Lerombolt jogállam után épülő önkényuralom? Hack Péter, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban Hakéter jogász, az ELTE emeritus professzora.

[00:00:10]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön [zene] is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:21]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:21]A stúdióban itt van Hak Péter, az ELTE emeritus professzora jogász, de korábban politikus volt, vagyis belülről látta azt, amit én csak kívülről néztem.

[00:00:29]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:29]Jó napot kívánok.

[00:00:31]Köszönöm a meghívást.

[00:00:31]Jó napot kívánok.

[00:00:33]A Tiszás önkényulom ellen remél egy nemzeti ellenállást a Fidesz.

[00:00:35]A Tisza pedig a Fidesz által lerombolt jogállam újjáépítését ígéri.

[00:00:39]Rombolta-e a Fidesz a jogállamot?

[00:00:42]És épít-e önkényalmat a Tisza, hogy látja?

[00:00:46]Hát kezdem a kérdés első felével, hogy rombolta-e a Fidesz a jogállamot.

[00:00:48]Azt kell mondanom, hogy igen.

[00:00:50]Tehát számos ponton sérelem érte a jogállamot.

[00:00:52]Ugye egy lényeges paradigmaváltás történt 2010-ben.

[00:01:00]Ugye 2010-ig a rendszerváltás ethosza arról szólt, hogy itt egy konszenuális demokráciát építünk.

[00:01:09]Ugye a konszenzus megvolt már abban is, hogy a 899-es90-es alkotmányozás az a egykori állampárttal való kiegyezés eredményeként született, és ugye olyan szabályokat vezetett be, ahol bizonyos kérdések a kormány többségnél nagyobb többséget igényeltek.

[00:01:36]Ugye ezek lettek a kétharmados törvények.

[00:01:37]Ugye ezt a Antal tölgyesi vagy MDFSDS megállapodás határozta meg ezeknek a kérdéseknek a körét.

[00:01:46]És egészen 2010-ig az volt az a megközelítés, hogy kéthmaddal olyan kérdésbe kell dönteni, amihez nem elég a kormánytöbbség.

[00:01:57]bármennyi is legyen a kormánytöbbség, ugye 2000, bocsánat 1994 és 98 között az MSZP-nek és az SZDS-nek volt több mint 70%-os többsége, mégsem élt, illetve nagyon szűk körben élt azzal a lehetőséggel, hogy a kétharmados törvényeket ellenzéki támogatás nélkül módosítsa, pláne nem az alkotmányt.

[00:02:16]Na most ugye 2010-ben a Fidesz abból indult ki, hogy egy az előző az első 20 év, a rendszerváltás első 20 éve, amit az alaptörvény preambuluma ugye a zavaros időknek jelölt, hogy ez ez egy kudarc volt, és tulajdonképpen ebben politikai értelemben volt igazság.

[00:02:44]Bocsánat, 2009-ben, tehát egy évvel a Fidesz kétharmados többsége előtt egy amerikai kutatóintézet végzett egy kelet-európai vizsgálatot, hogy mennyire elégedettek az emberek a piacgazdasággal és a parlamentáris demokráciával.

[00:02:59]A vizsgálatban benne volt még Ukrajna is, Bulgária, Románia, bocsánat, Románia nem Bulgária, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és azzem Litvánia és Magyarország is messze Magyarországról jött ki a legrosszabb eredmény.

[00:03:14]Most ugye erre akart a Fidesz azzal reagálni, hogy akkor a fülke forradalom és egy új rendszer jöjjön létre.

[00:03:20]És ebben már a kétharmados törvényeket úgy értékelte, hogy azok széles társadalmi felhatalmazást adtak az új többségnek, ami az alkotmányát fogó módosítását eredményezte.

[00:03:36]És 16 év alatt sok ponton a Fidesz meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, gyengítette a független intézményeket.

[00:03:50]Talán a legfájdalmasabb pont az Alkotmánybíróság volt.

[00:03:52]Ugye 21 éven keresztül az Alkotmánybíróságnál konszenzusos jelöltállítás történt, tehát senkit nem lehetett úgy megválasztani, hogy az ellenzék vagy az ellenzék egy részen ne támogassa.

[00:04:05]Ugye 2011-ben megváltozott a jelölés szabálya, és pusztán fideszes többséggel lehetett jelölni és választani.

[00:04:16]És ugye azóta így választottak meg alkotmánybírókat.

[00:04:19]Tehát a Fidesz gyengette ezen a ponton.

[00:04:23]gyengette ott is, hogy olyan pozíciókba, ahol a parlament illetve az alkotmány vagy az alaptörvény alapján kétharmados többséggel kell megválasztani személyeket, legfőbb ügyéz, kúria elnöke, országos bírósági hivatal elnöke.

[00:04:39]Ugye ezeknél a pontoknál az ellenzék bevonása nélkül választott tisztségviselőket.

[00:04:46]És így létrehozott egy olyan helyzetet, amit láttunk a választási kampányban, hogy a Tiszapárt, vagy a Magyar Péter a Tiszapárt vezetője az alkotmány értelmében független intézményeket a Fidesz érdekköréhez sorolta és ellenségként tekintette.

[00:05:02]így beszélt a legfőbb ügyészről, kúria elnökéről, állami számvevő székelnökéről, ugye ez a vitam is köztársasági elnökről, alkotmánybíróságról.

[00:05:15]Tehát tulajdonképpen a Fidesz, én meg valahol azt mondtam, hogy elindította a lejtőn az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását.

[00:05:23]A kérdésem második fele, hogy a a Tisza mit tett?

[00:05:29]Én azt gondolom, hogy a Tisza ezen a lejtőn nem fékre lépett, hanem gázt adott.

[00:05:34]Tehát olyan lépés, olyan módon próbálta meg, vagy próbálja meg orvosolni a Fidesz által 16 év alatt létrehozott problémákat, hogy azzal több problémát hoz létre, mint amit amit meg akar oldani.

[00:05:50]Mire gondolok?

[00:05:50]Ugye az a mód, ahogyan a köztársasági elnököt leváltották, ugye a köztársasági elnök esetében nem lehet azt kijelenteni, hogy a Fidesz úgy választotta meg Suyogok Tamást, hogy azzal visszaélt a kétharmados többséggel.

[00:06:08]Ugyanazon szabályok szerint választotta, ugyanazok voltak a elmozdítás szabályai, mint előtte 30 n éven keresztül, ugye a megválasztásának időpontjaig.

[00:06:22]Amikor a Tiszavárt az alaptörvény 17.

