InfoRádió - Infostart 45:20

Háború és Hormuz: Meddig tart ki az olajkészlet? Deák András, Inforádió, Aréna

iráni-amerikai konfliktusenergiaválságenergiafüggőségközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Háború és Hormuz: Meddig tart ki az olajkészlet? Deák András, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • A hormuzi szorost a hajótulajdonosok kerülik az iráni támadások miatt, ami fizikai olajhiányt okoz.
  • Irán tartósan kontrollálná a szorost, díjat szedne; ezt az USA és az arab államok elutasítják.
  • Napi 12-13 millió hordó olaj és olajtermék hiányzik a piacról; a tartalékok fogynak, lokális hiányok várhatók őszre.
  • Az LNG-piacot súlyosabban érinti: a globális kereskedelem 20%-a kiesett, főleg Katarból, és nincs alternatív exportútvonal.
  • A finomított termékek árrészei megugrottak, mert az öbölbeli finomítók leálltak, és Európa, valamint Kína nem tudja pótolni a kiesést.

    „a hormózi szoros problematikájára katonai megoldás nincs.” – Deák András

  • Hosszú távon alternatív exportinfrastruktúra, keresleti alkalmazkodás vagy kényszerű politikai rendezés enyhítheti a válságot.
  • Magyarországon az orosz csővezetékes szállítások biztosítják az ellátást, de az üzemanyagárak emelkedni fognak, és finomított termékekből importra szorulunk.
  • Oroszországban üzemanyagellátási válság alakult ki az ukrán dróntámadások miatt, miközben a magas olajárakból pénzügyileg profitál.
  • Az európai orosz gázszankciókat halogatják a hormuzi válság miatt; Magyarország nagy orosz gázvásárló, a leválás jogi és ellátási kockázatokkal jár.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A hormuzi szoros lezárása és közvetlen hatásai

Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában Kocsonyi Zoltánnak adott interjút. A beszélgetés apropóját a nemzetközi olajárak meredek emelkedése adta: a Brent nyersolaj hordónkénti ára a hét elején ismét meghaladta a 90 dollárt. A háttérben a hormuzi szoros körüli feszültségek állnak, ahol több mint tíz napja kiújultak a harcok – amerikai légicsapások érik az iráni célpontokat, miközben iráni dróntámadások érték Kuvaitot és Bahreint is.

A szakértő elmondta: a hormuzi szoroson jelenleg nincs áruforgalom, de ez nem azért van, mert Irán hermetikusan lezárta volna, hanem mert a hajótulajdonosok nem merik beküldeni a tankereiket. Az iráni hadsereg naponta támadja a szoroson áthaladni próbáló hajókat, és a konfliktus kiújulásakor három hajót rakétákkal is meglőttek – ez egyértelmű jelzés volt a piac számára.

„Tehát jelen pillanatban nincs semmilyenféle árúforgalom a szorosokon, ami az olajpiacán fizikai hiányt jelent. Tehát ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy a tartalékainkból élünk.” – Deák András *

A szakértő szerint a fizikai hiány jelei nem is annyira a nyersolajpiacon, mint inkább az olajtermékek piacán mutatkoznak meg. Az öbölben korábban jelentős finomítói kapacitások működtek, amelyek exportra termeltek. A nyersolajat át lehet irányítani más kikötőkbe (például Szaúd-Arábiába vagy az Egyesült Arab Emírségekbe), de a finomított termékeknek nincs ilyen alternatív infrastruktúrája. Európában már leépültek a finomítói kapacitások, Kína pedig leállította az olajtermék-exportot, így jelenleg szinte kizárólag az Egyesült Államokra lehet támaszkodni. Emiatt a finomítói „spreadek” (árrések) nagyon megnőttek.

Bár energetikai bázisokat és olajfinomítókat is értek támadások az öböl menti országokban, Deák András szerint nem ez a szűk keresztmetszet. Ezeket a létesítményeket újra lehetne indítani, de amíg nincs tiszta vízió a hormuzi kérdés megoldására és nincs bizonyosság a szoros nyitva maradásáról, addig nem érdemes újraindítani őket. A termelési infrastruktúra java egyelőre érintetlen.

A konfliktus előzményei és a szoros jogi helyzete

A hormuzi válság valójában már február vége vagy március eleje óta tart. Az első komolyabb lezárás után volt egy rövid, körülbelül két hetes tűzszüneti időszak, amikor újraindult a hajóforgalom, majd a harcok kiújulásával Irán ismét leállította a forgalmat. Deák András „televíziós szappanoperába illő fordulatokhoz” hasonlította a helyzetet, ahol az amerikai elnök bejelentéseire hol megnyitották, hol lezárták a szorost, az olajár pedig ennek megfelelően csökkent vagy drasztikusan emelkedett.

A szoros békeidőben nemzetközi víziútként működött, a hajók szabadon mozoghattak, díjakat nem szedtek. A forgalomirányításhoz bizonyos szolgáltatásokat igénybe kellett venni. A szorosnak két oldala van: a déli (ománi és egyesült arab emírségekbeli) hajózási utat használták inkább, az északi (iráni) oldalt kevésbé. Irán ezt a jogi helyzetet soha nem fogadta el, még a sah idején sem írt alá erre vonatkozó egyezményt. Kidolgozott javaslatuk nem volt, de mindig fenntartották a jogot a szoroson való átkelés kontrollálására.

„Tehát erre mondják azt az irániak, hogy ha már az amerikaiak megtámadtak minket, akkor mi nekünk is valami ebből a háborúból le kell, hogy hújon. Nem lehet visszatérni oda, ahol voltunk, mert az irániak nem is akarnak ehhez visszatérni.” – Deák András *

Az iráni álláspont szerint a jövőben ők fogják kontrollálni az áthaladást: előírják, hogy az északi (iráni) oldalon kell áthaladni, és fenntartják a jogot, hogy díjat szedjenek a hajóktól. Ez mind az Egyesült Államok, mind az arab államok számára elfogadhatatlan. Donald Trump amerikai elnök egy héttel korábban felvetette, hogy 20%-os ellentételezésért cserébe az USA fenntartaná a szoros biztonságát, de közel-keleti vezetőkkel egyeztetve elállt ettől, és azt mondta, hogy az amerikai védelem ellentételezését befektetések formájában várja el.

Deák András az iráni törekvést komolyabbnak tartja: szerinte ez egy hosszú távú cél, amelyről csak külső kényszer hatására mondanának le. Két ilyen forgatókönyvet lát: az egyik egy amerikai blokád, amely Irán tengeri export-import tevékenységét is ellehetetlenítené és ellátási problémákat okozna; a másik egy olyan nemzetközi koalíció (például kínai, indiai részvétellel), amely rábírná Iránt a visszalépésre. Pusztán amerikai diplomáciai-politikai úton szerinte nem lehet elérni, hogy Irán visszalépjen. Ráadásul a hormuzi kérdéstől függetlenül is vannak megoldatlan politikai problémák (izraeli offenzíva Libanonban, az iráni nukleáris program), így a megegyezés nem látszik.

„a mostani hormózi helyzet sem nem fenntartható, sem nem visszacsinálható. Tehát valami új új keretet kell majd kitalálni. És ez nem igazán látom, hogy kezdene kialakulni.” – Deák András *

Olajpiaci tartalékok és a hiány mértéke

A szakértő szerint a piacról jelenleg napi 12-13 millió hordó olaj és olajtermék hiányzik. A hiány mértéke relatív fogalom, mert a tartalékokhoz kell viszonyítani. A világban különböző becslések szerint 4 000, 6 000 vagy 8 000 millió hordó olaj van tartalékként – a számítások abban térnek el, hogy például az öbölben lévő (nem hozzáférhető) készleteket, a tranzitban lévő olajat, illetve a szankcionált országok (például Oroszország állítólagos 130 millió hordós) felhalmozott készleteit beszámítják-e.

A válság kitörésekor túlkínálatos volt a piac, viszonylag sok szabadon felhalmozott olajjal, ami szerencsés körülmény, mert kitolja az időt a megoldás keresésére. A napi 12-13 millió hordós hiány azonban előbb-utóbb éreztetni fogja hatását: különböző becslések szerint szeptemberre vagy novemberre lokális hiányok alakulhatnak ki a világban.

Földgázpiaci következmények

A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacát még az olajnál is súlyosabban érinti a válság. A világ LNG-piacának körülbelül 20%-a esett ki, szinte teljes egészében Katar termelése. A cseppfolyósító üzemek az öböl partján vannak, ezeket nem lehet áttelepíteni, és a gázexportot – ellentétben a nyersolajjal – nem lehet más kikötőkbe átirányítani. A világon kereskedett olajnak ez a bő 10%-át teszi ki.

Deák András szerint hosszabb távon a földgáz jobban kiváltható, mint az olaj. Sok helyen (például Kínában, Dél-Koreában) villamosenergia-termelésre használják, de vannak tartalék szénerőművek, amelyeket be lehet kapcsolni, ha drága a földgáz. Emellett az amerikai földgáztermelés folyamatosan növekszik, így a piac egy magasabb árszint mellett előbb-utóbb egyensúlyba kerülhet. Európa számára a közelgő tél jelent kockázatot: a fűtési szezonra be kell tárolni a földgázt, és ha a konfliktus addig is fennmarad, az magas gázárakat fog eredményezni. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez a helyzet volumenében hasonló a 2021-22-es orosz gázelzáráshoz (mindkét esetben kb. 100 milliárd köbméter hiányzik), de míg akkor a hiányzó mennyiség szinte teljes egészében Európából hiányzott, most a világpiacról hiányzik, így a hatások globálisabbak.

