetleg Japának, esetleg Dél-Koreának adtak át, de nem jellemző, vagy a britekkel megosztottak, de másokkal nem.

[00:19:57]Ennek megfelelően nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a bejelentés az azért teljes mértékben készpénzként vehető.

[00:20:00]Ha igen, és vannak még olyan technológiák, amit az Európ ha az európaiak meg tudnak venni Amerikától, akkor nyilván ezzel élni kell, mert kifejleszteni sokkal drágább és sokkal időigényesebb.

[00:20:13]Ugyanígy a pillanat hevének kell betudni, hogy a törökök kaphatnak F35-öst, amit a az orosz légvédelmi rendszerek adaptálása miatt nem kaphattak.

[00:20:21]Azt ezt is mondta Donald Trump.

[00:20:23]Ezt is ezzel legalább olyan szkeptikus vagyok.

[00:20:25]Nem csak azért, mert mert ezt engedélyezni fogja-e adott esetben az Amerikai Külli Minisztérium meg a a gyártók, hanem ugye ott a kongresszusnak volt korábban olyan törvényhozási aktusa, ami ezt megtiltotta.

[00:20:37]És nem vagyok meggyőződve róla, hogy az amerikai törvényhozás ugyanolyan könnyű szívvel fogja azt mondani, hogy Törökország megkaphatja ezeket az eszközöket, mert különböző okok voltak amiatt Törökországtól megvonták az eszközhöz való hozzáférést.

[00:20:52]azt, hogy az ukránoknak most már öt éves rendkívüli tapasztalatuk van a drónhadviselésben, és ezt a Zelenszki elnök rendszeres alkalommal föl is szokta ajánlani, hol a az arab országoknak, hol pedig ebben az esetben a NATO-nak.

[00:21:04]Ez egy olyan érték, amit érdemes használni.

[00:21:07]Ez harci tapasztalat.

[00:21:09]mindenképpen olyan érték, ha ugye kilépünk abból a nem túlzottan valószerű élethelyzetből, hogy nem lesz háború, hogy végetér az orosz ukrán és nem lesz tovább háború, meg nem lesznek újabb háborúk, akkor akkor nem értékes.

[00:21:23]De mivel mire mindenki arra számít, hogy az orosz-ukrán is még egy darabig folytatódni fog, és látunk háborúkat, mint az iránit is.

[00:21:30]minden olyan tapasztalat, ami új technológiák fejlesztéséről szól, és az új technológiát, hadi technikát az sajnos háborúban lehet fejleszteni, az nagyon hasznos, különösen akkor, ha ezzel nem mondjuk európai és amerikai életekkel kell fizetni a tesztelés közben.

[00:21:45]Tehát ahhoz képest még mindig ez egy idezelben olcsón hozzáférhető technológiai fejlesztés, mintha ezt egy európai országok által megvott háborúból kellene elsajátítani.

[00:21:58]Az, hogy ez a háború Ukrajnában leginkább ilyen drónokkal működik, ez zárójélveteszi az összes többi fegyverrendszert, ha harckocsizókat, a gyalogságot, vagy még azt is kell fejleszteni, amikor mi itt európai haderőfejlesztésben gondolkodunk, akkor harckocsi dandárokat kell megint csinálni.

[00:22:15]Ugye ez az egyik alapvető dilemmája annak a nagy dinamikus hadiipari fejlesztésnek és kapacitásbővítésnek, ami évek óta zajlik, mert egyrészről van egy olyan motiváció, hogy fejlesszük a haderőt, legyen látványos katonai képességünk és hát olyat rendelünk meg, amire van gyártási kapacitásunk és Európák történetesen mondjuk szárazföldi nagy haditechnikai eszközökre van gyártási kapacitása.

[00:22:36]Tehát nagyon sok megrendelés ment 2022 után még további harckocsik, harcjárműek egyebeknek a a gyártására, a tűzérségi eszközökre.

[00:22:47]h 2024-től nagyságrendileg, amikor az orosz-ukrán háborúban a drónok tényleg szinte átvették a a harc cselekményeknek a ha nem is az irányítását, de a döntő többségét, azóta ezt a drónforradalmat látjuk a gyártási kapacitások szempontjából is.

[00:23:02]Ez nem feltétlenül teszi teljes mértékben zárulj el be a nehéz technikának a gyártását, alkalmazását, mert ugye a drónfejlesztés akár az elmúlt éveket, ha megnézzük, az is ilyen ciklikus akcióreakció jellegű fejlesztés volt.

