Most már mindig 40 fokos nyaraink lesznek? Lakatos Mónika, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Lakatos Mónika, a Hungaromet éghajlatkutatója, [zene] a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.

[00:00:14]Az Aréna távközlési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:19]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik [zene] csatornánkra.

[00:00:23]Kező Csoklom, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:25]Most már nagyjából tudjuk, hogy milyen a hőkupola alatt vegetálni.

[00:00:30]Tudjuk, milyen az, amikor a velencei tónak az iszapját látjuk, mert úgy tűnik, hogy ki fog száradni az egész.

[00:00:35]Meg várjuk az esőt Ausztriában, hogy az utolsó paksi blokkot ne kelljen leállítani, mert még sose csináltunk olyat, és iszonyat nehéz állítólag újraindítani.

[00:00:42]Mindenki azt kérdezi, és egy egyszerű választ vár, igent vagy nemet, hogy ez most már mindig így lesz, ilyenek lesznek az összes nyaraink a hátralévő életünkben.

[00:00:52]Hát az idei nyár illeszkedik a globális és a hazai tendenciákhoz.

[00:00:56]Rosszul hangzik.

[00:00:56]Tehát a nyarak egyre melegebbek.

[00:00:59]Tehát ha visszatekintünk a hosszú idősorokban, akkor az évszakok közül a nyár melegszik a legjobban.

[00:01:03]De ha az idei júniust és a júniust júliust elemezzük, akkor érdemes külön külön a két hónapot tekinteni.

[00:01:13]Ugyanis a júniusi hőhullámot egy Afrika fölül a kárpátmedence és teljes európai térség fölé helyezkedő forrólevegő advektálása okozta.

[00:01:24]Kicsit ez más jellegű.

[00:01:28]viszont aminek annak a hőhullámnak a közepén vagyunk, illetve hát már a vége fele tartunk, de még ki tudja mit hoz a jövő hét, ami ugye július végén kezdődött, július utolsó napjaiban is, augusztus első napjaig tart.

[00:01:44]Itt a kárpátencének a hőhullámokat és a negatív hatásokat felerősítő tulajdonságait véljük felfedezni.

[00:01:51]Tehát ez azt jelenti, hogy egyrészt Magyarország időjárását a nagytségi folyamatok határozzák meg, de konkrétan a an annak a hőhullámnak a az intenzitásának a fokozását, amivel most élünk, ezt a Kárpátmedence erősítette fel.

[00:02:10]Üüm.

[00:02:10]Tehát akkor nem lehet egy okra visszavezetni azt, amit most most már második hónapja élünk, hanem több oka van, és ezek időnként egymást erősítve egymásra csúsznak.

[00:02:20]Így kell elképzelni?

[00:02:23]Hát valójában a globális felmelegedés a 80-as évektől nagyon intenzív, és úgy látjuk, hogy a az európai térség, az európai kontinens, illetve a magasabb szélességek melegzenek jobban, különösen a Kárpátmedence térsége.

[00:02:38]Tehát a mi térségünkben azáltal, hogy az Alpok és a Kárpátok hegylánsza, valamint a dinári hegység részlegesen bezárja az egyes nagyobb időjárási helyzetekkel kapcsolatos akár nagy csapadék, akár forróság gotó okozó helyzeteket.

[00:03:02]Ezáltal nálunk az égkajlatváltozás hatása fokozottabban jelentkezik.

[00:03:08]Ühüm.

[00:03:08]Tehát akkor a mi földrajzi elhelyezkedésünk az, hogy benne vagyunk ebbe a medencébe, az nem valamiféle védettséget, hanem ha már valami itt van, akkor inkább egy fokozódó kitettséget jelent, merthogy bezárja.

[00:03:18]Ö bizonyos helyzetekben igen.

[00:03:21]Alapvetően védettséget is jelenthet, hogyha mondjuk az atlanti térségből viharciklonok érkeznek, akkor akkor van a az Alpoknak egy szélerőség szélerősség egy gyengítő hatása.

[00:03:35]Tehát valamiféle kitettséget Igen.

[00:03:39]Így csökkenti a kitettséget.

[00:03:39]Ugyanígy a kárpátok is télen ugye gyakran alakul ki hideg légpárna.

[00:03:45]Ez szintén inkább a negatív hatások közé tartozik.

[00:03:51]Nyáron ugye most egy nagyon erős anticiklon épült ki, amikor is a légáromlások lefele szállnak, derült az idő, nincsen csapadék.

[00:04:00]És a medence közepén jellemzően az alföldi területeken, ahol nagyon sok a szántóföld, ott a tala is nagyon nagy mértékben kiszárad.

[00:04:11]Tehát mondjuk a párolgás hűtőhatása kevésbé érvényesül.

[00:04:13]Ö, általános iskolában tanultuk még, én emlékszem rá, hogy a Föld bolygóról a víz az nem tud eltűnni.

[00:04:20]És hát van egy a víznek ilyen körforgása, hogy leesik, felmelegszik, felszáll, lehűl, leesik és így tovább, így tovább.

[00:04:29]Miért nem olyan szép normális ez, mint amire én emlékszem, hogy eseget az esőszan?

[00:04:33]Most azt látom, hogy lezuhan az eső.

[00:04:38]Hát ennek az a fő oka, hogy a hőmérséklet emelkedik.

[00:04:41]Így a levegő pára befogadóképessége nő.

[00:04:45]Tehát mondhatjuk, hogy egy ilyen pára égség alakul ki egy ilyen hosszabb hőhullám nyomán.

[00:04:50]Tehát ahhoz, hogy a hogy a levegőből kondenzálódjon a a csapadék, tehát hogy lehújjon a földre, ahol ahhoz le kell hűlnie.

[00:05:02]Tehát mivel magas a hőmérséklet, nem éri el ezt a ezt a harmad pontot a levegő hőmérsékletre, hogy megtörténjen a csapadékképződés.

[00:05:13]Tehát valahol ott van a levegőben, mondhatjuk, tehát a magasabb rétegek jobban felmelegszenek és megtalálható a csapadék nem tűnik el, tehát a a vízgőz formájában jelen van.

