Hogyan lehet túlélni hőhullám idején? Ürge-Vorsatz Diána, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Őrge Forsac Diána fizikus egyetemi [zene] professzor, az éghajlatkutatási Kormányközi testület alelnöke.

[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:25]Farkas Dávid vagyok.

[00:00:27]A stúdióban Őge Forzás Diana fizikus, a CEU professzora, az éghajlatváltozási kormányközi testület alelnöke.

[00:00:34]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:37]Köszönöm a meghívást.

[00:00:38]Az elmúlt hetekben többször is volt krízishelyzet itthon, és a 40 fokos hőmérséklet sem szokatlan már ezen a nyáron.

[00:00:45]Ez az új normalitás?

[00:00:47]Hát sajnos azt kell mondom, hogy igen.

[00:00:49]És ez nemára már a normalitásnak is a hűvösebb része lesz.

[00:00:53]Ugye régen viccelődtünk azzal, hogy hogy ez volt az életünk, amikor maromi meleg volt, hogy oké, de ez lesz életünk leghűvösebb nyara.

[00:01:02]Hát sajnos látjuk, hogy már ebbe az irányba megy a mennek a tendenciák.

[00:01:07]Ennek ellenére azért szerencsére ez nem azt jelenti, hogy most már minden egyes nyár ilyen lesz, vagy vagy csak ennél rosszabb.

[00:01:14]Én nagyon remélem, hogy azért ez a nagyon durva nyár, ez igazából a természetes változékonyságnak is egy széls egy szélsőséges szélsősége, és ugyan tényleg hosszú távon még rosszabb lesz a helyzet, de én azt remélem, hogy azért lesz még sok nyár, ami nem lesz ennyire megterhelő.

[00:01:34]Nem csak kellemes témákról fogunk beszélgetni, de talán egy kicsit biztassuk a hallgatókat, mennyire tud az emberi szervezet ehhez alkalmazkodni?

[00:01:42]Tehát mondjuk, ha jött egy hőhullám, túl vagyunk rajta, akkor a következő mennyivel lehet könnyebb?

[00:01:46]Pláne, hogyha mondjuk rövidülnek a nappalok?

[00:01:50]Nem hiszem, hogy az emberi szervezet alkalmazkodása itt a lényeg, hanem a a társadalom alkalmazkodása lényeg.

[00:01:54]öö egyrészt, másrészt pedig akkor is ezt ezt fogom hangsúlyozni az egész adás alatt és minden egyes adás alatt, hogy azért mégis csak az a legfontosabb, hogy megállítsuk az éghavváltozást, de majd visszatérek az alkalmazkodásra is, de azért a legfontosabb, mert ez ehhez meg ennél egy kicsit rosszabbhoz, amit még szinte biztos, hogy jön, még akkor is, ha megállítjuk, még lehet alkalmazkodni, viszont sokkal rosszabbhoz már egyre, tehát minél rosszabb, annál nehezebb alkalmazkodni.

[00:02:22]Tehát mit értak azot, hogyott társadalomszintű alkalmazkodás?

[00:02:27]Példának hadd mondjam el azt, hogy Európa legsúlyosabb hőhulláma most az idei előtt.

[00:02:33]2003-ban volt a francia hőhullám, akkor három nap alatt 40000 plusz halálozást, haláleset következett be.

[00:02:43]Most a ú ennél egy jóval rosszabb hősékullám volt Franciaországban és a környező országunokban.

[00:02:50]most csak ilyen ezres nagyságrendben voltak, vagy pár ezres nagyságrendben volt a többlethalálozás.

[00:02:56]Tehát tanultunk.

[00:02:56]Nem azt jelenti, hogy teljesen meg tudjuk akadályozni a többlethalálozásokat, vagy vagy a szenvedést.

[00:03:04]Viszont azért nagyon sokat lehet tenni és és ezzel tényleg csökkenteni a szenvedést.

[00:03:12]Az első és a legfontosabb, hogy a városainkat kell átalakítani úgy, hogy a városi hőszigeteket megszüntetni, sőt aktív városi hőkond légkondicionálókat kell még jobban beültetni a városokba.

[00:03:26]Hiszen jelen pillanatban ez az úgynevezett városi hőszigetás, amit mindjárt elmagyarázok, hogy micsoda, ez többus fokot ad a város a a hőhullámainkhoz és a hőségünkhez, mint a globális felmelegedés.

[00:03:38]Tehát ha ezt sikerülne letornázni ezeket a városi hőszigeteket, akkor pár évtizedig igazából nem annyira éreznénk még, vagy legalábbis egy-két évtizedig nem annyira éreznénk még legalábbis a csúcshőmérsékletekben, a településeinken a globális felmelegedését, felmelegedés hatását.

[00:03:56]És az a szerencse, hogy ez tipikusan az a dolog, amit ahol a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, és fizetnek is a kecskének, hogy megegye azt a káposztát, ami meg is marad.

[00:04:06]Hiszen arról van szó, hogy zöldebbé kell kennünk a városainkat, több árnyék.

[00:04:09]Ugye ha zöldebbek a városok, kisebb a légszennyezés, felmennek az ingatlanárak, a mentális egészségünk, fizikai egészségünk is javul bizonyítottan.

[00:04:19]Nagy egyszerűen hihetetlen olyan adatok vannak, amik mutatják, hogy hogy ha egy zöld területtől 250 mes környezetben lakik, még egy 90 évesek is egy hatalmas kínai tanulmány, akkor is akár öt évvel meghosszabbulhat az a várható életkoruk.

[00:04:37]Egyszerűen teljesen ilyen hihetetlen számok vannak.

[00:04:39]Tehát mindenki tehát ilyen jó dolgokat lehet tenni és így tudunk igenis alkalmazkodni.

[00:04:44]Még sok minden van.

[00:04:46]Most nem akarok ennek az összes részletébe belemenni.

[00:04:47]Azt most is látjuk, hogy van, amikor a külső kerületekben a zöldebb részeken mondjuk 3-4 fokkal is kevésbé van meleg akár az esti órákban.

[00:04:58]Napközben lehet, hogy nincs ekkora különbség, csak egy-két fok, de a napi középhőmérsékletben tényleg meg lehet két két és, fél fok.

[00:05:06]Próbáljuk meg kizöldíteni ezeket a belső, akár ipari, akár pedig sűrűn lakott részeket.

[00:05:14]Pontosan.

[00:05:14]Hát először is ugye a felszíni hőmérsékletben ennél jóval nagyobb különbségek vannak.

[00:05:18]Maga Kopernikus az EU-nak a klímafigyelő szolgálata tette közzé azt a hő azt a műholdas hőtérképet, amikor a legnagyobb hőség volt Brüsszelben, és a városban lévő erdő és a belváros között 23 fok felszíni hőmérséklet különbség volt.

[00:05:40]Budapestről is vannak olyan hőtérképek még ugyanilyen műholdas hőtérképek, amik mutatják, hogy szintén akár ilyen 20 302-30 cus fokos különbség lehet a az a a felszíni hőmérsékletek között, amit mer ugye másor árnyékot árnyékkal hasonlítunk össze, és akkor azért kisebb a különbség jóval.

[00:05:57]Tehát amik fölött a levegőben már már kisebb a különbség, de ennek ellenére a hőérzetünk az nem csak azon múlik, hogy konkrétan 2 m magasságban hány Czius fok van, hiszen a sugárzó hő is nagyon sokat számít.

