Vucic vs. diákok: hatalomátmentés vagy fordulat Szerbiában? Németh Ferenc, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Német Ferenc NyugatBalkán szakértő.

[00:00:09]Az Aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:13]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:18]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:20]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:20]A stúdióban itt van Német Ferenc Nyugatbalkán szakértő.

[00:00:23]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:24]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:26]Jó napot kívánok.

[00:00:27]Jó napot kívánok.

[00:00:29]2024.

[00:00:29]november 1jén összeomlott az Újvidéki Vasútállomás előtteteje.

[00:00:32]14 embert azonnal ott megölt ketten később a kórházban haltak bele a sérüléseikbe a felújítást az út és övezet program keretében egy két kínai cégvégeztés, mint ahogy a Nyugat Balkánon meg a Balkánon is szokás.

[00:00:45]Titkosak voltak a szerződések, ezért mindenki azonnal korrupcióra gondolt.

[00:00:49]Buktak politikusok, de Vucics elnök érintetlen maradt.

[00:00:52]Az kiderült két év alatt, hogy mi történt az Újvidéki állomásnál?

[00:00:59]Nem derült ki.

[00:00:59]Egy-két dolog kiderült, amit ön is elmondott, hogy kínai cégek intézték az egész felújítást, vagy legalábbis egy részét szerb és magyar vállalkozókkal összefogva.

[00:01:11]De az, hogy pontosan a szerződésekben miket határoztak meg, vagy az, hogy hogyan is történhetett egy frissen felújított épületnél ekkora tragédia, azt a mai napig nem tudjuk.

[00:01:25]Felelősségre vonás is nagyon korlátozott formában történt meg.

[00:01:27]Pár fej középvezetői szinten lehullott, egy-két miniszter lemondott, de a nagyhal, hogyha fogalmazhatok így, ők továbbra is a szerbiai pocsolyában evickélnek.

[00:01:42]Miért mond le most Alexandra Vuc?

[00:01:45]Ez egy nagyon jó kérdés, és hogyha előttebb visszamehetek egy egy-két évvel, nem ez az első alkalom, ahogy Alexander Vuc bejelentette, hogy le fog mondani.

[00:01:55]Nagyon ügyes politikus, már többször bejelentette, hogy majd valamikor pár hét múlva, pár hónap múlva ő megvál az adott tisztségétől.

[00:02:03]Ez alapvetően egy hatalommegtartási eszköze a szerbe elnöknek.

[00:02:12]érzi, hogy szorul a helyzet körülötte.

[00:02:15]Érzi azt, hogy a diáktüntetéseket, amik az újvidéki tragédiából nőttek ki, nem tudja kontrollálni.

[00:02:20]érzi, hogy a gazdasági helyzet sem a legjobb Szerbiában, és ennek hatására szeretné az elnöki pozíciójából saját magát valahova máshová a kormányfői székbe átmenteni.

[00:02:33]És erre természetesen rájön az a tényező is, hogy 202-ben mindenképpen elnökválasztást kellene Szerbiában tartani.

[00:02:43]A szerbiai alkotmány szerint pedig egy politikus vagy egy személy csak két alkalommal töltheti be.

[00:02:50]a Szerbia köztársasági elnökének pozícióját.

[00:02:53]Alexander Vucs most jár a második mandátuma végénél.

[00:02:58]Ühüm.

[00:02:58]Kényelmesebb egy miniszterelnöki szék Szerbiában, mint egy államfői szék, vagy mi ennek a logikája, hogy beülne oda?

[00:03:06]Hogyha a szerb államb berendezkedést nézzük, akkor Magyarországhoz hasonlóan szerbia is egy parlamentáris demokrácia, ami azt jelenti, hogy a hatalom a kormány, illetve a kormány fő kezében van.

[00:03:18]a köztársasági elnök, hasonlóan magyar köztársasági elnökhöz, főleg szimbolikus, illetve ceremoniális szerepeket tölt be.

[00:03:25]Ettől függetlenül a szerb rendszerben egy kicsit erősebb az elnöki pozíció, hiszen az elnök képes feloszlatni a parlamentet egyrészt, másrészt pedig közvetlenül választják az elnök személyét, tehát van egyfajta erősebb társalmi legitimációja is.

[00:03:40]Ettől függetlenül VC úgy alakította ki, vagy inkább alakította át a rendszert, hogy nem is az számít, hogy ő milyen pozícióban van.

[00:03:52]Nem az számít, hogy ő elnök, házelnök, miniszter, miniszterelnök helyettes, hanem az számít, hogy ő mint politikus hol helyezkedik el ezen a szerb belpolitikai palettán.

[00:04:05]Annyira erős a személyes befolyása, vagy annyira erős a pártja, vagy annyira nincsenek erős ellenfelei?

[00:04:11]Miért ő az első számú ember?

[00:04:16]Egy mindegyik válasz igaz lehet.

[00:04:16]Ő egy nagyon erős politikus, aki nem tegnap kezdte a politizálást.

[00:04:23]Már a 90-es évek végén Milosevics idejében információs miniszter volt.

[00:04:29]2012-2014-től pedig mindenféleképpen a legerősebb és legbefolyásosabb szerbiai vezető szerbiai politikusként tekinthetünk Vucicra.

[00:04:43]kihívói mindig is voltak.

[00:04:43]Viszont Vuc nagyon ügyesen, természetesen felhasználva a 90-es években, mint propaganda miniszterként szerzett tapasztalatait, megfelelő módon tudta megfelelően diszkreditálni az ellenfeleit, vagy úgy csűrni, csavarni a szálakat, hogy mindig ő jöjjön ki a politikai versengésekből győztesen.

[00:05:06]Emellett probléma az, hogy a szerbii ellenzék nagyon töredezett.

[00:05:09]És hogyha egy ilyen törezezett pályán ott van Vuc, illetve a mögötte felsorakozó szerb haladó párt, amely továbbra is a legmeghatározóbb, legnépszerűbb pártja Szerbiának, így nagyon nehéz bárkinek is felvennie Vucsal a versenyt.

[00:05:28]Látszik-e, hogy mi lesz Vucsics elnök technikája a hatalmának átmentésére?

[00:05:33]Több szárió is van jelenleg, amit politológusok elképzelhetőnek tartanak, hogy hogyan fogja átmenteni a hatalmát.

[00:05:43]A legelképzelhetőbb az egyfajta orosz rendszer átvétele, vagy legalábbis orosz jógyakorlatok vagy praktikák átvétele, miszerint hasonlóan, ahogy Putyin és Medvegyev néha évenként vagy két-három évenként pozíciót cserélt, váltották egymást az elnöki, illetve a kormányfői székben, valószínűleg VS is ezt fogja tervezni, tehát ő eddig az elnöki szerepéből átmegy a miniszterelnöki székbe.

