100 ínyenc tipp a balatoni nyaraláshoz. Vinkó József, Inforádió, Aréna
- A Magyar Konyha Magazin 50 éve jelenik meg folyamatosan, ami európai szinten is ritkaság egy gasztrolapnál.
- A lap Örkény István és Boldizsár Iván sakkpartijából született, hogy Örkény feleségének munkát adjanak; kezdettől írók publikáltak benne.
- A magazin hármas identitású: receptek, gasztrokulturális írások és termelői portrék ötvözete, nemzetközi séfinterjúkkal.
- A Balaton Gasztrokalauz idén szűkített, Top 100-as listát közöl, pontozás és rangsor nélkül, inkább kulináris útikönyvként funkcionál.
- A fine dining leköltöztetése a Balatonra kudarcot vallott; a beach food, street food és a kreatív, laza fogások határozzák meg a trendet.
- A balatoni vendéglátás legsűrűbb Magyarországon, de küzd a munkaerőhiánnyal, a rövid szezonnal és a megbízható beszállítók hiányával.
- A hagyományos csárdák eltűntek, a borfogyasztás drasztikusan visszaesett, különösen a fiatal generációk körében.
- A vízimentők által működtetett Fedélzet Bisztró nyeresége a vízimentést támogatja, mivel azt az állam nem finanszírozza.
-
„A fine valahogy nem passzol a balatoni életérzéshez. Tehát a balatoni életérzéshez sokkal jobban passzol a rosé fröccs, a tejfölös lángos..." – Vinkó József
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Magyar Konyha Magazin 50 éves története
A beszélgetés apropóját a Magyar Konyha Magazin 50 éves évfordulója adta, amely ősszel lesz kerek. Vinkó József főszerkesztő hangsúlyozta, hogy 50 év folyamatos megjelenés még a nemzetközi piacon is ritkaságnak számít egy gasztronómiai lap esetében – Európában alig néhány hasonló múltú magazin létezik.
A lap indulásához egy anekdota kapcsolódik, amelyet Vinkó József E. Nagy Angelától hallott: Örkény István sakkozott Boldizsár Ivánnal, a korabeli lapkiadó elnökével. Örkény új felesége, E. Nagy Angéla ott tüsténkedett körülöttük, zavarta őket, ezért Boldizsár megkérdezte Örkénytől, hogy a felesége tud-e főzni vagy írni. Amikor kiderült, hogy nem igazán, azt javasolta, csináljanak neki egy gasztronómiai újságot, hogy könnyebben sakkozhassanak. Így kezdődött: Angéla először beiratkozott egy főzőtanfolyamra, majd Boldizsár Iván és Örkény István a kor legismertebb íróit és publicistáit kérték fel – Szakonyi Károlytól Galsai Pongrácon át –, hogy írjanak a lapba.
„Tehát a magyar konyha egy gasztrokulturális lapként indult. Tehát korántsem receptgyűjteményről van szó." – Vinkó József *
A Magyar Konyha kezdettől fogva kilépett a puszta receptújság keretei közül: voltak benne olcsó receptek, mirelit oldalak, de olyan ikonikus rovatok is, mint az „Édesanyám főztje". A főszerkesztő szerint a lap leképezi a magyar és részben a nemzetközi gasztronómia elmúlt öt évtizedét.
Az 1976-os indulás korszaka
A hetvenes évek közepén, amikor a lap indult, a francia „új konyha" (Nouvelle Cuisine) éppen megszületett. Ez a tudatos vásárlás és főzés évtizede volt, ami átszűrődött Magyarországra is, még ha az alapanyagok beszerzése nehézkes is volt (például a B-szín tonhalat „pult alól" lehetett csak megszerezni). A régi lapszámok megdöbbentően tájékozottak voltak, például már az első számban szó került Paul Bocuse-ről. Ekkoriban létezett olyan rovat is, hogy „10 Ft-os ételek".
„Az elmúlt két évtizedben lett tudatos Magyarországon ez a kérdés." – Vinkó József *
A Magyar Konyha hármas identitása
Vinkó József a lap legnagyobb erényének három elem ötvözését tartja:
1. Hagyományos gasztrolap, receptekkel
2. Gasztrokulturális rész, ahol írók publikálnak
3. Termelői portrék (16 éve minden számban legalább két termelő bemutatásra kerül)
A termelői kapcsolat kifejezetten fontos: olyan egyedi szereplők kerültek bemutatásra, mint sáfránytermesztők vagy akvakultúrák működtetői. A nemzetközi kitekintés is jelentős: a főszerkesztő büszke rá, hogy nincs olyan európai híresséf, aki ne szerepelt volna portréval vagy interjúval a lapban – a női séfekre kiemelt figyelmet fordítva.
A Balaton Gasztrokalauz megújulása
A beszélgetés másik fő témája a Magyar Konyha nyári mellékleteként immár 14. alkalommal megjelent Balaton Gasztrokalauz volt. A kiadvány idén megújult: a korábbi 300-400 helyett most szűkített, „Top 100" listát közöl, kifejezetten éttermekre és cukrászdákra fókuszálva. Emellett 47 új helyet és 50 piacot/termelőt is bemutat, így a teljes merítés így is közel 200 ajánlást tesz ki.
A szigorítás oka az volt, hogy a szerkesztőség szerint a hatalmas lista „kezdett unalmas lenni". A mostani Top 100 az óramutató járásával haladva hat régióra bontva mutat be helyeket, régiónként 16-17 étteremmel. A sorrend nem értéksorrend, hanem földrajzi elrendezést tükröz.
„Ez mindig ördögi, mert akárhogy is csináljuk, ami egyes, vagy ami legelöl van, arról mindenki azt hiszi, hogy ez értéksorrend, holott ez nem az, ez az óramutató járása szerint, ahogy a helyek egymás után következnek." – Vinkó József *
A kalauz filozófiája: nincs pontozás, nincs rangsor
Vinkó József hangsúlyozta, hogy a Gasztrokalauz tudatosan nem akar hagyományos étteremkalauz lenni, amely pontozna, rangsorolna, minősítene. A kiadvány inkább „kulináris iránytű" vagy „kulináris útikönyv", amelyben 14 éve ugyanazok a gasztrokulturális újságírással foglalkozó emberek dolgoznak, következetesen ugyanazokat a régiókat vizsgálva. A szerzők nevei megtalálhatók a kiadvány végén, a válogatás bizonyos fokú szubjektivitással is bír, hiszen a szerzők jellemzően az általuk jól ismert területeket járják be.
„Aki 14-15 éven keresztül egy adott régiót vizsgál, mert ott van nyaralója, vagy minden évben ugyanoda megy, ezek kialakult körök." – Vinkó József *
A kalauzba kerülés információs hátterét a személyes tapasztalatok és a megbízható informátorok hálózata adja. A szerzők ismerik a régiójuk séfjeit, vendéglőseit, akik maguk is jeleznek új nyitásokat vagy bezárásokat.
A szezonalitás kihívása az új helyeknél
Az új helyek külön listára kerülésének oka, hogy a többségük csak egy-két hónapja nyílt a kiadvány megjelenése előtt, így nincs róluk többéves tapasztalat. A szezon rövidsége (előszezonban kell meglátogatni a helyeket) tovább nehezíti a tesztelést. Ennek ellenére a szerkesztőség bizalmat szavazott az újonnan nyitott helyeknek, ami a főszerkesztő szerint egyfajta szolgálat is: segíti a megmaradásukat. Hogy ezekből mennyi marad meg jövőre, az majd kiderül.
„Olyan hely, ahol legalább valami minimális tapasztalat ne lenne, tehát legalább egy ételt teszteltünk volna, vagy ne ismernénk magát a séfet, aki garancia, vagy a tulajdonost, aki új helyet nyit, olyan nincs benne." – Vinkó József *
A balatoni vendéglátás számokban
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint Magyarországon 10.000 főre 45 étterem jut (meleg konyhás éttermek, beleértve a bisztrókat és strandbüféket is), ami összesen mintegy 45.000 egységet jelent. A három Balatont övező megyében (Zala, Veszprém, Somogy) ez a szám 70 és 82 között mozog 10.000 főre vetítve, ami még a fővárosi 82-es értékkel is vetekszik. Ez bizonyítja, hogy a Balaton térsége Magyarország legsűrűbben ellátott vendéglátó régiója, még ha szezonális is.
Gasztronómiai trendek a Balatonnál
A fine dining kudarca és a beach food térnyerése
A főszerkesztő szerint a budapesti fine dining leköltöztetése a Balatonra nagyrészt kudarcot vallott. A kísérletezés 2-3 éve tetőzött, de tavaly már olyan neves helyek is csak egy szezont éltek meg, mint a Rácz Jenő-féle próbálkozás. A kevés kivétel (pl. Kistücsök, Sparhelt, Villa Kabala) is elhatárolódik a fine dining címkétől.
„A fine valahogy nem passzol a balatoni életérzéshez. Tehát a balatoni életérzéshez sokkal jobban passzol a rosé fröccs, a tejfölös lángos, az aranyhíd, az esti lazább helyek, a türkiznek az árnyalatai, mint a batiszt vagy damaszt abrosz, a kesztyűs pincérek." – Vinkó József *
2026-ban – ahogy a kiadvány bevezetője is írja – elsősorban a street food és a gyorsan fogyasztható fogások határozzák meg a balatoni gasztronómiát. A beach food forradalom egyik jelképe a Balatonudvari Kalóz büfé, ahol már kitették a feliratot: „a hekket száműztük". A klasszikus balatoni trió (hekk, lángos, palacsinta) ma már meghaladottá vált.
