Elapadó folyók, aszályos földek: honnan lesz újra vizünk? Bíró Tibor, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádióműsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Bíró Tibor egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke.

[00:00:20]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:24]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:29]Köszöntöm az Infádió hallgatóit a mikrofonnál Kocsonyá Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Bíró Tibor egyetemi tanárt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatóság Intézet vezetőjét, Magyar Hidrológiai Társaság alelnökét.

[00:00:41]Jó napot kívánok.

[00:00:43]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:46]Aszály, csökkenő vízhozam, vízhiányos helyzetek.

[00:00:49]Ezekről beszélünk most a következőkben.

[00:00:51]És hát az elmúlt hetekben sorra erről szóltak a a hírek is.

[00:00:56]Ráadásul nem az idei nyár hozta ezt a helyzetet.

[00:00:59]Ha visszatekintünk az előző nyarakon is találkozhattunk, mert mondhatjuk, hogy hasonló helyzetekkel.

[00:01:03]Ugye ha én jól emlékszem, 2024-es 2022-es nyár is hasonló helyzetek elé állított bennünket, de úgy tűnik, hogy azért most az idei nyár még rátett erre egy lapáttal.

[00:01:14]Extrém hőséget kaptunk 40 fok feletti hőmérsékletekkel.

[00:01:19]és egyúttal extrémnek mondható szárazságot és aszályt is mondhatjuk, hogy ez valóban még élesebb helyzet, vagy nehezebb helyzet a mostani?

[00:01:25]Azt gondolom, azt gondolom, hogy még nehezebb helyzet, ugye a 22-es aszályal persze össze lehet mérni az idei aszályos helyzetet is, de talán annyival rosszabb a helyzet, hogy egy lecsökkent felszállalti vízkészletekkel vágtunk már neki ennek az évnek, hiszen az elmúlt jó néhány évben folyamatos talajvízszint csökkenést tapasztalunk, illetve hát ugye hidrológiai aszáljal párosul a meteorolgiai aszály.

[00:01:52]Tehát nem csak, hogy ez mi a kül mi a különbség egyébként?

[00:01:56]oszály az a felszíni vizekben jelentkező vízhozamoknak az időbeli változásával lehet leírni.

[00:02:02]Tehát amikor kevés a vízkészletünk, akkor nyilván a vízpótlás is sokkal nehezebb.

[00:02:07]Tehát a meteorológia szájaz azó csapadékpárogásnak a különbözetéből adódik.

[00:02:11]Nyilván itt van egy kumulált hiányérték, elég nagy a területi párolgási érték, de amikor a vízgyűjtőkön sem hullik csapadék, és a vízfolyásainkban sem gyülekszik a víz, ez a kettő együtt párosul, akkor az egy különösen nehéz helyzet elé állít bennünket.

[00:02:26]Egyébként 22-ben is így volt, hasonló volt, de most még sikerült azokat a legkisebb vizálásokat alulmúlni az idén.

[00:02:33]És ez a képlet, hogyha megpróbáljuk felállítani, ez hogy néz ki?

[00:02:34]A szárazság és aszály képlet, hogy ilyenkor pusztán a csapadék hiányzik, vagy azért más valami is hiányzik?

[00:02:41]Tehát az emelkedett hőmérséklet és hát a Igen, igen, igen.

[00:02:45]És ez az év azért is súlyosabb, mert ugye magasabb hőmérsékletek több napon keresztül tartós hőségnapok, amelyek ugye azt jelenti, hogy minél magasabb a hősmérséklet, annál nagyobb a párolgás.

[00:02:56]És ugye van az a helyzet, amikor már nincs minek elpárolognia, és ha nincs párolgás, akkor ez a hőhatás tovább fokozódik, ami természetesen mind a településeken, mind a mezőgazdasági területeken egy nagyon komoly gondot okoz.

[00:03:07]Biztos nagyon laikus ez a kérdés, hogy vajon hová lesz ilyenkor a a víz, hová tűnik el az elpárolgó víz?

[00:03:11]Ott van a légkörben egyébként, csak mivel magas a hőmérséklete, éppen ezért nem képződik felhő.

[00:03:18]Tehát minél magasabb a levegőnek a hőmérséklete, annál inkább több vizet képes magában tárolni.

[00:03:25]És az, hogy nem képződik felhő, nincsen olyan páramennyiség, amely legalább egy sekkély konvekciót okozna.

[00:03:32]Nyilván a nap besugárzás az közvetlenül jut a földfelszínre, ez pedig tovább fokozza a hőhatást.

[00:03:39]Tehát nem ott csapódik le ez a pára, ahol igazán le kéne csapódnia.

[00:03:43]Sokkal több pára tud benn maradni a légkörbe a megnövekedett hőmérséklet miatt.

[00:03:48]Tulajdonképpen, hogyha ezt a gondolatmenetet folytatjuk, akkor ezért lehet az, hogy a száraz térségek akár még szárazabbak lesznek, a csapadékosak pedig még csapadékosabbak.

[00:03:55]Hogy ez az egy?

[00:03:58]Igen.

[00:03:58]Nem van egy van egy pozitív visszacsatolás a az ügyben, hiszen ott, ahol megfelelő mennyiségű vízfelszín van, megfelelő nedvességtartalma a talajban, van minek elpárologni, abból lesz úgynevezett helyben képződő csapaték.

[00:04:12]Ezt konvektív csapadéknak hívjuk.

[00:04:14]Ugye Magyarországon 22-ben sem volt ilyen, és ugye azért kumulálódtak ezek a helyzetek, tehát nem elég, hogy a ciklonok nem hoztak párát, illetve a ciklonok elkerültük bennünket, hanem ugye helyben képződő csapadék sem tudott képződni.

[00:04:26]Tehát annyira felmelegedett a légkör, hogy a beérkező pár ciklonokkal, beérkező párát pillanatok alatt föl fölszívja maga a levegő, és ebből alig képződik csapadék.

[00:04:37]Ühüm.

[00:04:37]Ha megpróbáljuk ezt a helyzetet így elemezni, akkor mi mondható el, hogy hogy ez még szárazság és aszályos időszak, vagy használhatjuk azt a kifejezést mindenre, hogy vízválság?

[00:04:51]A történelemben sokszor volt egyébként ilyen helyzet, tehát ebben történeti leírások vannak, és még ettől súlyosabb aszályok is voltak egyébként Magyarországon.

[00:04:58]Igen, csak igen, én is én is néztem egy tanulmányt, és ott például 1500-as 1600-as éveket emlegetnek ezekben a tanulmányokban, amikor hát szintén nagyon komolyégek voltak, nagyon komoly éhinek voltak, és olyanokon mentek át a az emberek, vagy olyan a a szárság annyira megviselte nyilván a mezőgazdasági termelést, hogy ezt tulajdonképpen a a társadalomra is rájukta a végzet számos forradalomháború tört ki egyébként.

[00:05:23]Igen.

[00:05:23]A nagy francia forradalom előképeként is szokták emlegetni a az aszályos előzményeket.

[00:05:28]Úgyhogy nyilván, hogy ennek még egy ilyen történeti társadalmi vetüle is vetülete is van.

[00:05:36]Hát azért nevezhető rendkívülnek ez a helyzet, mert ugye ez 2022 óta gyakorlatilag folyamatosan tart.

[00:05:40]A 23-as év volt, egy kis lélegzetvételhez juthattunk, de korábban, vagy amit így vissza tudunk emlékezni, mondjuk az 51-es 52-es aszály, vagy a 3435-ös nagy aszályok Magyarországon, azok is úgy két évig tartottak, de utána vízbőszakok következtek.

[00:06:00]Tehát ugye azért rémisztő ez, mert ugye ez a fajta deficit, ez ugye évről évre halmozódik, és hát az pedig egyértelmű, hogy egy folyamatosan melegedő légkör mellett keletkezik ez.

[00:06:16]Ühüm.

[00:06:16]Azt arról mi tudható, hogy hogy mi is történik ilyenkor a talajjal, ha egyre több egymást követő évben ilyen szárazság éri?

[00:06:24]Ez menny mennyire mennyire okoz nehézségeket?