[00:05:29]Vannak olyan területek, ahol az éghajlatváltozás az aszályok gyakoribbá, hosszábbá, intenzívebbé válását okozza, és van, ahol pedig több csabadék hullik.

[00:05:39]Tehát azt az tapasztalható, hogy a hidrológiai ciklus felgyorsult, de nem azok a területek lesznek egyértelműen csapadékosabbak, ahol kellene a csapadék, hanem pont ellenkezőleg.

[00:05:52]Az, hogy pára van, nagyobb mennyiségű meleg levegő van, ez a globális felmelegedéssel magyarázható, mert egyszerű ember azt összekapcsolná a kettőt.

[00:06:06]Ha felmelegszünk, akkor több párát, több vizet képes befogadni a levegő anélkül, hogy le tudna ülni és ki tudná ejteni a csapadékot.

[00:06:16]Igen, lényegében erről van szó.

[00:06:16]Tehát fizikai törvényszerűségen alapul, hogy a levegőnek az 1 fokos emelkedésével 7%-os 7%-kal nő a pára befogadóképesség.

[00:06:29]Tehát alapvetően ez ennyivel több csapadékot is eredményezhet.

[00:06:35]Ami intenzív esőzés formájában hullik le jellemzően hosszabb száraz időszakokat követően.

[00:06:42]Ühüm.

[00:06:42]Sokan, gyakran én is, az időjárást meg az éghajlatot, azt szinon fogalmakként szoktam használni.

[00:06:47]A kettőnek mi köze van egymáshoz, az éghajlatnak meg az időjárásnak?

[00:06:55]Hát a az időjárás a a a különböző időjárási paramétereknek a pillanatnyi állapota, tehát hogy most Igen, tehát hogy most hány fokot mérünk, fújja a szél, mennyi a a légnyomás, hullott-e a csapadék.

[00:07:10]Tehát az egy ilyen aktuális pillanatnyi állapot.

[00:07:12]Az éghajlat pedig ezeknek a hosszútávú összessége.

[00:07:18]Á általában 30 évet vizsgálunk, tehát az az éghajlati norma.

[00:07:21]Tehát sok esetben ezekhez viszonyítjuk az aktuális hónapnak a hőmérsékletét, csapadékát.

[00:07:32]És abban az esetben, hogyha az extrémitásokat tekintjük, akkor kicsit hosszabb időszakot is figyelembe tudunk venni.

[00:07:40]Tehát, hogy ez nem csak a azalatt a 30 év alatt bekövetkező extrémitásokra vonatkozik, mint ahogy ugye most is láttuk, hogy nagyon hosszú sorokból származó rekordok dőltek.

[00:07:52]Ugye az ember amióta gondolkodni tud, figyeli a az időjárást.

[00:07:55]Meg nyilván, hogyha kicsit hosszabb élető, akkor még az éghajlatot is meg tudja figyelni.

[00:07:59]Az éghajlat változásnak mióta látjuk a tend önök mióta látják a tendenciáját, hogy ez milyen irányba megy?

[00:08:10]Hát a Hungarometnél mi alapvetően mérési sorokat dolgozunk fel.

[00:08:13]Tehát az éghajlati archívumunk tartalmazza akár papírformában, de jellemzően már digitálisan is az összes hazai mérést.

[00:08:24]Tehát ezeket a méréseket ellenőrizzük.

[00:08:27]homogenizáljuk.

[00:08:27]Ennek az a lényege, [torokköszörülés] hogy hogy úgy tekintjük őket matematikai eljárásokkal, matematikai statisztikai módszerekkel.

[00:08:35]Úgy tekintjük őket, mintogyha a mérés mindig ugyanazon a helyen és ugyanolyan körülmények között zajlott volna.

[00:08:42]Tehát könnyű azt elképzelni, hogy változott a az állomások elhelyezkedése, a műszerezettség, tehát törekszünk arra, hogy jó minőségű adatokat használjunk.

[00:08:51]Tehát ez az első lépés.

[00:08:53]Mert csak azzal lehet dolgozni.

[00:08:53]Ö [torokköszörülés] igen.

[00:08:55]És ö hát vizsgáljuk az alapvető éghajlati paramétereket, hőmérséklet csapadékváltozásokat évszak éves évszakos szinten.

[00:09:03]És amikor például az idei június- július esetén egy aktuális szélsőséget el akarunk helyezni a hosszú sorban, akkor azt vizsgáljuk, hogy mit tudom én, hányadik legmelegebb, hányadik leg legcsapadékosabb.

[00:09:22]Tehát a meteorológiai mérések tek méréseket tekintjük a az éghajlati vizsgálatok alapjának.

[00:09:29]Tehát abban az esetben, hogyha azt látjuk, hogy az átlagok eltolódnak, tehát mondjuk a múlt század első 30 évének az átlaga az jóval alacsonyabb, mint a a jelenlegi átlag.

[00:09:43]Vagy akár ha hosszú éves középhőmérsékleti sort tekintünk, és arra illesztünk egy trendet, mondjuk egy lineáris trendet, akkor abból ki tudjuk számolni, hogy mennyit melegedett egy adott időszak alatt, vagy mennyit milyen hány százalékban változott a csapadék.

[00:09:59]Tehát mi a hungarometnél jellemzően 1901-től tesszük közzé a az eredményeinket.

[00:10:07]Nagyon sok adatunk hozzáférhető már a publikus adatportálun is.

[00:10:10]Rendszeresen jelentettünk meg szöveges értékelőket az éghajlati oldalon.

[00:10:15]Sok a felhasználunk, sok az érdeklődő, úgyhogy ez a téma érdekli az embereket.

[00:10:21]Tehát összességében lényeg, hogy statisztikai, matematikai, statisztikai vizsgálatokat végzünk.

[00:10:27]És abban az esetben, ha azt látjuk, hogy megváltozik valamilyen paraméternek az eloszlása, ami azt jelenti, hogy hogy változik a az átlagos értéke, változik a szórása, tehát több extrémitás fordul elő, akkor azt mondhatjuk, hogy az éghajlat megváltozott.

[00:10:48]Ha a jövőbe tekintünk, akkor más eszközeink vannak.