[00:23:16]Tehát kitalálták a drónt, kitalálták a zavarást, kitalálták a vezetékkel irányítható száloptikás drónt, arra is kitaláltak valamilyen zavarási megoldást.

[00:23:26]Tehát ha ha zavarható a drón, egyébként a célrevezetést meg lehet akadályozni, akkor a mozgáscentrikus manőverező hadiselés is visszatérhet bizonyos mértékig.

[00:23:37]Illetve hát attól függ mindig a haditechnikánál, hogy ki ellen alkalmazzuk, hogy az egy háborút megnyerő fegyvere vagy egy haszontalan eszköz.

[00:23:45]Közben megvolt az a sajtótájékoztató, amit Donald Trump bigért, és azt mondta, hogy a csodálatos NATO csúcstalálkozó volt.

[00:23:51]Úgyhogy most egy időre megnyugodhatunk, hogy minden, amit a főtitkár mondott, az nagyjából úgy van.

[00:23:56]és Donald Trump is úgy gondolja, egyelőre nyugodjunk meg.

[00:23:58]És a csúcstalálkozó kapcsán egyébként már az is fölmerült, hogy ezt az éves rendszerességet a csúcstalálkozókon nem is biztos, hogy erőltetni kellene, mertogy azt már bejelentették korábban, hogy a 27-es majd Albániában lesz, és most azt kezdték el pedzegetni, hogy lehet, hogy nem 27-ben kéne tartani, mert hogy Albánia esetében hát földobnak egy-két olyan labdát, amit Donald Trump biztos, hogy lecsapna.

[00:24:22]a az egyik legkevesebbet költő és a leglátozottabb katonai képességekel rendelkező tagállamról beszélünk.

[00:24:29]Tehát ha eddig az volt a probléma, hogy mondjuk Spanyolország vagy egyik másik NATO tagállam nem vállal elég szerepet és nem veszi ki a szerepét a teherviselésben a NATO-ból, akkor ez Albániában még inkább hatmányzottan megjelenne.

[00:24:44]És amit most még nagyjából sikerült elsimogatni, és végül is Donald Trump lelkében a a Csús találkozó végére azt a képet kialakítani, hogy akkor ez egy csodálatos találkozó volt.

[00:24:54]Nem biztos, hogy a következő üekben ilyen nem mondanám, hogy könnyen, de de viszonylag menedzselhetően működnem, de Albánia ugyan kicsi, de nagyon fontos helyen van.

[00:25:02]Ezzel nem tudnak érvelni.

[00:25:06]Én megnézném, hogy Donald Trump meg tudja-e jelölni a térképen, hogy hol van Albánia vagy sem.

[00:25:10]Ott van a Balkán közepén egy tűzfészekben.

[00:25:13]Nem jó dolog, ha ott van egy NATO tagállam?

[00:25:17]Jó.

[00:25:17]illetve nyilván a azért döntöttek Albánia mellett annó, mert hogy ez egy deklaratív helyszín, ahogy egyébként törökországi helyszínek is van egy egy szimbolikus üzenete.

[00:25:28]Albánia esetében is a balkáni bővítés, a nyugat-balkáni integrációnak a folytatása, lezárása és ugye a a legfrissebb tagállamoknak ez a fajta politikai hát értékelése, felértékelése, ez ez sokat segíthet.

[00:25:40]Természetesen az nem hátrány, hogyha az adott tagállam egyébként egy jól teljesítő álltó tagállam.

[00:25:46]Miből fogjuk azt látni itt Európában, hogy az Európai Unió védelmi képességei megnövekedtek?

[00:25:50]Mit fogunk tapasztalni?

[00:25:55]Itt nem feltétlenül az Európai Uniót emelném ki, és ez mindig egy egy ilyen nagyon nagyon nehezen értelmezhető vagy magyarázható ügy, mert hogy az Európai Unióban a közös biztonság és védelem, illetve az Unió alapszerződésében, hogy az a cikk, ami a közös védelemnek a lehetőségét megteremti, az nem automatizmus.

[00:26:13]A közös biztonság és védelempolitika ugye kormányközi kompetencia maradt, tehát ott a 27 tagállamnak kéne közös döntésre jutni.

[00:26:19]A a közös védelemmel, kollektív védelemmel kapcsolatos cikkely pedig egy lehetőség, inkább így mondanám, ugyanígy, ahogy van egy szolidaritási záradék is az uniós szerződésben, az is a lehetőséget felveti.