[00:06:27]Tehát egyfelől a mezőgazdaságnak, de hát úgy általában mindannyiunk számára.

[00:06:32]Hát ugye a talajok kiszáradása az azért is egy káros folyamat, mert ugye a talajnak az élővilága megy tönkre, tehát ahol nincs vízi, ott nincs élet.

[00:06:40]Tehát a talaj az egy az egy élő közeg.

[00:06:41]abba a mikroorganizmusok vannak, talajlakó állatok, gombák, tehát nagyon sok minden található benne.

[00:06:48]És tulajdonképpen, hogyha ezek jól működnek, akkor a talajnak jó a szerkezete, jó a víztartóképessége, a vízáteresztőképessége.

[00:06:56]Egyébként nagyon ledegradáltuk a talajjainkat az elmúlt évtizedekben, és hát ez nyilván a az iparszerű mezőgazdaságnak a az eredménye, a talajművelési rendszereknek az eredménye, a műtrágyáknak az eredménye, hogy nem szerkezetes a talajunk.

[00:07:11]És ugye egyébként is egy rossz állapotban lévő talajra jött ez a szárazság.

[00:07:17]És hát ugye ebbe is látszik, hogy talának nincs vízszolgáltató képessége, nem is tudja megtartani a vizet.

[00:07:22]De egy nagyobb baj ez attól, hogy mivel csökken a beszivárgás, tehát mivel nincs szerkezete a talajnak, ezért a felszére hulló csapadék, ami egyébként sokkal kevesebb, sem tud sokkal mélyebbre jutni.

[00:07:33]Tehát itt a talajvízszinteknek a a folyamatos és most már mondhatjuk, hogy drasztikus süllyedése.

[00:07:38]Ez egy igazán nagy gond, mert hogy a talajvíz gyakorlatilag már nincs kapcsolatban a felszínnel nagyon sok helyen, tehát nincs kapcsolatban meteorológiai jelenségekkel.

[00:07:49]Ez pedig ugye azt vetíti előre, hogy a következő csapadékesemények nem fogják olyan mértékben emelni a talajvízszintet.

[00:07:54]Hát hacsak nem bekövetkezne mondjuk egy hét bő esztendő csapatékos évdenek nagyon kicsi a valószínűsége.

[00:08:01]Ugye ennek kapcsán azért sokszor beszéltünk már például ebben a műsorban is itt az infórádióban arról, hogy könnyen lehet, hogy mindehhez azért például a mezőgazdaságnak, az agráriumnak alkalmazkodnia kell valamilyen módon.

[00:08:14]Például újragondolni vagy átgondolni azt, hogy milyen növényeket is érdemes hosszabb távon termeszteni Magyarországon.

[00:08:22]milyen növénykultúrák lehetnek életképesek.

[00:08:23]A ezeknek a változásoknak egyébként is hatványozottan kitett kárpátmedencei régióban.

[00:08:32]Szóval ez a gondolkodás is folyamatos kell, hogy legyen, vagy ez van egy ilyen alkalmazkodási kényszer a számunkra?

[00:08:39]Lenni kellene.

[00:08:39]Lenni kellene egy alkalmazkodási kényszernek, de ugye a a magyar agrár szerkezet vagy struktúra, főleg a növénytermesztési ágazat, az az rendkívül konzervatív, tehát nagyon nehezen változtat.

[00:08:50]A megszokottból nagyon nehezen lehet kilendíteni.

[00:08:53]Holott már itt sok-sok évet elvesztegettünk azzal, hogy nem sikerül egy olyan vetésszerkezetet kialakítani, ami a klímához jobban adaptálódhatna.

[00:09:02]Ugye a kukoricatermesztés az mindenki tudja, hogy hát Magyarországon ez nagyon dívik és hát volt amikor 1 millió hektár fölött volt.

[00:09:13]Ugye most ilyen 6 kukorica napraforgó, ez határozza meg tulajd körülbelül négy-öt növény, amit a legegyszerűbb termeszteni, aminek kicsi a munkaerőigénye, könnyen lehet gépesíteni.

[00:09:21]Már azt is mondhatnám, hogy nem kell olyan rendkívüli szaktudás hozzá.

[00:09:26]Na most elnézést kérek nyilván az érintettől, mert nyilván ehhez is kell szaktudás, de nem egy olyan speciális, mint mondjuk egy zöldségtermesztés, ahol azért egy összetette folyamontról van szó.

[00:09:35]Ráadásul ugye az agrotechnikájának viszonylag egyszerűbb belemeit kell alkalmazni, és hát olyan integrátor cégek vannak, akik tulajdonképpen minden inputot szállítanak illetve a biológiai alapokat és a termesztéshez.

[00:09:47]Tehát ez a legegyszerűbb út, amit megszokott a magyar gazda, de erről az útról biztos, hogy le kell térni.

[00:09:53]Ezt ők is látják, hiszen évek óta veszteséges a kukoricatermesztés.

[00:09:57]Az idei évben gyakorlatilag katasztrofális.

[00:10:01]Igen.

[00:10:01]Importra fogunk szorulni kukoricából, ami szerintem hát az elmúlt időszakban vagy évtizedekben ilyen még nem fordult elő.

[00:10:09]Úgyhogy már csak azért is kell megváltoztatni a gondolkodás módját a a magyar gazda társadalomnak, mert nyilván ez egy élelmizer biztonsági kérdés, egy élelmezés biztonsági kérdés.

[00:10:19]Nagyon büszkék voltunk arra, hogy mi önellátóak vagyunk.

[00:10:23]Sőt, hát kétszer annyi élelmet vagy mezőgazdasági terméket tudunk előállítani, mint amire nekünk szükségünk van.

[00:10:29]Hát ez a tabu ez megdőlt.

[00:10:31]És ezt most már úgy kell kezelnünk, hogy hogy akár az alapvető élelmiszerekből is behozatalra fogunk szorulni, hogyha így alakul a helyzet.

[00:10:38]És akkor elmondhatjuk talán azt is, hogy most már van olyan növény is akár, amelyről már most ki kell mondanunk, hogy a jelenlegi magyarországi termőhelyén hosszú távon nem nagyon lesz fenntartható a termesztése.

[00:10:50]Mondjuk jelen esetben talán a kukorica az éppen ilyen a kukorica.

[00:10:53]És most ugye a napraforgóra kezdtek átállni a gazdák, mert hogy az valamest jobban tűri az oszályt.

[00:10:58]Most az látszott, hogy ott is gondok vannak a Igen, hát az olajos magóakkal is gondok vannak.

[00:11:04]Ráadásul a napraforgónak se kisebb a vízigénye, csak sokkal egy agresszívabb növény, mint a víz, mint a tápanyagfelvétel szempontjából.

[00:11:11]Tehát nyilván ez megbosszulja magát, hiszen még a a holdtvíztartalomig képes kiszárítani a talajt.

[00:11:17]Tehát nyilván nem ez az irány.

[00:11:19]Ugye sokan mondják, hogy őszívetésű növényekkel, gabona félékekben kell gondolkodni, hiszen mondjuk egy júniusi júliusi aratásig ezek kibírják ezek a gabonafé, csak ugye a tavaszaink is rendkívül aszályosakká váltak, ami korábban nem megszokott volt.

[00:11:37]Éppen ezért ezeknek sem olyan jó már a a termésbiztonságok.

[00:11:39]Vannak olyan növények persze, amelyek jobban bírják a hőt vagy a vízstresszet, mondjuk a köles, vagy a szudáni fű, csak ugye az a nagy kérdés, hogy azzal mit kezdünk, tehát hogy mit tud pótolni, mert hogy a kieső kukoricát, ami ugye nem csak takarmánynövény, hanem ipari növény is, azt részben lehet búzával pótolni, őszi árpával lehet a takarmány kukoricát pótolni, tehát nyilván abba az irányba kell fordulnunk, aminek nagyobb a termesztésbiztonsága.

[00:12:07]az öntözés kiterjesztése, vagy akár radikális kiterjesztése az jelenthet megoldást, vagy hozhat valamilyen megoldást, mert én ilyen egészen elképesztő számokat láttam arra vonatkozva, hogy milyen viszonylag csekély a magyar mezőgazdaságban az öntözött területnek a nagysága.