[00:06:09]Tehát igen, visszatérve a kérdésére, pontosan ez a lényege, hogy kizöldítsük, de nem csak az, hogy kidöldítsük, hanem megszüntessük a hőcsapdákat.

[00:06:19]És a hőcsapdák pedig a minden, hogy mindenhol tiszta beton, térkő, egyre több autópályát építünk, egyre több ipari parkot, egyre több parkoló.

[00:06:34]Ezeknek egy részét most nem azt mond teljesen föl kell számolni, de hogy bekötőutakra, parkolókra bőven elég a gyebtégla, nem kell feltétlenül teljesen leburkolni.

[00:06:43]egyrészt nem fogja úgy fölmelegíteni a helyi kör környezetet, másrészt be tudja jobban szívni a csapadékot amikor ez érkezik, és aznak segítségével folyamatosan például, ha oda ugye fákat is ültetünk, akkor a fák folyamatosan pároloktatnak, hűvösebben is tartják.

[00:07:02]Tehát nagyon-nagyon egy pozitív visszacsodás csatolási folyamatot tudna beindítani, ha fölszámolnánk a betonnak egy részét, helyette zöldet és nagyfákat ültetnénk, nagyon sok szempontból a szárazodás szempontjából is nagyon sokat segítene.

[00:07:19]Megint egy nagyon jó lehetőség arra, hogy hogy igazából igen, megoldjuk legalábbis a mostani problémáknak egy részét, és még jobban is járjunk.

[00:07:28]Az elektronikai boltokban, az elmúlt hetekben, hónapokban listavezető termékek voltak, a klímaberendezések.

[00:07:37]Van, aki nem szereti továbbra sem, tehát van, aki magától sem használja, még akkor sem, hogyha a lakásban 28-30 fok van, pedig az már egyáltalán nem kellemes éjszaka.

[00:07:45]De összességében milyen előnyei, milyen hátrányai vannak a föld szintjén annak, hogyha egyre több klímaberendezést üzemeltetünk?

[00:07:56]Igen, azt nagyon fontos leszögezni, hogy amennyiben nem tudjuk megállítani ezt a folyamatot, különösen a hő városi hőszigeteket nem tudjuk szinte teljesen megszüntetni, és globális felmegedés sincs megy tovább, muszáj lesz egyre több mindenkinek biztosítani, ha nem is feltétlen saját otthonában vagy munkahelyen a légkondicionálás, de mindenkinek, hogy legyen lehetősége elmenekülni egy légkondicionált helyre, hiszen a probléma, hogy az egészségünket tényleg veszély Tehát tényleg életveszélyes, különösen időseknek, szívbetegeknek, gyerekeknek, terhes nőknek.

[00:08:31]Tehát vannak olyan csoportok, akik bizonyos hőmérséklet és páratartalom kombináció fölött konkrétan életveszélyes a helyzet, és ezt nem engedhetjük meg.

[00:08:42]Ennek ellenére én azt gondolom, hogy abban a klímában, amiben mi vagyunk, nagyon jól lehet kezelni légkondicionális nélkül is a a lakhat, legalábbis az épületeken belül a magas hőmérséklet ezeket a hőhullámokat még.

[00:08:59]De miért fontos, azt majd kitérek kicsit később, hogy majd miért fontos, hogy kérdezte.

[00:09:03]Az a baj, hogy a légkondicionális több módon fokozza nem csak a globális, de a lokális felmelegedést is.

[00:09:09]Először nézzük meg a lokálist, miért melegít helyben is föl.

[00:09:14]Azért, mert a légkondicionálás, a klímaberendezés azt csinálja, hogy fogja és a belső meleget kipakolja az utcára és még hozzárakja a saját energia felhasználása által generált meleget is.

[00:09:25]Tehát a településeink azok egyre jobban hőkatlanok lesznek, tehát egyre forróbbak lesznek.

[00:09:29]És míg meg tudjuk elvileg oldani, hogy itt akiak minden épületet légkondicionálunk, nem lehet megoldani, hogy a villamos megállóba légkondicionálva menjünk.

[00:09:41]Tehát és ráadásul nagy hőmérséklet különbség, ha hirtelen a 21 fokból kimegyünk mondjuk a 42-be, az ez még jobban megviselheti pláne a a sérülékeny szervezeteket, de a globális melegedés, felmelegedéshez is két módon is legalább hozzátesz, igazából több módon is, de most maradjunk ennél a kettőnél.

[00:10:00]Az egyik az, hogy az energiával, amit az fölhasznál, és nagyon sokat használ, azt általában még azért részben fosszilis energiából, tehát olajból, vagyis főleg ugye Magyarországon azért részben gázból és szénből termeljük.

[00:10:14]Tehát annak, ha azt égetjük, akkor tovább melegítjük a klímát, de ráadásul maguk a klímaberendezések is még olyan erre ezzen fölött még olyan gázt azokat használnak a működésükhöz, amik nagyon jelentősen sokszor gyorsítják a glumális felmelegedést, mint a széndioxid.

[00:10:32]És hát sajnos ezeket nem feltétlenül úgy kezelik a ezek a cégek, ahogy kéne nekik, de még ha úgy kezelnék, akkor is ezekből néhány kiszökik.

[00:10:41]Tehát összességében ez magát a globális klíma változást is gyorsítja a klímázás ráadásul.

[00:10:48]És azt gondolom, erre volt nagyon sajnálatos, de jó iskola példája ez ez a ez a krízis, amin most átéltünk a múlt héten, nem lesz elég energiakapacitásunk arra, hogy hirtelen egész Európa bevásárolja a légkondit és be benyomja csúcsidőbe.

[00:11:08]Ezt olyan mértékben kellene megnövelni az energiatermelő, az áramtermelő kapacitásainkat, amit nem fogunk tudni ilyen gyorsan.

[00:11:15]Különösen, hogy egy csomó minden más is nagyon jelentkezik ezért.

[00:11:19]Akár adatközpontok, akár ugye az elektromos mobilitás, akár az ipar, hát ugye Magyarországon is például az akkumulátor gyárak, de de más iparágak is is jelentkeznek plusz kapacitásokért, meg hát hogy a jólétünk is sokszor próbálja ezt nelni.

[00:11:38]Tehát egyszerűen nem tudunk ennyi plusz energiát, vagy nagyon sokba fog kerülni.

[00:11:43]Tehát én azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne megoldani, amíg tudjuk és amíg nem szenvedéssel jár, vagy csak picike szenvedéssel jár, sokkal jobb lenne megpróbálni megoldani légkondicionálás nélkül.

[00:11:57]Milyen egyéb módszerek vannak?

[00:11:57]Ö, tehát a legfontosabb, amit említettem, a városi hőszigeteknek a a megoldása.

[00:12:04]Tehát ez egy várostervezési kérdés.

[00:12:08]Ez egy ez szakpolitika, de minden egyes állampolgár maga a saját közösségében segíthet, hogy minél több fal legyen elöltötve, lehet civil szervezettekkel, a 10 millió fával és így tovább együttműködni, hogy tényleg minél több fa legyen ültetve és és nyomást helyezzünk a helyi képviselőnkre, hogy a helyi beton fölöslegesen betonozott területeket föl területek fölleyenek törve.

[00:12:28]Nemrég volt egy ilyen kampányunk, hogy Nobeton kampány több tudóssal együtt, és nagyon sok jó fényképet kaptunk arra, hogy Magyarországon milyen sok területen értelmedül használjuk a betont.

[00:12:42]De ezen kívül magunk is tudunk tenni, és nagyon jól meg lehet valósítani azt, hogy hűvösen tartjuk a az otthonainkat.

