Forró ősz az olajpiacon. Pletser Tamás, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Plecccher Tamás, az OTP alapkezelő szenior portfólió menedzsere.

[00:00:16]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:24]Köszöntöm az infó rádió hallgatóit.

[00:00:26]Exterda Tibor vagyok.

[00:00:26]A stúdióban itt van Plecsár Tamáson, az OTP alapkezelő szenior portfólió menedzsere.

[00:00:30]A beszélgetést felvételről hallják.

[00:00:33]Köszönöm, hogy elfogadtál a meghívást.

[00:00:34]Jó napot kívánok.

[00:00:35]Köszönöm szépen.

[00:00:35]Én is.

[00:00:36]Én úgy nőttem föl, hogy Erzteolaj és gázipari jellemző.

[00:00:38]A portfólió menedzselés az egy teljesen más kávéház.

[00:00:43]Hát nem teljesen más, de mi ezt úgy mondjuk ugye szakmailag, hogy a eladói oldalról, tehát a cellside-ról valaki átkerül a buyera a vételi oldalra.

[00:00:50]Itt most tulajdonképpen az a feladatom, hogy az OTP alapkezelő két alapját, amelyek sumai nyersanyagokba, illetve nyersanyagokhoz kapcsolódó befektetésekbe fektet be, ezeket kezelem.

[00:01:04]Ugye ez az OTP Terra áruppiaci alapja, illetve az úgynevezett földkincsei abszolút hozamú származékos alap.

[00:01:13]Ez az utóbbi egyébként az ország legnagyobb nyersanyagipari nyersanyag célú befektetési alapja.

[00:01:20]Az én nyelvem erre lefordító.

[00:01:20]Ez azt jelenti, hogy olyan döntéseket kell hozni, aminek a végén a számlán egy plusz van.

[00:01:25]Lehetőleg a lehető legnagyobb plusz a befektető számára.

[00:01:28]Igen, ez a cél, hogy a befektetőket minél inkább gazdaggá tegyük.

[00:01:30]Ugye különösen a a földincsei alap az egy abszolút hozamú alap.

[00:01:35]Tehát ez azt jelenti, hogy lényegében az alapkezelőnek szabad keze van abban, hogy miben milyen eszközökbe fekteti a befektetők vagyonát, és a cél az, hogy ez a vagyon gyargyalapodás minél nagyobb legyen.

[00:01:49]Akkor nyilván foglalkoznia kell az Egyesült Államok és Izrael és Irán háborújával, meg a globális olajpiaccal.

[00:01:56]lát valamit abból, hogy ennek mi lehet a kimenetele, amikor Donald Trump elnök szinte másnap egy picit más irányt szab a történéseknek, és nem egyedül szabja, mert ott vannak mások is.

[00:02:07]Hát egyáltalán nincs könnyű dolgunk rövidtávon valóban az, hogy Donald Trump éppen mit nyilatkozik, vagy az, hogy éppen az iráni helyzet, az iráni oldal politikája hogyan változik napról napra, ez meghatározza a külolajpiacnak az irányát.

[00:02:22]Én azt láttam, hogy az első Tálamok egyébként egy csapdahelyzetbe került.

[00:02:26]Trump gyakorlatilag csapdahelyzetbe vezette az Egyesült Államokat a Közelkeleten.

[00:02:30]Ebből ugyanis két lehetőség van most, amit ugye Trump próbál vagy tehet.

[00:02:35]Vagy az, hogy megpróbál teljes mértékben visszakozni, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen az Irán befolyása nő a ormoszi szoros, illetve a perzsa öböl vagy araböböl kőolaj kitermelése felett.

[00:02:47]Ez lehetővé tenné azt, hogy a kőolaj ismét elinduljon a világpiacra és lejjebb kerüljenek az árak, vagy a másik lehetőség, hogy továbbra is beleáll a háborúba.

[00:02:58]Ez viszont rövidtávon a kőolajpiac feszességét okozza, tehát magasabb kőárakat hozhat, amit ami adott esetben ugye recesszióhoz vezethet.

[00:03:10]Különösen novemberi időközi választás előtt.

[00:03:13]Hát ez nem biztos, hogy egy jó stratégia az amerikai elnök részéről.

[00:03:18]Hogyha azt választaná, hogy teljes egészében visszahelyezi irán befolyása alá a hormózis szorost, akkor az egy kiszámítható piaci pályát jelent magyarán az iráni rezsim megbízható annyira, hogy mindig engedje, hogy menjen az olaj?

[00:03:29]Hát ugye a kiszivárgott MU, az úgynevezett memorandum of understanding magyarul szándéknyilatkozata alapján, amit még ugye júniusba kötöttek, abban az volt az amerikai szándék, hogy valóban Irán kezébe adná a arab öbölből származó kőolaj exportjának a kontrollját, mégpedig olyan módon, hogy az iráni rezsimánnal közösen valamifajta díjat szedne az átmenő hajók után.

[00:03:56]Ez azt jelenti az én olvasatomban, hogy Irán érdekelt lenne abban, hogy a forgalom újrainduljon, hiszen lényegében az ő bevétele növekedne azáltal, hogyha a hajóforgalom újraindulna ebből a térségből.

[00:04:11]Tehát bizonyos értelemben a rend helyre állna, csak egy más egyensúly alakulna ki.

[00:04:17]lényegében irán kontrollja lenne a hormoszis szoros, illetve az araböböl kőolajtermelése és egyéb termékei felett.

[00:04:27]Úgy kéne számolni, megint csak leegyszerűsítve, hogy lenne egyfajta tranzídíj a világ olajforgalmán, ami irán zsebét gazdagítaná, de ezzel fixen lehetne számolni.

[00:04:38]Igen, egyébként ez nem egy példaélküli dolog.

[00:04:40]Ugye a Bosporuszon is például az áthajózásért a törökök különböző díjakat szednek.

[00:04:46]Ez mondjuk ilyen RF kalaus szolgáltatásba van ugye becsomagolva, de egyébként hasonlót láttunk például a dánosoknál is, tehát nem teljesen példanélküli lenne ez a megoldás, de a korábbi egyensúlyhoz képest, amikor ugye nem volt ilyen jellegű forgalmi díj, ez mindenképpen egyfajta visszalépés lenne a világkereskedelembe, és hát nyilván Irán kezében adná a döntést, hogy ki az, aki ki, illetve behajózhat ebbe a régióba.

[00:05:14]ki milyen terméket vihet ki?

[00:05:17]Milyen mértékben változhat például az arab öböl kőolaj vagy kőolajtermék kínálata a világpiacon?

[00:05:24]Amíg ez nincs, addig milyen olajárakkal kell számolni?

[00:05:27]Mi lehet az alja és mi lehet a teteje?

[00:05:31]Nagyon nehéz ezt megmondani, ugyanis egyfajta manipuláció van ezen a piacon.

[00:05:36]Elmondom, hogy mire gondolok.

[00:05:38]Gyakorlatilag február 28-a óta a világpiac úgy van egyensúlyban, hogy folyamatosan a világ készleteit használjuk fel.

[00:05:44]körülbelül egy olyan 1,3-1,5 milliárd hordó kőolaj készlet csökkenés volt ebben az időszakban.

[00:05:53]Részben az Egyesült Államok, részben a fejillettvilág, részben Kína részéről.

[00:05:58]Ez azt jelenti, hogy ha normál piaci egyensúly lenne, én azt gondolom, hogy legalább egy 20-30-40 dollárral magasabb ojár kellen, hogy legyen, de mivel, hogy folyamatosan ezek az országok a meglevő készleteiket piacra dobják, ezért az olajárt lényegesen alacsonyabb.

[00:06:12]Most a piac számára a nagy kérdés, hogy melyik fog előbb elfogyni a meglevő készlet, vagy sikerül egy olyan megegyezést a készletfogyás előtt összehozni a feleknek, ami ismét engedi a Közelkelet kőolaj termelésének a világpiacra való jutását.

[00:06:33]Tehát ez az igazán nagy kérdés.

[00:06:33]Az idő egyébként egyre inkább sürgető.