Gazdasági és iparági hatások

A szükségesnél kevesebb olaj és földgáz szinte minden iparágat érint. A legérintettebb területek közé tartozik a műtrágyagyártás (ahol az egyik fő alapanyag a földgáz), a vegyipar és a műanyaggyártás. Emellett az öböl menti országok 40-50 millió lakosának ellátása (élelmiszer, közszükségleti cikkek) is nagyrészt a tengeren keresztül történt, ezeket a szállítmányokat most át kell irányítani.

A közlekedésben az elektromos hajtás előretörése jelenthet alkalmazkodási lehetőséget. Deák András megjegyezte, hogy Kínában az új autóeladások fele már elektromos jármű, és egy elhúzódó válság felgyorsíthatja ezt a folyamatot.

Ha a hormuzi helyzet idén fennmarad, az olajpiaci tartalékok valószínűleg elfogynak, és csak a keresleti alkalmazkodás marad. A napi 10-12 millió hordós hiány nagyjából akkora, mint ami a Covid idején eltűnt a piacról.

„Tehát egy olyan világot kell elképzelnünk, mint a covid idején, ami hát egy sanyar sanyarú világ volt.” – Deák András *

A légiközlekedésben ez nem a járatok teljes leállását, hanem a jegyárak emelkedését és a járatok számának csökkenését jelentené.

Hosszú távú kilátások és alkalmazkodási lehetőségek

A szakértő három fő alkalmazkodási irányt vázolt fel:

  1. Alternatív exportinfrastruktúra kiépítése: Az Egyesült Arab Emírségek 2027-re egy új vezetéket tervez beüzemelni, amely az Ománi-öbölbe vezeti ki az olajat. A szaúdiak a Vörös-tengerre irányuló exportjukat fejlesztik, sőt egy vasútvonalat is építettek Jordániáig, amelyen a jövőben olajtermékeket lehet szállítani. Ezek a beruházások 1-3 éves távlatban enyhíthetik a hiányt.

  2. Keresleti alkalmazkodás: A közlekedésben az elektromos autók térnyerése, illetve más alternatívák jelenthetnek megoldást, bár ez nem teljes körű.

  3. Kényszerű politikai rendeződés: Akár egy olyan „vesztes-vesztes” kimenetel is elképzelhető, hogy az amerikaiak kivonulnak, Irán gyakorolja a kontrollt a szoros felett, díjat szed, az öböl menti országok pedig hatalmas beruházásokkal elkerülik a szorost.

Deák András hangsúlyozta: katonai megoldás a hormuzi szoros problematikájára nincs, és az iráni rezsim eddig nem tört meg. Ha megtörik, az változást hozhat, de egyelőre erre utaló jelek nincsenek.

„a hormózi szoros problematikájára katonai megoldás nincs. Eddig nem, legalábbis nem mutatták föl, és láthatóan a rezsim eddig nem tört meg.” – Deák András *

Magyarországi vonatkozások

Magyarország szempontjából a válság két vetületét emelte ki a szakértő. Ellátási szinten – amíg az orosz csővezetékes szállítások működnek – nem kellene problémának lennie: gázból elegendő mennyiség érkezik, és a szerződéses rendszerek biztosíthatják a majdnem teljes ellátást; nyersolajból is kellő mennyiséget lehet behozni. Probléma az olajtermék-piacon adódhat, mivel a hazai finomítói kapacitás (a Mol 103-as finomítója) nem képes a teljes magyar szükségletet ellátni, így importra van szükség – főleg most, hogy a piacon gondok vannak.

Az árszint azonban komoly kockázatot jelent: amíg a hormuzi kérdés nincs megoldva és a szoros le van zárva, az olajár felfelé fog menni. Időszakosan lehetnek kisebb visszaesések (például ha Trump vagy az irániak tűzszünetet jelentenek be), de tartós megoldás nélkül a trend emelkedő marad. Magyarországon már nincs védett üzemanyagár, így a töltőállomásokon gyakrabban kell majd felfelé módosítani az ártáblákat.

Geopolitikai dimenzió: USA, Irán, nemzetközi reakciók

Az Egyesült Államok láthatóan nem találja a megoldást sem katonai, sem politikai, sem piaci eszközökkel. Kezdetben az USA és Izrael célja az iráni rezsim megbuktatása volt, de ez a közeli jövőben nem várható. A belső iráni erőviszonyokról keveset lehet tudni.

Trump többször utalt arra, hogy az USA-t tovább nem érdekli az ügy, de aztán mégis jött egy újabb katonai fellépés. Deák András szerint abban igaza van, hogy katonai megoldás nincs. Egy lehetséges – bár senkinek sem jó – kimenetel, hogy az USA kivonul, Irán kontrollálja a szorost és díjat szed, az öböl menti országok pedig alternatív útvonalakat építenek ki. Ez hatalmas beruházásokat igényelne, de még mindig jobb, mint az iráni rezsim túszaként maradni.

Történelmi párhuzamok a 70-es évek olajválságaival

A műsorvezető felvetette a párhuzamot az 1973-as (jom kippuri háború) és az 1979-es (iráni forradalom, majd irak–iráni háború) olajválságokkal. Deák András elmondta: a szakmában mindenki tudta, hogy a hormuzi szoros lezárása a legnagyobb elképzelhető olajellátási válság, így a 73-as és 79-es válságok nem voltak versenyben ezzel. 1979-80-ban Irán megkísérelte a szoros lezárását, de akkor még nem voltak meg az eszközei, és az amerikai flotta megakadályozta.

A fő különbség a mostani helyzet és a 70-es évek között, hogy akkoriban az olajat sokkal több mindenre használták (villamosenergia-termelés, fűtés), így amikor az ára felment, ezeken a területeken ki tudták váltani (nukleáris energia, földgáz). Emellett a kínálati oldalon is számos új forrás jelent meg (norvég, mexikói, alaszkai, szovjet termelés felfutása). Ma az olajat szinte kizárólag közlekedésre és vegyiparra használják (a termelés egy hatoda-hetede megy a vegyiparba, a többi közlekedésre). A közlekedés pedig rugalmatlan piac: az emberek ragaszkodnak az autóhoz. Így a mostani alkalmazkodás rövid távon nehezebb, de hosszabb távon utat nyithat az alternatív közlekedési módoknak és az elektromos autóknak.

Oroszország helyzete: energiaexport és belső ellátási válság

A beszélgetés második felében Oroszország helyzete került terítékre. Deák András rámutatott, hogy két, látszólag ellentmondó állítás egyszerre igaz: Oroszországnak pénzügyi problémája nincs, mert a világpiaci hiány miatt a szankcionált orosz olajat is el tudják adni (akár kerülőutakon, akár olyan országokban, mint Banglades, India, a Fülöp-szigetek, ahol választani kell a szankcionált olaj és az olajhiány között). Ugyanakkor Oroszországban súlyos üzemanyagellátási válság alakult ki: korlátozták a magángépjárművek üzemanyagvásárlását, felfüggesztették a dízel exportját, és a Kreml szóvivője bejelentette, hogy júliusban megkezdik az üzemanyagok importját.

Ennek oka, hogy az ukránok szisztematikusan bombázzák az orosz finomítókat. Nincs hivatalos adat, de becslések szerint a finomítói kapacitások éppen csak a belső piac ellátására elegendőek, vagy az alatt vannak. Deák András szerint ennek két fontos következménye van:

  1. Társadalmi üzenet: „az ukránok elhozták a háborút Oroszországba”. Az a látszat, hogy Oroszország békében van, elveszett. A mindennapokban is érezhető a háború: üzemanyaghiány, mobilhálózatok lekapcsolása nagyvárosok felett dróntámadások idején, félelem, hogy bármikor becsapódhat egy ukrán drón. Az oroszok most kezdik a saját bőrükön érezni a több mint négy éve tartó háborút.

  2. Katonai és gazdasági távlatok: Kérdés, hogy Oroszország tud-e védekezni a tömeges dróntámadások ellen, és ha nem, milyen gazdasági károkat okoz ez hosszú távon. A hadsereg ellátása valószínűleg prioritást élvez, de vannak delikát kérdések (például a Krím leválasztása, amire az ukrán hadsereg törekszik).

A szakértő egy harmadik, kevesebbet emlegetett elemet is kiemelt: az orosz társadalomban az ukránokkal kapcsolatos attitűd változását. Korábban – Putyin „közös nép” narratívájának megfelelően – volt valamiféle szolidaritás, az orosz ellenzék egy része Putyint tette felelőssé és az ukránokat felmentette. Ez most változóban van, különösen a civil infrastruktúrát érő támadások (például a luhanszki gimnázium lebombázása) miatt. Deák András megérti az ukránok kényszerű döntéseit, de hangsúlyozta: nem kell arra számítani, hogy ez az orosz társadalomban megértést váltana ki. A két ország lakossága közötti ellenségeskedés egyre inkább egy közel-keleti típusú, hosszan elhúzódó válsággá válik, ahol a sérelmeket nagyon nehéz lesz meghaladni.

„az ukránok elhozták a háborút Oroszországba. Az a látszat veszett el, hogy hogy Oroszország békében van. Most már a mindennapokba is beférkőz…” – Deák András *

Orosz gazdaság és a háború perspektívái

Az orosz gazdaság makroadatait tekintve: a GDP az idei első negyedévben 0,2%-kal csökkent, ami önmagában nem tűnik drámainak, de a korábbi évekhez képest markáns visszaesés (2024-ben még 5% körüli növekedés, tavaly 1%). A háború elején tapasztalt robusztus növekedés egy háborús konjunktúra volt, amelyet a felhalmozott költségvetési tartalékok és exportbevételek elköltése hajtott. Ez a pénz elfogyott.