[00:06:12]Az elnöki pozícióban pedig megpróbálnak egy olyan politikust választani.

[00:06:18]Emlékeztetem a hallgatókat is, hogy közvetlenül választják Szerbiában a közszársasági elnököt, aki valószínűleg Vucichoz, vagy legalábbis a szerb haladó párthoz hű.

[00:06:26]És akkor majd hogyha úgy adódik a helyzet öt év múlva vagy 10 év múlva és még Vuc is a helyén marad, akkor talán visszacserélhetik ezeket a pozíciókat.

[00:06:39]De van Vucics elnöknek egy olyan bizalmi embere, akiben annyira megbízik, hogy ha közvetlenül megválasztják helyette, akkor nem fog beleszeretni a politikai hatalomba.

[00:06:49]A közvetlen választás az egy nagy legitimáció.

[00:06:54]Igen, valóban nagy legitimáció.

[00:06:54]A szerb, vagy egy kicsit visszamegyünk a jugoszlávi rendszer miatt, titó miatt, nagy presztízse van az elnök személyének, attól függetlenül, hogy a hatalma korlátozott.

[00:07:03]Vic ilyen szempontból is nagyon ügyes.

[00:07:06]Szereti rotálni a körülötte lévő politikusokat.

[00:07:11]Szeret egy olyan függőségi rendszert kialakítani, amiben a szerb haladópárt politikusai betöltenek fontos pozíciókat, de ők is nagyon jól tudják, hogy a végső döntést minden esetben Vucic hozza meg, és ebben a végső döntésben az ő szerepük megtartása is szerepel.

[00:07:29]Van egy-két olyan szerp politikus, aki bizalmi szerepet tölt be VCI szerében szemében, vagy legalábbis feltételezhetjük, hogy ilyen szerepben vannak.

[00:07:40]Ide sorolható Anna Abranovabics, aki jelenleg a a szerb nemzetgyűlés elnöke, vagy akár Milos Vucvics is, aki pedig a szerb haladópárt elnöke.

[00:07:50]Mindketten voltak már miniszterelnökök.

[00:07:55]Szerintem, hogyha egy olyan felkérést intézne Vuc feléjük, hogy induljanak el a talán már idén megtartandó elnökválasztásokon, akkor nem az, hogy nem mondanának nemet, hanem nem mondhatnak nemet egy ilyen felkérésre.

[00:08:10]Elnökválasztás előrehozott és miniszterelnök csere egy időben lehet lebonyolítandó.

[00:08:15]Egy emberről van szó, akinek mozognia kellene valahova, akkor az egy időben kell csinálni.

[00:08:20]Valószínűleg vagy egy időben lesz, vagy pár hét, egy-két hónap különbséggel.

[00:08:26]A legfrissebb nyilatkozatok szerint várható, hogy mind az elnökválasztás, mind pedig a parlamenti választás nem 2027-ben, hanem már most ősszel be fog következni.

[00:08:38]Valószínűleg elsőnek a parlamenti választást fogja Vuc kitűzni, mint elsőként megtartandó nagy eseményt.

[00:08:48]éppen azért, hogy ő megpróbálja minél hamarabb átmenekíteni saját magát.

[00:08:50]És nyilván, hogyha Vuc miniszterelnök lesz, akkor kialakul egy olyan vákuum a szerb rendszerben, nem tölti be senki az elnöki pozíciót, ami miatt akarva akaratlanul is, de mindenképpen rövid határidőn belül meg kell tartani az elnökválasztást is.

[00:09:08]Tehát ez a legelképzelhetőbb lehetőség, hogy 2026 őszén parlamenti és majd elnökválasztást is tartanak Szerbiában.

[00:09:18]Mostani adatok szerint az fixre vehető, hogy a szervhaladópárt és Ucsics egy parlamenti választást simán behúz.

[00:09:25]Ha nem is simán, de jó eséllyel ők fognak első helyen szerepelni abban az esetben, és ez nagyon fontos, hogyha az ellenzéki pártok beleértve a diáktüntetésekből kinőtt diák diákok által, mert nem csak diákok által vezetett, de a diákok nevével fémjelzett pártot nem fog össze.

[00:09:47]Tehát visszatérek ahhoz, amit az előbb mondtam, hogy nagyon töredezett a szerb ellenzéki oldal.

[00:09:51]hogyha külön-külön indulnak, akkor érnek el részeredményeket, bejutnak a parlamentbe, de nagyon nehéz a szerb haladópárt uralmát valamilyen úton, módon kikezdeniük.

[00:10:06]Hogyha együtt indulnának el valamilyen közösebb ellenzéki összefogás vagy lista keretében, akkor már sokkal szorosabb lenne a szerbhaladópárt kontra ellenzéki összefogás közötti csata.

[00:10:21]Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy ha most lennének a parlamenti választások, akkor a szerbhaladópárt nagyjából a szavazatok 4142%-át, míg a diáktüntetésekből kinőtt mozgalom nagyjából a szavazatok 30%-át szerezné meg.

[00:10:39]Ezzel a 40%-kal ezzel stabil kormány tudna csinálni?

[00:10:41]Olyan a választási rendszerük.

[00:10:43]És itt van a következő probléma.

[00:10:43]Ezzel a szerbhaladópárt még nem tudna stabil kormányt alakítani.

[00:10:50]Szükségre lenne több koalíciós partnere is.

[00:10:53]És vannak a bevált koalíciós partnereik, mint mondjuk a szerb szocialista párt, vagy adott esetben a Vajdasági Magyar Szövetség.

[00:11:02]Itt kérdés az, főleg a szerb szociáldemokrata párt vonatkozásában, hogy ezek a régi ellenzéki pártok egyáltalán megugornák-e az 5%-os választási küszöböt, mert a jelenlegi felmérések alapján nem, vagy nagyon a küszöb környékén táncolnak.

[00:11:22]A vajdasági magyar párt segíteni a kormány továbbélését.

[00:11:26]Hát Újvidék az Vajdaságban van, tehát ők a saját szemükkel látták, hogy egy bizonyos fajta politikának milyen következményei vannak.

[00:11:35]Nagyon érdekes a kérdés.

[00:11:35]Eddig az elmúlt 8-10 évben a vajdasági Magyar Szövetség mindig támogatta Alexander Vucicot.

[00:11:45]Nem csak a kampányban, de a szerb haladó párt koalíciós partnere is volt a belgrádi törvényhozásban, illetve együttműködtek az újvidéki törvényhozásban is.