[00:06:35]Tehát én azt látom, hogyha itt pár héten belül nincs megegyezés, akkor valószínűleg elérkezünk egy olyan alacsony készletszinthez, ami már adott esetben fennakadásokat okozhat az ellátási láncokban szerte a világon.

[00:06:49]És ez ugye lényegesen magasabb árakhoz vezethet.

[00:06:54]Még egy megjegyzést hadd tegyek.

[00:06:54]Nem is igazán a kőolajpiacon látszik a feszültség, hanem sokkal inkább a kőolajtermékpiacon.

[00:07:02]Ugye kőolajtermékből nincsen olyan mértékű stratégiai készlet, mint kőolajból.

[00:07:07]Látható az, hogy a kőolajtermékek árai azok lényegesen magasabbak, mint a kőolajára.

[00:07:11]Soha nem látott különbség van például a dízelüzemanyag és a nyersolaj között.

[00:07:17]Itt lehet leginkább tapasztalni azt, látni azt ezen a piacon, ami nem teljesen manipulált, mint a kőolajpiac, hogy nagyon nagy feszültség van a világban.

[00:07:25]Ü kézterméket nem lehet letárolni, mert megromlik, vagy nincs értelme letárolni, mert megromlik, nem úgy, mint a nyersolaj.

[00:07:32]Nem ez a probléma, hanem a gond az, hogy a közelkeleti válság miatt a arab öbölbe található 47 finomító termékei sem tudnak elér elmenni ugye a világpiacra.

[00:07:45]Tehát a kőolajjal együtt a köolajter termék sem tud kikerülni ebből a régióból.

[00:07:49]Emellett van egyéb olyan pont is, például Oroszország, ahol ugye a finomítói kapacitásoknak közel a fele megsérült az ukrán dróntámadásoknak köszönhetően.

[00:08:00]Emiatt jóval kisebb Oroszország kőlaj termékexportja, mint korábban.

[00:08:05]Ugye lehetett a hírek között hallani, hogy a dízelxportot is leállították az oroszok.

[00:08:10]De bent sincs már.

[00:08:12]Igen, bent sincs már.

[00:08:12]Ugye az ukrán drónok elérik körülbelül a orosz finítóknak a 75%-át.

[00:08:16]Most már akó akkor a ható távolságuk és hát nyilván az ukránok ezt a lehetőséget próbálják kihasználni aminek hatására a három hónappal ezelőtt még napi 1 millió hordós orosz dízel export az lényegében leállt a mai napra.

[00:08:33]Még egy tényezőt hadd emeljek ki.

[00:08:36]Az Kína szerepe.

[00:08:36]Ugye Kína meglepte egy kicsit a világot, és talán ezért sincs egyébként olyan nagyon magas olajár.

[00:08:42]Ugyanis Kína február 28-át követően fokozatosan csökkentette kőolaj importját.

[00:08:49]Itt nagyon nagy találgatások vannak a piacon, hogy ennek mi az oka.

[00:08:54]Valószínűleg részben politkai okok is lehetnek.

[00:08:57]Nagyon érdekes volt, hogy május közepén, amikor találkozott Trump elnök Sizsin Pinnnel, tehát a kínai vezetővel, utána volt egy nagyon erős kínai importcsökkenés.

[00:09:08]Tehát lehet, hogy ennek is van egyfajta politikai oka, de az egyik fő oka, amit én látok a kínai kőolaj import csökkenésének, az az, hogy ők leállították az exportfinomítóinknak a jelentős részét.

[00:09:21]Körülbelül 3 millió hordó napi kőolajtermékexportja van Kínának.

[00:09:27]Ez gyak lényegében leesett nullára, vagy vagy minimálisra.

[00:09:30]Ez is hozzárult ahhoz, hogy a kőolaj importja csökkent ugye az országnak.

[00:09:34]És ez a 3 millió hordónyi finomított termék is nagyon hiányzik a világpiacon.

[00:09:39]A közelkeleti finomított termék, illetve a a hiányzó orosz dízel exporttal együtt.

[00:09:46]Van ötlete, hogy miért csinálja ezt Kína?

[00:09:48]Hát ha tud finomítani, a finomítói marzsok azok meglehetősen nagyok.

[00:09:50]a készter még mindig drágább, nem kell neki a pénz, vagy ezzel politizál?

[00:09:56]Valószínűleg ezzel politizált.

[00:09:56]Tehát én azt hiszem, hogy ők próbálják a helyzetet úgy kihasználni, hogy hogy lehet, hogy ez nekünk most nagyon fáj, ami van, és lehet, hogy ezzel sokat tudnánk keresni, de jobb az adott helyzetben megtartani az olajat magunknak, ha tovább feszül a helyzet.

[00:10:13]illetve ugye egy kicsit ez a kínai gondolkodás is, hogyha lehet, hogy nekünk valami nagyon fáj, de mondjuk az első támunknak ez sokkal jobban fáj, az lehet, hogy egy megfelelő egyensúly.

[00:10:25]Ugye van ez a szunce gondolat, hogy hogyan kell ugye harcolni.

[00:10:27]Ez több 1zer éves kínai gondolkodásnak a része.

[00:10:29]És hát ez is egyfajta ennek a kínai gondolkodásnak egyfajta vetülete lehet.

[00:10:38]Én szerintem egy ellenfeled hibát akar véteni, meg ne akadályozd benne.

[00:10:42]Így van.

[00:10:44]Ilyen van.

[00:10:45]Így van.

[00:10:45]Ha a hibát követel, a az jó.

[00:10:45]És és lehet, hogy ez neked is kellemetlen ez a szituáció, de hogyha az ellenfél ezáltal jobban szenved, mint te, akkor lehet, hogy fenn kell tartani a helyzetet.

[00:10:55]Tehát van egy nagyon komoly politikai játszma is emögött az egész dolog mögött.

[00:11:02]Ugye tulajdonképpen itt a harc az arról szól, hogy kinek a befolyása lesz hosszabb távon ebbe a régióba.

[00:11:09]Az Egyesült Államoké, akinek ugye még tucatnyi bázisa van ott a régióban, de egyre kevésbé tudja érdekeit érvényeseni.

[00:11:17]Vagy Iránné és Iránon keresztül mondjuk Kínáé.

[00:11:22]Ugye ez egy nagyon fontos pont, ugye ez a világ kőolajtermelésének 20%-a, a kőolaj tartalékok 60%-a, a csefolyós földgáz 20%-a, műtrágya 30%-a, héliumnak is mondjuk a a harmada.

[00:11:35]Tehát nagyon-nagyon sok termékben egy nagyon fontos pont és tulajdonképpen az a fajta nagy stratégia, amit így több többen elmondanak az első támok részéről, hogy Kínát úgy lehetne talán megfogni, hogy a nyersanyagbázisát, az import lelőhelyeit próbáljuk levágni.

[00:11:51]Pont ezen a ponton úgy látszik, hogy nem működik.

[00:11:53]Üüm.

[00:11:53]Mi történik elméletben akkor, hogyha az olajtartalékok elfogynak, vagy kritikus szint alá csökkennek, akkor elméletileg végtelenné válik a finomított termékek ára, vagy elkezdünk nem fogyasztani belőlük.

[00:12:07]Mind a kettő lehetetlennek tűnik.

[00:12:08]Van egy pont, ahol elindul a keresletnek a csökkenése.

[00:12:11]Ez nagyon nehéz kérdés, hogy ez hol van ez a pont.

[00:12:15]Becsések szerint valahol 140 és 180 dolláros hordonkénti ár az, ahol a világon elindul egy nagyon komoly keresletcsökkenés.

[00:12:24]Nyilván ez eltérő egyébként a fejlődő és a fejlett piacok körében.

[00:12:26]Tehát akik ugye szegényebb országok, ott nyilván ez a pont alacsonyabb.

[00:12:31]A fejlett nyugat esetében ez jóval magasabb.

[00:12:35]Ühüm.

[00:12:35]Mit állítunk meg?

[00:12:35]Ilyenkor az autóinkat nem kezdjük el tankolni?

[00:12:36]Egy üzemanyagválság fog bekövetkezni a fejlett országokban?

[00:12:41]Nem lesz szállítmányozás.

[00:12:42]Tehát megpróbálom ezt a saját nyelvemre lefordítani, és akkor nem lesz kefír a boltban, mert nincs mivel odavinni.

