Mikor csapnak le az első ukrán gyártású Patriot-rakéták? Kaiser Ferenc, Inforádió, Aréna
- Ukrajna a túlélésre törekszik, Oroszország rakétatámadásokkal és légtérsértésekkel gyakorol nyomást a NATO-ra; a fronton lassú orosz előrenyomulás, Kosztyantinivka ostrom alatt.
- Mindkét fél igyekszik minimalizálni a civil áldozatokat a globális PR és az infokommunikációs hadszíntér miatt, ami a bevetett pusztítóeszközök mennyiségéhez képest alacsony halálos áldozatokat eredményez.
- Az ukránok olajinfrastruktúrát és Wildberries-raktárakat támadva zavarják az ellátási láncokat és a kettős felhasználású technológiák beszerzését, miközben a háborút elviszik az orosz lakossághoz.
- Ukrajna a kritikus Patriot-hiány miatt szinte védtelen a ballisztikus rakétákkal szemben; a gyártás felfuttatása évek, a készletek világszerte leapadtak az Irán elleni harcok miatt.
- A népességkülönbség miatt Ukrajna felőrlő háborúban nem nyerhet; bár statisztikailag évekig bírná, a lakossági nyomás miatt Zelenszkij tárgyalásokat szorgalmaz.
- A drónok dominálják a harcmezőt, a hagyományos időjárási korlátok eltűntek; mindkét fél spórol a katonáival, a frontvonal hektikus harcérintkezési sávvá vált.
- Az Irán elleni amerikai-izraeli háborúban Irán a Hormuzi-szoros lezárásának képességével és a túléléssel győzelmet arat; az USA reputációja sérült, készletei kritikusak, korlátozva Tajvan megsegítését is.
„Tehát az orosz ballisztikus rakétákkal szemben jelenleg Ukrajna védtelen, mert jelenleg a nyugati világban szárazföldi telepítéssel nem nagyon van olyan rakétarendszer, amivel el lehet fogni ballisztikus rakétát." – Kaiser Ferenc
Részletes összefoglaló megjelenítése
A háború jelenlegi állása és a felek céljai
A beszélgetés elején Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense általános képet adott az ukrajnai háború jelenlegi szakaszáról. A szakértő szerint egyik fél sem deklarálta pontosan a céljait, de következtetni lehet a szándékaikra.
Ukrajna elsődleges célja a túlélés, a szuverén állami függetlenség és államiság megőrzése. Emellett Zelenszkij elnök többször utalt arra, hogy tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Oroszországot, véget vetve a háború „kinetikus szakaszának", vagyis a pusztításnak és gyilkolásnak.
Az ukrán stratégia részét képezik:
- A kőolajipari infrastruktúra, finomítók és raktárak elleni támadások
- A kiskereskedelmi láncok (például a Wildberries – „az orosz Amazon vagy Alibaba") raktárainak támadása
- Az Azovi-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók, köztük gabonaszállítók támadása
Oroszország még mindig abban bízik, hogy meg tudja roppantani Ukrajnát, és emellett nyomást gyakorol a NATO- és EU-tagállamokra. Ennek példái a lengyelországi rakétatámadás, román és baltikumi légtérsértések.
„Az a baj, hogy nem igazán látszik ennek az eredménye, főleg orosz részre. Ugye azt kell látni, amit Ukrajnában érdemes volt szétlőni, azt az oroszok már ékszőt lépték. Tehát most már egyre kisebb értékű célpontok vannak." – Kaiser Ferenc *
A szakértő kiemelte: a drónok nagy részét az ukránok hatástalanítani tudják, de a Patriot rakéták mennyisége annyira lecsökkent, hogy Ukrajna effektíve védtelen az orosz ballisztikus rakétákkal szemben. Szárazföldi telepítésű ballisztikusrakéta-elhárító rendszerből a Patriot az egyetlen elérhető a nyugati világban, a tengerészeti verziók pedig drágábbak és akkora hajót igényelnek, amilyennel Ukrajna nem rendelkezik.
A fronthelyzet és a ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés
A fronton „szó szerint csigatempóban haladnak az oroszok", hetente egy-két falut foglalnak el. Kelet-Ukrajnában az úgynevezett „erődök öve" (Fortress Belt) – Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskivka vonal – déli pontját, Kosztyantinivkát már majdnem elfoglalták, a szakértő elmondása szerint egy hónapja „beleentették", és azóta folyamatosan ostromolják.
Kaiser Ferenc hangsúlyozta: ha Oroszország nem hagy fel Kijev ballisztikus rakétákkal történő támadásával, akkor meg tudja annyira törni Ukrajnát, hogy az feladja. Az ukránok a legutóbbi támadásból egyetlen rakétát tudtak leszedni.
„Tehát az orosz ballisztikus rakétákkal szemben jelenleg Ukrajna védtelen, mert jelenleg a nyugati világban szárazföldi telepítéssel nem nagyon van olyan rakétarendszer, amivel el lehet fogni ballisztikus rakétát." – Kaiser Ferenc *
Civil áldozatok és a hadviselés megváltozott természete
A beszélgetés fontos témája volt, hogy miért alacsonyabbak a civil áldozatok a bevetett pusztítóeszközök mennyiségéhez képest. A szakértő három tényezőt emelt ki:
- A célzórendszerek nagyon fejlettek
- Megváltozott a világ népességének viszonyulása a háborúhoz („CNN-effektus")
- Az infokommunikációs hadszíntér szerepe – egyik fél sem engedheti meg magának, hogy százával-ezrével öljön civileket
„Amilyen mennyiségű pusztítóeszközt bevetettek a felek, az a mondjuk a második világháborúban százezres mennyiségű polgári áldozatot okoztak volna." – Kaiser Ferenc *
A szakértő részletesen beszélt arról, hogy:
- Oroszország számára óriási stratégiai kommunikációs fiaskó volt Bucsa és Irpiny esete 2022 tavaszán
- Ukrajna még kevésbé teheti meg, hogy tömegekkel öljön civileket, hiszen még jobban függ a nyugati támogatóktól
- A legtöbb támadás éjszaka történik, olyan létesítmények ellen, ahol napközben dolgoznak
- Mindkét fél igyekszik minimalizálni a veszteségeket a negatív PR elkerülése érdekében
Az oroszok három éven át szisztematikusan támadták a távfűtőműveket késő ősztől kora tavaszig, aminek katonai értelemben nem volt haszna, csak a lakosság életét akarták „pokollá tenni". Ugyanakkor ezek a támadások relatíve kevés emberéletet követeltek direkt módon.
„Nem eladható az, ha tömegével ölök civileket. Nyilván más egy iráni rezsim... Oroszország ebből a szempontból szerencsére közelebb áll Európához, mint a harmadik világbeli diktatúrákhoz. Tehát nem akarnak civileket ölni a hadviselőfelek egyik oldalról sem." – Kaiser Ferenc *
A Wildberries és az orosz kiskereskedelem elleni támadások
Az orosz kiskereskedelmi láncok elleni ukrán támadások kettős célt szolgálnak:
-
Közvetett (kaszkád) hatás: a nagykereskedelmi cégek készleteinek megsemmisítése az egész orosz kiskereskedelemre kihat, beleértve a falusi kisboltokat is. Milliárdos készletek égtek el, a cég nem tud kártalanítani, így számos kisvállalkozás bedőlhet.
-
Közvetlen katonai cél: az orosz állam és hadipari cégek ezeken a platformokon keresztül szereznek be kettős felhasználású technológiákat, például olyan chipeket, amelyek katonai eszközökbe is beépíthetők.
„Nagyon sok kisvállalkozás, tehát akár falusi boltok is... Mása néni nem maga rendeli meg az otthonkát. A Wildberries megrendeli nagyobb mennyiségben, egy konténerben Kínában, és aztán ő osztja szét... ez nem csak az adott céget érinti kellemetlenül, hanem egy csomó kisebb vállalkozást." – Kaiser Ferenc
Az ukránok most viszonozzák azt, amit az oroszok négy és fél éve csinálnak: „házhoz viszik a háborút" az orosz lakosságnak, amely tavaly év végéig nem nagyon érezte a konfliktust. A szakértő megjegyezte, hogy a Médiazona és más külföldről működő cégek közvélemény-kutatásai szerint az orosz lakosság nagy része ma úgy vélekedik: „be kéne már fejezni ezt a háborút" – vagy ahogy hivatalosan nevezik, a „különleges katonai műveletet".
A szakértő érdekes adalékként említette, hogy Putyin egy svájci lapnak adott nyilatkozatában (Peskov szóvivőn keresztül) már háborúként utalt a konfliktusra, bár de facto még mindig „különleges művelet". Az első egy-két évben, aki háborúnak nevezte, börtönbe került, de maga Putyin volt az első, aki – feltehetően szándékosan – háborúként hivatkozott rá.
„Putyin nem Trump, szögezzük le. Tehát ő, amit mond, azt előre megírják neki, és nem mozog ki a keretekből, ebből a szempontból egy borzasztóan fegyelmezett ember, már csak a háttere miatt is, hiszen ex-KGB-sről beszélünk." – Kaiser Ferenc *
Patriot rakéták gyártása és az amerikai támogatás
Zelenszkij közelmúltbeli washingtoni látogatásáról a szakértő elmondta: a találkozó kifejezetten jól sikerült a korábbiakhoz képest, főleg a „legendásan rosszul sikerült" első Trump–Zelenszkij találkozóhoz viszonyítva („alacsony volt a bázis"). Ugyanakkor inkább szimbolikus döntések születtek – például Ukrajna gyárthat majd Patriot rakétát, de ez másfél-két év.
