PAKS: mi a leállítás és az újraindítás kockázata? Aszódi Attila, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Aszód Attilla, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi karának dékánja.

[00:00:14]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:19]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:23]Köszöntöm az Infórádió hallgatót.

[00:00:23]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:25]Vízhiány és energiaválság sújtja Magyarországot.

[00:00:28]A rendkívüli forróság miatta a paksi atomerőmű őrlángon üzemel.

[00:00:32]Sok kérdés adódik ebből.

[00:00:35]Akitől pedig a válaszokat várjuk már itt van a stúdióban Aszódi Attila atomenergetikai szakértő egyetemi tanár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

[00:00:46]Jó napot kívánok.

[00:00:46]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:49]Jó napot kívánok.

[00:00:49]Köszönöm a meghívást.

[00:00:51]Csütörtökön délután 4 órától vesszük fel a beszélgetésünket.

[00:00:53]Most úgy tűnik, hogy mégsem kell kikapcsolni a paksi atomerőművet.

[00:00:57]Ebben a pillanatban igen úgy tűnik, sőt ez most már több mint egy napja így így áll.

[00:01:02]Ugye az történt, hogy lement a vízállás a paksi vízmérce szerint -us 140 cm-re másfél napja hajnalban, és azóta innen visszább ment a vízállás 10 cm-rel, tehát most jelenleg -us130 cm a paksi vízmércén a a vízállás.

[00:01:24]Ez a ez a vízszint, ez bőven elegendő ahhoz, hogy a paksi atomerőmű a jelenlegi egy darab turbinájával működni tudjon.

[00:01:31]És adott esetben hát látom, hogy még még a még még jöhet vízállásnövekedés, úgyhogy még akár az is lehet, hogy majd idővel további turbinák vissza tudnak majd kapcsolódni az üzembe.

[00:01:42]De mindenesetre az nagyon lényeges, hogy megállt a vízincsökkenés és hogy van egyfajta relaxáció.

[00:01:50]Ezt a hetet tehát ebből a szempontból megússzuk, de mi lesz jövő héten, amikor ugyan az előrejelzések szerint nem lesz 42 fok, de 36 igen, az sem kevés.

[00:02:00]Ugye itt nem csak azt kell nézni, hogy nálunk milyen a hőmérséklet, és hogy mennyi a pároloktatás, hanem az is, hogy azt is nézni kell, hogy a vízgyűjtőterületen mikor mennyi csapadék hullik.

[00:02:08]Ebben is van nagy mértékben bizonytalanság.

[00:02:12]Én azt látom, hogy különböző forgatókönyv szerint, forgatókönyvek szerint vagy stagnálás, vagy esetleg egy kicsi vízszintemelkedés is lehet.

[00:02:22]Úgyhogy lehet, hogy nem csak erre a hétre, hanem egy kicsit hosszabb időszakra is sikerült a a problémán túllépni, de egyáltalán nem mondom azt, hogy a helyzet megnyugtató.

[00:02:33]tekintettel arra, hogy 2018-ban, amikor a érvényes legkisebb vízállás bekövetkezett, akkor volt egy nagyon komoly szárazság augusztusban, és aztán utána valójában a legkisebb vízszintet, azt október 27-én értük el.

[00:02:50]Ezért van az, hogy én most az elmúlt hetekben arról beszéltem, hogy ez a ez a helyzet, ez akár három hónapig is fennállhat.

[00:02:59]Nagyon remélem, hogy nem így lesz, de a 2018-as példát, hogyha követi a természet, akkor akkor minden további nélkül, akár október végén is lehet még nagyon alacsony víz.

[00:03:11]Miért kerültünk ebbe a helyzetbe Pakson?

[00:03:16]Nem Pakson kerültünk csak ebbe a helyzetbe, hanem az egész ország ebbe a helyzetbe került.

[00:03:19]És őszintén szólva én azt gondolom, hogy egy egy igazi természeti katasztrófa közepén vagyunk az egész ország.

[00:03:28]Még akkor is, hogyha nem zúgnak folyamatosan a szirénák, és nem pakol senki homokzsákot, vagy nem tesz más nagyon-nagyon furcsa rendkívüli intézkedést.

[00:03:39]Ez a vízállás csökkenés az egy elképesztően durva dolog, és arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy tulajdonképpen ez hát majdnem egy évvel ezelőtt kezdődött.

[00:03:48]Tehát a az alpokból hiányzott a hó már télen.

[00:03:54]A az, hogy a hó nem volt ott a hegyeken, az azt jelenti, hogy tavasszal nem tudott lenni egy ilyen lassú olvadás, ami tartósan nagy mennyiségű vizet hozott volna a a Duna vízgyűjtőterületére és a Dunába.

[00:04:05]És aztán utána nagyon kevés volt a csapadék is.

[00:04:11]Tehát különböző számok vannak, de itt itt jelentős több akár több 100 mm-nyi csapadék is hiányozhat.

[00:04:18]a a vízgyűjtőterületről nézetméterenként, és ez látszik a a Duna vízállásában.

[00:04:26]Ez komoly kihívás a a hajóközlekedés szempontjából, komoly kihívás nyilván az erőművek szempontjából, ugye, de látjuk, hogy a a mezőgazdaság is nagyon szenved ettől a a helyzettől.

[00:04:40]És hát az egyik ilyen kicsúcsodási pont, az egyik ilyen nehézséget okozó helyzet az apaksi atomerőműben van, tekintettel arra, hogy soha ilyen alacsonyan nem állt a a vízszint.

[00:04:53]Hogyha még egy picit a a múltba visszatekinthetek, egyrészt azt szeretném kiemelni, hogy 2018-ban ott majdnem 30 cm-rel dőlt meg a legkisebb vízállás.

[00:05:02]És most ehhez képest a tegnap éjszakai minimummal 43 cmel ment még lejjebb a legkisebb vízszint.

[00:05:14]Tehát ez azt jelenti, hogy itt nyolc év alatt tulajdonképpen 70 cm-rel dőlt meg összességében a korábban regisztrálkisebb vízszint.

[00:05:21]És ez egyrészről táplálkozik abból, hogy a klímaváltozás sokkal durvább hatással van ebben a régióban.

[00:05:28]Másrészről pedig abból, hogy van egy medermélyülés ami nagyjából ilyen 1 cm/ éves sebességgel viszi lejjebb a Dunában a vízszintet.

[00:05:40]Hangsúlyoznom kell, hogy a mostani helyzet kialakulásában az alapvető legfontosabb szempont az a meteorológia, mert egyszerűen olyan kevés víz jön most a Dunában, ami szintén példaélküli.

[00:05:54]Tehát amikor a mi a a minimum viszintet mértéknál, akkor 700 k/ másodperc környékén volt a vízhozam, miközben a korábbi minimumok valahol 800 km/mod környékén voltak.

[00:06:09]Tehát tényleg egy egy rendkívüli helyzet van.

[00:06:11]És a másik dolog, amivel kapcsolatban szeretnék még visszanyúlni a a múltba, hogy a paksi blokkok 82 és 87 között léptek üzembe.

[00:06:24]Előtte nyilván körülbelül 10 évvel fejeződött be a tervük elkészítése.

[00:06:30]Tehát a a 70-es évek elejéről beszélünk.