[00:06:25]módosításába betette azt a mondatot, hogy a kihirdetést követő napon megszűnik az elnök, hivatalban lévő elnök mandátuma, akkor teremtett egy olyan precedenst, amely a jövőben bárkivel szemben alkalmazható.

[00:06:41]Tehát ez egy nagy ugye több elemző mondta, nem csak a Tiszapárttal kritikus elemzők, hogy ez egy határátlépés volt.

[00:06:51]Pisztoly az asztalon.

[00:06:52]A pisztoly az asztalon.

[00:06:52]Így van Török Gábor megfogalmazásával.

[00:06:56]És ez a pisztoly most is kint van.

[00:06:56]Ezt lehetne hatástalanítani a pisztolyt, de nem teszi meg.

[00:07:01]Eddig nem tette meg, és nincs is jele annak, hogy megtenni a a Tiszapárt ennek a hatástalanítását.

[00:07:07]Tehát ettől kezdve mindenki az elkövetkezendő hetekben megválasztandó köztársasági elnök is számolhat azzal, hogy bármikor születhet egy ilyen alaptörvénymódosítás, amely őt egyik napról a másikra elmozdítja a hivatalából, a hamarosan pár héten belül vagy egy hónapon belül megválasztandó nemzeti vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal elnöke is.

[00:07:37]számíthat arra, hogy bármikor elmozdítják.

[00:07:39]A kúria elnöke, az állami számvevő székelnöke számíthat erre.

[00:07:44]Tehát a röviden összefoglalva a Fidesz sérelmeket okozott a jogállamnak.

[00:07:51]A Tiszapárt ezeket a sérelmeket tovább növelte, mert jelenleg nincsen közjogi biztosíték arra, hogy az alaptörvényben rögzített jogok azok másnap érvényben vannak, mert egy nap alatt lehet módosítani ezt.

[00:08:07]Tehát én azt gondolom, hogy azzal, amit a Pitiszapárt tett, azzal tulajdonképpen aláásta azokat a lépéseket is, amiket egyébként lehetne támogatni.

[00:08:20]Például az alkotmánybíróság esetén szükséges valamilyen helyreállító munka, mert a 10, hogy tegnap előttig a 15 alkotmánybíróból 11 olyan volt, akit a Fidesz jelölt és a Fidesz választott meg.

[00:08:35]Csak négy olyan alkotmánybíró volt, akiket 2016-ban úgy választottak meg, hogy éppen nem volt kétharmada a Fidesznek, akik ellenzéki támogatással lettek alkotmánybírók.

[00:08:45]Így az alkotmánybíróságot sem a politika szereplői, sem a szakma nem tekinti egy független pártatlan testületnek.

[00:08:54]Tehát a a Tiszapártnak az lenne a feladata, hogy ugye lebontsa azt, amit ami elromlott, és építsen helyette valami újat.

[00:09:02]Most ehelyett az történik, hogy amit lebont, ahelyett ugyanolyat épít, mint amit lebont.

[00:09:10]például a a nemzeti vagyonvédelmi hivatal vagy vagyonisszaszerzési hivatal esetében, hogy a jelölés, a választás ugyanúgy egy párt alapon történik, mint korábban a legfőbb ügyész vagy a kúria elnökének megválasztásá.

[00:09:25]Hogyan lehetne orvosolni egy új alkotmánnyal, amit népszavazással erősítenek meg, és abban világos garanciákat jelentő szabályok beemelésével?

[00:09:33]Igen.

[00:09:33]Szóval számomra ez egy régi probléma, mert egy egy évre visszanyúló probléma, hogy a Tiszapárt ugye a választási retorikájában is, illetőleg utána a választási programjában is azt ígérte, hogy a Fidesz által lerombolt vagy megkárosított jogállamot helyre fogja állítani.

[00:09:52]De a mai napig nem tudunk arról semmit, hogy hogyan, tehát hogy amit lebont, annak a helyére mit épít fel, hogy akar.

[00:10:02]Ezt mondta.

[00:10:02]Ögen, csak addig is kellene működni.

[00:10:04]Ugye az alkotmányozás az az ígéret szerint egy hosszabb folyamat.

[00:10:12]Az a dinamika, amit most látunk, az azért inkább azt diktálja, hogy az alkotmányozás megint egypárti alkotmányozás lesz, mert láthatóan nem abba az irányba mennek a dolgok, hogy a kormány és az ellenzék között elinduljon egy a nemzet javát szolgáló diskurzus, hogy hogy tudnánk a játékszabályokban megállapodni, tehát a közös játékszabályokba, a keret, az alkotmányos keretek között a politikai küzdel küzdelem az folyhat ugye politikai, ideológiai értékrend alapján eltérő érdek vannak egy plurális társadalomban, és mi szeretnénk nem homogén, hanem egy plurális versengő érdekeken és értékeken alapuló társadalomban élni.

[00:10:56]Ugye ebben a játékszabályokban meg kellene egyezni a a versenyzőknek, tehát meg kellene határozni, hogy mik a keretek, mi az, amilyen határt nem lehet átlépni ebben a játékban.

[00:11:14]A egyszer egy középiskolába elhívtak, hogy magyarázzam el a diákoknak a jogállamnak és a joguralomnak a lényegét.

[00:11:22]És az első példám az volt, hogy ki?

[00:11:24]Mert azt mondtam, felajánlottam egy csokoládét annak, aki sakban megver engem.

[00:11:28]Ott vittem, vagy meg volt szervezve, ott volt egy saktábla és egy jól sakkozó gyerek előült.

[00:11:34]Ő kezdett, lépett egyet, én nem tudok sakkozni.

[00:11:37]És én elkezdtem négyet, ötöt lépni, és ugye felháborodott, hogy hát ez micsoda dolog, hogy a játékszabályokon kívül ütöm le a királyát, és úgy, ahogy a szabályok szerint nem lehetne.

[00:11:48]És ezzel szerettem volna érzékeltetni, hogy a küzdelemnek kell, hogy legyen valamilyen szabálya, mert különben csak egy egyre jobban felgyorsuló leszámolási folyamat indul el.

[00:11:58]És most már látjuk is a politikai retorikában.

[00:12:03]Ugye a Fidesz azt ígérte, hogy ha ők visszatérnek, akkor ők bosszút állnak azért, ami most történik.

[00:12:08]És ha ez megtörténik, akkor akiken bosszút álltak, azok majd négy év múlva ők is bosszút állnak.

[00:12:15]És tulajdonképpen a demokrácia egy ilyen négy évenkénti vendettává válik az egyik oldal leszámol a másikkal, ami ami ami biztos, hogy a nemzet és az ország érdekét alapvetően veszélyezteti, mert az lenne a jó, hogyha a választók adnak felhatalmazást arra, hogy milyen prioritásokat képviseljen a kormány, hogy a szociális problémákat a családi segéllyel vagy adókedvezménnyel oldja meg, hogy a vasútat fejlessze.

