Budapesten is elfogyhat az ivóvizünk? Csörnyei Géza, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban Csörnyei Géza, a fővárosi Vízművek vezérigazgatója.

[00:00:10]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön [zene] is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:19]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:21]Exterda Tibor vagyok.

[00:00:21]A stúdióban itt van Csörnyei Géza, a fővárosi Vízművek Zrt.

[00:00:24]vezérigazgatója.

[00:00:24]A beszélgetést a rádióban felvételről hallják.

[00:00:26]Köszönöm, hogy elfogadtam a meghívást.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:30]Köszönöm a meghívást.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:31]A Dunamenti Regionális vízmű területén ez 14 pilisi medencei település már harmad fokó vízkorlátozás van érvényben.

[00:00:37]Ez azt jelenti, hogy a csapokból nem igen folyik a víz, vagyis honvédségi járművekkel kell oda ivóvizet vinni.

[00:00:42]Ez összefüggésben áll a budapesti vízkivétellel, vagy hála Istennek, vagy a mi szerencsénkre nem hála Istennek, az egy teljesen más világ.

[00:00:53]Élesen azért nem külön el.

[00:00:53]Nyilván önálló vízbázis, tehát önálló vízkivételi művekről van szó, és ez a Duna jobb partja vagy balja épptól épp, hogy hol van ugye probléma.

[00:01:04]Mi most ebbe ott folyunk be gyakorlatilag, hogy alapvetően segítjük a döntális vízműveeket és más szolgáltatókat is, ahol vízhiány van.

[00:01:08]A fővárosi vízműveek tartályautói is ott vannak egyébként honvédség mellett, és igyekszünk támogatni ezeket a vízhiányos területeket az ellátás biztonságában.

[00:01:19]Mi a fővárosi víznvek feladata olyan vízhiány esetén, amit most látunk?

[00:01:21]elég kell ránézünk a Dunára.

[00:01:26]Hát ugye válasszuk ketté.

[00:01:26]Tehát nyilván a a felszíni vizek hiánya az alapvetően még nem jelenti a vízbázisok vagy hát a vízellátás problémáját, bár azért sok helyen megjelenik már.

[00:01:35]De itt is két dologról kell beszélnünk.

[00:01:37]Egyrészt ugye a kapacitások rendelkezésre állásáról, másrészt pedig az igények növekedéséről.

[00:01:42]Amit ugye most tapasztalunk, amit most tapasztalunk, az alapvetően az igények növekedése, hiszen beköszönt, hogy gyakorlatilag egy újabb hőségriadó.

[00:01:49]Látjuk, hogy hát most már 39-40 fok lassan ugye a külső hőmérséklet.

[00:01:50]És nyilván ez együtt jár avval, hogy a víz iránti igény növekszik azért a háztartásokban, és növekszik a a nem lakossági fogyasztóknál is.

[00:01:59]Egyrészt ennek ugye szociális oldala van, másrészt meg nyilván a termelésre meg egyéb más területekre is kihatása van.

[00:02:07]Tehát a a vízigényoldal kánikulai időbe ugye ahogy júniusban is jeleztük gyakorlatilag van, ahol csak 5-10%-kal, de van akár három- négy özörösére is tud emelkedni gyakorlatilag egy ilyen periódusba.

[00:02:17]Nyilván itt alapvetően a víz felhasználása, a vízrelti igénynek a különböző formái azok, amik megjelennek.

[00:02:25]És ezt sajnos az idei évben terheli az a tény, hogy a szárazság, a tartószárazság miatt, amit már ugye télóta, a téli csapadék hiány óta folyamatosan játunk és észlelünk, ugye a a kis házi, kis kerti kutakban is elfogyott a víz.

[00:02:41]Gyakorlatilag már nem nagyon lehet ugye használni ezeket a kutakat.

[00:02:43]Ergo gyakorlatilag a fogyasztók keresik, hát könnyen megtalálják azt az alternatívát, amit ilyenkor ugye a háztörüli vízfelhasználás használni, de nyilván megnyitják a csapot és azokra is azt használ ezt használják, amire egyébként más alternatív vizeket, ciszternákat, kutakat, egyéb más forrásokat használnának.

[00:03:00]Ezt a növekedést tartósan már június óta érezzük, hogy megjelent azért a fogyasztásba, és készülünk arra, hogy ez az előtteá álló időszakban is valószínűleg hasonló hasonló lesz.

[00:03:12]Kicsit talán könnyebb.

[00:03:12]azért azt is érezzük, hogy ilyenkor ugye augusztusban nagyon sok termelőcég leáll elküldi szabadságra a dolgozó itt karbontartási tevékenységeket végez.

[00:03:18]Ez ugye már hagyomány a az iparba, a termelőszektorba.

[00:03:22]Tehát ez a fogyasztás azért le fog csökkenni gyakorlatilag augusztusban.

[00:03:26]Egy kisebb csúcsra számítunk, mint júniusban, illetve azért azt is látjuk, hogy nagyon sokan elmentek szabadságról, kiült a város.

[00:03:32]Tehát nyilván a lakossági igények igények is egy kicsit alacsonyabbak lesznek, mint a mint a korábbi időszakban.

[00:03:36]három ötszörös fogyasztás növekedés, akkor ez nem azzal magyarázható, hogy locsolunk, hanem az, hogy egy másik forrásból, tehát ivóvízzel kezdünk el locsolni.

[00:03:44]Igen, igen, igen.

[00:03:46]Tehát gyakorlatilag átterhelődött tulajdonképpen az a fogyasztás többlet az ivóvízhálózatra, amit korábban azért alternatív forrásokból meg lehetett oldani.

[00:03:53]Persze nem jó ez a ugye erről sokat beszéltünk, hogy alapvetően a jelenlegi gazdasági környezet és kifejezetten a a jelenlegi vízdíj az nem ösztönző arra gyakorlatilag, hogy hatékonyan használjuk föl ezeket a meglévő vízforásokat.

[00:04:06]Tehát ott is ivóvizet használunk magyarul, ahol egyébként nem feltétlenül lenne szükség ivóvízminőségre.

[00:04:11]Így például a kertlocsolás, ugye a VClítés sok mindenre elhangzott gyakorlatilag ebben a szempontból, hogy nagyon sok olyan helyen is kényelmi szempontokból, egyszerűbb beruházás, egyszerűbb rendszerkiépítés szempontjából az ivóvizet használjuk, ahol egyébként nem lenne erre szükség.

[00:04:26]Ezt két oldalra lehet megközelíteni.

[00:04:28]Nyilván le kéne valahul ezt választani.

[00:04:29]Egyik oldalon nyilván keresni kell azokat az alternatívákat, amik erre jó megoldások lehetnek.

[00:04:33]Fölmerül sokat hangoztatott szürke víz, barnavíz használatnak a kérdései.

[00:04:39]Lehet egy lakásban, egy házban, azt iszonyú költség megcsinálni.

[00:04:43]vezetés.

[00:04:43]Igen, igen, de azt egyszer kell megcsinálni.

[00:04:44]Ha azt egyszer megcsinálják, ugye egy háztartás azért 50% évig után azt kiszolgálja, és 50% év alatt az bőven megtérül.

[00:04:49]Sőt, az az igazság gyakorlatilag, hogyha megfelelül a közgazdasági környezet, akkor az néhány éven belül megtérül.

[00:04:54]Tehát ha az ivóvíznek tényleg olyan díja van, mint a költsége, akkor az rövid idő alatt megtérülő beruházás lenne.

[00:04:59]És egyébként nem fájna a fogyasztónak semmit, hiszen hogyha nem másra használja az ivóvizet, hanem csak arra a célra, amire egyébként az való, akkor nyilván egészen más annak az összköltségszerkezete.

[00:05:08]És sok olcsóbb vízzel tudom egyébként az egyéb feladatokat megvalósítani, megoldani szeretnék majd a költségszerkezetől is beszélni, de most még szeretném azt megérteni, hogy hogyan kerül be a víz a budapesti vízrendszerbe, aminek a végén az én csapom van.

[00:05:22]Honnan származik ez a víz?

[00:05:24]Igen.

[00:05:24]Ugye Budapesten és Budapest környékén azt mondom, hogy nagyon szerencsés helyzetben vagyunk.

[00:05:28]Itt ugye a Duna egy adottságként óriási mennyiségű vizet szállít le a fekete tenger felé, és normál esetben ez a víz ugye hömpölyög gyakorlatilag itt [torokköszörülés] a szemünk láttára, és nagyon komoly mennyiséget jelent.

[00:05:39]Ugye sokszor ez esett erről szó, hogy a Duna mellett van még tulajdonképpen egy láthatatlan folyó.

[00:05:45]Ugye ennek a Dunának egy óriási kavicságya van, sokszor 4050 m mély kavicséteg, amit tulajdonképpen a folyó lehordott az Alpokból.

[00:05:55]és itt úgy lelassul ugye szépen lerakta ebből építette a szigetközt csajlóközt itt nálunk ugye a szentendrei sziget Margit sziget csepel sziget lefele gyakorlatilag mohás sziget lehetne ezt hosszan sorolni tehát alapvetően egy nagy kavicsmederben folyik ez a ez a dunafolyó és amikor eltűnik amikor egészen kicsi a dun ez a kavicsmeder akkor is dolgozik akkor is szállítja a vizet tehát gyakorlatilag a Dunával összemérhető mennyiségű víz áramlik itt folyamatosan azért mélyen a a talajba gyakorlatilag vele párhuzamosan mi ugye ezt ezt a réteget, tehát a Duna alatt lévő láthatatlan folyót csapoljuk.