[00:12:23]Nagyon kicsi az Európai Uniós viszonylagban is nagyon kicsi.

[00:12:24]Tehát m 2%-ot ha elér az 5 millió hektárból 100000 valamikor 150000 hektárig fölment aszásabb időszakban.

[00:12:31]Ez eleve ugye egy veszélyesség Igen.

[00:12:35]Öltözést tekintve ugye Magyarországon potenciálisan, tehát amit műszakilag meg lehet oldani, az egy fél millió hektár lehetne.

[00:12:43]Aminek van realitása, és valamikor öntöztek ennyit Magyarországon 343 150000 hektárt, amikor a kiskörei vízlépcsőt átadták, meg ugye kész volt már ugye a keleti főcsatorna, tehát tulajdonképpen megnőtt az öntözés hatásterülete, de ennyit igazából egyszerre sosem öntöztek, csak öntözhető volt.

[00:13:02]Nyilván ez most rekonstruált vagy vagy helyreállítható, de az bizonyos, hogy ezt a vetésszerkezetet nem érdemes öntözni, nem szabad öntözni, mert ez ez konkrétan vízpazarlás.

[00:13:11]Tehát az a felület, ami ez a 2-300000 hektár, amire vízkészlet is van, és viszonylag csekélyebb főműfejlesztéssel el lehet érni, ott olyan növényeket kell termeszteni, ahol a nagy a hozzáadott érték, ami a mezgazdaságnak a GDP-jét is tudja fölfelé húzni.

[00:13:28]Ezek a nagymagvú zöldségek, tehát kertészeti kultúrák, gyümölcstermesztés, üvegházak, fóliát, tehát ott, ahol egy hektárról 5-6 millió Ft-ot le lehet hozni.

[00:13:37]Tehát árukoricát, búzát egyszerűen nem éri meg öntözni, és nem is szabad pénzt fordítani arra, hogy ilyen ilyen fejl Így van.

[00:13:45]Ezek kidobolt pénzek.

[00:13:46]Ráadásul nem szabad a kis aranykoroná területeken öntözni.

[00:13:48]Tehát azok a talajok, amelyeknek nem jó az öntözési reakciója, hogy nem szabad támogatást adni.

[00:13:54]Tehát Magyarországon 10 aranykoron alatti területet is öntöznek.

[00:13:59]Hát ez ez ez egy borzasztó dolog.

[00:13:59]Tehát nekünk, hogyha öntözni akarunk és azt gondoljuk, hogy 200000 hetárt biztonsággal tudunk öntözni és ezt vízkészlettel is le tudjuk fedezni, azt a jó minőségű hátsági löszös, csernoziom területekre kell összpontosítani ahhoz, hogy a mezgazdaságnak a teljesítőképességét megfelelő érdemben fölfelé húzza.

[00:14:21]Egyébként csak egy költségtényező.

[00:14:22]És hát a nem megfelelő öntőzéstnika az meg vízpazarlás.

[00:14:27]hogyha így aszályról, hőségről, szárazságról beszélünk, és ezt ugye megnézzük mondjuk Európa térképén, akkor azért az látszik, és kutatók, szakemberek szinte egybehangzó véleménye az, hogy hogy a közép-európai régió és azon belül is a Kárpátmedence, Magyarország különösen kitett ezeknek a hatásoknak és folyamatoknak, hát nevezzük nevén ugye a klímaváltozás hatásainak.

[00:14:53]a az idei hőség napokban megtapasztalható volt.

[00:14:57]Én is nézegettem így térképen európai területeket, és hát érdekes módon az látszott, hogy hogy még akár Déle-Európát vagy Szicília régióját is hőmérsékletekben felülmújuk.

[00:15:11]Például Újpest, ahol például ilyen 41-42 fokos rekordokat mértek a az elmúlt napokban, de még Kékes tetőn is 30 fokot jegyeztek fel.

[00:15:20]Mindez egyébként, hogy néha ha ránézünk a térképre, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon vannak a legdurvább hőmérsékletek, vagy hőmérsékleti rekordok.

[00:15:31]Ez ez mondjuk a medencejellegből adódik, vagy vannak lehetnek itt egyéb tényezők is vajon?

[00:15:39]Nyilván a medencei jellegből sok minden adódik.

[00:15:43]Tehát a domborzatnak ehhez köze van.

[00:15:46]De az, amikor szaharai eredetű forró légtömegek érkeznek, az azért a spanyolokat és a franciákat jobban megviseli.

[00:15:52]Tehát azért náluk magasabb hőmérsékletek, tartósabb hőmérsékletek tudnak kialakulni.

[00:15:56]Hosszabb ideig van hosszabb ideig.

[00:15:59]Ugye mi egy határon vagyunk itt a kontinentális éghajlat, az óceán éghajlat határán vagyunk valahol, ugye, aminek aztán érezzük az előnyeit, meg a hátrányait.

[00:16:08]Tehát mostanában leginkább a hátrányait.

[00:16:09]A mi csapadék mennyiségünk az leginkább ugye mediterrán térségből érkezik a tengerek óceánok felől.

[00:16:18]És hát nyilván ennek minden előnyével és hátrányával, de ugye azt látjuk, hogy hogy az a mennyiségű pára, ami érkezik, az legtöbbször ugye orografikusan, tehát ugye a domborzat hatására a hegyvidékeknél már kihullik, és sokszor hozzánk nem érkezik el.

[00:16:31]Ugye ezért van az, hogy az Alpokkal ilyen nyugodtmagyarszágon még általában átlagkörüli csapadékok vannak, vagy az idén például Délbaranya egész jól járt a csapadékmennyiségekkel, mert idézőjebb ebben legalábbis nem volt akkora hiány, mint mondjuk a a Tisza völgyében.

[00:16:45]De önmagában ez a medencei jelleg, ez meghatározza természetesen a vízrajzunkat.

[00:16:52]Ugye mi egy alvízi ország vagyunk ahhoz képest, hogy hogyan gyülekeznek össze a vizek.

[00:16:57]És természetesen a a az a fajta nagy síkvidéki terület, ami ránk jellemző, az nem teszi lehetővé nagyon sokszor azt, hogy orografikusan képez képződjön csapadék, és nagyon sokszor a konvektív csapadéknak is gátat szab pont amiatt, mert ezek a a területet fedő összletek annyira kiszáradnak, hogy még ebből sem kezdődik, csapadik.

[00:17:20]És mint az említettem, ugye a ez a hőhatás úgy tud fokozódni, hogyha megszűnik a területi párolgás, tehát nincs meg az a hőelvonás, ami a látáshő formájában valamelyest tudná moderálni a hőmérsékletemelkedést.

[00:17:36]Ha már az imént szóba került a Mediterrán régió és a tengerek vagy a tengervizek, ugye ott is azért egyre többen hívják fel a figyelmet a tengervizek melegedésére.

[00:17:46]Ez mekkora probléma, vagy mekkora veszély lehet a Földközi tenger hőmérséklete, ahogy olvastam éppen a napokban, most olyan 6-8 fokkal magasabb a sok éves átlagnál.

[00:17:59]Hát lehet, hogy ennek mondjuk a az olasz vagy a francia riviérán nyaralóképpen vagy az ott fürdőzők örülnek, de lehetnek mindennek óhatatlanul légköri, légkörbeli kockázatai, akár ránk nézve is.

[00:18:13]Hogyne?

[00:18:13]Hát ugy ez például ott az elninnyói jelenség am nagyon messze van tőlünk ugye a Csendes óceán a középső részén de szoktuk mondani, hogy hát azért tulajdonképpen az általános légkörmelegedés útján ránk is hatással van erre mégha a mi csapadékeloszlásunkat közvetlenül nem befolyásolja.

[00:18:32]Igen, de hát ugye ön is utalta az imént arra, hogy azért a felhő csapadékképződés forrása Közép-Európa felé az ugye éppen a Mediterrán térségből érkezik vagy érkezik.