[00:12:44]vagy a közutat fejlessze.

[00:12:46]Ezek mind politikai prioritások, magasadók legyenek, többsávos adó vagy egysávos adó, ezek mind a játékszabályok keretei között dőljenek el.

[00:12:55]De azt, hogy mit lehet megtenni az egymással és az ország polgáraval, tehát ugye az az érvelés az ellenzék részéről, hogy amit a köztársasági elnökkel megtesznek, az bárkivel megtehetik, az azért egy valid, ez egy érvényes érvelés.

[00:13:09]Mit tehet a Tisza egyedül, hogy ezt a pisztolyt hatástalanítsa?

[00:13:14]Ha valóban van ez a bosszú kultúra, és nem számíthat a mostani ellenzéke segítségére ebben, amely nyilvánvalóan bosszút akar állni, és arra dolgozik, hogy ő is két harmadot csináljon a következő választáson.

[00:13:24]Ugye az első lépés, amit megtehetne, hogy világosá teszi, hogy hogy meddig tart a múlt leépítése, tehát meddig tart az előző időszak által okozott károknak a helyreállítása.

[00:13:40]Ugye Görög Márta miniszterasszony a az alaptörvény 17.

[00:13:45]módosításának parlamenti vitájában is azt a képet használta, amit én is szeretek használni, hogy hogy itt az alkotmányos keretek az egy olyanok, mint egy épület, és ezt az épület súlyosan megrongálódott, és ezt helyre kell állítani.

[00:13:59]Most a mai napig nem világos, hogy a 17.

[00:14:02]alaptörvénymódosítás az utolsó eleme volt a helyreállításnak, amikor lebontották a lebontandókat, és mostantól az építkezés zajlik, vagy nem.

[00:14:16]Én annak örülnék, ha azt ha k nyilvánvalóvá tenné a Tiszapárt, hogy ez volt az utolsó.

[00:14:22]eltakarították azokat az elemeket, amik a jogállamiság építkezését a a az az ott a ház lakhatóvá tételét vagy kényelmesen lakhatóvá tételét akadályozták, és mostantól már az újjáépítés zajlik.

[00:14:41]Az új az alkotmánybírókat most már más szabályok szerint választjuk, mint ahogy eddig kritizáltuk a Fidesz választását.

[00:14:49]A független intézmények vezetőit más szabályok szerint választjuk.

[00:14:51]És én örülnék egy olyan 18.

[00:14:53]alaptörvény módosításnak, ami csak azt mondaná ki, hogy az új alaptörvény vagy alkotmány elfogadásáig a hatályos alaptörvényt csak négy-ötöddel lehet módosítani.

[00:15:03]Ugye abban a pillanatban azt, ami a bontás eredményeként létrejön, azt bebetonozták.

[00:15:10]És ez például kizárja azt a lehetőséget, ez a fegyver hatástalanítása lenne.

[00:15:17]Tehát kivesszük az ütőszeget, nem lehet a jövőben olyan alaptörvénymódosítás, amely akár az ászelnökét, akár a legfőbb ügyészt, akár az alkotmánybírókat egy egyszerű alaptörvénymódosítási mondattal megfosztja a jogaitól.

[00:15:33]Korábban a Fidesz négyszer, a Tisza pedig most egyszer csinált kétharmadot.

[00:15:37]Orbán Viktor annak idején a saját győzelmét fülke forradalomként értelmezte, és azt mondta, hogy a kétharmadnak semmi nem állhat ellen, még az alkotmány sem, mert a népakaratot nem lehet korlátozni.

[00:15:49]Van a kétharmadnak bármilyen korlátja most Magyarországon?

[00:15:54]Jelen pillanatban nincs.

[00:15:54]Ez egy nagyon jó kérdés és fontos kérdés.

[00:15:56]Jelen pillanatban semmilyen korlátja nincs.

[00:16:00]Legfeljebb a választók majd egy ponton túl véleményt mondanak.

[00:16:05]másik kéaddal adott akár egy másik kétharmaddal is ugye a a hogy a keretek kialakítása szempontjából a az egy veszélyes út hogyha a Tiszapárt a mostani kétharmadával egyoldalúan létrehoz egy rendszert és az bebetonozza úgy, hogy lehetetlenné teszi a jövőben a kétharmad kialakítását.

[00:16:32]Ugye a két 2010-ig egyetlen egyszer sem volt a választás eredményeként.

[00:16:37]Ugye 94-ben az MSZP nem nyert kétharmadot, csak egyszerű többséget.

[00:16:42]És a kétharmados kormányzó többség az az MSZP és az SZDS választás utáni megállapodásából született.

[00:16:49]2000, tehát ugye azt lehetett mondani 90, 94 98 2002 2006 öt választáson egyszerű többséget szerzett a győztes és koalíciót kellett alkotni a kormányzáshoz.

[00:17:06]10 14 18 226 öt választásom viszont ötből ötször volt kétharad.

[00:17:10]Az első a 2010-es még a régi választási szabályok alapján.

[00:17:16]A következő négy az már a 2011-es az aránytalanságot még növelő választ Fidesz által elfogadott választási szabályok alapját.

[00:17:25]Ugye ebből az következik, ha maradnak a választási szabályok, akkor statisztikailag [horkantás] sokkal, de sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő választáson is kétharmad lesz, hagyő úgy tűnik, hogy nem maradnak, vannak erre utaló jelek, hogy nem akarnak, de nem biztos.

[00:17:43]Igen, ez ez még vitatott, és ugye ez egy újabb olyan észrevétel, hogy azért ezeket a kérdéseket, [torokköszörülés] ha a választás előtt valamiért nem akarták nyilvánosságra hozni, azt tudomásul lehet venni, de azért a választás óta megnyugtatóbb lenne, hogyha már elmondanák, hogy akarjuk a választási törvény módosítását, szeretnénk azt, hogyha a választási törvény módos keresztül a politikai mezőny lényegesen átalakulna.

[00:18:19]Ugye a a két párt rendszer felé mozgó választási politikai rendszerünket tulajdonképpen a választási rendszer kényszeríti ki.

[00:18:26]Ugye az ellen a korábbi ellenzék, a Fidesz ellenzéke ugye több választáson azt állította, hogy a hogy a ugye itt autokrácia van, és a Fidesz nem leváltható parlamentáris úton, hol ott az én meggyőződésem az, hogy ők nem ismerték fel, hogy mi a győzelemnek a kulcsa.