[00:10:50]Regionális klímamodell szimulációkkal tekinthetünk.

[00:10:57]ö a jövőbe ö több éghajlati modellt, éhajl regionális éhajlati modellt adaptáltunk és több kibocsátási forgatókönyv mentén futtatjuk ezeket abból a célból, hogy megfogjuk a modellekben rejlő bizonytalanságot és a az emberi tevékenység miatti kibocsátásokban rejlő bizonytalanságot.

[00:11:23]Tehát ezért fontos azt látni, hogy hogy több modell eredményére kell támaszkodni.

[00:11:29]Tehát eszközeiben a múltvizsgálata és a jövő vizsgálata eltér.

[00:11:33]Üüm a adott sorokból igazolhatók azok a közkeletű megállapodások, amik benne vannak a közbeszédben, hogy sivatagosodunk, hogy mediterrán éghajlat fog nálunk kialakulni, vagy ebb ezekből nem lehet levezetni ezeket a nagyon egyszerű megfogalmazásokat.

[00:11:51]Ezek valóban nagyon sarkos kijelentések.

[00:11:55]Tehát amit mi látunk, a mediterrán éghajlatnak a fő jellemzője az, hogy nyáron nagyon száraz, meleg, télen pedig enyhecsapadékos.

[00:12:07]Mondjuk a telek melegszenek nálunk is, a téli csapadék kis mértékben növekszik, de az, hogy a az éven belüli eloszlása abba az irányba mutatna, mint a mediterránt térségben, tehát hogy hogy nyáron szinte alig hullik.

[00:12:22]Hát ilyen most egyébként [nevetés] pont most megtörtént, hogy hogy eddig alig volt, de összességében továbbra is a a nyári csapadék az az lesz a a legnagyobb összetevője az éves csapadékösszegnek.

[00:12:41]Tehát [torokköszörülés] a mediterárán térségben a hőmérséklet szempontjából hasonló viszonyok lehetnek Magyarországon is, mint ahogy ott, de a csapadék szempontjából az éven belüli eloszlás az nálunk nem közelíti a mediterrán térséget.

[00:12:56]Tehát ez ezt ez túl túl egyszerűsített megfogalmazás.

[00:12:59]Van akkor egy olyan megfogalmazás, ami a modelljeiknek jobban megfelel, hogy mi miféle ö éghajlati besorolásba fogunk tartozni, mérsékeltői.

[00:13:13]Milyen leszünk?

[00:13:15]Hát egyértelműen a magasabb hőmérsékletek felé tolódunk.

[00:13:21]Éves skálán a csapadékösszeg az csak kis mértékben fog nőni.

[00:13:25]jellemzően inkább télen és ősszel.

[00:13:29]A nyáron pedig egyelőre bizonytalanak a változások, hogyha a jövőbe tekintünk.

[00:13:35]A század végére inkább szárazodás várható.

[00:13:40]Üüm a tehát hogyha analógiát szeretnék keresni, akkor akkor ezt ezt még nem tudom megmondani.

[00:13:46]A változások bizonytalanságát, azt mi okozza?

[00:13:50]Kevés az adat, modell, nem tud elég adattal számolni.

[00:13:52]Túl nagy az emberi beavatkozás.

[00:13:55]változékonysága magyarán nem tudja senki, hogy mit fogunk jövőre öt év múlva, 10 év múlva csinálni.

[00:14:03]Hát a a bizonytalanságok több forrásból származnak, egyrészt a modellek mindig közelítő jellegűek.

[00:14:11]Tehát leírják a a fizikai összefüggéseket.

[00:14:15]De azok legalább fixek.

[00:14:15]Igen, azok igen.

[00:14:18]Viszont bizonyos ö ö fizikai problémákat ö nem lehet explicit elírni a modellben.

[00:14:28]Ami azt jelenti, hogy egy becslést kell adni arra, parametrizálni kell.

[00:14:29]Ezt úgy hívják, hogy mondjuk a a rácstávolságnál kisebb skálájú ö folyamatok, azok miként járulnak hozzá a az eredményekhez.

[00:14:43]Tehát ez az egyik, tehát hogy a modell modellek közelítő jellegűek.

[00:14:49]Bocsánat, nem akarunk fölbeszakíteni.

[00:14:49]Mi az a rácstávolság?

[00:14:53]A modellek alapvetően egy egy olyan hálón dolgoznak, ami amit a globális modelle ugye el könnyű elképzelni, mintogyha egy focilabdát egy egyenletes rácshálóval vagy nagyjából egyenletesen lefednék.

[00:15:09]És ennek a rácspontjaiban állnak rendelkezésre globálisan modelleredmények.

[00:15:14]Ezek ez három dimenziós, ugye a légkör külön magasabb szintjeire állnak rendelkezésre.

[00:15:24]És a globális modellek rácsfelbontása viszonylag nagy, 50- 100 km-es.

[00:15:27]Ahhoz, hogy a kárpátmedencére pontos eredmény, pontosabb eredményt tudjuk adni, ahz ezeket le le kell pontosabb adatok lehetni.

[00:15:36]Mondjuk akkorák lenni, mint Ausztrália, akkor ebből a szempontból jobb helyzetben lennénk, mert akkor a a rács az fölöttünk szűkebb lenne.

[00:15:44]Így kell elképzel mondhatjuk.

[00:15:44]Hát ugye a Kárpátmedencének a domborzata [torokköszörülés] változatos.

[00:15:52]Tehát a regionális klímamodell szimulációkat kell ahhoz alkalmazni, hogy a globális modelleket megfelelően sűrű skálára tudjuk használni.

[00:16:04]Tehát egyrészt ugye a modellekből eredő bizonytalanság, másrészt azért használunk többféle forgatókönyvet, mert az emberi tevékenység jövőbeni alakulására is csak feltételezésekkel tudunk élni.

[00:16:16]Tehát hogy alakul a népesség, annak milyen energiaigénye lesz, zöld energiák mennyire jelennek meg az energiamixben.

[00:16:22]Tehát ez mind bizonytalan, tehát hogy hogy ez is növeli a bizonytalanságot.