[00:06:27]Ezt egy partiszűrésű vízbázisnak hívjuk.

[00:06:29]Ennek ugye óriási biztonsága gyakorlatilag, hogy a látható szint alatt még jóval mélyebben helyezkedik el.

[00:06:35]Tehát alapvetően vannak még tartalékaink, hogy honnét tudjuk kivenni ezt a ezt a vizet.

[00:06:38]Másrészt egy óriási tározó térfogatot is jelent ez a kavicságy.

[00:06:43]Sok köb kilométernyi kavicságyról van szó.

[00:06:46]Tehát ebben óriási mennyiségű víz van még még eltározva.

[00:06:50]Ezeket a tartalékokat kell most használnunk, amikor már ugye nem látjuk a a Dunába a vízszintet.

[00:06:56]Ezért mondjuk azt, hogy a főváros vízellátása ebből a szempontból komoly tartalékokkal rendelkezik, de azt is látni kell, hogy ez a vízadó réteg ez nem egységes.

[00:07:03]Tehát ennek egyes részein nem lehet ilyen mélységbe fúrni, más részein nem ekkora ez a kavicszem, amit használni lehet.

[00:07:10]Ebből a szempontból nem általános az a biztonság sem, amit az egyes vízszolgáltatók elérnek, vagy meg tudnak valósítani ezekkel a kiépített víztermelő rendszerekkel.

[00:07:20]És sajnos ezt a különbséget látjuk most, tehát azok a víz víz termelő területeken, ahol ez a biztonság nincs meg, ott már most gondok vannak az ellátással, mert akár 20-30%-os kapacitás ccsökkenések léptek föl már a jelenlegi visszinteknél.

[00:07:35]több társzolgáltató erre panaszkodik, hogy már nem tudja az igényeket kénrégíteni.

[00:07:41]Érz az igények növekedésre más részte a kapacitások csökkenése miatt.

[00:07:42]A másik oldalon pedig ugye ennek a rétegnek azért van egy van egy velejárója.

[00:07:50]Ez pedig nyilván gyakorlatilag a rejtett rétegekből fakodó, azt mondom, hogy bizonytalanság vízminőségi kérdés, amit sok helyen gyakorlatilag ugye pont az ront el, hogyha elromlik a vízminőség a kútba, akkor azt le kell állítani, vissza kell venni, satöbbi.

[00:08:02]Tehát ez még terheli azért ezeket a rendszereket.

[00:08:03]A főváros ebből a szempontból egy jól karban tartott és folyamatosan ellenőrzött rendszeren működik.

[00:08:09]Mi azért mindig kiemelten kezeltük, hogy a a vízellátás alapja, a kutak, a víztermelés az az rendben legyen.

[00:08:16]És szerencsére volt ugye 20-as évek elején gyakorlatilag egy komoly felújítási program 60 kutatrendbe is tudtunk tenni uniós forrásból.

[00:08:24]Ennek most óriási értéke van.

[00:08:26]Tehát az az akkor megvalósított Keopos projekt, az most nagyon komoly tartalékot jelent számunkra.

[00:08:32]Yyy partiszűcsű kutakrendszerét civil leginkább onnan tudja fölismerni, hogy ha arra megy, akkor előbb-utóbb találkozik egy táblával, hogy tosabb emelet meg fegyveres őrséggel védett terület.

[00:08:42]Hát ugye ha a parton megy arra, akkor alapvetően ezek kijelölt területek, sőt lekerített területek, ugye a belső vétterületeket jogszabály alapján nekünk körbe kell korlátoznunk, és oda nem szabad nem illik beengedni senkit, hiszen azok viszonylag gyors elérésű, elszennyezhető és ebből szempontból vízbázis veszélyezthető védett területek.

[00:09:01]Ezek a táblák, ezek a kerítések a a víz felől viszont hiányoznak, de az igazság ugye az, hogy ezek a kutak alapvetően azért benyúlnak a Duna alá is.

[00:09:07]Tehát most a Dunaparton ilyen területen bóklászni ebből a szempontból egy egy kockázat nincs kitáblázva, nincs jelölve gyakorlatilag ez belső vétterület, de sajnos több területen evvel találkozunk, hogy bizony ez belső vétterület.

[00:09:18]Plusz most még egy olyan veszély is azért előkerült itt a Margit hídnál.

[00:09:24]Ez ez már a mindennapokban is látszódott gyakorlatilag, hogy bizony a visszahúzodó víz mögül bukkannak föl a második világháborús lövedékek meg kézigránátok meg egyebek.

[00:09:32]Sajnos ezeken a területeken, főleg hid környezetében ugye annak idején ezek célpontok voltak, tehát nagy mennyiségű, fel nem robbant, veszélyes lőszer is található.

[00:09:40]Tehát azért sem illik most ezen a az ilyen dunaszakaszokon bóklászni, mert mert mert akár életveszélybe is kerülhet az illető, ha valaki ott egy ilyen nem várt akadályba ütközik.

[00:09:51]De ha jól értem, akkor az alacsony vízállás, a Duna alacsony vízállása az önmagában a partizűrésű kutak vízkiviteli minőségét nem veszélyezteti.

[00:10:00]Nem, nem.

[00:10:00]Tehát önmagában az alacsony vizás nyilván ugye nem tapasztaltunk még ilyet, mint ami most van.

[00:10:04]Azt így el kell mondanom.

[00:10:06]Ugye a 2018-as 33 cm is egy nagyon szélsőséges érték volt.

[00:10:08]Akkor vizsgázott jól a rendszer, és tudtuk, hogy akkor az 33 cm kezelhető.

[00:10:11]Minden korábbi modellünk alapvetően azokból a számításokból indult ki, tehát igazából a 33 cm alatt nincs, nem volt mérési eredményünk, nem volt tapasztalatunk.

[00:10:22]Tehát most együtt haladunk úgymond az idővel és a és gyűjtjük a tapasztalatokat, vizsgálunk minden egyes kutat külön-külön és elemezzük, hogy az egyes kutaknak a viselkedése, a műszaki paraméter működés biztonsága mennyire tud megfelelni ebbe az időszakba azoknak a követelményeknek, amit a vízellátás egyébként joggal támaszt egy-egy ilyen vízadólítménnyel szemben.

[00:10:38]És azt tudjuk mondani, hogy megnyugtató eredményeink vannak.

[00:10:43]Tehát ma még komoly tartalékokkal rendelkezik ez a vízellátás, és azt látjuk, hogy hetekig, hónapokig biztonsággal ki tudjuk szolgálni az igényeket szélsőséges időjárási körülmények között is.

[00:10:51]Nyilván van ennek fizikailag vége, mert mindennek van vége.

[00:10:55]Ez is csak egy egységes ökológiai rendszer, és igazából ez a ez a vízmennyiség is ebből a szempontból korlátos, de most azt látjuk, hogy hogy ez a szélsőség még nem haladja meg ezeket a ezeket a kapacitásokat.

[00:11:05]Rendelkezünk megfelelő kapacitás tartalékokkal.

[00:11:07]Hova kerül a partiszűrésű kutakból a víz?

[00:11:09]Mi a második lépcső?

[00:11:11]Ugye a kutakban megtermelt vizet egy úgynevezett gyűjtőhálózatban fogjuk össze, egy nagy gyűjtővezetékrendszerrel gyűjtjük össze.

[00:11:19]Ezek a gyűjtő vezetékek szállítják a vizet a nagy gépházainkba, főbetláló gépházainkba, és innét kerül ugye a fogyasztókhoz.

[00:11:27]A gépházak ugye megfelelő nyomászintre állítják be a vizet, és eljuttatják gyakorlatilag azokba a vedencékbe, illetve fogyasztói csapokhoz, ahol már alapvetően felhasználható ez a ez a víz.

[00:11:37]Nyilván közötte még nagyon sok minőségi kontroll van, számos olyan ellenőrzési pont van, ami amik most még fokozottabban figyelünk gyakorlatilag, hogy a hogy a vízminőségben ne történjen, ne legyen semmi olyan szokatlan változás, ami ami problémát okoz.

[00:11:51]Illetve hát mi is ugye ez alapján reagálunk azokra a változásokra, amik esetleg bármi kúteredetű vagy bármilyen szennyezés eredetű.

[00:11:58]Itt is el kell mondanom gyakorlatilag, hogy most sokkal szigorúbb, sokkal gyakoribb vizsgálataink vannak és nem tapasztaltunk még kedvezőtlen elváltozást.

[00:12:07]Tehát rendben van a vízminőség a korábbiakhoz képest a megszokott minőséget tudjuk szolgáltatni.

[00:12:13]A szigorú ellenőrzés az azt jelenti, hogyha egy partiszűrési kútnál valamilyen eltérést észlelnek, akkor azt kiveszik a betáplálásból?

[00:12:21]Attól függ, tehát az eltérés jellegétől függ.

[00:12:23]Tehát vannak olyan típusú eltérések, amiket viszonylag egyszerű kezelni.

[00:12:28]Fertőtlenítjük a kutat, visszávesszük a termelését, egy egyéb ellenző vizsgálat.

[00:12:34]Tehát vannak ugy olyan paraméterek, amik csak indikátor paraméterek.

[00:12:37]Alapvetően további vizsgálatokat igényel az, hogy pontosan lássuk, hogy mi indukta azt a mit jelez az a változás, ami ugye megjelent a kutba.