A jelenlegi stagnáló, enyhén recessziós állapot fenntartható, a modell működőképes. Az igazi változás az, hogy az ukránok távolsági csapásokkal tudják bombázni az orosz termelő infrastruktúrát. Emellett Oroszország elvesztette a lehetőséget, hogy fokozza a katonai erőfeszítéseket: a szakértő szerint az idei volt az első év, amikor a honvédelemre és rendvédelemre költött pénz mennyisége megállt, sőt összesített arányában csökkent.

A SIPRI adatai szerint az orosz-ukrán katonai költségvetés aránya nagyjából 1:2 az oroszok javára, de Oroszországnak emellett a stratégiai nukleáris erőt, a távol-keleti flottát és egyéb tételeket is fenn kell tartania, míg az ukránok rengeteg dolgot (hírszerzés, célmegjelölés) ingyen kapnak a Nyugattól. Ráadásul Oroszország már felhasználta a Szovjetunióból örökölt tartalékait. Ha nem tudják fokozni a katonai erőfeszítést, akkor nincs pozitív katonai előrelépés – és akkor felmerül a kérdés, hogy minek folytassák a háborút.

„a mostani helyzet, ha pusztán a költségvetési és és ilyen gazdasági folyamatokat nézzük, akkor ebben a stagnációban gyenge gyenge recesszióban fönntartható. Szerintem ez a modell pusztán ebből a szempontból működőképes.” – Deák András *

Európai energiabiztonság és az orosz gázról való leválás

Az európai orosz energiahordozókról való leválás kapcsán Deák András elmondta: elvi döntés van arról, hogy 2027 őszéig le kell válni az orosz gázról és olajról, az LNG esetében pedig a 21. szankciós csomag ezt előrébb hozná. Ugyanakkor most először tapasztalható némi megtorpanás: a hormuzi válság miatt a 21. szankciós csomagot tologatni kell, a görögök például azt mondták, hogy gondolják át. A szakértő egy hónapja hallotta először az Európai Bizottság szankciókért felelős főmegbízottját azt mondani, hogy „nem kell sietnünk a szankciók végrehajtásával” – ilyen az elmúlt öt évben nem hangzott el.

„Senki nem meri kimondani, hogy ebben a helyzetben azért meg kéne állni és el kéne gondolkodni. Ö de van általában ezt belengi ez a ez a kérdés.” – Deák András *

A probléma az, hogy ezek már meghozott döntések. Ha a hormuzi helyzet így marad, valakinek ki kellene állnia és azt mondania, hogy mégsem hajtják végre a szankciókat – ennek a politikai költsége hatalmas. Ezért mindenki a kivárásra játszik, abban reménykedve, hogy a hormuzi helyzet megoldódik. Ha nem, a szankciós rendszer összeomolhat, mert előbb-utóbb kritikus ellátási helyzet alakul ki.

Magyarország speciális helyzetben van: a vezetékes gáz tekintetében az idei első öt hónapban Magyarország volt Európában a legnagyobb orosz földgázvásárló. Az Orbán-kormány a vége felé kötött szerződéseket amerikai cégekkel 2027-es kezdő dátumokkal, és az infrastruktúra is fejlődik. Két nyitott kérdés van: lesz-e elérhető alternatív földgáz 2027-től, és ki lehet-e lépni a hosszú távú szerződésekből jogi következmények nélkül. Magyarország abban különbözik a többi EU-országtól, hogy a Gazprom nem sértette meg a szállítási szerződést, így annak felmondása szerződésszegésnek minősülhet és jogi perhez vezethet. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy nyugodtan mondják fel, de amikor a cégek visszakérdeznek, hogy a pénzügyi kárukat ki állja, a Bizottság kikerüli a kérdést. Ez különösen nehéz helyzetet teremt, főleg ha a hormuzi válság miatt 2027 közepére bizonytalanná válik a valós ellátási helyzet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a csefolyóító kapacitások, kat csefolyóító kapacitások újraindítása az 68.” – A „kat” feltehetően „katalitikus” vagy „krakk” kapacitásokra utal, a „68” pedig valószínűleg 6-8 hónapot jelent, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „tudnék 103 nem képes a teljes magyar szükségeletet ellátni.” – Valószínűleg a Mol 103-as finomítójára utal, de a mondat töredékes.
  • „gyván egy a kettőhöz az arány.” – A „gyván” feltehetően „durván”, de a szó pontos alakja bizonytalan.
  • „Télékül ugye az öbölben volt egy csomó finomítói kapacitás” – A „Télékül” szó értelmezhetetlen, a kontextus alapján „Tételesen” vagy „Tulajdonképpen” lehet, de nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:25]A mikrofonnál Kocsony Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet Tudományos munkatársát.

[00:00:35]Jó napot kívánok.

[00:00:36]Jó napot kívánok.

[00:00:37]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:38]Hát emelkednek, sőtán mondhatjuk, hogy meredeken emelkednek az olajárak a nemzetközi piacokon a Brent nyersolaj hordónkénti ára.

[00:00:43]több mint egy hónap után, most éppen a hét elején megnéztem és újfent meghaladta a 90 dollárt.

[00:00:50]A háttérben nyilván a hormoszi szoros körüli feszültségek és történések vannak vagy állnak, illetve az, hogy hát már 10 napja kiújultak a harcok a az öböl térségében, amerikai légicsapások zajlanak iráni célpontok ellen, de hát támadások érnek öbölmenti országokat is.

[00:01:09]Iráni dróntámadások érték például a közelmúltban Kuvaitot és Bachreint.

[00:01:14]Milyen helyzetképp vázolható föl most egyáltalán a hormoszi szorosra?

[00:01:17]Az iráni hadsereg naponta támad meg állítólag a szoroson áthaladni próbáló tankereket, és azt mondja, hogy teljesség lezárt a hormoszoros.

[00:01:26]Így kell most ezt elképzelnünk, hogy ez egy hermetikusan lezárt terület.

[00:01:30]Így és nem azért, mert lezárták önmagában, hanem azért, mert a hajótulajdonosok nem merik beküldeni a hajóikat.

[00:01:37]Ez hát igen, ez egy tankereszt drága maradság.

[00:01:40]a szállítmány is odaveszik, plusz a jó is adott esetben.

[00:01:43]Tehát azzal kezdődött a konfliktus.

[00:01:47]Talán onnan érdemes kezdeni, hogy hogy volt egy rövid időszak, egy két hét körülbelül, amíg tűzszünet volt a felek között, és akkor újraindult a forgalom.

[00:01:56]Tehát a a kikötők elkezdtek fogadni, meg indult a hajóforgalom, és erre jött ez a kiújulás, ezeknek az ellenségeskedéseknek a kiújulása.

[00:02:04]És azzal kezdték az irániak egy viszonylag, hogy is mondjam, erős jelzést adtak, hogy a hissem három hajót is elég komolyan rakétákkal meglőttek.

[00:02:15]Tehát, hogy eddig is lőttek hajókat, csak eddig nem volt ennyire direkt a jelzés.

[00:02:20]Azonnal leállt a forgalom.

[00:02:20]Tehát jelen pillanatban nincs semmilyenféle árúforgalom a szorosokon, ami az olajpiacán fizikai hiányt jelent.

[00:02:30]Tehát ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy a tartalékainkból élünk.

[00:02:34]Ezek a tartalékok nagyon sokáig elegendőek, de előbb-utóbb el fognak fogyni.

[00:02:38]És a jelek nem is a nyersolajpiacon látszanak különben, hanem az olajtermékek piac látszanak meglepő módon.

[00:02:48]Télékül ugye az öbölben volt egy csomó finomítói kapacitás, ami exportra termelt és a nyersolajat még át is tudták vinni például Szaarábia vagy az Egyesült a Emirá sok más kikötőkbe, de a nyers a a finomított termékeknek ilyen infrastruktúrája nincs.

[00:03:03]És Európában már leépültek a finomítói kapacitások.

[00:03:07]Kína valamiért leállította ezeket, tehát nem exportál olajtermékeket.

[00:03:12]Tehát nagyjából az Egyesült Államokra vagyunk jelen pillanatban hagyatkozva, és az a finomított termékek piacán ezek a finomítói spreadek, ezek nagyon nagyon megnőttek.

[00:03:23]Tehát de az is, bocsássan meg, az is belejátszik ebbe, hogy azért itt energetikai bázisokat meg olajfinomítókat is az öbölmenti országokban is támadások értek.

[00:03:30]Tehát nem csak az, hogy a hormusziszoroson nem haladnak át ezek a hajók, hanem létesítmények is szenvedtek el támadásokat.

[00:03:38]Igen, de ez nem nem halálos, tehát nem ez a szűk keresztmetszet.

[00:03:40]Ö ezeket újra lehetne indítani, időbe telne.

[00:03:43]Tehát teszem azt a csefolyóító kapacitások, kat csefolyóító kapacitások újraindítása az 68.

[00:03:52]Ö de hogyha ha van egy tiszta vízió, hogy van egy megoldás a hormózi kérdésre, és van egy bizonyosság abban, hogy ez ez a szoros nyitva marad, akkor ezeket újraindítanák.

[00:04:04]Ühüm.

[00:04:04]Ö hát a probléma az, hogy hogy ez a megnyitom, bezárom, megnyitom, bezárom helyzetben.

[00:04:11]Egész egyszerűen ezeket a kapacitásokat nem érdemes újranyitni.

[00:04:16]Azt mondanám, hogy a termelési infrastruktúra java az még épp.

[00:04:19]Igen.

[00:04:19]És hát az az érdekes azért, hogy ugye most ilyen néhány hetes távolatról beszélünk, de hát ha visszagondolunk, akkor voltaképpen ez már ugye február vége vagy március eleje óta akkor történt az első ilyen komolyabb lezárás.