[00:16:30][torokköszörülés] Ezenkívül van a az ékarati rendszernek önmagában egyfajta bizonytalansága.

[00:16:37]Tehát ezért mondhatjuk elu lanin ide tartoznak ezek például ezek de azok ciklikusak is.

[00:16:41]Azt olvastam a met.hu-nak a a magyaráz állosan igen átlagosan 7-10 évente de azért előfordulhat egymás utáni években is erőteljes elninnyó vagy akár laninny jelenség.

[00:16:54]Tehát ezért nehéz a jövőre pontos becslést adni, tehát ezért kell több modellel, több szárióval dolgozni.

[00:17:04]Tehát a általában ilyen intervallumbe vannak a jövőre, vagy ilyen valószínűségi előrejelzések, valószínűségi becslések.

[00:17:13]De a nappal, ami mindig süt, azzal legalább fixen tudnak számolni, vagy azzal se lehet a modellekben fixen számolni, hogy mit csinál a napunk a következő időszakban?

[00:17:21]Hát hát végül is a napból érkező energia is változik, az energiamennyisége a a napfolt ciklusnak megfelelően.

[00:17:30]Tehát ez a ez a mennyiség sem állandó.

[00:17:34]Ö de ez ez mondjuk a természetes változékonyság kategóriájába sorolható, ugyanígy mint a vulkánosság ö alakulása.

[00:17:45]Ezek ezek mind olyan természeti és természetes tényezőkm amik szintén befolyásolják egy vulkánossággal mit lehet kezdeni egy modellben?

[00:17:55]Emlékszem, amikor talán valami ejafüje, küld nevű, fura nevű vulkán kitört, akkor mindenki rettenetesen meg volt rémülve, mert le kellett állítani a repülőgép forgalmat, mert belement a hajtóműbe.

[00:18:06]Tehát ilyen egész globális problémákat okozott, merthogy fönt volt a vulkáni hamu a levegőben.

[00:18:13]De hogy ez meddig marad ott, hogy mikor fog kitörni, hogy milyen hatásai lesznek, hogy kitalálnak-e olyan repülő protokollokat, hogy ezt ne kelljen csinálni, ezekkel lehet kalkulálni bármilyen modell?

[00:18:22]Ö hát valójában a vulkánossággal meg a a természetes égkarlati tényezőkkel akkor találkozunk, amikor azt nézzük, tehát hogy teszteljük a modellt.

[00:18:36]Lényegében, tehát így historikusan visszafele futtatjuk.

[00:18:38]Ennek például nagy jelentősége van akkor, amikor egy mostani szélsőséges eseményt értékelni szeretnék abból a szempontból, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben járult hozzá, tulajdonítható-e, annak írható-e az éghajlatváltozás számlájára.

[00:18:55]Tehát ezt ezt ezt úgy lehet igazolni, hogy milyen mértékben tette gyakoribbá, intenzívebbé egy szélsőséges esemény előfordulását, illetve hatását az éghajlatváltozás.

[00:19:08]Hogy megnézzük, hogy futtatjuk a modelleket.

[00:19:10]Hát pontosabban a a nagyobb adat, nagyobb modell központok futtatják a a globális modelleket, csak természetes tényezőkkel, amiket említettem, és az emberi hatásokkal, és úgy értékelik ki az eredményeket, hogy ebből látszik, hogy mennyiben nőtt meg a gyakorisága mondjuk egy ilyenfajta aszályos helyzetnek európai léptékben, mint ami most van mögöttünk.

[00:19:35]Eb ebben a tanulmányban, amit megjelentetett az a projekt, ami kifejezetten ilyen attribúciós vizsgálatokat végzett, egyébként Hungaromet kollégák is részt vettek, tehát hozzájárultunk az anyaghoz.

[00:19:52]Ennek az lett az eredménye, hogy lényegében európai szinten április és május között a csapadék nem volt nagyon kevés.

[00:20:00]Viszont nagyon magas hőmérsékletek uralkodtak.

[00:20:06]Tehát nagyon nagy volt a a levegőnek mondjuk a pára befogadó képessége.

[00:20:10]A talajok gyorsan kiszáradtak, és ez egy ilyen egy ilyen pozitív visszacsatolást eredményezett.

[00:20:19]Ühüm.

[00:20:19]Olyan van, hogy amikor elkezdenek visszafele számolni és megpróbálni megérteni valamilyen jelenséget, akkor az derül ki, hogy nem is az okozta, mint amire korábban gondoltak.

[00:20:30]mondjuk nem a kibocsátásnövekedés, hanem mondjuk a a vulkánosság [horkantás] vagy a naptevékenység, tehát át kell sorolni.

[00:20:39]Hát olyat olyat láttam már olyan feldolgozásokat, amik arra irányulnak, hogy mondjuk egy vulkáni tevékenységnek a hatása a globális felszínhőmérsékletben hogy jelenik meg.

[00:20:53]Tehát, hogy hogy mennyi mennyi idő az, ami ami alatt érezhető, hogy hogy a globális hőmérséklet csökkenése csökkenése a a vulkánosságnak vagy egy akár konkrét egy vulkáni tevékenységnek tudható be.

[00:21:10]Tehát a globális felszính hőmérséklet változékonyságát részben a vulkánosság, részben a napfoltevékenység, tehát ezek adják.

[00:21:20]Tehát addig, amíg az emberi tevékenység hatása nem volt kifejezett, addig ezt az egyértelműen emelkedő trendet nem láttuk a sorokban, hanem inkább a a változékonyság volt jelen.

[00:21:35]Ühüm.

[00:21:35]Van a modellekben bármilyen arra utaló lehetőség, mert hát jövőbeni eseményekre utalnak, tehát csak lehetőség, ami a globális felmelegedés esetleges csökkenését vetíti előre.

[00:21:45]azon kívül persze, hogy valaki beröffenti az összes vulkánt a földön, és akkor a hamu nem engedi ide a meleget.

[00:21:56]Hát ilyen jövőképpel én nem találkoztam, tehát valójában semmi biztatót nem tudok mondani.