[00:12:44]Tehát valamikor csak egyszerűen tovább kell vizsgálnunk, és vannak olyan esetek, amikor be kell avatkoznunk, csökkentenünk kell a termelést, ki kell vennünk a az üzemből, vagy ne hagyj isten egyéb más fertőtlenítés, vagy egyéb más lépések is szükségesek ahhoz, hogy rendbe tudjuk tenni a a kutátal termelt vizet.

[00:13:03]Ezek ugye különböző protokollok alapján működnek.

[00:13:04]Itt minden egyes paraméternek külön-külön döntési fája van, és különkülön döntési mechanizmusok merint szerint haladnak a kollégák, és végzik el ezeket a feladatokat.

[00:13:15]Vízhozamot már kellett csökkentenünk egyes kutakba, főleg a régi kutakba, ahol viszonylag magasan van gyakorlatilag a a vízadóréteg a és közel került ugye most a Dunai felszíni vízhez.

[00:13:25]Ott le kellett az vissza kellett vennünk néhány kútba a termelést, de a kutyaink nagyon nagy része, több mint 97%-a az normál üzemben, zavarmentesen működik.

[00:13:36]Ugyannyit fogyasztunk el, amennyit megtermelünk, vagy kell tartalékot, puffert képezni és igen, akkor ez mekkora?

[00:13:41]A vízellátó rendszerben szerencsére van pufferelési lehetőség, tehát annak idején kiépítésre kerültek olyan viszonylag nagy tározó térfogatok, amik korábban sajátossága volt a rendszernek, hogy nem voltak még azok az intelligens megoldások, amik ma már azért része ennek a rendszernek, és nem tudta annyira intelligensen követni a rendszer a fogyasztás változásait, mint ma.

[00:14:00]Ezért ezeket a korábban megépített tárhozókat ma ilyen puffertérfogatként használjuk.

[00:14:07]És igen, tehát ebbe az időszakban gyakorlatilag ezeket a buffertérfogatokat magasabb százalékban használjuk ki, tehát egy erősebb tartalékolással működtetjük a rendszert.

[00:14:14]hogyha bármi műszaki meghívásodás történik, bármilyen leállás történik, akkor legyen néhány órányi tartalék amíg zavarmentesen tudjuk biztosítani a szolgáltatást, és közben el tudjuk végezni a a hibaelállítást, vagy bármi egyéb tevékenységet, de vannak olyan területek, amik intelligensen, gyakorlatilag nyilván műszaki berendezésekkel, gyakorlatilag az igényekhez igazített igazított betlálással működnek.

[00:14:38]Itt pedig nyilván gyakorlatilag az energiellátás biztonsága egy roppant fontos kérdés.

[00:14:41]És ugye azért izgalmas most ez a jelenlegi időszak, mert nem csak arról beszélünk, hogy csúcsvízigény van, hanem arról is beszélünk, hogy bizony energiaellátási krízish helyzet is van.

[00:14:50]Paksot meg kell állítani, ami nyilván számunkra egy óriási kockázat.

[00:14:54]Azért a vízellátásnak a folyamatos energiellátásra ugye fölökfogyasztás helyek függvényében, de egyes helyeken kritikus.

[00:15:01]Tehát nyilván ezek megfelelő besorolással rendelkeznek, és az energiaszolgáltatok pontosan ismerik, hogy hol vannak ezek a betállási pontok, és hol vannak ezek az energiavételezési pontok, ahol nekünk a folyamatos energiaszolgáltatás több betáplálási oldala, tartalék betáplálásokkal is biztosított.

[00:15:15]Ezeket ők is kiemelten kezelik és vannak azok a kisebb ellátási területek, ahol megfelelő tartalékokkal rendelkezünk, vagy ney isten mi is aggregátorokat telepítünk ahhoz, hogy a megfelelő üzembiztonságot fönn tudjuk tartani ebben az időszakba.

[00:15:27]Tehát a kulcsfontosságú szivattyúknak mindenképpen biztosítani kell az energiaellátást.

[00:15:31]A nem ilyeneknek azoknak pedig dízel agregátorokkal, hogyha megszűnik a központi, akkor beindítja.

[00:15:37]Hát vagy tudunk ugye néhány órát akár üzemenetet is engedni, mert egyébként egy tározó oldalról tudjuk biztosítani az igényeket, vagy pedig biztosítunk kint agregátorokat, hogyha kell, akkor be tudjuk indítani, szükségeset is tudjuk őket működtetni.

[00:15:48]Alapvetően nyilván arra készülünk, hogy folyamatos szolgáltatást tudjunk fönntartani.

[00:15:51]Hőség riadó idején ezt nem lehet elengedni.

[00:15:55]Ühüm.

[00:15:55]Hogyan osztják el a lakossági meg a közéleti fogyasztást?

[00:15:58]Elosztják egyáltalán, vagy mindenki azt kapja, amit csak elér?

[00:16:03]Hát ugye a vízellátór rendszer alapvetően egy útnevezett közösségi vízellátórendszer.

[00:16:06]Tehát olyan rendszer gyakorlatilag, amit ugye végigurítottak egy csövet az utcába, rákötötték az összes fogyasztót.

[00:16:12]Le tudok választani egyes fogyasztókat róla, és nyilván tudom kérni egyes fogyasztóktól, hogy csökkentse a fogyasztását, vagy ne Isten szüntesse meg.

[00:16:18]Ugye ez a vízkorlátozásnak vagy a igen tehát a vízkorlátozási rendszernek egy bevett gyakorlata gyakorlatilag, hogy bizonyos esetekben ugye bizonyos típusú fogyasztókat kérünk, hogy csökkents a fogyasztását, vagy akár ki is zárjuk a a fogyasztásból.

[00:16:31]De alapvetően ugye egy közösségi rendszerről van szó, együtt szenvedjük el ennek az előnyeit, hátrányait, közösen lát el bennünket, vagy közösen szenvedjük el azt, hogy probléma van.

[00:16:40]Ugye azért sajátos ez a rendszer, mert itt a gravitáció azért nagyon meghatározó.

[00:16:42]Nem olyan, mint az áram gyakorlatilag, hogy lekapcsolom a trafónál, és akkor egy egész körzet ugye kiesett, és mindenkit büntet a a túlhasználat általában, hanem itt, hogyha túlhasználat van, akkor általában így a legmagasabban lévő fogyasztókat bünteti először a a rendszer, oda nem tud már eljutni a víz gyakorlatilag.

[00:16:56]És hát minél nagyobb a gap, minél nagyobb a hiány ugye a vízből, annál több magasabban lévő fogyasztó szenved a vízhiánytól.

[00:17:04]A szélsőséges eset az, amikor leáll ugye a betálás, mert akkor mindenki, aki az adott területen van, az ugyanúgy víz nélkül marad.

[00:17:09]Ezt úgy kéne elképzelni, mint az egyszerű közlekedő edényt, hogy az emeleti tusulóban már nem tudja föltolni a nyomás a vizet és kész.

[00:17:17]Igen, igen.

[00:17:17]Igen.

[00:17:17]Tehát a víz vízszállításának sajnos ez egy így velejárója.

[00:17:20]A vízállítás a közlekedő edények elvén működik gyakorlatilag.

[00:17:22]És ebbe a rendszerbe illeszkednek be ugye a fogyasztók és befolyásolják ennek a rendszernek a működését avval, hogy mennyi vizet vesznek el, vagy hány csapot zárnak el.

[00:17:32]Van ellátási vagy a végéről nézve kikapcsolási prioritási sorrend a vízműveknél, hogy mi az, aminek mindenképpen kell vizet adni, és mi az, aminek nem mindenképpen kell?

[00:17:42]Természetesen.

[00:17:42]Tehát nálunk is ugyanúgy megvan gyakorlatilag a kietfogyasztóknak a listája, kórházak, szociális intézmények, gyerekinézmények mint kiemelt fogyasztók, ahol ahol nagyon magas prioritással kell ugye az ellátást biztosítanunk.

[00:17:54]mellette nyilván a lakosság stand ellátás az egy fontos feladat, a szociális vízigények biztosítása fontos feladat, hiszen minden minden lakosnak azért legalább 30 l vízhez hozzá kell férnie, még akkor is, hogyha csőtörés van, vagy szükség vízellátás van, vagy bármi hasonló.

[00:18:11]És utána utána épül föl gyakorlatilag ugye mindenki más különböző termelők, szolgáltatók és egyéb szervezetek, ők is különböző kategóriákra vannak bontva.

[00:18:17]És ez ugye igaz, gyakorlatilag amikor a különböző vízkorlátozási fokozatok elrendelésre kerülnek, akkor értelem szerint gyakorlatilag a azt mondom ugye vízzel könnyebben bánó, vagy az könnyebben elengedő fogyasztókat vesszük ugye először a korlátozás alá gyakorlatilag és nyilván ennek fünkvényében szigorodik a korlátozás, ahogy a vízigények és a úgymond a vízmérleg adja magát ebből a szempontból.

[00:18:40]De a szigorodókorlátozás az a gyakorlatban azt jelenti, hogy először kérnek és a végén meg fog jelenni egy villogó vízműves autó egy villáskulcsal akár meg is tud jelenni és el is tudja zárni egyes fogyasztóknál dedikált fogyasztóknál is tudja zárni igen alapvetően ez ugye nyilván gyakorlatilag kifejezett a nagyfogyasztókra és kifejezett nagy területekre vonatkozik teljes lezárást általában nem alkalmazunk hiszen azért szociális vízigényeket biztosítani kell de ezeket visszaellenőrizzük hogy hol milyen mértékben fogyasztják a vizet a vízhasználatok azok tényleg Tá legzodnak-e az elrendett korlátozási fokozathoz?