A kreatív konyha és a termelői hálózat
A fine dining visszaszorulása nem jelenti a minőség hiányát – inkább átalakulásról van szó. A szerzői konyha hatása a Balatonra is begyűrűzött: ma már nem kell külföldre utazni alapanyagokért, a tó körül 30-70 km-en belül megtalálhatók a minőségi konyha lehetőségei. A főszerkesztő Paul Bocuse-t idézte: „jó alapanyagot el lehet rontani, de rosszból soha nem lehet jót főzni".
Az egykori szlogenek („kapirgáló csirke", „boldog disznó") mára valósággá váltak. Ma már a legelvetemültebb egynyári vállalkozónak sem jut eszébe kínai lángos porból lángost készíteni – jegyezte meg a főszerkesztő, hozzátéve, hogy a lángos ára így is 2800 forintra emelkedett, miközben a jövedelmek arányosan nem növekedtek.
Példaként az év strandételét is megemlítette: tavaly a balatonöröki Kicsi Csóka büfé nyerte meg a címet „bivalytatár velős csontcsónakban" elnevezésű fogásával, ami jól mutatja a kreativitás térnyerését a strandi gasztronómiában is.
A termelők és beszállítók problémái
A beszélgetés rávilágított a balatoni termelői hálózat kihívásaira is. Bár a vendéglátóhelyek és a termelők között egymásra utaltság van, a kiszámítható, rendszeres mennyiségű és minőségű beszállítás továbbra is problémás. Vinkó József felidézett egy interjút egy balatoni étteremtulajdonossal, aki szerint a COVID a megbízható beszállítók felét elsöpörte, és a nagy részük nem is tért vissza.
A húsellátás is gondokkal küzd: ha valaki magyar tarka tehenet vagy angus marhát tenyészt, de a környéken nincs vágóhíd, akkor 1-200 km-t kell utaznia, hogy a saját állatát levágathassa, mielőtt az éttermeknek szállítana. A speciális húsokhoz (kecske, bárány) nehéz hozzáférni, pedig volna rájuk kereslet. A magyarok 90%-a gyakorlatilag csak kétféle húst fogyaszt: sertést és csirkét.
A csárdák eltűnése
A műsorvezető gyermekkori emlékei kapcsán szóba került, hogy a balatoni vendéglátást egykor a csárdák dominálták – az ikonikus „3P" (paprika, Piroska, puszta) és a buszos kelet-német turisták korszakával. Vinkó József szerint ezek a „vaskos műbőrbe kötött étlapokkal" és „tányérról lelógó mikrózott hússzeletekkel" működő Becsali csárdák mára megszűntek, vagy legalábbis nem élik virágkorukat. A csárdakultúra kihalását fájdalmasnak nevezte, mert ahelyett, hogy megújult volna a tipikus csárdaételek (birkapörkölt, slambuc, tarhonya) újragondolásával, a forma egyszerűen eltűnt.
A csárdák hagyományos helyszínei a Bakony és az Alföld voltak, Petőfi Sándor a „csárdák költője" volt, a nászéjszakáját is csárdában töltötte Koltóra utazva.
A borfogyasztás drámai visszaesése
A beszélgetés egy hosszabb kitérőt tett a borfogyasztási trendek irányába. Vinkó József ismertette: Magyarországon tíz évvel ezelőtt 29 liter volt az egy főre jutó éves borfogyasztás, ami mára 19 literre csökkent. A tendencia nemzetközi: a német, olasz és francia borászok is hasonló problémákkal küzdenek.
A főszerkesztő egy olasz elemzést idézett, amely a jelenséget generációs okokkal magyarázza:
- A baby boomer generáció volt az igazi nagy borfogyasztó, de ők kezdenek kihalni.
- Az X generáció már találkozott az egészségügyi tudatossággal (az alkohol káros), de még fogyaszt.
- A Z generáció körében az Aperol Spritz és a koktélok vették át a bor helyét.
- Az Alfa generáció már „azt sem tudja, mi a bor".
Különösen a tanninos vörösborok fogyasztása esett vissza. Emellett strukturális okok is vannak: túl sok borászat keletkezett, túl sok bort termelnek a csökkenő fogyasztáshoz képest. Az Európában eladott borok 85%-a spanyol tartályos bor, ami 1000-2000 forintos palackáron kapható – a minőségi borfogyasztás arányaiban zsugorodik.
Paradox módon miközben az átlagember szegényedik és kevesebb bort fogyaszt, a luxusborok piaca virágzik: a bordói nagy tételek, a Petrus palackok több ezer euróért cserélnek gazdát. A világon soha nem volt ennyi dollármilliomos, mint most. Egy francia humoristát idézve: az „új gazdagok" (nouveau riche) mellett egyre többen vagyunk „régi szegények" (ancien pauvre).
A balatoni borászok erre a rozéval, pezsgővel és prosecco-jellegű gyöngyöző borokkal próbálnak reagálni, mivel a pezsgőfogyasztás például növekszik. A borfogyasztás visszaesése olyan neves balatoni borászokat is érint, mint Légli vagy Bock, akiknek borkoktélok gyártását javasolják, ami a főszerkesztő szerint meglepheti őket.
Északi part vs. déli part – gasztronómiai különbségek
A műsorvezető felvetésére, miszerint a balatoni gasztronómiai forradalom az északi partról (Káli-medence, Füred, Tihany) indult, és a déli part máig más vendégkört és színvonalat képvisel, Vinkó József részben egyetértett. Megfogalmazása szerint az északi parton a termelők, borászok és gasztronómusok testközelben voltak, míg a déli part sokáig lemaradt. A kivételt a Boglár-Lelle környéki borászatok jelentették. Az utóbbi időben azonban a déli part – és különösen a sokáig leszakadt Keszthely térsége – erőteljesen felzárkózik.
A főszerkesztő személyes kedvenceit is felsorolta: a déli parton a Kistücsök hideg kovászos uborkalevesét, az északin a Füredi Sparheltet, és mindkét parton András Büfé horgászott halait emelte ki. Megjegyezte, hogy ma már Siófokon is több jó hely van (nem csak a Mala Garden), és nem kell 30-40 km-t autózni egy jó étkezésért.
„A gasztronómia az egy lutri, ugyanolyan, mint a házasság vagy a szerelem. Nagyon könnyen csalódhatsz." – Vinkó József *
Különleges történetek és kezdeményezések
A beszélgetésben két figyelemre méltó kezdeményezés is szóba került:
1. A déli part első rooftop bárja épp a napokban nyílt meg Balatonmáriafürdőn.
2. Az alsóőrsi Fedélzet Bisztró, amelyet a balatoni vízimentők működtetnek. Ennek különlegessége, hogy az étterem nyeresége a vízimentési feladatokat támogatja – a szlogen: „jót enni és egyúttal jót tenni". A főszerkesztő döbbenettel konstatálta, hogy a vízimentést az állam nem szubvencionálja, és a szervezet kénytelen gasztro-bevételekből fenntartani magát. A Magyar Konyha nyári lapszámában erről külön riport is olvasható.
„Az, hogy a balatoni vízimentők gasztróból tartsák fenn a vízimentést, az azért ellentmond annak a félelmünknek, hogy a balatoni gasztronómia tönkremegy." – Vinkó József *
A vendéglátás aktuális kihívásai
A Balaton környéki vendéglátás továbbra is küzd a minőségi munkaerő hiányával, a magas energiaárakkal és az alapanyagárak emelkedésével. A Velencei-tó környéki helyek bezárása némileg enyhítette a munkaerőhiányt, mivel az onnan érkező dolgozók a Balatonnál keresnek állást. A szezon rövidsége további probléma: a törekvés ellenére sem sikerült bevonni a júniust, legfeljebb a szeptemberi „vénasszonyok nyara" hoz némi forgalmat. A Balatoni Kör elnöke, Paár Gábor és elődje, Laposa Bence is azt hangoztatják, hogy a „szezon" szót ki kellene törölni, és a Balatonra nem szabad csak fürdőrégióként tekinteni, de ez a szemléletváltás még várat magára.
A Gasztrokalauzban piktogramok segítik a tájékozódást, köztük egy 365-ös számmal jelölt, amely az egész évben nyitva tartó helyeket jelzi. Ez azonban nem ad információt arról, hogy egy novemberi esős hétköznapon is nyitva vannak-e, vagy csak hosszú hétvégéken.
Záró anekdota: Podmaniczky báró és a légy a levesben
A beszélgetés végén Vinkó József egy anekdotával illusztrálta a vendéglátói kritika művészetét: Podmaniczky Frigyes báró, a „Pepi a nadrágokban" néven ismert figura a Gundel elődjében, a Vampeticsben ebédelt, és két légy úszott a levesén. Tiltakozása így hangzott:
„Kéretem Vampetics urat! Drága Vampetics úr, én nagyra becsülöm, hogy maga megpróbálja eltalálni az ízlésemet, de mostantól kezdve, ha lehet, külön kis tányérba szervírozza a legyeket, és majd én eldöntöm, hogy hányat kérek." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "pólba küz" / "pólba küzűzről": a Paul Bocuse név ASR általi félreértése. A szövegkörnyezet alapján egyértelműen Paul Bocuse-ről van szó, a híres francia séfről.
- "Fenmecker / Vmecker": nagy valószínűséggel a német "Feinschmecker" (ínyenc) magazin nevének torzult alakja.
- "Quizin the France / quiz the France": a francia "Cuisine et France" vagy "La Cuisine Française" magazinra utalhat, amelyet 1947-ben alapított Curnonsky. A pontos cím az ASR hibája miatt bizonytalan.
- "Gamberorossi / Gamberi / Gamberor Rossi": az olasz "Gambero Rosso" magazin nevének félrehallott változata.
