InfoRádió - Infostart 45:20

Mire lesz elég a brit kormányváltás? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna

brit politikabrexitgazdaságpolitikadecentralizációválasztásközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Mire lesz elég a brit kormányváltás? Gálik Zoltán, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Burnham gyakorlatilag kihívó nélkül lett a Munkáspárt vezetője, majd egy erős, karizmatikus beiktatási beszédben egy tízéves átalakítási projektet hirdetett meg.
  • A brit gazdaság a Brexit, a pandémia és az energiaválság miatt nem tudott új növekedési pályára állni; az államadósság 95% feletti, a deficit 2% körül mozog.
  • Az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások négy területre (agrárkereskedelem, Erasmus, védelempolitika, szakképzés) fókuszálnak, miközben a teljes jogú visszatérés egyelőre nincs napirenden.
  • Az új kormányban Ed Miliband lett a külügyminiszter, John Healey a pénzügyminiszter, Yvette Cooper pedig az egészségügyi miniszter.
  • A költségvetési mozgástér rendkívül szűk; a fedezetet rövid távon ÁFA-csökkentésből és átcsoportosításokból, hosszú távon pedig a gazdasági növekedés beindításából remélik.
  • Iparpolitikája a modern technológiákra (AI, félvezetőgyártás, elektromosjármű-gyártás) és a zöld energiára épít, az elhalt ipari térségek visszakapcsolása és az európai piacra termelés szándékával.
  • A teljes körű államosítás helyett inkább egy óvatosabb állami felügyeleti rendszert vezetne be olyan területeken, mint a vízszolgáltatás vagy a vasút.
  • Burnham külpolitikailag rendkívül tapasztalatlan, így elsődlegesen a belpolitikai és gazdasági reformokra koncentrál, míg a külügyek terén Ed Miliband játszik kulcsszerepet.
  • Egyik meghatározó ígérete a decentralizáció: Manchesterben egy árnyékkormányzati központot hozna létre, és megerősítené a vidék és a nemzeti régiók (Skócia, Wales) szerepét.

    „Azt mondta, hogy egy 10 éves projekttel [...] átalakítja az egész Egyesült Királyságot. Ugye ez egy nagyon merész vállalás." – Gálik Zoltán

Részletes összefoglaló megjelenítése

Andy Burnham politikai pályája és miniszterelnökké válása

Andy Burnham aki a 2010 óta a hetedik brit miniszterelnök, viszonylag fiatal kora ellenére veterán politikusnak számít. Bár életkora alapján fiatalabb elődeinél, politikai pályafutását már a 2000-es évek elején kezdte. Gordon Brown kormányában junior miniszteri pozíciót töltött be, majd többször is megpróbálta elnyerni a Munkáspárt vezetői tisztségét, sikertelenül. 2017 után visszavonult az országos politikától, és Manchester polgármestere lett – ebben a szerepében nagyon sikeresnek bizonyult, különösen a Munkáspárt hagyományosan erős bázisán, ahol a Brexit és a Reform Egyesült Királyság párt jelentette kihívásokkal is hatékonyan szembenézett. Amikor Keir Starmer kormánya – hiába nyert óriási parlamenti többséggel – szürke és bizonytalan politikájával, valamint politikai botrányaival elveszítette a lendületét, Burnhamet megszólították, hogy térjen vissza. Végül gyakorlatilag kihívó nélkül lett a Munkáspárt vezetője, miután például Wes Streeting, aki Starmer alatt miniszter volt, végül nem szállt versenybe.

„kihívó nélküled ő a brit miniszterelnök. [...] Érdekes módon nem volt nagy kihívással. Ugye volt egy-egy politikus, aki úgy döntött, hogy lehet, hogy el fog indulni a volt kormányzati pozíciókból. Les Streeting, aki aki egyébként miniszteri pozíciót töltött be Kirstmannél, de nem lépett végül is ő e be a ringbe, és így most gyakorlatilag kihívó nélküled ő a brit miniszterelnök." – Gálik Zoltán *

Mivel Burnham polgármesterként nem volt parlamenti képviselő, a brit szabályok szerint először egy választókerületi mandátumot kellett szereznie. Ezt a próbát is nagy többséggel teljesítette, annak ellenére, hogy a Reform Egyesült Királyság párt éppen abban a térségben volt erős. Beiktatási beszédében szakított azzal a hagyománnyal, hogy a szónoki pulpitus mögül olvas fel egy előre megírt szöveget: kiállt az emberek közé, és egy erőteljes, karizmatikus beszédet mondott, amiben egy tízéves projektet hirdetett meg az Egyesült Királyság átalakítására.

„Azt mondta, hogy egy 10 éves projekttel, nem csak, hogy miniszterelnöki pozíciót próbál most fogni, hanem 10 éves projekttel átalakítja az egész Egyesült Királyságot. Ugye ez egy nagyon merészvállalás." – Gálik Zoltán *

A pártvezetővé választás szabályai szerint a 400 fős parlamenti frakció 80-as csoportjai jelölhettek volna egy-egy jelöltet, de Burnham mögé 379 képviselő azonnal beállt, és a nagy szakszervezetek, valamint társadalmi mozgalmak támogatását is gyorsan megszerezte, így egyöntetűen választották meg. Ez a fajta hátország kérdéseket is felvet: a Munkáspárt képviselői egy emberként mentek át Starmer mögül Burnham mögé, ami nem volt automatikus, hiszen korábban komoly csatákra lehetett volna számítani.

A munkáspárti értékek és a párt ideológiai útja

Burnham a klasszikus munkáspárti értékek visszahozataláról beszélt, ám ennek tartalma a párt elmúlt 40 évének nagy átalakulásai fényében értelmezhető. A második világháború után a Munkáspárt egy radikálisan baloldali, a kommunizmus bizonyos értékeit is magáévá tevő párt volt. A 90-es években Tony Blair és John Smith nevéhez fűződően következett be a nagy fordulat a „harmadik utas" politikával, amely a globalizáció kihívásait elfogadva egy középutas irányt képviselt. Blair és Brown után hosszú konzervatív kormányzás következett, majd a Brexit turbulens évei alatt a párt ismét radikalizálódott Jeremy Corbyn vezetésével, de ez nem hozott sikert, sőt Boris Johnsonnal szemben 2019-ben történelmi vereséget szenvedtek. Keir Starmer 2019 után vette át a pártot és 2024-ben történelmi győzelmet aratott. Burnham mostani programja nem egy Corbyn-féle radikális baloldali visszatérést ígér, de erőteljesebb baloldali hangsúlyokat ígér, mint Starmeré, és ebben rejlik a nagy kérdés: hogyan tudja a párt teljesíteni az ígéreteit, miközben érezhető változásokat hoz az emberek mindennapjaiba.

Ed Miliband, aki korábban saját pártvezetői ambíciókkal is próbálkozott, és David Cameron ellen 2015-ben alulmaradt, most visszatért a politika élvonalába: az új kormányban külügyminiszteri posztot kapott (felmerült a neve pénzügyminiszterként is, különösen egy zöld fordulat és megújuló energiákat támogató iparpolitikai irány kapcsán).

A brit gazdaság helyzete és a fiskális mozgástér

Gálik Zoltán kifejtette, hogy a brit választók elégedetlenségét nem csupán politikai botrányok (mint a covid alatti kormányzati bulik) magyarázzák, hanem a gazdasági helyzet és a megélhetési költségek. Az Egyesült Királyság gazdasága az elmúlt években nem tudott új pályára állni, részben a Brexit, a pandémia, az ukrajnai háború és az energiaválság miatt. Bár közel 2-2,5%-os növekedési adatok is előfordultak, ezek más nagy országokhoz (USA, Japán, Németország, Franciaország) képest alacsonyabbak, ami hosszú távú lemaradást vetít előre. Több recessziót is átéltek, Lizz Truss miniszterelnöksége alatt egy hiteltelen miniköltségvetés árfolyamválságot és a kamatfelárak megugrását okozta, amit Rishi Sunak kormánya nehezen tudott korrigálni.

„Kirst Starnek az idejében volt egy nagyon furcsa kapcsolat [...] Elindultak az árfolyamok, ugye megnőttek a kamatfelárak, a fiskális egyensúly megbomlott, és nagyon nehéz volt ugye részunák kormányának ezt helyre tenni." – Gálik Zoltán *

A Brexit ígérete – a szuverenitás visszaszerzésén túl egy szabadabb, gyorsabban növekvő és stabilabb gazdaság – nem vált valóra. Az államadósság még mindig 95% felett van, a kamatteher magas és ingadozó, a beruházási hajlandóság visszaesett, és a költségvetési deficit 2% körül mozog. Az Egyesült Királyság újra megkötötte ugyan a kereskedelmi szerződéseit, de az Európai Unió által kínáltnál kedvezőtlenebb alkupozícióból.

„nem sikerült az Egyesült Királyságot egy új gazdasági pályára helyezni. nem tudták azokat az ígéreteket beváltani, amit a Brexittel megígértek az embereknek. Ehelyett politikai káosz volt." – Gálik Zoltán *

Keir Starmer népszerűtlenségét nagyban növelte, hogy megszüntette a téli energiatámogatást, ezzel is hozzájárulva ahhoz az érzéshez, hogy a választók pénztárcája nem lett könnyebb. Burnham pontosan erre az elégedetlenségre reagál, elsődlegesen a megélhetési költségek mérséklését, a szegényebb rétegek támogatását és a politika decentralizálását hangsúlyozva – mindezt egy nagyon szűk fiskális pályán.

A Brexit utáni uniós kapcsolatok

Az új miniszterelnök személyes vágyaként említette, hogy életében szeretné az Egyesült Királyságot ismét az Európai Unióban látni, ugyanakkor a Munkáspárt két évvel ezelőtti választási programja sem a vámuniót, sem a teljes jogú tagságot nem tartalmazza, ezért ettől nem térhet el, csak ha új választást ír ki és új programmal kampányol. A közvélemény-kutatások szerint ha az ország ugyanazokkal a különleges státuszokkal (monetáris integráció alóli kivétel, bel- és igazságügyi együttműködés részleges alkalmazása, alapjogi charta) tudna visszatérni, mint amivel kilépett, a társadalom 55%-a támogatná a visszalépést. Kedvezőtlenebb feltételek esetén ez az arány 35%-ra esik vissza. Ez a feltétel azonban elvileg lehetetlen, bár hallani olyan uniós hangokat, hogy mégis lehetséges lehet.