[00:19:12]Látja annak valami magyarázatát, hogy az első vízkorlátozási felhasználási kérések után egyes területeken kifejezetten növekedett a vízfelhasználás, más területeken meg nem.

[00:19:23]Ott mintogyha meghallották volna.

[00:19:25]Itt ugye arról van szó, hogy gyakorlatilag, hogy emberek vagyunk és nyilván különbözőek vagyunk.

[00:19:27]Tehát van, aki azonnal elkezd tartalékolni, mert meghallotta, hogy nem lesz.

[00:19:31]Ö és van, aki meg azt mondom, hogy ebből a szempontból sokkal szociálisabb és sokkal érzékenyebb, és és meghallja a kérésnek a valódi tartalmát, és elkezd takarékoskodni.

[00:19:41]Ugye, hogy is mondjam, mivel nagyon sok célra használjuk a vizet, ezért viszonylag könnyű vele takarékoskodni.

[00:19:48]Tehát ugye ez a ez a hányszor zuhanyzok le, mennyi mindenre használom, hányszor húzom le a WC-t, milyen egyéb célra használom a a vizet, föllocsolom vele az udvart, nem locsolom fele az udvarok autót, vagy csak kannából öntözök, vagyis laggal öntözök, ugye ezek ilyen óriási nagy különbségek, és nagyon nagy mennyiségű víz van mögötte különbségből gyakorlatilag, hogy ez hogy miként jelenik ugye meg igényként meg összességében.

[00:20:11]Aztán a megmért vízmennyiségből ugye a vízórán.

[00:20:15]Tehát egy egy azt mondom egy egy fogyasztói logikus gondolkodással, odafigyeléssel anélkül, hogy egyébként hiányozna a víz a háztartásomból, vagy hiányozna a víz az életemből, hogy komolyabb megszorításokat kéne egyébként a vízzel kapcsolatban tennem.

[00:20:32]nagyon jelentős mennyiségeket tudok csak azon spórolni, hogy nem hagyom hosszú másodpercig gömleni a vizet teljesen feleslegesen, amíg ide odamegyek a pohárért meg egyebekért.

[00:20:41]Tehát tehát tehát ebből a szempontból egy kis odafigyeléssel azt a 10-20-30%-ot, amik ilyenkor szükséges, azt nagyon könnyen meg lehet fogni.

[00:20:47]És azért látjuk azt, hogy vannak olyan területek, ahol komolyan veszik az emberek és és képesek ezt megjeleníteni, és meg is jelenik a vízfogyasztásban, hogy képesek voltak fogyasztást csökkenteni, és vannak olyan területek, ahol meg nem nagyon foglalkoznak evvel, mert mert mert vagy nem hallották meg, vagy nem jutott el hozzájuk az információ, vagy vagy nem is érdekli őket.

[00:21:07]Üüm, egy épesző ember egy olyan helyzetben, amikor más területen vízkorlátozás van, akkor mit tehet a saját területén?

[00:21:13]Tehát mi az, ami értelmes is, meg hatékony is?

[00:21:19]Azért kérdezem ilyen didaktikusan, mert hallottam olyan elméletet is a Facebookon, minden van, hogy tulajdonképpen ömlegethetem én a vizet, ez úgy is vissza fog jutni a Dunába, és akkor a víz körforgásával úgy odott tartunk, ahol voltunk.

[00:21:30]Mínusz, ami elpárolok.

[00:21:32]Hát most összességében egy ökoszisztémáról beszélünk, tehát nyilván gyakorlatilag ugyanazt a vizet használjuk most már ugye évmilliók óta.

[00:21:38]Ez ez ez az igazság.

[00:21:38]Több se kevesebb.

[00:21:40]Se több se ebben a rendszerből nincs több víz.

[00:21:42]Gyakorlatilag ugyanannyi víz van.

[00:21:43]Az, hogy most nincs itt víz és nincs a Dunában víz, az nem jelenti azt, hogy az ökosisztémából hiányozná ez a víz, ez nyilván ott van gyakorlatilag párába, felhőbe, a tengerekbe, az egyéb más gyűjtöterületeken, vagy éppen óriási viharok képébe.

[00:21:55]Ugye most éppen Chillá, Chilében meg Texasban volt szélsőségesen óriási eső, ami óriási károkat okozott, meg több 100z embernek a kitelepítését okozta.

[00:22:04]Mi pedig itt szenvedünk gyakorlag hiányától.

[00:22:05]Tehát sajnos a ezek a területi eltérések, ugye a vízhez való hozzáférés, ez egy ez egy óriási problematika.

[00:22:12]Korábban is erről sokat beszéltünk, ugye a legutóbb talán az árvíz kapcsán merült ugye ez föl gyakorlatilag, hogy néha több, hát most éppen ugye azzem vegyük el, hogy kevesebb, de ez része ennek az ökoszisztémának.

[00:22:22]És igen, ebből a szempontból az, hogy én megtakarítom vagy elfolyatom, az azért kihat erre a rendszerre.

[00:22:26]Tehát oké gyakorlatilag, hogy nem a gyűri lakos fogja megérezni azt, hogy most én itt folytatom a vizet, vagy nem a váci lakos fogja ezt megérezni, mert el vannak választva ezek a rendszerek.

[00:22:37]De összességében azért mégis arról beszélnek, hogy a tudatosabb felhasználás, a takarékosabb felhasználás ebben az ökosztében mégis többet hagy a többiek számára.

[00:22:45]Tehát tehát összefügg minden mindennel, nem tudunk emellett elmenni.

[00:22:49]És ezek a vízmolekulák, ezek ezek nagyon szorosan összekötnek mindannyiunkat Afrikától Európáig.

[00:22:54]Tehát azért látni kell azt gyakorlatilag, hogy a vízhez való viszonyunk, a vízzel való bánásunk az kihat erre az egész rendszerre.

[00:23:00]És ugye a azt mondjuk, hogy mi európai módon használjuk a vizet.

[00:23:04]És ennek egy ilyen jellemzője gyakorlatilag, hogy egyébként jól el vagyunk avval, hogyha ilyen 80- 100 l víz fejenként rendelkezésre áll egy háztartásba, és télen tavasszal össze gyakorlatilag evvel nincs is probléma, de nyáron ez a 80- 100 l ez elkezd kevés lenni, és elkezdünk használni 150 meg 200 l gyakorlatilag nyilván az egyéb vízhasználatok, az egyéb vízigények miatt, ami nem jó.

[00:23:23]És nyilván így összességében azért pont ez a probléma gyakorlatilag, hogy az igények merítik ki a kapacitásokat és nem a kapacitásokkal van a probléma.

[00:23:30]Bár persze így amikor látjuk, hogy Duna alacsony, akkor bizony kapacitások kérdéséről is beszélni kell.

[00:23:36]Budapest budapesti vízművek ellátási területe az a város határral végetér.

[00:23:41]Nem, egy kicsit kicsit nagyobbak vagyunk.

[00:23:42]Ugye Kisoroszítól egészen 103ombattáig szolgáltatunk.

[00:23:47]Nagyjából két és fél millió embert lát el a fővárosi vízművek.

[00:23:49]11 nagyváros lát mi Budapest környéken.

[00:23:53]Ez azt jelenti, hogy ez a fővárosi vízműveknek a hálózatán történik.

[00:23:59]Vannak önálló hálózatok, tehát ahol most ugye problémánk van, például Dunabogdány, ez egy teljesen önálló hálózat, gyakorlatilag sajnos nincs összekötve a fővárosi rendszer, ez egy óriási probléma, mert ott a kimerülés az ott helybe okoz problémát.

[00:24:09]És ugye ez miatt kellett egyébként Dunabokdában épp a mai napon nekünk is elsőfokú vízkorlátozást kérnünk az önkormányzattól, hogy rendeljen el, mert ott is az igények és a kapacitások bizony kezdenek kimerülni, és ez kezd minden nagy problémává válni, de alapvetően a szolgáltatás más területein összefüggő rendszereink vannak, és ott tudjuk ezt a offert használni gyakorlatilag, ahol kicsit több van, azt nyilván el tudjuk tenni oda, ahol szükség van rá, ahol korlátozást kell elrendelni.

[00:24:36]az előbb mondta, hogy éppen Dunabogdányban, aminek önálló rendszere van ott, annak az az egyszerű oka, hogy több a fogyasztás, mint ami a helyi kitermelési kapacitás.

[00:24:45]Alapvetően ugye ennek is egy protokollja van.

[00:24:48]Ugye alapvetően a kapacitások és az igények arányából határozzuk meg azt a szintet, amikor kérnünk kell az önkormányzattól ugye az elrendelést.

[00:24:56]Ez egy önkormányzati rendelet alapján működik, de nyilván a vízművek rakja ennek a műszaki tartalmát össze.

[00:25:01]A cél ugye az, hogy hogy a folyamatos szolgáltatás fenntartását biztosítsuk.

[00:25:07]Tehát nem korlátozási tervről van szó, hanem a folyamatos ellátás biztosításának a a feltételeiről.

[00:25:12]És ugye amikor a kapacitások kimerülnek, akkor ugye a folyamatos ellátás feltétlenelnek a biztosítása az, hogy az igényeket próbáljam kontrollálni és az igényeket próbáljam azon a szinten tartani, ami még belefér a kapacitásokba.