[00:22:02]Abban az esetben is, hogyha mondjuk azonnal a kibocsátásokat be tudnánk szüntetni, még akkor is legalább 30 évig a jelenleg a légkörben tartózkodó üvegházhatású gázoknak a a fűtőhatását érzékelnénk.

[00:22:22]az üvegház hatású gázok hogyan fűtenek?

[00:22:26]Mi az a az a folyamat, az a jelenség, ami miatt ezek fűtenek?

[00:22:32]Hát ennek az a lényege, hogy ugye a napból rövid hollámos sugárzás érkezik, az felmelegíti a földfelszínt, a házfalát, mindent.

[00:22:41]Igen.

[00:22:41]Tehát mindent a felszínen, ahonnan hosszú hullámú sugárzás indul a világűr felé.

[00:22:48]Tehát a Föld akkor lenne energiaegyensúlyban, hogyha beérkező rövid hullámú sugárzás és és a távozó hosszú hullámú sugárzás azonos lenne.

[00:23:00][torokköszörülés] Most viszont egyfajta kényszert látunk az emberi tevékenység hatására, mivel az üvegházhatású gázok, a világűr felé visszasugárzott hosszú hullámú sugárzás egy részét visszatartják, és a föld felszín fölé vagy felszín irányába sugározzák.

[00:23:16]Ezzel mintegy melegítik a légréteget.

[00:23:23]Túléltük ezt a júniust meg a júliust.

[00:23:27]Voltak ebben olyan adatok, amelyek, hogy úgy mondjam, tudománytalanul meglepőek voltak az adatokkal foglalkozó kutatók számára is?

[00:23:37]Hát számos rekord ölt.

[00:23:37]Tehát például júniusban ugye az Alföld nagyon nagy kezdjük még egyszer.

[00:23:45]Bocs, bocsánat.

[00:23:45]Mi volt a kérdés?

[00:23:47]Nem értettem a kérdés végét.

[00:23:50]Elmondom még ezt.

[00:23:50]Elindulok még egyszer és akkor egyszerűbb a vágás.

[00:23:52]Jó, nem értem a kérdés végét.

[00:23:53]Oké, oké, oké.

[00:23:56]hogy ami meglepő.

[00:23:57]Igen.

[00:23:57]Tehát amire azt gondolták, hogy ugye minden rekord meglepő, mert az az előzőt az Igen.

[00:24:03]Jó, hát akkor valamit az Abszolút rekordról nyilván tudok mondani.

[00:24:08]Hol van?

[00:24:08]Hol van?

[00:24:08]Hol van?

[00:24:11]Nincs már a számítógépen az én szememnek.

[00:24:16]Megfelő betű érez plán egy ilyen zsúfolt vágóprogramokon.

[00:24:21]Viszont a szemüveget veszek föl, akkor meg nem látom a vendéget.

[00:24:29]3 2 1 Lakatos Mónika a Hungaramet éghajlat kutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke, az Inforádió arénájának vendége.

[00:24:34]Túléltük a júniust és a júliust, júniust és a júliust úgy, ahogy az adatokkal dolgozó kutatók számára volt ebben az adatsorban valami meglepő, amit nem láttak jönni, de jött.

[00:24:49]Hát a az abszolút hőmérsékleti rekord megdőlt.

[00:24:51]Tehát ez nem csak a a kutatók számára, hanem a nagyközönség számára is ez egy nagyon fontos hír volt.

[00:24:56]Ezt kommunikáltuk több fórumon is.

[00:24:57]Tehát 2007 után megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord.

[00:25:04]Elérte a 42 cus fokot a hőmérséklet június 30-án, tehát az első hőhullám során.

[00:25:14]Ezenkívül a június abban is sok rendkívüliséget hozott, hogy az Alföldön nagyon nagy területen a a legmelegebb volt.

[00:25:25]A július pedig azért volt nagyon érdekes és kiugró, mert nagyon száraz volt.

[00:25:30]Tehát volt volt olyan terület az Alföldön, ami ahol az idei június volt a legmelegebb, és a a július pedig a legszálazabb.

[00:25:38]Tehát az Alföld kitettségét ezt mindenképpen aláhúzta.

[00:25:39]A rekorddőlésekről egyébként az a véleményem, hogy nyilván a média számára érdekes, a hallgatók számára is érdekes, de az, hogy hogy tartósan nagy területen mondjuk a napi középhőmérséklet nagyon magas, tehát mondjuk 34 fok a napi középhőmérséklet, ez azt jelenti, hogy közel 40 fokos nappali maximumok és 30 fok fölötti vagy azt elérő éjszakai minimumok fordulnak.

[00:26:11]elő.

[00:26:11]Tehát ez ez sokkal inkább megterhelő az emberi szervezet számára.

[00:26:19]Nem tudunk aludni éjszaka se, mert nem hűl vissza a lakás.

[00:26:24]Igen.

[00:26:24]Tehát valójában már nagyon nagy a kitettsége nem nem csak az időseknek, hanem a fiataloknak is nyilvánvalóan, meg a külterületeken munka munkát végzőknek.

[00:26:36]Ühüm.

[00:26:36]Az abszolút rekord az azt jelenti, hogy még sose volt a mérések kezdete óta ilyen magas.

[00:26:41]Ettől abszolút lényegében igen, tehát sehol az országban nem mértünk.

[00:26:49]Ugye 41,9 volt a korábbi rekord.

[00:26:49]Tehát ennél magasabb hőmérsékletet csak most június 30-án Szécheny nevű mérőhelyünkön.

[00:26:59]Fontos azt is hozzátenni, hogy azért a az egyes szélsőségek kiváltásában lokális tényezők is hozzájárulhatnak, tehát mondjuk több tényező együttes hatása is okozhatja azt, hogy valahol rekordot mérünk.

[00:27:19]Ezeket fontos elemezni, vizsgálni, hogy milyen tényezők járultak hozzá.

[00:27:27]De de összességében az idén nyárban azt fontos hangsúlyozni, hogy nagyon sokféle rekord megdőlt budapesti rekordok is, de ami nagyon érdekes, hogy éjszakai rekordok is, tehát a minimum hővérséklet negatív rekordja is többször.