[00:04:31]Aztán voltak békemegállapodások, különböző tárgyalások, újra nyitották, megint lezárták, és hát tulajdonképpen, hogyha ha nem egy háborús konfliktusról és nem emberéletekről lenne szó, akkor azt mondhatnánk, hogy ilyen televíziós szappen operába illő fordulatokat hozott ez, hogy valamit mondott az amerikai elnök, akkor utána megnyitották, lezárták, ez igazodva éppen csökkent, vagy drasztikusan emelkedett a az olajár, és hogy ennek a ennek a történetnek jól láthat óan még nem vagyunk a végén.

[00:05:01]És azért az is érdekelne, hogy ugye most egy háborús helyzet van, de békeidőben hogyan zajlott a forgalom egyébként a Hormuzi szorosban?

[00:05:11]Iráni felügyelet volt ott, vagy ellenőrzés volt, vagy hogy működött ez?

[00:05:16]Hát korábban nemzetközi víziútként működött a hormozi szoros, ami azt jelentette, hogy nem szedhettek senki semmilyen díjat.

[00:05:26]A szabad pig ez most rendre felvetődik az irániak részéről is, meg az amerikaiak részéről is.

[00:05:32]Igen.

[00:05:32]Tehát, hogy a hajók szabadon mozoghattak benne.

[00:05:33]Természetesen bizonyos szolgáltatásokat igénybe kellett venni, hogy valamilyen forgalomirányítás kellett.

[00:05:39]Ugye két oldala van a szorosnak.

[00:05:41]Az egyik a az Ománi Egyesült Arab Emirátusok oldalán.

[00:05:46]Ez a déli hajózási út.

[00:05:46]Ez volt inkább igénybe véve és az északi az iráni oldalon ez volt kevésbé.

[00:05:52]Ezt a helyzetet jogilag Irán sose fogadta el.

[00:05:58]Tehát ők nem írtak alá semmilyen egyezményt ennek ebben a vonatkozásban, még a sak idején sem.

[00:06:03]Tehát ez nem az iszlám forradalom eredménye volt, hogy ezt nem fogadták el.

[00:06:09]Nem volt egy kidolgozott javaslatuk arra, hogy hogy kéne, hogy ez működjön, de mindig fönntartották maguknak azt a jogot, hogy valahogy a hormózisz szoroson való átkelést kontrollálják.

[00:06:19]És ugye ez jön most elő.

[00:06:22]Tehát erre mondják azt az irániak, hogy ha már az amerikaiak megtámadtak minket, akkor mi nekünk is valami ebből a háborúból le kell, hogy hújon.

[00:06:32]Nem lehet visszatérni oda, ahol voltunk, mert az irániak nem is akarnak ehhez visszatérni.

[00:06:37]Tehát amikor mondjuk a Donald Trump arról beszél, hogy megegyezett az irániakkal arról, hogy nemzetközi víziótként üzemelteti, vagy szabad lesz az átmenet a hormóz szoroson, akkor az az nem lehet igaz, mert az irániak számára ez egy visszalépés lenne nemzetközi vízióknak elfogadni hormót.

[00:07:00]Az irándiaknak az az álláspontjuk, hogy ők fogják kontrollálni ezek után az áthaladást.

[00:07:07]Előírják, hogy az északi úton, tehát az iráni oldalon kell bemenni és kijönni, vagy legalábbis át kell haladni, és föntartják maguknak a jogot, hogy valamilyen díjat szedjenek a a hajóktól.

[00:07:21]Ez természetesen evi szinten elfogadhatatlan mind az Egyesült Államok, mind a az Rab Állam.

[00:07:27]Igen, csak az az érdekes, hogy ugye talán egy héttel ezelőtt maga az amerikai elnök is jelezte, hogy egy 20%-os ellentételezésért hajlandóak egyáltalán a hormózi szorosnak a biztonságát fenntartani.

[00:07:37]Hát ugye Donald Trump ezzel talán újfent igazolta azt, hogy az Egyesült Államok elnökeként sem kíván szakítani az üzletemberi múltjával és szemléletével, de aztán egyeztetett közelkeleti vezetőkkel, és elállt ettől a 20%-os díjtételtől, és azt mondta, hogy az amerikai védelem ellentett tételezését majd befektetések formájában várja el.

[00:08:00]Hát azért mindenkinél előkerül ez a ez a díjtétel és valamilyen ellentételezése a Hormuszi szoros forgalomért.

[00:08:08]Igen.

[00:08:08]Én az irányet egy fokkal komolyabban veszem, tehát én úgy gondolom, ez egy ilyen hosszútávú törekvés.

[00:08:12]Tehát erről csak akkor fognak lemondani, hogyha valamilyen kényszerítő erő éri őket.

[00:08:17]Egyetlen olyan hát két olyan forgatókönyvet látok, ami miatt erről valami ettől valamiképpen visszalépnének.

[00:08:22]Az egyik valóban ez az amerikai blokkád, amit Irán ellenbeetnek hébe hóba.

[00:08:27]nem tudnak exportálni és nem tudnak importálni sem.

[00:08:30]Ugyanúgy, ahogy az öbölállamok, úgy különben a az irániak is a export-impport tevékenységüknek a legjobbát tengeren bonyolítják le.

[00:08:39]Tehát ez ellátási problémákat fog okozni.

[00:08:40]Ez lehet az egyik ok, amiért, hogy is mondjam, Irán valamiképpen elkezd tárgyalni erről a kérdésről.

[00:08:47]A másik pedig, hogyha valami olyan nemzetközi koalíció állna föl, kínaiak, egyéb indiaiak ami rábírja őket erre más okot.

[00:08:55]Tehát pusztán az Egyesült Államok egyedül diplomácia politikai úton szerintem nem tudja elérni azt, hogy ebből az irániak visszalépjenek.

[00:09:06]Arról már nem is beszélve, hogy Hormusól függetlenül, ha jól érzékelem, akkor itt van két-három olyan politikai kérdés, izrael libanoni offenzívája, a nukleáris program satöbbi, általában a a az iráni külpolitika, amelyben hát nincs megegyezés.

[00:09:22]Ühüm.

[00:09:23]Tehát nem látszik nem látszik a megoldás.

[00:09:24]Én azt szoktam mondani, hogy a mostani hormózi helyzet sem nem fenntartható, sem nem visszacsinálható.

[00:09:30]Tehát valami új új keretet kell majd kitalálni.

[00:09:32]És ez nem igazán látom, hogy kezdene kialakulni.

[00:09:36]Számszerűsíthető egyébként az, hogy most már ugye a február vége óta tartó és amúgy olyan négy-ötesnek jósolt, vagy annyira tervezett háború és a hormuszoros zárása nyomán most mennyi olaj hiányzik a piacról?

[00:09:48]Hát a hiányzik az ugye egy relatív fogalom, mert ezt mindig a tartalékokhoz mérten kell nézni.

[00:09:58]Tehát ami ami egy egy ilyen napi mínusz, az ez 12-13 millió hordó ö nyi olaj, olaj és olajtermék, ami hiányzik a a piacról.

[00:10:09]És ezt ahhoz kell viszonyítani, hogy itt különböző becslések vannak és különféle ö taxonómiák, hogy 4000 vagy mit tudom 6000 vagy 8000 millió hordóolaj van a világban tartalékként.

[00:10:28]Ugye itt abban különböznek a a különböző számítások, hogy például ami öbölben tartalékban van, azt beszámítják-e vagy nem, mert az ugye az nem hozzáférhető.

[00:10:38]hogy éppen a tranzitban lévő olajat hova számítod, vagy teszem azt a a szankcionált ország Oroszországnak van ons állítólag 130 millió hordóolajja, amiket nem tudott piacra dobni.

[00:10:52]Az biztos, hogy amikor kitört ez a válság, akkor egy túl kínálatos piac volt, tehát relatíve a világban viszonylag sok felhalmozott olaj volt szabadon.

[00:11:04]Ez szerencse.

[00:11:04]Tehát ez ez meghosszabbítja, kitolja azt a idő síkot, amiben gondolkodhatunk a a megoldás vonatkozásában.

[00:11:17]Ez a napi 12-13 millió hordó azért ez szépen szedi az áldozatait.

[00:11:22]előbb-utóbb most erre különböző becslések vannak, ugye ez szeptember vagy nem tudom én novemberben, de kialakulhat egy olyan helyzet, amikor már már ilyen lokális hiányok kialakulnak a világban és problémák adódhatnak.

[00:11:36]És földgáz, csefolyósított földgáz, merthogy ugye azt mondják szakemberek, hogy olajból nagyobb a stratégiai tartalék, mint csepfolyóított földgázból.

[00:11:44]A földgázt úgy gondolom, hogy kezdetben az a nagyobb volt a nagyobb probléma.

[00:11:50]Talán még most is azt lehet mondani, hogy ez egy egy fajsúlyos probléma.

[00:11:54]Hosszabbt távon szerintem a földgáz kiváltható a válik.

[00:11:56]Tehát itt körülbelül a a csefolyós földgázpiacoknak a 20%-át vesztettük el, majdnem mint Katar.

[00:12:03]És ezt nem is fogjuk tudni újra nyitni addig, amíg a hormózi kérdés meg nem oldódik.

[00:12:10]Ez ez a csefős üzemek ott vannak az öböl partján.

[00:12:13]Ezeket nem lehet átrakni.

[00:12:15]Nyersolajban egy csomó szúdiak is, meg az Egyesült Arab Emirátusok is egy csomó olajat átirányított más helyekre.

[00:12:21]Gázzal ezt nem tudjuk megtenni.

[00:12:25]Ez körülbelül a világon kereskedett olajnak a bő 10%-a.

[00:12:31]És a különbség az talán az olaj és a gáz között, hogy a gázt nagyon sok mindenre használjuk, és ezért egy csomó területen kiváltható.

[00:12:40]Tehát mondjuk a távol kelet egy klasszikus eset, ahol használják villamosenergia előállítására is.