Jelenleg a britek és az EU között fokozatos közeledés zajlik. A 2020-as kilépés óta eltelt átmeneti időszak most jár le. Észak-Írország ügyében a kereskedelmet megkönnyítő zöld és piros folyosós megoldással korábban már sikerült megállapodni Rishi Sunak kormánya alatt. A mostani tárgyalások – amiket a miniszterelnök-csere miatt átmenetileg jegeltek – négy nagy területre fókuszálnak: az agrárpolitika és élelmiszer-kereskedelem megkönnyítése; az Erasmus programhoz való visszatérés (amire már ígéret is van, cserébe az ifjúsági mobilitás bővítéséért); a védelempolitika területén való bekapcsolódás (az atomhatalom státuszú Egyesült Királyság csatlakozna a „tetrekészek" koalíciójához, és részt venne az európai védelmi beszerzési és finanszírozási célokban); illetve a szakképzések és a kölcsönös diplomaelismerés ügye. Két további területen nem folynak tárgyalások, de jó lenne előrelépni: a tőkepiac szabadsága és a szolgáltatások szabad áramlása – ez utóbbi a Brexit nagy ígérete volt, ám a mai napig nincs megállapodás.

A kormányátalakítás és a főbb miniszteri kinevezések

Burnham nagyon gyorsan, gyakorlatilag két nap alatt végrehajtotta a kormány átalakítását, melyben vannak áthelyezések és mozgatások. A három legfontosabb pozíció:

  • Külügyminiszter Ed Miliband lett, a régi munkáspárti politikus, aki korábban pénzügyminiszter-jelöltként is szóba került egy zöld és iparpolitikai fordulat kapcsán.
  • Pénzügyminiszter John Healey, aki korábban védelmi miniszterként azért távozott a Starmer-kormányból, mert nem kapta meg a beígért védelmi kiadások emelését. Most a teljes büdzséért felel, így érdekes kérdés, hogy tudja-e majd biztosítani a GDP 5%-át elérő védelmi kiadásokat, és honnan lesz erre forrás.
  • Egészségügyi miniszter Yvette Cooper, aki korábban külügyminiszter volt, így a nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) örökös kihívásai – a finanszírozás, a várólisták csökkentése – most az ő hatáskörébe kerülnek.

Az iparpolitika és a közszolgáltatások reformja mellett nagy figyelmet kap a decentralizáció és a versenyképesség helyreállítása is.

Az új kormány finanszírozási elképzelései és a források kérdése

Az új miniszterelnök a politika és az emberek közötti bizalom helyreállítását tűzte ki célul, ami klasszikus baloldali felfogás, ám a források kérdése azonnal felmerül. Burnham rövid távon az ÁFA csökkentését ígérte bizonyos energiatámogatásoknál (az emberek által kapott juttatások után nem kell áfát fizetni). A fedezetet részben egy Starmer által népszerűtlenül bevezetni próbált digitális személyazonosító projektre allokált összegek átcsoportosításával tervezi biztosítani, bár vannak, akik szerint ezek a források sem voltak valósak. A Kincstárnak még fel kell mérnie a lehetőségeket; a hosszú távú terv a gazdasági növekedésre épít, azaz abban bíznak, hogy a volatilis gazdasági teljesítmény egy fenntartható pályára áll, és az ország „kinövi" a kiadásokat. Ennek része az iparpolitika teljes átalakítása, a félvezetőgyártás, a mesterséges intelligencia, a járműgyártás modernizálása, a zöld energiák bevezetése és a klímapolitikai célok elérése. Érdekes módon az északi-tengeri olaj- és gázmezők újbóli bekapcsolását is ígérte – bár a munkáspárti program szerint új fúrásokat nem nyitnak, a régieket újraindítanák; erre Donald Trump is felkapta a fejét. Mindezekből próbálnak bevételeket generálni.

Az iparpolitikai fordulat és a brit gazdaság szerkezeti átalakulása

Az Egyesült Királyság az elmúlt 60 évben hatalmas gazdasági átalakuláson ment keresztül, ami alatt a világkereskedelem és monetáris rendszer egykori urából regionális középhatalommá vált. Margaret Thatcher nevéhez fűződik az a nagy fordulat, amely a klasszikus ipari területeket megreformálta és a modern feldolgozóipart meghonosította. A kék galléros munkások bázisa átalakult, eltűnőben van; ma a nemzeti jövedelem 80–85%-a szolgáltatásokból (banki, vállalati szolgáltatások) származik, az ipar részesedése mindössze 10–15% körüli, a mezőgazdaság és a halászat szinte elhanyagolható.

Burnham iparpolitikája a munkásosztály megszólítására és az elhalt ipari térségek visszakapcsolására épül, miközben az új technológiák felé nyit. A fő irányok:

  • Információtechnológia és AI: Nagy adatközpontok létrehozása, amelyek nemcsak adatfeldolgozást végeznek, hanem a kapcsolódó infrastruktúra (energiaellátás, hűtés) és a hozzáadott érték (programozás, összeszerelés) révén fejlesztik az ipari térségeket. Az állami közszolgáltatások (pl. egészségügy) AI-alapú fejlesztése is része a gazdasági növekedési terveknek.
  • Járműgyártás: az egyik legnagyobb hozzáadott értéket előállító ágazat. A Brexit megszakította az európai alkatrészláncokat, ezért most a legújabb technológiákat (elektromos autó, akkumulátor cella gyártás) és a beszállítói hálózat újjáélesztését célozzák, hogy európai piacra is versenyképesen tudjanak termelni. Az akkumulátorgyártás azonban komoly versenytársakkal, például Kínával néz szembe, hasonlóan a napelemgyártás európai kudarcaihoz.
  • Félvezető technológiák, csipgyártás: Az USA-val való együttműködés keretében nagy kapacitású termelést szeretnének meghonosítani (nem kis összeszerelő üzemeket), és ebben Donald Trump tavalyi látogatása is bizakodásra adott okot, bár konkrét megvalósulás még nem történt.
  • Energetika: Az Egyesült Királyság elsőként állt le teljesen a szén alapú energiatermeléssel a fejlett országok közül, de a gáz továbbra is jelentős, az atomenergia és az északi-tengeri szélenergia farmok fejlesztése folytatódik. A klasszikus ipari tevékenységekben a kisvállalkozások felé nyitnának támogatásokkal.

A siker kulcsa a versenyképesség: ezek a beruházások csak akkor lehetnek életképesek, ha elérik az európai piacot, amely továbbra is az Egyesült Királyság legnagyobb exportpiaca.

Állami szerepvállalás: privatizáció vagy államosítás?

Burnham visszatérése a radikálisabb baloldalhoz nem olyan erős, mint a Corbyn-éra ígéretei voltak 2014 után. Nem teljes körű államosítást hirdet, hanem egy óvatos állami felügyeleti rendszer kialakítását. Például:

  • A vízszolgáltatások területén az egyik legnagyobb londoni szolgáltatót szeretné állami kontroll alá helyezni.
  • A vasúti személyszállításban már Starmer alatt megindult a lejáró franchise-ok állami felügyelet alá vonása.
  • Az energetikai cégeknél is hasonló irányú próbálkozások tapasztalhatók.

A teljes állami kontroll ugyanis megnövelné a kiadásokat és rontaná a fiskális mutatókat, ezért a kormány inkább egy felügyeleti menedzsmentrendszeren keresztül próbál újat alkotni.

Brit–amerikai kapcsolatok Donald Trump idején

A Brexit után nagy ígéret volt egy gyors szabadkereskedelmi megállapodás az USA-val, ez Boris Johnson és Trump első elnöksége alatt sem valósult meg, mert a brit érdekek (különösen a mezőgazdaság és az ipar védelme) miatt befagyott a folyamat. Keir Starmer és Trump között vegyes volt a viszony: Trump személyesen kedvelte a munkáspárti miniszterelnököt és hallgatott is rá, ám számos súrlódás volt, például az iráni politika kapcsán, ahol az Egyesült Királyság nem vett részt, és kritikát is megfogalmazott (pl. az amerikai anyahajók kapcsán). Katonai műveletekben is inkább csak kiegészítő támogatást nyújtottak.

Burnham kapcsán Trump egyszer lekezelően „valami vidéki polgármesterként" hivatkozott rá, így a viszony kiszámíthatatlan. Ugyanakkor vannak potenciális együttműködési pontok: nagy amerikai beruházási ígéretek (pl. AI központok, adatközpontok, Elon Musk tavalyi látogatása). A bilaterális kapcsolatok és a NATO-n keresztüli együttműködés is kritikus, de a britek 2015 óta bizonyos esetekben behúzták a féket, például amikor a szíriai amerikai intervenciónál a parlament nemet mondott – ez akár Trump rosszallását is kiválthatja, hiszen nincs már meg az a gyors, feltétel nélküli kiállás, mint korábban.

Brit–francia kapcsolatok: bevándorlás és védelempolitika

A brit–francia viszonyt két meghatározó témakör jellemzi. Az első a bevándorlási és menekültpolitika: a csatornán át érkező illegális migráció kezelése napi szintű együttműködést igényel. Keir Starmer kormányának sikerült a nettó bevándorlást a korábbi 800–900 ezerről mintegy a felére csökkentenie, de a menekültek száma nem változott jelentősen, és a feldolgozatlan kérelmek száma is magas. Ennek kezeléséhez elengedhetetlen Franciaország, amellyel megállapodás van a menekültek francia partoktól való visszaszorításáról, ellátásáról és visszatérítéséről; ezért az Egyesült Királyság finanszíroz francia eszközöket és a kerítést is.

A másik kulcsterület Ukrajna támogatása és a védelempolitika. A brit vezetésű „tetrekészek" koalíciója a NATO mellett egy erős európai védelmi rendszert hozna létre, amelyben Ukrajna hadászati integrációja nem a NATO-intézményein, hanem külön védelempolitikai kezdeményezéseken keresztül valósulna meg. Ebben Franciaországnak kiemelt szerepe van, különösen a nukleáris védőernyő kérdésében. A francia atomütőerő teljesen önálló, a „minden égtáj felől" védekezés koncepciójával, míg a brit nukleáris arzenál amerikai technológián alapul (Trident II rakéták). A francia nukleáris erő lenne a meghatározóbb egy Európára fókuszáló „tetrekész" koalícióban, míg a brit globális jelenlét (a tengeralattjárók folyamatos cirkálása) más típusú feladatokat lát el – ez a közel-keleti vagy távol-keleti válságok esetében is fontos szempont.

Az új miniszterelnök külpolitikai tapasztalata és ambíciói

Andy Burnham karizmatikus, de külpolitikailag rendkívül tapasztalatlan politikus, hiszen eddigi pályafutása inkább a regionális politikában és korábban csupán egy egyetemi egészségügy-miniszteri pozícióig terjedt. Hiányzik belőle az a tapasztalat, ami nagy külpolitikai víziók megfogalmazásához kellene, ezért az első napokban nem ez volt a középpontban. Ugyanakkor Ed Miliband külügyminiszterrel karöltve lehetséges, hogy később körvonalazódik egy markánsabb irány. Ez azonban nem jelenthet eltérést a Munkáspárt két évvel ezelőtti programjától, hacsak nem lesznek új választások.