[00:12:48]Nyilván a gazdasági aktivitás lassul.

[00:12:48]Ez ugye csökkenti eleve a keresletet a fuvarozás iránt.

[00:12:53]Nyilván csökkentjük a fogyasztásunkat, elértve a turizmust, a rokonlátogatásokat.

[00:12:59]Megnéz menny kerül megtankolni az autót, és ha háromszor annyi, akkor nem megyünk sehova.

[00:13:04]Így van.

[00:13:04]Pontosan.

[00:13:04]Tehát, hogy ez ez egy ilyen formában történhet meg.

[00:13:06]Jó eséllyel egyébként egy ilyen jelentős energiaár emelkedés az a gazdasági aktivitást is ugye visszaveti.

[00:13:13]Tehát ezen keresztül is van egy jelentős keresletcsökkenés.

[00:13:17]Meg hát nyilván az egyéni döntéseinkben is ez egy szerepet fog játszani.

[00:13:21]Valaminek ugye nagyon felmegy az ára, akkor igyekszünk abból kevesebbet fogyasztani.

[00:13:26]Most, hogy portfólió menedzser egy mindenen lehet keresni.

[00:13:28]Nyilván egy ilyen helyzeten lehet bef jó befektetést csinálni, amikor nem tudjuk, hogy mi következik a következő nap, csak azt látjuk, hogy egyik forgatókönyv az rosszabb, mint a másik.

[00:13:38]ezen természetesen lehet nyilván ugye a nyersanyagpiacokon keresztül, tehát közvetlenül megvéve a nyersanyagokat, a már említett kőlajat vagy finomított termékeket például holnap biztos drágább, mert hogy holnap ugye drágább, legalábbis arra lehet ugye spekulálni, vagy arra lehet ugye játszani.

[00:13:52]Nyilván azok a cégek, akik ebben vagy ennek a termelésében részt vesznek, azoknak is ugye meg lehet venni az értékpapírjait.

[00:14:01]Ö ezen kívül ugye nagyon sok áttételes hatás van, például a mezőgazdasági alapanyagok árai is ilyen esetben emelkedni szoktak, hiszen mondjuk ahhoz, hogy a traktor menjen, ahhoz is ugye dízelüzemanyagra van szükség.

[00:14:14]Tehát a mezőgazdaságnak például a költségszintje jelentősen nő, az pedig jó eséllyel kihat arra, hogy mondjuk a búza, kukorica ára mennyi.

[00:14:24]Ühüm.

[00:14:25]Finomítói árdésekre milyen hatással van ez a mostani helyzet?

[00:14:29]Hát történelmi magasságokban vagyunk.

[00:14:31]2022-ben már voltunk hasonló ponton, de az utóbbi két hétben egyébként meghaladtuk azokat a a szinteket.

[00:14:36]Tehát említettem, ahogy a dízel ára 70-80 dollárral van például a nyersol olaj fölött, tehát hogy értsék a hallgatók, nézők mondjuk most egy 80 dolláros Brendárhoz tartozik egy 150-160 dolláros dízel üzemanyagár hordónként.

[00:14:55]De ez azért van, mert ha kevés az alapanyag, akkor nagyobb a kéztermék iránti kereslet és a finomítói tevékenységet jobban el lehet adni.

[00:15:05]Mindenki érte, vagy miért?

[00:15:05]Ez inkább azért van, mert ugye a világ finomítói kapacitásának is több mint 10%-a a már említett három tényező miatt leállt.

[00:15:13]Tehát nem is a a szűkület nem is a nyersulajban van most ebben a pillanatban leginkább, hanem abban, hogy mennyi finomítói kapacitás áll rendelkezésre, mennyi finomítói terméket tudunk kibocsátani a meglevő nyersolajból.

[00:15:26]Tehát ugye a nyersolajnak a kereslete egy ilyen származékos kereslet, mert ugye ez attól is függ, hogy hogy mennyi a finomítóknak a kereslete a nyersolaj iránt.

[00:15:34]A finomítók meg nyilván megpróbálnak benzint, dízelüzemanyagot és egyéb termékeket előállítani, és ezeket tovább eladni.

[00:15:39]A legnagyobb szűklet most valószínűleg, ahogy én látom, nem is a nyers olajban van, hanem első van a finomítói kapacitásokban.

[00:15:48]Van arra elmélet, hogy a finomítói kapacitásokat milyen sebességgel lehet helyreállítani akkor, amikor egyrészüket a háború pusztította el, és nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen típusú sérülések vannak benne.

[00:16:00]Még nem háborús országban és iszonyú lassan lehet helyreállítani egy finomítót, azzal baj van.

[00:16:05]Hát ugye Oroszország itt a fő kérdés az valószínűleg egy-két év, de nyilván ugye befolyásolja ez azt is, hogy mennyire tudnak ők elérni ezeket az eszközöket.

[00:16:16]Ugye ez egy viszonylag speciális iparág kevés szereplővel, tehát néhány tucatszereplő tud finomítót gyártani a világban, tervezni ké, illetve magát a finomítói beruházást végrehajtani.

[00:16:27]Ugye Oroszország szankciók alatt van.

[00:16:29]Ezek általában nyugati technológiák.

[00:16:32]Tehát Kínálnak például ilyen magas szintű finomítói technológiája nincsen, mint mondjuk a nyugati világnak.

[00:16:38]El kell mennie a Harry Burtonhöz, hogy csináljon neki egy finomítót.

[00:16:43]Pontosan.

[00:16:43]vagy a Stumberzséhez, vagy bárki olyan céghez van egy van egy például nagyon egy Technik nevű francia cég, aki a világ első ebben.

[00:16:50]Tehát el kell ehhez a francia céghez menni, hogy nálam most szétlőtték mondjuk azt a egységet, ami a benzin termeléséért felelős.

[00:16:59]Tudsz-e nekem egy ilyet tervezni, gyártatni, leszállítani, vagy sem?

[00:17:04]És ez két év, amire ezt megcsinálja.

[00:17:06]Ezt két évre megcsinálja.

[00:17:06]És nyilván ugye a szankciók jelentősen hátráltatják ezt az egész folyamatot.

[00:17:10]Ö, tehát az, hogy az oroszok mikor tudnak visszajönni ebből, ez ez egy nagyon nehéz és nyitott kérdés.

[00:17:18]Nyilván ők is tanulnak egyébként ezekből a támadásokból, tehát az ő saját technológiájuk is fejlődik, és amit lehet nyilván próbálnak minél hamarabb saját eszközökkel ugye pótolni, csak itt nagyon sok olyan speciális dolog van, amiben tényleg egy-két-három cég van a világon, aki ugye termel.

[00:17:34]a világon körülbelül 1000 van több mint 1000 olajfinomító működik.

[00:17:39]Tehát ezért nem egy akkora hatalmas piac, ahol több ezres ezresé évvel vagy 100es éével kell az egységeket gyártani.

[00:17:45]Üüm, hogyha az oroszok befejezik a háborút, és ha úgy döntenek, hogy vissza akarnak jönni a piacra, és ha úgy döntenek az európaiak meg az Egyesült Államok, hogy visszajöhetnek a piacra, mindjárt három, ha van benne.

[00:18:00]Akkor az simít valamit az olajpiacon meg a finomítói piacon?

[00:18:02]Tehát vannak ők akkorák?

[00:18:05]Persze, hogyne.

[00:18:05]Tehát ők ugye egy eleve egy egy jelentős szereplőről van szó.

[00:18:10]Tehát Oroszországnak olyan 6 és fél millió hordónapi finomítói kapacitása van.

[00:18:14]Egyébként körülbelül a felét fogyasztják ennek, tehát hogy jelentős volt ugye a a finomított termékeexport is.

[00:18:20]Nyilván gyorsan vissza lehetne jönni, hogyha megvan a politikai szándék, illetve megvan hozzá a tőke.

[00:18:25]Tehát mind a kettő nagyon fontos.

[00:18:27]Bizonyos értelemben, különben a tőke most már a szűkebb keresztmetszet az oroszoknál nem is a nem is maga a technológiai elérés.