- "Strucfarm": valószínűleg egy termelői márka vagy gazdaság neve, a pontos alak nem rekonstruálható egyértelműen, de a „farm" utótag alapján termelői portré részeként kerülhetett említésre.
- "bivajt tatár velős csontcsónakban": az "év strandétele" díjnyertes fogás neve, valószínűleg "bivalytatár velős csontcsónakban" – a bivalyhúsból készült tatár és a velő kombinációja, csontcsónakban tálalva.
- "aprikai harcsa": értelemszerűen "afrikai harcsa", a gasztronómiában gyakran használt halfajta.
- "patkó Zamárdiban a Patkób fében": valószínűleg "Patkó büfé" Zamárdiban, az „f" betű ASR hibája lehet.
- "fis chipset": a "fish & chips" étel nevének eltorzult alakja.
- "eperdel cepiről": valószínűleg "Alain Ducasse-ról", a híres francia séfről van szó, akinek neve az ASR számára nehezen felismerhető.
- "Szofipikről": nagy valószínűséggel "Sophie Pic", a neves francia női séf nevének torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:01]Várja önt a stúdióban Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője.
[00:00:09]Az Aréna távközlési partnere, a Van Magyarország.
[00:00:14]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:18]Köszöntöm az Infórádió hallgatóit.
[00:00:18]A mikrofonnál a Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Vinkó Józsefet, a Magyar Konyha Magazin főszerkesztőjét.
[00:00:25]Szervusz.
[00:00:25]Köszöntelek.
[00:00:27]Szervusz.
[00:00:27]Én is köszöntelek.
[00:00:29]Gasztronómia, gasztronómiai trendek és Balaton.
[00:00:31]Erről lesz szó a következő szűk egy órában.
[00:00:34]Egyfelől azért, mertogy nyár van, másfelől pedig azért, mertogy a magyar konyhamagazin nyári számának a mellékleteként ismét megjelent a Balaton Gasztokalauz, és pedig immár 14.
[00:00:45]alkalommal.
[00:00:45]Úgyhogy mondhatni, hogy már múltja van ennek a gasztokalauznak.
[00:00:50]Beszélünk is erről részletesebben, de hát múltja, nem is akármilyen múltja van magának a magyar konyha magazinnak is, hiszen idén 50 éves ősszel lesz majd a kerekévforduló az 50 esztendő.
[00:00:59]Havi [horkantás] magazin esetében azért a magyarországi lappiacon ez igencsak szép számnak mondható ez az 50 év.
[00:01:06]Egyúttal [horkantás] mondhatjuk, hogy ez a magyar konyha elmúlt fél évszázadának a fejlődésörténetét is leképezi?
[00:01:13]Hát nem csak a magyar konyháét, hanem egy kicsit a nemzetközi konyhájét is, mert ugye folyamatosan voltak azért kitekintő cikkek a világkonyhára is.
[00:01:25]Hát egyrészt a a világkonyha öt évtizede [torokköszörülés] akarva akaratlanul benne van, mert bármilyen meglepő már 1976-ban az első számban szóba kerül, pólba küz.
[00:01:42]Az ember ugye a szocializmus korszakában ez ez erről nem nagyon igen tudott semmit, de a konyha erről már akkor tudomást vett.
[00:01:50]Én inkább abból az aspektusból nézném, hogy ez egy kicsit nem csak a gasztronómia története, hanem gasztrokulturális történet.
[00:02:00]De hogy vállaltan is így is indult, ha én jól emlékszem, a 70-es években a magyar konyha magazin, hogy nem egy kvázi receptgyűjtemény, hanem ennél széles az indulás alap anekdótáját.
[00:02:08]Nem, nem.
[00:02:10]Az borzasztóan vicces.
[00:02:10]Örkény István új felesége F nagyon.
[00:02:13]Igen.
[00:02:13]Igen.
[00:02:18]És örkény sakkozott Boldizsár Ivánnal, aki akkora lapkiadó nagy hatalmú elnöke volt.
[00:02:25]És E nagy Angéla ott tet vett, zsörtölődött, tehát zavarta őket.
[00:02:30]És akkor azt mondta a Boldizsár, ez anekdóta, de epna Jongélától tudom, azt mondta Boldizsárkénynek, hogy főzni tud.
[00:02:42]Á, de hogy nem nem fiatal korosztály.
[00:02:47]Játszottak tovább.
[00:02:47]Írni tud.
[00:02:47]Hát írni miért tudna?
[00:02:50]Most miért kérdezed ezt?
[00:02:53]Hát azért, mert arra gondoltam, hogy csinálnánk neki egy gasztronómiai újságot, és akkor jobban, könnyebben sakkoznánk.
[00:02:59][nevetés] Jó.
[00:03:01]Semmi nevettek.
[00:03:01]Majd egy idő után azt mondja örké anyósa, hogy beirattam az Angélát egy főző tanfolyamra.
[00:03:08]Most ha hiszed, ha nem így indult a dolog, először megtanult főzni.
[00:03:14]Aztán az írás meg úgy nézett ki, hogy Boldizsá Iván meg Örkény megkérte az összes havert Szakonyi Karcsitól Galsai Pongrácon keresztül a kor legjobb írói és publicistái elkezdtek írni a Magyar konyhába.
[00:03:32]Tehát a magyar konyha egy gasztrokulturális lapként indult.
[00:03:37]Tehát korán sem receptgyűjteményekről k szó nincs róla.
[00:03:39]Voltak receptek is benne természetesen, sőt olcsó receptek, sőt mirelit oldalak, de például az édesanyám főztje című rovat, az pillanatokon belül híres lett.
[00:03:52]Na most amit még úgy, amit még el kell mondanom, az az, hogy nem sok Európában nem sok 50 évnél idősebb gasztokulturális lap van.
[00:04:03]Én kettőt szoktam említeni, a Fenmecker nevű németlapot.
[00:04:10]Vmecker az Injencet jelent.
[00:04:10]Ők tavaly ünnepelték az 50.
[00:04:14]évfordulójukat, de mindenképpen a korelnök az a Quizin the France, quiz the France, amit Kurnonski alapított 1947-ben.
[00:04:28]A mai ismeretek szerint folyamatosan megjelenő havilap kettő-háromban több, mint a magyar konyha.
[00:04:35]A Gamberorossi, Gamberi, a Gamberor Rossi nevű olaszlap, az az mostanában akadozik, nem jelenik meg folyamatosan.
[00:04:45]Tehát a magyar konyha azzal, hogy 50 éve folyamatos havilapként megjelenik, nyugodtan mondhatom, hogy benne van az első öt európai gasztrult történeti szempontból is.
[00:04:59]Ilyen szempontból nagyon vicces.
[00:04:59]Igen.
[00:05:02]Na most ha azt nézed, hogy van-e ennél régebbi magyar újság napilap folyóirat, természetesen van, de gasztro témában nincs.
[00:05:12]Ühüm.
[00:05:14]egyébként ugye az indulásról beszélgettünk, ahogy el is mesélted ezt az 1976-os történetet.
[00:05:18]De hogyha megnézzük egyáltalán az 1970-es évek, azért nagyon más volt, nagyon más lehetett a gasztronómia, egyáltalán az alapanyagok köre, mint aztán az évtizedek során, vagy az évtizedek elteltével.
[00:05:31]Sőt, megkockáztatom, hogy a gasztronómia, a főzés, a konyhaművészet, mintogyha kifejezetten azért a az elmúlt években került volna nagyon a figyelem és az érdeklődés középpontjába, és lett egyre hangsúlyosabb a különböző főzőműsorok, gasztrovetélkedők nyomán.
[00:05:47]Sokkal hangsúlyosabb lett az, hogy mit is eszünk, hogyan is készül, hogyan készíthető el egy étel, mi mindent és hogyan használunk fel a konyhában.
[00:05:55]Te is így érzed ezt, vagy ezt csak én látom így?
[00:05:57]Hát 1976 azért egy érdekes dátum, mert ez a francia új konyhaindulás quiz New Cuin Frances.
[00:06:10]És ugye akkor a az ön önmagára ébredés, a tudatos, a tudatos vásárlás, a tudatos főzés évtizede volt, és át átszűrődött Magyarországra.
[00:06:23]Az egy más kérdés, hogy még abban az időben a b színt a pultalól lehetett csak megszerezni.
[00:06:33]Hát ismered a b színró híres történetét?
[00:06:36]Azt már meséltem.
[00:06:40]Igen.
[00:06:40]Tehát pártutasításra kellett megjelenni a bszínronónak, nehogy a magyar nép úgy érezze, hogy kitolnak vele.
[00:06:47]De ezeket a régi lapszámokat lapozgatva megdöbbentően tájékozott volt az újság, hogy ez mi ebből mi ment át a hétköznapokba, és miket főztek, és a szegény konyha létezett-e, vagy nem?
[00:07:06]De hát gondolj bele, hogy volt egy olyan rovad, hogy 10 Ftos ételek.
[00:07:13]Tehát ez egy más korszak volt.
[00:07:16]Az elmúlt két évtizedben lett tudatos Magyarországon ez a kérdés.
[00:07:18]És a magyar konyha legnagyobb erényének azt tartom, hogy három dolog ötvöződik.
[00:07:24]Egy hagyományos gasztrolap, egy gasztrokulturális rész, ahol írók írnak és a harmadik a termelői rész.
[00:07:33]Na ez vadonatúj.
[00:07:36]Tehát az, hogy követjük a tenyésztőket, termelőket, és minden lapszámban, 16 éve csináljuk mi, minden lapszámban legalább két termelőről van portré.