„Igazándiból nincs meg az a az a tapasztalata a külpolitikában, ami szükséges lenne ahhoz, hogy itt nagy víziókat megfogalmazzon. Látszik is ugye az elmúlt napokban nem ez volt a középpontban." – Gálik Zoltán *

A szigetország világpolitikai helyét keresve egyelőre a folytonosság jellemzi, a meglévő program végrehajtásával.

Korábbi brit miniszterelnökök sorsa

Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak a politika közelében maradtak: általában ilyenkor a Lordok Házába nevezik ki őket, ahol képviselői helyük van, és a politikai kinevezésük révén megmarad a lehetőségük arra, hogy egy esetleges kormányváltáskor visszakerüljenek akár miniszteri pozícióba. Emellett a korábbi kormányfők a magánszférában is boldogulnak: Boris Johnson jól fizető előadásokat tart, Rishi Sunak pedig befektetési bankárként dolgozik, ami anyagilag kompenzálja, hogy miniszterelnökként veszteség érte.

Választási kilátások és a parlamenti ciklus kérdése

A következő választás hivatalosan 2029-ben lenne esedékes, a jelenlegi ötéves ciklus szerint még három évig nem kell választást tartani. A miniszterelnök elvileg kezdeményezheti a parlament feloszlatását és előrehozott választást, hogy politikai felhatalmazást szerezzen a nagy víziójához, de ezt a lépést a Munkáspárt valószínűleg nem kockáztatja meg, mert a Brexit utáni hasonló próbálkozás – amikor Theresa May új választást írt ki – a meglévő többséget is felemésztette, és a párt elveszítette a mandátumok egy részét. Burnham mögött most hatalmas parlamenti többség van (több mint 400 képviselő), ami mindenre elegendő; ugyanakkor ha a választók azt látják, hogy a kormány eltér azoktól az ígéretektől, amikkel a Munkáspártot 2024-ben hatalomra juttatták (például jövedelemadó-emelés esetén, ami nem volt benne a programban), azt a következő ciklusban keményen megtorolhatják. Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint a Reform Egyesült Királyság párt vezet, és ha most lennének választások, a reformerek nagy valószínűséggel győznének, míg a Munkáspárt és a konzervatívok nagyon kevés mandátumot szereznének. A brit „first past the post" választási rendszer sajátossága miatt akár 20–25%-os szavazataránnyal is kormányzóképes lehet a Reform.

A választók türelme azért fogyott el, mert óriási a munkáspárti felhatalmazás, de nem jönnek az eredmények: ez látszik a helyhatósági választásokon a reformerek, a liberálisok és a zöldek erősödésében.

Decentralizáció: London hatalmának csökkentése

Burnham egyik fontos ígérete a decentralizáció, amit a britek devolúciónak neveznek. Ez annak ellenére szerepel a tervei között, hogy egy miniszterelnök általában a központi hatalmát szeretné növelni. Az elképzelés része, hogy a vidék szerepét megerősítsék, és ott próbáljanak politikai tőkét kovácsolni, hasonlóan bizonyos más országokban látott tendenciákhoz. A nagyvárosokban a Munkáspártnak még megvan a többsége; Manchesterben például Burnham egy árnyékkormányzati központot tervez létrehozni, ahová központi állami funkciókat telepítenének, és a tervek szerint London és Manchester között közvetlen kapcsolat lesz. A devolúció kulcskérdése Skócia és Wales is, ahol a Munkáspárt szintén komoly vereségeket szenvedett, és ezeken a területeken is vissza kell erősíteni a pártot.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A beszédátiratban a vendég neve többször „Gálix Zoltán"-ként jelent meg, valószínűleg „Gálik Zoltán" a helyes név, de az átiratban a zárómonológ is „Gálix Zoltán"-t említ, ami következetes ASR-hiba lehet.
  • A műsorvezető neve egyértelműen csak a zárómondatban hangzik el: „Exterde Tibor vagyok" — ez valószínűleg „Erdei Tibor" vagy hasonló név torzulása, de az InfoRádió Aréna műsorának ismert műsorvezetője alapján nem azonosítható teljes bizonyossággal.
  • „a brit választási rendszernek a sajátosságai ugye itt a first pass po post ez azt jelenti, hogy aki 50%-at elér az viszi a többséget" — a „first past the post" kifejezés nem 50%-os küszöböt jelent, hanem relatív többségi rendszert, így az idézett részlet ezen eleme az ASR-hiba mellett tartalmi pontatlanságot is tükrözhet, de a kontextus alapján javításra került.
  • „az úgynevezett tetrekészek koalíció" kifejezés többször ismétlődik; a helyes kifejezés feltehetőleg a „willing" vagy „tető alatti koalíció" lehet, de a tényleges brit védelempolitikai szakszó nem azonosítható be egyértelműen a kontextusból.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Gálik Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem docense, az Arna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Alig tanultuk meg Kir Sturmer nevét.

[00:00:25]Más máris egy új brit miniszterelnök van.

[00:00:29]Andy Burnhamről mit kell tudnunk?

[00:00:31]Igen, ugye hetedik miniszterelnök egészen pontosan 2010 óta, és ezt inkább az olasz politikába szoktuk meg, hogy ennyire gyorsan változnak a miniszterelnökök.

[00:00:38]Andy Bhenhamber azt kell tudnunk, hogy ő egy viszonylag fiatal politikus, ugyanakkor veteránpolitikus fiatal, mert a Kora az ugye a a korábbi miniszterelnökökhöz képest viszonylag fiatal, de ugyanakkor ő már a 2000-es évek elején elkezdte a profi politikai pályafutását.

[00:00:55]ö akkor lett képviselő, majd pedig elkezdett a nagy politikában is részt venni.

[00:01:00]Része volt az akkori munkáspárti kormányoknak, ugye Gordon Brownnak a kormányában junior miniszteri pozíciót töltött be, majd megpróbálta többször a Munkáspárt vezetői pozícióját elnyerni, nem sikerült neki, és utána 2017 után visszavonult és regionális politikai pályafutását egyengette.

[00:01:19]Manchesternek lett a polgármestere, nagyon sikeres polgármestere.

[00:01:24]Ugye az a behagyázottsága a Munkáspártnak ezen a régi ipari részen egyébként is mindig nagyon magas volt, és nagyon sikeresen vette azokat az akadályokat, amit a Brexit, illetve az egyre erősödő Reformegyesült királyság párt jelentett ezen a térségen.

[00:01:39]És most amikor szóltak neki, hogy lehet, hogy szükség lehet rá a nagy politikában, hiszen Kir Starmannek a munkáspártja hiába nyert két évvel ezelőtt óriási nagy többséggel, hiába van a 600 fős, 650 fős parlamentben 400 képviselőnél is többje, egy nagyon szürke és nagyon bizonytalan politikát folytatott, politikai botrányokba is keveredett, és megszólították, hogy ha akar, akkor itt a lehetőség.

[00:02:05]És érdekes módon nem volt nagy kihívással.

[00:02:07]Ugye volt egy-egy politikus, aki úgy döntött, hogy lehet, hogy el fog indulni a volt kormányzati pozíciókból.

[00:02:16]Les Streeting, aki aki egyébként miniszteri pozíciót töltött be Kirstmannél, de nem lépett végül is ő e be a ringbe, és így most gyakorlatilag kihívó nélküled ő a brit miniszterelnök.

[00:02:31]Volt még egy köztes állomás, kellett nyerni egy választást, hogy parlamenti mandát?

[00:02:34]De mivel, hogy ugye nem volt ő, ahogy mondtuk itt, ő gyakorlatilag polgármesteri pozíciója volt, nem indult a választásokon, és ugye a brit szabályok szerint a Munkáspártnak a vezetője olyan politikus lehet, és a miniszterelnök, aki kormányzati pozíciót nem, de legalább a parlamentben részt vesz, ezért meg kellett nyernie ott a választást.

[00:02:52]És érdekes módon ugye az is egy nagy próba volt, hiszen ott nagyon sokat erősödött a Reformegyesült Királyság.

[00:02:58]Ugye az a párt, aki most a legerősebb egyébként a közművénykutások szerint.

[00:03:03]Ennek ellenére nagyon nagy többséggel megnyerte ezt a választási körzetet, és vissza tudott térni így a politikába.

[00:03:09]Látszott, hogy van nagypitikai víziója, miután korábban azt mondta, hogy ő kiszáll a nagypolitikából és menchesteri polgármester lesz.

[00:03:17]Igen, egyébként ő egy nagyon karizmatikus politikus.

[00:03:18]Hogyha láttuk a beiktatási beszédét, ugye az Egyesült Királyságban ez úgy megy, hogy gyakorlatilag fél óra alatt miniszterelnök csere van.

[00:03:27]Devkér Starmer Károly királyhoz.

[00:03:30]ő elfogadta a lemondását, majd pedig javasolta, hogy bízza meg a Munkáspárt többségét bíró és vezető politikusnak a a miniszterelnöki tisztségét.

[00:03:43]Bement, ugye ő megbízta, és utána tartott egy beszédet.

[00:03:46]És rögtön ebből lehetett látni, hogy itt azért valami előkészített alatt áll, hiszen szakított azzal a nagyon régi hagyománnyal, hogy kipakolják ugye ott a szónoki pulpitust és fölolvas egy előre megírt beszédet valaki.

[00:03:59]Ő nem ezt választotta.

[00:04:02]kiállt az emberek közé pulpitus nélkül, és gyakorlatilag egy borzasztó erőteljes beszédet mondott, amiben megszólította, megpróbálta szólítani újra a társadalmat.

[00:04:11]Azt mondta, hogy egy 10 éves projekttel, nem csak, hogy miniszterelnöki pozíciót próbál most fogni, hanem 10 éves projekttel átalakítja az egész Egyesült Királyságot.

[00:04:20]Ugye ez egy nagyon merészvállalás.

[00:04:23]Gyakorlatilag a Munkáspárt megpróbálja a társadalommal elvesztett kapcsolatokat újjáépíteni majd.

[00:04:28]De hát anélkül, hogy ugye választás lett volna, és anélkül, hogy ő választásokon egy saját programban indulva töltené be ezt a miniszterelnöki pozíciót, megkérdőjelezhető.

[00:04:39]Úgyhogy nem lehet azt se kizárni, hogy esetleg egy választáson valamikor megerősítené az ő pozícióját.

[00:04:45]Briteknél a pártnak van miniszterelnöke, vagy a miniszterelnöknek van pártja?