[00:18:41]Hogy hogynem?

[00:18:41]Tehát nyilván a melegedő vízfelszínek azok nagyobb párgást eredményeznek.

[00:18:45]Itt az a kérdés, hogy amikor a ciklon elindul, és ezt a páratömeget szállítja, milyen pályát ír le?

[00:18:52]Mert 22-ben ezek elmentek északra.

[00:18:54]Tehát hiába párolok több a főközi tengerből, attól függetlenül nem biztos, hogy nálunk érkezik ez, de ugye ott volt a Boris ciklon, amely amely Ausztriában Igen.

[00:19:06]24 szeptember volt, lassan két éve, ahol rögtön a nyári aszály után ugye szeptemberben már megérkezett a az árvíz, ami egy amit egyébként tavasszal szoktunk meg, hogy áradás van.

[00:19:17]vagy legalábbis a május, júniusi zöldárban szoktak ekkora vizek érkezni.

[00:19:22]És akkor ugye Ausztriában egy hét alatt leesett 420 mm, soha nem látott mennyiség.

[00:19:29]Ráadásul ilyen nagy lejtésviszonyoknál hegyvidéki terület ez nagyon gyorsan összegyülekszik.

[00:19:33]Tehát az bizonyos, hogy nem lankadhat a az éberségünk, mert minél tovább vagy hosszabb ideig nincsen rendküli árvíz, annál hamarabb fog érkezni.

[00:19:45]Tehát nem szabad elfeledkeznünk azért a a jelentős víztöbbletekről sem, amely azért komoly anyagi károkat vagy vagy életet veszélyeztethet.

[00:19:52]Ez voltaképpen ilyen majdhogy nem megszokottnak mondható, vagy hát meg kell szoknunk az a fajta forgatókönyveket, hogy van egy hosszabb hőségciklus, egy száraz időszak és aztán ennek következménye a heves akár özönvízszerű esőzés a folytatásban és a folyóknak a az áradása.

[00:20:11]Tehát ez egy ilyen forgatóké ez egy természetes jelenség.

[00:20:15]Ö, és ez régen is így volt, csak most ugye az a gond, hogy mivel extrém hőmérsékletek vannak, ö és extrém mennyiségű látens hő tud fölszaporodni a fölső légrétegekben, amikor az a látens hő egy időpontban szabadul föl, akkor soha nem látott intenzitású csapadékok keletkeznek.

[00:20:35]Tehát itt ez a gond, és ráadásul jégeső is kísérheti, mert ugye erős a föláramlás.

[00:20:39]Tehát minél melegebb periódusok vannak, és minél tartósabbak, annál nagyobb energia mennyiség van odafönt.

[00:20:51]Ugye szóba került már éppen ugye a 2024-es nyár, 2024 nyara, ahol a a Boris nevű ciklom volt.

[00:20:58]És hát ugye említettük ön is kitért az Elninó és a La Ninja jelenségekre.

[00:21:05]Ezek azért egyértelműen bekapcsolhatók ezek az éghajlati ciklusok és az időjárásbeli folyamatokba itt Európában és bármennyire is mondjuk azt mondjuk, hogy ez azért tőlünk távolabb jelentkezik a markánsabb hatása, de azért egyértelműen számolnunk kell ezekkel a hatásokkal is.

[00:21:20]Igen, mert ugye a az elninya vagy a Laninja is ugye általánosan képes a földön a levegő hőmérsékletét befolyásolni, de mind a az elninyó, mind a láninya ugye ez évszázados vagy lehet, hogy évredes jelenség.

[00:21:35]Tehát ugye ez nem a klímaváltozásnak a következménye, hanem ez gyakorlatilag ott a csendát igen, ott a csendescán medencének egy ilyen asszimetriájából származó dolog, de ugye ez eddig nem okozott ekkora problémát, de mivel a globális felmelegedés alapvetően átírta a földi cirkulációs modelleket, illetve azokat a jetstameket, amelyek a nedvességet szállítják, tehát nyilván amikor ezek kumulálódnak, azok azok hát jelentős hatásokat váltanak ki megnő aunoknak a a gyakorisága vagy a hurikánok mennyisége, mértéke, intenzitásra.

[00:22:12]Igen.

[00:22:12]És hát azért amikor például az Linóról olvasunk, talán az idei nyár elején is olvashattunk arról, hogy hogy aztán most egy igazán extrém elnénnyó jelenséggel számolhatunk, de hát ezt azért az elmúlt években többször lehetett ezzel kapcsolatosan információkat hallani, hogy na most akkor ez a Lan ninja is meg az Elinó is most extrémebb hatásokat fog kifejteni, de de lehet, hogy ez csak a bulvárszalag címekkel ké nem a szuperinó az persze, hogyha három foknál már mag jobban melegszik a a felszíni vízréteg, akkor kétségtelen, hogy ezek többlet hatásak.

[00:22:50]Igen, igen, igen.

[00:22:52]Most a napokban nem csak a szakemberek vízügyesek, de hát szinte mindenki a Duna vízállását figyelte, hogy mire kell készülni elsősorban Paksnál, az atomerőműnél, ahol most szerencsére emelkedik a Duna vízállása.

[00:23:02]A Tiszáról talán most kevesebb szó esett, vagy erre nem irányult olyan figyelem.

[00:23:08]Egyébként is nagyon más a két nagy folyónk, a Duna és a Tisza.

[00:23:15]Mondjuk a Duna és a Tisza magyarországi szakaszának vízgyűjtő területe is eleve igencsak eltérő, tehát nagyon más épület szerint közelíthető meg.

[00:23:25]Más más a domborzati adottság és a természetföldrajzi adottság.

[00:23:27]Bár tulajdonképpen a vízgyítő terüeletük majdnem ugyanakkora.

[00:23:32]Viszont teljesen más nagyobb a Dunája se nagyobb.

[00:23:33]Nem, hát ha a magyarországi szakasz fölötti részeket nézzük, tehát az ami Magyarországra érkezik, de ugye a Dunának sokkal kiszámíthatóbb a vízhozama, mint a Tiszája és természetesen nagyobb is.

[00:23:47]Ühüm.

[00:23:47]Ö csak ugye az a gondunk, hogy amíg a vízkészleteknek a 75%-a az a Dunán érkezik, illetve annak a mellék folyásain, a Tisza esetében ugye ez 25%, viszont az igények pont az ellenkezője.

[00:24:03]Tehát 75% lenne az igény a Tisza völgyében és a Dunán 25%.

[00:24:05]Most itt nem az energia ipari vízigényt értem ez alatt.

[00:24:13]Tehát lényegesen eltér.

[00:24:13]És hát ezért mondjuk a Tiszán, ahol most 50-60 köbm/zumnyi vízmennyiség érkezik be a határól, ez most az elmúlt években ez egy jó számnak is lehet nevezni.

[00:24:25]Hát hozzáteszem, hogy kiskörének ennyit is kell tovább engednie, tehát Szolnoknál is egy olyan 60 köbm/ vagy 63 km/umos vízhuzam van szinte állandó jelleggel azért, hogy a szolnoki hívó vízkivételt lehessen biztosítani.

[00:24:40]Tehát nyilván a Tiszának egy kiszámíthatatlanabb, szélsőségesebb vízjárása van ilyen tekintetben, sokkal kisebb vízhozamok fordulnak elő.

[00:24:49]A Dunánál ezt nem szoktuk meg.

[00:24:51]Tehát azt mondtuk, hogy hát az 1000 k/zum, hát az azok a legkisebb vizek.

[00:24:55]És most már látjuk, hogy bizony ettől jóval kisebb értékek is előfordulhatnak egészen alacsony vízállásokkal, ami természetesen abból következik, hogy a vízgyűjtőn sem húlik csapadék.

[00:25:06]Ráadásul ugye a magyar szakaszon ugye med süllyedésekkel kell szembesülnünk.

[00:25:11]Tehát még ugyanaz a vízhozam is egyre kisebb vízállásokkal fut le.

[00:25:16]De az árvíznél is igaz ez, hogy ugyanaz a vízho az, amire magasabb vízállással vonul le, ez pedig a hullámereinknek összességében a kedvezőtlen alakulását jelenti.