[00:26:36]És egyelőre a EU27-ek szintjén nem látjuk azt a fajta nagyon erős határozott közös fellépést, amit amit szerintem a védelem közös védelemhez fel kéne tudni mutatni.

[00:26:47]Ugye a külügyi kérdésekben is nagyon ritkán sikerült megfogalmazni közös álláspontot.

[00:26:51]Ugyanakkor európai képességek legyen európai NATO vagy valami egyéb alternatív megközelítés.

[00:26:59]Ott részben a számokat, részben hát ha valaki egy picit vájt fülőbb, akkor én azt mondom, hogy a hadgyakorlatokat érdemes figyelni, mert az, hogy papíron mivel rendelkezünk, és ugye ez a számok világa az egy dolog, de az, hogy ténylegesen mit lehet ebből alkalmazni, azt leginkább hadgyakorlatokon lehet lepróbálni.

[00:27:17]És az Egyesült Államok Európai szerepvállalásának dönten 2014 után volt egy olyan dimenziója is, hogy részben kétoldalú, részben több oldalú, részben pedig NATO égész alatt szerveződő egyre nagyobb hadgyakorlatokba vettek részt, ahol nagyon sok mindent az amerikaiak biztosítottak.

[00:27:34]Ott például jól lehet majd látni az európai képességeknek a fejlődését, ha ezek a gyakorlatok megmaradnak, de már nem az amerikaiaknak kell hozzá a tervezést, az eszközöket, a koordinációt és a gyakorlati megvalósítást döntően biztosítani.

[00:27:50]Tehát azt kell onnantól kezdve néznünk, hogy a románok meg a bolgárok mit csinálnak a tengeren, amikor hadgyakorlatot hajtanak végre, és hogy az jól sikerül-e.

[00:27:59]Így van.

[00:27:59]Így van.

[00:27:59]Nyilván mindenki azt fogja bejelenteni, hogy jól sikerül.

[00:28:01]olyan hadgyakorlatot még nem láttam, ami ami a sajtóban nem jól nézett ki, és nem sikerült volna jól.

[00:28:09]Ebben is van egy egy ilyen szemlélet vagy intézményi kulturális probléma, amit Európának meg kell oldani.

[00:28:17]Az amerikaiak azt szokták mondani az amerikai haderőben, hogy egy hadgyakorlat akkor jó, ha hibázunk, mert a hibákból lehet tanulni.

[00:28:22]Európában sok helyen azt lehet látni, hogy egy hadgyakorlat akkor jó, ha jól mutat a médiában, és minden tökéletesen sikerült.

[00:28:29]Abból viszont nem lehet tanulni semmit.

[00:28:31]Nyilván nem sikerül minden tökéletesen.

[00:28:33]Tehát ha ezt a fajta szembesülést a hiányosságokkal, a hibákkal folytatja Európa, és ezeket megpróbálja kijavítani, sőt ki is javítja, akkor lesznek eredmények.

[00:28:43]Hm.

[00:28:43]Grönlandot komolyan gondolja Donald Trump.

[00:28:46]Most is mondta, korábban is mondta.

[00:28:48]Mindig udvariasan elutasítják.

[00:28:50]Hol?

[00:28:50]Hát mondjuk hol kevésbé udvariasan, de most udvariasan mondták, hogy nincs ez tervben.

[00:28:55]Nincs tervben.

[00:28:55]Én azt gondolom, hogy ő lehet, hogy személy szerint vágyik Grönlandra, meg meg a politika örökségében ez ez milyen jól mutatna.

[00:29:03]Legalább akkora trófeja lenne, mint Annó Alaskának a megvásárlása.

[00:29:08]De összességében most ha tényleg stratégiai vagy vagy a transzatlanti kapcsolat szintjén nézzük, akkor ez egyértelműen a NATO-nak a végét jelentené.

[00:29:15]egy Amerika és Európa közötti érdekféra konfliktusnak a kiélezését jelentené, aminek bár katonilag nem feltételező vagyok abban biztos, hogy lenne lecsapódása, tehát az európaiak a dánok, nem vagyok meggyőződ, hogy lőni akarnának az amerikaiakra.

[00:29:31]Gyakoroltak állítólag egy hadgyakorlaton amerikai csapatok elleni fellépést.

[00:29:36]Így [horkantás] van.

[00:29:36]Hát gyakoroltak, igen, de ha ez éles lenne, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ebbe belemennének.

[00:29:40]Ha belemennének, az meg elképzelhető, hogy nagyon egyoldalú történet lenne.