[00:12:45]Teszem azt Kínában, Télkoreában, de vannak még tartalék generációs erőművek, tehát például szénerőműveket be tudnak, régi színerőműveket be tudnak kapcsolni akkor, hogyha drága a földgáz, és akkor abból állítják elő ezeket a tartalékokat.

[00:13:05]Tehát van egy egyfajta keresleti adaptáció, nagyobb a mozgástér keresleti oldalon is és kínálati oldalon is azt látszik, azt látszik, hogy az amerikai földgáz még mindig jön fölfele.

[00:13:16]Tehát ahogy ahogy ahogy ez halad előre, ez majd valahogy egy magasabb árszint mellett egy ilyen súlyba kerül.

[00:13:24]Ezért én úgy gondolom, hogy igen, nagyon magas árak lesznek most téléren, amikor majd rájövünk főleg Európában, hogy te jó Isten, hát lehet, hogy ez télen is velünk marad ez a konfliktus, és akkor a fűtési szezonhoz be kéne tárolni egy csomó földgázt.

[00:13:40]Ez például most kezd úgy leesni a a gázkereskedők meg a kormányzatok számára.

[00:13:46]Ez például Európában egy viszonylag magas gázárat fog eredményezni, főleg ha így marad a helyzet.

[00:13:52]De azt hiszem, hogy ez nem egészen ugyanaz, mint a a 21 22-es eset, amikor Oroszország elzárta.

[00:13:58]Volumenében ugyanannyi, csak az mind Európából hiányzott az a volumen.

[00:14:03]Most a világból hiányzik ugyanez a 100 milliárd köbméter.

[00:14:07]Ezt majd valahogy ki fogjuk mozogni.

[00:14:10]Ha azt mondjuk, hogy szükségesnél kevesebb olaj, vagy a szükségesnél kevesebb földgáz, csepfolyosított földgáz, az milyen területeket, milyen iparágakat érinthet elsősorban?

[00:14:18]Nyilván ez régiónként, országunként is nagyon eltérő lehet, vagy különböző lehet.

[00:14:24]Hát mindent majdnem, hogy azt azt kell, hogy mondjá, tehát hogy a legtöbb ipari folyamatod és ugye tehát nem csak olajról, olajtermékről és földgázról beszélünk, beszélünk műtrágyáról, beszélünk kínsavtermelésről, héliumot is szokták.

[00:14:40]Hé, állítólag a hélium is egy problémás dolog.

[00:14:42]Beszélünk, keveset beszélünk arról, hogy az öbölországok, az a 40-50 millió ember az ellátását jav részt az öböl öblön keresztül kapta élelmet, közülségleti cikkeket, ezeket mind át kell irányítani most.

[00:14:55]Tehát a minden majdnem minden energiaigényes folyamat ma már, hacsak nem szén alapú, akkor valamogy kötődik, vagy az olajhoz, vagy a földgázhoz különböző arányokban.

[00:15:08]Ugye a legérintettebbek mondjuk a műtrágyaagyártás nyilvánvalóan, ahol ugye az egyik fő alapanyag, de a vegyiparnak különböző műanyaggyártás folyamataiban is ez jelentkezhet.

[00:15:18]Tehát nagyon nagyon sz nagyon szépen szétterül a világban.

[00:15:25]Nem nem csak az olajról és a gázról szól ez a történet.

[00:15:29]Egy elhúzódó ilyesfajta válság kikényszeríthet még további alkalmazkodási technikákat keresni, hogy mivel váltható ki mondjuk az olaj.

[00:15:38]vagy mivel helyettesíthető akár a csefolyóító fögáz.

[00:15:43]Ugye közlekedésben nyilván adódhat az elektromos hajtás előtérbe kerülése, de láttuk, hogy ezpában azért most az elmúlt időszakban éppen megtorpanni látszott, de például olvasom, hogy Kínában az új autóeladások fele már elektromos jármű, szóval elindulhat egy más típusú alkalmazkodás.

[00:16:00]Hát milyen időtávról beszélünk?

[00:16:00]Tehát hogyha mondjuk idén fönn marad ez a helyzet, hogy hormuszból nem jön ki hajó tanker, akkor az olajpiacon valószínűleg el fog fogyni a tartalék.

[00:16:11]Tehát, hogy akkor akkor már csak a keresleti alkalmazkodás marad.

[00:16:16]Ez a bő 10 10 millió 12 millió hordóhiány.

[00:16:19]Ez körülbelül az, mint ami a covid idején eltűnt az olajpiacról.

[00:16:25]Talán kicsit kevesebb.

[00:16:28]Tehát egy olyan világot kell elképzelnünk, mint a covid idején, ami hát egy sanyar sanyarú világ volt.

[00:16:32]És akkor meg kell próbálni valamiképpen tehát nem az lesz, mint mit tudom én, a légiközlekedésben, hogy hogy nem lesznek légijáratok, mert a covid idején ugye ez volt, hanem az lesz, hogy a hiányzókőző mennyiséget azt a járatokból törölni kell.

[00:16:51]Valószínűleg föl fognak menni a repülőgépjegyárak és valószínű megcsökkenni fog a járatok száma.

[00:16:57]pont.

[00:16:57]Attól is juk persze, hogy ez mennyire koordináltan fut le.

[00:16:59]Aztán a következő lépés szerintem az nagyjából az, hogy az öbölmenti termelők alternatív exportinfrastruktúrát építenek ki.

[00:17:09]Ez már folyamatban van.

[00:17:09]Az Egyesült Arab Emirátusok 27-ben, tehát jövőre valószínűleg beüzemel egy egy újabb vezetéket, ami hát nem túl messze a szorostól, de mégis azért a Zomániabölbe vezetik ki a a az olajukat.

[00:17:24]A szaúdiak is aktívan gondolkodnak arról, hogy a vöröstengerre való exportjukat fölfejezték.

[00:17:30]Azóta fölépítettek a szaudiak egy vasútat egészen föl Jordániáig, amiben mondjuk most éppen nem, de majd a jövőben olajtermékeket lehet vasúton szállítani.

[00:17:40]Tehát, hogy egy én úgy gondolnám, hogy egy ilyen egy-két három éves időtávlatban ezeknek a a kiváltása, alternatív megoldása, illetve az olajpiac kínálati alkalmazkodása önmagában egy egy hézagot be tud vetni.

[00:17:56]És valóban harmadikként említeném azt, amit ön említett, tehát hogy míg a közlekedésben egy uralkodó volt az olaj, még 10 évvel ezelőtt is, ma már Kínában és egyéb helyeken van egy alternatív lehetőség, még ha nem is teljes körül, tehát nem mondanám azt, hogy teszem azt, mit tudom én, Albániában kiindulnék egy elektromos autóval, de bizonyos eszközökre, bizonyos bizonyos helyzetekben kiválthatja a robbanom.

[00:18:26]amatos haókat abszolút felgyorsíthatja ezt a folyamatot is.

[00:18:31]Az modellezhető, hogy mondjuk Magyarország vetületében vagy Magyarország vonatkozásában ez a válság miként gyűrűzhet be?

[00:18:38]Hát azon túl, hogy ugye már nincs védett üzemanyagár, és vélhetően gyakrabban kell majd átírni a töltőállomásokon az ártáblákat, és pedig nem lefelé, hanem nyilván egyre inkább felfelé.

[00:18:54]Hát én közgazdasági modellt biztos nem tudnék erre állítani.

[00:18:56]Két vetülete van a kérdésnek.

[00:18:59]Az egyik, hogy lesz-e elég gázunk meg olajunk.

[00:19:01]Amíg ugye az rossz csövön vagyunk, és az rossz csövdik, hát ez is egy nagy kérdőjel.

[00:19:09]Addig önmagában ellátási szinten nem kéne, hogy ez problémát okozzon.

[00:19:15]Tehát a gázból elég jön be Magyarországra, és itt olyan szerződéses rendszerek voltak, amik biztosított, amik adott esetben biztosíthatják majdnem a teljes ellátást.

[00:19:24]Olajból, nyersolajból kellő mennyiséget tudunk behozni.

[00:19:28]A kérdés az olajtermék piacon adódhat, tudnék 103 nem képes a teljes magyar szükségeletet ellátni.

[00:19:39]Tehát ott még importálni kell, főleg most, hogy hogy ilyen gondok voltak.

[00:19:44]Tehát az olajtermékpiacon lehetnek problémák, de ellátási szinten ez megoldódhat.

[00:19:48]Az árszint az egy az egy nagy rébusz, tehát ott még jöhetnek fájdalmas szintek.

[00:19:55]Ott még ott még jöhetnek.

[00:19:55]Tehát most egy amíg amíg ez a helyzet van, amíg a hormózi kérdés nincs megoldva és le is van zárva mellékesen a szoros, addig borítékolhatóan felfele fog menni az olaját.

[00:20:07]Rendszerűen lehetnek benne kisebb hublik, mert bármikor Donald Trump vagy az irányiak bejelenthetik, hogy akkor most megint egy egy tűzszünetet kötöttünk, nem tudom hány hány naprot, de amíg nincs egy tartós megoldás, és valóban az irániak lelez lezárják a szorost, addig ez egy felfele menő trend lesz.

[00:20:26]Ühüm.

[00:20:27]Tát az inkább a külpolitikai elemzés tárgya, de azért úgy látszik, hogy az Egyesült Államok nem igen tud mit kezdeni ezzel a kialakult helyzettel, sem katonailag, sem politikai, nagypolitikai eszközökkel, sem pedig az olaj és gázpiacra gyakorolt eszközökkel.

[00:20:40]Ugye vélhetően a az iráni rezsim bukása vagy megbuktatása hozhatna valamilyen változást.

[00:20:45]kezdetben ez is volt egyébként az Egyesült Államok és Izrael megfogalmazott célja, de hát úgy tűnik, hogy ez nem fog megtörténni a közeli jövőben.