[00:25:27]Tehát nő a mederbenőttség a hullámterek, mert nem lép ki a víz a hullámtérre.

[00:25:30]Hát a Gemenc állandóan szárazon van, hát alig alig kap vizet.

[00:25:35]Tehát száradnak ki azok a vízkedvelő puhalombú erdők, aminek az értékét adná.

[00:25:40]Ö, és hát ugye egyre nő az aljavzet, ha jön egy gyárvíz, akkor ez fogja a vizet, de ugyanakkor a középvízi meg a kisvízi mederbe egyre kisebb vagy egyre mélyebben lévő vizek vannak, azért, mert a meder pedig vágódik befele.

[00:25:53]Tehát a hullámereink problémája az csak tetőzi tulajdonképpen a klímaváltozásnak a kedvezőtlen hatásait.

[00:26:00]Még ő visszatérve a Tiszára, mondhatjuk, hogy talán a Tisza azért van, hát nem tudom, talán ez nem jó kifejezés, hogy szerencsésebb helyzetben, merthogy azért két helyen is ugye Tiszalöknél és Kiskörénél van duzzasztó, ugye hát emlékezhetünk, a kiskörei duzzasztás hozta létre eleve a Tiszatavat.

[00:26:16]A Dunán viszont nincs duzzasztás.

[00:26:20]Hát legalábbis a magyar szakaszon nincs.

[00:26:21]Hát a magyar szak az ausztriai szakaszon van 10 vagy 12.

[00:26:24]Így van.

[00:26:24]It németeknél is így van.

[00:26:24]Vagy a dráván is rengeteg duzzasztás van.

[00:26:28]Az azért segít a a Tisza.

[00:26:30]Hogyne?

[00:26:30]Hogyne.

[00:26:30]Hát ebben a helyzetben feltétlenül segít.

[00:26:32]Bár ugye a Tiszatónak a vízszintje is napró napra csökken, és elég látványosan csökken, de ugye hát nagy is a vízfelhasználás, illetve nagy a párogási veszteség ugye ezekben a hősnapokban is.

[00:26:42]És egy nagy vízfelületről van szó.

[00:26:43]Hogyne, tehát a kiskörei duzzasztás teszi lehető, hogy a nagykúsági főcsatornán keresztül lehessen délre vizet leadni.

[00:26:51]A tiszalöki duzasztás, a keleti főcsatorna vízellátását teszi lehetővé.

[00:26:55]És hát ez tulajdonképpen a Körösök völgyét táplálja.

[00:26:58]Tehát a Körösökön a a vízkészletvesztés hatalmas.

[00:27:02]Tehát de hát ezt korábban is tudtuk, hogy nincs megfelelő vízkészlet ott.

[00:27:06]És hát magát a Tikevir, az a Tisza körösi vízgazdálkodási együttműködő rendszert is azért hozták létre, ennek része egyébként Tiszelök és kisköre, hogy gravitációsan tudjanak a körösök völgyébe vizet pótolni.

[00:27:17]De most már ugye tisztán is olyan vízhoz veszteségek kell számolnunk, hiszen rendkívül szések kevés víz érkezik a Szamoson, a Túron, a Krasznán és hát is egyébként ugye a a az ukrán szakaszokról is a Tiszába.

[00:27:33]Tehát ezek egy fölfokozott állapotot jelentenek, amiben most nyilvánvalóan, hogy a a duzasztás nagyon sokat segít, hiszen képesek vagyunk beállítani egy olyan üzemi vízszintet, amely a nyári időszakban egy hasznosítható vízkészletet képes legravitálni.

[00:27:49]tulajdonképpen a vízhiányos térségekbe.

[00:27:51]És hát kiskör alatt viszont nem épült más.

[00:27:53]Tervezték, mert ugye hogyha egy folyót elkezdünk duzasztani, csatornázni, az vagy ne kezdjünk hozzá, vagy fejezzük be.

[00:28:00]És ugye ez félbe lett hagyva és ezért ugye a középtiszai szakasználnál a medersüllyedés az hatványozottan vagy fokozottan jelentkezett.

[00:28:08]Ugye Szeged már jobb helyzetben van, mert török becsénnéél duzzasztva van a Tisza, és ez Szeged és még fölötte is minentin, tehát ennek a hatása érzékelhető, és ott jóval normálisabb vízállások alakulnak, és nem tud olyan extrém kis vízállás kialakulni, mint mondjuk Szolnoknál.

[00:28:24]A Duna magyarországi szakaszán is lehetne egyébként duzzasztani most ezt ilyen tisztán mérnöki és nem környezetvételmi szempontból vizsgálva ezt a kérdést, mert ugye ilyenkor azért óhatatlanul eszünkbe jut a 80-as évek végének a nagy politikai hullámokat vetővitája Bős Nagymaros.

[00:28:42]Ugye a szlovák oldalon megépült a vízlépcső.

[00:28:43]Nagymarosnál nem nem épült meg, tehát győzött a környezetvédelem.

[00:28:48]De mi a vízügy felől az olvasata mindennek?

[00:28:53]Hát ugye Nagymarosnál nem épült meg a duzzasztás, azért azóta is kígyót békát kiabálnak ránk a szlovák barátaink, mert ugye azóta se tudják bőst csúcsra járadni.

[00:29:03]Igen, igen, igen.

[00:29:05]A magyar szakaszon több ponton is lehet uzzasztani.

[00:29:07]Egyébként ugye a bősi szakasznál a legtöbb energiát kitermelni, tehát ilyen 1000 megwot lehetne a dábó knive a választás erre a részre, de természetesen más, de nem feltétlenül az energianyerés a fontos, bár hozzáteszem, hogy a vízenergia az ez azért jó fajta energia, mert a rendszer kiegyensúlyozásában tud részt venni.

[00:29:26]Tehát amikor nagyon ingadozik a fogyasztás, mert nyilván csúcs időszakok meg kisebb fogyasztások, ugye egy turbin alapát szögének az állítása a másodperc alatt megtörténhet.

[00:29:34]Tehát viszonylag jól lehet kiszabályozni egy országnak a az elektromos rendszerét.

[00:29:40]Míg mondjuk egy Paksnál a grafit rrúnak a mozgatásával azért az egy az egy lassabb folyamatként fogható föl.

[00:29:47]Tehát a a Dunán is persze lehetne több helyen rúzzasztani, és ezeket ismerjük ezeket a pontokat.

[00:29:52]Ugye jön az adonyi duzzasztás vagy a fajszi duzzasztás.

[00:29:57]Mind a kettő nagyon jó lenne pak szempontjából, hiszen egy fajszi duzzasztásra tulajdképpen ilyen alacsony vízállások nem fordulnának elő.

[00:30:07]Kellene persze azért is már mondjuk egy adonyi duzzasztás, hogy mondjuk egy egy rácövei ágba vizet lehessé juttatni ne kelljen állandóan szivattyúzni.

[00:30:16]És hát azért lenne jó mondjuk még Mohácsnál is duzzasztani, hogy például a Gemenc és a holtágak vízellátást kapjanak, mert azért vannak ilyen tervek egyébként, hogy gondolkoznak ezen mérnökök, szakemberek, vagy ez most egyáltalán nincs is napirenden?

[00:30:30]Cak csak a gondolkodás szintjén van, senki nem mer hozzá tervezni egyébként.

[00:30:35]Mi baj?

[00:30:35]Ez ilyen szitokó lett a dunaszak magyarországi szakaszán vízlépcső.

[00:30:37]Tehát azt mondja valaki, hogy vízlépcső, akkor mindenki összevonja a szemöktatásban persze eljátszunk a gondolattal a csongrádi duzzasztással és a mohácsi duzzasztása ugye mi baján a víztudományi arónak nekünk ez font tanórán illetve a TDK munka vagy a kollégák tudományos érdeklődése szempontjából mi lenne, ha ekkora vízszintem emelést végeznénk mondjuk a Sugovicába, milyen vízállások alakulnának ki?