[00:07:51]És a Strucfarmtól a sáprány termesztőig a legképtelenebb dolgokról derül ki, hogy igenis van Magyarországon lehet kapni az akvakultúrák.
[00:08:07]Ez ez a három teszi a lapot egy együvé.
[00:08:11]Most a az 50.
[00:08:11]évforduló tiszteletére például elővettük a régi keresztrejtvényeket és borzasztóan vicces, hogy hogy megfejthetők.
[00:08:23]És most is például a legutóbbi, legújabb lapszámban is van egy keresztrejtvény, aminek egy francia híres francia szakács mótója a a vezér, amit ké meg kell fejteni.
[00:08:37]Igen.
[00:08:38]És az az olcsó receptek, amik ugye mindig ma az olcsó recept az a 10 Ft-ból 2500 Ft lett.
[00:08:49]Igen.
[00:08:49]Igen.
[00:08:49][nevetés] Hát ezen jól lehet látni.
[00:08:50]eltelt 50 40-50 év.
[00:08:54]Igen.
[00:08:55]Aztán az éttermek magténete különféle séfportrék, a kitekintés külföldre.
[00:09:01]Nincs, ha hiszet, hanem nincs olyan európai híesséf, aki ne szerepelt volna a konyhában portréval vagy interjúval, amire nagyon büszke vagyok, mert itt nem csak pólba küzűzről van szó, megéredelt cepiről, Thomas Kellerről, hanem főleg például a női szakácsokról, Szofipikről és egyebekről.
[00:09:29]Igen, hát egy széles széles merítéssel dolgozik a magyar konyha, és hát ez az 50 év, ez ez nyilván sajtótörténeti, meg gasztrokulturális szempontból is nagyon fontos.
[00:09:38]És hát hagyomány lett az évek során a Magyar Konyha Magazin esetében, hogy kiadványok is kapcsolódnak a magazinhoz, rend szerint a év végén, illetve hát a nyári lapszámokhoz ileténképpen most 14.
[00:09:51]alkalommal megjelenő balatoni kiadványnak is már hagyománya és múltja van.
[00:09:57]Jól lehet most azért [horkantás][torokköszörülés] egy megújult formában a szerkesztési elveket megtartva, de a válogatást szűkítve jelent meg a gasztokalaus, top 100 balatoni helyett ajánlva, bemutatva.
[00:10:10]Ö nem is tudom, szigorúbb lett a magyar konyha magagazin most ezen a téren, mert tavaly tavaly előtt, ha én jól emlékszem, akkor 300 vagy 300-nál több hely is szerepelt a kiadványban, de emlékszem, beszélgettünk egyszer, amikor talán 400 helyet is ajánlottatok, most top 100 van, és emellett egyébként van még 45 új hely is, de hát azért ez egy ez egy szűkebb mustra most mindenképpen szigorúbbak lettetek már a top 100 az csak étterem, amikor [torokköszörülés] Amor 400 hely volt, akkor abban benne voltak az új helyek is, a piacok is, a termelők is.
[00:10:46]Ha most összeadod az új helyeket, amiből 47 van, és a piacokat meg a termelőket, amiből 50, akkor ez majdnem 200.
[00:10:55]De most azért választottuk, kicsit kezdett unalmas lenni ez a top 300, és gondoltuk, hogy szigorítunk egy kicsit, de ez a top 100, ez most csak étteremm cukrázda étterem.
[00:11:10]És külön van a és hát büfék azért strandbüfék azok ott vannak benne, persze azok benne vannak.
[00:11:15]Ö hogy miért kellett egy kicsit szigorítani?
[00:11:18]Az szerkesztőjelv az ugyanaz az óramutató járásával balról jobbra haladva hat régió és minden régióban durván 16-17 étterem, illetve cukrázda.
[00:11:32]Ezek valóban most a legjobbak, de ezek nem, ez mindig ördögi, mert akárhogy is csináljuk, ami egyes, vagy ami legelől van, arról mindenki azt hiszi, hogy ez értékbolsor, holott ez nem az, ez az oramutató járása szerint, ahogy a helyek egymás után következnek.
[00:11:53]Igen.
[00:11:53]Pedig hát azt tudjuk, ugye rendre elhangzik, mi is erről többször beszélgettünk a gasztokalauzzal kapcsolatosan, hogy nem akar hagyományos értelemben vett olyan gasztro vagy étteremkalauz lenni, ami pontozna, rangsorolna, minősítene.
[00:12:05]Ez így van most az idei kiadványnál is.
[00:12:08]Vagyis vállaltan vagy felvállaltan mindig is egy hát nem is tudom, hogy fogalmazzak, egy ilyen [torokköszörülés] kulináris iránytű, vagy egy ilyen kulináris útikönyv szeret a magyar konyha kedvencei.
[00:12:20]És ezért semmilyen olyan elemzői, tesztelői felelősség, mint ami a Michlen vagy a Gomio esetében követelmény itt nincs.
[00:12:31]Tehát itt gyakorlatilag 14 éve gasztrokulturális újságírással foglalkozó emberek szinte most már következetesen ugyanazt a régiót nézik.
[00:12:44]De akkor fel is vállaljátok azt, hogy ez akár lehet egy szubjektív.
[00:12:47]Ott van a szerzők neve hátul.
[00:12:47]Ebben sok szubjektivitás is van, de hát aki 14-15 éven keresztül egy adott régiót vizsgál, mert ott van nyaralója, vagy minden évben ugyanoda megy, ezek kialakult körök.
[00:13:03]Ezt pontosan tudod te is.
[00:13:03]Majdnem mindig ugyanoda mész, és onnan kirándulsz el.
[00:13:09]Ott ott már az összes sépet, összes éttermest, összes termelőt ismerjük, és gyakorlatilag ők fogadnak már eleve azzal, hogy nyílt egy új hely, bezárt egy hely, tehát hogy honnan van az információ a saját tapasztalatom túl a megbízható informátoroktól.
[00:13:28]Tehát körülbelül 1000-1500 hely van a fejünkben, és ebből alakul ki ez a 100.
[00:13:35]Ühüm.
[00:13:35]Ugye azt mondtuk, hogy nincs pontozás és nincs minősítés, meg nincs rangsor, de hát nyilván pusztán az, hogy ajánlottan bekerül a kalauszba egy hely, az valamilyen formában azért mégis csak egy minősítés, ahogy talán az is, hogyha történetesen kikerül onnan.
[00:13:49]És most azért az idei kiadványba, mivel hogy szűkebb azért a a merítés, azért többen is kikerültek.
[00:13:56]De emlékszem én arra, hogy még a az első időkben volt olyan hely, talán a az első gasztokalauzok esetében beszélgettünk is erről, hogy volt olyan hely, ahol a tulajdonos vagy az étterem vezető kifejezetten kérte, hogy ne szerepeljen a kalauszban, mertogy akkor vélhetően megnő az érdeklődés, megnő a forgalom, márpedig arra mondjuk az illetőnek egy kis hely lévén nem volt megfelelő kapacitása.
[00:14:16]De úgy tudom, van olyan eset is, hogy valaki dühött cafatokra lépi a kalauszt, merthogy évek óta nem tud bekerülni ebbe a kiadványba.
[00:14:27]Hát [nevetés] ez ez látom tájékozott, vagy ez most fordult elő 15 év alatt először, hogy valaki bedühödött.
[00:14:37]Hát aki megírta, de lehet, hogy azért voltak már [torokköszörülés] többen, akik dühösek voltak, és jó hát arról tudunk, arról tudunk, ami eljut hozzánk, de ez most ugye dokumentálva van a Facebook oldalon.
[00:14:50]Igen.
[00:14:51]Hogy mit tudok erre mondani?
[00:14:54]Hát az imént mondtam azt, hogy közel 1500 hely van a fejünkben.
[00:14:57]Hát ő most valamilyen ok miatt nem volt benne egyébként.
[00:15:03]Igen.
[00:15:03]Ő azt írta, hogy ő soha nem volt benne az előző 12.
[00:15:05]egyébként a neve ismert, és ő idén márciusban vett food truckot és ugye hát ez még nagyon tisztázatlan, hogy hogy működik, de jól néz ki az a futuck.
[00:15:17]Én személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy ő bekerüljön.
[00:15:26]Sajnálom valahogy kikerült még a került ki.
[00:15:27]Nem volt benne soha.
[00:15:29]Tehát jelen pillanatban inkáb úgy lehet úgy lehet fogalmazni, hogy valamilyen ok miatt nem került be, de ennek nem személyes oka van.
[00:15:37]Ugye hát ismertek a étteremkalauzok történetéből a nagy esetek, amikor Pólboküzű a híres német kritikust kidobta az étterméből, mert vidéki kocsmárosnak nevezte.
[00:15:55]Vagy amikor Vicigman kitiltotta, német híres német sép kitotta a másik nagyon híres kritikust, vagy amikor amikor forrólevessel öntötték nyakon az egyik francia kritikus tűükben, a szakácsok úgy tettek, mintha megbotlótak volna.
[00:16:18]Tehát ez egy nagyon mondhatnám azt, hogy a gasztronómia kertje tele van mi múzákkal.
[00:16:24]Ühüm.
[00:16:27]És olykor tele van indulatokkal is.
[00:16:29]De de ugyanakkor meg én megértem ezt.