[00:29:44]Tehát itt kéne egy egy politikai döntést meghozni, hogy akkor inkább elengedjük.

[00:29:48]És azt gondolom, hogy ha erre kerülne sor, akkor ki tudná kényszeríteni a Donald Trump, hogy hogy Gronlandot megszerezzék.

[00:29:53]viszont ez egy olyan törést jelentene, ami nem csak az európaiak kellemetlen, merthogy a a NATO nem működne, hanem onnantól kezdve a gazdasági technológiai kapcsok, amik az északatlanti térség két oldala között működtek, az energiapolitika és nyilván a védelem, meg minden, ami nemzetközi térben eddig közös fellépésre adott lehetőséget, az mind elszakadna.

[00:30:21]Ha a dánok úgy döntenének, hogy csinálunk egy Alaszka üzletet, és a későbbi rossz forgatókönyveket elkerülve eladjuk, akkor ez működhetne?

[00:30:27]Vagy akkor is mindenki azt gondolná, hogy ez egy oroszlán szerződés volt?

[00:30:35]Indun ki abból, ha a BK egy picit utána olvas ennek a Grönland történetnek, hogy Grönland nem adható el úgy, mint egy kosártojás.

[00:30:41]Tehát a Grönlandnak a a helyi kormányzatnak biztosítottak olyan szuverenitás elemeket, hogy ugyan nem független, de elég komoly szuverenitás rendelkezési joggal rendelkezik.

[00:30:53]És maguk se akarnak menni.

[00:30:55]Ők maguk sem akarnak menni, és Dániel sem tudja csak úgy eladni vagy odaadni, vagy átadni Grönlandot.

[00:30:58]Ha ha ebben gondolkoznánk, akkor ennek az lenne a menete, hogy a grönlandi nép, ezen keresztül a parlament kezdeményezi a függetlenné válást.

[00:31:10]ők maguk erről döntést hoznak.

[00:31:10]Ezt egyébként a kopenágai parlamentnek Dánielában szintén jóvá kell hagyni.

[00:31:14]És a függetlenné várás után lehetne föltenni azt a kérdést, hogy egyébként akarnak-e valaki máshoz tartozni.

[00:31:19]Arra vonatkozóan mondjuk úgy, hogy a a társadalmi akarat a polémia szintjen időnként megszokott jelenni.

[00:31:26]Hyszerűen a a függetlenedésnek bizonyos kérdéseit azt szokták vitatni, hogy legyen független Grönland.

[00:31:35]20-ban, ha nem tévedek, egyébként egy nagyon kultúrált védelmi stratégiát is alkottak, tehát mintha egyébként egy független ország lenne, de a gyakorlatban erre azért nem tettek lépéseket, és hogyha ez megtörténne akkor sem mutat semmi arra.

[00:31:52]A közönkutatások például egyáltalán nem, hogy ők akkor az Egyesült Államokhoz szeretnének csatlakozni.

[00:31:58]köztes megoldások is lehetnének, hiszen az amerikaiak a Csendescái Térség szigetvilágában a néhány szigetnek föllajánlottak olyan hát olyas mintha társult tag lenne gyakorlatilag olyan megállapodást, ami gazdasági előnyökért, javakért, a közvetlen támogatásért, az amerikai állampolgársághozoktatási rendszerhez való hozzáférés megkönnyítésért cserébe, azt például lehetőve tette, hogy a nevezzük úgy, hogy a szigetek szuverenitásának a védelmi részét katona elemét azt az Egyesült Államok gyakorolja, mert őket mind katonai bázist használja.

[00:32:32]Tett oda egy támaszpontot.

[00:32:34]Így van.

[00:32:34]Ugye ezek picik területek, ugye Gronland dimenziójában más, meg elhelyezkedésében is más, meg a gazdája is, vagy a gazdái is mások, meg a hőmérséklet is nagyon más.

[00:32:43]Igen, tehát sok szempontból azért más, de elvben lehetne egy ilyen modell is, de egészen addig amikor a gröniak maguk ezt nem akarják, addig erről nem nagyon lehet beszélni.

[00:32:53]Az Egyesült Államoknak szüksége volt, vagy nem volt szüksége az Irán elleni háborújához az európai támogatásra?

[00:33:00]Donald Trump azt mondja, hogy nincs rátok szükségünk, de még mielőtt megkértünk volna benneteket, már eleve nemet mondtatok, megbízhatatlanok vagytok.

[00:33:06]Kellett neki, vagy nem?