[00:18:33]Mondom ők azért nagyon sok mindent tanultak, meg hogyha engedi a politika, akkor bármit el tudnak ők a világban érni.

[00:18:41]Ühüm.

[00:18:41]A tőke az ilyenkor saját tőke egy hosszú háború utáni országban, vagy be fogja engedni a külföldi befektetőket?

[00:18:49]Hát én azt gondolom, hogy Oroszország jövője számára vagy szempontjából ez egyik legfontosabb kérdés.

[00:18:52]Ugyanis több útjuk lehet.

[00:18:55]Egyik útjuk az az, hogy maradunk szegények.

[00:18:57]Szerintem azt nem fogják választani.

[00:18:59]Lehet, hogy fordul.

[00:19:02]Akkor minek háborúztunk, minek szereztünk területet.

[00:19:04]Igen.

[00:19:04]A másik lehetőség, hogy Kínához fordulnak.

[00:19:06]A harmadik lehetőség, hogy megpróbálnak a nyugattal valahogy kiegyezni.

[00:19:09]Én azt gondolom, hogy az utóbbinak van valahol a legnagyobb esélye.

[00:19:13]Ismerve valamennyire az orosz mentalitást meg az ő gondolkodásukat.

[00:19:16]Én nem hiszem, hogy ők a kelettel vagy a vagy a kínaiakkal szeretnének olyan erős kapcsolatot felépíteni, ami ezt a tőkét biztosítja.

[00:19:27]Különösen azért, mert a kelet én azt gondolom, hogy nem teljesen partnerszámba veszi őket.

[00:19:33]Sokkal inkább arról van szó, kínai oldalról, hogy Oroszországra szükségük van a nyersanyagforrás miatt, de mondjuk azok a megegyezések, amelyek régen jellemezték a nyugati orosz viszonyt, például az, hogy nyugati cégek kisebbségi tulajdonosként is bementek Oroszországba, én azt hiszem, hogy a kínaiak számára nem lesz megfelelő.

[00:19:53]Mindent akarnak, vagy legalább irányító jogokat akarnak azon a területen?

[00:19:55]Igen, én emlékszem egy 2022-es cikkre, ami talán valamelyik kínai vezető, olajipari cég vezetője, vagy mindegy.

[00:20:02]Szóval ő ír, tehát ők írták le, ők azt mondták, hogy őket nagyon érdekli Oroszország az ott levő nyersanyag vagyon, de vigyázni kell és tanulni kell a nyugatiak hibáiból.

[00:20:15]Nem szabad kisebbségi részesedést venni Oroszországba, csak kontrolláló részesedést kell venni, és lehetőleg megvenni például a teljes infrastruktúrát is Kínáig, hogy minden ami kezünkben legyen, mi tudjunk diktálni.

[00:20:29]Nagyon jól látszik egyébként ez a folyamat például a szibéria ereje kettő tárgyalásokon.

[00:20:33]Ugye ez egy új gázvezeték, ami a szibériai ereje egy vezetéken túl többlet orosz földgázt tudna biztosítani Kína számára.

[00:20:41]Ugye itt még nincs végleges megállapodás, de ami a szándéknyilatkozatokból kiderült, az egyértelműen Kína érdekeinek megfelelő.

[00:20:52]Tehát például olyan részlet van benne, hogy a teljes kapacitásnak a felét vesszük át, csak a másik feléről mi döntünk.

[00:20:59]Az árakban például a kínaiak azt mondták, hogy nem hajlandóak egy fillérrel se többet fizetni, mint amennyi az orosz belöldi gázár.

[00:21:06]Tehát gyakorlatilag a kínaiak akarnak diktálni ebbe a dologba.

[00:21:10]Én azt gondolom, hogy hosszabb távon ezek a feltételek Oroszország számára nem lesznek megfelelőek.

[00:21:15]Én abban hiszek, hogy lesz egy pont talán egy 10-15 20 év múlva, nem tudom pontosan mikor, amikor inkább azt mondják az oroszok, hogy próbáljuk meg inkább újra a nyugattal a kapcsolatfelvételt.

[00:21:27]Azt már csinálták egyszer, és a háborúig az működött is.

[00:21:30]Igen, én azt gondolom, hogy történelmi hagyományokból értékekben, mindenben sokkal közelebb állnak felénk.

[00:21:38]Ö és hát ennek megfelelően ők ők szerintem előbb-utóbb ebbe ezt az utat fogják választani.

[00:21:44]Nyilván ehhez kell egy komoly politikai változás, egy komoly kataklizma az országba.

[00:21:48]Át kéne értékelni tulajdonképpen ezt az egész politikát, amit tettek.

[00:21:54]Tulajdonképpen meg lehet azt már most is mondani, hogy igazából ez az ukrán kaland nem igazán érte meg Oroszországnak hosszabb távon, amit tettek.

[00:22:01]Bár hát lehet, hogy az oroszok ebben másképp gondolkodnak.

[00:22:05]A gázzárakkal mi történik most?

[00:22:05]Követik az olajárakat.

[00:22:07]A gázárakra is van egy nagyon erőteljes nyomás, legalábbis itt Európában.

[00:22:11]Ugye most 60 eur per megwó körül van az európai gázár, és hát nyilván erőteljesen követi azt, hogy az olajpiacon éppen mi történik.

[00:22:20]Gyakorlatilag február 28-a óta a hormoszoroson keresztül LNG szállító hajó lényegében nem jött át.

[00:22:27]Talán egy vagy kettő átjött, mert volt itt júniusban egy olyan időszak, amikor egy kicsit enyhült a helyzet, és egy valamelyest beindult a forgalom.

[00:22:36]Ezenkívül hát ugye ez a bizonyos Katari LNG terminál, ami a világ LNG kínálatának 20%-át adja, ez részben meg is sérült még márciusban az iráni bombázások során.

[00:22:46]Tehát ezt addig a katariak ezt nem fogják ugye felújtani, amíg nem látszik az, hogy az LNG-t újra lehet-e szállítani a világpiacra vagy sem.

[00:22:54]Tehát lényegében ez a 20%-nyi LNG ez hiányzik.

[00:22:57]Ö mivel ö az olajárak ugye emelkednek, Európának meg ugye van egy komoly feltöltési kötelezettsége a téli időszakot megelőző pontig.

[00:23:09]Ez ugye egy felfele hajtó nyomást tesz ugye az európai földgázárakra.

[00:23:13]Ebből alakult ki ez a 60 euró-s jelenlegi ár.

[00:23:18]Azzal számolva, hogy a hormózis szoros megirán hosszú ideig még ott marad a helyén.

[00:23:21]Nem lehet alternatív útvonalakat felépíteni.

[00:23:23]Kerül amibe kerül.

[00:23:23]Nem lehet vezetéket építeni.

[00:23:25]Kerül amibe kerül.

[00:23:25]És akkor legalább nem a hormzőszoros lesz egy tüske mindig, de és van is erre irányuló törekvés nagyon erőteljesen az országok körében.

[00:23:36]Azonban ez elsősorban csak kőolajestében egy megoldás, és ott sem teljesen.

[00:23:41]Ugye vannak most is alternatív vezetékek, többek között Szaarábián átmenő vezeték, ami a vöröstengeri jambó kikötőjébe viszi körülbelül a szaarábbi olajtermelésnek a felét.

[00:23:53]Itt ugye a kérdés az az, hogy a hajók merre menjenek?

[00:23:56]Északra, Európa felé vagy délre, ugye Ázsia felé?

[00:23:58]Az utóbbi egy-két évtizedben Ázsia lett ugye a nagy vevője a közelkeleti kőolajterméknek.

[00:24:08]Itt ugye át kell vinni a kőolajat a Babelmandszoroson, ahol pedig a hutik, akik az Irán a szövetséges ugye lázadók kontrolljal figyelhető meg.

[00:24:17]Tehát hogyha a hutik úgy döntenek, hogy ezeket a hajókat elkezdik támadni, akkor ez a déli útvonal is ugye veszélybe kerül.

[00:24:25]Csöbörből vödörbe.

[00:24:26]Csöbörből vödörbe.

[00:24:26]Igen.