[00:16:32]valaki tényleg dolgozik, és tényleg meg akarja mutatni saját magát, és valóban úgy érzi, hogy ő neki méltó helye lenne és nincs benne, akkor én teljesen őszintén elfogadom és meg is ígérem, hogy meg fogjuk nézni és a lehető legkövetkező alkalommal akár már az újságba is beletesszük a Mert nem úgy néz ki, hogy egy amatőrrel van dolgunk, mondjuk Az jutott ennek kapcsán eszembe, amit mondasz, hogy hogy azért nyilván nehéz körbejárni akár az új helyeket, vagy a régiekhez is újra ellátogatni, merthogy merthogy azért hát ugye folyamatosan nyílnak új helyek, persze vannak a amelyek bezárnak, vannak arról egyáltalán adatok vagy számok, hogy a Balaton környékén, most csak a Balaton környékéről beszélgetünk, hogy ott milyen nagyságrendben vannak vendéglátóhelyek, éttermek.
[00:17:28]Hát a 2024-es Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarországon [torokköszörülés] 10000 emberre jut 45 étterem.
[00:17:38]Ez meleg konyhás éttermet jelent.
[00:17:43]Tehát ebben benne vannak a bizstrók is, meg szerintem a strandbüfék is.
[00:17:45]Ez nem teljesen pontos, de ez azt jelenti, hogy Magyarországon 45000 étterem van.
[00:17:50]Most ez megyékre kivetítve azt jelenti, hogy körülbelül olyan 4050 étterem jut 10000 főre megyénként a lakosság arányás arányában, de kilométer magasan a legmagasabb ez a szám a három Balatont övező megyében, Zala megyében, Veszprémben és Somogyban.
[00:18:14]Ott 70 és 82 között van.
[00:18:19]Tehát még még Budapest a maga a főváros is alig vetegszik ezzel, hogy 10000 főre 882 étterem is jusson.
[00:18:30]Ez teljesen egyértelműen számomra azt bizonyítja, hogy a Balaton térsége a legjobban ellátott hely.
[00:18:39]Most persze erre jogosan mondhatja bárki, hogy jó, de ez szezonális, ez nem egész évben nyitva tartó, ez igaz.
[00:18:47]És jogosan mondhatja azt is, hogy borzasztó nagy a fluktuáció.
[00:18:52]Most azért választottuk idén azt, hogy az új helyeket nem besoroltuk a régiek közé, mert a régiekről 8 10-15 éves tapasztalatunk is van.
[00:19:01]Az új helyekről nincs semmi, mert a többségük egy vagy két hónapja nyílt.
[00:19:07]De ugyanakkor bizalmat szavaztunk nekik, betettük, ezzel bizonyos reklámot is biztosítunk.
[00:19:15]a megmaradásukat segítjük.
[00:19:19]Ez egy szolgálat, ha akarod, hogy ebből jövőre mennyi marad meg és kerülhet be a nagy listába, az majd kiderül.
[00:19:29]És hát ez azért is nehéz, mert ugye ezeket a helyeket körbejárni a a kiadvány ugye június végén jelenik meg, tehát ez azt jelenti, hogy valamikor jócskán az előszonban vagy az előszonban kell meglátogatni ezeket a helyeket.
[00:19:44]Hát olyan olyan hely, ahol legalább valami minimális tapasztalat ne lenne, tehát legalább egy ételtnek hostoltunk volna, vagy ne ismernénk magát a sépet, aki garancia, vagy a tulajdonost, aki új helyet nyit, olyan nincs benne, de olyan azért van most külön az új helyek, azért vannak különvé.
[00:20:05]Ez 47 a az idei számban.
[00:20:10]Ők nem működnek még folyamatosan.
[00:20:10]Most van olyan, amelyik például most kezd el folyamatosan működni, és majd az elkövetkezendő szezon meg az elkövetkezendő időszak mondja meg, hogy egyébként ő jogosult-e vagy nem.
[00:20:25]Azt azt látszik a kiadványból is, meg hát hogyha megnézzük a korábbi kiadványokat is, hogy nagyon is változik a gasztronómia Balaton körül, de ahogy a bevezetőben is olvasható, azt írjátok, hogy 2026-ban elsősorban a street food és a gyorsan fogyasztható fogások határozzák meg a balatoni gasztronómiát.
[00:20:46]Hát ugye tópartról, nyaraló régióról lévén szó, ez talán nem is meglepő.
[00:20:53]Gondolom itt azért kevésbé lehet terepe a fine diningnak.
[00:20:55]Tehát nyilván ez a street food vagy beach food, mert ugye be került a szóhasználatba évekkel ezelőtt éppen a balatoni helyek kapcsán a beach food is.
[00:21:05]Na most ez nagyon érdekes, mert arra biztos vissza tudsz emlékezni, hogy volt egy kísérlet, hogy a budapesti fineingot levigyék a Balatonpartra.
[00:21:13]Tavaly, tavaly előtt is voltak erre kisérlet.
[00:21:15]Hát inkább két-három éve tetőzött ez.
[00:21:18]Hát tavaly mondjuk például Rácienő is megpróbálkozott, egy szezont élt meg a és aztán most már nincs is az a hely.
[00:21:23]Így van.
[00:21:23]Tehát az én tapasztalatom az, hogy a balatoni f dining nagyon-nagyon kevés helyen vált be, és most már a kis tüücsök vagy a sparhelt sem szereti a Balatonfiladi Sparhelt és a szemesi kis tüücsök, vagy a villakabala.
[00:21:42]Ők sem szeretik, ha őket fine diningnak minősítik.
[00:21:44]A fine valahogy nem passzol a balatoni életérzéshez.
[00:21:50]Tehát a balatoni életérzéshez sokkal jobban passzol a rosé fröccs, a tejfölös lángos, az aranypart, aranyhíd, a a az esti az esti életább lazább helyek a színek, a türkiznek az árnyalatai, mint a batiszt vagy damaszt abrosz, a kesztyűs pincérek, amik egyébként már a világban is a finelingból kezdenek kimenni a divatból.
[00:22:18]kistücsökben meg ezeken a helyeken talán korábban sem volt ez, csak inkább a a a menüben próbáltak ehhez igazodni.
[00:22:24]És azért én azt látom, említetted ugye a Villakabbalát, hogy a Villakabalában is azért például van degusztációs menü, ami azért jellemzően a fine dining helyeknek a Igen, de de ezeknek a száma nagyon csekély lett.
[00:22:38]Tehát ha megnézed, Michlen ajánlás is már olyan helyek kaptak, amelyek sokkal egyszerűbbek és közelebb vannak a bistróhoz.
[00:22:49]Néhány mislenajánlás van a Balaton.
[00:22:52]De hát ez is nagy dolog, azért vannak igen mislenajánlott helyek.
[00:22:53]Igen.
[00:22:56]Tehát a a világ az egész világban egy őrületes őrületes változás zajlik.
[00:22:59]Tehát a gasztronómiában özasztóan érzékeny szakma, mondok egy példát.
[00:23:10]Most, hogy a velencei tó körül bezártak a helyek, most egy kicsit enyhült, ezt séfektől és tulajdonosoktól hallottam, kicsit enyhült a nyomás a Balatonon, mert akik bezártak Velence, a Velencei tó körül, azok ugye most állást keresnek a balatonjelyeken, de ami kevésbé lehet munkaerőhiányról beszélni a balatoni enhyítette ezt kétségtelenül enyhítette.
[00:23:39]Ö ennek ellenére megmaradtak a a kihívások, tehát megmaradt továbbra is a az energiára kőrületes magas, mi volt a bizonyos minőségi munkaerőhiány.
[00:23:55]Ö hát és az alapanyagok se lettek olcsóbbak.
[00:23:57]Az alapanyagok sem lettek olcsóbbak.
[00:23:57]A szezon egyáltalán nem bővült, tehát nem sikerült júniust bevonni.
[00:24:03]Talán szeptemberig a a vénasszonyok nyara majd ezen Igen.
[00:24:09]Tehát ugye a a szlogán meg a törekvés az az egész évben Balaton, tehát nem csak, hogy a szezont meghosszabbítani.
[00:24:14]Sőt, hát ugye éppen néhány héttel ezelőtt ugyanebben a műsorban itt volt a Balatoni körnek a az elnöke, PA Gábor, aki arról beszélt, hogy tulajdonképpen és Laposa Bence és a korábbi elnök is ezt hangoztatta, hogy azt a a szezon szót azt ki kéne törölni, és azt el kéne felejteni, hogy szezon.
[00:24:32]Balatonra nem szabad csak fürdőrégióként tekinteni, hanem van két hónap, amikor amikor fürdeni is lehet a tóban, de hogy ezt a ezt a szemléletet meg kell változtatni.
[00:24:40]De hát ez még ez még úgy tűnik, hogy ez odébb van.
[00:24:45]Hát nekünk piktogrammok próbálják orientálni az olvasót, és ezek közül a piktogrammok közül az egyik az azokat a helyeket jelöli 365-ös számmal, amelyek egész éében nyitva vannak.
[00:24:59]De azt sajnos nem lehet tudni, hogy ezek a helyek valóban nyitva vannak-e hétfőtől vasárnapig, vagy hosszú vagy hosszú hétvégéken vannak nyitva.
[00:25:12]Hé, és főleg nem jelöli azt, hogy nyáron ha teljesen egész héten nyitva is vannak.
[00:25:19]Vajon ez hogy van novemberben vagy decemberben?
[00:25:22]Hát igen.
[00:25:22]Egy novemberi ónosesős csütörtökön nehéz mondjuk fonyódon nyitva tartani egy helyet.
[00:25:26]Szó volt már arról, hogy dominál most a az úgynevezett tóparti street food, vagy a beach food a Balaton parton is, és ez lett a az igazán hangsúlyos a balatoni gasztronómiában, de azért talán erről is beszéltünk már a korábbiakban, hogy azért a büfé kínálatát is alakította, formált-e a kreativitás, a kreatív konyha felé nyitás, az újravó nyitás.