[00:18:46]Az amit a Tiszapárt most csinált, ahogy a Fidesz 2010 előtt magába olvasztotta a kisgazdapártot, az MDF-et, az KDNP-t, az MDNP-t és tulajdonképpen a teljes jobboldalt, a 2010-es Fidesz KDNP az látszólag egy párt, de valójában ott van mögötte a az előző 20 év teljes jobb oldala, kivéve a a talán még a miép ö vonala is.

[00:19:15]És a az az ellenzék, a baloldali ellenzék ezt nem volt képes meglépni a saját oldalán, hogy teléleteztek sok mindennel.

[00:19:28]Igen, csak ugye a a tulajdonképpen a Tiszapárt sikere gyakorlatilag lemásolja a Fidesz sikerét.

[00:19:34]Ugye az egy a tábor, egy a zászló logika.

[00:19:36]Tehát ugye a a Fidesz is tulajdonképpen elsöpörte a kisgazdákat, elsöpörte az MDF-et, elsöpörte, tehát esélyt se adott arra, hogy ezek a pártok új megújuljanak a választási vereségek a tehát a 21.

[00:19:53]század elejének választási vereségei után teljesen magába olvasztotta, és most ugyanezt teszi a Tiszapárt is, és így tudott nyerni.

[00:20:01]Tehát a ebben a választási rendszerben a választás az egyéni körzetekben dől el, és az nyeri a választást, aki több egyéni körzetet nyer.

[00:20:11]A listás elem az csak enyhíti a rendszernek az aránytalanságát, de alapvetően ugye egy aránytalan rendszer 54%-kal 72%-nyi mandátumot lehet szerezni.

[00:20:23]Most a ha arányos választási rendszert vezetnek be, aminek persze többféle módja van, ugye eldöntendő kérdés, hogy maradjon-e az egy kamarás parlament, vagy legyen egy két kamarás, úgy mint Csehországban, hogy a felső ház az egyéni képviselőkből, szenátorokból áll, az alsó ház pedig listán megválasztott, párt listákon megválasztott képviselőkből egy teljesen arányos rendszer, ahol mindenkinek annyi mandátuma van, amennyi szavazatot a listára kapott.

[00:20:53]Tehát ha ez a rendszer működött volna, akkor a Tiszapártnak 54%-a van.

[00:20:57]Csak, hogyha a Tiszapárt most felépít valamit, amibe nem vonja be az ellenzéket, vagy a tőle eltérő értékrendet vallókat, akkor létrejön egy olyan alkotmányos berendezkedés, amit a társadalom egyik fele ugyanúgy nem tekint magának, ahogy az alaptörvényt a társadalom másik fele nem tekintette magáénak.

[00:21:18]És ha ezt egy arányos választási rendszerrel bebetonozzák, akkor tulajdonképpen megint beépítenek a magyar társadalom működésébe egy olyan feszültséget, hogy az ország egyik része úgy érzi, hogy ki van rekesztve a közös nemzeti keretekből, és az ő szempontjai, az ő értékei, az ő értékrendje nem tud megjelenni a a abban a szabályrendszerben, amelyben mindannyiunknak egyet kellene érteni, vagy legalábbis a társadalom olyan persze soha nem lesz, amiben mindig mindenki egyetér, de amiben a társadalom elsöprő többsége nem csak az 54%-a érzi magáénak.

[00:22:00]Ugye a Tészapárt számára az is kihívás, és ez már most látszik hét hónap után, hogy a szavazóin között sincsen teljesen egység, hogy hogy képzelik el a jövőt.

[00:22:10]Tehát vannak olyan szavazók, akik akik lelkesednek azért, hogy taroljunk le mindent, csukjunk be mindenkit börtönbe, váltsunk le mindenkit, robbantsuk rájuk az egészet.

[00:22:24]És vannak olyan szavazók, akik azt mondják, ugye például liberális szavazók, hogy persze orvosoljuk a károkat, amiket a Fidesz okozott, de ezt csak jogállami úton tegyük.

[00:22:35]Tehát, hogy ugye ma most például megvolt az alkotmánybíró választás, ott abszolút nem csak a Fidesz oldalán érte kritika a jelölésmódját.

[00:22:43]Ugye a Fidesz kritikája az eléggé kérdéses, mert a jelölés módját ők alakították ki, tehát ők azok, akiknek a legkevesebb joga lenne számon kérni.

[00:22:55]Az önem nevent Pált se elkritizálják, hanem azt mondják, hogy az eljárás módja illegitim, ezért Így van.

[00:23:01]Így van.

[00:23:01]Így van.

[00:23:01]Tehát ők a jelölésmódját is kritizálják, amit még egyszer mondom, azért visszatetsző és azért könnyen hitelteleníthető, mert ők hozták létre ezt a választási módot.

[00:23:12]Ugye előtte 20 éven keresztül alkotmánybírót csak konszenzussal lehetett választani.

[00:23:16]Most a többség simán meg tudja választani az ellenzék nélkül.

[00:23:22]Na most a a a Tizapárt oldalán is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy hogy jó, távolítsuk el a régieket, de az újakat már más szabályok szerint hozzuk létre.

[00:23:36]És ugye itt jön szóba az, hogy augusztus közepéig új legfőbb ügyészt kell választani, hogyan történik a legfőbb ügyész választása?

[00:23:46]Hogyan kerülhető el, hogy egy fideszes idézőjelbe Fideszes legfőbb ügyész helyére ne egy Tiszás legfőbb ügyész kerüljön?

[00:23:54]Itt van rögtön a 17.

[00:23:57]alaptörvény módosítás létrehoz egy új az alaptörvény szerint és az elfogadott törvény szerint független intézményt.

[00:24:03]De mitől lesz ez függetlenebb, mint a fideszes ügyészség volt, amikor a Tiszás parlamenti többség jelöli?

[00:24:16]Egyikünk se tudja, hogy egyáltalán hogy merül fel a személynek a neve.

[00:24:18]Ugye ez is egy érdekes pont pont a ez már azó építkezés.

[00:24:23]Az nem lebontás, ez építkezés, hogy hogy a nemzetközi elvárás a hogy egy független korrupció ellenes szerv legyen.

[00:24:31]Ezért az alaptörvénybe beírják, hogy független, meg a törvénybe is többször beleírják, hogy független szervezet, ami létrejött, és a tevékenységét a függetlenségnek kell meghatározni.

[00:24:46]De közben a elnök elnökhelyettesek jelölése ugyanúgy történik, ahogy korábban az alkotmánybírók jelölését kritizálták.