[00:11:56]És ezt alapvetően két indok mentén racionalizálták.

[00:11:59]Az egyik szerint az így a kooperációnak az az oka, hogy így tudják biztosítani a vajdasági magyarok megfelelő érdekképviseletét.

[00:12:11]A másik magyarázat szerint pedig az együttműködéssel, az a Vuccsal, illetve a szerbadópárttal való együttműködéssel.

[00:12:18]pedig biztosítható a Budapest és Belgrád közötti kapcsolatok erősítése egyfajta hídszerepben voltak.

[00:12:23]Az új magyar kormánnyal nagyon érdekes lesz, hogy ez a szerep hogyan fog változni.

[00:12:32]Nagyon érdekes lesz, hogy a VMS továbbra is hajlandó lesz-e Vucot kiszolgálni, mert az elmúlt időszakban ez nem egyfajta partneri együttműködés, hanem egy inkább egy kiszolgálás volt.

[00:12:47]És másrészről nagyon érdekes lesz látni, hogy mennyire fog erodálódni magának a VMS-nek is a támogatottsága, hiszen a vajdasági magyarok egy túlnyomó többsége nem nézte jó szemmel már eddig sem azt, hogy éppen a vajdasági magyarokat képviselő legnagyobb párt volt szinte az egyik leglojálisabb Vucichoz és a rezsiméhez.

[00:13:09]Ühüm.

[00:13:09]De a VMS és a Vuc együttműködésnek vannak kézzel fogható eredményei.

[00:13:13]Tehát szárnyal Vajdaság gazdasága, szárnyalnak a vajdasági ö kulturális ügyek.

[00:13:23]Annyira pozitív hozzáadott értéke nincs.

[00:13:26]Fejlődik a Vajdaság.

[00:13:29]viszont ez inkább a Budapestről érkező támogatásoknak volt köszönhető az elmúlt 10-15 évben, nem pedig annak, hogy Belgrád valamiféle extra támogatást biztosított volna a VMS-nek vagy a vajdasági magyaroknak, azért, mert a VMS támogatta őket Belgrádban.

[00:13:50]Milyenek az ellenzéki erők összefogásának lehetőségei most?

[00:13:52]Ki mivel operál?

[00:13:54]Ki mivel próbálja a másikat meggyőzni?

[00:13:59]Az ellenzéki paletta legerősebb tagja két minden kétséget kizárólag a a diáktüntetésekből kinőtt új politikai mozgalom.

[00:14:06]M ők nagyon nem szeretnének az általuk óellenzéknek nevezett politikai pártokkal bármilyen formában együttműködni, hiszen vagy őket is korruptnak tartják, vagy felismerték azt, hogy hogyha együtt összefognak velük, akkor az támadási felületet jelentene az ő friss megújult platformjuk számára.

[00:14:34]Ezenkívül van több mind jobb, mind középbaloldali párt Szerbiában, amelyet ellenzékinek nevezhetünk.

[00:14:40]Viszont ezek főleg vagy egy-két úgynevezett issúra fókuszálnak, mint mondjuk környezetvédelemre, vagy nagyon megragadnak a városias választó réteg körében, nem tudják az üzenetüket eljuttatni vidékre.

[00:14:56]És ezért is jelentett egyébként a a diáktüntetésekből kinőtt új politikai mozgalom egyfajta új reményt Szerbia számára, hiszen nemcsak mondjuk Belgrádban, Újvidéken és Nichben tudtak tudták megvetni a lábukat, de el tudtak jutni Szerbia vidéki részeire is.

[00:15:14]Tehát ilyen szempontból egyrészt nagyon fragmentált a szerp politikai szféra vagy paletta, másrészről pedig azok, akik igazán labdába rúghatnak egy pár hónap múlva esedékes választáson.

[00:15:29]A szereplők száma ilyen szempontból nagyon kevés.

[00:15:35]Láttunk már a térségben rövid két év alatt professz professzionalizálódó politikai erőt, amely végül egy kétharmados választást csinált éppen itt Magyarországon.

[00:15:44]A szerv diákok listája két év alatt mennyire tudott professzionalizálódni?

[00:15:49]Van-e olyan ember, aki azt mondja, hogy én akarok lenni a miniszterelnök, vagy én leszek, nem is akarok, hanem én leszek a következő miniszterelnök.

[00:15:56]Ez nagyon érdekes, és ez talán a legnagyobb különbség Magyarország és Szerbia között, hogy amíg Magyarországon az első pillanattól kezdve volt egy vezetője a Tiszapártnak, vagy előtte a Tisza mozgalomnak, addig a diáktüntetéseknél, sőt a mai napig is törekednek arra, hogy ne legyen egyelőre egy nagyon konkrét személy, aki köré az egész politikai platform összpontosulni tud.

[00:16:28]Ez már olyan szempontból is jó volt a szerb kontext figyelembe véve, hogy nem tudott egy személyel szemben lejáratú kampányt indítani a kormány vagy a kormány kormánypárti sajtó.

[00:16:40]Ettől függetlenül most már látszik, hogy valószínűleg van egy személy, aki a szerb nép körében is elég népszerű.

[00:16:50]Ö Vladan Dokic, a Belgrádi Egyetem rektora, aki talán majd vagy miniszterelnök, vagy esetleg elnök is lehet abban az esetben, hogyha ez az új mozgalom győzedelmeskedni tud.

[00:17:07]Mennyire erős a mozgalom társadalmi támogatottsága?

[00:17:09]Itt Magyarországon azokat a meglepő képeket lehetett látni, hogy a gazdák erőgépekkel viszik tüntetni a diákokat.

[00:17:16]Ez nem szokás.

[00:17:16]Itt nálunk nincs ilyenfajta együttműködés, vagy eddig legalábbis nem volt.

[00:17:22]És valószínűleg ez ad reményt Szerbiának.

[00:17:24]Az ad reményt, hogy a diáktüntetések nem korlátozódnak csak a nagyvárosokra, különösen nem csak Belgrádra, és sikerült az üzenetüket eljuttatni, a diákoknak eljuttatni vidékre, és nagyon kreatívak voltak.

[00:17:40]Tehát ahogy ön is említette, a traktorosok vitték a diákokat.

[00:17:41]diákok egy csoportja Belgrádból egészen straszburgig biciklizelt, hogy hogy felhívják az Európai Unió figyelmét a Szerbiában történő jogellenes cselekményekre.

[00:17:57]kereszteződéseket zártak le ideig, óráig, és folyamatosan fenntartották, illetve fenntartják már majdnem két éve azt a fajta környezetet, ami reményt adhat a szerb állampolgároknak, hogy igenis lehetséges a változás Szerbiában is.