[00:25:53]Tehát az a az a klasszikus balatoni gasztronómia hármas egység, a vy lángos palacsinta hack, azért igencsak meghaladottá vált.
[00:26:04]Úgyhogy persze azért ezekre sem kell lemondani a tóparti büfékben.
[00:26:10]Bár [horkantás] egyébként a a Beach Food forradalom egyik főhelyén a Balatonudvari Kalóz büfében ott van egy felirat egyébként, hogy a a hacket száműztük.
[00:26:20]És hát tényleg sok helyen lehet már találkozni a hack vagy az argenentin hackhelyett, a nem tudom hány ezer kilométerről érkező argentin hack helyett, például a keszthelyi tokhallal, vagy például olyan fogásokkal, ami tavaly az év strandétele, mert ugye van van már egy ilyen verseny is, ahol mindig megválasztják az év strandételét.
[00:26:38]Az év strandétele tavaly az a balatonöröki kicsi csóka jóvoltából lett a bivajt tatár velős csontcsónakban.
[00:26:46]Szóval, hogyha ezt beillesszük, hogy itt itt gyakorlatilag strandbüfékről van szó, akkor itt egy nagyon izgalmas gasztraumi váltás is történt.
[00:26:51]Hogy látod ezt?
[00:26:53]Hát úgy, hogy a fine diningnak és a a kreatív konyhának, a szerzői konyhának óriási hatása volt a Balatonra is.
[00:27:01]És itt ami a legeslefontosabb az az, hogy már nem kell kiutazni se Burgerlandba a metróba vásárolni, se a francia ronzsi piacra hanem idehaza a tó körül 30-70 km-re, de még talán közelebb is megtalálhatók azok az alapanyagok, amik a minőségi konyha lehetőségei.
[00:27:31]Tehát ezt nem csak Gundel Károly Pólbokűz is mondta, hogy jó alapanyagot el lehet rontani, de rosszból soha nem lehet jót főzni.
[00:27:41]Tehát a legnagyobb fejlődést én az alapanyagok iránti tudatoságban látom.
[00:27:50]A legegyszerű, hát hogy egyre több termelő van jelen a a régió, mert hogy ez azért ez egy ez egy sajátos egymásra utaltság.
[00:27:58]Ezek a büfék, vendéglátóhelyek és a termelők egymásra utaltsák.
[00:28:03]Hát évekkel ezelőtt még magam is szórakoztam azon, hogy volt olyan sé, aki lement és kontrollálta a Balatonfelvidéken, hogy az a tehén milyen szénát, milyen szalmát, milyen milyen füvet legel.
[00:28:15]És hogy ez ez csomóf megpróbált tulajdont is szerezni.
[00:28:25]Ugye kapirgáló csirkétől kezdve a boldog disznóig, boldog malacig.
[00:28:29]Ezek akkor szlogenek voltak.
[00:28:32]Ma ez már teljesen természetes.
[00:28:34]Tehát ma senkinek a tó körül a legelvetemültebb egynyaras vállalkozónak sem jut eszébe kínai lángosporból lángost készíteni.
[00:28:46]Az egy más kérdés, hogy a lángos miért lett 2800 Ft közben a villanyárak és a energiaárak az Igen.
[00:28:56]Az egész ezt el tudjuk sorolni, csak éppen a jövedelmünk ennek arányában nem növekedett.
[00:29:01]pedig ugye azért érdekes, mert hogy a lángost már emlegettük többször, de hogy ez a sajtos, tejfölös lángos mindig a fokmérője a balatoni árnak, és hogy mennyivel lett drágább idén a Balaton az előző szezonhoz képest.
[00:29:11]Általában ez ezzel szokták Igen, pedig bevehetnénk a benzinköltséget is, a szállásköltséget is.
[00:29:18]Őrületes árban, őrületes módon emelkedtek a koktélárak.
[00:29:22]Igen.
[00:29:25]És ugye itt van egy probléma, amiről nem szoktunk beszélni, ez a bor kérdése, hogy csökken-e tovább a borfagyasztás, vagy nem.
[00:29:32]Mi a tipikus balatoni ital?
[00:29:36]Ugye számomra nem tud Igen, pedig nagyon sok gasztroniai kezdeményezés vagy hát úgymond új fajta nyitás az pont a borá a balatoni borászatok felől indult, ha én jól emlékszem annak idején.
[00:29:46]De most már ez egy kicsit megtorpant.
[00:29:48]Nem tudom, tudod-e, hogy a világ borfogyasztása hány százalékkal csökken?
[00:29:54]Nem tudom, de markánsan csökkent.
[00:29:54]Hát a hazai borászok is kongatják a vészharangot, és különböző borkoktélokban gondolkoznak.
[00:30:00]És hát azért én ilyenkor szoktam azon eltöprengeni, hogy amikor amikor olyan neves borászoknak, mint akár a Légli, akinek ugye szintén most behozta a gasztrvetületet is a a Balaton környékére, vagy a boknak azt mondják, hogy hogy csinálj borkoktélt, hát akkor az azért gondolom, hogy ez meglepődik ezen.
[00:30:21]Hát meg az alkoholmentes bor, amit ugye olasz borászok meg akarnak tiltani, hogy alkoholmentes bornak lehessen nevezni, ne lehessen bornak nevezni, ha alkoholmentes.
[00:30:37]29 l volt a per fő átlagos bólfogyasztás még egy 10 évvel ezelőtt, és most 19 liter.
[00:30:46]Ez a ez a magyarországi ez ez magyarországi nagyon hasonló a németországihoz is, de az olaszoknál, franciáknál is, akik azért ilyen boros nem bevallom, nem tudom, de ugyanúgy panaszkodnak.
[00:30:58]Ugye egy nagyon jó olasz cikket olvastam, ami ennek a jelenségnek az okát megpróbálja magyarázni.
[00:31:03]És nem a L langevity a hosszú élet titka az elsődleges.
[00:31:11]Az elsődleges az, hogy igazából a fröccsözés az a bommereknek volt a szokása.
[00:31:21]A következő generáció pedig ezt is emlegetjük azért amikor azt mondjuk, hogy te is említetted, amikor balatoni életérzés, akkor kint ülni egy teraszon, egy bortereszon és egy hosszú lépés hosszú lépés pohárban a kezed a partnered vállán és szemben nézed a lenyugvó napot.
[00:31:39]Igen.
[00:31:39]Igen.
[00:31:39]Na most ezt felváltotta az aperol sprc a negroni?
[00:31:42]Hát sőt vagy a koktélok.
[00:31:43]Tehát úgy úgy mondja ez az olasz cikk, és ez nagyon megfogott, hogy a boommerek ugye akik 680 közöttiek kezdenek kihalni.
[00:31:53]Ők voltak az igazi nagy borfogyasztók.
[00:31:56]Aztán jött az X generáció.
[00:32:00]Ezt egy bummert egyáltalán nem érdekelt, de az a tétel, hogy az alkohol az káros.
[00:32:06]Ugye, sőt, mi még azt tanultuk a francia paradoxon miatt, hogy a jó taminos vörösbor az a hosszú élet titka.
[00:32:17]Annak a fogyasztása meg különösen visszaesett a vörös borok fogyasztás.
[00:32:20]Hát sőt a taninosokévékképp.
[00:32:22]Tehát a boommerek kezdenek kihalni, csökken az alfogyaszt borfogyasztás.
[00:32:25]Az X generációt már elérte bizonyos szempontból az egészségügyi tudatosság, de még fogyaszt.
[00:32:34]A Z generációnál viszont valóban az aperóprc, az alfa generáció, az alfa generáció pedig nem is iszik bort, azt se tudja, hogy micsoda.
[00:32:44]Tehát a legelső egy generációs probléma, a második, hogy túl sok borászat lett és túl sok bort termelnek ehhez a csökkent fogyasztáshoz képest.
[00:32:57]Üüm, a harmadik, nem tudom, tudod-e, az egy döbbenetes adat.
[00:32:59]Az el Európában eladott borok 85%-a spanyol tartályos bor.
[00:33:09]És ezek azok a borok, amiket 1000-2000 Ft per palack áron meg lehet találni a plázák legalsó polcain.
[00:33:16]Tehát a minőségi borfogyasztás, amely eleve csak a borfogyasztás 5%-a volt, az döbbenetesen szűkül, főleg a vörösboré.
[00:33:28][torokköszörülés] Ezek a szőlőkivágások, különböző nagy borászatok megszűnése.
[00:33:34]Eközben érdekes módon, ugyanúgy, ahogy mindenben a luxus növekszik.
[00:33:37]Tehát ahogy arányosan az emberek szegényednek, de egyre több Lamborghint lehet eladni és egyre több hermésztáskát, a boroknál is ugyanez a helyzet.
[00:33:49]Az igazi bordóik, a petruszok meg ezek, ezek 1000 több 1000 euróér kellnek el per palack.
[00:34:00]Na most a legújabb statisztikák szerint több millióval nőtt a világon a dollármilliomosok száma.
[00:34:12]De hát nem tudom, hogy ennek mi az oka, de soha ennyi gazdag ember a földön nem volt.
[00:34:17]És mivel ezek az emberek nagyon rövid időszak alatt gazdagodtnak meg, nevezhetjük őket új gazdagoknak, nuvórisnek.
[00:34:28]Erre ezzel szemben mondja egy híres francia humorista, hogy én meg Ancien Pov vagyok, tehát vannak az új gazdagok és a régi szegények.
[00:34:39]A a borok esetében nem a balatoni borok fogyasztása növekszik, hanem a luxusé.
[00:34:46]Balaton nagyon kevés Petrusz kaliberű, sőt ez egyáltalán nincs.