[00:33:09]Hát emlékeim szerint a dolog az úgy nézett ki, hogy Donald Trump nem tájékoztatta a szövetségeseket arról, hogy ők háborút kezdenek Iránnal.

[00:33:15]Aztán egy ponton jelezte, hogy katonai és egyéb jellegű támogatásra igényt tartana.

[00:33:24]És elkezdték használni az európai bázisokat.

[00:33:26]Majd utána különböző események, ugye, hogy az előtt a háború kapcsán kért majd visszautasított ilyen jellegű dolgokat.

[00:33:33]Ponton k és most ugye ez az aktuális helyzet azt mondta, hogy ez az egész ez csak tesztelés volt politikailag, mert az amerikai Egyesült Államok mindent meg tud oldani egyébként a az európaiak nélkül is gyakorlatban.

[00:33:46]És ezt ez az, amivel a Mar Rutte is, a NATO főtitkár is ugye érvelt, olyan 4-5000 repülési műveletet hajtottak végre európai területről az amerikaiak a háború alatt.

[00:33:57]Ö ezek nem csak csapásmérő repülések voltak, tehát azért van szerepe, volt szerepe.

[00:34:02]Elsősorban logisztikai jellegű hátteret tudnak az európaiak, mint egy megálló tulajdonképpen a az amerikai biztosítani.

[00:34:10]Ezt is szoktuk mondani, hogy ilyen ugródeszka szerepe van, ha közelkeletre mennek az amerikai katonák, Európa egy megálló, egy úrodóeszka, ahonnan tovább lehet lépni.

[00:34:19]És itt a a logisztikai támogatást, a technikát, az üzemanyaggal való feltöltést, sok minden egyebet tudnak biztosítani nekik.

[00:34:25]Hát ha nincsen, nyilván vannak olyan képességek, légiutántöltés egyebek, ami az Egyesült Államokból akár leszállás nélkül is el tud juttatni repülőket a Közelkeletre, és a közelkeleten belül akár Iránt is meg tudják támadni.

[00:34:39]A a 25-ös 12 napos háborúban ugye Amerikából az Egyesült Államokból szálltak föl a a stratégiai bombázók és jutottak el Iránba, bombázták a létesítményeket, majd elhagyták Irán légterént, és ehhez nem kellett Európa.

[00:34:56]Tehát van ilyen példa is, de azért logisztikailag a műveletek tervezése végrehajtása szempontjából azért nagy könnyebbség az, hogy Európára lehet támaszkodni.

[00:35:02]Az irányai már a háború első napján figyelmeztették az európai országokat, hogy figyelik, hogy ki hogyan segíti az amerikai támadóerőket.

[00:35:11]Bevonódnak európai országok vagy maga a NATO egy iráni háborúba akkor, hogyha területet, logisztikai segítséget meg üzemanyagot ad az Egyesült Államoknak, vagy nem vonódik be?

[00:35:25]Hát nemzetközi jogilag ugye akkor lenne hadviselő fél, ha ez egy olyan háború lenne, ahol hadüzenet volt és egyebek.

[00:35:31]Ez ugye nem volt, tehát önmagában a háború is egy ilyen egy ilyen speciális történet.

[00:35:35]A különleges katonai művelet.

[00:35:38]Hát volt egy pont emlékeim szerint, mikor Natrump valami hasonló jellegű különbséget tett.

[00:35:42]Nem azt mondta, hogy különleges, de ugye ez egy katonai műtit nem háborúról beszélünk.

[00:35:45]Ugye itt a az amerikai belpolitikában, a kongresszus felé volt egy erőteljes politikai elvárás ugye a 60 napos határidő után, hogy számoljon be, hogy most miért háborúzunk és hogy áll a háború.

[00:35:55]Mire azt mondták, hogy hát a katonai műveleteknek a lényegi szakasza lezárult, most már nem háború van, hanem csak katonai műveletek vannak.

[00:36:02]Tehát van egy van egy ilyen szó játék ebben az egészben, aminek nyilván politikai töltete van.

[00:36:09]De az eredeti kérdésre visszatérve, tehát a az európai államok pontosan azért voltak óvatosak azzal, hogy ki milyen katonai jellegű támogatást ad vagy nem ad.

[00:36:21]Mert sem hadviselő féllé nem akartak válni, sem a konfliktusnak akár ilyen informális részesévé nem akartak válni.

[00:36:28]A NATO egésze formálisan akkor léphetett volna be, vagy léphetne be az iráni háborúba, ha erről az északlanti tanácsban egy kollektív döntés születik.