[00:06:32]A 70-es évek elején dőlt el az, hogy hova teszik a szivattyúkat, hogy az egész telephelyett milyen szintre helyezik el, és hogy hogyan épül meg az erőmű.

[00:06:43]Ehhez képest most több mint 50 évvel később vagyunk.

[00:06:47]Az atomerőmű eredetileg 30 éves üzemidőre volt tervezve.

[00:06:52]2012 és 2017 között kellett volna leállni a blokoknak.

[00:06:54]Nagyon szerencsénk volt szerintem azzal, hogy műszakilag lehetséges volt az üzemidő hosszabbításuk.

[00:07:02]De ebben a a több mint 50 évben láthatóan olyan jelentős környezeti változások történtek, amik hatással, nagyon jelentős hatással vannak a a létesítményre.

[00:07:15]Tehát tulajdonképpen én nem mondhatom azt, nem kárhoztathatjuk a az 50 évvel ezelőtt dolgozó tervezőt, hogy hogy miért ilyen terveket készített, hiszen ő akkor nyilvánvalóan az akkori információs bázisán hozta meg ezeket a döntéseket.

[00:07:31]Sőt, ha jól tudom, már akkor is egy akkor 100 éves minimum szintet vettek figyelembe.

[00:07:36]Természetesen egy akkori 100 éves minimumból indultak ki a normál üzemi rendszerek tervezése során.

[00:07:40]És hát most ehhez a tervezési szinthez képest több mint 100 cm-rel alacsonyabb vízszintnél alakult ki a a minimum.

[00:07:47]Úgyhogy ez egy ténylegesen egy nagyon komplex műszaki helyzet amit muszáj kezelni.

[00:07:57]Muszáj kezelni most ebben a pillanatban.

[00:07:59]Nyilvánvalóan azért, mertogy szükség van a a paksi termelésre.

[00:08:03]Tehát a villamosenergiarendszerünk képségének a megtartása érdekében lényeges az, hogy a létesítmény minél hamarabb vissza tudjon menni.

[00:08:11]a normál üzemállapotba, de lényeges abból a szempontból is, hogy a biztonságát minden körülmények között biztosítani kell.

[00:08:18]Azt szükséges hangsúlyoznom, hogy azok a vízállások, amik eddig kialakultak, ezek a biztonsági funkció ellátását nem érintették, tehát nem azért állították le az atomerőművet vagy az atomerőmű blokkjait, mert az nem lett volna biztonságos, hanem egyszerűen azért, mert a normál üzemi működéshez, a normál termeléshez szükséges vízmennyiséget nem tudták kiemelni.

[00:08:41]A biztonsági rendszerek működtetéséhez szükséges vízmennyiséget zavartalanul kiemelték eddig is és most is ki tudják emelni.

[00:08:47]Hogyha akkor, amikor én születtem, akkor lakták le a paksi atomerőműnek az alapkövét, nem is gondolhattak erre, de azóta valamikor, és ezt most nagyon egyszerűen fogom kérdezni, pedig tudom, hogy műszakilag mennyire komplex a helyzet, valamikor nem kellett volna lejjebb vinni azokat a szivattyúkat.

[00:09:05]A a szivattyúk lejjebb vitele az nem ilyen egyszerű dolog, merthogy szóval egyrészről ne úgy képzeljük el ezeket a szivattyúkat, amiket egy barkácsüzletben látunk, vagy ne úgy képzeljük el ezeket a szivattyúkat, mint a barkácsüzletben látható szivattyú tízszerese.

[00:09:21]Ezek hatalmas nagy szivattyúk, megwattos nagyságrendű villanymotorral.

[00:09:23]Ö, ezek a szivattyú telepek, ezek 10 mes vízállás különbséget át kell, hogy tudjanak hidalni, mert a a Dunában a a minimum és a maximum vízállás között nagyjából 10 m különbség van.

[00:09:38]Ahhoz kell a cukra és és folyamatosan kell működniük.

[00:09:40]Ezek a szivattyúk összességében normál esetben ugye nyolc ilyen kondenzátor hűtővíz szivattyú működik.

[00:09:47]Ezek összességében 100 köbm/ másodperces vízforgalmat biztosítanak.

[00:09:51]Tehát egy szivattyú 12-13 kbm/modpercynyi vízforgalmat pumpál be a a létesítménybe ahhoz, hogy a kondenzátorokat el lehessen látni hűtővízzel.

[00:10:06]Az, hogy ahhoz, hogy ezt lejjebb lehessen vinni, nagyon jelentős átalakításokra van szükség, és ez egy limitált mozgástér, hiszen tehát nem arról van szó, hogy van egy van egy szivattyú, amiből kijön egy szívócsonk, és azt a szívócsonkot meg kell hosszabbítani lefelé, hanem arról van szó, hogy ahhoz, hogy ezek a szivattyúk működni tudjanak ebben a szélsőséges vízállási helyzetben, ahhoz tulajdonképpen magukat, a járókerekeket kell lejjebb vinni.

[00:10:33]De képzeljük el, hogy van egy hatalmas nagy betonépület, amiben el vannak helyezve ezek a szivattyúk.

[00:10:40]A betonépületnek természetszerűleg van egy alja, azt nem lehet kiütni és lejjebb tenni az alját.

[00:10:46]Tehát hogyha jelentősen lejjebb kell vinni a a vízszintet, lej jelentősen lejjebb kellene vinni a a szivattyúnak a járókerekeit, ahhoz valójában egy teljesen új létesítményre lenne szükség.

[00:10:59]Lehet ilyen döntést hozni, de ezt egy ezt a döntést akkor tudja meghozni egy felelős irányító testület, az igazgatóság, vagy a vagy a vezérigazgató, vagy a vagy ők együtt hogyha látja a létesítménynek a jövőképét.

[00:11:17]Márpedig a létesítmény jövőképe az energiastratégiában úgy volt rögzítve, hogy a PA 2 kapacitás fenntartási projekt, tehát a PAX 2 azért épül, hogy kiváltsa a jelenlegi blokkokat.

[00:11:30]Ez három évvel ezelőtt dőlt el, hogy a Paks 2 mellé szükséges a Paksynek a további üzemidő hosszabbítása.

[00:11:39]És akkor elkezdtek dolgozni a szakemberek azon, hogyha ha nem 2030-37 között állnak le ezek a blokkok, hanem 20 évvel később, akkor milyen teendők vannak?

[00:11:50]Ezeknek a teendőknek a listáján ott vannak a szivattyúk lejjebb helyezésével, vagy hát a járókerekek lejjebb helyezésével kapcsolatos feladatok.

[00:12:00]Tehát ez a munka, amit kérdez, ez tulajdonképpen elindult, de kétségkívül erre a pillanatra nem nem készült el.

[00:12:09]Nagyon lényeges említenem, hogy a a valójában a kondenzátor hűtővíszivattyúkról beszéltünk, vagy azkörüli problémákról beszéltünk eddig.

[00:12:19]A az erőműhöz szükséges a biztonsági hűtővízrendszerek a működtetése is, hiszen vannak olyan hűtendő berendezések, amelyeket ezzel a biztonsági hűtővízzel hűtik.

[00:12:28]A biztonsági hűtővíz rendszer egyrésztől hármas redundanciával bír, tehát három egymástól független ugyanazt a funkciót ellátó rendszer van.