[00:25:23]Tehát így ebbe az állapotba gyakorlatilag nyilván sokkal intenzívebb kommunikációk kell, meg kell értetni a fogyasztókkal azt, hogy miért fontos az, hogy egy kicsit takarékoskodjanak és ugye el kell találnunk azt a szintet, hogy ki tudjuk elégíteni az igényeket, és tartósan fönn tudjuk tartani a szolgáltatást.

[00:25:39]Egy vízhálózat szolgáltatását, azt könnyebb újraindítani, mint mondjuk egy atomerőművet.

[00:25:43]Ha megjön a víz, akkor megjön a nyomás és akkor fölmegy a második emeletre is, mert hogy közlekedő edény ilyen egyszerű.

[00:25:49]Hát egy kis vízálátó rendszernél viszonylag egyszerű.

[00:25:51]Tehát ahol egy cső, ne agy isten van még egy medence is a végén.

[00:25:54]Ott viszonylag egyszerű gyakorlatilag, mert a medence azért kiviszi a levegőt.

[00:25:57]Ugye a az ellevegősödött vízellátó rendszerben azért nagyon sok veszély van, és nagyon sok kockázat van, főleg egy régi csőhálózaton gyakorlatilag a rendszerből beszoruló levegő az nyomás lökéseket, nyomás hullámokat, úgynevezett kalapácshatást idéz elő, és ez nagyon könnyen fölrobbantja a rendszer, szétrobbantja a csöveket.

[00:26:13]Tehát egy rendszervisszatöltés, egy rendszerüzembehelyezés, az egy nagyon óvatos tevékenység.

[00:26:18]Nyilván nem olyan összetett, mint egy atomerőműzet.

[00:26:22]Rengeteg rendszert kell egymás mellett is kiegyensúlyozottan és jól együttműködtetni.

[00:26:26]Vizelór rendszerben viszonylag kevés ez a komplexitás, de ha rosszul csináljuk, akkor abban nagyon sok csőtörés lesz és ellátási zavar lesz a végén.

[00:26:34]Tehát nem üzembe helyezzük, hanem tőkretesszük a rendszert.

[00:26:38]megpróbálna nekem elmagyarázni a kalapács hatást, de addig tudtam elképzelni, hogyha a rendszerben levegő van, ami ugye összenyomható, és ha bemegy a víz, ami ugye nem összenyomható, akkor a víz elkezdi összenyomni ezt a levegőt, és kiszorítja valahova, és amikor a víz nekimegy a vezeték falának, azt töri el, vagy hogy kell elképzelni?

[00:26:54]Nagyjából igen.

[00:26:54]Tehát mivel gyakorlatilag ugye több fázisú anyagok helyezkednek el, hogy csőbe gyakorlatilag és elkezdjük betölteni azt a szilárd fáz, ami ugye a víz ergo gyakorlatilag az összepréseli a levegőt.

[00:27:05]A levegő ugye egy egy hullámmozgás mentén sűrűsödik, illetve illetve visszapattan tulajdonképpen a csőfalról.

[00:27:14]Ez elő tud idézni olyan nagyon rövid idejű, nagyon magas nyomáshullámot, nyomástüskét, amit egyszerűen nem bír el a rendszer.

[00:27:23]Tehát egy-egy ilyen nyomáslengés gyakorlatilag a víz ugye eltérő a vízbe a nyomás hullámnak a terjedési sebessége, mint a levegőbe a nyomás hullámnak a terjedési sebessége, és ez a különbség tud összeadódni gyakorlatilag és extrapolálódni.

[00:27:38]Akár több 100 báros nyomáshullámokat is létre hozni.

[00:27:41]Ezek ilyen nagyon mikroszekundumos idő alatt föllépő nyomáshullámok, de bőven elegendők ahhoz, hogy akár a legerősebb cseveket is fölrobbantsák.

[00:27:50]Tehát ebből az következik leegyszerűsítve, hogy nem kéne hagyni, hogy a vízékeink ellevősödjenek.

[00:27:54]Így van.

[00:27:57]Így van.

[00:27:57]Így van.

[00:27:57]Ezért fontos gyakorlatilag a szolgáltatás folyamatos fenntartása, hogy ezt a biztonságot ezt az üzenbiztonságot fel lehessen tartani.

[00:28:05]Milyen állapotban van a mi hálózatunk itt Budapesten?

[00:28:10]Erő ugyes szintén viszonylag sok üzenetet fogalmaztunk meg az elmúlt időszakban van egy azt mondom egy 13 éves adósságunk.

[00:28:15]Tehát az elmúlt 13 évben sajnos rengeteg olyan felújítási feladat halasztásra került, ami nagyon fontos lett volna, hogy elvégezzük, de nem volt rá forrás, ugye nem kaptunk rá megfelelő fedezetet, és így egyszerűen gyakorlatilag éveken keresztül torlódtak ezek a ezek a felújítások.

[00:28:30]Ma a budapesti víziközmű hálózatnak az átlag életkora 50 év fölött van.

[00:28:34]Nagyon öreg.

[00:28:37]Rengeteg nagyjából 3 vagy 400 km olyan vezetékünk van, ami 100 év fölötti, és még több 10 km, ami 130 év fölötti.

[00:28:45]Tehát nagyon öreg vezetékekkel rendelkezünk.

[00:28:46]Meglepő módon a 130 év fölötti még bent lévő vezetékeink viszonylag jó állapotúak, azokkal viszonylag sokat foglalkozunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy azok nem rosszak.

[00:28:54]De sajnos az 50-60 éves vezetékek, amik egyébként tipikusan Budapest, nagy Budapest fejlődések, lakótelepítésekkor 50-60-as években nagyon nagy mennyiségben több 1000 kmbe épültek be, ezek azt mutatják, hogy az élettartamuk végére jutottak.

[00:29:08]Rengeteg meghíbásodásunk van ezeken a csöveken, ami azért probléma, mert tudjuk, hogy tudtuk már ez, hogy ezekkel a csevekkel foglalkozni kéne, de nem tudtuk ugye megtenni ezeket a felújításokat.

[00:29:17]ergomy hegyekbe állnak ezek a ezek a problémák és vannak olyan szakaszok, ahol már lassan annyit költünk a hibójavításokra, amiből föl lehetett volna újítani egyébként ezeket a csöveket.

[00:29:25]Tehát egyrészt viszi a pénzt, ugye az állandó javítás fottozgatás az viszi a pénzt.

[00:29:31]Nem ár rendelkezésról egyszer akkora mennyiség gyakorlatilag, hogy felújítást lehessen belőle csinálni, mer mindig apránként ugye el kell költeni a javításokra.

[00:29:38]Másrészt pedig gyakorlatilag ezek a ezek a csövek az ilyen szélsőséges üzemállapotokban, azokat a terheléseket, amik a többletfogyasztásokból erednek, hiszen ilyenkor megnő a vezetékekbe a sebesség, sokkal gyakrabban nyitogatjuk a csapokat, egy istután egyszerítjük a csapokat, tehát bizony nyomáshullámokat indít.

[00:29:53]Ezek újabb meghívásodásokat szenvednek el.

[00:29:56]Ergo gyakorlatilag egyes területeken vízhiányokat okoznak a javítás idejére.

[00:29:59]Ott ugye probléma van.

[00:30:03]Tehát tehát ez azt az állapotot bizony javítani kellett volna.

[00:30:05]És nem beszélek még arról a szempontról, hogy sajnos ezeken a csöveken az apró hibákon elszivárgó víz, tehát ami nem jön föl a felszíre, nem vesszük észre, csak különböző műszeres vizsgálatokkal lehet kideríteni.

[00:30:16]Ezeknek egyre nagyobb a száma, tehát egyre több az elszivárgó víz, és ez a sokat emlegetett nem számlázott víz, ez hát országos szintén ez a 25% Budapesten kicsit jobb, 16% környékén vagyunk, de ez nem dicsőség.

[00:30:29]Ez alapvetően nyilván egy folyamatos munkának az eredménye.

[00:30:34]De ez rontja gyakorlatilag a hálózatba táplált víz hasznosulását, hiszen jelentős mennyiségű víz nem jut el a fogyasztóhoz, nem tud a fogyasztóhoz kerülni, mert előtte már a talajba szivárog, vagy vagy egyéb helyekre kerül.

[00:30:47]Mi az értelmes felújítási sorrend?

[00:30:47]A legrosszabbal kell elkezdeni, a központival kell elkezdeni, a kritikus szakasszal kell elkezdeni?

[00:30:54]Hogyhogy hogy számolják?

[00:30:59]Most már odáig eljutottunk gyakorlatilag, hogy van egy úgynevezett kockázati modellünk, amiben a kockázati modellben gyakorlatilag az összes általunk üzemeltetett vezetékszakasz össze van gyűjtve.

[00:31:10]És hosszú évek alatt gyakorlatilag kialakítottunk egy 70 paraméteres kockázati mátrixot.

[00:31:14]Azt állapítottuk meg, hogy 70 olyan paraméter van, ami ebből szempontból kockázatot jelent a csőtörés bekövetkezése szempontjából.

[00:31:25]Ezeknek különböző valószínűsége és különböző szorzata adja azt, hogy tulajdonképpen minden ez a hatalmas táblázat, ez gyakorlatilag sorrendbe van állítva.