[00:24:58]Most itt ez egy nagy feladvány a Transparency Internationalnek, Amnesty Internationalnek, TASnak, Helsinki bizottságnak, hogyha ők annak idején kritizálták azt, amit a Fidesz csinál, hogy úgy jelöl független szereplőket, de kritizálják is, akkor akkor ezt is kritizálni kell.

[00:25:15]És ugye ez az, amire utaltam, hogy hogy a Tiszapárt szavazói között is létrehoz egy megosztott meg létrehozhat ez egy megosztottságot, és ezért jobb, hogy mondjam, előre megállapodni, hogy mit értünk az a azon az új jogállami rendszeren, aminek a felépítését megígértük.

[00:25:34]És ez itt a például ez az MVVS, tehát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzés és Vagyonvédelmi hivatal, ez az első tesztje ennek, mert ez nem egy Fidesz által elrontott intézmény, ez egy zöld mezős beruházás.

[00:25:51]Itt a szabályokat ők alakítják.

[00:25:51]Most ugye ez azért érdekes, mert nem elnézést, hogy ez egy kicsit túlzottan szakmai lesz, de például az Európai Bizottság a független intézmények vezetőinek Fidesz általi megválasztását azért kritizálta, mert a függetlenség garanciái nem voltak meg benne.

[00:26:12]És ezért ugye például a kondicionalitási eljárás, tehát a jogállamisági kondicionalitási eljárásban a pénzek felszabadításának feltételévé 2022-ben azt tették, hogy bocsánat 2023-ban, hogy a kúria elnökének és az Országos Bírósági hivatal elnökének a választási szabályait változtassa meg a Fidesz parl fideszes többség, amit meg is tettek.

[00:26:41]Ugye előtte úgy volt, hogy a köztársasági elnök jelölt és a parlamenti többség egy bizottsági meghallgatás után megválasztotta.

[00:26:46]Ugye erre a bizottság és a jogvédők is az előbb felsoroltak és még mások is ugye azt mondták, hogy senki nem tudja, hogy a köztársasági elnök minek alapján dob be egy nevet, minek alapján jelöl valakit, ki gondolja, hogy megnézi a telefonját, vagy vagy megmondják neki, hogy kit jelölni.

[00:27:05]Ugye ezért például 2023 óta a törvény úgy szól, hogy a köztársasági elnöknek egy felhívást kell közzétenni arra, hogy megürül a kúriai elnök, illetőleg a bírósági hivatal elnöki pozíció.

[00:27:18]Erre pályázni lehet.

[00:27:18]a pályázókat, a bírók által választott szakmai testület, önkormányzati önkormányzati szakmai testület 15 bíróból álló bírósági tanács meghallgatja, és az elnök csak azok közül jelölhet, akiket az országos bírói tanács alkalmasnak tart.

[00:27:37]Tehát gyakorlatilag a jelölés folyamatába beépítik a szakmai konszenzust.

[00:27:43]Én jobban örülnék, ha nemcsak az Országos bírósági tanács, hanem például az ügyvédi kamara vagy egy létrehozandó ügyészségi tanács is állást foglalna ezekről a pozíciókról, az még nagyobb szakmai konszenzust teremtene.

[00:27:57]De már egy lépés történt, tehát hogy a parlament csak olyan személyek közül választhat kúriai elnököt, illetőleg bírósági hivatal elnököt, akit a bírók maguk támogatnak a a választott képviselőiken keresztül.

[00:28:11]Ez egy komoly előrelépés.

[00:28:13]Ez kizárja azt, hogy tisz, hogy csak párt elfogultság alapján választanak.

[00:28:19]Most ezt az volt az ígéret, hogy a a az MVVH, tehát a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökére is pályázatot írnak ki, de ezt most nem látjuk ezt a pályázatot.

[00:28:32]Arról szólnak hírek, hogy a kormány köreiből már történik a a személyek meghallgatása és az apparátus felépítése, és majd az alkotmányügyi bizottság és igazságügyi és alkotmányügyi bizottság ülésén fel fog bukkanni egy név, akiről senki nem fogja tudni, hogy ez a név honnan jött, és ő ő kicsoda?

[00:28:52]Őt őt ő mögötte milyen szakmai vagy milyen politikai konszenzus vanon.

[00:28:58]Miért várható el az, hogy az ellenzék is, és az ellenzék mögött lévő szavazók is, akik ugyan jelenleg kisebbségben vannak, de azért mégis két és fél millióan szavaztak, vagy több mint két és fél millió az összes ellenzékre együtt, ők miért fogadják el azt a személyt, aki csak a Tiszapárt választ, és azt se tudjuk, hogy miért pont azt a szemét, vagy azt a ugye négy szemét kell majd megválasztani, miért őket jelölik.

[00:29:26][torokköszörülés] Tehát és utána tiszapárti többség megválasztja őket.

[00:29:29]Ugye annyi benne van még a törvényben, hogy civil szervezetekkel lehet konzultálni, de ezeknek nem vétójoga van.

[00:29:37]Tehát az is egy előrelépés lenne, hogy akkor kivisszük a konszenzust a politikai mezőből, és a szakmai vagy civil körökben próbálunk konszenzust teremteni, és például mérvadó civil szervezeteknek adunk vétójogot, tehát ők megvétózhatnának.

[00:29:55]Látszik egy ilyet megcsinálni valószínűleg a kormány szempontjából.

[00:29:59]Nem érted melós lát melósnak látszik, de igen.

[00:30:02]Igen.

[00:30:03]A mandátumkorlátozás, aminek a politikai szándéka nehezen eltéveszthető, ez visszaható hatályú, ezért tilalmas, vagy a jövőre néz, ezért szabad.

[00:30:09]Nagyjából nagyon leegyszerűsítve erről folyik egy nagyon színvonalas vita végre.

[00:30:15]Igen.

[00:30:15]Én azt gondolom, hogy nagyon egyszerű végiggondolni.

[00:30:18]Mi lett volna, hogyha a szabály úgy születik meg, hogy ezen túl 12 évig lehet valaki képviselő a 2030-ban megválasztott országgyűléstől kezdve, ugyeis a ugye az alapvető politikai indok, hogy valamilyen rotációt jó lenne teremteni a politikai képviseletbe, az azért áll meg nehezen, mert pont egy olyan pillanatban vezetik be, amikor a képviselők 80%-a kicserélődik.

[00:30:47]Tehát azt lehet mutatni, vagy azt lehet bebizonyítani, hogy egyáltalán nincsen befagyva a politikai rendszerünk.

[00:30:57]Gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra 80%-os csere történik a parlamenti képviselő között.

[00:31:04]Tehát maga a választási rendszer ezt garantálja, hogy a képviselők, akik nem jól dolgoznak, azoktól megszabaduljanak.