[00:34:49]És ezért azt gondolom, hogy ezért próbálkoztak meg rengetegen a rozéval, ezért próbálkoznak meg rengetegen a pezsgővel, mert például a pezsgőfogyasztás növekszik.
[00:35:01]Hát, hogy a gyöngyöző borra a prosecó talán kategóriá Igen, igen, igen, igen.
[00:35:09]Prosecco az az Igen, igen.
[00:35:09]azért még visszatérve ahhoz, hogy hogy ugye a borfogyasztásban is markáns változások vannak, és hát azért a gasztronómiában is beszéltünk erről, hogy markáns változások vannak, de tegyünk talán egy kitérőt, mert az jutott eszembe, én gyerekkorom nyarairól emlékszem arra, hogyha balatoni étkezés, akkor a strandbüfék mellett a a csárdák voltak a a meghatározóak.
[00:35:32]Hát a kelet-német turisták párás szemmel keresték, hogy hol van a paprika például szántódón.
[00:35:36]Én ott töltöttem a gyerekkorom nyarra itt, hol lehet gulyást vagy birkapörköltet tenni.
[00:35:43]Én azt látom, hogy a csárdáknak a jó része az mostanra vagy eltűnt, vagy vagy teljesen átalakult.
[00:35:49]Eltűntek ezek a vaskos műbőrbe kötött étlapok és a tányérról lelógó mikrózott hússzeletek.
[00:35:54]De mint műfaj is eltűnt a Balatonról, vagy a Balaton mellől a csárda, vagy van még olyan, hogy modern csárda?
[00:36:04]Hát ez jó kérdés.
[00:36:04]A 3P, ezt annak idején így neveztük, paprika, piroska, puszta.
[00:36:11]Igen, [nevetés] igen.
[00:36:12]Ez ez valóban kötődött a buszos keletném turistákhoz a vastag több 100 étlapot, több 100 ételt tartalmazó étlapokhoz.
[00:36:24]Ezek a típusú csárdák, amiket Becsali csárdának neveztünk annak idején.
[00:36:27]Cimmer peri emlékszel?
[00:36:31]Nem kapcsolódott ehhez.
[00:36:31]Persze ez ez [nevetés] valóban úgy néz ki, hogy megszűnt, vagy legalábbis hát semmiképp nem éli a virágkorát.
[00:36:40]Hogy van-e modern csárda, hogy át tud át tudott-e néhány csárda élni?
[00:36:44]Hát mi volt a csárda?
[00:36:48]A csárda két főhelyen volt csárda.
[00:36:52]A Bakonyban, a gyalogbetyárnál és az Alföldön a pusztaságban.
[00:37:01]Ezek a csárdák a vidék fogadói voltak, ha akarod, a vidék restijei.
[00:37:04]Tehát amikor itatni kellett, ennek nagyon komoly tradíciója volt.
[00:37:09]Petőfi Sándor nem véletlenül mondta, hogy a csárdák költője vagyok.
[00:37:14]Ugye még a Nász éjszakáját is csárdában töltötte.
[00:37:18]Utána mentek Koltóba, Koltóra a Teleki Sándor kastélyába.
[00:37:27]A a csárdo kultusz kihalása végtelenül keserű, mert ahelyett, hogy megújult volna, és a tipikus csárdaételeket megújították volna, megmaradt volna, de újra gondolt birkapörkölt, vagy nem [torokköszörülés] nem hanem a a a húsételek minősége, a köretek minősége.
[00:37:52]Hát hol tudsz te ma slambucot enni?
[00:37:56]Hát kevés helyen.
[00:37:58]Hát én én egyet se tudok.
[00:38:00]Ső sőt, hát szerintem ha ott van az étlapon, akkor nagyon sokan rácsodálkoznak, vagy rácsodálkozunk, hogy akkor ez ki az, aki ma tarhonyát eszik.
[00:38:05]Mikor ettél utoljára a tarhonyát?
[00:38:08]Én én én ettem, mert például pörkölt pörkölt melléköretként szeretem.
[00:38:13]De milyen pörkölt?
[00:38:13]Birka.
[00:38:15]Nem birka.
[00:38:15]Nem nem.
[00:38:15]Mondjuk a birkapörköltöt a mai a mai nép fagyus szagunak érzi, meg se eszi.
[00:38:20]Igen.
[00:38:20]Igen.
[00:38:22]Tehát birkapörkölt tarhonyával.
[00:38:25]Kovászos uborkába.
[00:38:25][torokköszörülés] Igen.
[00:38:28]Ilyet a Balaton környékén azért talál.
[00:38:29]Igen, talán szerintem találni.
[00:38:32]Talán a vharangban.
[00:38:34]Hát nem tudom, de [nevetés] Hévizen lehet.
[00:38:37]Hát ott például Igen.
[00:38:37]Kint kint igen.
[00:38:39]Ott is jártál.
[00:38:40]Hogyne?
[00:38:40]Persze, persze.
[00:38:41]Te egy haspók vagy.
[00:38:41][nevetés] De Hévizen elég gyakran megfordulok, és ott oda ki szoktunk menni.
[00:38:45]Igen.
[00:38:45]Arra a helyre.
[00:38:47]Ö egyébként még a termelőkre azért térjünk vissza, hogy szavadat ne felejtsd, mert mert ugye szóba került ez, hogy itt azért van egy ilyen együttműködési háló és egy egymásra utaltság, és azért ennek kapcsán az jut az eszembe, hogy hogy vajon rendre a termelők kialakult valóban már egy olyan hálózat, ami ami rendszeresen és kiszámíthatóan úgymond ki tudja szolgálni ezt a megnövekedett gasztronómiai kínálatot.
[00:39:15]Olvastam egy interjút a múlt korában egy balatoni étteremtulajdonossal, aki azt mondta, hogy a covid annak idején elsöpörte a beszállítóknak, a megbízható és jó beszállítóknak a felét, és azoknak egy része nem is, vagy a nagy részük nem is tért vissza, és azt mondta, hogy pont ezzel a kiszámíthatósággal és a rendszerességgel van baj, mert mondjuk Marika néni kedden tud 10 kg paradicsomot szállítani, csütörtökön ön már egyáltalán nem tud, aztán pénteken meg tudna megint 15 kgt vagy 25 kg, de hogy rendszeresen minden nap azt a ő általa elvárt vagy vagy kimánt mennyiséget meg éppen nem tudja számítani.
[00:39:56]Szóval hogy működhet ez?
[00:39:59]Vannak ez ez igaz.
[00:39:59]Azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy probléma.
[00:40:02]Például hiába tenyzt valaki akár magyar tarka tehenet vagy akár anguszt, ha nincs a környéken vágóid, 1-200 km-t kell utazni, hogy a saját állatot levágja, és csak azután tud az ételmeknek szállítani.
[00:40:22]Ez nagyon-nagyon nagy gond.
[00:40:25]Tehát az ipari minőség vagy az ipari megbízhatóság az vitathatatlan.
[00:40:36]Tehát ha én kecskét akarok, milyen hentesnél tudok kecskét venni?
[00:40:39]Tovább megyek, mennyi a garancia arra, hogy menetrend szerint legyen báránylapocka?
[00:40:48]Pedig volna rá kereslet.
[00:40:51]De de a magyarok 90%-a két fajta húst eszik, disznót és csirkét.
[00:41:01]90%-a, mint ahogy a halak esetében szűkíthető a kör.
[00:41:09]Hát most nagyon nagy vonalú leszek.
[00:41:09]Ugye a hacket a hack után következően azt kell mondanom, hogy aprikai harcsa.
[00:41:17]Aztán hát, mert ezekben ugye nincs nincs nincs szálka, és ahol megjelenik már a szálka, mint a keszeg, ott már a a Balatonnál az hát a a kiebedt utoljára kecsegét, kieb utoljára sáprányos kecsegevest, am nincs piros paprika.
[00:41:36]Krúdi Gyula.
[00:41:36][nevetés] Krúdi Gyula se nagyon.
[00:41:38]Tiszakécskén meg a Tiszánál még néha lehet találni.
[00:41:44]Ugye Balaton igazán illenék a fonyódi petyeket műsoron tartani.
[00:41:51]Ez a De a Kezdhelyi Tokhal például az az erőteljesen erőteljesen ott van.
[00:41:56]Tehát a fis chipset abból csinálják a legtöbb.
[00:42:01]Az az kétségtelenül jelen van.
[00:42:01]De a teh ettél már jó petyeket?
[00:42:07]Nem, nem.
[00:42:07]Ez a balatoni halászlé, mert ugye a régi mondás szerint három fajta halászlé volt Magyarországon.
[00:42:16]A Dunai, ez a Bajai, ha akarod, a Tiszai és a Balatoni.
[00:42:22]A Balatoniban a fogas, a másik kettőben a harcsa meg a kecsege volt a a minőségi hal.
[00:42:29]egyébként apró alak természetesen indulásképpen a a balatoni fonyódi petyeki petyek nevű halászlevet azt tipikusan balatoni halakból csinálták márna azt se tudjuk hogy micsoda.
[00:42:49]Compó.
[00:42:52]Hm.
[00:42:54]Na de az, hogy ha már a halakról beszéltünk és a balatoni halakról, az, hogy nincs balatoni halászat, az mennyiben érinti-e a gasztromit?
[00:42:59]Az, hogy ak [nevetés] hát akvakultúrából szerzerzik be a alak.
[00:43:05]Ez ez a világon mindenütt így van.
[00:43:05]Ha Bretányban utazol, akkor a legjobb rákok meg a legjobb kagylók a a tengerből elkerített akvakultúrában tenyésznek.
[00:43:21]Tehát ez nem volna baj, ha az akvakultúrák minőségi tenyészetek volnának.