[00:12:37]A háromból, ha csak az egyik működik, akkor az már el tudja látni az adott blokknak minden hűtési feladatát leállított állapotban.

[00:12:47]És ezeknek a szivattyúknak a tervezési minimális vízszintje lejjebb van, mint a normál üzemeltetéshez szükséges szivattyúké.

[00:12:55]És ezeknek a szivattyúknak a lentebb helyezése egyébként eldöntésre került, és meg is bíztak egy céget, aki elkezdte ezt beszerezni.

[00:13:06]Ez a munka tehát elindul, de ez is nyilvánvalóan időt igényel mi mi mint minden minden dolog.

[00:13:15]Ha arról kell beszélni, hogy hogy oké, akkor most ebben a helyzetben vagyunk, és akkor mi a mi a teendő?

[00:13:24]Nem tudok végleges választ mondani, hiszen ez a munka csak most indult el, hogy ez a válsághelyzet így így kialakult.

[00:13:29]Én úgy látom, hogy nagyon intenzív munka folyik, és különböző opciókat vizsgálnak a a a szakemberek.

[00:13:36]Meglátjuk, hogy a végén milyen eredmény születik.

[00:13:39]Itt be lehet avatkozni a Duna oldalán, tehát lehet bizonyos olyan medermódosításokat végrehajtani, ami valamennyivel megemeli a a vízszintet.

[00:13:52]És lehet mondjuk a másik szélsőség, hogy egy teljesen új szivattyú telepet tervezni és és építeni, ami jelentősen mélyebbre van helyezve annak érdekében, hogy sokkal nagyobb biztonsággal lehessen ezt a hűtési funkciót ellátni.

[00:14:09]az hosszú távú megoldást gondolom évet.

[00:14:11]De de ez ez de ez ez sok évig tart.

[00:14:14]Megjegyzem, hogy hogy ez az egész mederügy, a meder mélyülésnek a kérdése és a a minimális vízhozalamnak a kérdése az egyébként annyira kint van az asztalon, és annyira feszítő kérdés, hogy a a Paks 2 tekintetében a minimális vízállás az az jelentősen kisebb tud lenni.

[00:14:32]Eleve a PAS 2 projekt keretében tervbe volt véve az, hogy a hidegvíz csatornának az alját 2 mterrel lentebb viszik, érted?

[00:14:44]mélyítik a csatornát, szélesítik a csatornát, és a a pas 2-nek a a szivattyú telepe az tulajdonképpen 2 mrel alacsonyabb vízállásra, vagy két 2 mrel mélyebbre van rakva, mondjuk így, mint a mint a Paksynek a a szivattyút telepe.

[00:15:01]éppen azért, mert mert készültek a PASK2 vonatkozásában arra, hogy a vízhuzam is csökkenhet adott esetben, illetve hogy a a mértékadó vízállások csökkenhetnek a medermélyülésnek a következtében.

[00:15:16]Ha tehát a jelenlegi helyzetben most Paks Paks kettő lenne, akkor nem lenne semmi bajunk, és az erőmű teljes kapacitással működhetne.

[00:15:23]Úgy mondanám, hogyha a jelenlegi helyzetben működne a pas 2-nek a két blokkja, tehát az ötös, hatos blokk működne, vagy tehát megne építve és működőképes lenne, akkor ez a két blokk most minden zavar nélkül tudna működni azzal, hogy mellette a paks egy természetesen ugyanúgy le lenne állítva a nyolc turbinájából hét darab, mint ahogy most le van a Dunában nem csak kevés a víz, hanem egyre melegebb is.

[00:15:51]is baj, hogyha atomerőművet kell vele hűteni.

[00:15:57]Igen.

[00:15:57]A a Dunának a ugye mindig szoktam mondani, hogy három paraméter van, amivel foglalkozni kell a hűtés szempontjából.

[00:16:04]Az, hogy mennyi víz jön a Dunán, tehát hogy mekkora a vízhozam, milyen a hőmérséklete a víznek, ami érkezik, és hogy milyen vízállás mellett, hiszen ez befolyásolja azt, hogy a szivattyúk ki tudják-e emelni.

[00:16:14]Na most a hőmérséklet tekintetében az a helyzet, hogy ez a ezek a nagyon meleg napok, ezek komoly kihívás elé állították a létesítményt hőmérséklet szempontból is.

[00:16:29]Csak azáltal, hogy kisebb a teljesítmény, azáltal nem ütköztünk bele ebbe a ebbe a korlátba.

[00:16:33]De itt az elmúlt napokban 278-29 fokos dunai hőmérsékletek is kialakultak.

[00:16:43]Mindamellett, hogy a hőmérséklet korlát, az úgy szól, hogy a visszabocsátási ponttól számított ha 50 m 500, na hát tehát újra kezdem a mondatot, a visszabocsátási ponttól számított 500 mes szelvényben.

[00:16:54]A hőmérséklet nem lehet 30 foknál magasabb.

[00:16:58]Ö ennek a tartása ebben a helyzetben, a a négy blokkos üzemben nem lenne nyilvánvalóan lehetséges, mert mert ennél kevesebb hőt tud be, a szükségesnél kevesebb hőt tudna befogadni a víz, hogyha menne mint a mint a négy blokk.

[00:17:17]Erre vonatkozóan a hosszú távú terv az az üzemidő hosszabbítási projektben az a döntés született, hogy meg kell vizsgálni, hogy lehet-e valamilyen addicionális sűtést megvalósítani.

[00:17:27]Én nekem arra hívja fel a figyelmemet az elmúlt két hét, vagy hát igazándiból már az első hőkupulát is lehetne ehhez sorolni, hogy a a Dunának a hű befogadóképessége az jelentősen korlátozottabb, mint azt korábban a számítások mutatták.

[00:17:44]Tehát mindenképpen szükséges a annak biztosítása, hogy bizonyos helyzetekben a Duna mellett, vagy nagy mértékben a Duna helyett a levegőbe lehessen elvezetni ezt a hőt.

[00:17:58]Ez olyan hűtőrendszert igényel, ami tehát a levegő felé dobja ki azt a hőt, ami egyszerűen termodinamikai okokból ennek a hőkörfolyamatnak a működtetéséhez szükséges.

[00:18:10]ilyen hűtőrendszert lehet építeni, erre többféle megoldás létezik, de ez is nyilván tervezést és beruházást igényel, ami megint visszakanyarodik az eredeti kérdéshez, hogy egy erőműnek nyilván egy ilyen ahhoz, hogy egy ilyen beavatkozást végrehajtson, szüksége van időre, hiszen meg kell tervezni, meg kell valósítani.

[00:18:32]Másrés, hogy szüksége van pénzre, tehát a tulajdonosának biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek mentén a beruházást meg tudja valósítani, meg tudja finanszírozni, mert anélkül egy ilyen egy ilyen nagy munkát nyilvánvalóan nem lehet elvégezni.

[00:18:48]Tehát itt a a MVM paksi atomerőmű viszonylatában a a hosszútávú működtetés feltételeinek biztosításához szükséges finanszírozás.

[00:19:03]Továbbiőmidő hosszabbítás projekt finanszírozásának a kérdése egy abszolút kulcskérdés, amivel mind a az MVM-nek, mind a paksatnek, mind pedig a kormánynak nyilvánvalóan majd foglalkoznia kell.