[00:24:26]Hát van egy egy elmélet is erről, hogy Irán nem csak a hormoszi szorost, de tulajdonképpen az egész régió kőolaj exportját valahogy beszer szeretné be szeretné folyásolni.

[00:24:36]Ugye a Hutikon keresztül a Babelmandebbre van befolyásuk, illetve a Hezbolakon keresztül valahol a földközi tengeri kijáratok irányába is lehet egyfajta befolyása, egyfajta kontrollja Iránnak.

[00:24:51]Tehát az ő céljuk valahol az, hogy ők az egész régió Hegemon vezetői legyenek az Egyesült Államok és Izé Izellel szemben.

[00:24:59]A gázzárakkal, hogy érdemes jó befektetéseket csinálni most?

[00:25:03]Hát ennek ugyanúgy van ugye határidős piaca, mint a kőolajnak, tehát az európai földgáznak, illetve a az Egyesült Államok földgázpiacának, illetve hát vannak olyan vállalatok, amelyek az európai földgázpiacra termelnek, akár Csepholyós földgázt, akár Európán belül ugye vannak olaj és gázipari cigek, amelyeknek a célpiaca az Európai Unió.

[00:25:25]Ühüm.

[00:25:25]A gázpiacra ugyanaz érvényes, mint az olajpiacra Oroszország esetén, hogyha 5, 10, 15, 20 év múlva visszajönnek, akkor az egy jelentős stabil helyzetet eredményez majd.

[00:25:36]Igen, én azt gondolom, hogy ez így van.

[00:25:38]Sőt, talán a gázpiacnál ez még fontosabb tényező lehet.

[00:25:40]Ugye a 2022-es orosz-ukrán háború megindulását megelőzően Oroszország 40%-os piaci részesedéssel bírt ezen a piacon.

[00:25:51]Tehát ő egy nagyon fajsúlyos szereplő volt.

[00:25:55]Van egy kiépített infrastruktúra, ami hát persze részben sérült.

[00:25:58]Most a Északáramlat kettő meg egy vezetékrendszerre gondolok, de ez viszonylag gyorsan azért helyre hozható, hogyha megfelelő politikai akarat van.

[00:26:05]A gazdasági szükségszerűségek olyan erősek lehetnek, hogy felülírják a politikai emlékezetet, tehát azt, hogy itt volt egy háború és amiatt szankciók voltak, és ezt csak mi döntjük el európaiak, nem együtt az Egyesült Államokkal, vagy inkább ők ez egy nehéz kérdés, mivel nehézen lehet megmondani azt, hogy most melyik érv az erősebb, a politikai vagy a gazdasági egy adott pillanatban.

[00:26:29]Ráadásul ugye a világ technológiailag is jelentősen változik.

[00:26:32]Van egy jelentős csefolyós földgázforradalom, egy nagyon komoly kínálati robbanás, tulajdonképpen egy ilyen egy azt azt mondják, hogy a harmadik nagy kínálati robbanás van a csefolyós földgáz piacán, ami azt jelenti, hogy például az Egyesült Államok Ausztrália Argentína és jó pár egyéb ország is ugye fejleszti a saját csefolyós földgáz kínálatát.

[00:26:57]Tehát Cepfoloss földgázból tulajdonképpen lesz bőven elegendő valószínűleg 2030-ra a világpiacon.

[00:27:04]Különösen, hogyha Katar és ugye ki tud újra jönni ezen a szoroson.

[00:27:06]Katarban is, illetve az első Tabb Emirátusokban is voltak komoly tervek arra, hogy az ott levő földgázvagyont ból ugye csefolyos földgázt gyártanak, és azt adják el a világnak.

[00:27:16]Na most egy ilyen ellátási lehetőség esetén az Oroszországgal való kapcsolat a földgázban kevésbé fontos, mintogyha ez mondjuk nem lenne meg.

[00:27:26]Ühüm.

[00:27:26]Tehát ez már elég diverzifikált.

[00:27:27]Azért Ausztrália jó messze van, az Egyesült Államok is jó messze van, tehát ott onnan azért át kell hajózni.

[00:27:34]Át kell hajózni.

[00:27:34]Ez így van.

[00:27:34]De ezért az ET Államokban ez tucatnyi céget jelent.

[00:27:38]Ugye Kanada is fejleszt, Mexikó is fejleszt, tehát hogy a meglevő körülbelül egy tucatnyi szereplő mellett még plusz szereplők lesznek.

[00:27:44]Tehát, hogy ez azért adhat egy olyan diverzifikációt, ami hát ugye segíthet abban, hogy leváljunk az orosz földgázról.

[00:27:54]illetve hát szerencsére Európán belül is azért vannak új források, például itt a mellettünk levő feketetengeri romániai gázforrás, illetve hát magának a földgáznak a szerepe is változhat például olyan módon, hogy más energiaforrások kerülnek előtérbe.

[00:28:09]Ugye láttuk, 22 után azért a földgáz iránti kereslet Európában 20%-kal csökkent, tehát azért van egy ilyen fajta hatás is.

[00:28:18]Hogy lehet számolni egy földgázkereslet csökkenéssel?

[00:28:21]azt nézik, hogy milyen technológia fog beérni néhány éven belül, amely képes helyettesíteni a földgázt, és megnézik, hogy mi az, amihez még mindenképpen földgáz kell majd még.

[00:28:33]Gyakorlatilag így van.

[00:28:33]Tehát ezeket a tényezőket nézik meg.

[00:28:35]Ha valaminek nagyon ugye felmegy az ára, tehát nagyon drága vagy nagyon nehezen elérhető lesz a földgáz, akkor elkezdünk gondolkodni, hogy milyen lehetőségünk van helyettesenni a földgázt.

[00:28:44]Tehát itt gondolok például arra, hogy nukleáris irányba elmehetünk.

[00:28:47]Nagyon nagy fejlődés van most az energiatárolásban.

[00:28:52]elsősorban a lítium vasfoszfátos akkumulátorok területén.

[00:28:55]Ez például nagyon alkalmas arra, hogy a napközben megtermelt megújó energiát csúcsidőszakban vagy eltároljuk és csúcsidőszakban használjuk fel.

[00:29:06]Korábban például ezt az energiaigényt nagyon erőteljesen gázalakú erőművekkel elégítettük ki.

[00:29:14]Tehát most gáz elégetése helyett elektromos áramtárolókat léptetünk a rendszerbe.

[00:29:18]Ez is ugye a gázkereslet csökkenését okozhatja.

[00:29:20]Általában csökkenő gázkereslettel kell számolni, vagy növekvő gázkeresklettel kell számolni, mert még az áramkeresletnél is ott van a kérdés, jön egy hőhullám, brutálisan meg fog növekedni.

[00:29:33]Valószínűleg több ilyen lesz, tehát tovább fog növekedni.

[00:29:36]Az Európai Uniós modellek 2030-35-ig egy enyhe keresletnövekedéssel számolnak, utána viszont egy nagyon erőteljes keresletcsökkenést becsülnek előre.

[00:29:46]Itt mondom nagyon nagy mértékben függ ez a kérdés attól, hogy mekkora ipari felhasználás lesz Európában.

[00:29:52]Tehát mennyi ipar fog itt maradni?

[00:29:55]Vegyipar.

[00:29:56]Például a vegyipar egy nagyon nagy fogyasztó, hogy ebből mennyi marad, mert ugye egy egy időszakban látszott az, hogy ez itt ugye kifele mennek a vegyipari cégek, csökkentik a beruházásokat, bezárják az üzemeket, de az látszik a másik oldalról, hogy azért szükség van a vegyiparnak egy részére, hogy itt maradjon stratégiai okokból is.

[00:30:14]Mondjuk műtrágyártás az egy nagyon fontos tényező, hogy maradjon Európában.

[00:30:18]Másrészt hát ugye az új helyettesítő technológiák azok azért jelentősen befolyásolják ezt a kérdést, főleg a megújul energia, tárolási lehetőségek illetve maga az, hogy az elektrifikáció milyen sebességgel halad.

[00:30:30]Tehát ugye a földgáz jelentős mértékben használjuk például fűtésre.

[00:30:33]Ha az elektromos fűtés, a hőszivattyúk nagy mértékben elterjednek, akkor nyilván ez visszaveti a földgázi iránti keresletet.