A Patriot gyártósor valószínűleg Németországban valósul meg, ahol már meg is kezdték a beszerzését. Az amerikaiaknak is érdeke a tartalékgyártó-kapacitás kiépítése, mert a Perzsa-öbölben az Irán elleni háború során az elmúlt öt év Patriot gyártási mennyiségét ellődözték.
„Nagyon leapadtak mindenhol a készletek, és Ukrajnának így már aztán végképp nem jut, mert ugye nekik kellene a legjobban, mert Irán esetenként lövi a Perzsa-öböl térségének alap olajmonarchiáit. Oroszország viszont napi szinten lövi ballisztikus rakétákkal is Ukrajnát." – Kaiser Ferenc *
Arra a kérdésre, hogy Németország kitenné-e magát egy orosz támadásnak a Patriot-gyártással, a válasz egyértelmű volt: közvetlen katonai csapás nem valószínű, mert az automatikusan életbe léptetné a NATO ötödik cikkelyét. Ehelyett az oroszok inkább hibrid módszerekkel „kellemetlenkednek": vonatkisiklás, áramkimaradás, távvezeték-oszlop kidőlése, lőszerraktár-robbanás (mint korábban Csehországban).
A szakértő szerint nem véletlen, hogy alkalmanként orosz drónok vagy rakéták zuhannak le NATO-területen – egy részük lehet baleset, de „botorság lenne elhinni", hogy mindegyik az ukrán légvédelem vagy az elektronikai zavarás miatt történik.
„Moszkva igyekszik nyomás alatt tartani a NATO-t és főleg az Európai Uniót, de arra kínosan ügyelnek az oroszok, hogy bizonyos eszkalációs szintet... messze ne lépjék át." – Kaiser Ferenc *
Az ukrán vezetés átalakítása
A közelmúltban leváltott vezérkari főnökről, Szirszkijről a szakértő elmondta: sokan a „régi vágású szovjet-orosz iskola" emberének tartották, ráadásul Moszkvától nem messze született, tehát etnikai orosz. Ugyanakkor a 2014-15-ös harcokban többszörösen kitüntette magát, ukrán államhoz való hűsége vitathatatlan.
Az új vezérkari főnök, Szirszkij korábbi helyettese sokkal fiatalabb, jobban hisz a drónokban, és „megvan a szükséges rutinja". Kaiser Ferenc szerint ez a katonai váltás nem valószínű, hogy kihat a háború menetére.
Ami Zelenszkij folyamatos minisztercseréit illeti (Rusztem Umerov volt példaként említve), a szakértő szerint ennek oka lehet, hogy az elnök igyekszik megakadályozni, hogy valaki hosszabb idő alatt klienshálózatot építsen ki magának – bár ez „nem biztos, hogy a jó államműködés irányába mutat".
„Zelenszkij nagyon sok döntést nem hozott volna meg négy éve vagy öt éve, csak most már azért jól láthatóan ő is kezd elfogyni ebben a borzasztó konfliktusban. Tehát a mentális frissessége, az egészségi állapota szemmel láthatóan sokat romlott." – Kaiser Ferenc *
A politikai és katonai célok szükségszerű összeütközésére példaként a 2023-as ukrán ellentámadást hozta fel. Zaluzsnij (az akkori vezérkari főnök) le akarta állítani a támadást, mert katonailag már nem volt értelme, de Zelenszkij ragaszkodott a folytatáshoz, mert „meg kellett mutatni az adományozó országoknak, hogy mi igenis felhasználjuk a kapott fegyvereket". A szakértő egyértelművé tette: „a politika mindig felülírja a katonai realitásokat, az nem lesz jó".
Időjárási viszonyok és a drónháború
A beszélgetésben szóba került a rasputyica (sáridőszak) jelentősége is. Míg négy éve ez komolyan korlátozta a hadműveleteket, ma már kevésbé fontos tényező. A drónok ugyanis nem ragadnak be a sárba, és a szakértő becslése szerint „minden tízből hét orosz katona drón által hal meg, ukrán drón által". A drónok váltak a leghatékonyabb eszközzé.
A száloptikás drónok elleni védekezéssel kapcsolatban Kaiser Ferenc elmondta: az oroszoknak is van ilyen technológiájuk. A védekezés irányai:
- Jobb álcázás
- „Csöves fegyverek" reneszánsza (nagy tűzgyorsaságú légvédelmi gépágyúk intelligens lőszerekkel, amelyek a cél közelében repeszekre esnek szét)
- Lézerfegyver-rendszerek, mint az izraeli Iron Beam („vasnyaláb"), valamint amerikai, brit, orosz, kínai, francia és német fejlesztések
Az időjárási viszonyok kapcsán a szakértő megjegyezte: annak ellenére, hogy most ideálisak lennének a feltételek (akkora szárazság van Ukrajnában, mint Magyarországon), az oroszok mégsem tudnak előrenyomulni, az ukránok pedig „már nem akarnak, mert nem is nagyon képesek rá" – nincs elég élőerő és technika.
Veszteségek és a felőrlő háború matematikája
A veszteségekről szóló részben a szakértő hangsúlyozta: sem az orosz, sem az ukrán veszteségekről nincsenek egzakt adatok, mert ezek szigorúan titkos információk. A becslések a következők:
Ukrán veszteségek:
- Legalább 150 000 katonai halott
- 40-50 000 civil halott (döntő többségük a 2022-es harcokban, például Mariupolnál)
Orosz veszteségek:
- 300 000 és 500 000 közötti halott
- Civil veszteség jóval alacsonyabb, mert orosz területen – eltekintve a kurszki betöréstől (2024-2026) – nem voltak szárazföldi hadműveletek
A szakértő idézte a „magyar hívójelű Robert Brody" (született Bródy Róbert), az ukrán drónerők parancsnokának számítását: havonta 300 orosz katonát kell megölni vagy megnyomorítani, mert körülbelül ez az a mennyiség, amit az oroszok már csak toborzással nem tudnak pótolni – és ez a szám hónapok óta megvan.
A felőrlő háború matematikája azonban Ukrajnának kedvezőtlen:
- Ukrajna háború előtti népessége: kb. 42 millió fő (papíron), jelenleg 30-31 millió (a hiányzók döntő többsége Nyugat-Európába menekült)
- Oroszország népessége: 141-143 millió fő
„Hiába van körülbelül kétszer annyi, legalább, orosz halott, ha az arányokat nézzük, az oroszoknak még az is befér, hogy háromszor annyi halottjuk legyen, sőt majdnem belefér a négyszer annyi is, amire matematikai esély sincs." – Kaiser Ferenc *
A katonai szolgálatra alkalmas férfi generáción belül százalékosan jóval nagyobb az ukrán veszteség, mint az orosz – ezt a fajta felőrlést Ukrajna nem nyerheti meg.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan pont, ahol Ukrajnának egyszerűen el kell fogadnia a vereséget emberhiány miatt, a szakértő úgy válaszolt: ha minden marad a jelenlegi feltételek mellett, Ukrajna statisztikailag akár 2030-31-ig is képes lehetne háborúzni – de valójában nem lenne képes, mert az ukrán társadalomnak „már tele van a hócipőjével". Zelenszkij nem azért szorgalmazza a tárgyalásokat, mert „megszerette az oroszokat", hanem mert ez a lakossági elvárás.
A katonákkal való takarékoskodás új módjairól a szakértő elmondta: mindkét fél olyan egyenruhákat és poncsókat használ, amelyek megfogják a meleget, így az infravörös érzékelők sem találják meg őket. Napközben alig van mozgás, mindkét fél nagyon spórol a katonáival – bár az oroszok még mindig erőltetik az emberhullámban végrehajtott rohamokat, ami „borzasztó veszteségekkel jár". A frontvonal klasszikus értelemben nem is létezik, helyette egy „rendkívül hektikus harcérintkezési sáv" van, ahol mindenki be van ásva.
Megdöbbentő részletként hangzott el: az ukrán drónpilóták egy része olyan veterán, aki lábát vagy kezét veszítette, így lövészkatonaként már nem tud visszamenni a frontra, de „úgy érzi, hogy neki még adóssága van Oroszország felé irányába, és drónpilótaként tud oroszokat ölni".
Az Irán elleni háború és következményei
A beszélgetés második felében a szakértő áttért az Irán elleni amerikai-izraeli háborúra, amely február óta tart. Trump időnként elrendeli a támadást, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is vonja – „ezt az olaj világpiaci árának mozgásán világosan lehet követni".
Kaiser Ferenc szerint Irán áll nyerésre, méghozzá a következő okokból:
- Irán képes lezárni a Hormuzi-szorost, és ezt az USA nem tudja megakadályozni
- A hajók nem merik kockáztatni az áthaladást
- Irán túlélte a konfliktust – és ez már önmagában győzelem
„Az Egyesült Államok nemzetközi reputációja, mintha Trump nem rombolt volna amúgy is rajta eleget, a béka feneke alá került. Tehát kiderült, hogy nem képes az USA legyőzni Iránt." – Kaiser Ferenc *
A szakértő kiemelte: sikerült ugyan „lefejezni" az iráni vezetést, de ezzel az a probléma, hogy „jóval fiatalabb és jóval radikálisabb arcok tűntek fel az iráni felső vezetés közelében". Irán emellett példát mutat a proxy erőinek (Hezbollah, Hamasz, Huszik).