[00:18:13]A szerb állampolgárok helyeznek nyomást a szerb ellenzéki politikai erőkre, hogy fogjanak össze.

[00:18:19]Nálunk volt egy ilyen mozgalom annak idején, de az kudarcot vallott.

[00:18:24]Nem igazán.

[00:18:24]A szerb állampolgárok többsége is kiábrándult a régi ellenzéki palettából, különösen azokból, akik már voltak hatalmon.

[00:18:33]Egyszerűen úgy tartják, hogy ők leszerepeltek, ők is ugyanannyira korruptak, vagy valamilyen úton, módon, formában összejátszanak Vucsicsal vagy a szerb haladó párttal.

[00:18:43]És ezért is olyan olyan ezért is tudod kevesebb mint két év alatt a diáktüntetésekből egy erős politikai mozgalom kinőni, mert ők új arcok, politikában még nem kipróbált személyeket küldenének a parlamentbe vagy meghatározó pozíciókba, és olyanok vannak a frontvonalban, akik akiknek a nevéhez semmilyen előző előzmény vagy botrány nem kötődik.

[00:19:10]Van már programjuk, azon kívül, hogy győzni akarnak a választáson, és takarodjanak, akiknek köszönhetik azt, amit szerintük köszönhetnek nekik.

[00:19:21]Ez is egy nagyon erős programpontjuk egyébként.

[00:19:23]Ezek mellett alapvetően az a rendszer megreformálását szeretnék elérni, ami nagyon szépen hangzik.

[00:19:30]A másik, a következő kérdés pedig nyilván az lenne, hogy ez hogyan lehetséges egy szerb rendszerben.

[00:19:38]A mozgalom visszanyúlva az újvidéki tragédiához, az elszámoltatás mellett alapvetően a transzparencia növelését, a korrupció visszaszorítását, illetve a jogállamisági mechanizmusok újra megerősítését kívánja elérni, és ebben mondjuk a médiaszabadság garantálása is beleférne.

[00:19:58]Igényli a szerb társadalom a transzparenciát.

[00:20:02]Innen kicsit lesajnálóan szoktuk emlegetni a balkáni korrupciót, ahol mindenféle átláthatóság nélkül lehet intézni dolgokat.

[00:20:08]De igénylik a szerbek azt, hogy minden tisztán menjen?

[00:20:13]Természetesen igénylik.

[00:20:13]És én úgy vélem, hogy az újvidéki tragédia erre is mutatott rá.

[00:20:19]Rájöttek a szerb emberek hogy mennyire korrupt és nem transzparens ez a rendszer.

[00:20:25]Ez nyilván nem az újvidéki tragédiával kezdődött.

[00:20:32]Már az előző években is megvolt ez egy felismerés, de a tragédia egy olyan pontot jelentett a szerb politika történetben is akár, amiután már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyek folyamatos eltussolása, a felelősségre vonás hiánya 16 ember életét követelte.

[00:20:54]és a szerbek valami törést jelentett ez a pont.

[00:20:58]És ezt a ezeket a felgyülemlett feszültségeket, illetve elnyomott ígéreteket próbálja a diáktüntetésekből kinőtt politikai platform valamilyen szinten orvosolni.

[00:21:12]Hogyan kívánja kezelni a kormány az ügyeket?

[00:21:13]Pénzt oszt, kedvezményeket ad?

[00:21:16]Alót csökkent?

[00:21:16]Egy kormánynak mindig számtalan lehetősége van a jövő kontójára ezeket megtenni.

[00:21:20]Mind a három, amit ön említett, ez főleg a tavalyi évben volt jelentős, amikor az volt a stratégiája Vucsicnak, hogy mindenkinek, akinek lehet, adjunk több kedvezményt, beleértve a diákokat is, adjunk pénzügyi támogatást, adjunk ingyen kollégiumi szállást a hallgatóknak, vegyük meg őket.

[00:21:42]Vegyük meg őket.

[00:21:42]Igazából a probléma az, hogy a szerb gazdaság nem igazán megy olyan mértékben, nem dübörög olyan mértékben, ahogy a Swuchsit szeretné.

[00:21:54]Covid energiaválság problémája a mai napig érződnek a szerbgazdaságon.

[00:21:59]Másrészről pedig ez nagyon átlátszó taktika, és ez is a a diáktüntetések egyik legnagyobb előnye, hogy átlátnak a szitán.

[00:22:07]Nem nehéz átlátni a szitán, de ismerik a rendszert, ismerik Vucsicsnak.

[00:22:13]a módusz operandiát, hogyha fogalmazhatok így, és emiatt nem dőlnek be az ilyen olcsó trükköknek, mint mondjuk az ingyen pénzosztás, de a társadalom sem.

[00:22:22]Azért a diákok mindig a társadalomnak egy kisebb részét szokták alkotni.

[00:22:27]Nem mondják nekik nagyon leegyszerűsítve a szüleik, hogy fogadd el szlobodán, amit most adnak neked, és maradj csöndben, majd lesz valami.

[00:22:34]Eddig is mindig volt valahogy.

[00:22:36]M teljesen igaza van.

[00:22:40]A a diáktüntetésekből elég hamar kinőtt egyébként egy kvázi ösztársadalmi tüntetés, ami nemcsak a diákok vagy a fiatalok csoportját fogja össze, hanem a szerb társadalmi csoportok egy viszonylag magas vagy nagy hányadát, beleértve a mezőgazdasági munkásokat, gyári munkásokat, vagy mondjuk a belső belgrádi értelmiségi osztályokat is.

[00:23:08]Emel emelletté a diákoknak, vagy legalábbis az egyetemistáknak én úgy veszem észre, hogy sokkal nagyobb a befolyásolási képességük vagy a presztízsük Szerbiában, mint mondjuk Magyarországon.

[00:23:23]És ez valószínűleg arra is visszautalhat, hogy azért 2000-ben, amikor Milosevics hatalmát megdöntötték, ott az egyetemistáknak vagy a fiatal polgároknak nagyon nagy szerepe volt.

[00:23:33]És 2000 nem volt olyan régen.

[00:23:36]Minden szerb azért átélte azt az eseménysorozatot, és látták, hogy a diákok, egyetemisták milyen nagy szerepet játszottak a Milosevic rezsim megbuktatásában, és már csak ez a jelenlegi helyzetben sok párhuzamot, sok emléket a felszínre von, és mindenféleképpen az egyetemisták rédóját megemeli.

[00:23:59]Hogy áll a szerb gazdaság?