[00:36:37]Tehát minden tagállam azt mondja, hogy jó, menjünk, mert van valami olyan közös érdek, amit mi együtt akarunk megvalósítani.

[00:36:42]Erről nem volt szó.

[00:36:44]De a NATO beléphet egy háborúba, úgy, hogy önmagát egyetlen tagországát sem támadják meg.

[00:36:49]Tehát úgy is találhat egy közös érdeket, egy megelőző háborút, egy megelőző csapást, ami alapján ő elindulhat, mint Szerbiát például.

[00:36:55]Ott volt ilyen humanitárius művelet, óriási nemzetközi jogi vitákat váltott ki, hogy ezzelán létezik-e ilyen fogalom.

[00:37:06]A itt is két dolgot választunk szét.

[00:37:08]Ugye az egyik a NATO alaprendeltetése, ami egy védelmi jellegű funkció, és valóban arról szól, hogy ha megtámadják a NATOónak valamilyen tagállamát, és a akkor ugye védekeznek közösen.

[00:37:17]Ennek most nem álltak fönn a feltételei, és Szerbia esetében sem álltak fönn a feltétele, hiszen a NATO-t nem támadta meg senki.

[00:37:23]A másik eset, amikor van olyan nemzetközi jogi felhatalmazás, tehát legitimáció, ezért mogy ENS BT felhatalmazás lehetne klasszikusan.

[00:37:32]Tehát ez nemzetközi jogilag ilyen létezik, hogyha BT dönt arról, hogy a nemzetközi béke biztonság helyreállítása érdekében valamit tenni kell, és erre felkérnek valakit.

[00:37:43]Ha erre a NATO-t adott esetben felkérik, felhatalmazzák, akkor ez működhet anélkül, hogy a NATO-t magát megtámadnák.

[00:37:51]Ha az Egyesült Államokat kérik föl, most tekintsünk el azt, hogy az NZBT mennyire reális Oroszországra is kéne, vagy felkérik az Egyesült Államokat.

[00:37:56]De klasszikusan elképzelhető elvisíkon van az, hogy az Egyesült Államokat fölkérjük, mint a legerősebb katonai hatalmat, hogy valamit rendezzen el.

[00:38:04]És az És Államok megszólíthatja a szövetségeseit, hogy mondjuk NATO keretben vagy bármilyen más keretben ezt megoldják.

[00:38:13]És akkor vannak ilyen ilyen szürke zónás esetek.

[00:38:15]A a líbiai beavatkozás, ami szintén ugye NATO művelettel zárult, azt európaiak kezdték el, nem is az amerikaiak.

[00:38:26]A beavatkozás alapja az a védelem felelősségének az elve volt, ami egy viszonylag hát nem azt mondom, hogy homályos, de hogy nem teljesen tisztázott és a gyakorlatban nagyon óvatosan alkalmazott elv, ami arról szól, hogy ha van egy olyan ország, aminek a politikai vezetése kiterjedt erőszakkal a saját népét sanyargatja, akkor a nemzetközi közösségnek van egy felelőssége, hogy az erőszakot megállítsa.

[00:38:48]És erre hivatkoztak az európaiak többen, hogy akkor a a Kaddafi rendszer a kialakult polgárháborús helyzetben olyan mértékű erőszakat alkalmaz a saját lakosságával szemben, hogy be kell avatkozni.

[00:38:59]Nem volt rá a egyértelmű lelkesz felhatalmazás.

[00:39:05]Ugye ez volt az az ENSBT döntés, am németek például kimentek, tehát ők nem vettek részt a szavazásban, mert nem is tekintették legitimnek a kérdéstevést.

[00:39:12]És miután az európaiak elkezdték, és elkezdett elfogyni a lőszer például, meg nehézséget okozott a a felderítés, célmegjelölés, és jelezték, hogy hát az amerikaiaknak kéne segíteni, akkor az amerikaiak azt mondták, hogy jó, de akkor ez legyen egy NATO művelet, mert azok azok a parancsnoki struktúrák, amiben ez hatékonyan tud működni, és így keveredett bele a NATO például a libai beavatkozásba.

[00:39:33]Ühüm.

[00:39:33]Hogyha [torokköszörülés] az európai vagy az európai tagállamok védelmi ereje megnövekszik, akkor ez egy párhuzamos katonai struktúra lesz.

[00:39:39]Az egyébként a NATO katonai struktúrájával, tehát két parancsnok fog két különen ülni.

[00:39:47]Nem kellene, hogy hogy párhuzamosság legyen.