[00:31:32]Tehát látjuk azt, hogy mik azok a legkockázatosabb vezetékek, amik legnagyobb valószínűséggel fognak meghibásodni, vagy a legnagyobb valószínűséggel kell gyakorlatilag oda rekonstrukciót tenni.

[00:31:41]Most is nyilván van valamennyi pénzünk rekonstrukcióra.

[00:31:44]Nyilván a táblázat elején lévő csöveket, azokat igyekszünk ezekből a forrásokból kezelni.

[00:31:49]Hát bízunk abban, hogy egyre több forrásunk lesz és egyre több a táblázat elején lévő vezetéket tudunk majd rendbe tenni és kicserélni.

[00:31:58]De most nagyon nagy a gap, tehát most a táblázat azt mondom, hogy első 2-300 sorával már foglalkozni kellett volna, de még nem tudunk, tehát még nyilván itt ugye forráshiányaink vannak.

[00:32:10]És sajnos ugye ér utól közben a többi is, és kerül abba a stádiumba, gyakori bizony cserére szorulna és felújításra szorulna.

[00:32:19]Nem lehet amellett se elmelni, hogy nem minden vezetéket kell ész nélkül azonnal cserélni.

[00:32:22]Tehát ugye azt is látni kell, hogy azért pont ez a az alacsony vízállás mutatja meg, hogy bizony klímaváltozásra készülni kell.

[00:32:27]Ugye ha kicseréljük a csövet, akkor ugyanazt a műszakiállapotot kapjuk, ami korábban volt.

[00:32:32]Ennek nem biztos, hogy arra van szükségünk.

[00:32:34]Ugye látjuk azt, hogy ahhoz, hogy biztonsággal működjön ez a rendszer, ehhez bizony kapacitásokat kell fejleszteni, biztosítani kell azokat a nehogy is nagyobb átmérőket, több kutat, több ellátó rendszert, több gépházat, több medencét, ami kell ahhoz, hogy ez biztonsággal működjön.

[00:32:50]Tehát be kell hoznunk egy fejlesztési feladatot is ebbe a rendszerbe.

[00:32:51]Meg kell valósítani azokat a fejlesztési többletkapacitást biztosító beruházásokat, amik a amik a az ilyen szélsőséges esetekben nagyobb bizbiztonságot tudják garantálni.

[00:33:00]Ez pedig azt jelenti, hogy esetenként nem a rekonstrukció lesz a feladatom, hanem hogy nagyobbat építsek, erősebbet építsek, többet építsek.

[00:33:07]És nyilván, hogyha hozzányúlok ahhoz a szakaszhoz, akkor tudnom kell, hogy ott egyéb forrásokat kell bevonnom a fejlesztési feladatok elvégzéséhez.

[00:33:14]Tehát össze kell mosnom ezt a két feladatot, és együtt kell végeznem ahhoz, hogy jó legyen ez a rendszer, és a későbbi igényeket is megbízhatóan tudja kiszolgálni.

[00:33:22]De hogyha kockázatelemzés alapján dolgoznak, akkor ez azt jelenti, hogy ott is neki fognak állni, ahol én, mint járók elő nem tudok a felszínen hibát látni, mert az még nem következett be.

[00:33:34]Ez így van.

[00:33:34]Ez így van.

[00:33:34]Ez így van.

[00:33:36]Természetesen nem, tehát nem nem indukálhatja, tehát hogy ha ha csak a hiba alapján megyek, akkor a hibát követek el, mert nagyon sok más szempontot nem veszek figyelembe.

[00:33:44]Például a városfejlesztés, a felszínfejlesztés közlekedés fejlesztés igényeit, például a az egyéb kapacitásoknak a változó igényét, és nagyon sok olyan fontos szempontok akkor nem kerül bele gyakorlatilag, ami ami egyébként megóvadtól, hogy nagy isten 5-10 év múlva újra föl kelljen ásnom.

[00:33:57]Tehát lehetőleg ezeket a feladatokat, ezeket az igényeket össze kell lapátolnom egybe, gyakorlatilag együtt kell tudnom kezelni, és egyszerre, amikor nekiállok, akkor egyszerre kellene megoldást adnom.

[00:34:07]Ühüm.

[00:34:07]Miből kell ma csövet építeni?

[00:34:10]Acélból, vasból, betonból, azbest ethernitből?

[00:34:13]Miből?

[00:34:15]Hát ugye azt mondom, hogy van most már egy 160 éves tapasztalatunk, és nagyon sokféle fajta csövet kipróbáltunk, mert mindig voltak különböző divathullámok, és mindig jöttek újabb megoldások, amire amire valaki azt mondta, hogy na majd ez lesz a tuti, és ez lesz a nagyon jó megoldás.

[00:34:26]És sajnos az időben bizonyította, hogy 50-60-0 100 év alatt azért kiderült, hogy hogy nem tuti megoldás.

[00:34:32]Ö két olyan csőanyag van, amit amire ma azt mondjuk, hogy nagyon nagy biztonsággal tudjuk használni.

[00:34:38]Van több is, nyilván gyakorlatilag a kereskedőforum nagyon sokféle fajta csövet lehet használni.

[00:34:44]Ebbe a budapesti környezetben mi kettőre mondjuk azt, hogy ideális.

[00:34:46]És ugye az egyik ez az új típusú műanyagok ugye a KP csevek főleg ezekből is gyakorlatilag a bevonatott KP csevek amik nagyon előösen használhatóak különböző típusú feladatokra vagy pedig az úgynevezett gömbörafitos öntött vascső ez ugye a vízellátása igaz ugyanez megvan gyakorlatilag nyilván csatornára megvan minden más közműre is ez a gyakorlat ez alapvetően nyilván az utóbbi idők igényei elvárásai és követelményei mentén illetve hát azt mondom hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján is behozott tapasztalatok alapján került kiválasztásra ra és azt látjuk, hogy ez ez egy jó döntés volt az elmúlt 20 évben.

[00:35:20]Ezek tényleg megbízhatóan hozták azokat a paramétereket, amiket elvártunk tőle.

[00:35:24]Ezt ma már el is fogadja mindenki, tehát nagyjából egységesebb a szakma is, egységesebb a döntéshozók köre is.

[00:35:34]De hát azt mondom, hogy a a mennyiségekkel még nem tartunk, ott ahol kellene alapvetően maga a feladat nem műszaki kérdés, tehát nyilván inkább finanszírozási problémáról van szó.

[00:35:43]Amikor bevonatolt műanyagcsövekről beszélünk, akkor kell számolniuk a a lakosságnak a béli meggyőződésével, hogy rettegünk a műanyagoktól, mert hogy annyit hallunk a mikro műanyag biztos, ezt a kérdést is vizsgáljuk folyamatosan.

[00:35:55]Ö Budapesten ugye készült el az a korábbi időszakban hát még a jogszabály változása előtt gyakorlatilag ugye egy projekt keretében külön vizsgáltuk ezeket a típusú szennyezőket hiszen tudtuk hogy bevezetésre kerül és tudtuk hogy meg fognak jelenni ezek a követelmények a vízminőségek területén alapvetően igazolta a projekt az hogy ilyen típusú szennyezők ezekbe a típusú rendszerekbe amiket mi alkalmazunk és használunk nincsenek tehát ezek a rendszerek úgy vannak kitalálva és nem véletlenül kaptak közegészségügyi engedélyt hogy ezekből lehet biztonságos közcillú vízelvezető vízelátórendszert, vízelátó és vízelvezető rendszereket építeni.

[00:36:34]Milyen forrásból lehet megfinanszírozni a hálózati rekonstrukciókat?

[00:36:36]Nekünk kell csinálni, mert végül is a saját vizünk mi fogjuk meginni, vagy az Európai Unió ad erre valamit?

[00:36:46]Hát igen, tehát ha hosszú távon gondolkodok, akkor ugye a vízellátó rendszer és annak a megújítása, tehát a rendszer működtetésének és megújításának a költsége, az benne kellene, hogy legyen a összességében a vízik közműszolgáltatának a büdzséjébe.

[00:36:58]Ez a büdzsé sok tételből állhat össze.

[00:37:03]Tehát nyilván az egy szakmapolitikai kérdés, hogy milyen díjrendszert, milyen díjstruktúrát és milyen díjokat építek föl.

[00:37:08]Az egy fontos lába nyilván a a szolgáltató bevételének, de nem feltétlenül kell kizárólagosan ebből működni.

[00:37:17]Lehet mellette különböző egyéb támogatásokat, incentíveket, egyebeket működtetni.

[00:37:23]Tehát lehet úgy kezelni ezt a dolgot gyakorlatilag, hogy több forrásból teszem össze.

[00:37:26]De azt is látjuk, hogy az egyéb források azok eléggé bizonytalanok.

[00:37:29]Tehát összességében azért a a források rendelkezésre állása az egy az egy fontos feladat lenne.

[00:37:34]Amikor ugye a villamos rendszernél meg a gázellátásnál bevezették a rezsicsökkentést, akkor azonnal adta magát a kérdés, hogy nyilván kormányzati oldalról kompenzálni kell azt a kieső bevételt.

[00:37:44]És oké, gyakorlatilag, hogy a lakosság kevesebbet fizessen, de egyébként a szolgáltatás ne kerüljön veszélybe, ez meg is történt.

[00:37:49]Tehát nyilván a gáznál és a villamos energiánál ez azonnalási problémákat tudott volna okozni.

[00:37:53]A vizálható rendszer pont a tartaléka és egyébként pont az igények és a kapacitások rendszeres ingadozása miatt ez nem került elő.