[00:04:50]Magyarán most akik eddig kérzmer mögött álltak, azok egy emberként mentek át, nem mögé.

[00:04:54]Ö, ugye ez nagy kérdés volt, hogy ugyanis a miniszterelnöki pozícióért és hát a párt vezetői pozícióért természetesen csata lehetett volna.

[00:05:03]Ehek voltak szabályai, ugye most körülbelül 400 képviselő van, azért mondom a körülbelült, mert vannak, akik támogatják a Munkáspártot, de 400-nál is többen vannak.

[00:05:11]Ö, és ezeknek a 80 fős csoportja jelölhetett volna egy-egy miniszterelnök jelöltet, illetve hát pártvezetőt.

[00:05:19]És hogyha ebből több van, ugye el lehet osztani a 40080-nal, akkor annyi lehetett volna maximálisan a szám, de Burnhem mögé 379-en beálltak, tehát gyakorlatilag nem volt kihívója, illetve a nagy szakszervezeteknek is kellett a támogatása, ebből kettő, illetve még különböző társadalmi mozgalmaknak a támogatása nagyon gyorsan megvolt.

[00:05:38]És gyakorlatilag így egyöntetően úgy döntöttek, hogy ő lesz a pártvezető, és ha ő lesz a pártvezető, akkor ő váltatja miniszterelnök székben Star beszélt a klasszikus munkáspárti értékek visszahozataláról.

[00:05:52]Mik a klasszikus munkáspárti értékek?

[00:05:53]Ugye az Egyesült Királyságban a munkáspárt, a bal oldal az nagyon nagy átalakulásakon ment végbe az elmúlt mondjuk 40 évben.

[00:06:01]Ugye a második világháború után egy nagyon radikális baloldali sokak személyben a kommunizmusnak a bizonyos értékeit és bizonyos mechanizmusait is támogató alapszabállyal rendelkező radikális baloldali párt volt.

[00:06:18]Aztán ugye volt egy hatalmas nagy fordulat a 90-es években, amikor Tony Blair, illetve hát még előtte John Smithnek a nevéhez fűződve, blazizmus és a harmadik utaspolitika, ugye ez azt jelentette, hogy a globalizációt nem megtagadva, hanem inkább az átalakításnak, az átalakulásnak a kihívásait elfogadva megpróbáltak nyitni egy középutas politikát vinni.

[00:06:39]Majd pedig ugye Blair, illetve Brown után következett a hosszú koronzervatív kormányzás.

[00:06:44]Ugye itt jön David Cameron, megosztott kormányzati pozícióban liberálisokkal, majd újra Cameron Brexittel.

[00:06:50]Utána jönnek ugye a a Brexitnek a következményei és a számtalan miniszterelnök turbulens idők.

[00:06:59]És ezalatt megpróbált a Munkás megint egy nagyon radikális fordulatot fölvinni.

[00:07:03]Volt még előtte egyébként majd beszéltünk róla, ugy egy Edmiben nevű képviselő, aki vezette a munkáspártot.

[00:07:08]Ő megpróbált ezen a trekken maradni, de utána következett ugye az a Kormy, aki megpróbálta meg radikalizálni a munkáspártot, nem sikerült.

[00:07:18]És utána gyakorlatilag Kir Starmer vette át a az irányítást 2019 után és óriási vereséggel szenvedett el.

[00:07:26]Ugye a ha emlékszünk rá, hogy itt a Brexit alatt és Boris Johnsonnal szemben történelmi vereséget szenvedett a munkáspárt.

[00:07:33]Soha ilyen rosszul nem szerepelt 1920-as évek óta.

[00:07:38]viszont utána 2024-ben történelmi győzelmet aradtak.

[00:07:42]És azt lehet mondani, hogy most ez a munkáspárt, amit ő Edham meghirdetett, vagy ennek a programja, ez nem egy radikális a Cornbis érához visszatérő baloldali fordulat lesz, de mindenképpen erőteljesebb mint ahogy Starmerha azt meghirdette és mint ami a munkáspártnak a programjában szerepelt.

[00:08:03]Úgyhogy ez lesz egy nagy kérdés, hogy hogy tudja ő ezt a munkáspártot abba az irányba vinni, hogy megtartsák az ígéreteket.

[00:08:12]Ugyanakkor azért mégis csak látható változásokat okozzanak majd a társadalommal.

[00:08:17]Említette Edmily Bendet?

[00:08:17]Ez ugyanaz az ember, aki most benne van a kormányában.

[00:08:20]Igen, ugyanaz az ember, ugye külügyminiszteri pozíciót kapott ő.

[00:08:21]Ugye ketten voltak, David Milband és Ed Miliband testvérek.

[00:08:25]és óban volt David Ed pedig megpróbált miniszterelnök lenni nem sikerült akkor ugye Cameron 2015-ben legyőzte a Munkáspártot a konzervatívok élén és hát gyakorlatilag utána az ő politikai pályafutása az háttérbe szorult, de most újra úgy látszik, hogy előretör.

[00:08:44]egyébként majd érdekes, erről beszélhetünk ugye, hogy külügyminiszterként, illetve fölmerült az ő neve pénzügyminiszterként is egy zöld fordulatot, egy megújuló energiákat támogató és az egyébként a a az iparpolitikában egyéb a a Bernhar által támogatott iparpolitikai fordulatot előrevivő álláspontot képvisel, de hát külli miniszter lesz.

[00:09:06]Ühüm.

[00:09:06]Amikor a konzervatívumok meg a munkáspártiak csatájáról beszélünk, akkor ott az elvek szokták időnként legyőzni egymást, vagy esetenként az embereknek abból van elege, ha egy miniszterelnök a covid idején egyébként bulizni jár a lezárásokkor.

[00:09:18]Tehát ilyen személyes botrányok, ügyek szokták eldönteni, vagy az elvek csatája?

[00:09:23]Ö ugye hát nagyon elegük volt a politikából már az embereknek, ugye a Brexit után ugye váltották egymást a miniszterelnökök, jött egyik válság a másik után, amivel nem igazán tudtak mit kezdeni.

[00:09:34]Ugye nem csak maga a Brexit és következményei voltak, hanem akkor történt a pandémia és annak következményei jött az orosz intervenció Ukrajnába, az energiaválság, annak a következményei.

[00:09:46]És gyakorlatilag nem sikerült az Egyesült Királyságot egy új gazdasági pályára helyezni.

[00:09:51]nem tudták azokat az ígéreteket beváltani, amit a Brexittel megígértek az embereknek.

[00:09:56]Ehelyett politikai káosz volt.

[00:09:58]A gazdaság egy nagyon-nagyon szűk, fiskális pályán tudott csak mozogni.

[00:10:02]És ebbe tört bele ugye a bicskája is a legutóbbi miniszterelnöknek, Kér Starnek, hiszen nagyon sokat ígért, változtatgatott is, de az emberek nem igazán érezték azt, hogy mit lehet ebből a politikából élvezni, mi az, ami ami a igazán pénztárcájukba visszajut.

[00:10:18]Ö ráadásul egy csomó népszerűtlen intézkedést is hozott, például ugye a az úgynevezett téli energiatámogatásnak a a rendszerét, amit még a pandémia után váltottak be, hogy ígértek meg és használtak, ezt megszüntette.

[00:10:31]Úgyhogy nagyon sokat mondó az a politikai lendület, amivel bejelentkezett az új miniszterelnök, hiszen elsősorban a megélhetési költségeket hangsúlyozza, elsősorban azt, hogy a szegényebb rétegeket támogatja és a politika decentralizálását ígéri.

[00:10:47]Úgyhogy egy visszatérés is gyakorlatilag, ahogy mondtam, itt az erőteljesebb baloldali programba, de ugyanakkor egy nagyon szűk fiskális pályán tudja csak ezt végrehajtani.

[00:10:57]Majd még azt szeretném megérteni, hogy mitől élnek rosszabbul a britek, vagy miért érzik úgy, hogy rosszabbul élnek, amikor a számokat nézve a britgazdaság az nem volt recesszióban, az nem csökken, az kettő fél kett h körül szokott teljesíteni.

[00:11:08]Ez a mai időkben az egy jó teljesítmény.

[00:11:11]Ugye hát két dolgot kell ugye itt nézni.

[00:11:14]Az egyik az, hogy a nem önmagában kell nézni a gazdasági növekedést, hanem mindig a nagy országokhoz képest és itt lehet akár az európai országokat, Franciaországot, Németországot nézni, Olaszországot nézni, vagy éppen a az Európán kívülieket, az Amerikai Egyesült Államokat, Japán, és akkor már nem ilyen rózsás a kép.

[00:11:30]Tehát azért hozzájuk képest kevésbé növekedett az Egyesült Királyság gazdasága.

[00:11:36]És hogyha ezt nézzük, akkor ez ugye azt jelenti, hogy hosszú távon lemaradnak az élbolyból.

[00:11:42]volt recesszió is, több recesszió is.

[00:11:44]Ugye a legutóbbit akarjuk mondani, emlékszünk rá, ugye 202 kettben ugye LRASnak a kormánya, amikor ő megígérte, hogy nagy adócsökkentést fog végérejtani, egy hitelhetetlen miniválságba sodorta az Egyesült Királyságnak a gazdaságát.

[00:11:58]Elindultak az árfolyamok.

[00:12:01]Igen, elindultak az árfolyamok, ugye megnőttek a kamatfelárak, a fiskális egyensúly megbomlott, és nagyon nehéz volt ugye részunák kormányának ezt helyre tenni.

[00:12:09]De ez ugye csak egy egy dolog, inkább azt mondanám, hogy ugye a Brexitnek az ígérete az az volt, hogy nem csak, hogy a szuverenitást nyerik vissza, hanem egy sokkal szabadabb, egy sokkal inkább növekvő és egyensúlyban lévő gazdaságot sikerül majd elérni, ami a világgazdaságban új nagyszereplőként integrálódik.

[00:12:27]pólus m egy új pólus.

[00:12:29]Na most ez nem sikerült.

[00:12:31]Ugye azt lehet látni, hogy növekedett a gazdaság, azért voltak ugye visszaesések, mérsékelten növekszik.

[00:12:37]Ugyanakkor az államadósság még ma is 95% felett van.

[00:12:40]Ráadásul az adósság szolgálati mutatói nagyon kedvezőtlennek az Egyesült Királyságnak.

[00:12:45]Viszonylag nagy a kamatteher, ez éves kamatteher.

[00:12:49]Volatilés ugye ugrál föl le.

[00:12:49]A kamatteher nem lehet pontosan kiszámolni.

[00:12:54]nagyon nagy a beruházási hajlandóságnak a visszaesése az Egyesült Királyságban.