[00:27:42]Ö ezek ugye egy-egy állomáson, tehát ezek nem abszolút rekordok, rekordől.

[00:27:47]Ö, és ez azzal magyarázható, hogy a száraz levegő szár száraz levegő ugye nem tartalmaz nedvességet.

[00:27:57]Tehát a vízgőznek ez a az üvegházhatása, ahogy említettem, ez nem tud érvényesülni éjszaka, tehát nem tudja a felszínről irányul irány felszínről a világűrbe irányuló infravörös sugárzást visszatartani és kicsit melegíteni a a felszínközeli réteget.

[00:28:18]Tehát derült időben, felhőmentes, célcsendes időjárási helyzetben nagyon erős a a kisugárzás és a felszínközeli légréteg nagyon erősen le tud hűlni.

[00:28:30]Ez volt a mínusz fok valahol.

[00:28:32]Ö ezzel hát a az inkább ilyen fajzzugos helyeken fordult elő, de de valóban a az idei aszályos időszak során negatív rekordok is dőltek, mondjuk így.

[00:28:43]Üüm.

[00:28:45]Tehát lefordíthatom úgy, hogy tulajdonképpen egy ilyen kánikulai időszakban én akkor járnék jól, hogyha az én házam fölött száraz lenne a levegő, nem lenne fönt felhő, mert akkor a világűrbe vissza tudna slisszanni az a rettentő meleg.

[00:28:59]És hát ha ez csak éjszaka volna érvényes, akkor igen, de nappal ugye át kellene helyezni a házat egy ilyen sűrű erdőbe, ami nedves, párás, kellemes környezetet biztosítani napközben.

[00:29:14]Ühüm.

[00:29:14]Nem [torokköszörülés] megoldható, nem tűnik megoldhatónak.

[00:29:18]Az alkalmazkodás problémájával az éghajlatkutatók foglalkoznak, amit az egyszerű ember, én úgy szoktam kérdezni, hogy mi mit tegyünk, hogy ezt valahogy, ha ez így marad, márpedig nem sok biztatót mondott a beszélgetés elején, akkor ezt túléljük.

[00:29:35]Hát az alkalmazkodás problémájával olyan tekintetben mindenképp foglalkozunk, hogy egyfajta küldetés részünkről az, hogy az alkalmazkodás folyamatát valóban objektív információkkal támogassuk.

[00:29:49]Tehát megmondják, hogy erre fogunk számítani.

[00:29:51]Ez lesz hát vagy legalábbis eddig mi volt?

[00:29:52]Ugye mindig kérdés, hogy hol tart a melegedés most?

[00:29:57]Milyen tendenciák láthatók most az idősorokban?

[00:30:00]És mi az, amire számítani kell?

[00:30:04]Ugyanis a az emberi emlékezet memóriája elég rövid.

[00:30:09]Tehát ez azt jelenti, hogy hogy sokan gondolják, hogy ilyen mindig is volt.

[00:30:11]Ö és sokszor kötik inkább a nyaraláshoz azt, hogy mondjuk milyen volt egy nyár.

[00:30:22]Tehát hogyha mondjuk egy nyáron pont az a hét volt hűvös és csapadékos, amikor ő nyaralt, akkor az a nyár biztos, hogy egy nagyon hideg nyár volt.

[00:30:29]Tehát fontos az, hogy ne csak az érzékeinkre hagyatkozzunk az alkalmazkodás során, hanem hanem éghajlati információkra.

[00:30:41]Tehát a Hungaromet elindított egy éjjlati portált, ahol elérhetők megfigyelések is és modelleredmények is jobb jó felbontásban az ország egész területére.

[00:30:54]Ezzel az [torokköszörülés] a célunk, hogy az magát az alkalmazkodás folyamatát segítsük és hogy le és hogy tisztán lehessen látni, hogy hogy hol tartunk és mi az, ami várható.

[00:31:05]Ühüm.

[00:31:05]Tehát hogyha én mondjuk úgy emlékszem, hogy 50 évvel ezelőtt benzeg micsoda telek voltak, hogy engem Piri néni szánkóval húzott az óvodába, és megnézem ebben az adottsortban, és kiderül, hogy 50 évvel ezelőtt egy tök meleg tél volt, és Pirini alig nem húzhatott engem szánkóval az óvodába, merthogy nem volt hó.

[00:31:24]Akkor ez ez könnyen előfordulhat.

[00:31:26]Ez könnyen előfordulhat, tehát a fehér karácsonyok kapcsán is folyamatosan gyerek.

[00:31:35]És azért ez kiderült, hogy hogy nem volt régen sem nagyon gyakori a Fehér Karácsony.

[00:31:42]Ö ú igen, tehát a az emberi emlékezet vagy rövid, vagy vagy nagyon gyorsan alkalmazkodik.

[00:31:47]Tehát például a mai fiatalok már vélhetően ebben a klímában már a felmelegedett klímában gyűjtik be azokat az élményeket, amik alapján akár tervezik a jövőt.

[00:32:04]Tehát meg azt, ahogy értékelik, hogy hogy éppen milyen milyen az éghajlat.

[00:32:10]Tehát nekik nekik erről a az ilyen pikkasztó nyarakról szárazságról, forróságról lesznek emlékeik.

[00:32:20]Tehát ha csak az utolsó öt évet nézem, vagy hát ez 2021-től, akkor ugye nagyon sok csapadék hiányzik a talajokból.

[00:32:34]Ezek ezekben az években a a nyarak, júniusok, júliusok nagyon melegek voltak.

[00:32:38]Ö, tehát a most élő fiatal generációnak úgy tűnik, hogy ez mintha egy ilyen megszokott ö állapot lenne.

[00:32:47]Ö az idősebbeknek még vannak emlékei hűvösebb nyarakról, vagy az ilyen kellemes maximum 30 fok 30°ok körüli legmagasabb hőmérsékletekkel.

[00:32:59]Tehát nagyban függ az emberi érzékeléstől az, hogy hogyan látjuk az éghajlati állapotot.

[00:33:08]Ühüm.

[00:33:08]Ö közkeletű megfogalmazása az embereknek, hogy évszakok tűnnek el.

[00:33:15]Nincs tavasz, nincs ősz.