[00:38:00]Ez miatt gyakorlatilag a kompenzáció nem történt meg.

[00:38:02]Megtörtént a díjcsökkentés.

[00:38:04]Tudomásul vette mindenki, hogy nincs forrás a felújításokra, rekonstrukciókra, és senki nem pótolta ezeket.

[00:38:09]Tehát hagytuk lepusztulni ezeket a rendszereket.

[00:38:11]Oké, gyakorlatilag, hogy ugye a működés biztosított volt, de egyszerűen nem lehetett azokból a forrásokból, nem lehetett rezicsökentett díjakból nem lehetett gyakorlatilag a felújításokat biztosítani.

[00:38:22]Amikor eljutottunk odáig, hogy az energiaválság miatt már a működésre sem volt elegendő a vízdíjbevétel, mert sajnos ez volt ugye 22-23-ban, akkor szembesültünk abban, hogy muszáj valamit csinálni a vízdíjakkal, és akkor se a kompenzáció került ugye szóba, hanem akkor ugye nem lakossági díjak szenvedtek el egy nagyobb emelést.

[00:38:40]Tehát én úgy gondolom, hogy eddig igazából a a kormányzat nem tett le semmit abba az irányba, gyakorlatilag, hogy márpedig ezt a forrást támogatásként vagy más formá biztosítja a szolgáltatóknak.

[00:38:50]Ergo valószínűleg a díjpolitikában kéne olyan megoldást találni, hogy összességében a díjbevétel biztosítsa a szolgáltatók számára egyrészt a működtetés, másrészt a pótlásfelújításnak a feladatait.

[00:39:02]Természetesen amiről beszéltem, hogy nyilván itt van egy nagyon komoly fejlesztési igény, az pedig ugye lehet egyéb más uniós forrásokból, sok minden egyéb forrásból, hiszen a fejlesztési feladatokra az unió azért eddig is kifejezetten tudott célja forrásokat hozni, és ezek nyilván fontosak, tehát egy klímaváltozással való felkészülés az az nyilván egyéb más pályázati pénzekből is kiegészíthető, vagy kell tudni kezelni.

[00:39:24]Van-e arra valamilyen képletünk, hogy mondjuk 100 Ft vízdíjből mennyi volna a kitermelés költsége, mennyi volna magának a terméknek, a víznek az ára, mennyi volna a szükséges felújítási tartalék, és mennyi volna mondjuk a profit?

[00:39:39]Hát itt jön be az a kérdés gyakorlatilag, hogy ez nyilván minden egyes szolgáltatás, sőt azt mondom, minden egyes víziközmű rendszernél más és más, hiszen más-más rendszerek vannak.

[00:39:46]Van ahol több kút, több hálózat, kevesebb szivattyú, van ahol nem kell annyit szivattyúzni a vizet, mert síkterület.

[00:39:54]van ahol sokkal többet kell szivattyúzni, mert föl kell vinni a helytetőre.

[00:39:56]Tehát ebben a szempontból a rendszerekben óriási különbségek vannak.

[00:40:00]És itt igazából politikának kell eldönteni, hogy rendszerszinten akar díjakat képezni, és akkor szolgáltatóként lehet díjat megállapítani.

[00:40:05]Tudomásul kell venni, hogy ilyen esetben gyakorlatilag a nagyvárosok előnyben vannak, hiszen nagyvárosok sokkal több fogyasztót sokkal hatékonyabban szolgálnak ki.

[00:40:11]Ergő egy nagyvárosnál a méretgazdaságosság sokkal olcsóbb díjat fog eredményezni.

[00:40:18]Viszont a másik oldalon a kistelepülések el fogják szenvedni azt, hogy viszonylag kevés fogyasztónak kell meg fedezetet nyújtani.

[00:40:24]Az ő vízdíjüknak kell fedezetet nyújtani.

[00:40:27]Hát ergó hasonló költségekre, tehát óriási víz különbségek tudnak kialakulni.

[00:40:30]És azért volt erre példa a 90-es években azért ezt végigszenvedtük.

[00:40:34]Az, hogy eljutottunk 12-ben a rezsicsökkentésig, részbe gyakorlatilag ennek volt köszönhető, hogy óriási különbségek voltak már a vízdíjakban.

[00:40:41]Ezt szerintem egy józpolitikusnak mérlegelni kell és kezelni kell.

[00:40:43]Tehát muszáj gyakorlatilag egy díjkégyenlítés való a szolgáltatók között, és kell tudni kezelni azt, hogy kis településen is finanszírozható és fenntartó legyen a szolgáltatás, ne csak a nagy településen.

[00:40:53]Ühüm.

[00:40:53]Elméletileg egy szolgáltató szempontjából kezelhető volna, hogyha volna egy alapvízjukosultság, amit megiszunk, amit főzünk, amivel tusolunk, egy észszerű mennyiség, amit egy nyomott áron adnának, és minden, ami efölött van, az pedig piaci áron.

[00:41:08]Tehát ezt tudnák kezelni.

[00:41:10]Hát ugye a díjpitika, ha erről beszélek, akkor nyilván erre erre kell, hogy lehetőséget biztosítson.

[00:41:16]Európában nagyon sok jó példa van, tehát számos olyan országban, ahol egyébként ezt ma is működő modellben működtetik, és igenis rászoruló fogyasztóknak különböző kedvezményeket, különböző neagy isten egész más díjstruktúrát tudnak biztosítani, mint az átlagos fogyasztónak.

[00:41:32]Tehát ebből a szempontból teljesen egyértelmű, hogy valahol különbséget kell tudni tenni a fogyasztó között.

[00:41:37]Ugye az egy az egy elfogadhatatlan nonszens dolog gyakorlatilag, hogy egy egy kis nyugdíjas a a panell lakásában gyakorlatilag ugyanazon az áron veszi a vizet, mint egyébként valaki a a medencét tölti, a gyepet locsolja, mit tudom én, mindent ugyanaz az áron engedhet meg magának.

[00:41:51]Tehát ez ez biztos, hogy nem jó.

[00:41:53]Igazságtalan ez a rendszer.

[00:41:55]Sőt, tehát a mai magyar rendszerben, ebben a rezsicsökentett rendszerbe is sajnos benne van, hogy majdnem 4000 különböző lakossági vízdív van Magyarországon.

[00:42:02]Van olyan lakossági fogyasztó, aki 70 vagy 80 Ft-ot fizet, és van olyan, aki 1700-at.

[00:42:09]És igazából a kettő között nincs az a különbség, hogy a 90-es években gyakorlatilag idáig jutott el a a döntés hozzáat gyakorlatilag, hogy az akkori önkormányzatok ilyen díjakat állapítottak meg.

[00:42:18]Tehát ma gyakorlatilag az 1700 Ft az több, mint a nem lakosság.

[00:42:23]Tehát azon a településen gyakorlatilag érdemes vállalkozónak lenni, mert vállalkozóként kevesebbet kell fizetni, mint lakossági fogyasztóként.

[00:42:27]Míg ugye fordítva gyakorlatilag ugye egy olyan telepis, ahol alcs a lakossági vízdíj, ott meg próbál mindenki elmenekülni a nem lakossági díjak erről.

[00:42:36]Ühüm.

[00:42:36]Budapesten ahhoz, hogy meglegyen a szükséges felújítási tartalék, az amortizáció meg minden, mennyi lenne egy köbméter víz, hogyha ezt piaci alapon lehet neki?

[00:42:46]Azt mondám, hogy a környező országok á igazodó árat lehetne itt is bevezetni.

[00:42:50]Így azt látni, azért van eltérés ebből a szempontból.

[00:42:52][torokköszörülés] Ugye csehek egy nagyon jó példa, gyakorlatilag egy nagyon komoly reformot toltak végig itt az elmúlt években.

[00:42:58]Igaz, hogy privatizálták a vízműveiket, amitől azért félünk, de látszik, hogy azért van rá olyan megoldás, ami mentén tud működni egy akár egy privatizáció is.

[00:43:05]De egyébként állami vízműként is, állami modellként is nagyon jól tud működni.

[00:43:09]Önkormányzati modellként például Bécs-ben gyakorlatilag nagyon jól tud működni egy ilyen rendszer.

[00:43:13]Hasonlóan azért a tőlünk térre, illetve nyugat egyéb országban.

[00:43:15]A szlovén például is ebből a szempontból nagyon jó.

[00:43:18]Német német példát szoktam előhozni.

[00:43:21]Németországban nagyon ügyesen fogták meg gyakorlatilag azokat az egyéb célú vízhasználatokat és az vízhezhez való egyéb szempontokat, amik amik lényegesek.

[00:43:27]Ugye sokat beszélünk itt a a csapadék kérdéséről meg, hogy a csapadékvíz most a terhelési vizet vagy nem terhelési vizetés az milyen problémákat okoz egyébként a rendszerbe.

[00:43:35]A németek egész egyszerűen gyakorlatilag a burkolt négyzetméter alapján kifizettetnek egy egy csapadékelési díjat mindenkivel, akinek burkolt négyzetmét van.

[00:43:42]Ergo mindenki arra van ösztönözve, hogy zöld felületei legyenek és a talajba tárolja a vizet, és ne elfolyassa meg eltüntesse.

[00:43:46]De ez abból indul ki, hogy ami burkolott, az biztos, hogy a csatornába fog menni.

[00:43:51]Amit amit elburkolok, az biztos gyakorlatilag, hogy problémát fog okozni.

[00:43:53]Ergon nagyon gyorsan el akarom vezetni, és meg akarok tőle szabadulni.