[00:19:15]Amit előbb említett, ez az alternatív megoldás, az a hűtőtorony, amit mind közönségesen így nevezünk.

[00:19:20]Ilyet már láttam egyébként Németországban, ha jól emlékszem, élőben is, de képen sokat.

[00:19:26]Tehát amikor úgy oldják meg az atomerőműhűtését, a az alternatív hűtésre több lehetőség van, csak nagyon röviden összefoglalva a mostani hűtést úgy hívjuk, hogy friss vízhűtés, tehát vagy direkt hűtés.

[00:19:37]V kivesszük a vizet a a folyóból, átpumpáljuk a a kondenzátoron, nagyjából 10 fokkal megmelegítjük és ezt a a vizet visszavezetjük a az élővíz.

[00:19:49]Gondolom ez a legegyszerűbb, mert ezt még én is értem.

[00:19:51]Ez ez egy egyszerű megoldás, de korlátozott az a hőmennyiség, amennyit fel tud venni ez a víz, mert hogyha csak 10 fokos a hőmérséklet változás, akkor az hát most nem akarok a nagyon fizikai számításokba belevenni, de durván 42 kgzúnyi hőt tud felvenni 1 kg-nyi víz.

[00:20:14]Hogyha a vizet nem átpumpáljuk a a kondenzátoron, hanem elgözölögtetjük egy megfelelő felületen ezt a vizet, akkor mivel a víznek a párolgáshője nagyjából 50szer nagyobb, mint az az előbb elmondott hő, amit fel tud venni 10 fokos hőmérsékletváltozásnál a víz, az 50szer kevesebb vizet igényel.

[00:20:37]Most persze ott vannak veszteségek, úgyhogy nem a végeredmény nem az az elméleti 50 lesz, hanem mondjuk 40, de körülbelül 40szer kevesebb vízre van szükség másodpercenként, hogyha víz elgőzölögtetésével visszük el a környezetbe a a hőt.

[00:20:52]Ez erre különböző technológiák szolgálnak.

[00:20:58]Két dolgot említenék.

[00:20:58]Az egyik az úgynevezett nedves hűtőtorony.

[00:21:03]A nedves hűtőtorony az egy nagy beton szerkezet.

[00:21:05]ö egy hát különböző méretekben érhető ez el.

[00:21:10]Durván 100, 150 vagy akár 180 m magas nagy tornyot kell elképzelni, aminek az aljában van egy hatalmas nagy olyan felület, amin lecsorog az a víz, amit a kondenzátorból kiveszünk, amit a kondenzátorból kipumpálunk.

[00:21:26]És miközben az a víz lecsorog egy hatalmas nagy felületen, közben találkozik azzal a levegővel, amit a hűtőtoronynak a természetes huzata beszippant ebbe a toronyba.

[00:21:35]És ebben a folyamatban a víz egy része elgőzölög.

[00:21:40]Ez a a gőz, tehát a pára, az bemegy ebbe a levegőbe, ami a hűtőtornyak a tetején kimegy a környezetbe, és ezzel szállítjuk el a hőt.

[00:21:51]Ez azért lenne egyébként ebben a helyzetben nagyon előnyős, mert most ebben a hőkupolában rendkívül száraz egyébként a levegő.

[00:21:59]Tehát most a hogy az elmúlt napokban ugye 40 fokos hőmérsékletek voltak, napközben éjszaka is 25 fok környékén volt a minimum hőmérséklet.

[00:22:05]Ez ez annak közönhető, hogy egy hatalmas nagy szaharai légtömeg jött be a kárphatmedencébe és foglalta el ezt az egész régiót.

[00:22:12]Ez egy nagyon száraz állapot.

[00:22:16]Itt nagyon jól lehetne ilyen nedves módon hűteni.

[00:22:18]A ennek a hűtőtorony megoldásnak ugyanakkor vannak hátrányai, tehát kisebb a hatásfoka az energiatermelésnek, hogyha ilyen hűtőtornyot alkalmazunk.

[00:22:30]Nyilván ez egy hatalmas nagy építmény, ami messziről látszik, kibocsát párát, tehát nagyon sok esetben egy felhő száll ki tulajdonképpen a a hűtőtoronyból.

[00:22:48]És hát ennek is van egy beruházási költsége, tehát egyáltalán nem biztos, hogyha az atomerőmű mostani blokjainak a a maradék plusz 20 éves üzemidejét nézem, hogy akkor 20 év alatt ez a ez a beruházás megtérül.

[00:23:01]Úgy, hogy egyébként nyilván a a téli hónapokban nincsen erre, vagy a a téli, őszi, tavaszi hónapokban nincsen erre szükség, hanem csak tipikusan a nyári időszakban, mondjuk júliustól októberig vagy szeptemberig van erre szükség.

[00:23:18]Úgyhogy szóba kerül egy harmadik fajta hűtési megoldás, amit hűtőcellának hívnak.

[00:23:27]Ez a ezt a hűtőcellát ezt úgy kell elképzelni, hogy tulajdonképpen a a hűtési elvnek a fizikája ugyanolyan, mint ezért a hűtőtoronyé.

[00:23:34]Tehát be elgőzölögtetünk vizet, belepároltatunk vizet a levegőbe, de ezt a levegőt, ezt nem egy természetes huzat emeli fel a a magasba, hanem mondjuk durván képzeljünk el egy 20x 20 x 20 mes kockát.

[00:23:53]Ebben a kockában vannak az oldalfelületen ezek a lecsorgófelületek, amin kialakul az a levegő víz találkozás, és a kockának a tetején van egy hatalmas nagy ventilátor, amit amit villanymotor hajt, és gyakorlatilag ez a ventilátor szívja át azt a levegőmennyiséget, ami szükséges ahhoz, hogy a szükséges huzat kialakuljon ebben a rendszerben.

[00:24:15]Ezt lehet modulárisan építeni.

[00:24:18]Tehát nyilván egyetlen egy ilyen 20x 20x 20-as kocka nem látja el azt a hűtési igényt, amire itt szükség van.

[00:24:24]Ö de ebből 40 50 darabot ömás mellé rakva önnak a hőnek a zömét, amire itt szükség van, azt azt el lehet szállítani.

[00:24:35]Tehát igazándiból itt szerintem az a feladat áll a mérnökök előtt, hogy hogy végiggondolják, hogy melyik opció mennyibe kerül, és mi az, ami körzetvédelmi, gazdasági és műszaki oldalról racionális.

[00:24:56]Nyilván lehetséges az, hogy az atomerőmű úgy kezeli ezeket a helyzeteket, mint most, hogy le leterhel vagy leáll.

[00:25:02]Látjuk, hogy ez az ország szempontjából nehézséget okoz.

[00:25:04]Tehát itt hozhatja azt a döntést a kormány, illetve a a tulajdonos közvetlenül a az erőmű Crt.

[00:25:11]tulajdonosa, hogy nem akarja a jövőben, hogy ilyen állapot létrejöjjön, hogy az erőmű leállításával kelljen egy ilyet kezelni, akkor valamilyen pluszűtési technológiát be kell építeni.

[00:25:21]Nekem egyébként az a az a műszaki véleményem hogy a mostani blokkoknál, mivel nem még 60 éves üzemidőről, hanem csak 20 évről beszélünk, ezért valószínűleg egy kisebb beruházási költséget igénylő megoldás az, ami az ami megtérülő.