[00:33:15]Ki hogy gondolja ezt az adatok ból le lehet így egyszerűsíteni?

[00:33:22]Tényleg tűnnek-e évszakok?

[00:33:26]Valóban azt látjuk, hogy inkább egy ilyen téli félév és egy nyári félév körülbelül, amire a a az év bontható.

[00:33:33]Tehát a ugye melegszik, melegzenek a májusok is, júniusok is nagy mértékben, tehát a május, illetve az átmeneti évszakok hónapjai már elkezdenek hasonlítani mondjuk a május inkább a a júniusra nagyon gyakran.

[00:33:47]A már májusban kialakul egy komoly hőhullám, szeptemberben pedig még tart egy hőhullám.

[00:33:58]Sőt, az is előfordul, hogy augusztus végén lezárul egy komolyabb hőhullám, és szeptemberben még újra ki tud alakulni.

[00:34:06]Tehát a a május és a szeptember az egyértelműen inkább egy ilyen nyárias jelleget öltött.

[00:34:14]Ühüm.

[00:34:14]Az előremutató modellek azok a felmelegedés további gyorsulásával számolnak?

[00:34:20]függetlenül attól, hogy csinálunk-e valami csodát menetközben, amit persze senki nem tud, hogy mi lesz az, és hogy csinálunk-e.

[00:34:31]Hát az, hogy milyen mértékű lesz a melegedés, mennyivel nő meg a hőhullámos napok száma, az attól függ azért, hogy az emberi tevékenység hogy alakul.

[00:34:40]Tehát az említettem, hogy különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek mentén futtatjuk ezeket a modelleket.

[00:34:47]Tehát a pesszimista forgatókönyv esetén jóval több hőhullámos nap várható század közepére, illetve a végére, mint mondjuk a az átlagosnak mondható forgatókenyv esetén.

[00:35:05]Tehát a pesszimista becslések szerint a század közepére közel 30 nappal nőhet a hőhullámos napok száma országos átlagban.

[00:35:16]Tehát ez amikor a napi középhőmérséklet 25°ok fölötti, de a század végére, tehát a 207100 átlagában ez már 40 napot is meghaladhatja.

[00:35:32]Azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy hogy ezekkel a region klímamodellekkel 30 éves átlagokat, illetve azoknak a változását tudjuk becsülni.

[00:35:40]Tehát annak ellenére, hogy a melegedés egyértelmű, ez nem lineárisan történik, tehát előfordulhatnak akár hosszabb, hűvösebb periódosok is.

[00:35:55]Ühüm.

[00:35:55]De akkor nem lehet a regionális klímamodellekből le interpolálni vagy extrappolálni egy időjárási modellt 30 évre előre, meg egy hétre előre se?

[00:36:12]az időjárási, tehát az, hogy épp egy aktuális napnak milyen lesz az időjárása, erre nem alkalmasak a a regionális klímamodell szimulációk, tehát ezekkel nem lehet megbecsülni, hanem hát több év átlagáraának a becslésére alkalmas.

[00:36:30]Úgyhogy tehát erre nem tudunk választ választ adni, hogy hogy nem tudom milyen lesz az időjárása egy egy konkrét évben, egy egy konkrét napon az ékarhajlat általános viselkedését tudják szimulálni.

[00:36:44]De ebből például egy állattartó, aki most eladja a tehenét, mert nincsen széna az egész országban, nem hogy drága, hanem nincsen, meg egy turizmussal foglalkozó ember már tud következtetéseket levonni arra, hogy milyen lesz 10 év múlva a szezonja, vagy hogy mit kell csinálnia, vagy egy vagy egy mezőgazdász, akinek kultúraváltásban kellene gondolkodnia, mert látja a kukoricáját, meg látja a napraforgóját, hogy abból nem lesz most már semmi.

[00:37:17]Nagyon sokan elindultak már ezen az úton.

[00:37:19]Tehát például majdnem nyilvánvaló, hogy a kukoricatermesztés az az nem fenntartható, tehát gazdaságilag nem éri meg a gazdálkodóknak.

[00:37:30]Tehát ők is, ők maguk is akár egymással konzultálva vagy vagy ilyen hosszabbtávú előrejelzéseket figyelve választanak más növénykultúrát, vagy kénytelenek más növénykultúrát választani.

[00:37:51]Például a cirok, tudomásom szerint az az kisebb vízigényű, vagy legalábbis jobban tud alkalmazkodni ezekhez a hő hő és vízstresszes időszakokhoz.

[00:38:04]De mégsem azt gondolom, hogy az egyénnek kell alkalmazkodni, hanem kell, hogy rendelkezzen maga a a kormány, vagy legalábbis azok a felelős döntéshozók egy olyan forrással, amivel, mármint információ forrással, amivel tudják támogatni azt, hogy hogy mi az, ami a jövőben megér meg tehát megéri termeszteni és kifizetődő.

[00:38:36]Pont ehhez kellenek azok a az adatok, amikkel mi tudjuk segíteni ezt a folyamatot.

[00:38:42]Ühüm.

[00:38:42]A vizek adataival a meteorológiai előrejelzés, az éghallatkutatás foglalkozik, mert az se volt teljesen egyértelmű, hogy mi fog történni mondjuk a Tiszával meg a Dunával.

[00:38:54]Bár 10 évvel ezelőtt már sokan leírták, hogy nagyjából az várható, amit most látunk.

[00:39:03]Hát igen, korábban is a modellbecsülések már arra utaltak, hogy a vízháztartás szempontjából egy nagyon érzékeny régió a Kárpátmedence.

[00:39:15]Hát ugye a a folyóink vízgyűjtőterületének a nagy része határon túlfekszik, tehát nagyban függ a környező hegyvidékek csapadékától és a hókészletétől az, hogy hogy mennyi víz vic érkezik hozzánk.

[00:39:30]Ühüm.

[00:39:30]De ez a terület már elég nagy ahhoz, hogy a rácstávolság jó legyen.

[00:39:35]Igen.

[00:39:35]Igen.