[00:23:59]Az a nyugatbalkánnak a legnagyobb gazdasága, de általában a nyugatbalkán se nagyon áll jól, meg a térség se áll nagyon jól.

[00:24:08]A szerb ggazdaság valóban a térség legnagyobb gazdasága.

[00:24:10]Magyarország számára is fontos gazdaság.

[00:24:11]Ö viszont a covid óta, illetve az abból következő energiaválság miatt az infláció mértéke Szerbiában is jelentősen megnőtt, illetve le lecsökkentek a külföldről érkező működő tőkebbefektetések is.

[00:24:29]A szerb gazdaságot jelenleg ázsiai, főleg kínai beruházások tartják életben, és számos nyugati vállalat már elég szkeptikus a Szerbiába való befektetéssel kapcsolatban.

[00:24:48]Elsősorban nem is attól félnek, hogy nem fog a adott befektetés profitot hozni, hanem a jogállamisági problémák azok, amik elrentik a nyugati, főleg nyugat-európai vállalatokat attól, hogy Szerbiába befektessenek.

[00:25:01]Semmit nem számít, hogy Szerbia, ha jól emlékszem, 12 óta Európai Uniós tagjelöl, tehát valamit haladnia kellene, például a befektetések védelme a bírósági eljárások ügyében.

[00:25:15]Egy nagyon kicsit számít.

[00:25:18]Az számít mondjuk a különféle befektetési besorolásokon az, hogy Szerbia papíron szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, illetve, hogy tagjelölt ország.

[00:25:29]De a gyakorlatban a azért a befektetők látják, hogy Szerbia elég messze van az Európai Uniós teljes jogúgy tagság elérésétől, és nagyon sok, nem csak jogállami, hanem mondjuk adminisztratív problémák is vannak a befektetések kapcsán.

[00:25:47]Magyar a magyart magyarra lefordítva nagyon nehézkes és bürókratikus akadályokkal terhelt egy külföldi vállalatnak belépni a szerpiacra.

[00:25:58]Miből él Szerbia?

[00:26:00]Emlékszem azokra az időkre, amikor a nyugat-német vendégmunkások hazautalt Dodge márkájából ért Szerbia.

[00:26:05]Ez a háború utáni időszak volt.

[00:26:08]Most miből él?

[00:26:10]A hazautalások azért még mindig jelentősek, hogyha nem is Szerbiában, de mondjuk a NyugatB-alkán többi országában még a GDP 8-10%-át is kitehetik.

[00:26:20]Szerbiában azért ez már egy kicsit alacsonyabb.

[00:26:24]Szerbia északi része, különösen a Vajdaság alapvetően mezőgazdasági mezőgazdasági termelésből él, míg a délebbi rész alapvetően egy iparosodottabb vagy ipari központokra épülő része Szerbiának.

[00:26:40]A turizmus annyira nem jelentős.

[00:26:45]Ezenkívül a szolgáltatás szektora az, ami az utóbbi 10-15 évben, különösen Belgrádban vagy a többi nagyvárosban jelentős szerepet töltött be.

[00:26:56]Van még ipar, van még Zastava, meg Rade Koncsár, meg meg ilyen ipari konglomerátumok működnek még Szerbiában?

[00:27:03]Ezek nálunk szétmentek a rendszerváltás után.

[00:27:05]Ez ezek annyira már nem működnek, vagy nem léteznek.

[00:27:07]Viszont amiben Szerbia az elmúlt években nagyon jó lett, és külföldön is elég sokat profitált belőle, az a saját az a hadipar.

[00:27:19]Szerbián belül több hadipari gyár is épült, és több országnak, Egyesült Államoknak, Izraelnek, Örményországnak, Azerbajdzsánnak és Ukrajnának is saját szerb gyártmányú lőfegyvereket adott el Szerbia.

[00:27:34]És hát mint tudjuk, hogy a a ez elég lukratív biznis.

[00:27:41]Ukrajnának milyen a szerb orosz viszony?

[00:27:43]Ez történelmileg egy nagyon baráti mély kapcsolat volt a háború idején.

[00:27:46]Még az oroszok is figyelmeztettek mindenkit, hogy ne bántsátok Szerbiát.

[00:27:52]Továbbra is mély a viszony, viszont ez inkább a Vucic és Putyin közötti vezető közötti viszony, mints sem inkább a mints sem Szerbia és Oroszország közötti viszony.

[00:28:03]Ezalatt azt értem, hogy Vucig számára Oroszország alapvetően a Koszovó kérdés miatt fontos.

[00:28:09]Oroszország az egyik olyan tagja az ENZ biztonsági tanácsának, ami nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

[00:28:16]Másrészt pedig energiaellátás szempontjából Szerbia továbbra is az orosz kőolaj és földgázra erőteljesen ráutalt.

[00:28:27]Másrészről a vallás egy olyan tényező, ami összeköti a két országot, de hogyha egy kicsit gazdasági vonalról megnézzük a történetet, akkor nagyon kevés, sőt elhanyagolható mértékű mennyiségű orosz befektetés van, vagy érkezik Szerbiába.

[00:28:45]másik relációról kvázi pedig nem is beszélhetünk.

[00:28:49]Nagyon érdekessé vált a viszony 2022 az orosz-ukrán háború kitörését követően, hiszen Szerbia addig tudott valamilyen szintű balanszírozó külpolitikát folytatni a nyugat és Oroszország között, és ez egyre nehezebbé vált.

[00:29:06]Ennek fenntartása egyre nehezebbé vált.

[00:29:09]Szerbia azóta is próbál mind Oroszország, mind pedig Ukrajna felé gászusokat tenni.

[00:29:16]például kiáll Ukrajna területi integritása mellett több nemzetközi fórumon.

[00:29:21]Másrészt viszont nem szakította meg Oroszországgal a kapcsolatokat, nem szankcionálja az Európai Unióhoz hasonlóan Oroszországot.

[00:29:31]És ennek egy olyan következménye is van, hogy nő azon Európai Uniós országok köre, amik éppen az Szerbia Oroszországgal való kapcsolataira hivatkozva blokkolják Szerbia uniós integrációjának folytatását.

[00:29:45]Miszerint a véleményük szerint Szerbiának összhangba kellene hozni a külpolitikai cselekvését és stratégiáját az Európai Unió stratégiájával, amit eddig nem tett meg.

[00:29:58]Mi Szerbia számára a koszovói kérdés most?

[00:30:03]Szerbia számára a koszovói kérdés alapvetően az, hogy meddig tudja Koszovót saját részének vallani.

[00:30:10]Koszovo 2008-ban nyilvánította ki egyoldalúan a függetlenségét Szerbiától.