[00:43:57]Ugye sokat beszélünk erről, hogy gyakorlatilag alap alapvető cél lenne, hogy azokat a csapadékokat, amik lehullanak, ne engedjük lefutni.

[00:44:01]Tehát ugye ne a burkót négyzetméterket növeljük, hanem próbáljuk meg a talajba, vagy ha abba nem megy gyakorlatilag legalább vízgyűjtőkbe, ciszternákba tárolni azokat a vizeket, hogy később föl tudjuk használni és ne okozzon problémát a hiánya.

[00:44:16]Tehát ez elvileg ez működhető olyan rugalmasan, hogyha én a kertemben felszedem a burkolatot és ott beültetem cserjékkel, akkor bemehetek a víznűhöz és azt mondani, hogy tessék, csökkenteni kell a vízdíjamat.

[00:44:26]Hát Németországban igen.

[00:44:26]Nálunk még sajnos nem.

[00:44:28]Sajnos ugye nálunk nincs ilyen megkülönböztetés.

[00:44:30]Én bízom benne, hogy előbb-utóbb majd lesz meg előbb-utóbb lehet olyan díjrendszert létrehozni Magyarországon is, ami ami ezt támogatja.

[00:44:35]És igen, tehát hogy a a az egésznek a lényege az, hogy mire motivál.

[00:44:39]Tehát ilyen díjrendszer úgy gondolom, hogy legfontosabb hatása az, hogy mire motiválja a fogyasztót.

[00:44:41]Ha jól tudjuk megfogni és jól tudjuk összerakni ezt a ezt a díjpolitikát és jól tudjuk megfogalmazni ezeket a motivációs tényezőket, akkor azt fogjuk érezni, hogy a fogyasztó is tudatában lesz annak, hogy hogy lehet hatékonyan és jól felhasználni a vizet, hiszen gondolkodni fog rajta és keresni fogja ő is azokat a megoldásokat, ami mentén optimalizálni tudja a költségeit.

[00:45:00]Tehát érdekelé lehet tenni a fogyasztót abban, hogy a lényeg az szerintem ez Németországban így is működik, de a lényeg az, hogy gyakorlatilag egy olyan rendszer kerüljön létrehozásra, egy olyan rendszert sikerüljön megvalósítani, ami igenis motivál, érdekeltét szélfogyasztót arra gyakorlatilag, hogy egyrészt takarékoskodjon a a szívóvízzel, másrészt pedig hogy az egyéb vízforrásokat használja alternatívaként, és minél többet gyűjtsön meg a köré, és nagy isten a talajban ciszternákban, egyéb módon is haszn hasznosítsa azt a vizet, ami egyébként rendelkezésre áll.

[00:45:30]Mindegy.

[00:45:30]Hallgatónk vetette föl, amikor látta, hogy jön, hogy jövő év elejétől a társasházi távleolvasó vízmérők kötelezőek lesznek.

[00:45:36]Tényleg kötelezőek lesznek a a hő tehát a meleg vízmérők igen.

[00:45:42]Melövímérők lesznek.

[00:45:43]Ugye azt látni kell, hogy nyilván gyakorlatilag most van egy nagyon nagy gap, ugye a melegvíz meg a hidegvíz ára között.

[00:45:47]A melegvíz ára már olyan szintű gyakorlatilag, hogy ott már megéri ebbe gondolkodni és megéri gyakorlatilag egy egy ilyen viszonylag fejlett megoldással, gyakorlatilag folyamatos mérésre ö gazdálkodni a az elfogyasztott hőmennyiség és meleg víz szempontjából.

[00:46:01]Ez mindenképp előremutató.

[00:46:01]Úgy gondolom, hogy ha a vízdíl is a helyére kerül, akkor nyilván a víznél is ez egy ez egy alapvető érdek lesz gyakorlatilag, hogy mindenki lássa, tudja, értse azt, hogy mire használ, mennyit használ, milyen fogyasztási szokásai vannak.

[00:46:12]Ehhez ugye kellenek ezek az okosmérők.

[00:46:16]hiszen ezeknek az adatai segítenek gyakorlatilag értelmezni azokat a szokások mögött rejlő köbmétereket és és elfogyasztott vizet, és tudnak segíteni a fogyasztónak is, hogy tudatosabban és takarékosabban bánjon evvel a evvel a fontos természeti kincsel.

[00:46:28]Akkor ezt úgy kell elképzelni majd, hogy mint ahogy most van néhány társasházban, vagy talán már sok társasház, ami egy főmérő a társasztáznál, meg vannak a lakásokban a költség elosztó mérők és akkor ebből óriási viták szoktak a közgyűlésen kialakulni, hogy te miért fizettél kevesebbet, és nagyon nehezen fogadják el, hogy azért, mert én nem fűtöttem föl annyira a hát ugye ma ugye az a probléma, hogy ha amikor ilyen sok-sok mérő van, akkor ugye, hogy mikor olvassák, ki olvassa hány nap eltér is van a leolvasások között egyebek.

[00:46:55]Ugye nincs igazából egy egy igaz egységes állapot, amikor tényleg minden mérő ugyanazt mutatja és és a főmérő meg a mellékmérők között valóbi valóban egyensúly lenne.

[00:47:03]És nyilván az eltérés az vagy veszekedés, vagy ugy közös képviselő esetén gyakorlatilag ugye a közös költség megoldja ezt a kérdés című projektel lehet ugye kezelni.

[00:47:16]Egy ilyen okos megoldás ez kiveszi ezt a problémát a rendszerből, hiszen garantálható az, hogy szinte egy időben le lehet olvasni mindent.

[00:47:23]azonnal észreveszem, hogy hol vannak különbségek.

[00:47:25]Látom azt, hogy éjszaka hol vannak olyan vízfogyasztások, amik valami problémára utalnak, csöpögő WC-re, csöpögőcsapra.

[00:47:30]Ugye bent azért háztartáson belül is rengeteg olyan problémaforrás lehet, ami ami ami bizony rontja a mérések közötti különbséget.

[00:47:38]Ö és egy ilyen okos rendszer gyakorlatilag ezeket viszonylag gyorsan föl tudja deríteni.

[00:47:43]Tehát segít azért a lakóknak a társasházak, a közösségeknek is abba gyakorlatilag, hogy rendbe tudják tartani a vízelátó rendszerüket, és minél gyorsabban megjavítsák azokat a hibákat, amik egyébként rájtve maradnak és hosszú hetekig, hónapokig problémát okoznak.

[00:47:54]Ü a magántulajdonban lévő vízellátórendszerekkel, a vízminek kell foglalkozni, amikor azt látja, hogy a házig minden jó, de egyébként van egy óriási veszteség, vagy azt oldják meg a tulajdonosok, hiszen az övék.

[00:48:06][horkantás] erre azért fölhívjuk a fogyasztók figyelmét.

[00:48:07]Tehát nyilván látjuk ezeket a számokat, hogy azok azoknál a társasházaknál, ahol a mellékmérőkre is rálátunk, hogy nyilván látjuk és nyilván akkor figyelmeztetjük a fogyasztókat, hogy ilyen jellegű problémáik vannak, ahol nem látjuk, mert nem velünk szerződnek, hogy nyilván ez a fogyasztó saját feladat, ami csak a főmérőt látjuk.

[00:48:22]Nyilván akkor is, hogyha látjuk azt, hogy a főmérőn hirtelen megemelkedett vízfogyasztás van, nagyon nagy mértéközeltés, akkor erre fölhívjuk a fogyasztó figyelmét, jelezzük, hogy kérjük, hogy figyeljen oda, mert lehet, hogy bent valami rejtett szivárgása vagy bármi problémája van.

[00:48:35]Ezt meg szokták köszönni és nagyon sokszor kiderül, hogy ez így is van.

[00:48:41]Ugye ebből a szempontból nyilván a leolvasási gyakoriság az egy meghatározó dolog, mert viszonylag ritkán jutunk azért mi is ki a vízórához.

[00:48:46]Ö ezért van most egy nagyon jó kis mobil alkalmazásunk és biztatjuk a fogyasztókat, hogy használják ezt a mobil alkalmazást.

[00:48:53]Ezen nagyon sok mindent el lehet intézni, többek között gyakorlatilag a vízóállást is be lehet jelenteni.

[00:48:58]Nagyon egyszerű, gyakorlatilag egy fényképet kell készíteni a mérőről és ha gyakorlatilag az ember összehasonlítja a fényképeket, nagyon hamar kiugranak azok az eltérések, illetve a magarendszer is figyelmeztet azokra a különbségekre, amik figyelmet igényelnek, vagy kivizsgálást igényelnek.

[00:49:10]Tehát érdemes használni a vízmunyak mobil alkalmazását, mert nagyon sokban tud segíteni még így is, hogy nincs okosmérő, de nyilván egy okosmérővel megtűzdelve ez majd még még még intelligens még intelligensb még intelligensebbé tehető.

[00:49:24]Köszönöm szépen a tájékoztatást.

[00:49:25]Csörnyeg a fővárosi vízműveg Zrt.

[00:49:27]vezérigazgatója volt az aréna vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám vett részt a beszélgetést.

[00:49:32]Felvételről hallották.

[00:49:32]Az Infrádió YouTube csatornájára ha föliratkoznak, akkor ezt is és minden más beszélgetést automatikusan látnak majd.

[00:49:40]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:40]Exterdet úr vagyok.

[00:49:44]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:49:47][zene] K