Az USA szövetségesi reputációja is csökkent: Katar, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait és Jordánia (az olajmonarchiák) azért szövetkeztek az amerikaiakkal, mert azok garantálták a biztonságukat – ehhez képest tömeges iráni drón- és rakétatámadás éri a területüket. Ezzel párhuzamosan Kína értékelődik fel, hiszen Kína a konfliktus előtt napi kőolajimportjának több mint felét, cseppfolyósított földgáz importjának 60%-át a Perzsa-öbölből szerezte be.
Az amerikai katonai készletek állapotáról a szakértő elmondta:
- Legalább 100 milliárd dollárnál tartanak a háborús extra kiadások
- A precíziós támadó rakéták (Tomahawk) és robotrepülőgépek közel 40%-át ellőtték
- A Patriot, THAAD és egyéb rakétarendszerek elfogó rakétáinak mennyisége kritikus szint alá esett
„Sok szerző azt mondja, hogy ha Kína most támadná meg Tajvant, aminek egyébként hál' istennek nem látjuk jelét, akkor az amerikai haderő meg az amerikai haditengerészet nem lenne képes segíteni érdemben Tajvannak, annyira alacsonyan vannak a precíziós fegyverrendszerek az amerikai raktárakban." – Kaiser Ferenc *
Arra a kérdésre, hogy mi a legvalószínűbb forgatókönyv, a szakértő azt válaszolta: az USA biztosan nem fog „hazahajózni" és otthagyni Izraelt meg az olajmonarchiákat. Az Ötödik Flottát az irak-iráni háború alatt állították fel a 80-as években, és alapvető amerikai érdek a térségben maradni – nem a saját energiabiztonság miatt (az USA alig vesz kőolajat a Perzsa-öbölből), hanem mert a nagy riválisokat, elsősorban Kínát, rossz stratégiai helyzetbe hozza a Perzsa-öböl térségében uralkodó instabilitás.
Az amerikai stratégiai célokat tekintve a szakértő kifejtette: két deklarált cél volt – az atomprogram befejezésének megakadályozása és a rezsim megbuktatása. „Kettőből eddig semmi nem teljesült." Iránnak becslések szerint fél tonna olyan dúsított uránja van, amiből 9-10 robbanófejet össze lehet rakni, és nem tudni, hol tárolják – valószínűleg több kisebb részletben, hegyvidéki barlangokban vagy mélyen a hegyekbe vájt alagútrendszerekben.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban szerepel: „Kajzer Ferenc" – a referencialista alapján a beszélő feltehetően Kaiser Ferenc. A kontextus egyértelművé teszi az azonosítást.
- „Meg kellett mutatni az adományt az országoknak" – az átiratkörnyezet alapján valószínűleg „az adományozó országoknak" a helyes értelmezés.
- „Sejtjük, de egyik fél sem deklarálta, hogy ezekkel a támadány." – valószínűleg „támadásokkal" a mondat vége.
- „Kaiser Ferenc" név azonosítása a Kajzer Ferenc említésből – ASR felismerési hiba miatt tévesen Kajzerként szerepel, a teljes név és titulus alapján Kaiser Ferencről van szó.
- „Ez a szlovian kramator druzsiszka druzsivka bocsánat vonal" – Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskivka városok eltorzított ASR-felismerése.
- „akkor az amerikai haderő meg az amerikai haditengerészet nem lenne képes segíteni érdemben. Taj vannak annyira alacsonyan" – valószínűleg „Tajvannak, annyira alacsonyan" a helyes értelmezés.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Kajzer Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
[00:00:11]Az Aréna távközlési [zene] partnere, a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik [zene] csatornánkra.
[00:00:20]Jó napot kívánok.
[00:00:20]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:21]Az elmúlt időszakban azt látjuk a televízióban meg az interneten, hogy egymás területeire mérnek erőteljes csapásokat Oroszország és Ukrajna.
[00:00:29]Bármelyik fél közelebb került ezen a nyáron egy számára fontos célohoz?
[00:00:36]Hát ezt nehéz megmondani, mert nem tudjuk pontosan, hogy mi a cél.
[00:00:38]Sejtjük, de egyik fél sem deklarálta, hogy ezekkel a támadány.
[00:00:43]Nyilván vannak ilyen nem feltétlen exzakt megfogalmazások.
[00:00:47]Ukrajna leginkább túl szeretne élni.
[00:00:50]Tehát Ukrajnának ebben a háborúban az a tét, hogy szuverén állami függetlenségét, egyáltalán államiságát meg tudja tartani.
[00:00:57]Ez olybá tűnik, hogy igen.
[00:01:01]Nyilván az is cél, erre Zelenski elnök is többször utalt, hogy leülni tárgyalóztal az oroszokhoz, tehát véget vetni a háborúnak, hogy szokták szépen mondani Katak a kinetikus szakaszának, tehát a pusztítási, a gyilkolási részének.
[00:01:19]Tehát valahogy oda kell kényszeríteni az oroszokat a tárgyalóasztalhoz.
[00:01:24]Ezt szolgálják ugye a kőolajipari, főleg a finomító infrastruktúra és a raktárak elleni támadások.
[00:01:31]Vagy most ugye a közelmúltban elindult a kiskereskedelmi láncok, ugye a Whiteberry, hogy tulajdonképpen az orosz Amazon vagy az orosz Alibaba elleni át az online kiskereskedelmek a meghatározó cégének a raktárának a támadása, vagy ezt szolgálják Azazovi tengeren a kereskedelemhajók, beleértve akár a gabonaszállítóhajók támadása is.
[00:02:00]Oroszország még mindig abban bízik, hogy meg tudja roppantani Ukrajnát.
[00:02:05]Emellett ugye fenntartja azt is, hogy nyomást gyakorol a NATO és EUAGokra.
[00:02:12]Lengyelországban ugye a közelmúltban bekövetkezett rakéta támadás, román légtérsértések, Baltikumban szintén orosz részről légtérsértések.
[00:02:24]Tehát igyekszik egy picit nyomás alatt tartani a NATO-t, meg az EUT és Moszkva.
[00:02:29]Az a baj, hogy nem igazán látszik ennek az eredménye, főleg orosz részre.
[00:02:33]Ugye azt kell látni, amit Ukrajnában érdemes volt szétlőni, azt az oroszok már ékszőt lépték.
[00:02:39]Tehát most már egyre kisebb értékű célpontok vannak.
[00:02:45]a drónjaik nagy részét.
[00:02:45]Ugye ezek relatív alacsonyan, nem túl nagy sebességgel repülnek az ukránok hatást tudná, de annyira lecsökkent a patriotok mennyisége, hogy Ukrajnak effektíve nincs.
[00:02:58]Tehát az orosz ballisztikus rakétákkal szemben jelenleg Ukrajna védtelen, mert jelenleg a nyugati világban szárazföldi telepítéssel nem nagyon van olyan rakétarendszer, amivel el lehet fogni ballisztikus rakétát.
[00:03:13]A patrioton kívül tengerészeti verzióban létezik több is.
[00:03:19]Ezek közös ismertetőjel, hogy még a patriotnál is drágábbak, és akkora méretű hajóra kell szerelni, ami Ukrajnának nincs.
[00:03:27]Ha Oroszország Kiev ballisztikus rakétákkal történő támadásával nem hagy föl, meg tudja annyira törni Ukrajnát, hogy föladja.
[00:03:37]Azt mondják, hogy nem tudják leszedni, egyet tudtak levenni az ukránok a legutóbbi támadásból.
[00:03:43]Így van.
[00:03:43]Így van.
[00:03:43]De hát abba gondoljunk bele, hogy az ukrán társadalom már négy és fél éve háborúban áll.
[00:03:47]Borzasztóak ezek a támadások, és 8 10 15 szerencsésebb esetben csak kettő-három halálos áldozattal járnak.
[00:03:59][sóhajtás][zihálás] Ugyanakkor itt az a lényeg, hogy a fronton szó szerint csigat tempóban haladnak az oroszok.
[00:04:05]ö egy-két falut hetente a fontosabb városokat ugye Ukrajnának a keleti részé van az úgynevezett erődö Fortressbert ahogy az angol szánszakirodalom hivatkozik rá ez a szlovian kramator druzsiszka druzsivka bocsánat vonal és ennek a délebi pontját Konstantyinivkát elég kacifántos neve van már majdnem elfoglalták az oroszok úgy most már saját bevallásuk szerint hogy egy hón hónapja beleentették, majd elfoglalták, és az idejében egyfolytában ezt a kisvárosomolták.
[00:04:40]Tehát a fronthelyzet változatlan.
[00:04:45]Most az látszik per pillanat, hogy mintha az amerikai támogatás is eltökéltebb lenne Ukrajna mellett.
[00:04:50]Ugye ezt megerősítette Zelenskének a közelmúltban történő washingtoni látogatása is, ami kifejezetten jól sikerült a korábbiakhoz képest, nem is beszélve, hogy az első legendásan rosszul sikerült Trump Zeneski találkozóhoz.
[00:05:07]Alacsony volt a bázis.
[00:05:08]Így van.
[00:05:08]Tehát ahhoz képest ez egy ez egy kifejezetten sikeres esemény.
[00:05:11]Inkább szimbolikus döntések születtek, mert az, hogy most majd Ukrajna gyárthat Patriot rakétát, ami másfél két év, Ukrajnak most kellenének ezek a rakéták, nem másfél év múlva.
[00:05:22]Nyilván Németországban fogják inkább ezeket az eszközöket gyártani.
[00:05:29]Németország már meg is kezdte egy Patriot gyártósornak a beszerzését.