[00:12:59]Ugye ez egyszer mind a hosszútávú elképzeléseket is keresztülhúzta.

[00:13:04]A költségvetési deficitet most sikerült egy kicsit lejjebb vinni, ugye 2% körül van, de még mindig azért jelentős.

[00:13:08]És hát azt lehet mondani, hogy a a világgazdaságban betöltött szerepvállalása is megkérdőjelezhető, hiszen újrakötte azokat a szerződéseket, amivel az Európai Unió rendelkezik.

[00:13:19]Ugye az Európai Uni nagyon szofisztikált, nagyon sok színű kereskedelmi szerződésrendszerrel bír, de azért az akupozíciója neki rosszabb volt.

[00:13:29]Ugye az Európai Unió tárgyalói meg is mondták, hogy kívülről nem lehet olyan jó szerződéseket kötni, mintha belül lennél.

[00:13:35]Ugye mondjuk Kínával szemben nézünk, és ő lát egy 440 milliós piacot, meg lát egy 67 milliós piacot, akkor biztos, hogy nem ugyanazok az alkupozíciók.

[00:13:45]Úgyhogy hát megvannak a szerződések, de olyan nagy áttörést nem sikerült elérni.

[00:13:49]azok az ígéretek, amik beváltak, vagy be kellett volna, hogy váljanak, azok nem váltak be.

[00:13:53]És gyakorlatilag ez a ez a nagyon szűk fiskális pálya, ez nem teszi lehetővé azt, hogy olyan látványos intézkedéseket hozzanak, ami tényleg az embereknek a pénztárcáján azonnal érezhető.

[00:14:05]Mit gondol a miniszterelnök, az új miniszterelnök a Brexit utáni uniós kapcsolatokról?

[00:14:09]Mondott olyat is, hogy jó lenne visszatérni az Európai Unióba, de mondott olyat is, hogy a népszavazás az egy szent dolog.

[00:14:16]B ugye alapvetően azt mondta, hogy ő szeretné azért visszát viszontlátni az Európai Unióban még a saját élete alatt az Egyesült Királyságot.

[00:14:24]De ugye a D egyrészt az, hogy a Munkáspártnak van egy hivatalos programja, amivel megnyerte a választásokat két évvel ezelőtt, ez a program nem tartalmazta azt, hogy az Egyesült Királyság akár az Európai Unióban teljes jogútakként szeretne visszalépni, se úgy, hogy a vámunió, se úgy, hogy a közös piacnak a teljes jogaként.

[00:14:42]Úgyhogy ez köti a miniszterelnököt, ugye nem tud eltérni ettől, ha csak egy új választás nem lenne, és ott egy új programot nem hirdetnének meg.

[00:14:50]De akkor már azzal kéne kampányolni a nyilván akkor azzal kell kampányolni.

[00:14:53]Ugyanakkor ugye azt lehet látni a közvéelmi kutatásokból, hogyha az Egyesült Királyság ugyanazokkal a feltételekkel tudna újra csatlakozni, mint amivel kivált az Európai Unióból.

[00:15:03]Itt zárójelben jelen jegyezném meg, ugye, hogy nekik nagyon különleges státuszuk volt.

[00:15:06]Nem kellett, hogy tagjai legyenek a monetáris integrációnak, nem kellett, hogy tagjai legyenek a belésigazságügyi együttműködés több fázisának, az alapjogi kartában sem úgy vettek részt, illetve a belésigazságügyi együttműködésnek több részében sem.

[00:15:22]Tehát ha ezekkel valahogy sikerülne elérni, hogy úgy csatlakozzának vissza, ami elvileg lehetetlen lenne, bár az Európai Unióból hallottunk olyanokat, hogy hát mégis csak lehetséges valahogy, de ha sikerülne, akkor 55% támogatná azt most a társadalommal, hogy visszalépjenek.

[00:15:36]Ha nem, akkor körülbelül 35-re esik ez a szám.

[00:15:40]Tehát azért ez egy egy óriási nagy különbség.

[00:15:43]De hát WHnek ugye az a kérdés, hogy ezt akarja-e?

[00:15:46]Valószínű nem akarja.

[00:15:48]Ami az Európai Unió és az az Egyesült Királyság között jelenleg zajlik, az egy fokozatos közeledés.

[00:15:53]Ugye 2020 január végén léptek ki ők az Európai Unióból, még egy év átmeneti időszak volt.

[00:16:00]Most jár le az a körülbelül ugye négy-öt éves átmeneti időszak, amikor úgy lehet gondolni a kapcsolatokat.

[00:16:06]Voltak nagyon jelentős átalakulások ebben az időszakban.

[00:16:11]Gondoljunk csak arra, hogy Északírország ügyében ugye még a Risisunak kormány alatt sikerült megállapodnunk a kereskedelem könnyítésében.

[00:16:17]Ugye az egy ilyen nagyon kockázatos terület, ugye ott éppen mit vezetünk be, és hogy ugye ott a zöld és piros folyosókkal fölsikerült gyorsítani a az áruforgalmat.

[00:16:29]De amivel most foglalkozunk és tárgyalásokat folytatunk, és pont a miniszterelnök csere miatt egy picit most ezeket jegeltük, egyrészt a agrárpolitika, élelmiszer, állat-egészségügyi kérdésekben szeretnénk közelíteni egymást és a a kereskedelmet megkönnyíteni.

[00:16:47]Ö szeretnénk a ö Erasmus programhoz ugye, hogyha visszacsatlakoznának, itt már megvolt az ígéret, és gyakorlatilag vissza is tudnak jönni, cserébe viszont az ifjúsági mobilitás az Európai Unió részéről fel tudna gyorsulni és hasonló feltételekkel fogadnák mondjuk a magyar diákokat, mint a Brexit előtt.

[00:17:06]illetve a védelempolitika, külpolitikának a tekintetében ugye az egy nagyon fontos együttműködés, hogy bekapcsolódnának egy atomhatalom is ugye az úgynevezett tetrekészek koalíció egyébként is és az európai védelemppolitikai kérdésekben, az európai uniós beszerzési politikában, azoknak a céloknak az elérésében, sőt a finanszírozásnak a bizonyos fejezeteihez való hozzáférésben is közelítenénk egymást.

[00:17:29]És végül pedig a a szakképzések tekintetében is ugye szeretnénk a kölcsönös diploma elismerést, ha legalább az lenne, mint ami a Brexit előtt volt.

[00:17:37]Úgyhogy ezek a területek, amiben tárgyalgatunk.

[00:17:39]És akkor vannak még olyan nagy kérdések, ugye amiben nem tárgyalunk, de jó lenne, ha közelednénk a tőkepiacnak a szabadsága, ami valahogy megvalósul, de nem teljesen.

[00:17:51]És a szolgáltatások szabadáramlása, ami pedig a nagy ígéret volt a Brexitnél, hogy biztos az lesz az első, hogy mai napig nincs megállapodás.

[00:17:58]Ühüm.

[00:17:58]Andy Börhnek nagyon át kell alakítania a korábbi kormányt, vagy elég, hogyha átsakkozgatja egyik embert egy másik pozícióba a miniszteri minisztériumoknál?

[00:18:08]Ugye nagyon gyorsan lépett gyakorlatilag tegnap megtörtént, meg tegnap előtt a nagy kormányátalakítás.

[00:18:15]Vannak benne áthúzások, átmozgatások.

[00:18:18]Ugye hát most anék, hogy végigmennék, mert elég sok miniszteri pozíció van.

[00:18:21]Ugye a legfontosabb a külügyminiszteri pozíció.

[00:18:23]Itt, ahogy az előbb mondtuk, Edmily Band lett a megbízott miniszter, aki aki szintén nagyon régi politikus és és nem találkozott Jeffre Stinnelő.

[00:18:32]Igen.

[00:18:32]Nem, nem.

[00:18:32]Ugye ebbe bukott bele a az előző kormányfő.

[00:18:35]A másik nagyon fontos pozíció ugye John Hilly lett a pénzügyminiszter.

[00:18:40]az a hillő, aki korábban védelmi miniszter volt, és aki egyébként lelépett az utolsó pillanatban Starmernek a kormányából, méghozzá azért, mert Starmer ugye megígérte, hogy a védelmi kiadásokat emelni fogják.

[00:18:52]Van ugye az híres 5%-os 2035-ig tartó GDP arányos védelmi kiadás növekedés az Európai államoknál és a britteknél is.

[00:19:02]Nem kapta meg egyelőre ezeket a pénzeket.

[00:19:04]Ő távozott abból a kormányból.

[00:19:06]most visszakerült pénzügyminiszterként.

[00:19:08]Úgyhogy ez egy érdekes kérdés.

[00:19:09]Csinálni azt az 5%-ot a hadíiparnak.

[00:19:11]Igen, a hadíiparnak.

[00:19:11]Ugyanakkor ő lesz a felelős az egész büdzséért, ugye.

[00:19:13]És nagyon kérdés, hogy ezt vajon akkor tudja-e majd hozni, és ugye honnan lesz erre pénz, de most a lehetőség megvan.

[00:19:23]És talán az utolsó, ami nagyon sokat fog számítani, Ivet Cooper, aki a külügyminiszter volt.

[00:19:28]Ott kérdés voltam, hogy megmarad-e, de végülis nem maradt meg.

[00:19:31]Ő egészségügyminiszter lesz.

[00:19:31]És hát az örökös téma ugye a brit belpolitikában a nemzeti egészségügyi szolgálatnak a megreformálása, a finanszírozásnak a kérdése, a várólistáknak a csökkentése, ami sikerült is egy kicsit az előző kormánynak ennek a folytatása.

[00:19:48]És hát amit még érdekes lehet ugye, hogy az iparpolitika, hogy fog majd hogy fog majd alakulni, ez egy nagyon-nagyon hosszú és és és érdekes kérdés lesz, hiszen itt a közszolgáltatási rendszernek a megreformálása, a beruházásoknak a kérdése, az új technológiai szektoroknak a kérdése, a decentralizáció, a vidéknek a szerepének a felértékelése és a versenyképességnek a visszahozása.

[00:20:14]Ez mind-mind majd nagy kérdés, hogy hogy tudják megvalósítani.

[00:20:16]Azt mondta a miniszterelnök, hogy a politika cserben hagyta az embereket, és minden törekvése az lesz, hogy az embereket szolgálja.

[00:20:21]Ez klasszikus baloldali fölfogás.

[00:20:24]Honnan próbál rá pénzt szerezni?

[00:20:27]Igen, ez a ez a Jolly Joker kérdés.

[00:20:27]Ugye mindenki ezt kérdezi, hogy nagyon szépek az ígéretek, de honnan lesz erre pénz?