[00:31:11]Tehát ha ilyet bevezetnek és csak a törvény hatályba lépése után lesz érvényes tulajdonképpen ezt tették jelen pillanatban az alkotmánybíróknak vonatkozásában, ugye az alkotmánybíróknál a korábbi 12 éves mandátumot lerövidítették kilenc évre, de ez a kilenc év csak a jövőben megválasztandó alkotmánybírókra, tehát jelenlegi 15 alkotmánybíró közül csak Zonneven Pál bíró úrra vonatkozik.

[00:31:44]Mindenki más 12 évre van.

[00:31:44]A 70 éves korhatár az az ugye az egy visszaállítása egy korábbi szabályozásnak.

[00:31:52]Szerintem helyesen, de a többi bíró esetében, akiket annak idején 12 évre választottak, és akik nem töltik be azalatt a 12 év alatt a 70.

[00:32:05]életévőket ők ki fogják tölteni.

[00:32:05]Tehát az ő ez a mandátum időkorlátozása bírók esetében ez csak a jövőre vonatkozóan érvényes.

[00:32:16]Ha a képviselőknél és a miniszterelnöknél is ezt tették volna, akkor sokkal kevesebb kritika érte volna a szabályozást, akkor nem merülne fel a visszaható hatály tilalmának kérdésem.

[00:32:29]De most megáll a visszaható hatálytilma egyáltalán választási kérdésben.

[00:32:32]Ez egy értelmezhető büntetőjogi fogalomként szoktunk rá hivatkozni.

[00:32:39]A visszaható hatálytilalmára nem alapvetően a büntetőjogban a legerőteljesebb és a legalapvetőbb, hogy ne lehessen visszamenőleg felelősségre vonni, de hátrányos jogkövetkezményt sem lehet visszaható hatállyal megtenni.

[00:32:52]Ugye lehet változtatni a szabályokat.

[00:32:55]Ugye annak idején emlékszünk rá, hogy a Bokros csomag kapcsán ugye a Sollyonféle Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy lehet változtatni szabályokon, de megfelelőfelkészülési időt kell biztosítani.

[00:33:06]Ugye a Európai Unió bírósága a azokra a szabályokra, amit a a Fidesz a bírói, tehát az általános bírói életkorhatár csökkentésénél bevezetett, hogy egyik napról a másikra 70 évről 62 évre le szállította a bírói nyugdíjkorát.

[00:33:29]két híresült a Lex Baka volt egy része, de ugyanabban az időben történt, és a célja az volt, hogy hogy a vezető pozícióból elmozdítsanak bírókat.

[00:33:39]Több mint 200 bíró veszítette el így a munkáját.

[00:33:42]Ugye erről az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy arra van lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatárt leszállítsák, de nem egyik napról a másikra, és nem nyolc évvel egyik pillanatról a másikra, hanem egy hosszabb folyamatban, fokozatosan.

[00:33:56]És ugye akkor a magyar államnak lehetővé kellett tenni az így nyugdíjba küldött bíróknak, hogy visszatérjenek, vagy aki nem tért vissza, annak a nyugdíjig hátralevő bérét az állam egy összegbe kifizette.

[00:34:12]Tehát azért ez elég sokba került.

[00:34:14]Kétségtelen, hogy azt a célt, amit el akart érni, hogy vezető pozíciókból régóta ott levő bírókat eltávolítson, azt elérte.

[00:34:22]Tehát ott is felmerült a visszaható hatály, illetőleg a túl rövid felkészülési idő.

[00:34:27]Ugye aotmánybírók 70 éves korhatárval kapcsolatban ugye ez volt azért a Fidesz részéről, hogy ez ez alap jogállamellenes vagy alaptörvényellenes.

[00:34:44]Szóval ezzel az a probléma, hogy szerintem lehet csökkenteni.

[00:34:46]Ezért észerű érvek szólnak a 70 éves életkorhatár mellett.

[00:34:54]a 12 és na világon nagyon sok helyen van így.

[00:34:57]És hogy a magyar bírói életkorhat a 19.

[00:35:00]századtól, tehát az 1800-as évek végétől egészen 2013-ig 70 év volt, és most újra megnyílt a lehetőség.

[00:35:09]Bírók maradhatnak 70 éves korukig, az egyetemi tanárok maradhatnak 70 éves korukig.

[00:35:14]Tehát a a ugye az újjonnan létrehozott intézményeknél is, például az MBBS elnökénél is 70 éves korhatárt is megállapítanak.

[00:35:23]Tehát lehet egységesen 70 éves korhatárt meghatározni.

[00:35:29]Emellett lehet alkotmányos érveket felhozni.

[00:35:31]És kétségten, hogy a Fidesz egyoldalúan szüntette meg az alkotmánybíróknál kifejezetten politikai érdekből.

[00:35:39]Tehát így nagyon nehéz azt mondani, hogy hogy mi egyoldalúan megváltoztathatjuk a szabályokat, de a másik fél egyoldalúan nem változtathatja vissza.

[00:35:50]Ühüm.

[00:35:50]Az alkotmánybírók megválasztásánál lát intézményi garanciákat arra, hogy egy idő után nem a bíró világnézetét, politikai kötődését kell majd kutatni, hanem az üléspont fogja meghatározni az álláspontot, amire a Fidesz alatti Alkotmánybíróságoknál is volt példa.

[00:36:08]Igen.

[00:36:08]Én én azt gondolom, hogy az Alkotmánybíró jelölés szabályai ugye k ugye 89-ben választották meg még az egypárti parlament az első öt alkotmánybírót úgy, hogy ugye kettőt az MSZMP delegált ugye Ádám Antal professzort és Kilényi Géza professzor urakat két személyt az ellenzéki kerekasztal Sólyom Lászlót és Zlinski professzort és volt egy konszenzus személy Solt Pál esetébe.

[00:36:38]És ugye az volt a törekvés, hogy ne egy pillanatnyi helyzetet képezzen le az Alkotmánybíróság összetétele.

[00:36:48]Ezért ugye az volt a megállapodás, hogy a szabadon megválasztott országgyűlés választ újabb öt jelöltet, és a 94-ben megválasztó országgyűlés újabb ötöt, tehát a 15 bírót három különböző politikai helyzetben választják meg.

[00:37:01]Na most ez azt eredményezte, hogy a bíró jelölés és a választás folyamata az politikai konszenzust igényelt.

[00:37:13]Vannak, akik azt vetik fel, hogy jobb lenne például egy több csatornás jelölési rendszer, tehát hogy nemcsak a pártok jelölhetnének, hanem hanem szakmai szervezetek is jelölhetnének.