[00:05:34]Annál is inkább, mert az amerikaiaknak is jobb lenne, ha lenne belőle tartalékgyártókapacitás, mert az idejében, a Persőbőlben hát ellentmondásosak a becslések, de az Irán elleni háború kapcsán az elmúlt öt év patriot gyártási mennyiségét sikerült ellődözni.
[00:05:50]Tehát, hogy nagyon leapadtak mindenhol a készletek, és Ukrajnának így már aztán végképp nem jut, mert ugye nekik kellene a legjobban, mert Irán esetenként lövi a Perzsöböl térségének alap olajmonarriáit.
[00:06:05]Oroszország viszont napi szinten lövi ballisztikus rakétákkal is Ukrajnát.
[00:06:11]Azt hogy tudják az ukránok elérni, hogy egy sűrű ballisztikus rakétatámadásban ennyien halnak meg?
[00:06:17]Egy is sok, nyilvánvaló, de hogy csak 5-10 ember hal meg.
[00:06:21]Ö, nagyon megváltozott hál istennek ebből a szempontból a háború menete.
[00:06:27]Amilyen mennyiségű pusztítóeszközt bevetettek a felek, az a mondjuk a második világháborúban 100zres mennyiségű polgári áldozatot okoztak volna.
[00:06:36]Tehát most már nagyon fejlettek a célzórendszerek, és nagyon fontos, megváltozott az, ahogy a világ népessége szemléli a háborút.
[00:06:47]Tehát régen az angolszászok eltörölték Dresdát, 80000 halott.
[00:06:54]Hát istenem, háború van.
[00:06:57]Vagy a németek porigrombolták Rotterdamot, vagy Varsót, és lehet-e a végtelenség.
[00:07:02]Most már nagyon más.
[00:07:04]Tehát ezt nevezik CNN effektusnak, ugye ez a 91-es öböl háborúban szembesültünk először vele, hogy a lakosság közvéleménye az alakítja a háborút.
[00:07:14]Tehát ez az úgynevezett infokommunikációs hadszintér.
[00:07:21]És itt egyik fél sem engedheti azt meg magának, hogy százaval ezrével öljön civileket.
[00:07:27]Ugye Oroszországnak eleve óriási stratégiai kommunikációs fiaskó volt, Bucsa, Ipriny meg a többi, amit ugye még 22 április májusában, amikor innen kivonultak az orosz csapatok, derült ki, hogy miket műveltek ők ott a polgár lakossággal.
[00:07:44]És Ukrajna sem teheti meg azt, plána nem, mert ugye még jobban függ a nyugati támogatóktól, mint amennyire mondjuk az oroszok függnek a kínai vagy az északkore vagy az iráni segítségtől, hogy tömegével öljön civileket.
[00:07:57]Tehát mind a két fél igyekszik a csapásait ipari létesítményekre, védelmi szempontból vagy más egyéb szempontból kritikus létesítményekre fókuszál.
[00:08:08]És ami nagyon fontos, a legtöbb támadás éjszaka van.
[00:08:13]olyan helyek ellen, ahol csak napközben dolgoznak.
[00:08:16]Tehát mind a két fél igyekszik minimalizálni a veszteségeket, mert el akarja kerülni a negatív [torokköszörülés] PR.
[00:08:23]Tehát az, hogy gyilkos vagyok, ez ez nagyon fontos mind a két nyilván Moszkvának is figyelni kell arra, hogy milyen az ő nemzetközi meg nem Európában, mert az már ha jó már elment, de mondjuk a harmadik világban ott sem jó az, hogy ezrével ölök civileket.
[00:08:43]nyilván kevésbé érdekli Afrikában, de amikor Afrikában akarok kapcsolatokat építeni, és Moszkvában egész sikeres Európa nagy bánatára, akkor az nem egy előny, hogyha mit tudom én, a tárgyalás előtt egy nappal megölök több 100 ukrán civilt, a képesség megvan.
[00:09:00]viszont hál istennek az akarat hiányzik rá, hogy sok-sok civilt öljünk meg, inkább a gazdasági hatásokra, kritikus infrastruktúrára, tehát áramszolgál, ez sem jó.
[00:09:11]Tehát gondoljunk belőle az oroszok évekig most már harmadik éve volt az idei, amikor szisztematikusan terte ők késő ősztől kora tavaszig a távfűjtőműveket.
[00:09:27]katona értelm annak nem volt, csak a a lakosság életét akarták pokollá tenni, de ugye az a maga ezek a támadások relatíve kevés emberéletet követeltek direkt módon, és az ukránok tudtak úgy védekezni, hogy indirekt módon se haltak meg sokan úgy, hogy megfagytak.
[00:09:42]Tehát, hogy megváltozott hál istennek ebből a szempontból az a móda, hogy a háborút vívtuk.
[00:09:48]Nem eladható az, ha a tömegével ölök civileket.
[00:09:53]Nyilván más egy iráni rezsim, ami mondjuk a levelt felkel év elejtüntetéseknél 300 embert ölhetett meg.
[00:09:59]Tehát nyilvánvaló, hogy vannak olyan rezsimek, ilyen volt az asszadrezsim Szíriában, amiket ez nem érdekel, de maga Oroszország ebből a szempontból szerencsére közelebb áll Európához, mint a harmadik világbeli diktatúrákhoz.
[00:10:17]Tehát nem akarnak civileket ölni a hadviselőfelek egyik oldalról sem.
[00:10:21]A olajfinomítók elleni támadások azok könnyen megérthetők.
[00:10:25]De hogy befolyásolja az orosz lakosságot az, hogyha az orosz amazont, a white támadják meg?
[00:10:32]Ha nem jön a világítófejű csavarkulcs, akkor dühős lesz a lakosság, és azt mondja, hogy ez Putyin miatt van?
[00:10:37]Hát meg nagyon sok ez ugye ezek ezek tovagyűrőző hatások, tehát nagyon sok kisvállalkozás, tehát akár falusi boltok is.
[00:10:45]Most nem biztos, hogy másenka néni maga rendeli meg az otthonkát.
[00:10:54]A Wberes megrendeli nagyobb mennyiségben, egy konténerben Kínában, és aztán ő osztja szét a különböző otthonkákat, vagy egy kis kereskedő a kisvárosban, tehát ő vesz meg, tehát hogy ez nem csak az adott céget érinti kellemetlen, hanem egy csomó kisebb vállalkozást, ami maga nem elég nagy, nem elég tőkerős, hogy önmaga intézze a beszerzését, a külkereskedelmét.
[00:11:17]És nagyon fontos, és ez valószínűleg így is van, hogy az oroszok teszik ezt egyébként az ukránok is a másik oldalon ezeket az online kiskereskedő láncokat használják arra, hogy maga az orosz állam meg orosz hadipari cégek így nevezett dual, tehát kettős felhasználását technológiát ezeken a cégeken keresztül importálnak katonai.
[00:11:40]Sógépbe, a másik meg a Így van.
[00:11:41]Az egyik felé Így van, így van, így van.
[00:11:43]Tehát olyan chippeket, ami nem csak katonai széra alkalmas, és akkor hivatalosan megveszi a Whitebberies, vagy egy viszonteladó.
[00:11:51]És amúgy az orosz ugye az ukránok emellett érvelnek, hogy azért támadják, valójában inkább ez nyukera kaszkád hatással alapoznak, hogy ezen keresztül az egész orosz kisk falusi kis boltok életét is meg lehet nehezíteni.
[00:12:05]Ugye milliárdos készletek égek el, a cég nem tudja kártalanítani, tehát egy csomó kis falusi bolt is bedőlhet emiatt.
[00:12:12]Nem szép dolog, szögezzük le.
[00:12:15]Ugye a polgár lakosságot érinti, de hát az oroszok mást csinálják.
[00:12:20]négy és fél éve az ukránok csak az idejben kezdték ezt ez viszájára fordítani, tehát hogy most már Ukrajna is házhoz vitte a háborút az orosz lakosságnak, ami orosz lakosság a tavalyi év végéig nem nagyon érezte ezt a háborút.
[00:12:35]most már egyre jobban érzi az orosz polgár lakosság is, és nyilván Oroszország távolállattól, hogy demokráciának nevezzük, de azért az orosz elitnek és személyesen Putyin elnöknek sem mindegy, hogy milyen lelki állapotban van az oroszlakosság, mennyire tud még azonosulni a háborúval, illetve hát ugye a médiazone és egyéb hát már külföldön lévő, de még telefonos meg egyéb megkeresésekkel Oroszországban is közvémi kutatást végrehajtó cég adatai alapján az orosz lakosság nagy része ma úgy van vele, hogy be kéne már fejezni ezt a háborút.
[00:13:13]Akarom mondani, hogy különleges katonai műveletet.
[00:13:15]De most már háború, mert egy sváci lapnak Pesco szóvivő azt mondta, hogy háború, de de ez a de facto még különleges művelet.
[00:13:25]Nem igazán következetes már maga az oros stratégia, Kóni.
[00:13:27]Hát ők is elfáradtak, ez a négy és fél éve tart.
[00:13:29]Ugye az első egy-két évben valaki háborúnak nevezte, ment is a börtönbe.
[00:13:36]Ugye Putyin volt az első, aki egyszer nála sosem lehet tudni, hogy tévedésből vagy direkt, de mivel ő nagyon megkomponáltan beszél, valószínűleg hangsúlyosan és direkt, tehát Putyin nem Trump, szögezzük le.
[00:13:47]Tehát ő amit mond, azt azt előre megírják neki, és hogy nem mozog ki a keretekből.