[00:20:31]Ö hát őnek volt most például egy rövidtávú válasza, hogyha éppen beszéltünk róla, hogy az első intézkedések között volt az Áfának a csökkentése, a különböző energiai energia kedvezményeknek a a tekintetében ugye amit kapnak az emberek, nem kell áfát fizetni majd rá azokra a juttatásokra.

[00:20:56]igen csökken de ugye azt mondja, hogy például van egy digitális személyazonosító projekt amit Starm nagyon nagy népszerűtlenség mellett megpróbált bevezetni és hogy az arra allokált pénzeket például erre át tudnák majd csoportosítani.

[00:21:10]Vannak felhangok, ami azt mondják, hogy hát nem is igaz, mert hogy nem is voltak pénzek, mert az is fedezetlen volt.

[00:21:15]Úgyhogy hát egyelőre föl kell mérni a Kincstánnak a lehetőségeit, és meg kell nézni.

[00:21:21]egyébként ugye a gazdasági növekedésből próbálja fedezni majd ezeket a kiadásokat, tehát nagyon nagy remények vannak abban, hogy az elmúlt éveknek a a nagyon volatilis és kiszámíthatatlan gazdasági növekedése az egy gyakorlatilag folyamatos pályára fog majd átállni.

[00:21:38]És ebből azt mondja, hogy majd kinövekedjük.

[00:21:41]Kinövekedhetjük.

[00:21:41]Igen.

[00:21:41]Európában hallottun.

[00:21:43]Igen.

[00:21:43]Igen.

[00:21:43]A növekedés az egy nagyon fontos.

[00:21:44]Stabilizálódik.

[00:21:44]Most már nem lesz pandémia, nem lesz a a az energiaválság.

[00:21:49]Ö ennek egyébként egy nagyon érdekes része ugye az iparpolitikának a teljes átalakítása.

[00:21:56]Ugye itt majd beszélhetünk róla, rengeteg mindenről van szó a ö a félvezetőgyártásról, a mesterséges intelligenciáról, a járműgyártásnak a megreformálása, a zöld energiáknak a bevezetése, klímapolitikai céloknak az elérése.

[00:22:11]Sőt, ugye még a az észak tengeri olaj és gázfúró mezőknek a a visszakapcsolását is ígérte, annak ellenére, hogy benne volt a munkás pártprogram, hogy újjakat nem nyitnak, de a régieket valahogy megpróbálják megint bekapcsolni és összekapcsolni.

[00:22:29]Erre mert Donald Trump is felkapta a fejét.

[00:22:31]Erre Trump is felkapta a fejét, hogy na hát ez nem is olyan rossz politika, úgyhogy figyelnek nagyon az amerikaiak is.

[00:22:35]De hát ezekből próbál most majd bevételeket hozni.

[00:22:38]Azt mondta a miniszterelnök, hogy nagyon jelentős iparpolitikai fordulatot próbál előkészíteni.

[00:22:43]Milyen fogása van egy brit kormánynak az iparpolitikán, amikor nagy ipari forradalom Angliában indul, de mindent magán emberek csináltak a Fonó Jennyől kezdve a gőzgépig.

[00:22:51]Nem a kormány találta ki ezeket.

[00:22:54]Tegyük egy kicsit ugye keretbe ezt az egészet, hiszen ugye az Egyesült Királyságban az elmúlt 60 évben egy hatalmas nagydasági átalakulás ment végbe.

[00:23:03]Ugye aminek része volt egyébként az Európai Uniós tagság is.

[00:23:09]Ugye az Egyesült Királyság a világ kereskedelmének, a világ monetáris rendszerének az ura volt évszázadokig, majd pedig a 60-as évektől kezdve egy szabadesésbe esett és gyakorlatilag regionális középhatalommá vált.

[00:23:24]Ugyanakkor a gazdaságpolitikában magari Sechönnek a nevét meg kell említenünk, hogy ugy egy hatalmas nagy fordulatot hozott, hiszen a klasszikus ipari gazdasági területeket megreformálta.

[00:23:32]A modern feldolgozóipart, a modern gyártási eljárásokat behozta.

[00:23:38]És gyakorlatilag azok a kék galléros munkások, akik évszázadokig az egyik legnagyobb társadalmi bázisát jelentették a a politikai erőknek, az megváltozott.

[00:23:49]Ők is kezdtek eltűnni vagy átalakulni.

[00:23:52]Ö és gyakorlatilag a a 2000-es évektől ez a tendencia ez folytatódott.

[00:23:57]Ma az Egyesült Királyságnak a nemzeti jövedelmének a nagy része, és itt 80% fölött, sőt 85% fölött szolgáltatásokból van, banki szolgáltatásokból, vállalati szolgáltatásokból és a maradék 10el 15%, de inkább 10% körül van az ipar.

[00:24:17]Ö és mellette van ugye nagyon elenyésző a mezőgazdaságnak része a sokat említett halászati politika is, de ez szinte nullához közelít.

[00:24:25]Amit itt látunk, az az, hogy Burnham megpróbálja ezt az iparpolitikai fordulatot egy kicsit a munkásosztálynak a kedvében járva olyan kontextusba helyezni, hogy erősíteni kell, meg kell felelni a legújabb tendenciáknak, hiszen ezzel egyszer mint tudná a munkásosztálynak az érdekeit visszahozni.

[00:24:47]azokat az elhalt ipari területeket visszakapcsolni az iparpolitikába, ahol lehet.

[00:24:51]Nagy kérdés, hogy persze a robotizáció, illetve a modern muntechnológiák mellett ez mennyire lesz lehetséges.

[00:24:58]Mindenesetre a program az azt mondja, hogy több területen is változásokat akar elérni.

[00:25:06]Az egyik legjelentősebb ez az információtológia, illetve az AI.

[00:25:10]ugye itt olyan adatközpontokat akar létrehozni, amik nem önmagukban csak adatokat dolgoznak föl, hanem a kapcsolódó infrastruktúra, illetve a beruházások, amik ahhoz kellenek, hogy ezeket létrehozzák, ezek segítsék a az ipari térségeket.

[00:25:24]Ugye itt a a energiaellátásról szó lehet a hűtési rendszerek, a az hozzáadott érték, ami a magában a a programozási munka, a különböző összeszerelés, tehát mindenféle ilyen kiegészítő tevékenység.

[00:25:40]A másik, ami nagyon fontos, ugye járműgyártás.

[00:25:43]Ugye ez az egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremti az Egyesült Királyságban az ipari területen.

[00:25:49]A Brexit éreztette a hatását.

[00:25:52]Itt ugye a legújabb technológiákat akarják behozni.

[00:25:55]elektromos autógyártás, ezen belül az akkumulátor cella gyártás egy kiemelt terület lehet.

[00:26:00]És amit még lehetne ugye a az a beszállítói hálózatnak a megtartása, felélesztése, akik az új fajta techniekra tudnak majd rádolgozni.

[00:26:12]De most ez akarat dolga behozni az akkumulátor technológiát, amivel majd megverjük a kínaiakat.

[00:26:15]Tehát a napelemgyártás az elég jól megmutatta, hogy volt ebben európai próbálkozó, csak megették a kínaiak.

[00:26:21]Igen, ugye m több több cégnek is beletört a bicskája, úgyhogy csak ugye Észak-Európára gondolunk, ott is voltak ilyen próbálkozások.

[00:26:29]Ami érdekes, hogy az Együtt királyság ugye ennek van már történelmi történelmet itt az évtizedes történelemről lehet beszélni, történelmi tapasztalatai, tehát vannak nagy feldolgozó gyárak, illetve viszonylag nagy kapacitással is tudnak működni.

[00:26:45]Nagyon jó ugye a beágyazottság a nemzetközi piacokban az Egyesült Királyságnak.

[00:26:48]Itt a kérdés az az, hogy a Brexit miatt egyébként kicsit ugye furcsa helyzetbe került járműgyártás, hiszen a az európai alkatrészgyár, vagy európai alkatrészláncok megszagadtak, ezeket mennyire sikerül újra feléeszteni, és akkor tudna-e akár az európainak hozzáadott értéket teremteni?

[00:27:07]Erre próbál most majd rámenni, ehhez szükséges lesz valószínű Európából is új megállapodásra.

[00:27:11]Ühüm.

[00:27:13]Úgyhogy ez az egyik, vagy már a második, ami még fontos lehet, ugye a félvezető technológiák, csípgyártás.

[00:27:18]Ha egyébként visszagondolunk, Donald Trump járt egy éve körülbelül az Egyesült Királyságban, és megígérte, hogy együttműködnek az amerikai nagyvállalatokkal is.

[00:27:27]Ugye Írországban vannak egyébként hatalmas nagy központok, és azokat hoznák az Egyesült Királyság területére.

[00:27:33]Semmi nem valósult még ebből a projektből meg, de azért van egy alapja az Egyesült Királyságnak, és itt valga mennyiségi szemlélet lenne az, ami fontos lenne.

[00:27:44]Tehát nem kis összeszerelőüzemek vagy kis AI farmok, hanem tényleg olyanok, amelyek hatalmasak tudnak lenni.

[00:27:49]És ebből a szempontból egyébként ezt összekapcsolja Burnhham azzal, hogy ne csak a magánszektor, hanem az állami közigazgatás is ebből majd jól járjon.

[00:28:02]Tehát a közszolgáltatások, az AI alapú közszolgáltatások, az egészségügyben, az AI alapú rendszereknek az elterjedése, ez a gazdasági növekedést meg tudja alapozni majd.

[00:28:11]Úgyhogy ez is nagyon fontos.

[00:28:13]A következő a az energetika, ugye az egy kiemelt terület.

[00:28:17]Ugye az Egyesült Királyság az elmúlt években az első volt a fejlett országok közül, akik a szén alapú energiatermelésről leálltak.

[00:28:27]Teljesen nullára kikapcsolták a szénműveket.

[00:28:30]A gáz az továbbra is jelentős, atomenergia megy, illetve hatalmas nagy szélenergiafarmokat telepítettek az északi tengerbe.

[00:28:37]Ezt tovább akarják vinni.

[00:28:39]Ugye ez is egy nagyon fontos terület lenne.

[00:28:44]És hát ugye a a klasszikus ipari tevékenységeket pedig ha nem is ugye úgy, mint Mark, hogy egyáltalán nem támogatják, de legalábbis a kisvállalkozások irányába szeretne nyitni és támogatásokat adni.

[00:28:55]Ö érdekes egyébként a a a váltás, hogy a startupok ugye sokat emlezett startupok helyett tényleg a nagy beruházásokat és a nagy kapacitású termelést próbálja majd visszahozni.

[00:29:09]Nagyon nagy kérdés, hogy ez mind jelentős lehet, de a versenyképessége mi lesz ezeknek?