[00:31:01]Hogyan lehetne egy olyan vízjátékot létrehozni, ami mondjuk a sugavicát öblíti, megfelelő vízminőséget ered, akkor ez egy megmarad egy tudományos dolgozat szintjén egyelőre.

[00:31:11]Itt az a kérdés, hogy előbb-utóbb ez átmegy-e tulajdonképpen a társadalman, hogy szükséges-e vagy sem.

[00:31:18]Illetve nyilván, hogy a duzasztásnak számos káros hatása is van a hordali gazdálkodásra, az élővilágra.

[00:31:23]Tehát ez köztudott, tehát ez ismert, de ugye ezeket a dolgokat most már mérgle kell rakni és tudományos alapon kellene célzottan megvizsgálni, és semmit nem szabad tabuként kezelni.

[00:31:35]Tehát semmilyen megoldást, műszaki megoldást vagy természetközeli megoldást, semmit nem szabad tabuként kezelni.

[00:31:40]Meg kell nézni, hogy melyek azok a megoldás kombinációk, amik amikből legjobban jöhetünk ki.

[00:31:46]Van egyébként számos más eszközrendszere is a folyószabályozásnak, vízpótlásnak, vízmegtartásnak vannak eszközei?

[00:31:55]Hogy?

[00:31:55]Hát ugye duzasztás nélkül is lehet a meder visszatöltődést segíteni, illetve valamekkora vízszint emelést elérni.

[00:32:01]Ilyen, hogy a partvédőműveket elbontjuk, ö kurtítjuk a sarkantyukat, vagy megszüntetjük.

[00:32:06]Tehát, hogy a hullámtéren belül hagyjuk meanderezni a folyót.

[00:32:10]Nyilván akkor nő a hossza, csökken a sebesség a vízfolyásnak is több hordalékot tesz le.

[00:32:14]Tehát így is tud a vízszint emelkedni.

[00:32:16]Lehet fenékbordázsal, fenéklépcsőkkel emelni a vízszintet, főleg ott, ahol nincs duzzasztott szakasz.

[00:32:23]Ugye tis a tiszánál példá az alsó tiszána sokat nem érne ez, mert ugye ott már önmagában duzza azt török becse.

[00:32:29]De fölötte a közéttisztán biztos, hogy használna.

[00:32:31]De akkora vízszínemelést nem tudok elérni ezekkel, hogy gravitációsan a mentett oldalra vezessük a vizet.

[00:32:37]Márpedig hiába beszélünk, vízvisszatartásról nincs mit visszatartani.

[00:32:40]Tehát a a tájat hiába próbáljuk visszavizesíteni, hogyha ilyen deficittel állunk szembe.

[00:32:45]És ezért kell eldöntenünk azt, hogy most kell-e térségi vízátés, kelle-e duzasztás, kell-e mederkotrás például a csatornák esetében, mert ugye ez egy csomag.

[00:32:58]És vagy azt mondjuk, hogy nem, ezekkel nem foglalkozunk, a csatornákat nem szabad kotorni, megvárjuk, míg lesz egy csapodékosabb időszak.

[00:33:06]ö hagyunk mindent elönteni.

[00:33:06]Ez is lehet egy megoldás, de valószínűleg, hogy a kettő között van valahol az igazság.

[00:33:12]Tehát nincsenek itt generális megoldások.

[00:33:14]Ezt ezt ezt az adott helyszínre kell szabnunk.

[00:33:16]És hát nem csak a műszaki, környezeti feltételeket kell vizsgálnunk, hanem a gazdasági és társadalmi feltételeket is.

[00:33:23]Tehát itt emberek laknak, olyan területek is, amelyek kiszáradóban vannak.

[00:33:27]Tehát mondhatjuk azt, hogy fölhagyjuk őket, tehát emberek élnek, odakötődnek, vagy mondhatjuk azt, hogy jaj, hát bontsuk el a töltéseket, és hagy öntsönkért hisza, ha olyan kedve van, de ott ott emberek élnek.

[00:33:39]Tehát ugye ezért ez nagyon komoly érdeksérelemmel járhat.

[00:33:42]Ezért kellene az, hogy ezt objektív módon tudományos igényességgel a társadalom elé tárni.

[00:33:48]És akkor jön a fő problémánk, hogy de nincs ilyen kutatóintézet valamikor létezett a Vituki Bősnagyaros környezeti hatásvizsgálatát ők végezték el.

[00:34:01]Persze azt utólag ugye egy komoly fiaskó volt, és ugye hát azt a vitokit is rászáradt Bős Nagymalos, mint a vízüi ágazatra, de az bizonyos, hogy kellene egy olyan központi kutatószervezet, amely ezek a kiszáradási folyamatokat megállító, a mitigációt segítő megoldásokat részletesen megvizsgálja, segítenek keretterveket kidolgozni Magyarországon, hogy hova induljunk el a következő 30-50 évben.

[00:34:30]Mert ugye most hát szekértáborok vannak, akik nem akarnak hallani duzasztásról.

[00:34:34]Jaj, nehogy kotorjuk meg a medret, nehogy hozzányúljunk.

[00:34:39]Semmilyen műv akar műtárgyat építeni, nem akar térségi vízátést, de akkor mi lesz a hátsági területekkel?

[00:34:47]Tehát ezeket nyilvánvalóan valahol helyre kell tenni.

[00:34:49]Azt kétségtelen, hogy a vízvisszatartás az egy nagyon nagyon fontos dolog.

[00:34:53]Tehát a víztöbbleteket ilyen módon minél jobban kell visszatartanunk.

[00:34:57]Mezőgazdaságnak nagyon nagy szerepe van.

[00:34:59]A táblán belüli megoldásoknak is nagy szerepe van, de számos olyan tévhiedelem van, mintogy ó hát majd a mélyátri területek megoldják a talajvíz problémáinkat.

[00:35:11]A beszivárgási felület felületeket persze növelni kell, lehetővé kell tenni, hogy a talajvíz dúsuljon, de ezt akárhol nem lehet megtenni, ez egy nagyon komoly hidrogeológiai feltárást igényel.

[00:35:20]Szóval a lényeg az, hogy ez semmiféleképpen nem szabad laikus módon hozzáállni.

[00:35:26]Igen.

[00:35:26]Márpedig ugye laikusan mi azt gondoljuk, kevésbé hozzáértők, hogy hogy a vízmegtartás meg a vízvisszatartás, hát annak van egy ilyen képlete, vagy lehet egy ilyen képlete, hogy jön az áradás, jön az árhullám, hát azt a vízmennyiséget tessenek megfogni, megtartani valamilyen módon, és máris nem akkora gond, hogyha jön az aszáj.

[00:35:46]De hát ez nyilván nem ez a valóság.

[00:35:48]Az a helyzet, hogy laikus kép, ha árvízünk van, az nagy árvíz, mint 2024 szeptemberében, amikor az volt a cél, hogy hogy ne öntsön el településeket víz, mert hogyha nyilván anyagi kárral jár és éb, tehát akkor a biztonságos levezetés volt a az elsődleges.

[00:36:05]Nem is ebben van a vita, mert nyilván egy nagy hordaléktartalmú meg uszadéktartalmú vizet kiengedgetni, az hát ennek vannak kockázatai.

[00:36:13]Nagyon sok a hordalék benne, persze apodóákból lehet kivezetni, de itt az lenne a lényeg, hogy a kisebb és közepes árhulámokat is ki tudjuk vezetni, tehát hogy rendszeres legyen.

[00:36:23]De hát ha Tisza völgyében nézzük, hogy az elmúlt másfél évet egy olyan nap nem volt, amikor gravitációsan vizet lehetett volna kivezetni.

[00:36:29]Tehát nincsenek olyan árhullámok, ami azt jelenti, hogyha 500 köbm jön a tiszán, már azt sem éri el, míg hiányzik a felső Tiszán 1 m ahhoz, hogy ki lehessen a mentett oldalra vezetni.

[00:36:38]Tehát a meder bevágódások miatt, a süllyedések miatt a közepes árhulámok sem érik el azt a szintet szivattyúzni lehet, de a gravitációs kivezetés, ha ne adj isten ettől nagyobb árhullám van, az pár napig tart.