[00:20:54]Bár keveset tudni az iráni belső helyzetről és egyáltalán a belső erőviszonyokról.

[00:21:00]Igen, én ehhez nem is tudnék hozzátenni semmit, tehát én nem látom ennek a a a megoldását.

[00:21:04]Ugye a nem megoldás és megoldás.

[00:21:08]Tehát kialakulhat egy olyan helyzet, hogy a amerikaakikak ott hagyják az egészet, az irányiak elkezdik a maguk kontrollját gyakorolni a szoros felett, hagyják a a forgalmat menni, szednek rajta valamilyen adót, és az a az öbbl országok pedig szitkozódva és a fogukat összeszorítva mindent meg fognak tenni, hogy kivezessék a zobáni vagy a öbölbe, vagy a vöröstengerre a saját termelésüket, és elkerüljék ezt az elkerüljék a hormozisz szorost.

[00:21:36]Simán kialakulhat egy ilyen megoldás, ami nyilván senkinek nem jó.

[00:21:41]Tehát ez egy ilyen vesztes vesztes kimenetel.

[00:21:45]Hatalmas beruházásokat kell eszközölniük ezeknek az országoknak, de még mindig egy jobb kimenetel, mintogy ott maradjanak az iráni rezsim túszaként.

[00:21:55]Ez ez ez is ezt is, hogy is mondjam, ben van raj benn van az asztalon, hogy egy ilyen kimenetel kialakul.

[00:22:03]Trump azt mondja, hogy hát őket tovább nem érdekli.

[00:22:05]Ez az ügy de már néhányszor utalt erre, aztán mégis és aztán mégis csak aztán utána jött a következő körben meg egy felgetőzés és egy Igen.

[00:22:12]De hát abban igaza van, hogy hogy katonai megoldás szerintem nincs.

[00:22:17]Tehát a hormózi szoros problematikájára katonai megoldás nincs.

[00:22:21]Eddig nem, legalábbis nem mutatták föl, és láthatóan a rezsim eddig nem tört meg.

[00:22:25]Ha megtörik, hát akkor majd lesz valami, majd meglátjuk.

[00:22:27]De de egyelőre ne erre utaló jelek nincsenek.

[00:22:33]Az jutott az eszembe, hogyha ezt az olajpiaci helyzetet nézzük, hogy ez a mostani válsághelyzet ez mennyiben hasonlítható, vagy mennyiben rokonítható a 70-es évek nagy olajválságához.

[00:22:43]Ugye akkor kettő is volt 1973-ban, illetve 1979-ben.

[00:22:48]És akkor is, ha én jól emlékszem, akkor ugye mindkettőnél egy háborús konfliktus volt a háttérben.

[00:22:53]73-ban az elsőnél a jonkipori háború, a a másiknál pedig az iráni forradalom, majd az azt követő Iraki iráni háborús konfliktus.

[00:23:00]hasonló valóban ez a mostani helyzethez.

[00:23:06]Nyilvánvalóan minden olajválság ősszet hasonlítható a másikkal.

[00:23:08]Én is szeretek ezzel foglalkozni.

[00:23:10]Sőt, hát én nagyon régóta vágytam erre, hogy a hormoni szorost valaki lezárja, mert mert mondjuk úgy, mondjuk úgy, hogy a szakmában azért mindenki tudta, hogy ez a legnagyobb olajellátási válság, ami elképzelhető.

[00:23:25]Tehát e tekintetben a sem a 73-as, sem a 78-as azért nem volt versenyben.

[00:23:29]79-ben Iránnak volt 79-80-as években volt egy kísérlete, hogy a a szoros lezárja, de akkor még nem voltak meg a eszközei ehhez.

[00:23:38]Éogy az amerikai flottal ezt megakadályozta.

[00:23:46]Hát talán, hogyha az olajpiacot nézzük, akkor szerintem az a nagy különbség, hogy akkoriban az olajat sokkal több dologra használtuk, mint ma.

[00:23:55]Ühüm.

[00:23:57]Tehát a 60-as években az ugye a szén alapú villamosenergia generációt olajra váltottuk egy csomó helyen.

[00:24:05]Főleg azért, mert a a finomítási tevékenységből egy csomó olyan olajtermék kijött, amivel nem tudtunk mit kezdeni.

[00:24:11]Ellenben az olaj kevésbé volt szennyező, főleg ugye a londoni smogra érdemes gondolni.

[00:24:18]Kevésbé volt szennyező, mint a szén.

[00:24:21]És fűtésre is csomó helyen használtuk.

[00:24:26]Éppen ezért, amikor fölment az ára, ezeken a területeken ki tudtuk váltani.

[00:24:31]Ugye ez a nukleáris energia felvirágzásának a nagy kora, a földgáz megjelenésének a nagy kora, mind a fűtés, mind a villamosenergia generációban használtunk a 70-es80-as évek.

[00:24:40]Ez a a nem is a hős kor, de hogy a klasszikus kor, ekkor érkezik meg a szovjet földgáz Európában például.

[00:24:52]Éppen ezért egy nagyon nagy keresleti alkalmazkodás volt, ami ugye 80-as évek elejére különben beért, és ugye 85-ben nomlik össze a a az olajár, és a kínálat oldalon is egy csomó új terület.

[00:25:04]Norvég olajtermelésekkor indul, a mexikói tengeri offsor, igazából ekkor indul meg Alaszka, hogyha erről kell beszélnünk.

[00:25:16]szovjetek is akkor pörgetik fel az olajtermelésüket.

[00:25:17]Tehát, hogy mind kereseti, mind kínálati oldalon volt egy csomó alkalmazkodási mechanizmus, amelyek ma csak részben vannak meg.

[00:25:25]Tehát ma már az olajat csak közlekedéssel használjuk, meg a vegyiparban, mondjuk egy hatoda, egy hetede az olajtermelésnek az a vegyiparba megy, a többi az közlekedésre megy.

[00:25:35]Tehát a kérdés egész egyszerűen az, hogy a a közlekedésben ami egy egy rugalmatlan dolog, tehát az emberek egy csomó az olaszokat szokták mondani, akkor inkább lemond az ebédjéről, mint hogy ne hogy hogy gyalog vagy BKV-val menjen be a munkahelyet, ragaszkodik az autóhoz.

[00:25:53]Tehát, hogy hogy egy sokkal rugalmatlanabb piacon vagyunk, mind a közlekedésben kell megtakarítani azt az olajat, ami most hiányzik a világban, ami egy hát egy cudarabb alkalmazkodás kétségtelenül, rövid távon legalábbis mindenképpen, de másfelől pedig hát utat nyit nyilvánvalóan egy alternatív közlekedési módoknak, illetve hát az a az elektromos autóknak.

[00:26:18]Ez szerintem a fő különbség, hogyha egy ilyen hosszabb távon tekintünk ki.

[00:26:22]erre a a jelenségre, de hát reméljük, hogy nem lesz ez egy ilyen hosszútávú dolog.

[00:26:28]Még mindig ott van a remény, hogy azért ennek idén valamikor vége lesz.

[00:26:33]Ha ehhez a mostani olajpiaci helyzethez, vagy mondhatjuk azt talán, hogy olajpiaci válsághoz kapcsolódó forgatókönyveket megnézzük, akkor azért érdekes trendek rajzolódnak ki, vagy érdekes folyamatok látszódnak.

[00:26:46]Ugye úgy tűnt az elmúlt hónapokban még március-április tavasz tájékán is, hogy Oroszország elég jól jár az olajárak emelkedésével.

[00:26:58]Ön is arról beszélt itt az infóádióban, hogy az oroszok nem csak az exportjukat tudják eladni, hanem a szankciókban érintett korábban felgyűlt olajmennyiségüket is eladták, és ebből nagyjából gondtalanul tudják finanszírozni a az ukrajnai háborút.

[00:27:14]Most viszont arról érkeznek a hírek, hogy szerte Oroszországban gond van az üzemanyagellátással.

[00:27:20]korlátozták a magángépjármű öknél a az üzemanyagvásárlást, sőt ideiglenesen fel is függesztették az orosz dízel exportját.

[00:27:31]És a Krem szóvivője bejelentette, hogy most júliusban például megkezdik az üzemanyagok importját a helyzet enyhítése érdekében.

[00:27:39]Mi is történik akkor most Oroszországban?

[00:27:42]Igen, ez így van.

[00:27:42]A két állítás egyszerre igaz.

[00:27:44]Tehát egyfelől pénzügyi problémája Oroszországnak nincs, mert ugyan orosz olajtermelés rendszerűen csökken.

[00:27:54]Ez valószínűleg a háború következménye, de hát sokkal jobb feltételek mellett tudják eladni a saját olajukat a a világpiacon, de ezt simán el tudják most adni, tehát erre a szankció magyaros tehát hogy vagy kerülőutakon, vagy más csatornákon.

[00:28:11]Egyrészt egyrészt egy olyan helyzetben, amikor egy országnak választania kell, hogy szankcionált olajat vesz, vagy nem lesz olaja, ilyen helyzetek voltak Bangladesben, Indiában, Fülöpszigeteken, akkor meg fogják venni a a szankcionáló szankcionáltóet is.

[00:28:26]Majd valahogy megvoldják ezt a dolgot.

[00:28:29]Nem lehet azt mondani, hogy indiaiaknak mondták azt mindig az amerikaiak, hogy hogy hát túl kínálat volt a piacon Hormúz előtt.

[00:28:38]Mondjatok le az orosz olajról.

[00:28:41]Mert majd a közelkeletről meg tudjátok venni.

[00:28:43]Ott úgy is felfutóban van.

[00:28:43]Hát így is tettek az indiaiak.

[00:28:45]De hát most nem nem működik.

[00:28:46]Tehát egy szankció akkor működik, amikor támogatja a piaci fundamentum.