[00:30:19]Ezt Szerbia természetesen a mai napig nem ismerte el.

[00:30:22]A két ország között pedig az Unió mediálásával 2012 óta zajlanak tárgyalások.

[00:30:27]Az utóbbi években azonban a tárgyalások is tetszalott állapotba kerültek.

[00:30:36]Szerbia, illetve Koszovo részéről sincsen meg az affinitás, hogy újra a megfelelő mederbe kerüljenek ezek a tárgyalások.

[00:30:45]Az úgynevezett brüsszeli dialógus.

[00:30:46]Nekik mindkét félnek, mind Alexander Bucsisnak, mind pedig Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek nagyon jó politikailag is az a helyzet, hogy a másikat tudják hibáztatni.

[00:31:00]A kapcsolatok volatil és mi volt a miatt.

[00:31:03]Nagyon jó a státuszvó fenntartása, ameddig ebből mindkét fél profitálni tud.

[00:31:07]Tehát a koszovói szerviszony továbbra is konfliktusokkal terhelt, politikai konfliktusokkal terhelt, és nincs meg igazából egyik oldal részéről sem az igazi tényleges akarat arra, hogy közelítsék az álláspontjaikat, vagy legalábbis a technikai szinten a meglévő megállapodásokat végrehajtsák.

[00:31:31]Mit lehet álláspontot közelíteni egy függetlenség kikiáltása után?

[00:31:33]Tehát vagy független, vagy nem független.

[00:31:35]Ez fekete-fehér kérdés.

[00:31:39]Ez valóban feketefehér kérdés.

[00:31:42]Senki nem mondta ki sem az Európai Unió, sem az ENZ biztonsági tanácsa, hogy a kapcsolatok normalizálásának a normalizálásának vége az Szerbia Koszovo általi elismerése lenne.

[00:31:54]A gyakorlatban viszont valószínűleg ez lenne az elérendő cél.

[00:31:58]Ö ehhez mindenképpen Koszovónak a Koszovó területén élő szerb közösség relációjában megfelelő védelmi biztonsági garanciákat, kisebbségvédelmi garanciákat kellene biztosítania.

[00:32:16]Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy Koszovo milyen szinten próbálna a helyi koszovói szerb közösségnek védelmi kisebbségi garanciákat biztosítani.

[00:32:28]Másrészről pedig Szerbia hajlandó lenne-e mondjuk egy középhosszúvon akár hallgatólagosan is elismerni Koszovó függetlenségét?

[00:32:38]De ebben a térségben függetlenséget szabad elismerni?

[00:32:41]Hát volt egy Jugoszlávia, ami azzal kezdett el szétesni, hogy a szlovénok azt mondták, hogy mi szlovének vagyunk, és kiszállunk ebből.

[00:32:50]Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen nem csak a 90-es évek tapasztalatai meghatározóak, a 90-es évek se volt még olyan régen.

[00:32:59]Másrészről azért a a nemcsak a szerb, hanem minden ország politikája, illetve politikusai a nacionalista retorikára meghatározó módon építenek.

[00:33:11]És ezek központi eleme természetesen az, hogy ki kell állnunk a területi integritásunkért, szuverenitásunkért, és mindig a szomszédokat hibáztatjuk a a mi országunk bármilyen problémáért, sőt időnként lövünk is rájuk.

[00:33:27]Így van.

[00:33:27]Habár ez mostanában szerencsére már nem történt meg.

[00:33:30]Egy ilyen helyzetben nagyon nehéz azt lenyomni, idézőjelben lenyomni a szerb állampolgárok torkán, hogy Szerbia elismeri Koszovót, hiszen egyrészt nagyon keveset tudnak a szerbiai szerbek Koszovóról, másrészt amit tudnak, azt alapvetően a politikusok szájából vagy a kormánymédia szájából tudják.

[00:33:53]Tehát egy elég erőteljes szűrőn keresztül értesülnek arról, hogy mi a helyzet jelenleg Koszovóban.

[00:34:01]Tehát merik a szerbeket.

[00:34:04]Nagyjából ez az üzenet vagy narratíva, amit közvetítenek feléjük, és nagyon nehéz lenne egyik napról a másikra egy kvázi 180 fokos fordulattal azt mondani bármelyik szeritikusnak is, hogy most már nem verik a szerbeket, sőt elismerjük Koszovó függetlenségét.

[00:34:21]Hazaháruló vagy?

[00:34:21]Ezt mondanák neki valószínűleg.

[00:34:22]Valószínűleg igen.

[00:34:22]És ez nagyon érdekes, hogy jelenleg a szerbiai politikai palettán nincsen olyan párt, legyen az mondjuk baloldali vagy jobboldali, ami elismerné Koszovó függetlenségét, amely bármikor olyan olyan nyilatkozatot tett volna, hogy a hatalomra kerülésem esetén elismerném Koszovó függetlenségét.

[00:34:43]Ez a koszovó kérdés a szerb identitásnak, illetve nacionalizmusnak egy központi kérdése.

[00:34:53]Hogyha bármelyik politikus nyíltan felvállalná azt, hogy majd az ő ideje alatt talán Koszovozerbia viszonya új mederbe kerülne, és azt az elismerést jelentené, vagy hordoználá magával, ő finoman fogalmazva nagyon népszerű politikus lenne, aki talán másnap a nyilatkozat után már nem igazán tudna kimenni az utcára.

[00:35:13]Akkor a diákok listája is távol tartja magát ettől a problémától.

[00:35:17]Nem nyilatkoznak róla.

[00:35:19]Nagyon érdekes az, hogy egyszer-kétszer nyilatkoztak már Koszovó ügyéről.

[00:35:21]A koszovó a szerb nacionalisták által hangoztatott Koszovó Szerbia része üzenetek is megjelentek egy-két tüntetésen.

[00:35:34]Éppen azért vagy anna az volt a célja ezzel a diáktüntetéseknek, hogy azt a réteget is megszólítsák a szerb társadalomban.

[00:35:42]a társamnak, aki aki Koszovó ügye továbbra is bánt és érdekel.

[00:35:50]Politika lényege a szavazat maximalizálás.

[00:35:51]Ezek szerint ez tökéletesen látják is.

[00:35:53]Igen.

[00:35:55]A szerbiai NIS olajvállalat ügye az hol tart most?

[00:35:58]És mitől függ, hogy azt végül ki fogja irányítani?

[00:36:03]Jelenleg a tárgyalások folynak a Mall, NIS, illetve a Gasprom között arról, hogy a Mall megvásárolja, illetve kivásárolja a Gasprom részvényeit a szerb vállalatból.