[00:30:41]Még egy tényezőt hadd emeljek ki, amiben van lehetőség, hogy biogáz, biometán is ugye előtérbe kerül.

[00:30:49]Ebben is azért van egy 30-50 milliárd köbméternyi potenciál Európában.

[00:30:55]De ez az, amihez szerves anyag kell, mondjuk tehéntrágya.

[00:30:58]Tehéntrágya kell ebből, csak ahhoz meg állattenyésztés kell.

[00:31:00]Igen, az állattenésztés kell ebből bio biogázt állítunk elő.

[00:31:03]A biogázból pedig leválasztva ugye a különböző összetevőket, biometánt hozunk létre, ami egy az egybe betehető tulajdonképpen a földgázhálózatba.

[00:31:14]Az ipari fémek piacán milyen folyamatok mentek most a háború idején?

[00:31:16]Még előtte is öldöklően mentek föl az árak, és olyan fémeket is megismertünk, amelyeknek a nevét se hallottuk korábban.

[00:31:26]Igen, most is ez a folyamat zajlik, viszont a háború egy jelentős bizonytalanságot hoz.

[00:31:31]Tehát ez egy nagyon nagy kérdés, hogy itt a közelkeleti válság hatására a globális aktivitás, a gazdasági növekedés mennyire lassul le.

[00:31:40]Az látszik ugyanis, hogyha egy nagyon magas fosszilis energiahordozóár alakul ki, akkor a világ ugye jelentősen lelassul, és ez az ipari fémek keresletét is ugye visszafoghatja.

[00:31:52]Mi egyébként a legnagyobb potenciált a részben látjuk.

[00:31:54]Azt gondoljuk, hogy a rész egy elengedhetetlen ipari fém az elektrifikációhoz.

[00:32:01]gyakorlatilag megkerülhetetlen.

[00:32:01]És a legtöbb modell azt mutatja, hogy 2030-tól tulajdonképpen már most is egy jelentős rész kínálati hiány lesz a piacon.

[00:32:09]Tehát magyarán szóval nem lesz annyi kínálat, mint amennyit a piac szívesen felszívna.

[00:32:16]Ebben látjuk talán a legnagyobb potenciált.

[00:32:19]A rézlelőhelyek azok a világon általában elérhető területeken vannak, vagy át kell menni törzsi háborúkon meg országok háborúin is, hogy ott bányászni lehessen?

[00:32:28]Hát nem a legbésebb helyek általában.

[00:32:30]Bár ugye ez is nagy mértékben változik, tehát ugye itt vannak észak-amerikai lelőhelyek, amelyek az lényegesen stabilabbak.

[00:32:35]Latinamerikai nagyon fontos rész lelőhely, de a világ több részén is van ugye a rész.

[00:32:41]Itt az alapvető probléma az ipari fémekkel, a rézzel, de ez igaz egyébként szinte a teljes nyersanyag iipari spektrumra, hogy az elmúlt 10-15 évben nem volt elég beruházás.

[00:32:51]Tehát alapvetően ezeknek az anyagoknak alacsony volt az árszintjük.

[00:32:57]Mi egyébként hiszünk abban, hogy egy újabb szuperciklusnak tulajdonképpen az első részében vagyunk.

[00:33:01]Hasonló szuperciklust ilyen jelentős nyersanyag átértékelődést láttunk már a 70-es években, illetve láttunk 2000-től 2008-ig.

[00:33:11]Ugye a 70-es években ez az Olajválságnak volt sóban köszönhető.

[00:33:15]2000-től 2008-ig pedig Kína óriási energia és nyersanyag és hajtotta ezt a ciklust fölfelé.

[00:33:22]Mi azt várjuk, hogy most egy ilyen egy harmadik nagy ciklus fog elindulni, vagy tökben már el is indult 2020 körül, de az igazi nagyja még most jön, vagy most vár előttünk.

[00:33:30]És az ennek ennek az egyik fő oka az, hogy az elmúlt egy év évtizedben nagyon alacsony beruházási aktivitás volt szinte mindenben.

[00:33:39]Mondok egy-két példát.

[00:33:42]Jó.

[00:33:42]A nemzetközi energiagynökség szerint a kőolajiparban globálisan napi 1 milliárd dollár beruházás hiányzik.

[00:33:51]Körülbelül 2015 óta mondják ők ezt.

[00:33:51]Ez azt jelenti, hogy a jövő földgáz és kőolaj keresletét a meglevő kínálat nem fogja tudni kielégíteni.

[00:34:00]Én magam azt gondoltam egyébként, hogy ha nem lett volna ez az iráni háború, egy-két éven belül akkor is beindultak volna a kőolaj és a földgázárak erőtjesen fölfelé.

[00:34:10]közösen az amerikai földgázárakban látott nagyon nagy potenciált.

[00:34:12]A részpiacán volt a Woodc nevű cégnek pár hónappal ezelőtt egy nagyon jó elemzése.

[00:34:18]Ők azt mondták, hogy 250 milliárd dollár beruházást kéne csak a résziparba, csak ahhoz, hogy a rész kínálata stabil legyen a következő egy évtizedben.

[00:34:29]Tehát, hogy nem nem növekedésről beszélünk, csak annyi, hogy a mostanit fenn tudjuk tartani.

[00:34:32]Miközben a modellek szerint a részkereslete körülbelül 50%-kal nő a következő egy évtized során.

[00:34:39]Tehát látható az, hogy hatalmas beruházási aktivitás maradt el.

[00:34:42]Ennek hatására a kínálati oldal szinte az összes nyersanyagot, amit én eddig elemeztem itt az alapnál, azt mutatja, hogy hogy nincs elég kínálat, nem tudjuk majd a növekvő keresletet kielégíteni.

[00:34:57]De azért maradnak el a beruházások, mert a pénzt tulajdonosai nem látják eléggé jövősnek azt a piacot, ahová most gyárat kéne építeni.

[00:35:06]Alacsony volt az ár.

[00:35:06]Tehát 2014-ben ugye a kőolajárak például összeestek.

[00:35:09]hogy akkor azelőtt négy évig stabilan 100 dollár volt a kőollajára.

[00:35:14]Ugye bejött az amerikai pala olajtermelés, lementek az árak 2020-ra vagy 2019-ben már elindult egy folyamat fölfelé, de akkor jött ugye 2020-ban a covid, ami megint csak szétverte ezt az egész piacot.

[00:35:27]Tehát gyakorlatilag az elmúlt egy évtizedben olyan alacsony volt az árszint szinte az összes nyersanyag esetében, ami nem ösztönzött arra, hogy új bányákat nyissunk, új lelőhelyeket találjunk, új kitermelést vonjunk be.

[00:35:40]De a repesztés és a palatechnika az egy technológiai fejlődés eredménye, de a covid az egy baleset.

[00:35:47]Tehát, hogy lehet számolni a technológiai fejlődéssel meg a ma még nem létező balesetekkel, hogy egy befektető azt mondja, hogy most akkor ide teszek csilliárd milliárd dollárt a jövőt nem lehet megjósolni 100%-os vagy biztosan.

[00:36:00]Tehát olyan események lehetnek, amiket nem láttunk előre, tehát ez benne van a pakliban, de azért a folyamatokat valamilyen szinten látjuk, és ezek a folyamatok azt mutatják, hogy egyszerűen a kínálati oldal elégtelen, akár a ré, akár a fosszilis nyersanyagok esetében, akár az ipari fémek esetében ezt ezt látjuk, tehát akár az ezüst esetében.

[00:36:20]Van ezen kívül még egyébként két nagyon fontos folyamat, ami zajlik.

[00:36:24]van egy deglobalizációs folyamat is, aminek hatására gyakorlatilag a nyugati féltekén a világnak is fel kellene azokat az értékláncokat építeni, amelyeket például Kína felépített az elmúlt 15-20 évben.

[00:36:37]Ugyanis látható az, hogy Kína ezzel gyakorlatilag zsarolja a nyugati világot sok esetben.

[00:36:42]illetve hát van egy olyan folyamat is, ami látszik, hogy az világ ember, az emberiségnek egy jelentős része van abban a jövedelmi közép, nem tudom, tartományban, ahol a GDP növekedés nagyon erőteljes nyersanyagkereslettel párosul együtt.