[00:12:50]Én már korábban is mindig nagypapámtól tanult ölcsi bölcsességeket, amiket aztán a fizikus megépizett fizikusi tanulmányaim meg munkám során ezeket mind megerősítettem, ezeket az megosztottam többször Facebookon, és mindig több mindig volt egy-két szó ah hát ez nem működik melegben, nem működik a nyolcadik keretben nem működik és itt és ott.

[00:13:14]De most kértem az embereket, hogy jó, most a legnagyobb hőségben osszák meg.

[00:13:18]És hihetetlen volt, hogy a legnagyobb hőség leghosszabb végén is még a legtöbb, aki aki visszajelzett, hogy tényleg megvalósította, tudta ilyen 26 fokon tartani a lakását.

[00:13:27]Mit kell ehhez csinálni?

[00:13:29]Nagyon egyszerű.

[00:13:29]Az első, hogy éjszaka, aki tudja, hőszinten, nem tudjuk esetleg, vagy ha ha van rács, akkor igen, nyissunk ki minden ablakot, de minden ablakot teljesen, és tartsuk egész éjszaka nyitva.

[00:13:42]Miért?

[00:13:42]Mert akkor bejön a hűvös, levegő, az lehűti a falakat, lehűti a bútorokat, de sokáig tart, amíg azokat tényleg le tudja hűteni.

[00:13:49]Hajnalban be kell csukni az összes ablakot, és utána viszont nagyon fontos, hogy azokat az ablakokat, de elég csak azokat az ablakokat, amint besüt valamikor a nap nap napközben, kívülről árnyékolni, akár rólóval, redőnnyel, fával, teljesen mindegy, hogy mivel, és elég csak akkor, amikor besütten rajta a nap.

[00:14:06]Ha ezt meg tudjuk csinálni, és nem nyitjuk, megpróbáljuk napközben nem kinyitni az ajtót, vagy az ablakot és csak kicsit az ajtót, akkor ez a módszer magában szinte mindenhol tetőtértől kezdve mindenhol elég jól elviselhetően tudja még 42 fokban az a hőhullám végén is tartani a lakáshőmérsékletét.

[00:14:26]És hogyha nagyobb az oxigényünk, tehát azért, hogyha 6-8 órán keresztül be van csukva az összes ablak, mondjuk három-négy ember bent van egy nagyjából 50 nmes lakásban, azért az oxigénszint folyamatosan csökken, és egyre inkább kevésbé érzik magukat komfortosan emiatt is.

[00:14:44]Mi a teendő ilyenkor?

[00:14:46]Ön azt gondolom, hogy azért a legtöbb, sajnos a legtöbb magyar otthonban éppen elég olyan helyen szök el a levegő és cserélődik a levegő, hogy hogy ez nem nem igazán probléma.

[00:14:58]Akkor érezzük inkább, amikor tehát munkahelyen esetleg, ahol tényleg mondjuk egy szobába többen vagyunk.

[00:15:05]Munkahely az egyébként egy más kérdés.

[00:15:08]munkahelyeken ezt nem nagyon lehet megvalósítani, amit javasoltam többok miatt is.

[00:15:12]Nyilván, hogyha tényleg szenvedünk, akkor nagyon gyorsan nyissuk ki az ablakot, engedjük be azt az oxigént, és gyorsan ö csukjuk be.

[00:15:22]Ö de lehet, hogy egy egyszerűen egy ventilátor bekapcsolása az segít szintén ezen a ezen az érzésen, bár az oxigént nem termel.

[00:15:30]Igen, de igazából nem, tehát egy 50 nmres lakásba egy család elhasználás nem kéne, hogy elfogyon az oxigén.

[00:15:38]Az más, ha egy iskola egy iskolámban, egy osztályteremben, ahol 45 perc alatt tényleg fölszad.

[00:15:44]És igazából nem is az oxigénfogyal, hanem a széndioxid koncentrációő meg az az az, ami probléma tud lenni.

[00:15:51]De egy az otthonokban azért ez ritkán probléma.

[00:15:54]azokban az otthonokban, amik nagyon jól leszigeteltek és légtömerek, de azokban pedig kötelező ugye a mesterséges szellőztetés.

[00:16:01]Tehát igazából ez nem probléma, inkább a füllettséget érezhetjük.

[00:16:05]Próbáljunk meg ne sütni, főzni napközben, próbáljunk meg tényleg ne esetleg nagyobb páratartamú tevékenységeket végezni.

[00:16:17]Azt mondta, hogy hajnalban zárjuk be.

[00:16:17]Ez mennyire rugalmas?

[00:16:19]Tehát a külső hőmérséklethez kell igazodni, a napsütés erejéhez, vagy milyen egyéb tényező köz.

[00:16:26]Tehát nyilván az a lényeg, hogy ami levegő az bejön, az még hűvesebb legyen a kinti, mint a benti.

[00:16:31]Tehát én nekem van egy hőmérőm, ahol a külsőt és a belsőt miért nem, de nagyon érdekes az a tapasztalatunk, és pont ma reggel a férjemnek mondta, hogy figyelj, k [torokköszörülés] most még hüvese van, én kinyitnám.

[00:16:43]azt mondja, nem neki és tényleg nekem is ez a tapasztalatom egy bizonyos idő után hiába van kint hűvösebb, mégis elkedi emelni bent a levegőt.

[00:16:51]Tehát nekem igenis az a tapasztalatom, hogy igazából amikor kint a leghűvösebb van, nagyjából akkor érdemes, ha tényleg egész éjszakan itt volt az ablak, akkor akkor érdemes körülbelül becsukni, de ezt szerintem mindenki maga kísérletezze ki.

[00:17:02]És aki jobban tűri a meleget, az mondjuk ne használjon légkondicionálót, vagy beállíthatja akár 27 fokra, vagy milyen javaslat vannak.

[00:17:13]Szerintem például ez egy nagyon fontos dolog, mert szerintem azzal abszolút nincsen probléma, ha időnként 26-27°okra használjuk a légkondicionálást.

[00:17:21]Én azzal látok nagy problémát, amikor elkezdünk elkezdjük megszokni az ilyen ilyen 18 21 állandót.

[00:17:31]Igazából, mert az a probléma, hogy most az egész kultúránk, az egész európai civilizáció úgy fejlődött, hogy hogy adaptálódtunk igazából a nyári hőséghez.

[00:17:40]Mit jelent?

[00:17:40]Nyáron megy az ember, ugye a kollégáim nagyrészt szabadság van, nyáron vesszük ki a szabadságunkat, nyáron nincsen iskola, nyáron nincsen által olyan nagyon nagy elvárás a legtöbb munkahelyen.

[00:17:51]Nem akkora tesszük, ha nagy jó, hát az ember egy rádióban dolgozik, akkor az más, de de sok tehát nagyon sok szempontból adaptálódtunk arra, hogy igazából nyáron máshogy állunk sok mindez, hogyha a pont azért és nem, hogy nem kell, nem használunk minden öt légkondicionást, akkor ha elkezdünk, beállítunk egy kényelmes hőmérsékletet, és akkor az az mindig akkor akkor is fog légkondiszálni, amikor amúgy elég jól meglennénk kösz anélkül is.

[00:18:23]Tehát most egészen ijesztő, most például Indiában volt a az kormányközi éghajlatváltozási testületnek a legutolsó részszaka, ahonnan ma reggel jöttem vissza.

[00:18:36]Kint tényleg a a nyomornegyedek ben milliók, 100 milliók vannak.