[00:36:20]Az idő folyamatosan szorít, hiszen maga a szerbiai vállalat amerikai szankciók alatt áll.

[00:36:28]Ezeket a ezt a szank a szankciók alól viszont egyelőre mentességet élvez a vállalat azért arra az időszakra, amíg a tárgyalások zajlanak a Mall, a Niss Gasprom között.

[00:36:42]M a legjobb tudomásom szerint a MOL tett is egy akkvizíciós ajánlatot pár héttel ezelőtt a GASProm kivásárlására.

[00:36:53]Viszont ezt követően pedig a Gaspromnak is, tehát Moszkvának is rá kell bólintania arra, hogy eladja a Nisben a részesedését, ami lehet, hogy nem is egy olyan könnyű döntés az oroszoknak.

[00:37:05]Ö ezt azért gondolom, mert az oroszok játszhattak volna arra, hogy majd, hogyha úgy alakul a nemzetközi rendszer, vagy úgy fújnak a nemzetközi szelek, akkor ők visszavásárolhatnák a MOLtól a MOLnak eladott részek egészét, vagy egy részét.

[00:37:26]Másrészről pedig, hogyha a Gasprom eladná a Molnak vagy bárkinek is a részesedését a Nissből, akkor az Oroszország elvesztené az egyik legerősebb bástyáját, befolyásolási képességét a Balkánon.

[00:37:39]Ez pedig az energiapolitika.

[00:37:41]Tehát ilyen szempontból jelenleg legjobb tudomásom szerint itt tartanak a tárgyalások.

[00:37:45]A M tett egy ajánlatot, és ezen ajánlat felett töbprengenek, mind Belgrádban, mind pedig Moszkvában.

[00:37:54]De olyan a belgrádiaknak, Szerbiának a Nis, mint nekünk a MOL, amit még jó régen, amikor valaki talán az osztrákok föl akartak vásárolni, akkor nem számított az itthoni politikai ellentét.

[00:38:05]Mindenki egy emberként mondta, hogy na azt nem, az egy nemzeti vállalat.

[00:38:09]Tehát ilyen nekik is, ők is nemzeti szimbólumként tekintenek a Niszre mindenképpen.

[00:38:17]És van egyfajta félelem a magyarokkal vagy a Mollal szemben is, ami pedig a horvát példából adódik, hogy amikor a MOL részesedést vásárolt a horvátországi Inában, akkor egy elég jelentős átalakítási folyamat, leépítési folyamat játszódott le a Horvát piacon.

[00:38:38]racionalizáltak.

[00:38:39]Racionalizáltak.

[00:38:39]Viszont ez nagyon sok horvát munkavállaló elbocsátásával, gyár bezárásával zárt, finom horvátországi olajfinomító bezárásával járt.

[00:38:52]És a szerbeknél is van egyfajta félelem, hogy majd a magyarok, ahogy hivatkoznak a móra, idejönnek, bezárják a pancsovai finomítónkat, amivel nagyjából 10-14000 szerb munkavállaló kerül.

[00:39:09]kellemetlen helyzetbe.

[00:39:09]Elvileg erre nem fog sor kerülni.

[00:39:14]Én ezt hallottam legalábbis, de a félelem, hogy egyfajta horvát szárió történik a MOL miatt Szerbiában is elő elég erőteljesen meghatározza nem csak a szerb belpolitikát, de a közéletet is.

[00:39:27]Hogyan tekintenek Belgrádban az új magyar kormányra, Magyar Péterre?

[00:39:31]Azután, hogy az Orbán Vuc magyar szerv kapcsolatok, azok nagyon gyümölcsözőek voltak.

[00:39:36]A magyar kormány mindig mondta, hogy ott a Vajdasági magyar kisebbség ügye az rendezett áll nekünk.

[00:39:44]Továbbra is pozitívan gondolnak véleményem szerint az új magyar kormányra, habár még kormányfői szinten nem történt látogatás Szerbiában.

[00:39:58]Valóban az Orbán Vucis tengely nagyon jól működött.

[00:40:01]Ők tartották fel az egész magyar szerb kapcsolatokat.

[00:40:07]Nyilvánvalóan ez nagyon sok a volt magyar kormányhoz köthető kétes ügylettel is járt, és nagyon sok esetben ebből a Orbán Vuc barátságból nem a két ország, vagy nem Magyarország, hanem kifejezetten csak Szerbia profitált.

[00:40:26]Valószínűleg, és ezt a magyar kormány több tagjának nyilatkozataiból szűrtem le, m továbbra is Vucsal megpróbálnak majd a leg szorosabb szinteken, legmagasabb szinteken együttműködni.

[00:40:43]viszont a inkább a kétoldalú kapcsolatok, a hagyományos diplomáciai kapcsolatok újjáépítésére fog az új magyar kormány rámenni, mintsem arra, hogy a vezetők közötti jó kapcsolatból vagy a vezetők között meglévő kémiából szűrődjenek le bármiféle jó gazdasági és politikai kapcsolatok, amiből igazából nem a két ország, hanem a két vezető és a vezető körépülő gazdasági politikai körök tudnak csak profitálni.

[00:41:13]Az látszik már, hogy a magyar kormány az hogyan képzéli el például Szerbiában a Vajdasági Magyar Szövetség szerepét a kétoldalú kapcsolatokban.

[00:41:19]Korábbi időszakban volt egy olyan időszak, amikor a magyar kormány álláspontját hajtották végre határon túli magyar politikai szervezetek, de az utóbbi időben a kormány azt mondta, hogy ők csinálják és a kormány hozzájuk fog igazodni.

[00:41:34]Az új magyar kormány szerintem elég világos ilyen szempontból.

[00:41:38]Egyrészt át fogják vizsgálni a Vajdasági Magyar Szövetségnél is az előző kormány ideje alatt odaérkezett pénzügyi támogatások felhasználásának múltját.

[00:41:48]Hova ment el mag a magyar közpénz?

[00:41:52]Mire fordították azokat.

[00:41:55]Másrészt pedig nem hiszem azt, hogy továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség ki fogja szolgálni Vucsot vagy a szerb haladó pártot.

[00:42:04]Ö továbbra is azt gondolom, hogy egyfajta híd szerepben van lehetősége a vajdasági Magyar szövetségnek tündökölni Budapest és Belgrád között, de ez nem fog extra pénzügyi támogatással párosulni, különösen nem akkor, hogyha ezt a saj a vajdasági magyar politikusok saját köreik meggazdagodására fogják felhasználni.