[00:28:53]Ha túl kínálat van, akkor a szankciókat be fogják tartani a felek, mert tudnak helyettesítő terméket, nem szankcionált helyettesítő terméket venni.

[00:29:03]Ha hiány van, márpedig egy elég erős hiány van a világpiacon, akkor a szankciókat meg fogják kerülni.

[00:29:09]Tehát, hogy én én amikor a Trump feloldotta az orosz olajra kivetett szankciókat egy hónapra, hát persze számított ez valamennyit, de én úgy gondoltam, hogy ez egy ilyen kényszer lépés volt, mert úgy se tartotta már be senkit, akkor már aktívan zajlottak a tárgyalások, hogy akkor ezt az oroszok el fogják adni.

[00:29:27]Tehát, hogy hogy a bevételük az megvan.

[00:29:29]A a probléma más ö keretű, mert valóban a finomító állományt egészen szépen lebombázták az ukránok.

[00:29:39]Nincsen hivatalos adatunk, tehát hogy ilyen ilyen becslések vannak.

[00:29:45]Most egyik becslés az körülbelül azt mondja, hogy nagyjából ott vannak azon a szinten a a legalábbis az input oldalon, amennyi úgy a belső piacra kell.

[00:29:54]Van, aki szerint ez al ennek alatta vannak.

[00:29:59]Nem tudjuk, de egy nyilvánvalóan export ugye nem nem nagyon jó.

[00:30:05]És ebből fakadóan alakult ki ez az ellátási válság Oroszország egyes régióiban, egészen sok régiójában.

[00:30:14]Ennek szerintem két fontos következménye van.

[00:30:19]Az egyik, és messzemenően ez a legfontosabb, ez a társadalmi üzenet.

[00:30:23]Tehát az ukránok elhozták a háborút Oroszországba.

[00:30:28]Az a látszat veszett el, hogy hogy Oroszország békében van.

[00:30:31]Most már a mindennapokba is beférkőz mellettiségnek olajfinomítók, úgyhogy tehát itt mondtam, hogy több tét több több dolog van, tehát hogy van van a a benzin meg a dízelellátási válság.

[00:30:45]Van ugye, hogy lekapcsolják a mobilt egészen gyakran a nagyvárosok fölött, amikor támadás zajlik, ott van az a félelem, ami most már mindenhol ott van, hogy hogy bármikor adott esetben a lakóhelyedre becsapódhat egy egy ukrán drón.

[00:31:00]Tehát, hogy ez sokkal nagyobb léptékekben élték meg az ukránok Ukrajnában, de kicsiben elhozták.

[00:31:09]Tehát az oroszok tulajdonképpen csak most kezdik a saját, úgymond a saját bőrükön érezni azt, hogy hát itt négy éve gyakor több mint négy éve háború van.

[00:31:16]Igen, tehát hogy én úgy gondolom, hogy itt te tekintetben a egy újabb lepel, a látottak egy újabb lepreple húlt le.

[00:31:21]Tát kezdetben mondjuk nem lehetett venni Oliva bogyót az orosz boltokban a szankciók miatt.

[00:31:26]Hát ezt túlélték.

[00:31:27]Ez már sokkal inkább az elevenükbe vág.

[00:31:29]Szerintem ez az egyik.

[00:31:32]És a másik, ami talán inkább am szintén egy ilyen gazdasági kérdés is lehet, hogy ez milyen távlatokat nyit.

[00:31:38]Tehát láthatóan az oroszok állítólag a katonák szerint ugye kezdetben nagyon sokáig a légvédelemmel le tudták lőni ezeknek az utrán drónoknak a támadásait.

[00:31:47]Most már olyan mennyiségben vagy hullámban jönnek, amelyben nem tudják.

[00:31:51]Tehát hogy tudnak-e ez ellen tenni valamit.

[00:31:54]Ha nem, akkor ilyen körülmények között kell folytatniuk a háborút hosszú távon, hogy az ukrán oknaponta egy-egy ipari üzemet, vagy valamit 10, 20, 30, 100 drónnal elérnek.

[00:32:10]hogy ez milyen gazdasági károkat okoz, illetve milyen a lakosságra ez hogy hat.

[00:32:16]Ez egy nagyon nagy kérdőjel.

[00:32:17]Hát illetve tegyük hozzá zárójelbe talán, hogy és hogy hat az orosz hadsereg?

[00:32:19]Tehát elképzelhető, hogy odáig jut ez a folyamat, hogy mondjuk akár az orosz hadsereg ellátásának a kiszolgálása is bizonytalanná válhat, mert akkor az más forgatókönyveket hozhat a háború további szakaszában is.

[00:32:31]Igen.

[00:32:31]Bár úgy gondolom, hogy a hadsereg prioritást élvez.

[00:32:32]Ugyanúgy, hogy az ukránok is meg tudták oldani.

[00:32:36]Valószínűleg a az orosz hadsereg is valamilyen szinten ezt meg fogja tudni oldani.

[00:32:40]Hát hát vannak ilyen ilyen delikát kérdések, ugye a Kram egy ilyen kérdés, ahol aminek ugye gyakorlatilag a leválasztására törekszik a a az ukrán hadsereg.

[00:32:54]Ez ez lehet, hogy sikeres lesz.

[00:32:55]Illetve van egy harmadik elem.

[00:32:59]Talán erről nem nem nagyon szoktak beszélni.

[00:33:02]És ez nem is annyira az energiapiacokhoz kötődik, hogy hogy tehát hogy valamennyire azért az orosz társadalomban az ukránok ra vonatkozó nézetek azért nem voltak ilyen teljesen véresek.

[00:33:17]Tehát ellentétben az az ukránoknak teljesen érthetően nagyon a háború előtt volt azért egy az oroszoknak egy ilyen aurájuk.

[00:33:27]Például ugye Vladyimir Putyin azon fejtegetésére, hogy ez egy közös nép az ukrán meg a az orosz kelet-Ukrajnában, dél-Ukrajnában ennek masszív többsége volt.

[00:33:36]Ezt ezt ezt ezt ilyen evidenciának tartotta a lakosság nagy része.

[00:33:41]Ma már erről szó sincs Ukrajnában.

[00:33:44]Na most az oroszoknál nagyon sokáig ezért ez megmaradt, tehát valamiféle ilyen szolidaritás, nem mindegyik társadalmi csoportban azért ott volt.

[00:33:54]Például ugye az ukrán ellen, az orosz ellenzék 10-15%-ában egyértelműen Putyin tették felelőssé a háborúért, békét követeltek és az ukránokat valamiképpen ebben az ügyben felmentették.

[00:34:07]Most ez változóban van, ahogy én ezt nézem.

[00:34:09]Tehát, hogy azért ma már egy fokkal nehezebb azt mondani, hogy az ukránok ártatlanok, amikor ugye civil polgári infrastruktúrát bombáznak.

[00:34:20]Itt a Luhanski gimnáziumnak a lebombázása volt azzem a fordulópont, ami tehát nem egy véletlen vagy egy hiba volt, hanem egy egy tudatos katonai döntés volt.

[00:34:32]Egyfelől én megértem az ukránokat, hogy nem lehet máshogy, tehát hogy katonai célpontokat bombázni, ott civil áldozatok lesznek, ezt tudatosan ők fölvállalják.

[00:34:41]Másfelől pedig nem kell arra számítani, hogy az orosz társadalom nagy részében ez, hogy is mondjam, jó megértést váltana ki.

[00:34:50]Tehát kifejezetten romlik valószínűleg az ukránok megítélése az orosz társadalomban.

[00:34:57]Ez egyedül azért fontos, ez egy kényszerű folyamat, egyedül azért fontos, mert azért volt egy olyan vízió, hogy itt majd valamikor lesz egy béke, és és talán majd Putyin után, ha ez egyáltalán egy időhatározó, nem tudom, hogy van-e ilyen, akkor Oroszország ezt a kérdést elfelejti, és és ez az egész posztszovjet visszaszerezzük ukránat kérdés, ez ez ez eltűnik.

[00:35:22]Ennek szerintem az esélyei jelen pillanatban fokozatosan romlanak.

[00:35:26]Tehát ez egy ilyen igazi közelkeleti típusú válsággá kezd válni, ahol a a két ország lakossága utálja egymást, és olyan sérelmek gyűlnek össze, amiket nagyon nehéz lesz utána meghaladni.

[00:35:42]Még a gazdasági vetületekre, az orosz gazdaság helyzetére visszatérve milyen állapotban lehet most az orosz gazdaság, az orosz költségvetés így több mint négy éve a háború kezdete után és a a 20 ugye a 20 szankciós csomag után?

[00:35:54]Én találtam itt egy gazdasági adatot, hogy a az orosz GDP 0,2%-kal csökkent az idei első negyedévben.

[00:36:01]Ez ugye nem tűnik azért nagyon komoly csökkenésnek, de például tavaly még 1%-os növekedést tudtak elérni, 2024-ben pedig csak nem 5%-os.

[00:36:09]Tehát ahhoz képest azzal összevetve ez talán egy markánsabb visszaesés.

[00:36:15]Jó, hát önmagában mi mihez képest mihez képest viszonyítjuk?

[00:36:20]De nyilvánvaló az önmagában szerintem az oroszokat is meglepte, hogy volt egy nagyon robusztus növekedés a háború elején, ami egyerség háborús konjunktúra lehetett, vagy háborús konjunktúra volt a tekintetben, hogy hogy a a gazdaságban a az ugye Oroszországban voltak viszonylag erős költségvetési tartalékok, az az orosz állam nem volt eladósodva.

[00:36:43]Ezeket az exportbevételeket, illetve a ezeket a felhalmozott pénzt, ezt elköltötték a háborúra.