[00:18:41]Ennek ellenére ilyen 17 fokra légkondicálnak folyamatosan.

[00:18:47]majd megfagytunk európaiak, amikor kint tökéletes mondjuk 27 fok volt, amit igazán nem kellett volna.

[00:18:53]Tehát az a baj, hogy ha egyszer és az Egyesült Állang egyszer megszokja az ember azt, hogy mindig 21 fok már nem tudok 23-24 fokon rendesen működni, mert nem az a tehát a az úgynevezett termális komfort, tehát a hőkomfort érzés az kulturálisan nagyon meghatározott.

[00:19:07]Most mi úgy van beállítva, hogy mi hőkomfortunk, hogy azért elég jól tudunk alkalmazkodni egy bizonyos igazohoz, de nem szabad azért, hogy hogy hogy hogy szenvedünk.

[00:19:18]Tehát én azt gondolom, hogy nyugodtan vegyünk meg azt a légkondit, de olyat vegyünk, amit külön kell bekapcsolni akkor, amikor amikor nagyon amikor nem nem érezzük jól magunkat, és nem egy általános be van állítva, és akkor mindig mindig mindig 21 fokra akkor is, hogyha 22-ről csökkent le.

[00:19:37]De ha 20 van, akkor gyorsan fűt egy fokot, mert hogyha már hőpumpánk van, akkor ezt is meg fogja csinálni.

[00:19:43]Nagyon érdekes a pontosan az IPCC, a kormányközi kiváltozási testület értékű jelentésében én vezettem az épületekkel kapcsolatos fejezetet két cikluson keresztül, és egy szintén kínai kutatás mutatta ki nagyon érdekesen, hogy annak ellenére, tehát azokb az épületekben, ahol a legeslejobb, legfantasztikusabb mondjuk ö district cooling táv távhűtés technológiákat, a legjobb legújabb technológiákat vezették be, jóval több energiát használtak, mint hogyha és ugyanolyan két épület meg egymás mellett ugyanolyan nagyjából ugyanolyan társadalmi szinten és kereseti szinten levő családok laktak.

[00:20:26]A másik szinten, mindenkinek csak egy picike nagyon rossz technológiájú, legócskább légkondia volt, de ők kontrollálták, akkor kapcsolták be, amikor tényleg melegük volt.

[00:20:36]Sokkal kevesebbet fogyaszt összesen.

[00:20:38]Tehát az a lényeg, hogy amikor, hogyha úgy használjuk a légkondit, hogy tényleg akkor kapcsoljuk be, amikor már nem szeret, amikor már nem érezzük homogot, biztos, hogy jóval kevesebbet fogjuk használni, mintogyha állandóan be van, mindig magától bekapcsolódik.

[00:20:52]Tehát ne az az a lényeg, hogy ne legyen egy ilyen beállított szint.

[00:20:56]Azt gondolom, hogy ott van egy nagy ugrás.

[00:20:59]Az épületek tervezésénél, illetve akár a lakások kiválasztásánál mi mindenre érdemes figyelni?

[00:21:04]Nyilván sokan eddig arra figyeltek, hogy megfelelő legyen a fűtés, de most már akár a nyári időszak is legalább akkora problémát okozhat egyeseknek, mint a téli.

[00:21:15]Pontosan.

[00:21:15]De szerencsére a megoldások nagy része ugyanaz mind a kettőre.

[00:21:17]A lényeg az, hogy egy jól szigetelt lakásunk legyen, ha lehet jól légtömör is, és legyen hővisszanyeres nyeréses szellőzés.

[00:21:27][torokköszörülés] Ha ez megvan például ilyen passzív ház szinten vagy ö ö akkor gyakorlatilag téren is és nyáron is jóval komfortosabb lesz.

[00:21:37]De nyáron még az a legfontosabb, hogy azok az ablakok, amikre nyáron besüt a nap, azok legyenek valahogy leárnyékolva, vagy leárnyékolhatók, akár rolóval, redőnnyel, ilyen kis fölső nem tudom overhang, hogy mondjak magyarul, ilyen kis letakaróval, vagy ugye régen tornác volt, az volt hagyományosan a ugye a parasztházak nagyon okosan, ők nagyon jól meg voltak tervezve, pontosan tudták, hogy hogyan.

[00:22:03]De ennyivel ennyit csinálunk.

[00:22:06]A tető az az elég fontos, a tető jól legyen szigetelve, valamint még nagyon fontos, próbáljunk meg világosra festett házat vásárolni, vagy ha festés alatt megy át a házunk, ne sötét színű és a tetőt, ha cserepet választunk, minél világosabb szintűt és minél jobban lefekát, hiszen tudjuk, hogy nyáron, amikor egy sötét felületre léünk, betonra lépünk, vezláb, akkor ott bizony megégetjük a lábunkat, de ha egy világos felszíne, akkor lehet, hogy egyáltalán nem érezzük.

[00:22:34]Minél sötétebb a fület, annál jobban magába csapdába ejti az energiát és fölmelegszik, míg egy világos felületek jobban visszatükrözik.

[00:22:44]A napelemeknek globális szinten mekkora szerepük van?

[00:22:46]hatalmas szerepük van globális és lokális szinten is, hiszen ugye Magyarország már a világcsúccson van olyan szempontból, hogy hogy a magyar magyar elektromos áramtermelés Magyarország az, ahol az hazai elektromos áramtermelésünk legnagyobb százalékát termeljük nappenergiából.

[00:23:05]Ö tavaly ez 27% volt.

[00:23:09]Ez azt gondolom, hogy hogy a legjobb, hogy hogy nagyon hálás lehetünk en hálásak lehetünk ennek, hiszen ennek köszönhettük azt, hogy a múlt heti energiaválságban igazából nem lett olyan nagy válság, hiszen voltak olyan órák, néztem a grafinokonokat, amikor gyakorlatilag a nap jó részében a napenergia termelte mondjuk a felhasznált elektromos áramóknak akár a 80%-át.

[00:23:37]Tehát ennél és mindezt hat év alatt értük, vagy a hisiszem öt év alatt értük el ezt a hatalmas megurgást Magyarországon.

[00:23:43]Tehát ha nem lett volna ez a hihetetlen, dinamikus fejlődés, akkor bizony most nagyon bajban lettünk volna Paks termelésének, nagy részének a kiesésével.

[00:23:54]Úgyhogy nagyon fontos szerepe van a napergiának.

[00:23:58]Nagyon fontos probléma még a vízhiányít Magyarországon az elmúlt években, de talán azt is mondhatnám, hogy évtizedekben egyre gyakrabban szembesülünk ezzel.

[00:24:06]Az idei év az különösen is kirívó.

[00:24:08]Mit mutatnak a modellek?

[00:24:11]Mennyit romolhat a helyzet?

[00:24:13]Egyáltalán lehet még ennél rosszabb, mint idénnyyáron?

[00:24:17]Hát sajnos valószínűleg lesz még ennél rosszabb.

[00:24:20]Igen, sajnos ugyan nagyon megosztanak a modellek a csapadékkal kapcsolatban meg az aszáljal kapcsolatban.

[00:24:28]Ugye háromféle már Bíró Tibor előadásából is vagy interjújából is kiderült, hogy az itt háromféle aszályról beszélünk.

[00:24:35]a meteorológiai assz, a hidrológiai aszály és a mezőgazdasági aszály és és a modellek ugye külön és ezekhez különböző faktorok járulnak hozzá.