[00:13:53]ebből a szempontból egy borzasztó fegyelmezett ember, már csak ugye a háttere miatt is, hiszen exkgb-sről beszélünk.
[00:14:00]Ö váltakozik annak megfelelő egyébként, hogy külföldön vagy belföldön milyen hatást akarunk elér.
[00:14:08]Ez teljesen természetesen ez háború még akkor is, ha bizonyos kritériumoknak nem tesz eleget.
[00:14:15]Ugye a mai napig nincsen hadzenet, ugye a háborúhoz két állam között kéne, hogy legyen hadzenet.
[00:14:21]Ugye van egy úgynevezett eszkalációs lista, ami alapján az abszolút háború, hiszen a két oldalon még most is közel 1 millió katona harcol az arcvonalban, vagy közvetlen mögötte tartalékban állomásozik.
[00:14:34]Tehát ez minden szempontból háború.
[00:14:39]Csak nem neveziknak maguk az oroszok.
[00:14:39]Az ukránok természetesen az első pillanattól kezdve háborúnak nevezik.
[00:14:45]Hm.
[00:14:46]Donald Trump jóváhagyta Patriot légvédelmi rendszer licenszét Ukrajnának, és úgy tűnik, ahogy mondta is, hogy ezt majd valahol Németországban fogják gyártani.
[00:14:55]Nem teszi ki magát Németország egy orosz támadásnak ezzel?
[00:14:59]Vagy egy direkt támadásnak?
[00:14:59]Nem.
[00:14:59]Ugye azt tudni kell, hogy Ukrajna úgy tart nagyon komoly hadi part, hogy egy csomó mindent európai gyártók szállítanak neki.
[00:15:09]Tehát Ukrajna egy csomó alkatrésznek a gyártását kiszervezte, vagy hát nem is kiszervezte, hanem megnézte az európai piacot, hogy mit mennyiért lehet beszerezni.
[00:15:24]illetve vannak olyan drónok, amiknek például az ukrán tervezésű alkatrészeit sem Ukrajnában gyártják, hiszen pláne a nagyobb drónok esetén egy nagyobb összeszerelő csarnokot nem lehet megvédeni, pláne az orosz balisztikus rakétáktól.
[00:15:40]Tehát egész Európa meg részben az amerikai hadipar is, de vannak japán alkatrészek, meg dél-koreai alkatrészek is az ukránoknak dolgozik.
[00:15:51]Tehát direkt támadás nem valószínű, de mondjuk lehet, hogy pont ott fog kisiklani egy vonat, pont ott nem lesz áram.
[00:15:57]Tehát hogy az oroszok erre inkább ilyen hibrid módokkal nem bizonyítható, hogy Moszkva követtel, mit tudom, felroppan egy távvezeték neek az egyik oszlopa a térségben.
[00:16:11]Tehát, hogy nagyon sok másféle módon lehet ártani, és az oroszok ezt ezt időről el is követik.
[00:16:16]Tehát nyílt katonai csapás nem valószínű, hiszen abban az esetben ugye Oroszország elsőként megtámadott volna egy NATO országot, az automatikusan életbe lépteti a NATO ötödik cikkeit, és abban az esetben Oroszország egy megnyerhetetlen háborúba keveredik, hiszen a Ukrajnát nem tudja legyőzni, teszem hozzá, amelyet a teljes nyugati világ támogat, akkor nyilvánvaló, hogy a NATO egészével szemben, aminek a katonai képességei, gazdaságre és népessége tök többszöröse.
[00:16:48]Ukrajnának még annyi esélye sincs.
[00:16:48]Tehát Moszkva ennyire nem akar eszkalálni, [sóhajtás] kellemetlenkedni fognak értelemszerűen.
[00:16:56]Fokozni kell a biztonságot.
[00:16:59]Volt már olyan, hogy Csehországba robbant fel lőszerraktár hivatalosan baleset miatt.
[00:17:04]Tehát, hogy a bizonyos eszkalációs lépésekeseket Oroszország megtesz.
[00:17:10]Ilyenek ugye a elkószált vagy direkt bizonyos országokra kilőtt drónok.
[00:17:18]lezuhanó rakéták satöbbi satöbbi.
[00:17:18]Ezek egy része lehet baleset, hiszen mind a két fél légvédelme mindent megtesz, hogy megsemmítsítse vagy eltérítse a támadóeszközöket.
[00:17:28]Tehát nem azt mondom, hogy minden esetben, amikor orosz eredetű drón vagy rakéta lezuhant NATO területre, az mind direkt volt, de azt is botorság lenne elinni, hogy ez mind csak az ukrán légvédelem, vagy az elektronikai zavarás, vagy az orosz eszközműszaki meghívásodása miatt alakult.
[00:17:45]Így van ilyen is, olyan is.
[00:17:48]Moszkva igyekszik nyomás alatt tartani a NATO-t és főleg az Európai Uniót, de arra kínosan ügyelnek az oroszok, hogy bizonyos eszkalációs szintet, ami amitől kezdve nem lehetne megállni automatikusan egy spirál mentén eljutnánk a direkt háborúig, azt az oroszok azért arra ügyelnak, hogy azt messze ne lépjék át.
[00:18:06]az ukrán kormányátalakítás és a hadsereg vezetésének átalakítása ez a háború kimenetelére, a védekezés hatékonyságára milyen hatással várható, vagy milyen hatással lesz?
[00:18:19]Hát ez az, amire mindig csak utólag tudjuk a választ.
[00:18:21]Ugye tudni kell, hogy a Szirsky a közelmódban leváltott parancsnok, vezérkari főnök, ő nem volt annyira népszerű.
[00:18:29]Nagyon sokan a régi vágású szovjet-orosz iskola emberének tartották.
[00:18:34]Ráadásul Moszkvától nem messze született, tehát etnikai orosz.
[00:18:39]Ugyanakkor a 14-15-ös harcokban többszörösen kitüntette magát.
[00:18:42]Tehát az ukrán államhoz való hűsége az vitathatatlan.
[00:18:49]Ugye a helyettese lépett a helyébe, aki sokkal fiatalabb, sokkal inkább érti az új idők szellemét, tehát jobban hisz a drónokban, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:19:03]Jó ideje harcol ő is, tehát megvan a szükséges rutin, hogy képes legyen vezetni az ukrán haderőt.
[00:19:07]Tehát ez a része, a katonai váltás az nem valószínű, hogy kihat rá.
[00:19:14]Az, hogy Zelenski folyamatosan dobálja a minisztereket, ugye most éppen Rustá Numerov, aki már volt védelminiszter is, most nem is tudom melyik titkos szolgálat élére került, tehát folyamatosan valószínűleg azért is, mert igyekszik megakadályozni, hogy valaki hosszabb idő alatt klientórát építsen ki magának.
[00:19:34]Ez nem biztos, hogy a jó államműködés irányába mutat.
[00:19:39]Tehát ez azt mutatja nek szerintem inkább már ugye ez a részéhez kevésbé értek a dolognak, hogy nem bízik meg a saját embereiben sem, ami megint majdhogy nem természetes, mert el nem tudjuk mi azt képzelni, hogy négy és fél éve vezetni egy háborúban álló országot, ami ráadásul egy nálánál nagyobb, erősebb ország ellen háborúzik, az mekkora pszichikai és fizikai megterhelést jelent.
[00:20:03]Tehát nyilván Zelenski nagyon sok döntést nem hozott volna meg négy éve vagy öt éve, csak most már azért jól láthatóan ő is kezd elfogyni ebben a borzasztó konfliktusban.
[00:20:14]Tehát a mentális frissessége, az egészségi állapota szemmel láthatóan sokat romlott.
[00:20:19]Nem biztos, hogy mindig a legjobb döntést hozza, de kérdés az, mi mind nem látunk rá, tehát értve itt az érdeklődőket, újságírókat, hogy melyik döntésnek mi lehetett a való, csak találgatunk, hiszen háborúban ezek a döntések cégatitkosak.
[00:20:37]Miért?
[00:20:40]De annak történtek.
[00:20:40]Van legalább irodalma, hogy a politikai cél meg a katonai cél az szükségképpen egybeesik-e.
[00:20:46]Azért kérdezem, mert még az előző vezérkari főnöknél, Zsaluzsninnál voltak olyan hírek, hogy ő bizonyos döntéseket kifejezetten ellenzett, merthogy az ukrán élőerő gyors pusztulását okozta volna.
[00:20:58]Akkor úgy tűnt, hogy a politikai cél meg a katonai cél az nem feltétlenül esik egybe.
[00:21:04]Hát ez általában mindig így van.
[00:21:04]Ugye az adott esetben ugye nevesítsük a dolgot.
[00:21:10]Ugye 23-ban ez a tavaszinak nevezett igazából nyáron meginduló ukrán ellentámadás volt, ami iszonyatos veszteségeket szenvedett.
[00:21:21]Hiszen ha én a magyar civil nagyjából meg tudta mondani, hol várható az ukrán fő támadás, ugye logikusan a legegyszerűbben a az orosz ellátási nehézségeket meg a hadműveleti helyzetet nézve az volt ukrán terv, hogy azt a föld sávot, ami összeköti Oroszországot a krímmel, azt kell való átszakítani, és domborzati egyebi viszonyok alapján azt is le lehetett szűkíteni, hogy robotinye térségében lesz a főcsapás.
[00:21:51]És nagyon hamar kiderült, hogy egy jott tányit nem fognak előrejutni az ukránok, és zsaluzni akkor le akarta állítani a támadást, hiszen katonailag már nem volt értelme.