[00:36:53]Na most ennyi nap alatt mennyi vizet lehet kiengedni?

[00:36:55]Tehát az időablak az az kicsi.

[00:36:56]Igen.

[00:36:58]Tehát ugye mindenki azt gondolja, hogy hát ezt a vízhoz mennyiséget fölszorzom, és akkor hú, hát eláraszthatom az egész Tisza völgyét.

[00:37:04]Ez nem ilyen egyszerű.

[00:37:04]Ez át kell építeni műtárgyakat a töltésekbe.

[00:37:09]Új műtárgyak kellenek.

[00:37:09]Szó szerint olyan vízétosztó rendszer, ami ezt biztonsággal ki tudja vezetni például a mélyátri területekre, ami egyébként magántulajdonban van.

[00:37:18]Tehát ott nem biztos, hogy a tulajdonos örül neki, hogyha azt elárasztják.

[00:37:23]És nem beszélve arról, hogy a legnagyobb problémáink egyébként a hátságokon vannak.

[00:37:26]Hát oda nem fog följutni a víz, és a felszíatti vízkészleteket sem fogja dúsítani, hiszen a a miért területek azok kötöttelő területek, agyagos területek, nagyon kicsi a beszivágás, inkább elpárulog a víz.

[00:37:38]Ühüm.

[00:37:40]Tehát ezért ez egy összetett kérdés, de az biztos, hogy ha nincsenek emelt víztereink, akkor nem fogjuk tudni nagy felületeken megoldani a vízpótlást.

[00:37:50]pedig igen, kell a mozaikos vízvisszatartás, de a vízpótlás is, tehát hogy ott azért egész évben képesek legyünk sekélyjelöltéseket létrehozni ezeken a területeken, merthogy párogás is legyen.

[00:38:05]Sokan azt mondják, hogy hú, hát a párogás milyen káros.

[00:38:06]Hát egyáltalán nem káros a párogás, mert hűtő hatása van, javítja a mikroklémát.

[00:38:11]És jól látható, hogyha egy egy teltszelvényű csatorna mellett lévő kukorica gyönyörűen néz ki, mondjuk egy 10050 mes szakaszon, és utána már ugye megint mind kiszárad.

[00:38:23]Említette az imént a mederkotrást és olvastam, nyilván ez más fajta mederkotrás lehet, de olvastam olyan szakértői véleményt, hogy az elmúlt évtizedekben az ipari építőipari felhasználásra hát úgymond mértéktelen medkotrás zajlott a Dunánál.

[00:38:37]Van a Műszaki Egyetemnek egy tanulmánya.

[00:38:40]Abban én azt találtam, hogy az elmúlt évtizedekben közel 100 millió köbméter kavicsot vettek ki a Dunamedréből, és ez olyan mennyiség, ami nagyjából egy évszázad alatt pótlódik majd vissza.

[00:38:51]Szóval, hogy még ezekkel a mederkotrásokkal, ezeket az ipari célokat, építőipari célokat szolgáló meder kotrásokkal is csak tetéztük a bajt.

[00:39:02]Így van.

[00:39:02]Így van.

[00:39:02]Tehát a meder süllyedéshez ez is hozzájárult.

[00:39:07]Igen.

[00:39:08]És hát persze vissza lehet tölteni, csak hol találunk kavicsot hozzá.

[00:39:12]Úgyhogy valószínűleg, hogy persze a betonkorszak után kellene jönni valami másnak, más építőanyagtípusnak, vagy leállni a a kavicsról.

[00:39:17]De hát nem jobbak a bányatavak esetei sem, hiszen a bányatavakból kitermelt kavics bányászatnak ped ugye az a hátulütője, hogy gyakorlatilag ugye megnyitjuk a felszadt vizeket, hatalmas párolgó felületeket hozunk létre.

[00:39:30]Tehát nem csak a folyóból kitermelt kavics okozott tulajdonképpen tartóskárt azáltal, hogy mélyült a meder, hanem hát ezek a bányatavak, amelyek viszont a talajvízint süllyedéshez járultak hozzá.

[00:39:46]Ugye folyókról beszéltünk, Dunáról és Tiszáról, de hát ez a tartós vagy ismétlődő hőség és szárazság komoly károkat okoztak és okoznak az álló vizekben is.

[00:39:54]Hát a Balatont és a különösen a Velencei tavat azt ugye nap mint nap emlegetjük itt a a hírekben is.

[00:40:04]Ez pusztán vízszíncsökkenés, vagy az most már az ökoszisztéma is felborult a tavalyink esetében, mert ugye azt lehet hallani, hogy az állóvizek, különösen a sekély állóvizek még inkább elszenvedői mindannak a szárazságnak, aszálynak, hőségnek.

[00:40:22]Az öológiai egyébként kevésbé érzi meg, mint amire mi gondolunk.

[00:40:23]Igen.

[00:40:26]Tehát mit mit nevezünk ökológiai problémának mondjuk a Balaton esetében?

[00:40:30]Hát pedig az algavirágzást.

[00:40:30]Azt mondjuk húborult és ez hogy azt mondjuk a tlagy mennyiségben gradál és nagyon sok kelt ki.

[00:40:39]Hát turisztikai szektorban az is okoz gondokat.

[00:40:42]Igen.

[00:40:42]Tehát ezt akartam mondani, hogy tulajdonképpen a Balaton és a Velencei tónok az élvezhetőségében van a legnagyobb probléma, mert ha Balaton Igen, de mondjuk az alacsony vízszint is ugye az élvezhetőség befolyás kicsitelen, hogy a ha kisebb vagy ha magasabb a tónak a vízhőmérséklete az csökken az oldott oxigéntartalom.

[00:40:59]Velencei tónál ezt látjuk most.

[00:41:03]De tulajdonképpen, ha most ott a halakat kimenekítenénk és majd visszatelépítenénk, akkor se történne semmi.

[00:41:08]Tehát ez egy ez egy szikes tó.

[00:41:10]Ennek egyébként nem feltétlenül a halfaunája a legnagyobb értéke.

[00:41:11]Nyilván horgászati szempontból ugye ez egy ez egy fontos ügy, de ott a vízigerinctelenek és számos olyan állat faaj és csoport az, ami az igazi értékét adja, amely hozzá van szokva.

[00:41:25]Ez a körülményhez egy szemisztatikus tónak lehet nevezni a velencei tavat.

[00:41:29]Ez teljesen normális, amikor egy ilyen kiszáradási periódusban van.

[00:41:34]Tudom, hogy ezt nem szeretik hallani, de természetes visszaí.

[00:41:37]Igen.

[00:41:37]Hát el szokták mondani, hogy az rendre ki szokott száradni a tó a történet, a tó története során voltési zsilit nem volt meg nem volt szabályozva, tehát pillanatok alatt le tudott türni a velencei tó, tehát az, hogy több víztestre szakad a velencei tó, ezt nem lehet kifejezetten egy szikestó esetében még ökológiai katasztrófának nevezni.

[00:41:54]Ugye a halpusztulás az nagyon sok telepített hal van benne.

[00:41:58]Hát például 22-ben, amikor ugye a az amúrok kipusztultak a velencei tóba, az ökológusok azt mondták nagyon helyes, mert hát egy behócott fajról van szó.

[00:42:09]Épp miré volt, hogy ikrázás közben kapta ezt a hőstzt.

[00:42:11]Hogy a Balaton esetében például a 120-as nagyobb víznél volt például 18-ban nagyon nagy algavirágzás, amiből ugye azt lehet lekövetkeztetni, hogy tulajdonképpen nem biztos, hogy a nagyobb vízállás okoz jobb vízminőséget, mert ugye a hőváltóréteg kialakulásán az esélye minél nagyobb, annál inkább nagyobb az esélye, hogy foszfor szabadul fel az iszabból, és az beindítja az algavirágzást.

[00:42:36]Tehát nem lehet egyértelmű összefüggést találni, de valóban, tehát minél sekélyebb egy víz, annál hamarabb melegszik fő, ugye, és minél több a víztömeg mélyebb, ugye, annál nehezebben, hisz a víznek nagy a fajhője.