[00:24:46]Ha csak a csapadék frontot nézzük, akkor azt látjuk, hogy valószínűleg a nyári csapadék így Közép-Európában sajnos csökkenni fog.

[00:24:57]Nem látunk drámai csökkenést, de már eddig is látjuk azért, hogy valamennyire csökkent.

[00:25:02]És ez talán valószínűleg még tovább fog csökkeni, és sajnos ebben nem biztos, hogy benne van az, amit most a klíma kutató kollégáim azért bevallanak, hogy azt nem láttuk annyira előre, tehát nagyon sok mindent jól előrejeztünk az európai ékletaváltozással kapcsolatban, de ez a nyár azért azt jelzi, hogy lehet, hogy azt nem láttuk eléggé előre, hogy a a légközőzés viszonyokra mennyire hatással lesznek a többi hatás.

[00:25:38]Tehát itt itt azért komplex visszacsatolási folyamatok vannak és ezt nem annyira láttuk.

[00:25:42]Mit jelent ez?

[00:25:42]Arról beszélünk, hogy egyre gyakrabban van inkább ilyen anticiklonos hatás.

[00:25:46]Lakatos Mónika is beszélt erről, hogyha valami a hallgató esetleg vissza akarja hallgatni azt a kiváló aréna adást is.

[00:25:53]És ez azt jelenti, hogy az anticon az azt jelenti, hogy a szárazabb déli levegőt hozza föl hozzánk, és nem pedig általában az Atlanti óceán felül jövő páradósabb légtömegeket.

[00:26:12]Ennek ugye sokszor az az eredménye, hogy ha érkezik is egy hidegfront, akkor alig hoz csapadékot.

[00:26:16]illetve hosszabban elnyúlnak a meleg időszakok, amikor az anticiklonok dominálnak.

[00:26:21]Igen.

[00:26:21]Különösen ha kiak akkor legyen blokkoló, egy ilyen omega blokkoló szituáció, és akkor az az egy ilyen teljesen kukta szerű ugye ilyen hőkupolát alakít ki, és ez is az, amit aminek a gyakorisága az utóbbi években olyan nagyon megnőtt, hogy ezt most még nem tudjuk biztosan állítani, hogy ez most csak a természetes változékonyságnak egy ilyen nagyon szélsőséges esete.

[00:26:48]hogy itt tényleg egy olyan tendenciát látunk, hogy most hirtelen valami nagyon elkezdett elszaladni, vagy ezek vagy ezek jóval gyakran lesznek, de sajnos vagy gyakrabbak lesznek, de sajnos megjelent két hete egy olyan cikk, ami azt mondta, hogy sajnos valószínűbb az, hogy ezek rosszabbodni fognak, és a szárazodás különösen Európában rosszabbodni fog.

[00:27:10]Bár van esély rá, hogy ha szerencsénk van, akkor tényleg a a természetes változékonyság része csak ez a nagy nagyon szélsőséges pár nyár, akkor még egy pár évig lehet jobb, de sajnos ha nem állítjuk meg a globális felemelkedést, akkor bizony csak rosszabb lesz és rosszabb.

[00:27:29]És azt gondolom, hogy ezt, mint mondtam, és még mindig fogom hangsúlyozni, hogy hogy ez a legfontosabb, hogy megállítsuk a melegedést, mert mert lehet próbálni alkalmazkodni, sőt muszá nem lehet, muszáj alkalmazkodnunk, de azt kell látni, hogy ez egy ilyen mozgó célfont, tehát ez egy ilyen egyre gyorsabban robogó vonat után futunk, és ez egy futás.

[00:27:53]Tehát nem az van, hogy jó, akkor végre megcsináltuk ezt, befektettünk ennyit, átépítettük ezt és akkor huh, hátradőlhetünk egy nagy túrót.

[00:28:00]Addigra, mire ezt megcsináljuk, mire a mostani klímához alkalmazkodunk, addigra a klíma már régen tovább ment.

[00:28:07]Sokkal merészebb célokat kellene kitűzni?

[00:28:10]Igen, csak nem biztos, hogy tudjuk.

[00:28:12]Miért nem tudjuk?

[00:28:12]Azért nem tudjuk, soha nem volt még ilyen a klíma a földön.

[00:28:17]125000 éve nem volt ilyen meleg a földön, mint most van egyrészt.

[00:28:20]Másrészt pedig, tehát nem tudunk visszamenni, másrészt, hogyha két fokot melegedünk, akkor k millió éve, két millió éve nem volt olyan meleg a földön, mint mi.

[00:28:30]Ez már azt jelenti, hogy a homo sapiens nem volt itt.

[00:28:34]Tehát igazából csak így találgatni tudunk, hogy milyen az a klíma.

[00:28:38]És most itt nem, mert mindig csak hőmérsékletekről beszélünk, meg meg esetleg szél csapadék szélsőségekről, és ezért akkorom magunkat és a klímatudományt is, hogy mindig itt megállunk.

[00:28:48]Igen, ennyit fog növekedni a hőmérséklet, ennyit a csapadék, esetleg az asztály, de nem megyünk tovább.

[00:28:52]Mi van, amikor ezek összesnek?

[00:28:54]amit most látunk, és a bőrünkön érzünk, hogy mi van akkor, ha már eleve egy iszonyú száraz talajra érkezik, vagy egy mondjuk a talong már annyira csontszáraz, arra érkezik egy hőséghullám, hogy az az egy pozitív visszacsatolással iszonyúan bedurrantja magát, és ráadásul ettől még nem is tud esetleg még jobban itt marad, és nem is tud arrébb menni, mert köszöni, jól érzi magát.

[00:29:18]Plusz még a futóáramlás is ö lelassul és és hurkokat ved, és ez mind így erősíti egymást.

[00:29:28]Tehát ezeket az a ezeket egyrészt a az egymást felerősítő visszacsatolási folyamatokat nem annyira gondoltuk meg.

[00:29:36]Nem annyira gondoltunk bele abba, hogy igazából mi hogyan szúrjuk el.

[00:29:41]Tehát az, hogy a vízgazdálkosásunkat az elmúlt évszázadban ennyire, akkor azt gondoltuk, hogy ügyesek voltunk, most azt gondoltuk, hogy elszúrtuk, fogalmunk sem volt, hogy ez fogja.

[00:29:51]Én azt gondolom, hogy ez én egy kicsit a többiekkel ellentétben, akik előttem voltak itt az além, én azt gondolom, hogy igenis ezért van, hogy a a Kárpát, nem csak a Kárpátmen, azon belül is a Dunatiszaak köze Európában az egyik legmelegebb, leggyorsabban a melegedő részei közé való, mert ott van a legnagyobb talajvíz, talajnedvességhiány, és bizony ez az, ami tovább gyorsítja magát, a melegedést, a csapadékhiányt és így tovább.

[00:30:18]És plusz még ugye ez a hatalmas betonozási mánia.

[00:30:20]Ugye Magyarország építette az egyik legtöbb autópályát az utóbbi időben, még Németország bizonyos mértékek szerint Németországnál is sűrűbb az autópályánk.

[00:30:32]Ugyanúgy az ipari parkok, a parkolók és így tovább.

[00:30:36]Tehát nem lehet ezt a beton azt hiszittem, hogy óránként betonoztunk egy futball pányáit, vagy valami ilyesmi.

[00:30:42]Tehát ezzel nem csak, hogy hogy iszonyan melegítjük a klímát, mert mond megbeszéltük, hogy a bettón iszonyan csapdába ejti a meleget, hanem ráadásul ami érkezik, csapodik a betonról, azonnal elfolyik, és nem tud be ö szivárogni.