[00:25:42]Tehát lehet, hogy mondjuk ez a hűtőcellás kiegészítés lehet a a jó megoldás erre.

[00:25:50]Mindamellett, hogy gondoskodni kell arról, hogy minden körülmények között a a vizet ki tudja venni a az erőmű a a Dunából.

[00:25:56]Tehát, hogy itt lehet, hogy a Duna oldalán, vagy mondjuk egy új szivattyú telepétesítésével kell ebbe a folyamatba beavatkozni.

[00:26:04]Ugyanakkor tanulva a 2018-as és a 2026-os dunai eseményekből, én azt gondolom, hogy a Paks 2 vonatkozásában szakítani kellene a frissvízhűtéses megoldástól.

[00:26:20]vagy megoldással, és nagyon alaposan meg kell azt vizsgálni, hogy nem jobb-e ebben a helyzetben áttérni egy teljesen tisztán hűtőtornyos megoldásra, mert láthatóan a klímaváltozás az sokkal keményebb, sokkal radikálisabb, mint amit a mint amit a korábbi valószínűségi modellek mutattak.

[00:26:42]Ez a háromféle hűtési módszer, amiről beszélt, már bevett módszer.

[00:26:48]Van kísérleti módszer is.

[00:26:50]A nemzetközi szférában és Magyarországon is vannak kiváló mérnökök.

[00:26:56]Nem találtak ki újat?

[00:26:59]Nem teljesen új, de az elmúlt időszakban többször a beszélgetésekben előfordult az, hogy hogy az úgynevezett heller forgó hűtőtoronnyal ezt a feladatot meg lehetne oldani.

[00:27:10]Szeretném itt mondani, hogy hogy ez ez nem így van.

[00:27:13]Tehát a hellerforgó hüdőtorony az egy sok-sok évvel ezel év többi évtizeddel ezelőtt kifejlesztett módszer BM-s mérnökök által szabadalmaztatott hűtőtorony megoldás ami úgynevezett száraz hűtőtoronyt tehát amik az előbb megbeszéltük a víz elgözölöktetésével és ennek a párának ennek a vízpárának a levegőbe való kibocsátásával lehet hűteni a hellerforgórendszernek az volt a fő motivációja, hogy a Mátrai erőműben, ami egy ligni tüzelésű erőmű, ott magának a bányának a telephelyé közelében lehessen hőerőművet építeni, működtetni, de ott nincsen folyóvíz, hanem csak a bányavíz áll rendelkezésre, tehát a bányából kiszivattyúzott víz.

[00:28:03]És az volt tehát a feladat, hogy úgy oldják meg a hőkörfolyamatnak a hűtését, hogy ne kelljen hozzá átfolyós rendszerben vizet használni.

[00:28:13]Sőt, annyi víz sem volt, hogy a nedves sütőtorony technológiát lehetett volna alkalmazni.

[00:28:17]És tehát a a ellerforgórendszer egy olyan száraz hűtőtorony, ami ami nem igényel folyamatos vízutánpótlást, ugyanakkor sokkal kisebb a hatásfoka, egy teljesen más turbina kondenzátor kialakítást igényel, és atomerőműveknél nem alkalmazzák.

[00:28:40]Egyszerűen azért, mert jelentősen kisebb a a hatásfoka, másrészről pedig nagyon kicsi a tehetetlensége, az inerciája, aminek következtében bizonyos átmeneti folyamatok során egy nagy teljesítményű reaktornak a hűtésénél gondot gondokat okozhatna.

[00:29:00]Tehát elvileg létezik ez a technológia.

[00:29:02]Kisebb méretű hőerőműveknek szintűz széntüzelésű erőműveknek a hűtésére alkalmazzák sok helyen.

[00:29:09]Szó van arról, hogy kis moduláris reaktoroknak a hűtésére majd alkalmazni fogják akár sivatagi környezetben is.

[00:29:17]De a az atomerőmű, különösen a paksatomerőmű esetében ez nem merül fel.

[00:29:22]sokkal hatékonyabb egy nedves hűtőtorony, vagy akár a nedves hűtőcella alkalmazása.

[00:29:26]És hangsúlyozni kell, hogy a Dunában azért nagyon sok víz van, még most is 750 kbm/ másodperces forgalommal érkezik a víz.

[00:29:39]Tehát ebből 5-6 köbméternyi vizet felhasználni, elpárologtatni, az egyáltalán nem okoz problémát.

[00:29:49]És akkor még egy kommentet hadd tegyjek itt a hűtéshez, hogy ugye ha ha figyeltük a híreket nem csak Magyarországon, hanem a könnyékbeli országoknak a híreit, akkor ez a hőség nyilvánvalóan érintette az összes környékbeli országot, de valójában csak a paksi atomerőmű és a csernóvodai romániai atomerőműnek a a nehézségeiről szóltak a hírek.

[00:30:09]A románok föl is robbantottak a folyóban egy nagy sziklát.

[00:30:11]azért tették, hogy hogy a a folyóban a víz áramlási irányát, vagy hát az áramlását megváltoztassák, illetve arra készülnek, hogy ott majd keresztben elhelyeznek egy olyan akadályt, aminek a segítségével egy picit a szivattyúknál megemelkedik a a vízszintű.

[00:30:31]Itt ugye néhány centiméteren is sok minden múlhat.

[00:30:33]De hogy ugye még egyszer mondom, hogy miért van az, hogy csak a román meg a magyar atomerűről beszélünk, és mondjuk a a cseheknél, a szlovákoknál, a szlovéneknél lévő atomerőművek nem ütköztek bele ebbe a problémába.

[00:30:47]Ennek az az oka, hogy ezek a az erőművek, ezek mind hűtőtoronnyal el vannak látva.

[00:30:52]Tehát a a a szlovák Bohunyice, illetve mohovcei atomerőmű Csehországban a a Dukovánia és a Temelini atomerőmű, ezek mind olyan kis vízhú folyók mellett vannak, amelyek nem lennének képesek még akár az őszi időszakban sem a direkt hűtést kiszolgálni, de mindegyiknél van egy egy gát, meg megfogják egy tárolóban a vizet, és ennek a víznek a felhasználásával nedves sűtő tornyokat működtetnek, és ezzel az év egész egészében tudják a a hűtést biztosítani.

[00:31:28]Most is mennek ezek a a reaktorok minden gond nélkül.

[00:31:31]Tehát ezért mondom azt, hogy nekünk nagyon végig kell gondolni azt hogy a a paksiatömerőmű hosszútávú szerepe nemzetbiztonsági, illetve az energiaellátási szempontjait figyelembe véve milyen milyen hűtésben kell gondolkodnunk.

[00:31:50]De ez egy ez egy nagyon komoly mérnöki munka.

[00:31:51]Ezt nem lehet néhány Facebook poszt vagy vagy néhány beszélgetés során eldönteni.

[00:31:59]A műszaki rész után éppen ezt az emberi részét szeretném megérteni.

[00:32:02]Engedjen ebbe egy kis bepillantást.

[00:32:04]A paksi atomerőműben dolgozók nemzetközi viszonylatban is a szakma legjobbjai közé tartoznak.