[00:36:47]Tehát ebből jött egy háborús konjunktúra, amiben az emberek, hogy is mondjam, még azt azt is mondanám, hogy jobban éltek mint korábban.

[00:36:58]Ez a pénz elfogyott, ennek vége van.

[00:37:01]Ettől függetlenül a mostani helyzet, ha pusztán a költségvetési és és ilyen gazdasági folyamatokat nézzük, akkor ebben a stagnációban gyenge gyenge recesszióban fönntartható.

[00:37:14]Szerintem ez a modell pusztán ebből a szempontból működőképes.

[00:37:22]Ebben valóban az a a az igazi változás az, hogy hogy most az a az ukránok távolsági szinten be tud le tudják bombázni az orosz termelő infrastruktúrát.

[00:37:32]Tehát így és ennek sem igazából a az összgazdasági vagy a makrogazdasági problematikája a a súlyos, hanem az a tény, hogy ez egyes szektorokban milyen következményekhez vezet.

[00:37:46]Másfelől pedig azt lehet mondani, hogy ez nem elvesztették az oroszok azt a lehetőséget, hogy fokozzák a az erőfeszítéseket a a fronton.

[00:37:53]Tehát azt hiszem, hogy az idei volt az első év, amikor megállt, sőt talán összesített arányban csökkent a honvédelemre és a rendvédelemre költött pénz mennyisége.

[00:38:08]Ez azért fontos, mert nem a ha megnézzük, hogy az ukránok meg az oroszok mennyi pénzt költenek erre a háborúra, akkor ez nem egy Dávid és Góriát harca.

[00:38:16]Tehát a Sipli kimutatása szerint gyván egy a kettőhöz az arány.

[00:38:24]Tehát az az oroszoknak kétszer akkora a katonai költségvetése, mint az ukránoknak.

[00:38:29]De hát az oroszoknak egy csomó mindent mást is ebből fönn kell tartaniuk.

[00:38:33]A stratégiai nukleárisőerőt, a táborkeleti flottát, nem tudom micsodát.

[00:38:37]miközben az ukránok kapnak egy csomó mindent ingyen, tehát mondjuk intelt kapnak a nyugatiaktól, célmegjelöléseket kapnak, amiket az oroszok például nem is férnek hozzá ilyesmi dolgokhoz a területen.

[00:38:50]Tehát, hogy hogy itt nagyjából még, hogyha az oroszoknak van is egy karhozni előnyük ebben a dologban, de itt nagyjából ugyanannyit költ ennek a háborúra.

[00:38:57]Tehát hiába van az orosz gazdaság 10 akkora GDP-ben, mint az ukrán, hiába van ötször annyi emberük, hogyha fölhasználták már a Szovjetunióból, a hidegháborúból örökölt tartalékaikat, ezeket a konzerveket elhasználták, felbontogatták, hogyha nem tudják fokozni a katonai erőfeszítést, akkor nem biztos, hogy hogy van egy egy ilyen pozitív katonai előrelépés.

[00:39:20]És akkor minek folytassák a háborút?

[00:39:23]Tehát tényleg tényleg a a kicsit kicsit az az érzése alakul ki az embernek, hogy hogy igazából a perspektívát vesztették el Oroszországban, miközben bejöttek bejött egy csomó negatív kockázat.

[00:39:37]És ezért összességében én úgy látom, hogy hogy hát most egy ilyen válaszót előtt áll Oroszország.

[00:39:44]És visszatérve még az energiahordozók területére, európai viszonylatban hol tart most egyébként az orosz energiahordozókról, az orosz gázról való levállás?

[00:39:53]mondhatni, hogy lassan eltűnőben az orosz gáz az európai piacokról.

[00:39:57]Hát ugye két döntés előtt vagyunk.

[00:40:03]Egyrészt ugye van egy elvi döntés, hogy 27 őszékig le kell válni a az orosz energiahordozókról, a gázról is és az olajról is, illetve ezt előrébb hoznák a Csepfolyós Földgáz esetében most a 21.

[00:40:17]szankciós csomagban.

[00:40:23]Egy pici megtorpalást látok, és ez nag nagyjából a hormóznak az eredménye.

[00:40:29]Ühüm.

[00:40:30]Hát sosem szabad a sajtóhíreknek hinni minden minden vonatkozásban, hisz mindig elmondjuk, hogy hát mennyire kitartunk.

[00:40:40]Min mi hogy is mondjam?

[00:40:40]A sajtó számára mindenki nagyon lojális a szankciós csomagokhoz, mert a külügyminisztereknek, adügyminisztereknek ez a dolguk meg ugye látszhatnak.

[00:40:48]Most azért voltak viták a 21.

[00:40:50]szankciós csomag esetében.

[00:40:50]Ezt most tologatni kell és a görögök egy az egyben azt mondták, hogy ezt azért gondoljuk át.

[00:40:58]Ugye a gazdasági miniszterek azért máshogy látják ezt a kérdést, és én először most hallottam a az Európai Bizottságnak a szankciókért felelős fő megbízottját egy hónapja talán azt mondani, hogy hát nem kell sietnünk a szankciók végrehajtásával, ami egy azért egy új jelzés.

[00:41:14]Tehát ilyen nem hangzott el az elmúlt öt évben, hogy a meghozott szankciós intézkedéseket ne kellene végrehajtani.

[00:41:22]Tehát van egy van egy bizonyos fokú bizonytalanság.

[00:41:24]Senki nem meri kimondani, hogy ebben a helyzetben azért meg kéne állni és el kéne gondolkodni.

[00:41:32]Ö de van általában ezt belengi ez a ez a kérdés.

[00:41:36]Itt ez a probléma, hogy ezek már meghozott döntések.

[00:41:38]Tehát hogyha ha így marad a hormózi helyzet, akkor valakinek egy bizonyos ponton ki kéne állni, és azt kéne mondani, hogy bocs, de a helyzet tekintettel mégsem fogjuk ezt végrehajtani.

[00:41:51]És ennek a politikai költsége hatalmas.

[00:41:53]Ezt nagyon nehéz nehéz kimondani, de azért ott leppeng ez a ez a dolog.

[00:41:58]Ezért a kivárás van, tehát mindenki reménykedik, hogy a hormózi helyzet megoldódik, és ez a szankciós henger tud tovább menni.

[00:42:05]Ha nem, akkor össze fog omlani ez a szankciós rendszer, mert előbb-utóbb olyan kritikus helyzet alakul ki ellátásban, főleg olajt tekintetében, ami ami miatt nem lehet majd ezeket végrehajtani.

[00:42:19]És kimondottam, mondjuk Magyarország vonatkozásában ez az orosz gázról való levállás útja az látható, az modellezhető, mertogy sajtóhírek szerint éppen most olvasom, hogy Európában Magyarország volt az orosz földgáz legnagyobb vásárlója az idei esztendő első felében, első öt-hónapjában.

[00:42:34]Hát ami a vezetékes gáztetté, ez biztos így van.

[00:42:39]Ögye ezt az Orbánkormány elkezdte, bármennyire is tagadták, de a vége fele kötöttek egy csomó szerződést amerikai cégekkel különböző volumenek behozatalára 27 nyas kezdődátumokkal.

[00:43:00]Az infrastruktúra is fejlődik.

[00:43:00]Valóban itt ugye az a kérdés, hogy két kérdés van.

[00:43:05]Az egyik, hogy hogy lesz-e földgáz, elérhető földgáz alternatív forrásokból teszem azt 27-től kezdődően, hogy kiváltsuk az orosz és hogy ezt ilyen feltételek mellett lehet megtenni.

[00:43:17]A másik pedig, és ez egy jogi természetű kérdés, hogy hogy kiléphetünk-e a hosszútávú szerződésben jogi következmények nélkül.

[00:43:26]E tekintetben különbözik a magyar helyzet az összes többi EU országtól.

[00:43:32]Az összes többi EU országban a gázprom megsértette a szállítási szerződést, és erre hivatkozó föl tudták mondani ezeket.

[00:43:40]Magyarország esetében nem mondták föl.

[00:43:42]Tehát a a mi esetünk csöves gáz esetében, hosszútávú szerződés esetében inkább hasonlít azon csebfolyósított földgáz szerződésekhez, amit különféle európai cégek, a totál meg egyéb német közművállalatok birtokolnak.

[00:43:57]Ott nem történt szerződésszegés.

[00:43:58]Tehát hogyha ezt leállítják, akkor ez szerződésszegésnek minősülhet, és ebből lehet egy jogi per, ami hát most na most mondd erre a bizottság azt mondja, hogy nyugodtan, mert mert hát ő ő erre az úgy ugye ő ő okozza azt az ottan meghozott az ott meghozott döntések, hogy ezeket a szerződéseket fel kéne mondani.

[00:44:25]De ugye amikor erre visszakérdeznek ezek a cégek, hogy ugyan már, hogyha ebből nekik pénzügyi káruk származik, akkor ezt a bizottság állje, akkor a bizottság ezt a kérdést kikerüli.

[00:44:35]Tehát ez egy ez egy nagyon nehéz helyzet.

[00:44:39]Ebben kell valami döntést hozni, és főleg úgy, hogy hogy lehet, hogy az egész összeomlik, mert hogyha ha így marad a hormózi helyzet, akkor nem tudjuk, hogy mi lesz pontosan a valóság 27 közepén.

[00:44:51]Nagyon sokan nyitott kérdés még ezek szerint.

[00:44:52]Köszönöm szépen a beszélgetést az elmúlt órában.

[00:44:54]Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukács intézet tudományos munkatársa volt a vendégünk itt az arénában.

[00:45:00]A műsor elkészítésében Szécs Ágnes szerkesztő és Király István Dániel felelős szerkesztő vett részt.

[00:45:07]Én Kocsonyi Zoltán voltam.

[00:45:09]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:45:12]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.