[00:39:35]Tehát a regionális klímamodell szimulációk 10 kmes vagy 25 km-es térskálán dolgoznak, de de futtatnak külön Európára modelleket, külön arra, hogy a folyók vízszintje, hőmérséklete hogy fog alakulni.

[00:39:54]Tehát vannak ilyen eredmények már az európai éghajlatváltozási stratégiának is vannak ez vannak olyan pontjai amik erre k kitérnek.

[00:40:08]Tehát fontos lenne az, hogy hogy a stratégiák mellé cselekvési terveket is tegyünk és és azokat meg is valósítsuk.

[00:40:16]Tehát most inkább abba az irányba látható a megoldás hogy a víz víz visszatartás a tájba megtörténjen, tehát a lehullott csapadék ne hirtelen vezetődjön el, hanem tartsuk a tájba a jóvízelvezetésű talajokba, hogyha van ilyenek, vagy legább legalábbis a talaj szerkezetet javítani kell, vagy vagy nem rontani.

[00:40:46]tovább.

[00:40:46]Tehát olyan vízvisszatartó technológiákkal érdemes művelni, amik aztán fenntarthatóvá teszik a mezőgazdasági termelést.

[00:40:57]Ha több lenne a víz a talajban, akkor nagyobb lenne a vízzel borított terület is.

[00:41:03]Mondjuk halastavink lennének, akkor több víz pár lógna el, és ha lehül, akkor több esőnk lenne itt a kárpátmedencében.

[00:41:10]Vagy lehet, hogy valaki másnak csinálnánk vele esőt.

[00:41:12]Le lehet így lehet okoskodni így azzal, hogy a több víz az biztos, hogy jó.

[00:41:21]A hát a több víz az egészen biztos, hogy jó.

[00:41:23]Tehát egyrészt a a talajon belüli elszivárgás, leszivárgás, tehát eleve ha több a víz, akkor erre van esély, hogy a mélyebb rétegek feltöltődjenek.

[00:41:37]Hát a vízciklust valóban, tehát a konvekciót azt a magas hőmérsékletek és a a nagy vízfelületek azok segítik.

[00:41:46]Tehát a felhőképződés az intenzívebb lenne.

[00:41:53]De hogy hol esne ki, a fene tudja ott, ahol le tud hűlni.

[00:41:58]Hát ez ez nyilván nyilvánvalóan így van.

[00:42:01]Mindamellett akkor pedig a ha más is pároloktat a környező országokban, akkor pedig a nagy térségű folyamatok hozzánk hozzák azt a csapadékot, ami mondjuk elpárolg egy nagy pároluktatási összefogással meg lehetne oldani, hogy lehetőleg mindenkinek legyen esője, amivel aztán tudja művelni a földjét.

[00:42:21]Még egy kérdés a végére.

[00:42:21]Jó a meteorológia tudományának az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul önökre?

[00:42:24]szoktuk szidni is a meteorológusokat, miért nem tudják eltalálni a holnap délután három órásat a mi utcánkban.

[00:42:30]De azért a történelem azt is megmutatja, hogy például a partra szállás pontos időpontját azt nem a tábornok döntötték el Normandiában, hanem egy csapat meteorológust, mert ők mondták meg, hogy mikor lesz olyan a hold, mikor nem lesz felhő, mikor nem lesz szél, és akkor lehet hát ugye nagy a felelőssége a meteorológusoknak, különösen, akik veszélyelzéssel foglalkoznak.

[00:42:57]Tehát például a viharok, a akár az intenzív esőzés vagy a nyári hőhullámok esetén ugye a veszélyjelzések képezik az alapját a a különböző riasztásoknak.

[00:43:13]Tehát nagyon nagyon tehát nagyon fókuszba kerül ilyenkor a meteorológus.

[00:43:17]Tehát hát az, hogy a magának a meteorológia tudományának ilyen respektje van, vagy legalábbis számítanak a az eredményeinkre, ez azt gondolom, hogy hogy jó.

[00:43:30]Sokszor elő vagy többször előfordul az, hogy hogy nagyon gyorsan kell reagálni, tehát az ember nem tud igazán elmélyülni, olyan elemzéseket végezni, amikkel még pontosabb választ lehet adni akár a a hosszútávú változásokra.

[00:43:50]Tehát ez a nagy figyelem, ez a a azzal is jár, hogy egy ilyen állandó készenétben kell lenni.

[00:43:54]mesterséges intelligenciával dolgoznak.

[00:43:57]Az közmondásos már, hogy a világ harmadik vagy második legnagyobb számítógépes kapacitását, azt a meteorológusok használják a hadseregek köz után közvetlenül.

[00:44:07]Ilyenkor nem lehet egy négy vödör adatot beleönteni a mesterséges intelligenciába, és megkérdezni tőle, hogy holnap délután 2-kor a Ceci János utca 5-be milyen idő lesz?

[00:44:15]Mert ott akarok egy tömegrendezvényt csinálni a kertemben.

[00:44:22]Hát a mesterséges intelligenciát egyébként az időjárás előrejelző modellek is használják már.

[00:44:26]Tehát van olyan modell, ami teljesen AI alapú.

[00:44:34]Az Európai Középtávú előrejelzési Központ is használ ilyet.

[00:44:36]Ezeknek a ennek a a térbeli felbontása még nem annyira sűrű, mint mint amit a a Hungaromet használ.

[00:44:48]Tehát a mindennapi előrejelzésben ezeket még nem használjuk, de elképzelhető, hogy a jövő ezt is elhozza.

[00:44:55]Köszönöm szépen a tájékoztatást.

[00:44:55]Az elmúlt egy órában Lakatos Mónika, Hungaromet éghajlat kutatója, a Magyarorógiai Társaság elnöke volt az infádió arénájának vendége.

[00:45:02]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:45:08]A beszélgetést az Infórádióban most felvételről hallották.

[00:45:11]Az Infórádió YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani, ott abban az a trükk, hogyha oda feliratkoznak, akkor minden beszélgetést automatikusan fognak majd látni anélkül, hogy egy külön kutatómunkát kellene utána végezni.

[00:45:24]Köszönöm a figyelmet.

[00:45:24]Exterde Tibor vagyok.

[00:45:27]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.