[00:43:31]A halászott hal, amit ugye külön szoktak az étlapokon feltüntetni, hogy horgászott hal.
[00:43:39]Ez ez hát azért ez luxus.
[00:43:41]András büfében.
[00:43:45]Igen.
[00:43:45]Igen.
[00:43:46]Szoktál ott odajárni?
[00:43:46]Igen, igen, igen, igen.
[00:43:48]Vagy a p, vagy a Patkó Zamárdiban a Patkób fében, ha már így soroljunk helyeket, egyébként mind megtalálható a a Balaton Gasztrokalausban, tehát ott is nagyon nagy a úgymond horgászott halakból a választék.
[00:44:02]Hát Andrá, az András Büfé tulajdonosa képes volt a fogas méretének megfelelő edényt készíteni, amiben sütötte.
[00:44:12]De azt mondom neked, hogy mikor ettél utoljára kősüllőt?
[00:44:16]Mi a különbség?
[00:44:17]Sülőt sülőt már önmagában süllőt.
[00:44:20]A sülő is lehet.
[00:44:20]Igen.
[00:44:20]Igen.
[00:44:20]Meg hát aranyárban van, ugye?
[00:44:22]Igen.
[00:44:22]Igen.
[00:44:25]Egyébként még visszatérve a a balatoni gastrokalausra és beszéltünk itt újdonságokról, megújuló helyekről, megújuló gasztron de érdekes újdonságok, sőt ehhez kapcsolódóan is érdekes történetek is vannak.
[00:44:37]Például épp a napokban megnyílt a déli első rúft tobbája a Balaton Mária fürdői portéterem tetején.
[00:44:44]De nem is ehhez kapcsolódik az érdekes történet, hanem a az alsóőrsi fedélzet bistróhoz, amit a balatoni vízimentők működtetnek.
[00:44:52]Erről van is egy külön riport egyébként nem a Balaton Gasztrokalausban, hanem a lapszámban, a magyar konyha nyári lapszámában.
[00:45:02]Ez ennek ugye az az érdekessége, hogy itt az étterménnyereség a vízimentési feladatok támogatására megy.
[00:45:07]A szlogen is nagyjából az, hogy jót enni és egyúttal jót tenni.
[00:45:12]Hát ez egy nagyon érdekes jótevő.
[00:45:15]Jótevő.
[00:45:18]Ez engem is megfogott ez a fedélzet bistró, mert álmomban nem gondoltam arra, hogy a vízimentést az állam nem finanszírozza, nem szubvencionálja.
[00:45:29]Mondjuk azért van séf, tehát nem a vízimentők [nevetés] a sé.
[00:45:33]Igen, igen, igen.
[00:45:35]De de most ugye a legújabb hírekben szinte hetente van egy baleset.
[00:45:39]Tehát most ha jól emlékszem, ugye a az apa csak a fiát tudta megmenteni.
[00:45:46]Az a Dunában volt, ugye?
[00:45:49]Igen.
[00:45:49]Igen.
[00:45:50]Tehát a az, hogy a balatoni vízimentők gasztróból tartsák fenn a vízimentést, ez azért ellentmond annak a félelmünknek, hogy a balatoni gasztronómia tönkremegy.
[00:46:00]De itt valószínűleg az az a lényeg, hogy ez egy nagyon szerencsés PR találkozás.
[00:46:06]Nem negatív értelemben.
[00:46:09]Ez teljesen pozitív.
[00:46:13]Mindannyiunknak vannak kedvenc balatoni települései, szerintem balatoni helyei, ahova köthetők emlékek, élmények, akár ízélmények is, és ahova mondjuk évről évre vagy nyarakon több nyáron keresztül is visszajárunk.
[00:46:25]És hát ennek kapcsán azért van, aki az északi partra esküszik, van aki azt mondja, hogy csakis a déli part.
[00:46:32]Sokan mondják, hogy azért a balatoni gasztronómia változások a Káli medence felől indultak, és csatlakozott ehhez a Balatonfüredi régió.
[00:46:42]De hogy látod, hogy Grasztrómiát tekintve van különbség, érezhető különbség az északi és a déli part között.
[00:46:49]A Balaton gasztrous, hogy megint erre visszatérjek, egyként ajánl jó helyeket az északi és a déli part vonatkozásában is, de azért azt szerintem megállapíthatjuk, hogy még manapság is más vendégkört vonz Fürred és az északi parti régió, Cigliget és mást mondjuk Siófok és Siófok környéke és talán ez a vendéglátóhelyek kínálatában is tetten érhető.
[00:47:17]Mondom ezt én, de javítsd ki, [torokköszörülés] ha nem így van.
[00:47:18]Ez teljesen jogos.
[00:47:19]Tehát úgy lehet megfogalmazni, hogy a Káli medencében és az északi parton jobban testközelben voltak a tenyésztők, termelők, borászok és a gasztronómusok.
[00:47:35]A nagyon hosszú idő után nőtt fel ehhez a déli part, amit hogyan fogalmazzak, hogy nehogy bántó legyen.
[00:47:44]Hétvégi turistáknak szoktak minősíteni, és érdekes módon le volt szakadva a kezdhelytérség is.
[00:47:53]De az most jön föl erőt?
[00:47:54]Nagyon erősen jön föl.
[00:47:54]Ez kétségtelen.
[00:47:57]És ugye a déli partnál a borászok is a Lelle környékére, Boglár környékére összpontosultak.
[00:48:06]az északi part jobban ellátott volt.
[00:48:09]Tehát a fejlődést tekintve az északi parti borászok, a Kálimedence Füredés Tihany, ehhez csatlakoztak a lelletérsége és most éri útol keszhely és Zsófok.
[00:48:27]Ühüm.
[00:48:27]És ez azért azt jelenti, hogy lényegesen több helyen van már kínálat, már nem kell 30-40 km-t menni.
[00:48:36]Annak idején, mikor mi Siófokon voltunk, mindig a Rosmaringba mentünk.
[00:48:44]Az egy neyed fél órás minimum út volt.
[00:48:46]Ma már Siófokon is lehet találni nem csak a Mala Gardent, jó helyeket.
[00:48:53]Én a déli parton kitartó hűséges hideg kovászolt uborkaleves evője vagyok a kis tüccsöknek.
[00:49:01]Nekem ez most már nagyon sok más helyen is megjelent a kovászos uborkalevesek egyébként.
[00:49:08]Igen.
[00:49:08]Hát ami jó, azt azért hamar megszokjuk.
[00:49:12]Aztán szeretem a Füredi Sparheltet.
[00:49:15]Üüm de rengeteg András Büfét.
[00:49:15]Igen.
[00:49:20]Közelebb van a déli part kétségtelenül.
[00:49:23]És bár megépítették most ezt az elterelő utat északra.
[00:49:28]Hát igen, de azért mondjuk Szigligetre vagy Badacsonyra lejutni Badacsony lejutni a kikötő étterem.
[00:49:32]Azt ismered például?
[00:49:35]Ismerem, ismerem.
[00:49:35]Meg a hát Szigligeten ugye a Villakabalát emlegettük.
[00:49:37]Az igen.
[00:49:39]Ami külön téma volt még pár évvel ezelőtt, hogy ha hajóról érkezel, akkor hol tudsz enni?
[00:49:45]Mi mennyire kizáróak ezek a jachtklubok?
[00:49:49]Most már a jakklubok többsége is nemcsak vízről közelíthető meg, hanem kívről is beengednek embereket.
[00:49:59]Tehát a gasztronómia az egy lutri, ugyanolyan, mint a házasság vagy a szerelem.
[00:50:10]nagyon könnyen csalódhatsz, de ha beletrapálsz, és ha jól rendez, és ha következetes vagy, mert mondjuk egy helyen valami nem tetszik, azt nagyon udvariosan megmondod.
[00:50:26]Tudod mi volt a legjobb éttermi kritikai tiltakozás?
[00:50:30]Nem.
[00:50:30]Podmanici.
[00:50:30]Pririgyes.
[00:50:30]Meséltem.
[00:50:30]Nem, nem.
[00:50:33]Elmondhatom.
[00:50:34]Persze.
[00:50:34]Ilyen végszóként.
[00:50:36]Jó.
[00:50:37]Podmanic Podmanic Báró a Prici, aki Pepit a nadrágokba járkelt és Pestnek Pest vőlegényeként egy ismert figurája volt.
[00:50:48]A Vanetic Rudi egy regényt is írt róla.
[00:50:50]Igen.
[00:50:50]Így van.
[00:50:50]A Peticsben a Gundel elődjében ebédelt és két légy is volt a levesen.
[00:50:58][torokköszörülés] És a következőkép tiltakozott.
[00:50:59]Kéretem Van Petics urat.
[00:51:02]kirohant van Petics drága Vampetics úr, én nagyra mecs becsülöm, hogy maga megpróbálja eltalálni az ízlésemet, de a mostantól kezdve, ha lehet, külön kis tányérba szervírozza a legyeket, és majd én eldöntöm, hogy hányat kérek.
[00:51:21]No hát az említett lootrit vagy a csalódás lehetőségét északi parton és déli parton egyaránt csökkenthetjük, hogyha mondjuk a Balatonhoz magunkkal visszük a magyar konyha nyári lapszámaként megjelent Balaton gasztokalauszt.
[00:51:35]Erről beszélgettünk az elmúlt órában a Magyar Konyha Magazin főszerkesztőjével Vinkó Józseffel.
[00:51:42]Köszönöm, hogy itt voltál.
[00:51:42]Köszönöm a beszélgetést.
[00:51:43]Köszönöm szépen.
[00:51:46]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:51:49][zene]