[00:39:48]És a 90-es években Madren Orbit akkori amerikai külminiszternek volt egy ilyen 3D koncepcióból.

[00:39:53]Az egyik az a duplikációt jelölte, hogy ezt kell elkerülni, tehát ne legyen az, hogy Európa és Amerika párhuzamos kapacitásokat épít ki.

[00:40:01]Ugye a 90-es években ez még arról szólt, hogy hát ne legyen konkurens európai katonai erő, európai védelmiar és egyebek.

[00:40:08]Változott a világ.

[00:40:10]Most egyébként, bár nem mondta ki senki, hogy ezek továbbra sem, vagy ezek az elvek nincsenek érvényben, de a gyakorlat az azt mutatja, hogy hát ha azt akarjuk, hogy az európai államok életképesek legyenek, akkor vagy a meglévő NATO struktúrákat kell használni, és akkor lehet, hogy ebből az amerikaiak kivonulnak, csökkentik a jelenlétet, átadják a pozíciókat, és akkor ez egy európai struktúrává válik, vagy egy ponton azt kell mondani, hogy jó, akkor valamilyen egyéb alternatívát, tehát egy duplikált struktúrát alakítanak ki.

[00:40:40]A politikai gazdasági raszonyítás nyilván azt mutat azt mondaná, hogy ne legyen két struktúra, hanem akkor a NATO-nak a meglévő funkcióibból kell egyre többet a az európaiaknak feltölteni.

[00:40:51]De az ötös cikkei az akkor is megmaradnak.

[00:40:53]Ugye mi itt abban bízunk olyan országok, amelyeknek nincsen számot tevő saját hadereje, hogy van egy ötödik cikkelyünket azért vagyunk úgnátó tagok.

[00:41:01]Az ötödik cikke egészen addig él, amíg valaki politikai oldalról nem mondja azt bármelyik tagállam, hogy ő ebben nem kíván részt venni.

[00:41:07]Ha az Amerikai Egyesült Államok mondaná ezt ki, akkor jó baj volna, akkor ez lenne a legnagyobb baj nyilván mindenki számára, hiszen a legerősebb katonai erő az, ami kikerülne ebből.

[00:41:18]Mindenki más számára azt gondolom, hogy sokkal nagyobb értéke van, és sokkal több érdeke fűződik az, hogy benne legyen a NATO-ban, mint hogy egyszerűen azt mondja, hogy én kiszállok, mert mindenki bízik ugye a kollektív védelemben, hogy abban, hogy majd akkor jönnek mások és megvédenek.

[00:41:32]Minél erősebbek lesznek az Európai Államoknak a saját védelmi képességei, annál kevésbé lesznek ilyen értelemen ráutalva a NATO-ra.

[00:41:38]De vannak olyan nagy feladatok, és ez lehet nyilván egy klasszikus háborús fenyegetés a Oroszország részéről, lehet nukleáris fenyegetés Oroszország részéről, vagy lehet más nem katonai, klasszikusan katonai jellegű válsághelyzet bárhonnan, délről, délkeletről, amit egy ország nem tud kezelni, és akkor nagyon jó, ha vannak szövetségesek.

[00:41:56]Ö de az európai védelem az belátható időn belül mondhatjuk azt, hogy NATO centrikus marad.

[00:42:05]a közös tervezés, a műveleti vezetésirányítás, a védelmi ipar és egyebek kapcsán mindenképpen, hogy ebben az amerikai-európai arányok hogyan változnak, az vélhetően az amerikai csökkenését fogja jelenteni.

[00:42:19]De még akkor is, ha Donátr adott esetben azzal vagdalkozik politikailag, hogy kilépünk a NATO-ból, ott hagyjuk a NATO-t, nem foglalkozunk vele.

[00:42:25]Ezt egyelőre kevésbé tekinti bárki valós forgatókönyvnek, mert nem kell az Egyesült Államoknak kilépni a NATO-ból ahhoz, hogy a saját kötelezettségeit csökkenteni tudja.

[00:42:39]Iránból az Egyesült Államoknak ki kell jönnie, vagy eljön a pillanat, amikor elérheti azokat a célokat, amikről azt mondta, hogy már az első nap elérte, de ez hónapok óta tart.

[00:42:50]Hát egyrészt jelezzük, tehát Iránban szerencsére nincsenek benne az amerikaiak, és ben lehet, hogy volt egy pont, amikor fontolgatták, hogy mi lenne, ha szárazöldi erő bizonyos korlátozott feladatokkal beavatkozna.