[00:22:02]Zelenski, aki kapott egy csomó nyugati fegyvert, ugye Zömmer azokat is vetették be, Leopard harckocsikat, M1-es harckocsikat, Bradley meg Marder harcjelműveket, tehát zömmel olyan eszközöket az amerikaiaktól, németektől, britektől, franciáktól, lengyelektől, csehágtől kaptak az ukránok.
[00:22:19]Meg kellett mutatni az adományt az országoknak, hogy mi ezt igenis felhasználjuk.
[00:22:24]Tehát nyilvánvaló, hogy a politika mást akar, csak ugye hosszú távon azt kell látni, hogy a politika mindig felüléírja a katonai realitásokat, az nem lesz jó.
[00:22:36]Tehát a katonai realitásokat muszáj figyelembe venni.
[00:22:38]Ezért van az, hogy az elmúlt bő egy évben már folyamatosan jönnek azok a hírek, hogy az ukránok belemennének abba, hogy ahol a front van, ott fagyjon be, és kezdjenek el tárgyalni.
[00:22:50]Csak a másik oldal meg folyamatosan azt látjuk, meg azt halljuk, hogy az oroszok azt mondják, ez nem elég.
[00:22:55]Még ez kell, még az kell, még amaz.
[00:22:57]Most ha én már négy és fél éve sikeresen védekezek, akkor nem fogok lemondani még extra területekért azért a halovány ígéretét cseréből, hogy Putyin azt mondja, átadod, majd megjavulok.
[00:23:08]Tehát ha azt mondom, hogy ukrán résző nem akkora bizalom az Oroszországa és személyesen Vladymir Vladymirő Putyinnal szemben, hogy bármiért, pláne az ő adott szaváért cserébe területekről mondjunk le a békér cserébe most ugyan szárazságban mindenhol, de néhány hónap múlva jön az ősz meg a tél meg a sár Ukrajnában.
[00:23:30]Ezzel a körülménnyel az oroszok és az ukránok ugyanúgy számolnak?
[00:23:35]Kinek jó, ha sár van?
[00:23:35]Igazából a sár most már kevésbé fontos, mint mondjuk négy éve volt.
[00:23:41]Tehát a drónok ugye nem ragadnak be a sárba.
[00:23:48]Most már legfrissebb statisztika adatok szerint ez becslés, tehát nyilván exakt adatok nincsenek.
[00:23:55]Ezt nagyjából nagy nagy vonalakban lehet tudni, de az a becslés, hogy minden 10-ből minden het hét orosz katon drón, ukrán drón meg.
[00:24:05]Tehát az ukránoknál már a leghatékonyabb eszköz a drón, főleg a pilóta nélkül repülő eszközök, azok meg nem ragadnak be a sárba.
[00:24:17]De hát a települést gyalogos katona foglalja el a végén.
[00:24:19]Így van.
[00:24:19]Így van.
[00:24:19]Ö a gyalogos katona is jobban mozog a terepen, mint a vasak.
[00:24:26]Tehát ahol a gyalogos vagy a túrázó még valahogy elbakócázik, ott már a 40-50, sőt nyugati típusok esetén akár 60 tonnás harckocsik meg a 10,15 20-25 tnás gyalogsági harcerevek már már egyszerűen elkaparnak, tehát megfeneklik a jármű.
[00:24:45]Tehát régen valóban a raszputyica, az úttalanság, a sároralom, az nagyban korlátozta a katonai műveleteket.
[00:24:55]Ma már ez nem így van.
[00:24:57]Tehát ma már ma már más.
[00:24:57]Nyilván nem tesz jót, de az is jól látszik, hogy például most, amikor elvileg ideálisak lennének a viszonyok, hiszen mondjuk úgy legalább akkora szárazság van Ukránában, mint itt, tehát nem arra számít, hogy majd egy telivíes árok vagy egy saras, vizenyős, süppedékes terület kerül az úkba, kizárt.
[00:25:22]Ennek ellenére nem tudnak az oroszok előrenyomulni.
[00:25:28]Az ukránok meg már nem akarnak, mert nem is nagyon képesek rá.
[00:25:30]Nincs elég élőerő, nincs elég technika.
[00:25:33]Ukrán jó ideje csak védekezik a szá a kisebb helyi jelentőségű ellenellökésektől.
[00:25:39]Tehát nyilván mindig van valamennyi ukrán ellentámadás, de nagy vonalakban azt lehet látni, hogy nagyjából 23 novembere óta, amikor kifuladta az ukránoknak a 23-as, még egyszer tavaszinak nevezett igazából nyári koraőszi offenzívája, az oroszok azok, akik folyamatosan támadnak, de alig nyernek teret.
[00:26:00]Üüm.
[00:26:04]Civilek is tudják azt a közhelyet, hogy minden fegyverfejlesztés ellen előbb-utóbb meg fog jelenni valamilyen ellenfejlesztés, ami hatástalanítja.
[00:26:09]Az ukrán szálloptikás drónok ellen.
[00:26:12]Tudnak valamit csinálni az oroszok?
[00:26:15]Ugye az oroszoknak is van száloptikás drónjuk.
[00:26:22]Egyrészt jobb álcázás, másrészt ma mindenki hadipari vásárokon, ha kint van az ember, vagy olvassa a szakirodalmat, ma mindenki drónvédelemről, counter drónról, drónelhárításról beszél.
[00:26:36]Tehát újra divatba jöttek úgymond a csöves fegyverek, főleg a nagy tűzgyorsaságú légvédelmi gépágyúk.
[00:26:46]Ezekhez vannak ilyen intelligens lőszerek, amik gyakorlatilag a cél közelében nyilaka nyilakra esnek szét, meg óriási repeszhatással rendelkeznek, hogy megsemmisítsenek.
[00:27:00]Nem, hogy drónokat, hanem egy-egy sorozattal drónrajokat is képesek kiatni.
[00:27:04]A legkorszerűbb európai légvédelmi rendszerek.
[00:27:07]megkockáztatom.
[00:27:09]Az amerikaiak, az oroszok meg a kínaiak is tudják ezt.
[00:27:10]Mindenki lézerrel dolgozik.
[00:27:14]Rengeteg lézer fegyverrendszer van, amit kifejezetten drón elleni fegyverként kezdtek használni.
[00:27:20]Ezen a téren nagyon komoly hadműveleti tapasztalatok is vannak.
[00:27:25]hogy az első ilyen rendszer, ami már több 100 éves lövészetené átesett, az izraeli Iron Bean, azaz a vasnyaláb rendszer volt, de az amerikaiak, a briták, az oroszok, a kínaiak, a franciák, a németek is rendelkeznek előreadott ilyen kísérletekkel.
[00:27:42]Tehát nyilvánvaló, hogy most mindenki a drónok elleni hadviselésre koncentrál, mert az a legnagyobb fenyegetés most arcmezőn.
[00:27:53]Ühüm.
[00:27:53]Hogyan számol Oroszország és Ukrajna a saját veszteségeivel?
[00:27:55]Két eltérő méretű és népességi országról van szó.
[00:27:58]Az egyik védekezik, a másik megtámad, és mind a kettőnek van vesztesége.
[00:28:03]Hogy számolnak ezzel?
[00:28:06]Nem is kevés.
[00:28:06]Az oroszoknál nagyon sokáig az volt, hogy nem számított az emberélet.
[00:28:12]Ez részben azért is volt így, mert mint minden régi nagy birodalom, az orosz is, az etnikai kisebbségeket küldte az első sorba.
[00:28:19]Ez nem kényszersorozással történt feltétlenül, hanem ugye általában pont az etnikai területeken alacsony a bér.
[00:28:29]Az országos átlaghoz képest jóval alacsonyabb, magasabb jóval a munkanélküliség, és az orosz haderő egész komoly, egyszeri belépési pénzt ad a katonáinak.
[00:28:42]Meg egész magasak ahhoz képest, amit otthon a világ végén lehetett volna keresni.
[00:28:48]a jövedelmek is.
[00:28:51]Az más kérdés, hogy így sajnos azért meg is halhat, meg meg is nyomorodhat az ember.
[00:28:55]Az ukránok ezért álltak át arra, ugye ezt a drónerők parancsnoka, a magyar hívójelű Robert Brovyi, született Brói Róbert fogalmazta meg, hogy havi 300 orosz katonát kell megölni és vagy megnyomorítani, mert körülbelül ez az a mennyiség, amit az oroszok már csak toborzással nem tudnak pótolni, és ez a szám, ez hónapok óta megvan.
[00:29:24][sóhajtás][zihálás] ukrán veszteségek, ugye se az orr, se az ukrán veszteségekről nem tudunk exakt adatokat szigorúan titkos háborúban.
[00:29:30]Ez tényleg egy óriási stratégiai fontosságú információm ez de az ellenfél nem félt hozzá.
[00:29:38][sóhajtás] Valószínűsíthető, hogy ukrán oldal is már legkevesebb 150000 halotról beszélünk.
[00:29:44]Ez csak a katonai veszteség.
[00:29:47]Erre jön rá egy legalább 40-500 főnyi civil halott.
[00:29:53]Ezeknek a döntő többsége még a 42-es harcokban, például Mariupolánál és egyéb eseményekben vált áldozattá.
[00:30:00]Az utóbbi időben, hál istennek a polgári áldozatok mennyisége az jóval alacsonyabb.
[00:30:08]Bár az idejében pont azért, mert az oroszok kifogytak a nagy fontosságú célpontokból, jóval több ukrán civil halott van, mint a tavalyi év ugyanezen.