[00:30:58]Plusz az a terület az nem vesz részt a hűtésben meg a pároloktatásban.

[00:31:01]Tehát itt nagyon sok módon elrontottuk ezt az egész dolgot, és ez a klímamodellekben nem annyira van benne, mert azért még ezek nincsek.

[00:31:09]Tehát nagyon nehezen tudjuk előre jósolni, hogy mennyivel lesz rosszabb, mert igazából így a vonalzót tesszük és próbáljuk meghosszabbítani.

[00:31:17]De azért nem ez nem jó módszer, hiszen eddig még a a szélsőségek azok benne voltak a eddigi legrosszabb szélsőségekben, de kiléptünk abból a klímából.

[00:31:31]Tehát most már a normális, a régi szélsőségi maxima fölött van, és erre nincsenek tapasztalatok.

[00:31:37]Itt már olyan együtthatások vannak, például ami a múlt héten volt.

[00:31:42]Egyszerre nem volt vizünk, egyszerre volt egy iszonyatosan nagy hőség, egyszerre nem tudtunk villamos termelni, és akkor kellett volna a legtöbb víz és a legtöbb áram is.

[00:31:53]És pontosan ezek az összeesések, amit mi ugye ilyen compounding impacteknek hívjuk, tehát az ilyen összeeső kockázatok azok, amik a amik tényleg térden fognak minket lőni.

[00:32:07]És ezt nem lehet leírni, csak hogy most statisztikai átlagokjénak a továbbhúzásával, hogy akkor mennyivel lesz nagyobb a hőmérséklet meg az átlagcsapadék.

[00:32:15]Hogyha a következő egy évre gondolunk, akkor azért sokan beszélnek arról, hogy ez a mostani erősödő elnényú meghatározó lesz globálisan is.

[00:32:22]Soha itt éppen Közép-Európában a meteorológusok mindig mondják, hogy nem az Elninónak van a legnagyobb hatása, de azért az Elnó valamelyest csapadékosabbá és melegebbé teheti az adott időszaknak a hőmérsékletét, még akkor is, hogyha nem szokott ez nagyon hosszan tartani, csak általában kilenc hónapig vagy nagyjából hasonló időszakig, de a hatása különösen erre a térségre akár elnyúlhat.

[00:32:45]Mire számít?

[00:32:48]akár mondjuk milyen lehet a következő ősz a következő nyár, hogyha ezt nagyjából meg tudjuk becsülni.

[00:32:54]Igen.

[00:32:54]Hát az mindenképpen nagyon ijesztő, hogy ezt az elinnyót olyan szélsőségesnek jósolják, amilyen még nem volt.

[00:33:04]Valószínűleg azért nem nem mindig jön be, tehát a múltkor is egy nagyon nagyra számítottunk, nem ennyire nagyra, mint most, és nem lett azért annyira nagy, mint mint amitől féltünk.

[00:33:14]De most, mert a hatása nem volt kicsi így sem.

[00:33:16]A hatása így sem volt kicsi.

[00:33:16]A hatása így is az volt, hogy két éven keresztül is meg döntöttünk minden globális hőmérsékleti rekordot.

[00:33:25]Emlékezhetünk a 24-es februárra, amely egy áprilisnak felelt meg gyakorlatilag.

[00:33:29]Pontosan.

[00:33:29]Tehát globálisan meg bizonyos régiókban, amik tudjuk, hogy nagyon hat és konkrétan tudjuk, hogy milyen hatása van az elnonak, biztos, hogy nagy hatása lesz.

[00:33:40]Közép-Európára én nem azt mondanám, hogy nem nincs hatása, vagy esetleg kicsi.

[00:33:44]Ez az biztos, hogy hatása lesz, de inkább azt tudjuk mondani, hogy nehéz statisztikailag kimutatni, hogy milyen irányba van hatás.

[00:33:52]Azt tudjuk, hogy valószínűleg szélsőségesebb lesz a következő nem csak kilenc hónap, hiszen az elnyó hatása által igazából a következő évre tevődik, hiszen a meleg az meg az óceán melege azért kicsit lassabban jut el péld a különböző helyekre.

[00:34:11]Meg az az áramlási rendszerek meg levegőáramlási rendszerek is azért hosszabban tartanak, amíg utána vissza rendeződnek.

[00:34:19]Tehát én azt gondolom, hogy az, hogy szinte azt tudjuk, hogy a következő év, lehet, hogy már ez is, de a következő év szinte biztosan az eddig mért legmelegebb év lesz globálisan lehet, hogy meghaladjuk az 1,7 CUS F-ot a az ipari forgalom előtihez képest.

[00:34:37]Ez hatalmas érték, mert már az 1,5-től is már nagyon nagyon aggódtunk.

[00:34:41]Ö és sokkal gyorsabban következett be, mint ahogy azt gyakorlatilag modellezték.

[00:34:46]Hát igen, de még még még az a hosszútávú átlagokban még nem léptük át, és tudtuk, hogy előbb-utóbb azt megjósolta az IPCC is, hogy éves szinten át fogjuk lépni a következő öt évben.

[00:35:00]Nem gondoltuk, hogy nem mondtuk, hogy kétszer, hiszen ez ugye a változékonyság.

[00:35:02]Tehát ez olyan szélsőségeket jelent, ami biztos, hogy tehát itt akkora energia lesz az egész globális klíendszerben, akkora plusz páratartalom, de az, hogy tehát biztos, hogy rengeteg szélsőség lesz, az, hogy pontosan milyen szélsőségek jönnek, nem tudjuk.

[00:35:20]Lehet, hogy hat még nagyobb lesz az asztály, az is lehet, hogy nagy áradások lesznek, lehet célsőséges hó, ugye volt néha, hogy ilyen hatalmas hóesések lettek.

[00:35:30]Ez is lehet, de az is lehet.

[00:35:32]Tehát én azt attól félek, csak hogy amit nálunk fog jelenteni, nem tudjuk előre megmondani, de valószínűleg nagyobb szélsőségek.

[00:35:41]Mennyire van benne a pakliban, hogy mondjuk akár erre az őszre több csapadék érkezik, vagy lesznek olyan extrém csapadékok, mint amilyet tapasztalhattunk 2024 szeptemberében?

[00:35:53]nyugodtan lehetnek, sőt valószínűleg lehetne lesznek, de ezt nem lehet megmondani, hogy pontosan a jövő évben jönnek-e.

[00:35:59]De hát sajnos ugye azt látjuk, hogy amikor és ez is, ezt is nagyon elmondta, jól elmondta Biró Burony, amikor ki van éhezve a levegő, mert nagyon magas a hőmérséklete, nagyon sok párát tud felvenni, és akkor amikor hirtelen ez lehül, akkor ilyen robbanásszerűen zuhog ki belőle a csabadék.

[00:36:20]amikor esik, akkor szakad alapon.

[00:36:22]És ugye láttuk a Boris ciklont is, bár ott az nekem egy nagyon jó tanulság volt olyan szempontból, hogy tényleg egy nagyon szélsőséges csapadékot hozott.

[00:36:30]És ugye én m Ausztriában élek rá, de hát évközben ugye ott tanítok és pont ott a mellettünk levő kisvárosra jósolták a legnagyobb csapadékot.

[00:36:39]Hát tényleg nagy hatalmas áradások voltak, és szerencsére viszonylag nagyon kevés haláleset történt, és igazából az értékben levő károk is kicsik lett, viszonylag mérsékeltek lettek, és Magyarországon is viszonylag jól megúsztók.