[00:37:00]Tehát ezek a folyamatok együtt mind-mind ahhoz vezetnek, hogy növekvő kereslet lesz.

[00:37:04]Ezt a növekvő keresletet csak akkor lehet kielégíteni, ha megfelelő a kínálat.

[00:37:09]Ehhez pedig az kell, hogy az árak magasabbak legyenek, mint ahol most vannak.

[00:37:12]A deglobalizáció azt jelenti, hogy akinek van nyersanyaga meg pénze gyárat építeni, az gazdagabb lesz.

[00:37:19]Akinek meg nincs ilyenje, az meg egyre szegényebb.

[00:37:22]Illetve azt jelenti ezt is, illetve azt is jelenti, hogy a világon a nyersanyagok, illetve a fosszilis energiahordozók nem feltétlenül lesznek szabadon elérhetőek, hanem egy adott tömbön belül lesz majd kereskedelem.

[00:37:35]Tehát aki mondjuk Kínához tartozik, az elérheti a kínai nyersanyag elő nyersanyagforrásokat, tehát az ottani befolyás alatt lévő bányákat és annak a feldolgozott termékeit.

[00:37:47]A nyugati világban lévő vállalatok pedig a nyugati világnak az értékláncait ér el.

[00:37:52]Egyébként ez már most is megfigyelhető különösen olyan esetekben, ahol mondjuk katonai alkalmazások vannak.

[00:37:59]Mondok két példát.

[00:38:01]Egyik ilyen a Wolfram piaca.

[00:38:01]Ezt majdnem 90%-ban Kína befolyásolja.

[00:38:08]Tehát kínai tulajdonban vannak a világban a Wolfram bányák, illetve a feldolgozókapacitások.

[00:38:13]A másik pedig az antimon.

[00:38:13]Ez szintén a katonai vagy katonai felhasználása ennek a félfémnek nagyon fontos.

[00:38:18]Itt ugyanezeket a folyamatokat látjuk.

[00:38:21]Nem véletlenül, hogy az Amerikai védelmi minisztérium hatalmas pénzeket adott nyugati, amerikai kanadai bányatárságoknak és feldolgozó üzemeknek, amelyek Wolframba, illetve Antimonba fektettek.

[00:38:36]Mi lesz velünk?

[00:38:36]Nem nagyon van nekünk elegendő saját kitermelésű bányánk a románoknak.

[00:38:42]Meg van például olajuk.

[00:38:44]Most akkor arra kell törekedni, hogy az Európai Unió lehetőleg egyben maradjon, hogy mi hozzáférjünk a románokéhoz?

[00:38:49]Hát részben az, illetve részben arra arra lenne szükség, hogy az Európai Unió egy aktívabb politikát folytasson, külpolitikát azokkal az országokkal, ahol viszont vannak ki ugye ilyen nyersanyag elő vagy vagy lelőhelyek.

[00:39:02]Tehát mondjuk az arab világgal legyen megfelelő viszony kőolaj földgáz szempontból, lehetőleg Oroszországgal is jó lenne, hogyha ez a viszony ugye rendeződne.

[00:39:10]Illetve minden olyan országgal, ahonnan ezeket a fémeket, nyersanyagokat be lehet hozni.

[00:39:19]mezőgazdasági nyersanyagok piacán mire kell számolni, amikor ha kinézek az ablakon, akkor azt látom, hogy a Dunán szinte át lehet bokáiig lábolni a velencei tó éppen a pusztulás szélén áll.

[00:39:29]A Tisza is rettentő rossz állapotban van, és a földek is nyilvánvalóan itt Magyarországon, Spanyolországban, Franciaországban pedig erdőtüz pusztítanak.

[00:39:38]Hát látható az, hogy az idei év az az Linónak a hatása alatt van.

[00:39:41]A Franciaországban és egyébként Európai Unióban is több évtizedes mélypontokra esett például a kukorica vagy a búzának a várható ugye terméshozama.

[00:39:53]Ennek a hatása különben a a világ egészen nézve nem annyira negatív, mint mondjuk Európára, de ez egy nagyon fontos befolyásoló tényező.

[00:40:00]Tehát mi például a mezgaági nyersanyagokban is egy jelentős potenciált látunk az áremelkedésre emiatt.

[00:40:07]Másik nagyon fontos tényező egyébként az orosz-ukrán háború.

[00:40:11]Erről viszonylag keveset lehet a magyar sajtóban olvasni.

[00:40:14]Az utóbbi két hétben az orosz, illetve az ukrán gabonaszállító hajók jelentős része nem ment ki a tengerre, mivel hogy elkezdték egymás hajóit ismét a felek lőni.

[00:40:24]Ez ugye egy fontos tényező lehet, hiszen Ukrajna és Oroszország együtt a világ gabona exportjának 30%-át adja.

[00:40:31]Tehát ez is egy jelentős áremelkedési tényezőt okozhat.

[00:40:36]Harmadik tényező, amit érdemes kiemelni, az a közelkelet.

[00:40:39]Ugye itt 30%-kát a világműtrágya termelésének a Közelkeleten állították elő.

[00:40:45]Ez a közelkeleti műtrágya nagyon korlátozottan jut most ki a világpiacra.

[00:40:54]Tehát én azt gondolom, hogy van egy komoly alapja annak, hogy a búza, illetve a kukoricaára jelentősen emelkedjen a világpiacon.

[00:41:02]Ühüm.

[00:41:02]A kereslet növekszik, a népességünk nő.

[00:41:04]9 milliárdan vagyunk most már ezzel együtt jár, hogy a kereslet is növekszik.

[00:41:08]Igen, hát a búza az, aki egyértelműen ugye emberi fogyasztásra használjuk, az egyértelműen a népesség növekedésével együtt nő.

[00:41:13]A kukorica esetében ott inkább az a tényező erős, hogy ahogy jobb életünk van, egy több állati fehérjét szeretnénk fogyasztani, az ugye a kukoricára egy hatványozott keresletet jelent, hiszen azt inkább állati takarmányként használjuk fel.

[00:41:30]Meg csinálunk belőle üzemanyagot.

[00:41:32]És csinálunk belőle üzemanyagot.

[00:41:32]Ez a másik nagyon fontos tényező.

[00:41:33]Tehát, hogyha nagyon magas a fosszilis üzemanyagok ára, abba az is egy hajtóerő lehet, hiszen akkor ugye bioetanol formában a kukoricát magasabb áron el lehet adni.

[00:41:46]Ühüm.

[00:41:46]Oroszország és Ukrajna visszatérésével az európai élelmiszerügyi piacra milyen időtávon számolnak?

[00:41:52]Igikusnak tűnik, hogy egymás gabonaszállítmányait süllyesztik el, mert mind a kettőnek bevétele van belőle, és mind a kettő a háborúra fordítja, igaz, hogy egymás ellen, de mind a kettő arra fordítja.

[00:42:02]Hát azér én remélem, hogy azért ez hamar meg tudnak erről állapodni.

[00:42:06]Pontosan ez van, amit ön is mond, hogy igazából rövid távon ugye mind a két fél vesztese ennek a ennek a folyamatnak.

[00:42:12]2022-ben sikerült a két felet egyébként kiegyeztetni és egy megállapodást kötni, hogy ezt a területet nem lőjük.

[00:42:19]Most viszont a háború még tovább eszkalálódik, és hát ez sokszor arra készteti a feleket, hogy saját pozíciójukat is rontva inkább a másik oldalnok okozzanak nagyobb fájdalmat.

[00:42:33]Ühüm.

[00:42:33]Hogyha visszatér Ukrajna és Oroszország az európai élelmiszerű nyersanyagpiacra, akkor az egy stabil és esetleg olcsóbb ellátási forrást jelentene, vagy nincs olyan, hogy olcsó, mert a piacon mindig minden ugyanannyiba kerül, annyiért, amennyiért megveszik.

[00:42:48]Hát általában ez az ukrán orosz gabona nem elsősorban az európai piacra ment, de ugye ez egy globális piac, tehát hogyha ez hiányzik ugye a globális élelmiszerellátási láncból, akkor mindenhol emelkednek ugye az árak, tehát Európában is emelkednek.