[00:29:12]Ez csak akkor lehet ugye versenyképes, hogyha hatékonyan tudnak majd termelni és elérik az európai piacot, hiszen továbbra is Európa a legnagyobb exportpiaca az Egyesült Királyságnak.

[00:29:23]Ha beruházásokra vágyik, akkor privatizálni akar, hogy legyen hova beruházni, vagy államosítani akar, hogy rajtat tartsa a kezét a szolgáltatásokon?

[00:29:34]Beszéltünk róla ugye, hogy Burnham bizonyos tekintetben visszatérés a radikálisabb baloldalhoz, de nem annyira radikális, mint amit Cornby meghirdetett még a 2014 után.

[00:29:44]Ő nem azt mondja, hogy államosítani kell.

[00:29:47]Ez az államosítás, ez inkább egy állami felügyeleti rendszernek a kialakítását jelenti.

[00:29:53]Ugye ő a vízszolgáltatások területén meg ígérte ezt.

[00:29:57]Az egyik legnagyobb londoni vízszolgáltatót szeretné ilyen állami kontroll alá helyezni.

[00:30:02]Ugyanakkor a vasútban megindultak már Kirstarmer alatt a személyszállításban a a lejáró licenszeknek vagy franchise az állami felügyelet alár visszahelyezése.

[00:30:15]Megindulnak az energetikai cégeknél.

[00:30:15]ö ilyen irányú próbálkozások.

[00:30:17]Tehát azt lehet mondani, hogy a a hatékonyságot azt nem egy ilyen teljesen állami kontrollál vesszük, hiszen hogyha állami kontrollávennék, akkor ugye növekedne az államnak a kiadása, mégbak, még rosszabbak lennének a fiskális mutatók rövidtávon, hanem egy ilyen nagyon óvatos felügyeleti menedzsmentrendszert akar inkább kialakítani, és ebben akar újat teremteni.

[00:30:41]Milyen a kapcsolata az Egyesült Államokkal az új miniszterelnöknek?

[00:30:42]Elég nehéz kiszámítani a Donald Trump napi kedvét.

[00:30:46]Ög Donald Trump nagyon nagyon nagy ígéret volt ugye a Brexit után az Egyesült Királyság számára.

[00:30:53]Ott ugye még szó volt róla, hogy gyorsan szabadker megállapodást kötnek majd és Boris Johnson és Donald Trump első minisz mind első elnöksége alatt ugye ez volt a nagy ígéret, hogy nagyon közeledni fognak.

[00:31:04]Aztán nem lett belőle semmi.

[00:31:06]Ugye ott a brit érdekek közb szóltak.

[00:31:09]Ugye az amerikai piac az gyakorlatilag letarolta volna nagyon sok helyen a bréd gazdaságot, mezőgazdaságot.

[00:31:15]ipar több területén, úgyhogy befékeztek.

[00:31:18]És most ugye Kirst Starnek az idejében volt egy nagyon furcsa kapcsolat, ugye annak ellenére, hogy munkáspárti képviselő K Starman és munkáspártot kép miniszterelnök, Donald Trump kedvelte, kifejezetten kedvelte, hallgatott rá.

[00:31:33]Ugyanakkor voltak nagyon nagy súlódások.

[00:31:35]Ugye például az iráni politikában nem vett részt.

[00:31:37]Ugye az Egyesült Királyság többször beszólt, hogy milyen típusú anyahajói ikkadak, ugye amik semmire nem jók.

[00:31:45]A az amerikaiaknak nem akartak részt venni hadászati műveletekben, csak kiegészítő támogatást adtak.

[00:31:50]Ö, és hát most a nagy kérdés az, hogy Burnhamet, aki ogy Trump pont azt hiszem volt neki is egy ilyen beszólása, hogy a valami vidéki politikus vagy valami vidéki polgármester, úgyhogy hát lehet ismerjük Donald Trumpot.

[00:32:03]azért lehetséges, hogy hatékony lesz az együttműködés, annál is inkább, mert ugye azért visszaemlékszünk rá az iraki intervenció 2003-ban ugye munkáspárt alatt történt Blair virágzókapcsolatok voltak a Brexitet ugye az Amerikai Egyesült Államok egy nagy lehetőségként érte meg Donald Trump alatt és hát most is azért nyitottak az együttműködés több területen.

[00:32:27]Ugye elhangzott itt, hogy beruházást is ígértek nagyon nagyot, illan maszkal ott voltak tavaly és AI központok és adatközpontoknak a fejlesztését ígérték.

[00:32:38]Úgyhogy lehet, hogy jó lesz az együttműködés, de lehet egyelőre ez kiszámíthatatlan.

[00:32:41]Ilyen kérdésben, mint Irán és Izrael, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képes jól együttműködni?

[00:32:47]Ezek érzelmi kérdések is, és Nagy-Britanniában azért nagyon sokféle népesség él.

[00:32:51]Ö nagyon összetett ugye ez a probléma, ugye erről külön tudunk beszélgetni, hiszen az Egyesült Királyság ugye két nagy kapcsolatrendszeren keresztül tudja ezeket támogatni.

[00:33:01]Az egyik az a bilaterális kapcsolatrendszer, ugye odaáll-e az Amerikai Egyesült Államok mellé szankciópolitikában, akár hadászati segítségnyújtásban, akár beruházásokban, fejlesztéspolitikában, egyebekben.

[00:33:16]A másik pedig ugye a NATOón keresztüli együttműködés.

[00:33:20]Mind a kettő kritikus az Egyesült Királyság számára és az Amerikai Egyesült számolok számára is.

[00:33:26]És ugye a brittek mondjuk azt, hogy behúzták a féket azért 2015 után, amikor a szíriai amerikai intervenció pedig ugye ott még nem is Trump volt, hanem Obama ugye nem vettek részt, gyakorlatilag parlamentnek van egy felügyeleti lehetősége, a külpolitikát sokkal jobban meg tudja fogni, mint korábban.

[00:33:44]Ö azt lehet mondani, hogy hogy nincs az a hihetetlen gyors Amerikai Egyesült Államok melletti kiállás, mint korábban volt.

[00:33:52]Úgyhogy hogy ezt Trump ugye nagyon rossz név veszi.

[00:33:57]Ühüm.

[00:33:57]Milyenek a britfancia kapcsolatok?

[00:33:59]Egy időben, amikor napendia még európai uniós tag volt, akkor volt valamiféle rivalizálás.

[00:34:03]A németek akkor még nem nagyon voltak a pályák, de most már a németek is a pályák vannak.

[00:34:06]Milyen a brit francia viszony?

[00:34:08]Ugye a brit francia viszonyát az egyik sarokponton keresztül kell megközelíteni, azt hiszem, hiszen illetve hát kettő is van, ami nagyon fontos.

[00:34:16]Az egyik a bevándorláspolitika és menekültpolitika, ami napi a csatorna ugye a napi kapcsolat és napi problémákat rejt.

[00:34:22]A másik pedig a Ukrajnának a támogatása, a tetrekészek koalíciója, a nukleáris védőerőnyőnek a kérdése, ami most ugye egy egészen új színezetet ad a az amerikai francia vagy a bocsánat, a a brit francia kapcsolatoknak.

[00:34:39]Ugye az első kérdésben hatalmas nagy eredményeket ért el Starmnek a kormánya.

[00:34:45]Ugye még a 2010-es évek elején az volt a a mondás, és Kamerun vállalta, hogy az akkor körülbelül 5-600000 nettó bevándorlót leviszi 100000-re.

[00:34:56]Nem sikerült ezt megtenni.

[00:34:59]Jött a Brexit, ahelyett, hogy ez a szám csökkent volna.

[00:35:01]Bár Európából csökkent, de külföldről a a volt nemzetközösség országaiból még többen érkeztek, és fölment 8-900000-re.

[00:35:10]viszont Kirstarmer kormánya levitte ezt körülbelül a felére.

[00:35:12]Ugyanakkor a menekültek száma az nem csökkent szignifikánsan.

[00:35:18]Nagyon sok feldolgozatlan menekült kérelem van.

[00:35:20]És ahhoz, hogy ezt egyáltalán csökkenteni vagy szinten lehessen tartani, szükség van Franciaországra, hiszen ott egy olyan megállapodás van a franciákkal, ami a menekülteknek a a ugye a a francia partoktól való visszaszorítása, illetve az ő ellátásuk és a visszatérítésük szempontjából is megkerülhetetlen az Egyesült Királyságnak.

[00:35:41]Úgyhogy ez gyakorlatilag ugye finanszírozza is a kerítést, finanszírozza a francia eszközöket az Egyesült Királyság, csak hogy ne jöjjenek annyian illegálisan az Egyesült Királyság területére.

[00:35:52]A másik kérdésben pedig ugye a a brittek nagyon sajátos álláspontot képviselnek.

[00:35:57]Ugye itt a a Tetrekészek koalíciójával gyakorlatilag egy olyan rendszert próbálnak létrehozni, ami a NATO mellett egy nagyon erőteljes védelmet nyújtana Európának.

[00:36:10]úgy, hogy Ukrajnának az integráció, hadászati integráció valahogy megtörténne, nem intézményileg a NATO-ON keresztül, hanem inkább a különböző védelempolitikai kezdeményezéseken keresztül.

[00:36:20]És ehhez is nagy szükség van Franciaországra.

[00:36:24]De ebben például ki lenne a főnök?

[00:36:25]Korábban azt lehetett hallani, hogy Emmanuel Macron azt gondolja, sőt kérik tőle, hogy a francia atomvédőernyőt azt terjesszék ki más európai országból, például Németország fölé.

[00:36:34]De a briteknek is van ilyen.

[00:36:36]Nem mindegy, hogy melyiket fogják használni.

[00:36:38]Mi az elképzelésük?

[00:36:40]Van, de ugye ezzel azért kell vigyázni, mert ugye a francia atom ütő, a frap, az másmilyen, mint amilyen a brit.

[00:36:46]Ugye a francia az francia, a brit pedig amerikai.

[00:36:50]Ugye a franciáknak saját nukleáris fegyvereik vannak.

[00:36:52]Nukleáris triádból két nagyon fontos láb, ugye a a tengeralattjárokról indítható rakéták, illetve a repülőgépekről bevethető bombák.

[00:37:03]Még a britteknek pedig amerikai rendszerük van 1962-nú megállapodás óta, amik gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok által számukra most a Trident 2-es tengeraljáróra szerelhető rakétákat jelentik.

[00:37:19]Mag azt nem tud, hogy a franciák maguk mondják meg, hogy merre nézzen a rakéta feje.

[00:37:23]Így van.

[00:37:23]Nagyon nagyon fontos, hogy a a a franciáknak ugye önálló biztonságpolitikai stratégiája és nukleáris stratégiája van.