[00:37:27]bírókat vagy szakmai szervezetek is véleményt mondhatnának a bírókról és ennek alapján döntenének.

[00:37:35]Én azt gondolom, hogy a a Zonevent Pál megválasztásánál a az a kritika, hogy őt őt egypárti alapon választották meg, ez egy jogos kritika, de az ő megválasztása még beilleszthető abba a logikába, hogy a Fidesz által létrehozott egypárti bíróságot így lehet lebontani.

[00:38:02]És tulajdonképpen most anélkül, hogy a részletekbe mennék, ugye a jelenlegi helyzet az, hogy 2026, tehát az idei év végéig a 15 bíróból 10 olyan bíró lesz, akit nem csak nem a Fidesz jelölt és csak a Fidesz választott meg.

[00:38:20]Négyen, akiket 2016-ban választottak meg még ellenzéki támogatással, és a jelenlegi tiszatöbbség hat bírót választhat meg.

[00:38:31]Most ha utána is megmarad ez a az egypárti jelölés, akkor tulajdonképpen a a Fidesz bíróságot egy Tisza bíróságra váltjuk le, és ugyanúgy egy párti és egy értékrendett képviselő bíróság lett.

[00:38:42]Én Zonnevent Pál jelölését és választását azért tartottam jó ötletnek, mert szerintem ő nem pártkatona.

[00:38:51]Ott látom, hogy a az ellenzéki sajtóban megjelent, hogy ő leírt egy tanulmányában lépéseket, hogy szerinte, hogy lehetne helyreállítani a az elmúlt 16 évben bekövetkezett jogállamsérelmeket.

[00:39:06]Én tartalmilag azokkal, amiket ő leírt, egyet tudok érteni.

[00:39:08]Tehát azokat a sérelmeket valahogy orvosolni kell.

[00:39:10]Ugye nem lehet azt mondani, hogy amikor belép valaki az alkotmánybírói tisztségbe, akkor ne vegyük figyelembe a jogállami követelményeket, csak akkor, amikor ő kilépne onnan.

[00:39:23]Tehát egységes mércét kéne alkalmazni.

[00:39:26]És ebből a szempontból lenne jó, hogyha már az őszi jelöléseknél megjelenne alkotmánybíró jelöléseknél a többcsatornás jelölés vagy a konszenzusos jelölés és választás kérdése.

[00:39:39]Tehát, hogy olyan alkotmánybíróság jönne létre, ami azért valljuk be, az elmúlt években nem volt, amely Alkotmánybíróság a kormánypártok és a kormánypárti szavazóknál jóval szélesebb körben általánosan elfogadott el elfogadott, mint pártatlan bírói testület.

[00:40:02]Tulajdonképpen a Sólyon bíróság ilyen volt a 90-es években.

[00:40:04]Akik éltek, akkor emlékeznek rá.

[00:40:09]rendszeresen születtek a kormány akaratával, szándékával, vagy a kormány akaratának szándékának korlátot jelentő döntése.

[00:40:19]Nem is szerették a kormányok soha egyik kormány sem szerette, mert senki nem szereti a korlátot.

[00:40:24]De hát úgy tudjuk azt ugye Lordton mondása, hogy a korlátlan hogy minden hatalom korrumpál, és a korlátlan hatalom az korlátlanul korrumpál.

[00:40:32]Ugye ezért kell valamilyen fékeket, ellensúlyokat bevezetni.

[00:40:35]ugye korábban szóba került, hogy lehet-e a a népakaratnak korlátja.

[00:40:40]A jogállam az pontosan azt jelenti, vagy joguralom, ahogy az angolok használják, az pontosan azt jelenti, hogy a nép akaratnak vannak bizonyos korlátai.

[00:40:50]Tehát hiába hirdeti meg egy párt a választási programjába, hogy a lakosság bizonyos csoportjait gettóba akarja zárni, hogy ne kövessenek el bűncselekményt, és kampány a kampányban is volt, és hiába nyer egy ilyen párt kétharmadot, attól ezt még nem szabad bevezetni, mert tulajdonképpen az alkotmánybíróságok és a ugye a második világháború után a fékek és ellensúlyok rendszere, a jogállamiság, a római egyezmény, az európai emberi jogi egyezmény.

[00:41:20]Ezek mind arról szóltak, hogy az emberiség szembesült arra azzal, hogy a korlátlan népakarat az borzalmas eredményekkel járhat.

[00:41:30]Igen ám, de a mi negyedik alkotmánymódosításunk az alkotmánymódosító törvények tartalmi okból való felülvizsgálatát kizárja.

[00:41:37]Ebből az következik, hogyha kétharmadot nyer egy olyan párt, amely a magyar állampolgárok egyrészét gettóba zárná, akkor azt az alkotmánybíróság nem vizsgálhatná.

[00:41:45]Érdekel a Tisza kormánynak vajon visszaadni az alkotmánybíróság korábbi eszközeit a kezébe?

[00:41:52]Ezt majd meglátjuk.

[00:41:52]Azt már mondom, hogy rövidtávú politikai szempontból nem érdeke.

[00:41:57]Tehát ugye én ahol megkérdeztek, azért is méltattam Zonneven Pált, mert én a ét jól ismerem.

[00:42:05]Kollégám volt az egyetemen, DK-n volt, amikor én tanszékvezető voltam, ugye hat éven keresztül volt DK-n.

[00:42:12]És és én tudom azt, hogy ő őt nem lehet politikailag instruálni.

[00:42:18]Tehát elképzelhetetlen az, hogy bárki őt felhívja és megmondja, hogy ebben vagy abban az ügyben így vagy úgy kellene dönteni.

[00:42:26]Igen, de ha bejön egy törvény, és benne van az alaptörvénybe, hogy nem lehet felülvizsgálni tartalmilag, és elnöki vétó sincs ebből kifolyólag, akkor muszáj átmennie a törvénynek, nem?

[00:42:33]Hát ugye az a probléma, hogy igen, ugye ebben korlátot az uniós tagság jelent, amiben én egyetértek azokkal is, akik azt mondják, hogy jó lenne, ha nem külföldről oldanának meg problémákat, de tulajdonképpen ugye már az Európa Tanács 1950-ben azzal jött létre, hogy hogy a az európai közösséghez tartozó országok bizonyos jogállami elemeket tartsak meg.

[00:43:00]a független bíróság, az emberi jogok tisztelete, az élethez való jog, a személy méltósághoz való jog.

[00:43:04]Tehát mindazok a jogok, amik a amik az az alapvető emberi jogok ezeket biztosítsák.

[00:43:13]És ugye ők létrehozták akkor az Európa tanács, hogy ez nem az Unió, az a straszburgi emberi jogi bíróságot, ahol az államokat lehet kényszeríteni.