[00:42:59]Azt nem tették meg szerintem nagyon bölcsen.

[00:43:02]Igen, de azt azért a katonai tervezők, mint ahogy az egész irái háború kapcsán is az a közvélekedés szakértői szinten, jelezték a katonai vezetők, hogy nem biztos, hogy a a stratégiai célt el lehet érni, mert katonailag a műveleteket, Iránnak a hagyományos katonai képességének a megsemmisítését azt megoldották.

[00:43:20]Tehát katonilag mondhatjuk, hogy megnyerte a háborút az Egyesült Államok, de stratégiailag a politikai, gazdasági és egyéb hatások szempontjából azokban a célokban, amiket kitűztek, a nukleáris programnak a a az elvetése, tehát hogy a szándék ne legyen megírán részéről, a regionális proxiknak a támogatása, ezek nem tűntek el az asztalról.

[00:43:40]cserébe viszont kapott Irán, vagy megtalálta Irán azt a nagyon fontos ütőkártyáját, ami amit korábban nem használt.

[00:43:48]Bár mindenki tudta, hogy ott van a a ingének a hajtókájában a hormozi szorost, és ezt katonailag nem tudja az Egyesült Államok megoldani.

[00:43:57]Tehát a különleges műveleti erőkkel is, amiket összevontak, az, hogy bemennek és ott szigeteket adott esetben megszállnak, az működik.

[00:44:06]De hogy ott fenntarthatóan ott tudjanak maradni, és ezzel ők biztosítják a Sorosnak a az átjáró forgalmát, az ottani védelmet bárkinek, azt katonilagban nem tudja megoldani senki.

[00:44:15]De a Horbozi szorossal az amerikai tervezők nem számoltak, hogy akkor Irán be fogjon lőni és bedugítja.

[00:44:21]Feltételezhetően a katonai tervezők számoltak.

[00:44:23]A politikai vezetés, Donald Trump és és talán a legszűkebb tanácsadói azt gondolták, hogy ez nem fog meg bekövetkezni.

[00:44:29]Lehet, hogy volt egy olyan iráni, bocsánat, izraeli súvás, ami ami nagyon súlykolta, hogy lefejezzük az iráni vezetést és meg fognak egyezni.

[00:44:39]Ugye volt előtte egy venezuelai, nem nevezném főpróbának, egy más nagyságrendű ügy volt, de hát ott is működött, hogy kivettük a vezetőt és elkezdtek tárgyalni.

[00:44:50]Ha volt egy ilyen meggyőződés, legyen ez racionális vagy irracionális, de volt egy ilyen meghatározó meggyőződés Donald Trump és a politikah helyzetés részéről, akkor a katonai hírszerző közösség mondhatott neki bármit.

[00:45:02]Ha ő abban bízott, hogy ez megoldódik, és a katonai nyomás, a politika iráni politikai vezetésnek a a meggyilkolása az elegendő lesz, akkor erre rápróbáltak.

[00:45:13]Ez valószínűleg egy stratégiai döntés és egy stratégiai hiba volt, amiben a katonák nem kapták meg a kellő figyelmet.

[00:45:21]Az orosz-ukrán háború végéhez gyorsuló ütemben megyünk közel, vagy ugyanaz a tempó még évekig eltarthat?

[00:45:30]Hát az, hogy gyorsulna, azt nem állítom.

[00:45:32]Most megint van egy olyan kommunikációs hullám, ami most éppen a az ukránok oldaláról számol be nagyobb sikerekről, miközben ugyanúgy megvannak a légvé légi és rakétsapások szempontjából az orosz oldalról is nagyon komoly károkozások.

[00:45:50]Politikai, társadalmi és perpillanat gazdasági téren sem tart egyik szereplőse ott, hogy összeomlana.

[00:45:55]És egyelőre politikailag mind a kettő azt mutatja, hogy márpedig ők hajlandók ezt a háborús erőfeszítést fenntartani, akkor is, ha ha katonailag egyébként nem eldönthető jelen formájában ez a konfliktus vagy ez a háború.

[00:46:12]Köszönöm szépen.

[00:46:12]Az elmúlt egy órában Csiki Varga Tamás a Stratégia és Védelem Konzultációs csoport elemzője volt az infádió arénájának vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdély Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:46:22]Az beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is figyelemmel kísérhetik.

[00:46:25]Köszönöm a figyelmet.

[00:46:27]Exterde Tibor vagyok.

[00:46:30]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:46:37]K