[00:43:00]illetve hát ugye az idei év termelése miatt valószínűleg ugye kukoricában jelentősebb importról szorulunk majd, hiszen ahogy említettem ugye Franciaországban 50 éves mélypontra esett például a várható kukorica termelést a töredéket tudják összeszedni, mint amit korábban szedtek össze a jelentős hőhullámok miatt.

[00:43:19]Tehát igen, tehát ez mindenképpen kifod hatni az inflációra, az élelmiszerárakra, a húsárakra, ugye a kukorica, illetve a búza, pedig a kenyér és különböző pék áruk áralakulására.

[00:43:32]Üüm a deglobalizációval kell számolni az élelmiszer iparban is magyarán, hogy azt fogjuk enni, amit mi megtermelünk.

[00:43:39]És csak azt, mert akkor nem lesz avokádó meg lici meg sem.

[00:43:45]Ez hat.

[00:43:45]Tehát ez alapvetően ugye ez mi ez korábban is azért inkább lokális piac volt, tehát itt azért nem annyira a globalizációs folyamatok érvényesültek.

[00:43:54]A globalizáció más, tehát a deglobalizáció inkább más termékeknél jobban, jóval nagyobb hatással van.

[00:44:01]Tehát elektronika például, vagy az, hogy lesz-e itt mondjuk kínai kocsi a jövőben, vagy sem, ezekre inkább hat.

[00:44:08]Üüm de az, hogy lesz-e kínai kocsi itt a jövőben, az nem egy eldöntött kérdés.

[00:44:12]Hát mire erre válaszolgatnánk az európai gyártásnak vége?

[00:44:16]Én nem értek ehhez a területhez annyira, de én nem vagyok benne biztos, hogy ez annyira teljes mértékben eldöntött kérdés még.

[00:44:22]Tehát, hogy mennyire engedjük be ezt a a kínai autói partide ide, az szerintem azért egy hosszabb távon egy jelentős kérdés lehet.

[00:44:28]Tehát az a leglobalizáció még sokkal inkább elmérgesedhet, hogyha a nyugat és a a Kína közötti viszony ugye romlik.

[00:44:35]Ugye ez egy rosszabb egyensúly, tehát azért a világ számára a globális egyensúly lényegesen jobb életet és magasabb életszínvonalat jelentett.

[00:44:45]Tehát itt ez a kettő erő között kell valahol vírozni és egyensúlyozni.

[00:44:50]Üm a befektetői döntések tervezésénél lehet számolni a vámpolitikákkal, például Donald Trump vámpolitikájával, az hétfőn ilyen, kedden olyan.

[00:44:59]Szerdán meg más milyen.

[00:45:03]Rövidt távon nagyon nehéz.

[00:45:03]Tehát rövid távon valóban ez egy nagyon erőteljesen meghatározó tényező.

[00:45:07]Például a rész piacán az amerikai rézárak 20%-kal nagyobbak, mint az európaiak, pont azért, mert van egy nagyon erős felhalmozási kereslet most az Egyesült Államokban, arra számítva, hogy előbb-utóbb a részre az elsőt Államok komoly vámot vett ki.

[00:45:21]Aztán, hogy bekövetkezik-e ez vagy sem, ezt nagyon nehéz megmondani.

[00:45:26]Én azt gondolom, hogy alapvetően az a a mély fundamentumokra próbálunk játszani.

[00:45:33]Azokat próbáljuk alapvetően vagy arra felépíteni a a portfóliót, hogy ezeknek megfeleljen ez a portfólió.

[00:45:42]Rövid távon, hogy mi történik, milyen zaj van, az tulajdonképpen szinte kiszámolhatatlan.

[00:45:47]Ami nehézzé teszi egyébként a munkát ebben, hogy hogy a mi munkánkat azért rövidtávon értékelik.

[00:45:50]Tehát hogyha egy ilyen döntés születik, hogy hogy lesz-e vám vagy nem lesz-e vám, és ez meghatározza az árakat, az nyilván a portfólió rövidtávú áralakulását jelentősen befolyásolja.

[00:46:01]Ilyenkor például a résznél a mély fundamentum vizsgálata ez azt jelenti, hogy meg kell nézni, hogy milyen lesz rá a kereslet, függetlenül attól, hogy a politika milyen döntéseket hoz, mert a végén a házban a az átvezetékezést csak meg kell csinálni, és ahhoz meg rész kell.

[00:46:16]Igen, ilyenkor azt nézzük meg, hogy mennyi beruházás van a világban, mekkora lehet az újbányakínálat, milyen lehet a növekedése a keresletnek.

[00:46:24]És azt látjuk, hogy itt ez egy stabilan, masszívan növekvő kereslet, köszönhetően mondjuk a mesterséges intelligenciának, a de az elektrifikációnak, miközben azt látjuk, hogy bányák azért nem igazán nyílnak.

[00:46:39]Az egyértelműen azt mutatja, hogy azért ez a fundamentális helyzet, ez feszültebb lesz a jövőben.

[00:46:43]Hogy most az Egyesült Államok hogyan alakítja ezt a vámpolitikáját, arra nyilván van azért elképzelésünk.

[00:46:53]De hát itt van egy olyan tényező, amit tényleg nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor, kire és milyen irányú vámok fognak hatni.

[00:47:00]Tehát nyilván ezt is azért próbáljuk lejátszani, követni, de őszintén szóval én ezt ezt nagyon nehéznek és nagyon kiszámíthatatlannak tartom.

[00:47:08]Turbulens időkben többet lehet keresni, neket is lehet veszíteni, ahogy egy laikus, mint én, ezt elképzeli.

[00:47:14]Ez pontosan így van.

[00:47:16]Tehát egy jelentős volatilis időszak, amikor nagyon a változékonyság, akkor mind a két irányban hozhat nagyon komoly eredményt.

[00:47:24]Én inkább óvatos vagyok ebbe a dologba.

[00:47:26]Tehát én olyan piacra nem szeretek menni, ahol ahol ilyen kiszámíthatatlan tényezők vannak.

[00:47:29]És ahogy említettem itt az interjú elején nagyon sok piacen azt látom, hogy komoly politikai manipuláció is van.

[00:47:35]Tehát ezt is nagy mértékben bele kell venni abba, hogy hogy milyen irányban játsszuk meg az adott piacot vagy az adott területet.

[00:47:48]Úgyhogy ez ilyen értelemben nem egy könnyű feladat valóban.

[00:47:51]Jó, de könnyű lenne, más is tudná nyilván.

[00:47:54]Nyilván próbáljuk tényleg azokat a tényezőket megnézni és felfedni, amelyek alapvetően fundamentálisak és azt gondolom, hogy ami nagyon fontos, hogy hogy az alapokkal legyünk tisztában, hogy milyen folyamatok vannak, mert hosszabb távon azt gondolom, hogy a fizikai realitások erősebbek lesznek, mint a politikai szempontok.

[00:48:15]Előbb-utóbb szembe jön a valóság.

[00:48:16]Előbb-utóbb szembe jön a valóság.

[00:48:16]A kőolajpiac a legjobb példa én meggyőzésem az, hogy itt nagyon forró ősz lesz, mert nem nagyon láttam a megoldást.

[00:48:23]A hormos szoroson nem jönnek át a hajók.

[00:48:25]A világ minden nap 5-7 millió hordóval több kőolajat fogyaszt, mint ami jelenleg a kínálat.

[00:48:33]Tehát valahol ennek a folyamatnak ki kell jönnie az eredményének.

[00:48:37]Valahol ez az eredménye az csak az lehet, hogy magasabb árak lesznek.

[00:48:40]Különben nincsen hosszabb távon egyensúly.

[00:48:42]Köszönöm szépen.

[00:48:44]Az elmúlt egy órában Plecser Tamás az OTP alapkezelő szenior portfólió menedzsere volt az aréna vendége.

[00:48:49]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám vett részt.

[00:48:51]A beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is figyelemmel kísérhetik.

[00:48:56]Ha oda feliratkoznak, minden beszélgetést automatikusan látnak majd.

[00:49:00]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:00]Exterda Tibor vagyok.

[00:49:03]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.