[00:32:11]Bízhatunk benne, hogy ha rajtuk múlik, itt nem lesz baj, mert mindig lesz megoldás.

[00:32:18]Én azt látom, hogy ez így van.

[00:32:18]Ez igen.

[00:32:20]Erre az a válaszom, hogy igen.

[00:32:20]Az atomerőműben nagyon tapasztalt személyzet van.

[00:32:26]Ők rengeteget mozognak a nagy világban mind a mind a nemzetközi szervezetekben, mind a szakmai életben részt vesznek.

[00:32:33]Ö, úgyhogy itt szerintem minden tudás rendelkezésre áll, ami ennek a létesítménynek a működtetéséhez szükséges, és láthatóan most is ebben a ebben a nehéz időszakban megtalálták azt a megoldást, amivel a a helyzetet tudták kezelni.

[00:32:52]Hogyan gondolkodik egy nukleáris mérnök?

[00:32:54]Mert én úgy képzelem, hogy egyszerre két szempontot kellene figyelembe vennie: a termelést és a biztonságot.

[00:32:58]A termelés is fontos.

[00:33:02]az a indoka az erőmű létezésének.

[00:33:04]Mennyi kockáztatás fér bele egy nukleáris mérnök gondolkodásába?

[00:33:11]Ez egy nagyon jó kérdés, és ez a szakmai vitákban is újra és újra előbukkan, mert ugye vannak olyan kollégák, akik azt mondják, hogy az atomerőműnek nincsen értelme, ha nem termel.

[00:33:23]Tehát tehát ennek következtében nem mondom, a látogatóközpont is szép, de hát tényleg azért van, hogy termeljen.

[00:33:30]Azért van, hogy termeljen, de ugyanakkor a az Európai Uniónak a nukleáris biztonsági direktívája és ennek következtében a a magyar atomtörvény is azt mondja, hogy a nukleáris biztonságnak minden más szempont előtt elsőbbsége van.

[00:33:46]Ennek az a az az oka hogy hosszú távon mindig a a biztonság irányába való törekvés és a biztonság elsődlegességének a a szemelőttartása az, ami a a hosszútávú legjobb megoldást hozza.

[00:34:06]Gondolja meg, hogyha ebben a helyzetben a biztonságot veszélyeztetve az üzembiztonságot, tehát a termelést tekintenénk elsődlegesen, elsődlegesnek, és ennek következtében valamilyen üzemzavar történne, aminek utána az elhárítása sok-sok hónapig tart, vagy adott esetben kibocsátása a következménye, akkor ott a kár mindenképpen nagyobb, mint amennyit megtakarítottunk azzal, hogy hát úgy úgy gond, hogy hogy úgy bypasszoljuk a a biztonsági előírásainkat.

[00:34:38]Tehát még egyszer hangsúlyozom, a kérdésfelvetése jogos.

[00:34:43]De a válasz az, hogy a nukleáris biztonságnak prioritása van, és prioritása is kell, hogy legyen.

[00:34:50]Mert hogyha nem az adott órára vagy az adott napra nézem, akkor egy hosszabb hosszabb terminusra tekintve a biztonságra való törekvés az, amelyik a jobb termelési paramétereket és egyébként a környezet biztonságát is biztosítani tudja.

[00:35:09]Tehát itt ebben a helyzetben igenis nagyon lényeges volt az, hogy a hogy a hogy a blokkok, amelyek nem tudnak megfelelő mennyiségű hűtővízhez jutni, azok ne valamilyen, bocsánat, hogy így mondjam, így mondom, sufni tuning megoldáson keresztül menjenek tovább, hanem igenis álljanak le, és akkor menjenek tovább, hogyha ennek a feltételei biztosítva vannak.

[00:35:32]Hogyan születnek a döntések egy ilyen rendszerben?

[00:35:34]Hogyan néz ki a döntési mátrix?

[00:35:35]akár teljesítménycsökkentésről, akár egy teljes leállásról van szó.

[00:35:39]Ki az utolsó szó?

[00:35:42]Az erémű vezetésé, a hatóságoké, a kormányé, vagy ezek összeülnek és együtt döntenek?

[00:35:49]A itt megint a törvényhez nyúlnék vissza.

[00:35:50]A törvény egyértelműen azt mondja, hogy a a végső felelősség mindig az engedélyesé.

[00:35:54]Tehát a a az engedélyes, most itt ugye a definíció azt mondja, hogy az engedélyes az, aki az adott tevékenységre engedéllyel rendelkezik.

[00:36:02]Tehát most ebben az esetben az engedélyes személy az a paksi atomerőmű Zrt.

[00:36:06]Mint mint jogi személy.

[00:36:09]Tehát az atomerőmű kontrollálja a paramétereket.

[00:36:11]Ő van minden tudásnak az ismeretében, és az atomerőmű az, aki ténylegesen a műszaki létesítménybe be tud avatkozni.

[00:36:21]Úgyhogy ezekben a helyzetekben is, mint minden más a létesítményt érintő helyzetben, az atomerőmű menedzsmentje az, aki a döntéseket meghozza.

[00:36:29]nyilván figyelembe veszi azt, amit a a kormány számára célként megfogalmaz, illetve amit a hatóság elvár, de a döntés és a felelősség az atomerőmű kezében van.

[00:36:44]Ühüm.

[00:36:44]Ö viszont akkor hogyha ez a döntési mátrix, akkor másoknak, például az Európai Uniónak, a magyar hatóságnak vagy a nemzetközi hatóságnak nincs ebbe beleszólása, csak véleményezés joga van.

[00:37:00]Pakssal azt csinálunk, bizonyos keretek között, nyilván leginkább a biztonság keretei között, amit akarunk, vagy ebbe az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergetikai hatóság is beleszólhat egy ponton.

[00:37:11]Ö az a helyzet, hogy nemzetközi hatóság, tehát olyan szerv, amelyik a nukleáris biztonsággal kapcsolatban hatósági jogosítvánnyal rendelkezik, ilyen nemzetközi hatóság nincsen.

[00:37:23]Tehát a Nemzetközi Atomenergiaügynökség nagyon sok tevékenységet koordinál.

[00:37:29]A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ellenőrzi azt, hogy a nukleáris anyagok, hasadóanagoknak a a felhasználása felülősen történjen meg, hogy nukleáris technológiák más célra ne legyenek felhasználva.

[00:37:42]Tehát ilyen értelemben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek van egy kvázi hatósági jogköre, de nukleáris biztonsági kérdésekben minden országban a nemzeti hatóság felelőssége az, hogy az engedélyezést ö feladat az engedélyés feladatait ellássa.

[00:37:59]Tehát itt egyrészül van minden országban egy törvényi keretrendszer, ami megfogalmazza a követelményeket.

[00:38:05]A hatóság azt ellenőrzi, a nemzeti hatóság azt ellenőrzi, hogy a nemzeti követelményeknek megfelele-e az adott engedélyes.

[00:38:17]De a megfelelés az az engedélyesnek a a feladata.

[00:38:21]Ebbe a folyamatba direktben egy kormányzat nem tudhat bele szólni, mert akkor elvenne jogosítvány vagy jogköröket a az engedélyestől.