[00:42:47]Oldott oxigén csökken, illetve a magasabb hőmérsékletrez magasabb biokémiai reakciós sebesség párosul, tehát az is fogyasztja az oxigént.

[00:42:54]Tehát ez kétségtelen, hogy a a vízi élővilágra, főképpen, hogy az állatvilágra vagy az oxigén igényes halakra, mert van olyan hal, ami egyébként a 2-3 mg/ oxigén, odott oxigén mellett is elvan, tehát biztos, hogy átalakul például a hali halak faunája mondjuk, de a Balaton esetében igen, a nullás vízállás is az évszázad végére biztos elő fog fordulni.

[00:43:20]Sőt, de az mit jelent, hogy akkor nincs víz?

[00:43:23]A Balaton nem a vízállás az csak mondjuk a siófoki vízmércének, ahol a nullpontja van.

[00:43:27]Ja igen.

[00:43:27]Igen.

[00:43:28]Ahhoz képest tehát ha most van 53 cm a Balatonban, akkor azt kell elgondolni, hogy akkor 53 cm-vel alacsonyabb lesz a a vízszint.

[00:43:35]Igen, igen, igen.

[00:43:36]De gyakorlatilag az elkövetkezendő 10 évben szinte biztos, hogy ilyen 40-es vagy azalatti vízállások lesznek.

[00:43:40]Sőt, hát az idén sem kizárt, hiszen még még nagyon komoly hőségnapok elé nézünk és csapadékhiányos napok elé.

[00:43:47]Igen, mert tavasszal se lehet a nyári rés szabályozhatók ezek a tavak valamilyen módon.

[00:43:52]Hát ugye Siózs vagy sió csatorna ott van a a Balatonnál, de de hát milyen lehetőségek vannak szabályozásra Balatonnál és a a csak a leeresztésselesztés a leeresztés.

[00:44:03]Az most nem megoldás.

[00:44:05]Hát nem megoldás, illetve hát jelentős leeresztés nincs a Balatonból.

[00:44:07]Néha mikor meg kell mozdítani a vizet, vagy frissíteni a vízen, akkor természetesen van, de igazából ha nem lenne a a siózsilip, akkor lenne igazán nagy baj.

[00:44:18]Ami meghatározza a Balatonnak a vízását, nyilván ami a vízgyűjtőn történik, az odabfolyó vízfolyások.

[00:44:22]És azt el kell fogadnunk, hogy a Balaton felületéhez képest a vízgyűjtő terület kicsi.

[00:44:26]Tehát ennek egy kis vízgyűjtő területű tóról van szó.

[00:44:31]Ráadásul egy sekétó, tehát nyugat-európai tavakhoz hasonlítva, hát 2-3 mes vízmérsék, vagy 3 mes vagy 3 m20 cm vízműségek, attól függien vízháról beszélünk, hogy ez rendkívül sekének nevezhető.

[00:44:45]Ez egy sérülékeny tó, ha azt akarjuk, hogy ebben stabilizálás legyen, vagy vagy ilyen szélsőségek, vagy a várható szélsőségek ne forduljanak elő, mert 120-as vizet szerintem nem bírunk annyi vizet odavinni, hogy azt pótoljuk, akkor ott is meg kell nézni a vízpótlásnak a lehetőségeét.

[00:45:01]Például a Dráva felől csővezetéken lehet hozni vizet.

[00:45:03]Legalább a párogási veszteségnek egy részét tudjuk vele pótolni.

[00:45:09]Ja, hogy Balaton, Velencei tó, Tisza, Duna.

[00:45:14]De elmondhatjuk, hogy nyilván, hogy a víz az stratégiai erőforrás és különösen nagy érték, de hozzátehetjük talán azt is, hogy pont most napjainkban felértékelődik a a víz a hétköznapokban, akár a háztartásokban is, mert annyira természetesnek vesszük azt, hogy hazamegyünk, kinyitjuk a csapot, és abból jön víz, jó minőségű ivóvíz jön.

[00:45:37]Sőt, ivóvízzel öbrítjük le a WC-nket, azzal mossuk az autóinkat.

[00:45:43]Óhatatlanul most meg kell tanulnunk, vagy most tanuljuk azt a leckét, hogy vigyázni kell a vízre, takarékosan kell bánni a vízzel, és hogy nekünk is van egyéni felelősségünk a vízzel kapcsolatosan.

[00:45:56]Hát nagyon szeretném, ha a társadalomban ez tudatosulna.

[00:45:58]Én azt gondolom, hogy a víznek a jelenlegi árképzése mellett ez nem fog tudatosulni.

[00:46:01]Igen, hát erről nem beszélt.

[00:46:04]Hát igen.

[00:46:04]Tehát köbméter víz, amibe kerül most az ivóvízállítás vagy szennyvíz elvezetés, ez ez uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony.

[00:46:13]Tehát ugye ezt szokták viszonyítani a nettó keresethez, tehát egy családnak vagy nettó keresy hány százalék-át fordítja.

[00:46:18]Ugye tegyük hozzá zárójában, hogy a a vízdíj az ugye szép lassan az elmúlt években politikai kérdés lett, tehát sőt a politika frontvonalá tartozó kérdés a rezsicsökentésnek a része, hogy jó, de az öntözővet is ingyen vagy pontosabban térítésmentesen kapták azzá, mer semmi nincs ingyen, mert azt valaki megfizeti.

[00:46:37]Tehát a társam az adófizető pénzéből a vízszolgáltatást meg kell fizetni, de addig amíg a víznek nem tudjuk a helyén kezelni és az értékén kezelni, én nem látok nagy szemjuk az értékét a való nem látjuk az érték.

[00:46:49]Hol?

[00:46:49]Oott nyilván, hogy eljön az a krízishelyzet, hogy eljöhet, bár senkit nem szeretünk riógatni és nem is kell riógatni.

[00:46:55]Tehát ha ilyen tartósan kis vízállások lesznek, ugye a partiszűrésű vizeinkkel is lehet gond.

[00:47:01]Ugye az amit Budapest ivó vízellátása jó részt partiszűrések de baj a vízellátás és még lehetne néhány települést és szolnoknak ő felszíni vízből izé de hogyha ilyen szintű talajvízzint csökkenéseink vannak és ennyire csökken a felszerti vizeknek az utánpótlódása, akkor azok a mélységi rétegvízek, amelyeket ivóvízre használunk, a sekir rétegzeket elsőtözésre, ezek a mélységi rétegvizekben is csökkenés lesz, ami azt jelenti, hogy a távlatívó vízbázisok kerülnek veszélybe.

[00:47:31]Tehát én egyáltalán nem látom sajnos így történelmi léptékben olyan messzinek azt a területet, amikor ezek a vízadórételek is beszűkülhetnek.

[00:47:41]Tehát tehát azért kell ebben időben gondolkodnunk is, azért kell mindent megtennünk a vízkészletek megóvásáért, pedig a felszínati vízkészleteknél igenis célirányosan kezdjük el pótolni a felszeránti vízkélet.

[00:47:53]Megvannak a műszaki megoldások rá.

[00:47:55]Ezek nem ördögtől való dolgok.

[00:47:57]Ezekbe nagyon gyorsan bele kell állni.

[00:48:01]Nem mondom, hogy a 24 órában vagyunk, mert a felszen vízek, amelyek 50- 100 éves elérésű, idejű felszen vízkészletek, de ugyanilyen lassan pótlódnak vissza.

[00:48:09]Tehát lehet, hogy még előrefele nézve még sok időnk van, viszont hát az utolunk jövő generációk ért is kellene, vagy illene aggódnunk.

[00:48:20]Nem lenne úgy bekerülni a történelemkönyvekbe, hogy tulajdonképpen nem tettünk meg mindent azért, hogy nekik ismer figyelmeztetés azért mindannyiunk számára.

[00:48:27]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:48:29]Az elmúlt órában Bíró Tibor egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatóság Intézet vezetője, Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt a vendégünk itt az Arénában.

[00:48:38]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:43]Én Kocsonya Zoltán voltam.

[00:48:45]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:48:48]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:48:54]é