[00:42:32]Hova tart Szerbia Európai Uniós integrációja 12 óta tagjelöl, de már vannak olyan felmérések jó néhány éve, hogy a szerbek nem is biztos, hogy akarják, hogy ők az Európai Unió tagjaivá váljanak.

[00:42:46]Nagyon ne meg nagyon nehéz megmondani, hogy hova tart, mert egy ideje már nem tart sehova.

[00:42:50]Viszont ez nem azt jelenti, hogy megállt, és ez nem is azt jelenti, hogy visszafele kezdett elhaladni.

[00:42:58]inkább olyan helyzet, hogy Szerbia az európai integrációs űrben valahol kering, és senki nem tudja, hogy ez a keringés meddig fog tartani, vagy hova fog vezetni.

[00:43:12]Szerbiai állampolgárok nagyjából fele szeretne az Európai Unióba kerülni.

[00:43:19]Emellett a Európai Uniós országokon belül is egyre nagyobb a frusztráció Szerbia irányába.

[00:43:25]Már beszéltünk arról, hogy Szerbia nem igazán hajtja végre az Európai Unió által elvárt külésbiztonságpolitikai direktívákat.

[00:43:38]Másrészt pedig egyre több európai országot zavar a Bucsic által kiépített rendszer, illetve az, hogy a jogállamisági mechanizmusokat hogyan bontotta le a Vucvez vezette rendszer.

[00:43:52]Ez a két fő indok amögött, hogy miért nem haladt Szerbia uniós integráció az elmúlt években egy méternyit sem.

[00:44:00]Nagyon jó példa erre.

[00:44:04]Jövő hét során lesz egy jelentős uniós állam és kormányfők csúcsa, ahol a bővítéspolitika tekintetében is elég meghatározó döntéseket fognak hozni.

[00:44:19]kvázi mindegyik ország, amelyik ország csak tud, valamilyen előrelépést fog elérni.

[00:44:23]Szerbia ezen országok körébe nem fog bekerülni.

[00:44:26]Az Európai Bizottság ugyan javasolta az állam és kormányfőknek, hogy egy újabb fejezetcsoportot, a versenypolitikával foglalkozó harmadik fejezetcsoportot nyissák meg.

[00:44:38]De van legalább nyolc olyan uniós tagállam, ezek között Magyarország nincs közte, akik már most jelezték, hogy nem fogják az Európai Bizottság ezen javaslatát támogatni az előbb részletezett jogállamisági problémák, illetve Szerbia Oroszországhoz kötődő viszonya miatt.

[00:44:58]Egy ilyen helyzetben nagyon érdekes dilemma alakult ki véleményem szerint az Európai Uniós országokon és intézményeken belül, hiszen megvan az a felismerés, hogy Szerbia a térség legnagyobb országa, legnagyobb lakossága, gazdasággal.

[00:45:17]Másrészt pedig mindenki érzékeli azt, hogy ez egy nem egy demokratikus rendszer, ahol az Európai Unió már egyre kevésbé tud befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a megfelelő reformokat végrehajtsák.

[00:45:31]Viszont senki nem szeretné, hogy Szerbia legyen egy új Törökország, akivel szintén egy ideig zajlottak csatlakozási tárgyalások, viszont az elmúlt 10-15 évben már teljesen techalott szinten folynak ezek a a tárgyalások.

[00:45:46]Tehát Szerbia ilyen szempontból fontos ország, sőt ha mondhatnám a nyugat-balkáni országok közül az egyik legfontosabb kultszereplője az Európai Uniós bővítéspolitikának, viszont az egyik legtökéletlenebb, hogyha a belpolitikai folyamatokat, illetve mondjuk az államműködését tekintjük, és valahogy ezt a gordiuszi csomót nem tudja sem az Európai Uniós intézmények, sem pedig a tagállamok feloldani jelenleg.

[00:46:16]Ühüm.

[00:46:16]Az Ukrajnának ítért vagy ígért gyorsított uniós csatlakozás, ez a szerbeket felajzotta, hogy akkor húzzunk bele, vagy azt mondták, hogy hát ez már megint egy trükközés, nem fog történni semmi, és inkább szkeptikusabbá váltak.

[00:46:30]Volt-e ilyen hatása?

[00:46:30]Az utóbbi a az utóbbi szárió volt az, ami főleg 22-23-ban érvényesült, nem csak Szerbiában, hanem az egész Balkánon is.

[00:46:38]Úgy gondolták, nem csak a politikusok, hogy hanem az átlag állampolgárok is, hogy egy kicsit hog hogy nem fair az, hogyha Ukrajna valamiféle gyorsított keretek között közeledik az Európai Unióhoz.

[00:46:54]Mi pedig itt vagyunk a Balkánon.

[00:46:59]A legtöbb ország már 10-12 éve tagjelöltként várja azt, hogy közeljen az Európai Unióhoz.

[00:47:05]A legtöbb ország napjainkban azonban már elfogadta azt, hogy Ukrajna kiemelt szerepe, én ezt nem hívnám gyorsított eljárásnak, de Ukrajna kiemelt szerepe következtében ők is előrelépéseket tudnak tenni.

[00:47:19]azért ne legyen félreértés mind Ukrajnának, mind a többi nyugat-balkáni országnak az előírt reformokat teljesítenie kell.

[00:47:30]Ilyen szempontból Montenegro Albánia nagyon szépen halad.

[00:47:32]Viszont a reformokat mondjuk Szerbia abszolút nem teljesítette, vagy hogyha csak teljesítette, az az csak papíron látszik, a gyakorlatban nem.

[00:47:42]Ilyen szinten Ukrajnának a hibáztatása azért, mert Szerbia nem haladt, szerintem nem megfelelő, vagy legalábbis logikai hibáktól terhelt.

[00:47:57]Ne nincsen összekötve Ukrajna csatlakozási tárgyalása Szerbiával sem, vagy a Nyugat-Balkán másik országával sem.

[00:48:06]Mindenki magáért játszik ebben a játszmában.

[00:48:09]Szerbia pedig az elmúlt években nem tett elegendő lépést.

[00:48:11]Sőt, inkább saját maga ellen játszott, nem pedig annak érdekében, hogy előremozdítsa a saját integrációs folyamatát.

[00:48:22]Köszönöm szépen.

[00:48:22]Az elmúlt egy órában Német Ferenc Nyugatbalkánzakértő volt az infádió arénájának vendége.

[00:48:26]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:31]A beszélgetést a rádióban felvételről hallották.

[00:48:33]Az Infórádió YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani, ha oda föliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket nem kell külön keresni, mert automatikusan látják majd.

[00:48:43]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:43]Exterda Tibor vagyok.

[00:48:46]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:48:54]K