[00:30:20]Első mondjuk hat hónap most már hét hónapjában.
[00:30:24]Az orosz veszteségekről még annyit sem tudunk.
[00:30:26]Ott még durvább becslések vannak.
[00:30:29]Valahol 300 és 500000 fő között lehet az orosz halottak száma.
[00:30:35]Ott a civil veszteség ennél jóval alacsonyabb, mármint ezen belül a polgári veszteség arány, hiszen orosz területen eltekintve az ukránoknak a 24-26 közötti kursz kibetörését nem érintette Oroszország területét a háború.
[00:30:53]Tehát orosz területeken nem voltak szárazföldi hadműveletek.
[00:30:55]Ezek azok, amikor ugye házról házra megyünk, városharcot folytatunk, ahol a civil jön szembe, azt is lelőjük, mert a katona már nem tudja együtt után, kiben bízhat ki bennem.
[00:31:11]De ez nem elég ukrán szempontból, mert a matek az egy borzasztó kegyetlen dolog.
[00:31:17]Ugye Ukrajna népessége a háború előtt körülbelül olyan 42 millió fő volt papíron.
[00:31:23]Ebből több millió dolgozott Nyugat-Európában, vagy hát Lengyelország is nyugatnak számít Ukrajnából nézve.
[00:31:30]Most a legtöbb szakértő azt mondja, hogy 31 millió, esetleg 30, ugye 42-ből.
[00:31:39]Ezeknek a döntőtöbbsége, amelyik akik hiányoznak, azok elmenekültek Ukrajnából.
[00:31:43]Lengyelországtól kezdve Magyarországon állt, Németországig Egyesült Király Európába, sőt van aki az USÁban.
[00:31:50]kinek hol volt ismerőse, rokona, milyen lehetőségei voltak.
[00:31:53]Oroszország népessége 141 millió fő volt a konfliktus elején, más adatok szerint volt az 143.
[00:32:01]És ez jól jelzi, hogy mennyire megbízható bármilyen adat.
[00:32:06]Nagyságrendeket tudunk.
[00:32:10]Tehát hiába van körülbelül kétszer annyi legalább orosz halott, ha az arányokat nézzük, az oroszoknak még az is befér, hogy háromszor annyi halottjuk legyen, sőt majdnem belefér a négyszer annyi is, amire matematikai esély sincs.
[00:32:24]Tehát bár az orosz veszteségek számszerűen nagyobbak, a népességhez a hadra fogható, tehát nem csak kor, hanem egészség és mentális állapot, mi a a katonai szolgálatra alkalmas férfi generáción belül jóval nagyobb az ukrán veszteség, mint az orosz.
[00:32:42]Egészen egyszerűen százalékosan, merthogy annyival népesebb Oroszország.
[00:32:46]Tehát ezt a fajta felőrlést, annak ellenére, hogy jóval magasabbak az orosz veszteségek, Ukrna nem nyerheti meg.
[00:32:56]Mikor érnek össze a folyamatok?
[00:32:56]Van-e a katonai tervezésben egy olyan pont, ami azt mondja, hogy mondjuk 2028-ban Amatek azt fogja mondani, hogy Ukrajnának be kell fejeznie, mégha folytatni akarná is, mert elfogy az embere.
[00:33:12]Ez jó kérdés.
[00:33:12]Ugye ez nem is csak az ukránokon múlik, függ a nyugati támogatásokon, mert az emberrel úgy tudok takarékoskodni, hogy kiváltom technikával.
[00:33:23]Tehát amíg van egy elkötelezett nyugati támogatás, ugye ebből az amerikai már féligmeddig kikerült, addig Ukrajna relatíve sikeresen tud védekezni, ugyanis ma már nagyon máshogy hívják a háborút.
[00:33:38]Tehát nincs is klasszikus értelembéve nincs frontvonal.
[00:33:40]Tehát van egy nagyon széles harcérintkezési zóna, amin belül vannak olyan esetek, hogy itt van egy orosz lövészgödör néhány katonával állás.
[00:33:52]Mögötte ukrán, előtte ukrán, de az ukrán mögött megint van egy orosz, tehát ilyen rendkívül hektikus, nem is arcvonal, tényleg ez egy harcérintkezési sáv.
[00:34:04]Mindenki be van ásva.
[00:34:07]Ö most már mind a két félnek olyan egyenruhái, poncsói vannak, amik megfogják a meleget, tehát az infravörös érzékelők sem tudják feltétlen megtalálni.
[00:34:18]Napközben alig van mozgás, tehát mind a két fél nagyon spórol már a katonáival.
[00:34:23]Bár sajnos az oroszok ukrán szempontból szerencsére még mindig erős, mindig erőltetik az ember hullámban végrehajtott romokat.
[00:34:31]Ez mindig borzasztó veszteségekkel jár.
[00:34:36]Nem fog elfogyni olyan tempóban az ukrán katonaállomány.
[00:34:39]Meg ugye borzasztó dolog, láttam több interjút, hogy az ukrán drón pilóták egy része ma már olyan ukrán veterán, aki lábat vagy kezet veszített.
[00:34:49]Tehát, hogy katonaként, lövészkatonaként már nem tud visszamenni az arcvonalba, de úgy érzi, hogy neki még adossága van Oroszország fölé felé irányába, és drón pilótaként tud oroszokat ölni.
[00:35:05]Tehát ezt a mondjuk úgy felmorzsolási tempót félelembe véve csak ezt az egyet, tehát az emberveszteséget, ha minden marad úgy, ami eddig volt statisztikailag Ukrajna akár 2030-31-ig is képes lehetne háborúzni.
[00:35:20]Nem lenne képes.
[00:35:22]Egyrészt még egyszer nagyon komoly nyugati segítséget kap, másrészt az ukrán társadnak már tele van a hócipőjével.
[00:35:29]Tehát Zelenszki nem azért ajgatja, hogy üljünk leegyezzünk, meg tárgyaljunk, mert jó fej vagy megszerette az oroszokat, hanem azért, mert ez a lakossági elvárás.
[00:35:39]Egy másik háború is van.
[00:35:39]Ez február óta tart.
[00:35:42]A az amerikaiak és az izraeliek vívják Irán ellen.
[00:35:44]Donald Trump időnként elrendeli a támadást, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is vonja.
[00:35:50]Ezt az olaj világpiaci árának mozgásán világosan lehet követni, hogy éppen melyik döntése van érvényben.
[00:35:59]Ki állít nyerésre?
[00:35:59]Irám.
[00:36:02]irán.
[00:36:05]Kezdve azzal, hogy amikor megegyeznek bármilyen tűzszünetben, az a helyzet, amit Irán egyébként nem fogad el, még ha úgymond belemegy, akkor sem, az Irán számára kedvezőbb, mint a konfliktus előtt volt.
[00:36:17]Tehát kiderült az, amit egyébként nagyon sok szakember mondott, hogy Irán képes lezárni hormozis szorost, és ezt az Amerikai Egyesült Állok nem tudja megakadályozni.
[00:36:27]Tehát érsd a nem tudjuk annyira biztosítani az átmenő hajóforgalmat, hogy a hajók megmerjék egyáltalán kockáztatni az utat.
[00:36:37]Tehát kiderült, hogy Irán bőven elegendő kinetikus képességekkel, drónokkal, ballisztikus rakétákkal satöbbi rendelkezik ahhoz, hogy bármilyen kereskedelemhajót képes legyen jó eséllyel legalább megrongálni, am megpróbál iráni engedély nélkül átkerülni a szoroson.
[00:36:54]Irán ráadásul ezzel a sikerrel, hogy túlélt.
[00:36:57]Tehát itt ugye megint a sikert nem úgy kell érteni, hogy majd Irán legyőzi az USA, és mondjuk iráni csapatok szállnak partra, és kitűzik az iráni zászlót.
[00:37:07]Hát Washingtonban erről nyilván szó nincs.
[00:37:11]Arról van szó, hogy az Egyesült Államok nemzetközi reputációja, mintha Trump nem rombolt volna amúgy is rajta eleget, a béka feneke alá került.
[00:37:21]Tehát kiderült, hogy nem képes az USA legyőzni Iránt.
[00:37:24]Meggyengíteni képes volt.
[00:37:26]Kép sikeresen lefejezték az iráni vezetést.
[00:37:29]Ezzel az a baj, hogy jóval fiatalabb és jóval radikálisabb arcok tűntek fel az iráni felső vezetés közelében.
[00:37:37]Tehát sikerült az iráni vezetést radikalizálni.
[00:37:43]Irán példát mutat a proxiknak, a helyetteseinek.
[00:37:46]Tehát az, hogy Irán túlélte ezt a támadást, az jó a Hezbollaknak, jó a Hamasznak, jó a Husziknak.
[00:37:55]Az Egyesült Államoknak a szövetségesi reputáció is csökkent.
[00:37:58]Ugye Katar, Egyesült Arabem Emiruségek, Szaudarábia, Kuvait, Jordánia, ez úgynevezett olajmonarchiák, Jordániát kivéve, de az is monarchia.
[00:38:08]Azért szövetkeztek az amerikaiakkal, mert az amerikaiak garantálták a biztonságukat.
[00:38:15]Ehhez képest ez a háború első intenzív szakaszában, meg azóta is valahányszor ugye fellobbannak a harcok, tömeges iráni drón és rakétatámadás éri a területöket.
[00:38:27]Tehát az Egyesült Állak mint szövetséges egy picit leértékelődött, és ezzel párhuzamosan értékelődik fel Kína.