[00:38:36]Tehát ez a az, hogy a az engedélyes, a végső felelős, ez egy nagyon-nagyon fontos alapelve ennek az egész mátrixnak, mert hogyha az engedélyestől el lehetne vonni felelősséget, akkor megosztódna a felelősség, és így nem lehetne biztosítani azt, hogy egy adott helyzetben tényleg a megfelelő döntés születik, és hogy megvan a felelőse a döntésnek.

[00:39:02]Még nyilván lehet egy döntés rossz, és aztán a végén ennek következményei lehetnek, de hogyha elvonnak jogkört az engedélyestől, akkor onnantól kezdve a felelősséget is elvonják ezzel kapcsolatban.

[00:39:14]De még egyszer hangsúlyozom, az egész nemzetközi nukleáris biztonsági keretrendszer olyan, hogy a a nemzeti nukleár biztonsági hatóság azért felel, hogy az a követelményeknek való megfelelést ellenőrizze, illetve érvényesítse, kikényszerítse azt, hogy az engedélyesek betartják.

[00:39:31]a szabályokat, de a szabályoknak való megfelelősségért az engedélyes a a felelős.

[00:39:40]Értem a döntési és a felelősségi viszonyokat is.

[00:39:42]Ezeket ismerve egy olyan atomerőmű, ahol most nyolc turbinából egy működik az teljesen biztonságosan üzemel, vagy van itt egy skála az önök fejében a teljesen biztonságos és az egyáltalán nem biztonságos között.

[00:39:58]Tehát azt tudjuk, hogy most biztonságos, hiszen ezt a megfelelő hatóságok és szakemberek mindig közlik, hogy nincs nukleáris veszély.

[00:40:07]De van olyan, hogy a jelenlegi működés azért nem normális, hogy ennek vannak többlet kockázatai, ahogy most működik?

[00:40:17]Zsolt a egy olyan kérdést feszeget, ami nagyon mélyen elmerül a a nukleáris biztonsági alapelvekben, de rettentően lényeges.

[00:40:25]És akkor beszéljünk róla egy kicsit.

[00:40:27]Nem biztos, hogy hogy népszerű lesz, amit mondok, vagy nem biztos, hogy nagyon könnyen érthető lesz, amit mondok.

[00:40:32]Figyelek.

[00:40:34]A a helyzet az a annak ellenére, hogy láthatóan a villamosenergiarendszer szempontjából kihívást jelent a jelenlegi helyzet, hiszen hiányzik 1750 MW-nyi termelőkapacitás a magyar rendszerből.

[00:40:52]A paksi atomerőmű összes blokja jelenleg üzemszerű állapotban van.

[00:40:58]Mert normál üzemnek nemcsak azt tekinti a nukleáris biztonsági szabályozás, hogyha egy blokk 100%-os teljesítményen üzemel.

[00:41:07]Normál üzem az is, amikor a reaktor áll, hiszen gondolja meg, hogy hogy a az atomerőművet működtetik 14 hónapig, aztán leállítják, kicserélik az üzemanyagot, karbantartják.

[00:41:22]Ezek az állapotok, ezek is normál üzemi állapotok, tehát ezek a tervezési alapban szereplő normál üzemi állapotok.

[00:41:30]Tehát ilyen értelemben, hogyha a környezeti követelmények azt kényszerítik ki, hogy az erőművet le kell állítani, de ben maradunk a tervezési alapban, tehát a tervezési alapban szereplő paraméterek ott vannak, megvannak, akkor ez még mindig normál üzemi állapot, még akkor is, hogyha valójában ugye nem termel, tehát nem üzemel, de ez egy normál a normál rendszerek által kezelt helyzet, akkor van akkor van üzemzavari helyzet, hogyha a normál üzem feltételei sem teljesülnek, és üzemzavari rendszereknek a beavatkozása szükséges ahhoz, hogy az adott adott szituációt kezelni lehessen, és a a reaktorokat egy másik olyan állapotba vigyék át, ami ami biztonságos.

[00:42:23]Ez is lehetséges.

[00:42:23]Tehát vannak úgynevezett tervezési üzemzavarok, amelyekre tervezik az erőművet.

[00:42:28]Ezek persze üzemzavari állapotok, és adott esetben üzemzavari szekvencián keresztül jutunk el abba a helyzetbe.

[00:42:38]De ez ezek ezek az üzemzavari helyzetek.

[00:42:40]Ilyen ilyen állapotban most nincsen egyik blokk sem.

[00:42:44]Tehát az összes blokk normál üzemi helyzetben van, csak nem névleges teljesítményű nor norm normál üzemben.

[00:42:52]Öz hogyha ha adott esetben jelentősen tovább csökkenne a vízszint, akkor létrejöhetne olyan helyzet, hogy az egy üzemzavari állapot.

[00:43:05]azért, mertogy kívül kerül a létesítmény a tervezési alapjában rögzített paramétereken.

[00:43:14]Ilyen is lehet természetesen, de nem ebben a helyzetben vagyunk.

[00:43:20]Nincs üzemzavarpakson.

[00:43:20]Nekem ez népszerű üzenetnek tűnik.

[00:43:24]Nem azért mondom, hogy népszerű, hanem hanem hogy ez a helyzet, de még egyszer ez ugye úgy vezettem föl, hogy hogy lehet, hogy ellentmondásosnak tűnik majd az, amit mondok, de attól, hogy nem névleges teljesítményen vannak a blokkok, ettől még ez nem egy üzemzavari helyzet.

[00:43:38]Ez egy üzems állapot még akkor is, hogyha egyébként azt szeretnénk, hogy az összes blokk névleges teljesítményen legyen.

[00:43:45]Ha vissza kell kapcsolni egy-egy turbinát, ne adj isten egy egész atomerőművet, az mennyi időt vesz igénybe, és mire kell nagyon vigyázni?

[00:43:57]Oké, ezt is érzékelem, hogy az elmúlt napokban ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés megfogalmazódott.

[00:44:01]Tehát önmagában a a blokkok visszaindítása az nem valami olyan eseménysor, amit soha senki nem próbált.

[00:44:10]Ahogy mondtam, 14 hónap után minden egyes blokkot leállítanak, átrakják az üzemanyagot, karbant tartják a berendezéseket, és ezután visszaindítják.

[00:44:21]Láttak már ilyet?

[00:44:21]Tehát gyakorlatilag minden egyes naptári évben vagy három, vagy négy reaktoron a személyzet végrehajtja a visszaindításnak a a procedúráját.

[00:44:32]Tehát ilyen értelemben nem lesz abban különös, hogyha visszajön a megfelelő vízállás, akkor visszaindítják a blokkokat.

[00:44:41]Ez egy nagyon begyakorolt sztenderd dolog.

[00:44:44]Mégis miért beszélt róla ennyit ennyiszer a kormány különböző szereplők?

[00:44:48]Azért, mert olyan értelemben keletkezett egy egyedülálló helyzet, hogy fennállt annak a viszonylag nagy valószínűsége, hogy az összes blokkot le kell állítani.

[00:45:02]Ezt végülis most eddig elkerültük, mert ugye egy turbina üzemben maradt, de felmerült annak a lehetősége, hogy az összes blokkot le kell állítani és ilyen állapotban, hogy egyáltalán nem marad termelőegysége a telephelyen, ilyen 1982 óta nem volt.

[00:45:15]De gondolom a páncélszekrényben van egy boríték, amiben le van írva, hogy hogy kell kikapcsolni egy atomerőművet és aztán visszakapcsolni.