[00:43:22]Most látjuk azt, hogy az előző magyar kormány is megtette, hogy a strasburgi bíróság döntéseit figyelmen kívül hagyta.

[00:43:30]Ugye ezért az Európai Unió ráerősített erre a bírósági kontrollra, hogy az Európai Unió bírósága, a luxemburgi bíróság ugye nagyon komoly pénzbüntetéseket szabhati, hogy kikényszerítse a jogok megtartását.

[00:43:48]De az is egyértelmű, hogy a az új alkotmányozásnál végig kell gondolni azt, hogy az új alkotmányban valószínűleg így fogják nevezni, mert így hivatkoznak rá a programokban, nem alaptörvénynek, hogy jelezzék, hogy szakítanak a Fidesszel, hogy ugye ilyen örökkévalósági klauzulákat bele lehetne foglalni, amitől nem lehet eltérni.

[00:44:15]És ugye nyilvánvaló ez, hogy az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a a hogy ugye a diszkrimináció tilalma, ezek olyan pontok lehetnek, amitől semmilyen többség nem térhet el.

[00:44:28]Tehát ebben egy ponton meg kell meg kellene tudni egyezni.

[00:44:33]Ühüm.

[00:44:33]a felülalkotmányozás gyakorlatát, vagyis a az alkotmánybíróság által egyszer már visszaküldött törvények alaptörvény foglalását, ezt el fogja engedni ön szerintem Tisza, vagy ez egy olyan bevált módszer, ami mindig kell, hogy legyen egy kormány kezében, ami két van?

[00:44:49]Hogy mondjam, ha a Tisza rövid párti érdekeit nézi, akkor akkor őrül, hogy ez megmarad.

[00:44:54]ha hosszútávú érdekeit, ha tehát ha nem akar ugyanabba a helyzetbe kerülni, amiben most a Fidesz van, akkor akkor hajlandó arra, hogy inkább állítsunk fel korlátokat a magunk számára is.

[00:45:04]Tehát ugye ez egy nagyon-nagyon komoly és és lényeges elméleti vita, ami minden minden modern demokráciában előkerül.

[00:45:15]Ugye Pokol Béla használja a jurisztokrácia kifejezést.

[00:45:16]Ez a vita folyik az Amerikai Egyesült Államokban.

[00:45:21]Ugye a Trump előző elnöki ciklusában kifejezetten olyan bírókat jelölt, akik akik hát, hogy mondjam az alap az alkotmány, az amerikai alkotmány szövegéhez ragaszkodnak, és azt nem akarják tovább fejleszteni, nem akarnak ott sem mindig az elnök javára döntött a bíró.

[00:45:44]Így van.

[00:45:44]Mert mert megteremtik a függetlenségnek azt a lehetőségét, hogy élethosszig választják a bírókat.

[00:45:49]Tehát ön egy bírónak nem kell azon gondolkodni, hogyha lejár a mandátumom, mi lesz velem.

[00:45:56]Lehetetlenné fognak-e tenni?

[00:45:59]Lesz-e munkám?

[00:45:59]Lesz-e megélhetésem?

[00:46:01]Ugye ebből a szempontból a 12-ről kilencre csökkentése a bírói mandátumnak az felvett kérdéseket, hiszen egy 50-es évei elején megválasztott bíró még nem lesz 60 éves, amikor lejár a mandátuma, és még van utána öt vagy 10 év gyakorlati ideje.

[00:46:20]És hogyha őnek azon kell gondolkodni, hogy miből fogok megélni az Alkotmánybíróság után, akkor a mandátuma vége felé már áskerülhet ebből a szempontból, akár politikai, akár gazdasági érdekcsoportok részéről.

[00:46:40]Tehát ebből is látszik, hogy azért az alkotmányos rendszer egy nagyon-nagyon finom, olyan mint egy emberi szervezet.

[00:46:45]Tehát ha az egyik elemet elmozdítjuk, akkor nagyon sok minden más mozdul.

[00:46:49]ami rövid távon jó ötletnek tűnik, az hosszú távon nagyon nagy károkat okozhat.

[00:46:54]Tehát a én azt gondolom, hogy például a a az a kérdés, hogy az alaptörvénynek vagy az alkotmánynak a szövegét felülbírálhatja az alkotmánybíróság, az egy jogos észrevétel, hogyha az alkotmánybíróság felülbírálhatná, akkor ő lenne az alkotmányozó hatalom, miközben nem rendelkezik azzal a választói felhatalmazással, amivel a képviselők rendelkeznek, és nem rendelkezik azzal a felelősséggel sem, amivel a képviselők rendelkeznek.

[00:47:22]Tehát itt ért lehet, hogy kell találni valami olyan megoldást, ami például ugye a az Alkotmánybíróság által visszaküldött törvények esetén tiltja azt, hogy ezt alkotmány módosítással oldják meg a problémát, tehát hogy a kerítést bontsák le ahelyett, hogy az utat vezessék el a kerítés előtt.

[00:47:46]Lehet, hogy ilyen szabályokat az új alkotmányban érdemes végiggondolni azért, hogy kiszámíthatóak legyenek a keretek.

[00:47:52]És most azt látni kell, hogy a egy plurális társadalomban nincsen jó és rossz megoldás, hanem vannak megoldások, amik egyes embereknek jók, más embereknek rosszak.

[00:48:04]Egy nagyon egyszerű hasonlattal szoktam mondani, hogy az, hogy egy, hogy a lakások drágák, az jó vagy nem jó, ez attól függ, hogy eladni akarunk vagy venni.

[00:48:14]Hogyha eladni akarunk, akkor örülünk, ha magasan van az ár.

[00:48:16]Hogyha venni akarunk, akkor akkor ez rossz.

[00:48:18]És nagyon sok mindenre igaz, hogyha az állam belelép a a kapcsolatokba, és azt szabályozza, az valakinek jó lesz, valakinek rossz.

[00:48:26]A politika művészete az, hogy lehetőség szerint ne mindig ugyanazok legyenek a nyertesek és ugyanazok a vesztesek.

[00:48:32]És lehetőség szerint se a nyertesek ne nyerjék túl magukat, se a vesztesek ne kerüljenek kilátástalan helyzetben, mert az társadalmi robbanáshoz vezet.

[00:48:45]Köszönöm szépen.

[00:48:45]Az elmúlt egy órában Hak Péter azt Merítus professzora volt az infádió arénájának vendége.

[00:48:48]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.

[00:48:52]Elkészítésében Szécsi Ágnes kollégám vett részt.

[00:48:54]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:56]Exterde Tibor vagyok.

[00:48:58]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.