[00:38:35]Ráadásul, ugye az amerikaiak most nem is nagyon tudnak mit kezdeni, mert jön a egyrészt jön a félidős választás, tehát meg kéne egyezni, hogy lemenjen a kőolaj ára.
[00:38:45]Ergo lemegy majd az üzemanyag ára az USAban.
[00:38:47]Az amerikai szavazók többségét nem érdekli a világp világpolitika, nem érdeklik a nagy stratégiai folyamatok.
[00:38:54]Ő az alapján szavaz, hogy mennyire érzi magát anyagilag és egyéb szempontból biztonságban.
[00:38:59]Donald Trumpnak meg kéne fűzni az iráni vezetést, hogy engedje a hormoziszorost egy kicsit a félidei választani.
[00:39:06]Miért tenne ilyet az [torokköszörülés] iráni vezetést?
[00:39:08]Ez a Így van.
[00:39:08]Tehát Irán most abban a helyzetben van, hogy nem szorul.
[00:39:10]Tehát bármennyit lehet bombázni.
[00:39:13]Az irániak pontosan tudják azt, hogy ahhoz, hogy őket le lehessen győzni, ahhoz egy nagy méretű szárazföldi erővel végrehajtott támadóműveletre lenne szükség.
[00:39:24]Ennek nyoma nincs.
[00:39:28]Időnként fölröppennek az azért pakisztáni forrásból jött a legutóbbi.
[00:39:32]Lehet, hogy csak ijesztgetés vagy dezinformáció.
[00:39:34]Hát ugye Irán területe jóval nagyobb mint 1 n km és 85-86 millió lakosa van.
[00:39:42]Más források szerint ugye nem tudjuk például mennyi afgán meg egyéb menekült van.
[00:39:46]Iránban van az 90 millió is.
[00:39:49]Tehát egy fél milliós haderőt kéne odavinni ahhoz, hogy el lehessen foglalni.
[00:39:55]iránt és pacifikálni lehessen meg lehessen kezdeni próbálni, de ugye az amerikaiaknak intőleckének ott van az iraki háború meg az afganisztáni, hogy a muszlim világban folytatott nyugati békeműveletek vagy békeépítő, békekikészítők biztos kudarcra vannak ítélve.
[00:40:13]Tehát Irán nagyon kedvezőtlen lapokkal kezdte el ezt a kártyapartit, de most már neki vannak a jobb lapjai.
[00:40:24]Tehát ő elhúzhatja a háborút.
[00:40:24]A resim ugye mi volt a cél?
[00:40:27]Az egyik a sok-sok deklarációból, amik általában egymásnak is ellent mondtak, hogy meg kell buktatni ezt a rezsimet.
[00:40:33]Amennyire tudjuk, a rezsim legitimációja nőtt, mert ugye egy külföldi agresszor megtámadta, sőt rögtön kettő, ugye Izrael és az egyesül, ne felejtsük el, Izrael is benne van ebben a háborúban.
[00:40:49]És a világ legerősebb katonai hatalmával szemben Irán sikeresen tudott védekezni.
[00:40:54]És ez egy belső feszültség hullám után tudott vinni.
[00:40:57]Tehát stabilizálta a rezsim a helyzetét.
[00:40:59]Úgyhogy Irán állás szerint jobban áll, mint a háború elején.
[00:41:06]Megerősítette a kapcsolatait Oroszországgal.
[00:41:08]Ugye ez egy védésadszövetség, hiszen ha úgy vesszük, Oroszország is ukrán közvetítéssel a nyugati világ és az USA ellen harcol.
[00:41:18]Tehát Irán diplomáciailag és katonailag is pozícióit tekintve, megerősödve került ki ebből a konfliktusból.
[00:41:27]még az Amerika Egyesült Államoknak hát csökkent a presztízse, iszonyatos mennyiségű pénzt elégtek, legalább 100 milliárd dollárnál tart már most a háborús extra kiadás.
[00:41:41]Ellőtték a precíziós támadó rakétáknak, tomahók robot repülőgépeknek közel 40%-át az amerikaiak.
[00:41:47]és kritikus szint alá esett az elfogók, a Patriot, a Tád és egyéb rakétarendszereknek a rakétáinak a mennyisége, amit nagyon sok szerző azt mondja, hogyha Kína most támadná meg Tajvant, aminek egyébként hál istennek nem látjuk jelét, akkor az amerikai haderő meg az amerikai haditengerészet nem lenne képes segíteni érdemben.
[00:42:11]Taj vannak annyira alacsonyan vannak a precíziós fegyverrendszerek az amerikai raktárokban.
[00:42:17]annyira lecsökkent a mennyiségük.
[00:42:20]Mi a legvalószínűbb forgatókönyv?
[00:42:22]Hazhajóznak az amerikaiak ott hagyva Izraelt és az olajmunariákat?
[00:42:27]Biztos, hogy nem.
[00:42:27]Tehát ugye az ötödik flottát azt az irak-iráni háború alatt állítják fel a 80-as években.
[00:42:33]Elem érdeke az USA-nak, hogy ott maradjon.
[00:42:38]Nem is a saját energiabiztonsága miatt az USA alig vesz kőolajalt a Perzsőből.
[00:42:43]Ellenben ki vesz sokat?
[00:42:43]Kína, India, Japán délkóra.
[00:42:47]Ezek közül a Japán és Dél-Kóra politikailag az USA szövetségese, viszont gazdaságilag ők is riválisak.
[00:42:54]Tehát, hogy nem, ha saját biztonságát nem is tudja az USA érdemben sokat javítani, azzal a térségben maradásával és a konfliktus folytatásával, [zihálás] azzal azt a stratégiai célját viszont el tudja érni, hogy a nagy globális riválisokat, főleg az első számú kihívóvá előlépett Kínát, a Kínai népköztársaságot rossz stratégiai helyzetbe hozza, hiszen Kína a konfliktus előtt a napi kőolaj importjának több mint a felét a Perzsőbölből szerezte be, és a csepfolyósított földgáz importjának is a 60%-a onnan jött.
[00:43:31]Tehát Kínának meg a távolkelet országainak a függése óriási a Perzsoltől.
[00:43:39]Ha itt felem az árakat, akkor csökkentem ezen országok termékeinek a versenyképességét.
[00:43:47]De ha felverem az árakat, akkor a Ford Bronkót is nehezebb lesz otthon megtankolni.
[00:43:51]Így van.
[00:43:51]Így van.
[00:43:51]Tehát, hogy ezért valószínűleg ez a konfliktus, ha az irániak hagyják, meg ha Izrael hagyja, mert ugye általában nem azzal lángoltak fel a harcok, hogy az amerikaiak kezdték feltét, arra is volt példa, de általában Irán lőtt oda valamit, vagy Izrael támadta meg a Hezbchot, erre irán lőtt, és akkor már az USA is benn volt.
[00:44:12]Tehát inkább valószínű az, hogy befagyliktus egy ilyen se háború, se békehelyzetben.
[00:44:21]Arra én nem tennék nagy tét, hogy megegyeznek a felek, annál is inkább, mert még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi az amerikai stratégiai cél.
[00:44:28]Irán célja egyértelmű, túl kell élni, tehát ők egyszerűbb helyzetben vannak.
[00:44:32]A rezsim biztonságát, tehát ennek a teokratikus államnak a létét mindenek fölé helyezték.
[00:44:40]Két stratégiai célt mondtak.
[00:44:40]Az atomprogram befejezését, végleges befejezését, meg a rezsim megbuktatását.
[00:44:48]Kettőből eddig semmi nem teljesült.
[00:44:50]Sőt, ugye, hogy találjuk meg?
[00:44:53]Ugye nagyjából Iránnak becslések vannak erre vonatkozólag is.
[00:44:57]Egy fél tonna olyan dúsított iránya van, uránja van, bocsánat, amiből egy olyan 920 10 robbanófejet össze lehet rakni és nem tudjuk, hogy hol vannak.
[00:45:11]Valószínűleg nem is egyben, hanem több kisebb darabban felporcióva különféle hegyvidéki barlangokban vagy mélyen a hegyekbe vájt alagútrendszerekben tárolják ezeket.
[00:45:26]Tehát egy időben felvetődött, hogy majd az amerikai különleges műveleti erőket sebészi pontosságú támadással.
[00:45:30][zihálás] Ezt ugye Venezuell meg lehetett csinálni még tavalyi év elején, mert Venezuela nem számított rá.
[00:45:39]Irán viszont nyilván miután már lassan ott is fél éve háborúban állnak az amerikaiakkal, hol nagyobb intenzitással ez elül.
[00:45:46]Nyilván Irán erre az opcióra abszolút felkészül, tehát ezeket a raktárakat védik, és az egész biztos, hogy több helyre vannak szétszórva.
[00:45:56]Tehát nem lehet iránt atomfegyvert mentesíteni, mert az én azt szokták mondani, de hát nincs is nekünk.
[00:46:03]Az más kérdés, hogy 60% fölé dúsított urára csak atomfegyverhez van szükség.
[00:46:10]Köszönöm szépen.
[00:46:10]Az elmúlt egy órában Kazer Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense volt az Inforádió arénájának vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:46:20]A beszélgetést a rádióban felvételről állották az Infórádió YouTube csatornáján is.
[00:46:24]Úgy fogják majd látni, ha oda föliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket automatikusan kapják majd meg.
[00:46:30]Köszönöm a figyelmet.
[00:46:32]Exterde Tibor vagyok.
[00:46:34]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.