[00:36:57]Én azt gondolom, hogy egy kicsit meg kell ütögetnünk, magunkat váló kell ütögetnünk.

[00:37:05]Meg kell dicsérnünk magunkat, hogy igenis elkezdtük az alkalmazkodást és és még sokkal többet kell tenni, de ez mutatja, hogy érdemes alkalmazkodni és tudunk alkalmazkodni, mert ugyanazok a az áradások, amik régen sokkal nagyobb károkat okoztak, most azért el tudtuk kerülni a nagy károkat.

[00:37:22]Csak arra kell készülnünk, hogy még nagyobbak lesznek és még nagyobbak ellen el készülnünk.

[00:37:26]És sajnos nem csak ugye jó, hogy a vízról beszélünk és nem akarom elterelni a témát, de a tűzre is kéne kez készülnünk.

[00:37:33]Most nézzük, hogy a tévében Franciaország, Spanyolország így is, de az IPCC jelentése is megmondta, és a legújabb szakirodalom is megmondta, sajnos Közép-Európa benne van abon a területen, abb a területben, amiben egyre nagyobb lesz a tűzvészek kockázata is.

[00:37:49]És bizony arra arra nagyon durván föl kell készülni.

[00:37:54]Kiürítésitett pillanatok alatt vészj vészjelző rendszerek.

[00:37:58]Hogyan tudja az utolsó idős ember is, aki esetleg nem tudja mobiltát használni, hogy fogja megtudni, hogy pucoljon onnan, de pillanatok alatt és így tovább.

[00:38:10]Egyébként mennyire lehet előrejelezni, hogy Európa melyik pontjain lehetnek nagyobb problémák?

[00:38:13]Persze azt tudjuk, hogy mondjuk Spanyolországban ősszel, különösen Kelet-spanyolországban a Dana nevű jelenség, tehát amikor északról a hideg levegő lemegy és a melegebb tengervízzel gyakorlatilag feltöltekezik energiában, nagyon nagy pusztítást tud okozni, hogy azt tette Valenciában.

[00:38:31]nagyjából két évvel ezelőtt, illetve Malagában is volt egy kisebb.

[00:38:34]Franciaországot említette, hogy 2003-ban, illetve most is extrém volt ott a hőség.

[00:38:38]Nyilván Spanyolországban szintén voltak olyan régiók, ahol nagy a hőség.

[00:38:42]Itt nálunk pedig az aszály dominál.

[00:38:45]De hogy mennyire lehet ezt előre kiszámítani egy ilyen szélsőséges helyzetben, hogy Európa melyik részét milyen jelenségek hogyan, milyen ütemben sújthatják?

[00:38:54]Tehát általában azt látjuk, hogy amik eddig voltak szélsőségek, azok egy kicsit még erősebbek lesznek.

[00:38:59]Tehát ugyanezek, amiket most említett, azok igen, voltak korábban is, de azt látjuk, hogy jóval erősebbek sokszor, mint amik eddig voltak.

[00:39:09]Hát ilyen tűzvészek nem pusztítottak sem Franciaországot, talán Spanyolhoz.

[00:39:15]ilyen talán volt hasonló, de azért mindenképpen akkor ezek a hőkupolákhoz, amik most pusztítottak, ehhez hasonló még nem nagyon volt Európában.

[00:39:23]Tehát és azt is látjuk, hogy ez az aszály valószínűleg ugye a szakértők szerint, ami most Magyarországon pusztít, ez még a 2022-esnél is rosszabb lesz.

[00:39:33]Tehát sajnos igen, azt látjuk, hogy hogy minden szélsőség egy kicsit rosszabb lesz.

[00:39:44]Van olyan része Európának, ami így két szélsőség közötti területen fekszik, és ez így nem lehet tudni akkor, hogy milyen irányba megy.

[00:39:52]Például Magyarország is, hiszen tőlünk éjszakra jóval nő a csapadék, tőlünk délelre jóval csökken a csapadék.

[00:40:01]Emiatt sokáig nem lehetett tudni, és a magyar adatokból is egyébként nagyon szépen látszik, hogy egy ideig inkább növekedő tendencia volt, aztán kicsit csökkenő tendencia volt.

[00:40:07]Tehát ahhoz képest attól függönen, hogy a légkőzési viszonyok hogyan változnak, ez így shiftelket mehet ide-oda, és akkor akkor lehet egy kicsit változékony.

[00:40:16]De most azért úgy tűnik, hogy sajnos inkább abba kerülünk bele a a inkább a Mediterránumhoz fogunk tartozni ilyen szempontból, úgyhogy inkább azokat a szélsőségeket kell sajnos néznünk.

[00:40:26]Ne moskodin a problémákat.

[00:40:30]Nézzük, hogy ki mit tehet.

[00:40:30]Először az ember egyéni szinten.

[00:40:32]Mi minden tehet meg azért a következő években, hogy ne kelljen még szélsőségesebb jelenségekkel szembesülni.

[00:40:41]Igen, rettenetesen fontos, és erről szerintem jó lenne egy külön adás is, hiszen mindenki akkor azon gondolkozik, hogy igen, akkor szívószál, szelektív hulladékgyűjtés és így tovább.

[00:40:48]Viszont ha ezt tudományos szempontból nézzük meg, ugye például az IPCC, a klonetközi klímaváltozási testület is leírta különböző cselekvési lehetőségeinket, igazából öt szerepen keresztül befolyásoljuk a klímát, csak az egyik az, hogy mit csinálunk és mit vásárolunk, a másik az az, hogy mit dolgozunk és [horkantás] azt, hogy csináljuk.

[00:41:09]És például azt és azt gondolom, hogy az aréna hallgatóinak a nagy része valószínűleg értelmiségi, de nem kell értelmiséginek lenni, mert mert mert egy mezőgazdasági munkástól kezdve a villanyelenő keresztül igazából sokszor többet tehet az éghajlatváltozás megelőzéséért a munkáján keresztül, hiszen az életünk nagy részét a munkánkba töltjük, mint mint az, hogy most szenvedünk-e és lemondunk-e arról a szívószáról, vagy vagy elvisszük ezt a szelekték hulladőt, vagy kibírjuk-e azt a azt a hőséget légoni nélkül.

[00:41:40]Tehát mindenki egy kicsit jobban elgondolkozik, hogy az ő munkájában hogy változtathatja meg a világot olyan szempontból, hogy a folyamatokat, hogy hogy hogy kevesebb legyen a a az értelmetlen fogyasztás, hogy kevesebb legyen a kibocsátás, kevesebb energiát fogyasztunk, kevesebb vizet fogyasztunk, mindezt racionálisabban, és nem úgy, hogy szenvedjenek az emberek, hanem jobb élet színvonal alatt kevesebből, hiszen nagyon sok ilyen van, és néhány példát már ma is beszéltünk sok ilyen példáról.

[00:42:11]Tehát azt gondolom, hogy ez nagyon fontos.

[00:42:12]Mi például az, hogy az, hogy a a az arénában most az elmúlt héten legalább háromszor volt erről a témáról szó, ezzel azt gondolom, hogy az ön és a munkatársai többet tettek az egész cuccnak a megoldásért, mint azzal, hogy most esetleg nem kapcsolták be elég kondicionáljukat.

[00:42:31]Nyilván az is fontos, mert nem le.

[00:42:32]Tehát ez a második, a harmadik a példaképszerep.

[00:42:34]Mindannyian vagyunk vagy szülők, vagy főnökök, vagy vagy posztolunk a közösségi médián.