[00:45:23]Sőt, hát nem is a páncélszekrényben van ez, hanem ez ott van a vezénylőben.

[00:45:26]Tehát, hogy igazándiból ugye blokkonként ezt ahogy mondtam, minden évben megcsinálják.

[00:45:30]Tehát a a személyzet ebben nagyon tapasztalt, ezt gyakorolják szimulátoron, de hogy végre is hajtják évente legalább egyszer minden egyes blokkon.

[00:45:39]A a dolognak annyi a különlegessége, hogy hogy nem szokott olyan lenni, hogy a telephelyen nincsen egyáltalán termelés.

[00:45:46]És a a az első blokkal elindulni villamosenergia, nettó villamosenergia fogyasztóból, mert ugye ha áll az erőmű teljesen, akkor ő használ valamennyi áramot és egyáltalán nem táplál be.

[00:45:58]Szóval nettó villamosenergia fogyasztóból átlépni abba az üzemállapotba, hogy akkor egy turbinat termel, két turbinat termel, aztán utána jönnek be a többi blokkok.

[00:46:10]Szóval ez egy ez egy olyan helyzet, amire nem volt példa 1982 óta.

[00:46:17]Nyilván van benne egy pszichés nyomás, van benne egy egy ilyen eljárási kérdést, vagy hogy mondjam?

[00:46:25]ö m kihívás, de de valójában magán maguknak a blokkoknak a szintjén ez nem valami rendkívül különleges dolog a blokkoknak a szintjén.

[00:46:38]Máshol a világban van erre jó gyakorlat?

[00:46:42]Olyan atomerőművet, amilyen nekünk van, állítottak le teljesen és indítottak újra sikeresen?

[00:46:49]Nem emlékszem ilyenre, nem tudok erre válaszolni.

[00:46:51]Ö azt tudom, hogy a a szomszédos Romániában lévő csálovai atomerőműnél ott minden további nélkül felmerült az, hogy szintén leállítják mind a ott két blokk van, két darab 700 MW-os blokk, ott is felmerült ez a ez a dolog.

[00:47:04]És Nyugat-Európában több olyan példát tudok, ahol ahol a hőmérsékleti korlátok miatt szükség volt arra a múltban, hogy leállítsák az összes blokkot.

[00:47:15]Ott is ezt a visszaindítást ezt végre tudták hajtani.

[00:47:18]Tudom, hogy az autóm sokkal egyszerűbb szerkezet, mint egy atomerőmű, de egy autónál mindig úgy van, hogyha sokáig áll, akkor előjönnek a rejtett hibák, és amikor újraindítom, még olyan baja is van, amilyen előtte nem volt.

[00:47:29]Egy atomerőműnél is számítani kell ilyennel.

[00:47:33]És most ne a nagy bajokról beszéljünk bizonyára nem lesz, hanem csak egy turbinánál, hogyha újra kell indítani, akkor előjöhetnek olyan problémák, amire nehéz gondolni, hiszen még ilyet nem láttunk.

[00:47:46]A nem abból a szempontból izgalmas ez, hogy olyan jön elő, amit még nem láttunk, hanem inkább abból a szempontból izgalmas, hogy nyilvánvalóan egy alapvetően bázis zsinor termelésre tervezett és zsinor üzemmódban használt atomerőműnél a az indítás az egy az egy nagy tranziens.

[00:48:08]Ugye olyankor elindítunk nagy gépeket, amik következtében nagy áramok folynak, különböző rendszerek gyorsabban változik a hőmérséklet, ami igen, jól mondja, hogy nagy terhelést eredményez.

[00:48:21]Tehát igazándiból a a tranziens jellegben van maga a van maga a kihívás.

[00:48:29]Tehát ilyen értelemben ez előhozhat olyan eseménysort, ami egyébként nem következett volna be, hogyha maradtunk volna zsinorban.

[00:48:37]ö 100%-os ö teljesítményen, de ugyanakkor azt is mondanom kell, hogy jelenleg a ugye négy blokból három áll, egy pedig félteljesítményen működik.

[00:48:51]Most a három blokk, amelyik áll, ezek úgynevezett meleg leállított állapotban vannak.

[00:48:56]Ez azt jelenti, hogy ez a három reaktor, az egyes, a hármas és a négyes reaktor, ezek névleges teljesítményen vannak, vagy népleges nyomáson vannak, névleges nyomáson vannak, és gyakorlatilag a a primer körben névleges hőmérséklet uralkodik, és mennek a primáerkri szivattyúk.

[00:49:16]Tehát tulajdonképpen ez egy ilyen mondjuk úgy, hogy mondjuk úgy, hogy igen, standby vagy készenléti állapotban van.

[00:49:24]Nem akkora nagy hőmérsékletváltozáson kell átvinni a rendszert, mint amikor leállították átrakásra, kibontották a reaktort, előtte lehűtötték, hanem gyakorlatilag minden a névleges paraméterek környékén van.

[00:49:36]A reaktort magát, mint a nukleáris láncreakciót megvalósító hőtermelő berendezést kell elindítani ebben a hőtermelési folyamatában.

[00:49:47]Ö de igazándiból a a reaktor hűtőköre az az teljesen népleges paramétereken van.

[00:49:53]Innen még egyszer hangsúlyozom, indulni sokkal kisebb hőmérsékleti tranzieneket ered igényel, mint hogyha lehűtött állapotból kellene visszaindulni.

[00:50:05]Ez persze megváltozhat, ezt is mondanom kell.

[00:50:08]Tehát hogyha nagyon hosszú ideig marad ez a ez az alacsony vízállás és mondjuk a nagyon hosszú eltelt idő következtében az a döntés születik, hogy ezeket le leállítják teljesen és lehűtik.

[00:50:22]Vagy mondjuk keletkezik egy nagy hálózati üzemzavar, aminek következtében olyan eljárások, automata eljárások aktiválódnak, aminek következtében a rendszer automatikusan leállítja ezeket a reaktorokat, akkor persze lehet, hogy későbbiekben a a nagyobb tranzienst kell végigcsinálni, azt amit egy átrakás után szoktak végrehajtani.

[00:50:44]De ha most visszajönne a szükséges vízállás és és onnantól kezdve stabilan megvan a megfelelő vízszint a Dunában, akkor ez egy viszonylag kisebb tranzienst igényelne, hogy a a blokkokat vissza lehessen indítani.

[00:50:59]Első a biztonság, csak utána a termelés.

[00:51:01]Igaz, így van.

[00:51:03]Az arénát hallották az infádióban Aszódi Attila atomenergetikai szakértő egyetemi tanára budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem természettudományi karának dékánja volt a vendégünk.

[00:51:14]Sokkal több mindent értek a paksi atomerőműről, mint egy órával ezelőtt.

[00:51:19]Ezért is köszönöm, hogy eljött.

[00:51:21]Én köszönöm a meghívást.

[00:51:22]Kedves hallgatóink, az Arénát meghallgathatják az infóstart oldalán és a Spotify-on is, illetve megnézhetik a YouTube-on.

[00:51:28]Bíztatom önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:51:29]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes, Király István Dániel és Pac Bence segített.

[00:51:36]Én Hercag Zsolt vagyok.

[00:51:38]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:51:40]Vigyázzanak magukra.

[00:51:42]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.