[00:37:30]Ez a Tuázim koncepció.

[00:37:32]Ugye minden irányból védeniek kell Franciaországot égból.

[00:37:37]Így van.

[00:37:37]Minden égtáj felől védenie kell Franciaországot.

[00:37:39]A britteknek pedig ugye egy globális jelenléte van, hiszen ezek a tenger alattjáró kettő mindig cirká valahol a földön el tud jutni oda, úgyhogy egészen más célokra tudják használni.

[00:37:49]Na most ebből a szempontból ugye inkább a francia atomtőre ő lenne az, ami itt a meghatározó lenne, de ugye ahhoz, hogy hogy biztonságpolitikáról beszéljünk, ugye itt nem elég az orosz fenyegetésről, hanem most már ugye a közelkeleti válságokról, sőt hát a távolkeleti helyzetről is kell beszélni.

[00:38:06]Úgyhogy ez a a tetrekészek koalíciója, az inkább Európára vonatkozna és ebben a francia atomitő erőszám játszana nagyobb szerepet.

[00:38:14]Üüm.

[00:38:14]Az látszik már, hogy az új brit miniszterelnök hol látja a sziget helyét a világpolitikában?

[00:38:19]milyen ambíciókkal áll neki a világpolitikához?

[00:38:23]Ugye mondtuk, hogy ő egy nagyon karizmatikus politikus, de külpolitikában nagyon tapasztalatlan, ugye annak ellenére, hogy hogy regionálisan és korábban ugye egy Uni egészségügyminiszterként már nagyon nagy tapasztalatokat szerzett.

[00:38:34]Igazándiból nincs meg az a az a tapasztalata a külpolitikában, ami szükséges lenne ahhoz, hogy itt nagy víziókat megfogalmazzon.

[00:38:41]Látszik is ugye az elmúlt napokban nem ez volt a középpontban.

[00:38:44]Ez nem jelenti azt ugye, hogy Edmily Benddel ne történne majd valamilyen nagy változás.

[00:38:48]vagy vagy víziónak a megfogalmazása, de ugye azt nem mondanám, hogy változás, hiszen ahogy mondtuk ugye a a Munkáspártnak a két évvel ezelőtti tervét, amit végre kell hajtani, azt nekik is meg kell tenniük, végre kell hajtani, vagy új választások és esetleg új ígéreteket tenni.

[00:39:05]Üüm, hova szoktak tűnni a korábbi brit miniszterelnökök?

[00:39:08]Mi van most Boris Johnsonnal, Lee Trussal, Risi Sunakkal?

[00:39:13]Ők ugyanúgy parlamenti politikusok?

[00:39:13]Ög általában őket ki szokták nevezni ilyenkor a lordokházába, és ott van nekik képviselői helyük, ugye két kamerásabbit parlament, és a lordokháza egyfajta felügyeleti szerepet tölt be, és a politikai kinevezésük megmarad.

[00:39:28]Ugye ez azért is jó, mert hogyha mégis csak egy kormányváltás jönne, akkor vissza tudnak kerülni a a politikába, hiszen akkor újra tudnak miniszteri pozíciót vállalni.

[00:39:38]Úgyhogy mondjuk, hogy itt lebegtetik ezeket a helyeket, és mellette pedig hát megpróbálnak megélni.

[00:39:44]Ugye Boris Johnson előadásokat tart, nagyon sok pénzt keres ezzel, és hát a többiek is ugye az üzleti életbe visszamentek.

[00:39:50]Ugye a részunák is befektetési bankár volt, úgyhogy neki megvan a neki veszteség volt, hogy miniszterelnök volt, mert addig nyilván nem nagyon tudott kiti ambíciói és a a a sikerei, ugye, mert azért voltak sikerei, azok azért ezt kompenzálták.

[00:40:02]Ühüm.

[00:40:02]29-ben lesz legközelebb választás, hogyha minden napirend szerint megy.

[00:40:07]Ugye a brit alkotmány ugye nem írott alkotmány, bocs egészen pontosan egységes írott alkotmány nincs.

[00:40:12]Az korábban úgy rendelkezett, hogy a brit miniszterelnök tudja kiírni a választásokat.

[00:40:18]Aztán volt egy visszarendeződés a 2010-es évek elején, amikor azt mondták, hogy mindenképpen öt évig tart, és csak a parlamentnek a a kétmadoshados többségével lehet megfordítani ezt az öt évet.

[00:40:29]Aztán visszacsinálták ezt megint.

[00:40:31]Úgyhogy jelenleg ez úgy működik, hogy a miniszterelnök kezdeményezheti a a parlamentnek a felosztatását.

[00:40:37]Ugye a királynak ezt meg is kell tennie.

[00:40:39]Most jelenleg ez az öt éves ciklus ez tart, tehát még három évig nem kell ezt megtenni.

[00:40:46]A kérdés az, hogy vajon akar-e politikai felhatalmazást magának egy ilyen hatalmas nagy víziónak a végrehajtásához BH.

[00:40:53]És akkor ugye le nagy változás volt egyébként itt mértek nagyon gyors, még két nap telt csak el, de gyors elemzések vannak jelenleg körülbelül ugye a 28%-ról visszaesett, azt hiszem 26%-ra a reformegyesült Királyságpárt, a Munkáspárt, akinek 19%-ot mértek föl, jött 24%-ra, de ezek a kisebb közvélemény kutatók, úgyhogy érezhetőbb ennek a hatása, de ugye azért ne felejtsük el, hogy ugye volt egy nagyon rossz rosszul elsült terzami választás ott a Brexit után, ugye amikor szintén megpróbált magának politikai tőkét csinálni és új választásokat írt ki, aztán a meglévő többség is elolvadt, úgyhogy ebbe nem akarnak most beleesni a munkáspárt.

[00:41:36]Így viszont ugye a politikai felhatalmazása korlátozott.

[00:41:41]De kell politikai felhatalmazás bármilyen napi ügyintézéséhez, vagy azt tudja mondani, hogy itt van mögöttem még egy korábbi választásul egy masszív munkáspárti többség, az mindenre elég.

[00:41:51]mindenre elég, csak ugye a választók nézni fogják, hogy azokat a politikai ígéreteket, amivel bejuttatták a Munkáspártot, azokat végrehajtották-e, vagy eltértek tőlük.

[00:41:57]Tehát ha például finanszírozási kérdésben mondok egy konkrét példát, ugye adózás kérdésében, jövedelemadóban emelnék a a bizonyos kulcsokat, és ez nem volt benne a választási ígéretben, akkor azt mondják, hogy ez egy választási ígéret megszegés volt.

[00:42:12]Úgyhogy de ciklus közben mit tud csinálni szegény brit választó, ha megszegüj a választási igen, de a következő ciklusban nagyon megbüntethetik ugye a a munkáspártot ezért.

[00:42:20]És ugye hát ha most lennének a választások egész biztosan reformgyőzelem lenne és utána a konzervatívok és a munkáspát nagyon kevés képviselőt tudna bejuttatni bár a bit választási rendszernek a sajátosságai ugye itt a first pass po post ez azt jelenti, hogy aki 50%-at elér az viszi a többséget és ugye a többi szavazat elveszik emiatt ugye akár 205%-os többséggel is a reform az kormányzóképes lehetne.

[00:42:46]És annyira vonzó a reformja, vagy a britek annyira utálják a munkáspártot meg a konzervatívokat együtt?

[00:42:54]Hát ebben az elmúlt két évben, ahogy kezdtük itt a beszélgetést, ugye sok fajta változás volt, de nem lehetett érezni, és inkább a negatívumat lehetett érezni, hogy továbbra is a bizonytalanság, továbbra is a az egységes és fejlődő gazdasági és stabil gazdasági növekedés helyett valamiféle átmeneti helyzetben maradt a britgazdaság.

[00:43:13]Óriási felhatalmazás van.

[00:43:16]Ugye a 650 pöspalád 400-nál több képviselőtt alaklatilag mindent megtehetnek, mégsem jönnek az eredmények.

[00:43:21]Úgyhogy elfogyott a választóknak a türelme és elkezdtek elszivárogni.

[00:43:25]Ugye ez a helyi önkormányzati választásokon pontosan látszott, meg a helyi választásokon is.

[00:43:30]Egyrészt a reformhoz, másrészt pedig a liberálisok sokat erősödtek, és a zöldek is nagyon sokat erősödtek.

[00:43:36]Azt miért mondja a miniszterelnök, hogy csökkenteni akarja London hatalmát?

[00:43:40]Tehát egy miniszterelnöknek az az érdeke, hogy London hatalma legyen nagy, hát az az ő hatalma.

[00:43:43]Ugye ez megint csak annak a politikai ígéretnek a része, hogy decentralizálást akar végrehajtani.

[00:43:49]Ugye a briteknél azt devolúciónak nevezzük, ugye, hiszen ott egy nagyon központosított állam van, és idézelben licenszelik a különböző szuverenitás elemeket Skócia irányába, vagy akár a helyi önkormányzatok irányába, és azt mondja, hogy itt meg kell erősíteni a vidéket, ott kell politikai tőkét kovácsolni.

[00:44:07]nagyvárosokban gyakorlatilag a munkáspártnak még mindig megvan a többsége.

[00:44:11]Hát egy kicsit ahogy Magyarországon történt ugye vidék most a fontos és oda próbálja a hatalmát koncentrálni.

[00:44:17]Ez olyannyira így van, hogy például Manchesterben megpróbál most egy ilyen idézőben árnyékkormányzati központot létrehozni, hogy on bringázni fog London meg Manchester közö.

[00:44:27]Hát legalábbis ott létrejön egy bürokrácia, ami ami központi állami kérdésekkel fog foglalkozni.

[00:44:31]És hát ugye nagy kérdés majd a devolúcióban Skóciának a kérdése, hiszen nagy választási vereséget szenvedett ott is a munkásvát, ott hogy tudnak visszajönni?

[00:44:41]Velsben évszázados vereséget szenvedtek ott is, ott is vissza kellene ezt erősíteni.

[00:44:46]Úgyhogy ez a decentralizáció az ebbe az irányba volt.

[00:44:49]Köszönöm a magyarázatot.

[00:44:49]Az elmúlt egy órában Gálix Zoltán a budapesti Korvinus egyetem egyetemi docense volt az infádió arénájának vendége.

[00:44:54]A műsor elkétészében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:44:58]A beszélgetést az Infrádi YouTube csatornáján is megtekinthetik.

[00:45:02]Ha oda föliratkoznak, akkor azt a következő beszélgetést automatikusan fogják majd kapni.

[00:45:08]Köszönöm a figyelmet.

[00:45:08]Exterde Tibor vagyok.

[00:45:12]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.