[00:42:43]Nagyon fontos a példaképszerep, és itt jön be a a az enyéni szerep, hogy hogy hogy mit mit teszünk szexisnek a többieknek, mit mutogatunk, mit mit mit me mivel menőzünk, vagy vagy a a gyerekeinknek milyen példát mutatunk, ha egy tanár milyen példát mutat.

[00:43:00]Nagyon fontos emiatt az egyéni cselekvés.

[00:43:02]Aztán ezenkívül befektetők vagyunk, mindenkinek van bankszámlája és nyugdíjpénztára.

[00:43:09]Nem mindegy, hogy hol tartjuk a a pénzünket, hiszen [zihálás] hiszen vannak olyan pangok, a bankok nagy része még mindig iszonyan teszi a mi pénzünket a túl a követ következő onlineő feltárásával vagy új reptérfejlesztésbe, vagy az új gázmező, vagy éppen a a palagáz fejlesztésbe.

[00:43:27]Ne odategyük a pénzünket, hanem abba abba, ami a közösségnek segít bank.

[00:43:31]És végezetül állampolgárok vagyunk.

[00:43:35]Nagyon megtettük ugye áprilisban egyrészt az egyik fontos lépést a az irányba, hogy hogy a a az a kormány, aki esetleg többet teszi, ezért de nem csak négy évente tudunk állampolgárok lenni, például tudunk egy civil szervezetben segíteni.

[00:43:52]Említettem például 10 millió fát, de rengeteg nagyon jó helyi civil szervezet van.

[00:43:56]Segítsük a munkájukat.

[00:43:56]Ö lehet írni a képviselőket, lehet képviselőknek például pontosan a helyi zöldítés és beton ö feltörés érdekében szervezzünk olyan beszélgetéseket, akciókat, akár ne neja Isten tüntetésekre is lehet menni.

[00:44:13]Nem, most nem nem nyilván nem buzdítom az embereket, hogy menjenek tüntetni, de a a az állampolgári jogainkat mind éljünk velük, hogy befolyásoljuk a döntéshozást, hiszen mind a politikai, mind a gazdasági döntéshozók igenis iszonyúan nézik, hogy mi mit csinálunk az ő döntéseikhez.

[00:44:31]És ezért nagyon fontos a közösségi média lejelenlétünk, mert mindenki nagyon számolja, hogy miről kiről miről beszélünk.

[00:44:37]Ne a nem tudom Szecse szigeteki nyaralásukról posztoljunk 25-öt, hogy milyen baromi menők vagyunk, hanem posztoljunk a a magyarországi fantasztikus kenutúránkról, vagy vagy kék túránkról, de akár a wellnessről is.

[00:44:52]Tök mindegy, csak csak nem vagy arra, hogy hogy igenis legyünk büszkék arra, megoldottuk lékon nélkül, és nem fogjuk mindent jól csinálni, de arról.

[00:45:02]Tehát igenis ha ezt az öt szerepet nézzünk, mindenki nézze meg, hogy melyik szerepében tud a leg többet csinálni, és arra fókuszáljon.

[00:45:11]A kormánynak mit kellene tennie azért, hogy Magyarország mondjuk 5, 10, 15 éves távlatban élhetőbb legyen, vagy ezek a klímaváltozási folyamatok kevésbé érintsenek minket?

[00:45:23]rettenetesen fontos nyilván az alkalmazkodás, és ebben azért nagyon sok jó vonal is van, ugye jelen pillanatban a vízmegtartás.

[00:45:31]Én remélem azért, hogy ez, mert ugye itt a szakemberek is, több iskola létezik a szakemberek között is, hogy most hatalmas műtárgyakkal vagy inkább természetes módon oldjuk ezt meg.

[00:45:41]Én azt gondolom, hogy én nagyon remélem, hogy inkább a természetes megoldások felé fogunk menni.

[00:45:49]Nagyon fontos leg a másik legfontosabb van a hőségekre való fölkészülés azzal először is, hogy hogy a további zöldítés és a betonok föl föl, ahol csak lehet a föltörése és és mondjuk gyebbéblák vagy más megoldásokkal megoldása, és nem építeni több autópályát és autóatot, ha lehet, vagy meg parkolót és így tovább.

[00:46:11]Nehéz.

[00:46:14]De talán a még fontosabb, hogy az EUs forrásokat épületfelújításra költeni.

[00:46:20]Ezt ez rettenetesen fontos lenni, és nagyon remélem, hogy nagyon sok pénzt erre fogunk költeni, hiszen egyrészt a magyar családoknak is iszonyú fontos, hogy nagyon csökkenjen a rezsijük, és ezzel tartósan örökre szinte lenullázhatjuk a rezsiket, másrészt pedig a hőség ellen is fölkészítjük őket jelentősen.

[00:46:40]Tehát mindenképpen az az étépület felújítás az a de és ez az a terület, ahol a legtöbb segítség kell, hiszen ez az, ahol nem lehet várni egy egy Mária Piripócsi Józsi bácsitól, vagy vagy akár Sári néni nyugdíjastól, hogy ő most passzív házzájítsa föl a kádárkockáját.

[00:47:00]Őrült is lenne, ha ezt megcsinálná, pláne a jelenlegi energiaárak mellett.

[00:47:04]Tehát mindenképpen állami segítségkel ehhez.

[00:47:06]Viszont az EU is nagyon szívesen ad erre.

[00:47:09]Én azt gondolom, hogyha ebbe tesszük az EU-s pénzek nagy részét, akkor akkor akkor megint egy olyan klímamegoldást vittünk nagyon jelentősen előre, ahol a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad, és fizetnek is a kecskének, hiszen a rezsink is fog csökkeni, hiszen kevésbé fogunk a melegtől szenvedni, a hidegtől szenvedni és és egy csomó magyar munkahelyet teremtünk, és és egy csomó helyi iparágat úgy fel tudunk vá virágoztatni, amiből szerintem exportőrök lehetünk.

[00:47:41]Tehát akár a bioalapú szigetelőanyagok, akár a nullenergiás épületfelújítás, ezek olyan knohow és olyan panel megoldások gyártását tennék lehetővé, hogy aki ezt aki akibe aki ezekbe megy, először belemegy, az tényleg európai ipari központ lehet ilyen szempontból.

[00:48:01]Látom, hogy Kínában ez történik.

[00:48:03]Három hét múlva megyek egy az arra a kínai cégnek a hatalmas konferenciára, aki ebből 10 év alatt iszonyúan meggazdagodott és és világszert exportál.

[00:48:12]Szerencsére ugye Európában nem tudnak egész épületeket exportálni, bár szeretnének.

[00:48:19]Hatalmas igény lenne rá.

[00:48:19]legyünk mi Magyarországon ennek az iparágnak a bölcsője.

[00:48:23]Hatalmas potenciál van benne.

[00:48:26]Különösen a jelenlegi energetikai háborús, szankciós, földgázfüggőségű és hőhullámos helyzetben iszonyú nagy lesz erre az igény.

[00:48:37]Plusz plusz ugye lakáskrízis van a legtöbb európai országban.

[00:48:44]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:48:45]Köszönöm a meghívást.

[00:48:46]Köszönök.

[00:48:46]Az elmúlt nagyjából 50 percben őrgépzás díján a fizikust, a CEU professzorát, az ENS éghajlatváltozási kormányközi testületének alelnökét hallották itt az arénában.

[00:48:55]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:59]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.

[00:49:05]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:49:11]It